Jövőkép nélkül – demográfiai válság, rohamos technológiai fejlődés, piaci értékre cserélt humánum
- Puzsér, Robi és Gergő beszélget arról, hogy a jövőkép elveszett: a jelen működik, de 20 évre senki sem tud tervezni.
- Gergő szerint az 1950-es évek világmodellje (egy munkahely, lakás, nyugdíjas évek) elfogyott; az értelmiség különösen kiszolgáltatott, mert látja a töréspontokat.
- Demográfia: 2,1-es termékenységi ráta csak fekete-Afrikában van; a bevándorlás mögött az áll, hogy nyugaton senki sem akar szülni vagy bizonyos munkákat végezni – Gergő tagadja a szervezett lakosságcserét.
- Gergő figyelmeztet: a bevándorlás üteme meghaladhatja Európa integráló képességét, és a nem szekularizált közösségekkel iszlamizmust is importálunk.
- Robi: a technológia olyan gyorsan fejlődik, hogy nem követhető; az AI és a kripto energia- és vízpazarló, a politika csak reaktív („Trump böfög, Európa reflektál").
- Puzsér ellenvet: nincs egyetlen tettes (AI, Trump, lakásárak), a bizonytalanság mindig is létezett; ami tényleg változott, hogy a karrier életciklusa rövidült – egy munkahelyen már nem lehet egész életet eltölteni.
- Adatok: az AI-cégek GDP-részesedése az USA-ban 2%-ról 5%-ra nőtt (2013–2023), de a szerverparkok energiaigénye gyorsabban nő – „nem tűnik jó bulinak".
- Robi erkölcsi válságról beszél: a globalizáció neoprotestáns szellemben az egyetlen értékké a piaci sikert tette, az ember belső érvénye szerepnélkülivé vált – ez „másodjára való kiűzetés a paradicsomból".
- Gergő: korábban a mennyboltozat távlatot adott, ma bezárultunk az anyagi világba; a krízis globális, nincs hova externáliákat kiszervezni.
- Gyakorlati tanács: Robi szerint érdemes több szakmát tanulni (az emberek ~15–20%-ának van kettő); a záró kérdés nyitva marad – átmeneti vagy tartós válság ez.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Puzsér Róbert csatornáján megjelent, kb. 34 perces beszélgetés három résztvevő (a műsorvezető Puzsér, valamint két vendég, akiket a szöveg „Robi" és „Gergő" néven említ) között a jövőkép elvesztéséről, a demográfiai válságról, a technológiai fejlődésről és az értékrendi válságról szól.
A jövőkép elvesztése – a beszélgetés kiindulópontja
A beszélgetés azzal a megfigyeléssel indul, hogy sokan azért érzik elveszettnek magukat, mert nincs jövőképük: jól működnek a jelenben, de nem tudják, mit tartogatnak a következő évek. A jövő ma nem ígéret, hanem bizonytalanság, ezért az emberek tervezés helyett túlélnek, napról napra élnek. A reményt felváltja a racionalitás, az előretekintést a kockázatkezelés; a motiváció csökken, a döntések defenzívvé válnak. Az értelmiség különösen kiszolgáltatott, mert pontosan látja a gazdasági, technológiai és politikai töréspontokat, így nem tud hamis jövőképbe kapaszkodni.
„Engem átvertek anyámék. Akkor, amikor azt ígérték nekem, hogy fiam, hogyha tanulsz, kitartó vagy, szorgos vagy, akkor bármi lehet belőled az életben, és nagy jövő vár rád." – Gergő *
Gergő elmeséli, hogy a 30-as évei elején válságot élt át, amikor rájött, hogy „hová lett az a jövőm, amit elképzeltem magamnak". Szerinte nagyjából az 1950-es évektől kezdve „elfogyott az emberiség jövője": a nagy kapitalista nyugaton még volt egy világmodell – munka a gyárban, ház, autó, jobb jövő a gyerekeknek. A szülei generációja (az 50–60-as évekbeliek) még megélhette ezt: egy munkahely, egy szakma egész életen át, lakás, gyereknevelés, kilátás a nyugdíjas évekig. Gergő szerint amikor ő pályára lépett, még tudott a nyugdíjáig tervezni, de az elmúlt 5–10 évben ez elfogyott: ma már az emberek nemcsak 20 évre nem tudnak tervezni, hanem azt sem tudják, mi lesz velük fél év múlva.
„Minden reggel úgy kelünk fel, hogy bármi történhetett a világban, és egyszerűen elfogyott a jövünk." – Gergő *
Gergő felelősségi köröként elmondja: „felemésztettük azt, ami nekünk még járt volna, és ez mindannyiunk felelőssége, de szerintem azért a rendszeré meg azoké, akik előttünk jártak, leginkább." Hozzáteszi: a munkahelyén már nincs ígéret előléptetésre vagy karrierívre, a politika pedig nem kínál semmit a jövőre – „10 ideológiai támataink nincsenek", mert „a múlttal kötött szövetséget is a jelent cserben hagytak".
Demográfia és bevándorlás
Gergő a történelem „legfőbb mozgatóerejének és vastörvényének" a demográfiát nevezi: „a történelem legfőbb fizető neme az a demográfia". Szerinte nyugaton felborult a korfa, egyre kevesebb aktív tart el egyre több nyugdíjast. A bevándorlás mögött – amely Európát (nem annyira Magyarországot) fenyegeti – Európában arab-iszlám, Amerikában latin-amerikai katolikus kulturális háttér áll. Gergő cáfolja azt a nézetet (amelyet az átirat „Alt Rideg kurzus", „Bogár Laci bácsi" és „Drábik Jani bácsi" nevével köt össze), hogy szervezett lakosságcsere történne: „sehonnan nem szervezik ezt a lakosságcserét. A valóság az, hogy az európaiak meg az észak-amerikaiak nem hajlandóak szülni és nem hajlandóak bizonyos munkákat elvégezni."
Gergő fontos különbséget tesz betelepítés és bevándorlás között: a betelepítésnél az állam kiválasztja azokat az etnikumokat és kulturális közösségeket, amelyek életmódja integrálható; a bevándorlásnál viszont „aki először ér a határra, annak Willkomm". A bevándorlás szerinte elhibázott politika, de az alapja az, hogy nyugaton bizonyos munkákat a „keresztény fehér ember" már nem végez el.
A termékenységi ráta és a „hódítás" forgatókönyve
Gergő részletesen kifejti a 2,1-es termékenységi ráta logikáját: családonként átlagosan 2,1 gyerek kell ahhoz, hogy egy közösség demográfiailag újratermelje magát (a 0,1 azért kell, mert egy gyerek meghal gyerekkorában). Szerinte a világon a 2,1-et elérő vagy meghaladó termékenységi ráta kizárólag fekete-Afrikában van – a Közel-Keleten, Indiában, Latin-Amerikában, Brazíliában, Mexikóban sincs meg, pedig ezekről a régiókról azt gondoljuk, hogy „szaporodnak, mint a nyulak". Ugyanakkor a 2,1 alatt is hatalmas különbségek vannak: a Közel-Kelet négyes, fekete-Afrika nyolcszoros tempóban „szüli túl" Európát.
Ebből Gergő szerint egyetlen következmény lehet: hódítás. A Közel-Keleten ezt „már menedzselik": Szaúd-Arábiából, Katarból, az Emirátusokból finanszírozzák a mecsetek építését Európában. Két problémát lát: egyrészt a bevándorlás üteme egy ponton meghaladja majd Európa kulturális integráló képességét, másrészt Európa az iszlám fundamentalizmust is importálja, mert ezekben a nem szekularizált közösségekben az iszlamizmus és az iszlám vallás elválaszthatatlan.
„Ha igaz a Korán, akkor szervezzen társadalmat. Ha meg nem igaz, akkor meg a magánéletemet se szervezze, hiszen hazugság." – Gergő az iszlám és a nyugati szekularizált gondolkodás különbségéről *
Gergő szerint a nyugati ember szubjektív igazságként kezeli a Bibliát (az életet aszerint éli, a társadalmat az alkotmány szerint szervezi), de ez a megkülönböztetés nem létezik a nem szekularizált közegben. Ezért a muszlim vallású emberek tömeges beáramlása „ki fogja termelni" az iszlamista kisebséget – „lehet, hogy csak néhány százalékos, de amikor 100 000 szám települnek be, ez egy hatalmas szám", amelyet Európa vagy tud kezelni, vagy nem.
Technológiai túlpörgés és erőforrások
Robi egy nagyobb perspektívát húz: a jövőkép hiánya összefügg azzal, milyen technológia mozgatja ma az Egyesült Államok és a világ GDP-jét – olyan technológiáé, „amit már nem tudunk", és amelynek fejlődése nyomán nem tudunk előre látni. Korábban azt hittük, a technológiai változás ideológiailag és erkölcsileg lekövethető; most viszont évről évre olyan ugrásokat látunk, amelyeknél nem tudjuk kiszámolni, hogy a mostani munkánk jövőre még ér-e valamit. A másik oldal: folyamatosan elérhetővé kellett válnunk – SMS, Messenger –, nincs időnk megállni, elgondolkodni.
A politikáról Robi azt mondja: korábban a kommunizmus, a kapitalizmus vagy bármilyen berendezkedés jövőt ígért – „most rossz neked, áldozz a jelenben, hogy a jövőben jobb legyen" –, ez a képesség elveszett, a politika csak reaktív:
„Trump felkel, böfög valamit, az európai politikusok arra reflektálnak valahogy, és így zajlik körülöttünk a történelem. Semmilyen jövő nincs ebben." – Robi *
Robi szerint nem fogjuk visszanyerni azt a világot, ahol még készülni tudtunk a jövőre; be kell rendezkednünk arra, hogy csak a jelenre tudunk reflektálni. Gergő kiegészíti a technológiai kritikát: a mesterséges intelligencia csak tavaly egy New York méretű energiafelhasználással és környezetszennyezéssel „pakolt rá a bolygóra", és több vizet használ fel évente, mint amennyi palackozott vizet az emberiség – főleg szerverközpontok hűtésére. Szerinte a fejlődési tempó exponenciálisan még 5–10 évig nem tartható: „vagy magunkra gyújtjuk a bolygót, vagy egy olyan recesszióba esünk, amiben totálisan megszűnik az, amire berendezkedtünk." Grönland és Venezuela kapcsán szerinte az utolsó erőforrásokért folyó harcokról van szó.
Puzsér ellenvetései: nincs egyetlen tettes
Puzsér több ponton nem ért egyet. Szerinte a cél nem ugyanaz, mint a tényleges biztos kilátás: Gergőnek 20 évre előre célja volt, ami motivált, de az nem volt valós kilátás. Szerinte a remény ma sem vesztette el valóság-tartalmát: aki kiszámolt, kitaposott életpályát választ (pl. bérszámfejtőnek tanul), az közepes megélhetéshez jut.
Puzsér szétbontja Gergő ok-okozati láncát:
- Lakásárboom: szerinte nem a korfa miatt van, hanem infláció és a külföldi tőke beengedése miatt a lakáspiacra; hivatkozik Trump intézkedésére, hogy a „Wall Street" tőkés cégei ne játszadozzanak ingatlanokkal.
- AI: „az AI neked nem vette el a munkádat, Gergő, hanem egyelőre adott munkát" – hiszen Gergő két olyan műsorban is részt vesz, amelyekben AI-ról beszélgetnek. Puzsér vitatja azt is, mennyire jelentős az AI-cégek GDP-részesedése.
- Trump: a félelem tőle valós és közös, de a gazdaságból nem tudsz kivonulni – „a gazdaság nem hagyott téged cserben, ugyanis az adófizetésedre számít", míg a politika valóban „szétválik".
- Nyugdíjas-gondozás: „a korfa összetétele változott, de mikor volt másképp az, hogy ahogy a gyerekekről, úgy az öregekről is gondoskodunk?" Korábban a háromgenerációs háztartásokban nem komplett önálló életet biztosítottak, hanem egy szobát, közösen fűtöttek, főztek, vigyáztak a gyerekre.
Puzsér szerint nem lehet egyetlen tettest kijelölni (AI, Trump, ingatlanárak), akire „ráboríthatom a saját bizonytalanságomat" – a bizonytalanság mindig is jelen volt; a változó, hogy ki mikor érzi meg. Ami tényleg változott: az emberi karrier életciklus-görbéje rövidül. Szerinte a „karrier" fogalma az 1800-as évek első fele előtt értelmetlen volt – „ahol születtél, ami az apád volt, ott haltál meg"; a munkásosztály megfogalmazódásával vált értelmezhetővé, hogy 40–50 év munka után más pozícióban fejezed-e be az életed. A jóléti társadalomban ez probléma lett: a lemaradó ország főleg mezőgazdasági, a fejlődő ipari, a fejlett ország főleg szolgáltatási piacon dolgozik – és mivel ez gyorsabban zajlik le, mint 80 év, a karriertörténeten belül zajlik le. Ebben Puzsér egyetért: „már nem tudsz egy egész életet egy munkahelyen eltölteni."
Adatok és ellenérvek a vitában
A beszélgetésben adatpontok is elhangzanak: Robi Gergőt alátámasztva mondja, hogy 2013-tól 2023-ig az Egyesült Államokban az AI-val összeasszociálható cégek GDP-részesedése kb. 2%-ról 5%-ra nőtt (és az S&P 500-ban sok régi cég is „bevásárolja magát ebbe a buliba"). Ugyanakkor közli: a szerverparkok energiafelhasználására vonatkozó előrejelzés szerint 2023-tól 2028-ig az országos 4%-ról 7–12% közé emelkedhet – „tehát az energiafelhasználás magasabb, mint a GDP-ben való részesedésnövekedés. Nem tűnik jó bulinak." Hozzáteszi: „nagyon durva, hogy mind a kripto, mind az AI, a két nagy felhajtás az elmúlt 10–15 évben, mind a kettő energia-pazarló dolog."
Puzsér viszont a demográfiai pesszimizmust árnyalja: a 2,1 alá csúszás még nem feltétlenül a bizonytalanság következménye – „az egygyerekes svéd orvosházaspár az nem a bizonytalanság következménye". A korfa fejjel lefelé fordulása szerinte még „hízni is fog". Szerinte igazságos, hogy az aktív réteg eltartja a nagyon öregeket és a nagyon fiatalokat – és aki utálja az öregeket, az próbálja meg úgy tekinteni rájuk, mint a gyerekekre: „aki haszontalan, akkor a gyerekekre is így kell tekinteni."
Puzsér az 1950-es évekhez való kontraszttal is vitatkozik: az Egyesült Államokban akkor „a plázák előszobájában járunk", a New Deal és a 70-es évek kertvárosi világa még csak érkezik, és náluk sem volt kitartó. Magyarországon pedig nehezebb az 50-es évekkel összehasonlítani, mert azóta egyszer-kétszer kicserélődött a rendszer – „teljesen hamis volt 40 évig az, hogy fenntartható modell az, hogy anya ül a traktoron, apa lopja a csavart a gyárból." Ha 1530-cal hasonlítanánk (Nyugaton a protestantizmus bontakozik, nálunk a török hódoltság első évei), „vajon milyen szar nekünk ma?" Vagy az 1780-as évekkel, amikor emberi jogi és szabadságvívmányokat előállító forradalmak zajlanak. Szerinte az 50-es években inkább politikai és háborús fenyegetettség volt, nem karrierút-fenyegetettség.
„Én szerintem a nagyapáinknak még távlatosabb volt a jövője, mint nekünk. És abban is biztos vagyok, hogy az 1500-as években, akármilyen járványok voltak, akkor is volt kilátás, ha azt hitték, hogy holnap meghalnak. Ma akkor sincs kilátásunk, ha tudjuk, hogy egy év múlva nem fogunk meghalni." – Puzsér *
Érték- és erkölcsi válság
Robi fejti ki a beszélgetés legterjedelmesebb érvelését az erkölcsi válságról: miközben az emberiség körében az erkölcs univerzalizálódott, globalizálódott a nyugati erkölcsi gondolkodás (Thomas Mann értelmében), a filmek, tévéműsorok finom erkölcsi dilemmák eldöntésére kondicionálják a nézőket – eközben „az egész emberiség egy nagyon súlyos erkölcsi válságba került, az értékek elinflálódtak". Ebben a válságban az egyetlen fennmaradó értékként „a piacon való sikerességnek az elsajátítása" lett felkínálva.
„Az emberi létnek az elemi rangja, az eredeti súlya és értéke és mértéke került válságba. És a helyére lépett ez a társasjáték, amit bankjegyekre játszunk, és akinek sok bankjegye van, annak vigyorognia kell. Akinek kevés, annak viccorognia kell." – Robi *
Robi szerint a globalizáció „neoprotestáns szellem jegyében" zajlott le, és ez a szellem szervezte maga köré a globális világot. Ebben a játékban az embernek csak az a lehetősége, hogy a lénye egészével feloldódik a társasjátékban – miközben „legbelül van egy mély belső tudása a zsigereiben, a csontvelejében arról, hogy a létének egy sokkal magasabb érvénye van ennél a nyomorult társasjátéknál". Ennek az érvénynek azonban nincs helye, szerepe, képviselete a világban – az ember ezzel a tudásával magára lett hagyva. Aki vesztese a játéknak, vagy undorodva kivonul belőle, „az ott pang a társadalom szellemi-kulturális peremén, és várja a világ végét, és nincs semmi, amiért éljen."
„Elveszett az, amiért az ember gyereket szüljön, amiért felnevelje azt a gyereket, elveszett a remény abban, hogy a gyerekemnek jobb élete lehet, mint nekem. És ezek között a körülmények között nem csoda, hogy nem megy a termékenység a 2,1 fölé." – Robi *
Robi szerint ez „másodjára való kiűzetés a paradicsomból".
A mennyboltozat omlása – lokális vs. globális krízis
Gergő egy művészettörténeti párhuzammal egészíti ki: a Szépművészeti Múzeum William Blake- és kortárs-kiállításán feltűnt neki, hogy a festmények tömve voltak apokaliptikus, „angyalok bukásáról" szóló képekkel, Dante-grafikákkal – a kor művészei depresszív állapotban voltak, hasonlóan ahhoz, amit ma élünk. Az akkori válságok (háborúk, ipari forradalom) elvették tőlük a jövőt, de volt egy különbség: „ők még távlatba tudtak tekinteni" – volt keret, amivel túl tudtak tekinteni ezen a világon; ha mást nem, az apokalipszist várták, a mennybe jutást és a gonoszok büntetését.
„Mi be vagyunk már zárva ebbe a világba, nem látunk túl ezen a világon, és ezért vagyunk abban az erkölcsi válságban, mert nincs miért tartani magunkat még abban az utolsó idők érzetében sem." – Gergő *
Gergő metaforája: „Még állt a mennyboltozat, és ki volt projektálva a játéktér abba a világba, ami innen láthatatlan. De az a mennyboltozat ránk omlott mostanra, és itt maradtunk bezárva az anyagba." Szerinte az első ipari forradalom válsága lokális krízis volt, a mai globális: „a krízis körbeért a bolygón, és innen már nincs hova externáliákat kiszervezni" – Londonból a külvárosba, onnan Angliába, onnan a gyarmatokra; ma „a saját hulladékunkba fulladunk bele".
Záró gondolatok
Robi a végén még pesszimistább, mint Gergő: szerinte nem is fogunk odáig eljutni, hogy „hódítást" éljünk meg vagy értékeljünk – „egyszerűen minket hódítanak meg, nem mi másokat." Szerinte a technológiai növekedés és a természet-kihasználás olyan mértékben gyorsul, hogy évek-évtizedek múlva a most fújódó „lufi úgy fog kipukkanni, hogy magunkba zuhannunk".
A beszélgetésben elhangzik a gyakorlati tanács is: Robi említ egy kommentfolyamot, amelyben emberek „önérzetesen magyarázták", hogy három szakmájuk van, mégis csak 300 000 forintot keresnek – ő „nagyon adja" azokat, akik több szakmát tanulnak, mert ez segíthet abban, hogy ha az egyik helyről kiesik az ember, legyen kapaszkodója. Szerinte az emberek kb. 15–20%-ának volt eddig legalább két szakmája, és ennek magasabbnak kellene lennie, aki biztonságban akar lenni. Gergő ezzel szemben úgy érzi: „folyamatosan menekülünk valami elől és versenyt futunk valamivel", miközben a tőke egyre kevesebb embernél koncentrálódik – „a következő szakmámból talán meg fogok élni, de az biztos, hogy kevésbé jól, mint most."
A beszélgetés a bizonytalanság kérdésén zárul: Puzsér megjegyzi, hogy egy időgép sokat segítene eldönteni, mennyire volt valós a múlt jövőképe – jelezve, hogy a vita nyitva marad: átmeneti vagy tartós válság ez, és létezik-e harmadik út a hamis remény és a lemondás között.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Alt Rideg kurzus" – valószínűleg ASR-torzítás, a hivatkozott személy/kurzus neve nem rekonstruálható biztosan (Gergő lakosságcsere-elméletekről szóló kritikája kapcsán).
- „annak Wilkman" – valószínűleg a német „Willkomm(en)" (üdvözlés) torzítása, a bevándorlás/betelepítés összehasonlításnál.
- „kizárólag fekete-Afrikában van meg" – a mondat vége hiányos, de a kontextusból rekonstruálható.
- „10 fogorvosból kilenc mind a kettővel nagyon elégedett a viccsorgással" – értelmezhetetlen, torz szövegrész Robi érték- és piackritikáján belül.
- „Oci, hogyha meg bélszámfejtőnek tanulok" – az „Oci" megszólítás nem azonosítható biztosan.
- „1530-cal hasonlítanánk" – valószínűleg az 1530-as évekre utal (török hódoltság), de az átirat alakja bizonytalan.
- „a táznak az első mondjuk 10 cégből, ami benne foglaltatik az 500-ban" – az S&P 500-ra vonatkozó mondat töredékes, részben rekonstruálható.
- „Thomas Man értelemben vett gondolkodásnak a a normái" – Thomas Mann neve torzult alakban szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Sokan azért érzik elveszetnek magukat, mert nincs jövőképük.
[00:00:02]Jól működnek a jelenben, de nem tudják, mit tartogatnak a következő évek.
[00:00:06]A jövő ma nem ígéret, hanem bizonytalanság, ezért az emberek tervezés helyett inkább túlélnek, és napról napraolnak.
[00:00:13]A reményt felváldja a racionalitás, az előretekintést a kockázatkezelés.
[00:00:18]A motiváció csökken, a döntések defenzívvé válnak.
[00:00:21]Az értelmiség különösen kiszolgáltatott, mert pontosan látja a gazdasági, technológiai és politikai töréspontokat, így nem tudna ívjövőképekbe kapaszkodni.
[00:00:32]Kérdés, hogy ez átmeneti vagy tartós válság, és vajon létezik-e harmadik út a hamis remény és a lemondás között?
[00:00:40]Engem átvertek anyámék.
[00:00:43]Akkor, amikor azt ígérték nekem, hogy fiam, hogyha tanulsz, kitartó vagy, szorgos vagy, akkor bármi lehet belőled az életben, és nagy jövő vár rád.
[00:00:50]Bármi is lettél, nem?
[00:00:54]És ez ez az, hogy bármi lettem, de én ezt elhittem.
[00:00:56]És volt volt így, nem tudom, egy évvel ezelőtt ilyen 30-as években egy ilyen válságon, hogy elkezdtem azon gondolkodni, hogy hová lett az a jövőm, amit amit így elképzeltem magamnak.
[00:01:08]És azt vettem észre, hogy illetve én én arra jutottam személyesen, hogy körülbelül így a az 50-es évektől elkezdve elfogyott az emberiség jövője.
[00:01:16]Az 50-es években még ugye az volt a nagy kapitalista állam, mondjuk nyugaton, hogy elmész egy gyárba dolgozni, lesz egy házad, lesz autód, és a gyerekeidnek, unokáidnak még teremthetsz még egy jobb jövőt annál, ami neked van.
[00:01:30]A nagyjából a szüleim generáció az ilyen 50-es60-asi embereknek a generációja.
[00:01:38]Ezt még annyiban meg tudta élni, hogy volt egy munkája, volt egy szakmája, amit egész amiben egész életében dolgozott.
[00:01:44]Talán egy házat, lakást megengedhetett még magának, meg fel [horkantás] tudott nevelni gyerekeket, és ez volt az ő jövőképe, de előre látott legalább a nyugdíjas éveig.
[00:01:53]Amikor én elkezdtem a tanul tanul tanulmányaimat mondjuk meg a felnőtt pályafutásomat, akkor még talán tudtam a nyugdíjamig tervezni, vagy előre látni, hogy mondjuk 5, 10, 15, 20 év múlva lehet egy saját lakásom, meg lesz majd valamifélepályám.
[00:02:08]És az elmúlt mondjuk 5-10 évben ez elkezdett elfogyni, és azt vettem észre, hogy kollektív az emberiség vagy körülöttem levő emberek semhogy már a nyugdíjuk nem tudnak tervezni, nemhogy nem tudnak 20 évre előre tervezni, hogy most vesznek majd egy lakást, lesz egy munkájuk, meg fognak tudni belőle élni, kifizetik a lakáshitelt, de azt sem fogják tudni, ma már ott tartunk, olyan szinten erodáltuk a jövőnket, hogy azt sem tudjuk, hogy mi lesz velünk egy év múlva, vagy fél év múlva.
[00:02:39]minden reggel úgy kelünk fel, hogy bármi történhetett a világban, és egyszerűen elfogyott a jövünk.
[00:02:44]Rohadt sok oka van, hogy miért, [horkantás] de szerintem felemésztettük azt, ami nekünk még járt volna, és ez mindannyiunk felelőssége, de szerintem azért a rendszeré meg azoké, akik előttünk jártak leginkább.
[00:02:59]Hát szerintem a az a az a történelem legfőbb mozgatóereje és vastörvénye, hogy azért a világ, aki teleszüli.
[00:03:10]Hogy a történelem legfőbb fizető neme az a demográfia és az a helyzet, hogy felborult a korfa itt nyugaton.
[00:03:21]És a egyre kevesebb aktív tart el egyre több nyugdíjast.
[00:03:29]És nem születnek [nevetés] a nem születnek a köykök és nem születnek a kölykök.
[00:03:32]És a és a bevándorlás mögött, ami itt Magyarországon minket nem fenyeget, de Európát nagyon is fenyegeti.
[00:03:41]Európában ennek a bevándorlásnak, ennek van egy arab iszlám színezete.
[00:03:46]Amerikában meg van egy latinán katolikus kulturális háttere.
[00:03:57]Az van, hogy ez erre a bevándorlásra az Alt Rideg kurzus azt mondja, meg Bogár Laci bácsi, meg a néhai Drábik Jani bácsi, hogy ez egy lakosságcsere, amit szerveznek valahonnan.
[00:04:11]A valóság az, sehonnan nem szervezik ezt a lakosságcserét.
[00:04:17]A helyzet az, hogy az európaiak meg az észak-amerikaiak nem hajlandóak szülni és nem hajlandóak bizonyos munkákat elvégezni.
[00:04:28]De önmagában ez nem okozná a bevándorlást, ez a korfa felborulását okozelbor betelepítés a történelem során ennek a megoldása volt.
[00:04:38]A a betelep de a betelepítés az nagyon más, mint a bevándorlás.
[00:04:40]A betelepítés az arról szól, hogy az állam, hogy az állam kiválasztja, kiválasztja azokat az etnikumokat és kulturális közösségeket, amelyeknek az életmódja integrálható a számára.
[00:04:53]A bevándorlás az meg azt jelenti, hogy aki először ér a határra, annak Wilkman.
[00:04:58]Ez nagyon más a kettő.
[00:04:58]és a bevándorlás és ez biztos, hogy egy elhibázott politika, de az alapja mégiscsak az, hogy nyugaton bizonyos munkákat a fehér ember, a keresztény fehér ember már nem végez el, és nem tudja teleszülni a kontinens.
[00:05:17]Hogy következik, hogy nekem nincs jövőm.
[00:05:22]Nekem, hogyha bemegyek a munkahelyemre, már nincs egy olyan ígéretem, hogy Gergő izé, ilyen előléptetésed lesz, ilyen karrierívet tudsz leírni.
[00:05:29]Nekem a politika már nem kínál semmit, ami a jövőre 10 ideológiai támataink nincsenek.
[00:05:36]Azért, mert a múlttal kötött szövetséget is a jelent cserben hagytak.
[00:05:40]hadd húzzak egy nagyobb perspektívát rá erre, mert abban szerintem totál igazad van, hogy itt a gazdasági politikai vonalnak óriási szerepe van abban, hogy egyszerűen nem érezzük azt, hogy nekünk 10-20 év múlva is lesz jövünk.
[00:05:55]De ha megnézed, ez összefüggésben van azzal, hogy milyen technológia mozgatja ma mondjuk az Egyesült Államok meg a világ legnagyobb részének mondjuk a a GDP-jét.
[00:06:05]Ö egy olyan technológia, amit már nem tudunk, aminek a fejlődése nyomán nem tudunk előre látni dolgokat.
[00:06:15]Korábban az volt a felfogásunk, az volt a berendezkedésünk, hogy amilyen gyors a technológiai változás, azt mi le fogjuk tudni követni ideológiailag, erkölcsileg be fogunk tudni rárendezkedni.
[00:06:27]Most viszont évről évre olyan technológiai ugrásokat látunk a világban, amik kapcsán nem tudjuk azt kiszámolni, hogy mondjuk az a munka, amit most idén végzünk, az jövőre még érni fog-e egyáltalán bármit.
[00:06:38]De ez csak az egyik oldala a technológiának.
[00:06:40]A másik oldala az, hogy folyamatosan elérhetővé kellett válnunk, reagálnunk kell a jelen történésére.
[00:06:47]Nincs időnk megállni, nincs időnk elgondolkodni bárm nincs időnk átgondolni a válaszainkat.
[00:06:54]Hát itt is az önkényes mérvadóban napról napraflektálnunk bármire, de ha megkeres bárki, ír neked egy SMS-t, ír neked egy Messenger üzenetet, az mindig kiszakít téged abból, amiben vagy.
[00:07:03]Aztán ott van a politika meg a gazdaság, amiről beszéltél, ami szintén összefügg ezzel.
[00:07:11]A munkám nem tudom, hogy mennyit fog érni 20 év.
[00:07:13]Egyáltalán azt fogom, szerintem én nem azt fogom csinálni, amit most csinálok, de most nem azt csinálom 180°okban, mint amit öt vagy 10 évvel ezelőtt csináltam.
[00:07:21]a politika, ami korábban a kommunizmussal a kapitalizmussal vagy bármilyen berendezkedésével [horkantás] jövőt ígért az embereknek, hogy most rossz neked, fel kell áldoznod bizonyos dolgokat a jelenben azért, hogy a jövőben jobb legyen.
[00:07:36]Ez teljesen elvesztette ezt a képességét és reagál, egyszerűen csak reaktív a világ történésére.
[00:07:45]Trump felkel, böfög valamit, az európai politikusok arra reflektálnak valahogy, és így zajlik körülöttünk a történelem.
[00:07:53]Semmilyen jövő nincs ebben.
[00:07:56]Egyedül a jelenre reflektálunk és úgy kelünk fel napról napra, hogy nemhogy 20-30 éves távlatokban nem tudunk már ezek miatt a jövőnkről gondolkodni, hanem napi vagy heti szinten sem.
[00:08:07]És szerintem pont ezért egyrészt nem fogjuk visszanyerni azt a fajta világot, amiben mi éltünk egy pár éve vagy évtizede, ahol még bármilyen szinten ki tudtuk a illetve tudtunk készülni a jövőnkre, hanem be kell rendezkednünk arra, hogy hogyan lehet egy olyan világban élni, ahol szinte csak a jelenre tudunk reflektálni, és nincs nagy reményünk abban, hogy mi les nagyon sok ponton nem értek egyet egyikötőtökkel sem.
[00:08:34]Ön azt gondolom, hogy amit most előadsz, az neked lehet, hogy az elmúlt három éves problémád, míg valakinek soha nem volt olyan kilátása.
[00:08:44]Amikor azt te megfogalmazod, hogy 20 évre előre tudtál tervezni, még ez sem igaz.
[00:08:50]20 évre előre volt célod, ami miatt motivációt érzel, hogy a jelenben megold a problémáidat, és ha hónapról hónapra élsz, azt elviseld, vagy hajts előre.
[00:09:01]A cél az nem ugyanaz, mint a tényleges biztos kilátás.
[00:09:06]Az egyébként én azt gondolom, hogy a mai napig nem vesztette el a remény és valóság tartalmát, hogyha tanulsz, vagy kiszámolt kitaposott életpályát választasz, elmész az egyetemre, megtanulod, hogy hogy kell a bérszámfejtést megcsinálni, és elmész, és bérszámfejtő leszel, ez így tudod egy ilyen köz egy közepes megélhetéshez hozzájutsz.
[00:09:28]Várj egy picit.
[00:09:28]A lakásár boom az nem a korfa miatt van.
[00:09:30]Tehát mondjuk azt, hogy mi hogy tudnám mitől van, de nyilván infláció, külföldi tőkések vagy céges tőkének a beengedése a lakáspiacra.
[00:09:41]Lásd a Trumpnak a speciál észnél lévő intézkedése most, hogy a hogy a Wall Streetnek nevezi, de hogy a tőkés cégek azok ne játékoljanak az ingatlanokkal.
[00:09:51]az arra van, hogy valaki megvegye, hogy lakhasson benne.
[00:09:55]Elsősorban a korfa felborulása az nem okozza különös külön az ingatlanpiaci árelszállást.
[00:10:05]Aztán az AI neked nem vette el a munkádat, Gergő, hanem egyelőre adott munkát, mert két olyan műsorban is részt veszel szerintem, amiben az AI-ról beszélgettek.
[00:10:13]Ez még nincs itt, hogy a és én azt azt is vitatom, hogy a GDP-nek mennyire jelentős részét adja a az a az AI-al kapcsolatos cégeknek a megléte.
[00:10:25]Nyilván van egy lufi, nyilván van egy értéknövekmény, az nem tudom mennyire mennyire GDP, de teljesen világos, hogy a táznak az első mondjuk 10 cégből, ami ami benne foglaltatik az 500-ban mennyi tech és mekkora 500-nak a 10 az hány százalé első az első az első tehát mekkora részét teszik ki az ösz össz mondjuk portfóliónak és rohadt nagy részét ökzabály szerintem megyünk.
[00:10:56]A Trumptól való félelem az valós és közös mindenkinek szerintem, de a Robin meg ugye megnevezte és az egy azzal pedig mondjuk egyetértek, hogy a a gazdaságból nem tudsz kivonulni.
[00:11:09]Az nem nem hagyott téged cserben, ugyanis az adófizet befizetésedre számít.
[00:11:13]Tehát nem hagyott cserben, fogja a kezed, míg a politika nem ez valóban szétválik.
[00:11:17]De hogy ez egyébként mikor volt másképp?
[00:11:23]A korfának az összetétele ugyan változott, de mikor volt másképp az, hogy a ahogy a gyerekekről, úgy az öregekről is gondoskodunk?
[00:11:29]Lehet, hogy másképp volt a három generációs háztartásokban, hogy mi nem egy külön, komplett önálló életet biztosítottunk valakinek, hanem az egyik szobát, és azt együtt befűtöttük, és együtt megfőztünk, és együtt megettük, és együtt te vigyáztál a gyerekre, és [horkantás] a többi, hogy az úgy esetleg fenntartható volt, de hogy nem, én nem gondolom, hogy akár az AI-ra, akár a Trumpra, akár a az ingatlanárakra így így egy tettest kijelölve ráboríthatom a saját saját bizonytalanságomat.
[00:12:00]Szerintem ez a fajta bizonytalanság, ez mindig is jelen volt.
[00:12:05]Az a változó, hogy ki mikor érzi meg, hogy ez ránézve ez ránézve egy erős veszély.
[00:12:10]Az viszont tényleg változott, hogy az emberi karriernek az életciklus görbéje az rövidül.
[00:12:19]Ö lehet, hogy sosem volt valós, hogy te egy életet le tudsz tölteni.
[00:12:25]Eleve a karrier fogalma szerintem az 1800-as évek első fele előtt értelmetlen volt.
[00:12:30]Tehát ahol születtél, ami az apád volt, ott haltál meg.
[00:12:32]Olyan paraszt, olyan kovács, olyan pék lett belőled.
[00:12:34]a munkásosztálynak a megfogalmazódásával vált szerintem egyáltalán értelmezhetővé az, hogy a 40-50 év alatt, amit ledolgozol, te egy más pozícióban fejezed-e be, mint ahol az elején elkezdted.
[00:12:52]Ebből viszont a jólét felé való közelítéssel, és itt ez az egész beszélgetésünk a jóléti társadalomnak a problémájává válik, az országod az a főleg ipari, ugye a nagyon lemaradott, az főleg mezőgazdaság, az éppen fejlődő az elkezd főleg iparivá válni, majd a nagyon fejlett ország végül főleg szolgáltatáspiacon dolgozik.
[00:13:16]Lásd, mit tudom én, a egy csomó európai országban az emberek azok ilyen service centerekben dolgoznak, és akkor elintézik 160 ország könyvelését meg ilyenek, de már senkin nincs az ökrös szekér mellett, meg alig vannak a futószallag mellett.
[00:13:31]És ez mivel gyorsabban zajlik le, mint 80 év, ezért a te karriertörténeten belül zajlik le.
[00:13:41]Ebben, ha te ezt állítod, akkor ebben biztosan egyetértek, hogy már nem tudsz egy egész életet egy munkahelyen eltölteni.
[00:13:47]Ez ez valóban így van.
[00:13:47]És ez közös a válságnak a mélyén az alapjánál az van, hogy a termékenység rátának 2,1nek kell lennie családonként ahhoz, hogy egy ország, egy nép, egy közösség, egy kontinens fenn tudja tartani önmagát demográfia.
[00:14:05]Nem családonként, hanem összesen.
[00:14:07]Tehát ez úgy is jó, hogy nekem két gyerekem van, de másnak hét.
[00:14:11]Családonként kell, hogy kettő egészen legyen átlagosan.
[00:14:13]Átlagosan.
[00:14:15]Tehát nem családonként, hanem á de családonként.
[00:14:17]Családonként 2,1 kell, hogy legyen.
[00:14:20]Igen.
[00:14:20]Igen.
[00:14:20]Nyilván átlagosan.
[00:14:22]Nyilván nem azt jelenti, de családonként, [nevetés] de de családonként átlagosan.
[00:14:27]Igen, családonként.
[00:14:29]Hát azt jelenti, mert családonként az azt jelenti, hogy van egy apa meg egy anya, két személy, akinek újra kell termelnie magát demográfiailag, családonként két gyerekkel átlagosan.
[00:14:39]Igen.
[00:14:39]És ez azt jelenti, hogy 2,1 gyereket kell csinálniuk, mert 1 gyerek meghal gyerekkorában, nem lesz belőle felnőtt.
[00:14:50]Tehát így tudja újratermelni magát egy közösség 2,1-es termékenységi rátával.
[00:14:55]Na most a helyzet az, hogy a világon 2,1-es termékenységi ráta, vagy annál nagyobb termékenységi ráta kizárólag fekete Afrikában van.
[00:15:03]Sehol a világon máshol.
[00:15:07]A Közelkeleten sincs meg a 2,1-es termékenységi ráta.
[00:15:09]Indiában sincs meg a 2,1-es termékenység ráta.
[00:15:16]Latin-Amerikában, Brazíliában sincs meg a 2,1 Mexikóban sincs meg, ami ezekről a régiókról azt gondoljuk, hogy ezek aztán szaporodnak, mint a nyulak, kizárólag fekete-Afrikában van meg.
[00:15:27]Csakhogy a 2,1et alulmúló termékenységi rátában is hatalmas különbségek mutatkoznak.
[00:15:35]Ennek nyomán a Közelkelet dinamikusan négyszeres tempóban szüli túl Európát.
[00:15:46]Fekete-Afrika pedig meghaladva a termékenység irátának a 2,1-es értékét nyolcszorosan tüli szüli túl Európát.
[00:15:56]Most ennek milyen következménye lehet?
[00:16:00]Teljesen nyilvánvaló.
[00:16:00]Egyféle következménye lehet.
[00:16:01]Hódítás.
[00:16:01]Ez és ez nem történhet máshogy.
[00:16:05]És az a helyzet, hogy a közelkeleten mind népvándorlással Igen.
[00:16:09]És a és a közelkeleten ezt a hódítást már menedzselik.
[00:16:14]Már menedzselik, finanszírozzák úgy a Szaarábiából, Katarból, Emirátusokból Európában építik a mecseteket.
[00:16:22]És a probléma, az igazi probléma az, hogy egyrészt egy bizonyos ponton nagyobb ütemű lesz a bevándorlás, mint Európa integráló, kulturális integráló képessége.
[00:16:34]És a másik és nagyobb probléma pedig az, hogy ezzel Európa az iszlám fundamentalizmust is importálja, mert a eb ezekben a közösségekben az iszlamizmus meg az iszlám vallás elválaszthatatlan, szétválaszthatatlan.
[00:16:52]És persze nagyon sokan kizárólag vallásként tekintenek az iszlámra, de mivel, hogy nem szekularizált társadalmakról beszélünk, ezért aztán nincs a gondolkodásukban meg az, hogy miért is ne kellene, hogy társadalomszervező elv legyen a Korán, ha igaz.
[00:17:12]Ha igaz a Korán, akkor szervezzen társadalmat.
[00:17:13]Ha meg nem igaz, akkor meg a magánéletemet se szerveze.
[00:17:15]Hiszen hazugság.
[00:17:17]ők nem értik azt, hogy ahogyan a nyugati ember gondolkodik, hogy ez egy szubjektív igazság, hogy igaz, igazság-e a Biblia.
[00:17:24]Ha te szubjektíve igaznak érzed, akkor szervezd aszerint az életedet, de a társadalmat az alkotmány szerint szervezzük, ami nem azonos a Bibliával, bár annak értékeit leképezni hivatott.
[00:17:36]Nem, ez a megkülönböztetés, ez nem létezik abban a közegben.
[00:17:39]Tehát hogyha muzulmán vallású emberek tömegét telepítjük be Európába, vagy engedjük betelepülni Európába, az ki fogja termelni.
[00:17:48]Lehet, hogy csak egy néhány százalék-os iszlamista kisebbséget, de amikor 100000 szám települnek be, ez egy hatalmas szám.
[00:17:57]Egy hatalmas szám, amit Európa vagy tud kezelni, vagy nem.
[00:18:00]És nagy kérdés, hogy meddig tudja kezelni.
[00:18:04]Hát az a az a baj, hogy én nemhogy osztinál, de Robi még nálad is pesszimistáb, szerintem még odáig sem fogunk eljutni, hogy itt bármilyen hódítást így értékelni tudjunk, vagy meg tudjunk élni, mert egyszerűen minket hódítanak meg, nem mi másokat.
[00:18:15]Az ér megéljük azt, hogy minket meghódítanak, de ezt nem szerintem nem fogjuk.
[00:18:21]Tehát egyszerűen a a technológiai növekedés az ezzel járó akár ásványi anyagok meg természetek kihasználása vagy a környezetpusztítása az egyszerűen olyan mértékű nyugaton Európában, Amerikában, a fejlett világban és olyan mértékben gyorsul az, amiben élünk, hogy évek évtizedek múlva az a lufi, ami itt most fújódik, az úgy fog kipukkanni, hogy egyszerűen magunkba fogunk zuhanni.
[00:18:50]vagy az, amit most tapasztalunk, az nem lesz fenntartható tovább.
[00:18:54]Oci, hogyha meg bélszámfejtőnek tanulok, honnan tudom, hogy két év múlva a mesterséges intelligencia nem fogja-e kiváltani azt, amit én csináltam, és nem kell átképeznem magam valami olyanná, amiről ma még fogalmunk nincs, hogy az egyszerűen munka lett, vagy értékteremtő munka lehet.
[00:19:11]Ez az egyik probléma.
[00:19:11]Ebben egyetértünk mindárban, hogy ez megváltozott.
[00:19:14]És akkor viszont viselkedj is.
[00:19:17]Úgy láttam egy kommentfolyamat, ahol önérzetesen magyarázták [nevetés] emberek, hogy na hát nekik három szakmájuk van, mégis csak 300000 Ft-ot keresnek.
[00:19:25]Ezek és ez én nagyon-nagyon adom azt, akinek három szakmája van.
[00:19:30]Nekem is van annyi, nagyon jól tették, így kell felkészülni, de valószínűleg csak egy szakmájukban dolgoznak.
[00:19:34]És pontosan ez az a ez az a sak hozzáállás, amivel elejét veheted annak, hogyha az egyik helyről kiesel, akkor lesz-e kapaszkodód.
[00:19:47]Ez egyébként sajnos így van.
[00:19:49]Egyébként szerintem számos embernek volt életében legalább két szakmája.
[00:19:55]Lehet, hogy ez a ez az arány ez mondjuk 15-20%.
[00:19:58]Ennek magasabbra kell mennie, hogyha többen biztonságban akarnak lenni.
[00:20:00]Ez egy alacsonyabb.
[00:20:02]Ez egyszerűen az, hogy folyamatosan menekülünk valami elől és versenyt futunk valamivel.
[00:20:10]És ez a valami ráadásul, vagy ennek a valaminek mondjuk a bár én nem vagyok közgazdász, ennek a valaminek a tőkéje folyamatosan, de hát ezt látjuk a világban, olyan embereknél koncentrálódik, [horkantás] egyre kevesebb embernél koncentrálódik, egyre nagyobb tőke.
[00:20:22]Tehát mi lehet, hogy majd a következő szakmámból még talán így, ahogy meg fogok tudni élni, de az biztos, hogy kevésbé jobban fogok tudni megélni, mint most.
[00:20:30]Ez az egyik oldala, de a másik oldala az, hogy mondjuk az, ami ezt okoz, mondjuk ez a technológiai túlpörgetés az mondjuk csak tavaly, csak tavalyi évben a mesterséges intelligencia, amiről azt hisszük, hogy majd a a jövőnket azt fogja megmenteni, [horkantás] egy New York méretű energiafelhasználással és környezetszennyezéssel pakolt rá még a bolygóra arra, amiben mi élünk.
[00:20:51]Annyi vizet használt, több vizet használ fel a mesterséges intelligencia egy évben, mint amennyi palackozott vizet az emberiség felhasznál.
[00:20:58]És mire?
[00:21:00]arra, hogy arra még, amire ma van, és mi mi mennyi mindre mire has de mire használja a vizet a mesterséges a szerverközpontoknak a hűtésére, a technológiára és ez csak a víz.
[00:21:09]És ez csak a víz.
[00:21:11]Tehát olyan nem véletlen szerintem az ásványi anyagok, ami amit ma látunk akár Grönland kapcsán, akár Venezuela kapcsán, ezek mind azokért az utolsó erő vagy azokért az erőforrásokért folynak, amiket meg kell szerezni.
[00:21:26]az, hogy ez a fejlődési tempó még tartható legyen, de hogy ez nem tartható exponenciálisan így még mondjuk 5-10 évig, az biztos.
[00:21:32]És vagy magunkra gyújtjuk a bolygót, vagy egy olyan recesszióba esünk vissza, világszinte, vagy legalábbis a fejlett nyugati világ, amiben totálisan megszűnik az, amire most, vagy mondjuk 10, 20-30 éve mi berendezkedtünk.
[00:21:48]A a az is van, hogy az egész emberiség, miközben az emberiség körében az erkölcs univerzalizálódott, és a ahogy globalizálódott a nyugati szellem, úgy globálissá váltak a erkölcsi dilemmákon való nyugati értelemben vett, Thomas Man értelemben vett gondolkodásnak a a normái.
[00:22:09]a tévorozatok, filmek már ilyen erkölcsi dilemmáknak, ilyen nagyon finom erkölcsi dilemmáknak a az eldöntésére kondicionálják a nézőket.
[00:22:24]Emellett, hogy mindenkivel lett egy nagyon kifinomult erkölcsi érzék, mégha nem iszerint él, aszerint gondolkodik jóról és rosszról, és ez valóban megvalósult, eközben az egész emberiség egy nagyon súlyos erkölcsi válságba került, az értékek elinflálódtak, és az egész emberiség számára ebben az értékválságban fel lett kínálva az egyetlen fennmaradó érték.
[00:22:54]a piacon való sikerességnek az elsajátítása, mint valami, amibe még kapaszkodhatsz, és amivel a saját értékedet megvívhatod, vagy kivívhatod.
[00:23:06]Arról van szó, hogy az emberi létnek az elemi rangja, az eredeti súlya és értéke és mértéke került válságba.
[00:23:20]És a helyére lépett ez a társasjáték, amit ilyen bankjegyekre játszunk, és akinek sok bankjegye van, annak vigyorognia kell.
[00:23:30]Akinek meg kevés bankjegye van, annak vicorognia kell.
[00:23:36]És ez lett felkínálva nekünk a nyugati értékrend helyett, és most mondhatom azt, hogy a az Újszövetség helyett, de ugyanúgy a Tóra helyett és ugyanúgy a tibeti halottas könyv helyett és a Laoce Taut Kingje helyett és az ö 10 fogorvosból kilenc mind a kettővel nagyon elégedett a viccsorgással és a vigy a vigyorgás.
[00:23:58]létező összes szentkönyv helyett ez lett felkínálva nekünk és ez maradt nekünk hogy ebben a társasjátékban ezeket a kétes krediteket megszerezzük és az egész világ arra lett berendezve és azért van mert a neoprotestáns szellem jegyében zajlott le a globalizáció ez a neoprotestán szellem szervezte meg a globális szellemet önmagának önmaga köré És ennek a szellemnek a jegyében te neked az egyetlen, amivel a saját értékedet megvívhatod, meg elsajátíthatod, az az, hogyha beszállsz ebbe a társasjátékba, és halálosan komolyan veszed ezt a társasjátékot, és ebben a társasjátékban a lényed egészével feloldódsz.
[00:24:47]És e és mivel, hogy az embernek legbelül van egy mély belső tudása a zsigereiben, a csontvelejében arról, hogy a létének egy sokkal magasabb érvénye van ennél a nyomorult társasjátéknál, amit a neoliberális szellem fölkínálta számára.
[00:25:08]De ennek az ennek az érvénynek nincsen helye és nincsen szerepe és nincsen nincsen képviselete a világban.
[00:25:17]Ezért az ember ezzel a tudásával magára lett hagyva.
[00:25:26]És és aki nem, aki vesztese ennek a játéknak, vagy viszonyolyogva, undorog, undorodva kivonul ebből a játékból, az ott pang a társadalom szellemi kulturális peremén, és várja a világ végét, és nincs semmi, amiért éljen.
[00:25:48]Egyszerűen elveszett az, amiért az ember gyereket szüljön, amiért az ember azt a gyereket felnevelje, elveszett a remény abban, hogy a gyerekemnek jobb élete lehet, mint nekem.
[00:25:58]És ezek között a körülmények között nem csoda, hogy nem megy a termékenység a 2,1% fölött.
[00:26:08]Másodjára üzetünk ki a paradicsomból talán most.
[00:26:10]Ö nagyon érdekes, hogy amiről amit most megélünk, azt megértek megélték már korábban is egyszer 200 az emberiségt történelme során, de a mostani erkölcsi válság, amiről beszéltő Robi, nagyban különbözik attól, amit amit korábban megéltünk, vagy megtapasztaltunk.
[00:26:26]Most láttam nemrég a William Blake és kortársának a kiállítását a szépművészeti múzeumban, és feltűnt, hogy [horkantás] tömve voltak olyan festményekkel, amik apokalipszisről szóltak, az emberiség angyalok bukásáról szóltak.
[00:26:39]Dante isteni színjátékához készítek a grafikát és egyszerűen olyan depresszív állapotban voltak akkor a művészek, ami ami a látogatók hát és és h emiatt mi is, ami amit nagyjából mi élünk meg most.
[00:26:52]És az volt erre a magyarázat, illetve az volt ennek az oka, hogy az akkori válságok, a háborúk, a ugye az ipari fordalommal járó válságok egyszerűen elvették a jövőt tőlük, nem látták a jövőt, de egy különbség volt köztük meg köztünk, hogy ők még távlatba tudtak tekinteni.
[00:27:08]Ő nekik még volt egy olyan keret, bocsán, amivel ki tudtak, túl tudtak ezen a világon tekinteni.
[00:27:15]És ha mást nem, az apokalipszist várták, és az, hogy majd ők a mennybe kerülnek, a gonoszok meg izé megkapják a b méltó büntetésüket, mi meg a jutalmunkat, még ebben a kis időben talán van élni és alkotni, mert valami jobb jön még, ha ez a világ el is múlik.
[00:27:30]De mi ezt ezt mi nem fogjuk meg nem így fogjuk fel, bocs mi modern nyugati emberek, mi be vagyunk már zárva ebbe a világba.
[00:27:37]nem látunk túl ezen a világon, és ezért vagyunk abban az erkölcsi válságban, mert nincs miért tartani magunkat még abban az utolsó idős érzetben sem, amiben [horkantás] élünk ahhoz erkölcsileg.
[00:27:47]Még állt a mennyboltozata, és még ki volt ö projektálva a játéktér abba a világba, ami innen láthatatlan és amely világba majd innen belehalunk.
[00:28:00]De az a mennyboltozata az ránk omlott mostanra és itt maradtunk bezárva az anyagba.
[00:28:07]És hát az igazi probléma az az, hogy az az a válság akkor az első ipari forradalom idején az egy lokális krízis volt.
[00:28:17]Ez meg egy globális krízis.
[00:28:17]Ez a krízis körbeért a bolygón, és innen már nincsen hova externáliákat kiszervezni.
[00:28:25]Ott még ki lehetett szervezni az externáliát Londonból, London külvárosába, London külvárosából Angliába, Angliából a gyarmatokra.
[00:28:35]Ma már nincs hova, körbeértünk a bolygón, és a saját hulladékunkba fulladunk bele.
[00:28:44]Egy pár dolgot dologgal továbbra sem érek.
[00:28:47]értek egyet, de itt ebből kihátrálnék.
[00:28:51]Viszont a Gergőt alátámasztandó 2013-tól 23ig, ez azért 10 év, az Egyesült Államoknak az AI-al összeasszociálható cégeknek a GDP részada az ilyen kettőről 5%-ra nőtt, amiz már az öt is durva.
[00:29:07]Nyilván ez nem azt jelenti, hogy ilyen AI only, hanem most azt mondod, hogy S&P 500, hát ott rengeteg olyan cég van, aki bevásárolja magát ebbe a buliba, de már eddig is egy 75 meg 150 éves történetre tekinthet vissza.
[00:29:21]Szintén téged támogatandó, vagy csak egyszerűen tájékoztatás, az energiafelhasználása az ilyen szerverparkoknak vagy AI asszociálható cégeknek.
[00:29:30]Ez viszont csak egy előrejelzés, ez nem tény.
[00:29:33]2023-tól 28-ig ö év alatt a az országos 4%-ról ilyen 7 és 12% közé emelkedhet.
[00:29:42]Tehát az energiafelhasználás magasabb, mint a GDP-ben való piacszerzés vagy részesedésnövekedés.
[00:29:52]Nem tűnik jó bulinak.
[00:29:52]Ugye nagyon durva, hogy mind a kripto, mind az AI, a két nagy felhajtás az elmúlt 10-15 évben, mind a kettő ilyen energia pazarló dolog.
[00:30:04]A azt, hogy az, hogy ugye az, hogy lemegy 2,05 vagy 2,1 alá a a termékenységi mutató egy országban, az még egyelőre nem feltétlenül a bizonytalanságot mutatja ki, mert az egy gyerekes svéd orvosházaspár az nem a bizonytalanság, a következménye a bizonytalanság.
[00:30:25]Az, hogy a korfa fejel lefelé fordulása, az utána még hízni is fog.
[00:30:31]De az [horkantás] milyen érdekes, vagy akár visszás, hogy mi itt, mint aktív középkorú emberek, akik adóznak és éppen részt vesznek a gazdaság etetésében, azon aggódunk, hogy lehessünk majd mi is olyan nyugdíjasok, akik viszont utána enni kapnak belőle, meg szavazhatnak róla.
[00:30:51]Tod vagyunk különbözőek, inkább áhítjuk azt, hogy fenn maradjon ez a rendszer.
[00:30:57]Én egyébként tényleg, mert én nagyon igazságosnak tartom azt, hogy eltartjuk azok, ez a normális, hogy egy réteg eltartja azokat, akik már nagyon öregek, vagy még túl fiatalok.
[00:31:06]És a kettőt érdemes összekötni, mert aki nagyon utálja az öregeket, az próbálja meg úgy megközelíteni őket, mint a gyerekeket.
[00:31:15]Hogyha ez ilyen egyszerű, hogy valaki haszontalan, akkor a gyerekekre is így kell tekinteni: Értem, hogy ők a jövőben majd dolgozni fognak, de aki megnyugdíjas, az meg régen dolgozott.
[00:31:26]Tehát nem igazán tudom a dolgot ketté csapni, amikor meg arról van szó, hogy az 50-es évekkel helyezzük kontrasztba, mert te így kezdted ezt a beszélgetést, hogy ma milyen kilátásaink vannak.
[00:31:38]Hát az Egyesült Államokban még csak a, hogy mondjam, a a plázák előszobájában járunk, és még csak érkezik ez a New Dealás.
[00:31:48]Meg a az körülbelül akkor, de hogy a a 70-es éveknek ez a kertvárosos porszívó ügynökös világa.
[00:31:56]De náluk sem olyan kitartó.
[00:31:56]Mi viszont nehezebben tudjuk az 50-es évekkel magunkat összehasonlítani, mert azóta egyszer-kétszer kicserélődött a rendszer, amiben élünk.
[00:32:06]És teljesen hamis volt 40 évig az, hogy egy fenntartható modelle-e az, hogy anya ül a traktoron, meg apa lopja a csavart a gyárból.
[00:32:15]De hogyha most ezt mondjuk 1530-cal hasonlítanánk össze, hogy Nyugat-Európában a protestantizmus van bontakozóban, nálunk meg már a török hódoltság első éveiben járunk.
[00:32:26]Akkor vajon milyen szar nekünk ma?
[00:32:31]Tudod, vagy ha csak az 1780-as évekkel hasonlítod össze, hogy Európában éppen egy ilyen emberjogi vívmányokat, sőt nem világszerte a szabadságvívmányokat előállító forradalmak fognak zajlani.
[00:32:47]És az az egy lé létbizonyosság a maihoz képest, mert szerintem egyébként alacsony.
[00:32:51]Tehát, hogy azért önkényes, hogy a pont az 50-es évekkel hasonlítottuk ezt össze, ahol ugy a hideg háború közben össze összeszorított segjukkal az embernek inkább szerintem politikai és háborús fenyegetettség volt a nyakán, nem pedig ilyen karrier karrierút fenyegetettség.
[00:33:12]Hát nem tudom.
[00:33:12]Én szerintem a nagyapáinknak még távlatb volt a jövője, mint nekünk.
[00:33:19]És abban is biztos vagyok, hogy hogy a 1500-as években akármilyen járványok, akármilyen Pest is volt az embereknek, amiről Robival beszéltünk, akkor is volt kilátás, ha azt hitték, hogy holnap meg fognak halni.
[00:33:32]Ma akkor sincs kilátásunk, ha tudjuk, hogy egy év múlva nem fogunk meghalni.
[00:33:37]Egy időgép sokat segítene eldönteni, hogy mennyire volt az Ja.