Tilla: Nem tudom a Tv2-t csak és kizárólag a politikai gépezet részeként nézni | Kritikus Én
Tilla (Attila) műsorvezető és filmrendező beszélgetése Parancsoly Zoltánnal a Szélsőközép „Kritikus Én" műsorában. Tilla 23 éve dolgozik a TV2-nél, ahol a legnézettebb szórakoztató műsorok (Megasztár, Big Brother, Kincsadászok) arcaként ismert. A beszélgetés középpontjában az áll, hogy miért marad a TV2-nél annak ellenére, hogy a csatornát az előző rendszer propagandaeszközének tartják, és hogyan egyezteti össze ezt a mainstream média-munkát a művészeti ambícióival.
Tilla szerint nem lehet a TV2-t kizárólag politikai gépezetként nézni, mert az egy 23 éves közösség, ahol sok emberrel dolgozik együtt, akiknek nincs politikai jelentősége. A csatorna számára biztosított biztonságot és működő rendszert értékel, amit a filmezésben nem talál meg. Úgy látja, hogy a nézők a műsorok tartalmára figyelnek, nem pedig a mögöttes politikai üzenetekre – ezt támasztja alá az a tény, hogy szavazási videójára 680 ezer ember reagált pozitívan az Instagramon.
Tilla szerint a kritika, amely szerint ő a TV2-höz tartozása miatt összeférhetetlenséget képvisel, nem veszi figyelembe a nuanszokat: nem fekete-fehér a helyzet. Bár évek óta kap kritikát a csatorna miatt, ezt nem tartja olyan súlyosnak, mint azt, hogy személyiségként szeretik az emberek, és hogy képes átjárni különböző világokat – a mainstream közönségtől az értelmiségi körökig. A mainstream média szerinte nem rossz, hanem más logikával működik, mint a művészet vagy az értelmiségi kritika.
Filmrendezőként Tilla csak négy filmet készített (Pánik, Csicska, Tiszta szívvel, és egy kis film), mivel a magyar filmfinanszírozás rendkívül nehéz. Úgy érzi, hogy a Vákuum TV, az 1990-es évek elején készített élő kabaré-műsor volt az egyik legszabadabb és legeredetibb munkája. Filmjeiben olyan témákat dolgoz fel, amelyek a társadalom marginalizált csoportjait érintik – függőségek, fogyatékosság, szegénység –, de nem tudja pontosan megfejteni, miért ezek vonzzák őt.
Tilla szerint egy jó beszélgetésnek nem kell merev struktúrája; fontosabb az őszinteség, a hangulat és az, hogy mindkét fél nyitott az ismeretlenre. Úgy gondolja, hogy a legjobb interjúk akkor történnek, amikor eltűnnek a kamerák, és valódi emberi kapcsolat alakul ki. Rendezőként nem hisz a parancsolgató hierarchiában, hanem közös alkotásnak tekinti a munkát, ahol a csapat tagjai egyenrangú partnerek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Tilla személyisége és népszerűsége
Tilla (Attila) 54 éves, a TV2 veteránja, aki 23 éve dolgozik a csatornánál. Gyerekkorában már feltűnt a magyar televízióban, szinkronizálásban, majd később a Megasztár, Big Brother, Kincsadászok és más nagy nézettségű műsorok vezetőjeként vált ismertté. Neve az 1990-es évek elején egy véletlenből maradt meg – találkozott az eredeti Tilla Attilával, aki egy festő volt, és az nagylelkűen engedélyezte, hogy megtartsa a nevet.
„Én egy TV2 veterán vagyok. Tehát ezt kijelentetjük. 23 éve vagyok ennél a csatornánál, és ha jó irányba változik, akkor meglesz a 25 év is szerintem." *
Tilla szerint a népszerűsége személyiségéből fakad. Nem szereti a konfliktusokat, kedves, és egy bizonyos bohóc-hajlama van, amely lehetővé teszi számára, hogy könnyedén fogadjon el különféle helyzeteket. Gyakran hallott kritika rá, hogy „hangos, zajos, sok vagy", de ezt a szereplő emberek között természetesnek tartja.
„Egy jó szereplő embert ezt halálosan hidegen hagyja, ha azt mondják neki, hogy sok vagy. Ó, igen. Ez így fog ez így fog maradni." *
A TV2-vel való viszony és a politikai kritika
Tilla 23 éve alatt számos vezetőt, koncepciót és programigazgatót látott jönni-menni. Azt állítja, hogy nem tudja a TV2-t kizárólag a politikai gépezet részeként nézni, mert az egy olyan közösség, ahol sok emberrel dolgozik együtt, akiknek nincs politikai jelentősége. A csatorna számára fontos, mert biztonságot és működő rendszert nyújt – ellentétben a filmezéssel, ahol minden küzdelemtörténet.
„Nem tudom a TV2-t csak és kizárólag a politikai gépezet részeként nézni, hogy ez egy politikai eszköz." *
A kritika, amely szerint el kellene hagynia a csatornát, nem veszi figyelembe a nuanszokat. Tilla szerint a nézők nem azt gondolják, hogy „ez Fidesz műsor, ez Tisza műsor", hanem csak a tartalomra koncentrálnak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy szavazási videójára, amelyben nyilvánosságra hozta, hogy kire szavazott, 680 ezer ember reagált pozitívan az Instagramon, és csak 10%-a volt negatív.
„Az, hogy ezek az üzenetek nem úgy kezdődtek, vagy nem úgy zárultak, hogy de buktassuk meg a Fideszt meg satöbbi, hanem más szavak voltak benne a változástól elkezdve a nem értek egyetig satöbbi." *
Tilla szerint a TV2-höz való ragaszkodása nem azt jelenti, hogy nem gondolkozik kritikusan. Úgy érzi, hogy a rendszer megváltoztatásra szorul, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy ő egyedül felelős érte. Azt mondja, hogy a vezetői szintről voltak félelmek és bizonytalanságok, amikor arról volt szó, hogy ő máshová mehet vendégként – de végül mindig elengedték.
A mainstream média és a művészet közötti feszültség
Tilla szerint a mainstream média nem rossz, hanem más logikával működik. A nagy nézettségű műsorok (szórakoztató show-k) célja, hogy minél több emberhez eljussanak, és ez nem feltétlenül jelent minőségi romlást – csak más formát.
„Tehát a központi tér, a piactérnek az a vegyes felvágott jellege és az a mondémsága és az a talmisága és minden az, ami az az egyszerűsége, ami hozzátartozik, az nem zavarja azokat a résztvevőket, akik ott vannak, hanem ez az életük része." *
A Kincsadászok például olyan műsor, amely váratlanul lett nagy siker, és amely elérte azt, hogy a nézők nem gondolnak a csatorna politikai orientációjára, hanem csak a tartalomra koncentrálnak. Tilla szerint ez az egyik legfontosabb eleme a munkájának – hogy a nézők ne azt gondolják, hogy politikai üzenet, hanem csak szórakozzanak.
Az értelmiségi körökben gyakran kritizálják a mainstream médiát, de Tilla szerint ez a kritika nem veszi figyelembe, hogy a nagy közönség más szükségletei vannak. Ő maga is átjár különböző világok között – az értelmiségi körök és a mainstream közönség között –, és ez lehetővé teszi számára, hogy mindkét perspektívát megértse.
„Tehát én egy olyan személyiség vagyok, aki átjár különböző világokba. Hogy ez jó vagy nem jó, ez is egy olyan kérdés, amit én is sokszor fölteszek magamnak, de nem tudok mit csinálni. Ez az életem." *
A Vákuum TV és a korai művészeti kísérletek
A 1990-es évek elején Tilla a Tilos az Á-ban egy Vákuum TV nevű élő kabaré-műsort készített barátaival. Ez egy analóg internetet megelőző szórakoztató forma volt, amely abszurd humorral, televíziós paródiákkal és társadalmi reflektálással dolgozott. A műsor egy közösségi élmény volt, ahol a csapat tagjai egy zenekarbeli összhangban dolgoztak együtt.
„Ez egy élő produkcióról van szó, olyan mint a rock and roll, hogy elmúlt, elmúlt. Nem, nem látjuk már viszont, hogy Elvis Presley pontosan milyen volt a színpadon. Már a vákuum TV-t se tudjuk visszahozni, hiába vannak archívumaink, de hogy soha többet nem csináltam talán ennyire eredeti dolgot, mint ez." *
Tilla szerint ez volt az egyik legszabadabb és legeredetibb munkája, és lehet, hogy ezt soha nem fogja tudni megismételni. A műsor jellegzetessége volt, hogy függetlenül működött, és nem volt rá külső nyomás – csak a csapat belső motivációja.
Filmrendezői munkássága
Tilla filmrendezőként csak négy filmet készített: Pánik, Csicska, Tiszta szívvel, és egy kis film. Ez azért van így, mert a magyar filmfinanszírozás rendkívül nehéz, és ő nem tudott rendesen pályázni. Azt mondja, hogy a filmintézmények soha nem működtek jól Magyarországon, és az ő filmjei mindig az alulról próbálkozás kategóriájába tartoztak.
Filmjeiben olyan témákat dolgoz fel, amelyek a társadalom marginalizált csoportjait érintik – függőségek, fogyatékosság, szegénység. Azonban Tilla szerint nem tudja pontosan megfejteni, miért ezek vonzzák őt. Azt gyanítja, hogy ez összefügg azzal, hogy Budafok szegényebb részén született, és Óbudán egy lakótelepen nőtt fel, ahol a munkásosztály volt a többség.
„Tehát valószínűleg az én ere az ereimbe ez csörgedezik. Tehát ide valósi vagyok én, és ezért lehet, hogy olyan emberekbe gondolkozom, akik oda valók." *
Tilla szerint a kritika feldolgozása a filmjeiről fáj, de fontosnak tartja, hogy a kritikusok szabadon kifejezzék véleményüket. Azonban nem szereti, amikor a kritika nem szakmai, hanem gonoszságból vagy sértettségből fakad. Azt is megjegyzi, hogy a magyar filmkritika műfaja nagy bajban van, mert a médiában nincs elég hely a hosszú, részletes kritikáknak.
A rendezői munka és a hierarchia
Tilla rendezőként nem hisz a parancsolgató hierarchiában. Úgy gondolja, hogy egy jó vezető a hierarchiát úgy szünteti meg, hogy közös alkotásnak tekinti a munkát, ahol a csapat tagjai egyenrangú partnerek. Nem szereti azokat az embereket, akik szólisták és parancsolgató módon viselkednek.
„Szerintem egy jó vezető az a hierarchiát olyan értelemben eltünteti, hogy nem vár el fölösleges gesztusokat, nem is parancsolgat, nem kihasználja a munkatársait." *
Azt mondja, hogy nem tudna úgy élni, hogy rosszul érzik magukat az emberek körülötte. Az alapvető lényege ezt nem engedi meg. Úgy gondolja, hogy a jó rendszerek azok, ahol az emberek jól érzik magukat, és ahol a vezetőség katalizátorként működik, nem pedig parancsolgató erőként.
A kritika és az önreflexió
Tilla szerint a kritika mindig fáj, de van egy erős védőpajzsrendszere, amely megvédi őt attól, hogy kimozduljon abból, hogy jól érzi magát. Azt mondja, hogy nagyon kritikus mindennel szemben, de nagyon megbocsátó is. Ez a kombinációja lehetővé teszi számára, hogy feldolgozza a kritikákat anélkül, hogy azok teljesen megzavarnák.
„Tehát én nagyon kritikus vagyok mindennel, de nagyon ez a kulcszó nagyon megbocsátó." *
Szerintem a kritika, mint műfaj, nagy bajban van, mert a média nem ad elég helyet a hosszú, részletes kritikáknak. Ez a kritikusoknak is nehéz helyzetbe hozza őket, és olykor ezért csúszik el a kritika vagy válik túl éles.
A beszélgetés művészete
Tilla szerint egy jó beszélgetésnek nem kell merev struktúrája. Ő szereti a felkészülést és a jegyzeteket, de könnyedén felejti el őket, és hajlandó bármilyen irányba elkanyarodni. Fontosabb számára az őszinteség, a hangulat és az, hogy mindkét fél nyitott az ismeretlenre.
„Szerintem sokszor pont az a jó egy jó interjúban, hogy már annyira annyira jól beszélgetek, hogy eltűnnek a kamerák. Tehát olyan, mintha nem is lennének kamerák." *
Tilla szerint a legjobb interjúk akkor történnek, amikor a riporter nem próbál kottaszerűen végigmenni a kérdéseken, hanem engedi, hogy a beszélgetés organikusan fejlődjön. Ez lehetővé teszi, hogy valódi emberi kapcsolat alakuljon ki, és hogy olyan gondolatok merüljenek fel, amelyek mindkét fél számára érdekes és inspiráló.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat több helyen tartalmaz ASR-hibákat és értelmezhetetlen szócsoportokat, amelyeket a kontextus alapján javítottam. Például: „Ludas Matyiként nyertünk" helyesen „Ludas Matyiként játszottam", „Döbrögi" helyesen „Döbrögit", „Kis Péter kispöce haverom" helyesen „Kis Péter, a kispóc haverom".
- Az „Ertelk" valószínűleg „Erkel" vagy egy műsor neve, amely nem egyértelműen azonosítható az átiratból.
- A „Turoci Szabi" helyesen „Túróci Szabi" (a beszélgetésben később helyesen szerepel).
- Az „Ömóból" helyesen „Ómóból" (mosószer márka).
- Az „Klorox" helyesen „Klorox" (mosószer márka).
- Több helyen az ASR félreismert szavakat, például „mondémsága" helyesen „mondanivalósága", „talmisága" helyesen „talmiságát", „hülye paraszt" helyesen „hülye paraszt".
- Az „Rác Andrástól" és „Puzsértól" valószínűleg ismert közéleti szereplőkre utalnak, de az átiratban nem egyértelműen azonosíthatóak.
- Az „Parancsoly Zoltán" a műsorvezető neve, amely az átiratban helyesen szerepel.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:11]Fontos eleme a mi tevékenységünknek, hogy az nagyon jó, amikor a nézőink a műsorok kapcsán nem azt gondolják, hogy ez Fidesz műsor, ez Tisza műsor, ez ez ilyen, mit tudom én, mi hazánkos a többi, hanem mindent elfelejtve, csak a tartalomra koncentrálva élvezi azt, amit néz, és nem gond gondol arra sem, hogy én egyébként konkrétan milyen üzeneteket mondok, vagy vagy kire szavazok.
[00:00:33]És akkor erre mindig ugyanazt kapod, hogy hangos vagy, zajos vagy, sok vagy, sok vagy, igen.
[00:00:39]Miért nem tudsz figyelni másokra, miért mindig te beszélsz?
[00:00:42]Tehát ez akkor is, ez akkor is ott van velem kapcsolatban kritikaként, hogyha épp valaki nem mondja.
[00:00:48]Ez teljesen de ezekkel együtt lehet élni.
[00:00:50]Tehát ez pláne szerintem a szereplő embereknél pont ez a lényeg, hogy egy jó szereplő embert ezt halálosan hidegen hagyja, ha azt mondják neki, hogy sok vagy.
[00:00:59]Ó, igen.
[00:01:03]Ez jó.
[00:01:03]Hát ez így fog ez így fog maradni.
[00:01:14]Sziasztok!
[00:01:14]Sok szeretettel köszöntök mindenkit a kritikus én hatodik adásában, amelyben hát tulajdonképpen egy olyan területről érkezett vendég, amelyről még nem volt ebben a műsorban.
[00:01:26]Annak idején az volt a koncepció, hogy lehetőleg minél többféle irányából a világnak érkezzenek vendégek, olyanok, akik életük során valószínűleg szembesülnek kritikákkal, amelyek aztán vagy hatnak rájuk, vagy nem.
[00:01:40]Meg nyilván az önreflexió is témája ennek az adásnak.
[00:01:42]voltak már ugye a zenészvendégeink, színész volt politikus is.
[00:01:46]Nem tudom, nem lesz könnyű meghatározni, de hát alapvetően talán azt mondta, hogy média személyiség a mai vendégem.
[00:01:51]Attila, vagyis Tilla.
[00:01:54]Sziasztok.
[00:01:58]Mielőtt bármit kérdeznék, nagyjából egy idősek vagyunk, és szerintem fel fogod ismerni.
[00:02:04]Szeretnék kérni egy képet, amit rend találtam a neten.
[00:02:08]Te tudod, hogy ő ki?
[00:02:12]Hát ő a Tilla Attila Tilla Tilla.
[00:02:15]Till Ynal írja a nevét.
[00:02:19]Találkoztam vele egyszer és nagyon-nagyon jó emlék, nagyon-nagyon kedves volt az RTL Klub.
[00:02:23]Hát 25 évvel ezelőtt nagyjából már én is akkor feltűntem a tévébe, de nem voltam ismert.
[00:02:34]Kulturális műsorokat csináltam, és ő volt a Tilla Attila inkább a nemzet számára.
[00:02:41]Mert Tilla Attila Igen.
[00:02:43]És az Ertelk csinált egy reggel egy ilyen Tillatilla találkozót és elhívott egy Tatillát, aki pedig egy festő volt.
[00:02:50]És ott reggel találkoztunk és akkor beszélgettünk és én mondtam neki, hogy zavarja-e, hogy én is szerepelek, mert már akkor voltam tévében, de hogy mondjuk én í-vel írom, és rendkívül kedves volt, és mondta, hogy nem, nyugodtan élvezzem ezt a nevet.
[00:03:07]és hogy talán mondta is, hogy ráadásul nincs fia, egy lánya van.
[00:03:12]Nagyon nagyon gáláns volt.
[00:03:15]Tehát ez egy nagyon szép gest régi módi ilyen úri embernek tűnik nekem mindig.
[00:03:21]Nekem az van meg Igen.
[00:03:21]Hogy a gyerekkoromban egyrészt minden tévjátékban szerepelt, talán vannak itt azért abból a generációból, akire emlékszik még rá.
[00:03:29]Tehát a Magyar Televízió, amikor még egy a magyar televízió volt, akkor ugye készültek ilyen fantasztikus műsorok.
[00:03:35]Egyrészül mindenben szerepelt, de hogyha nem látta volna az ember az összes szinkronban, tehát nem nem nagyon volt olyan film, amiben ne lett volna volt a századunkban meg azért mondom úik vannak.
[00:03:45]Igen, persze hát ő r volt Debrecenben színész, aztán volt nyilván sokat Budapesten is.
[00:03:52]Ez egy jó kérdés.
[00:03:52]Én és akkor így a fiatalos lendület átvitt ezen a dolgon, pedig lehet, hogy jobban elgondolkodtam, elgondolkodhattam volna, hogy leszek Til b Attila, vagy valami, hogy szokták a színészek is, de hogy valahogy ez nem jutott eszembe, mert mindenki Tillának hívott már akkor is, mert ez gyerekkoromtól van valahogy.
[00:04:10]A Tilla Tilla, Tilla, te tehát ez így adja magát ez a név és és és aztán így tovább vitt a lendület, és aztán így így maradtam.
[00:04:20]Akkor lett volna még igazán pikáns, hogyha mondjuk te is színész leszel.
[00:04:24]És egyébként ak hát akkor valószínűleg ez nem lehet, akkor ez nem működhetett volna így.
[00:04:29]Szerintem akkor ő is azt mondta volna, hogy valamit találjunk ki.
[00:04:32]És akartam kérdezni, hogy téged mennyire vonzott egyébként a színház vagy a színpad világa, mert hisz művész vagy, nyilván gyakorlatilag gondolom gyerekkorottól kezdve benned, hogy megmutatni magadat, vagy magadból valamit, és hát az egyik legkézen fekvőbb.
[00:04:45]Ráadásul majd fogunk azért látni még ebben a műsorban arra utaló bejátszást, hogy hogy megvan neked is a a színpadi meg a szereplői vénád.
[00:04:51]Szóval magával a színészettel te sosem kacirktál.
[00:04:58]Nem, de szerintem azért a a színpad, mint egy tér, ahol valakik valamit csinálnak, és ráadásul azt nézik valakik, tehát van egy ilyen nézőkkel való interakció, vagy vagy nem élőbe, vagy később azt látják valakik, az az elég egy hasonló tevékenység és hát ez az előadóművészetek.
[00:05:20]Hát még a az integető stuard is ide sorolnám.
[00:05:23]Tehát egyszer volt egy ilyen terv a fejemben, hogy csinálok egy ilyen egy ilyen rangsort, hogy hogy az előadók hierarchiája, hogy van-e ilyen, és akkor valahová a csúcsra a rockstartt, és aztán a matadort tette, mert az mégis csak az életével játszik.
[00:05:41]Tehát a matador, aki ott meghal, az a az lehet, hogy az az egyik csúcs, közben.
[00:05:46]Az is egy előadás, az is egy előad.
[00:05:49]minden mozdulatnak megvan a jelentése meg a jelentés de de végül is nem gondolkodtam színészetben, mert én nagyon korán a képzőművészet irányába mentem el, de ludas matyiként nyertünk.
[00:06:05]Kis Péter kispöce haverom volt a a Döbrögi, emlékszem az osztállyal csináltunk egy előadást.
[00:06:10]Ez egy osztály színjátszókör volt.
[00:06:14]Nem csináltunk mást egyébként.
[00:06:17]Nem tudom ezt miért csináltuk meg ezt az előadást.
[00:06:18]A lényeg, hogy én Óbudán nőttem fel, és ott a harmadik kerületi úttörőházban nyertünk is valami kerületi iskoláknál valami díjat.
[00:06:26]Tehát én lettem ott a legjobb főszereplő, nem tudom, én voltam Ludas Matyi.
[00:06:31]Igen.
[00:06:33]Tehát van egy ilyen korai díjam, és ezzel be is fejeztem a színészi pályafutásomat.
[00:06:36]Ekkor lehettem 11 éves, vagy 12, maximum 12, de inkább 11.
[00:06:39]Hát ott is nagy elődök nyomdokába lép.
[00:06:43]Ugye Sós Imre volt a híres Ludas Matyi a magyar filmzlón.
[00:06:48]Ó igen.
[00:06:49]Jó hát visszatérve miket tudsz te nagyon nagyon akkor te is szereted a Itt van veled a múlt.
[00:06:55]Én is szeretem.
[00:06:55]És sok ilyesmi tartalmat nézek egyébként néha éjszakánként vagy este.
[00:07:00]Ez nagyon ez nagyon tud hiányozni egyébként.
[00:07:02]Nyilván sokat fognak most majd beszélni arról, hogy kell megváltozni, vagy mit kell esetleg változtatni akár a közmédiában, akár a kultúrában.
[00:07:08]Az például, hogy a a magyar irodalomnak ezek a csodálatos művei, ami ilyen feldolgozásokat kaptak annak idején óriási színészekkel, ez most nekem borzasztóan hiányzik.
[00:07:17]Persze ilyen filmmúzeum meg egyéb csatornákon meg lehet nézni, de hogy a mai friss szemlélettel miért ne lehetne feldolgozni ugyanezeket szerintem ez ez még egy nagyon nagy hiányosság.
[00:07:29]Hát ez egy érdekes kérdés.
[00:07:29]Az, hogy a művészet hogyan alakul meg, hogy ki mit használ fel a múltból, azt nehéz így előre megtervezni.
[00:07:37]Amikor hívtalak sok próbálkozás után, sokszor tudtunk beszélni és és ezzel most már azért átkötünk a múltból nagyon is a jelenbe.
[00:07:46]Ugye volt ennek egy olyan procedúrája heteken keresztül, hogy mondtad, hogy hát neked a a TV2-nél egy kvázi engedélyt kell ahhoz kérned, hogy ide eljöhessél.
[00:07:56]Nem azért, mert hogy ilyen szigorú a dolog, hanem mert hát ez így is illik és nyilván mindig megteszed.
[00:08:01]Viszont nagyon nehezen ment.
[00:08:03]És most a hát, hogy mondjam, a friss új világ küszöbén, ami itt néhány napja van, nyilván sokan gondolkoznak abban, hogy hogy ott most hogy változnak a dolgok.
[00:08:11]Miért van ez, hogy neked, aki egy országosan elfogadott és tulajdonképpen a csatorna arcaként azt népszerűsítő figura is vagy, kell kvázi arra várnod, hogy valaki rábólintson, hogy te elmehes valahová?
[00:08:26]Tudom, hogy televízióknál az, hogy mondjuk másik tévébe vagy másik produkció, ez magától értetődik, de hát itt egy kicsit bonyolultabb a helyzet, mert ugye az, hogy te elmész máshová szerep, tehát ennek van egy ilyen kapitalista része is, mint általában minden történetünknek.
[00:08:42]Tehát van egy ilyen konkurencia kérdés, hogy miért adjunk embert nekik bármire, akárcsak vendégként, hogyha ha nálunk is szerepelhet abban az időben, vagy vagy bármi egyéb.
[00:08:55]Tehát van egy ilyen része.
[00:08:57]A másik az pedig szerintem abszolút a politikai és a politikai rettegés.
[00:08:59]Én nagyon bízom benne, hogy olyan irányba változik meg a világ, hogy ezek a félelmek kimennek.
[00:09:08]És itt is van több szint.
[00:09:08]Tehát azt kérdezt, hogy miért kell egy ilyen embernek, hát ennek mindig is volt egy olyan szintje egyébként, hogy hogy bizonyos szabályokat én se tartottam be, meg betartottam, de én szeretem a szabályokat betartani.
[00:09:20]Miért?
[00:09:20]Tehát, hogyha azt mondod, hogy miért kell, ott nem csak a tév elvárásai vannak, hanem hogyha ez a játékszabály, én szeretem ezt a játékszabályt tisztességesen játszani, hogy másoknak mondjuk ne legyen ebből baja.
[00:09:32]Tehát ne az legyen, hogy megszöktem, elmentem valahová szerepelni, és később jönnek rá, és esetleg valakit elővesznek.
[00:09:38]Hát nagyon reméljük, hogy ez a világ megszűnik.
[00:09:43]egyébként meg itt vagyok, és a máshol is voltam, én mindig fontosnak tartottam, hogy ezt egyénileg meg kell tudni harcolni.
[00:09:52]Tehát azért ezért is küzdöttem valójában.
[00:09:55]Te voltál a szemtő mondtam, hogy várj várjál várjál még ezt dönts.
[00:09:59]És aztán egyébként meg amikor olyan is volt már, hogy én szóltam, nem reagáltak, nincs, aki fölvállalja felelősséget, akkor ez van, akkor megyek.
[00:10:10]Szóval itt is számít az egyén részvétele és szerepe egy rendszerbe, hogy mit tudsz magadnak akár egy szorítottabb helyzetből is kiszedni, vagy megtartani magadnak a kis személyes szabadságodat.
[00:10:25]Ez nyilván ez nem olyan könnyű.
[00:10:27]Nagyon bízom benne, hogy hogy ezek a reflexek ö megszűnnek.
[00:10:30]Egyébként nekem igazán ezekből sose volt bajom.
[00:10:38]Tehát tehát valójában hát csak úgy mondom, hogy ilyen ilyen munkáltatói oldalról is, vagy akik elengednek, azoknak se kell félni, mert már annyi tapasztalatunk van, hogy nem mindegy, teljesen mindegy.
[00:10:51]Tehát mi történik?
[00:10:53]A fé a félelem a lényeg, amit mondasz, mert ebben az egészben nyilván engem ez nem zavart, sőt mindenki tudta, hogy nyilván valósz valahol ez a hivatalos útja annak, hogy téged el tudjunk hívni.
[00:11:01]Csak magad is említetted, hogy akik esetleg dönthetnének ebben, mintha azok is ilyen egy ilyen félelemben lettek volna, vagy vagy senki nem tudta, hogy ki vállalhatja a felelősséget.
[00:11:09]És azért gondolom, hogy az azért nem normális, és nyilván már arról beszél, amilyen világban éltünk talán, vagy még élünk, amikor mindenki arra figyel, hogy hogy csak ő ne rontsa el, de akkor ne is ő legyen lehetőleg a felelős.
[00:11:23]És azt gondolná az ember, hogy egy olyan nagy cégnél, mint a TV2, van egy ember, aki azt mondja, hogy oké, mehetsz, vagy azt mondja, hogy nem mehetsz, de mintha így tologatták volna ezt a felelősséget.
[00:11:34]Hát figyelj, mondom, ennek van egy rendszerszintű része, ami szerintem rossz.
[00:11:37]Ezt meg kell változtatni.
[00:11:37]Tehát ennek van egy emberi része.
[00:11:41]Azért mindenhová elmentem, tehát és nem lett senkinek semmi baj, tehát elengedtek.
[00:11:49]Tehát azt nem lehet a főnökeimtől elvenni, hogy mégis csak a végén elengedtek mindenhová.
[00:11:53]Lehet, hogy háromszor kellett kérni, de elengedtek.
[00:11:57]És és és ez is számít.
[00:11:59]Tehát, hogy nem nem egyneműek ezek a dolgok.
[00:12:01]Szerintem a mai világban pont ez lesz lesz az egyik iszonyú megterhelő dolog, hogy hogy tudod a múltat úgy föltárni, hogy mindenkinek iszonyú igénye van egy fekete-fehér megoldásra, de ez nem feketefehér.
[00:12:15]Tehát ennek ennek rengeteg r illetve nem bocsánat, bizonyos részei feketefehérek, bizonyos részei meg nem, inkább így mondom.
[00:12:25]És hát ugye ehhez a történethez tartozik, ha nem is szorosan a tiedhez, bár végül is mégis csak, hogy aztán jött ez a választás napja, meg azóta, ami történt, pont a TV2 felől is hallunk híreket, hogy milyen változások történnek különböző posztokon, de nem ebbe akarok belemenni, hanem abba, hogy hát hogyha ennek az a műsornak az a címe, hogy kritikus én és általában kritikáról beszélünk.
[00:12:46]Te évek óta gyakorlatilag talán az egyetlen kritika, amit valójában kapsz, az ez a TV2-s ottlét, jelenlét egy olyan tévében, amelyet nagyon elkönyveltek ugye a az előző rendszer házi televíziójának, és amikor a a szavazás napjáról megjelent egy kis videó, amit hát magad hoztál nyilvánosságra, hogy te kire szavaztál és mire, akkor akkor sokan ezt hát sokféleképpen nyilván az egyik fele a a közönségnek úgy interpretálta, hogy milyen jó hogy hogy Tilla is velünk van.
[00:13:19]A másik pedig úgy, hogy hát hogyhogy Tilla, aki ott van a TV2-n és ennek az egész rendszernek az egyik arca, ha úgy teszik, de legalábbis annak a tévének.
[00:13:28]Úgyhogy beszéljünk egy kicsit arról, hogy miért érezted fontosnak, hogy ezt ott el kell mondani, és ez az egész, ami ami tényleg hosszú évek óta kísér téged, hogy te neked milyen a viszonyod a TV2-ben és hogy éled ezt meg, ez ez most hogy csapódott le?
[00:13:42]Egyébként csak benne van a kisördög.
[00:13:44]mondtad, hogy fele egyik fele ezt mondta más nem 80% az az velem volt és és örült ennek és mit tudom én vagy inkább 90 és 10% pedig nem.
[00:13:54]Csak azér ez csak azért ez csak azért érdekes, mert mégis csak mutat valamit.
[00:13:59]Tehát mutat valamit arról, hogy az én megnyilvánulásomról, tehát az ez mégis csak egy statisztikai teszt, és azt megmutatja, hogy mit gondolnak a a az emberek.
[00:14:08]Ö, szóval sokkal több volt a a pozitív ö visszajelzés, hogy várjál, most mi a pontom?
[00:14:20]Annyi annyi válasz van, annyi annyi ajtót nyitottunk meg, hogy mi a mi az első kérdés, mi legyen, amire válaszolok, hogy miért tettem ki ezt a videót.
[00:14:27]Mondjuk legyen ez az első.
[00:14:27]Igen, azért, mert már nem bírtam magam türtöztetni, és előjött belőlem, és azt gondoltam, hogy hogy hátha még számít a dolog.
[00:14:39]Ö alapvetően ötér.
[00:14:48]Akkor egyébként korábban is szerettem volna videókat csinálni, sokkal hosszabb.
[00:14:52]Nagyon szeretek elemezni, nagyon szeretek ö hosszabban beszélni.
[00:14:59]A korábbi videóimra a család meg én én is azt éreztem, hogy jaj, hosszú, miért most én miért tényleg már mit akarok elmagyarázni?
[00:15:05]Elolvassák a Rác Andrástól vagy a meghallgatják a Puzsértól, vagy bárkitől.
[00:15:10]Tehát nem kell nekem egy És akkor mindig jó, akkor ezt hagyjuk, nem teszem ki.
[00:15:13]De de akkor azt g azt ösztönösen gyorsan megcsináltam, és azt gondoltam, hogy igenis ö ö számíthat ez a számíthat ez a dolog.
[00:15:26]Nyilván itt, hogyha valaki vádaskodik, akkor azt mondja, hogy most már késő.
[00:15:31]Ö hát erről lehet vitatkozni, mert olyan magas eléré elérése lett, tehát olyan sok, mit tudom én, 680000 ember nézte meg az Instán, meg nem tudom 1 800, nem tudom megkérdez adatokat a a Facebookon.
[00:15:46]Tehát úgy látszik, hogy volt rá érdeklődés, tehát ha késő, ha nem késő tetszett az embereknek, szívesen foglalkoztak ezzel, illetve mondjuk azt, hogy szívesen csatlakoztak erre.
[00:15:56]Ha ebből csak 10 ember, akkor azt gondolta, hogy hát most végül is a Attila is azt mondja, hogy oda szavaz, akkor én is inkább mégis eldöntöm, oda szavazok, az szerintem nem baj.
[00:16:09]Tehát ez az egyik része.
[00:16:12]A másik része, hogy azért szerintem nem csak rendszerek vannak, nem csak cégek vannak, hanem személyiség is van.
[00:16:24]Szerintem az én személyiségemet lehet ismerni.
[00:16:26]Tehát nagyon sok ügy volt, ami mellé odaálltam.
[00:16:30]Nagyon sok olyan jelenség volt, amikor elmondtam a véleményem.
[00:16:33]Ezek a vélemények kristálytisztán tartalmaztak egy világképet, vagy egy gondolkodásmódot.
[00:16:41]az, hogy ezek az üzenetek nem úgy kezdődtek, vagy nem úgy zárultak, hogy de buktassuk meg a Fideszt meg satöbbi, hanem más szavak voltak benne a változástól elkezdve a nem értek egyetig satöbbi.
[00:16:52]Ez egy érdekes kérdés szerintem, de ez csak az én véleményem.
[00:16:57]Nem akkora tragédia, hogy nem mindenki ugyanabban a stílusban és ugyanazzal az elánnal mond véleményt.
[00:17:01]Ennek az egyik oka az, hogy nem mindenkinek az élete részét képezi a politikai kinyilatkoztatás identitását.
[00:17:09]Nem feltétlenül ez határozza meg, hogy reggel az elolvasott hírek ő mit reagál, és nyilvánosan hogyan próbálja az emberek figyelmét felhívni arra, hogy szerintem itt miben hazudnak a hírek, vagy miben más ö a a valóság.
[00:17:29]Úgyhogy ö ez ez egy nagyon erős rétege szerintem ennek.
[00:17:36]Akkor ö itt rengeteg a TV2.
[00:17:36]Na, akkor kezdjük ott, hogy még még még még mielőtt arra rátérünk, azért maradva ennél az egy videónál, hogy az benned volt-e, vagy kaptál-e olyan visszajelzést, vagy tudtad-e, hogy nyilván amikor ezt megnézi valaki, lehet olyan érzésben, hogy hát hogyha ezt a Timondja, akkor akkor tényleg én is leszek olyan bátor.
[00:17:56]Ez a rendszer arról szólt, hogy hogy kisemberek vagy olyan emberek, akik dolgoztak valahol, azért jelentős egzisztenciális félelemben éltek, hogy a legrosszabb történetek voltak.
[00:18:07]Ha egy lájkot tesz valahova, kirúgják, ha olyan véleményt fogalmaz meg, ami nem tetszik a munkáltatójának, kirúgják.
[00:18:13]Történtek azért kettétölt életek, karrierek.
[00:18:15]És ugye talán nem véletlenül volt Magyar Péternek az az elsődleges mottó, hogy ne féljetek.
[00:18:19]És én nem azt kérdezem, hogy gondolom, hogy te nem féltél, tehát ez nem egy bátor kiállásnak tartó, vagy nem egy ilyen bátorság zászlás zászló vivésnek, de mégis lehetett egy ilyen hangsúlya, nem?
[00:18:31]Hogy hogy valaki azért azt mondja, hogy vagy vagy pedig te úgy érezted, hogy megteheted.
[00:18:36]Tehát mert ez a fajta bátorság, ez azért szerintem sokakból hiányzott, ami a nyilvános kiállást illeti, tehát nem az, hogy most a szavazó fülke magájában egyébként hova teszi az ember a a az X-et.
[00:18:46]Hát szerintem ez nem egy akkora bátorság a részemről se.
[00:18:53]Csak azért mondom ezt, mert én elég zsigerileg csináltam ezt, és én nagyon ebben a dologban élek.
[00:18:57]Ez egy fejlődéstörténet volt az én életemben is, hogy ahogy haladok, hogy egyre konkrétabban fogalmazok, ahogy haladok az eseményekkel, egyre inkább fontosnak tartom, hogy mégis csak ö meg kell szólalni.
[00:19:14]szám itt egyébként ez már jól esett és kényelmes volt, de nekem a legkényelmesebb az elemzés.
[00:19:22]Tehát én azt szerettem, hogy a saját kis podcastünkb az Optimazónába is csináltunk már egy a hét elején egy olyan beszélgetést Dudics Dénesel akivel ezt közösen csináljuk és alapvetően ez függőnek függőségekről szóló podcast, de mégis sok minden benne van, és már ott csináltunk Play Csaba és és Forgács Bálintal egy komoly beszélgetést arról, hogy hogy kell az egyénnek feldolgozni ezt a sok hatást, ami most van, hogy kell hogy kell a válas választás folytogató szorongtató érzését, hogy mi lesz, hogy lesz túlélni, mit kell az egyénnek csinálni, de nyilvánvalóan azért ez a beszélgetés is óhatatlanul egy olyan szemszögből volt előadva, és csupa olyan dologról beszéltünk, ami azért nem a tehát ami ami nem a Fidesznek kedvezett, vagy nem arról szólt, hogy egyébként így élt túl és maradjon minden így, hanem hát nyilván ott is minden arról szólt, hogy hogy változás kell.
[00:20:22]És és nekem az sokkal kényelmesebb forma volt egyébként.
[00:20:28]Azt én sokkal jobban szeretem, hogyha így beszélgetünk, mint hogy kinyilatkoztatok, vagy vagy mondok dolgokat.
[00:20:35]De ez egy fejlődéstörténet volt nálam is, és olyan értelemben már régesrég ö az megérett bennem, hogy nem érdekel, ha ebből nekem bajom lesz.
[00:20:51]De én egyébként sejtettem, hogy nem lesz bajom, mert általában eddig bármi volt, maximum azt mondogatták, hogy hát láttuk, nyilatkoztál.
[00:21:00]Jó, de nem.
[00:21:00]Tehát figyelj, szó most őszintén szólva, tehát hogy a a másik meg sajnos, hogy ez olyan érdekes dolog, hogy olyan sokszor ezek a kiállások is meg minden nagyon rövid ideig tartanak, rövid a hatásuk, és sokszor valami buborékba maradnak.
[00:21:18]Tehát az, hogy hogy a hogy a az SZFE megszüntetésnél ott őrtálltam a Turoci Szabival meg mit tudom én, ezek szerintem rég elmúltak, mint ahogy mint ahogy mint ahogy az is rég elmúlt, hogy hány mi minden mellett nem álltam ki és ki kellett volna.
[00:21:35]Biztos ki kellett volna.
[00:21:37]Szóval azért nem egyszerű ez a magyar létezés, mert ha mindig minden mellett kiállsz, akkor tényleg akkor te egy olyan tartalmat gyártó ember vagy, a aki aki 024-ben ezzel foglalkozik.
[00:21:48]De én nem ez vagyok.
[00:21:51]Tehát nekem nem ez a nekem egyszerűen nem ez a szerepköröm.
[00:21:53]Nem ezt a szerepet szánom magamnak, csak nyilván van egy értékrendem, van egy van egy világkép a fejemben.
[00:22:03]Folyamatosan olvasok persze híreket meg minden, miközben duzzogok, hogy nem akarok, és ezért elég tájékozott vagyok, és ebből kénytelen kelletlen össze kell raknom a világot valahogy.
[00:22:14]És és és az azért úgy össze is van ö rakva, de mondom, ez ez ezek ilyen személyes személyes utak is szerintem, tehát hogy hogy azt mondtad, hogy bátorság, de hogy hogy nem a bátorság vezérelt ö hanem hanem hogy ö hanem hogy hogy hogy én is ahhoz az igazsághoz, ami szerintem nagyon fontos, egy egy mikro picike kis valamivel ö ö ö segítsek oda, aztán lesz, ami lesz.
[00:22:57]És hát ugye a másik része erre a bizonyos TV2-s hát talán mondhatjuk, hogy új státuszra vonatkozik, ami nem az állást jelenti, hanem azt, ahol te vagy a a mondjuk a csatorna hierarchiájában gyakorlatilag a a az egyik első arca vagy és a legnépszerűbb műsoroknak a a vezetője és az arca.
[00:23:12]És és mondom, szerintem évek óta a amivel találkozhatsz kritika, az mindig abból indult ki, hogy a a meglehetősen hát, hogy mondjam, a hírszolgáltatását tekintve nagyon egy oldalon álló koncepciózus és hát nem is mindig túl korrekt csatornát, te miért nem hagyod ott?
[00:23:30]Miért vállalod fel, hogy te a TV2-höz tartozol?
[00:23:32]És hogy egyáltalán ezt hogy éled meg belül, mert ezek szerint nyilván nem most változott meg a gondolkodásod, mindig is így gondolkoztál.
[00:23:40]Nem, de várjál.
[00:23:40]Ö több kritika is van egyébként, tehát ugorjunk vissza az időbe, mert van a mainstream ö és a művészet közti feszültség meg satöbbi, tehát oda is visszaugorhat.
[00:23:49]Tehát kezdjük ott.
[00:23:52]Én egy TV2 veterán vagyok.
[00:23:55]Tehát ezt kijelentetjük.
[00:23:55]23 éve vagyok ennél a csatornánál, és ha jó irányba változik, akkor meglesz a 25 év is szerintem.
[00:24:05]És az az igazság, hogy ez rengeteg idő, tehát hogy páran vagyunk csak.
[00:24:11]Tehát a Klaudia is itt van, jön velem ezen az úton, de ő volt, hogy elment, tehát hogy én voltam itt végig.
[00:24:17]Nem tudom már összeszámolni, hogy hány vezérigazgatót, hány koncepciót, hány programigazgatót satöbbi, búcsúztattam el.
[00:24:23]Most már azok is elég sokan vannak, akik a Westemet akarták valamelyik korszakban, és azon gondolkodtak, hogy ki kéne engem rúgni.
[00:24:29]Akkor volt ilyen ezek szerint volt ilyen, hogyne lett volt ilyen, volt ilyen.
[00:24:33]Na, azok sincsenek már.
[00:24:38]És és itt vagyok.
[00:24:38]Tehát, hogy ezért nekem, amit már többször elmondtam, a TV2-vel egy nagyon belsőséges, nagyon ö fontos viszonyom van, ahol 23 évet eltöltöttél, az az életed része.
[00:24:53]Tehát a ezt már korábbi interjúkban is elmondtam, hogy nem tudom a TV2-t csak és kizárólag a politikai gépezet részeként nézni, hogy ez egy politikai eszköz.
[00:25:06]Ráadásul ugye az, amikor a másik kritika szokott érni, hogy elfogadod a pénzüket, tehát hogy jó, akkor korábban, amikor nem a Fideszhez közelálló tulajdonosok voltak, akkor meg az volt, hogy pénzt fogadsz el ezért a mainstream szarért.
[00:25:22]mondjuk tehát, hogy nem tudom, tehát mindig valakinek mindig van valami baja, tudod, függetlenül attól, hogy azért mindig a legnépszerűbb, legnézettebb műsorokban voltam jelen, ami óhatatlanul ad egy ilyen a ad egy identitást nekem is, és és ad az egésznek mégis csak egy ilyen m most majdnem azt mondom, hogy mennyiségi minősége, de más minőséget is, de beszéljünk majd légyszíves.
[00:25:51]akkor arról, hogy mi a minőség a mainstreamben, mert ez egy óriási nagy kérdés.
[00:25:54]Tehát, hogy hogy errő ezekről imádok beszélni, hogyha ha majd lehet, de hogy szóval különböző korszakokban ott vagyok a TV2-nél, nekem fontos a TV2, nem is vagyok az az áruló alkat, aki aki csak úgy ő ömenn inkább úgy látom ezt a dolgot mindig, mintha Amszterdamban ez egy nagy kikötő.
[00:26:21]Én egy állandó hajós kapitány vagyok.
[00:26:24]Állok egy hajón, és időnként valaki vagy eltűnik, vagy bedobják a tengerbe, vagy nem tudom.
[00:26:29]De az biztos, hogy én nem engedem ezt a hajót csak úgy, vagy nem tudom, tehát hogy van viszonyom hozzá.
[00:26:36]És ez és ez nekem nem rossz nem rossz érzés.
[00:26:38]Ráadásul 23 év az azt is jelenti, hogy hogy rengeteg dolgozó van a TV2-nél a a kapuban álló emberektől elkezdve a szerkesztőkön át a a bárkiig, a kreatív producáig satöbbi, akikkel én nagyon szoros viszonyba dolgozom, akiket én kedvelek, és akikkel mi jó csapatokat alkotunk, és akik akiknek politikai értelemben nincs jelentősége.
[00:27:08]A ott nálunk mindegy, hogy ki a fideszes vagy nem Fideszes, de általában egyébként ugye az a baj az ilyen rendszerekkel, hát régen a kommunizmus is ilyen volt, tudod, hogyha megnézzük közelő, akkor kiderül, hogy hányan pártagok itt önöknél.
[00:27:21]Senki, tehát hogy csak a csak a csak a a vezetők, vagy a mit tudom énik, érted?
[00:27:28]Tehát, hogy tehát ráadásul ezt nem úgy kell elképzelni, hogy én én de mondom, ez lényegtelen, tehát hogy meg ez egy messzire mut ez egy messzire mutató dolog.
[00:27:39]inkább fogalmazzunk pontosan, hogy nem nem feltétlenül a politika téma ö közöttünk.
[00:27:46]Nyilvánvalóan magyarok vagyunk, tehát az utóbbi időben vadul, vagy mindig voltak olyan korszakok, amikor ez sokszor felmerült, hanem emberek vagyunk, akik sokan sokféleképpen szeretünk együtt dolgozni, és és és vannak sikereink, kudarcaink, satöbbi, satöbbi.
[00:28:01]Tehát, hogy ezen nincs mit ö boncolgatni.
[00:28:04]Én ráadásul ö és akkor ez már egy fontosabb dolog, azért mindig mindig azért kaptam, amikor azt mondják, hogy pénzt fogadsz el tőlük, de én ezt nem így fogalmaznám, azt mondanám, hogy hogy mindig is ö azért fizettek, hogy a szórakoztató műsorokat ö csináljam meg, és én ezt a legjobb tudásom szerint meg is csináltam.
[00:28:33]hangot adtam neki, és sohas szerettem én is, hogy miért vannak ezek a műsorok egyébként felhasználva arra akár, hogy körberakjuk politikai üzenetekkel satöbbi.
[00:28:42]Ez a rendszer reméljük meg fog változni.
[00:28:51]Ez nagyon jó.
[00:28:51]Hát ez kulcs kérdés.
[00:28:51]Csak csak, hogy ö csak, hogy hát ugye ez is egy öly történet, és akkor itt behoznám a mainst itt be tudjuk hozni a mainstreamet, hogyha lehet, hogy először is nagyon sok kétely és kérdés van bennem is mindig, mint minden gondolkodó emberbe, meg szerintem úgy nagyjából ebbe az országba mindenkiben rengetegszer föltettem magamnak én is kérdéseket és és most is fölteszek, amikre nem olyan egyszerű válaszolni.
[00:29:27]Nem azért nem egyszerű válaszolni, mert csalni akarok, hanem azért nem egyszerű válaszolni, mert nem feketefehéresse, vagy nem úgy adja ki a a a logika, mint ahogy azt egy nézőpontból lehet nézni, hogy hogy hogy hogy én csak egy tevékenységet csináltam, segítettem a a más tartalmak életben maradását.
[00:29:50]Nem, szerintem szerintem ö nem hozzuk be a mainstreamet.
[00:29:58]a mainstreamnél ö gyorsan mondjuk akkor ezek nagy elérésű sóműsorok, olyan tartalmak, amik az egész országnak szólnak, önnek a szándéka az, hogy minél több nézőt érjenek el, ö ő valamifajta forma szerint, nyilván a kincsászoknak teljesen más a formája, mint a nagy duetnek vagy a Starbanstárnak, de mind a három mit tudom én, a legnézettebb műsorok közé tartozik.
[00:30:31]És akkor a mainstream az középre szeret fogalmazni, és akkor itt jön a kritika.
[00:30:40]Tehát szokták nekem is mondani, vagy régebben, gyakrabban mondogatták, amikor nem volt politikai felület, hogy hát de ez silány, vagy hogy ez ez a fajta, ami nálatok ahogy vicceskednek, az nem igazi vicc, az gagyi.
[00:30:52]Hát és akkor én sokszor ezzel egyetértek, hogy igen, ebben van gagyi, de valahogy én vagy én szeretem a gagyinak bizonyos válfajait, vagy vagy ez nem csak gagyi, hanem ez valami más, de ez az én közegembe és az én, tehát itt megjön megint egy másik furcsaság az én életemben, hogy én több fajta szigeten élek, én több fajta helyen most is itt vagyok, tehát hogy nem tudom eddig hány TV2-es volt itt, de valamiért meghívtá tehát hogy meg úgy nagyjából akár Ismerek is embereket az ingából, vagy fogyasztom én is a ti tartalmaitokat szívesen, tehát hogy ide is tartozom óhatatlanul, de tartozom egy másik nagyon mainstream világhoz is.
[00:31:34]Tehát én egy olyan személyiség vagyok, aki átjár különböző világokba.
[00:31:36]Hogy ez jó vagy nem jó, ez is egy olyan kérdés, amit én is sokszor fölteszek magamnak, de nem tudok mit csinálni.
[00:31:44]Ez az életem.
[00:31:47]Tehát, hogy úgy lá, én vagyok az élő példará, hogy ezt lehet.
[00:31:48]De hogy van ennek értelme, hát ezek szerint van, mert itt van és működik és és csinálja.
[00:31:54]Tehát lehet ilyen dolgot is csinálni.
[00:31:54]De én nagyon sokszor, amikor azon a szigeten járok, ahol vannak a mit tudom én értelmiségi, nem tudom, hogy kell meghatározni pontosan ismerőseim, az a kultúrkör és szellemi kör, akihez akikhez én is tartozom egyébként.
[00:32:11]Ő őnekik van egy ilyen kritikája a mainstream felé, hiszen hiszen persze, hogy van.
[00:32:20]Hát én se szerettem a mainstreamet, mit tudom én, amíg nem kezdtem el a Big Brother-t, vagy szóval erről is majd beszélhetünk, hogy hogy történik egy ilyen változás a az emberben.
[00:32:30]Ez izgalmas, de hogy amint ezt a szigetet elhagyom, az ország lakosságához képest ez egy kisebbség, találkozom sok-sok millió magyar emberrel, aki ezeket a kérdéseket egy kincsadászok vagy bármi kapcsán, hogy az most akkor pontosan mennyit ér, hogy ér, gagyi, nem gagyi, színvonalas, nem színvonalas, nem teszi fel, sokkal inkább sejtszinten befogadja és szereti, ami történik.
[00:33:00]Tehát, hogy tehát hogy erre szoktam mondani, mert ez olyan, mint a piactér, ahol van bábszínház, kivégzés, beszél a filozófus, mit tudom én, de nem az ókorban is.
[00:33:10]Tehát a központi tér, a piactérnek az a vegyes felvágott jellege és az a az a az a mondémsága és az a talmisága és minden az, ami az az egyszerűsége, ami hozzátartozik, az nem zavarja azokat a résztvevőket, akik ott vannak, hanem ez az életük része.
[00:33:26]És ezért amikor így a az ország nagy részével találkozom, akkor egy egészen más élményben van részem.
[00:33:34]Ott ezek az elemzések megszűnnek, hanem ott ez a jaj Attila, jaj de szeretjük.
[00:33:39]És én, mint egy ilyen gyarlólélek, ezt nagyon szeretem, és nekem, és valószínűleg ezért is csinálom, mert nekem erre szükségem van, és ebbe én fel tudok oldódni, és ez egy olyanfajta szeretet, tehát az önimádatom és a ő szeretetük és a nem tudom, valahogy olyan érdekes keverékkel áll össze, amit én szeretek nem is csinálni, hanem megélni.
[00:34:03]Ez egy életforma ilyen értelemben.
[00:34:05]Ö ö és ö és öt ezt valami elvesztem a fonalat, amikor olyan sokat beszélek, de hogy azt azért mondtam, mert mondtam, hogy itt át kell mennünk a mainstreambbe, hogy megértsük, hogy hogy ezek a problémák vagy ezek a kritikák ott így nem fogalmazódnak meg.
[00:34:25]Tehát én ki vagyok téve annak, de mondjuk ez nem egy olyan őrült nagy teher egyébként, de hogy hogy egészen különböző helyekről jönnek különböző kritikák, tehát ezek nem egynemű, ezek nem egynemű dolgok valójában.
[00:34:39]Tehát, hogy az, hogy kérdések merülnek fel bennem, akár a mainstream, vagy a az, hogy a egy politikai térbehelyezett TV2-ben való szerepléssel kapcsolatban is, és hogy miért nem az a gondolat jut eszembe, hogy távozni kell innen, mert itt van egy olyan rész is, amihez nekem semmi közöm, és nem szeretnék semmilyen formában asszisztálni.
[00:35:06]Ez azért nem történt meg az én életemben, mert közben pedig a azok a műsorok, amit csinálok, és amit az emberek nagyon-nagyon szeretnek, ott ott egy olyan visszajelzés halmazt kapok egyfolytában, hogy nem is érdekli őket.
[00:35:22]Tehát nem az van, hogy hogy hogy itt minden tudatosan elhelyezett politikai információ nagyon jól céltalált.
[00:35:30]Dehogy ha annyira céltalált volna, lehet, hogy még a a ez a rendszerváltása történt volna meg.
[00:35:36]Hát ez most élő példa.
[00:35:38]Nyilván ez egy bonyolultabb kérdés, mert tettek ezért emberek sokat, hogy ez megtörténjen, de hogy de hogy még a nézettségen is sokszor látszik, hogy hogy nincs ott reklám van épp.
[00:35:49]Senki nem nézi, senki nem nézi a TV2.
[00:35:51]elmentek kalandozni, mást néznek, és jönnek vissza a az általuk szeretett ö tartalomra, és egész egyszerűen én velük valahogy mégis csak össze vagyok kötve azáltal, hogy nekem az is számít, hogy ők mit mondanak.
[00:36:08]Tehát hogyha ez a nagy tömegnéző is azt mondta volna nekem, hogy ez Szörnyű Attila, ez az egész így az lehet, hogy hatott volna rám is, ha ez érthető, amit mondok.
[00:36:21]Igen, jó, de akkor mondok egy másik kritikát, ami szerintem szintén sokban megfogalmazódik, aki mondjuk kezdetektől nézi, mert azért azt se tagadjuk le, hogy ez a mainstream, ez attól sikeres, hogy ezt ezt valamikor külföldön formátumokban megmérték.
[00:36:32]A magyar kereskedelmi tévk általában megvesztek olyan formátumokat, amikről tudják, hogy hogy sikeresek, és akkor valószínűleg itthon is, de ezen belül az ízlés meg a hangsúly azért nagyon sokat változott.
[00:36:44]És azt akarom kérdezni, hogy például az nem zavar-e, hogy ami neked is talán az első óriási sikert hozta a megasztárnak ilyen legendás első egy-két évada, az az annyira az emberi az annyira valóban az emberi tehetségről és minőségről szólt.
[00:36:59]Ott nem azért születtek sztárok, mert egy tév mögéjük rakott egy olyan csillogóvillogó eszközparkot, amit amivel felemeltek adott esetben, arra nem érdemes embereket is, hanem mert valódi csodálatos értékek voltak.
[00:37:08]az első két megasztár, és aztán hát olvasni lehetett, hogy egészen másfelé ment el ennek a műsornak mondjuk a gyártása, és ma már azok a műsorok, amikben te is szerepelsz, hát azok nem a minőségi kultúrának ilyen szintjei.
[00:37:23]És ezt te azért úgy élted meg, hogy hogy végigvezetted ezeket a műsorokat.
[00:37:27]Tehát ez sem zavar, hogy hogy itt azért nagy minőségi változás történt meg koncepció.
[00:37:34]Szerintem a minőség, és hogy és hogy mit nevezünk minőségnek, az is egy bonyolult kérdés.
[00:37:39]Az, hogy minől lecsúsztunk volna.
[00:37:40]Hát én nem tudom, én a Big Brotherrel kezdtem.
[00:37:42]Én nem tudom onnan honnan lehet lecsúszni.
[00:37:44]Tehát h tehát hogy én ezt sose értettem ezeket a nagy okosságokat, hogy [ __ ] meg régen meg a nem tudom.
[00:37:53]Ez a ez a De de hogy de hogy meg hogy mi az, hogy mondom, tehát én ezt mindig úgy tekintettem, mint a piacteret.
[00:38:02]Tehát hogy tehát hogy ne legyünk már áll érdek.
[00:38:06]Igen.
[00:38:06]Tehát van egy ilyen szerepe az egésznek, hogy hogy egyre inkább igazodik ahhoz, ahogy az emberek az életben beszélnek, ahogy az emberek a piacon beszélnek, ahogy az emberek akár durvulnak, szeretnek, bármit csinálnak.
[00:38:21]A televíziózás és az egész média egyre inkább elvesztette azt a fajta régen volt formalitás.
[00:38:29]Na de itt melyik hat melyikre?
[00:38:29]Mert itt azért nem mindig az élet hat minden egyéb kitalált formán.
[00:38:34]Mindig az élet ez olyan mint a nyelv, tudod, amikor a nyelvészetben mondják, hogy hogy a a nádas diáda mennyit védte ezt, hogy nem rosszabb lett, vagy nem leromlott, ahogy mondják, hanem a nép átalakítja a általa használt szavakkal és fordulatokkal épp a nyelvet, és ennek van igazsága.
[00:38:51]Pont minden ilyen.
[00:38:53]De akkor kezdjük az elején, mert annyi mindent vetettél fel.
[00:38:56]Tehát a magyar tele kereskedelmi televíziók csak külföldi formátumokat vesznek.
[00:39:01]Hát kedves Zoltán, kezdjük ott.
[00:39:05]A magyar az egy kicsi kultúra.
[00:39:07]Kicsi kultúrák egyik jellemzője, hogy viszonylag nagyon pici számba történnek eredeti dolgok.
[00:39:12]Tehát mint ahogy Budapest is Berlinre és Párizsra hasonlít.
[00:39:18]És nem mi találtuk ki, hogy az Andrási út kell egy ilyen egyenes út, hanem valahogy ezt is áttoztuk.
[00:39:24]Így ez elmondható.
[00:39:24]a filmművészetünkre.
[00:39:25]Tehát nem mi találtuk ki a a különböző filmes for satöbbi.
[00:39:32]Időnként kitalálunk dolgokat, ritkaságszámba megy.
[00:39:35]És alapvetően az ilyen kiskultúrákra jellemzően a magyarok is úgy működnek, hogy személyiségek vannak.
[00:39:41]Tehát nagyon erős.
[00:39:43]Tehát vannak Bartokbélák, meg vannak tehát tehát hogy ilyen dolgok ö mindig mindig előfordulnak, de alapvetően megyünk a világ menete után.
[00:39:57]Tehát nem mi tal nem mi mondjuk meg a világnak.
[00:39:59]Tehát nem mi vagyunk a korszellem, nem mi vagyunk a az úttörők, akik elmondják.
[00:40:03]Ezt csak azért mondom, hogy ö hogy legyünk tisztább azzal, hogy ebbe a közegbe és akkor tényleg rácsodálkozunk, hogy nézd, a szemét kereskedelmi tév nyugatról vett.
[00:40:14]Tehát amikor a amikor a farmerban ülünk, jól tudom, ez amerikai volt, tehát hogy nem mi találtunk ki satöbbi, satöbbi.
[00:40:22]Tehát hogy ez átkos rendszerben voltak azért ki mit tudok meg mit tudom, repülj pávák, tehát voltak a magyar formátók egyébként nyilván a felét a szovjetektől vettük át igen meg nem tudom, de hogy volt tehát hogy ez egy nagyon érdekes ez nem baj, csak az a lényeg, hogy jól kell csinálni valamit, meg érdekesnek kell lenni, de az, hogy az most honnan jött, hová megy az Oké.
[00:40:43]Az mindegy.
[00:40:43]Tehát ez ez a magyar magyar ez a Magyarország sajátja szerintem.
[00:40:50]A másik után, amit mondtál, a leromlás, vagy mi volt, hogy egyre más másnak másnak érzem, és ennek azért van irodalma is, és akár bennedolgozók is elmondták, hogy egészen máshova került a hangsúly, mondjuk egy egy megasztáran, ahogy telt a erről azt gondolom, hogy bizonyos formák, ahogy ahogy a művészetben meg minden, bizonyos formáknak mindig arra vannak ítéltetve, hogy már csak a mennyiség és minden miatt elkezdenek kiürülni.
[00:41:17]Ö nem lehet megcsinálni mindent ugyanúgy tízszer egymás után.
[00:41:23]Ezek a műsorok jelenleg márcsak műsorok.
[00:41:26]Nem rosszat akarnak.
[00:41:26]Tehát se a megastár, se az X faktor nem direkt rossz akar lenni, hogyha valakinek ez a véleménye, hanem hanem azt már biztos vagyok benne, hogy nem tudja nyújtani, hogy hogy te az egész nemzet számára val bár egyébként ez az egyénnek még mindig adott, tehát ha valami olyan tehetség jönne, aki valami oknál fogva olyan furcsán és úgy tudna énekelni, hogy hogy megállna az élet az utcán, akkor ez még mindig egy felület, ahol ezt meg lehet csinálni.
[00:41:56]De mivel megtörtént már az egyik helyen 10zer, a másik helyen nyolcszor, tehát már 20-szor megtörtént, ezért valószínűleg ez inkább az adott pillanatra koncentráló szórakozássá válik, és ez valójában csak egy műsorgyártási kérdés, hogy sikeres-e a műsor nézik, vagy nem nézik, és egy valaki a végén van pénzjutalom, jól jár az az egy énekes, vagy a többiek is fölhasznál fölhasználhatják ezt valamire.
[00:42:21]Az a az a hype érzete, az ami volt a Megasztar első három széliájában, főleg, hogy nemzeti üggyé vált, hogy arról beszélnek egy munkahelyen, hogy hogy Olábja vagy Tótvera nyeri meg satöbbi.
[00:42:35]Ez ez szerintem inkább az új formátumoknál esedékes.
[00:42:41]Tehát, hogy ugyanúgy azért ezt a mainstream tudja, tehát hogyha nagyon új formátum jön, tehát én például megéltem a kincsvadászokkal, azt most már az is negyedik évad, most már az is egy ilyen állandó dolog lett.
[00:42:50]De én például megéltem, és az jó érzés volt, hogy a kincsvadászok eltalált valamit, hogy hogy mindenki, tehát ott is a ami ráadásul nekünk mindig egy ilyen egy ilyen furcsa ilyen ilyen ilyen nem kimondott, de mégis csak egy egy egy egy fontos eleme a mi tevékenységünknek, hogy az nagyon jó, amikor a nézőink a műsorok kapcsán nem azt gondolják, hogy ez Fidesz műsor, ez Tisza műsor, ez Ez ez ilyen mit tudom én mi hazánk satöbbi, hanem mindent elfelejtve, csak a tartalomra koncentrálva élvezi azt, amit néz, és nem gondol arra sem, hogy én egyébként konkrétan milyen üzeneteket mondok, vagy vagy kire szavazok, hanem megállít engem az utcán, és azt mondja, hogy jaj, de jó ez a kincsadászok, és hogy milyen érdekes.
[00:43:39]Tehát, hogy most is lehetséges ez, hogy beletalálunk a a magyar tév nézők szívcsakrájába, vagy nem tudom, lélekcsakrájába.
[00:43:47]És és és és egyébként a kincsadászok az pont egy ilyen rendkívül, nyilván azt is lehet minden szemszögből elemezni, de az egy nagyon érdekes szituáció volt, hogy mi nem is hittünk benne.
[00:43:59]Mi mi készítők is.
[00:44:02]Mi arra készültünk, hogy mint egy kulturális műsor, hogy jól van, este 10-kor majd ez elbogarászik és akkor ö két hónap alatt megbukunk és vége csinálunk valami mást.
[00:44:13]Nem gondoltuk volna, hogy ebből ekkora siker lesz, hogy mindenkit ez a dolog így ilyen formában meg tud érinteni.
[00:44:19]Tehát, hogy ilyen van.
[00:44:22]Igen.
[00:44:24]A mainstreamen belül akkor most egyébként, mert ez is mainstream, a kincsadász is mainstream.
[00:44:27]Abszolút az lett.
[00:44:27]Abszolút az lett.
[00:44:29]De el tudom képzelni, hogy ebben valóban azért voltak kétségeitek, hogy ez mennyire fog betalálni, mert azért ez valóban egy réteg.
[00:44:37]A a azok, akik régiségeket foglalkoznak, keresnek, de valahol nagyon megtalál.
[00:44:40]Mond mást is.
[00:44:40]Figyelj, nagyon sok műsorba szerepeltem.
[00:44:41]Az, hogy most ez a fölsorolni se tudom, de hogy ez a korcsolyázunk épp sztárok a jégen vagy Klaudiával, Mr.
[00:44:51]és Missis, vagy Majkával, Bezár, vagy a stollal barangolok Ázsiába, mit tudom én, ezek mind valamilyen értelemben hatottak.
[00:45:01]Tehát itt csak az a kérdés, hogy egy néző mondhatja azt, hogy kérem szépen, engem ez nem érdekel, nekem ez uncsi.
[00:45:09]Hát ez ez egy ez egy mindenkor érvényes választás, de a többség valamiért azt mondja, hogy leülök.
[00:45:17]Nem is ugye tévében az az érdekes, hogy ott is lehet választani, de ott kevésbé akarnak választani, mint az interneten, hanem inkább ott azzal az igényel ülel a néző, hogy adjatok valamit, még választani sem akarok, hanem valamivel vágjatok fejbe, de úgy, hogy közben élvezzem is.
[00:45:35]Jó, hát eddig a műsorokról beszéltünk.
[00:45:37]Most szeretném egy kicsit rólad beszélnénk, amikor hívtalak és mondtam, hogy ez a kritikus én című műsor, és hogy kritikában van volt egy olyan megjegyzés az egyik telefon beszélgetésben, hogy hát figyelj, engem mindenki szeret és és hogy így ilyen vol nem egy kretén vagyok, de várjál most e kiragadtad a kontextusra.
[00:45:53]Nem biztos nem biztos n maj beletesszük a kontexus nem nem beletesszük a kontexus téma kap, hogy megkérdezted előtte, hogy hányan utálnak elfelejtetted elmondani a lényeget?
[00:46:06]arra vonatkozott, hogy hogy kritikával, akár emberi, akár szakmai, akár minőségi kritikával nyilván az találkozik, vagy úgy gondolják az emberek, hogy akikkel szemben tényleg van valami averzió.
[00:46:15]Ez egyébként nyilván nem így, vagy művészembereket általában az alkotásik alapján ítélnek meg, de mégis az a nagy helyzet, hogy bármilyen formátumban vagy benne, és tényleg itt azért a zenésségkutatótól a a bohócrevűig meg az utazós műsorig minden van.
[00:46:29]A te népszerűséged az gyakorlatilag töretlen.
[00:46:32]És talán ezzel függ össze az is, hogy a a már említett politikai vonatkozásokat nálad nem tartják összeférhetetlenek, vagy azzal, hogy melyik csatornán dolgozol.
[00:46:40]Hogy mire vez?
[00:46:42]Az első kérdés ezzel kapcsolatban, hogy tényleg mire vezeted ezt vissza, hogy hogy gyakorlatilag ennyire ennyire nem nagyon tudok más televíziós személyiséget mondani, de tényleg nem nagyon.
[00:46:53]akár színészetből jött, akár műsorvezető, akár újságíró, akinek ennyire egyértelműen pozitív a a közönség, és szerintem még a kritika szemében is a megítélése.
[00:47:05]Ó, de azért azt gyorsan tegyük rendbe, hogy szerintem ha nem pozitív a megítélésed, az se biztos, hogy baj, és ugyanúgy lehet, hogy sikeres.
[00:47:11]Tehát, hogy hogy nem tudom, hogy ez a pozitív megítélés, ez valójában milyen pluszt jelent.
[00:47:17]Ez inkább csak egy ilyen jó érzés.
[00:47:19]Ez lehet, hogy összefügg azzal, hogy én se szeretek másokat fölöslegesen megbántani.
[00:47:23]Nem szeretek o ú olyan közegben lenni, ahol nagyon feszült és nagyon rossz a hangulat, és a konfliktusokat se szeretem annyira.
[00:47:32]Tehát lehet, hogy ez árad tovább az én megítélésemre is.
[00:47:36]Ja, és a másik meg, hogy eléggé azért egy bohóc halkat vagyok.
[00:47:38]Tehát azért van egy olyan része a lényemnek, hogy így, hogy így kicsit nevetek minden fizikailag is.
[00:47:49]lehet látni a műsorokba, de hogy hogy bennem van az a nevetés, hogy hogy elég könnyedén és problémamentesen fogadom el, és tulajdonképpen ábrázolom is, hogy a világ valóban ezer arcú, és nem akarok ö nem nem akarok feltétlenül jól meghatározható táborokhoz vagy valamikhez tartozni, hanem egy ilyen álekíes kívülállás van bennem, ami alapvetően tud az embereknek szimpatikus lenni, mert mert mert Mert ebben önmagában is rejlik valami szabadság, és az emberek szeretik nézni, ha valaki ö van, vagy nem tudom, de személyiség, hát személy, ezt mondom, hogy nem lehet a rendszerektől, a közös munkáktól, a bármitől független, a személy az emberek valószínűleg személyiségeket szeretnek.
[00:48:38]Mi is személyiségeket szeretünk.
[00:48:38]Tehát, hogy ö a pozitív megítélésem az biztos, hogy a személyiségemnek szól.
[00:48:49]Szokták azt és mondani, hogy mindig olyan jó kedved van, ez nem igaz, de nagyon ügyesen eljátszom.
[00:48:52]Vagy vagy vagy a színpad ezt váltja ki belőlem, inkább ezt mondom, nem eljátszom, hanem a színpadon egy pozitívabb életet mutatok, mint ami mint ami akár épp bennem van.
[00:49:04]De hogy ezt szokták mondani, igen, hogy tőled mindig olyan jó kedvem lesz, meg szeretem, hogy önazonos vagy, meg mit tudom én satöbbi.
[00:49:13]Az meg valószínűleg az őszinteséggel függ össze, hogy igyekszem elmondani ö azt, amit gondolok.
[00:49:22]Tehát, hogy ö általában más közegekben is ugyanazt szoktam mondani, mint mondjuk itt.
[00:49:28]Ö és és ez lehet, hogy hogy ö átjön az embereknek, de az eredeti kérdésre, hogy hogyan lehet hosszú időn keresztül mindenféle műsorokon át érvényesnek vagy egyáltalán ismertnek maradni, hogy maradsz benne a víz felszínen?
[00:49:50]Ez valószínűleg a ez megfejthetetlen, ez a személyiség és kész.
[00:49:53]Hát ez ez ez ennyi.
[00:49:56]Ennek a a személyiségnek a része, ahogy mondtad, és ez engem nagyon érdekel, hogy nem szeretsz konfrontálódni.
[00:50:03]A a kritika maga az nyilván olyan, hogy valamilyen értelemben konfrontáció.
[00:50:08]Persze értelmes emberek nyilván helyén tudják kezelni, akkor is, ha adják, akkor is, ha kapják.
[00:50:11]Te például más erre mondhatok valamit, mert ez a nem szeretek konfrontálódni, ennek is van nyolc rétege.
[00:50:17]Tehát nem azért nem szeretek konfrontálódni, mert mondjuk gyáva vagyok.
[00:50:23]Ú er na ez a látod, nekem így jár az agyam.
[00:50:24]Mindenről az jut eszembe, hogy egyébként ja, hát mindenki egyébként biztos van be gyáva, tehát hogy mindannyiunknak van négy gyáva énje és négy bátor énje is.
[00:50:31]Tehát hogy tehát én azért nem szeretek konfrontálódni, mert nem érdekel, mert az amit elő mondtam, sok esetben nem érdekel a feketefehér se, és az sem érdekel, hogy hogy nekem mindenek felett igazam legyen.
[00:50:44]Az pláne nem érdekel, hogy igazam legyen a te rovásodra.
[00:50:49]Tehát, hogy egyrészt én sokszor megelékszem azzal, hogy tudom, hogy igazam van.
[00:50:54]Tehát nem érdekel, hogyha nem kell ezt bebizonyítani másnak.
[00:50:57]Másrészt pedig másrészt pedig tényleg időnként rá tudok csodálkozni, hogy milyen érdekes, hogy valaki teljesen mást gondol, vagy másképp más összefüggéseket lát ugyanabból, és és milyen lenyűgőző, hogy kimozdíthatatlan.
[00:51:15]Tehát én én ami tehát, hogy erre a legjobb példa, hogy én nem szoktam veszekedni interneten, mert van akinek ez nagyon jól esik.
[00:51:22]Tehát van, akin látszik, hogy már reggel egy 10 dka konfliktusért szeretne nyúlni, és ha épp a családjába, vagy a munkahelyén ez nem adatik meg, akkor ez most már örökre így van.
[00:51:35]Az internet az remek.
[00:51:37]Ö ö ö ö bármi.
[00:51:37]Ne haragudj, mit tudsz te a Tiszáról?
[00:51:41]Ne haragudj te.
[00:51:43]hogy nagy jó reggelt Fideszk meg bármi, ez csak a politikai, de hogy ezt reggel már megteheted, és az teljesen rád múlik, hogy az anyázásnak vagy a bölcsgondatoknak milyen szintjéig jutsz el és az idő is.
[00:51:56]Tehát itt el lehet tölteni két órát ezzel és 10 perc után is kitilthatsz valakit az oldaladról.
[00:52:04]A hülye paraszt kitiltott.
[00:52:04]Milyen a mai világban az enyé izé, hogy hogy ez a hülye bunkó kitiltott.
[00:52:08]Hát ő kezdett, ő jött ide, ő dumált az én ez ez imá nekem ezekhez semmi közöm.
[00:52:14]Tehát én ezeket a én nekem az életnek ez a része számomra nem érdekes, de még nézőként se.
[00:52:20]Én nézőként se szeretem ezt annyira.
[00:52:22]Én ehhez túl nyugis vagyok.
[00:52:24]Tehát hogy én ehhez képest az állatokat meg a növényeket szeretem.
[00:52:29]De most ezt komolyan mondom, meg a meg a az emberekből a humort és a a jó a szellemiséget meg a bölcs gondolatokat.
[00:52:39]Ez a része na a piactérnek ez a v ez is a piactér.
[00:52:41]Ez nem érdekel.
[00:52:41]Én a piactéren nem feltétlenül veszekedő kofa szeretnék lenni, hanem a félmesztelen nő, aki táncol középen.
[00:52:49]Ez a ez a azt hiszem nyugodtan mondhatjuk, hogy tök jó lenne lenne 9 éssés fél millió Tilla ebben az országban.
[00:52:56]Akkor akkor mi lennék a világ legboldogabb irodalma ezek szerint.
[00:53:00]Viszont ettől zavarba jövök.
[00:53:01]Nem viszont a kritikához annyit, hogyha ha te hát azt mondod, hogy hogy tényleg bárkit el tudsz fogadni, meg nem keresed, meg nem akarod magad, hogy hogyan fogadod ugyanakkor?
[00:53:13]Majd mindjárt azért áttérünk egy kicsit a várjál a kritikát én nem tehát ugyanúgy fáj nekem, mint mindenkinek.
[00:53:18]A kritikának pont az a lényege, mint a bosszúnak.
[00:53:23]Minél pontosabb, minél minél logikusabb, annál inkább húsbavágó.
[00:53:29]annál az az tehát, hogy az az az az nem csak egy lehetőség azért arra, hogy megváltozz, hanem az egy kínzási eszköz és ezt valakik vagy szándékkal, vagy szándék nélkül alkalmazzák ellened.
[00:53:48]És ezt elsz ezt én is elszenvedem.
[00:53:48]Tehát hogy a tehát ez ebbe ebbe ebbe ez ez nem kérdés.
[00:53:53]És öt de személyesen téged egyé átlépem a dolgokat.
[00:53:57]Átlépem a dolgokat, hogyha tehát, hogy általában engem a kritika az mindig nagyon megérint, feldolgozom, tehát nem elhesegetem, hanem hanem komolyan mondom, hogy én szeretem feldolgozni, de elképesztő védőpajzsrendszerem van.
[00:54:12]Tehát egész egyszerűen olyan a lelkem, hogy nem tudnak kimozdítani abból, hogy hogy jól érzem magam.
[00:54:20]Tehát magyarul abból, hogy én mennyire szeretem magam, ezt így is le lehet fordítani.
[00:54:26]Abból nagyon nehéz, végsősoron ebből nagyon nehéz.
[00:54:28]Ez engem nagyon megvéd.
[00:54:30]Ebből nagyon nehéz kimozdulni és a mindent és én mindent nagyon kritikusan nézek.
[00:54:37]Tehát én én én nagyon kritikus vagyok mindennel, de nagyon ez a kulcszó nagyon megbocsátó.
[00:54:44]Van olyan kritika, amit te rendszeresen megkapsz.
[00:54:46]Most hagyjuk ezt a TV2-s dolgot.
[00:54:48]Tehát mint Tilla, vagy kaptál?
[00:54:50]Hát ez azért közegtől is függ, attól függ, hogy merre jársz, de hogy nem tudom.
[00:54:54]Tehát ha tehát a a én szerintem ez azért nem olyan, bár bocsánat, ezt mondom, hogy azért nem olyan érdekes kérdés, mert mindenki valószínűleg kap kritikákat.
[00:55:05]Tehát én is szereplő ember vagyok, tehát nekem is sok szereplő vagy, hogy sokat beszélsz, vagy hangos vagy, vagy ne szólj már, ne vágj már közben.
[00:55:13]Azért ADHD-s is vagyok én is.
[00:55:17]Pedig én küzdöttem az ellen, hogy ne legyek.
[00:55:19]Nem akartam a trendbe beállni, hogy ma minden kezd, de sajnos kiderült, hogy mégis csak az is vagyok.
[00:55:26]De csak a de nem minden nem minden dolog érvényes rám.
[00:55:28]De hogy és akkor erre mindig ugyanazt kapod, hogy hangos vagy, zajos vagy, sok vagy, sok vagy, igen.
[00:55:37]Miért nem tudsz figyelni másokra?
[00:55:37]Miért mindig te beszélsz?
[00:55:39]Tehát ez akkor is, ez akkor is ott van velem kapcsolatban kritikaként, hogyha épp valaki nem mondja.
[00:55:45]Ez teljesen de ezekkel együtt lehet élni.
[00:55:47]Tehát ez pláne szerintem a szereplő embereknél pont ez a lényeg, hogy hogy egy jó szereplő embert ezt halálosan hidegen hagyja, ha azt mondják neki, hogy sok vagy.
[00:55:57]Ó, igen.
[00:56:01]Ez így fog ez így fog maradni.
[00:56:05]Ez márpedig így fog maradni.
[00:56:05]Sokat beszéltünk a mainstreamről, ugyanakkor nyilván mindenki tudja, hogy van egy művész, Tilla is, filmrendező, kulturális műsorok készítője, Pulicer emlékdíjas.
[00:56:18]És azt gondoltam, hogy a mielőtt elkezdünk a művészetről beszélni, a kettő közti átmenetként megnéznénk egy rövid bejátszót, ami egyébként valahol tényleg átmenet, mert ez egy olyan régi performancenak két kis rövid etűdje, amit te nagyon fiatalon csináltál a Tilos az A-ban a barátaiddal.
[00:56:35]Ez a Vákuum TV lesz.
[00:56:37]Váum TV.
[00:56:37]Igen.
[00:56:37]Hát jól fognak szórakozni rajta, tehát azért annyira nem művészet.
[00:56:41]Viszont jelzi, hogy itt sokfélét kísérleteztél.
[00:56:43]Úgyhogy nézzük most meg ezt a két kis etüdöt.
[00:57:09]A rendőrség a lakosság segítségét kéri.
[00:57:12]Keressük Deák Teret.
[00:57:14]Deákter alaposan gyanúsítható azzal, hogy aktívan asszisztál rablásokhoz, utcai leimolásokhoz és különbéle különféle tolvajlásokhoz.
[00:57:25]Forgalmi dugók kivégrehajtásában a szakma egyik kiválósága.
[00:57:29]Szakértőink a tanúvallomások alapján elkészítették Deer fantomképét.
[00:57:36]Mint a fantomképen jól látható, Deakter így néz ki.
[00:57:38]Különös ismertető jele egy templomtetoválás középen.
[00:57:41]Tehát ha bárki találkozik Deák Terrel, vagy valami mást tud, kilétéről azonnal értesítse a legközelebbi rendőrkapitányságot.
[00:57:53]Segítségüket előre is köszönjük önöknek.
[00:58:21]Köztudottan azó a klorox, a klorox, azó, az ó, a klorox a világon a két legkedveltebb mosószer.
[00:58:25]Egy teljesen átlagos családhoz látogattunk el.
[00:58:31]Tessék.
[00:58:33]Hogy mi a különbség a két mosószer között?
[00:58:35]Dani az ómóból eszik egy kanállal.
[00:58:45]Laci pedig a klorox mosószerből iszik egy kupicával.
[00:58:56]Amint kísérletünk mutat, mindketten tisztá vannak meg.
[00:59:03]De Dani, aki az óvet kevesebben szenved, mint Laci, aki a soroxból Ómo, gyors tisztulás.
[00:59:30]Ez egyébként ez egy egy olyan végesáv volt, ahol csak a Tillát hagytuk benne, hogy a műsor összes készítője egyenként leva.
[00:59:37]Juj, erről most annyi minden eszembe jutott, hogy egyrészt milyen izgalma egyébként ezek kis filmek, de ezek nem mi nem filmeket gyártottunk, hanem a filmeket ahhoz készítettük, hogy volt a Tilos az Áb egyébként egy hasonló ilyen ilyen csőszerű térben egy színpad, ennél alacsonyabb.
[00:59:55]És ott a kis Tamás Laci, aki a klorokus melyiket itta, nem tudom már, csináltatott egy ilyen gazdálkod okosan stílusban egy ilyen szinte gyermekdet, vagy egy ilyen leegyszerűsített tévetet, és ez a Vákuum TV, ez egy ez egy élő műsor volt, egy kvázi kabaré, amiben nagyon sok minden belefért.
[01:00:15]Mi egyébként végül is úgy tekintettünk rám, mint valami művészeti tevékenységre, de hogy ez ez egy élő műsor volt, ami tudtunk rá vetíteni.
[01:00:26]Ha fölkapcsoltuk a villanyt a tév mögött, akkor tudtunk élő produkciókat csinálni.
[01:00:31]Aztán egy idő után a képernyőt nagyon sok ilyen kis gumiszálból szőttük, tehát ki tudtunk nyúlni, meg ki tudtunk menni rajta, és hogyha lekapcsoltuk a villany mögött, akkor tudtunk vetíteni.
[01:00:41]És volt, amikor ebbe a tévében csak ilyen reklámok voltak, vagy hát ebbe sok minden, sok televíziós paródia volt, illetve a televíziózásnak meg a körülöttünk levő világnak egy ilyen óriási reflektálása volt az egész.
[01:00:54]Most az, ami engem meghatott, az milyen érdekes, hogy itt itt pont itt rövid hajam volt, mert amúgy voltam, amikor másképp néztem, hogy milyen érdekes, amikor még én voltam a pogány induló.
[01:01:03]Ez jutott eszembe.
[01:01:06]A másik az, hogy az eleje az abszurd.
[01:01:09]Ott most hirtelen eszembe jutott a nem tudom a Pajor Kristóf, hogy milyen érdekes, hogy ez nagyon abszurd az a Deakter, vagy az az nem is működik annyira, mint a másik, de hogy de hogy ez az egész érdekes hangulat, hogy mi tulajdonképpen egy olyasmi dolgot csináltunk, ahol egyáltalán nincs internet, és aztán az internet nagyon behozta azokat a hangulatokat.
[01:01:33]Most már nagyon sok minden teljesen természetes mindenki számára, amit mi élőben legyártottuk.
[01:01:37]anal.
[01:01:37]Ez egy ilyen analóg internet volt.
[01:01:39]A hülyéskedés, a szórakozás, a szellemiség és mindent tekintve.
[01:01:44]Oott voltak beszélgetés, ezek ilyen másfél órás műsorok voltak.
[01:01:48]Ö nagyon különleges élmény így visszagondolni számomra.
[01:01:53]Egyrészt ez egy közösség volt, olyan volt tényleg, mint egy zenekart, tehát sülvefővel együtt voltunk sok, és ezt erre készültünk, hogy egy héten egyszer egy műsort adunk elő.
[01:02:00]Egymás lakásaiban forgattunk, ilyeneket találtunk ki, hogy a WC-be húzzuk le.
[01:02:05]Az egészben volt egy szegény művészet, egy barkácsművészet, tehát szigetelőszalagból volt minden, meg nem tudom, de ez működött.
[01:02:12]És ö és ez egy érvényes gondolat, hogy én ezt már korábban is mondtam, hogy döbbenetes, hogyha hogyha arról van szó, hogy lehet, hogyha a szabadság, a formátlanság, a függetlenség, a a művészet totál valahogy totális jellege felől nézve, lehet, hogy fiatal korunkban ez a két év, amíg ezt csináltuk, ez volt a csúcs egész hőlettünkre kihatva.
[01:02:41]Tehát lehet, hogy ennél jobbat nem tudunk.
[01:02:42]Hát ez döbbenes, hogy lehet, hogy lehet, hogy soha többet nem tudunk olyan nagyszerű, ha ha az eg ezeket a szempontokat pedig hát pedig hát neked utána gyakorlatilag itt ugye meg az egész életműved előtted volt, mint ahogy nyilván most is nagyon sok minden van.
[01:02:59]Igen, de ezt nem lehet összehasonlítani semmivel, ennek nincs párja.
[01:03:00]Ehzt nem lehet azt mondani, hogy ez ú, hogy tehát ebben az a nagyszerű dolog, de mondom ez csak egy részlet volt, tehát nem kis filmekről van szó, hanem egy élő produkcióról, olyan mint a rock and rroll, hogy elmúlt, elmúlt.
[01:03:11]Nem, nem látjuk már viszont, hogy Elvis Presley pontosan milyen volt a színpadon.
[01:03:15]már a vákuum TV-t se tudjuk visszahozni, hiába vannak archívumaink, de hogy soha többet nem csináltam talán ennyire eredeti dolgot, mint ez, és ez lehet, hogy a Vákuum TV összes tagjára igaz, illetveát mindenki csinált nagyszerű dolgot még az életében.
[01:03:41]De innen itt is látszik, hogy tehát már ekkor nyilván megvolt valamiféle igény a művészi önkifejezésre, és hát te filmeket rendeztél már már befutott médiaszemélyiségként tulajdonképpen.
[01:03:54]Ennek a az időrendisége szerinted miért alakult úgy, ahogy tehát hogyha most itt ebben a huszon nem tudom, négy-öt éves korodban kaptál volna lehetőséget, akkor te filmrendező lettél volna, és soha nem mész el a médiába.
[01:04:06]Ö vagy vagy csak egyszerűen úgy alakult a dolog, hogy akkor kaptad meg a lehetőséget, amikor már valaki voltál?
[01:04:15]Hát ez egy nehéz kérdés, mert én jelentkeztem a filmrendező szakra, azt hiszem 1994-ben a Török Feriékkel, Híres Simóosztály, engem nem vettek fel.
[01:04:23]Tehát nem tudom, mi történt volna akkor, hogyha felvesznek, akkor nyilván elindulok egy ilyen egy ilyen intézményekkel is megtámogatott filmrendezővé vállási úton.
[01:04:33]De hát az élet az tudod ennél bonyolultabb.
[01:04:37]Tehát hogy amúgy se az iskolá te nem azért leszel rendező vagy nem azért leszel művész, mert elvégzel egyetemet vagy bármit.
[01:04:46]Úgyhogy tulajdonképpen az, hogy hogy alakul egy emberélet, az az iskolák felől nézetelán mindegy is.
[01:04:51]Van, ahol találkozol olyan társaságokkal, akikkel közösen tudsz gondolkozni, és az sokat hozzátesz, de a papír biztos, a státusz biztos nem.
[01:05:02]Ühüm.
[01:05:02]Tehát az tehát, hogy nem ez az egész művészet szerintem ez úgy van.
[01:05:06]Nekem valamikor beakadt 12 éves koromba képzőművészet mai napig megvan.
[01:05:12]Szeretem a képzőművészetet.
[01:05:14]A képzőművészet alakult át filmé nálam.
[01:05:16]És valójában azért a művészet az mindig egy olyan dolog, hogy ez egy életforma, mert olyan értelemben életforma, hogy tényleg ezt csinálod-e, ez van az életed középpontjában, akár a munkát tekintve, vagy mindent tekintve.
[01:05:39]Milyen áldozatokat hozol ezért ugye olyan értelemben, hogy mondjuk nem veszed fel a társadalom által kínált normál ritmust meg élethelyzeteket.
[01:05:51]Tehát nem nem tagozódsz be bizonyosekre, hanem adsz időt magadnak, hogy ezzel is foglalkozhatsz, hogy nem na mindegy.
[01:06:00]De és a másik úgyis ez fejbe dől el.
[01:06:02]Ez alapvetően egy gondolkodásmód, tehát hogy én elég erősen mindent e ehhez mérek, és ez határozza meg a, hogy a világban hogyan közlekedek, és a világban történő legtöbb dolog valamifajta alapanyagot szolgál ahhoz, hogy én arról csinál, abból csináljak valamit, vagy be minimum beszéljek róla, de hogy valamit valamivé átalakítsam.
[01:06:30]Tehát ez egy gondolkodásmód.
[01:06:30]Az, hogy miről beszél valaki a filmjeiben, nyilván azért nagyon nem véletlen.
[01:06:35]És hát nyilván tőledik minden művész vagy minden rendezői filmet készít valami módon a társadalom ról beszél, de hogyha megnézzük a te filmjeidnek a a témáit ugye pánikról, kerekes székesekről, most a legutolsó ugye alkoholistákról, tehát nekem nagyon úgy tűnik, hogy van egyfajta ilyen társadalmi felelősség érzet, és hogy ez nyilván nem véletlenül, hogy ezeket a témákat találtad meg.
[01:07:02]Van ugye, ahogy említetted is, olyan csatornád, ahol függőségekről beszélgetsz a a YouTube-on, a propagandában, illetve mini propagandában szintén valamiféle kulturális misszió, tehát hogy valahogy ez a társadalmi érzékenység, felelősségvállalás, ez nagyon erősen ott van a a te témáidban.
[01:07:24]Ez mindig én nem így fogalmaznám meg.
[01:07:25]Rá lehet húzni ezt is, de én biztos nem így állok neki alkotni vagy gondolkozni, hogy valami társad valami felelősséget szeretnék vállalni ebben a társadalomban, hanem szerintem minden, ami elesett, minden, ami nehezebben működik, vagy minden, ami ami ami problémásabb, vagy mit tudom én, az izgalmas is.
[01:07:45]Tehát valahol ezek számomra izgalmas dolgok, meg a a akár a a nem tudom a a az elveszettségben, a bukásban vagy a a kiszolgáltatottságban sok-sok izgalom rejlik és inkább ez foglalkoztat, de őszintén szólva nem tudom megfejteni, hogy ez a dolog, ez miért pontosan ö így így van.
[01:08:18]Azt hiszem, hogyha sokkal több filmet tudnék csinálni és és már korábban elkezdtem volna, tehát most ha lenne 30 film, amit én rendeztem, akkor lehet, hogy ez a kép árnyaltabb lenne, csak a filmesek, pláne nagyon nagy a médium, ki vannak szolgáltatva annak, hogy mindig öt 10 film alapján a legtöbbeket így legtöbb embert így kell megítélni, de lehet, hogy van benne 30 film, de az sose derül ki.
[01:08:51]Tehát, hogy nem biztos, hogy egyébként ez egy nagyon pontos kép Tatilla filmrendező munkásságáról, de valamit mutat.
[01:08:59]Azzal egyetért, az azzal egyetértek.
[01:09:01]Nem tudom megfejteni.
[01:09:01]Azért tudod, van olyan is, én én szeretem az életnek azokat a rétegeit, hogy hogy sose voltunk gazdagok, a Budafokon születtem, és aztán Óbudán egy lakótelepen nőttem fel.
[01:09:16]Tehát ezt ezt már máskor is elmondtam, de ez tényleg így van, hogy valószínűleg ahol felnősz, meg ahová tartozol, tehát ez külváros, lakótelep, vegyes brigád, tehát nem mondanám, hogy mindenki melós vagy szegény, de azért vegyes felvágott, de azért sokkal inkább ö munká inkább munkásosztály sem, mint értelmiség.
[01:09:39]És akkor ez lesz a te törzsed.
[01:09:41]Tehát valószínűleg az én ere az ereimbe ez csörgedezik.
[01:09:44]Tehát ide valósi vagyok én, és ezért lehet, hogy olyan emberekbe gondolkozom, akik oda valók.
[01:09:53]Az teljesen mindegy, hogy én közben megváltoztam, hogy hogy De egyébként meg az megjelenik a filmem, hogy hova változtam.
[01:10:00]Átkerültem a művészek kasztyjába.
[01:10:03]Na és akkor ki a főszereplő az És mi van Tomival?
[01:10:07]Túróci Szabi.
[01:10:09]Egy művész mondjuk.
[01:10:09]Hát jó.
[01:10:12]Nem túl sikeres, de mégis csak az.
[01:10:12]meg az apja is, tehát hogy mindenki így magából indul ki valószínűleg, vagy a saját közegét ábrázolja így vagy úgy.
[01:10:21]Ühüm.
[01:10:21]Ugye 54 évesen van öt filmed.
[01:10:21]Am hát inkább csak négy.
[01:10:28]Hát egy kis film.
[01:10:28]Igen.
[01:10:30]Hát van a pánik, a csicska, a tiszta szívvel.
[01:10:34]A a a sajnos csak négy.
[01:10:34]És mi van?
[01:10:34]és hogy szóval az a az a lényeg, hogy nyilván gondolom, hogy lennének terveid és vannak is ambíciói, de tekintetben hogyan tudsz azzal együtt élni, hogy ebből mennyi valósul, meg egyáltalán miért, vagy milyen típusú ember vagy abból a szempontból, hogy a a terveket a terveknek mennyire adod át magad, vagy mennyire zavar, ha nem valósul meg valami, illetve, hogy most ha tehetnéd, hogy csak rendezz, akkor akkor azt tennéd?
[01:11:02]Hát most mondok egy érdekes dolgot.
[01:11:03]Tehát hogy amit mondtam, hogy azért én a vitáknál is meg satöbbi azért elég azt hiszem megőrzöm a nyugalmamat, mégis csak végső soron.
[01:11:13]Itt az jutott eszembe, hogy és visszakapcsolva a mainstreamre is, hogy az én életemben csak és kizárólag ezek a nagy elérésű sóműsorok azok, amik teljesen problémamentesen vannak ellen, és azokat ezért is szeretem, mert az egy ad nekem egy olyan olyan értelme biztonságot, hogy azok mind-mind működnek.
[01:11:32]Nem nekem kell működtetni, nem nekem kell szenvedni értük, vagy vagy megküzdeni a létezésükért, hanem azokat imádom, hogy működnek.
[01:11:42]És én csak így bemegyek.
[01:11:42]Tehát ez egy óriási élmény az életemben, hogy van egy ilyen biztonsági sáv, amihez vissza tudok nyúlni, érted?
[01:11:52]Tehát ahol ahol én bemehetek abba a biztonsági sávba, ahol úgy tűnik, hogy elég tehát nagyon könnyedén is mozgok, és nagyon könnyedén kapok sikert meg minden.
[01:12:01]Tehát hogy tehát hogy ez egy problémamentes sáv, ezért se tudnék lemondani erről.
[01:12:05]Tehát például ez is válasz arra, amikor kritika azt mondja, hogy hogy de hát ezek a műsorok nem olyan jók, miért nem hagyod ott őket.
[01:12:14]Nekem ezek nagyon sokat adnak, például ezt a biztonságot, de ez nem anyagi biztonság.
[01:12:19]Nyilván fizetnek is erre, de nem anyagi, hanem az, hogy működik, nem nekem kell működtetnem, hanem létező rendszer.
[01:12:27]Ez ez ez és az összes többi az ugyanúgy nekem is egy szenvedéstörténet, egy küzdelemtörténet, mint mindenkinek, a vállalkozóknak, a művészeknek, a bárkinek, hogy azt működtetnem kell.
[01:12:37]És az az azt én már nagyon-nagyon régóta megszoktam, hogy az, hogy ez egy ilyen melós, problémás, nehezen megtörténő dolog, elég könnyedén veszem.
[01:12:49]Szerintem inkább azon szoktam meglepődni, amikor valami ma olyan könnyedén jól működik.
[01:12:57]Tehát, hogy tehát hogy min mind min mi tehát a filmezésben pláne van egy ilyen egy ilyen borzalom, hogy hogy ö sose voltak szerintem igazán jól működő filmes ö filmintézeti filmintézmények.
[01:13:18]Tehát nem tudtunk soha rendesen pályázni, vagy én nem tudtam, én mindig valahogy így a ilyen alulról próbáltam, és minden filmemet valahogy úgy kellett összeeszkábálni akkor is, hogyha ha ha volt pénz rá, akkor az biztos, hogy a épp aktuális filmek közül a legkisebb költségvetés volt, és 10 éve pedig egyáltalán nem tudok pályázni semmire.
[01:13:40]Tehát ez meg egy ilyen rendszerszintű kibás az egész filmszakmával.
[01:13:44]Tehát ezt tudjuk, hát ez ez már hány cik szólt, meg hányszor mondta el mindenki.
[01:13:48]Ö tát itt azért nem ér össze nem ér össze a mainstream és a művészet, mert szerintem azért van aki azt gondolná, és ez nyilván nem így van téves, hogy hát a Attillának azért biztos könnyebb pályáznia, mert ő egy valaki, egy ismert valaki.
[01:14:03]Mikor nekem komolyan mondom, volt már nagy azért ford megfordult a fejemben régen is, hogy mi van, ha a döntő bizottságban ilyeneket mondak, annak legyen elég a TV2, most nem politikailag, hanem legyen elég az a siker.
[01:14:12]ráér.
[01:14:12]Most adjunk, vagy mi van, ha azt gondolják, hogy ez nem úgy filmes, hanem ez ilyen tévéss filmes.
[01:14:19]Előbb az igazi filmesek kapnak, mit tudom én, ezerféle gondolat lehet a az emberek fejébe.
[01:14:26]Senkinek nem könnyű.
[01:14:26]Én nem tudom.
[01:14:29]Tehát nagyon kevés filmesnek könnyű az útja.
[01:14:34]Általában ez egy rohadt nehéz út, és ezt azok tudják csinálni, akik ezeket a extrém nehézségeket valahogy kibírják.
[01:14:46]Na és művészként hogyan viseled a kritikát?
[01:14:48]Mert eddig arról beszéltünk inkább, hogy téged, hogy szeretnek, nem szeretnek, kevés olyan megjegyzést kapsz nyilván, amivel ilyen nagyon nehéz.
[01:14:55]Hát fémimre szoktam szoktam negatív kritikákat kapni.
[01:14:59]Tehát ez ezek ezek ezek mennyire érdekelnek?
[01:15:05]Hát ez megérint, ez mindenki, tehát hogyha leírják, hogy miért rossz a filmed, és és ugye ez egy mindig egy óriási nehéz téma Magyarországon, hogy mikor írják meg, hát erről külön fórumok voltak még a régi indexesekkel is, meg mit tudom én, hogy a magyar filmkritika megírhatja-e a premier előtt, vagy a premier után egyből, hogy mondjuk nem tetszik nekik egy film, vagy illene azt a kevés néző is, ami van a magyar filmnél.
[01:15:33]Bár már ez is egy vita, hogy most mi a kevés, mi a sok, mert most már azért mégis csak csomó produkció van, ahol egész sok néző van, vagy rengeteg van.
[01:15:45]Hogy hogy azokat hogyan kell befolyásolni, de én én olyan értelemben kritikapárti vagyok, hogy mindenki leírhatja, amit gondol.
[01:15:53]Tehát én szerintem ez oké, de fáj.
[01:15:53]Hát az fáj.
[01:15:57]Meg nem szeretem azt, amikor amikor azt érzem, hogy hogy nem szakmaiság van, hanem valami gonoszság, sértettség, valami valami olyasmi sejlik fel egy kritikában, hogy úgy úgy ő ő nem elég penge.
[01:16:15]Tehát, hogy nem elég nem nem arról ír, amiről írnia kéne.
[01:16:20]De akkor ilyen túzott szem sajnos mindig van.
[01:16:23]Szerintem eleve a kritika, mint műfaj elég nagy bajban van, de más területeken is.
[01:16:29]Szerintem ez nem könnyű, mert ugye a kritika azt szeretné, hogy hosszan hagy fejtse ki a véleményét, és arra készül, hogy ő a személyes ízlését és gondolkodásmódját, és mindent egyre inkább élezve, hogyan tanul meg egyre bonyolultabb, egyre nagyobb összefüggéseket ábrázolni, és ehhez térkel meg idő, tehát ehhez kell lenne neki nyolc oldal, hogy pontosan le tudja írni, hogy mit akar, de két oldal biztosan.
[01:16:58]És erre jelenleg alkalmatlan a média.
[01:17:01]Tehát a média azt mondja, hogy mondd el hat mondatban, hogy mi a bajod.
[01:17:05]Jó kis túlzás, de érted, tehát hogy elég behatárolt keretek között kell elmondani, és ez gondolom nem könnyű a kritikusoknak sem.
[01:17:12]És lehet, hogy olykor ezért csúszik el, vagy ezért ezért is ödalkozó.
[01:17:21]De ez senkinek nem esik jól.
[01:17:21]Hát kinek esik jól?
[01:17:23]hogy hogy de a pozitív kritika ugyanakkor meg nyilván nagyon jól esik.
[01:17:28]Hát nagyon hát a hát a persze hát ez milyen okos ember írta.
[01:17:33]Ez a ez a Igen.
[01:17:34]Azt szokták kérdezni több ő ért a filmhez de egyébként azt szokták ilyenkor kérdezni, h melyikből lehet többet tanulni.
[01:17:39]Nem nagyon tudok elképzelni művészt, aki azt mondja, hogy a negatív kritikát jobban szereti a pozitívnál.
[01:17:45]Ugyanakkor mégis csak van egy o tudom, hogy kritikából valaki tanult-e már bármit.
[01:17:51]Szerintem a kritika az mindig úgy működik.
[01:17:52]színházba is vagy színészeknél, hogy maximum amiről ők beszélgetnek a büféből, hogy ú ebb egy kicsit azért az nem a legjobb, hogy most ez van, vagy akár mi is a tévében egy műsorról is szokta kritikát írni, hogy tudjuk mi a gyengéi, és akkor általában, ha a kritika azt megírja, akkor mi is megbeszéljük, hogy na lát olvastad?
[01:18:11]Na erről beszélek.
[01:18:14]Ühüm.
[01:18:14]Ö nem csak azért néztem rá a telefonomra, hogy az időt nézzem, van ennek a műsornök egy olyan része, amiben általában meg szoktunk érni valakit, aki jól ismeri az alanyunkat, hogy írjon róla néhány sort, és akkor majd felolvassuk, és hátha kitalálót, hogy kiről van szó.
[01:18:27]Vártam, hogy megérkezzen.
[01:18:30]Sajnos nem jött.
[01:18:30]És akkor most el kell árulnom, hogy Turóci Szabit kértem meg, aki annyira elf Szabika nem egy legjobb barátom.
[01:18:35]Sz annyira elfoglalt ember.
[01:18:37]Nem fölhívtam tegnap ma is.
[01:18:39]És mondta, hogy Zolikám, mondjad.
[01:18:41]Mondom, hogy jön a jön a Attila.
[01:18:43]Jó, akkor átküldöm SMS-be, hát most azóta is küldi.
[01:18:45]De de nyilván nagyon szépeket írt volna rólad, hiszen nagyon jó valószínűleg elég barátok, ami mi barátok is vagyunk, tehát ez nem egy színészrendező viszony, hanem ez sokkal több annál, hogy hogy ez például, hogy vele ennyire jól tudsz együttműködni, vagy vagy bárkivel.
[01:19:03]Tehát, hogyha te azért nagyon-nagyon sok emberrel dolgozol együtt, nyilván közvetlen, közelebbi, kevésbé közelebbi kollégákkal, mennyire vagy nehéz ember, amikor dolgozol?
[01:19:14]Hát szerintem nem, nem vagyok nehéz ember.
[01:19:16]Szerintem én egy óriási csapatjátékos vagyok, és hát ez megint a személyiség.
[01:19:21]Igen, hogy az, hogy ki vagy, az lehet, hogy tesztelhető úgy, hogy kérdezzék meg a családodat, ha elmerik mondani őszintén.
[01:19:28]kérdezzék meg a barátaidat, kérdezzék meg a munkahelyedet meg satöbbi.
[01:19:32]És amit az az ember mond, azok az ember, amit az emberek mondanak, az vagy te.
[01:19:37]Én ha lenne egy ilyen lehetőség, ettől egy picit se félnék.
[01:19:42]Tehát én biztatnánlak, hogy Parancsoly Zoltán kérdezd meg, Fáradj be a TV2-be, kérdezd meg a a Klaudiáikat, meg a többieket, hogy hogy beszélj a Majkával meg a Turrocci Szabival, hogy ki vagyok én, vagy a többiekkel.
[01:19:56]Tehát, hogy én én ennek nagyon örülnék, tehát ezzel nem nem lepődnék meg.
[01:20:03]Rendező, ami rendezőként nyilván azért érdekes, ha ha arról a részéről beszélünk a munkásságodak, mert egy rendező azért inkább ugye a neve is mutatja, rendelkezik mások felett, másokkal a saját elképzeléseit próbálja, és ott az nem ugyanaz a viszony, gondolom én, mint amikor te vagy a műsorvezetés, neked mondják, hogy tessék, csináld.
[01:20:19]Ott a te elképzelésedet viszont kell, hogy lásd.
[01:20:23]És ott ott nem jellemző rá, hogy mondjuk ebből alakul ki konfliktus vagy olyan kritika, mert nem úgy látod, hogy valaki úgy valósítja meg, ahogy te elképzelted.
[01:20:34]Nem lehet egy munkafolyamat közben veszekedni, de egy nagyon érdekes dologról beszélsz, ami ami egy nagyon nehéz és megugorhatatlan része a a világnak, hogy hogy most is úgy tetted föl ezt a kérdést, hogy azt sejtetted, hogy hogy vezetőnek lenni az nemhogy konfliktusokat is rejt magában, hanem hogy hierarchiát, olyan hierarchiát, ami terhes lehet valakik számára.
[01:20:58]Nem?
[01:21:01]Szerintem egy jó vezető az a hierarchiát olyan értelemben eltünteti, hogy nem vár el fölösleges gesztusokat, nem is parancsolgat, nem kihasználja a munkatársait, vagy akik ö akiknek esetleg az a dolga, hogy az általa adott instrukciót végrehajtják, hanem egy közös dologba vesznek részt.
[01:21:22]Én akár cégről, akár filmről, akár bármiről van szó, vagy a tévében egy társulatról, én én eztben nagyon mélyen hiszek, hogy szerintem ilyen értelemben minden egy alkotás és minden egy közös munka.
[01:21:35]Nincs olyan, hogy tehát én nem szeretem azokat az embereket, akik ilyen szólisták, hogy ő egyedül megmondja, és abból lesz a parancsolgatás meg satöbbi.
[01:21:45]Tehát itt csapatok vannak, és szerintem iszonyú jó megélni, hogy a másik mit tesz hozzá a te életedhez, és iszonyú jó megélni azt, hisz, hogy lehetsz ettől még lehetsz katalizátor, ettől még lehetnek dönt a rendező döntéseket hoz, de nem utasít feltétlenül, vagy nem parancsolgat.
[01:22:02]Lehet, hogy utasít, de nem parancsol.
[01:22:04]Ha parancsol szerintem akkor de ez gyakran megesik, de hát ez nagy probléma a világban, meg a főnök is sokszor parancsol, az nem a legjobb létezés.
[01:22:14]Az nem az a nem az nem a lényege ennek a dolognak.
[01:22:16]Parancsolgatás nélkül is meg lehet simán csinálni.
[01:22:19]Sőt, én azt gondolom, hogy a jó rendszerek azok pont pont így vannak megépítve, hogy szóval nekem számít, hogy az emberek hogy érzik magukat a környezetembe.
[01:22:29]Én azt nem belehallnék, nem tudnék úgy élni, hogy rosszul érzik magukat az emberek körülöttem.
[01:22:36]Az én alaplényem ezt nem engedi meg, tehát hogy ő ö lehetetlenség.
[01:22:42]És szát ilyen despota nem vagyok, se ilyen értelemben nárcisztikus nem vagyok.
[01:22:50]Tehát az önimádatom vagy ezek az erre nem terjed ki.
[01:22:53]Zér elvárás a a többiektől.
[01:22:56]De egyébként pont a rendezés meg ráadásul egy olyan dolog, hogy többféleképpen lehet csinálni azt is, és ugyanolyan magas művészeti színvonalú dolgot lehet csinálni egy egy jól működő próbák során egymást megszerető szintén szinte családn egy olyan filmstább, ahol családnak tekintik egymást, egy alkalmi családnak, sem mint valami nagyon szigorú hierarchiába ami egy ilyen piramis, tudod, és akkor fáraó megmondja, hogy hova vidd a követ.
[01:23:31]Hát elég sok nagy rendező volt a, aki ezt nem így gondolta.
[01:23:34]És hát a sok sok botrány.
[01:23:37]Hát sok sok a zsarnok, sok a zsarnok a világban.
[01:23:39]Igen, sok botrány is volt ugye a közelmúltban ebből akár olyanokkal is, akik már de cégeknél is van.
[01:23:43]Ez egy ez egy típusú ember.
[01:23:46]Igen.
[01:23:46]Jó, hát a a végére egy kérdést hagytam, mert én nagyon-nagyon vártam, hogy legyen egy olyan vendégem, aki maga is szokott beszélgetni a, hogy úgy mondjam, a mikrofon másik végén léve emberekkel, és te neked nagyon-nagyon jó riportjaid vannak, elérhetőek művészekkel, ismerősökkel, ismeretlenekkel is.
[01:24:06]És hát nem tagadva, hogy némi tanulási céllal kérdezem, hogy szerinted milyen egy igazán jó beszélgetés?
[01:24:12]Te hogy szeretsz úgy beszélgetni, hogy amikor nem te beszélsz többet?
[01:24:18]Hát egyrészt többféle is lehet.
[01:24:18]Tehát szerintem nem egyféle lehet egy jó beszélgetés, többféle is lehet.
[01:24:22]Én magam azt szoktam csinálni, hogy én nagyon szeretek felkészülni.
[01:24:28]Én szeretek jegyzeteket írni.
[01:24:31]A saját kis podcastünkben is vannak jegyzetek, akár a propagandában is vannak kérdéseim.
[01:24:35]A nagy mainstream műsoroknál is általában megtanulom a műsort, szeretek felkészülni.
[01:24:45]De nagyon könnyedén felejtek el bármit, ezért ezeket a struktúrákat is, tehát könnyen odadobom őket.
[01:24:50]Ez a megbocsátás, hogy hogy huh, tehát nem nem tudok ilyen szigorú struktúrákba élni utána, de mégis csinálom sokszor, és én nagyon szeretem azt, hogy egy beszélgetésnek legyen egy egy hangulata, egy egy bármilyen irányba hajlandó vagyok elkanyarodni.
[01:25:10]Szerintem iszonyú fontos, hogy hogy lehet úgy is riportot csinálni, hogy nem pontosan tudjuk, hogy mi lesz a vége, de legyen jó.
[01:25:17]Engem például sokkal jobban érdekelnek a jó hangulatok, sok jobban érdekel, hogy valaki mennyire őszinte, mennyire érdekes, mennyire mond olyan gondolatokat, amik valamit elindítanak bennem, amit íg rá lehet csatlakozni, vagy tovább él bennem, és én is tovább gondolom.
[01:25:35]Tehát én személy szerint nem annyira szeretem azt a riporteri technikát vagy jelenlétet, amikor nagyon ki van találva, hogy én ezt szeretném és én ezt akarom szinte bebizonyítani, vagy vagy kottaszerűen végigmenni, és ha ez nem valósul meg, akkor rosszul érzem magam.
[01:25:53]Nem, én ennél sokkal szabadabban csinálom az interjúkat, és szerintem ezzel nincs baj.
[01:25:59]Tehát, hogy tehát szerintem sokszor pont az a jó egy jó interjúban, hogy már annyira annyira jól beszélgettek, hogy eltűnnek a kamerák.
[01:26:10]Tehát olyan, mintha nem is lennének kamerák.
[01:26:15]Remélem, hogy jól érezted magad ez a beszélgetés.
[01:26:17]Jó, elment másfél óra.
[01:26:19]Elment nagyjából.
[01:26:19]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[01:26:21]Közönség nem kérdez lenne rá igény, mert akkor egy mikrofont szegények már, mer lehet, hogy már mennének.
[01:26:27]Lehet, hogy már engedje egy kis fényt engedjetek be ide.
[01:26:33]Lemne kérdés.
[01:26:36]Jó a bátorítani kellene a közönséget.
[01:26:36]De köszönöm szépen egyébként.
[01:26:39]Nyilván Attila válaszol, hogyha kérdeztek utána civilben.
[01:26:44]Fotózunk.
[01:26:45]Köszönöm, hogy itt voltatok.
[01:26:45]Ez volt a kritikus.
[01:26:47]Én köszönöm szépen.
[01:26:47]Köszönöm Zoli.
[01:26:48]Köszönöm szépen.
[01:26:49]Köszi.
[01:26:49]Sziasztok.