PedagóguSOKK – Sorsfonalak
Kisfalúdi Nóra műsorvezetővel beszélgetnek Uzsaliné Pécséri (neveléskutató, organikus pedagógia hazai megálmodója) és Horvát Szilárd (MTVA-s műsorvezető, a Gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskola alapítója és vezetője) az oktatás krízishelyzetéről és az alternatív pedagógiai megoldásokról.
A gyerekek mentális és fizikai állapota drámaian romlott: 43%-os idegrendszeri érettséggel érkeznek az iskolákba, hiányzik a mozgás, a kapcsolatok és a természet közelsége. A képernyőidő (óvodásoknak átlagosan 3,25 óra naponta) leállítja az idegrendszer fejlődését, rombolja az empátiát és az indulatkezelést. Ez hosszú távú egészségügyi és társadalmi katasztrófához vezet: akiknek nem fejlődik ki az idegrendszerük, azok korábban szenvednek demenciát, csontritkulást és egyéb degeneratív betegségeket.
A Búzaszem Iskola 2004 óta működő megoldása: magyar néphagyomány, keresztény értékek, családi bevonás és digitális eszközök kitiltása 14 éves korig. Az eredmények mérhető: 42%-ról 90%-ra nőtt az idegrendszeri érettség nyolc hónap alatt célzott mozgásterápiával. Az iskola szerint a közösségi rítusok (adventi éneklés, betlehemezés, három királyjárás), a népi játékok, a zenélés és az érzelmi nevelés helyreállítják az idegrendszert és a kognitív képességeket.
Az organikus pedagógia nem merev módszertan, hanem szemléletmód: az élet szolgálata. Alkalmazható bármely iskolában, ha a felsőoktatás és a pedagógusképzés visszahelyezi a magyar néphagyományt és az érzelmi intelligenciát a tanrend középpontjába. A szülőknek közösségi támogatásra van szükségük a digitális detoxhoz – egyedül nem bírják.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A gyermekek mentális és fizikai állapotának romlása
„Nagyon rossz mentális állapotba érkeznek még a nagyon jónak tartott iskolákba is a gyerekek. Tehát hatalmas nagy mozgáshiány van, hatalmas nagy kapcsolati hiány van, és ezek ugye kognitív hiányokat is eredményeznek." *
Az iskolákba érkező gyerekek állapota aggasztó. Uzsaliné Pécséri szerint az iskola érettségnek még a legalsó fokát is alig érik el. A mozgáshiány alapvető: a gyerekek 60-70%-a nem tud egy lábon állni, kettő lábon szögdelni vagy hátrafelé menni – olyan képességek, amelyeket 20 évvel ezelőtt természetesnek tartottak. Ez nem csupán mozgásbeli probléma: az egyensúlyérzék hiánya logikus gondolkodás hiányát jelenti, ami matematikát, szövegértést és ritmusérzéket is befolyásol.
„Test, lélek, szellem. Ha az egyik romlik, akkor a törvényszerűen romlik a többi is." *
Az idegrendszeri érettség mérésénél konkrét számok mutatkoznak: a Búzaszem Iskolába 43%-os átlagos idegrendszeri érettséggel érkeznek a gyerekek (az óvodás korban mérve). Ez azt jelenti, hogy még megvan bennük a csecsemőkori reflex, amely 2-3 éves korig kellene, hogy leépüljön. Ha nem épül le, az idegrendszer nem elég érett.
A képernyőidő katasztrofális hatásai
„Az óvodásainknak körülbelül a az átlagképernyő ideje magyar mérések szerint három és neyed óra annak az óvodásnak, akinek az idegrendszere körülbelül egy 15 percet bír ki." *
Az átlagos óvodás napi 3,25 órát tölt képernyő előtt – miközben az idegrendszere csak 15 percet bír ki. Ez a képernyőidő több szinten rombolja a fejlődést:
- Testérzékelés leállása: a mozgás hiánya miatt az idegrendszeri pályák nem épülnek fel
- Kapcsolati hiány: az oxitocin (a kötődéshormon) nem termelődik képernyő előtt
- Indulatkezelés romlása: a gyerekek nem tanulják meg az érzelmi szabályozást
- Figyelem zavar: a képernyő erős következménye
- Kudarctűrés hiánya: magas IQ-val rendelkező gyerekek alapképességek nélkül, akik nem bírják el a kudarcot
„Nem tud nem tud koncentrálni és nem bírja elviselni, hogy ezek nem sikerülnek neki. Pedig okos és lehet, hogy felfogja, hogy ez ő ennek lehetne." *
A digitális eszközök használata radikálisan romlott az elmúlt évtizedekben. Horvát Szilárd szerint ez azért történt, mert a képernyő egy olyan ürt töltött be, amely már létezett: a családok nem voltak jelen, a természet közelsége hiányzott, és az unatkozó gyerek számára a képernyő kényelmes megoldást kínált. De ez nem csak a jelenre hat.
Hosszú távú egészségügyi és társadalmi következmények
„Hogyha valakinek rossz a csontsűrűsége, mert nem mozgott eleget kölykor korában, akkor mi lesz majd később? Hát hamarabb törnek a csontjaiin, hamarabb jön a leépülés." *
Az idegrendszeri fejlődés hiánya nem csak az iskolai teljesítményt érinti. Uzsaliné Pécséri szerint ez az egész társadalom fenntarthatóságáról szól:
- Akiknek rossz a csontsűrűsége, azok 60 éves korban csontcsonttöréseket szenvednek, nem 80 évesen
- Akiknek nem alakul ki az idegrendszere, azok korábban szenvednek demenciát
- Az idegrendszer leépülésével az öregkorban visszatérnek a csecsemőkori reflexek – de ha 60 éves korban, az sokkal súlyosabb, mint 80-90 évesen
„Tehát itt óriási tétek vannak, hogy egész társadalom fenntarthatóságáról van szó, és arról is egyébként, hogy hogy Magyarország és a magyarság létezik-e." *
Az organikus pedagógia alapelvei
Horvát Szilárd 2004-ben alapította a Gödi Búzaszem Katolikus Általános Iskolát, mert körülnézett, de nem talált olyan iskolát, amely beteljesítette volna a nevelési eszményét. Az iskola alapelvei:
- Keresztény szeretet: a kereszténység szeretete végigvezeti a nevelést
- Magyar néphagyomány: a magyar kultúra alapja
- Családbevonás: a szülőket nem kiteggyük, hanem behozzuk az iskolába
- Természet alapú nevelés: a természet közelsége alapvető
„Az organikus pedagógia nem egy merev módszertan, hanem egy szemléletmód." *
Uzsaliné Pécséri szerint az organikus pedagógia Józef Kentenich német szerzetes pap pedagógiai jegyzeteiből származik, amely a bizalomra, kötődésre, eredetiségre, szabadságra és érzelmi nevelésre épül. A mai pszichológia, pedagógia és agykutatás eredményeit összeköti a hagyományos értékekkel.
Az idegrendszeri érés helyreállítása
„42%-os idegrendszeri érettség márciusban. Adtunk neki Sarlós Erzsébet rendszere szerint különböző tornákat. Szeptemberben ellenőrzőmérés, 85%-os idegrendszeri érettség. Aztán egy évvel később megint ellenőrzőmérés. Márciusban 90 valahány százalék-os idegrendszeri érettség." *
Az idegrendszer képlékeny és helyreállítható, különösen 5-6 éves korban. A magyar népi énekes játékok, a zenélés és a hangszerjáték mérhető javulást hoznak:
- Népi játékok: keresztmozgások és összehangolt mozgások, amelyek az idegrendszeri harmonizációt javítják
- Éneklés és zenélés: ritmusérzék, olvasástudás és matematikai gondolkodás fejlesztése
- Természet közelsége: a természethiány betegség valódi probléma
- Érzékszervi tapasztalatok: szagolni, látni, megfogni, simogatni, gyúrni – valódi tapasztalatok szükségesek az elvont fogalmak gyökereztetéséhez
„Nincs szükség semmilyen különös fejenállásra, csak egy nagyon természetes, de ott sok kapcsolódás kell, és még a természet, ami nagyon, nagyon, nagyon sokat segít az idegrendszer érében." *
Az adventi időszak mint pedagógiai eszköz
A Búzaszem Iskola az adventi időszakot részletesen felhasználja a gyerekek érzelmi és szociális fejlesztésére. Ez nem csak vallási gyakorlat, hanem pedagógiai módszer:
Az Andrásnapi bál: minden szülő és gyerek részt vesz. 11:30-kor a tánc leáll, csend lesz, majd négy fehér ruhás kislány az adventi koszorút hozza be egy gyertyával a teljes sötétségben. Ez a ritus világossá teszi a gyerekeknek, hogy profán időből szent időbe léptek.
„Abban a pillanatban világos lesz minden gyereknek, hogy eddig volt a profán és most kezdődik a szent idő." *
Reggeli éneklés: az adventi koszorú körül gyűlnek össze, meggyújtják a gyertyákat, és éneklik az adventi énekeket. Ez az összetartozás érzését és a várakozás megtanulását szolgálja.
Népi szokások: kotyolás, kántálás, bölcsőcske, vesszőcske, betlehemezés, három királyjárás – ezeket a gyerekek megtanulják, és viszik a családokhoz. Nem színpadi előadás, hanem valódi közösségi gyakorlat.
„Megtanulja azt, hogy a sötétségben meggyúló gyertyaláng misztériumát. Én is lehetek fény, én is vihetek áldást." *
A várakozás késleltetése az érzelmi intelligencia készségét fejleszti – olyan képesség, amelyet a mai gyerekek nem tanulnak meg. Az adventi időszak ezt természetes módon tanítja: várj, várj, megvan az ideje.
„Hol tanulja meg ma ezt egy gyermek? Tehát hol van beépítve az, hogy várj, várj, megvan az ideje?" *
Az érzelmi háló és a memória
„Semmilyen ismeret nem jut el a hosszútávú memóriába, csak az, amit az érzelmi háló lepecsétel, tehát amihez valamilyen kis élmény kapcsolódik." *
Fran Tamás neurotudós szerint csak az a tudás marad meg, amelyhez érzelmi élmény kapcsolódik. Az organikus pedagógia ezt a megállapítást gyakorlatba ülteti: minden ismerethez élmény társul. Az iskola kötőanyagként működik – mint a málter a téglák között. Tudás nélkül érzelmi élmény üres, de érzelmi élmény nélkül tudás nem marad meg.
„Arisztotelés, már Arisztotelész mondja, hogy aki csak az elmét tanítja, de a szívet nem, azt tilos volna tanításnak nevezni." *
A digitális eszközök kitiltása és a szülői bevonás
2011-ben a Búzaszem Iskola kitiltotta az okostelefonokat és tableteket az iskolából. De hamar rájöttek, hogy ez nem elég – a gyerekek otthon folytatták az használatot. Ezért 2011-ben javaslatot tett Horvát Szilárd a tantestületnek: vonják be a családokat, és vegyék ki az eszközöket otthon is a gyerekek kezéből 14 éves korig (nyolcadik osztály végéig).
„Megegyeztünk a családokkal, hogy otthon sincs digitális játék, közösségi oldal, okostelefon, tablet a gyerekek kezében, és van helyette más. mozgás, sport, néptánc, zene, kapcsolódás." *
A digitális kultúraoktatás: az iskola nem szüntette meg ezt, de nem géphasználat, hanem algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Rubikkockával, táblajátékkal, sakkal, malommal, kottával, tánckottával, titkos írással lehet ezt tanítani.
Felkészítés a 14. évre: nyolcadik osztály második félévében a gyerekek függőt hívnak, aki elmondja, milyen volt függőnek lenni. Jön egy adatvédelmi szakember, manipulációs szakember, és PT Lákos, aki a szülőkkel együtt szabályokat dolgoznak ki.
„Vannak már visszajelzések, hogy azok a generációk, akik kimentek és most már a kezükbe veszik az eszközt, ők hogyan vannak vele? Nagyszerűen, remekülrel igazodnak a világban, és pontosan tudják ezeknek az eszközöknek a helyét." *
Az első generáció, amely 14 évesen kapta meg az okostelefont, nem 6-7 órát lóg rajta, hanem tudja a helyét. Érett az idegrendszerük, kialakult a kapcsolatrendszerük és az érzelmi szabályozásuk.
A közösségi megoldás ereje
„Leesett a csoportnyomás 48%-ról 2%-ra. Tehát össze tudtak kacsintani, hogy te figyelj, ezek mint hülyék, nem baj, mi tartsunk össze." *
A csoportnyomás 10-30 éves kor között a legerősebb. De ha van szövetséges – egy barát, egy közösség –, akkor a gyerek meg tud állni. Egy kísérletben, amikor a megfigyelt személy szövetségessel ment be a szituációba, a csoportnyomás 48%-ról 2%-ra csökkent.
Horvát Szilárd szerint a közösségi megoldás erős. Már vannak olyan szülői csoportok, amelyek digitálisan mentes osztályokat szeretnének, és városok is igényelik a Búzaszem által kifejlesztett digitális családvédelmi programot. Az orvosok, tanárok, védőnők és óvónők bevonásával lehet ezt megvalósítani.
A felsőoktatás reformjának szükségessége
„Az óvodapedagógusokat képző hát igen, az óvodapedagógusokat képző felsőoktatási intézményeknek a tanrend hangsúlyos részévé kellene tenniük, hogy megtanuljanak mesét mondani fejből. 77 magyar népmesét így jöjjön ki minden óvodapedagógus." *
Az organikus pedagógia terjedésének kulcsa a felsőoktatás reformja. Az óvodapedagógus- és tanítóképzésből kivették a magyar néphagyományt, miközben ez kellene, hogy legyen a magyar kultúra alapja. Uzsaliné Pécséri szerint minden óvodapedagógusnak:
- 77 magyar népmesét kell fejből tudnia
- 77 (vagy inkább 777) népi játékot kell tudnia játszani
- Legalább 77 népdalt kell tudnia egy-két magyar népi hangszeren
- Tudnia kell táncolni
„Érthetetlen, hogy egy óvonőnek miért kell menni munka mellett, család mellett továbbképzésre, adott esetben pénzért vagy nem pénzért helyettesítik, alig van szakember satöbbi, és megy megyeget el ezekre a továbbképzésekre." *
Az IKT-eszközök kötelezővé tétele az óvodapedagógusok számára ellentétes ezzel. Horvát Szilárd szerint az irodai munkához lehet számítógépet használni, de az óvodai csoportszobában nincs helye.
Winkler Márta és a kincskereső iskola példája
„Hát azt mondta, hogy egész nap játszottunk és tényleg, hogyha belenézünk, mindig nyitva volt az ajtaja." *
Winkler Márta gyakorlata azt mutatja, hogy a gyerekek örömmel énekeltek és játszottak, és minden eredményt hoztak. Nem a könyvből nézte ki a pedagógiai módszereket, hanem a kosarában volt sok játék, mondóka, találós kérdés, mese. Ezekhez nem kellett iPad.
Az organikus pedagógia alkalmazhatósága más iskolákban
Az organikus pedagógia nem csak a Búzaszem Iskolában működik. Uzsaliné Pécséri szerint bárhol alkalmazható, ha megértik az alapelveket. Nem merev módszertan, hanem szemléletmód.
„Tehát azt lehet mondani, hogy nagyon nagy reményünk van. Nem már most ezen gondolkodtam pont, hogy az én kisfiam például tudja már két nyelven, hogy a halnak milyen részei vannak angolul is, de hogy életében nem fogott halat, nem látta." *
Az iskola megmutatja, hogy a NAT (Nemzeti Alaptanterv) ad mozgásteret. Például negyedik osztályban a környezetismeret órán a gyerekek az iskolakertben termesztett színező növényeket feldolgozzák festékké, és azzal festnek a rajzórán. Közben megtanulják a környezetismeret alapismereteit, kémiát, gyógynövényekről való tudást – és van élmény, tapasztalás, ismeret.
„Tehát így is lehet, és nem kell hozzá semmi különös dolgot csinálnunk." *
Az alkotóképesség fontossága
Az iskola hangsúlyozza az alkotóképesség fejlesztését: csipkeverés, szövés, faragás, rajzolás. Az alkotás alapszükséglet – ha sérül, pótcselekvéseknek nyit utat. Ha nincs lehetőség valódi alkotásra, a gyerek a képernyőn keresi azt.
„Tehát hogyha sérül, ha nincs ilyesmi, akkor pótcselekvéseknek nyit utat, vigyázat. Tehát akkor az alkotást a képernyőn fogja a keresni, hogy hányat tudok rányomni, és akkor oda bele is lehet húzni." *
A keresztény értékek és az univerzális emberi értékek
Uzsaliné Pécséri szerint az organikus pedagógia keresztény alapokon nyugszik, de az alapelvei univerzálisak. Az Arisztotelész által megfogalmazott elvek – hogy szeretned kell a másikat, mint magadat – ugyanazok, mint a keresztény értékek.
„A keresztény értékek gyökerei az az életet növelő, az életnek a életnek a természetes növekedését, kibontakozását és a és az emberi én legboldogabb formáját szolgáló eszközrendszer és és értékrendszer, ami mindig is élt az emberben." *
Az organikus pedagógia alkalmazható bármilyen iskolában, mert az alapelvei az emberi természetből fakadnak. Az élet szolgálata – ez a mottó – bárkinek az életének valóságos szolgálata lehet.
Konkrét számok az idegrendszeri fejlődésről
A Búzaszem Iskola méréseiből:
- 43%: az átlagos idegrendszeri érettség, amellyel a gyerekek érkeznek
- 60-70%: azok aránya, akik nem tudnak egy lábon állni
- 3,25 óra: az átlagos napi képernyőidő óvodásoknak
- 15 perc: az az idő, amit az óvodás idegrendszere kibír képernyő előtt
- 42%-ről 90%-ra: az idegrendszeri érettség növekedése 8 hónap alatt célzott mozgásterápiával
A digitális detox mozgalmak
Vannak már olyan kezdeményezések, amelyek tudatosan vállalják a képernyő nélküli életet:
- Digitális detox kampány: fiatalok öt hétre vállalják, hogy nem néznek képernyőt – mérhető eredmények
- Analóg november: nem képernyőzés egy hónapon keresztül
„Tehát én most csak említek egy párat, hugye ez a digitális detox kampány, ahol fiatalok öt hétre tudatosan vállalták, hogy mérhető eredmény." *
Az iskola rendszere és átadása
A Búzaszem Iskola 22 év alatt kialakított egy komplex rendszert. Horvát Szilárd szerint minden nap, minden percben pedagógiai kérdésekre a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság és a természet koordinátarendszerében választottak. Az iskola szívesen adja át ezt másoknak, és már sokan jönnek hozzájuk.
„Minden nap választattunk a minden nap felmerülő, sőt minden percben felmerülő pedagógiai kérdésekre a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság és a természet koordinátarendszerében." *
Az iskola megfelel a NAT összes szabályának, és azt mutatja, hogy van mozgástér az oktatásban.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Sarlós Erzsébet rendszere szerint különböző tornákat" – az átirat nem tisztázza, hogy pontosan milyen tornáról van szó, csak hogy ez egy konkrét, alkalmazott módszer
- „Pál Pista bácsi ótát" – az „óta" szó értelmezése bizonytalan, valószínűleg egy konkrét magyar népi dal vagy zenedarab, de az átirat nem világosítja meg
- „Platti Pista" – az átiratban szereplő név, de a teljes neve és szerepe nem tisztázódik
- „Tilman Beller" – az átiratban magyar kontextusban említik, de nem világos, hogy magyar vagy külföldi szakember-e
- „Fran Tamás neurotudós" – az átiratban így szerepel, de a teljes név és szakterülete nem egyértelmű
- „Bőte Csaba" – az átiratban szereplő név, de a teljes kontextusa és szerepe nem világos
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A személytelen és csak elméleti tudás, ez nem marad meg.
[00:00:02]Hát Arisztotelés, már Arisztotelész mondja, hogy aki csak az elmét tanítja, de a szívet nem, azt tilos volna tanításnak nevezni.
[00:00:09]Hát menjünk be egy iskolába.
[00:00:12]Tehát, tehát hogy ott akkor most tanítás történik-e?
[00:00:31]Köszöntöm önöket.
[00:00:31]Én Kisfalúdi Nóra vagyok.
[00:00:33]Ez pedig a sorsfonalak a ridicül.hu új podcast műsora.
[00:00:34]Mai témánk új utakon a pedagógiában.
[00:00:41]Köszöntöm a stúdióban Uzsaliné Pécsérit a neveléskutatót, főiskolai tanárt és az organikus pedagógia hazai megálmodóját, ha szabad ilyet mondanom.
[00:00:51]illetve Horvát Szilárdot, aki az MTVA-nak televíziós műsorvezetője, de nem utolsó sorban a Gödi Búzaszám Katolikus Általános Iskola alapítója és vezetője.
[00:01:02]Én is köszönöm a meghívást.
[00:01:05]Szerintem induljunk el onnan, mert fontos látni egy egy összképet, hogy milyen állapotban érkeznek a gyermekek, milyen mentális állapotban az iskolákba, hogy mennyit változott az évtizedek alatt az ő mentális állapotuk, mert talán ezt fontos látni, mielőtt tovább haladunk.
[00:01:22]Tényleg azt látjuk, és már majdnem közhelyé fajult ez a dolog, és talán nem vertük félre a harangokat eléggé, hogy nagyon rossz mentális állapotba érkeznek még a nagyon jónak tartott iskolákba is a gyerekek.
[00:01:36]Tehát hatalmas nagy mozgáshiány van, hatalmas nagy kapcsolati hiány van, és ezek ugye kognitív hiányokat is eredményeznek.
[00:01:43]Azt látjuk, hogy az iskola érettségnek a legalsó fokát is alig alig alig ütögetik meg.
[00:01:52]Sokszor még a a szűrt diákok is most nevezzük így, tehát hogy azokban az iskolákban, ahol egyébként nem az átlag populáció érkezik.
[00:02:00]Tehát hogyha ha például nincs egyensúlyérzék, ez nagyon érdekes dolog, akkor nincsen nincsen logikus gondolkodás.
[00:02:09]Na most, hogyha csak azt a kicsit megnézzük, hogy tud-e egy lábon állni, kettő lábon szögdelni, vagy hátrafelé menni, ezt gondoltuk egy 20 évvel ezelőtt, hogy hát világos, hogy ezt tudja.
[00:02:19]Biztos, hogy nem.
[00:02:22]Tehát a a 60-70% nem.
[00:02:22]De ezek ezek olyan olyan lemaradások, amit nagyon nagyon szépen lehetett volna ebben a korai időszakban, az óvodás és a korábbi időszakban egyszerű mozgásokkal, játékkal, felfedezőssel, kúszásmászlás, nem tudz.
[00:02:38]És ezek is hiányoznak, és akkor nem beszéltünk még a kapcsolati a a asszociális hiányokról, tehát amiben nagyon nagy szerepet játszik a képernyő.
[00:02:49]Tehát azt most már látjuk, hogy az óvodásainknak körülbelül a az átlagképernyő ideje magyar mérések szerint 3árom és neyed óra annak az óvodásnak, akinek az idegrendszere körülbelül egy 15 percet bír ki, nincs rá szüksége, de ennyit bír ki.
[00:03:02]Tehát ez két mese.
[00:03:05]Na most ettől a három és neyed óra naponta nagyon nagy hiányokat eredményez, ugyanis olyankor leáll a testérzékelés is, de abban is, hogy például a a kapcsolódást nem tanulja meg, a nem akkor az indulatkezelésben például óriási hiányok vannak, tehát nagy magas IQ-val rendelkező gyerekek tulajdonképpen alapképességek hiányával és például a a kudarctűrésnek a minimális fokával.
[00:03:32]Tehát most így képzeljük el, nem tudod neki megmagyarázni, nem tud a társakkal, nem tud a tanítóval, nem tud koncentrálni.
[00:03:41]Figyelem zavar szintén megint a képernőnek nagyon erős következménye és logikus következménye is.
[00:03:44]Nem tud nem tud koncentrálni és nem bírja elviselni, hogy ezek nem sikerülnek neki.
[00:03:49]Pedig okos és lehet, hogy felfogja, hogy ez ő ennek lehetne.
[00:03:53]Tehát itt a tanítóknak olyan olyan lehetetlen küldetése van.
[00:03:57]És változatlanul, én nagyon azt érzem, változatlanul hiányoznak mögülle a családok.
[00:04:05]Tehát az, hogy hogy a közvetlen kapcsolat tanító és a családok között és a gyerekeknek a család és család, mert ugye megterhelik egy csomó külön órával, gyakorlatilag ezzel le van fedve a dolog, és nem is találkozik ezekkel a hiányokkal, tehát így összefoglalva a mentális kép.
[00:04:21]Szóval elég szomorú.
[00:04:26]Ugye mi ezt mérjük a búzaszem iskolában, amikor bejön hozzánk egy gyermek még óvodás, amikor már tudjuk, hogy fel fogjuk venni, akkor megnézzük, hogy milyen az idegrendszeri állapota.
[00:04:35]Azt kell, hogy mondjam, hogy nem csak mentálisan vannak nagyon rossz állapota, hanem testi szempontból is.
[00:04:41]Tehát arról van szó, hogy az idegrendszerük nem alakul ki, mert a testi képességeik egyre gyatrábbak, egyre rosszabbak, de ebben minden benne van, a csontsűrűségük is benne van.
[00:04:53]Meg meg és azt gondoljuk végig, hogyha valakinek rossz a csontsűrűsége, mert nem mozgott eleget kölykor korában, akkor mi lesz majd később?
[00:05:02]Hát hamarabb törnek a csontjaiin, hamarabb jön a leépülés.
[00:05:05]Tehát itt nem csak arról beszélünk, hogy a gyerekek most milyen állapotban vannak, és milyen milyen iskolai nehézséget nehézségeket okoz mindez, hanem arról is beszélünk, hogy mi lesz majd időskorúban, és lesz-e olyan egészségügyi rendszer, amelyik ezt az elképesztő problémahalmaszt kezelni tudja.
[00:05:23]Most előre megmondom, nem lesz, mert hogy akinek rossz, rossz a csontsűrűsége, az a csontcsontsűrűsége, annak hamarabb törnek a csontjai.
[00:05:30]Majd nem 80 évesen törnek a csontja, 60 évesen jön a csont comnyak, csonttörés és egyebek.
[00:05:37]Akinek nem alakul ki az idegrendszere, annál hamarabb jön a demencia, a leépülés.
[00:05:41]Ugye mindannyiunknál visszajönnek majd a csacsemőkori reflexek idős korunkban, de nem mindegy, hogy 80-90 éves korban jönnek vissza, amikor ugye az idegrendszer kezd leépülni, és akkor újra előjönnek ezek a reflexek, vagy 60 éves korban van.
[00:05:54]Tehát itt óriási tétek vannak, hogy egész társadalom fenntarthatóságáról van szó, és arról is egyébként, hogy hogy Magyarország és a magyarság létezik-e.
[00:06:04]Tehát itt alapvető problémákról van szó, hogy konkrét számokat mondjak.
[00:06:11]Mérjük a gyerekeink idegrendszeri érettségét, amikor bekerülnek.
[00:06:12]Óvodás korban kezdjük a mérést.
[00:06:14]március- április körül, amikor már tudjuk, hogy kiket veszünk fel, akkor megmérjük őket, hogy hogy milyen csecsemőkori reflexeik vannak még meg.
[00:06:24]A csecsemőkori reflex az egy lakmuszpír.
[00:06:27]Ha megvan a csecsemőkori reflex, akkor ez azt jelenti, hogy az idegrendszer nem elég érett, nem írta felül, hiszen két-három éves korig ezeknek le kell épülniük.
[00:06:36]Előtte szükséges az életben maradás, az utána le kell épülniük.
[00:06:40]Ha nem épültek le, akkor akkor az idegrendszer nem elég érett.
[00:06:45]Na most 43%-os átlagos idegrendszeri, korosztályarányos idegrendszeri érettséggel érkeztek hozzánk például a tavaly előtti gyerekeink.
[00:06:55]43%.
[00:06:58]Ez változott egyébként az elmúlt évtizedekben, hogy megjelent a digitális eszközök iltén használata.
[00:07:03]Radikom ró radikális romlás volt.
[00:07:05]Radikális romlás.
[00:07:05]Tényleg, amit Rita mondott, nem tudnak egy lábon szögdelni.
[00:07:09]Hát mondhatnánk, hogy nem érdekes, de hát hogy lenne érdekes, mert logikus gondolkodás, matematika szövegért és minden benne van a te esti ugye a ritmusérzék összefüggésben van az olvasástudással.
[00:07:18]Szóval itt itt teljes embert kell elképzelnünk.
[00:07:21]Test, lélek, szellem.
[00:07:23]Ha az egyik romlik, akkor a törvényszerűen romlik a többi is.
[00:07:27]Ez nagyon nagyon nagyon fontos elmondani még óvodás korban talán a szülőknek, hogy ezektől a mozgásformáktól idegrendszeri pályák épülnek fel, amivel majd írni, olvasni, számolni, problémát megoldani mindenfélét fog tudni.
[00:07:38]Tehát még a pálya sincs kész.
[00:07:40]Tehát annyira annyira annyira mélyen belenyúl hát a képernyő is a maga mindegy azzal a fajta információval, amivel rombolja ezt az idegrendszeri területet, de azzal is, amivel leállítja a mozgást.
[00:07:53]Tehát azt látjuk, hogy hiába van porséd, tehát van egy x 600-as ikut, vagy nem tudom akármi, hogyha ez a pálya nincs kész, amin tud haladni ez a a porse.
[00:08:03]Tehát gyakorlatilag nem tudunk vele mit csinálni.
[00:08:07]Mindig olyan egyszerűen elmondom a szülőknek, hogy értsék már meg, ha a macskát betolod a garázsba, nem lesz autó.
[00:08:14]Tehát ettől nem lesz a macska autó.
[00:08:17]Tehát azt gondolják, hogy betoljuk egy jó iskolába, és akkor majd attól majd olyan, mert Einstein is odajárt.
[00:08:23]Na de a pálya sincs kész, amivel bármit tudunk csinálni.
[00:08:25]Tehát itt olyan nagy lemaradások vannak még akkor, amikor bekerülnek, hogy itt vissza kell menni, és akkor ott azt építgetni azt a valamit.
[00:08:34]És és például a mozgáshiány ilyen ilyen erőset.
[00:08:37]Most ugye beszéltünk, hogy a képernyő mennyire radikálisan belenyúlt, de az a helyzet, hogy a képernyő már egy olyan állapotba nyúlt bele, amikor bele lehetett, mert már nem volt kapcsolat, mert már nem volt a természettel kapcsolat.
[00:08:50]És akkor a szülők nagyon gyakran mondják, hogy hát unatkozik, hát mit csináljak?
[00:08:55]És gyakorlatilag nincsen, nem voltak meg ezek a tehát egy nagyon nagy űrbe lépett be a képernyő és nagyon kényelmes megoldást hozott.
[00:09:06]De az unatkozás jó elvileg, mert arra kényszeríti a gyerekeket, hogy megtalálják magezet már hozzá, tehát nem ment le és a kavicsokkal játszott, hanem egy sehol volt és nem volt egy anya, apja, valakije, támogatója, aki ezt a környezetet köré tudta volna tenni, amikor unatkozik, hogy fogjon valamihez hozzá.
[00:09:26]Vagy vagy a játéknak a kultúrája, a kultusz, a hancurozás, az érintés, a mese, tehát tehát kik a fantázia.
[00:09:32]Tehát amikor ezek nincsenek meg, akkor ott nagyon könnyen belenyúl a képernyő, és mindenkinek nagyon könnyű megoldást hoz.
[00:09:43]Sajnos adott esetben az ovonőnek, a szülőnek, a tanárnak, a bárkinek.
[00:09:46]Hát ott marad mozdulatlanul és sem tehát nem lesz sáros, nem beszél vissza, nem lesz vizes, nem lesz semmi, és azt gondoljuk, hogy jól van, és közben pedig ostromolja az idegrendszert, vagy nem engedi kifejlődni.
[00:10:01]Na most ez az állapot, de hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük akkor mondjuk a pedagógusoknak akár az óvodában, mi melyek azok az utak?
[00:10:10]Egyáltalán fel lehet zárkóztatni ezt a lemaradást, vagy ez a generáció ez végérvényesen megpecsételte a sorsát, vagy milyen gyorsan lehet ezeket felülírni?
[00:10:20]Mondtam itt ezt a 43%-os átlagos idegrendszeri érettséget, amivel jönnek a gyerekek hozzánk.
[00:10:25]Ö ez egyébként tavaly elkezdett emelkedni, szerintem azért, mert kivettük a a digitális eszközöket a gyerekeink kezéből 14 éves korig a családokban is.
[00:10:34]Tehát megegyeztünk a családokkal, hogy otthon sincs digitális játék, közösségi oldal, okostelefon, tablet a gyerekek kezében, és van helyette más.
[00:10:43]mozgás, sport, néptánc, zene, kapcsolódás.
[00:10:47]A szülők is változnak, a családok is változnak ezáltal.
[00:10:51]És ezért a gyerekek egy kicsit ugye már a kistestvérek ilyen közegben nőnek fel, tehát elkezdett emelkedni ez a szint.
[00:10:58]De de hogy nagyon konkrét példát mondjak, 42%-os idegrendszeri érettség márciusban.
[00:11:04]Ez nagyon konkrét egy gyermeknek az idegrendszeri érettsége.
[00:11:08]Adtunk neki Sarlós Erzsébet rendszere szerint különböző tornákat.
[00:11:14]Szeptemberben ellenőrzőmérés, 85%-os idegrendszeri érettség.
[00:11:20]Aztán egy évvel később megint ellenőrzőmérés.
[00:11:22]Márciusban 90 valahány százalék-os idegrendszeri érettség.
[00:11:26]Tehát van remény.
[00:11:28]Tehát ezeket rendbe lehet tenni.
[00:11:28]Nyilván jobb lenne, ha akkor történne meg, amikor meg kell történnie, de ilyenkor öt, hat hét éves korban még viszonylag rendbehető.
[00:11:38]Később azt hiszem, hogy már nem nagyon.
[00:11:41]Nagyon képlékeny az idegrendszer ebben az időszakban.
[00:11:43]Ezzel ezzel nagyon számolhatunk, és vannak nagyon-nagyon egyszerű, tehát ezek a ezek a gyakorlatok otthon is végezhetők, de például nagyon szépen kimutatták ugye, hogy a magyar népi játékok, az énekes játékok az a ének, szöveg, ritmus, együttmozdulás és gyakorlatilag azok a a nagyon sok keresztmozgással, nagyon sok összehangolt mozgással.
[00:12:04]Tehát a magyar népi énekes játékok az összes diferésséget például, amivel iskolába kell jutni, az az összes ilyen idegrendszeri harmonizációt egyszerűen mérhetően javítják.
[00:12:17]Tehát nem jók ezek a nyilván amikor már egy ilyen ilyen leépülés van, akkor jók egy jók a célzott mozgásterápiák nyilván, de de nagyon sok nagyon egyszerű eszközünk van.
[00:12:30]Tehát az éneklés, a zenélés, a hangszerjáték, akkor a a pontos új új irányítás, mondjuk nem erre gondolok, tehát igen, ezek kifejezetten kifejezetten segítik ezt a ezt az idegrendszeri érést és ennek a területnek az érését, amivel ezeket a ezeket a szellemi feladatokat is jól, meg a kognitív terhelést is jól lehet javítani.
[00:12:54]Tehát nincs szükség semmilyen különös fejenállásra, csak egy nagyon természetes, de ott sok kapcsolódás kell, és még a természet, ami nagyon, nagyon, nagyon sokat segít az idegrendszer érében.
[00:13:05]És ez is nagyon hiányzik.
[00:13:08]Ma már beszélünk természethiány betegségről.
[00:13:09]Tehát ezt nem kellett korábban megemlíteni sem, mert annyira világos volt, hogy hát kilépek, azt ott vagy valami.
[00:13:16]Tehát sokszor gondolkozunk azon, hogy minket a szüleink úgy kellett, hogy beimádkozzanak, mi meg a gyerekeinket úgy kell, hogy kiimádkozzuk valahogy.
[00:13:27]Tehát a természet még nagyon sokat segítete.
[00:13:29]Vannak egyszerű eszközeink.
[00:13:31]Igazából azt lehet mondani, hogy reményt kellene adni a pedagógusoknak, a szülőknek, és ezeket az egyszerű utakat nem a szakkörbe tolni, meg hogy aki majd felébredt, annak majd jár zeneiskolába a gyereke, hanem megadni a művészeti, érzelmi, kapcsolati nevelésnek a a garantált kereteit.
[00:13:50]Ez ez szerintem, hogyha idáig eljutnánk és a képernyőt kivennénk, a akkor azt lehet mondani, hogy nagyon nagy reményünk van.
[00:13:58]Nem már most ezen gondolkodtam pont, hogy az én kisfiam például tudja már két nyelven, hogy a halnak milyen részei vannak angolul is, de hogy életében nem fogott halat, nem látta.
[00:14:11]Tehát a természet közelsége ilyen szempontból tényleg nagyon hiányzik.
[00:14:15]Meg az érzékelés, tehát nagyon sok érzékelés kellene.
[00:14:17]Igen, nagyon sok.
[00:14:17]Ezt mondjuk is, hogy például ebben a ebben a kisgyermekkorban, kisiskolás korban rendkívül sok valóság kell azért, hogy az elvont fogalmak majd jó helyre gyökerezzenek.
[00:14:27]Tehát valós tapasztalatok, érzékszervi tapasztalatok.
[00:14:33]Szagolni, látni, nézni, messzen nézni, közel nézni, megfogni, simogatni, gyúrni, nem tudom én, érzékelni, rengeteget kellene.
[00:14:41]De tudjátok, valahogy azt gondolom, hogy hogy ahhoz, hogy hogy ezt meg tudjuk tenni, hogy az iskolák majd ilyenek legyenek, meg a szülők ilyenek legyenek, ahhoz például a felsőoktatásunkat meg kellene változtatni.
[00:14:56]Úgy van.
[00:14:56]Úgy van.
[00:14:56]ugyanis az történik, hogy az ovó pedagógus képzésben, de a tanítóképzésben is elmondhatjuk azt, amiről a Rita beszélt, például a magyar népi játékokat, azokat gyakorlatilag kivették és a magyar néphagyományt kivették a az alapképzésből.
[00:15:12]Aligalig van benne valami, miközben ez kellene, hogy legyen a magyar kultúra alapja, a magyar kultúra a magyar állam alapja.
[00:15:19]És akkor itt már rögtön ott vagyunk, hogy lesz-e kultúránk, lesz-e államunk, miközben az óvodapedagógiáról beszélünk.
[00:15:27]Tehát az óvodapedagógusakat képző hát igen, az óvodapedagógusat képző felsőoktatási intézményeknek a tanrend hangsúlyos részévé kellene tenniük, hogy megtanuljanak mesét mondani fejből.
[00:15:40]77 magyar népmesét így jöjjön ki minden óvodapedagógus.
[00:15:45]77 népi játékot tudjon játszani a gyerekekkel, tudjon legalább 77, de inkább 777 népdalt egy-két magyar népi hangszeren tudjon játszani olyanokon, amihez lehet még énekelni, ha lehet, de a furja is rendben van, hogyha más nem megy.
[00:16:01]Tehát tehát olyanokat kell tenni és tudjon táncolni, így kell nekijönniük.
[00:16:07]Na most ezt speckolokba vitték ki a felső sőt még majdnem ott se.
[00:16:11]És azért lehet látni például, hogy a továbbképzési kínálatban szóval ott vannak ezek, hogy nem tudom én, hogy a népi játékok.
[00:16:18]Tehát tehát érthetetlen, hogy egy óvonőnek miért kell menni munka mellett, család mellett továbbképzésre, adott esetben pénzért vagy nem pénzért helyettesítik, alig van szakember satöbbi, és megy megyeget el ezekre a továbbképzésekre, amivel de ezt érezzük anyaként is.
[00:16:35]Tehát hogyha ha az ha ölbe ül egy kisgyerek, és te ott magadtól nem tudsz mondani egy rigmust, akkor nem szedheted elő a kis füzetedet, és ott felolvasod, hogy ec pec, kimehetsz.
[00:16:48]Tehát ez ez életszerűtlen.
[00:16:50]Nem is használják se az óvónők, se a tanítók.
[00:16:52]Itt van például azért gyönyörű elődünk kincs a kincskereső iskolában.
[00:16:57]Itt van Winkler Mártának a gyakorlata.
[00:16:59]Hát azt mondta, hogy egész nap játszottunk és tényleg, hogyha belenézünk, mindig nyitva volt az ajtaja.
[00:17:06]Itt van, itt itt itt van, hogy hogyan.
[00:17:09]És minden eredményt hoztak, és a gyerekek örömmel énekeltek, játszottak.
[00:17:14]Jó, de hát Márta néni nem a könyvből nézte ki.
[00:17:15]Tehát mondta is, hogy mindig kell a kosaratban lenni egy csomó játéknak, egy csomó kis mondókának, találós kérdésnek, mesének.
[00:17:22]Hát ezeknek nem volt szüksége iPadre, mert az óvodában már a pedagógusok is odateszik a gyerekek elé.
[00:17:29]Én a saját szemem mellett.
[00:17:31]De most sajnos van egy sajnos van egy előírás.
[00:17:35]Hát ezt meg kellene változtatni, hogy az IKT eszközöket használni kell az óvodapedagógusoknak.
[00:17:38]Azt értem, hogy nekik az irodai munkában könyörgöm a csoportszobával kifelé ezekkel.
[00:17:43]Igen, persze az egy érdekes dolog, hogy hogy jutottál el 2004-ben ahhoz, hogy egy egészen újszerű iskolát indíts.
[00:17:50]Mi az, ami motivált, vagy mi az, ami a kiindulópontja volt ennek az egész dolognak?
[00:17:56]A hiány.
[00:17:56]Ja, hogy ez a fajta dolog, amiről eddig beszéltünk, nincs sehol.
[00:17:59]Igen, igen.
[00:17:59]A hiány.
[00:18:02]Mi körülnéztünk, nem gondoltuk mi, hogy iskolát kell csinálnunk, körülnéztünk a környéken, és nem találtunk sem az egyházi, sem az akkori önkormányzati, sem az alapítvány iskolák között olyant, amely beteljesíti a nevelési eszményünket.
[00:18:15]Azt, hogy ez keresztény legyen úgy, ahogy mi erre gondoltunk.
[00:18:20]Tehát a kereszténység, a az kereszténység jelentette szeretet a legmélyebb részéig végigjárja a a nevelést, hogy magyar néphagyományra alapozott legyen, hogy a családokat ne kiteggyük, hanem behozzuk az iskolába, és hogy a természetre alapozzuk.
[00:18:35]De rész dolgokat megtaláltunk mindenhol, a teljességet nem találtuk meg, és azt gondoltuk, hogy a teljességet kell adni.
[00:18:44]És az organikus pedagógia, hogy hogy jött ez a szerelem, vagy hogy találtá?
[00:18:48]Hát ez organikus.
[00:18:48]Ez is organikus.
[00:18:50]Ez egy szép dolog, hogy ezt is majd meséljétek el.
[00:18:53]Hogyan csodálkoztatok arra rá, hogy én kettő szilád meg Gödönélt.
[00:18:56]Én is alapítottam iskolát.
[00:18:58]Ennyire erőteljesen nem volt, de Platti Pista például nálunk kísérletezte ki a módszerét.
[00:19:04]Igen.
[00:19:04]Ő egy ősképekre alapozott rajztanítási módszert csinálták, mer nagyszerű.
[00:19:08]A gyerekek a a traumáikat, a problémáikat ki tudják rajzolni magukból.
[00:19:12]A bennük lévő ősképek segítségével ragyogó módszer.
[00:19:14]Szóval én Pécset értem, és ott nőttek fel a gyerekeink.
[00:19:19]Assiszem majdnem hasonlóképpen jutottunk oda, hogy hát valami iskola kellene.
[00:19:22]Én is körülnéztem, én se találtam.
[00:19:24]És akkor már kutattam, és néztem már az egyetemen is tanítottam, láttam, hogy a tanároknak a képzéséből is hiányzik.
[00:19:29]Én az érzelmi intelligencia felől mentem, művészetpedagógiából doktoráltam, akkoriban ezt nagyon-nagyon kutattam.
[00:19:35]És ott láttam a pedagógusoknál, hogy amiben tehát szakmában jók, de a gyerekben nem, és ami segíthet ahhoz, hogy a szakma összeérjen a gyerekkel.
[00:19:45]tehát tudjunk tanítani, nevelni.
[00:19:46]ahhoz az érzelmi intelligencia nagyon nagy mértékben hiányzik a az egész képzésünkből, felsőoktatásból és az iskolából is természetesen.
[00:19:55]És akkor alapítottunk egy olyan iskolát, én akkor egyházi iskolát alapítottam és miénk is az volt egyébként, hogy é akkor oda jöttek be már a gyerekeink is, tehát nyilvánvaló, hogy ebből, de hát ez egy nagyon széles körű valami volt.
[00:20:09]És nagyon kerestem én is hozzá, megnéztem az összes alternatív pedagógiát, a mindent, a mindent, és rátaláltam Józef Kentenichnek erre a ő egyébként a Sönnste család és nevelési mozgalomnak egy tehát alapítója igazából egy német szerzetes pap, és annak egy kéziratban levő nagy pedagógiai jegyzetére találtam rá egy barátunknak a segítségével.
[00:20:31]És akkor akkor láttam, hogy hát ez szép rendszerben minden benne van, amit én ott keresgélek.
[00:20:38]Így a mindenhol.
[00:20:38]Tehát látja azt, hogy hogy bizalomra, kötődésre, eredetiségre, szabadságra, de megfelelő korlátokra, nagyon sok érzelmi nevelésre, tehát nem csak a fejbe megmaradó tudásra, kapcsolatokra nagyon nagy szükség van, és ez szépen rendszerbe tette.
[00:20:57]Úgyhogy kézen fogtam Kenteni Atya pedagógiáját, és akkor volt egy más segítőm is, aki itt Magyarországon Tilman Beller nagyon sokat segített, hogy hogy ezt fordítsuk le szülőknek érthető módon, tanároknak felsőoktatásban, tehát hogy a a mai pszichológia, pedagógia, neveléstudomány agykutatásnak a a mentális egészséghez való ö, hogy eredményeit, mint egy hídként vezessük oda.
[00:21:29]Én ezt én ezt magam számára is úgy érzem, hogy hogy híddá akartam válni, mert láttuk azt, hogy a tudomány nagyon sokat tud.
[00:21:34]Tehát látjuk azt, hogy az idegrendszer mitől fejlődne.
[00:21:38]Látjuk a képernyőnek a hatásait, látjuk a kapcsolatoknak a milyen tehát mindent látunk a tudomány szintjén.
[00:21:44]És bemész szerda, reggel egy iskolába, vagy este az a családba, és ott semmit nem találsz meg ebből.
[00:21:48]Tehát nem vezettük át, nem adtuk kézbe.
[00:21:50]És akkor elkezdtem én is ebben az iskolában tevékenykedjni, csináltam mindegy, jó.
[00:21:57]Láttam, hogy nagyon-nagyon működik.
[00:21:58]Saját gyerekeimen is láttam, hogy ez tényleg működik.
[00:22:00]És aztán akkor úgy már előadásokat is tartottam, és egyszer jártam Szilárdéknál is meg egy meghívásra egy ilyen előadáson, akkor már így az organikus pedagógiát így műveltem, és meghívtak, és így mondom, és úgy egyáltalán abba az iskolába így körülnézve, hát mondom, ez ilyet nem láttam mondjuk az enyémet kivéve, de a mondom nem nem volt ennyire ennyire hangsúlyos a néphagyományra, de nagyon sok érzelmi intelligenciára épültünk.
[00:22:25]És mondom a sziládéknak, mondom, te Szilád, hát ti ezt csináljátok, amit én itt jöttem mondani.
[00:22:32]De mi aztán mondtuk neki, hogy hát te azt mondod, amit mi csinálunk.
[00:22:35]Hát gyönyörűen szép.
[00:22:35]Annyira szép találkozás volt.
[00:22:38]Nagyon szép volt.
[00:22:39]És akkor hát így tulajdonképpen azóta nagyon összeszövődtünk, mert sokat tanulunk egymástól, és nagyon nagyon nagyon úgy érzem, hogy hogy ez én aztán utána mindegy viszonylag kényszerűen lezártam azt az iskolavezetést, de kinyílt előttem az ország és a Kárpátmedence pályája.
[00:22:55]És így aztán többet is tudtunk együtt dolgozni.
[00:22:57]És azt gondolom, hogy a ez a ez a ez a közös munka ez annyira sok olyan gyümölcsöt hoz, amit szépen át lehet ültetni máshova is.
[00:23:08]Tehát ezek az lehet, hogy valaki, ha ránéz a búzaszemre, azt mondja, hogy hát ez annyira különleges és annyira szép, hogy ilyet nem tudunk csinálni.
[00:23:16]Senki nem tudja a másik dolgozatát megírni az életben.
[00:23:19]Tehát mindenkinek a sajátját kell, de tanulni egymástól nagyon tudunk.
[00:23:24]Tehát nagyon sok olyan eszközt kiműveltek a a szilárdék, és azt lehet mondani, hogy már nálunk is nagyon sok, tehát az organikus pedagógia is nagyon sok a szemlélet módjában nagyon sok eszközt kínál fel, mert ez nem egy olyan módszertan, tehát nem egy nem egy merev módszertan, hanem egy szemléletmód.
[00:23:45]Tehát azt mondja, hogy megérted, hogy érzelmi nevelés kell, megérted, hogy kötődés kell, megérted, hogy a magyar hagyomány mindezt felkínálja eszköztárban, akkor azt mondod, hogy jó, Szilárdék így csinálják, mi meg élünk itt a nem tudom én akárhol, nekünk ezen ezünk van, ez az irány, és ebből szép lassan ezeket a lépéseket tudjuk megtenni, és bizony ez gyümölcsözik akárhol is.
[00:24:09]Én azt látom, hogy apró változások is nag apró apró pici lépések is nagyon nagy változásokat tudnak hozni.
[00:24:17]Tehát az, hogy hogy reggel leülünk adventi időszakban egy adventi éneklésre, 7:30-kor megérkezik az első néhány gyerek, leül énekelni az ott lévő ügyeletes tanítóval, és elkezdenek énekelni.
[00:24:31]akik megjönnek, azok körül körülöttük leülnek, szülők is, gyerekek is, és aztán szépen lassan megtelik az aula emberekkel meg énekszóval is.
[00:24:38]És aki már később érkezik, ott már 200-an énekelnek.
[00:24:44]De ez a reggel, ez olyan emelkedett, csak attól, hogy leültünk énekelni, nem történt semmi.
[00:24:49]Van egy adventi énekeskönyünk, letölthető a honlapunkról.
[00:24:52]Most már egy nagyon dekoratív kiadását is megcsináltuk, az majd megvásárolható lesz, de hogy hogy ezek pofon egyszerű dolgok.
[00:25:03]Összetartozás érzés az egész organikus pedagógia is egyébként, hogy hogy ezt ilyen fogalmakban mondjuk el.
[00:25:08]Tehát ez a természetesség pedagógiája, ez az új szövetség normalitás.
[00:25:15]Ezt olvastam volna, hogy ez kéne, hogy legyen a normalitás.
[00:25:18]Hát ugye organon az eszközt is jelent abszolút, de most hogyha csak ezt a kis életszeletet megnézzük, de nagyon sok ilyen van a a buza szemben tényleg, hogy hogy nem a színpadra.
[00:25:31]Tehát érted, hogy ezek a gyerekek megtanulják azt, hogy az éneklés az az életet szolgálja.
[00:25:37]Most éppen az adventi várakozást, akkor meg mást.
[00:25:39]Amikor vigadozunk, akkor mást.
[00:25:42]Amikor szerelmes vagyok, akkor is mást.
[00:25:44]Amikor sírok és gyászolok, akkor is mást.
[00:25:46]Tehát megtanulja azt, hogy például az énekszó mire való.
[00:25:50]Megtanulja azt, hogy együtt jobb, mint egyedül.
[00:25:55]Tehát odajövök, de azért én is számítok.
[00:25:57]Odajövök, leülök.
[00:25:59]Megtanulja azt, hogy édesanyám is leülhet.
[00:26:01]Tehát az iskolában nem az van kiírva az ajtóra, hogy szülő eddig jöhet és utána forduljon haza.
[00:26:05]és hanem behívja, együtt vagyunk, hogy a tanárokkal másképp is lehet együtt lenni, hogy a tanárom itt ül mellettem, aki való legközelebb most majd feleltetni fog, vagy nem tudom mit csinál, de ért ebben a kicsi életszeletben annyira lá, na ez a szemléletmód, hogy szövetség szöv igen hogy erre erre használjuk és akkor még megvan megint az a másik, hogy az adventi időszakot szépen átírták, hogy nem 25-ször leszáll a mennyből az angyal, mire otthon már majd elcsépelve ott állunk.
[00:26:36]És nem tudunk csodálkozni, nem tudunk meglepődni, nem tud értem nem tudunk, mert ellőttük szát vacsorát nem nem lehet 20szor megenni.
[00:26:43]Tehát szépen a várakozás.
[00:26:46]Most például itt van érzelmi intelligencia készség, a vágyteljesítés késleltetése.
[00:26:50]Hol tanulja meg ma ezt egy gyermek?
[00:26:53]Tehát hol van beépítve az, hogy várj, várj, megvan az ideje, megvan a érted?
[00:27:00]Jaj, de még nem, de még igen, de még nem.
[00:27:02]Na most, hogyha sok ilyen van, amit észrevétlenül évről évre, hát ez a hagyomány, ez a hagyomány, hogy azt mondja, évről évre éld ezt át, éld meg, és ez el fog, nem kell magyarázni, nem kell, nem kell elmondani 125-ször, hogy tudod, a várakozásnak nagyon nagy értelme, érted?
[00:27:22]hanem élni kell, és megtanulnak például várni, megtanulnak tartalmasan várni, megtanulnak együtt várni, megtanulják maguk, hát ezerféle dolgot tanulnak csak t magukat elveti.
[00:27:33]És gyakorlatilag ez annyira érdekes, mert egy eszköztáruk lesz arra, hogy az életre hogyan vértezzék fel magukat, mert tudnak egy egy dalhoz, egy meséhez, egy egy íráshoz nyúlni.
[00:27:45]Tehát van eszköztáruk, míg egy olyan gyereknek, aki ezeket sose tanulta, meg nem tud hova fordulni, csak emészti magát.
[00:27:51]Tehát ez egy fegyvert ad a kezükbe.
[00:27:53]Úgy szerintem érdemes a érdemes egy kicsit ezt az átbenti időszakot mondjuk nézzük meg részletesebben.
[00:27:58]Jó.
[00:27:58]És akkor talán ez sok mindent elmond arról, hogy hogy mit lehet csinálni a gyerekekkel, és mi minden értelme van annak, amit csinálunk.
[00:28:07]Ugye az a hagyományban a mondás, hogy András letéteti a hegedűt.
[00:28:12]Addig volt a kis farsang és utána jön a várakozás ideje.
[00:28:14]Azt, hogy a két időszak között van különbség, azt elmesélhetjük a gyerekeknek, de nem fogják megjegyezni, de megmutathatjuk nekik rítusokban.
[00:28:24]Rengeteg rítus van a magyar néphagyományban, amit nagyon jól lehet használni különböző helyzeteknek a megértetésére.
[00:28:31]mondhatnánk azt is, hogy ilyen multimédiás megértetésére, merthogy ez minden eszközön dolgozik.
[00:28:36]A az ének eszközén, a az érzelmek eszközén, a fény eszközén, sok mindennen, hogy miről van szó.
[00:28:43]Az Andrásnai bálunkon mindenki ott van.
[00:28:46]Ez egy kötelező iskolai bál, tehát mindenki ott van, a szülők is ott vannak.
[00:28:51]Együtt táncolunk 11:30-ig, jobb lenne éjfélig, de hát a kicsik miatt előrehoztuk.
[00:28:58]11:30-kor a nagy tánc egyszer csak lekapcsolódik a villany és a nagy tánc befejeződik és és csend lesz és abban a csendben egyszer csak megszólal egy halk adventi énekszó és négy fehér ruhás kislány behozza az adventi koszorút rajta egy száll égő gyertyával a teljes sötétségben.
[00:29:20]Abban a pillanatban világos lesz minden gyereknek, hogy eddig volt a profán és most kezdődik a szent idő.
[00:29:25]másik időben léptünk át, de itt van egy egyszerű ritus, amivel megéreztettük, hogy ez így van.
[00:29:31]És aztán utána jönnek ezek a reggeli éneklés.
[00:29:34]Ja, igen.
[00:29:34]Ö összegyűlik a a csapat a az adventi koszorú körül, mindenki előveszi a gyertyáját, szépen lassan meggyújtják, kivilágosodik minden, és viszik haza a fényt.
[00:29:46]Hát ennek megint van jelentése természetesen mindenki számára.
[00:29:50]És utána jön az adventi idő.
[00:29:52]A néphagyományunkban szerencsére ott van a, hogy elsőtől mondjam, az egyszerűbbektől a bonyolultabbakig.
[00:29:58]Kotyolás, kántálás, bölcsőcske, vesszőcske, betlehemezés, három királyjárás, szent családjárás, a regölés, tehát azt hiszem talán mindent elmondtam.
[00:30:10]Ezeket szépen évről évre megtanítjuk a gyerekeknek, de nem azért, hogy előadják egy színpadon, viszik a családokhoz.
[00:30:17]Hát megint nem csináltunk semmit, ugye új a csudát, új.
[00:30:22]Ezt csináltuk egy évezredig, vagy nem tudom, nagyon sokáig, biztos mindig volt ilyen, de hanem hanem elővettünk valami régit, amit kár volt ott hagyni, kár volt elhagyni, és mennek a családokhoz.
[00:30:33]Mi történik?
[00:30:33]Hát másnap nincs felelés, persze ez a szövetség része, hogy hogy természetesen megtanulnak valami nagyon fontosat, például, hogy a sötétségben, mert már sötétben mennek, a sötétségben meggyúló gyertyaláng misztériumát megtanulják.
[00:30:46]Én is lehetek fény, én is vihetek áldást, mert az amikor megérkeznek, és ezeket egyébként ugye megtanulják, tehát itt memóriáról van szó, itt előadókészségről van szó, de arról is, hogy funkcionalitása van mindennek, és megtanulják, hogy tudnak áldást hozni ők.
[00:31:05]Hát ott azért a szülők, amikor belépnek egy egy nappaliba, valódi áldásnak élik meg, hogy megjöttek ezek a gyerekek, és eljátsszák azt, amit egyébként évszázadig játszott a többi gyerek is.
[00:31:19]Szóval és akkor van egy lezárása ennek, egy Jézusvárás, egy ilyen spirállal megoldott ritus, amit most már nem mondok el, de szóval van egy íve az egésznek, és akkor utána majd a családban persze le fogják zárni, és lesz ajándékozás még éjfé meg kerül a családban.
[00:31:38]Tehát nagyon nagyon sok személyesség, nagyon sok kötődés, nagyon és ezek, hogyha hogyha pedagógiai részről nézzük, hát ezek hiányoznak.
[00:31:48]Tehát a személytelen és csak elméleti tudás, ez nem marad meg.
[00:31:50]Hát Arisztotelés, már Arisztotelész mondja, hogy aki csak az elmét tanítja, de a szívet nem, azt tilos volna tanításnak nevezni.
[00:31:59]Hát menjünk be egy iskolába.
[00:32:02]Tehát, tehát hogy ott akkor most tanítás történik-e.
[00:32:03]És azért ez már azóta, tehát nagyon világosan látszik, ugye Fran Tamásunk azt mondja, hogy semmilyen ismeret nem jut el a hosszútávú memóriába, csak az, amit az érzelmi háló lepecsétel, tehát amihez valamilyen kis élmény kapcsolódik.
[00:32:20]Na most, hogyha egy iskolát átsző ez a személyes élménnyel meg megerősített kapcsolódások és tudások, mert a memóriát, a mindenfélét az ott a a az ismereteket is, tehát ami majd jön a mateka órán, majd jön a fizikaórán, vagy jön a máshol, ott is funkcióba helyezést.
[00:32:40]Tudnak ezekre, hát most nem tudunk minden kis szálára emlékezni, de nagyon fontos, hogy szépen begyökeresztetik ezeket.
[00:32:45]Tehát nagyon jelentős szerepe van.
[00:32:48]Viszont olyan, mint a málter, tehát a kötőanyag, hogy vannak a tégláink az iskolában, de nincs kötőanyag, és összeomlik az egész épület, a tudás ezek nélkül a a megélt élmények kötő kötőanyaga nélkül.
[00:33:03]Nem véletlenül mondják azt az iskoládra, hogy a kovász, tehát a társadalmi kovász itt kell ki, merthogy nem tudósokat meg zseniket akarunk képezni, hanem olyan embereket, akik boldogok és tovább viszik meg hát tovább viszik.
[00:33:18]Annyira érdekes, hogy hogy tényleg kihalt ez a ez ez a kultúra meg ez a hagyomány.
[00:33:22]És nem feltétlenül most ki nem kell hibáztatni senkit emiatt, de mintha újra gyökereket kapnának a családok, hogy lenne hova visszanyúlni, hogy lennének újra olyanok, amit együtt élhetnek meg.
[00:33:35]És ez is egy jó dolog, hogy a családok együtt nem az, hogy csak az iskolába, hanem hogy az egész, és akkor ez már úgy el van vetve, hogy ez innen kiindulhat egy újabb gyökér.
[00:33:44]Ó, hát három felnőtt betlehemes csapatunk van.
[00:33:47]Szintén járják a családokat.
[00:33:49]Rájöttek, hogy ez jó.
[00:33:51]Ez van, hogy elkezték a fel é ez annyira izgalmas, mert mondják, hogy ó csak a tév köti le meg a nem ezek ezek az élmények.
[00:33:57]Hát ha rájön, ha kicsit megízleli egy kicsit megízleli, hogy benyitok egy családhoz, de nem kell egyedül.
[00:34:01]Tehát ott vagyunk együtt, ott vagyunk, ha valami látja a másik arcán azt a azt a gyönyörűséget, azt a meglepődést, én is jártam annak idején még gimnazistaként is.
[00:34:12]Szóval ezt nem lehet kicserélni.
[00:34:14]Tehát ez ez biztos vagyok, tehát az ember társas lény.
[00:34:16]És ami például azt látjuk, hogy hogy a hogy a képernyő például oxitocin se termelődik.
[00:34:21]Az oxitocin ugye egy biológiailag és egy nagy ösztönző, hogy kapcsolódj, kapcsolódj, mert kapcsolatból élet van.
[00:34:30]Tehát egy egy jutalomhormon, egy gyönyörűség és szemkapcsolatba keletkezik, de a képernyő nem keletkezik.
[00:34:35]Tehát ezért is látjuk azt, hogy ha belehelyezzük a gyerekeket és a szüleiket ezekbe a helyzetekbe, akkor megízlelik azt, hogy hú, hát ez más volt.
[00:34:46]Nem tudja megfogalmazni, de nem is ez a lényeg, hanem elkezd vágyakozni, illetve megérzi azt, hogy ez van olyan szintű élmény, mint amit egy egy pót élmény kínál fel.
[00:34:57]És akkor itt most kínálja magát a lehetőség, hogy gyakorlatilag a búzaszám megelőzte a korát jóval, mert ti már 2011-ben bevezettétek azt, amit most 2024-ben hoztak be kormányrendelettel, hogy kitiltottátok az iskolából az okos esközök 18-ban meg már ugye az otthonokba is megérkezett az a kérés, hogy mert az egy dolog, hogy a gyerek az iskolában nem kapcsolja be.
[00:35:24]Na de hazamegy és ott folytatja, igazából nem ért semmit az előzmény.
[00:35:28]Sajnos valamit ér valami, de csak nagyon kicsit, csak lerombolja ot visszarombolja.
[00:35:33]Tehát, hogy ez milyen küzdelem volt, vagy hogy lehetett ezt elérni?
[00:35:36]Mennyire volt egyszerű vagy nehéz ezt átvinni a szülőkön, mert ehhez ők is kellenek szerves részekkel, mert ugye mintát ad a szülő, tehát nem lehet az, hogy a gyerek nem használja az okos eszközt, és a szülő pedig állandóan nézi.
[00:35:48]Tehát ebben ők is bele kellett, hogy legyenek.
[00:35:51]Persze, hát nagyon tanulságos volt a folyamat, mert 2011-ben valóban elhatároztuk, hogy az iskolában nem lehet okos telefonokat behozni, kivettük a az iskolában a gyerekek kezéből, láttuk az első problémákat, akkor még nem volt nagy, de már láttuk, hogy ebből bizony nagy lesz.
[00:36:06]A kicsiket már nagyon lehetett látni, de azzal szembesültünk, hogy hiába vettük ki az iskolában a gyerekek kezéből, a családban még mindig a kezükben volt, és a problémák nem szűntek meg az iskolában ott abban a szűk időben ott ott csökkentek a problémák, de az alapvető problémák, a testi képességek abszolút gyöngülése, az idegrendszeri érlenség, az empátiahiány, a tanulási képességek romlása, ez mind-mind ugye ezekről most már tanulmányok vannak, akkor még nem nagyon voltak, de mi láttuk a gyerekeinken a tapasztalatból, hogy mi van.
[00:36:41]És vettünk egy nagy levegőt, és azt javasoltam a tantestületünknek, hogy a családokat bevonva vegyük ki otthon is a gyerekek kezéből ezeket az eszközöket, az okostelefonokat, tableteket, tehát ezeket a szórakoztatóközpontokat, illetve a digitális játékokat és a közösségi oldalt 14 éves korig.
[00:37:00]Pontosabban akkor az volt nyolcadik osztály első félév végéig, hogy a második félévben viszont felkészíthessük ezeknek a használatára őket.
[00:37:06]Ez nem érintette egyébként a digitális kultúraoktatást az iskolában, tehát ettől még az van.
[00:37:13]Heti egy vagy két órában ez megtörténik.
[00:37:15]Hozzáteszem, hogy a digitális kultúraoktatás sem kellene, hogy géphasználat legyen, mert az valójában algoritmikus gondolkodás.
[00:37:22]Az algoritmikus gondolkodás pedig rubikkockával, táblajátékkal, sakkal, malommal, kottával, tánckottával, titkos írással, rengeteg módon lehet fejleszteni, és még mindig nem ültettük őket gép elé.
[00:37:35]Szóval szerintem ott kellene egy új tanter, de ez csak zárójel, legalábbis alsóban biztosan.
[00:37:39]És aztán egy idő után persze ötödiktől meg mehetnek a gépek, és röviden két órában, hetente éppen elég megtanulják, amit kell, robotika satöbbi, satöbbi, és nyolcadikra készen vannak, és nyolcadik osztály második félében fel kell őket készíteni arra, hogy mi lesz majd akkor, amikor a kezükben lesznek az okostelefonok, vagyis hívunk hozzájuk függőt.
[00:38:02]Voltfüggőt, aki elmondja, hogy milyen volt függőnek lenni, milyen könnyű volt belekerülni, és milyen nehéz kimászni belőle.
[00:38:08]Ő már kimászott, hál istennek.
[00:38:11]Hívunk hozzájuk adatvédelmi szakembert, manipulációteremzőt, és jön hozzájuk PT Lákos, aki meg elmondja a szülőkkel együtt nekik, hogy milyen szabályok, illetve dolgoznak szabályokat, ugye a szülőkkel együtt, tehát visszahat a családokra mindez.
[00:38:25]Szóval ez ez az, amit amit úgy látom, hogy hogy egyszerűen csinálnunk kellene.
[00:38:30]Most ez annyiban változott meg egyébként, hogy a a szülőkkel megegyezve azt gondoltuk, hogy ez nyolcadik osztály végéig megy.
[00:38:39]Tehát már nem nyolcadik osztály első félév végéig, hanem nyolcadik osztály végéig.
[00:38:43]És akkor közben felkészítjük őket, de nem adjuk a kezükbe ezeket az eszközöket.
[00:38:47]Ha lesz középiskolánk, akkor 16 éves korig kivisszük.
[00:38:50]És vannak már visszajelzések, hogy azok a generációk, akik kimentek és most már a kezükbe veszik az eszközt, ők hogyan vannak vele?
[00:39:00]Köszönjük szépen.
[00:39:00]Köszönjük szépen.
[00:39:02]Nagyszerűen, remekülrel igazodnak a világban, és pontosan tudják ezeknek az eszközöknek a helyét.
[00:39:06]Tehát nem az van, hogy hat-ny órát lógnak 14 évesen az eszközökön, hanem az van, hogy szépen a helyére teszik, és azt mondják, hogy igen, én megtapasztaltam.
[00:39:15]Egyrészt érett az idegrendszerük, kialakult kapcsolatrendszerük van, eléggé kialakult érzelmi rendszerük van, kialakult szokásaik vannak, és ebbe beleillesztik ezt az eszközt, és már nem okoz nekik olyan károkat.
[00:39:29]Nézik a kortársaikat, és döbbenten nézik a kortársaikat, hogy te jó ég.
[00:39:38]Most már ugye elindult egy Gödön, egy család digitális családvédelmi vagy családbiztonsági program is.
[00:39:45]Tehát, hogy az a tervetek, hogy ezt szépen lassan mindenhova elviszitek.
[00:39:48]Van rá érdeklődés, tehát a különböző városokból, iskolákból jelentkeznek, hogy érdeklődik.
[00:39:55]Hát együtt járunk, ugye Rita, Halmelinda, Pölt Lákos, Puskás Balázs és én megyünk együtt bárhova megyünk szívesen, hogy elmondjuk, hogy hát több város igényelte ezt is, hogy az összes orvos, összes tanár, összes védőnő, összes óvonő először és aztán szülőkkel bevonásával hogyan hogyan építik le, csak közösségi megoldás van.
[00:40:18]Tehát látjuk azt, hogy a gyerekek nem hát nyilván nem tud megállni egyb szál maga, mint ahogy a felnőtt is nagyon nehezen.
[00:40:24]Tehát hogyha a közösség valamilyen közösség, de már látok így országszerte olyan kis kezdeményezéseket, hogyha a város nem áll mögé, hogy van egy-egy osztály, aki azt mondja, vagy van egy osztályban egy egy markáns szülői csoport, vagy egy óvodai csoport, és azt is remélem, és látom is, de most már láttam is olyat, hogy például jelentkeznek már úgy szülők, hogy van-e digitális mentes osztály, indul-e ilyen?
[00:40:49]Tehát amikor mondtuk azt, hogy van ilyen tagozat meg minden, biztos vagyok benne, hogy létrejönnek ezek, mert lesznek olyan talán mikroközösségek először, akik azt mondják, hogy jó, a rendszertől nem tudjuk, hogy mit várhatunk, mert van olyan iskola is, sajnos láttam ilyet, sajnos elég jó nevű iskolában, és ahol az igazgató se fogta föl, hogy mit csinál, és lehet és nem tartja be még azt se, amit most a a törvény odahozott.
[00:41:16]Tehát ezért a szülőknek is nagyon észné kell lenni, és hogyha találnak társakat, találnak egy-egy ilyen közösséget, akkor a gyerekek is ugye a csoportnyomásról nagyon jól tudjuk, hogyha ha van egy társad, van szövetségesed, kettő, három, és ezt a gyerekeknél is kell tudni, egyébként a csoportnyomás olyan, ugye hát ez egy pszichológiai jelenség, hogy még a saját nézetedet is egyszerűen megváltoztatod, hogyha a csoport nagyon és hát ez 10 és 30 éves között a kor között a legerősb Tehát a gyerekekre nagyon hat, hogy jaj, a többiek mit csinálnak, én nem tudok megállni, ki közöttsítenek, satöbbi.
[00:41:50]Csinálták a kísérletet, hogyha a társsal együtt ment ebbe a kísérleti szituációba a megfigyelt személy, tehát hogy akivel ő szövetségben van, akkor leesett a csoportnyomás 48%-ról 2%-ra.
[00:42:01]Tehát össze tudtak kacsintani, hogy te figyelj, ezek mint hülyék, nem baj, mi tartsunk össze.
[00:42:10]És meg tudtak állni 2%.
[00:42:10]Tehát ezt adjuk a gyerekeink kezébe, hogyha egy közösséget tudunk mögéjük állítani, és hogy hogy meg tudjanak állni és tudják a saját ezeket a belátásaikat, amik a családok akár egy pedagógus vezetésével.
[00:42:24]Szóval a közösségi megoldás nagyon erős.
[00:42:27]A gyerekeink elképesztően éretten tudnak erről beszélni már úgy hatodik körül, hogy nekik miért jó így a tapasztalat, mert megvan a tapasztalatunk.
[00:42:34]Most erre azos hallgatók voltak nálunk írek, spanyolok és németek és bevittem, bevittük őket a hatodik osztályba, hogy beszélgessetek velük egy kicsit, és akkor hát meglátjátok, hogy ők hogy gondolkodnak erről.
[00:42:47]És nagyjából ilyeneket mondtak, hogy hogy de hát mi mi nagyon sok mindennel foglalkozunk, nekünk nem hiányzik, de mit csináltok?
[00:42:56]Na és akkor mondták sorban, hogy én zenélek, hozzam a gitáromat és szívesen muzsikálok egyet.
[00:43:01]De én mi?
[00:43:01]Hát én most legutóbb egy furuját faragtam.
[00:43:04]Meg tudod mutatni?
[00:43:06]Igen, itt van éppen.
[00:43:06]Meg is tudod szólaltatni?
[00:43:08]Persze.
[00:43:08]És eljátszott rajta egy Pál Pista bácsi ótát.
[00:43:10]Na most nyolcadik osztályban egy mai magyar gyerek 6-nyc órát punnyad a képernyő előtt.
[00:43:16]tényleg a nagy részeit szórakoztató tartalmakkal tölti.
[00:43:18]Ha valaki jó képességekkel rendelkezik, és szeretne világszínvonalon megtanulni egy hangszerel játszó, az 8000 óra.
[00:43:28]8000 óra.
[00:43:31]Ezt ma egy gyermek 14 és 18 éves kora között négy esztendő alatt elszórakozza a neten.
[00:43:41]Hát itt itt a kér az az idegrendszeri területe is.
[00:43:43]Tehát nem csak, hogy nem tanul meg, hanem és nagyon sok kezdeményezés van.
[00:43:46]Tehát én most csak említek egy párat, hugye ez a digitális detox kampány, ahol fiatalok öt hétre tudatosan vállalták, hogy mérhető eredmény.
[00:43:55]Akkor volt az analóg november.
[00:43:57]Ezek egy, tehát nem azt mondjuk, hogy nem nem vágom le a bajszom, vagy nem iszom alkoholt, hanem nem nézek képernyőt.
[00:44:03]Szóval szerintem ezek óriási dolgok, de még szerintem az egy érdekes dolog, és arra még térjünk ki, hogy van egy ilyen szemlélet, vagy egy egy ilyen kidolgozott, nem módszerrendszer, életforma.
[00:44:15]Igen, hogy ezt ennek azért magas alapja a hit, a keresztény kultúra, hogy ezt a dolgot, hogyha olyan iskolákba is el lehet vinni, ahol nem keresztény alapokon nyugszik az oktatás, illetve hogyha nem az elejétől kezdik el, ugye, mert itt az a kitétel, hogy elejétől indítjátok el hat-hét évesen a gyermekeket.
[00:44:36]Mi van, hogyha egy iskola csatlakozni akar, de azoknál is, akik már nem tudom, negyedikesek, ötödikesek.
[00:44:42]Szóval, hogy ez ez csak az elejétől vihető végig, vagy nem?
[00:44:46]Nem, nem, ez végigvhető, bevezethető másként is, de egyébként a hat éves kor már nem az elejét, előtte volt már egy óvoda, egy bölcsöde, tehát a család.
[00:44:56]Szóval ezt ott kellene kezdeni.
[00:44:58]Valószínűleg ott kellene kezdeni, hogy a hogy a gyermek a pocakban mit hall, az édesanyja szavát, vagy pedig a Netflixet.
[00:45:05]Szóval, szóval ilyeneknél kellene kezdeni, és akkor nagyon súlyos dolgokról beszélünk már, és nyilvántalán megvalósíthatatlannak tűnő dolgokról.
[00:45:17]Pedig csak arról beszélünk, hogy hogy volt egy élet, ami természetesebb volt, mint a mai, és azt vissza kellene hoznunk az életünkbe.
[00:45:23]De ugye ezt meg lehet fogalmazni keresztény módon is a talentumok példázatával például.
[00:45:28]Ugye a rossz szolga, aki annyi talentumot ad vissza az Úrnak, mint amennyit kapott.
[00:45:37]És a jó szolga, amelyik többet ad vissza, gyarapította a talentumokat, tehát élt azzal a lehetőséggel, amit az úristen belép lántál.
[00:45:43]Most az a helyzet, hogy azok a gyerekek, akiknek túl hamar odaadják ezeket az eszközöket, azok a gyerekek még annyi talentumot sem fognak visszaadni életük végén, mint amennyit kaptak.
[00:45:56]Tehát ők lesznek az igazán rossz szolgák, mert ha nem fejlődik ki az idegrendszerük, még annyit sem tehát az üdvösségükről is szó van.
[00:46:02]Keresztény módon ezt így meg lehet fogalmazni, de teljesen profán módon meg lehet fogalmazni másként.
[00:46:07]Nem alakult ki az idegrendszered, nem leszel sikeres ember, azt mond megelégedett, hogy ugye ennek az organikus pedagógiának a mottójává is vált, hogy a nevelés az életszolgálata.
[00:46:17]Nekem az a tapasztalatom, hogy akárhova elmegyek, lehet az klikkes hely, önkormányzati hely, bármilyen hely, mindenki egyszerűen ráébred arra, ott kezd ébredezni, aki hallgatja, hogy hát ez rólam szól, ez az életemről szól.
[00:46:31]Tehát úgy gondoljuk, hogy a keresztény érték értékek, értékvilág az egyébként a kereszténység előtt is élt.
[00:46:42]Tehát azért azt lássuk be, hogy hát az előbb idéztük Arisztotelés, de hát ugye mondja ugyanúgy, hogyha nem szereted a másikat ugyanúgy, mint magadat.
[00:46:50]Ez ugye megjelenik a jézusi formátumban is.
[00:46:51]Tehát azért a a keresztény értékek gyökerei az az életet növelő, az életnek a életnek a természetes növekedését, kibontakozását és a és az emberi én legboldogabb formáját szolgáló eszközrendszer és és értékrendszer, ami mindig is élt az emberben.
[00:47:10]Tehát ez szerintem a teremtés üzenete, amit amit érzünk.
[00:47:15]a természettel való kapcsolódás, a a nagyobb egésszel, a spirituális, minden ember spirituális lény is.
[00:47:20]Tehát ezt megtöltötte a kereszténység egy egy kimondottan a szeretetet is a középpontba helyező és talán eszköztánt is hozzá, de ez mindig is élt.
[00:47:31]Tehát ezért a kérdés nagyon eleven és nagyon nagyon igaz.
[00:47:36]Bárhol bárhol nyitnak rá.
[00:47:40]Nem az, hogy alkalmazható, tehát nem ez a kér nekem nem ez a kérdés, hanem az a hatalmas nagy öröm és tapasztalat, hogy ahol ahol meghallott, rájön, hogy hát ezt én is tudom csinálni, tehát ehhez nem kell nem tudom ilyen fejlesztőre járni, ezt én is tudom.
[00:47:54]És a néphagyomány ad hozzá olyan természetes eszközöket, amelyeket ugye ami ami kicsiszolt eszköz, művészi eszköz, azért Kodály Zoltán itt nagyon szépen rámutatott arra, hogy hogy azért nem a gagyit kéne, tehát olyan eszközt ad, tehát a néphagyomány azért olyan nagyszerű, mert mert egy legőségibbet ad a legegyszerűbb formában, tehát úgy, hogy azt az óvodás gyerek is tudja élvezni, csinálni, nem tudom.
[00:48:21]És ugyanúgy lehet ezt természetesen egészen magas szinten is művelni.
[00:48:26]Tehát itt ez a azt hiszem, hogy ez a kulcsa, hogy az élet szolgálata, és ez bárkinek az életének a a valóságos szolgálata lehet.
[00:48:37]Még azt szeretném hozzátenni, hogy a Buzaszemnek persze 22 év alatt most már kialakult egy nagyon határozott rendszere.
[00:48:44]Ebben 22 év munka van benne.
[00:48:46]Minden nap választattunk a minden nap felmerülő, sőt minden percben felmerülő pedagógiai kérdésekre a kereszténység, a magyar néphagyomány, a családiasság és a természet koordinátarendszerében.
[00:48:55]És kialakítottunk valamit, ami tényleg eléggé komplex rendszer, és szívesen adjuk át másoknak.
[00:49:02]Tehát akik jönnek hozzánk, elég sokan jönnek, hál istennek, azoknak szívesen odaadjuk, de mi a NAT minden szabályának megfelelünk.
[00:49:12]Tehát azt szeretném mondani, hogy a NAban van mozgástér.
[00:49:16]Tessék kihasználni.
[00:49:16]Ki lehet használni a mozgásteret.
[00:49:19]Aki azt mondja, hogy a NAT köti meg a kezét, az azt gondolom, hogy nem mond igazat.
[00:49:24]A NAD ad annyi szabadságot, hogy abban van mozgástér.
[00:49:27]Hogy milyen mozgástérre gondolok?
[00:49:29]Hát senki nem mondja meg nagyon pontosan, hogy negyedik osztályban a környezetismeret órán azokat, amiket el kell sajátítani, hogy lehet elsajátítani.
[00:49:38]Mi azt csináljuk, hogy az iskolakertben megtermeljük a színező növényeket, azokat feldolgozzuk negyedikben a környezeti ismeret órán a gyerekekkel festékké, és azzal festünk a rajzórán.
[00:49:51]közben megtanulják a környezetismeret alapismereteit, meg még egy kis kémiát, meg egyebeket gyógynövényekből, amelyeket szintén megtermelünk az iskolakerben a gyerekekkel, megint csak nem tiltja meg a NAT, sőt támogatja az ilyeneket, azokat feldolgozzuk kenőcsé például, és akkor van belőle élmény, tehát ez élmény megcsinálniuk, van belőle tapasztalás, és ebből ott van az ismeret, a tanulás.
[00:50:15]Tehát így is lehet, és nem kell hozzá semmi különös dolgot csinálnunk.
[00:50:21]És a fiúknak ott van a szabjával való harc, tehát hogy legyen benne az, hogy nem mondják azt, hogy ők kimaradnak.
[00:50:25]A lányok meg csipkét.
[00:50:28]A fiúk is egyébként.
[00:50:28]Diszlexia, diszgráfia ellenes.
[00:50:33]Szóval csodálatos dolgok vannak.
[00:50:34]Tehát tehát meg és algoritmikus gondolkodás tegyük hozzá.
[00:50:36]Tehát digitális kultúrra készít fel a csipkeverés.
[00:50:42]Rengeteg eszköz vannak a magyar nép, tehát élvezik is, tehát hogy hogy lesz valami a keze között, tehát nem csak beszélgetünk róla, és ezek ezek nagyon nagyon erős, tehát hogy a játékból alkotás lesz, tehát alkotóképesség és az alkotás alapszükséglet.
[00:50:55]Tehát hogyha sérül, ha nincs ilyesmi, akkor pótcselekvéseknek nyit utat, vigyázat.
[00:51:03]Tehát akkor az alkotást a képernyőn fogja a keresni, hogy hányat tudok rányomni, és akkor oda bele is lehet húzni.
[00:51:09]Ebbe pedig nem, ebbe pedig kifejlődni tud.
[00:51:12]Igen.
[00:51:12]Nekem egyébként Bőte Csabának a szavaiuknak az eszembe, hogy ki kell szeretni a gyerekből a jót, azt az istenarcúságot, ami ugye alapvetően benne van, és meg kell neki mutatni, hogy mire képes.
[00:51:25]És ezek azt hiszem, hogy ebbe az irányba visznek el minket.
[00:51:27]Úgyhogy nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és mindezt elmondtátok.
[00:51:30]Öröm.
[00:51:33]Köszönjük a meghívást.
[00:51:34]Önöknek pedig köszönöm szépen a figyelmet.