Puzsér Róbert 40:15

Visszafordul-e Amerika a semmibe vezető úton? Restaurálható-e a nyugati világrend Trump bukása után?

trumpputyinkülpolitikaamerikai politikaukrán háborúközéletpuzsér
Irányultság: KonzervatívKötődés: Független
Visszafordul-e Amerika a semmibe vezető úton? Restaurálható-e a nyugati világrend Trump bukása után?
tl;dr
  • Résztvevők: Puzsér Róbert (mint „Robi”) és két beszélgetőtárs, köztük „Ági”, akik a Trump–Putyin megállapodást és annak következményeit vitatják meg.
  • A téma kiindulópontja: Trump egyoldalúan bejelentett egy orosz–ukrán „energetikai tűzszünetet” – Ukrajna a sajtóból értesült róla, miközben az orosz támadások folytatódtak.
  • Trump politikastílusának lényege a beszélgetés szerint: nem értelmezi a valóságot, hanem megpróbálja létrehozni azt – bár másik nézet szerint a „blöff-politika” már beárazódott, kimerült.
  • Kiemelt tézis: Trump második elnöksége paradox módon a „legjobb, ami történhetett” – a rendszerhiba így rendszerré válva láthatóvá vált és „beárazódik”, ahelyett hogy mítoszként megőrződne.
  • Az identitáspolitika minden szegmense saját ellendrukkot termelt ki, ami felzabálta a konszenzusokat – a beszélgető szerint ez alakulhat polgárháborúba.
  • Történelmi párhuzam: az 1938-as szudétavidéki analógia szerint a békét csak az erőegyensúlyon alapuló státuszkó teremti, a birodalom étvágyát engedményekkel nem lehet csillapítani.
  • Ellentétes nézet: minden konfliktus valójában erőforrásokért (olaj, víz) folyik, Kína pedig a valódi referenciapont – Ukrajna az amerikai választónak nem érdek.
  • Központi elméleti kérdés: Amerika birodalom vagy „kalmárköztársaság”? Ha szövetségeseit kiszolgáltatja az ellenségeinek, megbízhatatlan üzletfél – ez a nyugati világrend destabilizálását jelenti.
  • Spengleri fordulat: „Akkor bukik meg egy civilizáció, amikor többé nem hisz a saját értékeiben” – az értékmentesített világpolitika hosszú távon az érdekeket is sérteni fogja.
  • Záró gondolkodás: a félidős választások utáni előválasztások utolsó esélyt jelentenhetnek a visszafordulásra – ha nincs konszenzus arról, hogy Amerika birodalom, „már csak a polgárháború van”.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A Puzsér Róbert csatornáján megjelent, több mint negyvenperces beszélgetésben a résztvevők – a hangulat alapján egy műsorvezető (a beszélgetésben „Robiként" szólítják, feltehetően Puzsér Róbert), valamint „Ági" és egy harmadik társalgó – Trump és Putyin állítólagos megállapodását, az ukrán háború „megoldásának" látszatát, a nyugati világrend felbomlását és Amerika jövőjét vitatják meg. A beszélgetés a Trump-féle politikastílus működésének elemzésétől az érték- és érdek alapú világpolitikai vitán át egészen a kapitalizmus jövőjéig terjed.

A Trump–Putyin „energetikai tűzszünet": mi történt?

A beszélgetés kiindulópontja a hír, amely szerint Donald Trump megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízel világpiaci és amerikai szállításáról, majd bejelentett egy „energetikai tűzszünetet" Oroszország és Ukrajna között. Trump ugyanakkor közben Zelenszkijt az orosz finomítók elleni ukrán támadások miatt bírálta, és sürgette egy új ukrán elnök felállítását.

A legérzékletesebb részlet: a tűzszünetről maga Ukrajna nem tudott. Zelenszkij október 12-én azt közölte, hogy Kijevvel nem egyeztettek, írásos megállapodást nem látott, az orosz energetikai támadások pedig folytatódtak. Ukrajna ugyan kijelentette, hogy kész kölcsönösen leállítani az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat – „ez azt jelenti, hogy amennyiben Oroszország, annyiban Ukrajna" –, de a bejelentést Zelenszkij a sajtóból értesült.

Egyik beszélgető ettől a helyzettől indult el a kérdéssel: milyen tűzszünet az, amiről nem tud az egyik fél?

„Bejelenti az amerikai elnök, Oroszország pedig ráadásul tovább támad. De az nem tűzszünet, az valójában […] egy médiablöff, amit kikiáltottak, vagy megneveztek tűzszünetnek, hiszen ő a birodalom, ő bejelenti, ő Ukrajna nevében bejelenti." *

Időközben a Kreml szóvivője is nyilatkozott: Ukrajna ügyében nincsen szó semmiféle engedményről Moszkva részéről, azt mondta, nem lát közvetlen összefüggést, és „valójában ez az orosz–amerikai együttműködés egy mindkét fél számára rendkívül előnyös területe, az Egyesült Államok érdekeit, a globális energiapiacok érdekeit és Oroszország érdekeit egyaránt szolgálja".

Ezzel a beszélgetők szerint beigazolódott, hogy valóban történt valami megállapodás egy harmadik féllel kapcsolatban, aki nem tudott róla – és ezt most már mindkét fél elismerte, együtt azzal, hogy a harmadik fél nem tényező, nem számít.

Trump mint valósággyártó – a blöff-politika

A beszélgetők egyik központi megállapítása, hogy Trumpal a politikába egy új korszak érkezett: ő nem értelmezi a valóságot, hanem létre akarja hozni a valóságot. Nem felhasznál tényeket, hanem „csinál valamit", és ettől – állítása szerint – tényleg az lesz.

„Az a gyönyörű, hogy tényleg bármit bejelenthetett, azt is bejelentheti, hogy mostantól Ukrajna Amerika része." *

A magyarázat között ott van a belpolitika: néhány hét múlva félidős választások lesznek az Egyesült Államokban, és Trumpnak érdekei vannak, az amerikai választóknak játszik. A bejelentéssel néhány napnyi könnyebbséget akart adni az amerikai piacon – az orosz dízel-szállítás kérdésében az egyik beszélő úgy számolt, hogy egy napi amerikai fogyasztásnak megfelelő mennyiség elosztva akár száz napra is nyújthat kis enyhülést, az árak ezektől a számoktól függően néhány százalékkal eshetnek.

Egy másik beszélgető azonban skeptikus volt a számításokkal kapcsolatban, és a lényeget a blöff leépülésében látta:

„Ez a blöff-politika kimerült. Ez a szélhámoskodás már nem működik. Ez beárazódott." *

Válaszként azt hozták fel, hogy Trump megítélése az amerikai közvélemény körében: egyetlen elnök sem volt még ennyire népszerűtlen a saját ciklusának ebben a szakaszában.

Szuverenitás és Ukrajna sorsa: mások döntenek helyettük

A beszélgetés felvetette a kérdést: meddig terjed a szuverenitás a globális politikában, ahol minden nagy ország döntése kihat másik országra? Az ukránok olyan háborút vívnak, amelyben mások döntenek a tűzszünetről, a háború hosszáról. De – ahogy az egyik résztvevő pontosította – valójában nem is döntenek, „mások úgy demonstrálnak, mintha döntenének a tűzszünetről".

A kritikát az is kiegészítette: miért is kellene Zelenszkinek betartania azt, amiről Trump és Putyin megállapodik? Ő nem tartja be két másik politikus megállapodását – és ez logikus is. Trump viszont úgy pozícionálja magát, mintha garantálni tudná, hogy Ukrajna betartja a tűzszünetet, és ezzel fenyegetőzik: ha Zelenszkij nem tartja be, „új elnököt" sürget.

Trump megítélése és a második ciklus mint „legjobb, ami történhetett"

A beszélgetés egyik legerősebb tezise az, hogy Trump második újraválasztása volt a legjobb, ami történhetett:

„Ha a Trum pot a Kamala Harris legyőzte volna, akkor a Trump egy mitikus alak lenne, és hamarosan egy legendaként iratkozna be a világtörténelembe. De visszatért Trump és lehetőséget kapott arra, hogy rendszerhibából rendszerré válva egész Amerika nevében politizáljon, a birodalom nevében politizáljon, globális politikát folytasson, és ott árazza be magát – és nem csak magát, hanem az alt-right ideológiát, nem csak magát, hanem ezt a troll-kurzust, amelyet ő reprezentál és megszemélyesít."

Az érvelés: ami az első ciklusban működött – a trollkodás a demokrata mélyállam és a liberális média ellen –, az kiexportálva a világpolitikai porondra megrendítő hatással lett Amerika helyzetére a nyugati féltekén. Ugyanaz a stílus, amellyel az elnök a belpolitikai ellenfeleit provokálta, most az „egykori birodalom" nevében üzen a franciáknak, bejelenti, hogy Kanada Amerika 51. állama lesz. Egyik beszélgető szerint ez a kis színpadon szórakoztató volt, de a „globális, bolygóméretű világpolitikai színpadon már nem vicces, hanem egy pusztító káosz" – és Amerika kezd rájönni erre.

Hasonló logika ment végig a nemzeti pártokról is: a beszélgető szerint nincs értelme az üvegplafonoknak, a karanténnak, a gettósításnak – a nemzeti tömörülésnek Franciaországban és az AfD-nek Németországban is hatalomra kell jutnia, „meg kell, hogy méressenek, és szét kell, hogy égjenek a valóság színpadán, hogy aztán tovább lehessen lépni rajtuk". Ellenzékben ugyanis nem tudnak megbukni.

Identitáspolitika, polarizáció, polgárháborús rémálom

A beszélgetés széles gondolati íve eljutott az amerikai politikai polarizáció gyökereihez is. Az egyik résztvevő szerint a demokrata párt identitáspolitikája minden szegmensében kitermelte a saját ellendrukkját:

  • a bevándorló identitáspolitika → az „őslakos" (azaz a Main Flowerrel érkező, nem indián) identitáspolitika;
  • a rokkant/fogyatékos identitáspolitika → a „sportos, egészséges, fiatalos" identitáspolitika;
  • a szexuális kisebbségi identitáspolitika → a heteroszexuális identitáspolitika;
  • a feminista identitáspolitika → a macsó identitáspolitika.

„Gyakorlatilag ez fölzabálta a konszenzusokat, és fölzabálta a közös ügyekről való beszéd képességét is. Tehát fölzabálta a jelent, és ennek nyomán fölzabálta a jövőt is." *

Ennek a szélsőséges polarizációnak a szerinte nincs alternatívája: „vagy polgárháború lesz, vagy polgárháború lesz." Ebből a politikából vissza kell tántorodni – de a republikánusoknál Trump leváltotta a régi iskolát, a demokratáknál pedig „nem látom, hogy bármit is tanultak volna". Náluk a világmagyarázat odáig terjed, hogy „Trump azért nyerte meg a választást, mert Kamala Harris későn indította a kampányát".

1938-analógia, erőegyensúly, birodalmak étvágya

A másik nagy gondolati szál a történelmi párhuzamok köré épült. Az egyik beszélgető szerint ugyanott tartunk, mint 1938-ban, amikor a szudétavidéket a nagyhatalmak a fejük felett döntötték el, és hittek abban, hogy ezzel megoldják a problémát – de csak eszkalálták.

„A Krím az egy Ausztria-anschlusz. Donyeck és Luhansk meg a szudétavidék. Szóval mindig az a mondás, hogy na, még ennyit adjunk oda, és akkor a birodalom jól lakik – de a birodalom nem tud jól lakni, mert minden falattól csak megjön az étvágya." *

A tételmondat: „a békét csak az a státuszkó teremti, amely az erőegyensúlyon alapul. Erőt kell az erővel szembeállítani." Az agresszív birodalom akkor retten vissza, ha nagy a kockázata a további falánkságának – de tartós békét ez nem hoz, csak addig, amíg a megerősödéssel lépést tartani. Európa viszont a 81 éves hosszú békekorszakban elhitte Fukuyamának, hogy véget ért a történelem, és hogy a pecsétes papírok, a békekötések, a nemzetközi szerződések ereje fenntartja a státuszkót. „De nem, a történelemben mindig is csak az erő tartotta fenn a státuszkót."

Érdek vagy érték? Olaj, víz, Kína

Ezzel szemben egy másik beszélgető determinisztikusabb, anyagi alapú nézetet fogalmazott meg: nem ideológiai törésvonalakról van szó, hanem erőforrásokról.

„Minden, amit Amerika lép, Oroszország lép, Kína lép, Izrael lép – a Közel-Keleten a vízért, olajért, máshol is vízért, olajért folyik minden háború." *

Ezért nem számíthatunk arra, hogy Ukrajna szuverenitását vagy az ukrán lakosok érdekeit bármelyik nagyhatalom figyelembe veszi – pláne nem, ha az amerikai választópolgárnak fontosabb a havi pénztárcája, mint hogy mi lesz az ukrán emberekkel.

A Kína-tényező ráadásul áthatja az egész elemzést: az Egyesült Államok most Kínával versenyez, nem Európát akarja megmenteni. „Ukrajna nem az ő háborújuk" – sok amerikai választó azt sem tudja, hol van. Viszont Kína mint óriási fenyegetés ott van, ezért „minden lépést, amit akár Trumpnak, akár az unió viszonylatát nézzük, abban figyelembe kell venni, hogy hol van Kína ebben a játékban". Az Egyesült Államoknak az a jó, ha Európa gyengül, ha Kína gyengül, ha Oroszország gyengül – de ezt az egyensúlyt nem tudja majd meglépni, és közben Kína mindent kihasznál: „szerintem még inkább befelé fogunk menni abba a süllyesztőbe."

Birodalom vs. „kalmárköztársaság" – a nyugati szövetségi rendszer válsága

A beszélgetés egyik legerősebb elméleti pontja a birodalomfogalom elemzése. A kérdés: Amerika egyáltalán birodalom-e? Mert ha birodalom, akkor nem szövetkezhet az ellenségeivel a szövetségesei ellen. Ha viszont csak egy „kalmárköztársaság", amelynek nincsenek értékei és érdekszférája, csak folyamatos kalkulációja – az szerinte pontosan leírja Trumpot: „üzletember, igen, de ez nem birodalom."

„Az a birodalom, amelyik a szövetségeseit hátba döfi és kiszolgáltatja az ellenségeinek, az a birodalom megbízhatatlan – valójában nem szövetséges, hanem egy hitvány üzletfél, aki folyamatosan azt kalkulálja, hogy pluszos nekem ez a szövetség, vagy mínuszos. Nincs kőbevésve semmi." *

Ez „szakítás Amerikának az évszázados világpolitikai szerepével". A birodalom ugyanis nem úgy gondol magára, mint egy kalmár, hanem úgy, hogy van érdekszférája, és azt automatikusan, törvényszerűen védelmezi – ahogy hozzátartozik az epres szigetek, a nagy tavak, a Sziklás-hegység. A francia–brit–amerikai szövetség két világháborút nyert meg, és ez az észak-atlanti szövetségi rendszer tartotta fenn a világrendet. Ha ebből Amerika kiszáll – pontosabban: „ebből Trump száll ki, nem Amerika" –, az a teljes nyugati világrend destabilizálását jelenti. Ugyanakkor az is feltétel lett volna, hogy az amerikai elit vagy társadalom ezt tudomásul vegye – és ez nem biztos.

A vitának volt egy Spengler-mélysége is: a beszélgető szerint, amikor Amerika feladja a liberális kapitalizmus értékeinek terjesztését – amely az ő „hódítása", befolyásszerzése –, és elkezd az ellenséges berendezkedésekkel szövetkezni a saját szövetségesei rovására, az bizonyos értelemben „az oszlató spengleri nyugatalkony forgatókönyvét hajtja végre".

„Az a civilizációnak van vége, amelyik már többé nem hisz a saját értékeiben. […] Akkor bukik meg egy civilizáció, amikor többé nem hisz a saját értékeiben." *

Erre a felvetésre jött a kritika: „olyasmit kérsz Donal Trumpon, amivel ő eredendően nem rendelkezik. Az értékalapú gondolkodás teljesen távol áll tőle." Szeptemberben még oroszellenes szankciókat írt alá, júliusban támogatta Ukrajna rakéta-gyártását, most meg hirtelen megállapodást kötött Putyinnal anélkül, hogy szólt volna az ukránoknak. A válasz erre az volt, hogy ezek csak első pillantásra értékek: „valójában ezek érdekek, csak egy komplexebb realitásértelmezésben válnak érdekekké." A birodalmi érdek az államrezon, amelynek Trumpnak alá kéne rendelődni – de „nem Trump tartozik a birodalomhoz, hanem a birodalom tartozik Trumphoz", és Trump az, aki értékesíti a világpolitikában.

Tajvan, Kína és a hárompólusú világ

A Tajvan-kérdés elemzése egy másik lehetséges forgatókönyvet vázolt fel: az Egyesült Államok már készül arra (az egyik beszélgető Musk szorgalmazását említette), hogy a chipgyártást és a technológiát Tajvanról az Egyesült Államokba helyezzék át – ez Tajvan egyetlen értéke. Ha ez megtörténik, „abban a pillanatban elengedik Tajvan kezét, kínai lesz Tajvan". Ekkor egy hárompólusú világrend alakulhat ki: Észak- és Dél-Amerika, Kína Kelet-Azsiával, és Oroszország, amely amennyit tud, Európából kiszakít – míg Európa gyengül.

Tajvan azért is fontos Kínának, mert belpolitikailag nem engedheti meg, hogy létezzen egy „nyugat-Kína" – hogy a kínai állampolgár lássa, kínai is élhet nyugati módon, és működik. Ugyanezért nem engedheti meg Putyin, hogy Ukrajna egy „nyugatos Oroszország" legyen: ettől mindkét állam a saját államrendje megkérdőjelezhetőségétől fél.

A kapitalizmus válsága és a rövid távú politika csapdája

A beszélgetés tágcásabb szintjén felmerült, hogy talán nem is politikai, hanem gazdasági törésről van szó: „nagyon sok közgazdász beszél arról, hogy a kapitalizmus válságban van – legalábbis az a liberális kapitalizmus és azok a gazdaságok, amit mi így ismertünk. Fenntarthatatlan környezetileg, gazdaságilag, és vége van." Alternatívát senki nem tud megnevezni – az egyik felvetés szerint lehet, hogy valami „technofeudalizmus" jön majd, ahol a munkásréteg ki van szolgáltatva, és az erőforrások feletti hatalom hajtja a gazdaságokat.

Ehhez kapcsolódott a demokrácia mélyproblémája: minden politikus a következő választásig lát, maximum éves költségvetési ciklusokban gondolkodik, míg az oroszok és a kínaiak évtizedes, évszázados távlatokban tudnak. A 20. században Amerika még tudott: volt egy választási ciklusokon túli „birodalmi politikai" réteg kontinuitással demokrata és republikánus elnökök között – „és a Trump ennek vetett véget".

A válasz erre az volt, hogy a demokráciának ez a legnagyobb mélyproblémája, és a választók sem tudnak évtizedes távlatokban gondolkodni – „akkor hát arra ítéltetnek, hogy újra megtanulják a maguk bőrén, a maguk kárán. Szerintem ez már nem fog visszajönni."

A trumpi politika csapdája pedig: „ha értékmentesíted a világpolitikát vagy a birodalmi politikát, abban második szándékkal, középtávon már az érdekeid is sérülnek" – a szuper rövidtávú, perspektíva nélküli politizálás nem látja az értékek mögött a hosszú távú, évszázados érdeket.

Előválasztások: utolsó esély a visszafordulásra?

A beszélgetés zárásaként a félidős választások utáni republikánus és demokrata előválasztásokról volt szó, amelyeket a résztvevők nagy történelmi esélynek láttak:

„Ezek az előválasztások most nagy történelmi esélyt jelentenek, hogy Amerika visszaforduljon a semmibe vezető útról, hogy visszaforduljon a 20. századi önmagához, a 20. századi értékvilágához – úgy a republikáns párt, mint a demokrata párt –, hogy találjon konszenzusokat." *

A záró tétel komor: „Ha az nem konszenzus, hogy Amerika birodalom, akkor nincsenek többé konszenzusok, és akkor már csak a polgárháború van." Trump viselkedésével kapcsolatban azt is mondták, hogy nem egyedül van a sztoriban – ott van Vance, Rubio, a szenátus, akik megfoghatnák, de nem teszik. És ha Trump elveszíti a félidős választásokat, de nem húznak be a kéziféket, akkor két év múlva sem számíthatunk rá, hogy bárki be fogja húzni.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Rác András" – az átiratban szerepel egy név utalásként („így is fogalmazott Rác András") egy gázolajár-kalkulációval kapcsolatban; a pontos azonosítás nem lehetséges az átiratból, a név helyesírása bizonytalan.
  • „VZ"/„VSZ" – többször szerepel rövidítésként („ott van VZ, ott van Rubio"); a kontextusból valószínűsíthető, hogy egy politikus monogramja, de a torz alak alapján nem azonosítható egyértelműen.
  • „Siting Pint" / „Szicin Ping" – a kínai államfő nevének nyilvánvalóan torz alakjai; a helyes alak valószínűsíthető, de az átirat többféle írásmódot tartalmaz.
  • „Vladyimir Potyin", „Donál Trumpal", „Zelenskek", „éjszakatlanti", „KremlÖl szóvivője" – nyilvánvaló ASR-torzulások, jelentésük a szövegkörnyezetből rekonstruálható.
  • Több helyen az átirat szerkezeti töredékessége (megszakított mondatok, egymásba vágott beszéd, „[horkantás]" jelölések – a hangfelvételen hallható horkantásszerű hang) miatt egyes váltásoknál nem állapítható meg egyértelműen, melyik beszélő melyik állítást mondta.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Donald Trump megállapodott Vladyimir Potyinnal az orosz dízel világpiaci és amerikai szállításáról, majd energetikai tűzszünetet jelentett be Oroszország és Ukrajna között.

[00:00:12]Ismétlem, ízlelgessük.

[00:00:15]Donald Trump energetikai tűzszünetet jelentett be Oroszország és Ukrajna között.

[00:00:22]Közben Zelenskít az orosz finomítók elleni támadások miatt bírálta, és új ukrán elnököt sürgetett.

[00:00:30]ízlelgessük.

[00:00:30]Trump új ukrán elnököt sürgetett.

[00:00:34]Zelenszki október 12-én azt mondta, Kievvel nem egyeztettek a tűzszünetről.

[00:00:40]Írásos megállapodást sem látott, az orosz energetikai támadások pedig folytatódtak.

[00:00:46]Ukrajna kész kölcsönösen leállítani az energetikai infrastruktúra elleni csapásokat kölcsönösen.

[00:00:52]Ez azt jelenti, hogy amennyiben Oroszország, annyiban Ukrajna.

[00:00:57]Zelenszki olyannyira nem tudott róla, hogy a sajtóból értesült.

[00:00:59]Szóval, hogy azért így én azt azt is ízlelgetem azt a részét is, hogy milyen tűzszünet az, amiről nem tud az egyik fél.

[00:01:07]Tehát bejelenti az amerikai elnök, Oroszország pedig ráadásul tovább támad.

[00:01:11]De az nem tűzszünet, az valójában, hanem az val, hanem az egy ilyen egy médiablöff, amit kikiáltállt, vagy megneveztő szünetnek, hiszen hát ő a birodalom, hát ő bejelenti, ő Ukrajna nevében bejelenti.

[00:01:26]De az, hogy a politikai akarat meg a tényszerű valós részkonfliktusban állt, az mindig igaz volt.

[00:01:31]Donál Trumpal jött el szerintem a politikában egy olyan korszak, ahol és ezzel a kilentésével is Trump ezt igazolja, hogy ő a létre akarja hozni a valóságot, tehát nem értelmezi, nem felhasznál bizonyos dolgokat, hanem csinál valamit.

[00:01:43]Ugye pár hét múlva félidős választások lesznek Amerikában.

[00:01:47]Érdekei vannak, az amerikai választóknak játszik.

[00:01:50]Így gondolt, ha lép egy ilyet, hát úgy látszik, ez de nem csak az ukránokhoz nem jutott, hanem az orokhoz, oroszokhoz sem, mert ahogy mondta, tovább támadják tovább támadják Ukrajnát.

[00:01:59]De azzal, hogy így megpróbálja létrehozni a valóságot, hogy igazából és megkerüli Ukrajnát, megkerüli Zelenskit, tulajd az a kérdés is felmerül, hogy meddig lesz maga Ukrajna, de úgy a világpolitikában, vagy abban a globális politikában, ami most zajlik körülöttünk, ahol minden nagy ország vagy minden ország döntése kihat valahogyan egy másik országra, meddig terjed a szuverenitás?

[00:02:25]Mer az egy dolog, hogy az oroszok tovább bombázzák, illetve tovább támadják Kijev, meg hogy Trumpnak ez politikai érdeke.

[00:02:31]De most az ukránok egy olyan háborút vívnak, amiben mások döntenek helyettük.

[00:02:36]Mások döntenek a tűzszünetről, mások döntenek arra, hogy meddig tart egy háború.

[00:02:41]Nem, nem döntenek a tűzszünetről mások.

[00:02:43]Mások úgy demóznak, mintha döntenének a tűzszünetről.

[00:02:47]Nem döntenek a tűzszünetről.

[00:02:48]De tulajdonképpen bármit be most ettől ettől, hogy a Trump bejelentette a tűzszünetet, ettől tűzszünet le.

[00:02:52]Az a gyönyörű, hogy tényleg bármit bejelentett, azt is bejelentheti, hogy mostantól Ukrajna Amerika része.

[00:02:57]Akor megállapodtak Putyinnal erről.

[00:03:00]Csak Putyin Putyin mutassa azt, hogy mert volt már ilyen a történelemben Trump és Putyin kapcsolatában, hogy Putyin mutassa azt, hogy ki itt a főnök, tovább leszarja azt, hogy mit beszéltek Trumppal.

[00:03:12]De ha tényleg történt egy ilyen megállapodás, akkor mit kap Putyin cserébe?

[00:03:15]gazdasági szabadságot tulajdonképpen vagy engedményeket azzal, hogy tovább tulajdonképpen politikailag is úgy tűnik, mint aki egyre kevésbé van elszepálva a világ többi részétől, tehát a szankciós politika fel alól részleges mentességet kap, illetve gazdaság engedmény, tehát valamennyi dízele van, bár ők ők is kifogyóban vannak, de tudja szállítani, van partnerek gazdasági partnere.

[00:03:39]Aha.

[00:03:39]És Trump tudja garantálni vagy biztosítani azt, hogy ezt a tűzszünetet, ezt Ukrajna be fogja tartani, kell neki.

[00:03:49]Akkor beszélhetünk tűzszünetről, hogyha vannak eszközei, hogy ezt a tűzszünetet kikényszerítse Ukrajnától.

[00:03:54]Hiszen ő mondhatja azt, hogy ő meg megállapodott Putyinnal és a Zelenski ezt nem tartja be, és hát új elnököt Ukrajnába.

[00:04:03]Miért is kellene?

[00:04:03]De miért is kellene Zelenski de miért is kellene Zelenskek betartania azt, amiről Trump megállapodik?

[00:04:08]Putyinnal, hogy hogy Zelenski nem tartja be két másik politikus megállapodását.

[00:04:15]Nem kell betartania.

[00:04:18]Igen, szerintem nem a nem az a nem azon kell legyen a fókusz, hogy Zelenskek mit kell betartania és mit nem, hanem hogy Trump miért mondta ezt?

[00:04:24]És ugye Trumpnak ki diktál?

[00:04:27]Nem Zelenski, még csak még csak nem is Putyin, hanem az amerikai választók.

[00:04:32]Ők ők azok, akik számon kérik Trumpot, és ők azok, akiknek most játszik.

[00:04:37]és azzal, hogy a pillanatot ezzel tudja uralni, hogy néhány napnyi könnyebbséget hoz az amerikai választókra a piacon.

[00:04:43]A de ez minimális haszon, tehát ez ez egy elenyésző könnyebbség.

[00:04:47]Nem tudhatjuk, nem tudhatjuk, mert már igaz, hogy így egy napnyi, hogy is fogalmazzott Rác András, hogy egy napra lenne elegendő az a mennyiség, de hát ugye egy napi amerikai fogyasztás fedez, hogyha azt most elosztjuk mondjuk 100 nappal, akkor 10%-kal csökken a vagy tud csökkenni a az ára, vagy 1%-kal, vagy 10 nappal, akkor 10%-kal, tehát attól függ, hogy hova húzzuk, tud csökkenni az amerikai piacon a a gázolajnak az ára pici összességében, főleg tényleg hogyha magát a súlyát nézed a témának, nyilván itt a hatalmi blöff is egy nagyon fontos szerepet játszik.

[00:05:25]Kérdés, hogy mekkora ez a tűn ez a blöff politika, ez kimerült.

[00:05:27]Ez a ez a szélhámoskodás, ez már nem működik.

[00:05:32]Ez beárazódott.

[00:05:32]Hát hát nézd meg, hogy nézd meg nézd meg Trumpnak a megítélését az amerikai közvélemény körében.

[00:05:41]De mielőtt megválasztották, akkor is úgy tűnt, hogy azért ott inog.

[00:05:43]Nem, hát történt történt egy bes Igen, de azóta történt egy beszakadás.

[00:05:50]Nem volt ennyire népszerűtlen egy beszakadás.

[00:05:53]Egyetlen egy elnök sem volt még ennyire népszerűtlen ebben a szakaszában a a saját ciklusának.

[00:06:02]Szóval, hogy az az a helyzet, hogy a Trump feldúta az északatlanti világrendnek ezt a bizalmi légkörét, és az, ami az első ciklusában működött az demokrata mélyállammal szemben, meg a liberális médiával szemben, ez a trollkodás, ugyanez, amikor kiexportálod egy világpolitikai porondra, és már nem A az elnök hívja ki a demokrata mélyállamot, vagy hívja ki a liberális média elitet, hanem az Amerikai Egyesült Államoknak a birodalomnak, vagy egykori birodalomnak a nevében folytatja ugyanazt a fajta politikát, hogy így megüzeni a franciáknak, hogy rátok fog rohadni a szar borotok, mert nem veszem át tőletek.

[00:06:56]meg amikor bejelenti, hogy Kanada Amerika 51.

[00:06:59]állama lesz.

[00:06:59]Szóval ez ez a ez a stílus, ez megrendítő hatással lett a Amerika helyzetére a világban a nyugati féltekén.

[00:07:16]Meg a probléma az, hogy bele belement egy olyan háborúba Trump Irán ellen, amivel kapcsolatban nem volt meggyőződve arról, hogy tényleg le akarja folytatni.

[00:07:28]Ezért aztán nem is derül ki, hogy meg tudná-e nyerni a háborút, vagy nem tudná megnyerni, mert a úgy döntött a háború kirobbantásáról, hogy igazán nem volt meggyőződve arról, hogy akarja ezt a háborút.

[00:07:42]Ha meg lenne győződve arról, hogy akarja ezt a háborút, akár meg is nyerhetné, de enélkül a meggyőződés nélkül, hogy ő tényleg meg akarja, hogy ő tényleg térdre akarja kényszeríteni az iráni teokráciát, hogy ő valójában ezt is a a pillanat hatása alatt jó ötletnek tűnt, de nem nincs meg benne a tényleges szándék, hogy végigvigye.

[00:08:05]és gyakorlatilag olyan olyan mértékben dúlta fel az Amerika által, az addig Amerika által uralt világrendet, aminek a következményei, az externáli már visszahatnak az amerikai választópolgárnak a megélhetésére.

[00:08:24]És mennyire van tisztában bocsánat, mondjad.

[00:08:25]És és most már az van, hogy hogy ami szórakoztató volt azon a kis kisebb színpadon, ami nagyjából a fehér háznak meg az amerikai nyilvánosságnak a viszonya, az a globális bolygóméretű világpolitikai színpadon már nem vicces, már nem egy szórakoztató műsor, hanem egy pusztító káosz.

[00:08:47]És a most már Amerika is kezd rájönni erre.

[00:08:50]És azt hiszem, hogy a legjobb, ami történhetett, az a az a Trumpnak a második újraválasztása lett, hogyha a Trumpot a Kamala Harris legyőzte volna, akkor a Trump egy mitikus alak lenne, és hamarosan egy legendaként iratkozna be a világtörténelembe.

[00:09:11]De visszatért Trump és lehetőséget kapott arra, hogy rendszerhibából rendszerré válva egész Amerika nevében politizáljon, a birodalom nevében politizáljon, globális politikát folytasson, és ott árazza be magát, és nem csak magát, hanem az altright ideológiát, nem csak magát, hanem ezt a ezt a trollkurzust, amelyiket ő amelyiket ő reprezentál és megszemélyesít, És és azt hiszem, hogy ez kellett ahhoz, hogy ez a hogy ez a politika elnyerje a maga helyét és szerepét, mert ha mert hogy én azt hiszem, hogy nincs értelme az üvegplafonoknak, nincs értelme a karanténoknak meg a meg a gettósításnak, hanem igenis, és azt gondolom, hogy a nemzeti tömörüléssel Franciaországban és az AfD-vel Németországban is ez kell, hogy legyen majd a kimenetel, hogy előbb vagy utóbb hatalomra kell, hogy jussanak, meg kell, hogy méressenek, és szét kell, hogy ég a valóság színpadán, hogy aztán tovább lehessen lépni rajtuk, mert ez nem fog máshogy menni.

[00:10:20]Tehát minden választáson egyre több és több szavazatot szereznek, előbb-utóbb hatalomra vergődnek, és szerintem előbb vagy utóbb arra lesz szükség, hogy derüljön ki, hogy mit ér az ő politikájuk, mert ellenzékben nem tudnak megbukni.

[00:10:36]Mennyire van tisztában vajon Putyin?

[00:10:39]Trump azzal, hogy hogyan vélekednek róla, akár az amerikai választók, akár nemzetközileg.

[00:10:44]Láttunk olyat, nem is olyan régen néhány hónappal ezelőtt, azt gondoltuk volna, hogy azért tisztában van az akkori miniszterelnök a róla való elképzelésekkel, a jelenlegi helyzettel, a közvélekedéssel is volt nagy meglepetés.

[00:10:59]Az megint egy más kérdés, hogy vajon ez azért volt, mert nem mondtak el neki mindent, vagy azért, mert valami mást remélt elvakultan.

[00:11:04]Én nem vagyok teljesen biztos benne, hogy hogy Trump a valós képet látja.

[00:11:11]Egyébként lát ha nem látja a valós képet, azért nem látja, mert nem akarja látni.

[00:11:17]Szóval, hogy a a közvéleménykutátási adatokkal tisztában lehet lehet.

[00:11:22]Igen.

[00:11:24]Tegnap előtt láttam egy olyan interjút, ahol egy Trump szavazót kérdeztek meg, vagyis a két szavazót, egy hölgyet meg egy meg egy férfit.

[00:11:29]Ö és azt kérdezték tőlük, hogy ö mikor mikor volt nekik jobb az életük most, vagy tudom én pár évvel ezelőtt és hogy hogyan érzik magukat a jelen jelen gazdasági környezetben.

[00:11:41]És elmondták, hogy szerintem mindenhez viszonyítva, egy rövid interjú volt, mindenhez viszonyítva ők ő ő nekik most jobb, mint korábban volt.

[00:11:49]És akkor kérdezte a riporter, hogy de hát gazdaságilag is, és így hát a jobban élnek és így persze persze tudna erre példát mondani?

[00:11:55]És mondta, nem tudom a nő a benzinár a benzin.

[00:11:59]Hát és rámutatott a riporter arra, hogy de hát kettő-három évvel ezelőtt olcsóbb volt a benzin, mint most.

[00:12:06]És a nőnél látszott az arcán, hogy nem megy át ez a gondolat.

[00:12:10]Nem megy át.

[00:12:12]Nem ismerős ez valahonnan.

[00:12:12]Ezek ezek az interjúk.

[00:12:15]Ezért ezért nem érdekel.

[00:12:15]Ezt azért hozta fel ezt a példát Ági, mert ezért nem számít az, hogy a valóság hogyan jut el a Trump szavazókhoz, mert már rég nem ez a kérdés, hogy itt mik a tények, hogy itt mi a valószág.

[00:12:28]Én arról arra gondoltam, hogy Trumphoz mennyire jut el.

[00:12:32]De Trump na de pont ezért nem számít, mert hogy ha Trump Trump nem arra játszik, hogy mi a valóság, és hogy ezt neki ehhez neki valamilyen formában igazodnia kell, hanem Trump állítja elő a valóságot, vagy próbálja előállítani a valóságot, akár ezzel a tűzszínettel.

[00:12:47]Egyre kevés működik, de ez pont olyan játék nála szerintem, mint amilyen Irán megtámadása volt.

[00:12:52]Nem akarta, nem tudta, belevitték, elkezdte, de mint a szerencsejátékosok, már nem tud kiszállni, már nem mer kiszállni belőle.

[00:13:00]És itt is, ebben a történetben is ő már nem léphet vissza egy lépés sem.

[00:13:02]Neki ezt végig kell tolni a falig.

[00:13:05]Lesz ami lesz.

[00:13:08]És hát az a baj, hogy egyébként Putyin ugyanígy van az ukrán háborúval, meg nagyon sokan most a világpolitikai vezetők között ugyanígy közül ugyanígy érzik magukat.

[00:13:17]És hát lehet, Robi, hogy el fognak égni majd a történelem színpadán ezek az emberek, meg ezek a párok, meg ezek az ideológiák, vagy ezek a a politikai mozgások.

[00:13:27]De hát addig mi fog velünk majd történni?

[00:13:29]Mi lesz akkor, hogyha mi lesz kettő év múlva?

[00:13:32]Trump majd ugyanolyan annyit fog mondani, mint Orbán Viktor, hogy kap egyik ikkok, én leléptem és akkor eltűnik.

[00:13:39]A hogy kérdés az, hogy a republikánus kurzus a fejéhez kap-e és kiállít-e egy centrista jelöltet?

[00:13:48]És ugyanilyen fontos kérdés, hogy a demokrata kurzus a fejéhez kap-e és kiállít-e majd egy centrista jelöltet, mert itt a valójában ez a politikai polarizáció vezetett a Trumphoz az, hogy a Demokrat párt nem volt hajlandó engedni az identitáspolitizálásból, és az áldozati identitáspolitizálás kitermelte ezt azt a trumpi tudod a bevándorló identitáspolitizálás kitermelt a őslakos identitáspolitizálás.

[00:14:20]Persze annyira nem őslakos, hogy Indián annyira őslakos, hogy a mainflowerrel érkezett.

[00:14:24]Ö a a fogyatékos vagy rokkant identitáspolitika kitermelte a sportos, egészséges, fiatalos identitáspolitikát.

[00:14:41]a szexuális kisebbségi identitáspolitika kitermelte a heteroszexuális identitáspolitikát.

[00:14:49]a feminista identitáspolitika kitermelte a macsó identitáspolitikát, és gyakorlatilag ez fölzabálta a konszenzusokat, és fölzabálta a közös ügyekről való beszédnek a képességét is.

[00:15:01]Tehát fölzabálta a jelent, és ennek nyomán fölzabálta a jövőt is, hogy áttematizálódott az egész közélet.

[00:15:08]Na most, hogyha ebből nem józanodik ki a republikánus pártnak a Jobbik fele és a demokrata pártnak a Jobbik fele, és nem rántja vissza Amerikát a szakadék széléről, akkor vagy polgárháború lesz, vagy vagy polgárháború lesz.

[00:15:29]Nincs ne valójában nincsen alternatívája a polgárháborúnak.

[00:15:33]Az a helyzet, hogy hogy a hogy ebből a politikából ebből vissza kell tántorodni.

[00:15:38]Csak az a kér, csak az a baj, hogy nem látom még még annak látom jeleit, hogy a republikánus politika ebből visszatántorodna.

[00:15:46]Csak azóta már Trump meg az Altri kurzus leváltotta a régi iskolát.

[00:15:52]A demokratáknál viszont nem látom, hogy bármit is tanultak volna, hogy bármit is megértettek volna.

[00:16:00]Náluk azt látom, hogy ők ők továbbra is egy ilyen valóságtagadásban vannak, és nagyjából az a világmagyarázatuk odáig terjed, hogy Trump azért nyerte meg a választást, mert Kamala Harris késő indította a kampányát.

[00:16:13]Tehát nagyjából ezen ezen a színvonalon értelmezik a problémát.

[00:16:19]Demokratákknál senki.

[00:16:19]A republikánosok JD Vensig vagy már Rubiig tudnak visszatáncolni.

[00:16:25]Tehát az az a maximum, de még az sem biztos, hogy VSZ biztos, hogy nem igen, az pont az nem a centrum felé való lépés, hanem még kitolása ennek a ennek az egésznek.

[00:16:35]Viszont mi lenne akkor, hogyha az Egyesült Államok megpróbálná ezt a centrista irányt belőni?

[00:16:42]Putyin ott maradna, Putyin attól még háborúzna.

[00:16:47]A közelkeleten ott maradna Netanyahu, ott maradna Kína.

[00:16:51]Ugye most az Egyesült Államok Kínával verseny ne nem Európát akarja megmenteni.

[00:16:55]Abszolút nem érdekli Ukrajna.

[00:16:58]Hát gondoljatok bele, hogy a ki azt se tudják sokan az amerikai választók közül, hogy hol van Ukrajna.

[00:17:05]Ez nem az ő háborújuk.

[00:17:05]Viszont Kína, mint óriási fenyegetés, az továbbra is ott van.

[00:17:09]És én szerintem minden lépést, amit amit akár Trumpnak akár akár Trumpnak nézzük, akár az unió viszonylát nézzük, annak a abban figyelembe kell venni azt, hogy hol van Kína ebben a játékban.

[00:17:23]És az Egyesült Államoknak az a jó, hogyha Európa gyengül, ha Kína gyengül, hogyha Oroszország gyengül.

[00:17:31]viszont ezt nem fogja tudni akkor meglépni, hogyha nem tudom továbbra is én ne nekem van egy olyan érzésem, ezt akartam ezt akartam ebbe kezdni, hogy ugyanott tartunk, mint 1938-ban, amikor a szudéta szudéta vidéket a fejük felett így a nagyhatalmak eldöntötték, átadták és és azt hitték, hogy ezzel meg fogják oldani a problémát, de csak tovább eszkalálták, és szerintem nemhogy a centrum felé nem mozognak most a politikai törésvonal Ak, de Kína miatt és egyébként Oroszország miatt, amiatt, hogy ők nem tudnak ebből kiszállni, Kína pedig ezt az egészet kihasználja.

[00:18:10]Szerintem még inkább befele fogunk menni abb a süllyesztőbbe, amiből elindul, amibe most befele.

[00:18:14]Hát tulajdon tulajdonképpen a krím az egy Ausztria anslusz.

[00:18:22]Donyeck és Luhansk az meg a szudéta vidék.

[00:18:26]Szóval, hogy mindig az a mondás, hogy na még ennyit adjunk oda, és akkor ezzel a birodalom jól lakik, de a birodalom nem tud jól lakni, mert minden fogástól csak megjön az étvágya.

[00:18:39]És ez egy történelmi tapasztalat.

[00:18:41]A birodalmak működnek így.

[00:18:44]Nem arról van szó, hogy ez Hitler működése volt, vagy ez Putyin működése, hanem az van, hogyha egy birodal, ha egy agresszív birodalom megalkvással és gyengeséggel és ezeknek a kéztördelő demokráciáknak az aggodalmas alkupozícióival szembesül, akkor többet és még többet és többet akar.

[00:19:04]Szóval, hogy a az a helyzet, hogy mind a békét csak az a státuszkó teremt, amely az erőeggyensúlyon alapul.

[00:19:13]Tehát erőt [horkantás] kell az erővel szembeállítani, és attól a agresszív birodalom visszaretten, és akkor az egy az az erőegyensúly jól lakni nem fog vele, de esetleg akkora lesz a kockázata a további falángságának, hogy kénysz kényszerűen megelékszik.

[00:19:38]Legfeljebb ennyi.

[00:19:38]Legfeljebb ennyit lehet.

[00:19:40]Csak addig, amíg újra meg nem erősödik, és nem lesz.

[00:19:42]Tehát ez tartós békét nem fog elhozni.

[00:19:44]Csak csak addig, amíg akkor akkor azzal a megerő akkor azzal a megerősödéssel lépést kell tartani.

[00:19:51]Akkor azzal akkor azzal az erővel, ami növekszik, növekvő erőt kell szembeállítani, hogy megőrizd a békét.

[00:19:58]Ez ilyen, ez így működik.

[00:19:58]A történelemben mindig is így működött.

[00:20:02]Csak Európa ezalatt az elmúlt 81 év alatt, a 81 éves hosszú békekorszakban elhitte Fukuyamának, hogy végetért a történelem.

[00:20:11]Elhitte, hogy mostantól kezdve csak a a pecsétes papírok, a bék és a nemzetközi szerződések, azok majd azoknak az ereje majd fenntartja a státuszkót.

[00:20:22]De nem, a történelemben mindig is csak az erő tartotta fenn a státuszkót.

[00:20:27]Ezzel szembesülni kell.

[00:20:27]Ezt e ehhez vissza kéne találni ehhez a tudáshoz, mert különben Európa le fog térni.

[00:20:36]Igen, Robi, de te de úgy közelíted meg, van egy olyan érzésem, hogy úgy közelíted meg ezt az egészet, mint ami mögött bármiféle ideológia is kéne, hogy egyébként álljon, tehát hely álljon helyre a rend, legyen béke és ezt valami ezt nem gazdasági, hanem ideológiai törés vonnak, mert én értelmez.

[00:20:52]Márpedig itt szerintem minden, amit Amerika lép, Oroszország lép, Kína lép, Izrael lép Közelkeleten a vízért, olajért, máshol is vízért, olajért folyik minden háború.

[00:21:04]És nem biztos, hogy Amerikának egyébként nem érdeke az, hogy ilyen zavar legyen most a világban, amíg majd el lehet kezdeni olyan területekért kinyújtani a karjukat, ami tele van olajja.

[00:21:16]Hát Kanada, Grönland, a közelkelete, közelkelet az mind mind mind erről szól.

[00:21:21]És amíg ezek az érdek vezetik a politikát meg a háborúkat, addig nem számíthatunk arra, hogy itt majd Ukrajnának a a szuverenitását meg az ukrán lakosok érdekét fogja bármelyik nagyhatalom figyelembe venni.

[00:21:35]Pláne nem akkor, bocsánatot utolsó, pláné nem akkor, hogyha egy amerikai választópolgárnak fontosabb a havi pénztárcája vagy a pénztárcája a hó végén, mint az, hogy mi lesz az ukrán emberekkel, mint ahogy szóba vagy szó sincs róla, hogy mi lesz velük.

[00:21:50]Most így kíváncsiságból, miközben ezt mondtad, ránéztem arra, amit egy órával ezel egy órával, fél órával ezelőtt kérdeztem, hogy egyébként ki tud róla egyáltalán, meg fölmerült, hogy egyáltalán Putin tud-e erről a tűzszetről.

[00:22:05]Nos, tud, időközben a KremlÖl szóvivője nyilatkozott.

[00:22:11]Nincsen semmiféle engedményről szó egyébként Ukrajna ügyében Moszkvától, tehát [horkantás] hogy nincs nincs semmilyen engedmény.

[00:22:17]Azt nyilatkozta, hogy nem látok itt semmilyen közvetlen összefüggést.

[00:22:20]Valójában ez az orosz amerikai együttműködés egy mindkét fél számszámára rendkívül előnyös területe.

[00:22:27]Az Egyesült Államok érdekeit, a globális energiapiacok érdekeit és Oroszország érdekeit egyaránt szolgálja.

[00:22:31]Ezért történik mindez.

[00:22:33]Tehát valóban történt valami megállapodás.

[00:22:38]egyébként egy harmadik féllel kapcsolatban is, aki nem tud róla, ezt most már mind a két fél megerősítette, és és el is ismerték azt, hogy itt a harmadik az nem tényező, az nem számít, az az egy hát [horkantás] egy ilyen szükséges, kellemetlen kis szúnyog, akivel nem kell foglalkozni.

[00:22:55]Csak csak ez nagyon-nagyon rossz üzenet a szövetségesek felé.

[00:22:57]Szóval az a birodalom, amelyik a szövetségeseit hátba döfi és kiszolgáltatja az ellenségeinek, az a birodalom megbízhatatlan, valójában nem szövetséges, hanem valójában egy egy hitsegő üzletfél, aki folyamatosan azt kalkulálja, hogy pluszos nekem ez a szövetség, vagy mínuszos.

[00:23:26]Nincs.

[00:23:26]Tehát nincs kőbevésve semmi.

[00:23:29]Nem tudjuk, hogy tehát és ez szakítás Amerikának az évszázados világpolitikai szerepével.

[00:23:38]Tehát egy birodalom az attól birodalom, hogy ő nem nem úgy gondol magára, mint egy egy ravaszüzlet üzletelő, nem tudom én, mint egy kalmár köztársaságra, amelyik hát most számolja, hogy hogy járok jobban, hanem amelyik úgy gondol saját magára, hogy neki van egy érdekszférája, és azt az érdekszférát védelmezi, mert az ő szövetségi rendszeréhez tartozik, és automatikusan egy ilyen konfliktusban a saját szövetségesei mellé áll.

[00:24:10]Tehát nem kérdőjelezi meg, hogy nekem ez a szövetség ez hasznos-e vagy káros-e, hanem automatikusan és törvényszerűen úgy gondol erre, hogy ez a szövetség, ez hozzám tartozik, ahogy hozzám tartozik az epeletshék, meg a nagy tavak, meg hozzám tartozik a a sziklás hetség.

[00:24:32]És és ö és ez nem kérdés, tehát hogy az, hogy Európa és Amerika Szövetsége, ez a gyakorlatilag a 20.

[00:24:43]században két világháborút nyert meg, ö Franciaország, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok Szövetsége, két világháborút.

[00:24:56]Ez a észak-atlanti gazdasági, katonai szövetség, politikai szövetség.

[00:25:02]Ez tartotta fenn mostanáig a világrendet.

[00:25:08]Most ha ebből Amerika kiszáll, ha ebből Amerika kihátrál, az egyrészt azt jelenti, hogy Európának újra kell fogalmazni a saját magát, ami egyébként simán ráfér Európára, de egyáltalán nem biztos, hogy ebből Amerika kiszáll.

[00:25:23]Ebből Trump száll ki, nem Amerika.

[00:25:27]És hogy a valójában az a nagy kérdés, hogy restaurálható-e az éjszakatlanti világrend Trump esetleges bukása, vagy az altright kurzus esetleges bukása nyomán?

[00:25:38]Mert a fontos fontos kérdés az, hogy Amerika egyáltalán birodalom-e, birodalomként gondol-e saját magára, mert ha birodalom, akkor nem szövetkezhet az ellenségeivel a a szövetségese ellen.

[00:25:52]Ha viszont egy egy kereskedő köztársaság, amelyiknek nincsenek értékei, meg tulajdonképpen érdekszérája sincs, hanem egy folyamatos kalkuláció van, hogy hogy járok jól meg hogyan rossz.

[00:26:06]egy egy ilyen egy ilyen most tulajdonképpen leírta Trumpot.

[00:26:10]Tehát ez így van.

[00:26:11]Hát üzletember egy igen, de egy ilyen ez nem birodalom.

[00:26:14]Tehát ez azt jelenti, hogy Trump leépíti azt, amit jóformán a 19.

[00:26:20]század óta az Egyesült Államok felépített a világpolitikában és főleg az Atlanti óceán fölött Európával.

[00:26:31]Az azt hiszem, hogyha volt az elmúlt, most már mondhatom, hogy 120 évnek olyan kőbevés alapvetése, akkor az az volt, hogy hogy a hogy a nyugati szövetségesek, amit Antantnak hívtak, aztán meg szövetségeseknek hívtak a második világháborúban.

[00:26:54]És az Egyesült Államok, ez egy szövetségi rendszer, és ez átöröklődött a NATOba.

[00:27:03]Ez ez volt az alapja a világrendnek.

[00:27:06]Most úgy néz ki, hogy a Trump ezt fölmondja, de akkor ez valójában ez az egész egész nyugati világrend destabilizálását jelenti.

[00:27:17]És egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai elit még, hogyha a republikánus elitet Trump le is váltotta, egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai elit ezt tudomásul veszi.

[00:27:29]Egyáltalán nem biztos, hogy az amerikai társadalom ezt tudomásul veszi.

[00:27:33]De miért kéne tudomásul vennie?

[00:27:33]Tehát hogyha belegondolsz tehát annyi annyi, ha csak megnézed a Tajwán körüli konfliktust, ahol az Egyesült Államok ugye még próbál látszólag ellentartani Kínának, viszont már készülnek arra, ugye Mask ezt szorgalmazta, hogy a chipgyártást, az amerikai eszközöknek a chipgyártását meg a technológiát Taiwanról áthelyezék.

[00:27:57]Ugye az egyetlen értéke Taiwannak az ez.

[00:28:00]áthelyezzék az Egyesült Államokba ugyanúgy, ahogy egy csomó mindent.

[00:28:03]Ivan ebben nem lesz partner.

[00:28:05]Hát csak a kérdés, hogy érdekel-e bárkit, hogy mennyire partner, mennyire nem, mennyire lesz könnyű onnan azt a technológiát az Egyesült Államoknak elvinni és hazavinni.

[00:28:12]Viszont hogyha ez megtörténik, akkor abban a pillanatban elengedik Taiwannak a kezét, kínai lesz Tajvan.

[00:28:19]És és amint ez megtörténik, szerintem azzal arra számítanak, hogy hogy ki fog alakulni egy ilyen három három pólusú világrend az Egyesült Államok.

[00:28:28]ö észak-Amerikával, Dél-Amerikával, Kína ott kelettel, meg az Oroszország, ami majd amennyi tud Európából kiszakít, mert ugye ez most ezt látjuk nem Keletre, hanem Európa felé.

[00:28:40]Európa gyengül és tulajdonképpen az erőforrásokat így osztják el három felé a világon.

[00:28:47]az elsősült államok pontosan úgy gondolkodik Robi szerintem ebben a szitu szituációban, ahogy te leírtad és nem is gondolkozhatsz máshogy hiszen hogyha ezt hogyha feladná ezt a kereskedő mentalitást vagy üzletemberment mentalitást akkor még nagyobb gondban lennének akkor tulajdonképpen azt kellene mondani amit itt amit a 21.

[00:29:05]százal politikának az egyik legnagyobb kihívása, hogy itt oltári nagy szóres lesz a választóknak.

[00:29:08]Kell kell egy 5, 10, 15, 20 év recesszió ahhoz, hogy újra helyre álljon minden, ahhoz, hogy a liberális demokrácia azt fenn maradjon, megmaradjon abból az életszínvonalból, amit eddig elértünk, fel kéne adni kéne alább.

[00:29:23]És ezt egyik politikus nem meri megtenni.

[00:29:25]Ezért a gazdasági hasznot hajszolják tovább, tovább, tovább, ami ilyen világpolitikai konfliktusokba fog vezetni is Trump.

[00:29:32]Csak kérdés az az, hogy ki szolgálja-e az idők szelét, vagy ráül-e erre a vonatra, vagy ő maga alakítja.

[00:29:37]De figyelj, látva Putyint meg Netanyahut meg Siting Pint, szerintem nem olyan okos, hogy ő ő alakítsa a világot, hogy próbál az Egyesült Államok ebbe bele beleállni, bele, és én azt sem felejteném el, hogy nem egyedül Trump van ebben a sztoriban.

[00:29:56]Tehát azért vannak, ott van VZ, ott van Rubio, vannak körülötte más politikusok, ott van a szenátus, egy csomó mindenben akadályozhatnák, Trumpot megfoghatnák, de nem teszik, nem teszik.

[00:30:09]És hogyha a félidős választásokat elveszti Trump, és nem húzzák be a kéziféket, akkor szerintem itt nem számíthatunk arra sem, hogy mondjuk két év múlva majd bárki be fogja húzni.

[00:30:20]Tajvan azért fontos Kínának, mert Kína belpolitikailag nem engedheti meg magának, társadalompolitikailag nem engedheti meg magának, hogy létezzen egy nyugat Kína, hogy a kínai ember, az egyszeri kínai állampolgár azt lássa, hogy kínai lehet nyugati módra élni, és hogy ez működik, és hogy hogy ő akár lehetne tajvani.

[00:30:50]Ugyanezért nem engedheti meg magának Putyin, hogy Ukrajna az egy az egy nyugat-oroszország legyen, hogy legyen egy nyugatos Oroszország, hogy létezzen egy olyan Oroszország, ahol nyugatos élet zajlik, és az oroszok azt látják, hogy no csak élhetnénk mi is így, mert ettől Kína is, meg Oroszország is a saját stabilitását, a saját államrendjének a megkérdője lesz.

[00:31:20]llenségét félti.

[00:31:20]És egy birodalom, ha Amerika birodalom, akkor kell, hogy legyenek bizonyos értékei, amely értékeknek az érvényesülésében érdekelt, tehát nem nem önmagukért, az értékekért óhajtja az azokat az értékeket, hanem mert érdeke fűződik azon értékek érvényesüléséhez.

[00:31:43]hogyha nagyon naiv liberális vagyok, akkor úgy fogalmazom, hogy ez az érték a demokrácia.

[00:31:49]De hogyha eggyel józanabb vagyok, és nem vagyok ennyire hát, hogy mondjam, akár mondhatom úgy is, hogy képmutató, akkor úgy fogalmazok, hogy ez az érték, ez a liberális kapitalizmus.

[00:32:01]Tehát nem az az államkapitalizmus, amit Putyin vagy Szicin Ping előad, hanem az a liberális kapitalizmus, ami a nyugati világrendet azzáteszi, ami és amivel egyébként, mint egy ilyen társadalmi externáliaként együtt járnak az emberi és polgári jogok.

[00:32:16]Számunkra ezek nem mellékesek.

[00:32:18]Tehát a demokrácia, vagy mondhatjuk úgy, hogy ez a liberális kapitalizmus, ez Amerikának az elementáris érdeke, hogy ezt terjessze.

[00:32:29]Ez az ő hódítása, ha úgy tetszik, ez az ő befolyásszerzése, ha úgy tetszik, amikor ezt ő feladja, és elkezd szövetkezni a más berendezkedésekkel, ezen berendezkedések rovására, és elkezdi a liberális kapitalista rendszereket, amelyek az őszövetségesei elkezdi elsseftelni az ellenségeivel, akik nem ilyen berendezkedésben ben működnek.

[00:32:59]Az bizonyos értelemben ennek az oszalt spengleri nyugatalkonyának a forgatókönyvét hajtja végre.

[00:33:08]Mit írt Spengler?

[00:33:08]Hogy annak a civilizációnak van vége, amelyik már többé nem hisz a saját értékeiben, és abban a vonatkozásban is értékrelativista, hogy nem gondol úgy arra, hogy ahogyan mi élünk, az különb lenne, mint ahogy mások élnek.

[00:33:22]Ez egy ez egy civilizáció bukásának az előfeltétele, vagy mondhatjuk úgy, hogy az a a mementója, vagy nem is a az a ö az ö a az előjele.

[00:33:33]Mondhatjuk így, hogy az előjele.

[00:33:37]Tehát, hogy a akkor bukik meg egy civilizáció, amikor többé nem hisz a saját értékeiben.

[00:33:42]Ez az Amerika milyen értékekben his?

[00:33:45]olyasmit kérszon Donald Trumpon, amivel ő eredendően nem rendelkezik.

[00:33:51]Az értékalapú gondolkodás az az teljesen távol áll tőle.

[00:33:54]És ez látszik abból is, hogyha már az ukrán orosz témát nézzük, hogy teljesen kiszámíthatatlan, tulajdonképpen random reakciói vannak ebben a kérdésben.

[00:34:07]Szeptemberben még orosz ellenes szankciókat írta alá.

[00:34:09]ö Ukrajnát támogatta júliusban a rakéta gyártását, legalábbis most hirtelen megállapodást kötött Putyinnal, úgyhogy nem is szólt róla az ukránoknak.

[00:34:18]Tehát igen, ezek az értékek ezek ezek lennének meghatározók, de van neki.

[00:34:24]Tapasztaltál bármi olyat, vagy te tapasztaltál bármi olyat az elmúlt években, ami valódi értékeket Tök mindegy, hogy milyen érték most azt hagyjuk, hogy milyen, de érték alapú lennek.

[00:34:36]Ezek csak első pillantásra tűnnek értéknek.

[00:34:40]Valójában ezek érdekek, csak egy komplexebb realitásértelmezésben válnak érdekekké.

[00:34:51]Ezek nem öncélú értékek.

[00:34:54]Tehát ez nem arról szól, hogy Donald Trumpnak mi az értékvilága, hanem hogy itt van egy birodalom, amihez tartozik Donald Trump.

[00:35:01]és Donald Trumpnak amellett, hogy a saját politikájának vagy az altri kurzusnak az értékvilágát próbálja érvényesíteni, azért a birodalom képviselete és a birodalmi érdek az a az államrezon, aminek őneki azért valamennyire alá kéne rendelődnie.

[00:35:18]És itt ez hiányzik, hogy valójában nem Trump tartozik a birodalomhoz, hanem a birodalom tartozik Trumphoz, de egészen csak addig a pillanatig, ameddig tartozik, addig birodalom.

[00:35:29]Onnantól kezdve meg hát mondom ez a Kalmár köztársaság, amelyik a trumpi értelemben vett seftelésnek a tárgya és tulajdonképpen Trumpnak a terméke és Trump az, aki értékesíti a világpolitikában.

[00:35:43]Mi van akkor, hogyha De benne mindig felmer a kérdés, hogy miért a liberális kapitalizmust meg a gazdaságot emlegetted, Robi?

[00:35:50]Mi van a Hogy hogy ide kéne visszatérni valahogy, mert ez ezek ez az, ami mozgatta az Egyesült Államokat.

[00:35:59]De mi van akkor, hogyha ennek vége van, vagy így nagyon-nagyon ugye nagyon sok közgazdász beszél arról, hogy hogy a kapitalizmus válságban van.

[00:36:07]Legalábbis az a az a liberális kapitalizmus és azok a gazdaságok, amit mi ennek amit mi így ismertünk.

[00:36:13]Nem tudja senki, hogy mi jön, mi jön helyette.

[00:36:16]De mi van akkor, hogyha ezeket a résvonalak, amiket mi most látunk mozogni, és ugye mindegyik kapcsolódik valamilyen formán a gazdasághoz, az ennek a ennek a tünete.

[00:36:25]És és Trump is azért csencsel így, Oroszország is azért indította a háborúkat, Kína is azért mozgódik ennyire, mert az a kapitalizmus fenntarthatatlan, ami eddig a nyugatot mozgatta, a nyugati gazdaságot, az Egyesült Államokat, Európát is ez látszik, és érezzük a bőrünkön és a az Egyesült Államokban is érzik a választópolgáruk a bőrükön.

[00:36:47]fenntarthatatlan környezetileg, gazdaságilag és és vége vége van.

[00:36:53]És mi az alternatívája?

[00:36:53]Nem, nem kell tudni, hogy ez a ez a probléma, ez a nehéz a kérdésben, hogy nem nem tudja senki, hogy mi az alternatívája egy egy kapitalista gazdaságnak, de hogy az a típusú gazdaság kapitalizmus, ami eddig volt, az már nem tartható fenn, az a növekedés, az a hajtás, vagy már egyre inkább, egyre inkább lassul, és a fogaskerek csikoroknak, az tuti.

[00:37:12]És akkor lehet, hogy jön majd helyette valami, nem tudom, technofeudalizmus például, vagy bármi, ahol ahol lesz majd egy munkásréteg, aki ki van szolgáltatva bizonyos dolgokban másoknak eléldeg élünk úgy, ahogy és más a az erőforrások fogják, vagy az erőforrások feletti hatalom fogja majd hajtani a gazdaságokat.

[00:37:34]A csapda, a trumpi politika csapdája az az, hogyha értékmentesíted a világpolitikát, vagy a birodalmi politikát, abban második szándékkal, középtávon már az érdekeid is sérülnek, csak a a szuper rövidtávú, perspektívátlan politizálás nem lát el addig, nem lát el addig az értékekben puszta értékeket lát, nem látja az értékek mögött a hosszabbt távú évszázados érdeket, és ezért értékmentesíti a politikát.

[00:38:08]De ennek a következménye az, hogy végül aztán átvett egy birodalmat és átad egy tudod, hogy kik nem gondolkoznak szuper rövid távon, mert ugye ez ez amit most mondtál, az a az a demokráciának a a legnagyobb méhelye problémája, hogy minden politikus a következő választásig lát maximum, ha ellát odáig, de inkább csak éves költségvetési ciklusokban gondolkodik.

[00:38:34]Oroszok például vagy a kínaiak, na ők tudnak gondolkozni évtizedes meg évszázados távlatokban, és ezért tartanak ki a mellett, amit csinálnak.

[00:38:43]20.

[00:38:43]században még Amerika is tudott.

[00:38:43]A 20.

[00:38:45]században megvolt az a rétege a politizálásnak, ami a politikusnak meg a pártnak a következő választásig választási kampányban, választási ciklusnak a végéig szólópolitika volt, de volt efölött egy réteg, ami meg a birodalmi politika volt, és ott meg volt egy kontinuitás az elnöki ciklusok között, akár a demokrata és republikánus elnökök ciklusai között.

[00:39:08]Volt egy folytonosság, volt egy állandóság, és a Trump ennek vetett véget.

[00:39:12]Ne, nem csak Trump, de hát az a választók, nem?

[00:39:15]Tehát ők nem tudnak gondolkodni évtizedes távlatokban, vagy négy éves táplatokban, és nem mondják azt, nem akorát ar akkor hát arra ítélik magukat, hogy újra megtanulják a maguk bőrén, a maguk kárán.

[00:39:29]Szerintem ez már nem fog visszajönni.

[00:39:31]Most itt lesz egy republikánus előválasztás, hiszen Trump nem indulhat újra.

[00:39:35]Itt lesz egy demokrata előválasztás.

[00:39:38]Ez most a félidős választás után lassan elkezdődik a ráfutás ezekre az előválasztásokra.

[00:39:44]Ezek az előválasztások most nagy történelmi esélyt jelentenek, hogy Amerika visszaforduljon a semmibe vezető útról, hogy visszaforduljon a 20.

[00:39:57]századi önmagához, a 20.

[00:39:57]századi értékvilágához úgy a republikánus párt, mint a demokrata párt, hogy találjon konszenzusokat.

[00:40:05]Ha az nem konszenzus, hogy Amerika birodalom, akkor nincsenek többé konszenzusok, és akkor már csak a polgárháború van, akkor már csak a közgyűlölet