A halál árnyékában értelmet nyerő élet: önpusztítás, halhatatlanság, együttérzés, etikus táplálkozás
- Két beszélgető a buddhista „három szomjúság" (érzéki vágy, létezésre és nem létezésre való vágy) és Freud életösztön–halálösztön kettőse mentén elemzi az emberi szenvedést.
- Az egyik tudatos egyensúlyozást lát, a másik szerint az ember a szélsőségek között helyezkedik el; az arány életkoronként is változik — fiatalon az életfélelem, idősen a veszteségek.
- Központi tézis: a halál közelsége ad súlyt az életnek; a halálközeli élmények ezért „beavatásszerűek", és a kockázatvállalás, káros szenvedélyek is jelentést keresnek.
„A halál ad nyomatékot, a halál ad súlyt, fedezetet az életnek… a valóságnak a forrása az élet, az igazságnak a forrása a halál." – egy résztvevő
- Ellenérvelés: nem mindenkinek kell a halál megkísértése az élet értelméhez; a lejárati idő tudatára is másképp reagálnak — 50 évesen felkészülés vagy 80 évesen egyetemkezdés.
- Homérosz halhatatlan istenei példája: az örök élet értéktelenné tenné a döntéseket, a létezés „elvékonyodna", operettből reklámspot lenne.
- Együttérzés-vita: a halandóság és sérülékenység teszi lehetővé az empátiát; hallhatatlanság bölcsesség és jóság nélkül „pszichopata gólemet" eredményezne.
- Étkezési etika: a kóser szabályok eredetileg erkölcsi megfontolásból jöttek, de dogmává váltak; a vegán hierarchia és a hipotetikus emberi tejtermékek szatíra tárgya.
- A vadgazdálkodás Trokán–Semjén fiktív telefonhívásban parodizálódik: a szarvaslétszám-döntések mögött a „nagyon élvezetes meggyilkolás" vágya áll.
- Zárás: a harmadik szomjúság — az élményekhez való ragaszkodás — nyomja rá leginkább a bélyegét az egyik résztvevő életére.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A szenvedés három forrása és a Freud-i ösztönkettős
A beszélgetés kiindulópontja a buddhizmus tanítása a háromféle szomjúságról: az érzéki vágy, a létezés hajszolása és a nem létezés utáni vágy. A résztvevők rámutatnak, hogy ugyanez a hármas működik akkor is, amikor valaki alkoholhoz, drogokhoz vagy sporthoz folyamodik: „Van, amikor élvezetre vágyunk, máskor az intenzív életérzésre, és néha csak arra, hogy végre ne érezzünk semmit."
Ehhez társul Freud életösztön–halálösztön kettőse: minden, ami önpusztító, a halálösztön terméke, minden, ami a fejlődésre, növekedésre, befolyáskiterjesztésre irányul, az életösztönhöz tartozik. Az egyik beszélő szerint az ember e két ösztön „zsonglőre, kötéltáncosa": „annyi életösztönnel éljen, hogy még az életében legyen valami inspiráló veszély, de annyi halálösztönnel éljen, hogy még ne haljon bele."
A másik fél vitatja, hogy ez tudatos egyensúlyozás lenne: szerinte az ember inkább valamelyik szélen helyezkedik el — az egyiknek az a problémája, hogy „csak meg ne öljem magam", a másikénak, hogy „valahogy viseljem el az életet". Az arány személyenként és életszakaszokonként is változhat: „Lehet, hogy öt évvel ezelőtt még erősebb volt bennem az életösztön, és ki tudja, mit hoz az élet tíz év múlva." Egyikük felveti, hogy fiatalon az életfélelem („meg fogok-e felelni a nagy betűs életnek") nyomasztja az embert, idősebb korban viszont a veszteségek — „már elvesztettem az első csajomat, és senki nem szólt, hogy majd a hetedikkel leszek együtt" — tolják el a mérleget a halálközelség felé.
A halál mint az élet értékadója
A beszélgetés központi tézise, hogy a halál közelsége ad nyomatékot és súlyt az életnek:
„Amikor a halál távol van, akkor az élet elsekélyesedik és unalmas lesz… A halál ad nyomatékot, a halál ad súlyt, fedezetet az életnek, érvényt az életnek. A valóságnak a forrása az élet, az igazságnak a forrása a halál." *
A halálközeli élmények ezért nem véletlenül „beavatásszerűek" és életet megváltoztatók. A résztvevők kétféle végső vágyat különböztetnek meg: „Vagy nyugalmat akar, ami nem unalom, vagy izgalmat, ami nem félelem." Mindkettő az életösztön és halálösztön egyensúlyáról szól — a nyugalom életösztön-fókuszáltság halálösztönnel fűszerezve, az izgalom pedig fordítva. „Az a több, ami több, mint az élet, az a halálból szüremlik át."
A biztonságos út mindig választó ember élete szerintük tét nélkülivé válik: „Kell a halálnak a szele, a halálnak az árnyéka ahhoz, hogy az élet feltöltődjön jelentéssel és tartalommal." A káros szenvedélyeket is ebbe a keretbe helyezik: „minden károszenvedély ide tartozik… mérgezed magad, tudva tudod, hogy mérgezed magad, kapsz tőle valamit, ami fontosabb, mint az élet."
Egy másik beszélő viszont relativizálja a tézist: „De ez biztos, hogy mindenki így gondolja? Mi a halál megkísértése egy háromgyerekes óvónőnél Jászkarajenőn, aki békés mintapolgárként él?" — utalva arra, hogy az extrém sportok, dohányzás vagy más kockázatvállalás nem mindenki számára szükséges az élet értelméhez. Kitérnek arra is, hogy az emberek másképp reagálnak a lejárati idő tudatára: van, aki 50 évesen már a halálra készül és „nyűg az élet" — még 40 évig a gyerekek fülére panaszkodva —, más pedig 80 évesen iratkozik be az egyetemre, mert „régészetet akartam egész életemben tanulni, és most még megtanulom."
Homérosz istenei és a halhatatlanság értékvesztése
Az antikvitás példáját hozzák fel: Homérosz istenei „habkönnyű, végtelenül érvénytelen sorsúak", mert halhatatlanok, sorsuk nem nyomatékosul. Egy beszélő rákérdez: „ha soha nem halnál meg, mit számítana, hogy töltöd a mai napot? Mennyi érvénye lenne a döntéseidnek, annak, hogy ki mellett kelsz reggel?" A létezés öröklétben „elvékonyodik": „egy operett létezést élsz az első 500 évben, a következő 500 évben meg már csak egy reklámspot létezést élsz."
A halhatatlanság és az együttérzés
Egy másik nézőpont szerint ez csak az egyéni szempont: ha mindenki örök életű és elpusztíthatatlan lenne, a saját időbeosztás terhét felváltaná a mások iránti felelősség terhe — „nem 30 évig fogja szenvedni, amit tettem vele, hanem ő is örökké." Ráadásul az elpusztíthatatlanság kegyetlen is lehet: „nincs az a kegyelem, hogy ha szar, akkor előbb lesz vége… 1500 évig él leégett hússal."
A fő vita az együttérzés köré összpontosul:
„Az embernek a halandósága és a sérülékenysége kölcsönöz együttérzést a másikkal… a te fájdalmad, a te veszteséged, a te szenvedésed rímel az enyémmel. Magaméra ismerek benne." *
Egyikük attól tart, hogy ha elveszítené testi sérülékenységét, „nagyon hamar elveszne az együttérzésem képessége, mert nem lenne senki, aki hozzám hasonló." A másik viszont a létfok-különbséget hozza fel példaként: az emberek ma sem éreznek akkora bűnt az állathús evésén, „hiszen azok nem veletek egy létfokon vannak" — tehát ha istenek lennénk, „miért ne ehetnénk emberhúst?" A válasz: az empátia azon alapul, hogy „ugyanabban a csávában vagyunk" — így fogalmazott Hamvas Béla: „ugyanabban a pácban vagyunk, ki vagyunk téve a halálnak, a szenvedésnek, a magánynak."
A vitából kiderül: aki isteni attribútumokat szerez — hallhatatlanságot és sérthetetlenséget —, de nem szerzi meg az isteni bölcsességet és jóságot, „az nem gonosz istenség, hanem egy pszichopata gólem válik belőle." A humor sem marad el: a sérthetetlen ember nem tudna izmosodni, mert „az izom is egy mikrosérülés begyógyulása", és a kocsmában senki sem hinné el neki, hogy szuperhős. Az is felmerül, hogy a lelki sérthetetlenség „maga a pszichopata" — olyan, ami már most is létezik.
Etikus táplálkozás: húsfogyasztás, kóser étkezés, vegán hierarchia
Az egyik résztvevő megemlíti, hogy négy éve nem eszik húst egy héten csak kétszer — „nem mondtam le erről, de azért erősen arrafelé hajlik az én táplálkozásom" —, miközben kifejti: nincs benne az a trauma, ami végleg elrettentené, mert „láttam, ahogy rugdossák a bocikat a vágóhídon", de belőle ez nem váltotta ki; a hentespultot viszont soha nem keresi fel a boltokban.
A másik fél rámutat az inkonzisztenciára: ha a csirke is „összerezzen az ijedelemre, fél a haláltól és szeret boldog lenni", akkor a rákot és a halat sem lehetne megenni, mert „az utolsó pillanatban elszörnyűködik, és felismeri, mi fog történni." Még szigorúbb irányzatok is léteznek: van olyan „nagyon etikus" nézet, amely csak a fa vagy bokor gyümölcsét fogyasztja — és azt is csak leesve a földről. Erre jön a humoros ellenreakció: „Nekem az erkölcstelen. Én csak akkor eszem meg, ha épp esik le a fáról, de nem esett le a földre, hanem útközben elkapta." Az állítás, hogy „aki úgy eszik növényt, hogy abba a növény ne haljon bele, az akárhogy is etikusabb, mint az, aki csak vegán" — vitát generál.
A kóser étkezés példáján keresztül azt boncolgatják, hogy az étkezési tabuk mögött eredetileg erkölcsi megfontolás állt: a hús–tej elválasztás alapja, hogy „a tejet azért adja az anya, hogy a borjú azon növekedjen; te meg lefejed, levágod a borjút és összefőzöd — erre mondja a rabbi, hogy ez gyalázat." A csirkére kiterjesztett tilalom viszont már dogma, „ami levált arról az erkölcsi megfontolásról, ahonnan kiindult." Az ultraortodox irányzatok az ízelt lábúakat (pl. rákot) sem eszik, pedig — a beszélő szerint — „valószínűleg kevesebb szenvedés a fehérjeszükségletet shrimpel támogatni, mint marhával."
A szatirikus csúcs a hipotetikus emberi tejtermékek: „Embertejföldet, ember sajtot, ember-nugátot vehetnél ugyanazzal az erővel… vagy egy jó embertúrót" — majd az emberkefír, mert „a laktóz nem keletkezik benne, tehát fogyasztatják az ételérzékenyeknek."
Vadgazdálkodás — politikai szatíra
A vadgazdálkodást az egyik résztvevő „hátborzongató ideológiának" nevezi: „mi eldöntjük, hogy itt 413 darab szarvas élhet, és a 414-et megcsináljuk Pörinek. De főleg azért, mert nagyon élvezetes meggyilkolni." A jelenet Trokán Péter és Semjén Zsolt közötti fiktív telefonhívásként parodizálódik: Trokán kétségbeesetten jelenti, hogy „most már 414-en vannak, ezt már csak helikopterről tudnánk elintézni", mire Semjén: „soha az életben semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm — de tudok segíteni." A szkeccs Rogán Antal volt feleségei és a „nem mindegyik Barbie" poénnal folytatódik, majd a beszélő konstatálja: „Azt hiszem, méltatlanná vált az adás ahhoz, hogy visszakanyarodjak."
Záró gondolat: az érzékek szomja
A zárásban visszatérnek a kiinduló hármashoz: a szenvedés forrásai között nem csak a halálfélelem és az életfélelem van, hanem az érzékek szomja is — „bármilyen élményhez való ragaszkodás: nem az élmény elfogadása, hanem az, hogy újra akarom, vagy hogy mikor lesz már ez." Az egyik résztvevő bevallja, hogy ez nyomja rá leginkább pecsétjét az életére — jobban, mint az élettel vagy halállal kapcsolatos elvárások.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Több, ASR-torzításokat tartalmazó mondat csak részben rekonstruálható, pl. a „ki tudja mit hoz az élet… ennek az ellenté a kök meg a bácsi, amit a Robi mondott" szakasz, valamint a „sugásban volt, az érzékek szomja" fragmentum.
- A „rakotkárról… lencsével lettük darált hús helyett" mondat értelmezhetetlen torzításokat tartalmaz, a pontos kifejezés nem állítható vissza biztonsággal.
- A „yen plexifólia… botulizmus, ha az étcel nevezten össze a csemegepultban" rész szintén erősen torzított, csak a lényeg (plexifóliás csomagolásos szatíra) rekonstruálható.
- A beszélők pontos azonosítása nem lehetséges az átiratból; csak „Robi" (valószínűleg Puzsér) és egy-két névfragmentum (Andi, Semjén/Trokán a szatírában) azonosítható.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A buddhizmus háromféle szomjúságról beszél: érzéki vágyról, a létezés hajszolásáról és a nem létezés utáni vágyról.
[00:00:06]Ugyanez a három működik akkor is, amikor alkoholhoz, drogokhoz vagy a sporthoz folyamodunk.
[00:00:11]Van, amikor élvezetre vágyunk, máskor az intenzív életérzésre, és néha csak arra, hogy végre ne érezzünk semmit.
[00:00:20]Freud életösztönről és halálösztönről beszél.
[00:00:23]azt állítja, hogy ez a kettő határozza meg az embert.
[00:00:27]Minden, ami önesruktív, az a halálösztön terméke, minden, ami a fejlődésre, a növekedésre, az életre, a befolyás kiterjesztésére vonatkozik, az mind az életösztönöz tartozik.
[00:00:47]És hogy valójában az életösztön és a halálösztön viaskodik az emberben folyamatosan.
[00:00:52]és az életösztön és a halálösztön egyensúlyra tör, és az ember ennek az egyensúlynak a a zsonglőre, a a kötéltáncosa, hogy az életösztönt és a halálösztönt egyensúlyban tartsa.
[00:01:11]Tehát, hogy hogy annyi életösztönnel éljen, hogy még az életében legyen valami inspiráló veszély, de annyi halálösztönnel éljen, hogy még hogy még ne halljon bele.
[00:01:27]És ez ez a ez a nagy kihívás rajt szerint.
[00:01:31]De közben meg azt állítod, hogy ezzel kapcsolatban az embernek egy tudatos egyensúlyozása van, és szerintem nincs, hanem valahol ehhez képes elhelyezkedni.
[00:01:42]jellemző, hogy nem egy egyensúlyozásban, hanem éppen valamelyik szélén az egyik embernek az a problémája, hogy csak meg ne öljem magam, a másiknak meg az, hogy valahogy viseljem el az életet.
[00:01:53]Tudod, a a túloldalon.
[00:01:55]Az, aki az, aki egyensúlyozik, akár tudattalanul, azt nem nyomasztja, különösen egyik vagy a másik.
[00:02:04]Lehet, hogy őt a harmadik nyomasztja, ami itt a sugásban volt, a az érzékek szomja, az, hogy ő élményeket akar, vagy érinteni eltér azért az arány.
[00:02:14]Tehát van akiben ez erősebb, van akiben az, vagy akár életszakaszokban is eltérhet az arány.
[00:02:20]Lehet, hogy öt évvel ezelőtt még erősebb volt bennem mondjuk az élet ösztön, és lehet, hogy ki tudja mit hoz az élet.
[00:02:27]Ő 10 év múlva valami miatt a a ennek az ellenté a kök meg a bácsi, amit a Robi mondott, ez ugyanez a a ahogy az életen áthaladsz, ez úgy megváltozik szerintem egyikből a másikba.
[00:02:37]Azt nem tudom, hogy mindkét irányba változhat te.
[00:02:39]Ugye tehát hogy kiszelni, hogy igen, hogy a hogy a hogy mondjam, hogy életfélelmem van mondjuk nekem kölyökként, de most nem biztos, hogy innen indul az ember, hogy úristen, meg fogok-e felelni a nagy betűs életbe, amivel Andi néni beijztett az évzáron.
[00:02:54]És amikor 65 éves vagyok, akkor azon gondolkodom, hogy nagyon sok barátom meghalt már 51 éves korában, meg 37.
[00:03:05]Lehet, hogy ez az utolsó évem, és ezt fogom gondolni 25 éven keresztül még, de lehet, hogy valakinek fordítva van, aki azt mondja 18 évesen, hogy hogy én nem attól félek, hogy meg hogy fogok megfelelni, hanem hogy az egészet egyáltalán csinálni kell.
[00:03:21]Én azt a terhet, amit eddig kaptam, hol ott még egy percet dolgozni nem kellett, tudod, de már elvesztettem az első csajomat, és én nekem senki nem szólt, hogy majd a hetedik csajommal leszek együtt, ha ilyen veszteségek érnek az úton.
[00:03:36]Én most akarom elveszteni az életemet, és törekszem rá, sőt játszom a halállal, nem tudom, és szépen eltelik valamennyi idő, és lehet, hogy belőle meg lesz egy olyan 70 éves ember, aki addigra szereti meg úgy az életet, hogy nem fél a haláltól, mert azt mondja, hogy fölismerte a az életműködésében még a a csúnya dolgokban is azt a szépséget, hogy a dolgok következetesek, hogy összefüggnek, hogy működnek, hogy megcsodálható.
[00:04:08]és azt is észrevette, hogy mindannyian be vagyunk állítva egy egy lejárati időre, és nem az a mindennapi problémája, hogy az ő napja mikor jön el, hanem hogy az eddigiek azok hozzátarto személyenként másként reagálunk.
[00:04:23]Tehát van aki 50 évesen már a halálra készül minden áldott évben, és már azt mondja, hogy ő ő ő neki már mindene fáj, ő neki már nyűg az élet, és ezt hallgatják a gyerekek meg az unokák még a következő 40 évben, mert persze 90 éves koráigől van olyan, aki 80 évesen pedig beiratkozik az egyetemre, mert azt mondja, hogy úristen, hát én én én régészetet akartam egész életemben tanulni, és most most még akkor én ezt még megtanulom.
[00:04:51]Az régészetben az a jó, hogyha semmit nem csinálsz, csak nem raksz rendet a szobádba, és vársz 50 évet, az már az.
[00:04:59]Úgy szeretem, hogy a lényegét megragadod a annak, amit mondaszok.
[00:05:04]Azt gondolom, megvan az az élmény, amikor a halál közelségében érzed azt igazán, hogy élsz.
[00:05:08]Mert amikor a halál távol van, akkor az élet elsekélyesedik és unalmas lesz, és valahogy valahogy az egész olyan olyan triviális lesz, olyan filléres lesz.
[00:05:20]A halál ad nyomatékot, a halál ad súlyt, fedezetet az életnek, érvényt az életnek.
[00:05:28]A valóságnak a forrása az élet, az igazságnak a forrása a halál.
[00:05:33]És a halál közelében az ember valami igazi állapotba kerül, valami igazi állapotba, ami közel kerül a az életének a mélyebb értelméhez.
[00:05:43]Tehát a halálközeli élmények nem véletlenül változtatják meg az embernek az életét, nem véletlenül beavatásszerűek.
[00:05:54]A ugye kétféle végső értelemben kétféle vágya van az embernek.
[00:06:01]Vagy nyugalmat akar, ami nem unalom, vagy izgalmat, ami nem félelem.
[00:06:06]Ez hát tulajdonképpen ugyanaz még két felől közelítve, értelmezve.
[00:06:13]A ez mind az egyensúlyról szól az életösztön meg a halálösztön között.
[00:06:15]A nyugalom, ami nem unalom, az az egy olyan életösztön m fókuszáltság, amibe ami a halálösztönnel van fűszerezve.
[00:06:30]Az izgalom, ami nem félelem, az meg egy olyan halálösztön fókuszáltság, ami meg életösztönnel van fűszerezve, de a kettő egyensúlyára minden minden minden körülmények között törekedni kell, mert az ember neek kell valami több ahhoz, hogy élhető legyen az élete, mint ami az életből fakad.
[00:06:55]És az a több, ami több, mint az élet, az a halálból szüremlik át.
[00:07:01]Az a halálon túl van valahol.
[00:07:01]És az ember, amikor megkísérti magát a halállal, akkor az életének a a súlya az elmélyül valahogy nyomatékot kap.
[00:07:14]Lesz egy lesz egy egy fedezete, egy nagyfokú fedezete annak, amit él.
[00:07:21]És hogy az ember mindig a biztonságos utat választja, egy idő után az egész életének semmi tétje nem marad.
[00:07:29]Semmi tétje kell a tét, kell a a halálnak a szele, a halálnak az árnyéka ahhoz, hogy az élet feltöltődjön jelentéssel és tartalommal.
[00:07:39]De ez biztos, hogy mindenki így gondolja?
[00:07:42]vagy mi a mi a halál megkísértése egy háromgyerekes óvónőnél Jászkarajenőn aki békés mintapolgárként készül most már hamarosan be az egyik gyerek kiciklizik az ultra és nem hal meg falat falat mászik de az hogy kibic falat mászik vagy vadvízi evez vagy én nem tudom milyen extrém sportot nem csinálja dohányzik csinál aha azért az elég lassú egyensúlyozás a szakadék de az is de az isért minden minden károszenvedé minden károszenvedély ide tartozik hát az amivel az ami hát hogy mondjam mérgezed magad tudva tudod hogy mérgezed magad kapsz tőle valamit ami fontosabb mint az élet amiért a amiért amiért akár életéveket is adsz mert mert Mert fontos, hogy a, hogy mondjam?
[00:08:43]Fontos, hogy a halál ott üljön a válladon, mert addig értelmes az életed.
[00:08:50]antikvitásban az istenek Homérosználnál ilyen habkönnyű, végtelenül érvénytelen sorsú, tulajdonképpen sors nélküli saját archetipikus jegyeik ö ragyogásában, sugárzásában álló ilyen ilyen nem nem nyomatékosul el a sorsuk egyszerűen, mert hallhatatlanok, tudod, aki hallhatatlan, Csak gondolj bele, ha soha nem halnál meg, mit számítana, hogy hogy töltöd a mai napot?
[00:09:25]Mennyi jelentése lenne?
[00:09:28]Mennyi érvénye lenne, ha sose halnál meg?
[00:09:30]Hogyha végtelen ilyen napod lenne még, mennyi jelentése, mennyi érvénye lenne a döntéseidnek annak, hogy ki mellett kelsz reggel.
[00:09:37]A az egész az egész életed elveszítené a az örökléttel való való özonyát elveszíteni elveszíteni.
[00:09:51]Ezeknek pont azáltal, hogy örök pont azáltal, hogy öröklétben vagy, pont azáltal a a létezésednek az a az alapjai elvékonyodnak.
[00:10:06]Elvékonyodnak.
[00:10:06]és valójában egy egy operett létezést élsz az első 500 évben, a következő 500 évben meg már csak egy reklámspot létezést élsz, és ez így értékelődik le egyre, egyre és egyre.
[00:10:22]Igen, de ezt csak az egyén szem szempontjából értékeled.
[00:10:25]Én azt hiszem, hogyha az emberek tényleg mondjuk tegyük fel, hogy örök élnének, tehát elpusztíthatatlanok is lennének egyúttal, akkor felváltaná a saját időt beosztásának terhe, azt felváltaná a mások iránti felelősség terhe, mert nem az egy idő után nem az jutna eszedbe, hogy ó, ezt már próbáltam meg, végül is mindegy, mikor hagyom abba, mert bármennyi időm van, hanem az, hogy amit csinálok, az milyen következménnyel jár a másikra, ugyanis Az nem 30 évig fogja szenvedni, amit tettem vele, hanem ő is örökké.
[00:11:00]Vagy mondjuk akar akarsz-e ben égni egy házban, amikor elpusztíthatatlan vagy, és leég a húsod, te nem halsz meg.
[00:11:08]Tudod, nincs az a nincs az a kegyelemés, hogyha szar, akkor akkor előbb lesz vége.
[00:11:14]És akkor még 1500 évig leégett hússal él, vagy regenerál, akkor nem hál hál istennek örökké.
[00:11:19]De hogyha mindenki de ha mindenki örökké él és mondjuk regenerálódik, akkor akkor létezik felelősség.
[00:11:25]N akkor aztán végképp nincsen.
[00:11:28]Hát nem mindegy, hogy most hogyan tiprog beléd, vagy hogy mit okozok.
[00:11:32]Hát akkor ez a ez a ez ez is egy ez is egy nagyon nagy kérdés, hogy a az embernek a halandósága és a sérülékenysége kölcsönöz együttérzést a másikkal.
[00:11:48]együtt érzek a te sérülékenységeddel meghalandóságoddal, mert én is ebben a csónakban evezek.
[00:11:52]És ennek megfelelően a te fájdalmad, a te veszteséged, a te szenvedésed hát rímel az enyémmel.
[00:12:01]Magaméra ismerek benne.
[00:12:01]Na most onnantól kezdve, hogyha én sérthetetlen lennék, vagy csak hallhatatlan lennék, a másik ember iránti együttérzéstből mi maradna?
[00:12:11]Mennyire lennék képes rá?
[00:12:11]Én Isten lennék.
[00:12:16]kértetlenségedet vesztenéd el a lelkiedtől megnövekedne.
[00:12:19]Most mondom, hogy örökké kell a következményekkel együtt él.
[00:12:24]Én én tartok attól, hogy nem.
[00:12:26]Tartok attól, hogy nem.
[00:12:26]Tartok attól, hogyha elveszíteném a testi sérülékenységemet, nagyon hamar elveszne az együttérzésem képessége, mert nem lenne senki, aki hozzám hasonló, akivel együtt érezzek.
[00:12:40]Az emberek olyanokká csak te csak te lennél sérthetetlen.
[00:12:45]Én én úgy képzeltem, hogy mindenki Ja, hogyha mindenki a Ja, hogyha mindenki az lenne, én én én én akkor mivel kéne De akkor mivel kéne együtt érezni?
[00:12:58]Sérthetetlenek az emberek, akkor hallhatatlanok az emberek.
[00:13:03]Nincs mivel együtt erről beszéltünk ugye ugyanazzal, hogy elvettél valamit egy valaki azt mondom, hogy ha egy valaki mondjuk én hallhatatlan és sérthetetlen lennék, nagyon-nagyon hamar pszichopátiás jegyeket kellene, hogy a személyiségem növesszem.
[00:13:19]Pont azért, mert mert Isten lennék ti meg emberek.
[00:13:23]Kvázi olyanok lennétek, mint az emberekhez képest az állatok.
[00:13:28]E ez most is így van.
[00:13:31]Jaj, szerint ne szerz kávét, csak ha van lefőzve.
[00:13:37]Szóval én én azt hiszem, én azt hiszem, hogy az, aki igazán Istenné válik, meg istenül, de nem Jézus Krisztus, tehát nem nem úgy istenül meg, tehát nem nem az egzisztenciájában istenül meg, hanem csak isteni attribútumokat szerez annak a annak az együttérzés hát nagyon próbára lenne téve az együttérzésem.
[00:14:02]Kivel érezzek együtt?
[00:14:02]Mondjuk én azt hiszem, hogy szóval na ti emberek vagytok, nyilván ne mennétek emberhúst.
[00:14:13]Én még azt se.
[00:14:14]Nyilván ne mennétek emberhúst, de azért esztek állathúst.
[00:14:16]Az állatok hús megeszitek, hiszen azok nem veletek egy létfokon vannak.
[00:14:21]Nem érzitek akkora bűnnek még, hogyha esetleg úgy is gondoljátok, hogy a nagyüzemi állattartás, a nagyüzemi állattartás az azért már nem nem járja, de még így sem érzitek akkor akkora bűnnek.
[00:14:31]Na most, hogyha istenek lennétek, tehát nem halnátok meg, nem sérülnétek meg, nem lenne viszonyotok a halállal, miért ne ehetnétek emberhúst?
[00:14:44]Az egy más létfokon álló létez miért hal miért halna ki az empátia attól, hogy halhatatlan csak arra alap az azért, mert az empátia azon alapul, hogy ugyanabban a csávában vagyunk, ugyanabban a cipőben járunk, te is meg fogsz halni, én is meg fogok halni, én is szenvedek, te is szenvedsz.
[00:15:05]Én is éltem ilyen fájdalmat, te is élsz ilyen fájdalmat.
[00:15:07]Te csak olyan emberekkel kapcsolatban érzel empátiát, akiknek a sorsa már az életedben ismerős, vagy akin amilyen cipőben már lehet mindan ugyanabban a csávában vagyunk, ugyanabban a pácban vagyunk.
[00:15:20]Így fogalmazott Hamvas Béla, tök ugyanabban a pácban vagyunk.
[00:15:23]A ki vagyunk téve a halálnak, ki vagyunk téve a szenvedésnek, ki vagyunk téve a magánynak.
[00:15:28]És ez az együttérzésünk alapja, hogy ugyanabban a csávában vagyunk.
[00:15:32]Hogyha te, hogyha te ebből a csávából kilépsz, mivel fogsz együtt érezni?
[00:15:38]Mi ért?
[00:15:40]Viszont De várj csak egy pillanat.
[00:15:40]Most a az előbb még csak arról volt szó, hogy pusztán hallhatatlanok vagyunk.
[00:15:44]Ettől még mondjuk lelki sebeink lehetnek, sőt akár fizikai sebeink is.
[00:15:48]Szerintem amiről te beszélsz, akkor állja meg a helyét, hogyha minden értelemben istenek vagyunk.
[00:15:54]Tehát nem nem is sérülhetünk, de a lelkileg sérthetetlen az már maga a pszichopata.
[00:15:59]Tehát olyan már most is létezik.
[00:16:03]H csak nem halsz meg.
[00:16:04]Igen, de én azt gondolom, hogyha testileg sérthetetlenné válsz, vagy főleg ha úgy születsz, hogy testileg sérthetetlen vagy, akkor nem fogsz nőni, mert az egy sérülés.
[00:16:14]És izmosodni sem fogsz, mert az izom is egy mikrosérülésnek a begyógyulása után lesz nagyobb volumenű.
[00:16:21]Nem lehetnek gyúrósok például a hallhatatlan sérülés.
[00:16:26]Igen, de lehet, de lehet.
[00:16:26]De miért kéne dődöd, vagy miért kéne gyúrnod, hogyha már eleve?
[00:16:30]Hát mert bemész a kocsmába.
[00:16:32]Bemész a kocsmába és így elmondod hog néz ky erős.
[00:16:34]Na mi van?
[00:16:35]Én tudtátok, hogy én én sérthetetlen vagyok.
[00:16:39]És így mondanák neked, hogy mi van, 20 kg vagy kussoljál, takarod anyádba.
[00:16:43]És te és te be akarnád bizonyítani, de senki nem hinne, hiszen ők emberek.
[00:16:47]Te egyedül vagy ilyen szuperhős.
[00:16:49]Elég hihetetlen.
[00:16:52]Én még ilyet nem lát, hiszen ma látom, ezért eldöntött, hogy gyúrni fogsz, és elkezdesz gyúrni, mint sérthetetlen, de nem jön rád izom.
[00:17:01]elpusztíthatnám őket egy gondolatommal, mint Isten.
[00:17:03]Á, de de de ne Robin te most te most már egy ilyen brutális istenttál, mert abból, hogy nem hal meg, onnan már egy akkora mindenhatóvá nőtte ki magát ez az isten képzem.
[00:17:18]Szóval igen, jó lenne hinni abban, hogyha az ember isteni attribútumokat szerez, de nem szerzi meg az isteni bölcsességet és az isteni jóságot, hanem csak az isteni hallhatatlanságot és az isteni sérthetetlenséget, akkor nem egy gonosz istenség, egy egy pszichopata gólem válik belőle.
[00:17:36]Tartok attól, hogy az válik belőle.
[00:17:40]Hát a öröm Istenekben sok empátia nem volt.
[00:17:42]Hát ez az vajon miért nem?
[00:17:42]Ha az isten, ha az ugye mindkét, hogy mondjam, az amiről beszélünk, ez egy ilyen misztikus szcifi univerzum, amiben ez egyáltalán lehet.
[00:17:54]Jó, hát lehet, hogy a Robi tényleg hallhatatlan, ez még nem derült ki.
[00:17:57]És ez sose fog, de sose fog, de ez sose fog, mert ő tudod, 600 éves már a Robi, vagy öreg, mint a Joda, mondjuk 900 éves a puzsér, és így így mondja, hogy ő halhatatlan, és így hát nem tudjuk.
[00:18:08]Amíg meg nem halsz, addig nem tudjuk megmondani, hogy az vagy-e vagy sem.
[00:18:13]Ha kiérdemled az isteni minőséget, akkor nem múlik el az együttérzésed.
[00:18:16]Ha megszerzed, vagy az öledbe esik, tehát bármivel kapcsolatban, akkor meg elvesztheted.
[00:18:22]És ha nem tudom, én a most nem akarom ezt felemlegetni, de négy éve nem eszem húst egy héten csak kétszer.
[00:18:33]Tehát ami hogy mondjam, tudod, én nem mondtam le erről, de azért erősen arrafele hajlik az én táplálkozásom, hogy nem.
[00:18:41]Ühüm.
[00:18:42]És ez viszont azt is jelenti, hogy én nem rendelkezem azzal a traumával, ami végérvényesen véget vet ennek, csak azért, mert láttam, ahogy rugdossák a bocikat a vágóhídon, hogy azért belőlem ez azt nem váltotta ki érdekes módon.
[00:18:54]A hentes pult az a boltokba soha nem megyek oda, tudod, így el az nem olyan, mint a mint a decathlon nekem, hogy így néz akképpen rakod kell, csak úgy megtörténik a tányérján, és nem te teszed megtörténtét.
[00:19:12]Mi par?
[00:19:13]Te csak a te csak a feldolgozott végterméket fogyasztod el, és nem kezded el.
[00:19:19]Beszéltünk a rakotkárről, de azt lencsével lettük darált hús helyett, csak ezt nem akartam hozzátenni, mert akkor elkezd szörnyűködni.
[00:19:27]De hogy azért azon gondolkodom, hogyha én még mindig ott tartok, hogy leginkább mondjuk csirkét meg rákot eszem meg halat, tehát hogy ez mondjuk a tehát gerincesek között is azért úgy kiválogatja az ember, hogy nem emlőst meg nem tudom erzényest meg nagyon-nagyon aranyos szemű.
[00:19:47]Az I like to movos izét például így nem kér, hogyha amúgy csirkét is lehet enni, de a csirkének is szar, mert mert összerezzen a az az ijedelemre és fél a haláltól és szeret boldog lenni.
[00:20:01]Tehát és ez sok mindenre igaz még a rákokra is.
[00:20:05]Tehát valójában azt se mehetnéd meg, meg a halakat se mehetnéd meg, mert minden olyan dolog, amit megeszel, és előtte a mielőtt meghal, az utolsó pillanatban az elszörnyűködik, és felismeri, mi fog történni.
[00:20:16]Ha csak egy pillanatra is, akkor azt nem kéne megenni.
[00:20:19]Vanek, hogy gyökér zöldséget, mert azzal elpusztul maga a növény.
[00:20:25]Nem csak a terméseket fogyasszuk.
[00:20:25]Van, o van olyan nagyon, van olyan nagyon etikus irányzat, amelyik azt mondja, hogy hogy kizáró, hogy meg, hogy a kizárólag a növénynek, mondjuk a fának vagy bokornak az ajándékát a gyümölcsödkén, de azt is csak akkor, ha leesett a fáról, tehát a földről összegyűjtheted.
[00:20:47]Ott észnél kell lenni, hogy ne rohadjon meg, mert az pár nap alatt megrohadem.
[00:20:51]Nekem az erkölcstelen.
[00:20:53]Én csak akkor eszem meg, ha épp esik le a fáról, de nem esett le a földre, hanem útközben elkapta.
[00:21:00]Mert ha leesett volna, az már nem az enyém.
[00:21:02]Azt hittem, hogy azt mondod, hogy az állat.
[00:21:04]Bocs, bocs, de én azért tényleg azt gondolom, tényleg én de én tényleg úgy gondolom, hogy az az egó megfontolás persze az aki úgy eszik növényt, hogy abba az a növény ne halljon bele, az akárhogy is etikusabb, mint az, aki csak vegán, aki meg egyszerűen csak vegán.
[00:21:24]Ja.
[00:21:24]Ja, ez teljesen egyértelmű, de egyébként ilyen felüti a fejét váratlan helyeken is.
[00:21:29]Ugye a kóserétkezés, ahol tudod a legtöbben azt tudják, hogy néhány állatot nem eszünk meg, meg hogy a húst a tejtől elválasztják időben, meg térben is, hogy mit tudom én, hús után 6 óráig nem esznek nem isznak tejet, vagy tej után egy óránát nem esznek húst, meg külön tárolják, de külön edény külön edény szolgál az egyik elkészítéséhez és a másik elkészítéséhez.
[00:21:53]minimum és nem készíted abban az edényben nem az lenne az lenne az igazi.
[00:21:59]Az lenne az igazi.
[00:22:01]Igen.
[00:22:01]Szóval, hogy ez abb ennek az az alapja, hogy ugye csinálsz egy jó kis tejszínes csirkét de nem a nem jó példa a csirke, ugye eredetileg ha mondjuk csinálsz egy jó kis tejszínes marhát, akkor ott azt a borjút, azt a borjút, amit elkészítesz a hóerhentesnél, akkor azt a borjút a saját anyjaében főznéd.
[00:22:30]Hát és hogyha egy másik sütné, vagy sütnéd, de igen, de igen, de hogy erre erre mondja azt a judaizmus, hogy tabu.
[00:22:37]Aha.
[00:22:38]Hogy tabu, hogy ez gyalázat, hogy az tejet ad.
[00:22:40]Azért adja a tejet, hogy a borjú azon a tejen növekedjen.
[00:22:43]Te meg fogod a tejet, lefejed, fogod a borjút, levágod és összefőzöd.
[00:22:51]Na és akkor erre mondja azt a a rabbi, hogy na ez gyalázat.
[00:22:53]Ez de ha mondjuk marhaúsból tudsz csinálni egy Stefánia vagdalt, hogy közepén egy ilyen földtojással az azzal lehet még átsúszat.
[00:23:03]Ja, hát ez nincs egymáshoz közük vé de persze a judai de persze a judaizmus azt az aztán a csirkét se engedi tejben sütni vagy főzni, pedig a csirke nem ad tejet.
[00:23:15]Tehát ott már ott már ez egy dogma, ami betartatja magát.
[00:23:20]Akor c húsosjes és innentől egy dogmává vált és már levált arról az erkölcsi megfontolásról ahonnan akkor csirás az nincs off hát tejföllel nincs tejföllel ninc akkor nem paprikásen csak pedig milyen piki valaki a csak az jutott eszembe hogy ott is az orodoxabb ilyen haredi ágazatok tudod ez lehet ilyen szatmári zsidók meg a haszid akármilyen irányzatok meg a lubavics ilyen Tudod a hogy ott a ott ott azt is figyeli, hogy hogy nehogy legyen egy ízelt lábú azon a zöldségen, vagy amint megeszik, hiszen ízelt lábúakat sem esznek.
[00:24:01]Ugye sertést szokta az ember tudni, de hogy elvileg a a muk az ultraortodox ők nem szeretik, ha így mondják, de értjük mire gondolok.
[00:24:08]Zsidók olyan fullba nyomják a kósert, hogy ő például rákot sem eszik.
[00:24:15]pedig a rák, ha már ilyen alacsonyabb életforma izéről beszélünk, hogy hogy mondjam valószínűleg szumma kevesebb szenvedés a te fehérje szükséglekedet shrimpel támogatni, mint marhával, vagy mondjuk leginkább kistestű emlősök lenne kezők, hogy a rabin a rabinál a tenger gyümölcsei az eleve nem oser az teljesen off.
[00:24:42]Tehát semmi, kizárólag a hal, de azok közül is csak a pikkelyes hal.
[00:24:48]De miért angol?
[00:24:48]Angolna nem.
[00:24:48]Tehát az angolna nem például, hanem kizárólag a pikkelyes hal az ami kóser és ízelt lábú szín.
[00:24:56]De hogyan zöld tisztában vannak, hogy élete során az ember álmában több 1000 pókot eszik meg véletlenül?
[00:25:02]Vagy Igen, de az Igen, de az nem bűn, mert azt nem tudatosan teszed.
[00:25:08]Az megtörténik veled, mint egy baleset.
[00:25:10]Ühüm.
[00:25:10]meg a pókkal ugye azt észrevesszük vele is.
[00:25:14]Igen, vele főleg vele.
[00:25:17]Szóval én ott tartottam, hogy hogy ha a szegény bociszemű borjút, aminek azért boc azért van, milyen szeme lenne neki, képes vagy úgy megenni, mert ugye a jó, az igazi rántott hús az borjúból van.
[00:25:30]Tehát ezt így mondják, hogy azért olyan olyan jót akarsz enni rántott húsiból, mint a sógorok, akkor egy gyerekmarhát egyél meg.
[00:25:37]Különben hülye vagy.
[00:25:37]Hát ez micsésbe leszel te De ha ezt te meg tudod tenni, hogy figyelj, hogyha az a csaj vágja le a őzikés filmből, tudod a nem én vagyok az, hanem a szegény autisták levágják ott a a pszichopaták és az autisták a a vágóhídon, és én már csak úgy látom, ahogy ilyen stakes reklámokba szoktak kinézni.
[00:26:14]yen plexifólia úgy itt vannak a csirkék plexi sertések plexi emberhús plexi csak hogy ne keveredjen, tudod a a botulizmus, ha az étcel nevezten össze a csemegepultban, és így azt mondod, hogy figyelj meg ember, hát nem tudom, de olyan jól, esküszöm, olyan jól néz ki.
[00:26:33]De embertejet is, emberte, embertejet is vehetnél ugyanazzal az erővel.
[00:26:38]Embertejföldt, ember sajtot, ember nemolás.
[00:26:48]Igen.
[00:26:48]Vagy egy jó, vagy egy jó embertúrót.
[00:26:53]Igen.
[00:26:54]Vagy ember emberkefirt.
[00:26:56]Ezek a lelkésog.
[00:26:56]Emberkefír azért jó, mert elvileg az a az az eljárás során a a laktóz nem keletkezik benne, tehát fogyasztatják az ételérzékeny és azért gondol azért gondol.
[00:27:09]És akkor erre és ezért tartunk egy csomó embert, akit ezért etetünk, akik éhen halnának, ha nem ehetnénk emberkőrözötteket.
[00:27:19]Amúgy tényleg.
[00:27:19]Hát az a baj, hogy nem nincs mit enniük.
[00:27:21]Hát most akkor őket etetjük tulajdonképpen neki is jó.
[00:27:23]Igen, őket eltartjuk és fejjük és szeretjük az ember joghurt, de mindenhez lehet ideológiát gyártani.
[00:27:32]Nekem a a vadak megevésénél hátborzongató ideológia az, hogy de hát csak azokat, érted, azokat lövik le, azokat az őz.
[00:27:40]Ez vadgazdálkodás, mert túlzaporodtak az őzö miért a politikus végzi?
[00:27:45]Miért a politikus végzi?
[00:27:49]Vadgazdálkodás, de ott van a vadőr.
[00:27:49]Mi a miért a politikusok azok?
[00:27:52]És miért kell hozzá bebaszjuk?
[00:27:54]Be gyere vissza a politikából kérlek.
[00:27:55]Most én nem általában véve, hogy mi megmondjuk, hogy márpedig itt az a jó, hogyha ennyi őz él.
[00:28:02]Nem lehet, hogy azért az a jó, mert mi teljesen betöltöttük már azt a lakóteret, ahol ő egyébként tudna élni, vagy tudna létezni.
[00:28:10]Tehát, hogy odamegy a vadász, és aztán mindjárt kapni fogom persze majd a kommenteket, hogy de nem úgy van, meg ne beszéljek hülyeségeket egy tudomról.
[00:28:17]De nekem akkor is ez az élményem van, hogy mi eldöntjük, hogy itt 413 darab szarvas élhet, és a 414-et az bizony akkor megcsináljuk Pörinek.
[00:28:27]De főleg azért, mert nagyon élvezetes meggyilkolni, nem?
[00:28:29]Azér van ebben valam meg ilyen úgy biztonságban érzem utána magam másnap a sötét utcán.
[00:28:34]Én tegnap megöltem egy négy négy lábú párosújú patást.
[00:28:40]Én úgy képzelem elt, hogy a a Trokán Péter az kétségbeesetten hívja föl a Semén Zsolt ott ott telefonon, hogy figyelj meg, most már 414-en vannak és én a a 413-nál még minden oké volt, de az a van egy maradék egy nevezzük Rambónak.
[00:28:58]Nagyon-nagyon meg van szökve és szerintem ezt már csak helikopterről tudnánk elintézni.
[00:29:02]És akkor itt azt annyit mond a semmén, hogy hát soha az életben semmilyen bűnös viszonyhoz nem volt közöm.
[00:29:09]De tudok segít, tudok segíteni, de valahogy tudok segíteni.
[00:29:14]Gyerekek, jól vannak?
[00:29:14]Nem azért kérdezem.
[00:29:16]Jól van, Petikém intéz hozzuk a helikoptert.
[00:29:19]Csak megkérem a Rogán a bármelyik volt feleségét, akik közül egyik se Barbie, hogy száj szálljon ki a onnan.
[00:29:27]Azt hiszem, hogy méltatlanná vált az adás ahhoz, hogy visszakanyarodjak észrevetni ismét, hogy a szenvedés három forrása között nem csak a halálfélelem és az életfélelem és a frajdizmus van, hanem ott van az érzékek szomja.
[00:29:40]Tehát a bármilyen élményhez való ragaszkodás nem magának az élménynek az elfogadása annak az észrevétele, hogy az jó vagy rossz, hogy az vonzó vagy taszító, hanem az, hogy újra akarom, vagy hogy mikor lesz már ez a ez szerintem mondjuk az én életemet azt arra jobban rányomja a pecsétjét, mint az élettel vagy a halállal kapcsolatos elvárás kére.
[00:30:04]Igaz.
[00:30:04]Igen.
[00:30:07]Ja.