Mikorra lehetséges? Milyen áron? Tényleg jó lenne nekünk? ⎮🎙POGI PODCAST

[00:00:12]Sziasztok!

[00:00:12]Itt vagyunk a gazdasági társadalmi értelmező magazinban, és a mai témánk az euróbevezetés.

[00:00:16]Talán az egyik legfontosabb és legaktuálisabb, legkurensebb pénzügyi téma, amivel a az újonnan formálódó Tisza kormány hát előjött, és és konkrétan most már egy dátum is elhangzott 2030-31.

[00:00:39]Na most az euró bebevezetéssel kapcsolatban beszéltünk már ebben a műsorban, és megnéztük azt is, hogy bizonyos országoknál milyen előnyöket, milyen hátrányokat jelentett, de szerintem érdemes most újra elővenni ezt és és beszélgetni az euróról és az euró bevezetésről, hogy milyen előnyei, milyen hátrányai vannak.

[00:01:00]Úgyhogy ezzel fogunk foglalkozni Pogács Zoltánnal természetesen és velem Kántor Endrével ezt elfelejtettem mondani.

[00:01:08]Szóval, hogy nézzük meg azt először általánosan légy szíves, Pogi, hogy hogy mennyire szükséges mondjuk a gazdasági felzárkózáshoz az euróbevezetés, mert szerintem van egy ilyen egy ilyen egy ilyen elképzelés, hogy az euró az mindent megold.

[00:01:29]Igen, sziasztok.

[00:01:29]Szerintem van egy túlságos nagy optimizmus Magyarországon az euróval kapcsolatban.

[00:01:37]Én ugye nagyot nevettem, amikor tavaly egy politikai tüntetésen konkrétan azt kiabálták az emberek, hogy eurót, eurót, eurót.

[00:01:44]Tehát, hogy én még ilyet nem láttam sehol.

[00:01:47]Ez szerintem egy hungarikum, hogy monetáris politikát kiabálnak emberek politikai tüntetésen.

[00:01:53]De hogy én értenivélem, hogy igazából a forinttal van bajuk, tehát hogy forint különböző problémái, és ez meg ugye a kormányzás problémái valójában, és ezt vetítik ki az euróra, mint pénznemre, és hogy tényleg az van a felmérésekben, hogy egy ilyen 80%-os támogatottsága van Magyarországon az euró bevezetésének, és ahogy mondtad, az új kormány hát még meg se alakul, de már ezzel kezdi a működését, hogy euró bevezetése, ami azért nagyon érdekes, mert hogy azért én azt vártam volna, hogy az első körben olyanokról mondjanak valamit, hogy hogyan gondolják fejleszteni az oktatást, az egészségügyet, a vasúti rendszert, hogyan kívánják beindítani a gazdasági növekedést.

[00:02:34]Ez szerintem egy nagyobb prioritás, mint az euró bevezetése.

[00:02:39]Sőt amellett fogok érvelni a mai adásban, hogy a kettő között egyébként feszültség van, tehát hogy nem nagyon megy szerintem egyszerre bevezetni az eurót és fejleszteni az országot.

[00:02:50]Szerintem van egy sokak által nem látott, nem érzékelt feszültség a kettő között, de kétségtelen, hogy Magyarországon nagyon-nagyon népszerű az euró bevezetése.

[00:03:00]Tehát még azt is, amit mi csinálunk, hogy cizelláljuk ennek az előnyeit, hátrányait, még az is úgy van értelmezve nagyon sokszor, hogy ellene érvelünk, és hogy ez egy népszerűtlen dolog.

[00:03:12]De azt gondolom, hogy ennek ellenére vállalni kell, hogy erről beszéljünk, mert rengeteg illúzió tapad az euróhoz.

[00:03:18]és hogy meg is válaszoljam a kérdésedet, hogy kell-e ahhoz, hogy sikeres legyen egy ország.

[00:03:23]Én amellett érvelnék, hogy nem kell.

[00:03:25]Sőt adott esetben még hátráltatni is tudja egy ország sikerét.

[00:03:30]És amell azzal érvelnék emellett, hogyha megnézzük itt a térségben, hogy melyek azok az országok, amelyek sikeresek voltak ebben az időszakban, ugye van két olyan országunk, ami kifejezetten sikeres volt, ez Lengyelország és Románia.

[00:03:45]Mind a kettő nem csak, hogy nem használt eurót, hanem konkrétan azt gondolom, hogy ha eurót használt volna, akkor nem tudta volna megcsinálni azt a gazdasági sikert, amit megcsinált.

[00:03:56]Ugye a lengyel adásban is beszéltünk róla, román adásban is beszéltünk róla, hogy folyamatosan állami költségvetési hiányok árán gazdasági stimulusokkal nőtt ez a két ország.

[00:04:10]Kifejezetten az adóssága terhére állami deficitfinanszírozással.

[00:04:13]Ezt nem tudták volna megcsinálni az eurozónában.

[00:04:19]Ugye Bulgáriának sem volt eurója, amikor sikeres volt.

[00:04:22]Most már van nekik, de a sikertörténet alatt nem volt eurójuk.

[00:04:27]és egyáltalán nem versenyez, tehát ez az ilyen, jaj, a bulgárok előttünk vannak benne.

[00:04:32]Ez nem egy ilyen szépségverseny.

[00:04:35]Ugye van olyan ország, amelyik eurót használt és sikeres.

[00:04:38]Ez észtország, bár pont a covid óta alapvetően a legkevesebbet fejlődő ország az pont Eur pont Észtország volt.

[00:04:47]Tehát, hogy igazából Észtország is akkor volt sikeres, amikor még nem volt nekik eurójuk.

[00:04:53]az elmúlt időszakban már nem annyira sikeresek, amióta van eurójuk.

[00:04:57]Tudunk olyan országot mondani, amit eurót használ a térségben, és kifejezetten sikertelen.

[00:05:01]Tehát hogyha Magyarországra azt mondjuk, hogy stagnált, akkor Szlovákia az az ország, ami kifejezetten visszaesett itt a térségben az elmúlt időszakban, és nekik ugye eurójuk van, és hát vannak olyan országok, amelyek nem használtak eurót, és alapvetően nem is nagyon sikeresek.

[00:05:17]Ugye erre például Magyarország, tehát hogyha ezt egy ilyen mátrixba fölrajzoljuk, akkor azt látjuk, hogy mindenfajta kombináció létezik.

[00:05:25]És alapvetően egy szerintem ebből is az a tanulság, hogy nem különösebben az euró vagy a pénz nem határozza meg egy ország sikerét.

[00:05:32]És hogyha megnézzük az Európai Unió perifériájának a tapasztalatát, tehát hogy a görögöket, ciprusiakat, olaszokat, íreket, spanyolokat, portugálokat, akkor meg kifejezetten amellett lehet érvelni, hogy nekik egyáltalán nem tett jót az euró használata.

[00:05:49]Kifejezetten visszacsúszott ez a Mediterrán periféria, amióta euró van.

[00:05:53]Szis lehet a mellettérve, hogy nem emiatt, de azt gondolom, hogy igen, összefügg az euró használatával.

[00:05:57]Szóval minimum azt mondom, hogy nem egyértelmű, de inkább azt mondanám, hogy még hátráltott is az euró.

[00:06:03]Szóval érdemes meggondolni, hogyha valaki azt gondolja, de hogy igazából egy ország sikere az azon múlik, hogy az adott ország emberi tőkéje, humán tőkéje, mi van az emberek fejében, milyen technológiát használnak, hogyan tudnak együttműködni, mennyire nem korruptak, ha sokkal inkább reál gazdasági folyamatoktól függ egy ország sikere, mint a pénzemtől, amit használ.

[00:06:30]És vajon akkor azzal egyetértessz-e?

[00:06:33]Mert én amióta csináltunk több adást és euróbevezetésről beszélgettünk, és most újra előkerült magyar szempontból is az a vita.

[00:06:43]Én a közben ezen gondolkodom, szerintem ez egy nagyon nagyon jó gondolat, hogy ugye feltételekhez kötik az euróbevezetést.

[00:06:53]Van a az egyrészt a masterrichty kritériumrendszer, amiről szerintem nagyon régen beszéltünk.

[00:06:58]Én nem is emlékszem, hogy például a műsorban mikor hangzott el utoljára az, hogy mári kritériumok.

[00:07:04]Tehát egy kicsit ízlelgetni kellett megint az elmúlt napokban ezt.

[00:07:07]A másik pedig ugye az az IRM2-es vagy ERM 2-es rendszer, de szerintem a masterrichty az fontosabb ebből a szempontból.

[00:07:18]És valami olyasmi formálódott meg bennem, hogyha önmagában az euró az nem is jelent sikert vagy sikertelenséget gazdaságilag, a kritériumoknak való megfelelés és az a folyamat, hogy elérjük azt, az viszont igen.

[00:07:35]És ez azért nagyon fontos, amit mondasz.

[00:07:37]Szóval szerintem elképesztő fontos, hogy ezt most ide bedobtad, hogy nekem az az érzésem, hogy annak a 80%-nak, aki azonnali euró csatlakozást szeretne, egy igen nagy része nincs is igazából tisztában azzal, hogy ez nem úgy megy, hogy én azonnal bevezetem az eurót, hanem hogy ennek kritériumai vannak.

[00:07:57]Vannak nyilván, akik ezt tudják, de hogy szerintem nagyon-nagyon sok ember számára nem világos, ők úgy képzelik el, hogy én Magyarországon ugye azért nem szeretik a forintot, mert instabilitást okozott, instabilitással járt.

[00:08:07]Tehát vezessük be az eurót amilyen gyorsan csak lehet, és az majd ad nekünk stabilitást.

[00:08:14]Tehát, hogy az a kép van a fejükben, hogy az euró fog minket mint valamifajta dadus így kívülről rendbe rakni.

[00:08:22]Ö ez ad majd valamifajta horgonysbilitást, csak hogy ez nem így működik.

[00:08:28]Tehát nem tud így működni.

[00:08:30]És ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ez nem úgy megy, hogy én instabil ország vagyok, nem tudok alapvető makrogazdasági mutatókat stabilan tartani, bevezetem az eurót, és ez majd stabilizálja ezeket a mutatókat.

[00:08:45]Tehát, hogy egyrészt az úgy működik, hogy ha bevezetem, be akarom vezetni az eurót, ahhoz ugye ezeket az előbb említett stabilitási kritériumokat, amelyeket régebben úgy hívtak, hogy masrichti kritériumok, később stabilitási kritériumok, tehát hogy van négy olyan mutató, két költségvetésű mutató, két monetáris mutató, amelyeket először be kell mutatni az adott országnak, hogy ezeket stabilan tudja tartani, majd után Utána még két éven keresztül az árfolyamát is stabilan kell tartani, és ha mindezeket tudja, akkor vezetheti be az euro.

[00:09:23]Tehát, hogy az eurozóna sem hülye, hogy furán fogalmazzak, hogy beengedjed egy instabil országot a saját zónájába, hanem a elvárja, hogy először legyél stabil és utána enged be.

[00:09:33]Tehát, hogy az az elképzelés, hogy az euró ad nekünk stabilitást, az téves.

[00:09:38]viszont, hogyha egyszer képesek lennénk, tehát hogy alapvetően saját magunknak kell ezt a stabilitást létrehozni, bizony meg kell élte dolgozni és meg kell teremteni, de ha megteremtjük, akkor viszont ugye felmerül az a kérdés, hogy egyébként meg szükségünk van-e-e az euróra, tehát ad-e ehhez képest még annyi pluszt, és visz-e ehhez képest még annyi hátrányt, hogy hogy hogy érdemes lenne?

[00:10:04]És ugye ezért van az, hogy bizonyos országok, amelyek egyébként bevezethették volna az eurót, tehát hogy az Európai Unióban lévő Dánia, Svédország is bevezethette volna, de ők tudják, hogy nekik nekik van annyi stabilitásuk, hogy erre nem volt szükségük, de akár adott esetben egy Európai Unión kívül lévő, bár az európai gazdasági térségen belül levő Svájc vagy hasonló országok is bevezethették volna, vagy akár az Egyesült Királyság, amik bent voltak, hogy nagyon sok ország úgy úgy döntött, hogy alapvetően neki nincs szüksége az euróra, ő meg tudja teremteni saját magának a stabilitást.

[00:10:43]Úgyhogy igazából ha meg stabil vagy, akkor úgy vetődik fel ez a kérdés, hogy akkor meg már nem is biztos, hogy kell.

[00:10:49]De hogy gyorsan soroljuk el, hogy melyek ezek a mutatók, és azt is tegyük hozzá, hogy egyébként az is egy tévedés, egy népszerű tévedés, hogyha egyszer bent vagy ezen az eurozónán belül, akkor ezek a mutatók, ezek onnantól fogva garantáltan stabilak.

[00:11:04]Tehát az első ilyen kritérium az ugye az államháztartási hiány.

[00:11:07]Ugye Magyarországon az az a Fidesz utolsó nem tudom négy évében brutális államháztartási hiányok voltak, 5-6%-osak is a végére.

[00:11:20]De az a helyzet, hogyha belépünk az eurozónába, a költségvetési hiány az továbbra is nemzeti mutató.

[00:11:28]Tehát, hogy ezt muszáj megértetni az emberekkel, mert nem biztos, hogy tudják, hogy ez nem úgy van, hogy aki eurót használ, annak nem lehet költségvetési hiánya.

[00:11:36]Dehogy nem.

[00:11:39]Tehát egy csomó ország, ugye lástuk ezeket a Görögországokat, cíprusokat, Olaszországokat, simán tudna Magyarország is brutális költségvetési hiányt csinálni attól még, ez egy nemzeti szinten maradó mutató.

[00:11:53]Ugye a másik ilyen fiskális mutató, költségvetésű mutató ez a államadósság per GDP, amiben egyébként mi olyan közepesen állunk, de hogy az a helyzet, hogy ha belépnénk az eurozónába, akkor is tudna nőni az államadósságunk GDP arányosan, mert az abból következik, amit az előbb mondtam, hogyha az át a államháztatási egyenleg az nemzeti mutató, ugye az a számláló, a nevező az pedig a GDP, ez is alapvetően nemzeti teljesítmény, tehát hogy a saját GDP-nk nő, akkor ebből adódóan ugye az államadósság per GDP mutató is nemzeti mutató, hiszen az a az az állam az az államháztartási hiányokból adódik össze a számláló része, a nevező része pedig ugye a GDP növekedése formája.

[00:12:39]Tehát alapvetően ugye már két mutatónk van, az államháztatási hiány és az államadósság/gg GDP, amelyek mind a kettő továbbra is nemzeti mutató.

[00:12:48]Ugye a harmadik mutató, amit teljesíteni kell, az az inflációs kritérium.

[00:12:53]De ha egyszer teljesíted és beengednek, utána megint simán lehet magasabb infláció.

[00:12:59]Tehát, hogy az nem úgy van, hogy az eurozónának közös alacsony inflációja van.

[00:13:04]Nem közös az infláció az eurozónában, nemzeti inflációk vannak.

[00:13:09]Ezt is nagyon fontos hangsúlyozni.

[00:13:11]Ugye amikor Magyarországon volt pár évvel ezelőtt messze a legmagasabb inflációs hullám, ugye volt ez a nagy inflációs hullám Magyarországon ez felment 25%-ra messze az EU felett.

[00:13:23]Az élelmiszerek inflációja ugye 45%, messze mindenki más felett.

[00:13:28]Tehát Magyarországon volt a legkilívóbb, de a második, harmadik azok pedig balti országok voltak, ahol euró van.

[00:13:35]Tehát szintén masszívan kiemelkedően magas infláció volt Észtországban, Lettországban, Litvániában.

[00:13:41]messze-mesze az eurozóna többsége felett és az EU átlag felett.

[00:13:47]Tehát hogy sőt Olaszországban is ugye erről beszéltünk, úgyhogy ott is ott is volt inflációs hullám bőven, tehát hogy simán ugye ezek nemzeti mutatók továbbra is, tehát hogy a az infláció is nemzeti, tehát hogy ez nem véd meg minket az euró a magas inflációtól, simán lehet továbbra is inflációni.

[00:14:04]A negyedik mutató az pedig ugye a kamatláb, és ez az egyetlen, ahol valójában a nominális kamatlábat azt tényleg Brüsszeltől kapjuk.

[00:14:13]Tehát az egyetlen dolog, ami közös mutató az eurozónában, az a nominális kamatláb, tehát hogy az infláció előtti kamatláb.

[00:14:23]Erről meg majd el fogom mondani a hátrányok között, hogy ezt valójában inkább egy hátrány, mint egy előny, de most ne fussunk előre.

[00:14:27]Csak annyit akarok mondani, hogy ennek is csak a nominális változata, az az infláció előtti változata, ami közös.

[00:14:34]De mivel az előbb elmondtam, hogy ugye az infláció az nemzeti, innentől fogva a reál kamatláb, tehát hogy ugye az inflációval korrigált kamatláb az megint csak nemzeti.

[00:14:47]Tehát, hogy abból a négy mutatóból, amit teljesíteni kell, abból gyakorlatilag az összes az továbbra is nemzeti mutató, tehát nemzeti a költségvetési hiány, nemzeti az államadósság, továbbra is nemzeti az infláció és a reál kamatláb is nemzeti mutató.

[00:15:05]Tehát, hogy olyan illúziót ne kössünk az euróhoz, hogy az alapvető makrogazdasági mutatóinkat az rendbe rakja.

[00:15:13]Jó, szerintem itt most akkor tegyünk egy szünetet és jöjjünk vissza.

[00:15:15]az a cliffhanger, hogy a vajon hogy tudjuk ezt teljesíteni, illetve az hozz-e stabilitást az euró bevezetéséről beszélgetünk ebben az adásban.

[00:15:27]Maradjatok velünk.

[00:15:32]Témánk tehát az euróevezetés, mint az egyik legfontosabb és kurensebb gazdaságpolitikai téma.

[00:15:40]És ugye itt említetted, hogy mik a mászrichti vagy stabilitási kritériumok, mi az a négy pont, amihez igazodni kell.

[00:15:49]És nyilván nem véletlen, hogy ez a felkészülési időszak, ez ez több évet vesz igénybe.

[00:15:54]Tehát ugye esetünkben is, amit beleengedtek, mint dátumot 2030-231, de vegyük mondjuk 2030-at, az is egy négy éves időszak.

[00:16:04]Ez lenne az a négy év, ami előtt vagy ami alatt Magyarországnak teljesítenie kéne ezeket a kritériumokat, hogy egyáltalán eurozóna tag lehessen.

[00:16:14]Illetve ugye be kell lépni az RM2-es árfolyammehanizmusba, aminek megint szintén vannak kötöttségei.

[00:16:26]És az szintén ugye egy változást hoz monetáris értelemben.

[00:16:31]De most akkor nézzük meg ezt.

[00:16:31]Hogyha amit említettél, az azt jelenti, lényegében ez olyan, mint egy felvételi teszt, egy felvételi.

[00:16:41]Akár fizikait is nézhetünk, akár szellemit, de mondjuk, hogy hány fekvőtámaszt kell megcsinálni, meg hány mit tudom én, kitörést meg ilyesmit.

[00:16:52]abban az időszakban, amíg felkészülünk, ugye egyre fittebbek leszünk, és amikor ott állunk, hogy megvan, meg tudjuk csinálni, akkor egy fizikai értelemben megfelelünk ennek a tesztnek.

[00:17:03]Tehát az azt jelenti, hogy elértünk odáig, hogy ez tök jó.

[00:17:07]Tehát maga a bevezetési mechanizmus, ez az egész felkészülési időszak, ez mindenképpen egy jó dolog, egy pozitív dolog.

[00:17:16]Nem feltétlenül egyébként, tehát hogy ugye ez is egy illúzió, hiszen alapvetően az euró előnyökkel is jár és hátrányokkal is jár.

[00:17:24]És hogyha majd oda fogunk eljutni, hogy majd a hátrányokról beszélünk, akkor el fogom mondani, hogy alapvetően ennek a felkészülési időszaknak és ezeknek az elvált kritériumoknak a teljesítése, ez hátrányokat is tud okozni.

[00:17:36]Tehát, hogy ugye ezek a mutatók, és ezt muszáj most is elmondani, hogy ezek nem úgy lettek kitalálva, hogy itt valamifajta nagyon mély elméleti háttere lenne annak, hogy miért kell ezeket kitalálni.

[00:17:49]Azóta ugye rengeteg kritika érte az eurozónának a kritériumét és a működését is.

[00:17:54]Nagy válsága is volt az eurozónának 2008 után.

[00:17:59]És hát teljesen világos azok számára, akik ezzel mérehatóbban foglalkoznak, hogy azok a mutatók, amelyekre ez épül, ezek kifejezetten adott esetben problémásak is tudnak lenni.

[00:18:12]De ezt majd akkor fogom elmondani, hogyha ezek igazából egy nagy részük légből kapott.

[00:18:16]Tehát az például, hogy miért kell pontosan a 3%-os vagy alacsony államháztartási hiányt csinálni, ez közgazdaságilag masszívan vitatott.

[00:18:26]Tehát a kiegyensúlyozott költségvetés az egy ez az egy mítosz.

[00:18:28]Na de ezt akkor meghatározták ezen a ponton.

[00:18:33]Tehát volt valami értelme.

[00:18:35]Határozták meg, hogy alapvetően Axidő Tájt, amikor bevezették az eurót, ugye ez a 92-es masrikti szerződés, ezért hívjuk márichty kritériumoknak, ott határozták meg ezeket a ezeket az elváradt elvárt mutatókat.

[00:18:47]Akkor megnézték, hogy egy tipikus nyugat-európai országnak mekkora volt akkor az államadóssága per GDP, és ebből levezették azt, hogy akkor miknek kell itt történnie.

[00:18:59]Tehát az összes mutató gyakorlatilag és semmifajta olyan szabály nincsen, hogy ezeket miért kellene elvárni, de hogy akkor szerintem majd oda jussunk el, hogyha beszélünk az előnyeiről, a hátrányairól.

[00:19:09]Én azt javaslom, hogy vegyük sorba először az előnyöket és utána hátrányokat, és ki fog derülni, hogy egyáltalán nem egyértelmű az, hogy ezeknek a mutatóknak a betartása, ez csak előnnyel jár egy ország számára.

[00:19:22]Nézzük meg akkor, hogyha bevezeti egy ország, úgy dönt, hogy a az euró csatlakozás útjára lép, és bevezeti, be szeretné vezetni az eurót, akkor ez milyen milyen előnyökkel jár számára?

[00:19:35]Hát alapvetően az van, hogy az előnyök, amelyeket sokkal jobban ismernek az emberek, mint a hátrányok, ezek az előnyök, ezek alapvetően mikro gazdasági előnyök.

[00:19:46]Tehát majd afellett mellett fogok érvelni, hogy a hátrányok azok tipikusan makrogazdaságiak és sokkal kevésbé ismertek.

[00:19:52]Az előnyök azok pedig mikrogazdaságiak és sokkal jobban ismertek.

[00:19:57]hogy ezalatt azt értem, hogy mikrogazdasági, hogy egyrészt a hétköznapi emberek, a polgárok is jobban átélik, másrészt pedig a cégek is közvetlenebből megérzik, míg a makrogazdasági hátrányokat, azokat meg csak nagyon áttételesen, és azok sokkal komplexebbek.

[00:20:13]Na de mik ezek az előnyök?

[00:20:16]Ugye rögtön az első előnyek kiemelnék egy olyan előnyt, ami nem közgazdasági valójában, hanem egy szimbolikus előny.

[00:20:26]És szerintem nagyon nagy részben egyébként ez is indokolja, hogy miért szeretik a magyarok ennyire az eurót.

[00:20:30]Ez a szimbolikus előny, ez a nyugathoz tartozás, az Európai Unióhoz tartozás érzése.

[00:20:37]Tehát, hogy ez egy újabb pecsét azon, hogy egy ország hozzá van kötve Európához, fejlett és nem tudom, azért egy fejlett gazdasági zónához tartozik, és elválaszthatatlan a része annak.

[00:20:50]Na most ugye 16 év orbánizmus után én abszolút megértem, hogy miért van az, hogy az emberek ezt egy előnyek látják, hiszen ugye az is felmerült többször, hogy Orbán Viktor esetleg kivezetné Magyarországot az Európai Unióból.

[00:21:06]Nyilván, hogyha eurót használtunk volna, akkor ennek kisebb lett volna az esélye.

[00:21:10]Tehát, hogy ez is egyfajta kötelék kapocs az Európai Unióhoz és abban a térben, ahol Oroszország és Európa huzigálta Magyarországot.

[00:21:16]Nyilván én tökre értem, hogy ezt az emberek szimbolikusan szeretné egy pecsétet, hogy egy modern európai gazdag országgá akarnak válni.

[00:21:25]De ez egy szimbolikus kérdés, nem egy közgazdasági kérdés.

[00:21:28]Ha közgazdasági előnyöket nézünk, akkor ugye az első és talán legnagyobb előny az, hogy az árfolyamingozás megszűnik.

[00:21:39]Tehát, hogy van egy árfolyam kockázata annak, hogyha külön valutád van.

[00:21:42]Ugye Magyarország esetében hát ez leginkább az euró forint árfolyam, kisebb részt az euro dollár árfolyam.

[00:21:49]Ezek a fontos parítások nekünk, de ugye mivel mi nagyon nagy arányban az eurozónával kereskedünk, ezért van egy árfolyam kockázat.

[00:21:58]De erre meg azt mondom rögtön, hogy ha viszont stabilitást tudsz produkálni, tehát hogy még egyszer ahhoz, hogy belépj az eurozónába, ahhoz először be kell mutasd, hogy te stabil tudsz lenni.

[00:22:10]Ha stabil tudsz lenni, ennek az is a része, és ugye itt érkezünk el az RM2-höz, hogy két éven keresztül stabilan tudni tartanod az árfolyamodat.

[00:22:20]Na most, hogyha stabilan tudod tartani az árfolyamodat, és ezt meg tudod alapozni gazdaságilag, magyarul nem rángatja különböző okokban a piac össze-evissza az árfolyamodat, nem vagy ennyire kitett, akkor egyébként már rendben vagy.

[00:22:33]Tehát, hogy ehhez nem kell effektíve bevezetni az eurót, hogy árfolyam stabilitásod legyen.

[00:22:37]Ez akkor is megvan, hogyha egyébként mindent ehhez szükséges dolgot teljesítettél, és amúgy stabil vagy.

[00:22:44]Ehz nem kell bevezetni az eurót.

[00:22:46]És a harmadik pedig ez ugye az átváltási költségeknek a megszünte.

[00:22:53]Tehát most, hogyha valaki mondjuk magánemberként ugye utazni akar Nyugat-Európába, vagy bárhol az eurozónában, akkor ugye átváltási költséggel kell számolnia.

[00:23:02]Ez akkor is úgy van, hogyha a pénzváltó konkrétan kiírja, hogy ennyi és ennyi a ez az átváltási költség.

[00:23:09]Ha meg ugye az van kiírva, hogy no commission, nincs váltási költség, akkor meg az árfolyamba van be beleá ározva.

[00:23:16]Tehát, hogy illúziónk ne legyen az ár a a pénzvál.

[00:23:21]Hát igen.

[00:23:21]És ez csak a lakossági része szerintem, ami kisebb.

[00:23:22]Itt a valójában a céges része ennek sokkal nagyobb.

[00:23:24]Tehát ez a átváltási költségekből adódó veszteség az elég tetemes összeg.

[00:23:32]Igen.

[00:23:32]Tehát, hogy erre ki is akartam térni, hogy valójában ugye most a háztartásokról beszélünk, de azért nagyon sok ember a saját családi asszája szempontjából nézi ezt a dolgot, de valóban a cégeknek az átváltási költsége az nagyon nagy, de hát ezt meg ugye meg lehet igazából azzal előzni, hogy két fajta számlát is vezethetsz, tehát hogy semmi nem akadályozza meg Magyarországon teljesen legálisan lehet egy eurózámlád és egy forintzámlád.

[00:23:58]És hogyha kereskedsz az eurozónával, akkor az euróban jelentkező bevételeidet, azt az euró számládon tartod, a forintba jelentkezőt a forintzámládon, és akkor nincs átváltási költséged.

[00:24:09]De egyébként az árfolyamkockázatodat is ki tudod, hogyha egy nagyobb cég vagy, akkor alapvetően léteznek arra eszközök, tehát hogy ilyenkor szokták ugye hedgelni az árfolyam kockázatot.

[00:24:20]Tehát egy nagyobb cég az egyébként tudja kezelni derivatívákkal a ezt a kockázatot is.

[00:24:28]Kisebb cég ezt ugye annyira nem engedheti meg magának, de de azt gondolom, hogy ezek persze, tehát hogy ezek kétségtelenül előnyök, hogy nincsen átváltási költséged.

[00:24:38]És államgazdasági szempontból mi a helyzet a tetemes összeggel, amibe kerül a forint önmagába?

[00:24:46]Ezt hogy érte?

[00:24:46]Hát a forint a a forint fenntartása, annak a nyomtatása, annak a kezelése, a forint, mint pénz, az is, az is kerül egy nagy összegbe.

[00:24:57]Na jó, de hogyha euród van, azt is alapvetően te fizeted.

[00:25:00]Tehát, hogy az nem úgy van, hogy azt a az eurozóna kifizeti neked.

[00:25:06]hogyha része vagy az eurozónának, akkor az euro kibocsátás, fenntartás, de ugye tegyük hozzá, hogy a pénz túlnyomó többsége az nem a jegybankok által van kibocsátva, és nem fizikai pénz.

[00:25:20]A pénz messze túlnyomó többségét a kereskedelmi bankok teremtik, és digitális formában létezik.

[00:25:27]Tehát ez a hagyományos értelemben vett pénz, hogy nyomtatunk pénzt, akár érméket, akár papírpénzt, az ma már csak egy apró apró töredéke a forgásban lévő pénzmennyiségnek.

[00:25:38]Magyarul egy elenyésző összege ez valójában.

[00:25:40]De ha euród van neked, akkor is hozzá kell járulnod ezekhez a ennek a költségéhez, tehát hogy ez nem lesz olcsó.

[00:25:48]És milyen előnyök vannak még?

[00:25:51]Én nem több előny, tehát szerintem nagyjából ezek az előnyei vannak az eurónak.

[00:25:57]Mert hogyha ez így van, hogy csak ennyi előnye van, akkor akkor szimplán a szimbolikus előnyök, az eufória okozza és az a konnotáció, hogy az euró majd kihúz minket a slamasztikából, azt a fajta azt gondolom, hogy tehát hogy az Igen.

[00:26:13]Én azt gondolom, hogy a Magyarországon az euróhoz tapadó érzelmeknek, nagyon messzemenően pozitív érzelmeknek a túlnyomó többsége az alapvetően ahhoz a szimbolikához kapcsolódik.

[00:26:24]hogy a magyarok szeretnek Európához tartozni.

[00:26:27]Minden felmérés szerint 75-80%-uk EU tag pár tagságpárti.

[00:26:32]Ez nagyon magas egyébként Európai Uniós összehasonlításban.

[00:26:38]Tehát ez azt jelenti, hogy még a fideszeseknek is a nagyobbik része benn maradna az eurozó az Európai Unióban.

[00:26:45]az ellenzékieknek, vagy az eddigi ellenzékeknek most már ugye furcsa a szóhasználat, de hogy a a tiszásoknak akkor fogalmazzunk így a és és a semlegeseknek is szinte az egésze gyakorlatilag Európa párti és ennek része az is, hogy minden létező szimbolikus eszközzel szeretnék hozzákötni Magyarországot.

[00:27:03]Szerintem messze ez a legerősebb, de valóban árfolyamkockázat és és átváltási költség, de mondom, ezek alapvetően azért nem olyan hatalmas nagy történetek.

[00:27:14]És hogyha amúgy be tudod bizonyítani, hogy érett vagy, euró érett vagy, akkor már van árfolyamtabilitásod.

[00:27:25]És akkor viszont nem néz nézzük meg a hátrányait akkor, és akkor össze tudjuk hasonlítani, hogy ha az egyik kalapba betettük ez a lényöket, hogy akkor mik a hátrányai.

[00:27:31]Na, a hátrányok azok már bonyolultabbak, és a hátrányok azok többségében makrogazdasági hátrányok, és ezért sokkal kevésbé egyértelműbbek a hétköznapi magánszemély, vagy a hétköznapi cég számára.

[00:27:44]Ugye az első és legfontosabb hátrány az alapvetően a amit úgy szoktam nevezni, hogy megszorítási kényszer.

[00:27:51]Tehát, hogy ahhoz, hogy ezeket a az eurót bevezesd, ahhoz ezeket a mári kritériumokat teljesítened kell, és ezek közül is messze a legfontosabb a kiegyensúlyozott költségvetés, meg kisebb részben ugye a az államadósság/ GDP.

[00:28:07]Most tegyük fel, hogy a Tisza párt most kijelöli azt a dátumot, hogy ugye valójában úgy hangzott ez el Kármán Andrásnak a sajtótájékoztatóján, hogy 2930 környékére teljesítenék ezeket a stabilitási kritériumokat.

[00:28:20]És ugye amit az újságírók nagy része nem vett észre, hogy ez nem azt jelenti, hogy 30-ban már euró bevezetés van, hanem ez azt jelenti, hogy onnan még két éven keresztül ugye árfolyamstabilitás ez az ERM2.

[00:28:32]Tehát ez valójában egy 32-es legkorábbi bevezetés, de ugye 2930-ra neked teljesítened kéne a kritériumokat.

[00:28:41]Na most ugye akkor nézzük meg ezt konkrétan, hogy ez mit jelent, mert hogy azért állítom, hogy itt feszültség van a növekedés és a az euró között, mert ugye ez például azt jelenti, hogy 60%/ GDP az a vonal, ami meg van húzva, mint kritérium az az euró övezeti csatlakozáshoz.

[00:29:00]Na Magyarország már olyan 75% környékén van, és ugye 2026 közepén veszi át a kormányzást Magyar Péter.

[00:29:09]Tehát ez azt jelenti, hogy ugye 26-ból marad neki egy fél éve.

[00:29:11]Teljes éve lesz 27, 28, 29.

[00:29:18]És akkor ugye még egy fél éve van ebből a ciklusból, hogy gyakorlatilag ez alatt a kormányzati ciklus alatt a magyar Péter kormánynak, a Tisza kormánynak le kellene vinnie az államadósság mértékét 75%-ról 60-ra.

[00:29:36]Ez valami brutális megszorítást jelent.

[00:29:38]Tehát ez azt jelenti, hogy itt valami elképesztően nagy költségvetési fegyelemre vagy van szükség pont abban az időszakban, amikor meg egyébként Magyarországnak elképesztő fejlesztési igénye van.

[00:29:53]Tehát olyan amortizált állapotban hagyta itt a Fidesz az országot, hogy ugye mindenki tudja, hogy itt masszívan be kéne fektetni humántőkébe, oktatásba, egészségügybe.

[00:30:07]De olyanokat is tudunk, ugye, hogy a vasúti rendszerünknek sok 1000 milliárdos fejlesztési igénye van, hogy az működőképes legyen.

[00:30:13]Olyanokat tudunk, hogy a vízvezetékrendszerünknek a 25%-a elfolyik.

[00:30:19]azt is tudjuk, hogy a nyugdíjasoknak a a pénzeit is ugye a nyugdíját levitték a GDP 11%-áról 7,5%-ra, hadd ne folytassam.

[00:30:30]Tehát, hogy itt ilyen elképesztő befektetési igény van.

[00:30:34]És ugye megint hangsúlyoznám, hogy Románia és Lengyelország úgy lett gazdagabb ország, úgy voltak sikeres országok, hogy masszív deficitfinanszírozás volt.

[00:30:43]Tehát Donald Tusk alatt, amikor ő fejlesztette Lengyelországot és elkezdődött a kiugrás, akkor éves szinten 7-8%-os GDP arányos államháztatási hiányokat csináltak.

[00:30:54]Na ezt nem lehet megtenni az eurozónában sem, és ezt nem lehet megtenni az euróra való felkészülés idején sem.

[00:31:02]Tehát az nem egyszerűen nem összeegyeztethető, hogy egyik oldalról be akarod tartani a költségvetési hiányt, és ugye itt hivatalosan a 3%-ot kéne betartani, de valójában, hogyha ugye le akarod vinni az államadósság mértékét erre, az egyébként teljesen értelmetlen 60%-ra.

[00:31:21]Tehát ugye azt is tegyük hozzá, hogy semmilyen közgazdasági összefüggés nincsen, hogy miért pont 60%.

[00:31:24]Ugye az Orbánék belerakták a az alkotmányba, vagy alaptörvénybe, ahogy ők hívták a 60%-ot, soha nem tartották be.

[00:31:33]A németek is ugye most lazították fel ezt a kritériumot, ez a híres Schulen Bra történet.

[00:31:40]Semmi értelme nincsen.

[00:31:40]Tehát, hogy ezt már napnál világosabb teljesen egyértelmű, hogy nincsen egy ilyen vonal, ami nekit be kéne tartani.

[00:31:46]És mégis ezt ezt elvárják.

[00:31:48]És még akkor is, hogyha ugye azt feltételezzük, hogy valamifajta jó indulatot mutat majd az Európai Központi Bank, és azt mondja, hogy jó, nem kell konkrétan elérnetek a 60%-ot, de hogy tartotok felé, ez is azt jelenti, hogy azért jelentős előremozdulást kellene, vagy hogy mondjam, előremozdulást, nem is jó szól, de egy jelentős csökkenést kéne felmutatni az államadósság per GDP-ben ahhoz, hogy meggyőzzük az Európai Központi Bankot, hogy mi ebbe az irányba megyünk.

[00:32:18]És ez a két dolog egész egyszerűen nem áll össze.

[00:32:20]Tehát, hogy most elkezd fejleszteni a Tiszakormány, tegyük fel 1000 milliárdos nagyságrendben elkezdi a vasúti rendszert bővíteni, tanárok bérét rendezni, nyugdíjakat rendezni, egészségügyet megfinanszírozni.

[00:32:33]Itt ugye 5-6% pontos finanszírozási hiány van évről évre az egy az egészségügyben, ahhoz, hogy felzkóztasd az egészségügyet a átlagos uniós költési szintre.

[00:32:44]Szóval én szeretném látni azt a konvergencióprogramot, ahol egyszerre tudod növelni ezeket a kiadásokat, és közben egyébként meg csökkenteni tudod az államáztatási hiányt.

[00:32:58]És ez nem okoz recessziót.

[00:32:58]Tehát hogyha most nem költesz, hanem visszafogsz, azzal recessziót fogsz előidézni, és nem fogod tudni teljesíteni ezeket a kritériumokat.

[00:33:06]Én tudom, hogy most sokan azt gondolják, hogy na majd akkor úgy átrendezik a költségvetést, hogy a sok felesleges költést átrakják oda, de nincs ennyi benne.

[00:33:17]Tehát, hogy ha ez így van, akkor szeretném látni azokat a számokat, hogy hol fogja megtalálni azt a rengeteg felesleges költést, vagy kit akar úgy megadóztatni.

[00:33:25]Ugye azt se felejtsük el, hogy közben a Tiszakormány adócsökkentést is ígér, tehát ha adókat is csökkentesz, messze nincsen annyi sem abból, hogy most nem tud illetve adónő, hát illetve vagyonadót is ígér, tehát ugye az egy másik oldal, de ebből nem jön be annyi.

[00:33:42]Tehát, hogy a vagyonadónak a becsült összege az maximum pár száz milliárd Ftximum.

[00:33:46]És itt nem erről beszélünk, itt arról beszélünk, hogy a kiadási oldalon sok 1000 milliárdos kiadási szükségleted van.

[00:33:55]Ha el akarod kezdeni fejleszteni Magyarországot, ez egyszerűen nem áll össze azzal a hátránnyal, hogy alapvetően ugye a máster kritériumoknak a betartása az az azt jelenti, hogy nem tudsz többet költeni.

[00:34:07]Én szerintem erről őszintén beszélni kell, hogy vagy az egyik, vagy a másik, de szerintem egyszerre a kettőt nem lehet megígérni, mert ezt nem lehet betartani.

[00:34:15]És míg a az előnyök elég jól ö körvonalazhatók és könnyen megérthetők, ugye a hátrányok azok nem annyira, illetve hogy amikor ebből vita van bárhol, bármilyen gazdasági, tőzsdei körben, akkor általában általában politikai indíttatású vita lesz belőle.

[00:34:35]Vannak, akik hisznek ebben az egészben, és azt gondolják, hogy egy európai országnak euró kell.

[00:34:43]Vannak, akik pedig azt mondják, hogy nem.

[00:34:45]Pedig a kérdés nem erről szól, hanem arról szól, hogy a jelen gazdasági helyzetében Magyarországnak megéri-e elkezdeni ezzel foglalkozni, vagy előbb rendet kéne tenni más területeken.

[00:34:58]Itt említetted ezt az állandó megszorítási kényszert, és ott ugye arról volt szó, hogy biztos, hogy a másrichti vagy a stabilitási kritériumoknak való megfeleléssel kell-e kezdeni, ahelyett, hogy megalapoznánk ennek a gazdaságnak azt a részét, amit olyan sokszor elemlegettünk itt ebben a az adásban, az oktatásra és és az infrastruktúrafejlesztésre szánni pénzt és időt és energiát.

[00:35:30]És ugye ez volt az első nagy hátránya tehát az eurozónának, ez az állandó megszorítási kényszer és ez az ellentmondás, ami van a fejlesztés és a költségvetési stabilitás között.

[00:35:39]A második nagy hátránya az eurozónának az a leértékelésnek az elvesztése.

[00:35:45]Tehát hogyha átadom a monetáris politikámat az európai központi banknak, akkor gyakorlatilag átadom azt a lehetőséget, hogy én a saját valutámat, adott esetben a forintomat le tudom értékelni az euróhoz képest.

[00:36:02]Na most ugye lehet, hogy ezt valaki alá becsüli, hogy ez nem egy olyan nagyon fontos dolog, de az a helyzet, hogy ha valaki megnézi a gazdaság történetet, akkor nem fog találni olyan felzárkózást, de kivétel nélkül nem fog tudni nekem példát mondani olyan felzárkózásra, amikor bármilyen ország leértékelés nélkül felzálkózott volna a centrumhoz.

[00:36:23]Tehát ugye ennek a leghíresebb esete az, amikor ugye Trump elnök megvádolja a kínaiakat, hogy a kínaiak gyengén tartják a remimbít a dollárhoz képest, és ugye teljesen igaza van.

[00:36:34]Tehát Kína tényleg a gyenge reménybi politikájával ment előre, de gyakorlatilag bárki.

[00:36:42]Tehát hogyha megnézzük múltban a skandinávokat, az olaszokat, de hát az Egyesült Államokat is.

[00:36:49]Tehát ugye mi történt, amikor a japánok elkezdtek a fejükre nőni az amerikaiaknak?

[00:36:53]A 80-as években kényszerrel leértékelték a dollárt.

[00:36:55]Ugye ez volt a híres plaza egyezmény, hogy odahívták a japánokat és azt mondták ugye Plaza Hotel New York és közölték velük, hogy srácok meg ugye a német pénzügyminisztert is közölték, hogy srácok föl fogjátok értékelni a jent, a japán jent és a német márkát, és mi ezzel szemben ugye leértékeljük a dollárt, mert túlságosan versenyképesek vagytok.

[00:37:19]Tehát még az amerikaiak is leértékeltek.

[00:37:23]Ö gyakorlatilag nincs példánk arra, hogy bárki ö a a gazdaságtörténetben leértékelés nélkül versenyképes lett volna.

[00:37:31]Hozzáteszem, a Fidesznek is azért volt pár jó éve, ugye ez volt az a híres Matolcséle rejtett leértékelés, hogy ugye hagyta gyengülni a forintot, és ezzel gyakorlatilag ugye segítette a magyar cégek exportképességét.

[00:37:44]Tehát hogyha ha nem lett volna a forint leértékelődése, mondjuk 2013 és a COVID között, akkor gyakorlatilag még az a növekedés se lett volna, az a 3%-os átlagos növekedés, amit ugye a Fidesz kormány akkor tudott produkálni.

[00:38:02]vég nélkül sorolhatnám a példákat, tehát gyakorlatilag leértékelés nélkül nincs gazdasági növekedés és azt gondolom, hogy felzárkózás és azt gondolom, hogy erről lemondani az egy sokkal komolyabb hátrány, mint amit a Magyar Közgazdász társadalom elismer.

[00:38:20]Én pontosan értem, hogy a magyar közgazdászok miért nem szeretik a leértékelést.

[00:38:23]El is mondom, hogy miért.

[00:38:26]Azért nem, mert ezt nagyon sokszor a magyar gazdasági vezetés a technológiai fejlesztés helyet használta.

[00:38:33]Tehát, hogy azért nem szokták szeretni a közgazdászok, mert nem az van, ugye soha nem fektettek be rendesen az oktatásba, humán tőkébe, infrastruktúrába, technológiába.

[00:38:42]Tehát, hogy nem az volt, hogy a magyar termékek technológiai színvonalai volt volna, hanem ehelyett használták nagyon sokszor a leértékelést.

[00:38:51]ugye mindig azt hangsúlyozták, hogy igazából a versenyképes gazdasághoz rendes jó humán tőke termékek, technológiai és ez tök igaz, de ugye attól, mert a politikai vezetés, a gazdasági stratégia helyettesítette, ebből még nem következik az, hogy a leértékelés ne lenne egy nagyon fontos eszköz.

[00:39:10]Tehát még azokban az országokban is mondom, Egyesült Államok, Kína, Skandinávia, bárhol.

[00:39:19]Tehát gyakorlatilag nem nem tudok olyan gazdaságtörténetet írni, ahol ne lett volna ennek ennek szerepe.

[00:39:26]Mindig minden kormányzat időről időre használta a leértékelést.

[00:39:28]Nem azt akarom ezzel mondani, hogy mindig, hanem azt mondom, hogy időről időre ez egy nagyon fontos eszköz.

[00:39:36]ezt feladni veszélyes.

[00:39:39]És még egy dolgot hozzátennék, hogy van olyan leértékelés is, ami valójában leértékelődés, tehát hogy nem tudatosan csinálja a kormányzat.

[00:39:47]És akkor itt egy bonyolultabb fogalmat kell behozzak.

[00:39:48]Ez az úgynevezett automatikus stabilizátor.

[00:39:53]Az automatikus stabilizátor az arról szól, hogy tegyük fel, hogy még nincsen eurozóa.

[00:39:58]Te vagy Németország, én vagyok Olaszország.

[00:40:02]És ugye hát tipikusan az volt a helyzet, neked van német márkád, nekem van Lírám, és tipikusan neked Németországnak volt mindig is gazdas kereskedelmi többleted, és nekem Olaszországnak pedig kereskedelmi deficitem volt.

[00:40:17]Többet vettem én Németországból Olaszországba, mint amennyit te vettél Németországba Olaszországba.

[00:40:24]És ennek ugye mindig az volt a hatása, hogy mivel nekem Dolch márkra, német márkára volt szükségem, hogy megvegyem tőled a Mercedes, neked meg kevésbé volt szükséged Lírára.

[00:40:33]Ezért valójában a Leam az mindig leértékelődött, a Deutch Mark meg mindig felértékelődött ennek az eredményeképpen.

[00:40:44]Csak, hogy ez egyfajta automatikus stabilizátorként ugye úgy hatott, hogy versenyképesebbé tette az olasz exportert, hiszen a leértékelődő Lírával ő ugye hogyha átváltotta Lírára a bevételeit, akkor többet keresett és csökkentette a versenyképességét a német szereplőknek, mert ugye fölértékelődött a német márka.

[00:41:06]Magyarul egészen az euro bevezetéséig sokkal kiegyensúlyozottabbak voltak a gazdasági kapcsolatok, mert ez az automatikus stabilizátor az árfolyamban, ez mindig az egyensúlyi irányba löki a a kereskedelmi viszonyokat.

[00:41:22]Tehát, hogy nem tud kialakulni nagyon nagy kereskedelmi többlet az egyik oldalon és kereskedelmi deficit a másik oldalon, hanem mi és ez ki is mutatható.

[00:41:30]Tehát hogyha megmutat egy de ezt érezték maguk a kereskedők is.

[00:41:34]Tehát ugye abszolút, merthogy makro szinten ezt értem, hogy ez ez működik a nagyképen, de az a kereskedő, aki nem tudta a portékáját rendesen eladni, mert túl drágának számított, azért nem örült annyira.

[00:41:52]Abszolút kimutatható, hogy ez működött.

[00:41:54]Tehát, hogyha az eurozóna előtti kereskedelmi viszonyokat megnézzük, és az eurozóna utáni kereskedelmi viszonyokat, akkor azt látjuk, hogy nagyjából kiegyensúlyozott volt előtte.

[00:42:04]És abban a pillanatban, hogy ugye bevezették az eurót, elkezdett egy hatalmas nagy kereskedelmi többlet előállni a német oldalon, és egy hatalmas kereskedelmi deficit az összes többi szinte az összes többi ország esetében.

[00:42:18]Most nyilvánvalóan az ugye nem tett jót az euró bevezetése.

[00:42:21]Az összes francia, olasz, spanyol, görög satöbbi kereskedőnek, exportőrnek.

[00:42:28]Nyilvánvalóan a németek örültek ennek.

[00:42:32]És ugye ez volt az, amikor úgy nevezték magukat, hogy export welmeister, mint ugye a fusball welme, hogy ők ugye már export weltminerek, csak ugye ez azzal járt, ezt kevesen tudják, hogy az Európai Bizottság évről évre írt egy levelet Berlinnek, ez még a Merkel időszak, hogy veszélyeztetitek az Európai Unió stabilitását azzal, hogy ilyen masszív kereskedelmi többletet halmoztok fel.

[00:42:57]De mivel semmifajta szankcióval nem járt ez a történet, ezért Berlin ilyenkor írt egy válaszlevelet, hogy értettük, köszönjük szépen, találkozunk jövőre.

[00:43:06]Ö, úgyhogy ez gyakorlatilag nem kis részben ugye abból adódott az eurozona válsága, ami elképesztő elképesztő népszerűtlenné tette az Európai Uniót, hogy hogy a legtöbb ország ezzel rosszul jt.

[00:43:21]Nyilván az ország, akinek többlete volt, az jól járt vele, hiszen ugye megszűnt az Euró bevezetésével a német márkának ilyenkor a felértékelődése.

[00:43:31]Tehát ez még segítette a német exportőrőket, de a periférikus országokat ez kifejezetten rosszul érintette, és azért Magyarország még nagyon hosszú időn keresztül periférikus ország lesz.

[00:43:41]Tehát mi ennek a negatív oldalán leszünk, és nem pedig a pozitív oldalán.

[00:43:47]Jó, oké, ezt a részét értem, de közben pedig folyamatosan az a cél, hogy egy európai gazdasági integri integráció legyen még mélyebb.

[00:43:59]egy ha lehet, akkor teljes integráció, és ennek lényegében része a közös valuta vagy közös deviza, de ugye ez hátráltatja a gazdasági integrációt.

[00:44:09]Tehát, hogy amikor ugye relatíve kiegyensúlyozott kereskedelmű viszonyok van, tehát akkor szerinted nem része a az el?

[00:44:16]De de része csak azt mondom, hogy ugye ameddig az volt, hogy volt saját valuta és ezért kiegyensúlyozottabbak voltak a kereskedelmi viszonyok, addig ugye sokkal szívesebben kereskedtek a kereskedők, mert mert nem volt belőlük hátrányuk.

[00:44:28]De az kifejezetten, amikor ugye elkezdődött az, és ugye miről beszélünk a 2000-es évek és a 2010-es években, amikor kialakult ez a gigantikus német deficit szuficit, kereskedelmi szuficit, és mindenki más masszívan deficitben volt, akkor valami óriásit zuhant az közös egységes piacnak a népszerűsége, mert azt érezték a francia meg az olasz exportőrök, hogy ez az egész dolog számukra rossz, és teljesen jogosan érzékelték, mert mert ahhoz képest, ami korábban volt, ez számukra hátrányos volt.

[00:44:59]Tehát ez kifejezetten visszavetette az európai integrációt, nem pedig javította.

[00:45:06]És még egy dolog van itt a hátrányoknál, amit szerintem nem néztünk meg.

[00:45:08]Ez a ez a nem megfelelő nominális kamatlábra kitértél már, de hogy ezt szerintem részletesebben meg kell vizsgálni.

[00:45:18]Na, ez a legbonyolultabb, de megpróbálom úgy elmagyarázni, hogy hogy egyszerű legyen.

[00:45:24]Itt ugye az a történet, hogy a kamatlábnak ugye az a szerepe a közgazdaságtban, hogyha egy ország nem nő elég gyorsan, akkor ugye a jegybank lefelé viszi a kamatlábat, magyarul olcsóbban engedi tőkéhez jutni a vállalatokat.

[00:45:40]Tehát, hogy minél lejjebb viszem a kamatlábat, annál olcsóbban tudnak tőkéhez jutni, beruházni, és ez fölpörgeti a gazdaságot.

[00:45:50]De ha meg túlpörög a gazdaság, akkor meg ugye infláció veszély van, akkor meg a jegybank fölviszi a kamatokat, és ezzel próbálja lehűteni a gazdaságot, hogy ne melegedjen túl magyarul, ne ne legyen túl magas az infláció.

[00:46:02]Most ezt meg lehet csinálni akkor, hogyha alapvetően egy gazdaságnak ugyanakkor vannak növekedési és és össze zsugorodási időszakai.

[00:46:14]De mi van akkor, hogyha ugye létrehozok egy eurozónát, egy euróvezetet, ahol különböző növekedési fázisban vannak a különböző országok.

[00:46:21]És ugye az a helyzet, hogy nem csak az van, hogy ez lehetséges, tehát hogy simán lehetséges, hogy bizonyos országok recesszióban vannak, még más országok meg a konjunktúrájukat élik meg, a leggyorsabb gazdasági növekedésüket.

[00:46:36]Ez simán lehetséges, hiszen ugye azért alapvetően a gazdasági növekedést továbbra is nemzeti tényezők határozzák meg, de ennél tovább megyek.

[00:46:45]Gyakorlatilag muszáj, hogy különböző legyen ezeknek az országoknak a növekedésű pályája.

[00:46:50]Hiszem, és akkor ezt is hozzuk be ide, hogy ugye az is egy elvárás, hogy a periférikus országok zárkozzanak fel a centrumhoz.

[00:46:58]Tehát, hogy Magyarország többek között azért lépett be, de Bulgária, Románia is, meg Lengyelország, Litvánia is, hogy felzárkózzanak az Unió centrumához.

[00:47:09]Ebből adódik matematikailag, hogy a gazdasági centrumnak, a fejlettebb országoknak lassabban kell növekednie.

[00:47:18]Egyébként lassabban is szoktak.

[00:47:18]A periférikus országoknak pedig gyorsabban kell növekednie, hogy felzárkózzanak.

[00:47:25]Egyébként gyorsabban így szoktak.

[00:47:27]Magyarul ugye az egy adottsága az eurozónának, mivel nagyon különböző fejlettségi szinten vannak.

[00:47:31]Tehát mondjuk egy ugye az Egyesült Államok lenne Mississippi a legszegényebb ország, 15%-kal van az átlag alatt.

[00:47:36]De ugye azért itt az eurozónában, vagy az Európai Unióban vannak olyan országok, mondjuk Bulgária, ami ugye 40%-ról indult.

[00:47:47]Tehát ahhoz, hogy Bulgária felzárkózzon, ahhoz neki sokkal gyorsabb növekedést kell produkálnia.

[00:47:51]Na most, hogyha a periféria gyorsabban nő, mint a centrum, akkor ebből adódik, hogy te nem tudsz jó kamatlábat megállapítani.

[00:48:02]Tehát, hogy átadjuk ezt a jogosítványt Frankfurtnak.

[00:48:04]Frankfurt állapítja meg a kamatlábat.

[00:48:10]Most ugye vagy az van, hogy Frankfurt akomodálja a gyorsan növekedő perifériát, tehát hogy olyan kamatlábat határoz meg, ami lelassítja az inflációt, csökkenti a gyorsan növekvő periférián, de ha ezt csinálja, akkor eutanáziába küldi a centrumot, ahol még ugye mondjuk 1%-os növekedés van.

[00:48:29]És ez ténylegesen volt, tehát hogy ez kimutatható, hogy ugye az az Eurozóna első időszakában Németországban, hasonló országokban gyakorlatilag volt, hogy nulla közelé, sőt néha recesszió is volt, de ilyen fél%-os növekedések voltak.

[00:48:44]Egyébként manapság is az van.

[00:48:46]Most akkor ugye, hogyha fölemeled a kamatlábat, hogy egy gyorsan növekvő perifériát akomodálj, mondjuk ma Lengyelország eurozó tag lenne, és éves szinten mit tudom én, 6-7%-os növekedéseket produkálna, és megpróbálod a lengyel inflációt csökkenteni, fölviszed a kamatlábat, akkor akkor megölöd a német gazdaságot, akkor masszívan recesszióba törod a német gazdaságot.

[00:49:07]A másik lehetőséget, ha Frankfurtban vagy egybankár, akkor ugye az, hogy a németeket próbálod segíteni, magyarul leviszed a kamatszintet nagyon alacsonyra, hogy a német gazdaságot felturbóz, de akkor meg egy olyan buborékot hozol létre, ahol és ugye ez történt gyakorlatilag az eurozóna első időszakában a perifériával.

[00:49:27]Tehát az, hogy Görögországban, Olaszországban, Írországban, Spanyolországban, Portugáliában létrejött egy hatalmas buborék, az azért volt, mert ugye mondjuk 1%-os euro nominális kamatot állapított meg Frankfurt, ezekben a gyorsan növekvő országokban pedig olyan infláció volt, és akkor megint hangsúlyoznám, amit már egyszer hangsúlyoztam, hogy az infláció az nemzeti továbbra is, tehát különböző inflációk vannak az eurozónán belül.

[00:49:54]És mondjuk egy görög olasz infláció az simán volt 2-3%.

[00:49:59]Magyarul egy fé%-os nominál kamat mellett, ha van egy 3%-os nemzeti inflációd, az azt jelenti, hogy reálban, reál kamatban te negatív reál kamattal dolgozol.

[00:50:12]Magyarul a bank vágja hozzád a pénzt, és még fizet is érte, hogy ezt vedd át.

[00:50:18]Most lehet, hogy ez valakinek nagyon jól hangzik, tehát lehet, hogy most azt gondolja egy nézőnk, hallgatónk, hogy úristen, ez maga a mennyország.

[00:50:25]Ez hülye az euró ellenérve, miközben ugye hát itt akár ugye a bank fizet nekem, hogy vegyem át a pénzt, csak hát ugye ebből szokott az kijönni, hogy kreálsz egy hatalmas buborékot, ami előbb-utóbb összeomlik.

[00:50:40]Tehát egyrészt ugye gerjeszted az inflációt, ami nem jó, tehát valójában eltűnik neked ez a pénz, másrészt egy olyan buborékot hozol létre, ami gyakorlatilag összeomlik.

[00:50:48]És ez az eurozóna válság története.

[00:50:49]Tehát, hogyha lennének nemzeti jegybankok, akkor ugye a nemzeti jegybank nem véletlenül vinné fel a kamatszintet, de ezt nem tudja már csinálni, mert ugye ezt a jogosítványt átadtott Frankfurtnak.

[00:51:02]Oké.

[00:51:02]Innen folytatjuk.

[00:51:02]Tartunk egy kis szünetet.

[00:51:05]Az euróbevezetés előnyeiről, hátrányairól van szó.

[00:51:08]Ebben az adásban is, az előző adásban is erről beszélgettünk.

[00:51:12]Hamarosan jövünk.

[00:51:16]Folytatjuk tehát az euróbevezetés előnyeiről és hátrányairól beszélgetünk.

[00:51:21]És ahogy itt mondod és magyarázod a a hátrányokat, az két két megjegyzésem lenne.

[00:51:27]Az egyik az, hogy egyrészt ezt szerintem sokan egyáltalán nem látják át.

[00:51:32]Tehát a míg míg a bevezetés mellett ugye a társadalmi igény, a szimbolikus jelentőség, a az, hogy eltűnnek az a váltási költségek, cégek számára megszűnik a a költség, ami ezzel jár.

[00:51:50]a befektető, külföldi befektető számára könnyebb tőkét hozni Magyarországra és satöbbi.

[00:51:56]Tehát ez a azonnali hatás, amit látnak.

[00:51:59]Az, amiről most beszéltél, ez egy olyan összetett dolog, amit szerintem egyrészt vitatkoznak vele sokan.

[00:52:06]Azt mondják, hogy már önmagában a kritériumoknak való megfelelés az elindulás ezen az úton.

[00:52:12]már önmagában ez egy jó gazdaságpolitikai program, és hogy ha amikor elindulunk, már önmagában ez okoz egyfajta árstabilitást.

[00:52:24]Ugye hitelminősítők máshogy tekintenek az országra és satöbbi.

[00:52:26]Szóval, hogy eléggé nagy farvize van ennek.

[00:52:29]Ráadásul megpróbáltuk már vagy ötször ezt az egészet, tehát hogy elinduljunk ezen az úton.

[00:52:37]Mondjuk egyszer sem tartottuk be azokat a gazdaságpolitikákat, amik amik odavezettek volna, hogy meg is feleljünk ezeknek a kritériumoknak.

[00:52:50]Ezzel mindegyet értek, tehát hogy nyilvánvalóan ugye nagyrészt egy nagyon nagyrészt azért ilyen népszerű az euro, amit itt próbáltam is mondani, hogy hát alapvetően az előnyei azok sokkal jobban láthatók, főleg a szimbolikus előnyei, de alapvetően az átváltási költség meg a többiek is.

[00:53:05]És a hátrányai azok pedig nagyon bonyolultak.

[00:53:09]Tehát még egyetemi órákon is néha nagyon nehezen érték meg a diákok ezeket a mechanizmusokat, hogy automatikus stabilizátor meg nem megfelelő nominális kamatláb.

[00:53:19]Hát én abszolút biztos vagyok benne, hogy a legtöbb hétköznapi választó számára, aki nem talált nem tanult közgazdaságot, az az alapvetően ezek nagyon-nagyon magas, bonyolult összefüggések.

[00:53:31]azért azt gondolnám, hogy meg lehet ezt értetni a társadalommal, és ezért is próbáljuk most ezt csinálni, de azért nagyon sok ember számára ezek nem ismertek, nem világosak, nehezen átláthatóak.

[00:53:40]Ez igaz, az is igaz, de ettől még vannak.

[00:53:43]Tehát, hogy ettől még nagyon fontos, hogy legalább a aki akarja, az meg tudja érteni a hátrányokat.

[00:53:48]És abban is igazad van, hogy alapvetően az az alapmeggyőződés, hogy ez valamifajta horgony.

[00:53:55]Ugye ennek manapság Zsidai Viktor az első számú képviselője, aki konkrétan olyat nyilatkozott, hogy ha úgy csinálunk, mintha lenne eurónk, akkor az olyan is len olyan is lenne, mintha lenne eurónk, ami tulajdonképpen annak a kifejezése, amit te az előbb mondtál, hogyha ha kitűzzünk magunknak egy céldátumot, akkor ugye ez elkezd úgy viselkedni, mintha lenne eurónk, tehát hogy elkezdjük ezt a költségvetési fegyelmet meg az összes többit.

[00:54:19]Na most ugye egyrészt ezt azért az élet már párszor cáfolta, tehát hogy Magyarországnak rettentő sokszor volt már euró kitűzési euróbevezetési céldátuma kitűzve.

[00:54:29]Ne felejtsük el, hogy amikor meggyesi Péter alatt beléptünk 2004-be, akkor már 2006 volt a az első bevezetési dátum, tehát 20 éve van.

[00:54:40]Aztán egy idő után ugye ez elmosódott, mert nem tudták megcsinálni.

[00:54:42]Hát mindig ment előre, mindig volt egy mit tudom én három-öt éves időszak, amikor majd lesz Eurónk, és azt mindig mondták, hogy mikor lesz.

[00:54:51]És ez gyakorlatilag rácfol arra, amit amit amit a Viktor mond.

[00:54:54]Szerintem nem cáfol rá, bocs.

[00:54:54]Tehát szerintem abban az értelemben rácáfol, hogy ugye attól, mert eltervezed, attól még egyáltalán nem biztos, hogy be tudod tartani.

[00:55:01]És ez nem kis részben azért van, amit előbb mondtunk, hogy hát ugye azt azért őszintén el kell mondani, hogy ez ütközik azzal, hogy neked fejlesztened kell.

[00:55:09]Tehát, hogy hogy ugye ha viszont szembesülsz azzal, hogy neked fejlesztési igényed van, akkor akkor nem tud úgy működni, mintogyha már lenne euród.

[00:55:21]Értem, amit mondasz.

[00:55:21]Ebből a szempontból abszolút igazad van.

[00:55:23]viszont szerintem nem ezt mondja, illetve ő azt mondja, hogy ha úgy csinálunk, az nem azt jelenti, hogy egy céldátumot kinevezünk, és utána nem csinálunk semmit, hanem azt jelenti, hogy tényleg elkezdjük azokat a dolgokat csinálni, és akkor tényleg elkezd, tehát ha ha nem csinálsz fekvőtámaszt, visszatérek az előző vagy vagy felülést, akkor soha az életbe nem megy le a hasad.

[00:55:46]De hogyha el jó, de akkor valójában annyit mondasz, de akkor valójában annyit mondasz, hogy hogy hogy stabil stabil makromutatókat kell csinálni.

[00:55:54]Tehát ennek a mondásnak a nettója az annyi, hogy csinálj stabil gazdaságot, merthogy valójában ez nem kötődik az euróhoz, hiszen ugye ezt is hangsúlyoztam korábban, tegyük fel, hogy már beléptünk, hogy valamilyen csoda folytán beengedtek minket, akkor is lehet instabilitást csinálni.

[00:56:09]Tehát nemzeti a költségvetési hiány, nemzeti az államadósság per GDP, nemzeti az infláció és nemzeti a reálkamatláb.

[00:56:22]Magyarul nem azért van stabilitásod, mert eurozóat tag vagy, hanem azért van stabilitásod, mert stabilitást csináltál.

[00:56:29]Tehát ennek a mondásnak, hogyha ha úgy csinálunk, mintha eurónk lenne, akkor kvázi eurónk is lesz.

[00:56:34]Ennek annyi a nettó hozadéka vagy lényegi mondása, hogy csinálj stabilitást és akkor stabil leszel.

[00:56:43]Igen.

[00:56:45]Igen.

[00:56:45]Ezt értem ezt a részét és valójában ez a a ennek az egész ennek semmi köze az euróhoz.

[00:56:51]Ennek semmi köze az euróhoz.

[00:56:53]Akkor is ez akkor is így van, hogyha nem akarni, hogy semmi köze az euróhoz.

[00:56:55]És ez a faramuci ebben az egészben, hogy hogy itt a svédeket lehetne behozni, mint példát, hogy hogy vajon a a svédeknek milyen előnye származna az euró bevezetéstől, és akkor azt lehet rá mondani, hogy hát a svédeknek semmi, ezért szavaztak ellene, mert átgondolták ezt az egészet.

[00:57:15]De ők már ott vannak még egy hátránya is van.

[00:57:17]Még egy hátránya is van, mert ugye amikor a svédek be lehetett volna vezetni az eurót, akkor ők azért nem vezették be, mert azt is felismerték, hogy mivel nem tudsz leértékelni, ha egyszer belépsz az eurozónába, nem tudsz leértékelni.

[00:57:29]Ezért valójában ehelyett az történik, amit úgy nevezgazdaságtudomány, hogy belső leértékelés.

[00:57:36]És a belső leértékelés az valójában egy eufemizmus, mert az azt jelenti, hogy visszafogod a béreidet.

[00:57:43]Tehát hogyha nem tudod a valutádat leértékelni, akkor már csak egy lehetőséged van egy gyors korrekcióra.

[00:57:50]Tehát hogyha éppen bajban vagy, és technológiát nem tudsz váltani egy-két hónapon belül, amit tudsz csinálni egy-két hónapon belül, azok drasztikus bércsökkentések.

[00:57:59]És ugye a svédek konkrétan azt mondták annak idején, hogy akkor lépünk be, hogyha az eurozóna kritériumai közé bevesszük azt, hogy nem lehet bérek csökkentésével versenyezni a tagállamoknak.

[00:58:11]Ezt az eurozona nem volt hajlandó elfogadni.

[00:58:14]És akkor döntöttek úgy a svédek, hogy akkor ők nem fognak belépni, mert ezt meg fogják csinálni.

[00:58:21]Megcsinálták, megcsinálták a Merkel időszak, de már az előtte levő Sröder időszak is arról szólt, ugye ez volt ez a híres agenda 2000 Németországban, hogy a bérek visszafogásával, tehát hogy a német GDP-n belül a bérek aránya masszívan csökkent, és ezzel versenyzett Németország.

[00:58:37]És ugye akkor azt mondták a svédek, hogy mi nem akarunk ebbe belépni, mert mi föl akarjuk tartani annak a lehetőségét, hogy mi leértékelhessük a koronánkat adott esetben, hogy ne kelljen a bérekkel korrigálni.

[00:58:49]Tehát ugye azt is tegyük hozzá, hogyha belépsz, akkor árfolyamot, árfolyammal már nem tudsz leértékelni, marad a belső leértékelés, és ez nem más, mint a béreknek a csökkentése.

[00:58:58]Na, ezek azok a dolgok, amiket szerintem azok a magyarok, akik nagyon lelkesen európártiak, ezeket a dolgokat nem ismerik.

[00:59:06]Nem, nem látják a hátrányait.

[00:59:10]Oké.

[00:59:10]Azt kérdezem, hogy mennyire releváns Svédországgal összehasonlítani?

[00:59:15]Ma bár én dobtam be a példát, tehát kicsit állnaiv, de hogy mennyire releváns összehasonlítani Svédországgal Magyarországot, hiszen mi egy teljesen más helyzetben lévő gazdaság vagyunk.

[00:59:26]Tehát pontosan ezért releváns, mert valójában az egésznek a célja, amiről most beszélgetünk, az egésznek az a célja, hogy Magyarországon egyszer legyen amennyire lehet Svédország.

[00:59:36]Tehát, hogy valójában mi nem eurót akarunk, a magyar emberek gazdasági növekés növekedést és gazdasági stabilitást akarnak.

[00:59:43]Csak azt hiszik pontosan, hogy ezt el lehet kerülni, hogy sportoljunk, hogy a te példádnál legyek, hanem valamifajta ilyen ugye zsírleszívást csinálunk.

[00:59:52]Tehát, hogy az az eurozóna az valójában olyan, mint a zsírleszívás, hogy akkor nem kell megerőltesd magad, hanem valami külső valami majd segít neked.

[01:00:01]De nem, tehát hogy a a valójában mi nekünk pontosan azért nagyon fontos Svédország, mert nyilván nem leszünk 100%-ban Svédország, de hogyha nem közeledünk ehhez, akkor valójában semmit nem érünk el, és ez ezen nem segít az euró, mert be se vezethetjük az eurót.

[01:00:17]Tehát, hogy azt kellene megértenünk, hogy aki azt mondja ma Magyarországon, hogy Magyarországon sose lesz stabil gazdaságpolitika, az egyben azt is mondja, hogy euró sem lesz.

[01:00:28]Tehát olyat nem lehet mondani, hogy nem hiszek a stabil gazdaságpolitikába, de hiszek az euróba, mert ez nem tud lenni.

[01:00:35]Oké.

[01:00:35]Hogyan?

[01:00:35]Hogyan?

[01:00:35]Ha ha nem így jó bevezetni, és nem most jó ennek nekiállni, akkor hogyan jó bevezetni, és hogy jó nekiállni?

[01:00:48]Hát ugye ma ott tart a közgazdaságtudomány ebben a témában, hogy ebben a formában az eurozónát meg se kellett volna csinálni, ahogy most van.

[01:00:55]Tehát, hogy valójában ma már arról beszélnek az ezzel foglalkozó közgazdászok, hogy több eurozónának kéne lennie, ugye az azonos felletségű szintű országoknak kellene egy eurozónája legyen.

[01:01:06]Tehát, hogy optimális valótavezet lett volna közgazdasági nyelven, hogyha mondjuk a németek, a hollandok, a dánok, ugye ezek, akiket frugális négyeknek hívnak, az osztrákok, németek, dánok, svédek, belgák, ezek csinálhattak volna egy euróvezetet.

[01:01:26]Ez egy működőképes modell lett volna.

[01:01:28]Talán talán a perifériának lehetne egy második eurozónája, mert azért ugye itt a kereskedelmi kapcsolatokat, hogyha ez egy stabil, jól működő közös valuta lenne, akkor ugye az ártranszparencia tudna működni.

[01:01:40]Tehát, hogy akkor nem tudom, talán segíteni a kereskedést azt, hogy hogy ugye egy olyan eurozóna, ami nem hátrányos számodra, de ugyanabban a pénznemben van megállapítva minden, akkor talán jobban kereskedsz.

[01:01:56]De hogy azt ugye ezt az eurozónát nem is feltétlenül kellett volna megcsinálni.

[01:02:00]Tehát magyarul én azt mondanám, hogy egy olyan országnak érdemes belépni az eurozónába, ami már megközelítette ezt a német, osztrák, dán svéd szintet.

[01:02:14]Ö legalább és ugye egyébként ezt a k ezt a jegy magyar jegybank mondja mondja is egy ideje, tehát mondjuk virág barnabáséknak, aki nem a Matolcsi, tehát hogy ugye nem arról beszélünk, hogy ez a Matolcsi féle jegybank, mert azt tudom, hogy ennek nagyon rossz a renuméja, hanem olyan emberek, akik kifejezetten jók szakmailag, el közis elismerten jók szakmailag, mint mondjuk Virág Barnabás.

[01:02:37]Nekik konkrétan ez volt a mondásuk, hogy ha majd Magyarország eléri mondjuk 90%-át az EU átlag fejlettségének, akkor érdemes belépni.

[01:02:44]És ez szerintem egy szakmailag megalapozott mondás volt, tehát hogy nem az van, hogy minél hamarabb belépni és és eszetlenül, hanem tényleg amikor már olyan fejlettségi szinten vagyunk, amikor már elértük a stabilitást, amikor már magabiztosak vagyunk abban, hogy magunk mögött hagytuk ezt az ilyen tanul tehetetlenséget, hogy Magyarországon úgy sem lehet soha jó gazdaságpolitikát csinálni, Magyarországon úgy sem lehet stabil makromutatókat csinálni, hanem már bebizonyítottuk magunknak, hogy de lehet, na akkor kell belépni az eurozónába.

[01:03:19]És ahhoz mit szólsz, hogyha azt mondom, hogy próbáljuk meg most rendesen, tehát próbáljuk meg azt, hogy tűzzünk ki egy céldátumot, úgy ahogy ezt mondjuk most beleengedték, hogy meg fogunk felelni legalább akár 90%-ba, hogy 80%-ba írjunk oda 2029 30 31-re.

[01:03:40]És a az út az elég lesz nekünk ahhoz, hogy felismerjük ezeket, amiket mondtál, mert ha nem próbáljuk meg, akkor soha az életbe nem fogunk neki kezdeni ezeknek a dolgoknak.

[01:03:52]Hát szerintem a Tisza nagyjából most ezt sugalja.

[01:03:54]Tehát ugye, hogyha a választások után a legelső dolog, amit bejelentenek, amiről egyeztetnek, az az eurozóna csatlakozási dátum, de egy szó nem esik a fejlesztésekről, tehát még mindig nincsen bejelentve oktatási miniszter, aki itt belebegtettek, az valójában nem olyan valaki, akiről azt feltételezhetjük.

[01:04:15]Tehát, hogy egy olyan személynek a neve forog most a köztudatban, aki akiről nem tudjuk, vagy nem láttuk az elmúlt évtizedekben, hogy ő egy nagyon modern, reformorientált, nyitott, semleges magyar oktatási rendszert, tehát hogy nem nem azt sugalja a személye, hogy fókuszba kerülne ebben a kormányzásban az oktatás, de abban a és ugye vasúti rendszer detto, tehát hogy abban a pillanatban, hogy ugye ezt a Tisza megpróbálná egyik oldalról csinálni, de másik oldalról tegyük fel, komolyan elkezdené csinálni az ország fejlesztéspitikáját, oktatás, egészségügy, vasó, technológia, kutatásfejlesztés és így tovább, azon nyomban szembe kerülne ezzel a dilemmával, amit említettem, hogy hogy egy oldalról sok ezer milliárdot kéne belekölts állami oldalról a a a gazdaságba, hogy fejleszd, másik oldalról meg gúsba kötöd magad ezekkel az euró bevezetéséhez szükség.

[01:05:15]kritériumokkal.

[01:05:15]Ezt a kettőt egyszerre nem lehet csinálni.

[01:05:18]Ez vegetáriánus steak.

[01:05:20]Vegetáriánus steaket meg ne ígérjünk az embereknek, mert azt nem fogjuk tudni betartani.

[01:05:26]Szerintem ez egy nagyon jó végszó.

[01:05:29]Ezt kéne a címben is használni.

[01:05:30]Vegetáriánus stéke az euro.

[01:05:30]Oké.

[01:05:34]Köszönöm szépen.

[01:05:34]Szerintem érdekes beszélgetés volt.

[01:05:35]Még egyszer nem azzal nem azt mondtuk, legalábbis én biztos, hogy nem, de szerintem te sem, hogy az euro az egy rossz dolog.

[01:05:44]hanem azt próbáltuk megvilágítani, illetve hát főleg te, hogy hogy mik a hátrányai és mik az előnyei, és ezeket mérlegeltük ebben az adásban.

[01:05:53]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[01:05:56]Én is köszönöm.

[01:05:56]Sziasztok.