Mit tanulhatunk a RÓMAIAKTÓL? Virágzásuk és bukásuk! | TÓTH MÁTÉ
- Tóth Máté előadása Róma felemelkedését és bukását a szakrális társadalom "uralom, etnosz, mítosz" hármasának érvényesülésével, majd felbomlásával magyarázza.
- Róma felemelkedésének titka a mos maiorum, amely a vaskövetkezetes fegyelmet, a közösségelvű nemzeti integrációt és a transzcendens küldetéstudatot ötvözte.
- A bukást az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus okozta, amelyek a pénz, a kereskedelem és a média közvetítő mezőin keresztül bomlasztották szét a szakrális rendet.
- Az előadás hangsúlyozza, hogy az ősi Róma egy etnikailag rokon italikus törzsekből összeolvadó nép volt, nem pedig egy "multikulti" olvasztótégely.
- A köztársaság kori hazafias társadalmi egyesítés a patríciusok és plebejusok közötti korlátok lebontásával a haza szeretetét az osztályhelyzet fölé emelte.
- A hódításokkal beáramló mérhetetlen gazdagság és a görög-keleti kulturális hatások már jóval a kereszténység előtt elkezdték kikezdeni a hagyományos római értékrendet és vallást.
- A császárkor a mos maiorum helyreállítására irányuló vágy és az individualista, egalitárius erők közötti folyamatos küzdelemként ábrázolódik, ami a birodalom fokozatos széteséséhez vezetett.
- A birodalom bukását a belső értékválság, a lakosság kicserélődése, a hadsereg elidegenítése és a külső népek betörése idézte elő, amit a sors iróniájaként egy Romulus nevű császár trónfosztása pecsételt meg.
„Róma felemelkedésének titka a következetesen programszerűen megvalósított mos maiorum... Róma bukása, a felbomlás pedig az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus.” – Tóth Máté
- A végső tanulság szerint minden civilizáció elmúlhat, és a felemelkedés és bukás örök receptje figyelmeztetésként áll a jelenkor előtt is.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés: Róma örök jelenléte és a nagy kérdés
Tóth Máté előadása azzal a megfigyeléssel indul, hogy a Római Birodalom a mindennapjainkban is meglepően gyakran felbukkan – a statisztikák szerint az emberek szokatlanul sokszor gondolnak rá. A római civilizáció vívmányai, mint az önrepedésgyógyító beton, a padlófűtés, az emeletes bérházak, a postaszolgálat, az első gyorséttermek és napilapok, valamint a római jog alapfogalmai (keresetek, bizonyítási teher, jogi személy, köteles rész, szolgalmak, felülépítményi jog, tulajdonjog részjogosultságai) mind a mai napig hatnak ránk. Az alapvető kérdés azonban így hangzik: miért emelkedhetett fel Róma, és miért bukhatott el? Tóth Máté saját elméletét ígéri, amely szerinte túlmutat a félreértéseken és szándékos félremagyarázásokon.
„Róma titka a félreértések, szándékos félremagyarázások és direkt hazugságok mögött.” – Tóth Máté *
A mitikus kezdetek: Róma szakrális gyermekkora
A mítoszok jelentősége
Tóth Máté hangsúlyozza, hogy Róma történetének kezdetét nem történelmi bizonyosság, hanem mítoszok övezik – ahogy minden organikus nép egészséges kezdetét. A csodaszarvas vagy a turul mintájára a római mítoszok szakralitást és identitást adtak, és a rómaiak komolyan hittek bennük. Rómának volt egy misztikus, vallásos, mesés gyermekkora (kultúrafázis), ami később racionális, gyakorlatias, merev felnőtt korba (civilizációs fázis) váltott át.
Romulus és Remus története
A hagyomány szerint Alba Longa királya által elveszejteni szánt ikrek, Romulus és Remus Rhea Silvia Vesta-szűztől és Mars istentől születtek. Anyafarkas táplálta őket, majd a folyóparton, ahol megmenekültek, Kr. e. 753-ban megalapították Rómát. Romulus a Palatinus dombon ekével jelölte ki a határokat – ez a neolit forradalom utáni civilizációk központi szimbóluma, amely a szkíták eredetmondájában is szerepel. A mítosz minden eleme fontos, az istenek kedvező döntését mutató sasjelektől kezdve egészen odáig, hogy az alapító istenibe olvadó Romulust követő három mitikus király maga is szimbólum.
A három funkcionális király: pap, harcos, munkás
Tóth Máté rámutat, hogy a Romulus utáni első három király a három alapvető mitikus funkciót testesíti meg:
- Numa Pompilius: a szakrális papi funkció megtestesítője, aki felépíti Janus templomát, megalapítja a pontifexek és flamenek papi kollégiumait.
- Tullus Hostilius: a katonai erő és a háború megtestesítője, aki szimbolikusan Alba Longát is meghódítja.
- Ancus Marcius: a gazdaság és a munka alakja, aki megépíti az első hidat a Tiberisen és megalapítja Ostia kikötőjét.
Ez a hármas – pap, harcos, munkás – megfelel az ókori funkcionális osztályoknak (brahmana, kshatriya, vaishya), és a keltáktól a szkítákig számos ősi nép hagyományában visszaköszön. Itt egy szakrális, organikus, őseredeti állam három pillére áll előttünk.
A szabin nők elrablása és Róma etnikai egysége
Romulus, hogy megerősítse a születő közösséget, menedéket kínált a környező férfiaknak, majd a legenda szerint a szomszédos szabinok lányait rabolták el. Tóth Máté szerint sokan itt félreértik a történetet, és Rómát keveréknépnek, olvasztótégelynek tartják. Ezzel szemben a valóságban a római egy nép, amelynek kialakulásában a latinok és a szabinok játszották a legfőbb szerepet. Alba Longa maga is rokon város, ahogy Itália lakói közül az összes latin és szabin törzs is rokon. A latinok a latin-faliscus ághoz, a szabinok az oszk-umber vagy szabel ághoz tartoztak az indoeurópai nyelvcsaládon belül. Közelebbi rokonaik voltak a szamniszoknak is. Az umberek, volscusok és aequusok mind ugyanazon nagy indoeurópai vándorlási hullám részeként érkeztek Itáliába, mint a rómaiak.
„A valóságban a római egy nép, amelynek kialakulásában a latinok és a szabinok játszották a legfőbb szerepet.” – Tóth Máté *
A rómaiak ezekkel a rokon italikus törzsekkel a kezdetektől keveredtek, és szoros vallási, kulturális, jogi köteléket alkottak. A latinokkal közös templomuk volt az Albanus hegyen, a szabinokkal pedig közös az augurok és a papi kollégiumok hagyománya. A szabin nők elrablásának története éppen ezt az együvé tartozást, az összeolvadást mondja el a mítoszok nyelvén. Numa Pompilius szabin származású volt, Alba Longa pedig Tullus Hostilius alatt olvadt be – mindez nem véletlen. A Horatiusok és Curiatiusok hármas ikreinek párharca is ezt a közös sorsot szimbolizálja. Tóth Máté nyomatékosítja: az ősi Róma nem multikulti.
A római társadalom alapjai
A rómaiak büszkék voltak északi származásukra, és a legrégibb patrícius családok évszázadokkal később is gondosan számon tartották ezt. A legősibb szerv, a comitia curiata eredetileg vérségi alapon szerveződött. A társadalom természetes módon patriarchális nemzetségi szervezet volt, alapegysége a család, a pater familias korlátlan hatalma alatt. A római az államát is kiterjesztett nagycsaládként képzelte el, a legfőbb pater familias (király, konzul, diktátor, majd császár) oltalma alatt. A család, az állam és a vallási előírások egységet alkottak, hiszen a hagyományokon és rítusokon keresztül tartották fenn a pax deorumot, az istenekkel való harmóniát.
Az idegen etruszk királyok és a köztársaság kezdete
Míg az első három király a belső, rokoni viszonyokat testesítette meg, a következő három király a mítoszok szerint az idegen etruszk elemet képviselte, akiket elűztek, és akiktől háborúban szabadultak meg. Rómát és rokonnépeit az erősebb etruszk városok, a kelták és a görög gyarmatok vették körül – ők voltak az idegen ellenségek. Az idegen királyok szimbolikus elűzése Kr. e. 509-ben kezdődött, amikor Róma lakossága alig volt több, mint ma Kisteleké. A külső ellenség szorításában a nemzetet egységesíteni kellett.
A köztársaság kora: a hazafias társadalmi egyesítés
A patríciusok és plebejusok közötti korlátok lebontása
A politikai és vallási tisztségeket birtokló patríciusok és a plebejus köznép közötti közjogi korlátok felszámolása évszázadokon át tartott. A katonai erő gerincét adó plebejusok először néptribunust kaptak, aki megvétózhatta a számukra kedvezőtlen jogszabályokat, és személye sacrosanctusként (szent és sérthetetlen) a római szakrális hagyomány részévé vált. A következő lépés a 12 táblás törvények megalkotása volt, Róma első írott törvénykönyve, amelyet a fórumon közzétettek – innentől a jog nyilvánossá és mindenki által megismerhetővé vált. A Licinius–Sextius-féle törvények Kr. e. 367-ben maximálták a patríciusok földbirtokait, és előírták, hogy az egyik konzulnak plebejusnak kell lennie. Az ezt követő évtizedekben a plebejusok minden fontosabb tisztséghez és vallási méltósághoz hozzáfértek. Tóth Máté ezt hatalmas, hazafias szociális forradalmi tettnek nevezi, amely a haza szeretetében egyesítette a társadalmi osztályokat. A rómaiság fontosabbá vált az osztályhelyzetnél – erre a Saturnalia ünnepségein évente emlékeztették is magukat.
A tehetség érvényesülése
A hazafias társadalmi egyesítés működött. Caius Marius egyszerű lovagrendi családból származott, de hétszer választották konzulnak. Cicero vidéki családból, nemesi háttér nélkül küzdötte fel magát Róma első számú emberévé. Pompeius és Caesar is a földből és a római népből sarjadtak ki. A Fabiusok a lóbabról kapták a nevüket, Cicero neve csicseriborsót, Lentulusé lencsét jelent – ősi parasztcsaládok legjobb sarjai emelkedtek ki egy őseredeti, szakrális rendben.
A fokozatos állampolgárság rendszere
Egyes latin közösségek teljes római polgárjogot (civitas optimo iure) kaptak, mások korlátozott jogokat. Ez a fokozatos állampolgárság rendszere a római állam sajátja volt, összekapcsolta a rokonnépeket, hűségre ösztönözve őket, és kifogyhatatlan emberanyagot biztosított Rómának. Tóth Máté szerint ez lényegében egy geopolitikai forradalom volt a jog eszközeivel.
A római virtus és a hősiesség
A köztársasági időszak olyan, mint a mítoszaiban élő etnosz egyetlen hatalmas hőskölteménye. A parancs, az erőfeszítés és az önfeláldozás emberfeletti történeteit a rómaiak a virtus szóval adták vissza. A virtus a férfias erőfeszítés és hősiesség erénye, ellentéte a kicsinyes önzés és gőg (superbus – az utolsó etruszk király, Tarquinius Superbus jelzője). A római virtus a mítoszok által közvetített legfőbb erény: kellemetlen dolgokat szívesen megtenni a hazáért, az adott szóért, az esküért, a hagyományokért.
„A római virtus a mítoszok által közvetített legfőbb erény. Kellemetlen dolgokat szívesen tenni meg a hazáért, az adott szóért, az esküért, a hagyományokért.” – Tóth Máté *
Példák a római hősiességre
- Horatius Cocles: amikor az etruszk Porsenna Rómára támadt, egymaga védelmezte a Tiberis hídját.
- Az öreg szenátorok: a gall betöréskor elefántcsont székeikben ülve várták a halált.
- Camillus és a falerii iskolamester: az áruló tanárt megkötözve küldte vissza a gyerekekkel együtt.
- Marcus Atilius Regulus: karthágói fogságba esve maga agitált az ellen, hogy kiváltsák, és önként visszatért a biztos halálba.
- Pyrrhus: a nagy görög hadvezér azt mondta a rómaiakról, bárcsak a barátai lennének.
Ez a szívósság elképesztően sikeres volt. A gazdag etruszk városok (főként Veii) meghódítása megkétszerezte a római területeket. A gallok majdnem elpusztították Rómát – a Capitoliumot a Juno-templom szent ludainak gágogása mentette meg. A kelta trauma csak Caesar milliónyi kelta kiirtásával és rabszolgaságba hajtásával oldódott fel fél évezreddel később. Délen Magna Graecia telepeit számolták fel, Tarentum vezetésével, amely Pyrrhust hívta segítségül. Pyrrhus sorra győzött, de a rómaiak újra és újra jöttek – innen a „pürroszi győzelem” kifejezés.
Róma felemelkedésének három pillére Tóth Máté elméletében
Tóth Máté szerint ha Róma felemelkedését a nyers anyagi tényezők helyett a szellemi és strukturális lényegen keresztül nézzük, egy olyan állam képe rajzolódik ki, amely egyedülálló módon ötvözte a vaskövetkezetes, kíméletlen fegyelmet, a társadalmi integráció zsenialitását és az önmagáról alkotott transzcendens mítosz erejét. Ez a három pillér: uralom, etnosz, mítosz.
Az uralom
Egy szigorú, kíméletlen uralmi rend, a hierarchia megbonthatatlan tisztelete. A disciplina nem ismert kompromisszumot. Példák:
- Titus Manlius Torquatus kivégeztette saját fiát, mert az parancs ellenére párbajba bocsátkozott, pedig győzött is.
- Brutus (Róma első konzulja) saját két fiát ítélte halálra, mert az etruszkokkal szövetkeztek Róma ellen.
- A rend fontosabb volt a győzelemnél. Az uralom tisztelete mindenek felett állt.
Az uralomfelfogás alapja nem a puszta hatalomvágy, hanem a fas (az isteni törvény) és a ius (az írott szabályok) abszolút tisztelete. Róma szelleme alapvetően hierarchikus volt és maradt is mindig.
Az etnosz (közösségelvűség)
Ez a szigorú hierarchikus uralmi gépezet közösségelvű volt. Alanya nem az egyén, hanem az egész római nép, az etnosz. Az állam magát is így hívta: Senatus Populusque Romanus (SPQR) – a római szenátus és a római nép. A nép, a közösség mindenek előtt állt. Példa: Cincinnatus, aki a szántásból hívták be diktátornak, napok alatt megsemmisítette az ellenséget, majd lemondott a hatalomról és visszatért a földjére.
A mítosz
Mindez a mítoszokba burkolt erős identitáson alapult, amely az elhivatottság és a sorszerű küldetéstudat élményével hatotta át a közös hazára irányuló önazonosságot. A rómaiak szentül hitték, hogy a sors végül úgyis Rómának ad igazat. Vergilius az Aeneisben fogalmazta meg Róma metafizikai programját:
„Ám a te mesterséged, római, az, hogy uralkodj. Törvényt szabj békére, kíméld a hódolót, s törd meg a gőgöst.” – Vergilius (Tóth Máté idézi) *
Tóth Máté meggyőződése, hogy Róma felemelkedése ennek a három erőnek a tökéletes körforgása. A mítosz megadta az identitást, szentesítette a célt és az elhivatottság hitét. Az uralom biztosította a vasakaratot, a fegyelmet és a belső struktúra szilárdságát. Az etnosz, a közösségi integráció – mai szóval a nemzetközpontúság – meghatározta mindennek az alanyát, ami nem az egyén, hanem a közösség. Így vált a kis városállam megállíthatatlan gépezetté.
A mos maiorum mint a három pillér megtestesülése
Tóth Máté szerint elméletét alátámasztja a mos maiorum (az ősök útja) fogalma. Ennek legfőbb erényei:
- Virtus: férfias bátorság és morális erő
- Fides: tántoríthatatlan hűség
- Pietas: kötelességtudat az istenek, a haza és a család iránt
A korai rómaiak megteremtették a katonai fegyelem, a gyakorlatias mérnöki tudomány és a jogi szervezettség bámulatra méltó eredményeit – mindez az uralom, etnosz, mítosz hármasának következetes érvényesítésén alapult. Az ókori görög Polübiosz is azt mondta, hogy a római sikerek három egymást erősítő pillérnek köszönhetők: a zseniális államberendezkedésnek, a könyörtelenül hatékony néphadseregnek és a rómaiak vallásos fegyelmének – vagyis Tóth Máté szavaival: uralom, etnosz, mítosz.
Marcus Curtius önfeláldozása
Kr. e. 362-ben a Forum Romanum közepén egy hatalmas hasadék nyílt meg. A jóslatok szerint csak azzal lehetett betemetni, ami Róma legnagyobb értéke. Marcus Curtius teljes fegyverzetben, lovon beugrott a mélységbe, a föld pedig bezárult felette. A tanulság: Róma legnagyobb értéke a kötelességtudó, parancskövető, bátor római katona, aki megtestesíti az uralmat, az etnoszt és a mítoszt, és kész a devotióra, az önfeláldozásra.
A hódítások kora és a birodalom születése
A pun háborúk
A földalapú, szárazföldi Rómának terjeszkednie kellett, ezért összeütközésbe került a tengeri kereskedő nagyhatalommal, Karthágóval. Az első pun háborút Szicíliáért vívták, amely a Mediterráneum éléskamrája volt, és Rómáé lett egy évezredre. Róma a corvusok (csapóhidak) segítségével szárazföldi csatákká alakította a tengeri háborúkat. Az északi, indoeurópai italikus szárazföldi parasztkatona-állam és a déli, föníciai, keleti eredetű tengeri kereskedő Karthágó harca két világnézet élethalálharca volt. A második pun háborúban Hannibal Cannae-nál a bekerítés iskolapéldájával megsemmisítette a római fősereget, de a római szívósság ezt is túlélte. A háborút végül Scipio nyerte, miután Hispániába, majd Afrikába kényszerítette át a hadszínteret. A harmadik pun háború végén Karthágót teljesen elpusztították.
A Földközi-tenger urává válás
A Karthágó feletti győzelem a nyugati Mediterráneum urává tette Rómát. A keleti felét a Nagy Sándor birodalmának romjain létrejött hellenisztikus királyságok legyőzésével szerezte meg. Róma birodalom lett.
A hanyatlás kezdete: a mos maiorum elhalványulása
A gazdagság és a fényűzés hatása
A hódítások mélyrehatóan átalakították a római társadalmat. Mérhetetlen gazdagság áramlott Itáliába. A pénz arisztokráciája emelkedett fel, a paraszti kisbirtokok helyett rabszolgák tömegeivel művelt óriásbirtokok születtek. Az elszegényedett vidékiek Róma külvárosaiba özönlöttek. Az egyszerűség és a kötelességtudat háttérbe szorult, a mos maiorumot elhomályosította a fényűzés és a keleti egzotizmus. Hatalmas magánvagyonok halmozódtak fel kevesek kezén – ők voltak a koruk milliárdos globalista vállalkozói, szerencsefiai. Gabona- és pénzuzsora, vesztegetések és zsarolások tették lehetővé a drága bútorokat, a fényűzést és az újgazdag nők ruhapompáját. Cato mondta: „Az állam ezen luxusrablói bíborban és aranyban járnak. Egy egzotikus rabszolgáért többet adnak, mint egy telekért. Egy hordó egzotikus ételért, mint egy pár jármos ökörért.”
A görög és keleti hatások
A beáramló kincsek és fényűzési cikkek a római igénytelen, egyszerű életmódot, a görög eszmék pedig a római hazaszeretetet és a nemzeti vallást kezdték ki. A legerősebb idegen hatás a görög volt, akiket mindenben utánozni kezdtek. Tóth Máté hangsúlyozza: tévedés, hogy a kereszténységgel indult el a rómaiak elidegenedése saját szokásaiktól. Már jóval előbb elhagyták az eredeti laciumi és római isteneket (Faunus, Janus, Silvanus), és egzotikus görög isteneket (Pán, szatírok, szilénoszok) vettek át. A divatos szerzők lenézték a latint, görögül írtak. Ennius az augurokat gúnyolta, Lucilius a 12 római főistent vitte színpadra tréfálkozni. A legkülönbözőbb vallási-filozófiai iskolák és rétorok jöttek a kifinomult, túlérett Görögországból. Keleti istenségek is bevonultak: Isis és Serapis már Kr. e. 220-ban templomot kapott.
A három bomlasztó erő: individualizmus, egalitarizmus, moralizmus
Tóth Máté elmélete szerint az uralom, etnosz, mítosz értékei innentől folyamatos küzdelmet vívtak az egyre inkább teret nyerő individualizmus, egalitarizmus (egyenlősítő tendenciák) és moralizáló elpuhultság hármasával. Ez nemcsak római sajátosság – ez történt mindig, mindenhol.
A pénz, a kereskedelem és a média mint közvetítő mezők
Tóth Máté Bogár László gondolatmenetére hivatkozva kifejti: a szakrális társadalmakat mindenhol a pénz, a kereskedelem és a média közvetítő mezői zilálják szét. Az ő elméletével ez úgy illeszkedik, hogy:
- Az uralmat a pénz hasítja le: amint az általános egyenértékes külső tényezők függvénye lesz, az uralom alárendelődik a nemzetközi egyenértékesnek. A magánpénz, a magánhitelezés, a kamatszedés és az adósrabszolgaság elhagyja az uralmi monopóliumot. A kiszervezett pénzhatalom új uralmi centrumot hoz létre.
- Az etnoszt a kereskedelem rombolja: amíg a közösség autonóm és csak minimális csere van, nincs csábítás az egzotizmus felé. Amint a kereskedelem és az idegen javak behatolnak, az etnosz mint önmagára identitással gondoló közösség megbomlik. Az idegen szép, a déli és keleti kereskedők etnikailag is bekeverednek, de fontosabb a kulturális képzeteik felülkerekedése.
- A mítoszt a média üresíti ki: a színház, az első napilap, a cirkuszok és amfiteátrumok, fesztiválok, idegen szónokok és hittérítők – összefoglalóan a média – a saját mítoszok kiüresedését üres moralizálással töltik fel, végleg elszakítva a rómaiakat természetes képzeteiktől, a mos maiorumtól. Tóth Máté ide sorolja a jogtudományt is: a legnagyobb hatású jogászok közül Ulpianus és Papinianus már idegen, keleti származásúak voltak.
A nagy karakterek kora
A társadalmi igazságtalanságok és a mos maiorum iránti vágyakozás a római karaktert megtestesítő erős emberekhez hajtotta a jobbérzésű rómaiakat. Tóth Máté szerint ez a lélektana a sorban feltűnő nagy karakterek sikerének:
- Tiberius Gracchus: földosztást javasolt, de a pénzelit meggyilkoltatta.
- Marius és Sulla: a rend és igazság iránti vágyból fakadó népszerűségüket használták fel a polgárháborúban.
- Pompeius és Caesar: mindketten néppárti, zseniális hadvezérek, akikben a régi római értékek csillantak meg. Caesar a régi virtus új embere volt, gyalogosan vezette rohamra embereit. A nép imádta, megkapta a haza atyja címet. Amikor Marcus Antonius diadémot helyezett a fejére, Caesar levette és Jupiternek ajánlotta. Diktátor lett, de a szenátus épületében meggyilkolták. Halála után a nap sápadt volt, és egy fényes üstökös tündökölt az égen.
A császárkor: a principátustól a hanyatlásig
Augustus és a principátus
Caesar halála után a polgárháború folytatódott. Octavianus és Marcus Antonius egymás ellen fordultak; Actiumnál (Kr. e. 31) Octavianus győzött. Princepsként (első polgár) Augustus néven elhozta a principátus, a császárság korát. Tóth Máté rámutat: tévedés, hogy a királyság, köztársaság és principátus között óriási törések lettek volna. Már a királyság sem volt örökletes, az uralkodót a szenátus választotta. A törés mélyebb: a mos maiorum helyreállítását várták, de az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus erői egyre nagyobbak lettek.
A korai császárok
- Tiberius: összeütközés a pretoriánusok vezetőjével.
- Caligula: mértéktelenségéről és bizarr viselkedéséről ismert, állítólag a lovát akarta konzullá tenni, meggyilkolták.
- Claudius: teret engedett az egalitárius törekvéseknek, kiterjesztette a polgárjogot, gallokat engedett a szenátusba.
- Nero: a mos maiorum helyett az individualizmus és önkény szimbóluma. Öngyilkossága után a négy császár éve következett.
- Vespasianus: alacsony sorból származó, gyakorlatias, technokrata uralkodó, ekkor épült a Colosseum.
- Titus: a Vezúv kitörése és a római tűzvész alatt uralkodott.
- Domitianus: terrorral kormányzó, erőszakos, homoszexuális, pedofil császár, éjszakai gladiátorharcokat rendezett nőkkel és törpékkel. A cirkusz nem tudta elfelejtetni az uralom hanyatlását.
Az örökbefogadott császárok kora
- Nerva: a szenátus választotta.
- Traianus: már nem is Itáliában született, ekkor érte el Róma legnagyobb területi kiterjedését, Erdély is ekkor vált a birodalom részévé.
- Hadrianus: a határok védelmére áldozta életét, falat építtetett Britanniában. A görög kultúra szerelmese, szakállt viselt a hellén divat szerint.
- Antoninus Pius.
- Marcus Aurelius: a kezdődő népvándorlás, külső betörések és pusztító járvány (5 millió halott) idején uralkodott. A markomannokkal és kvádokkal a mai Magyarország területén harcolt, itt is halt meg. Tóth Máté Kosztolányi Dezső versét idézi: „Sárgán hever itt a középkori Róma, de lángol az alkony, mint véres oroszlán.”
A végjáték kezdete
- Commodus: 15 évesen egy 70 milliós birodalom császára lett. Az áruk Indiából és Kínából áramlottak, új közel-keleti misztériumvallások terjedtek, déli és keleti népek áramlottak be, északról germánok nyomultak. Commodus Herkules reinkarnációjának tartotta magát, amfiteátrumokban harcolt, míg meg nem fojtották.
- Pertinax: a szenátus választotta, de a pretoriánusok meggyilkolták, majd elárverezték a birodalmat.
- Septimius Severus: a pannóniai légiók parancsnoka, Gorsiumból (Tác) emelkedett trónra. Halálos ágyán azt tanácsolta fiainak: „Csak a katonákkal törődjenek, és mindenki mást vessenek meg!”
- Caracalla: meggyilkoltatta testvérét, Getát anyjuk karjai között, és 20 000 hívét is lemészároltatta. A birodalom összes szabadszületésű lakójára kiterjesztette a polgárjogot – innentől az semmit sem ért. Egy polgárjogot nyert közkatona szúrta halálra, miközben az út szélén a dolgát végezte.
- Elagabalus: bizarr keleti kultuszt vezetett be, nyíltan homoszexuális volt, női nemi szervet akart műttetni magának. A pretoriánusok megölték és a Tiberisbe dobták.
- Alexander Severus: helyett az anyja, Julia Mamaea uralkodott, aki felvette „a császár, a táborok, a szenátus, a haza és az egész emberiség anyja” címet.
A katonacsászárok és a szétesés
- Maximinus Thrax: trákiai pásztorból lett katona, császárrá kiáltották, majd megölték.
- Gordianusok: afrikai lázadók lettek császárok.
- Philippus Arabs: idegenekből lett pretoriánusok emelkedtek trónra.
- Decius: a gótok elleni harcban halt meg fiával együtt.
- Valerianus: perzsa fogságba került, emberi fellépőként használták, majd megnyúzták és szalmával kitömték.
- A központi hatalom összeomlásával nyugaton egy Gall Birodalom szakadt el, keleten pedig Egyiptomtól Kis-Ázsiáig terjedő tartományok. Súlyos infláció, a pénz értékét folyton lerontották. Róma prekapitalista birodalom lett, amelynek folyamatos növekedésre volt szüksége, de az ipari forradalom nem indult be, noha a műszaki előfeltételek adottak voltak (pl. Alexandriai Héron működő gőzgépet épített). Így a külső hódítás és más országok kifosztása maradt az egyetlen út.
Aurelianus és Diocletianus reformjai
- Claudius Gothicus és Aurelianus megfékezték a gótokat, Aurelianus a szakadár területeket is visszaszerezte, felvette „a világ helyreállítója” címet. Bevezetett egy hivatalos napkultuszt, de az ősi Róma tovább züllött.
- Diocletianus: dalmáciai származású lovassági parancsnokból lett uralkodó. Bevezette a tetrarchia rendszerét: két társcsászárt (Maximianus) és két alcsászárt nevezett ki, felosztva a birodalmat. Róma eljelentéktelenedett, Diocletianus a dalmát tengerpartról kormányzott, majd visszavonult káposztát termeszteni. Elrendelte a természetbeni fizetést és árplafont vezetett be, de a magánpénz uralmát és az állam erózióját nem lehetett feltartóztatni.
Constantinus és a kereszténység
A tetrarchia nem élte túl kitalálóját. A légiók egyszerre több császárt kiáltottak ki. Constantinus (Constantius Chlorus egyik ágyasának fia) taktikusan felhasználta a keresztény vallást politikai céljaira. 313-ban az edictum Mediolanensével jogi státuszt és császári pártfogást adott a kereszténységnek. Tóth Máté szerint az egyház ezért később kedvező színben tüntette fel az igen kegyetlen és eszelős császárt, aki kivégeztette saját fiát, polgárháborúkat szított, és Rómának hátat fordítva új fővárost alapított: Nova Rómát, azaz Konstantinápolyt.
A vallási fordulat és a pogányüldözés
Constantinus fiai közt feldarabolták a birodalmat, hatalmi harcok és vallási konfliktusok lángoltak fel. Julianus császár még egyszer, utoljára a régi hagyományok, a mos maiorum és a régi istenek felé fordult – Tóth Máté szerint ez az európai konzervativizmus, nem „Rogers Krwon és társai”. Utóda, Jovianus visszaállította a keresztény előjogokat. 380-tól Theodosius alatt a kereszténység kötelezővé vált. Theodosius leromboltatta a római templomokat, bezáratta a szentélyeket, eloltatta a Vesta-oltár tüzét, bűncselekménnyé nyilvánította a régi rítusokat, megölette a régi papokat, bezáratta a delphoi jósdát, és óriási pogányüldözést tartott. Több mint ezer szent helyet pusztíttatott el, köztük az alexandriai Serapeumot, és betiltatta az olimpiai játékokat is.
A gótok és a birodalom felosztása
Amíg ezekkel voltak elfoglalva, a gótok betörtek a birodalomba. Valens császár elesett a harcban. Theodosius ahelyett, hogy kiűzte volna a gót hódítókat, „toleráns befogadóként” letelepítette őket birodalmi területen, akik saját vezetőikkel és jogukkal ékelődtek az impériumba. A korrupt helyi vezetők hasznot próbáltak húzni belőlük, ami menekülthullámot, gerillaháborút, majd elszakadást hozott. A római hadsereg egyre nagyobb mértékben gót, germán és más idegen katonákból állt. A lakosság kicserélődött: a régi rómaiak elöregedtek és elfogytak, a déli és keleti tömegek szaporodtak. A városok védőfalak közé zsugorodtak, a régi emlékműveket építőanyagként használták.
Theodosius felosztotta a birodalmat fiai közt: Honorius kapta a nyugatot, Arcadius a keletet. Honorius jobban kedvelte háziállatait a kormányzásnál, Ravennába húzódott. A hunok elől menekülő vizigótokat Stilicho hadvezér hiába próbálta feltartóztatni – a ravennai udvar kivégeztette. A vizigót Alarich bevonult Itáliába és kifosztotta Rómát, amire 800 éve nem volt példa. Egy anekdota szerint amikor Róma pusztulásának hírét hozták, Honorius megkönnyebbült, hogy nem a kedvenc csirkéje halt meg, amit szintén Rómának hívtak.
A bukás
A germán vandálok elfoglalták Karthágót, megfosztva Rómát a legfőbb élelemforrástól. Attila, a hunok királya és Aetius római hadvezér („az utolsó igazi római”) a catalaunumi csatában csapott össze 451-ben. A hunok által megtépázott birodalom hamarosan végleg összeroskadt. A kegyelemdöfést 476-ban egy Odoaker nevű germán vitte be, aki megfosztotta trónjától az utolsó nyugatrómai uralkodót, a gyermekkorú Romulus Augustust. Tóth Máté kiemeli a sors iróniáját: Róma alapítóját és eltemetőjét is Romulusnak hívták. Ráadásul az utolsó császár apja Attila egykori germán titkára volt.
Róma öröksége és a tanulságok
A holdsarló szimbólum útja
Tóth Máté egy érdekes példával illusztrálja a történelem rejtett folytonosságát: Hekaté (Artemis) holdsarló szimbólumát Bizánc régi megmenekülésének emlékére tették a város szimbólumává Kr. e. 340-ben. Constantinus nem törölte el a pogány jelképet, így az Konstantinápoly címereként élt tovább. Amikor 1453-ban II. Mehmed szultán elfoglalta a várost, az Oszmán Birodalom átvette a holdsarlót. Mivel az Oszmán Birodalom a muzulmán világ legerősebb nagyhatalma volt, a többi muszlim nép is elkezdte használni. Így lobog ma számos ország zászlaján a rég letűnt, megvetett, elfeledett pogánykor istennőjének holdsarlója – anélkül, hogy tudnák.
A magyarok kettős öröksége
Tóth Máté szerint mi magyarok egyszerre vagyunk Attila és Aetius, a hatalmas Róma és a hatalmas kihívója örökösei. Latin betűkkel és rovásírással írunk. A nyugat-római örökség megkérdőjelezhetetlen: az angol szavak több mint fele latin gyökerű, az olasz, francia, spanyol nyelv a latin közvetlen leszármazottja. A boltívek, kupolák, a beton máig római, ahogy sok modern út is római alapokon fut.
A római jog és szellemi örökség
A Monty Python ismert kérdésére („Mit adtak nekünk a rómaiak?”) a válasz: a vízvezeték, a csatornázás, az utak, a fürdők, a magas építészet – de Tóth Máté hozzáteszi: a római magánjog, a tulajdonjogi triász, a birtok, a kötelmek alapvető fogalmai, a családjog és az öröklés keretei, közjogi alapvetések és egy sor tovább élő jogintézmény. A tárgyi kapcsolatnál sokkal fontosabb a szellemi. Az egykori márványoszlopok porba dőlhettek, de Róma szelleme itt van velünk és körülöttünk – a reneszánsz újjászületésében és azon túl is, hiszen Európa az ősi Rómából lett.
A végső tanulság
Tóth Máté zárásként összefoglalja elméletét:
„Róma felemelkedésének titka a következetesen programszerűen megvalósított mos maiorum, ami lényegében nem más, mint az uralom, etnosz, mítosz őseredeti hármasa, a szakrális társadalom alapképlete és sikerreceptje.” – Tóth Máté *
„Róma bukása, a felbomlás pedig az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus. Miután a pénz, a kereskedelem és a média közvetítő mezői kifordultak a szakrális társadalom alól.” – Tóth Máté *
„A mi felelősségünk, hogy mit kezdünk ezzel a tudással.” – Tóth Máté *
Minden civilizáció elmúlhat – ez a mostani, a miénk is. A felemelkedés és a bukás receptje örök tanulságként és figyelmeztetőként áll előttünk.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ön hányszor gondol egy nap a római birodalomra?
[00:00:01]Mindenféle statisztika született már arról, hogy milyen meglepően sokszor gondolunk rá.
[00:00:07]Bevallom, én biztosan felfele húzom [zene] a statisztikát.
[00:00:09]Mindez nem véletlen.
[00:00:11]És nem is csupán a ragyogó légiókra, a császárkorra [zene] vagy cézár csatáira gondolok.
[00:00:16]Az önrepedésgyógyító betontól, a padlófűtésen, emeletes bérházakon, postaszolgálaton, az első gyorséttermeken és az első napilapon át a római jogig egy sor minden hat ránk és formál minket ma is.
[00:00:30]A keresetek, vagyis akciók jelentősége, a bizonyítási teher, a jogi személy fogalma, a köteles rész, a szolgalmak, a felülépítményi jog, vagy a tulajdonjog részjogosultságai a mai napig rómaiak, meg persze ennél mélyebb és fontosabb dolgok is.
[00:00:45]De az alapvető kérdés, ami mindenkit [zene] foglalkoztat, mégis csak így hangzik: Miért emelkedhetett fel Róma, a történelem egyik legnagyobb impériuma, és miért bukhatott el?
[00:00:56]felemelkedés és bukás tartogat-e számunkra tanulságokat mindez évezredekkel később?
[00:01:02]Elmondom a saját elméletemet.
[00:01:05]Róma titka a félreértések, szándékos félremagyarázások és direkt hazugságok mögött.
[00:01:12]Ahogy én látom, [zene] [zene] sokan sokféleképpen magyarázzák az ókori Róma fantasztikus felemelkedését.
[00:01:29]Földrajzzal, éghajlattal vagy pusztán a véletlenek játékával.
[00:01:31]De mi van, ha ennél mélyebb tanulságokat is fel lehet fejteni?
[00:01:36]Róma történetének kezdeténél egyáltalán nem történelmi bizonyosság áll, hanem mítoszok, ahogy minden organikus nép egészséges kezdetét sorszerűen és szükségszerűen mítoszok burkolják, mint nekünk a csodaszarvas vagy a turul.
[00:01:49]Ezek azonban nem mesék.
[00:01:49]A mítoszok szakralitást és identitást is adnak, amik felbecsülhetetlenül fontosak.
[00:01:57]A rómaiak pedig nagyon komolyan hittek a mítoszaikban.
[00:02:00]Róma történelmében az időszámításunk előtt első századig szinte mindent átszőnek a mitoszok.
[00:02:07]Szinte azt mondhatjuk, Rómának van egy misztikus, vallásos, mesés gyerekkora, ez a kultúrafázis, ami később átvált egy racionális, gyakorlatias, merev felnőtt korba a [zene] civilizáció fázisba.
[00:02:22]Az ismert hagyomány szerint Albalonga, a mitikus kiindulópont trombitolló királya által elveszíteni szánt ikertestvérek, Romolusz és Rémus egy Rea Silzilia nevű Vesta szűztől és Mars Istentől születtek.
[00:02:33]Anyafarkas táplálta őket, majd azon a folyóparton, ahol megmenekültek, időszámításunk előtt 753-ban megalapították Rómát.
[00:02:39]A később Palatinusz dombnak nevezett halmon állva Romulusz egy ekével kijelölte a határait, ami a neolit forradalom utáni civilizációkban központi szimbólum.
[00:02:48]Így a szkíták eredetmondájában is szerepel.
[00:02:54]A mítosz minden eleme fontos.
[00:02:54]Az istenek kedvező döntését megmutató saskesejüktől odáig, hogy az alapító istenibeolvadó Romulusz követő három mitikus király maga is szimbólum.
[00:03:05]Nem tudom felfigyeltek-e rá, de a Romorusz utáni első király, Numa Pompilius a szakrális papifunkció megtestesítője, aki felépíti Jánusz templomát, megalapítja a pontifexek és flamenek papi kollégiumait.
[00:03:19]A következő Tullus Hosztílius, a katonai erő és a háború megtestesítője, aki szimbolikusan Alba Longát is meghódítja, míg a következő Ankusz Marcius, a gazdaság és a munka alakja, aki megépíti az első hidat a Tiberisen és megalapítja osztia kikötőjét.
[00:03:37]Pap, harcos és munkás.
[00:03:40]Brahmana, Xatria és Vajcia, ahogy az Ó, funkcionális osztályokat hívták.
[00:03:44]A legősib hagyományokban ez a három alapvető mitikus funkció és a ritmikája a keltáktól a szkítákig rengeteg ősi nép hagyományában visszaköszön.
[00:03:54]Km itt áll előttünk egy szakrális organikus őseredeti állam három pillére.
[00:04:00]A mítoszok tehát önmagukat bontják ki a szemünk láttára.
[00:04:05]Persze csak ha van szemünk hozzá.
[00:04:07]Romulusz, hogy megerősítse a mítikus kezdet születőfélben lévő őseredeti közösségét, menedéket kínált a környező területeket lakó férfiaknak, majd hogy legyenek feleségek és anyák, a legenda szerint a szomszédos szabinok lányait rabolták el.
[00:04:22][horkantás] Épp ezért sokan itt is elveszítik a fonalat, mondva, Róma tulajdonképpen egy keveréknép, olvasztógely.
[00:04:27]Hát már a mondai is erről szólnak.
[00:04:30]Alapvető félreértés: oszlassuk is el.
[00:04:33]A valóságban a római egy nép, amelynek kialakulásában a latinok és a szabinok játszották a legfőbb szerepet.
[00:04:40]A mitikus kiindulópont Albalonga maga is a rómaiakkal rokonváros, ahogy Itália lakói közül az összes latin meg szabin törzs is rokon.
[00:04:49]Mindenki a latin népek, törzsek és városok az indoeurópai nyelvcsalád latin faliskusziához tartoztak.
[00:04:57]ők népesítették be lacium vidékét, ahol Róma is épült.
[00:04:59]A szabinok, az indoeurópai nyelvcsalád egy másik úgynevezett Oszkumber vagy Szabel ágához tartoztak.
[00:05:07]Közelebbi rokonai voltak a szamniszóknak is, akik szintén nem teljesen idegenek.
[00:05:11]Ott voltak aztán az umberek, ezek az apeninek északi részén lakó törzsek, valamint a wolskuszok és az ekvuszok, ezek a hegyi törzsek lácium peremén.
[00:05:21]mind ugyanazon nagy indo-európai vándorlási hullám részeként érkeztek Itáliába, mint a rómaiak.
[00:05:29]Figyelem, nem vadidegenek, az ősi Róma pedig nem multikulti.
[00:05:34]A rómaiak ezekkel a rokon italikus törzsekkel a kezdetektől fogva keveredtek, és szoros vallási, kulturális, sőt jogi köteléket alkottak.
[00:05:43]A latinokkal nemcsak a nyelv és a szokások közösek, de közös templomuk volt az ősidőktől az Albánusz hegyen.
[00:05:47]A szabinokkal meg közös az augurok és a papi kollégiumok hagyománya, vagyis a legfontosabbak.
[00:05:55]A szabínők elrablásának a története pontosan ezt az együvé tartozást, az összeolvadást mondja el a mítoszok nyelvén.
[00:06:02]Róma királya, a vallási életet megszervező Numa Pompilius a Monda szerint Szabin származású volt, ami nem véletlen.
[00:06:11]Albalonga városa pedig Túus Hosztílius a harmadik király alatt olvad be, ami szintén nem véletlen.
[00:06:16]Erre emlékezik a Horáciuszok és a kuriáciuszok hármas ikreinek híres küzdelme is, akik Rómát, illetve albalongát képviselték a mítoszok nyelvén, és párharcuk valódi háború nélkül dönt a két rokonnép közös sorsáról.
[00:06:30]Ez is fontos.
[00:06:30]A rómaiak büszkék az északi származásukra, és még hét évszázaddal később is gondosan számon tartják ezt a legrégi paticius családok, ahol nemcsak Szulla, szőke és kékszemű meg cézárt írja le világos karakterüként Plutarkosz.
[00:06:45]Tanúságos, hogy a római legősib szerv, a komíciák vagy népgyűlések is eredetileg vérségi alapon szerveződtek.
[00:06:53]Ez volt a komícia kuriáta.
[00:06:55]A társadalom természetes módon patriarhális nemzetségi szervezet.
[00:07:01]alapegysége a család, ami kezdetben a házközösségben élő parasztcsalád, a családfő, a páter familia az korlátlan hatalma alatt.
[00:07:08]A római még az államát is úgy képzelte el, mint egy kiterjesztett nagycsaládot, a legfőbb páterfamilias, vagyis a király, a konzul, a diktátor, majd a császár oltalma alatt.
[00:07:18]A család, az állam és a vallási előírások megtartása egy egység, hiszen a hagyományokon és a ritusokon keresztül tartják fent a pax deórumot, az istenekkel való harmóniát.
[00:07:30]Ahogy a Romuluszt követő első három szimbolikus funkcionális király, a pap, a harcos és a munkás, a saját, a belső, a rokomviszonyokat, az őket követő három király pedig a mítoszok szerint az idegen etruszk elemet testesítik [zene] meg, akiket elűztek és akiktől háborúban szabadultak meg.
[00:07:49]Mert ez itt a lényeg.
[00:07:52]Rómát és rokonnépeit, akik összetartoztak, az erősebb etruszk városok, rajtuk túl a kelták, délről pedig a görög gyarmatok vették körül, akik viszont idegenek voltak.
[00:08:03]Ellenségek, akiket Rómának le kellett győznie.
[00:08:05]Ez meg is kezdődött az idegen királyok szimbolikus elűzésével időszámításunk előtt 509-ben.
[00:08:10]Ekkor a római lakosság száma alig több, mint ma Kisféle egyháza.
[00:08:15]A külső ellenség az idegenek szorításában azonban a nemzetet egységesíteni kellett.
[00:08:20]Ez volt a politikai és vallási tisztségeket birtokló előkelő patríciusok és a plebejus köznép közötti közjogi korlátok felszámolása a következő évszázadok alatt.
[00:08:31]A rómaiak katonai erejének gerincét adó plebejusok először néptribunust kaptak, aki megvétózhatta a plebejusoknak kedvezőtlen jogszabályokat, és a személye szakroszantuszként, vagyis szentként és sérthetetlenként részévé vált a római szakrális mitikus hagyománynak.
[00:08:46]Ez pedig nagyon fontos értenünk.
[00:08:48]Aki ártott nekik, az vallási elítéléssel és halállal nézett szembe.
[00:08:53]A következő jelentős lépés a 12 táblás törvények megalkotása volt, amely Róma első író törvénykönyve.
[00:09:00]hiszen a fórumon közzétették.
[00:09:02]Innentől a jog nyilvánossá mindenki által megismertté vált, ami óriási dolog.
[00:09:07]A licinius sexcius féle törvények időszámításunk előtt 367-ben a nép védelmében maximálták a patríciusok földbirtokait, és előírták, hogy az egyik konzulnak kötelezően plebejusnak kell lennie.
[00:09:21]Így a legmagasabb hivatal is megnyílt a nemnemesi származásúak előtt.
[00:09:25]Az ezt követő évtizedekben a plebejusok minden fontosabb tisztséghez és vallási méltósághoz hozzáfértek, ami egy hatalmas hazafias szociál forradalmi tett volt.
[00:09:35]A haza szeretetében egyesítve az addig távolodó társadalmi osztályokat.
[00:09:40]Így válhatott újra fontosabbá a rómaiság, mint az osztályhelyzet, ahogy az elképzelt aranykorban is lehetett a rómaiak szerint, amire a szaturnáriák ünnepségei alkalmával évente emlékeztették is magukat.
[00:09:52]A Nagy hazafias társadalmi egyesítés pedig működött.
[00:09:55]Így például Kajus Marius egy vidéki egyszerű lovagrendi családból származott, de akkora katonai lángelme volt, hogy a rómaiak egymás után hétszer választották meg konzulnak.
[00:10:06]Ciceró szintén vidéki családból, nemesi háttér nélkül pusztán [zene] zsenialitásával küzdötte fel magát Róma első számú emberévé.
[00:10:16]Pompeiusz meg Céz sem kereskedők voltak, vagy újga pénzemberek, hanem a földből és a római népből sarjattak ki.
[00:10:21]Tekintet nélkül osztályhelyzetükre noha patíiciusok voltak.
[00:10:25]Jellemző, hogy az egyik legbefolyásosabb patíicius család a fábiuszok a nevüket a lóbabról kapták, mivel az őseik eredetileg lóbab termesztéssel foglalkoztak.
[00:10:35]Hasonlóan ciceró nevéhez, ami csicseri borsót, vagy a lentuluszhoz, ami lencsét jelent.
[00:10:43]ősi parasztcsaládok legjobb sarjai egy ősseredeti, szakrális rendben sorszerűen és természetesen emelkedve ki.
[00:10:52]Eközben egyes latin közösségek teljes római polgárjogot, civész optimó júrét kaptak, mások pedig korlátozott jogokat, megteremtve ezzel a fokozatos állampolgárság rendszerét, amely a római állam sajátja volt, és összekapcsolta a rokonnépeket, hűségre ösztönözve őket.
[00:11:09]Ez kifogyhatatlan emberanyagot biztosított Rómának, megalapozva a felemelkedését, ami meg lényegében egy geopolitikai forradalom volt a jogzközeivel.
[00:11:20][zene] [zene] Az idegen királyok elűzésével időszámításunk előtt 509-ben kezdetét veszi a közösség állama, a köztársasági időszak, amely olyan, mint a mítoszaiban élő etnosz egyetlen hatalmas hőskölteménye.
[00:11:41]A parancs, az erőfeszítés és az önfeláldozás ember feletti történetei, amelyet a rómaiak a virtus szóval adtak vissza.
[00:11:49]A virtus, a férfias erőfeszítés és a hősiesség erénye a római hagyományban.
[00:11:54]Ellentéte pedig a kíszerű önzés és gőg, vagyis a szuperbusz, ami nem vitézi Dávid valami négykerekű játékszere, hanem az utolsó Ettrus király, az előzött Tarkvinius szuperbusz jelzője a mondák világában.
[00:12:06]A római virtus a mítoszok által közvetített legfőberény.
[00:12:11]Kellemetlen dolgokat szívesen tenni meg a hazáért, az adott szóért, az eskűért, a hagyományokért.
[00:12:17]Ilyen, amikor az etrusk porsenna sikerrel támadt Rómára, Horácius koklész egymaga védelmezte a Tiberisz hídját az ellenséggel szemben.
[00:12:27]Az önfeláldozás, meghalni a hazáért büszkeség.
[00:12:29]Amikor a kelta Gallok betörése majdnem elpusztította a régi Rómát, és a rómaiak a Kapitóriumba szorultak vissza, az ősz öreg szenátorok, akik túl büszkék voltak a visszavonuláshoz, az elefántcsont cékeikben ülve várták be a halált.
[00:12:44]Mindez a római becsület ideájához vezet.
[00:12:47]Amikor a régi Rómával háborúban álló Faleri egy iskolamestere, akinek iskolájában a legelőkelőbb polgárok fiai tanultak, a gondjaira bízott gyerekeket a rómaiak táborába vezetve átadta az ellenségnek.
[00:12:58]Camillusz római diktátor nemhogy nem fogadta el az árulást, de az árulót megkötözve a gyerekekkel együtt visszaküldte Faleribe, akik vesszőkkel maguk előtt hajtották az árulótanárukat.
[00:13:11]Nem véletlen, hogy a rómaiak megveszekedett ellenfele, Pürrosz, a nagy görög hadvezér is, azt mondta az ellenségeiről, hogy bár csak a barátai lennének.
[00:13:18]Jellemző az is, hogy az első Pun háború kartágói fogságba esett római hőse, Markus Attilius Regulus maga agitált, hogy a rómaiak ne cseljenek fogjukat az őt követként küldő kartágóiakkal, így őt se válltsák ki a biztos halált jelentő rabságból, amibe önként visszatért.
[00:13:36]Micsoda emberek!
[00:13:36]Ez a szívóság elképesztően sikeres.
[00:13:39]A gazdag, idegen etrusk városok legfőképp vei meghódítása megkétszerezte a római ellenőrzés alatt álló területeket.
[00:13:50]Északon a keltákkal ütköztek össze a rómaiak, akik majdnem Rómát is teljesen elpusztították.
[00:13:54]A Kapitórium a hagyomány szerint csak Juno templomában élő Szent Ludaknak köszönhette a megmenekülését, akik kiabálásukkal figyelmeztették a rómaiakat az éjszakai támadásra.
[00:14:03]Róma mégis túlélte ezt, bár a kelta kifosztása sok évszázados traumát okozott, melyet csak a milliónyi keltát kiírtó, ugyanennyit szolgaságba hajtó Július Cézár küszöböl ki fél évezreddel később.
[00:14:17]Délen Magna Gréciát, vagyis Nagyögország telepeit számolták fel véres háborúkban Tarentum vezetésével, mely a görögországi Epyosz királyát a már emlegetett Pűroszt hívta segítségül.
[00:14:30]Pürrosz félelmetes hadsereggel érkezett Itáliába.
[00:14:33]Ám hiába győzte le sorra csatákban a rómaiakat, azok újra és újra jöttek, felőrölve a görögöket.
[00:14:38]Innen ered a pűroszi győzelemkifejezésünk.
[00:14:44]A földalapú szárazföldi Rómának terjeszkednie kellett, ezért összeütközésbe került a kor tengeli kereskedő nagyhatalmával, Kartágóval.
[00:14:51]A velük folytatott első Punháborút azért a Szicíliáért vívták, ami nagyon nem úgy nézett ki az ókorban, mint most.
[00:15:00]Ez volt a Mediterráneum éléskamrája, és lett Rómá egy évezredre, innen élelmezve Itáliát és az óriásira duzzadó fővárost.
[00:15:09]Az első Pun háborút a tengeri kereskedőhatalom felett Róma azzal nyeri meg, hogy a csapóhidak a kárvuszok segítségével lényegében szárazföldi csatákkra alakította a tengeri háborúkat.
[00:15:19]Az északi, indo-európai italikus szárazföldi paraszt katonállam, Róma és a déli föniciai keleti eredetű tengeri kereskedő kartágó harca azonban két világnézett élethalál harca is volt.
[00:15:33]Ezt két további Punháború végére Kartágó teljes elpusztításával fejezte be Róma úgy, hogy a második Punháborúban ő is végveszélyben volt.
[00:15:42]Az egyik kedvenc ókori csatában, Kunnéénál a bekerítés iskolapéldájával sokkal nagyobb római hadsereget semmisített meg a Pun Hannibál.
[00:15:51]A római szívóság azonban ezt és még sok tucatnyi csatavesztés is túlélt.
[00:15:56]A háborút végül mégis Róma nyerte, miután 16 év gyötrelme után a zseniális római cípió Hispániába, majd Afrikába kényszerítette át a hadszintenet.
[00:16:08]A Kartágok feletti győzelem a nyugat-mediterrán térség urrává tette Rómát.
[00:16:12]A keleti felét meg a Nagy Sándor birodalmának romjain létrejött hellenisztikus királyságok legyőzésével kaszírozta be rögtön ezután az ifjú Roma.
[00:16:21]Ez a gépezet tehát hihetetlenül sikeres volt.
[00:16:24]Vonjuk csak le a tanulságait.
[00:16:32][zene] Ha a Róma felemelkedését a nyers anyagi tényezők helyett a szellemi és strukturális lényegen keresztül nézzük, egy olyan államképe rajzolódik ki, amely egyedülálló módon ötvözte a vaskövetkezetes kimméletlen fegyelmet, a társadalmi integráció zsenialitását és az önmagáról alkotott transzcendens mítosz erejét.
[00:16:57]Ez a három pillér alkotta a spirituális és politikai boltozatot, amely alá először Itália, majd az ókori világ nagy része is betagozódott.
[00:17:08]Ez egy szigorú, sőt kíméletlen uralmirend volt a hierarchia megbonthatatlan tisztelete.
[00:17:12]Ebben a diszciplina, a római fegyelem nem ismert kompromisszumot.
[00:17:16]Vérfagyasztó példa Titus Marilius Torquatusé, aki kivégeztette saját fiát, mert az a parancs ellenére párbajba bocsátkozott, pedig még győzött is.
[00:17:27]Így tett az utolsó Etrusz király előzése után Brutus is, na nem Cézár gyilkosa, hanem félzer évvel korábban Róma első konzulja.
[00:17:34]Amikor kiderült, hogy az etruszkokkal több római szövetkezett Róma ellen, és a saját két fia is része volt ennek, saját maga ítélte őket halálra.
[00:17:43]A rend fontosabb volt, mint a győzelem.
[00:17:46]Az uralom tisztelete mindenek felett állt.
[00:17:51]A római uralomfelfogás alapja persze nem a puszta vágy a hatalomra, hanem a fász, az isteni törvény és a jú az írott szabályok abszolút tisztelete.
[00:17:58]Róma szelleme alapvetően hierarchikus volt, és maradt is mindig, és az uralom tengelye körül forgott.
[00:18:05]Ez a szigorú hierarchikus uralmigépezet közösségelvű volt.
[00:18:10]Alanya nem az egyén, hanem az egész római nép, az etnosz.
[00:18:13]Az állam magát is úgy hívta: Szenátus popolus kve románus rövidítve SPQR, vagyis a római szenátus és a római nép.
[00:18:22]A nép, a közösség mindenek előtt állt.
[00:18:25]Amikor például az Ékvuszok törzse bekerített egy római sereget, a legnagyobb vészhelyzetben a szenátus úgy döntött, hogy rendkívüli jogkörrel felruházott diktátort választ, Szinszinátuszt.
[00:18:35]A küldöttek a Tiberisen túltalálták meg az egykori konzult, aki éppen szántott.
[00:18:43]Szinzinátuszt letörölte a port arcáról, felvette a tógáját, Rómába ment, besorozott minden hadra fogható férfit, és egy zseniális éjszakai hadművelettel napok alatt megsemmisítette az ellenséget.
[00:18:54]Majd a dolgát végezvén lemondott az élethalál feletti hatalomról, és azonnal visszatért szántani a kisföldjére.
[00:19:00]hierarchia, közösségelvűség, mindez pedig a mítoszokba burkolt erős identitáson alapult, mely az elhivatottság és a sorszerű küldetéstudat élményével hatotta át a közös hazára irányuló önazonosságot.
[00:19:13][nevetés] Sem a szigorú rend, sem a közösségi integráció nem lett volna ugyanis elég, ha a rómaiak mögött nincs ott a sors, a fátum és az elhivatottság mély vallásos mítosza és az isteni származás tudata a hagyományokkal.
[00:19:30]Papírius is megbüntette a győztest, mert nem tartotta a szokásokat.
[00:19:32]Vagy amikor az etruszkoknak, kezeseknek adott Koelia nevű római szűz a tiberisbe vetve magát megszökött az etruszfogságból, a rómaiak felháborodva a becselen szökésen visszaküldték az etruszkoknak.
[00:19:44]Amikor pedig a kartagói Hannibál kannénál megsemmisítette a római fősereget, a rómaiak nem megadásról tárgyaltak.
[00:19:50]A szenátus megtiltotta a gyászt a városban, és árverésre bocsájtotta azt a földterületet, amelyen éppen Hannibál serege táborozott.
[00:20:00]Miért?
[00:20:00]Mert a hagyományban és az istenekben bízó rómaiak szentül hitték, hogy a sors végül úgyis Rómának ad igazat, és a jelenlegi csapás csak egy próbatétel az aranykor felé vezető úton.
[00:20:12]Vergélius az Éneisben tökéletesen megfogalmazta Róma metafizikai programját.
[00:20:18]Míg más népeknek megmarad a művészet, a bronz megmunkálása és a csillagászat dicsősége, addig Róma feladata más.
[00:20:24]Ám a te mesterséged római az, hogy uralkodj.
[00:20:30]Törvényt szabja békére, kiméld a hódolót, s törd meg a gőgöst.
[00:20:32]Uralkodj, római és elhivatottság, uralom, etnosz és a mítosz idealizmusa.
[00:20:40]Ezek az okok, minden más, csak okozat.
[00:20:43]Meggyőződésem, hogy Róma felemelkedése ennek a három erőnek a tökéletes körforgása.
[00:20:49]Ezt a három elvet valósították meg következetesen és programszerűen.
[00:20:53]A mítosz megadta az identitást, szentesítette a célt és az elhivatottság hitét.
[00:21:00]Az uralom biztosította a vasakaratot, a fegyelmet és a belső struktúra szilárdságát.
[00:21:04]Az etnosz vélt valós képzete, a közösségi integráció.
[00:21:10]Mai szóval azt mondanánk, a nemzetközpontúság pedig meghatározta mindennek az alanyát, ami nem az egyén, hanem a közösség.
[00:21:17]Így vált a kis városállam egy önmagát beteljesítő, megállíthatatlan képezetté.
[00:21:22]Hogy nem utólagos okoskodás az elméleten, azt hiszem, alátámasztja a római erkölcs a Moss Majorum korabeli fogalma.
[00:21:30]A Moss majorum, az ősök útja legfőbb berényei, a már megismert virtus, a férfias bátorság és morális erő, a fidész, vagyis a tántoríthatatlan hűség, végül a Pietas, a kötelességtudat az istenek, a haza és a család idei iránt.
[00:21:46]Azt, hogy a korai-rómaiak megteremtették, akár a katonai fegyelem, a gyakorlatias mérnöki tudomány vagy a jogi szervezettség bámulatra méltó eredményeit.
[00:21:56]E3 az uralom etnosz és mítosz hármasának következetes érvényesítésén alapult, ami lényegében maga az, amiben a rómaiak is hittek.
[00:22:06]Virtus, Fidz és Pietas a saját fogalmaik szerint, vagyis a Moss majorum.
[00:22:12]Az ókori görög Polubius is azt mondja, a római sikerek nem a puszta szerencsének, hanem három egymást erősítő alapillérnek köszönhetők.
[00:22:20]a zseniális állambendezkedésnek, a könyörtelenül hatékony néphatseregnek és a rómaiak vallásos fegyelmének, vagyis az én szavaimmal uralom, etnosz, mítosz.
[00:22:33]Időszámításunk előtt 362-ben a Monda szerint a Fórum Románum közepén egy hatalmas feneketlen hasadék nyílt meg a Földben.
[00:22:40]A jóslatok szerint a hasadékot csak úgy lehetett betemetni, ha feláldozzák benne azt, ami Róma legnagyobb értéke és ereje.
[00:22:47]Ekkor egy fiatal lovaskatona, Marcus Kurcius teljes fegyverzetben felpattant a lovára, fohászkodott az istenekhez, majd az összegyűlt tömeg szemeláttára beleugrott a tátongómélysékbe, a Föld pedig bezárult felette.
[00:23:01]A monda tanulsága, hogy Róma legnagyobb értéke a kötelességtudó, parancskövető, bátor római katona, aki megtestesíti az uralmat, az etnoszt és a mítoszt, és aki ezekért kész is a devócióra, vagyis az önfeláldozásra.
[00:23:18]A római társadalom zsenialitása és egyben kíméletlensége abban rejlett, hogy az uralom etnosz mítosz rendszerében a nagy hőstetteket, a devóciót és a zsenit, valamint a hierarchia tiszteletét, a fegyelmet tökéletes egyensúlyba hozta az identitástképző közösség érdekeivel.
[00:23:36]Nagy kiemelkedők uralmon és az uralmat kimméletlenül kikényszerítő római légiók zárt alakzatai.
[00:23:41]Ez az uralom legmélyebb értelmét csúcsra járató római szellem.
[00:23:46]Így lett az egyéni teljesítmény maximalizálása, a meritokrácia ideája, a tehetség tisztelete egyrészt, és a kollektív fegyelem, vagyis a hierarchia és a parancs abszolút uralma másrészt.
[00:23:57]Igazi római tulajdonság, egyúttal Róma felemelkedésének belső hajtóereje, egy július cézár vagy egy augusztus körül még akkor is, amikor a hanyatlás erői már gyabában munkáltak.
[00:24:14][zene] Na de vissza a történethez, amit ottgytam abba, amikor Róma a földközi tenger egészének úra lett.
[00:24:24]Nagyjából ekkor, amikor a római légiók legyőzték Makedónia királyát 5.
[00:24:29]Filiposzt, majd felülkerekedtek a Seleukida uralkodó Magnéziánál, és még abban az évben őrült mészállásban végleg elpusztították Kartágót is.
[00:24:38]Valami végleg megváltozott.
[00:24:41]Róma birodalom lett, a hódítások pedig mélyrehatóan átalakították a római társadalmat.
[00:24:46]A meghódított területekről mérhetetlen gazdagság áramlott Itáliába.
[00:24:52]A Monstrum birodalom pedig szomja a pénzt, miközben kereskedők, ügyeskedők a pénz arisztokráciája emelkedett fel.
[00:24:57]A paraszti kisbirtokkal szemben a háborúkban elejett rabszolgák tömegeivel műveltetett óriás birtokok születtek.
[00:25:03]Az elszégényedett vidékiek pedig Róma külvárosaiba özlöttek.
[00:25:07]Már rég nem Patrícius volt meg plebejus, hanem egyszerű római és az átalakulásból a rablott tartományokból és a kapcsolataikból meggazdagodó mindenféle kufárok újrendje.
[00:25:18]Az egyszerűség és a kötelességtudat háttérbe szorult.
[00:25:21]Az ősök útját, a Moss majorumot elhomályosította a fényűzés és a keleti egzotizmus.
[00:25:28]Hatalmas magánvagyonok halmozódtak fel kevesek kezén.
[00:25:31]Ezek voltak a koruk milliárdos globalista vállalkozói, szerencsefiai, a meghódított, kifosztott tartományokból és rabszolgákból meggazdagodva.
[00:25:39]Gabona és pénzuzsora, vesztegetések és zsarolások tették lehetővé a drága bútorokat, a fényűzést és az egyre befolyásosabb újgazdag nők ruhapompáját, akik egy ízben azért tartottak tüntetést, mert a punnháborúk alatt egy törvény megtiltotta nekik a felesleges ékszerek viselését.
[00:26:00]Alex Orchia, a Lex Faunia vagy a Lex Dia törvényeivel a jobbérzésű római hazafiak megpróbálták megfékezni a romlást kevés sikerrel.
[00:26:09]Kátó mondja, az állam ezen Luxizo megrablói bíborban és aranyban járnak.
[00:26:15]Egy egzotikus rabszolgáért többet adnak, mint egy telekért.
[00:26:17]Egy hordó egzotikus ételért, mint egy pár jármos ökörért.
[00:26:21]A beáramló óriási kincsek és fényűzési cikkek a római igénytelen, egyszerű életmódot, a görög eszmék viszont magát, a római hazaszeretet és a nemzeti vallást is kikezdték.
[00:26:33]A legerősebb idegen hatása görög volt, akiket mindenben utánozni kezdtek.
[00:26:38]Tévedés, hogy majd a kereszténységgel indul el a rómaiak elidegenedése a saját szokásaiktól és mitoszaiktól.
[00:26:44]Ahogy az is felszínes állítás, hogy a görög meg a római hagyomány tökéletesen illeszkedett, és csak úgy egybeolvadt.
[00:26:50]A hellenizmus majmolók az eredeti láciumi és római isteneket sorra elhagyták már Krisztus születése előtt, egyre inkább elszakadva a valódi saját ideáktól és identitástól.
[00:27:04]Mennyit tudunk Faunuszról, Jánuszról vagy Szilvánuszról?
[00:27:07]Márpedig ők az eredeti római istenek, akik átadták a helyüket az egzotikus görög pánnak, a szatíroknak és a szilenuszoknak.
[00:27:15]A rómaiak megfeledkeztek Tágészról, Merkúriuszért, Libitináról, Prosperináért, Szaukuszról, Herkulesért.
[00:27:26]A divatos szerzők lenézik a latint, és inkább görögül írnak.
[00:27:28]Ennius az augurokat és más római hagyományokat gúnyolja műveiben.
[00:27:33]Lucílius a 12 római főistent vitte színpadra, akik tréfálkodva nevetnek az őket tisztelő embereken.
[00:27:40]Akkor ez volt az egzotizmus.
[00:27:43]A legkülönbözőbb vallási filozófia iskolák meg rétorok jöttek a kifinomult túlérett Görögországból Rómába, akiknek az agyvaságait szájtátva hallgatták a római újga világpolgárok.
[00:27:52]A még veszélyesebb keleti istenségek is bevonultak Rómába.
[00:27:56]Isis és Serapis is templomot kapott már Krisztus előtt 220-ban.
[00:28:03]Az uralom etnos mítosz értékei innentől folyamatos küzdelmet vívtak.
[00:28:06]Az egyre inkább teretnyerő individualizmus, az egaliter, vagyis egyenlősítő tendenciák, valamint a moralizáló elpúlás hármasával.
[00:28:17]Ez nemcsak római sajátosság, ez történt mindig mindenhol.
[00:28:20]Akit ez mélységeiben érdekel, ebben a könyvben összefüggéseiben is bemutatom.
[00:28:25]A társadalmi igazságtalanságok és a MS majorum iránti vágyakozás a római karaktert megtesítő erős emberekhez, nagy akaratokhoz hajtotta a jobbérzésű rómaiakat.
[00:28:37]Azokhoz, akiknek az ígérete, az uralma római népre, a hagyományokra irányult, az etnoszra és a mítoszra.
[00:28:45]Meggyőződésem, hogy ez a lélektana a sorban feltűnő nagy karakterek sikerének és népszerűségének.
[00:28:50]Ilyen volt Tibérius Grachus, egy régi római, aki a vidéki szegénység enyhítésére földosztást javasolt, de a pénzelit meggyilkoltatta, ahogy később az öcsét is.
[00:29:00]Ilyenek voltak noha ellenkező előjellel Márius és Szulla is, akik a rend és igazság iránti vágyból fakadt népszerűségüket és katonai hatalmukat használták fel abban az egyre súlyos bódó polgárháborúban, amibe Róma zuhant a Krisztus előtti első században.
[00:29:17]Végül ebből az űrzavarból előbb Pompeiusz majd Julius Cézár emelkedett fel.
[00:29:22]Mindkettő néppárti, zseniális hadvezér, akikben a régi római értékek és karakter csillant meg újra.
[00:29:27]A két barát is egymás ellen fordult, amiből Cézár kerekedett ki győztesen.
[00:29:32]A minden kényelmet nélkülöző életmódot kedvelő, többnyire tábori szekerénalvó cézár szokása volt, hogy kezét hátán összekúcsolva teljes vágtában hajtotta a lovát.
[00:29:44]a régi virtus új embere, aki sokszor gyalogosan maga vezette rohamra az embereit.
[00:29:50]Olvastam, hogy amikor Pompeius egyik nagy hadihajója váratlanul a bárkája mellé ért, a végtelen Cézár megadásra szólította fel, és a meglepett parancsnok átadta az egész flottáját.
[00:30:00]Mundánál mondja a katonáinak, akik a Pompeiusz fiai által vezetett sereggel szemben először gyengén szerepeltek.
[00:30:07]Nem szégyellitek, hogy ezeknek a gyerekeknek a kezére jussatok?
[00:30:11]Farszalosználnál aztán, ahol a csata előtti este egy tűzsóva húzott végig az égen, mintha Pompeius táborába zuhanna, nem vár győzelmet aratt az esélyesebb Pompeius felett.
[00:30:20]A nép imádta, megkapta a hazaatja címet.
[00:30:23]Ám amikor katonája Marcus Antonius a fejére helyezte a diadémot, Cézár levette és Jupiternek ajánlotta azt.
[00:30:31]Róma diktátora lett, de az ismert módon meggyilkolták a szenátus épületében.
[00:30:36]Plutarkos és Pliniusz is lejegyezte, hogy Cézár halála után szinte egész évben a nap sápad volt.
[00:30:44]alig adott hőt és fényt, míg Szvetonius leírása szerint a Cézár tiszteletére rendezett halotti játékok alatt hét napon át egy rendkívül fényes üstökös tündökölt az égbolton.
[00:30:56]Minden szakrális kornak megvannak a maga csodái.
[00:31:00]Cézár halála nem a végét eredményezte a polgárháborúnak, hanem a súlyos bodását, ahol a Cézár párt megverte a gyilkosokat Filippinél, majd a két vezetője, Octavianus és Marcus Antonius is egymás ellen fordult, akik közül 31-ben akciumnál az előbbi kerekedett felül.
[00:31:17]Octavianus Princeps az első polgár lett Augusztusz néven, elhozva a principátus, vagyis a császárság korát.
[00:31:23]Itt újabb tévedés, hogy a királyság, köztársaság és principátus közt olyan óriási törések lettek volna.
[00:31:31]Már a királyság sem örökletes volt.
[00:31:34]Az uralkodót a szenátus választotta, amely a köztársaság alatt kormányzott tovább, majd a császárkorban is formálisan tovább élt a szenátus a köztársaság többi intézményével, ahol augusztus utóda is sokszor adoptációval, vagy a szenátus, a pretoriánusok vagy a légiók választásával kerültek a trollra.
[00:31:54]A törés nem itt volt.
[00:31:54]Mélyebb és érdemib, mint pusztán az államforma.
[00:31:56]A rómaiak a Moss majorum helyreállítását várták.
[00:32:01]Azonban a felszíni és időleges eredmények ellenére az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus erői mind nagyobbak és nagyobbak lettek.
[00:32:09]Ez pedig itt a lényeg, ne keverjük össze a betegséget a tüneteivel.
[00:32:14]Izgalmas kérdés persze, hogy miként lesz az uralom etnosz mítoszból individualizmus, egalitarizmus meg moralizmus?
[00:32:21]Itt kell felfigyelni Bogár László tanár úrnak a gondolatmenetére, aki szerint a szakrális társadalmakat mindenhol a pénz, a kereskedelem és a média közvetítő mezői zilálják szét.
[00:32:32]Én elméletemmel ott illeszkedik, hogy látványos módon az uralmat a pénz hasítja le, az etnoszt a kereskedelem, míg a míoszt a média.
[00:32:41]Ami az elsőt illeti, az általános egyenértékes, a szuverén talán legfontosabb gazdasági monopóliuma.
[00:32:48]Az, hogy külső tényezők függvénye lesz az általános egyenértékes, idővel elhozza az uralom visszavonhatatlan alárendelődését a nemzetközi egyenértékesnek.
[00:32:57]A kiindulópont alig ha nem az, hogy onnantól, hogy nem csere van, az uralom szakrális rendje már meg is repedt.
[00:33:06]Azonban visszavonhatatlanná alig, hanem ott válik, ahol a magánpénz, mint nemzetközi közvetítő mező elhagyja az uralmi monopóliumot, és rohan afelé, ahol a rómaiaknál már magánhitelezés megy, kamatszedés és adósabb szolgaság, ahol aztán tovább, ezen az egyenesen aztán a bank kölcsönöz a Hasburgoknak, majd a jegybank magánbank lesz, végül maga a pénz is elillan a virtuális világba.
[00:33:29]Ez egy egyenes.
[00:33:29]Na de vissza Rómához.
[00:33:33]A kiszervezett pénzhatalom az uralom eredeti centrumát hasítja, míg fel nem falja végleg.
[00:33:39]Ezzel új uralmi centrum jön létre, méghozzá a magánpénz, mint közvetítőmező.
[00:33:44]A pénzbizony hatalom.
[00:33:46]Ez a maga trivialitásában tökéletesen igaz eredményoldalról Róma kapcsán is.
[00:33:52]Második.
[00:33:52]Az etnos romboló kereskedelem azért is látványos Rómánál, mert amíg a közösség nagyjából autonóm és csak minimális csere van, addig nincs meg a csábítás sem az egzotizmus felé.
[00:34:05]Amint a kereskedelem és az idegenjavak behatolnak, az etnosz, mint önmagára identitással gondoló véltvalós közösség látványosan megbomlik.
[00:34:11]Az idegen szép.
[00:34:15]Ez a kereskedelemmel jön el, ahol a déli keleti kereskedők etnikailag is bekeverednek, de fontosabb a kulturális képzeteik felülkerekedése, ma azt mondanánk, trendivé válása.
[00:34:24]A harmadik a színház, az első napilap, a cirkuszok és amfiteátrumok, fesztiválok, idegen szónokok meg hittérítők idegen képzeteinek közvetítői.
[00:34:35]Nevezzük őket összefoglalóan a pontosan ezt jelentő latin kifejezéssel, médiának.
[00:34:40]Ez a média a saját mítoszok kiüresedését egyfajta üres moralizálással tölti fel, végleg elszakítva a rómaiakat a saját természetes képzeteiktől, a Moss majorumtól.
[00:34:52]Szerintem pont ide tartozik a jogtudomány is.
[00:34:56]Az sem véletlen, hogy a legnagyobb hatású jogászok közül Ulpiánusz és Papiniánusz remek jogászok maguk is már idegen keleti származásúak voltak.
[00:35:07]Persze ez a lassan felbomló Róma kívül még sokáig őrizte a csillogását.
[00:35:12]Augusztus a híres dicsekvése szerint tiglavárost talált és márványvárost hagyott hátra.
[00:35:17]Örökbe fogadott fia, Tibériusz uralkodása, a testőrgárda, a pretoriánusok vezetőjével való súlyos összeütötközésbe torkolt, majd a mértéktelenségéről és biz viselkedéséről ismert Kaligura következett, aki állítólag a lovát akarta konzullá tenni, de egyszerűen meggyilkolták.
[00:35:33][zene] Mégis Róma közben épül és gazdagodik.
[00:35:35]A pretoriánusok, a császár testőrgárdája ezután [zene] Klaudiuszt emelte a trónra, aki teretengedve az egalitárius törekvéseknek kiterjesztette a római polgárjogot és gallokat engedett be a szenátusba.
[00:35:53]Utóda Neró egyenesen a szimbóluma lett a MS majorum helyett az individualizmus és önkény eluralkodásának, mégha a fele sem igazókor által ráhagatott véres történeteknek.
[00:36:05]Öngyilkossága a négy császár éveként ismert káoszt hozta el, majd a keleti légiók parancsnoka, Vespasiánusz emelkedett a trónra, aki alacsony sorból származó emberként a kormányzás gyakorlatias technokrata megközelítését hozta, ekkor épült a kolosszeum [zene] is.
[00:36:21]Utóda a viszonylag népszerű Titusz, a Vezuv kitörése, a római tűzvés és más katasztrófák alatt uralkodott, mígnem utóda a terrorral kormányzó erőszakos, homoszexuális, pedofil Domicianusz kétségkívül általános gyűlölet tárgyává [zene] tette a Trón.
[00:36:39]Ezt az sem tudta ellensúlyozni, hogy éjszakai gladiátor harcokat tartott, és nőket meg törpéket harcoltatott az amfiteátrumokban.
[00:36:47]A cirkusz, a média nem tudta elfelejtetni az uralom hanyatlását.
[00:36:51]A szenátus ekkor az idős nervát választotta a saját soraiból császánnak, akit örökbe fogadott fia, Trianus követett, aki már nem is Itáliában született.
[00:37:01]Róma ekkor érte el a legnagyobb területi kiterjedését.
[00:37:06]A mai Erdély is ekkor vált a birodalom részévé gazdag nemes fém bányáival együtt.
[00:37:11]A [horkantás] halálos ágyán örökbefogadott fia, Hadriánusz, a birodalom határainak védelmére áldozta az életét.
[00:37:19]A 21 éves uralkodásának több mint a felét a tartományok beutazásával töltve, gyakran gyalogosan menetelve a légiókkal.
[00:37:26]Hatalmas falat építtetett Britanniában, és hatáerődítményeket birodalom szerte.
[00:37:31]De a megerősített határokon belül a bomlás, az individualista, egalitárius és moralizáló elpólás feltartóztathatatlan volt.
[00:37:40]Már Domicianusz is latin helyett görög feliratú érméket veretett, de Hadriánusz a görög kultúra szerelmeseként a Hellén divat szerint egyenesen szakát viselt ellentétben a simára borotvált elődeivel.
[00:37:52]Nézzék!
[00:37:55]választott utóda Antonius Pius, majd az örökbefogadott Marcus Aurélius, akiről a Kosztolányi Dezső által írt kedvenc versem szól, a régi Róma végét jelentették.
[00:38:05]A stoikus bölcs Marcus Auréliusnak a kezdődő népvándorlás okozta rendkívüli nyomással, külső betörésekkel és pusztító járvánnyal is szembe kellett néznie.
[00:38:15]Az utóbbi 5 millió embert ölt meg birodalomszerte.
[00:38:17]A markomannokkal és a kvádokkal is itt harcolt a mai Magyarország területén.
[00:38:24]Diós Jenő mellett emlékoszlopa is van.
[00:38:24]A halál is itt ért a Dunán túlon.
[00:38:27]Ezzel kezdődött aztán a birodalom végjátéka.
[00:38:36][zene] Sárgán hever itt a középkori Róma, de lángol az alkony, mint véres oroszlán.
[00:38:46]Írja Kosztolányi az alábukó impériumról.
[00:38:50]Marcus Aurélius fia, Commódus 15 évesen egy olyan 70 milliós birodalom császára lett, ahol az áruk egészen Indiából és Kínából áramlottak a római piacokra, ahol egymás után terjedtek az új közelkeleti misztérium vallások az elgyökértelenedő puhány lakosság körében.
[00:39:08]A déli meg kereti népek meg tömegével áramlottak be, és kaptak római polgárjogot, és észak felől germán népek nyomultak a birodalomba.
[00:39:16]Az érzelemvezérelt tínédzser, a szenátorokat kivégeztető komódusz magát Herkules reinkarnációjának tartotta, és uralkodás helyett amfiteátrumokban harcolt, míg nem megfolytották.
[00:39:30]Utána megint a szenátus választott császárt Pertinax tábornok személyében, de a pretoriánusok meggyilkolták, majd szó szerint elárverezték a birodalmat a legtöbbet ígérő licitálónak elhozva a teljes káoszt.
[00:39:42]Ezen próbált aztán úrrá lenni Septimius Severus.
[00:39:45]a pannóniai légiók parancsnoka, aki innen Gorciumból a mai tác emelkedett a trollra, miközben más légiók más hadvezédeket kiáltottak császárnak.
[00:39:58]Amikor a britanniai Eborakumban, a mai York városában meghalt, annyira undoródott a felbomlófélben lévő római társadalomtól, hogy azt tanácsolta fiainak: "Csak a katonákkal törődjenek, és mindenki mást vessenek meg!"
[00:40:10]A fiak, Géta és Karakalla társcsászárok lettek, de Karakalla meggyilkoltatta testvérét anyjuk Júlia Dombnak karjai között, és Géta 20000 hívét is lete.
[00:40:21]A hierarchiát és a régi római népet egyszerre szétszaggató egalitárius aktusként a birodalom összes szabadszületésű lakójára kiterjesztette a polgárjogot, ami innentől pont nem is ért semmit.
[00:40:34]Az állampolgárságot immár törvény, nem pedig az etnikai származás határozta meg.
[00:40:41][horkantás] Karakallát végül egy polgárjogot nyert közkatona szúrt a halálra, miközben az út szélén a dolgát végezte.
[00:40:49]Polgártársak.
[00:40:49]A következő uralkodókat a család befolyásos asszonyai tették császárrá.
[00:40:56]Így Júlia Méza, Septimus Severus sógornője, aki megvesztegetéssel és erőszakkal tette császárá unokáit, először az Eszelős Elega Baluszt, aki nemcsak bizar keleti kultuszt vezetett be, de ma divatos, LMBT figura lenne, aki nem csupán nyíltan homoszexuális volt, de az orvosaival női nemi szervet akart műtetni magának.
[00:41:17]A pretoriánusok megölték és a Tiberisbe dobták.
[00:41:20]A következő császár, Alexander Szeverus helyett már egyenesen az anyja, Júlia Mamja uralkodott, aki kitüntette magát a császár, a táborok, a szenátus, a haza és az egész emberiség anyja címével.
[00:41:35]Ám amíg Rómában az internacionalista dőzsölés és az intrikák mentek, a határokat egyre nagyobb erők támadták.
[00:41:46]Miután az anyámasszony katonája császát megölték, a légiók egy tráiai pásztorból lett katonát, Maximinus Truxot kiáltották itt császárnak.
[00:41:53]De őt is megölték, és a gordiánuszok, ezek az afrikai lázadók lettek a császárok.
[00:42:01]Innentől lázadók és trombitorlók vég láthatatlan sora következett, ahol idegenekből lett pretoriánusok emelkedtek a trónra, mint például ő, az arab Philippus Arabs.
[00:42:12]Eközben egyre több uralkodó konkrétan a határokon lelte a halálát.
[00:42:18]A pannóniai születésű Decius császár és a fia a gótok elleni küzdelemben haltak meg.
[00:42:23]Valeriánus császár meg a perzsa uralkodó fogságába kerülve emberi fellépő lett a lóraszálláshoz, mielőtt megnyúszták és trófaként szalmával kitörték.
[00:42:33]A központi hatalom összeomlásával nyugaton egy galbirodalom szakadt el.
[00:42:38]Keleten az Egyiptomtól Kis-Ázsiáig teljedő tartományok, miközben gazdasági válságombolt, a pénz értékét meg folyton lerontották, súlyos inflációt okozva.
[00:42:50]Róma prekapitalista birodalom lett sok-sok magánvagyonnal az állam mellett, aminek folyamatos növekedésre volt szüksége.
[00:42:57]Valamiért viszont nem indult be az ipari forradalom, ami ezt lehetővé tette volna, noha a műszaki előfeltételei adottak voltak, mint a tömegtermelés, de még a gépek létrehozásához szükséges mérnöki tudás is.
[00:43:10]Alexandriai Héron például már működő gőzgépet is épített, így viszont a külső hódítás és más országok kifosztása maradt az egyetlen út, hogy életben maradjon.
[00:43:21]Amikor időszámításunk előtt 167-ben megkaparintották a Makedon kincstárat, Rómában eltörölték az adókat.
[00:43:28]Amikor Pergamont meghították 130-ban Krisztus előtt, a vagyon megduplázódott, majd újra megduplázódott, amikor meghódították a mai Szíriát.
[00:43:37]Azonban a felbomlás évszázadaiban Róma már nemhogy hódítani nem tudott, de őt akarták meghódítani.
[00:43:46]Klaudius Goticus, majd Aureliánusz megfékezzi ugyan a gótokat, az utóbbi a szakadár területeket is visszaszerezve, felvéve a világ helyreállítója címet.
[00:43:53]Ám valójában nem lehetett már helyreállítani a világot.
[00:43:58]Aureliánusz még bevezet egy hivatalos napkultuszt, de tovább zirálódik az ősi Róma.
[00:44:05]Annyira, hogy több rövid életű császár után Dioleciánusz, egy dalmáciai származású lovassági parancsnokból lett uralkodó táscsászárt nevezett ki.
[00:44:16]Maximiniánus tábornokot és két alcsászárt, így osztva fel a birodalmát ennek a tetrarchának nevezett rendszerben.
[00:44:22]Ezen az érménom a négy császár szövetségének ábrázolását.
[00:44:25]Ezzel együtt járt a közigazgatás reformja is és Róma eljelentéktelenedése.
[00:44:31]Diokleciánusz maga is a Dalmát tengerpartról kormányozta a saját negyedét, mígnem visszavonult káposztát termeszteni.
[00:44:38]Elrendelték a természetbeni fizetést az egyre értéktelenebbé váló pénz helyett, valamint Árprofont is bevezettek bizonyos terményekre, de a magánpénz uralmát és az állam erózióját már nem lehetett feltartóztatni.
[00:44:51]A reformok, így maga a tetrarchia sem élte túl a kitalálóját.
[00:44:58]A légiók egyszerre több császát is kikiáltottak.
[00:45:00]Maxenciuszt és Konstantinus Klórusz egyik ágyasának minden jogalap nélküli fiát, Konstantinuszt, aki kapcsán Dokleciánusz még személyesen tiltotta meg, hogy a műveletlen fiú cézári rangba léphessen.
[00:45:13]Egyre bonyolultabb belháborúk kezdődtek, melyben végül Konstantinusz emelkedett fel, aki taktikus módon az addigra igen elterjedt keresztény vallást is felhasználta a politikai céljaira.
[00:45:23]Noha jelent már meg neki Solinvictus is álmában.
[00:45:27]Most épp keresztény látomásra hivatkozott, és 313-ban Edikt Tumával jogi státuszt és császári pártfogást adott a népszerű kereszténységnek.
[00:45:35]Ezért a tettéért az egyház később kedvező színben tüntette fel az igen kegyetlen és eszelős császát, aki kivégeztette a saját fiát, folyamatosan polgárháborúkat szított, és Rómának hátat fordítva új fővárost is alapított, Nova Rómát.
[00:45:51]Ez lett Konstantinápoly.
[00:45:56]Az eszelős uralkodó három megmaradt fia közt feldarabolta a birodalmat, így halála után második Konstantinusz, második Konstantinusz és Konstans között azonnal hatalmi harcok kezdődtek.
[00:46:06]A tartományok elszakadtak, és az apjuk által megkezdett úton haladva vallási konfliktusok is fellángoltak a kereszténység különböző irányzatai között.
[00:46:16]A régi Róma még egyszer fellázadva Juliánuszt kiáltotta ki császárnak, aki még egyszer utoljára a régi hagyományok, a MZ majorum és a régi istenek, vagyis keresztény népzőpontból a pogánság felé fordult.
[00:46:30]Na ez az európai konzervativizmus barátaim, nem Rogers Krwon és társai.
[00:46:35]Utóda Joviánus első dolga volt, hogy visszaállította a keresztény előjogokat 380-tól.
[00:46:43]Teodóziusz alatt pedig már kötelező a kereszténység.
[00:46:45]Teodózius leromboltatta a római templomokat, bezáradta a szentélyeket, eloltatta a Veszta oltár tüzét, bűncselekménnyé nyilvánította a régi rítusokat, megölette a régi papokat, bezáradta a Delfoi józsdát, és óriási pogányözést [zene] tartott a buzgó feleségének és a nagyhatalmú Szent Ambrus mediolánumi püspök eszkatológiának hatása alatt álló császár 1000ernél több szent helyet pusztítatott el, még az Alexandri Szerapeumot is.
[00:47:14]Sőt, a pogánynak mondott olimpiai játékokat is betiltatta.
[00:47:16]Amíg ezekkel voltak elfoglalva, a gótok betörtek a birodalomba.
[00:47:22]Valence császár is elesett a harcban, ahelyett, hogy megpróbálta volna kiűzni a gó hódítókat, Theodóziusz toleráns befogadóként letelepítette őket birodalmi területen, akik a saját vezetőikkel a saját jogukat hozva ékelődtek az impériumba.
[00:47:37]Mintha most is látnánk hasonlót.
[00:47:40]Az erős régi Róma nyilván elbírt volna a hódítókkal, ám a korrupt helyi vezetők inkább megpróbáltak hasznot húzni belőlük.
[00:47:50]Menekült hullámot, gerillaháborút, majd elszakadást hoztak az idegen fegyveresek.
[00:47:54]A határokon belül a gazdag világfi hivatalnokok meg nem védték meg Rómát, inkább a villába húzódtak.
[00:47:59]Ez az elit persze nagyon keveset érzékelt a bajból a falakkal körülvett városokban, ám vidéken egész területeket foglaltak el a hódítóidegenek.
[00:48:10]De ami az igazán elképesztő, hogy a római hadsereg egyre nagyobb mértékben ilyen gót, germán és más idegen katonákból állt.
[00:48:17]Hol van már a virtus és a régi római népi paraszthadsereg?
[00:48:20]A lakosság is kicserélődött, demográfiai fordulat jött.
[00:48:26]A régi rómaiak elöregedtek és elfogytak, miközben a déli és keleti tömegek szaporodtak.
[00:48:30]A városok védőfalak közé zsugorodtak.
[00:48:33]A régi római emlékműveket építőanyagként használták házakhoz vagy keresztény templomokhoz.
[00:48:40]Teodózius végül felosztotta a birodalmát a két fia közt.
[00:48:45]Honórius kapta a nyugatot, Arkádius a keletet.
[00:48:48]Intrikus tanácsadók, papok és teljes közönbösség közepette a császár, aki jobban kedvelte a háziálatait a kormányzásnál, Ravennába húzódott.
[00:48:56]A hunok elől menekülőbb vízigótokat a zseniális Silikó hadvezér hiába próbálja feltartóztatni, a rovennai udvar kivégeztette végstádiumos ráként fordulva önfelszámolásba.
[00:49:10]A vizigót Alarik eközben bevonult Itáliába és kifosztotta Rómát, amire 800 éve nem volt példa.
[00:49:16]Egy rossz indulatú anekdota szerint, amikor Róma pusztulásának hírét hozták a Ravennában biztonságban ülő Honórius császának, Honorius megkönnyebült, amikor megtudta, hogy nem a kedvenc csirkéje halt meg, amit történetesen szintén Rómának hívott, csupán az 1000er éves város.
[00:49:31]A germán vandálok közben elfoglalták Kartágót, megfosztva Rómát a legfőbb élelemforrástól.
[00:49:38]Végül megjelent Isten ostora, hogy beteljesítse az individualista önzésben, egaliter látomásokban és moralizáló elpúltságban topzódó birodalom sorsát.
[00:49:49]Attila a Hunok királya, Écius római hadvezérben, akit az utolsó igazi rómainak neveztek, még méltó ellenfélrel a katalaunumi csatában 451-ben.
[00:50:00]A hunok által megtépázott birodalom azonban hamarosan végleg összeroskadt.
[00:50:05]A kegyelemdöfést 476-ban egy Odoaker nevű germán viszi be, aki megfosztotta trónjától az utolsó nyugatrómai uralkodót, a gyermekkorú Romulusz Augusztuszt.
[00:50:16]Micsoda gúny amúgy az égiektől, hogy Róma alapítóját és eltemetőjét ugyanúgy hívták Romulusznak.
[00:50:25]Az viszont több mint gúny, hogy az utolsó császár apja Attila Hun király egykori germán titkára, azé Attiláé, akinek Katalonumnál nem sikerült megdönteni az impériumot.
[00:50:35]A titkára viszont megérte a bégjátékot.
[00:50:37]Ha Attila kap még 25 évet, legkésőbb addig magától szétesik Róma.
[00:50:43]Bár ha Attila él, alig ha nem, nem kellett volna neki annyi.
[00:50:47]Persze nincs értelme a történelemben a mi lett volna, ha mondatoknak.
[00:50:49]476-ban így múlt ki az 1000er éves birodalom, és bár a keleti elgörögösödött multikulti bizánc magát még évszázadokig Rómának nevezte, valójában már semmi köze nem volt a Romulusz által a Tiberisz partján elindított uralom, etnosz és mítosz hatalmas útjához, a MS majorumhoz.
[00:51:08]hogy mégis felsejlik minden mögött az isteni kacaj, a kísérletező végtelen erő, arra jó példa Hekaté istennő, vagyis Artemis szimbóluma.
[00:51:20]A holdsarló, amelyet Bizánc régi, még rómaiak előtti csodás megmenekülése emlékére tettek a város szimbólumává időszámításunk előtt 340-ben.
[00:51:31]Amikor Konstantinus császár Krisztus után 330-ban a várost a római birodalom új fővárosává tette, nem törölte el a pogány jelképet.
[00:51:38]Így azt Konstantinápoly címereként használta a következő 1000er évben, mígnem, amikor 1453-ban a török második Mekmed szultán elfoglalta Konstantinápolt, az oszmán birodalom nemcsak a várost, hanem annak szimbólumát, a holdsarlót is átvette.
[00:51:56]Mivel aztán az oszmán birodalom évszázadokon át a muzulmán világ legerősebb nagyhatalma volt, a többi muszlim nép is elkezdte a félholdat használni.
[00:52:05]Így lobog ma számos ország zászlaján a régletűnt, megvetett, elfeledett pogánykor istennőjének a holdsarlója.
[00:52:12]Anélkül, hogy tudnák.
[00:52:16][zene] [zene] Róma is pontosan így él velünk.
[00:52:25]Mi magyarok egyszerre vagyunk Attila és Éciusz.
[00:52:30]Egyszerre vagyunk a hatalmas Róma és a hatalmas kihívója örökösei.
[00:52:35]Írunk latin betűkkel és rovásírással.
[00:52:35]A nyugat-római öröksége meg egyenesen megkérdőjelezhetetlen.
[00:52:43]Az angol szavak több mint fele latin gyökerű.
[00:52:44]Az olasz, a francia, a spanyol nyelv pedig közvetlen leszármazottja a rómaiak nyelvének.
[00:52:48]A boltívek, a kupolák és a beton máig római, ahogy sok modern úk római alapokon fut.
[00:52:54]Mit adtak hát nekünk a rómaiak?
[00:52:57]A M Python ismert kérdésére a válasz: "A vízvezeték, a csatornázás, az utak, a fürdők, a magas építészet.
[00:53:04]De engedjék meg, hogy hozzátegyen a római magánjog, a tulajdonjogi triász, a birtok, a kötelmek alapvető fogalmai, a családjog és az öröklés keretei, közjogi alapvetések és egy sor tovább élő jogintézmény.
[00:53:18]Mert a tárgyi kapcsolatnál sokkal fontosabb a szellemi.
[00:53:20]Az egykori márványoszlopok porba dőlhettek, de Róma szelleme itt van velünk és körülöttünk.
[00:53:27]a reneszánsz újjászületésében, de azon túl is máig az egész történelmük, hiszen Európa akár megtagadja, akár nem, de az ősi Rómából lett.
[00:53:36]És még valami itt van.
[00:53:41]A felemelkedés és a bukás receptje örök tanulságként és figyelmeztetőként, mert minden civilizáció elmúlhat.
[00:53:47]Ez a mostani, a miénk is.
[00:53:49]Róma felemelkedésének titka a következetesen programszerűen megvalósított mossmajórum, ami lényegében nem más, mint az uralom etnosz mítosz ősseredeti hármasa, a szakrális társadalom alapképlete és sikerreceptje.
[00:54:06]Róma bukása, a felbomlás pedig az individualizmus, egalitarizmus és moralizmus.
[00:54:11]Miután a pénz, a kereskedelem és a média közvetítő mezővi kifordultak a szakrális társadalom alól.
[00:54:19]A mi felelősségünk, hogy mit kezdünk ezzel a tudással.