Puzsér Róbert 45:44

Jogos Izrael háborúja? Sosem lesz iszlám felvilágosodás? Osztályharc vagy vallási fundamentalizmus?

puzsérközel-keleti konfliktusvallási konfliktuskülpolitikaközélet
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Jogos Izrael háborúja? Sosem lesz iszlám felvilágosodás? Osztályharc vagy vallási fundamentalizmus?
tl;dr
  • Puzsér Róbert mindkét fél ártatlan áldozataival együtt érez, és a szent helyekhez való ragaszkodást nevezi meg a tartós béke akadályaként.
  • A nyugati liberális közvélemény (pl. Greta Thunberg) a konfliktust tévesen egy marxista elnyomó-elnyomott keretbe helyezi, és nem ismeri fel annak vallási fundamentalista természetét.
  • A Hamasz megerősödése azt mutatja, hogy a palesztin tömegek elfordultak a nacionalista PFSZ-től, ezért a konfliktus ma már a szunnita fundamentalizmus harca a nem-iszlám világ ellen.
  • A második beszélgető partner szerint az elsődleges szempont egy jogelv: az állam kötelessége megvédeni polgárait, ami Izrael katonai fellépését jogossá teszi.
  • A Hamasz kétfrontos háborút vív: a katonai mellett kommunikációs háborút is folytat, és ennek érdekében saját polgári lakosságát használja élő pajzsként.
  • Puzsér szerint ez a háború a teljes nyugati, szekuláris életmód ellen folyik, és Izrael ennek csupán az egyik csatatere.

    „Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ez a háború az ő életmódja ellen zajlik. Nem Izrael ellen. Izrael ellen ennek a háborúnak csak egy csatatere.” – Puzsér Róbert

  • Mély teológiai vita alakult ki: Puzsér szerint a kereszténység és az iszlám eltérő alapjai miatt soha nem lesz iszlám felvilágosodás, míg vitapartnere ezt történelmi ciklikussággal vitatta.
  • A nyugat tévesen hiszi, hogy demokráciát exportálhat, mert az első szabad választás muszlim többségű területen teokráciát eredményez.
  • A műsorvezető rámutatott, hogy a nyugati civilizáció is csak 250-300 éve szekuláris, ami történelmi léptékben rendkívül rövid idő.
Részletes összefoglaló megjelenítése

Bevezető: Az október 7-i évforduló és a konfliktus kontextusa

A beszélgetés apropóját a 2023-as Hamasz-támadás második évfordulója adta, amelyben több mint 1200 ember halt meg és mintegy 250 túszt hurcoltak el Gázába. Az évforduló kapcsán a résztvevők nemcsak a terrortámadás következményeit, hanem a tágabb izraeli–palesztin konfliktus politikai, diplomáciai és társadalmi vitáit is körbejárták. Aktuális fejleményként említették, hogy Izrael kitoloncolta Greta Thunberget és 170 másik aktivistát, akiket a gázai segélyszállítmányt szállító flottilla feltartóztatásakor vettek őrizetbe.

Puzsér Róbert dilemmája: együttérzés mindkét oldal ártatlan áldozataival

Puzsér Róbert már a beszélgetés elején leszögezte, hogy nem tud egyik fél oldalára sem állni – sem a zsidó állam, sem annak kormánya, sem a Hamasz terrorcselekményei mellé. Az embereket sajnálja: a zsidókat, akiknek Izraelben felfegyverezve kell közlekedniük, és rettegniük kell a késelésektől, valamint a palesztinokat, akik semmiben nem vettek részt, mégis szenvednek a konfliktustól. Meglátása szerint a szertartásokhoz és szenthelyekhez való ragaszkodás az oka annak, hogy ezen a helyen béke nem lehet.

„Én az embereket tudom sajnálni, és ebbe beletartozik minden zsidó ember, aki Izraelben felfegyverezve kell járjon, vagy késszúrástól kell egy megállóban tartson, és minden palesztin ember, aki nem vett részt semmiben, csak ott lakik, ahol én azt gondolom, hogy a szertartásokhoz és a szenthelyekhez való ragaszkodás az oka annak, hogy ezen a helyen béke nem lehet.” – Puzsér Róbert *

A nyugati liberális értelmiség vaksága: a marxista keretezés hibája

A beszélgetés egyik központi gondolata, hogy a nyugati liberális közvélemény – amelyet a műsorvezető szerint Greta Thunberg testesít meg – képtelen megérteni a konfliktus valódi természetét. Thunberg és támogatói egy buborékban élnek, amelyet magukkal visznek Izraelbe is, és nem értik, hogy a Hamasznak semmi köze a nacionalista felszabadítási mozgalmakhoz, mint amilyen Jasszer Arafat Fatahja volt. A nyugatiak a konfliktust egy marxista értelmezési keretbe helyezik, ahol automatikusan az elnyomott kisebbség oldalára állnak, és nem hajlandók tudomásul venni Samuel Huntington civilizációk harcáról szóló elméletét.

„Ez nem egy nacionalista szervezet, amelyik az elnyomó uralom, az elnyomó állam ellen terveződik, mint amilyen a Jasser Arafatnak az aktivizmusa volt, mert ők így viselkednek.” – Puzsér Róbert *

A műsorvezető kiemelte: a nyugati aktivisták nincsenek tisztában azzal, hogy a szunnita iszlám fundamentalistái rendszeresen lökik le a háztetőkről a nyugati agitátorokat és LMBT-aktivistákat. Szerinte Greta Thunberg és társai „segítségére pont annyira kíváncsiak, mint az elnyomásra” a radikális iszlamisták.

A Hamasz és a palesztin ügy átalakulása: a nacionalizmustól a vallási fundamentalizmusig

Puzsér Róbert részletesen kifejtette, hogy a palesztin ügy hogyan alakult át az évtizedek során. Amikor a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) megállapodott Izraellel – amiért Jasszer Arafat Nobel-békedíjat kapott, és elindult a kétállami megoldás felé vezető békefolyamat –, a palesztin tömegek átpártoltak a Hamaszhoz. Azóta az iszlám világban lezajlott egy reformáció, ami valójában visszatérés a vallás gyökereihez, a „harcos próféta” hitéhez és politikájához. Ezt a jelenséget kezdetben arab tavasznak nevezték, de később kiderült, hogy valójában „iszlám ébredés”.

„De amint a PFSZ megállapodott az Izrael állammal, abban a szent pillanatban a palesztin tömegek átpártoltak a PFSZ-től a Hamaszhoz.” – Puzsér Róbert *

Ma már a konfliktus nem Izrael és a palesztinok konfliktusa, hanem a szunnita iszlám vallási fundamentalizmus háborúja minden nem-iszlám, nem-fundamentalista ellen – legyen az zsidó állam, India, Kína vagy Oroszország. A háttérben Irán síita fundamentalizmusa pénzeli a Hamaszt.

A csecsen példa: Putyin „megoldása” és a saría ára

Puzsér egy történelmi analógiával élt: Vlagyimir Putyin úgy pacifikálta Csecsenföldet, hogy gyakorlatilag átadta Ramzan Kadirovnak a területet, és engedélyezte a saría érvényesülését. Ott nem Oroszország törvényei szabályoznak, hanem az iszlám vallási törvények. Ha Izrael hasonlóképpen átadná Gázát és Ciszjordániát a Hamasznak a saría szabályozásával, talán meg lehetne állapodni – de ez az ár megfizethetetlen, és Irán, valamint a Hamasz így is a Földközi-tenger fenekén akarja látni Izraelt.

„Így pacifikálta Csecsenföldet Putyin, hogy gyakorlatilag átadta Kadirovnak Oroszországnak azt a részét, ahol a csecsenek élnek, és ott szabályozhat a saría.” – Puzsér Róbert *

A másik beszélő álláspontja: Izrael háborúja jogos, mert az állam kötelessége megvédeni polgárait

A másik beszélgetőpartner (a továbbiakban: a műsorvezető) élesen elkülönítette a diskurzus két szintjét. Az egyik a történelmi sérelmek, kulturális tulajdonságok és erkölcsi mérlegelés szintje – ez szerinte másodlagos. Az elsődleges és kulcsfontosságú szempont egy egyszerű jogelv: az államnak kötelessége megvédeni a polgárait. Erre épül a jogállam, a civilizált politikai együttélés és a szabályalapú világrend.

„Az első és legfontosabb dolog az a jogelv, hogy egy államnak kötelessége megvédeni a polgárait. Erre épül a jogállamtól kezdve minden a civilizált politikai együttéliség. Erre épül a szabályalapú világrend.” – a másik beszélő *

Érvelése szerint Izrael háborúja jogos Gázában, mert amíg egyetlen túsz holtteste is ott van, addig minden kiontott vércsepp a Hamasz vállát terheli. Ha román militáns terroristák elrabolnák a hallgatókat, ők is azt várnák a magyar államtól, hogy bárhány civil áldozat árán is, de szabadítsák ki őket. A műsorvezető megjegyezte, hogy a magyar állam az elmúlt évtizedben több fedett akcióban hozott haza magyar túszokat Szíriából, Törökországon keresztül – tehát elvégzi ezt a feladatát.

A civil áldozatok problémája és a Hamasz kétfrontos háborúja

A műsorvezető cinikusnak nevezte a civil áldozatokra való hivatkozást, mert a Hamasz kétfrontos háborút vív: egyrészt katonai háborút Izrael ellen, másrészt kommunikációs háborút a nyugati értelmiség Izrael-pártisága ellen. Ennek áldozza fel a gázai lakosságot, elbarikádozva közéjük a túszokat és a terrorista infrastruktúrát. Amikor Izraelnek nincs más útja, mint rajtuk keresztül támadni, a Hamasz azonnal szétküldi a fotókat a „terrorrezsimről”.

„A Hamas két frontos háborút vív: egyrészt vív egy katonai háborút Izrael ellen, másrészt víve egy kommunikációs háborút a nyugati értelmiségnek az Izrael pártisága ellen. És ennek áldozza fel a muzulmán lakosságot.” – a másik beszélő *

Puzsér erre megjegyezte, hogy a humanitárius szállítmányok feltartóztatása és a teljes lakosság éheztetése – nemcsak a Hamasz, hanem Izrael állami részéről is – ugyanezt a logikát követi. A műsorvezető erre azzal válaszolt, hogy a Hamasz a saját „eszmei testvéreivel, vértestvéreivel és nemzettársaival” takarózik, hasonlóan ahhoz, ahogy a magyar politikai kommunikációban is előfordul a „saját gyerekeivel takarózik” fordulat.

A nyugati életmód elleni háború: nem Izrael az egyetlen csatatér

Puzsér Róbert szenvedélyes érveléssel mutatott rá, hogy a nyugati liberális értelmiség gyermeki attitűdje abban áll, hogy nem hajlandó tudomásul venni: ez a háború az ő életmódja ellen zajlik. Izrael csak egy csatatér. Ha Izrael elesik, és az összes zsidót kiirtják a Közel-Keleten, a háború nem ér véget. Az Európában az elmúlt évtizedben elkövetett terrortámadások ugyanannak a háborúnak a harci cselekményei. A fundamentalista iszlám a szekuláris nyugati életmód egésze ellen harcol: a pornográfia, az alkoholfogyasztás, a nők öltözködési szabadsága ellen.

„Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ez a háború az ő életmódja ellen zajlik. Nem Izrael ellen. Izrael ellen ennek a háborúnak csak egy csatatere.” – Puzsér Róbert *

Puzsér szerint tévedés, hogy a probléma megoldható lenne azzal, ha nem rajzoljuk le a prófétát, vagy ha Izrael megszűnik. A nyugati kultúrához hozzátartozik, hogy lerajzolhatjuk a prófétát, és nem kell miatta meghalnunk – nem diktálhatnak nekünk kultúrát a Koránból, mert „holnap burkában lesz az anyád, holnap után meg majd nem ihatsz alkoholt”.

A jog, mint a nyugati civilizáció legmagasabb eszménye – és ennek korlátai

A műsorvezető szerint a jog a legmagasabb nyugati eszmény, és a nyugati civilizáció éppen azért tudta megteremteni a jogállamot, mert képes volt erkölcstől független jogi elvek alapján levezetni az alkotmányos rendjét. A pedofilokat nem azért tartóztatják le, mert a pedofília erkölcsi vétek, hanem mert mások jogait sértik. Ez a jogi alapú kategorizálás különbözteti meg a nyugati civilizációt minden más berendezkedéstől.

Puzsér Róbert vitatta ezt: szerinte a jognak az erkölcs alapján kell állnia, különben despotizmus és zsarnokság lesz belőle. A jogot nem lehet önmagából levezetni, csak az erkölcsből. A műsorvezető erre pontosított: a természetjogból lehet levezetni, ami nem teljesen ugyanaz, mint az erkölcs, és a kettő között van egy fontos közös metszet. Európa pontosan ezt érte el a felvilágosodással és a 19. századdal.

„A jog az, ami jogállamban élünk, az azt jelenti, hogy nem erkölcsi és vallási meggyőződés alapján kormányozzuk magunkat, hanem szerződéses viszonyok alapján.” – a másik beszélő *

A műsorvezető hangsúlyozta, hogy ez ellen a jogi alapú rend ellen folyik a hadjárat mind az iszlám fundamentalizmus, mind a baloldal felől, amikor az együttérzést teszik meg egyetemes parancsnak. A baloldali, liberális attitűd szerinte „többszörösen hasznos idiótává” teszi azokat, akik nem értik a valódi tétet.

Az iszlám felvilágosodás lehetetlensége: teológiai különbségek

A beszélgetés talán legvitatottabb pontjaként Puzsér Róbert határozottan kijelentette: soha nem lesz iszlám felvilágosodás. Érvelése szerint a kereszténység és az iszlám homlokegyenest különböző teológiai és erkölcsi elvekre épül. A kereszténység létrehozott egy olyan kultúrát, amely mély interakciót tudott teremteni az antikvitás racionalizmusával és szekularizmusával, mert mindkettőt a „logosz” fogalma érdekelte – csak amíg a görögöknek ez a valóság rendjére vonatkozott, addig a keresztényeknek Krisztusra. Ez a párhuzam tette lehetővé, hogy a keresztény kultúra összehangolódjon az antikvitás természetszeretetével a reneszánsz korára.

„Nem véletlen, hogy a zsidókeresztény kultúra termelte ki a felvilágosodást, és nem az iszlám.” – Puzsér Róbert *

A másik beszélő ezzel vitatkozott, felhozva az analógiát, hogy a történelem ciklusokban forog, és a különböző civilizációk – bár más vallási alapokon állnak – hasonló ciklusokon mennek keresztül. Példaként említette, hogy Ábrahám és Mózes után kb. 1500 évvel jött el Krisztus, Krisztus után kb. 1500 évvel Luther és a reformáció, Mohamed után 1500 évvel pedig most tartunk az iszlám ébredésnél, ami lehet, hogy az ő reformációjuk – és ha ez igaz, akkor a felvilágosodásukra is sor kerülhet további ciklusok után. Puzsér ezt határozottan elutasította, mondván, hogy az iszlám ébredés nem reformáció, és Oszama bin Laden csak visszatérítette az iszlámot a gyökereihez, ahol Mohamed is hódítóként kezdte. Az iszlám számára a világ egy – nem választják el a szellemet és az anyagot –, ezért képtelen toleráns, szekuláris társadalmakat létrehozni.

A jogállam és a terrordiktatúra szembeállítása

A műsorvezető hosszasan érvelt amellett, hogy a konfliktus megértéséhez elengedhetetlen a jogállam és a terrordiktatúra közötti szakadék felismerése. Izrael egy jogállam, ahol az arabok olyan szabadon élnek, mint sehol máshol a Közel-Keleten, és amely a saját polgárait védi. Ezzel szemben a Hamasz egy terrordiktatúra, amely habozás nélkül feláldozza a saját polgárait. Amíg ezt a különbséget nem értjük, addig semmit sem értünk a konfliktusból – és ehhez az együttérzés érzése is kevés.

„Amíg a jogállam megvédi a saját polgárait, addig egy terrordiktatúra lefejezi és feláldozza a saját polgárait. És hogyha ezt nem értjük, akkor semmit nem értünk erről az egész konfliktusról.” – a másik beszélő *

Dánia-párhuzam és földrajzi hasonlóságok

A beszélgetés egyik különösen érdekes, elvont fordulata a másik beszélő azon felvetése volt, hogy Izrael a Közel-Keleten hasonló helyzetben van, mint Dánia Európában. Mindkettő egy nagyobb kulturális tömb „előretolt helyőrsége”, amelyet tenger választ el a szövetségeseitől, és mindkettőnek fundamentalista környezettel kell boldogulnia. Dánia a reformáció idején a katolicizmustól elszakadva találta magát egyedül, hasonlóan ahhoz, ahogy Izrael a zsidó államiságot képviseli az iszlám tengerben. Ez a perspektíva a másik beszélő szerint a „világűrből szemlélés” módszere, ami ugyan embertelenül távoli, de rávilágít a geopolitikai hasonlóságokra.

„Izrael a legészakibb nyugati mínusz Dél-Afrika, de a térségben ő északon van. Tehát a szélén van, de a haverjai egy kis tenger után Európában következnek.” – a másik beszélő *

Puzsér Róbert annyiban elfogadta ezt a párhuzamot, hogy vannak kultúrák feletti, földrajzi hasonlóságok, de hangsúlyozta: ő pusztán a kultúrákról beszél, és az iszlám, valamint a kereszténység két homlokegyenest ellentétes tézissel indul.

A demokrácia export kudarca: az iszlám világ és a teokrácia csapdája

A műsorvezető kifejtette, hogy a demokrácia export azért nem működik, mert sehol nem lehet választást kiírni, ahol muszlim többségű lakosság él, mert az első szabad választáson az iszlámpárt győz, és teokráciává alakítja az országot. Még Törökországban is – amelyet Atatürk szekularizált – az alkotmányba kellett vésni, hogy ha az iszlámpárt győz, a hadsereg veszi át a hatalmat. A nyugatnak be kell látnia, hogy a saját berendezkedését nem tudja átalkalmazni egy másik civilizációra, mert az más alapokon áll.

„Mi a saját berendezkedésünket, a saját modellünket nem tudjuk átalkalmazni egy másik civilizációra, mert az a másik civilizáció más alapokon áll. Ezt tudomásul kéne vennünk.” – a másik beszélő *

Puzsér Róbert ehhez hozzátette, hogy a demokrácia export valójában csak a fegyverértékesítés és a kőolajzsákmányolás fedősztorija, valamint a proxy-államképzés eszköze – a háború kiszervezése a saját területünkön kívülre, az otthoni béke megőrzése mások halála árán.

A nyugatiak önáltatása és a tudatküszöb mögötti félelem

Puzsér Róbert szerint a nyugati liberálisok – Greta Thunberget is beleértve – tudatküszöbük mögött sejtik, hogy a Hamasz nem nacionalista, hanem vallási fundamentalista mozgalom. De ezt a tényt nem akarják tudomásul venni, mert ha ez igaz, akkor háború van, Huntingtonnak igaza van, és Izrael megsemmisülése sem oldja meg a problémát. Akkor fel kell készülnünk arra a konfliktusra, amely már 1500 éve zajlik, és amelynek a keresztes háborúk és a reconquista is csak egy-egy fejezetét képezték.

„A nyugati liberálisok szerintem sejtik, ott van a tudatküszöb mögött közvetlenül. Csak ez egy nagyon rossz hír, amit nem akarnak tudni, mert ha ez igaz, akkor háború van, akkor Huntington van, akkor Izrael megsemmisülése sem oldja meg a problémát.” – Puzsér Róbert *

Történelmi ciklusok és a jelenkor értelmezése

A másik beszélő hosszasan fejtegette, hogy a történelem ciklusokban értelmezhető, és ha ezt a perspektívát alkalmazzuk, akkor az iszlám ébredés – amit a nyugatiak tévesen „arab tavasznak” neveztek – valójában egy reformációs mozgalom, amelyet Oszama bin Laden hirdetett meg, de már nem érte meg a „zászlóbontást”. Felvetette, hogy ha a ciklikusság elvét követjük, akkor a felvilágosodásra is sor kerülhet az iszlám világban, bár ez sokak számára sértő, mert a világűrből szemléli a civilizációt, és figyelmen kívül hagyja az egyéni szenvedést.

Puzsér Róbert ezt a ciklikus analógiát határozottan elutasította. Szerinte a kereszténység olyan kultúrát hozott létre, amely az antikvitás racionalizmusával és természetszeretetével tudott mély interakcióba lépni, míg az iszlám teológiája erre alkalmatlan. Az iszlám kezdettől fogva más alapokon áll: „Allah az egy Isten és Mohamed az ő prófétája” – szemben a kereszténység „Én vagyok az út, az igazság és az élet” kezdetével. Ez a teológiai különbség determinálja, hogy a kereszténység létre tudott hozni toleráns, szekuláris társadalmakat, míg az iszlám soha nem lesz erre képes, mert számukra a teremtés egy, és nem választják el a szellemet az anyagtól.

Záró gondolatok: mennyire vagyunk valójában szekulárisak?

A másik beszélő egy elgondolkodtató felvetéssel zárta a beszélgetést: a nyugati civilizáció maga is csak nagyon rövid ideje – mintegy 250-300 éve – szekuláris. Ha történelmi léptékben nézzük, tulajdonképpen „öt perce” hagytuk magunk mögött az inkvizíciót, a boszorkányégetéseket és az eretneküldözést. Ezzel arra utalt, hogy talán nem vagyunk annyira más pályán, mint ahogy azt hisszük, és az időbeli elmaradás, nem pedig az alapvető kulturális különbözőség magyarázza az iszlám világ jelenlegi állapotát. Puzsér Róbert ezt nem kommentálta érdemben, de az alapállásából – miszerint soha nem lesz iszlám felvilágosodás – egyértelmű, hogy ezt a relativizáló megközelítést nem osztja.


⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Steffi regény”: a kontextus alapján valószínűleg Isaac Asimov Alapítvány-sorozatáról van szó, amelyben a pszichohistória tudománya szerepel, és Hari Seldon a főszereplő. Az „Steffi” feltehetően az ASR vagy a beszélő nyelvbotlása, esetleg a „Seldon” félrehallása. A szakasz értelme: a másik beszélő Asimov regényének párhuzamát hozta a civilizációs ciklusok és a 1500 éves periódusok magyarázatára.
  • „Harriseldon”: az ASR által összevont alak, feltehetően „Hari Seldon” (Asimov karaktere).
  • „Termopülai 300”: a záró mondatban a másik beszélő a termopülai csatára utal, de a szövegkörnyezetből nem teljesen világos, hogy milyen hasonlatot kívánt vonni Izraellel kapcsolatban. Valószínűleg arra utalt, hogy a görögök egy kis csapata harcolt a túlerő ellen, miközben a többi görög passzív maradt – párhuzamba állítva Izrael helyzetével.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Október 7-én volt a két éves évfordulója annak a Hamas támadásnak, amely 2023-ban sokkolta Izraelt és a világot.

[00:00:06]A terrortámadásban több mint 1200 ember vesztette életét, és körülbelül 250 túzt hurcoltak el Gázába.

[00:00:14]Az évforduló mára nemcsak gyásznap, hanem politikai, diplomáciai és társadalmi viták középpontja is lett.

[00:00:20]Eközben Izrael kitoloncolta Gréta Tünberget és 170 másik aktivistát, akiket akkor tartóztattak le, amikor a gázába segélyszállítmányt vő flottillát elfogták.

[00:00:35]Nem tudom, hol kezdjem, mert én pont nem akarok ehhez hozzászólni, amikor erről először a Spirit FM-ben beszélgettünk, ami nem ma volt, hanem gondolom, hogy tavaly előtt októberben, vagy talán kicsit később, én nem tudom letenni a voksomat egyik szervezet oldalára sem értem ezt, hogy a zsidó állam vagy a netanjaú kormánya, vagy a Hamasnak az összes terrorcselekménye.

[00:00:57]Én az embereket tudom sajnálni, és ebbe beletartozik minden zsidó ember, aki Izraelben felfegyverezve kell járjon, vagy késszúrástól kell egy megállóban tartson, és minden palesztin ember, aki nem vett részt semmiben, csak ott lakik, ahol én azt gondolom, hogy a szertartásokhoz és a szenthelyekhez való ragaszkodás az oka annak, hogy ezen a helyen béke nem lehet.

[00:01:17]De nagyon szomorú vagyok amiatt, ami nem most, az elmúlt 60 évben ott Gréta rosszabbul is járhatott volna ennél a kitoloncolásnál.

[00:01:28]az ilyen aktivistákat, vagy ahogyan a palesztinok nevezik az ilyen agitátorokat, azokat hát föl szokták vinni egy háztetőre, hátrakötegelik a kezüket és lelökik.

[00:01:45]Gréta egyszerűen egy buborékban él, akkor is, hogyha kimegy Izraelbe, mert viszi magával a buborékját, és nem érti meg.

[00:01:53]És nem pusztán Gréta, hanem a Gréta szemében reprezentálódó nyugati liberális közvélemény nem érti meg, hogy ez nem a Fatah, ez nem a palesztin felszabadítási szervezet.

[00:02:08]Ühüm.

[00:02:09]Ez nem egy nacionalista szervezet, amelyik az elnyomó uralom, az elnyomó állam ellen terveződik, mint amilyen a Jasser Arafatnak az aktivizmusa volt, mert ők így viselkednek.

[00:02:25]Most is úgy viselkednek, mintogyha, Mert tehát hogy ki szokta lelökdösni az aktivistákat a tetőről, mert nem volt világos nekem a vallási fundamentalisták melyik vallás fundamentalistái?

[00:02:38]A szunnita Iszlám, a szun a szunnita Iszlám fundamentalista hívei lökik le a a agitátor, a nyugati agitátorokat és LMBT aktivistákat a háztetőről.

[00:02:51]meg úgy elég is hab buzi vagy.

[00:02:53]A segítségre pont annyira kíváncsi, mint az elnyomásra ebben az esetben.

[00:02:55]Na na most az van, hogy hogy ők belehelyezték ezt a közelkeleti konfliktust egy marxista értelmezési keretrendszerbe.

[00:03:10]Ebben az elnyomott kis kisebbség, nemzeti kisebbség és az elnyomó állam konfliktusában a marxista az elnyomott kisebbség oldalára áll.

[00:03:21]És mivel, hogy ők tagadják a Huntingtonnak azt az másik, ettől eltérő értelmezési keretrendszerét, szerintem fogalmuk nincs, nem tagadják, amiben Igen, igen, de az eredmény az ugyanaz, amiben civilizációk harca zajlik, és ez nem most kezdődött, hanem gyakorlatilag az iszlám születése óta hatban áll a nyugattal, a kereszténységgel.

[00:03:52]Ez ez ebben ők nem a jelenség tényleges értelmezését látják meg, hanem a jelenségnek ezt a ezt a marxista olvasatát.

[00:04:04]Tehát ők úgy csinálnak, mintogyha a Hamas egy nacionalista ö szervezet lenne, amelyik az elnyomott palesztin kisebbséget védelmezi.

[00:04:13]De a Hamas nem.

[00:04:16]Ez az a helyzet, hogy azzal, ami ez volt, Izrael meg tudott állapodni.

[00:04:21]Így kapott Béke Nobóbeldíjat, Jaser Arafat.

[00:04:23]Ez lett volna a Ennek nyomán jött létre a Palesztin önkormányzat.

[00:04:29]Ennek nyomán indult el a békefolyamat a két állami megoldás felé.

[00:04:39]De amint a PFS megállapodott a az Izrael állammal, abban a szent pillanatban a palesztin tömegek átpártoltak a PFS-től a Hamashoz.

[00:04:55]És nem lehet nem tudomásul venni, hogy azóta lezajlott az iszlám tömbben egy reformáció.

[00:05:07]Az ő reformációjuk egy visszatérés a vallásuk gyökereihez, a harcos prófétának a hitéhez és a politikájához használhatom ezt a kifejezést.

[00:05:19]Arab ezt egy sok egy ideig arab tavasznak hív hívtuk, de aztán kiderült, hogy ez valójában valójában ez iszlám iszlám ébredés.

[00:05:28]Na igen, de hát ez telt el ez telt el a Fatah meg a meg a Hamas színeváltozása közt.

[00:05:35]És ma már ez a konfliktus nem Izraelnek a konfliktusa a palesztinokkal, hanem a az a vallási fundamentalizmus, a szunita iszlám vallási fundamentalizmus konfliktusa, amit egyébként a síta iszlám vallási fundamentalizmus pénzel a háttérből, mert a Hamas mögött ott áll Irán.

[00:05:57]a konfliktusa a nem iszlám, nem fundamentalizmussal, ami lehet egy zsidó állam, ami lehet adott esetben India, hogyha az indiai pakisztáni konfliktust vizsgáljuk, ami lehet Kína, hogyha a az új guroknak a Kínával való konfliktusát vizsgáljuk, ami lehet Oroszország, hogyha a csecseneknek az Oroszországgal folytat való konfliktusát vizsgáljuk, és egyféleképpen lehet megállni a kalifátussal úgy, hogy átadod nekik a területet és a lakosságot, és azt mondod, hogy ott szabályozzon a saria.

[00:06:36]Ezt tette Putyin.

[00:06:36]Ezt tette Putyin.

[00:06:36]Így pacifikálta csecsniát Putyin, hogy gyakorlatilag átadta a Kadirovnak a Oroszországnak azt a részét, ahol a csecsenek élnek, és ott szabályozhat a Saria.

[00:06:50]Ott nem Oroszország törvényei szabályoznak, hanem az iszlám vallási törvények szabályoznak.

[00:06:55]Na most hogyha Izrael megtenné ezt és a Hamasznak átadná Gázát meg Cisz Jordániát, hogy ott szabályozzon a Saria, akkor lehet, hogy meg lehetne velük állapodni.

[00:07:03]De hát szabad megfizetni ezt az árat?

[00:07:10]Ez a nagy kérdés.

[00:07:10]És persze akkor sem az sem jelentene garanciát semmire, hiszen tudjuk jól, hogy Irán és a Hamas egyaránt a földközi tenger fenekén akarja látni Izraelt.

[00:07:19]Jó, szerintem különítsünk el két dolgot.

[00:07:23]Az egyik az, amiről te beszélsz, és és amiben hozzám hasonlóan egyébként Izraelnek az álláspontját védelmezed.

[00:07:32]Az egyik történet az arról szól, hogy milyen kinek milyen történelmi sérelmei vannak, milyen kulturális tulajdonságai vannak, hol iszlámnak, hol az, hol Izraelnek.

[00:07:41]ezek a történ vagy még mélyebb óta hogyan kerültek egymással a konfliktusba, ki milyen családságokat művelt.

[00:07:49]Tehát általában véve ez a diskurzus, ez arról szól, hogy a mostani konfliktusnak az erkölcsi mérlegét azt melyik irányba lehet megvonni nagy általánosságban.

[00:07:58]Ez szerintem hadd tegyem hozzá mindazon által, hogy egy teljesen húzadlagos diskurzus az első és kulcsfontosságú diskurzushoz képest, ami arról szól egy nagyon egyszerű és tiszta jogelvnek a tisztázásával, amit a mai digitális zajban alig hallunk, mert mindenki csak, hogy mondjam, egyfajta identitáspolitikai csatatéren belül egyik vagy másik oldalnak az álláspontját fogja, és egymást vádolják.

[00:08:30]igazságtalansággal és sérelmekkel.

[00:08:33]Ez mind fölösleges, ez mind mellékes.

[00:08:33]Az első és legfontosabb dolog az a jogelv, hogy egy államnak kötelessége megvédeni a polgárait.

[00:08:42]Erre épül a jogállamtól kezdve minden a civilizált politikai együttéliség.

[00:08:46]Erre épül a szabályalapú világrend.

[00:08:49]Erre az egy felismerésre, hogy az államnak kötelessége megvédeni a polgárait.

[00:08:53]Az állam csak erről mostanában nincs diskurzus.

[00:08:58]Az állam az nem egy erkölcsi lény.

[00:09:01]Az államnak nem az a dolga, hogy megvédje a más közösségeknek, más társadalmaknak az életét.

[00:09:11]És a az állam nem ezért jött létre.

[00:09:13]Az állam az egy természetjogi képződmény.

[00:09:15]Az államnak az a dolga, hogy megvédje azokat, akik őt létesítették jelen esetben Izraelnek a polgárait.

[00:09:21]És engem ebben az egész Izrael versus Palesztina vagy verszus Hamas dologban a legjobban az zavar, hogy ennek a beszélgetésnek ezt a két különálló szintjét nem tudjuk világosan elkülöníteni.

[00:09:33]Lehetséges, és előfordulhat, hogy Izrael 1948 óta elkövetett olyan sérelmeket a Palesztin és arab és Gázai lakossággal szemben, amit egy méltányos rendezésnek egy ponton majd figyelembe kell vennie.

[00:09:50]Lehetséges.

[00:09:50]Az az is lehetséges, hogy Netánahunak ezzel a háborúval mindenféle mögöttes szempontjai voltak például, hogy hatalomban maradjon satöbbi.

[00:09:58]Ugyan Naftali Benet azt mondta, hogy fél év alatt le kellett volna folytatni ezt a háborút, még akkor is, hogyha sokkal több civil áldozatot jelentett volna.

[00:10:08]Lehetséges.

[00:10:08]És ezek mind olyan dolgok, amik amik történészeknek és valódi szakértőknek és tudósoknak, nem pedig influencereknek a figyelmét érdemlik.

[00:10:15]Viszont a az alapvető tényállás az, hogy Izrael háborúja jogos Gázában.

[00:10:21]Miért jogos Izrael háborúja gázában?

[00:10:24]Azért, mert egészen addig, amíg egy túsznak a holteste is ott van Gázában, addig minden kiontott vércsep a Hamas vállát terheli.

[00:10:34]És ez az a dolog, amit tisztázni kell.

[00:10:38]Hogyha a román militáns terroristák elrabolnának titeket, kedves hallgatók, akkor ti is azt várnátok el a magyar államtól, hogy bárhány román civil is van, a magyar állam, a magyar hadsereg és a román militáns terroristák között titeket szabadítsanak ki.

[00:10:52]Ez minden civilizált jogi együttélés alapja.

[00:10:58]Ez ezt hívják a jogállami létnek.

[00:11:00]Erre épül minden civilizáció állam, megvédi a polgárait.

[00:11:04]a határain belül, mert a jogállamiság az államon belül vagy a területén belül kéne történ háború.

[00:11:11]A jogállam azt jelenti, hogy én egy jogviszonyban állok az államommal és bárhova kerülök, az állam megvéd engem akkor is, hogyha az izraeliek csecsenföldre vagy tájföldre vagy alaszkába kerülnének egy rossz áldozatokat azért én korlátoznám ápris a kijelentésre tökre adom ezt a haragot, meg azt is, hogy védjük meg.

[00:11:27]És egyébként hoztak haza fedett akcióban magyar túszokat akár Szíriából, Törökországon keresztül.

[00:11:34]folyamatosan az elmúlt 10 évben.

[00:11:36]Tehát a magyar állam egyébként ilyen akcióban elvégzi ezt a feladatát.

[00:11:41]De azt könyörgöm, hogy hogy oly ne úgy fogalmazd meg, hogy én egy kis csavarással azt mondhassam, hogy akkor Oroszországnak joga van az orosz nemzetiségieket bármelyik másik országban akárhány orosz és ukrána véráldozat polgárokat polgárokat, jogállamokról beszélünk, nem nemzetekről állampolgárokat bárhol megvédhetem, akárhány civil van köztem és ő köztük bárhol kiszabadíthatom, bárhol megvéközök, hog hogy megyek azokon a civileken át vár Mert közben meg a kiszabadítás nem történ mindig túszok vannak.

[00:12:13]Igen, de ez igen, igen, de ez azért cinizmus, mert melyik?

[00:12:20]A hát a arra hivatkozni, hogy civil áldozatok, mert a Hamas két frontos háborút vív.

[00:12:26]egyrészt vív egy katonai háborút Izrael ellen, másrészt víve egy kommunikációs háborút a nyugati értelmiségnek az Izrael pártisága ellen.

[00:12:36]És ig és ennek áldozza fel a muzulmán lakosságot, a gázai lakosságot, a palesztinokat, akikkel elbarikádozza a túszait, meg elbarikádozza a terrorista infrastruktúráját.

[00:12:50]És hogyha és egy olyan helyzetbe hozza Izraelt, hogy semmilyen más útja ne legyen, mint rajtuk keresztül.

[00:12:56]És ha ez megtörténik, abban a pillanatban lehet szétküldeni a fotókat, hogy itt van a terrorrezsim.

[00:13:03]De mondjuk a egy komplett több száz vagy milliós csoportnak az éheztetése, vagy a a humanitárius szállítmányoknak a bármilyen feltartóztatása, nemcsak Hamas, hanem Izrael állami részről, az az ugyanez.

[00:13:17]Tehát az, hogy ő kilő egy kórházat, mert a kor, vagy amikor lehet, amikor, mert a kórház alatt van a terrorista sejtnek a kis központja, amit ismerünk, hogy hogy nem hogy a saját gyerekeivel takarózik, mint a magyar politikai kommunikációban páron, hanem mindenkiével, akik a saját eszmei testvérei, vértestvérei és nemzettársai ilyen ilyen szinten.

[00:13:37]Na de amikor mindenkit érint valaki, arra is vonatkozik ez, hogy hát azon az úton keresztül vezetett az út egy egyébként katonailag indokolt támadás felé?

[00:13:50]Tudod tudod mi a a gyermeki attitűd?

[00:13:50]A nyugati liberális értelmiség gyermeki attitűdje.

[00:13:57]Nem hajlandó tudomásul venni, hogy ez a háború az ő életmódja ellen zajlik.

[00:14:00]Nem Izrael ellen.

[00:14:03]Izrael ellen ennek a háborúnak csak egy csatatere.

[00:14:05]Ha Izrael el fog esni, nem fog megoldódni a probléma.

[00:14:10]Az ő életmódja ellen zajlik az ellen, a liberális életmód ellen, amit ő él.

[00:14:18]A pornóz szokásai ellen, az alkohol fogyasztása ellen, az a feleségének az öltözködése ellen zajlik ez a háború.

[00:14:25]És ha Izrael elesik, és ha az összes zsidót kiírtják a Közelkeleten, a háború nem ér véget.

[00:14:35]Az azok a terrorcselekmények, amelyek az elmúlt évtizedben tömegével zajlottak itt Európában.

[00:14:41]Üüm.

[00:14:45]Ezek ugyanannak a háborúnak a harci cselekményei, amit Izrael vív.

[00:14:49]Ez nem egy másik háború, csak a gyermeki attitűd, a gyermeki ábrándvilág az az, hogy az iszlámmal együtt lehet élni, nem szabad lerajzolni a prófétát.

[00:15:01]Na, ennyit azért tehetünk.

[00:15:04]hogy együtt tudjon ez a két civilizáció élni egymással, meg Izrael ne legyen.

[00:15:07]És akkor akkor akkor minden rendben lesz.

[00:15:12]Akkor akkor majd élhetünk mi így, ők úgy, mert élni és élni hagyni a békés egymás mellett él.

[00:15:17]És nem értik meg, hogy nincs voltad a rajzolást meg, hogy Izrael ne legyen.

[00:15:24]Tehát, hogy nekem beleférne, én még soha nem rajzoltam le a prófétát.

[00:15:28]Tervezem de Izrael azért tök ugyanarról van szó.

[00:15:31]A az az a mi kultúránkhoz hozzátartozik, hogy lerajzolhatjuk a prófétát, és hogy nem kell meghalnunk miatta.

[00:15:38]Érted?

[00:15:38]Nem, ne nem diktálhatnak nekünk kultúrát a koránból.

[00:15:42]Nehogy már, nehogy már ilyen világban éljünk, mert holnap burkában lesz az anyád, holnap után meg majd nem ihatsz alkoholt, érted?

[00:15:50]És pornó pornóznod sem leszabad.

[00:15:53]Érted?

[00:15:53]Hogy vegyük észre, hogy mi kimondjuk Jehova nevét, míg elvileg valaki nem mondja ki a nevét.

[00:15:57]Tehát mi attól, hogy tiszteljük mondjuk a zsidó vallásgyakorlatot, az nem jelenti azt, hogy mi a zsidó vallást követjük, hiszen nekünk megvan a saját vallásunk, és hogy mi azt követjük, vagy nincs meg a saját vallásunk, és azt követjük, hogy ne legyen, ne is legyen meg, mert nem kértük annyiban nekem én rajzolgathatok prófétákat, mert én nem nek én nem azt elvileg igen, elvileg igen.

[00:16:21]Gyakorlatilag meg meg hát értem, értem.

[00:16:22]Nem csak az, hogy a mi kultúránk szerint mit tehetek.

[00:16:23]És úgy gondolom, hogy én nem sértem a muszlim vallásszabadságot azzal, amit én csinálok.

[00:16:29]Azzal viszont lehet, hogy sértem, és az azt gondolom, hogy abban is egyetértünk, hogy viszont ezt sem szeretnénk megengedni, hogy ő mi ő milyen módon gyakorolja az övét.

[00:16:37]És ez az, amiben egyébként egy másik fronton hívja ki az európaiságot.

[00:16:41]Ez hiszen egyszerre kell, az egyik kezeddel azt mondanád, hogy szabad, a másikkal pedig, hogy itt vannak a határok.

[00:16:48]És ez önmagában roskad a a szabadságjogokra épített elviségünk ettől.

[00:16:57]Jó, én én annyiban én annyiban teljesen egyetértek veled, Robi, hogy szerintem is van egy ilyen civilizációs harc az iszlám és a nyugati civilizáció között, amit a nyugati civilizáció nagy része nem veszi észre, hogy vív és zajlik ellene.

[00:17:10]Sőt, sőt, bocsás meg, bocsás, bocsáss meg, annyi kiegészítéssel hadd éljek.

[00:17:14]Van egy civilizációs harc a fundamentalista iszlám és minden más között, a nem fundamentalista iszlám között.

[00:17:22]A nyugat ennek csak egy hat, megint csak egy hadszintere.

[00:17:25]Nem arról van szó, hogy a mi életmódunkkal van elsősorban bajuk.

[00:17:32]A nem a nem fundamentalista iszlám élethoz tartozó mindenféle életmódal.

[00:17:37]És tudod és tudod mi a baj?

[00:17:37]Az a baj, hogy mi ezt a jelenséget azért nem tudjuk decódolni, mert ö mert a mi kultúránk látószögén kívül az a motiváció, hogy uralkodjunk és térítsünk, az már kívül esik.

[00:17:49]Azért, mert mi meggyőztünk magunkat arról, hogy az együttélés legjobb módja a beszélgetés, a tolerancia, a szólás és vélemény és vallás és gyülekezési szabadság.

[00:18:02]Ugye ez egy 3-400 éves folyamat, amíg erről meggyőztük magunkat.

[00:18:06]Nem vagyunk nem vagyun nem vagyunk nem vagyunk nem vagyunk képesek lenyelni azt a tényt, hogy egyes civilizációk ugyanezen a folyamaton nincsenek túl.

[00:18:15]És nem azért nincsenek túl, mert mert nem ott tartanak időben, mint mi.

[00:18:20]Kezdődött a történetük.

[00:18:20]Nem, én ezzel nem értek egyet.

[00:18:23]Én ezzel nem én ezzel nem értek egyet, mert hogyha ezt mondod, azzal azt sugallod, hogy az hogy az iszlám és a kereszténység alapvetően ugyanabban a gondolkodásban vannak, de ez egyáltalán nem igaz.

[00:18:31]Még nem, de ettől még lehetnek hasonló ciklusaik.

[00:18:35]A történelem kereke foroghat rajtuk hasonlóan.

[00:18:37]Nem, nem, nem.

[00:18:39]Szerintem a kereszténység az teljesen másmilyen teológiai és erkölcsi elvekre épül a zsidókeresztény kultúra, mint az iszlám.

[00:18:49]Homlokegyenest különböznek egymástól.

[00:18:52]Nem véletlen, nem vé hadd mondjam végig, hadd mondjam végig, nem véletlen, hogy a zsidó keresztény kultúra termelte ki a felvilágosodást, és nem az iszlám.

[00:18:57]Tehát egy egy más kulturális horizonton zajlik a kettő.

[00:19:02]Azt állítod, hogy soha nem lesz iszlám felvilágot.

[00:19:05]Soha nem lesz.

[00:19:05]Soha.

[00:19:06]Én matakolnék egyet azá vég amikor amikor Oszwald Spengler megírta a nyugatalkonyát, ő különböző civilizációknak, amelyek teljesen különböző vallási alapokon álltak, mégiscsak a ciklusait meg tudta feleltetni egymásnak.

[00:19:32]azt hogy bár ezek tök különbözőek voltak és nem is lehet a vallásaikat egy lapon említeni, volt közte ilyen, olyan, amolyan, de hogy mégis csak a történetük, mégis csak a ciklikusságuk, már a történetük ciklikussága mégis csak megfeleltethető volt egymásnak, ezért én remélem, hogy lehet iszlám felvilágosodás.

[00:19:51]Nem, nem lehet iszlám felvilágosodás.

[00:19:53]Az a helyzet, hogy hogy a kereszténység az létrehozott egy olyan kultúrát, ami például konzerválta ugye a a az tudom történetesen, hogy arabok fordították le és fordították át kereszténységre.

[00:20:05]Ez egy történ és fordították át latinra az ókori görögöket.

[00:20:08]Ez egy történelmi tény, de a kereszténység volt az a civilizáció, ami egy mélyebb kulturális interakciót tudott teremteni az a az antikvitással és az antikvitásnak a a racionalizmusával, a szekularizmusával.

[00:20:24]Méghozzá azért, mert alapvetően ugyanaz a dolog érdekelte őket, amit mindketten úgy hívtak, hogy logosz.

[00:20:28]Csak amíg a logosz a az ógörögöknek az a valóság rendjére vonatkozott, addig a keresztényeknek ugye a logosz kifejezés az Krisztusra vonatkozott, és nem véletlen a párhuzam a kettő között, mert a kereszténység is az a vallás, ami számára az isteni erő az e világévá válik, az az e világi törvényszerűséggé válik.

[00:20:51]Ugye erről szól a kereszténység, és ezért tudta magát összehangolni az antikvitásnak a természetszeretetével.

[00:20:57]Ugye a reneszánz korára nem arról van szó, hogy hogy lemaradt az iszlám a kereszténységhez képest.

[00:21:06]Arról van szó, hogy teljesen másmilyen teológia és filozófia elvekre épülnek az iszlámtól.

[00:21:10]Noha a a síák azok ugye jobban szeretik a az írástudást, mint a szunniták satöbbi.

[00:21:16]Fölösleges felvilágoszodást és pláne fölösleges egy átfogó szekuláris gondolkodásmódot várni.

[00:21:23]Mindenesetre én ezt az egészet abból akartam kiindítani, hogy szerintem igazad van abban, hogy egy ilyen civilizációs harc folyik, és mi nem vesszük észre, hogy ez a harc folyik.

[00:21:31]Ők viszont az utolsó egyiptomi taxisig tudják, hogy ők alapvetően tele akarják szülni Amerikát és uralkodni akarnak.

[00:21:39]Tehát vesztésre állunk, fogalmazzunk úgy, és ebben igazad van.

[00:21:42]Viszont hogyha ránézünk erre a mai konfliktusra, akkor tudnunk kell a kultúrharctól független [Zene] felhatalmazást adni Izrael államnak azért, hogy kiszabadítsa a túszait.

[00:21:53]Nem azért fogadjuk el, hogy Izrael a túszok ellen harcoljon, mert mi ilyen civ mi meggyőződésünk szerint milyen civilizációs küzdelemben állunk, hanem azért, mert a polgárai, azért, mert a jog történetesen a legmagasabb nyugati eszmény.

[00:22:07]A jog az, ami jogállamban élünk, az azt jelenti, hogy nem erkölcsi és vallási meggyőződés alapján korát kormányozzuk magunkat, hanem szerződéses viszonyok alapján.

[00:22:17]Szerződéses viszonyok alapján, hogy bocsánat, ezt még végigmondom, egyetlen mondat.

[00:22:21]Aktuális téma a pedofília.

[00:22:23]A pedofilokat nem azért tartóztatja le az állam, mert a pedofília erkölcsi vétek.

[00:22:28]A gyerekmegrontása az erkölcsi vétek.

[00:22:30]A pedofilokat azért tartóztatja az állam, mert mások jogait sértik.

[00:22:34]Mi nem erkölcsi elvek alapján rendezzük be a a poliszt, mi jogi elvek alapján rendezzük be a poliszt.

[00:22:44]És ez az, amire a nyugat épül.

[00:22:46]Ez az a meggyőződés, hogy a jog a legmagasabb civilizációs norma.

[00:22:48]Éppen ezért mondom, hogy Izraelnek kötelessége kiszabadítani mindenkit, akivel jogi szerződéses viszonyban áll, mert ez a mi civilizációnk lényege igazából.

[00:22:58]De a joga az erkölcs alapján kell, hogy álljon.

[00:23:00]Ha nem ott áll, akkor az az valójában az az despotizmus, akkor az zsarnokság.

[00:23:06]Akkor a hazugságot miért nem büntetik?

[00:23:09]A hazugságot miért nem büntetik?

[00:23:09]Hogy alkoá?

[00:23:10]Büntetik azért na tehát hogy mert mások jogát sérted vele, de az olyan hazugság, az olyan hazugság az olyan hazugságot büntetik, aminek a ami amely megtévesztés másnak árt.

[00:23:19]Az ártó megtévesztés magánében hazugságod át valak nem nem szabadság körébe tartozik, hogy te hazudj amíg másnak nem ártasz.

[00:23:31]Ez az, hogy jogi alapon kategorizálunk cselekvések között.

[00:23:35]Nem pedig erkő tudjuk milyen a tudjuk milyen az volt itt most 15 évünk megtapasztalni, hogy milyen az, hogyha a jog nem az erkölcs alapjainál, hanem az érdek alapjainál.

[00:23:45]Nem lehet, nem lehet a jog nem a jogot a jogot nem lehet önmagából levezetni, csak az erkölcsből.

[00:23:51]az önkénynek szerintem természetjogból lehet levezetni, ami ami ami nem teljesen ugyanaz, mint az erkölcs.

[00:23:56]És lehet, hogy a kettő között van egy van egy, hogy mondjam, nagyon fontos közös halmazz, közös metszer, de pontosan ez a lényeg, és ezt érte el Európa a felvilágosodással, meg a 19.

[00:24:06]századdal, hogy képes volt az erkölcstől független jogi elvek alapján levezetni a maga alkotmányos rendjét.

[00:24:15]Ez teszi a nyugatot egyébként nyugattá.

[00:24:17]Ez ellen folyik a hadjárat mind az iszlám, mind a baloldal felől.

[00:24:22]A baloldal, amikor azt mondja, hogy az együttérzést kell megtenni egyetemes parancsnak.

[00:24:25]Érted?

[00:24:28]Hadd mondjam el, hogy mi az, amivel vitatkoznék, amiből az elmúlt négy-öt percet levezetted, mert akkor kezdtem beleugatni.

[00:24:33]Azt mondtad, hogy a nyugati világ, kultúra vagy civilizáció legmagasabb érvényen vagy rendfokozaton álló alappillére a jog.

[00:24:41]Nem tudom, hogy így van-e.

[00:24:44]Ennyit akartam hozzáfűzni, hogy akár az erkölcse az, amit kábé a Robi utána hozzátett, de mondjuk, hogy nem.

[00:24:50]Én azt gondolom ezzel szemben, hogy már azzal kicsit csúsztattál, hogy azt mondtad, hogy a nyugati, tehát a hamurapi nem nyugati, a jognak az alapjai, a rendnek az alapjai nem nyugatiak, hanem keletiek, vagy távolkeletiek, ha úgy tetszik.

[00:25:04]Nem, csak n nem nyugat, nem mi találtuk azt is.

[00:25:09]De most hol van jogállam?

[00:25:09]Irakban vagy nyugat?

[00:25:12]Keleten is van erre példa, nem olyan nagy mértékben, de a keletet is eléggé összekeverjük, hogy mit gondolunk annak.

[00:25:20]De hogyha akkor éljek egy jóánban egészen olyasmi van.

[00:25:22]Igen, éljek egy jó.

[00:25:24]Csak mondom ábr, hogy értem, hogy a jelenlegi nyugati, de a forrás a keleti, és ezt ne csavarjuk ki a kezükből.

[00:25:29]A másik, hogy gondolkodtam, és lehet, hogy tök igazad van, hogy a jog alapja, mert amikor én arra gondoltam, hogy szerintem az együttérzés meg a szeretet kéne az alapja legyen, de ez most nyálasnak tűnik, de tényleg innen fakad minden jó viselkedés, hogy azt is szereted, aki az életedre tör, és abból majd következik az az érték, amellyel kapcsolatban nem érzed sziruposnak, amikor az ember a szeretettel izé prédikál, meg kibaszott szánalmas általában szó szeretett, szeretett, de tényleg.

[00:25:56]Ö de az együttérzés az egy az az emberi az emberiségnek az alapja nem a civilizációnak, nem a városnak, nem a civisznek, tudod, nem a polgárnak, nem a nemzetnek, meg nem a nyugati akárminek, ezért ezzel nem hívlak ki, mert azt gondolom, hogy az mindenkihez tartozik.

[00:26:16]Meg az öntudat az, ami szintén a humán létezésnek a a az alappillére, és nem a nyugaté vagy a keleté.

[00:26:24]Ö egyúttal viszont pont a távolkeleten van talán a legnormálisabb iszlámegyüttélés más vallásokkal, mondjuk Indonéziában és Maléziában, ami még és az a legjobb példa, tehát hogy az sem békés, vagy a Fülöp-szigetek déli részén az iszlám területeken terrorizmus van.

[00:26:43]India a Gandi tevékenysége után sem tudott egy nemzet maradni, és lett belőle Banglades, Pakisztán, Bután, mit tudom én.

[00:26:53]Tehát, hogy egy szét egy szétbomlott ország, mert nem lehetett elválasztani teljesen más életmódokkal képeszt kontrasztot tőlünk távol a nyugatnak azon a felén.

[00:27:03]Ugyanígy az Egyesült Államokban is képez valamilyen kontrasztot, hiszen ott is vannak városrésznyi iszlám közösségek.

[00:27:12]Egyébként ott is egy békésebb példa.

[00:27:14]Tehát hogyha akarod látni, hogy hogy működhet ez, akkor valószínűleg Indonézia és az Egyesült Államok az, ami felmutatható.

[00:27:21]Én most nem a pozsonyi útra jelentkezem be ezzel, hogy elmondjam, hogy lehet együtt élni.

[00:27:25]Egy bizonyos számmal lehet együtt élni, hiszen mi Magyarországon is együtt élünk az iszlámmal, de talán pont még ezen a határon.

[00:27:33]Amit meg még szerettem volna mondani a civilizáció alap signifikáns muzmán kisebbség Magyarországon.

[00:27:38]Így együtt lehet élni velük.

[00:27:40]Persze.

[00:27:42]Hát de na de ezek a határai.

[00:27:42]De van de Robi van csak akkor amekkora.

[00:27:46]És így és így működik ez, hogy a civilizációnak a nem a jog alapja az lett a következménye.

[00:27:54]Szerintem a civilizációnak az egyetértés, a közös ide elképzelése az alapja az, hogy bizonyos téren nem veszünk össze a hiedelmeinkkel vérremenően.

[00:28:05]Ez az alapja annak, hogy 150 vagy 400 ember egy falu, a falu létre tud jönni, mint civilizációs unit, és nem a sátor, az a a tudod a jurta, amiből kiindulunk, és aki azon befér, az velünk van, és mindenki más dögöljön meg.

[00:28:23]A jog az ennek a ennek az infrastruktúrának, ami a falu vagy a város, a következménye, ahol egyszerűen látod, hogy az embert nem úgy tartod a ahogy a Kassai szokta mondani, tartsd az állatot.

[00:28:37]természete szerint az ember az egy állat, van neki természete.

[00:28:39]Értem, hogy kilépett az öntudatával és az együttérzésével a a többi állaton fölülre, de biológiailag odatartozunk.

[00:28:49]És ez nem működik úgy, hogy egymás szájába zárva egymást életmódját kell nézzünk.

[00:28:54]És ennek nyomán alakul ki a konfliktus, és a konfliktusnak az elrendezése nyomán kialakul a jog.

[00:29:02]De nem a joggal kezdődik, azt hiszem, és az a jog meg nem nyugaton kezdődik.

[00:29:05]Ezt csak be akartam szúrni, amúgy tök egyetértek veled, csak nem találtam úgy, hogy az viszont az viszont nyugaton van.

[00:29:13]Bocsánat.

[00:29:13]És és én szerintem többször has lehetséges.

[00:29:14]Ebben igazad van, hogy a keleten kezdődik a hagyománya, de a jogállam, mint a jogi fejlődés csúcsa, az nyugatom van.

[00:29:22]A jogállam az azt jelenti, az nem azt jelenti, hogy a hamurabbbi szolgáltatott törvényeket, szolgáltatott jogot, de az nem azt jelenti, hogy jogállamban élünk.

[00:29:28]A jogállamhoz az kell, hogy az államot is ugyanazokat a törvények kössék az államszereplőit, amit az állam meg.

[00:29:34]A hamurabbi hamurabbinak nem vágták le az orrát, hogyha valakinek a hamurabbbi levágta az orrá.

[00:29:41]Egyenlőség és a jólét az alapja annak, hogy amikor azt mondják, hogy közteherviselés, akkor úgy gondolj rá, hogy nem megijedsz, hanem szeretettel adod.

[00:29:48]Érted?

[00:29:48]Amikor Dániára meg nem tudom Svédország, hát Dániára vágytunk, mondjuk akkor akkor ahhoz előbb el kéne jutni valahová, hogy ez létrejöjjön.

[00:29:59]Jogállamnak több feltétele van, például a jogállamiság koncepció, a Montesski a koncepciója a hatalmi ágak szétválasztásáról.

[00:30:05]Ez is egy alapvető, Magyarország a nyomokban sem teljesül.

[00:30:09]Továbbá, hogy a jogod legyen az államhoz és jogod legyen az államtól.

[00:30:13]A pozitív és a negatív jog az államra vonatkozóan, az állam és az egyén szerződésére vonatkozóan.

[00:30:19]Tehát az egyénnek legyen joga az államügyekbe beleszólni, ez a népszuverenitás, de ugyanakkor legyen joga az állam beleszólásától mentesülni, kvázi védelmet élvezzen az egyén, a jogédelmét élvezze az állam akármikori önkényével szemben.

[00:30:37]Tehát nincsen olyan, hogy valakit valakiről szavazunk.

[00:30:42]és száműszüküm szavazással, cserépszavazással, mint például a görögöknél, mondván, hogy a többség úgy döntött, hogy takarod, hanem nem ez a görögöknél volt, de szóval hogy hogy nincs nincs olyan, hogy a többség azt mondja, hogy bűnös vagy, tehát bűnös vagy, hanem ott van egy jogi eljárás, azt a bűnösséget bizonyítani kell, és ha nem bizonyítják be, hiába mondja 100 emberből 100, hogy bűnös vagy.

[00:31:19]Igen, igen, igen.

[00:31:19]Absolut ilyen görög városállam.

[00:31:21]Ha megvan, ha megvan a képességed az államhoz és az államtól való szabadságra, akkor azt lehet mondani, hogy ott ez egy ez egy jogállami létezés, de a az iszlám világban ennek a kezdeményei, ennek a csírái sincsenek még meg.

[00:31:40]Igen.

[00:31:40]És ez szörnyű, mert ez azt jelenti, hogy hogy ugye az iszlám világban ugye most nézzünk nem tudom Gázára, ugye emberek százezrei egy olyan egy olyan terrordiktatúrában kénytelenek élni, ami aminek egy cseppet sem fordul meg a fejében szemben a a nyugati baloldaliakkal, hogy hogy a saját polgáraiért, mint olyan ugye például saját polgáit meg kéne védeni.

[00:32:06]Tehát ők nagyon boldogan raknak be 10 civ 10 civilt vagy 100 civilt vagy 1000 civilt önmaguk és az IDF közé.

[00:32:13]De hát pont ez különbözteti meg a a jogállamot egy aljas manipulatív terrordiktatúrától, hogy amíg a jogállam megvédi a saját polgárait, addig egy terrordiktatúra lefejezi és feláldozza a saját polgá.

[00:32:27]És hogyha ezt nem értjük, hogyha ezt a látószöget nem értjük, hogy hogy hogy Izrael csatája a Hamasszal, aminek most reméljük, hogy vége lesz, legalábbis időlegesen, Izrael csatája Hamasszal, ez belefoglaltatik ebbe ebbe az elképesztő jogi és erkölcsi különbségbe és szakadékba.

[00:32:45]Az egyik oldalon egy jogállam, ahol egyébként az arabok olyan szabadon élnek, ahol sehol máshol a Közelkeleten.

[00:32:51]Az egyik oldalon egy jogállam, ami a saját polgárait védi.

[00:32:53]A másik oldalon egy terrordiktatúra, ami bár bárhány 100z polgárát feláldozza, akkor semmit nem értünk erről az egész konfliktusról.

[00:33:03]És a megértéséhez az együttérzésnek a nagyon nemes érzése is kevés lesz.

[00:33:09]A demokrácia export ezért nem működik.

[00:33:13]Bár van egy olyan rossz érzésem, hogy ez a demokrácia export, ez valójában csak a fegyverértékesítésnek meg a kőolajzsákmányolásnak a fedő sztorija volt.

[00:33:23]Ühüm.

[00:33:25]Meg a proxi államképzésé, tudod, a háború kiszervezése a mi területünkön kívülre, az otthoni békeeszköze más halála.

[00:33:34]Az van, hogy azért nem működik a demokrácia export, mert nem lehet sehol kiírni a választást, ahol muzmán többségű lakosság él, mert azonnal az első szabadválasztáson megválasztják az iszlámpártot, és teokráciává alakulnak.

[00:33:51]Még Törökországban sem lehet olyan módon feltétel nélkül kiírni egy választást, mert még a Atatürk által világiasított török államban is az alkotmányba kellett vezetni azt, hogy amennyiben győz az iszlámpárt, a hadsereg veszi át a hatalmat.

[00:34:11]Tehát ne, és ezt kell megérteni, hogy mi a saját berendezkedésünket, a saját modellünket nem tudjuk átalkalmazni egy másik civilizációra, mert az a másik civilizáció más alapokon áll.

[00:34:24]Ezt tudom, ezt tudomásul kéne vennünk.

[00:34:27]És és és ez nem azt jelenti, hogy nem hiszünk az értékeinkben, hanem ez azt jelenti, hogy a saját értékeink a saját paradigmarendszerünkben, a saját fejlődési modellünkben érvényesek.

[00:34:40]És nem és óhajtjuk, hogy univerzálisak legyenek, de nem tehetők azzá sem fegyverrel, sem Coca-Colával, McDonald'sal, sem agitációval, sem Gréta képesre.

[00:34:57]Ennyi.

[00:34:57]Figyelj, azért azért a azért van Szem Gréta.

[00:34:59]Figyelj, azok az emberek, akik ma kiállnak a palesztinokért, vagy történetesen a Hamasért, ezek az emberek általában, nem tudom, a kultúrában és a szellemi életben az ellen küzdenek, hogy mindent európai látószögön keresztülnézzünk, miközben ők azok, akik képes mondani, képesek rámondani a ugye a a pánarabb zászló színeiben tündöklő palesztin zászlóra, hogy ez egy nemzeti szuverenitási erekje is.

[00:35:30]Tehát ez egy konkrétan rálakunk egy ótestamentumi istletésű, ugye nemzeti kivisszük a nemzetet a fogságból, felszabadítjuk a nemzetet.

[00:35:37]Európában a 19.

[00:35:40]században beteljesedett sztorit rákényszerítünk az iszlámra, és azt hisszük, hogy ezek önmagukért küzdenek és és a nemzeti önfelszabadulás zászlaját lobogtatják.

[00:35:49]Nem, ezek a pánarraabb zászló színei és másik 20 arab államnak ugyanezek a színei.

[00:35:55]Szerintem meg arról van szó, hogy tudják ők még Gréta is a kis tudattalanjában sejti, hogy ez hogy ez nem egy nacionalista mozgalom, hanem egy vallási fundamentalista mozgalom.

[00:36:07]És a nyugati liberálisok szerintem sejtik, ott van a tudatküszöb mögött közvetlenül.

[00:36:15]Ühüm.

[00:36:15]Csak ez egy nagyon rossz hír, amit nem akarnak tudni, mert ha ez igaz, akkor akkor háború van, akkor Huntington van, akkor nincs, akkor akkor akkor Izrael megsemmisülése sem oldja meg a problémát, és ha soha többé nem rajzoljuk le a prófétát, az sem oldja meg a problémát, akkor bizony fel kell készülnünk mire?

[00:36:36]Arra, ami zajlik már 1500 éve.

[00:36:40]arra, hogy folytatódik a történelem és folytatódik az a konfliktus, ami aminek a keresztesáború is csak az egyik fejezete voltak, aminek a rekonquista is csak az egyik fejezete volt.

[00:36:51]Igen.

[00:36:51]Igen.

[00:36:51]A történelem nem áll meg azért, mert Gréta szeretné megállítani.

[00:36:56]És a helyzet az, bocsánat, csak őt akarok majd vásárolni.

[00:37:00]És a és a helyzet az, hogy pontosan ahogyan rávetítik a palesztinokra a nemzeti felszabadítási kifejezetten egy marxista teoretikát, ugyanúgy vetítik rá Izraelre az elvárását annak, hogy legyen Dánia, de a közelkeleten legyen Dánia.

[00:37:21]Csak a helyzet az, hogy hogy Izrael egy, hogy mondjam, egyetlen egy közelkeleti ország sem hasonlít Dániára megközelítőleg sem.

[00:37:34]Izrael elérte, hogy egyáltalán össze összehasonlítható Dánial, és el tud maradni tőle.

[00:37:40]Minden más, ami a közelkeleten van, az sem törekvésében, sem csírájában, fejlődési kimenetelében nem emlékeztet.

[00:37:50]Dánielra, és sosem válik belőle Dánia.

[00:37:53]Mi akadályozza Izraelt, hogy Dániá váljon?

[00:37:58]Két tényező.

[00:37:58]Az egyik az a folyamatos háború az összes szomszédjával, ami fenyegeti őket.

[00:38:02]az, hogy a egy iszlám tengerben vannak, és a és a a vallási fundamentalisták a földközi tenger fenekér akarják szorítani.

[00:38:10]Másrészt meg a saját szélső jobboldala, a saját haszidjai, a saját vallási fundamentalistái, akik Izraelből egy zsidó iránt akarnak formálni.

[00:38:21]had ha már ilyen földrajzilag most én elképzeltem a pszichohistorizmusról akartam még szólni a a ti nem vagytok az alapítványnak a rajongói, én az voltam valaha, és a Harriseldon az a történelem és a pszichológia metszéspontjával, mint új tudománnyal ebben a Steffi regényben számolja ki a a az emberi kultúra végét, és ennek nyomán kezd felkészülni arra, hogy a tudást azt vigyük el egy tudod a Terminus nevű bolygóra, őrizzük meg a abban az 1000 évben, amíg ég a világ, aztán hozzuk vissza.

[00:38:54]Na most a ebbe illeszkedik az 1500 évezés többek között, tehát például ha onnan, ha mondjuk azt mondom, hogy Ábrahám az Krisztus előtt 1800 évvel, Mózes meg Krisztus előtt 1200 évvel élt, akkor mondjuk, hogy átlag 1500 évvel, ezután megérkezett Krisztus.

[00:39:13]Ugyanilyen módon Krisztus után körülbelül 1500 évvel megérkezett Luther.

[00:39:19]Ott a reformáció.

[00:39:21]Amennyiben azt elfogadjuk, hogy a faszom tudja mikor volt Mohamed hsrája, de mondjuk 600x-ben, akkor hozzáadsz 1500-at ott kellene következzen és ez most van a reformációja és ezt kijelentette, de ebben az esetben viszont a felvilágosodásra még 150 analógiák.

[00:39:44]Na várjunk, várjunk csak Ábrá nem elég azzal megelégedni, hogy nem lesz felvilágosodásuk soha.

[00:39:49]Hanem akkor ahhoz az a kijelentés is tartozik, hogy ez most nem a reformációjuk, ez az iszlám ébredés, ami most zajlik, mert hát tagad nem tagadod, tagadod, hogy analógiában áll a két civilizáció és hogy a ciklusai megfeleltethetők.

[00:40:02]Ha ez igaz, akkor ez most akkor ez most, ami most ez az iszlám ébredés, ami zajlik a Közelkeleten, ez nem az ő reformációjuk.

[00:40:14]Nem is hiszem, hogy ez különösebb ébredésük mindig ilyenek voltak.

[00:40:15]Mohamed hódítóként kezdte.

[00:40:17]Bocsánat, bocsánat.

[00:40:19]Mohamed Osama bin Laden, Osama bin Laden visszatérítette őket a vallásuk gyökereihez.

[00:40:27]A előtte az iszlám nem állt hatban a nyugattal, a nyugati életmóddal, a nyugat istentelenségével.

[00:40:32]Nem állt hatban.

[00:40:34]Mind mindenki hatban állt a nyugati életmódot.

[00:40:37]Ennek de igen, de ez egy ciklikusban.

[00:40:40]Igen, de ez egy ciklikusság.

[00:40:40]És ennek nyilvánvalóan ez föllángolt az Osama Bill Láaden nyomán.

[00:40:46]És én azt gondolom, hogy az Osama Laden hirdette meg azt, ami aztán arab tavasz józ mi a nyug nyugati nyugati emberek, nyugati liberálisok nevezték el arabtavasznak, mert rávetítették az vágyképeiket meg a ábrá ábrándjaikat, ami az arab tavasznak ennek az iszlámébredésnek a képében megvalósult.

[00:41:04]Tehát, hogy ez valójában az Osama Bill Láadem volt az, aki ezt meghirdette, csak már nem érte meg a a zászló.

[00:41:12]Én nem, bocs, bocsánat.

[00:41:12]Hát én én nem akarom annak tagadni a lehetőségét, hogy most van valamiféle, vagy volt valamiféle az utóbbi 10-20 évben vallásos felbúzdulás.

[00:41:20]Csak attól, hogy mondjam, óckodom, hogy ezt egy az egyben megfeleltessem a a reformáció jelenségével.

[00:41:28]Tehát a reformáció amikor ilyen éves távlatban figyelsz valamit messziről, akkor azért hirtelen a dolgok ugyanolyanokká válnak, ahogy minden minden város a a levegőből egy mészkő vagy egy penészfoltnak tűnik.

[00:41:41]Ugyana ugyanaz a kristályosodás, ugyanazok a bevezető főutak.

[00:41:45]Az emberi civilizáció ezt fagyasztja a bolygónak a felületére.

[00:41:51]Amikor kellően messze vagy valamitől, és jelentéktelenné válik ott az egy élet, meg a rettenet, meg a fájdalom, meg a halálfélelme bárkinek, hanem egyszerűen statisztikává, történelemmé vagy földrajzzá változik, mert akkora a távolság, érted, amikor nem a virrasztóéi fellegre gondolsz, hanem a a aki a bakterházat a repülőről nézi, a két különböző dolog, a térkép versus a rettegés a háború következményeitől, akkor azért ezek megfigyelhetők, és ugyanígy is Ez az utolsó analógiám, amit te sértőnek gondolsz, vagy nem akarod a világűrből szám szemlélni a a bolygónkat, hiszen az embertelen, és tök igazad van, mert ez én a az én életem én élem és nekem fáj.

[00:42:32]Nekem ne nézzék onnan, de ha onnan nézed, akkor Dánia a skandináv törzsek része, amelyek most is együtt vannak, hiszen az Norvégia mínusz, de az unióban vannak.

[00:42:43]A Dánia legdélebbi helyőrsége a a mi kontinensünkön a skandinávoknak a haverjai egy kis tenger után következnek Északon.

[00:42:53]Izrael a legészakibb nyugati mínusz Dél-Afrika, de izé tudod a a a bocsánat, nem a legészakibb, hogy mondjam a a térségben ő északon van, így értem.

[00:43:07]Tehát a szélén van, de a haverjai egy kis tenger után Európában következnek.

[00:43:13]Tehát ilyen hasonló dolog, hogy így van fölött egy ilyen elvi hátország, és ő ott ott ő tengerrel körbevéve egyedül hát telepesezik, vagy nem tudom, hogy ebben is van valamilyen jellegű hasonlóság, még akkor is, hogyha Dánia alapvetően nem képvisel szögesen mást hozzánk képest, de a reformáció idején mondjuk akár a Benelux tudod később a német Alföldnek a népe, és azért Dániához ők elég közel vannak, és Dánia meg gondolom le van szakadva a saját korábbi akármilyen tudod ős mint a valhallájáról.

[00:43:50]Akkor viszont eléggé hasonlított, nem, hogy hogy itt volt közöttünk egyedül, úgy, hogy a szomszédjában meg és a reformáció is itt volt egyedül, és szarrá üldözte a katolicizmus majd odavissza.

[00:44:01]Hogy nincs egy hasonlóság ebben is földrajzilag?

[00:44:04]Ne, a biztos abban igazad van, hogy vannak olyan földrajzi szempontok, nem tudom, amik ugye hasonlós ugye kultúrák felett, illetve között álló hasonlóságokat hoznak létre.

[00:44:14]Én pusztán a kultúrákról beszéltem.

[00:44:16]Az iszlám és a kereszténység két homlokegyenes más tézissel kezdődik.

[00:44:20]Az egyik úgy kezdődik, hogy Allah az egy Isten és Mohamed az ő prófétája.

[00:44:22]A másik pedig úgy kezdődik, hogy én vagyok az út, az igazság és az élet.

[00:44:26]És tudom, hogy a kereszténységnek is megvoltak a maga hódító háborúi, de ez nem akadályozta meg a kereszténységet azt illetően, hogy az évszázadok során a keresztény kultúra egy felvilágosodásban torkoljon, aminek aztán a 19.

[00:44:37]században ugyanúgy megvoltak a maga hódító háborúi.

[00:44:41]De a lényeg a történelem mérlegén a kereszténység létrehozott toleráns társ toleráns szekuláris társadalmakat.

[00:44:49]Ez az, amire az iszlám soha a büdös életben nem lesz képes, mert számukra a világ az egy, a teremtés egy.

[00:44:56]Nem választják el egymástól a szellemet és az anyagot.

[00:44:58]Ú mennyire vagyunk az inkvizíció végétől ápris?

[00:45:01]Mennyi idő telt el azóta, hogy mi ilyen nagyon szekulárisak vagyunk?

[00:45:04]250 év vagy 300?

[00:45:09]Érted?

[00:45:09]Mikor léptünk ki az utolsó olyan évszázadból, ahol valaki valaki a király gyerekét hordozta, és legegyszerűbb fölgyűjtani és azt mondani, hogy boszorkány, vagy valaki zsidó és azt mondjuk, hogy eretnek, és már meg sem magyarázzuk, hogy mit jelentett az, vagy csak pusztán, egyszerűen csak demonstráljuk az erőnket.

[00:45:24]Mi mikor lettünk ilyen kibaszott szekulárisak?

[00:45:28]Azért körülbelül öt perce, hogyha arra gondolsz, hogy a világegyetem 10x milliárd éves, a Föld meg négy-5.

[00:45:35]Izrael a termopülai 300, és a görögök éppen elárulják.

[00:45:39]Az összes többi görög, akikért harcolnak.

[00:45:42]Ne.