Puzsér Róbert 31:15

Erőszakos zavargássá fajuló társadalmi elégedetlenség, politikai szélsőségek és az AI-apokalipszis

francia politikaoktatásdiákmozgalommigrációmesterséges intelligenciaközéletpuzsér
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Erőszakos zavargássá fajuló társadalmi elégedetlenség, politikai szélsőségek és az AI-apokalipszis
tl;dr
  • Francia diáktüntetések szeptember 21-től: oktatás alulfinanszírozottsága, tanárhiány, zsúfolt osztályok miatt; több helyen erőszakossá váltak.
  • A francia diákzavargásoknak évszázados hagyománya van (1200, 1229, Fronde) – a polgárság és az utcai ellenállás ott történelmi jelenség.
  • Az 500 bezárt iskola az 60 000-ből mindössze kb. egy ezrelék – a magyar médiában túlméretezettnek tűnik a hírérték.
  • A zavargások főleg a nehezen integrálódó, migráns hátterű rétegekből indulnak, de valós problémát jeleznek: a nyugati közszolgáltatások leépülését.
  • A gyökérokok: a GDP-központú rendszer feléli az oktatás és egészségügy alapjait; a neoliberalizmus és a kulturális relativizmus.
  • Két destabilizáló erő: az „új 68"-ként jellemzett baloldali diákmozgalom és a Nemzeti Tömörülés – kérdés, melyik rendez be új államiságot.
  • A de Gaulle-i kétfordulós rendszer népfront-logikája akkor bukik meg, ha a két szélsőség jut be a második fordulóba.
  • A kormány kollektív felelősségre vonatkozó törvénnyel és a 15 éves büntethetőségi korhatárral válaszol – a beszélgetők szerint rossz válasz.
  • A baloldal válsága: identitáspolitikára fordult, elvesztette a munkásosztállyal a kapcsolatot; a szélsőjobb átélhetőbb narratívákat kínál.
  • Záró téma: klímakatasztrófa és AI-forradalom egyszerre – az AI egyelőre csak a technológiai elitnek termel profitot, baloldali válasz nincs rá.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A franciaországi diáktüntetések és zavargások

A beszélgetés a franciaországi diáktüntetések kapcsán indul, amelyek szeptember 21-én kezdődtek Párizs környékén ülősztrájkkal. A diákok az oktatás alulfinanszírozottsága, a tanárhiány, a túlzsúfolt osztálytermek és a leromló állapotú iskolaépületek miatt tiltakoznak. A tüntetések több helyen erőszakossá váltak: maszkos tüntetők gyújtogatni kezdtek, embereket – köztük iskolai dolgozókat, tanárokat – támadtak meg, a rendőröket és újságírókat is megdobálták. Patrice For (a párizsi rendőrfőnök) arra kérte a diákokat, hogy térjenek vissza a békés tiltakozáshoz.

Az egyik beszélgető ironikusan kommentálja a francia helyzetet, és egy mémet is említ, amely Pankotai Lilit és Nagy Blankát ábrázolja Párizsban, jelezve, hogy ott „már rég felgyújtották volna őket".

A francia diákzavargások történelmi hagyománya

A beszélgetés kitér arra, hogy a francia diáktüntetéseknek évszázados hagyománya van:

  • Az első diáktüntetések és zavargások Párizsban a 13. század elején, 1200-ban voltak; a diákok és városlakók összecsapásában öten meghaltak, ezután a második Fülöp király külön jogi védelmet adott a párizsi diákoknak.
  • 1229-ben egy kocsmai vita után a diákok feldúlták a kocsmát és más üzleteket is; a véres megtorlásra egyetemi sztrájk következett (a középkori Sorbonne korából).
  • Mazarin bíboros ellen tíz éven át voltak tüntetések a „Fronde" neven, a Condé hercegétől a párizsi polgárokig.
  • Villon, a 15. századi francia költő bordélyban lakó diák volt.

A beszélgetők megállapítják: „Párizsban már régebb óta nincs feudalizmus, mint nálunk" – a polgárság ott történelmi hagyomány, míg nálunk a kusűr (a zavargások) „ki lett ölni" a történelemből. A napkirály (XIV. Lajos) ideig-óráig sikerrel csillapította ezeket; anekdotaként esik szó arról, hogy amikor a királyt műtötték, az udvaroncok egy része bekötött farral járt, hogy utánozza őt – a beszélő ezt Trump megsebzett füle után a ragasztott nyalók viseléséhez hasonlítja.

A tüntetések mértéke kontextusban

A hírekben 500 bezárt iskoláról esik szó, ami elsőre borzasztóan soknak tűnik, de a beszélgető rámutat: Franciaországban kb. 60 000 oktatási intézmény van, Magyarországon 6 000 – tehát az 500 az 60 000-ből „nagyon leprimitivizálva" egy ezrelék, mintha a magyar 6000 iskolából öt lenne bezárva.

A francia utcai zavargások állandóságát a sárgamellényesek felkelésével és egy korábbi, Sárközi-idejű műsorukkal illusztrálja: akkor arról írt a sajtó, hogy „kiadtak az utcai zavargások, mert napi 1000 alá süllyedt az utcán felgyújtott autók száma". Ezzel szemben Magyarországon 2006-ban volt a legnagyobb földindulásszerű utcai zavargás.

A zavargások társadalmi háttere

A zavargások főleg második- és harmadik generációs migráns hátterű, „új franciák" köréből indulnak ki – a beszélgetők megjegyzik, hogy az „új magyarok" kifejezést annak idején a zsidókra és a cigányokra alkalmazták a franciák, illetve a szocializmusban és Mária Terézia korában. Ugyanakkor hangsúlyozzák: a résztvevők java része azok közül kerül ki, akiknek nincs lehetőségük úgy integrálódni, elitegyetemekre járni, mint a „rendes" franciáknak. Ezt az egyik beszélgető ironikusan annak tulajdonítja, hogy „Nógrádi Gyuri bácsi" mondta ezt a hírtévőben „nagy empátiával", miközben „közben leolvasható volt az élvezet az arcáról".

A beszélgetők kiemelik, hogy a jelenség mögött egy tényleges, létező probléma áll: a fejlett nyugat – amely a világhoz képest így is a legnagyobb biztonságot és jólétet produkálja – közszolgáltatásai épülnek le. „Mi innen nézve Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát mindig egy ilyen elérhetetlen magaslatnak láttuk, de ők ugyanazzal küzdenek, mint mi."

„Tehát ez Magyarország, érted?" – az egyik beszélgető a francia tüntetési okokról *

A GDP-hajszolás és a rendszer önpusztítása

A beszélgetés szerint a probléma gyökere a GDP mint „az egyetlen szent adat": ha csökken, baj van, és mindent – az oktatást, az egészségügyet, az infrastruktúrát – ennek kell alárendelni. Ha növekedés kell, akkor az oktatásból vesznek el forrásokat.

„Ez a rendszer nem akarja újratermelni a saját felemelkedését biztosító alapokat, hanem elkezdi felélni" – hasonlít ahhoz, amikor Orbánék az AVH gazságaiból próbálnak kimarkolni pénzt. *

A beszélgető előrejelzése: „Ennek megint csak ugyanúgy csak a bukás lehet a vége. Ez a rendszer összedől."

Két destabilizáló erő Franciaországban

A beszélgetés szerint Franciaországban egyszerre két folyamat ostromolja a köztársaságot, „mintha egyszerre áradna a Szajna és a Loire":

  1. A Szajna áradása – a diákmozgalom, egy alulról jövő, kifejezetten baloldali mozgás, „tulajdonképpen egy új 68". Az iszlamizmussal kapcsolatos vád szerinte nem állja meg a helyét.
  2. A Loire lázadása – a Nemzeti Tömörülés (Rassemblement National), „amire Orbán Viktor vár", az illiberális pártok európai lázadása, „kis orosz háttérrel".

A kérdés, hogy mi történik, ha a két erő összecsap vagy egymást kioltja – és a köztársaság elbukik, valamelyikük új államiságot rendez be.

A francia intézményi rendszer és a népfront-logika

Részletesen kifejtésre kerül az ötödik köztársaság közjogi rendszere, amelyet de Gaulle (a szövegben „Dögol"-ként torzul) úgy alkotott meg, hogy a politikai berendezkedés középre gravitáljon. A kétfordulós elnökválasztás második fordulójában a centrista jelölt mögé besorol a másik szél, „húz egy gumikesztyűt, leszavaz" – ez újratermeli a népfrontpolitikát.

„Abban a pillanatban, hogy a választás első fordulójának az első és második helyezettje két szélsőséges jelölt lesz, az egész szisztéma, amit de Gaulle kitalált, bukik." *

Említésre kerül, hogy a gumikesztyű konkrétan megtörtént: amikor Chiracot leszavazták (a balosok), sokan demonstratíven gumikesztyűt húztak és csipeztettek az orrukra. A beszélgető megjegyzi, hogy a felvilágosult magyar értelmiség egy része 2022-ben is így szavazott Gyurcsány Ferenc jelöltjére, az Orbánt befogó budapesti kerületekben – az egyik beszélgető elmondja, hogy az ilyen esetekben inkább nem ment el szavazni.

A történelmi párhuzam: a 30-as években majdnem megtörtént a fasiszta hatalomváltás Franciaországban (az Action Française és a Tűzkeresztesek mint rendes tömegmozgalmak), de a népfront megakadályozta. „Franciaország az nem Németország" – Németországban sokkal reálisabb esélye van az átbillenésnek. Egyik beszélgető viccként felhozza az AfD német győzelme és a „második Vichy-rezsim" forgatókönyvét, amit a másik „marhaságként, de poénként" kezel.

Kitérnek arra is, hogy a szélsőjobb képviselői (Lepen [Le Pen] és az AfD) az Európai Parlamentben még közös frakcióban sem hajlandók ülni – ahogy arról is szó esik, hogy „Löpen gondoskodott arról, hogy a Fidesznek ne kelljen közös frakcióban ülnie a Mi Hazánkkal", mert két „rubelfrakció" közül választhatnak, ami kényelmes Toroczkainak és Orbánnak is.

A kétfordulós választás magyar tanulságai

Magyarországon is volt kétfordulós (parlamenti) választás, és az egyik beszélgető úgy véli: az volt jobb, mint az egyfordulós rendszer, mert a politika az egyezkedés művészete, és az egyfordulós választás vezetett el oda, hogy „hegemont váltja a hegemont" – ami káros. Ugyanakkor a weimarizálódást (31 egymással marakodó párt) is el kell kerülni; „a kettő között lehetne egy olyan recept, ami működik".

A kormányválasz: kollektív felelősség és büntethetőség

A francia kormány kollektív felelősséget bevezető törvényjavaslattal és a büntethetőségi korhatár 15 évre csökkentésével reagál a zavargásokra. A beszélgetők szerint ez „megint a rossz válasz":

„Hát dögöljetek meg, 15 éves gyerekek dögöljenek meg a börtönbe, de az oktatásra biztos nem fogunk többet költeni." *

A szigorítás indoklását az erőmutogatás logikájával magyarázzák (utalva egy korábbi, a Tiszával kapcsolatos beszélgetésre), miközben valójában pénz hiányzik az oktatásból – „de ott van a nagy tőkeérdek, és az mindig fontosabb. Azok meg fizetik a rendőröket meg a bírókat."

A 15 éves fiú sérülése és a nyugat idealizálása

Szó esik arról az esetről, amikor egy 15 éves fiú elveszítette a bal kezét, miután egy rendőrök által dobott tömegoszlató gránát robbant fel a kezében egy francia szakiskola előtt. Az egyik beszélgető felveti, hogy a fiú valószínűleg el akarta dobni a gránátot, de hozzáteszi: „egy ilyen tüntetésen ez benne van a pakliban", és a gránátokat úgy kéne gyártani, hogy ne okozzanak ilyen sérülést.

Ehhez kapcsolódóan a beszélgetés kritizálja a nyugat idealizálását: Franciaországban a halálbüntetés megszűnéséig (70-es évek) még 17 éveseket is kivégeztek guillotinnal, az USA-ban pedig 14 éves fekete srácot is kivégeztek. Az egyik beszélgető az USA-t „másik civilizációnak", sőt „barbárnak" nevezi, ami vitát vált ki a másik féllel az amerikai civilizáció mivoltáról (a szökött jobbágyok, puritán szektások, gengszerek és rabszolgatartók örökségéről), valamint a linchelésekről („a kalapja rajta volt a csávónak, és úgy felakasztották ott helyben, nem vették le még a kalapot se").

A neoliberalizmus és a kulturális relativizmus mint gyökérokok

Az egyik beszélgető szerint a francia destabilizáció mögött a neoliberalizmus áll, amely kivonja a forrást a közoktatásból, másrészt a kulturális relativizmus és a multikulturalizmus erőltetése. A másik beszélgető ehhez kapcsolódva fejti ki a kapitalizmus „visszafejlődésének" elméletét:

„A kapitalizmus is visszajutott a 19. századi állapotába, levakarta magáról a jóléti piacgazdaság vékony kulturális-szociális álarcát, és megint ott tartunk, ahol a Dickens-regényekben." *

Ez az olajválsággal kezdődött, és a kelet-európai rendszerváltásnál csúcsosodott ki, amikor a kapitalizmus azt hangoztathatta, hogy „én vagyok a világon mindent legyőző politikai rendszer". A beszélgető hozzáteszi: bár utálja az Orbán-rezsimet, nem kívánja vissza a 90-es évek figuráit (Bokros Lajost, Csillag Istvánt), akik szerint „amit a zsebedbe tudsz tömni, azt elviheted, nincs szabály".

A szocializmus létezése miatt a kapitalizmus a 60-as, 70-es évekig kénytelen volt fenntartani a látszatot, hogy jobb és szabadabb életet biztosít – amint megszűnt a kihívó (a keleti blokk), azonnal ledobta az álcát. A 80-as években kezdődött a jobboldali neoliberális fordulat (Thatcher, Reagan), a 90-es években a baloldal is felzárkózott (Tony Blair, Gerhard Schröder, Bill Clinton), „kvázi neoliberálissá vált". Magyarországon Gyurcsány volt ennek a „nagyon rossz minőségű kiás ábújának" megtestesítője – példaként a Hollán Ernő utcai jegyiroda felgyújtása utáni tüntetést hozza fel, amikor Schröder üdvözlését játszották be a „fasiszta-antifasiszta" narratíva helyett a gyurcsányi reformok támogatásáról. „Oda nem illő téma" – a Gazprom és Putyin emberei pedig „eltakarodtak".

A baloldal válsága

A beszélgetés szerint a nyugati szociáldemokrácia a „Blair-féle vonulatnál undorítóra" silányult, és amikor a baloldal keresi a hangját, már nem találja a kapcsolatot az emberrel:

„A baloldal elment a kultúrharcba, az LMBT-mozgalomba, leváltották a melósokat a szexuális és etnikai kisebbségekre – gyalázat." *

Az egyik beszélgető álláspontja: „baloldalinak lenni ma már egy értelmiségi szubkultúra, egy szavadat nem értik, mert a szociológia tanszékek nyelvezetét használjátok egymás közt" – befelé fordult szubkultúrává szűkült. Szerinte ebben a TGM-ek és a Mércéhez kötődő értelmiségiek is felelősek.

Az AI-apokalipszis és a klímakatasztrófa

A beszélgetés záró nagy témája a jelen társadalmak kihívásai: a klímakatasztrófa küszöbe és az AI-forradalom („már nem az előszobában vagyunk"). A helyzet összképe: „nagyjából ellehetetlenül a túléléshez szükséges alapvető környezeti infrastruktúra, miközben a társadalom már nem termeli újra az oktatási-egészségügyi alapjait, és erre zuhan rá, mint egy meteorit, ami kinyírta a dinoszauruszokat, az AI, ami fenekestül felforgat mindent."

Az AI egyelőre „egy jól körülhatárolt technológiai elitnek termel gigantikus profitot, miközben a társadalom minden szegmensét meg fogja szívatni" – és erre nincs baloldali válasz, senki nem mondja meg a kisembernek, hogy hol lenne a helye ebben az átalakulásban.

A kérdés: kihívható-e ezen a pályán a szélsőjobb (Trump, Le Pen, Weyl [Weidel])? A válasz: Trump abszolút kihívható lenne, de a szélsőjobb „átélhetőbb narratívákat kínál a kisembernek", miközben a baloldal kulturálisan és nyelvileg annyira eltávolodott tőlük. Ugyanakkor a másik fél rámutat: a szélsőjobb pontosan eltereli a kisember figyelmét azokról, akik a problémát okozzák – a spekulációs technológiai tőkeelitről (Elon Musk, a „láncfűréses elmebeteg") –, és a bevándorlókra, szexuális kisebbségekre irányítja azt.

A beszélgetők megállapítása: mindkét szélsőség az identitáspolitikai áttematizálásban a szövetségese egymásnak – a tőke–munka tengelyről az identitáspolitikai mezőre csatornázzák át a diskurzust, és jelenleg nincs olyan politikai alternatíva, amely vissza akarná vezetni a diskurzust a tőke és a munka konfliktusára.

Az AI-diktatúra utópiája

A beszélgetés sötét, ironikus csúcsa egy sci-fi utópia felvetése: mi van, ha az AI önjáró lesz, és megóvja a természeti környezetet, csak az embert irtja ki – az ember „erre alkalmatlannak bizonyult"? A másik fél szerint ehhez az AI-nak „egy hétre lesz szüksége", sőt kevesebb is elég:

„Ha leállítod a közszolgáltatásokat, csak az ATM-eket, a tömegközlekedést, csak a paksi atomerőművet állítsd már le – vízcsap se fog folyni. Kimész, iszol a Dunából? Hány napig bírod víz nélkül? – Három. – Hány nap után vágjuk el egymás torkát? – Négy." *

A záró poén: „a hét nap kellett a teremtéshez, ez öt nap alatt lerombolja" – és a javaslat, hogy az egyik beszélgető írjon ilyen science fictiont, elutasításra talál: „hagyjál már, foglalkozom ilyen..." – itt szakad meg a felvétel.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Patrice For párizsi rendőrfőnök" – a név valószínűleg ASR-torzulat, a helyes alak nem rekonstruálható biztonsággal.
  • „Dögol" / „Dögol alkotta meg az ötödik köztársaságot" – egyértelműen de Gaulle-ra utal, de az átiratban torz alakban szerepel.
  • „Löpen" – Le Pen torz alakja; „Vejel" valószínűleg Alice Weidel (AfD).
  • „Gerhard Srőder" – Gerhard Schröder torz alakja.
  • „Tony Gerhard Bill Clinton" – Tony Blair, Gerhard Schröder, Bill Clinton torz alakjai.
  • „Kasovic film" – valószínűleg a „Könyves/Kis Vuk" helyett a 2006-os zavargásokra reflektáló filmre utal (kontextusból a „Gyűlölet" című filmet említik), pontos cím nem rekonstruálható.
  • „Nógrádi Gyuri bácsi a hírtévőben" – Nógrádi György, a „hírtévő" torz alakja.
  • A beszélgetés végén a „foglalkozom ilyen..." mondat félbeszakad, a mondat befejezése nem rekonstruálható.
  • Több helyen a két beszélő egymásba vágott, töredékes mondatai (pl. az USA barbárságáról szóló szakasz) miatt egyes kijelentések pontos hozzárendelése bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Beszéljük akkor a franciaországi diáktüntetés te vagy olvasd föl, mert ez a te témád.

[00:00:05]Én nekem olvasnom is kell ebbe a műsorban.

[00:00:07]Föolvasom én, de ez neked jobban áll, mert teetések szeptember 21-én kezdődtek Párizs környékén, ahol a diákok ülőstrájkal tiltakoztak az oktatási rendszerre nehezedő problémák miatt.

[00:00:16]A diákok az oktatás alul finanszírozottsága, a tanárhiány, a túzsúfolt osztálytermek és a leromló állapotú iskolaépületek miatt tiltakoznak.

[00:00:24]A tüntetések több helyen erőszakossá váltak, amire a rendőrség is durvább fellépéssel reagált.

[00:00:28]Egyes helyszíneken maszkos tüntetők gyújtogatni kezdtek, és embereket is megtámadtak, köztük iskolai dolgozókat, tanárokat, de volt, ahol a rendőröket és az újságírókat is megdobálták.

[00:00:42]Jó, itt van egy francia név, amit most nem fogok kiejteni.

[00:00:43]Patrice For párizsi rendőrfőnök arra kérte a diákokat, hogy térjenek vissza a békés tiltakozáshoz.

[00:00:50]Rögtön kommentálhatom is ezt.

[00:00:53]Igen, ez Franciaország, gyerekek.

[00:00:54]Tehát az, hogy iskolákat gyújtanak fel, az az nem egy nagy nem egy És már valaki csinált is egy ilyen mémet fönt Pankotai Lili és Nagy Blanka lent Párizs, hogy azért itt már azon voltak kiakadva, amit a Lili barátnénk dumált, meg szegény Nagy Blanka, érted?

[00:01:11]És akkor Párizsban már rég fölgyújtották volna őket a anyjukba.

[00:01:17]Párizban már régebb óta nincs feudalizmus, mint nálunk, tudod?

[00:01:21]Tehát ott azt az ügyet már lezárták.

[00:01:22]Várjatok, egy valamit elfelejtetek.

[00:01:24]Tudjátok, hogy mikor voltak diák tüntetések és zavargások Párizsban?

[00:01:28]Először.

[00:01:30]Most mikor?

[00:01:31]Először 1200-ban.

[00:01:33]Ühüm.

[00:01:34]A 13.

[00:01:34]század elején.

[00:01:34]és a király adott is valami valamit, hogy lecsillapítsa őket.

[00:01:40]Von honnan jött?

[00:01:43]Miket írt?

[00:01:43]francia diák, aki a bordélyba lakott, és az egész költészete.

[00:01:48]Figyeljetek, és ez még mind jóval a francia forradalom előtt Mazaren Bíboros ellen.

[00:01:56]Mazaren bíboros ellen 10 évig voltak ilyen tüntetések front nnéven.

[00:01:59]Hát front a Kondé hercegétől a párizsi polgárokig mentek ki az utcára, ott mindig voltak ilyenek.

[00:02:09]Jó, de nem 11ik Lajos alatt nem, de nem is sikerült belőlük.

[00:02:13]volt nálunk nálunk a történelmi hagyomány az lett, hogy kuső belőlük ezt nem sikerült kiölni.

[00:02:18]Tehát a mai napig a francia az polgár.

[00:02:20]A napkirálynak sikerült.

[00:02:23]Hát a napkirálynak sikerült egy rövid időre.

[00:02:26]Azt mondják 500 iskola bezárt ezen ezen 500 iskola is volt orbánizmus a napk pedig én szeretem úgy a napkiályt művészileg de például amikor a seggéből kioperálták a sipolyt akkor az udvaroncok jó része bekötött segggel járt hogy utánozza a király tudod mil mint amikor a Trumpnak az eg divat mint amikor Trumpnak ellőtték a fülét.

[00:02:48]Emlékeztek, hogy én lerag leragasztott nyaloncokra?

[00:02:50]Na ez ugyan ez ugyanez ez ugyanez.

[00:02:54]Amerikában sincs polgárság.

[00:02:54]Ott sose volt.

[00:02:57]Kavboyok vannak felszabadított rabszolgák vannak.

[00:03:00]Többé-kevésbé felszabadított.

[00:03:00]Meg gengszerek szökött jobb ágyok kavbolyok szektások gengterek.

[00:03:06]Így van.

[00:03:06]Akik Európából vagy el kellett, hogy meneküljen.

[00:03:09]El kellett meneküljenek.

[00:03:09]Így van.

[00:03:09]Itt maradtak.

[00:03:11]Azért a partidék partvidékeknek van polgársága.

[00:03:14]Ja ja.

[00:03:15]Na mindegy, hagyjuk.

[00:03:15]Szóval 500 500 nem Amerikában.

[00:03:19]Én az indiánokat tartom ott a legtöbbre.

[00:03:21]Meg kell, hogy ők viszont alkoholisták.

[00:03:23]Hát ja.

[00:03:23]Szóval ezért tartom őket.

[00:03:23]Nem, nem, de legalább a jó választ hozták meg.

[00:03:28]Szóval 500 bezárt iskola.

[00:03:28]És hát ugye ezt úgy közlik, hogy hát 500 bezárt iskola az az borzasztó sok.

[00:03:31]Na most Franciaországban van körülbelül 60000 oktatási intézmény, Magyarországon 6000, tehát tízszer annyi iskola van egyébként egy ötször akkora országban.

[00:03:39]Ez egyébként önmagában beszédes.

[00:03:41]Ö tízszer annyi abból a hat 60000-ből az 500 az most nagyon nagyon le primitivizálva egy ezreléket.

[00:03:50]Tehát olyan mintha a magyar 6000 iskolából öt lenne bezárva, ami azért nem egy ilyen nagy, hogy mondjam, de volt ott a izéknek és ezeknek a mellénye, sárga mellényeseknek a felkelése.

[00:04:02]Mindig van ez francia.

[00:04:05]Figyelj, emlékszel még szerintem Sárközi alatt volt, hogy szerintem valamelyik ilyen szélső közepes műsorban kommentáltuk ezt anno, hogy már arról írt a sajtó, hogy kiadtak az utcai zavargások, mert napi 1000 alá süllyedt az utcán felgyújtott autók száma.

[00:04:19]Napi 1000, érted?

[00:04:22]Úgy, hogy Magyarországon 2006-ban, amikor a legnagyobb ilyen földindulásszerű utcai zavargások voltak, akkor gyűlölet című gyűlölet című film az a sárközi alatti ugye Igen.

[00:04:33]Szerintem arra reflektál.

[00:04:33]Igen, a Kasovic film.

[00:04:35]A Kasovic film.

[00:04:36]Igen.

[00:04:36]És hát az a helyzet, hogy most már a fiatalkorúak körében terjedt el az attitűd, amiről az a film tudósít.

[00:04:46]Szóval, hogy ez a korhatára ennek a ennek a gyújtogatásnak meg ennek a hát, hogy mondjam, a demonstráció erőszakosságának ereszkedik lefelé és ostromolja az óvodáskor viszont másod az új de javarészt javaészt tudtommal persze itt jönnek a rasszista kommentek is.

[00:05:07]Franciák idézőjelbe írja a Fideszes a mi hazánkos, mert azért ez másod meg harmad generációs migráns hátter, másod generációs franciák.

[00:05:18]Jó, új franciák, tudod, vannak a új magyarok voltak.

[00:05:20]Ezt a zsidókra meg a cigányokra alkalmazták annak idején a franciák és a szocializmusban meg Mária Terézia korábban.

[00:05:29]Itt akkor legyenek új franciák.

[00:05:29]Mindegy.

[00:05:30]Szóval, hogy migráns hátterű izék, de de hogy java része nem.

[00:05:34]akiknek nincs, akiknek nincs lehetőségük úgy integrálódni, meg elitegyetemekre járni, mint a franciáknak.

[00:05:42]Ö képtelenség.

[00:05:44]És ezt tudod ki mondta most?

[00:05:47]Mert ez egy tök balos szöveg, nem?

[00:05:49]A Nógrádi Gyuri bácsi a hírtévőben ezt hallottam, hogy nincs lehetőségük.

[00:05:52]Ott nagy empáti magyarázta, hogy nincs lehetőség.

[00:05:56]Én nem is tudtam, hogy caköz csak közben leolvasható volt az élvezet az arcáról, hogy nincs lehetőség.

[00:06:04]Nagyon-nagyon sajnálja Nógrádi Gyuri bácsi, hogy nincsen.

[00:06:06]Bárcsak lenne lehetőség.

[00:06:09]Van az a van az a furai való szöveget a politikai palett palettának az a része, ahol a nemzeti és a szocialista összeérve meg.

[00:06:16]Ja ja ja.

[00:06:16]Ö a én amúgy amúgy egyébként meg, hogyha megint elemelkedünk ettől, amúgy valóban létező probléma az, hogy ez a fejlett nyugat, ahol egyébként megbecsülik az embert, azért tehát ha a világ egészét nézzük, ahhoz képest így nagyon jó dolgunk van ezzel az oktatással, egészségüggyel meg minden francal, amink van.

[00:06:36]Hát ugye a fejlett nyugatnak, amihez mi is tartozunk.

[00:06:37]Tehát mégis csak ez produkálja a világon a legnagyobb biztonságot és jólétet.

[00:06:41]Ez a ezek a rendszerek, amiben az EU-ban mi is élünk, de létező probléma nálunk is tapasztaltuk, ahogy a közszolgáltatások épülnek le.

[00:06:50]És ugye mi innen nézve Franciaországot, Németországot, Nagy-Britanniát mindig egy ilyen elérhetetlen magaslatnak láttuk, de ők ugyanazzal küzdenek, mint mi.

[00:06:58]Ugyanúgy épülnek le ezek a közszolgáltatások, és ugyanúgy romlanak le, és azt mondják, azért tüntetnek, mert tanárhiány van, túlzsufoltak az osztálytermek és leromló állapotú iskolaépületek.

[00:07:09]Tehát ez Magyarország, érted?

[00:07:11]Világos, világos.

[00:07:11]És most akkor bocs, megtaláltam egyébként a ilyen régi LMP-s elvtársunk küldte a pontos adatot.

[00:07:21]1200 kerekem diákok, városlakók és a városi hatóság emberei közötti összecsapásban öten meghaltak.

[00:07:31]Az eset nyomán a második Fülöp király külön jogi védelmet adott a párizsi diákoknak.

[00:07:36]A királyi oklevél maga is megemlíti a zavargást.

[00:07:38]1229 egy kocsmai vita után diákok feldúlták a kocsmát és más üzleteket is.

[00:07:45]A véres megtorlást egyetemi sztráike követte, tudod a középkori szorbon meg ezek.

[00:07:50]Na azért mondtam, aztán Villon ugye az 15.

[00:07:55]század, tehát na van ennek tradíciója.

[00:07:57]Miért tüntetek akkor?

[00:07:59]Ja, ezt nem tudom.

[00:08:00]A romló egyetemi állapotok miatt leesett a vakolata a Notredam izéről.

[00:08:03]világos, hogy ez ma de ez ma egy tényleg egy létező probléma, és hogy van közben ez a GDP általános hajszolása, ami ugye az egyetlen szent adat a GDP, tehát ha az csökken, akkor baj van.

[00:08:16]És annak a növekedésének mindent alá kell rendelni, az oktatást, az egészségügyet, az infrastruktúrát.

[00:08:22]Tehát ha arról van szó, hogy valahogy meg kell oldani, hogy növekedjen, akkor vegyünk el az oktatásból.

[00:08:27]És ennek köszönhető az nálunk is meg mindenhol a fejlett nyugaton, ez a ez a ez a rendszer nem akarja újratermelni a saját felemelkedését biztosító alapokat, hanem elkezdi felélni, mint amikor Orbánék visszanyúlnak a történelemben, és az AVH-nak a gazságaiból próbálnak így kimarkolni, hogy hátha az most a kis szarvárukat megtámogatja.

[00:08:46]Ugyanígy az alapot, az alapot rombolják le, rövidtávú haszonér, hogy GDP legyen.

[00:08:54]Ennek meg megint csak ugyanúgy csak a bukás lehet a vége.

[00:08:57]Ez a rendszer összedől.

[00:08:57]Így Francia Franciaországban nem ez az egyetlen öjam a az közrendet, vagy mondhatjuk úgy is, hogy a konszenzust ostromló mozgalom.

[00:09:14]Ö itt egyszerre két folyamat is zajlik egymással szemben, mintha egyszerre áradna a szajna és a loár.

[00:09:21]A szajna áradása az értelemszerűen ez a ez a diákmozgalom, ami egy alulról jövő, kifejezetten baloldali mozgás, tulajdonképpen egy új 68.

[00:09:35]Iszlamizmussal is vádolják őket, de az itt nem állja meg a helyét.

[00:09:38]Az esetben a loár lázadása pedig a nemzeti tömörülés, amire Orbán Viktor vár, ami a hát az illiberális pártok európai láz hátéllel, ez kis orosz hát.

[00:09:53]és hogy valójában valójában ez a ez a két erő ö párhuzamosan destabilizálja az ötödik francia köztársaságnak a a stabilitását.

[00:10:10]É ez a két erő két erő két erő összecsap, hogyha ez a két erő öszerre ostromolja Franciaországot meg a köztársaságot, hát meg lehet, hogy meg lehet, hogy hogy hogy elbukik, hogy elbukik, hogy a köztársaság elbukik, és valamelyik a két erő közül új államiságot rendez be.

[00:10:30]Most a veári köztársaság bukását vizionálod Franciaországban és mi van, hogyha a két erő így egymást kioltja?

[00:10:38]De várjá de várjál.

[00:10:41]Francia a franciáknál ez egy ez időről időre előfordul, hogy ilyen kihívás elé kerül a saját köztársaságuk és valahogy eddig mindig megmentették.

[00:10:50]Tehát, hogy amikor nagyon veszélyes közelségbe kerül valamelyik szélsőséges elnök, akkor valahogy mindig van egy ilyen nagy háború előtt is, mert egyébként meg kell említeni, ha belegondoltok, valamennyire ismeritek a francia történelmet, hogy a jobb oldalnak és a szélső jobb oldalnak is voltak ám rendes tömegmozgalmai, igazi tömegmozgalmai a a az Axion France és a tűzkeresztes.

[00:11:15]Ez két különböző mozgalom volt, és majdnem megtörtént a fasiszta hatalomváltás a 30-as években Franciaországban.

[00:11:20]Csak a népfront mondom, hogy ezért mondom, hogy Franciaország az nem Németország.

[00:11:24]Tehát Németországban szerintem sokkal reálisabb esélye van annak, hogy egyszer ez átbillenjen.

[00:11:29]Franciáknál kevésbé látom.

[00:11:30]Persze nem kizárt, mert a történelem nem mindig ismétli önmagát.

[00:11:34]Várjál, várjál, de azt akarom mondani, hogy amikor felvázolod azt, hogy ez a két politikai töm fogja tönkretenni a a francia Köztársaságot, szerintem nem beszélsz közben a neoliberalizmusról, ami okozója ezeknek a felemelkedésének.

[00:11:47]A neoliberalizmus, amiről én beszéltem, ami kivonja a forrást a közoktatásból, amire reagálnak ezek szélsőségesen, mert a politika nem hajlandó ezt felfogni.

[00:11:56]Egyrészt a egyrészt a neoliberalizmus, másrészt meg a kulturális relativizmus és a multikulturalizmusnak ez az erőltetése.

[00:12:08]Aha.

[00:12:09]Szóval ez ez a kettő így együtt destabilizálja a státusztot.

[00:12:13]Oké.

[00:12:13]Sok minden.

[00:12:13]Sok minden.

[00:12:13]A nem, ez a ez a kettőt szerintem is a legfontosabb.

[00:12:17]Az egyik a kultúrában és a társadalomban, a másik a gazdaságban és a társadalomban.

[00:12:22]Ö, és akkor hadd forduljak rá arra, hogy mit mondott erről az egész tüntetés sorozatról.

[00:12:28]Azt mondja a francia kormány kollektív, ki nem tudom ki mondta, mindegy.

[00:12:34]A francia kormány kollektív felelősséget bevezető törvényjavaslattal és a büntethetőségi korhatár 15 évre csökkentésével reagál az iskolákat blokádokkal és gyújtogatással a célbévő zavargásokra.

[00:12:46]Tehát megint jön a rossz válasz.

[00:12:46]Tehát szarban van a közoktatás.

[00:12:49]Annyira szarban van, és annyira nem változik semmi, hogy erőszakos zavargássá fajul a társadalmi elégedetlenség.

[00:12:56]És mit reagál erre a hatalom?

[00:12:59]Büntethetőségi korhatár leszállítása 15 évre nem rakom rendbe a közoktatást, hanem És akkor ennek megint csak társadalmi, további társadalmi destabilizáció lesz a hatása.

[00:13:10]Ezért a kormány felelős, hogy ezt nem tudja kezelni, nem akarja kezelni, mert tudná kezelni, csak megint jön a szent GDP.

[00:13:17]Azt nem lehet, hogy az oktatásra többet fordítsunk, emberek.

[00:13:19]Hát dögöljetek meg, 15 éves gyerekek dögöljenek meg a börtönbe, de az oktatásra biztos nem fogunk többet költeni.

[00:13:26]Érted?

[00:13:26]Ez a válasz.

[00:13:28]Ja, ja, ja.

[00:13:31]Dögol úgy alkotta meg az ötödik köztársaságnak a közjogi rendszerét, hogy a politikai berendezkedés középre gravitáljon.

[00:13:39]ez a kétfordulós elnökválasztás, aminek a második fordulójában már csak az első az első forduló első és második helyezetje kerül.

[00:13:48]Ez mindig lehetővé tette azt, hogy a centrista jelölt mögé a másik oldal, a másik szél, amelyik éppen nem reprezentálja magát, a jobb széllel szemben akár a bal szél, a bal széllel szemben akár a jobb szél, általában a jobb széllel szemben a bal szél, a centrista jelölt mögé besorol, húz egy gumikesztyűt, leszavaz és megakadályozza.

[00:14:12]Tehát újra termeli a népfrontpolitikát a be a berendezkedést.

[00:14:17]Na most ez addig működik, ameddig leg ameddig legalább egy centrista jelölt be tud jutni a második fordulóba, de abban a pillanatban, hogy a választás első fordulójának az első és második helyezettje két szélsőséges jelölt lesz, tehát a centrista jelölt csak a harmadik helyet tudja megszerezni, az egész szisztéma, amit Dögol kitalált, bukik.

[00:14:44]nem tudja, nem tudja tovább befelé gravitálni, hanem onnantól kezdve a második fordulóban nincs jó választás és az egész ötödik köztársaság destabilizálódik.

[00:14:56]Oké.

[00:14:56]Ez ez továbbra is aizálódást mondott, mert én egyébként a a Dávidnak a optimista száriójára mondtam volna, csak közben tévedtünk, hol vagy elkanyarodtunk.

[00:15:11]Te mindig mondod, hogy ott mindig a népfront valahogy összeáll és megakadályozzaálódást.

[00:15:19]30-as években is, de a németeknél ugye megtörtént, és ők segítettek a franciáknak 1940 nyarán, amikor bevonultak és tudod ők el ők eldöntötték és eszembe jutott, hogy az AFD megnyeri német AFD megnyeri Németországba izét.

[00:15:37]Franzországban a népfront a Dávidnak van igaz a megakadályoz és a német ráhatásra jön majd löppen ilyen a visi a második visi kormány vagy a második visi rezsim érted azért a franciáknak is les an marhaság csak nem tudtam kihagyni a poén csak ezt azért nehéz elképzelni mert franciákól beszélünk és nem magyarok löpen löpen még csak közös képviselőcsoportban sem hajlandó az afd képviselővel lenni a euró parlamentben.

[00:16:09]Éért van két kubel frakció.

[00:16:09]Addig büdös neki, amíg nem segítenek a német elftársak.

[00:16:16]Azért egy visi franciországg lenne őssz.

[00:16:20]Aró is arról is löp arról is löpent gondoskodott, hogy a Fidesznek ne kelljen közös frakcióban ülni a mi hazánkkal az európai parlamentben, mert ugye választhatnak két rubelf frakció közül is, és ez így komfortos Torckainak és Orbánnak is, meg tudják jeleníteni a köztük lévő nem létező különbséget.

[00:16:39]hiszen a rubel rubelre elég jól átváltható a egyébként a behoztad a kétfordulós elnökválasztást, hogy az tartotta fent szerinted idáig, vagy legalábbis addig a pontig, amíg nem lesz mondjuk egy szélső balos meg egy szélső jobbos elnök jelölt, mert az tényleg lehet, hogy szétrúgja az egészet.

[00:16:54]Bár azt tudom elképzelni, hogy még akkor is mondjuk el a a francia középosztály egy inkább a szélső bal mellé állna be, mert még mindig abból is lehet baj.

[00:17:03]Az is lehet persze.

[00:17:03]Na, de Magyarországon is volt kétfordulós, nem elnökválasztás, hanem parlamenti választás.

[00:17:09]És az a kérdés nekem fölmerül bennem, hogy ez jó volt vagy rossz volt, mert én azt gondolom, hogy egyébként a politikában az, hogy egyezkednek és és helyezkednek, az jó.

[00:17:16]Tehát a politika az ennek a művészete, hogy valahogy jussunk egyességre.

[00:17:21]És a két forduló szerintem jobb volt, mint amióta egyforduló van, és talán az egyfordulós választás vezetett el oda, ami most van, hogy hegemon váltja a hegemont.

[00:17:29]És ez szerintem káros.

[00:17:31]Az is nyilván világos, hogy a veimarizálódás, amikor van 31mással marakodó párt, azt is el kell kerülni.

[00:17:38]Ja, ja, ja.

[00:17:39]De valahol mégis csak a kettő között lehetne egy olyan recept, ami működik.

[00:17:43]egyébként még még egy érdekességgel említeném, tehát ez a ez a gumikesztyűbe ez konkrétan megtörtént.

[00:17:49]Tehát amikor Zac Sirakra szavaztak, akkor rengetegen úgy mentek be a ez egy performanszerű demonstráció volt, hogy csipeztettek az orrukra és gumikesztyűt húztak ott ilyen demonstratíve, és úgy szavaztak le sirakra.

[00:18:06]Ja, egyébként csinált csinált a Sirak pedig a Sirák egy annyira kulturált, annyira európai csinálták anal József volt a balosok csinálták ezt egyébként.

[00:18:19]Ezt a balok megjegyzem, megjegyzem a felvilágosult magyar értelmiség egy része is szavazott boldogan 22-ben Gyurcsány Ferenc jelöltjére, vagy nem boldogan, de leszavazott ugyanígy az Orvát befogva budapesti kerületek képviselők tele de mi nem.

[00:18:34]Én nem.

[00:18:37]Hát, mert szerencsés voltál, mert te máshol szavaztál.

[00:18:38]Nem, nem, nem volt ez a kihívás.

[00:18:40]Nem olyan körzetbe szavaztál, ahol DK-ra kellett volna, és nem rá szavaztál.

[00:18:45]Ja, hogy a DK Nem, én én akkor nem szavaztam eleve.

[00:18:47]Én az ilyen esetben például nem mentem el szavazni, mert én én szerencsés voltam, én nem egy olyan körzetben voltam, ahol a DK-ra kellett szavazni, de arra kellett, ott arra szavaztak.

[00:18:56]Nem, én figyelj, volt olyan, hogy nem is egyszer volt olyan, hogy nem mentem el szavazni.

[00:19:01]Nem mentem el.

[00:19:03]Egy 15 éves fiú elveszítette a bal kezét, miután egy rendőrök által dobott tömeg oszlató gránát felrobbant a kezében egy francia szakiskola előtt.

[00:19:09]A francia kormány kollektív felelősséget bevezető törvényjavaslattal és büntethetőségi korhatár 15 évre csökkentésével reagál az iskolákat blokádókal és gyújtogatással célba vevő zavargásokra.

[00:19:24]miközben a tüntető diákszervezetek közzétették a követeléseiket, 15 évre csökkentenék a büntethetőségi korhatárt.

[00:19:31]Ez brutális, belegondolsz.

[00:19:35]És hát a ez azt jelzi, ez azt jel ez azt jelzi, hogy ez hogy ez ez ez nem a ez nem a ez nem a felvilágosult európai válasz.

[00:19:47]Bocsás meg, én egyébként úgy tudom, hogy a 70-es év b pedig ez Macron.

[00:19:49]De várjál, a 70-es években vagy mi mikor szűnt meg a halálbüntetés Franciaországban?

[00:19:53]Tehát azelőtt, mielőtt megszűnt volna, még 17 évest is kivégeztekm és Giotinnal Franciaország.

[00:20:01]Tehát azért oké, hogy mi nem szeretjük az orosz meg a kínai nyomulást és félünk tőle, de azért ne idealizáljuk a nyugat.

[00:20:09]Jó, jó, persze volt itt volt itt és az Egyesült Államokban 14 éves fekas srácot is kivégez, de az Egyesült Államok az egy megint egy más az nem Európa barbár.

[00:20:17]Az Egyesült Államok az egy másik civilizáció.

[00:20:23]Kivéve a kelleti, de az egé, de az egy másik civil szerintem.

[00:20:27]És barbár az egy barbárom a a jenkik barbár.

[00:20:31]Akkor az az állítás és köpök rájuk.

[00:20:33]Akkor az a de akkor az az állítás ott, hogy az a valójában a nyugati civilizációnak és a mágikus indián kultúráknak az az egyelege, vagy a nem Európa szenjének az Európa szennyének szökött, jobb ágyok puritán szektó nem lehet civilizá egyszerre van jelent gengszerek, rablók, becsárók egyre teranyások, hát nem tudod egyszerek.

[00:20:59]Tehát szer ilyen ilyen szerencsé az élet lincselés m a kalapja rajta volt a csávónak érted és úgy fölakasztották ott helybe nem vették le még a kalapot se láttam ilyen fotót a 1860-as évekből érted raps jobb kalap nélkül rapszolgatartók hát sokkal sokkal persze mondod barbár menj oda menj oda na neked vigy úgy képzelem úgy képzelem hogy a 15 éves fiú fölkapta a tömegoszl Vagy egyszerűen csak elhajítani, mert a könygáz gránáttal egy társaságban lenni az nem annyira jó.

[00:21:36]És valószínűleg el akarta dobni, fölrobbant.

[00:21:38]De az más kérdés, hogy egyébként egy ilyen tüntetésen ez benne van a pakliban.

[00:21:43]Ahhoz a szarhoz nem nyúlok hozzá, arrébb rúgom.

[00:21:45]De amúgy meg nyilván ezeket úgy kéne, hogy gyártsák, hogy ne okozzon ilyen sérülést.

[00:21:50]Ez most nem most itt a faszkodáson túl milyenre szó tulajdonképpen miért ezt a választ adta a kormányzat, hogy szigorították a Mert mert olyan mert olyan mint amikor arról van szó, hbe a ráció.

[00:22:01]Hát megint az, ami amire amire Robi beszélt még a Tisza Tiszával kapcsolatban, hogy erőt kell mutatni, hogy azt kell mutatnom, hogy ez az ágaskodó pénisz ez képes arra, amire teremtett.

[00:22:10]Igen, de közben de valójában meg azt kéne mondani, hogy igen, hiányzik a pénz az a az oktatásból.

[00:22:16]Akkor tesszünk bele tudjátok mit?

[00:22:17]Le pacifikálni kéne őket, nem?

[00:22:17]Há, de ott van a nagy tőke érteke, nem?

[00:22:23]Hát és az mindig fontosabb.

[00:22:23]Igen.

[00:22:24]Hát persze.

[00:22:24]És azok meg fizetik a rendőröket meg a bírókat.

[00:22:28]De figyelj, visszajutottunk a 19.

[00:22:30]századi baloldali 19.

[00:22:34]századi baloldali narratív ezekkel a ezekkel a befektetőkkel nyaralsz egy jachton a riviérán.

[00:22:39]Nem a kis iskolás gyerek.

[00:22:42]De tudod miért jutunk vissza a 19.

[00:22:44]századi narratívákhoz?

[00:22:44]Mert a kapitalizmus is visszajutott a 19.

[00:22:53]szakszervezetialmakáldemokrata pártok előtti állapotába levakarta magáról ezt a szociális a jóléti piacdaságnak ezt a vékony kultúrális szociál kapitalizmus vékony álarcát azt le levakarta azt a mé napot aha és és megint ott tartunk ahol a dicken regényekben és ugye és ez a ez a az olajválsággal kezdődött és a és a kelet-európai rendszerváltásnál csúcsosodott ki, amikor azt mondhatta, hogy én vagyok a világon mindent legyőző politikai rendszer, nincs kihívóm, tehát én vagyok a jó.

[00:23:29]És nem az, hogy én vagyok az erőszakos, ahhoz jöttek az ideológusai, tudod, na attól még most is pedig én nagyon utáltam az Orbán Resimet satöbbi, mindenki tudja rólam, de én nem kívánom vissza a 90-es éveknek azokat a figuráit, a Bokros Lajost meg a Csillag Istvánt, meg a emlékszel ezekre a fazonokra?

[00:23:47]Miket beszélt ez?

[00:23:50]na gyerekek akkor most megcsináljuk itt ugyanazt itt mindent lehet vinni ami amit a zsebedbe tudsz tömni azt elviheted nincs szabály na most ez a pusztító rendszer ugye úgy tudott győzedelmeskedni hogy a 60-as évekig 60-as évek végéig 70-es években még fenn kellett tartania azt a látszatot hogy hogy jobb mint a létező szocializmus jobb életet tud biztosítani szabadabbat és jobb minőségűt amint megszűnt a kihívója a a keleti blokk azonnal ledobtam Nem, ez már előbb elkezdődött.

[00:24:22]Tehát a 80-as években ezért mondtam 60-as7.

[00:24:26]80-as években már elkezdődött a tesörrelés a régennel a jobb oldalon a jobboldal neoliberális fordulata és aztán a 90-es években a baloldal felzárkózott ehhez tulajdonképpen felszámolta a saját baloldaliságát és kvázi neoliberálissá vált.

[00:24:41]Tony Gerhard Bill Clinton nevé old Magyarország Magyarországon Magyarországon hát a Gyurcsány volt ennek a nagyon rossz minőség kiás abú és amikor fölgyújtották a Hollán Ernő utcai jegyirodát a fasiszták és volt egy tüntetés emiatt aztán jöttek az ellentüntetők akkor bejátszották Gerhard Srődernek az üdvözlését aki öregem egy ilyen fasiszta antifasiszta E a narratíva és ellennarratíva vábát a tüntetőknek üzente, hogy de a gyurcsányi reformokat támogatjuk.

[00:25:20]Oda nem illő téma, érted?

[00:25:23]Oda nem illő téma.

[00:25:23]És micsoda egy mocs meg eltakarodódott a Gaspromin és Putin emberek az oros.

[00:25:28]Ja, ja, ja.

[00:25:31]Azért mi micsoda?

[00:25:31]Figyelj, azért ez a nyugati szociáldemokráciának ez a BR vonulatánál undorító rosszabb lett.

[00:25:40]Hát ez az, hogy utána még erre jött rá később aztán az egész pók.

[00:25:44]Tehát hogy a nem csak az angolokról beszélek, hogy amikor a baloldal keresi a hangját, akkor meg már milyen milyen szférákba jár, tehát hogy már nem találja a kapcsolatot az ember.

[00:25:54]Egyáltalán nem a bal vissza kéne térniük a tőke munkatengelyre és ott a tőke tőkével szemben a munka a munkavállalói elmentek a kultúrharcba elmentek az LMBT mozgalomba a v meg leváltották a melósokat leváltották a melósokat a szexuális és etnikai kisebbségek kiségekre gyalázat érted és érs amit te mondtál én ezt úgy fogalmaztam meg nem is egyszer hogy baloldalinak lenni ma már rendes baloldalinak egy értelmiségi szubkultúra egy szavadat nem értik, mert a szociológia tanszékek nyelvezetét használják egymás között.

[00:26:28]Egy szubkultúrává szűkült befelés.

[00:26:33]Igen.

[00:26:33]De ezért ezért bizonyos értelemben a TGM-k is felelősek át.

[00:26:37]Bizony, bizony, bizony.

[00:26:39]Meg a mérce értelmisége.

[00:26:40]Bizony, bizon nézzük meg azt, hogy milyen milyen kihívásokkal szembesülnek a jelen társadalmai.

[00:26:45]Mondjuk így itt a klímaváltozás vagy klímakatasztrófa küszöbén az AI forradalom nappaliában, mert már nem az előszobában vagyunk hogy mi az, amit ránk vár, és a politika, hogy reagálja ezt le, mert itt most az történik, hogy nagyjából ellehetetlenül a túléléshez szükséges alapvető környezeti infrastruktúrád, miközben a társadalom már nem termeli újra az oktatási egészségügyi alapjait, a saját maga a fennmaradásának, és erre zuhan rá, mint egy meteorit, mint ami kinyírt az a a dinoszauruszokat, erre zuhan rá az AI, ami fenekestül fog mindent fölforgatni, és egyelőre úgy néz ki, hogy egyetlen jól körülhatárolt technológiai elitnek termel gigantikus profitot, miközben a társadalom minden szegmenséjét meg fogja szívatni, és erre nincsen semmiféle baloldali válasz, semmi, ami azt mondja, hogy te figyelj már, meg kéne próbálni azt az embert, ezt a kisembert, aki ennek, aki úgy rá fog erre az átalakulásra, mint az állat, meg kéne próbálni valahogy képviselni és megmondani, hogy neki ebben hol lenne a helye és mit kéne, hogy az ő számára elérjünk.

[00:27:52]Nincs ilyen válasz.

[00:27:55]És ki lehet És ki lehet ezen a téren, te szerinted a baloldal hatékonyan ki tudja hívni a szélső jobbot?

[00:27:59]Tehát a Trump kihívható ezen a pályán, a Löpen kihívható ezen a pályán, a Vejel kihívható, mert kretének egyébként a Trump abszolút kihívható lenne, de de de az a helyzet, hogy hogy átélhetőbb narratívákat kínál a szélső jobboldal a kisembernek ma már, és a baloldal meg annyira eltávolodott ezektől az egyáltalán kulturálisan nyelvileg olyan mértékben eltávolod ezeknek az embereknek a világától nem átélhetőek a narratíváik a szám igazad van, de mégis a szélső jobb fordítja a kisember figyelmét pontosan el azokról, akik ezt a problémát, ezt az egész problémát a klímakatasztrófával együtt, az AI forradalommal együtt okozzák.

[00:28:46]És mi van, hogy a technológiai elit, a tőkeelit erről, erről, aki ami ma már egy spekulációs technológiai elit, és ez okozza a problémát, de a szélső jobb ugye Elon Musk, hát a láncfűréses elmebeteg, erről átnézel és megint ott van a szexuális kisebbség, meg a meg a bevándorló, hogy ő velük foglalkozzál, mert ő velük van gond.

[00:29:06]Na, hogy az van, hogy a hogy mindkét szélsőség ebben utazik, és tulajdonképpen a szövetségesei egymásnak az identitáspolitikai áttematizálásban, hogy a tőke munkatengelyről erre az identitáspolitikai identitáspolitikai mezőre csatornázzák át a diskurzust.

[00:29:27]És az a helyzet, hogy a hogy nincs jelenleg olyan politikai alternatíva, amelyik vissza akarná, vagy próbálná vezetni a tőke és a munka közötti konfliktusra ezt a diskurzust.

[00:29:42]Nincsen, hanem mindenki megtalálja a maga helyét és a maga magas számítását ebben az új ideológiai dihotómiában.

[00:29:51]Jó.

[00:29:51]És akkor most mondok valamit.

[00:29:51]Mi van akkor, hogyha mi itt megsiratjuk, aggodalmaskodunk, humanisták vagyunk, satöbbi, satöbbi, de mi van, hogyha ez pusztán a kulturális evolúció és az embernek leáldozott ennyi?

[00:30:03]Akkor mi van?

[00:30:06]De nem a civilizációnak, hanem mindjárt mindjárt magának az emberi fajnak.

[00:30:10]Lehet, de akkor bizt a civilizációnak, na, a civilizációnak így van.

[00:30:12]És mi van?

[00:30:15]És most én mondok egy ilyen utópiát.

[00:30:15]Egy utópiát.

[00:30:19]Mi van, hogyha az AI önjáró lesz, és megóvja a természeti környezetet, csak az embert kiirtja?

[00:30:27]Oké.

[00:30:27]Azok azokból a narratívákból fog táplálkozni, ami ezek a környezetvédelmi satöbbi, és én meg tudom csinálni.

[00:30:32]Az ember erre alkalmatlannak bizonyult.

[00:30:37]Jó, hát ez egy ez ez ehhez neki egy hétre lesz szüksége.

[00:30:40]Nem, nem, nem kell több.

[00:30:43]Tényleg?

[00:30:43]Aha.

[00:30:43]Hát ne szórakozz.

[00:30:45]Tehát, hogyha leállítod a közszolgáltatásokat, csak csak az ATM-eket meg csak a tömegközlekedést, csak a paksi atomerőművet állítsd már le, vízcsap se fog nem fog folyni.

[00:30:56]Kimész, iszol a Dunából, vagy mit csinálsz?

[00:30:57]Hány napig bírod víz nélkül?

[00:30:59]Három.

[00:30:59]Hány nap után vágjuk el egymást torkát?

[00:31:01]Négy.

[00:31:02]Ah, ja, ja.

[00:31:03]Tehát a hét nap kellett a föld, vagy a hat nap kellett a teremtés, ez öt nap alatt lerombolj.

[00:31:09]Ez mekkora ötlet?

[00:31:09]Miért nem írsz egy ilyen science fiction ez?

[00:31:12]Hogy írja meg az AI?

[00:31:12]Hagyjál már.

[00:31:14]Foglalkozok ilyen