Modern gondolatolvasók: Mit tudnak rólunk a pszichológusok és mit az agykutatók? | Metszéspont

[00:00:11]Ha elképzeljük az agyunkat, akkor nyilvánvalóan az egy rövid zárlat lenne, hogyha egyszerre minden max energiafelhasználás mellett működne.

[00:00:18]Én erre mindig azt szoktam mondani így akár hallgatóknak is, amikor erről beszélünk, ilyen neuromítuszok akár szóba kerülnek az ilyen kognitív pszichológiai órákon.

[00:00:27]És akkor mindig azt mondom h ilyen viccesen kicsit, hogy hogy hát amúgy van olyan, hogy 100%-on működik az agy, és azt úgy hívjuk, hogy epilepsziát rohan.

[00:00:35]Értem, hogy miért vannak a neuromítoszok.

[00:00:36]Nyilván egyszerűbb, leegyszer, tehát hogy könnyebb és és fogadhatóbb, hogyha egy kicsit leegyszerűsítjük a dolgokat, mert szerintem az összes fiatal kutató meg mondjuk mondjuk PhD-s ember azzal szenved, hogy így hirtelen megnyílik előtte a a tudás mezeje és rájön, hogy te jó ég, hogy ez átláthatatlan információhalmas.

[00:00:54]Szóval, hogy így vagy nagyon nehéz organizálni.

[00:01:04]Nagyon sok szeretettel köszöntöm a kedves nézőinket, vendégeinket, a hallgatókat a Metzéspont 17.

[00:01:08]adásában én Waldman Szabolcs vagyok, kollégám pedig Várhelyi Zoltán.

[00:01:16]Sziasztok!

[00:01:17]A vendégünk a mai napon I és Alex.

[00:01:20]Sziasztok!

[00:01:20]aki doktorjölt pszichológus és az E5-ös Lórán Tudományegyetem egyetemi oktatója, valamint a Hunren Természettudományi Kutatóközpont a képalkotó központjának munkatársa.

[00:01:30]ezen belül a kutatási területe az emlékezet fejlődés, az emlékezet működés idegtudományi hátterének kutatása.

[00:01:39]És hát ez lesz a mai napi témánk, amikor az agyra gondolunk, ugyanis rengeteg mítosz kering így a köreinkben, ugye ki is fogunk rájuk térni, de általában mi azt vesszük észre, hogy az átlagembernek fogalma nincs arról, hogy mennyire sokat tudunk egyébként az agynak a területeiről, működéséről, hogy egy példát mondjak.

[00:02:04]az egy alapneurológiai bevezető előadássorozat 56 órából áll, tehát van miről beszélni.

[00:02:12]A bevezetőben is már 56 órára van szükség.

[00:02:14]Tehát ez egy olyan valami, ami a közhiedelemmel ellentétben egy nagyon mélyen ismert és rendkívül érdekes dolog, amivel egyre közelebb és közelebb kerülünk az agyunk megértéséhez és a tudatunk megértéséhez.

[00:02:33]Nos, kezdjük is el a legelső neuromítosszal, Alex, ami filmekben is szerepel, nagyon jó filmekben szerepel ráadásul, hogy mi csak 10%-át használjuk az agyunknak.

[00:02:48]Na, bezzek, hogyha fölérünk a 90%-ra, akkor gondolattal fogunk teremteni.

[00:02:54]Erről mi a véleményetek?

[00:02:55]Hát rohadtul ki vagyok, de kérlek, világíts meg.

[00:02:58]Tehát, hogy igen, akinek van egy kis konyítása ehhez, ez az egyik, amit ogy le szoktam fejelni.

[00:03:03]Ugyanez.

[00:03:03]És emlékszel, és ráadásul ilyen mesékben én emlékszem, hogy a én én 96-os vagyok, és a gyerekkoromat a Cartoon Network rajzfilmek határozták meg, és volt a Dexter laboratórium, ahol szintén volt az assiszem egy ilyen epizód, hogy ő kibontotta ki, hát így unlockolta az agyát, gyakorlatilag hatalmas lett a a feje, ugye, mert a méret az Igen.

[00:03:22]És akkor és akkor ő így hirtelen sokkal okosabb lett, és kihasználta azt a teljes agy kapacitását, amire képes, és hirtelen hát nem tudom, mindent feltalált.

[00:03:32]Nyilván nincs így, de hogy de hogy ez tök vicces, hogy hogy azért ez így szó, hogy mindegyik azt gondolom, hogy mindegyik ilyen neuromít nagyon érthető és egyébként nagyon logikus.

[00:03:41]És hogy én mindig úgy gondolkodom erre az ilyen naiv tudományosságra, hogy hogy amúgy én azt csodálom benne, hogy ez ez tök jó.

[00:03:49]Tehát hogy intuitívan valóban ez egy jó gondolat, hogy hogy persze hát hogyha valamiben több energia van, akkor értelemszerűen többet használható.

[00:03:57]ha a telefonom 10%-os töltöttségem van, akkor nyilván kevesebbet fogom tudni aznap használni, mintogyha 90%-os töltöttségen lenne.

[00:04:05]És egyébként olyan szempontból van alapja is, hogy tényleg tehát, hogy e ha elképzeljük az agyunkat, akkor nyilvánvalóan az egy rövid zárlat lenne, hogyha egyszerre minden max energiafelhasználás mellett működne.

[00:04:18]Én erre mindig azt szoktam mondani így akár hallgatóknak is, amikor erről beszélünk, ilyen neuromítuszok akár szóba kerülnek az ilyen kognitív pszichológiai órákon.

[00:04:27]És akkor mindig azt mondom h ilyen viccesen kicsit, hogy hogy hát amúgy van olyan, hogy 100%-on működik az agy, és azt úgy hívjuk, hogy epilepsziát rohang, és [nevetés] ugye olyankor az a probléma, hogy egyszerre mindegyik idegsejt ugye működik kondani.

[00:04:40]Hát igen.

[00:04:40]Most nyilván azág ez tényleg ez egy ingerületvezetési probléma lenne, hogyha ha és a az evolúciónak meg kell oldani azt, hogy hogy ossza be jól a az erőforrásait arra, hogy hogy ne kelljen folyamatosan teljes fokon működnie.

[00:04:55]de el tudjon látni egyébként minden feladatot, akár párhuzamosítva is, akár nagyon ilyen adaptív módon.

[00:05:01]Tehát, hogy mit tudom én, beszélhetünk itt itt sok mindenről, ami szerintem feljöhet ebből a 10%-os euromíosból, hogy hogy még akár azt is mondhatnánk, hogy oké, elképzelhetően, hogy a 10%-át használod az agyadnak, de hogy akkor abban az esetben az a 10% képes lenne adaptálódni olyan funkciókhoz is, amiket mondjuk egy másik része látna el az agynak.

[00:05:20]Ö nyilván ez kicsit túl egyszerűsítő szintén, de hogy de hogy itt itt itt azért sok minden összecsúszik, de nagyon úgymond valahol logikusan csúszik össze, csak a valóság ez nem feltétlenül egyezik.

[00:05:32]Ez meg ugye az, hogy mit jelent a használat, tehát hogy ugye most azt beszéltük ugye, hogy patomechanizmusokhoz köthető az, hogy egyszerre tűzel az összes neurón.

[00:05:39]Ugye nem csak ez, hanem ugye szoktuk a fejfájásoknál is mondani.

[00:05:43]Ott is van egy terjedő ugye polarizációs hullám.

[00:05:46]Elnézést minden laikustól.

[00:05:46]Tehát, hogy elkezdenek így hullámokba egy ilyen azt lehet látni, hogy egy ilyen tüzelés az agysejtek aktiválódnak így mondjuk egy körben, vagy hogy mondjam ezt gyűrűben, jól gömben, ugye, mert térben beszélünk, mindegy.

[00:06:00]De hogy a másik pedig az az, hogy van egy funkcionális dolog is, hogy azért valljuk be, az agyunk egy csomó mindent megcsinál úgy, hogy mi nem figyelünk rá, és ez nekünk nettó haszon, ugye, hogy a tudatos működésünknek nem kell a tudattalan, például nem fuladunk meg.

[00:06:10]Igen.

[00:06:10]Vagy dobog a szívünk úgy, ahogy éppen kell neki.

[00:06:14]És ez nem ugye vannak egy hormonális visszajelzése, de a gyorsabb ugye pedig a abod az idegi.

[00:06:19]Igen.

[00:06:19]És hogy ez is érdekes ilyen funkciók szempontjából, hogy hogy ez is egy kicsit így velünk maradt még akár a ez a 900-as évek, sőt még előtte ez a a modularitása az agynak, meg hogy a tudjátok a galton ilyen elmélet, hogy akkor a a koponyán meg az agyban is, hogy vannak helyek, amik megjelölnek egy funkciót.

[00:06:37]És egyébként nyilván ez is egy intuitív gondolat.

[00:06:39]És egyébként van igazságtartalma, de nem ilyen egyszerűen.

[00:06:42]És hogy például mondjuk, amikor azt mondjuk, hogy funkciókat ellátunk és funkciókra mondjuk rátanulunk, ez is tök érdekes, hogy attól, hogy több funkciót végzek egyszerre, nem fog több agyterületen működni, vagy nem fog többet működni, hanem effektíven az is történhet, hogy mondjuk úgy képzeljük el inkább manapság, hogy mondjuk van egy ilyen figyelmi hálózatunk az agyunkban, ami eleve több területnek az együttműködéséből áll, és hogy az a figyelmi hálózat az az úgymond bekerülhet a körbe, ami működik, de hogy attól függ, hogy melyik funkcióz használod a fokozott figyelmet, de attól még az lehet, hogy különböző funkciókhoz ugyanaz a figyelmi hálózat csatlakozik akkor.

[00:07:19]És mit tudom én, én most valószínűleg ebben a pillanatban először vagyok ilyen műsor felvett kamerahelyzetben, szóval valószínűleg amúgy ez nem biztos, hogy teljesen igaz, de hogy egy kicsit jobban izgulok, és ezért most nagyon sokat koncentrálok arra, hogy hogy irányítom a hangomat, hogyan gondolkodom.

[00:07:35]Nyilván nem is volt szólva, hogy hogy kell beszélniem a mikrofonba, tehát hogy ez pluszban viszi el a figyelmi hálózatomat.

[00:07:40]De aztán amikor ebbe belekinem esetle belejövök, attól még ugyanez a figyelmi hálózat át fog shiftelődni valami másik funkcióra, és csatlakozik egy másik funkciónak az ellátásához.

[00:07:49]Tehát, hogy ilyen szempontból sem így additív a működés, tehát nem azon így adogatom hozzá, és akkor egyre többet, több területet fedle a működésem.

[00:08:00]Ezek is vannak, úgyhogy hát igen, ez abszolút egy egy nem De akkor hiába mondja a Lucyban ugye Morgan Freeman ugye Isten hangján, hogy az ember csak 10%-ot használ, akkor ez nem így van ezek szerint.

[00:08:13]Hát nem, nem is mindig baj.

[00:08:15]És egyébként igen, az meg a másik, hogy amúgy adaptív is, hogyha nem használod folyamatosan az erőforrásain.

[00:08:21]Következő neuromítosz.

[00:08:21]Jobb és bal féltekés emberek.

[00:08:23]Te jobb alpejtekés vagy, te matekó vagy, te balféltekés vagy, te művész vagy.

[00:08:29]Egyébként pont fordítva szokták mondani.

[00:08:31]Igen.

[00:08:31]Ugye van ez a jobb agyféltekés rajzolás.

[00:08:32]Itt rengeteg embert be szoktak húzni ezekre a tanfolyamokra, hogy irányítsd ugye jól az agyadat.

[00:08:37]Jól hangzik egyébként, és nyilván ez kicsit olyan szerintem minden tudomány ágnak megvannak a jól hangzó ilyen kifejezései.

[00:08:44]Imádom azt is, tudod a minden ezt hozzá lehet rakni, hogy kvantum a fizikából jött és akkor ez innentől ilyen izé, de ez ez is olyan jobbféltek és nem tudom és akkor minden bármit el lehet adni.

[00:08:53]jobbkéntek és kézműves tanfolyam.

[00:08:54]É, hogy ez mit jelent, azt nem tudjuk persze.

[00:08:56]Vagy hát tudjuk tényleg mitől lesz ugye mitől lesz, hogy mitől lesz és igen.

[00:09:01]És ez az érdekes, hogy itt a az agyfejtek kapcsán szerintem az egy jó megint csak, hogy valahogy a heurisztikák jók, de hogy valahogy összemosódnak így tartalmak, mert egyébként az tényleg van, hogy a leggyakoribb esetben bizonyos funkciók az agyunkban balra lateralizálódnak.

[00:09:16]Ez egy ilyen tipikus találat, hogy mit tudom én, a 10-ből kilenc jobb kezes embernek a bal oldalon van a nyelvi központja, ami a szívünk is a bal oldalon van.

[00:09:25]Ehhez lehet köze egyébként.

[00:09:26]De most viccen kér őszintén nem gondoltam még erre soha.

[00:09:30]Tehát hogy ez azért van, mert oda több lehet, hogy megvilágítunk valamit.

[00:09:32]I rre úristen.

[00:09:34]A [nevetés] hív a Wmaná nem annyira élőadás.

[00:09:38]Soha nem gondoltam még erre az összüggésre, de ez elképesztően jól hangzik egyébként.

[00:09:41]Ne nem nem tudni teljesen, hogy ez miért van.

[00:09:43]És egyébként mondom 10-ből egynél pedig jobb oldalt van ez a ez a ez a nyelvi központ.

[00:09:49]Van akinek a szíve jobbra húz, de egyébként van is egy ilyen betegségnek sajnos [nevetés] van olyan fejlődés, hogy a másik oldalra alakulnak ki dolgok.

[00:09:57]Igen.

[00:09:57]Szabolcs, most alkottaál egy neuromitóz.

[00:09:59]Gratulálok.

[00:10:00]Remélem átveszik.

[00:10:00]Igen.

[00:10:02]És az is vicces, hogy ugye arról is van egy tudásunk, hogy vannak a balkezes emberek a világban.

[00:10:06]És hogy egyébként az meg van egy nagyon fura összefüggés ezzel, hogy a balkezeseknél meg azt hiszem sokkal gyakoribb, hogy náluk a 10-ből hat, akinél meg jobb a agyfélteke, a főfélteke, de nem teljes.

[00:10:18]Szóval, hogy nem ilyen egyértelmű se az összefüggés, hogy akkor olyan kezes leszel, amilyen az ellenoldali.

[00:10:22]És az agyi logikában ez mindig ilyen nagyon vicces ez is, hogy hogy valójában mi úgy gondolkodunk mindig, hogy így tükröz van ez a dolog.

[00:10:29]Szóval, hogy mivel létezik egy ilyen szintén egy ilyen evolúciós velünk maradt hangoltság, amiről nem feltétlenül tudjuk, hogy milyenek a célja, de hogy át van kereszteződve az agyunk.

[00:10:38]Szóval ez a az idegpályá a na a pá a pályák át vannak kereszteződve.

[00:10:43]Tehát felvesszük az ingerületet, felvesszük az érzékelési információt, az elkezd utazni az agyunkba.

[00:10:48]De valamiért úgy csinálja meg az agy, meg az evolúció, hogy a jobb kezemmel, amit így tapogatok, azt elősőként a balféltekén fogja feldolgozni.

[00:10:56]Ö és onnan kerül át egy ilyen korpuszoszónak nevezett.

[00:11:00]Nem akarok nagyon szakmázni.

[00:11:03]Mondjad ez a lényeg, akit akit érdekel, utánaz csomó a a másik területre is a és onnantól már bilaterális minden.

[00:11:12]Szóval, hogy hogy itt a neuromitas amúgy azt is összecseréli egy kicsit, hogy hogy ez az ilyen dominancia, ez főleg abban mutatkozik meg, hogy primá módon hol kerül feldolgozásra az információ, meg hogy mondjuk ilyen preferenciája van az agynak, de hogy egyébként szinte minden működés azért azyonban bilaterális, tehát a kommunikáció egyből megindul a két fél között és ki lesz használva, de egyébként én úgy gondolom, hogy ez a nyelvből ered.

[00:11:35]Van egy valós ilyen ilyen találat így a így a nem is, de mondjuk azt mondhatnám, hogy a neuropszichológiában, hogy amikor embereknek a balféltekéje megsérül azon a területen, ahol a nyelvértésnek gondoljuk így a központját és errőb ebbe szerintem majd belemegyünk, hogy mennyire moduláris az agy végül is, de vegyük úgy, hogy az a nyelv azt azért eléggé úgy gondoljuk, hogy van egy van egy régió, ami ami elég jelentős a nyelvfunkció ellátásában.

[00:12:02]Ö, és hogyha balféltekében sérül ez, akkor a beteg effektíve vagy nem fog beszélni, vagy nem fogja érteni a beszédet, vagy nagyon súlyos esetben egyik sem.

[00:12:12]Tehát, hogy így megszűnik a beszéd mint olyan.

[00:12:16]Viszont ha jobb félteke sérül, akkor ez nem történik meg, hanem továbbra is működik egész jól a beszédfunkció.

[00:12:23]Csak furcsa dolgok kezdenek el történni.

[00:12:26]Például, és itt jön szerintem az egész ilyen ez alakult popítosszá, hogy az történik, hogy a a jobbféltek sérült nem fogja érteni a humort, a metaforákat, meg az ilyen indirekt beszédet.

[00:12:36]És ebből gondoljuk azt, hogy a jobbfélteke valóban úgy segít be a nyelvhasználatba, hogy a nem konvencionális jelentéseket, vagy az ilyen nem konvencionális nyelvi egységeket dolgozza fel, vagy azokban segít egy ilyen akár egy ilyen egy ilyen jelentésbeli tágítást végez el.

[00:12:52]És akkor ez ment át szerintem oda, hogy ja hát akkor minden ami jobb féltek, az kreatív.

[00:12:57]És akkor ez rendkívül érdekel.

[00:12:58]Következő mitos.

[00:13:01]Akinek nagyobb az agya, az okosabb.

[00:13:03]Milyen Dexter?

[00:13:05]Igen.

[00:13:05]Erről mit gondolunk?

[00:13:05]Nagy agy, nagy okosság, kisagy, kis okosság.

[00:13:07]Gondolok itt akár emberszabásúakra, aknek fizikailag kisebb az agy mondjuk, mint a miénk, vagy akár az ős emberekre, vagy akár az elődeinkre, aknek szintén kisebb agytérfogata volt.

[00:13:17]Aztán valamelyiknek meg nem, hanem pont nagyobb.

[00:13:20]Hát de vannak áltatok meg nagyobbakkal is.

[00:13:22]Hát ez az.

[00:13:22]Hát ez az.

[00:13:22]És mi az okosság?

[00:13:22]Igen, hogy ez meg a másik kérdés.

[00:13:25]Én mindig szoktam tanítani a a az egyik kedvenc ilyen állatom úgymond, aki kognícióban, bizonyos dolgokban elképesztően tud hasonlítani az emberre.

[00:13:34]meglepő lesz ezek a méhek, akik a az ilyen kategorizációs tevékenységük, tehát az, hogy be tudnak sorolni dolgokat a világban mondjuk megközelítendő vagy távolítandó kategóriákban, de akár ennél sokkal bonyolultabbakat is.

[00:13:45]Szóval a kedvenc study és most csak így fogom elmondani, hogy nem mondom hozzá a magyarázatot, hogy meg tudták különböztetni a méhek, hogy melyik festmény Picasso és melyik Renoir vagy valami talán ezt a kettőt.

[00:14:02]Akarok ilyen méhet otthonra.

[00:14:02]Hát szeretnék egy pikót is egyébként ott hoz csak ilyen méhek vannak, tehát [nevetés] hogy nem arról beszélünk, hogy akarsz ilyen egy hétig tartottam, hogy megtanítani, szóval simán műsánat [nevetés] az embereknél se biztos, hogy sikerült alatt durva.

[00:14:17]Úgyhogy úgyhogy ez ilyen vicces, hogy akkor és akkor ettől a mi az sokkal okos, vagy az okos, vagy hogy mi az okosság?

[00:14:22]Szóval, hogy funkciókban képes mondjuk emberszerű, és nyilván mi az emberhez viszonyítjuk az okosságot, de mondjuk, hogy emberszerű nem tudom teljesítményre, akkor ettől okos.

[00:14:31]méheknek nagyon picik az egyeséként teljesen más jellegű, tehát nem ilyen központi idegrendszer működés.

[00:14:37]Jó, de akkor azt azért lehet mondani, hogy azért a neuronok száma az számít.

[00:14:43]Tehát az embernek a nagyságrendekkel nagyobb neuronja a méheknél számít, de a neuron mennyiség az korrelál az agymérettel, nem?

[00:14:53]Illetve és és itt már az is nem egy tehát a következő elmélet, ami ami úgymond jött.

[00:14:59]És egyébként valaha ezek valaha ezek tudományos elméletek voltak, de ami következő elmélet, ami jött erre, az a barázdáltság, mert ugye az is, tehát hogy az derül ki, hogy amúgy a méret az egy dolog, de hogy ami nekünk, hogyha így összehasonlítjuk mondjuk a mi kérgünk agykérgünket mondjuk egy bonóbómajom agykérgével, azt is látjuk, hogy így sokkal barázdáltabb.

[00:15:16]Tehát hogy nagyobb a felülete ezáltal igen.

[00:15:18]Ezáltal a felülete nagyobb, de a effektív mérete amit elfoglal az kisebb.

[00:15:22]Tehát azzal, hogy így behajtódnak a részei.

[00:15:25]És mégis a bonobók oldják meg jobban a konfliktust.

[00:15:27]Nem szeretnék mindig.

[00:15:27]Jugos levarják egymást, ugye?

[00:15:30][nevetés] Folytasd kell.

[00:15:35]Nem, tök jó egyébként.

[00:15:35]Ezek ezek jók és tényleg az van, hogy hogy aztán volt ez a barázszercság és a neuronx számában nyilván meghatároz, de egyébként önmagában még ez sem elég.

[00:15:43]Szóval, hogy hogy amúgy nem mindegy, hogy hol vannak azok a neuronok, és az sem mindegy, hogy milyenek a neuronok.

[00:15:47]Szóval, hogy amúgy a neurón is nyilván egy laikus szinten ez teljesen oké, hogy a hogy arról beszéljünk, hogy idegsejtek meg nem idegsejtek, és hogy de hogy nyilván amikor azért lesz 56-6 órás a neurológia bevezető előadás, mert akkor a ebből nyolc órát a prof arról fog beszélni, hogy jó, de akkor itt a neuron és ebből van kilencféle és akkor vannak támasztó neuronok mit tudom én.

[00:16:09]Hát még szerintem benne sincs egyébként.

[00:16:11]Hát lehet a bevezetésben ráadás.

[00:16:13]Amúgy még az is lehet.

[00:16:13]Na, mindenesetre szóval, hogy ez sem se mindegy, és hogy nem mindegy, hogy hol vannak ezek a sok neuronok.

[00:16:17]Egyébként majd biztos fogunk beszélni a a arról, hogy én amiket a a kutatásainkban csinálunk, meg így a laborzinten, a kutatásainkban.

[00:16:24]Nekünk az egyik ilyen target agyterületünk, amiről pont itt adást egy kicsit beszélgettünk, a az a az a hipokampusz, aminek vannak bizony olyan részei, ahol nagyon-nagyon sok és sűrű neuron rendszer van, de hogy a hipokampusz ki is használja ezt, és ott neki adaptív, hogy ilyen sok neuron van, és ez nem minden agy területben van így.

[00:16:44]Tehát lehetséges, hogy vannak agy területek, ahol sűrű a neuronszerkezet, de nem biztos, hogy kihasználja az ebből adódó hogy is mondjam, matematikai műveleteket, amit el tud végezni egy nagy populáció neuron egység.

[00:16:54]Erről erről nagyon jó lenne még dumálni majd.

[00:16:58]Populációnak hívjátok, amikor sok neurón van egy kupacon.

[00:17:01]Hány populáció?

[00:17:01]Azt mondod hasonló hasonló működnek, vagy hasonló funkció, vagy össz ugye amit még hozzá akartam fűzni, mert csak inkább a nézők kedvért, mert lehet, hogy nem teljesen bocsi.

[00:17:10]Igen, hogy de ezt inkább ilyen félig ugye típusú félig megkérdésel, hogy ugye egy dolog a szám, a másik pedig ugye a kapcsolat, tehát hogy hogy mennyi és hogy igen, mert ugye itt megint arról van szó, hogy itt lényegében, hogyha úgy nézzük, akkor ezek ilyen logikai ablakok, ugye a tehát a neurónok nekünk ilyen logikai kapukat biztosítanak, ha lebontod ilyen programozási nyelvre.

[00:17:33]Hát igen.

[00:17:33]És ú hát én nagyon szeretem, de biztos ti is a a három test probléma ez vagy nem tudom mennyire.

[00:17:40]Igen, megvan, megvan.

[00:17:42]Ja ja.

[00:17:42]És hogy abban van az a nagyon nagyon király jelenet, amikor a a másik bolygón ugye úgy építenek számítógépet, hogy akkor a az a hát a kínai cserek föl és gyakorlatilag forgatják a zászlókat.

[00:17:54]és hogy hogy igazából igen.

[00:17:54]Szóval, hogy hogy azon a szinten, ahol ahol ezek a forgatható zászlók az agyban megjelennek, az végül is csak a a neuronok szintje lesz, ahol történik ez az onof típusú működés.

[00:18:03]De az a durva, hogy aztán ez a nehéz, hogy akkor jó, de mi történik a neuron alatt, hogy lesz az onof, és akkor rájössz, hogy jó, de van egy finomabb szerkez.

[00:18:14]Igen, van egy finomabb szerkezet, meg van egy előttes szerkezet, egy egy kibontása ennek, hogy hogy lesz olyan neurómamilyen, és akkor rájössz, hogy Jézus, úristen.

[00:18:22]Szóval, hogy hogy amúgy egyetértettem a bevezetővel, hogy nagyon sok mindent tudunk az agyról, de nem mindegy, hogy milyen szinten beszélünk arról, hogy mit tudunk az agyról.

[00:18:28]És egyelőre a szintek közötti kommunikáció szerintem még, ami nagyon nehéz.

[00:18:32]Én azt veszem észre, hogy hogy itt sok kutató specializálódik különböző szintjeire az agynak, hogy mondjuk a popul neuron populáció szinten, neuron szinten, neuron alatti szinten, fehérje szinten satöbbi, de hogy ez a kommunikáció jelenleg azért csúszik el, mert mindenki hiperspecializált.

[00:18:50]Na de ez ez mindenre igaz.

[00:18:50]Ez a ez az orvostudományra igaz, hogy ha valaki nem tudja, mit tudom én, veseorvosként, hogy amúgy lehet veseproblémád abból, hogy mit tudom én, rosszul látsz.

[00:18:59]Ja ja.

[00:18:59]A szemét meg nem tudja, hogy ebből lehet vesepréma, akkor két külön orvoshoz fogsz menni, és is tud jól diagnosztizálni.

[00:19:06]És ez ez most is probléma állítólag.

[00:19:09]Állítólag hát tudom, hogy az Igen, igen, igen.

[00:19:10]És ez ez nagyon nehéz.

[00:19:13]És hogy ilyenkor meg egy kicsit megint csak empátiával fordul az ember, hogy értem, hogy miért vannak a neuromítaszok.

[00:19:17]Nyilván egyszerűbb, leegyszer, tehát hogy könnyebb és fogadhatóbb, hogyha egy kicsit leegyszerűsítjük a dolgokat, mert szerintem az összes fiatal kutató meg mondjuk mondjuk PhD-s ember azzal szenved, hogy így hirtelen megnyílik előtte a a tudás mezeje és rájön, hogy te jó ég, hogy ez ez átláthatatlan információhalmas.

[00:19:35]Szóval, hogy így vagy nagyon nehéz organizálni.

[00:19:37]Szóval ezért jók a neuróit aztán ha így visszacsatnám, de nem jók ad, tehát hogy ezért lett popul, tehát na emberiség szinten ezért elakulnak ki talán, de nem tudom.

[00:19:49]Hát Danin Krüger akkor ittrel tüzel ugye ha ez az egyik amit s szoktunk emlegetni és akkor így erre is mennénk tovább, hogy van egy másik dolog amit szoktunk emlegetni ugye ez a 10 millió vagy most már 9,s fél millió valami országa és eljutunk a 9,s fél millió pszichológus vagy a 9,s fél millió neurológus országához de hogy ez egy nagyon érdekes dolog, hogy nem nem is a nem is tehát, hogy ez nem is ránk vonatkozik, tehát ez nem csak az ilyen magyar gógyi meg, hogy tudjuk meg ilyesmi, hanem ez mindenkire, hiszen ugye mindenkinek van, tehát a pszichológia egy olyan dolog, hogy mindenkinek van megélése.

[00:20:18]Itt ülök bent valamiben.

[00:20:20]Jó, tehát hogy most az, hogy én hogyan fogom föl magamat, hogy én a testen vagyok, én egy ilyen Mac pilóta vagyok, aki egy aki egy ilyen bio macket vezet.

[00:20:27]Én egy lélek vagyok, aki fizikailag ugye egy testben van.

[00:20:29]Tehát, hogy vannak különböző nézőpontok ugyanarra, vagy nem biztos, hogy ugyanarra a megélésre.

[00:20:34]És akkor mindenki ehhez tud viszonyulni.

[00:20:36]Tehát azt gondolja, hogy akkor én ismerem magam, hogy én tudom, hogyan működök.

[00:20:39]És ugye nagyon sok ilyen nagyon sok ilyen pszichés dologból is jön ilyen, hogy az ember félreérti magát, vagy nem úgy érti, hogy erről erről az ilyen naív pszichológusságról egy kicsit tudsz-e nekünk mesélni, hogy hogy van ez a probléma, hogy van hogy vagyunk ezzel, hogy megértsük, hogyan működünk, de úgy, hogy közben produkáljuk ezeket a működéseket, tehát hogy a saját egy rendszer vagyunk, aki magát vizsgálja, ugye?

[00:21:00]Igen, igen.

[00:21:00]És hát elkép, tehát hogy a pszichológia, mint tudomány szerintem olyan szempontból egyedülálló, hogy hogy kezdeteitől vagy a vagy a következtetés legelejétől együtt kell élnünk egy filozófiai problémával, hogy amúgy én abban nem lehetek biztos sose, hogy nektek ugyanolyan a működésetek, mint nekem, és hogy hogy kvázi el kell hinnem, hogy az adat, amit produkálunk, az ténylegesen a szubjektumról valamit elmond, de hogy nagyon nehéz átjátszani a kettőt.

[00:21:29]Szóval, hogy például pont ezért az elején itt említetted Szabolcs a tudatosság, mint kérdés, hogy hát szerintem kevés dolgoktól vagyunk messzebb, mint a tudatosság megértésétől és pont ezért, mert hát hogy a fenébe fogsz az objektív adatból, amiből kontrollálsz kísérletileg nekem szubjektív érzetről vagy kváliáról beszélni anélkül, hogy akkor valahogy mégis magát a szubjektumot tesztelnéd empirikus alapon.

[00:21:54]Hát igen, de mi az beszélünk empíria?

[00:21:56]Jú, de mondjuk lefordítom nyelvié az élményt, akkor az már empirikusan felfedezhető.

[00:21:59]De akkor a mögött a kvália az a kváliának szoktuk nevezni ezt a ezt a ezt az érzésemet, hogy én élek és tapasztalok és felszedem.

[00:22:08]Az mond még egyszer légy szíves.

[00:22:09]Kália.

[00:22:10]Vália.

[00:22:11]Kvália.

[00:22:11]Mint hogy tát a qualityből egy ilyen.

[00:22:14]Igen.

[00:22:14]Ja, értem, hogy kvália.

[00:22:14]Tehát ez az érzés, hogy én vagyok.

[00:22:16]Igen.

[00:22:16]És és nem is csak, hogy vagy, hanem az az érzés, hogy a dolgok, amiket felfogsz, annak van egy ilyen felfogott minősége általad, és ez egy szubjektív minőség, amit hát nem, tehát nem megfogalmazhatatlan, ez olyan, mint amikor azt mondják a hogye, hogy hogy ugye többféle tanulás van, és hogy van ez a beszámolhatatlan típusú tanulás, amikor mondjuk azt mondom neked, hogy az eper ízét meg akarom tanítani neked, Szabolcs, hogy nem tudom, hát egyél egy epret, és akkor megtanítottam.

[00:22:43]Hát azér ezt értem a szubjektivitásról eszemből a szubjektív megélésről, hogy az én nagymamám, az én drága nagymamám úgy kapta ki pusztta kézzel a vasat meg a tehát a a forróból így kivette a sütőből a ah Ja, ez a szakács, a szakácskezek ugye?

[00:22:57]Igen.

[00:22:57]Kivette a sütőből a mi az lábost.

[00:23:00]Én meg nem tudtam hozzányúlni se.

[00:23:01]Igen.

[00:23:01]Az öcsém is séf.

[00:23:01]És így elmondják, hogy hát ezt így mi kiégetjük magunkból a [nevetés] és én meg így mondom, mit égettek ki?

[00:23:06]Tehát hogy igen, ez ilyen ilyen izé hangzik, hogy mit égettek ki.

[00:23:10]Igen.

[00:23:11]Jó.

[00:23:11]Az idegtudományra egy kicsikét.

[00:23:11]Jó, hogy hogyan tudunk ebben mi következtetni?

[00:23:14]Mi ez tulajdonképpen hogy jutunk el?

[00:23:16]Tehát, hogy sokat tud az agyról, rendben van.

[00:23:18]De azért azért mégis kevesebbet mint amit feltételezni ha közben.

[00:23:24]Tehát ez ilyen ilyen vegyes vegyes felvágott.

[00:23:28]Egyik oldalról rengeteget, másik oldalról meg keveset.

[00:23:31]Ö ugye nem tudjuk kiolvasni a gondolatunkat, nincsen még ez a bedugom, és akkor látom a képernyőn ugye, hogy miket gondolsz.

[00:23:37]Bár már ez irányba is mintha elindultunk volna.

[00:23:42]És hogy működik a valódi tudomány?

[00:23:44]Erről beszéljünk egy kicsit.

[00:23:46][nevetés] Én ajánlok itt egy könyvet, ha ha szeretne a közönség vagy ti is.

[00:23:51]A Russell Poldrak, ő egy viszonylag ilyen top ember, ami kutatási területünkön, tehát emlékezett kutató és FMR-ével foglalkozik.

[00:24:03]És ő írt egy ilyen viszonylag közérthető könyvet.

[00:24:05]Az a címe, hogy a az új gondolatolvasók, nem tudom, lehet-e az agyból gondolatot olvasni.

[00:24:09]Talán ez az alcíme.

[00:24:11]És és nyilván ez, hogy mondjam, mindenkinek ez az első kérdés, hogy na hát FM-vel foglalkozol, megmutatom, hogy tudod, ilyen agyképek és akkor ú hát akkor ha bemegyek az FM-be, akkor látjátok a gondolataimat meg izé és hogy így hát talán nem ilyen egyszerű.

[00:24:24]Igen.

[00:24:27]Szóval, hogy azt nem vagy hát na mindegy, erről majd még dumálhatunk, de igazából táán hogy hogy működik a tudomány, én mindig úgy szoktam mondani, hogy amúgy mégis csak az a célunk valamilyen szinten, hogy abból következtessünk arra, hogy mi történik, hogy mit csinál az agyad, de nekünk a feladatunk az, hogy készítsünk egy olyan környezetet és egy olyan teret, amiben mi garantálni tudjuk, hogy bármilyen változás, amit tapasztalunk, a te agadban, az csakis azt az eredményezhette, amit a kísérletünk indukált.

[00:25:02]Tehát olyan kísérleteket tervezünk, ahol minden mást, ezt úgy szoktuk mondani, hogy kontrollálunk, vagy hogy így minden mást kontroll alattal tartunk, tehát így eliminálunk minden zajt.

[00:25:11]Mondjuk nem tudom, legegyszerűbb példa erre, hogy ha mondjuk olyan kutatás van, amiben arra vagy kíváncsi, hogy az ember, hogy tanul meg szavakat, akkor bemutatod a szavakat, de azt úgy csinálod meg, hogy fehér képernyő, feketével a szavak, ugyanazzal a betűmérettel, ugyanazzal a betűtípussal mindenkit ugyanúgy ültetsz be, ugyanabban a pozícióban, ugyanannyi távolságra kell legyen a szeme a monitortól.

[00:25:32]Tehát, hogy ilyen úgy szoktam mondani, hogy a amikor ilyen kutatásmódszertan tanítok a az egyetemen, hogy hogy azt képzeljétek el, hogy ilyen iszonyú kényszeres emberek vagytok tudósként, és mindent mindent mindent szeretnétek, hogy ugyanúgy történjen, mint ami a másik emberrel történt.

[00:25:47]Tétrehoztok egy modellrendszert, ahol a lehető legkevesebb változó van, illetve nagyjából csak amit vizsgálni akartok.

[00:25:52]Hát a legideálisabb az a l, hogyha csak az a változó lenne, amit én vizsgálni akarok, és csak az váltaná ki a hatást, és minden más, ami ami belejátszik ebbe, azt meg úgy nevezzük ilyen csúnyán, hogy zaj.

[00:26:02]És akkor így kábé nem törődünk vele, hogy vagy törődünk vele, de próbáljuk elemén eliminálni, hogy ez hát ez zaj.

[00:26:07]Nem tudom, [horkantás] gyerekeket is szoktunk vizsgálni az MR-ben is, ilyen emlékezett fejlődés, és akkor tényleg az egyik gyerek az rohangálósabb, a másik gyerek visszafogottabb, és akkor mit mondunk erre?

[00:26:17]Mert van kíselti zaj, tudod, hogy hát van egyik ilyen másik olyan, de hogy ezeket amúgy fel is lehet mérni.

[00:26:23]A gyerek az gyakorlatilag is zaj [nevetés] csak mondom a gyerek az maga is zaj.

[00:26:25]Igen.

[00:26:25]És akkor hát Ja, és akkor az meg még viccesebb, amikor a gyerekből akarsz következtetni dolgokra.

[00:26:31]De nyilván erre vannak módszerek, szóval, hogy hogy kutatóként az is a célod, hogy így amit csak tudsz, változót, azt vegyél ki a képletből, de amiről tudod, hogy esélytelen, hogy kivedd a képletből, azt legalábbis mérd fel, és tedd be az egyenletedbe.

[00:26:42]És onnantól van az, hogy mit tudom én, nálunk is gyerekkutatásainknál akár olyan a gyerekkutatás, hogy eljönnek háromszor egy órára, és mindenféle feladatot felveszünk velük, és egy ilyen teljes kognitív profilt kapunk róluk, hogy ezt mind belerakhatjuk az egyenletünkbe, mert ettől pontosabb lesz a predikciónk és pontosabb lesz a modellünk arra, hogy ő velük mi történik.

[00:27:04]És pláne, hogyha agyat mérsz, akkor aztán végképp, mert ott aztán maga a közeg is zajos.

[00:27:08]Tehát ha megnéztek egy FM képet, egyszer eszetekbe fog jutni ez a szó.

[00:27:14]Nagyon zaj, csúnya.

[00:27:16]Igen.

[00:27:16]Hát így van.

[00:27:16]Tehát hogyha most megint csak ugye arról beszélnénk, hogyha leválasztanánk nem azokat a funkciókat, ahol mondjuk az nekünk kell, tehát hogy megszólalnak azok a funkciók, amik a látással, a légzéssel, a mit tudom én mivel kapcsolatosak, és azokat azt mondá, jó, hát ezeket most kapcsoljuk ki, hát az a delikvens nem köszönnél meg, maradjunk ennyivel, úgyhogy muszáj muszáj k igen, jól kitalálni.

[00:27:34]És nem is beszélve olyan olyan dolgokról, amiket lehet, hogy nem is tudsz.

[00:27:37]Tehát nem tudhatod azt, hogy mi volt az előtörténete az emberek.

[00:27:39]hívott-e kávét reggel, aludt eleget.

[00:27:41]Tehát én úgy tudom elképzelni, hogy próbáltok minél jobban, minél jobban beközelíteni, minél több változót csinálni, vagy a legnagyobb változókat, ugye, amik a legjobban félrevihetnek a képletben.

[00:27:52]Igen.

[00:27:52]Igen.

[00:27:52]Ezeket mind egyébként mérjük.

[00:27:53]A mondjuk gyerekeknél a kávét pont nem, de megvicces lenne, hogy így egy kis jó ítál kávét.

[00:27:57]De de például van idős kutatásunk is, tehát mondjuk nálunk a a kutatása egy nagy része egyébként ilyen élethosszan áttartó fejlődést vizsgázszal, hogy egészen a hát most ameddig azért ígyel el lehet menni, szóval mondjuk így négy éveseket bevittünk az MR-be és egészen kilenc-ár éves volt a legidősebb valanyunk.

[00:28:16]Szóval, hogy mondjuk ezt a ezt így fel lehet ölelni.

[00:28:18]Ö bár ez is nagyon vicces, hogy a mi kutatásunkban azt szoktuk mondani, hogy így mondjuk így 4-től 18 évesig tök érdekes, 65-től 90-ig tök érdekes, és akkor 18-tól 65-ig így mindig azt mondjuk, hogy ja hát fiatal felnőtt kontroll, vagy így, tehát hogy így kábé a kontroll csoport az egyik, aki így azt gondoljuk, hogy ők így úgy ők úgyis úgy minden úgy a helyén van, úgy a funkciók nagyjából ugyanúgy működnek.

[00:28:42]Szóval ők őket lehet így még a világ nem rontotta.

[00:28:45]Igen.

[00:28:45][nevetés] Kontrollvizsgáznak berakni mindenesetre.

[00:28:47]Igen.

[00:28:47]Szóval, hogy hogy hát felmérjük ezeket mind az idős kutatásokban, megkérdezzük abszolút mennyi kávét ittál, mennyit sportolsz, mennyi nem tudom milyen, mi mit tudom én, ilyeneket is felmérünk, hogy milyen a szókincsed, mennyi a a a személyiségvonás szinten, mondjuk mennyi a a te stresszképességed, mennyire vagy stresszes.

[00:29:05]Tehát ezek mind-mind befolyásolják egy csomószor azt, hogy effektíven mit látunk az képeken.

[00:29:08]És és aztán amikor mi ezt modellezni akarjuk, akkor ezeket bevisszük olyan változóként, amiket úgy viszünk be az egyenletbe, hogy kvázi garantáljuk, hogy ezektől független az a hatás, amit mérünk.

[00:29:23]Igen.

[00:29:23]És akkor ugye lényegében a nagyjából csak azért, hogy adjunk egy ilyen itinert a a nézőinknek.

[00:29:27]Ugye beszéltünk akkor itt az interferenciákról egy kicsit, vagy elindultunk ebbe az irányba, ugye, hogy beszéljünk az interferenciákról, meg ugye vannak olyan módszertani a lehetőségeitek, ezekről talán egy kicsit, hogyha tudsz nekünk mesélni, ugye, mint ez a reverse interference, a kettős diszociáció, tehát hogy hogyan ugye már elkezdtük azt, hogy ezeket a modelleket elkezdé le Igen.

[00:29:51]leegyszerűsíteni, vagy legalábbis olyanná tenni, ugye, hogy jól vizsgálható legyen a az eredeti, hogy ezek gyakorlatban, tehát hogy hogy néz így, ahogy leírtad, így néznek ki ezeken a hatásokon keresztül, hogy ennek van egy ilyen, tehát hogy mit jelentenek ezek a kifejezések, hogyha egy kicsit valaki meg akarja ezt többnyire Igen.

[00:30:06]Bocs, an annyi pontosítás, hogy itt a reverse inference, az ugye ami az inferencia, de iránya, de hogy itt inkább arra szoktunk gondolni, hogy hogy nem mindegy, hogy honnan melyik irányba következtetünk, mert mondjuk azt csinálhatom én, hogy van egy kutatási paradigmám, vagy egy úgymond egy ilyen dizignnom, ahol ahol kvázi valahogy ingerlem az embert, mondjuk képet mutatok neki, vagy megkérem, hogy idézzem fel valamit, satöbbi, és megjelenik egy aktiváció, és garantálom, hogy a manipulációm mentén változik valam valami és akkor a változást produkáló agyterületre azt mondom, hogy ez legalábbis részt vesz ebben a funkcióban, de nem mondhatom azt, hogyha később ez az agyterület aktív, akkor ebből következtetek arra, hogy ja, akkor biztos most éppen emlékezik.

[00:30:52]Ezt hívjuk Rever Inferestnek, és mindig arra ez a pont a kávés részés nagyon jó, hogy itt van, egy ilyen példát szoktunk mondani, hogy hogy azt csinálhatom, hogy beleöntöttem kávét a csészébe és a csésze forró lett, akkor gyanítom, hogy a kávé miatt lett forró a csésze.

[00:31:05]De hogyha én csak megyek az irodában, nem nézek bele a csészébe, hogy mi van benne, csak megfogom és forró, akkor nem mondhatom azt, hogy ja biztos kávé miatt forró.

[00:31:13]Igen.

[00:31:13]Még akkor is van, hogyha kávés a csésza, mert bármi forrót.

[00:31:16]Igen, mert hogy egyébként forró víztől is lehetett, mosás után is forró lesz, teától is forró lesz.

[00:31:20]Szóval, hogy hogy ez az iránynyútság a következtetéseinkben nagyon limitál.

[00:31:22]És pont, hogy amit itt beszélünk itt arról, hogy neuromítuszok meg hogy látjuk ezt kívülről, pont azt, amit amit így a legtöbb ember akarna, hogy na akkor nem tudom, nézd meg az agyam és mondd el, hogy mit csinálok éppen az agyamban, vagy mi történik, vagy mire gondolok.

[00:31:36]Ez pont, hogy úgymond tiltja a mi következtetési irányunk, mert nem tudjuk azt mondani, hogy hogy biztosan akkor, hogyha megfigyelünk valamit, akkor az áll mögötte hatásmechanizmusként.

[00:31:47]Ez inkább akkor egy bűvésrük lenne, nem?

[00:31:48]Hát azőhúzok egból elég jó művésztük lenne.

[00:31:51]Igen.

[00:31:51][nevetés] hanem helyette amit csinálunk, és akkor az a másik fogalom, amit azt hiszem, hogy hogy a jó, hogyha bemutatunk, ez a ezek az ilyen diszociációs logikák.

[00:32:01]És ezt tényleg onnan kell indítanunk, hogy hogy hogy a hogy a hogy az egész tehát a pszichológia sokat tanult abból, hogy esetek érkeztek neurológusokhoz és az és és a neurológusok így egyszerűen csak nem értették, hogy na itt most mi történt, és megpróbálták úgymond kitalálni, hogy melyik funkció az, ami sérült ebben az esetben, és melyik funkció az, ami megtartott.

[00:32:21]És mondjuk nyilván tegyük fel, hogy mondjuk bejön egy hippokampusz sérült ember és hát ő egészen másképp viselkedik értelemszerűen, mint egy egészséges populáció.

[00:32:33]Egy csomó problémája lesz, ami nem feltétlenül a hipokampuszból következik, hanem csapán abból, hogy valami probléma van a rendszerben.

[00:32:38]De mondjuk lehet így konkrétan kipróbálni, hogy jó, akkor tudjuk, hogy ez ki van iktatva a képletből, akkor most próbáljunk meg veled egy feladatot, és nézzük meg, hogy tudod-e csinálni.

[00:32:49]Például, és ez konkrétan így folyt, amikor az első ilyen HM nevű beteg produkálta ezt, ő egy ilyen híres esettan menő.

[00:32:56]Mi területünkönen egyébként nemrég hunyt el 100 valalahány évesen, szóval, hogy ő nagyon sok kísérletben részt vette így így a így a sérülése után.

[00:33:04]És és akkor azt kell kérni, mondjuk azt kérték a HM-től, hogy emlékezzen vissza a gyerekkorára és próbáljon meg felidézni valamit a a gyerekkorából.

[00:33:14]És azt látták, hogy ez viszonylag működött.

[00:33:19]majd azt mondták neki, hogy jó, akkor most próbáljunk meg felidézni valamit a a mondjuk az elmúlt egy hétből, és ez már azután, hogy történt ez a balesetnek egy balesete volt, és az meg nem sikerült, és akkor nézték, hogy jó, hát akkor próbáljuk meg az elmúlt egy hónapból, az se sikerült, egy évből az se sikerült.

[00:33:35]Jó, akkor a baleset előttről mondjuk egy évvel az már sikerült.

[00:33:39]És kvázi ezzel, hogy eliminálták egy ilyen logikai lépésen keresztül, dissociálták a képességeket, tehát megpróbálták megnézni, hogy ha ez a funkció sérül, de a másik ép marad, akkor mi az a funkció, ahol meg tudjuk mutatni azt, hogy az egyik vagy, nem, hogy ez a ez csak az egyik oldal, hogy az egyik funkció, de a másik megmarad.

[00:33:56]Akkor így elkezdték sejteni, hogy oké, akkor lehetséges, hogy itt más-más mechanizmusok felelnek a közeli emlékekért, meg a távoli emlékekért.

[00:34:02]És akkor kérdés mindig, hogy meg tudod-e mutatni a másik irányú diszociációt, és attól lesz még erősebb az elméleted, ha találsz valaki olyat, akinek a régi tudása veszett el, és csak arra emlékszik, ami mostanában történt vele.

[00:34:15]Hát ilyenből nehezebb volt találni, mert mert az derül ki, hogy hogy igazándiból a konszolidáció lesz a kulcsa mindennek.

[00:34:25]Szóval, hogy azért történik egy szelektív sérülés a a közeliekre, mertogy kvázi nem tudod átjuttatni a távoli tárba azt, ami veled mostanság történik.

[00:34:34]Egy sokkal nagyobb az esély, hogy ilyen sérülés ezt gondolom.

[00:34:37]Igen.

[00:34:37]Igen.

[00:34:37]Ez egy folyamatos írás egyre távolabbi részre, ahogy öreg öregszik az emlék, ugye.

[00:34:42]Hm.

[00:34:42]Hát [torokköszörülés] ez nehéz, mert a távolságot nem biztos, hogy hogy ide kell gondolni.

[00:34:47]Az a folyamatos írás az biztos, de olyan szinten folyamat inkább úgy ma úgy képzeljük ezt el, hogy úgy folyamatos írás, hogy folyamatos írás és újraírás.

[00:34:57]Tehát így valamennyire loopolódik a dolog.

[00:34:58]Szóval, hogy minden egyes felidézéssel, amit csinálsz, akkor egyébként újra kibontod az emléket, de ez már nem ugyanaz az emlék, amit kibontottál akkor, és belevihetshetsz esetleg új tényezőket, vagy új változókat ebbe az emlékbe.

[00:35:12]Erről fogunk is beszélni.

[00:35:12]Igen.

[00:35:12]Egy nagyon kis kitérő, de tényleg csak két percbe, mert mert nem tudunk rá olyan sok időt szállni, de Aha.

[00:35:20]Az agy, ugye az agynak vannak részei.

[00:35:21]Van ilyen öreg agy, meg hosszú agy, meg egyik agyféltek, másik na jó, de hol van a hipokampusz, hogy mik azok a gangliák?

[00:35:28]Tehát hogy tehát ezek elkülöníthető részek és hol vannak?

[00:35:30]Csak úgy csak úgy körülbelül dobáljuk fel azt a néhány elnevezést a térképre, hogy tudjuk mi a kortex.

[00:35:38]Tök jó.

[00:35:38]Jaj, nagyon ez jó, hogy mondod, mert hajlamos az ember.

[00:35:40]Nem, nem, nem az alapoktól indulja, hanem egy kicsit feltételezi, hogy hogy nem tudom, amit tud, azt a másik is tudja, de nagyon jó egy így kicsit úgy kell gondolkodni erről, hogy hogy hogy hát hogy á hát tudod indulni, úgymond ha egy alap térképet kezdenénk el felfesteni, mint mondjuk azt, hogyha megjelölöm a térképen, hogy hol vannak a kontinensek, akkor mondjuk ilyen kontinens felosztás szerintem elsősorban a az agyban azok az ilyen lebenyek.

[00:36:05]Szóval, hogy azt tudjuk, hogy hogy van így ö négy olyan leveny, amiről azt tudjuk mondani, hogy legalábbis nagy hát nagy egyszerűsítések mentén, de majdhogynem kábé ugyanazt csináló sejtek és területek és régiók alkotják.

[00:36:20]Van a ez az okcipitális vagy nyakszírti lebeny, ami ami főleg azért felel, hogy a vizuális információt, a látást megvalósítsa.

[00:36:29]A látások az a az értelmező részét megvalósítsa.

[00:36:30]Van a halántéklebeny, kábé ott van neki így hát mondjuk az emlékezet pont oda tehető, meg ilyen emlékezeti funkciók, figyelmi funkciók satöbbi.

[00:36:42]A van a parietális úgynevezett fali lebeny, az itt itt így nagyjából a fejed hátulja.

[00:36:48]Ott vannak így az érzékletek, az érzékelések elsődleges beérkezőközpontja.

[00:36:52]És van a frontális, vagy ilyen elülső lebeny, az pedig a homloklebeny, az pedig a az pedig ahol a a cselekvés indítása történik.

[00:37:00]Tehát mondjuk így ilyen szempontból akkor cselekvő, érző, emlékező, megszilárdító és ilyen látó az aminek a legfőbb ilyen területei vannak.

[00:37:09]És akkor ez a cortex és akkor ez az, ami a külseje úgymond az agynak.

[00:37:13]És akkor ezt így lehet még szétszedni, és akkor belül meg vannak ezek a az olyasmi besorolások, amik így evolúciós értelmezhetőek, hogy mondjuk volt a előy, középagy és ezek kábé úgy is rakódnak rétegesen egymásra, mint ahogy a mint ahogy a föld rétegei tartalmazzák úgymond.

[00:37:28]De a dinoszaurusz csontoktól kezdve.

[00:37:30]Nem tudom, hogy egyed fejlődés alatt ez meg is jelenik, ugye, tehát hogy amikor kifejlődik egy egyed újra, akkor ugye egy vonal ugye egy csíkban kialakul az idegrendszer, és utána fog majd gyűrődni, tömegelni, osztódni.

[00:37:40]és lejátszódik effektíve ténylegesen a az evolúció miniben, hogy így az elsődleges funkciókal kezdünk és úgy épül és hát ugye a legfrissebb patch úgymond a evolúcióban ugye ez a prefrontális ami már a ez a elülső homlok vagy nem tudom hogy lehet ezt magyarul szépen mondani az a baj hát igen csak a neocorte ugye ezek a kortexek léteznek a neocortex [horkantás] meg tudtákolni úgyhogy én én ezt mindig PFC prefrontális kortexnek mondom de hogy igazából ott az a legfrissebb adalék és hogy hogy ez az ami épp emiatt is nagyon elhúzódik, tehát mintom én 25 éves korig befejeződik a fejlődésre, de addig még nem, de abba íródnak bele az érzelmi kontroll meg a környezeti hatások.

[00:38:24]Igen.

[00:38:24]Igen.

[00:38:24]Hogy akinek az kampeca, hát az viseljel, aki tudja utána ugye az egyik leghíresebb, nem?

[00:38:30]Fin Gage-nek az esete, amikor szegény ilyen munkavezető embernek ugye belerobbantotta a dinamit rudat a frontális levenyébe, ugye ez belépett az egyik orbitán, tehát a szemán keresztül, és akkor volt egy ilyen nagyon szociális vezetőtípusú ember, aki utána egy ilyen elviseltetlens hát igen, egy kicsit az hiszem, hogy talán talán egy ilyen turet szindrómá hasonló viselkedést produkált, ugye, hogy és tényleg szegény nagyon-nagyon rosszul.

[00:38:54]Já, de túlélte.

[00:38:54]Viszont nagyon egy nagyon durva sérülést és ugye ilyen ilyen sajnos ilyen balesetekből tudjuk tudunk hát és valamit ennek milyen következményei lettek, mert ez az ami aztán a a az orvoslásba elhozta ezt a rezekálását ennek a köttetésnek, de most hirtelen nem tudom a lobotómia.

[00:39:14]A lobotómia az ebből jön.

[00:39:14]Tehát, hogy hogy ezt gyakorlatilag de ez egy természetes lobotómia volt, hogy egy vasrúd átszúrta véletlenül, és azt mondták, hogy ó, hát akkor ilyet lehet pacifikálja, ugye, de pont, hogy nem pacifikál, de várjál őt nem, de kiderül, hogy amikor a a az atipikusan működő préfrontálisat viszont pacifikálja, mert hogy pont az ellenhatást íri el, szóval ez így kikapcsolja ezt a tehát békéssé teszi, bocsi, hogyha nagyon megint csak belemegyünk a Igen, igen.

[00:39:40]békésebbé teszi azt a a úgymond beteget, hogyha lehet így fogalmazni, aki aki aki aki pont, hogy produkálja ezt a viselkedés kontrollálatlanságot.

[00:39:50]Tehát ez a legfrissebb adalékunk és hát igen így így lehet nagyjából felépíteni, meg hogy az is számít, hogy akkor igen, milyen ütemben fejlődtek ki.

[00:39:58]Ez általában a rétegezettségét adja meg, mire specializálódtak.

[00:40:01]Ezt szokta így megadni nagyjából, hogy így horizontális vagy meg, hogy így egy térképet tudunk rátenni.

[00:40:07]És hogy hol a hipokampusz, ha már arról sokat fogunk beszélgetni.

[00:40:09]Ezt jó, hogyha ismeri a hallgatók is, mert az az emlékezetetek központja az úgy van, hogy hogy a halánték lebenynek így a belső része.

[00:40:19]Tehát hogyha mondjuk itt valahol itt vagyok, és így haladok befelé, akkor ez így jóval jóval a kéreg alatt van.

[00:40:25]egy ilyen kis bekanyarodó kábé így így lehet elképzelni, mint egy ilyen [nevetés] hát vannak ezek a sütik, tudod, amik így feltekered a kulcs ugye, vagy amiről a nevét kapta ugye és a nevét arról kapta, hogy hippocampusz konkrétan azt jelenti, hogy csikó hal effektíve így van egy kis farkincája és egy ilyen kis teste, amibe így bekanyarodik.

[00:40:45]Az a durva egyébként, hogy a hipocampusz pont egy olyan terület, amit hogyha elég jól állítod be az FMR a nem is az FMR-yt, hanem az anatómiai MR képeidet, tehát azt a vannak ezek a nagy mágneses rezonanciagépek, amikről eddig is beszéltünk.

[00:40:57]Most próbálok egy kicsit így hallgató baráttelmel fogalmazni, amiben hogyha betolod az illetőt, akkor a mágneses térnek a a működése által képeket tud generálni az agyunkról.

[00:41:07]Akkor ha jól beállítod ezt a szekvenciát, akkor akkor nagyon szépen effektíven kirajzolódik ez a ez a kis ez a kis betekeredés, ez a kis csiga alakzat.

[00:41:16]És konkrétan le tudjuk bontani ma invo, tehát élő agyképeken azt, hogy hol vannak a picike részei ennek az agyterületnek.

[00:41:24]Ez egy nagyon jól kutatható agyterület is.

[00:41:26]Szerintem erről erről én szívesen küldök képeket, hogyha berakjátok.

[00:41:32]Abszolút.

[00:41:32]Abszolút.

[00:41:32]És akkor tök jó, hogy bedobtad.

[00:41:33]Tehát hogy ilyen vezeti magát a műsor.

[00:41:35]Tehát hogy mit is?

[00:41:35]Tehát ugye akkor mik az eszközeitek?

[00:41:37]Ugye elkezdtünk most errefelé menni.

[00:41:38]Itt megemlítetted az FMR-t, ami nem más, mint a funkcionális mágnáses rezonancia képalkotás.

[00:41:45]Képalkotás, hogy tehát, hogy mit látunk, mit nézünk, mit látunk, hogy hogy nézünk be a koponyába, hogy nézünk rá az agyra, mik a lehetőségeink.

[00:41:53]Igen, igen.

[00:41:53]Nagyon közvetetten ugye kivéve, hogyha ténylegesen valamilyen módon ugye be tudná, tehát nyilván ilyet nem csinálunk.

[00:42:00]Szóval, hogy ne iedjetek meg, ha valaha akarnátok jönni kutatásba résztvevőnek.

[00:42:05]Egyébként erre mindig szüksége van a strapanáció koponyát nem tárunk föl.

[00:42:09]Nem tárjuk föl a koponyát, nem csinálunk ilyet, hanem hanem azt csináljuk, hogy beteszünk egy gépbe, ami képes fényképeket készíteni az anyunkról és technót játszik közben egyébként.

[00:42:20]Igen.

[00:42:20]Igen.

[00:42:21]Ja.

[00:42:21]izére gondolsz, hogy van egy van egy van egy volt egy egy DJ fazon, akit egyszer vittek egy ilyen FMRI kísérletbe, és annyira megtetszett neki a az MR hangja, hogy kérte, hogy akkor hogy akkor kéri ezt a kéri a szekvenciákat, és hogy ő ebből szampölne valamit, észem létezik egy album, amit így emer hangokból csináltak.

[00:42:41]Hát legutóbb mikor hallottam, esküszöm ugyanerre gondoltam én is, hogy beviszem a stúdióba.

[00:42:45]Ja ja.

[00:42:45]De amúgy ezt ez tök tök jó művészet és tudomány találkozása ezek ezek módszerek.

[00:42:51]Mindenesetre ki kell használnunk valamit, ami ami bent elképes különteni egymástól szöveteket, vagy rétegeket, vagy vagy szövet erektől, vagy ilyeneket.

[00:43:01]Tehát különböző típusú vég végsoron talán a szövettek a legjobb leírása ennek.

[00:43:08]Ö, és hát ez, hogy mondjam, azért több eszköz áll lehetőségre, de nem mindegyik veszélytelen.

[00:43:14]Ugye a, hogyha tipikusan, mit tudom én, valakit CT-re küldenek, akkor az egy sugárzásos vezetés által történik, hogyha röngenre, az szintén ugyanúgy sugárzás.

[00:43:24]Mit tudom én, vannak a pet vizsgálat, az is ilyen ott is van sugár része, csak ott így a pozitrónok révén, de most ezek nem is annyira fontosak.

[00:43:34]A az MR jelenleg a leg a tudásunk szerint az, ami ami nem számít károsnak semmilyen módon, merthogy kifejezetten csak egy olyan fizikai paramétert használunk ki, ami amúgy is itt van körülöttünk, a mágneses mező.

[00:43:50]Földnek a mágneses tere, amit most érzékelhetünk, az ilyen 001, tehát assiszem 6-0-ás van.

[00:43:55]És a tér, amit kiindukálunk az MR-ben, a tekercsben belül, az meg három Tesla.

[00:44:03]Tehát, hogy igen, ezek ilyen Igen.

[00:44:03]Ez teség mérték nagyon menő.

[00:44:07]Háromszor 10 a hatodikon.

[00:44:07]Azzem ennyi a difi, amikor ahhoz képest, amit csak így itt érzünk mágnesességet.

[00:44:15]És akkor nyilván ezt a ezt az őrült erős mágnest arra használjuk, hogy hogy nem tudom mennyire kéne bemenni itt a fizikájába, de hogy végsősoron azt tudjuk vele csinálni, hogy különböző módon polarizálhatóak a különböző szöveteknek a a részecskéi és különböző diffundálása van ezek.

[00:44:33]Igen.

[00:44:33]Lénégében annyi, hogy töltést tudnak kapni, egy olyan töltést, ami nem zavarja a funkciójukat, a működésüket, kap tudnak kapni egy ilyen extra töltést, ami egy fizikai tulajdonság.

[00:44:41]És ugye az, hogy utána hogyan mozognak úgymond, tehát hogy ugye rezegnek, hogyan mozognak, ezt Igen.

[00:44:49]ugye a mágneses térben tudjuk vizgálni.

[00:44:51]Igen.

[00:44:51]És egy ténylegesen nagyon vicces, hogy úgy kell elképzelni, hogy egyébként ezek a részek folyamatosan mozognak, de egy adott ponton amikor az MR bekapcsol egy pillanatra, ez egy ilyen rádiofrekvencia, mit tudom én, másodpercenként lövünk egy képet, akkor beáll a spinn az összesnek egy irányba.

[00:45:06]Tehát kvázi mindenki így tiszteletbe vágja magát, és aztán azt mondja a parancsnok, vagy az MRGP, hogy pihenj, és abban a pillanatban mindenki elkezd össze-evissza rohangálni, és gyakorlatilag ez már felvehető, mert akkora energia kiáramlással jár.

[00:45:18]És akkor nyilván azt vesszük észre, és ez egy szerencse egyébként egy mázli, hogy ez pont így működik az agyban, hogy hogy különböző szövetek különbözőképpen csinálják ezt a szétszéledést.

[00:45:28]És az a legdurvább, az FMRI azt használja még ki, hogy van egy ilyen tulajdonsága az idegsejteknek, hogy felvesznek vért a működéshez, de a vérből is nekik kifejezetten az ilyen hemoglobinoknak bizonyos részei szükségesek, és abból is a főleg az oxigén az, amire szüksége van mondjuk az agyadnak.

[00:45:51]És amikor kiveszik ezt az oxigént, valamiért ez egyszerűen így tervezte valaki, hogy akkor még erősebben mágnesezhetőek ezek a részecskék, és ezért mi konkrétan le tudjuk követni, hogy mikor hol van vér az agyban.

[00:46:03]És ez az, ami nekünk a funkcióral árulkodni fog.

[00:46:07]Tehát az az, hogy végül is hol van a legtöbb olyan hemoglobin üres vagy üres, tehát oxigén üres hemoglobin, ami nagyon mágnesezhető, jobban, mint a környezete.

[00:46:19]Tehát akkor ez egy közvetett jel.

[00:46:19]Azt jelenti, hogy ugye ahol a legtöbb vér van, arra gyanakszunk, hogy ott a legjobban működik jelenleg az agyunk és akkor ebből arra gyanakszunk, hogy az működik, amikor valami történik.

[00:46:30]Valami tör Így van.

[00:46:30]Így van.

[00:46:30]Így van.

[00:46:32]Így van.

[00:46:32]Van egy van egy barátunk egyébként, aki fém megmunkálással foglalkozik, csak a veszélytelenségre meg a veszélyre.

[00:46:36]És ő az, aki úgy volt, hogy amikor azzem el kellett menni Emerre, akkor én nagyon parázott, hogy nehogy egy tudod egy szilk benne legyen, mert ezzel egy baja van ennek a nagy mágneses térnek, hogy ugye nemrég éppen volt ebből egy ilyen nagyon csúnya eset, hogy valakit ezt ezt hallottátok berántotta egy MR nem magyarországon történt.

[00:46:52]Nem, én úgy tudom, hogy vagy hogy ugyanarra gondolunk, hogy ott én azt hiszem, hogy meg is halt a meg mert eltörte a gerincét valahogy így valami székkel együtt.

[00:46:59]Nem tudom.

[00:46:59]Az egész egy nagyon fura sztori, mert ez nem történhetne meg [nevetés] egy egy normál esetben.

[00:47:04]Sőt, hát valami olyasmi volt, hogyha ugyanarra gondolunk, aztem ez egy bricus, vagy valami ilyesmi volt, amivel egy férfi bement véletlenül a a a láncával, és a nő beszaladt utána, és végülis azt hiszem, hogy a felesége az, aki Igen.

[00:47:19]Igen, tényleg ez volt a sztori.

[00:47:21]Nem, a feleségét vizsgálták, vagy a feleségét vizsgálák, és a férfi szalad a láb nő az elkezdett sikítozni.

[00:47:25]Ja és igen, és a férfi meg akarta nyugtatni, de nem vette le a láncát és odament és valahogy ez és ha berántotta és meg letépte a nyakából, vagy megfújtotta.

[00:47:32]Mit mondjad?

[00:47:35]Jó, nem mondunk ilyeneket.

[00:47:35]Ez jó.

[00:47:35]És egyébként bocsánat, azért is ne mondjunk ilyeneket, mert egyébként ez nem történik meg.

[00:47:40]Szóval ez olyan, hogy hogy mit tudom én, még egy ilyen szép abolút anomália.

[00:47:44]Egy ilyen esetről tudunk, ugye, tehát, hogy ezt most elmondjuk nektek, egy ilyen esetről tudunk.

[00:47:48]Oké.

[00:47:48]És és nagyon, mint hallottátok, ez egy ilyen, hogy szokták ezt mondani?

[00:47:52]ilyen tökéletes vihar, tehát hogy annyi dolognak kellett rosszul történnie itt, hogy ez megtörténjen, hogy igen.

[00:47:59]Jó, ez nagyon fontos lesz, hogy mindenki menjen emerre, akinek szüksége van rá, mert életmentő.

[00:48:04]Jó, így van.

[00:48:04]Igen, alapvetően életmentő és tényleg ilyen ritkán történik, de a az mondjuk fontos, hogy azért ott van mindig egy szakember, aki aki garantálja azt, hogy te nem mész be úgy az emberbe, hogy az ne lenne biztonságos.

[00:48:13]a fémegmunkás pont ilyen mi is mindig kikérdezzük, hogy a fémegmunkálás az része a kérdéssornak és hogyha azt mondja, hogy ja ő öt évig folyamatosan fém megmunkált, akkor azért így lehet, hogy azt át átcsekoljátok, ilú olyanunk mondjuk nincs, de de akkor akkor kicsit óvatosabbak vagyunk, meg jobban figyelünk.

[00:48:30]Egyébként ezek a régi fémek, amik esetleg így benn maradhatnak, vagy tényleg ilyen fémszánk, amit ránőtt a bőr meg minden, ez annyit csinál általában, hogy forróságot érez.

[00:48:38]És ilyenkor ez azért plusz jó infó, hogyha tudjuk, hogy mondjuk ilyet leállítja a mérést és azt mondja, hogy hú forra forr a kezem, akkor kihozzuk és azt mondjuk, hogy ja hát amúgy lehet, hogy a egrapnel ott van a kezedben, de akkor legközelebb azt ki kell venni és jöhet újra.

[00:48:51]Nem tudom ilyenek.

[00:48:54]De nem, tehát az tényleg olyan olyan azért nagyon ritkán és és tényleg effektívan véletlenek összjátékával történet, csak hát volt a izé film, nem tudom láttátok-e a igen ezek ezekről szólnak, hogy hogy tudunk minél viccesebben, minél Szabolcs.

[00:49:08]Igen.

[00:49:08]Minél viccesebben, minél következ tehát szerintem tehát a humor ugye, tehát hogy szerintem a horror végjáték kategóriáját tökéletesen kimeríti.

[00:49:16]Abszolút.

[00:49:16]Abszolút.

[00:49:17]A góri ugye, tehát az a beles horror vigjáték.

[00:49:21]Tökéletes.

[00:49:22]Jó.

[00:49:22]Vissza a tudomány a gondolatben.

[00:49:23][nevetés] A következő pontunk, hogy az emlékezet a hétköznapokban.

[00:49:26]Ugye mi ezt hogy képzeljük el?

[00:49:28]Emlékezetről amikor szó van, úgy képzeljük el, mint egy ilyen archívumot, hogy én azt egyszer megéltem, elrakom magamba, kihozom, ha kell, el van tárolva, ott van egy fénykép, egy videó formájáb, és ez csak leolvassuk.

[00:49:41]És Igen, hát azért nem egészen így van, úgy tudom.

[00:49:44]Igen.

[00:49:44]És ráadásul vannak ilyen vannak ilyen ilyen mese is jut eszembe erről a az agymanók.

[00:49:52]Nem tudom mennyire van meg.

[00:49:53]Igen, azt azt mindenki szokta mondani, aki ezekben, de tényleg egyébként tök jól leképezni.

[00:49:56]Nagyon jó nagyon jól leképezi.

[00:49:58]Nagyon az egy tényleg olyan, hogy így valószínűleg nagyon sok szakértőt vontak be a mese alkotásába, mert annyira annyira pontos.

[00:50:05]De hogy mondjuk van a izé a legutóbb, én am ilyet láttam, én ezeket gyűjtöm egyébként, hogy hol ha emlékez, hogy van filmeken és a legutóbb volt a Door Sleep, ez a tudjátok a Shiningnak a folytatása és akkor ott is ilyen katalógusos megoldás volt, hogy ő itt be tudott menni az agyába és akkor ilyen izé ilyen fiókokból gyakorlatilag kí meg a Mind Palace a Sherlock sorozatban ezek mind ilyen mi volt az a nagyon csúnya ufós film, ami nagyon hamar eltűnt?

[00:50:29]Ott is volt egy ilyen, ahol a kiderült a volt egy ilyen srác, aki kicsit ilyen hátrányos helyzetű volt, és kiderült, hogy azért hátrányos helyzetű, mert ufó.

[00:50:37]Jézus Mária, megvan a Dream Catcher.

[00:50:39]A Dream Catcher, tényleg.

[00:50:39]Na, ott is volt egy ilyen.

[00:50:41]Én az életemben azt hiszem két moziból jöttem ki.

[00:50:43]Az az egyik.

[00:50:43]Igen.

[00:50:43][nevetés] Hát az egyébként azt hozzá kell tenni, az egy ilyen nagyon erre ment rá, hogy de hogy abban is van egy ugyan ugyanilyen megjelenítés van, hogy a hogy ezeknek az az embereknek, akik egy kicsit többek voltak, mert itt az ufó elmondott dolgokat, azok ezt így így mutatta be az emlékeiket, hogy ők azért vannak ilyen fotografikus memóriájuk, mert mint egy ilyen raktárat ugye üzemeltetnak.

[00:51:03]Hát igen, mi azért inkább úgy gondolunk erre, hogy talán a jobb jobb metafora akkor már ha feltétlenül metaforákat akarunk, akkor akkor az, hogy így mondjuk van egy tehát, hogy mondjuk van a valóság lefestesz egy képet, azt így elrakod, de később egyébként nem az van, hogy így előveszed ugyanazt a képet, hanem mondjuk az így megfakult már, vagy valami, és kezd újra kell rajzolnod, de mondjuk lehet, hogy amúgy ott vannak ilyen körvonalai már, vagy valami, és azok mentén újra tudod rajzolni, de hogy mindig egy rekonstrukciónak gondoljuk az emlékezetet, És éppen ezért most visszakapcsolnék arra, amit itt beszéltünk korábban itt a a az idősödés kapcsán, meg hogy változnak, meg hogy kérdezte talán azt vols, hogy a hogy az emlékek ahogy távolabb kerülnek, ahogy ahogy egyre idősödünk, de hogy hogy tök érdekes, hogy nekem ez egy ilyen olyan érdekes felismerés volt úgy, ahogy így tanultam sokat az emlékezetről meg a működéséről, hogy hogy nekem is volt nagypapám, aki életében mindig nagyon szeretett mesélni, és akkor mesélte ezeket a régi emlékeit, és hogy olyan fantasztikus volt nekem, gyerekként, hogy hát hogy tud ilyen jól emlékezni meg minden, és hogy tudod így arra kell rájönni, hogy amúgy nem biztos, hogy pontosan úgy történtek azok a dolgok, ahogy nagypapám mesélni, mert ő arra emlékszik nagyon jól, hogy hogy kell ezeket elmesélni, vagy hogy konstruálta őket újra.

[00:52:16]És egyébként ilyen szempontból nagymamám meg mindig azt mondta erre, hogy az de hárommal legalább, ami történt, mert nagyon nem így volt.

[00:52:23]De hogy de hogy ez ez egy jó példa arra, hogy tényleg a hogyha én é ezt egyébként mindenkinek ajánlom, akinek idősebb felmenőivel tud beszélgetni meg minden, hogy kérdezgess így az emlékeiről, és hogy egyébként ez jót is tesz az agynak, hozzáteszem, tehát az emlékek felidézésre meg a beszélgetés róla, de hogy de hogy ez mindig így jó figyelni erre, hogy így, hogy nekik az emlékezés maga az öröm és az élmény, és hogy igazából nem feltétlenül az, hogy igazat hívnak elő, hanem hogy egy előhívást hívnak elő és ez vicces, vagy ez ilyen érdekes Az önmagával is így szomorú, nem?

[00:52:54]Hogy van körülbelül 10 sztorijuk kicsit?

[00:52:58]Tehát amikor amikor ott van egy egész élet.

[00:52:59]Hát igen, de van akinek több is.

[00:53:00]Tehát, hogy ez tényleg ez így szerintem is igaz, hogy ki mennyire ilyen showmanship, mert van meg attól függ, hogy mi az, ami ugye indukálja ezeket az emlékeket, hogy akkor úgy kell ezt elképzelni körülbelül, hogy mondjuk az emlékemet azt lebontom ilyen, hogyha kicsit már ugye már egy informatikai világban élünk, lehet, hogy ilyen programozó nyelven, hog lebontom darabokra, hogy azt mondom, hogy arra emlékszem, hogy tehát úgy emlé úgy úgy képzelem el, hogy úgy emlékszem, hogy lefényképezem ezt a képet, de hogy igazából úgy emlékszem, hogy hogy lebontom, hogy volt ott két panda, és beteszem hátra, hogy volt ott két panda.

[00:53:27]És az a két panda, hogy hogy nézett ki?

[00:53:29]Az agyam előkap egy képet egy pandáról, amikor be kell helyetteseni, és oda beoktojálja, amikor újra összerakja a képet.

[00:53:34]Tehát ilyen kategóriákból, ami az emlékemben benne van, azokból összerakosgatja, ami és a maradékot azt meg kitölti béka DNS.

[00:53:43][nevetés] Azt is mondjuk, hogy hogy két két irányból egyszerre történik az információ az emlékezéskor.

[00:53:49]Az egyik, amit így hívunk, hogy bottom up, hogy lentről fel, hogy ténylegesen az, amit szedsz a valóságból információ, az kerül végső soron a az emlékezeti központba, ahol ott pörgeti gyakorlatilag a hippokampuszt.

[00:54:00]Ez tényleg a nagyon érdekes, hogy kinézete is olyan, hogy így behajlik, de hogy effektíve egy p egy loop, ami folyton folyton folyton pörgeti az infót addig ameddig kell.

[00:54:08]De hogy miközben pörgeti, nem csak ám onnan kap információt, amit behozunk a rendszerbe, hanem van a másik a top down, ami meg a megszerzett információinkból már szerez be információkat, és egyébként ezzel erőforrást is spórol, le is rövidíti egy kicsit a folyamatot, kiegészít benne és és könnyebbé tesz a feldolgozásban.

[00:54:28]És akkor erről imádják a hallgatók is a szemtanú emlékezet.

[00:54:32]Ez a legizgébb, amikor tudjátok, hogy így izé láttam a vörös kocsiból kiszáll a nem tudom kicsoda, és tök más volt.

[00:54:38]Tehát valójában egy kék bicikli volt, és onnan ment el, és nem tudom, hogy jó, de teljesen egy kicsikét nem szeretném megint elvinni a témát nagyon, de ez az a valami, ami egy kicsit vakká is tesz minket, nem?

[00:54:51]Tehát, hogy amikor azt mondja egy távolkeleti bölcs, hogy nyisd ki a szemed, meg láss úgy, mint egy gyerek, mert nem a valóságot látod, akkor lehet, hogy bemész egy szobába, ahol ott van három szék, és te megadagyz, hogy azok négy lábú székek voltak, és nem láttad meg, hogy mindegyik háromlábú volt.

[00:55:06]Tehát nem látod a valóságot, hanem csak a saját magadba csinált képet látod.

[00:55:11]Nem, de de arra is emlékszel ráadásul.

[00:55:14]Hát persze, igen, de hogyha belegondolsz, ez ez, hogy is mondjam, adaptív nagyon a rendszernek, mert hogy vagy hasznos a rendszernek, mert hogy nem akar mindig mindent mindenre erőforrást költeni.

[00:55:27]Ilyen szempontból nagyon ezt úgy szokták, hogy ez a kognitív fösvénység, hogy nagyon fösvény az agy az erőforrásaival.

[00:55:32]Tehát úgy van vele, hogy így a lehetőleg hatékonyabban működj, de lehetőle legke kevesebbet kell annyit zabál.

[00:55:37]Ugye ugye ezért van az, hogyha mondjuk le áll a szívünk, akkor nem csak az a baj.

[00:55:41]Az a legtöbb szervünk az tök jól bírná.

[00:55:43]Az agyunk az ugye kicsekkol másféltől két perc alatt, mert ugye se raktára nincs normálisan, mert ugye el van zárva mindentől, hogy biztonságban legyen, semmije viszont zabál, mint a fene.

[00:55:54]Igen.

[00:55:54]Igen.

[00:55:54]Úgyhogy még így is.

[00:55:54]Tehát így takarékoskodik.

[00:55:56]Ezért, hogyha éhes vagy, elősz előbb leszel hülye, fá hry.

[00:55:58]Hang hát igen, ez a sneakers reklámokból tanultuk meg, hogy ott az ki vagy ha és.

[00:56:06]Hát igen, de hogy tényleg így van amúgy, hogy Ja, ja, ja.

[00:56:08]Szóval, hogy hogy nagyon sokat éget így is a rendszer, és még így is próbál optimalizálni.

[00:56:14]És nem hasznos, egyszerűen nem hasznos mindenre folyamatosan emlékezni, de akár olyan szempontból sem hasznos, hogyha ha belegondolunk, hogy hogy ténylegesen mennyi interferencia állna fent, hogyha mindenre emlékeznénk.

[00:56:24]Ajánlok egy nagyon jó, ezt így a hallgatóknak is van egy nagyon jó novella, ami ami erről szól a Jorhe Luis Borgesnek a ú a valami nemon á várjatok felírtam azért direkt ezért írtam facient mondom el fogom felejteni.

[00:56:41]Ja Füne Füné the memorious aké arról szól ez a sztori kvázi ilyen féldokumentaristán írja meg a Borhesz, hogy van egy csávó, aki aki egyszerűen mindenre emlékszik és mindent elkódol.

[00:56:53]De de hogy egy ideig ez neki tök jó, hogy így nagyon örül neki, meg így nem is tudom, ezzel csomó ilyen előny szerez, akár megtanul dolgokat gyorsan, meg ilyenek, de hogy egyszer csak ugye az inter egy ilyen interjúszerű felépítése is van a a novellának, és hogy hogy hogy egyszer csak elmondja, hogy igazából ez mennyire fárasztó, hogy ő ránéz például egy fára, és ő minden levélre emlékszik, és hogy neki ez erre az információra semmi szüksége.

[00:57:15]És úgy írja le a Borhesz, zseniális ilyen költői kép, úgymond, hogy olyan mintogyha nem lenne szemetese az agyadnak, hanem a szemetet azt ugyanoda gyűjtenéd, ahol ahol mondjuk minden mást is csinálsz az életteredben.

[00:57:30]Tehát, hogy annyi szemét generálódna a az információt tengerből, amit feldolgozunk, hogyha nem egyszerűsítenénk folyamatosan, hogy gyakorlatilag képtelenek lennénk bármit is csinál.

[00:57:40]Tehát akkor ne irigyeljük azokat.

[00:57:40]Ugye szokták mondani, hogy vannak olyan embertársaink, akik nem biztos, hogy tökéletesen, de jobb.

[00:57:44]Tehát hogy erre szoktuk azt mondani, hogy fotografikus memóriája van.

[00:57:47]Igen.

[00:57:49]Bár azért ez is hogy Igen, hogy ez ez is egy mítosz, ugye?

[00:57:51]Hát vagy milyen szinten mítos?

[00:57:53]teljesen.

[00:57:53]De hogy mondjam?

[00:57:55]Azért ha valaki csak úgy azt mondja, hogy fotografikus memóriám van, és ezzel mondjuk így ilyen party trükk, vagy nem tudom ez és amíg ez nem tehát nem azt nem úgy jön oda hozzád, hogy te jó Isten fotografikus memóriám van segítsen nekem valaki, addig azt nem gondoljuk ilyen ez egyébként a orvosi megnevezés ez a amnézia helyett ez a hipermnézia, amikor így mindent megjegyzel.

[00:58:16]Szóval, hogy hogy a ez patológia, és ez tényleg olyan, hogy így, hogy így effektíve az ilyen korképek esetén, én úgy tudom, hogy ebből iszonyú ritka, tehát hogy ilyen esettanulmányokról tudunk max, tehát nem is lehet szisztematikusan vizsgálni, de hogy ez tényleg olyan effektíve, hogy hogy a hogy az illető nem is képes így generalizálni vagy általánosítani tudást.

[00:58:34]Tehát hogy na jó, de milyen iszonyú praktikus lenne távolkeleti nyelvek tanulása közben.

[00:58:38]Nem tudom, tudod-e például, hogy a standardizált [nevetés] japán kansi tábla 25000 darabból áll.

[00:58:45]Vow!

[00:58:45]amiből az átlag japán kínai az 50000 és akkor a teljes valaha létezett kanji lista vagy hanzi lista hogyha ké besz ilyen több 100z mér tehát hogy oké de el mire használná elcserél olvasnám a regényeket például mondok még egyet elcserélnéd-e arra hogy ezt instant átolvasod egyszer és tudod de elcserélnéed hogy minden fájdalmadra minden szenvedésedre tökéletesen emlékszel mert ugye az agynak a tehát hogy erre akarunk egy kicsit kiukadni hogy a felejtés az nem egy rossz dolog ugye sokszor mondják, hogy az teljesen protektív, hogy egy szülőnő a következő szülése előtt nem emlékszik rá, hogy mennyire fájdalmas volt neki szülni, mert amúgy lehet, hogy soha a De figyelj, a minket néző emberek nem fognak szülni, emerybe járni, mi a következő?

[00:59:28][nevetés] Figyelj, én a Jó, akkor mondok mondok saját példát, hogy nekem volt egy volt egy olyan, és tök teljesen őszinte leszek, nekem volt egy időszakom, ahol annyira stresszes voltam, hogy elkezdtem ilyen szorongásos tünetekkel küzdeni.

[00:59:39]És a ez egy ilyen teljesen úgy tudnám mondani, hogy ilyenkor nem hat semmi, nem hat a logika, nem hat a tudomány, nem hat semmi.

[00:59:46]Ha bizonyos dolgokon úgy szorongsz már, hogy pánikrohamaid vannak, akkor elhiszed, hogy te most veszélyben vagy, hogy ez és azokra visszaemlékezni így emlékszek rá, hogy milyen milyen pánikroham.

[00:59:55]De amikor benne vagy, én próbáltam egyébként ilyen tudományos kíváncsisággal, amikor benne voltam, és már egy kicsit tudatosabb voltam egy pánikromban így megélni, hogy emlékszek-e rá, hogy milyen rossz, de hogy annyira rosszul nem tudom magam érezni a pánikroham után, mint a pánikrohamban.

[01:00:09]És ez és ez jó, nem akarom soha nem akarom magam úgy érezni, mint egy pánikrohamban.

[01:00:13]Igen.

[01:00:13]Ú, és ráadásul ez nagyon ide kapcsolódik, hogy hogy pont akiknél meg úgymond fennáll ez a posztraumás stresszindró, amikor ténylegesen eltolódik, és a és a traumatikus élmény az úgymond vissza-visszatér.

[01:00:23]Náluk meg pont ez az egyik legfőbb problémájuk is, hogy ők meg nagyon nagyon könnyen felidézik, tehát hogy ilyen olyan shortcutjaik vannak gyakorlatilag a rossz emlékeikhez, ami nagyon gyorsan betolakodik, felidézi satöbbi, és ez tényleg nem jó.

[01:00:37]És a másik meg, hogy a szelekció lesz nehéz.

[01:00:40]Szóval, hogy tök jó szabads elolvasod az összes japán könyvet, de hogy így egyszerűen már szelektálni nem fogsz tudni az infóból, hanem hogy fogod tehát kell hozzá egy kulcs majd, hogy felidézd vagy valami.

[01:00:50]De nem lenne rossz, hogyha lenne valami mentális eszközünk arra, hogy kicsit kik bekapcsolom most, hogy most jobban emlékezzek.

[01:00:56]Most [nevetés] meg kevés ú ez a felejtés.

[01:00:59]Tehát, hogy pont erről beszélünk, ugye a mentális eszközünk arra, hogy racionalizáld, amit tanulsz és ugye csak a ugye sokan megszoktak érte szólni az angliczázásért, de hogy a take home message, ugye, tehát az, hogy a lényeget leszűrd belőle, hogy hogy mintázatokat tudj, mert mint élőlény az a legfontosabb neked szerintem.

[01:01:16]De nyugodtan javítsd ki, Alex, hogy hogy mintázatokat, tehát hogy arra emlékezzél, hogy hogy amikor ezt csináltam, az nagyjából kajával járt.

[01:01:23]Nem az, hogy pontosan mik voltak a lépések, csak az, hogy ha ezből a bokorból ettem, akkor nem hánytam.

[01:01:25]Az nekem jó.

[01:01:27]Ú, de ez nagyon is jó, amit mondasz, vagy bocsánat, csak ide ide csatolnám, hogy hogy ez egyébként a fejlődés sor ezt így el kell sajátítani, és hogy annyira érdekes, hogy hogy vannak olyan fejlődési steppek, ahol ahol kifejezetten kialakul egy ilyen ilyen túl túl túl specifikálás, hogy hogy úgy vizsgálták ezt, hogy mondjuk kell csinálni egyébként pont itthon a a király Iildikóik is vizsgálták a mi tanszékünkön, hogy hogy azt csinálják, hogy bemutatnak a gyerekeknek egy ilyen forgatókönyvszerű izét, hogy nem tudom, itt egy virágültetés, az és nem nem nagyon tehát narrá Ák, azt hiszem, hogy mi történik, de nem adnak semmi izét, hogy ne ezt most jegyezd meg, hanem valami, hanem csak így fogom a virágot, beteszem, lesöpröm a levelet, semmi értelme nincsen, ráteszem a földet, és elültettem a virágot.

[01:02:08]És az a durva, hogy van egy olyan életkori szakasz, és ez egy görbe egyébként, mert egy ideig nem csinálod, aztán megint nem csinálod, amikor így ténylegesen mindent megjegyzel abból, ami ott volt, és beleteszed az ilyen teljesen felesleges mozdulatot.

[01:02:22]Tehát ott van előtted a virág a kisgyerek előtt, és el megkérik, hogy na csinálja meg, amit a múltkor csináltunk, vagy hogy izé, hogy így mit tanultál, és nincs semmi a levelén annak a virágnak, és akkor is letisztítja.

[01:02:33]Mintogyha ez a része lenne aának.

[01:02:33]De egyébként nagyon vicces, hogy ez kicsit attól is függ, hogy mi a feladatod, meg hogy meg hogy kitől tanulod, meg hogy mennyire figyelsz, mert hogy én ezt észrevettem, hogy hogy van így eg felnőtt korban is, hogyha mondjuk nem tudom, nekem nekem is volt ilyen, hogy így, hogy így, amikor tanultam így mondjuk főzni és ugye még nem tudom megállapítani, hogy mi az a lépés, ami így kell hozzá.

[01:02:54]És akkor nem tudom, hogy például aztán rájöttem, hogy ez valószínűleg kell, csak néha úgy is csinálom, hogy nem értem, hogy így a muffint meg kell szúrni egy pálcikával.

[01:03:04]Nem tudom, miért csinálom ezt, [nevetés] de megszúrom.

[01:03:06]Van ennek az a régi sztorija, a levágott sonka, tudod, az nincs meg.

[01:03:10]Ja, vicc, egy poén, vagy nem tudom, hogy egy egyben pszichológiai esettanulmány, hogy hogy a hogy a feleség fogja sonkát akar főzni, levágja elejét, végét beteszi a sonkát, le van vágva a két fel két fél, hogy miért van levágva a két felas, hogy hát fogalm na anyám mit csinálta?

[01:03:25]Megkérdez és elmegy az anyjához, hogy anya miért kell levágni a sonkának a két felét?

[01:03:28]És anya így nézi, hogy te egy esküszöm nem tudom menjünk a nagyihoz kérdez én tőle tanulni.

[01:03:33]Nagyi [nevetés] mondja, hogy nagyi nagyi miért vágjuk le a sonkának két fed miőtt megfőzzük?

[01:03:37]Hát már nem fért bele.

[01:03:37]Kicsi volt a lábos.

[01:03:38][nevetés] Nagyon jó.

[01:03:40]Na ez teljesen ez akkor ott a ezek igen ezek a rituálék nem tehát hogy ilyenekből lesznek ezek a babonák rituálék.

[01:03:46]Igen.

[01:03:46]És ezekből túl túl specifiká Igen.

[01:03:48]Hogy egyszer egyszer amikor mit tudom én jobb lábbal léptem mindig föl a lépcsőn, akkor elkezdett esni az eső és akkor így asszociálsz.

[01:03:55]Hát ez már a vallási alakulás.

[01:03:55]Igen, de hogy Igen, [nevetés] most kicsit elkanyarodtunk, de hogy asszociálsz.

[01:03:59]Jó, akkor a felejtés nem ellenség, ki lehet mondani.

[01:04:01]A felejtés egy funkció, nem pedig hiba.

[01:04:03]Sőt szűrnie kell, mi fontos.

[01:04:05]Nem.

[01:04:05]C tudod, mondom mi a szomorú.

[01:04:07]Na ami ami egy pár hónapja ért el.

[01:04:08]Előbb utaltam rá, hogy mindig ugyanazt a sztorit hallod, azt a 10 sztorit hallod.

[01:04:19]É azon gondolkoztam, hogy hát nekem is van családom.

[01:04:21]És én emlékszek rá, hogy az év 365 napjában együtt vagyok a családommal 46 éve, és rólam is majd csak 10 sztori fog megmaradni.

[01:04:32]Aha.

[01:04:33]Tehát, hogy tehát nem nem mintogyha akarnám, tehát nem nem vagyok én arra méltó, hogy az utókorról a 10 sztorinál többet mondjon el, nem a nehogy félreértsétek, de tényleg ezt jelenti, hogy mindegy minden, mert a vég majd azt van a van az a sztori, mikor leestem, az a sztori, amikor fölvettek egyetemre, az a sztori, amikor megismertem valakit, meg az a sztori, amikor elvittek a oroszok, és akkor ennyi a sztori.

[01:04:53]Ez vagyok én.

[01:04:56]Ezt a unokám még hallja.

[01:04:56]Az unokám meg már ezt se hallja nyilván.

[01:05:02]Tehát ki mondja meg, hogy melyik sztori maradjon meg belőlem?

[01:05:03]Én azért azért lehet, hogy nem azt a 10-et választanám, tudod.

[01:05:07]Hát ez már filozófia.

[01:05:07]Nem, hát ez már kicsit meg meg nekem erről sok ilyen mesék is, meg filmek is.

[01:05:12]A nagy halat az megvan nektek team.

[01:05:14]Ó, az ó azon nagyon lehet sírni.

[01:05:19]olyan humorosnak mondták, hogy ja nézz meg, tök vicces a film, meg így ültem a végén, érted, hogy hol egy zsepi.

[01:05:25]De egyébként az ugyanerről szól kicsit, hogy így te mit akarsz, hogy mi maradjon fen belőled, te meséled a sztoridat, de hogy akkor ki hiszi el azt a mesét, ugye, hogy mesélik utána majd, hogyha már nincs a meséd?

[01:05:35]egyébként szerintem a Nagyhalnak ilyen szempontból nagyon szép úgymond a kifutása, és most nem spoilerezek, mert ebből nem tudjátok meg a pontos kifutást, de hogy hogy ott egy kicsit az is a tanulság, hogy így hogy így amúgy tovább kell mesélni azt, amit mesélnek neked, mert hogy végülis te talán azt teheted Szabol meg mindannyian, hogy ha akarod, hogy legyen az a 10 sztori, akkor mesélj többet.

[01:05:53]Én több sor akarok vagy nem pont akkor azt értsük van egy gyerek akinek az apja ezen a sztoriban az apja mesél hát talán pont 10 vagy hét nagy sztorit az életéből az óriást neki volt egy nagy halat egyszer nagy események és a gyerek totál haragszik az apjá hogy hű hazudott az egész életében és az apja az assiszem meghal Igen.

[01:06:12]Így van.

[01:06:12]Csak a gyerek elkezd után járni a sztorinak.

[01:06:14]Még nem hal meg, hanem legalábbis kórházba kerül.

[01:06:17]Elkezd utána járni a gyerek, hogy na mi, hogy és akkor elkezd rájönni, hogy te jó ég.

[01:06:20]Tényleg.

[01:06:21]Hát hogy így bizonyosan értelmez, mert hogy ez a ez a lényeg.

[01:06:24]Ott volt az óriás és ott a nagy hal.

[01:06:25]De egyébként a Bigfish ilyen szempontból is nagyon jó film, vagy a nagyhal, hogy hogy arra is rámutat szerintem.

[01:06:28]És én tényleg nagyon szeretem a az emlékező filmeket, mert ezek annyira jól rávilágítanak így a a művészek így annyira jól megértik, hogy mi van, csak hogy mondjam?

[01:06:38]Aztán a tudósok meg el kell magyarázzák ilyen más szárazabban.

[01:06:42]Úgymond.

[01:06:42]De hogy hogy nagyon tetszik abban, hogy hogy ez végülis konkrétan az a folyamat, amiről beszélünk, hogy hogy a lényeget szedjük ki az információból, és a lényegre emlékszünk, és az már egy kicsit így mindegy lesz, hogy hogy voltak a specifikumok, azok így tolódnak minden, de hogy nekünk arra van beállva, és ez visszacsatolva, mint mondtál, így a a pattern vagy az ilyen mintázat felismerések kapcsán, hogy kiszedjük a lényeget, a lényeg mintázatot, azt, ami nekünk adaptív abból, azt, ami kell, az, ami a tanulság.

[01:07:07]a take home message és hogy ezt ezt végül is mentsük el és minden más ami már specifikum azt fogjuk kiépíteni mellé mögé azt fogjuk újra rajzolni és az fog újra kibontódni tehát arra effektíven nincs erőforrása a rendszerek a specifikumokat megtartsa arra van hogy ezt úgy nevezzük így angol ez a gist, ez az értelem ez a ez a lényeg ez maradjon a kivonat ú ez nagyon szép szó igonat az meg maradjon erre vannak mechanizmusaink és egyébként tök vicces mert ezt kutatjuk gyakorlatilag a a laborunkban jó deep Dive euro science.

[01:07:38][nevetés] Jó, tehát azért nyilván ma már az idegtudomány teljesen másképpen működik, mint akár nem évtizede, hát már hát még 30 éve, amikor embereket mártottunk vízbe, mert mit tudom én, skizofrének voltak.

[01:07:52]Hát meg most beszéltünk ugye a logotómierról, tehát borz amikor voltak azért dolgok, dolgok tehát, hogy ma már az nem is kérdés, hogy hol történik.

[01:07:58]Azt elég jól tudjuk, hogy hol történik.

[01:08:00]Aha.

[01:08:03]De azt viszont nem tudjuk annyira, hogy hát sajban az a mai kérdés, hogy mit reprezentál meg, hogyan számolja ki.

[01:08:09]Ugye egy csomó új módszerünk van egy kicsit egyébként a ugye én a tudománytól, hát nem azt mondom, hogy elszakadtam, de ugye a a az egyetem értelmezésétől, tehát ugye én a egyetem mondjuk 10 éve nem találkoztam most már lassan, 10 éve elhagytam az egyetemi szférát és átmentem az ipari iparba.

[01:08:24]És ugye én ilyenekkel foglalkoztam, hogy akkor még ugye nagyon nem tudom azóta is valószínűleg van változás, ugye akkor még a vernikárákon, a brokárákon, ezt most csak a nézőknek mondom, hogy ugye ezek ilyen területi felosztásai az agynak, amiről te is beszél a keys merth hogy én angolul hallgatom ugyant.

[01:08:40]Igen.

[01:08:40]A vernik.

[01:08:40]Igen.

[01:08:40]Ezek ez úgy van, hogy ugye felosztják az agyat, hogy a na most ennél a ennél a girusznál a tehát, hogy az ennél az ilyen agytekervényednél ugye úgy mondjuk a felszínén ugye lehet látni ezeket a mintákat, ahogy mondtuk.

[01:08:50]Ott ez van, annál az van, van a nagy árok, ugye az mögött ez van, azelőtt az van, hogy ez ez van még, vagy most már inkább inkább egy ilyen koherensebb, vagy ahogy te is mondtál, átfedőbb dolgok vannak, tehát hogy léteznek a tiszta gondolom valamennyire léteznek még a neuroanatómiai képletek, de hogy már kezdünk erre sodródni, nem?

[01:09:07]Hogy működésbeli Igen, meg koncepciókat alkotunk.

[01:09:12]Hát meg, hogy mi a célunk, ugye az mindig nagy kérdés.

[01:09:13]Tehát, hogy még mindig azért az van, hogy most mondok egy nagyon egyértelműtet, ahol ahol ahol így effektíven online, vagy hogy abban a pillanatban felhasználják az idegtudományt, műténi kell az agyat, és kvázi azt akarod tudni, hogy így hol ne nyúljál bele az agyba ahhoz, hogy még így megmaradjon minden funkció.

[01:09:29]És akkor erre még mindig az a legjobb tudásunk, hogy igen, van egy kifejezett olyan gírusz vagy terület, ahol ahol megvalósul a nyelv.

[01:09:37]És viszont azt nem tudjuk, hogy ez minden embernél pontosan milliméterre hol van.

[01:09:41]És akkor mit tudom én, ott ott ilyen történik, hogy műtét műtik az agyat.

[01:09:45]Ez egyébként elképesztő, ugye az agyban nincsenek receptorok, tehát ez amúgy nem fáj effektíve, hogy így műtik az agyadat.

[01:09:49]És ténylegesen a nyitott kopolyás műtétek jó része úgy történik, hogy ébren van a beteg.

[01:09:54]Úristen, tudatilag ugye ebbe dolgozni és várjál, nem muszáj, mert akkor az tud szólni, hogy most ez fáj, lábuljon, most büdöset érz.

[01:10:01]Pontosan.

[01:10:01]És előtte ott van a neurek, ott van előtte a neuropszichológus, és mondjuk kér ilyeneket, hogy így nevezze meg ezt a képet.

[01:10:07]Szóval hogyha mondjuk olyan nyelvi terület, ami ilyen asszociációs nyelvi terület, a körül van a mondjuk az epilepszia fókuszpont, amit amit műtenek, akkor előttör a neurszichológus kinyitja és azt mondja, nevezze meg ezt a képet.

[01:10:16]Jó, megnevezte, jó nevezze a következőt, nevezze és van egy pillanat, amikor mondjuk tapasztalhatja ezt a neopszichó is, hogy nehezen találja a szavakat, már elkezdogni izé, állj állj, vége stopp stopp stopp, stop, stopp.

[01:10:27]Túlmentünk vége.

[01:10:29]Rakjon vissza.

[01:10:29]Most már kivettem.

[01:10:31]Igen, és hogy tényleg, de hogy ez a felhasználási módok, teh, hogy a ezen a szinten nyilván de kicsit tényleg, de hogy ezen a szinten elég ez az információ, vagy ez a fajta keresés, a ami ami most egy ilyen irányzat, hogy ténylegesen m azzal egyébként szerintem azzal együtt, hogy bejött az AI, hogy már egy kicsit egyébként nagyon vicces, hogy a kognitív vagy a pszichológiának volt egy úgynevezett kognitív forradalma, amikor minden tudós, ez a Noám Csomski jégtól ered.

[01:10:55]minden tudós elkezdett úgy gondolkodni, hogy az agy az programozás, hogy az agyban ilyen determinisztikus rendszerek hogy futnak le, programkódok, neuronok 01-esei satöbbi.

[01:11:05]De ma [horkantás] egyébként meg pont, hogy és ezek is nagyon érdekes a technikai shiftek mennyire ezt lekövetik, hogy most meg, hogy jött az AI meg a generatív tanulás, meg a tanulási modellek, meg a mély tanulás, most meg hirtelen mindenki elkezdett az agyról is inkább így gondolkodni, hogy hogy itt olyan mintázatok vannak, amikre hogyha mondjuk rátanítod az AI-t, akkor utána kibontja ezeket a mintázatokat, és generálhat esetleg visszafelé inferenciát, és ezzel meg is lehet hackelni kicsit azt, amit eddig mondtunk.

[01:11:30]Van egy olyan study, nem is egy, most már több is.

[01:11:32]Tavaly kezdődött el ennek a izé a University of Texason publikálták.

[01:11:36]Képzeljétek el, az nagyon durva volt.

[01:11:38]Olyat csináltak, hogy 11 órán keresztül az ember ült az emeryben.

[01:11:42]Jó, nyilván jött ki, meg szünetek is voltak, de hogy videóanyagot nézettek vele, és ebben a videóanyagban redundanciák voltak, tehát hogy mit tudom én, mutatták a labdát, mutatták a hidat, mutatták az embert, beszélgetéseket különböző szögből satöbbi, és rátanították az AI-t az agy mintázataira.

[01:11:58]Nem is arra, hogy hol van a legnagyobb aktiváció, ez nem érdekes, hanem hogy az aktivációknak mi a dinamikája így időben.

[01:12:03]És aztán bevitték az MRbe, mondjuk egy héttel később, vagy másnap, és azt kérték, hogy csak gondoljon, képzeljen el valamit, és megjelent a képernyő, és basszus, megjelent a képernyőn.

[01:12:14]Hát igen.

[01:12:14]Jó, de de azaz övé volt.

[01:12:14]Igen.

[01:12:18]A tiedet viszont nem.

[01:12:18]És cross tehát ezért nem tudják kiolvasni az agyadból, mert az egyediségek azok pont ugye annyira akkor is fantasztikus.

[01:12:25]Nagyon durva.

[01:12:25]És egyébként de de mondjuk az is limitációja, hogy hogy azt hiszem úgy volt, hogy csak akkor működött, hogyha olyan tárgyat kértek, hogy gondoljon, amit látott is korábban.

[01:12:33]Tehát olyan se volt, hogy mondjuk ő látott hidat meg labdát, meg mit tudom én, de mondjuk nem volt a az előtte a 11 órá gyilkosra és kirazil ilyen nem történt.

[01:12:41]Szót, hogy semmi gyakorlatilag zaj vagy valamire beklasszifikálta és akkor jött egy másik ami nem az volt.

[01:12:44]De hogy a klasszifikációs pontosság ilyen 80% fölött volt akkor, ha olyan dolgot kértek, hogy vizualizáljon, ami amit effektíven látott a 11 órában, amik tréning.

[01:12:54]Nagyon nagyon menő.

[01:12:54]Hát nagyon menő, de megnyit nagyon sok új vonulatot, meg új kérdést.

[01:12:58]És nyilván erre a az Elonom biztosan azt mondaná, hogy ja hát izé, hát akkor holnap már holnap már kiolvassuk az agyadban, mert beültetjük a neuralinket, az egész nap tanul rajtad, és akkor holnap már jönnek a gondolatolvasások, ha sikerül megcsinálni egy jó [nevetés] ideg ideg kapcsolat.

[01:13:14]Nekem is erre két gondolatom van.

[01:13:14]Az egyik az, hogy Elon Max szerintem az az ember az a az az átlagember elképzelése, hogy milyen milyen milyen egy okos ember.

[01:13:22]Ilyen pontosan.

[01:13:22]A Noám Csomskiról pedig az jutott eszembe, hogy úgy mondom a nézőknek egy teljesen szükségtelen információ, de az egyik jelbeszédre megtanított csimpánznak az a hivatalos neve, hogy Noi igen [nevetés] igen.

[01:13:35]Gratulálunk Csomskinál tartunk.

[01:13:38]Hát de figyelj, ezek sztorik, amikön tovább volt az ember, tehát hogy a 30-ból egy sztorija ez lesz.

[01:13:44]Meg volt a mai műsornak az értelme, No Csimpski.

[01:13:46]Igen, egyébként még az egy kicsit számomra érdekes, hogyha már itt az éljakra rátértünk, hogy ugye van van egy dolog, amit meg akarunk értetni a érteni, ami az, hogy hogyan működik az agyunk, vagy hogyan generálja a tudatot, vagy generálja-e, vagy nem.

[01:13:57][horkantás] Igen.

[01:13:59]És ugye az AI-oknál is lehet, hogy ugye most van egy ilyen vicces dolog, hogy megalkottunk valamit, egy olyan egy öntanuló algoritmust, amit csak annyit csináltunk, hogy azt mondtuk, hogy figyelj, de javítsd magadat.

[01:14:07]Tehát, hogy van valami, van egy hatékonysági mutató, amit mi adunk neked, és ez alapján javítsd magadat, de nem látunk bele.

[01:14:14]És ugye az A-jal ez a legnagyobb baja egy csomó mindenkinek, hogy azért nem tudja kétszer ugyanazt a képet megcsinálni, vagy nem tudja azt csinálni, azt mondom neki, hogy figyelj, rajzolj nekem egy békát, aki egy lovagi páncélban van egy karddal, és hogyha ezt még egyszer megkérem, akkor két teljesen különböző képet fog rajzolni ugyanarra a kérésre.

[01:14:30]És azt azért nem tudjuk megcsinálni, mert nem azt csinálja, hogy tehát nem nem megérti, amit csinálunk, hanem beleteszi a egy ilyen logikai rendszerbe, pippup pippup, kidob valamit.

[01:14:39]És ugye vicces, hogy csináltunk valamit, ami pont ugyanúgy nem értjük, hogy hogyan működik, ugye?

[01:14:44]Mint az agyunkat.

[01:14:45]Mint az agyunkat.

[01:14:45]Hát ugye ez a különbség a a szimuláció meg a modell között, hogy a modellnél mindig annyi egyszerűsítést csinálsz, amit már le tudsz követni.

[01:14:50]Szimulációnál pedig végülis újra elvégzed a műveletet, de nem tudod, hogy mit csináltál, hanem csak újra megcsináltad.

[01:14:57]Tök jó.

[01:14:57]De egyébként nem igaz teljesen, mert egy kicsivel közelebb kerülünk.

[01:15:00]Az biztos, hogy ezekben mostanában azt értjük meg, hogy valóban azon már túlhalladtunk, hogy nagyjából így tudjuk, hogy azért milyen networkök vannak az agyban, figyelmi network, ilyen úgynevezett ez a leg kedvencem, a default mód network.

[01:15:11]Ez ezt most nagyon felkapták ugye a a tessék unatkozni, rengeteg ilyen cikket olvasunok.

[01:15:18]Olyan olyan vizsgálatok vannak, tényleg ez a resting state-nek is hívjuk, hogy beültetjük és így ha csak pihenjen, de nehogy elaludjon.

[01:15:23]Ez fontos, mert akkor már teljesen más történik.

[01:15:26]Lecsúszik ugye máshova.

[01:15:26]Igen.

[01:15:28]És és az a durva, hogy van ez a default mod network, ami úgymond azt jelenti, hogy az embernek van egy ilyen alap, én ember vagyok éppen és élek típusú netwör [nevetés] alap az üres motor.

[01:15:37]Ja.

[01:15:37]Ja.

[01:15:37]És az f és akkor erre csatlakoznak rá figyelmi network.

[01:15:41]Ma már tudjuk, hogy egyébként maga a fogalmi network is egy network.

[01:15:45]A az emlékezeti network is egy network, amiben a hipokampusz a központ, de csomó másik területtel is folyamatosan kommunikál.

[01:15:51]Tehát ezekről így van tudásunk.

[01:15:52]Ma azt akarjuk szerintem megérteni, hogy én úgy látom abból, ahogy így olvasom az új cikkeket, meg egy kicsit így Ja, szerintem egy PhD-s PhD képzés, ez tényleg arról szól, hogy hogy úgymond a PhD hallgató még az, aki nem köteleződött el egyik elmélet felé se túlzottan, és ezért nincs ez az ilyen, amint a nagyöregeknél, hogy ők már én már mindent tudok Igen.

[01:16:11]és ez a izé, hanem még de hogy viszont nyilván emiatt meg még nincsenek meg ezek a jó egyszerűsítései se, de hogy én is úgy érzem, hogy most az van, hogy így egy csomó területbe így belelátok és kvázi így azt nézem, hogy így mi mennyi minden történik és minden lenyűgöz, de hogy most azt látom, hogy egy kicsit afelé tartunk, vagy az történik jelenleg így tudományos szinten, hogy hogy azt próbáljuk megérteni, hogy effektíven mik azok a műveletek, amik lefuthatnak, akár függetlenül attól, hogy melyik networkön futnak.

[01:16:40]Tehát vannak ilyen, úgy képzeljük el mondjuk, mint azt, hogy a matematikában van a deriválás, amin amit végig tudok futtatni gyakorlatilag bármelyik függvényen.

[01:16:50]Ö de hogy igazándiból az a kérdés, hogy mi ez a művelet, amit az agyban mondjuk ilyen neuron hálózatok képesek csinálni, ami lefut a figyelem is, lefut az emlékezetkor is, de hogy felhasználja az információt, ami generálódik és és összekapcsol területeket egymással, és ezt hogy biztosítja hatékonyan.

[01:17:07]Itt ilyeneket lehet most a Buzsák György v egyébként magyar nevű, de de de nem tud magyarul.

[01:17:15]Egyszerűen van egy ilyen anekdota róla, hogy hogy valaki így az magyarok rögtön feltételezik, hogy magyar a neved, akkor tudsz majolni, és akkor így valahogy aztem magyarul írtak neki, és akkor visszaírta, hogy don't speaking Hungarian.

[01:17:25]Szóval, hogy így vannak ilyen anekdoták, de hogy a buzsák például azzal foglalkoznak, hogy a hogy így a azokat az agyhullámokat ők elektro fizikai aktivitással foglalkoznak és ilyen szempontból nem a t használják, hanem az egt.

[01:17:36]Ez amit a sisak a fejedre rakott, és akkor elke falogram meg így van.

[01:17:41]É a hilö agőan amivel megnézik a szívedet, csak itt most nem a szívednek az elektromos aktivitását nézik meg, hanem az agy által keltett elektromos aktivitást.

[01:17:52][torokköszörülés] Így van.

[01:17:53]És találnak olyanokat, hogy például basszus van egy konkrét kommunikációs frekvencia, amint tudjuk, hogy ha erre a frekvenciára beáll mondjuk a rendszer, akkor itt fixen a kommunikációt látja el éppen és a kommunikációs műveletek tartoznak ide.

[01:18:05]De ugyanígy FMY-ben is láthatunk, például pont ezért érdekesek mégis csak a és és mégis informatívak az AI rá tanulások, mert abból tudhatjuk, hogy melyik az a terület, ahol ezekben a a a kis a a finom mintázatokban információ van.

[01:18:20]Ebből azt tudjuk, hogy valószínűleg ott reprezentációs tevékenység történik elsősorban.

[01:18:24]Tehát ott valahogy kibontható ez még.

[01:18:26]Mondjuk az agynak vannak olyan részei, ahonnan soha nem fogod kikasszifikálni azt, hogy mi az információ, amit látott a képen, amit az előbb beszéltünk, hogy rekonstruálni tudom mondjuk a a képzeletét.

[01:18:38]Nekem is m lesz egy kérdés.

[01:18:41]Én én erre hadd csatoljak rá egy kérdést.

[01:18:44]Aha.

[01:18:47]A neuronjaink között folyik kommunikáció kémiai alapon.

[01:18:50]Mindenféle neurotranszmitterek igen csatlakoznak [horkantás] megfelelő helyekre.

[01:18:57]Szerotonin, dopamin satöbbi.

[01:19:02]100 fajta.

[01:19:02]Ezek különböző hatásokat keltenek.

[01:19:04]Az ember azt gondolná, hogy akkor ez az, ami van, egy kémia.

[01:19:07]Jó, de mégis van bent elektromosság.

[01:19:09]Ühüm.

[01:19:12]Akkor ez most hogyan van?

[01:19:12]Akkor a neuronok azok most villámmal is kommunikálnak, [nevetés] meg dopaminnal is kommunikálnak.

[01:19:17]Hogy működik ez?

[01:19:19]Körülbelül igen.

[01:19:20]Tökéletes.

[01:19:21]Szerintem nagyon jól.

[01:19:21]Tehát hogy sok csatorna van, párhuzamos csatornák és és ezek mindegyike felhasználható és hát most attól függ, hogy tehát a kommunikációnak nem mindegy, hogy milyen információt közvetít.

[01:19:33]Szóval én úgy tudom, hogy azért a neurotranszmiterek inkább elsősorban ilyen gátló meg serkentő üzeneteket tudnak egymás felé vinni és úgy egy ilyen gyakorlatilag egy Chain of Commandot így fel lehet állítani rajta ker igen egy gyors és ugye egy olyan egy olyan gyorsot ugye általában pont ez történik még hogyha ki is lököd a neurotransmittereket ugye vannak ezek a reaptik tehát hogy van újra felveszik őket tehát itt arról van szó hogy gyors egy gyors gyors válasz gyors reakció az egyik ugye a másik rész az meg olyan mint a hormonál az egy hormonál sőt nem olyan az egy hormonál elmúlik, hanem ott kering a szervezetbe és akkor hát az persze a reakció azt ismerjük, de hogy akkor az áram az áram meg hát hogyan kell hogyan kellett [nevetés] hát ez nagyon egyszerű és mekkora a feszült ez egy pici feszült mikro volt mikro volt a akad tized mit tudom én nagyon pic hogy asszem a tankönyv példá az ilyen másfél Tényleg most az nem emlékszem, hogy nano volt vagy mikro volt, de tényleg, hogy ilyen arról van szó, hogy egyszerűen ugye egyszerűen csak ugye a az ugye az alap ezért nagyon fontos a nátrium, a kálium, a kalcium, mert ugye a megfelelő ionoknak az áramlása, a töltéscsere, az ideg az idegrendszer egy jól záró gyűrű, vagy ne haragudj, nem akarom elmenni, bármikor szól nyugodtan.

[01:20:53]Az idegrendszer az egy ilyen jól zárú, olyan, mint egy gumimembrán, mondjuk így, csak zsírból van egy lipid membrán.

[01:20:58]És egy olyan lényegében olyan pórok vannak rajta, olyan olyan kapuzott ilyen nyílások vannak rajta, amin bizonyos ionok a megfelelő időben átmehetnek és az akciós potenciál, tehát az áram, ahogy te nevezed, tehát amikor az idegrendszer úgymond tüzel, ugye ezt így is hívjuk, akkor azt csináljuk, hogy a a megfelelő ionok a megfelelő helyre mennek, a lényegében belépnek, ugye megváltozik a töltés, belépnek a negatív ionok, kilépnek a pozitív ionok, és akkor végigmegy az akciós potenciál.

[01:21:22]Ez így folyamatosan egymást nyitják ezek a csatornák, mert ezek ilyen ion nyitott, tehát voltage gated.

[01:21:28]Meg kell neek kell neki a a megfelelő töltés, hogy nyissák.

[01:21:34]De hogy és hogy ezt úgy is elkezdetted felnézed a csillagoségre és akkor néha így egy-egy csillag az így fé egy pillanatra fényesebb meg il hogy hogy alapvetően az egész rendszerben folyamatosan van valamennyi feszültség.

[01:21:44]Tehát alapállapotban, és ezt úgy szoktuk, ez a nagyon jó, ez a spike train kifejezés, én nagyon szeretem, hogy hogy ilyen mintha vonatozna benne az ilyen tüskék, amik a nyílásai ezeknek a channelöknek.

[01:21:54]És akkor ez mondjuk egy alapműködés, amit nagyjából mindegyik, tehát hogy a default módon mindegyik nem szinkronizálva egymásra, ez nagyon fontos, hanem deszinkronizálva működget.

[01:22:06]És amikor kialakul egy ilyen funkció, vagy egyszer csak jön egy infó, amit amit az a szelektív idegsejt feldolgoz, elkezd rá reagálni, ezt továbbítja a következőnek, és így végigmegy egy ilyen láncolat, ami a mintázat is fontos, az is fontos, hogy hány darab neuron vesz részt, az is fontos, hogy milyen távolra kommunikálnak.

[01:22:24]Szóval kicsoda kicsoda?

[01:22:24]És hány helyen?

[01:22:24]Mert ugye vannak ilyen kis ke ilyen axon buttonök, tehát hogy van jó csak tudod az az a megmondom mi a probléma.

[01:22:30]Itt van az, ahol elvesztjük a hallgatót.

[01:22:34]Nem, hogy miért.

[01:22:34]Megmondom, hogy miért vesztjük el.

[01:22:36]Nem azért, mert ez nem érdekes, hanem azért, mert és arra valószínűleg itt szintén nem, hogy egy műsor nem elég, egy egy adásfolyam nem elég.

[01:22:45]Erre kell az 56, mert ezt fog egyébként igen, mert itt fogja föltenni a kérdést a hallgató.

[01:22:49]Na, aztán ne mondjad ám nekem, hogy az én érzéseim meg az én gondolataim, meg az emlékem az öreganyám sütének az illatáról az áram meg dopamin meg szerotonin.

[01:23:03]És ezért van lélek és ezért van szellem.

[01:23:07]És ugye ezt nagyon nagyon nehéz átadni.

[01:23:10]És ezt a nézőknek is mondom, nyilván ennek a műsornak, ennek a műsornak most nem az a célja, hogy téged megtanítson arra, kedves néző, hogy az öreganyád sütünek az illata, hogy kódolódik le nanofeszültséggé, meg kationokká, meg anionokká, meg szerotoninnál.

[01:23:27]Egyébként utóbbi vágy egyáltalán nem kódlódik át.

[01:23:32]Meg egyébként vannak az öreg a grandmother neuronok, ugye az meg főleg nem beszélünk az öregya neuronokról.

[01:23:39]Igen, de ez egy ez egy valódi probléma, nem nehéz.

[01:23:42]Igen, szerintem ez a ez a valódi probléma, hogy és akkor itt gyakorlatilag, ha jól értem, a keretet akarjuk megépíteni az adáshoz, mert hogy itt visszacsatlakozhatunk abban, hogy a neuromítaszok is honnan jönnek, hogy hogy igen.

[01:23:52]Tehát, hogy és szerintem tudod mit én azt is mondanám, megkockáztatok ilyen nagyon nagy való kérdéseket, hogy hogy ez az egész tudománynak jelenleg a nagy problémája, hogy annyira nehezen kommunikálható az, hogy mit csinálunk, és hogy ezt miért csináljuk, és hogy egyébként mennyire határozatlanul és nehez, és hogy hogy mondjam tudósként ha nevelnek téged akadémián PhD képzés alatt meg bármikor meg kutat kutatócsoportokban, akkor azt fogod tapasztalni, hogy mindenkinek az a kérése, hogy csak olyat állíts, amiben amiben ami amihez elég evidenciánk van.

[01:24:24]Ne fogalmazz erősen.

[01:24:24]Nagyon bizonytalanul fogalmazhatunk csak.

[01:24:26]Ezek nem direkt bizonyítékok.

[01:24:28]Nincs bizony vagy direkt nem direkt bizonyítékok, indirekt bizonyítékok.

[01:24:32]Olyat ne is álmodjál, hogy bizonyításról beszélsz, ha nem vagy matematikus persze, hanem hogy különböző szintű bizonyítékokról beszélünk, és hogy rátanítanak, ránevelnek arra, hogy így nagyon határozatlanul beszélj, meg nagyon pontosan beszélj, meg finoman fogalmazz, meg hogy csak olyat fogalmazz meg, ami tényleg úgy van.

[01:24:49]És ezért kell az, hogy így ha megkérdezettem, hogy de mi az áram, akkor nyilván el kell kezdem beszélni arról, amit tényleg tudunk erről, de hogy ez valójában meg nagyon szakmai és nagyon nehezen befogadható.

[01:25:00]És akkor innen jön az, hogy és szerintem ez ez tökre hozzájárult ahhoz, hogy például a covid kapcsán milyen reakciók voltak így a népességben, hogy hogy innen jön az, hogy ja akkor ezek a tudósok nem tudnak semmit valójában, mert most mit beszélt áramról meg izé, de aztán azt se tudja, hogy mit beszél, mert hogy egyébként meg azt mondja, mást mond és közben mást mond, és azt is mondja, hogy ez nem bizonyítás.

[01:25:19]Hát akkor ez akkor engem ezt mit érdekel?

[01:25:21]Mert nekem nekem van egy szilád meggyőződésem arról, hogy mi történik, hiszen én tapasztalok, én tudom, hogy mi történik, és akkor hát ez nagyon nehéz.

[01:25:29]És őszintén ezzel felteszed azt a kérdést, vagy ezzel implikálva van egy kicsit az a kérdés, ahogy hogy hogyan tud akkor egy tudós effektíve úgy kommunikálni a szakmai részéről a a területének, hogy aztán az közben ilyen közérthető és és könnyen emészthető is legyen.

[01:25:47]És őszintén én nem tudom, és én nagyon remélem, hogy ezzel a műsorral egy picit is közelebb kerültünk ahhoz, hogy legalábbis az agyról valamit így tudjunk úgy kommunikálni, hogy ez ilyen befogadható és értelmezhető legyen.

[01:25:58]De én ezzel nagyon sokat küzdök.

[01:26:02]Egyébként minden vendégünk, most képzeld el, hogy minden vendégünknek felteszünk valami hasót, vagy eljutunk valami ideig, hogyha esetleg láttál pár műsort, vagy a nézők már többet is, hogy valahogy ide mindig eljutunk, hogy valamilyen formájában erre rávilágítunk.

[01:26:15]És ez szerintem egy ilyen egy ilyen ős probléma, hogy egy olyan olyan világot élünk, ahol két dolog van.

[01:26:19]Az egyik dolog, ami van, az, hogy a közéletben mindenki határozottan nyilatkozik, még akkor is, hogyha utána nem vállalja a felelősséget.

[01:26:26]És ugye az emberek hozzászoktak ezt hog azt mondja valaki, hogy a van, B van, és nekik ez a azt gondoljuk, hogy úgy úgy úgy látjuk most, hogy az elmélet azt mondja, hogy és és ugye mit jelent, hogy elmélet?

[01:26:37]Tehát hogy ez nem azt jelenti, hogy van valami és úgy sejtem, hanem azt jelenti, hogy minden bizonyíték jelenleg arra utal, csak ugye ezt nehezen tudjuk kikommunikálni.

[01:26:44]Ad egy a tehát, hogy ezt ezt kapják az emberek.

[01:26:46]A másik pedig az, hogy van egy bizalomvesztés, ugye, tehát, hogy alapból egy olyan világban élünk, ahol minden fenyeget, és ugy most már nem a tigris fenyeget a bokorban, hanem a Pfizert irányító, gonosz, kapitalista tőkések fenyegetnek, hogy le akarják nyúlni a pénzed, és még meg is akarnak mérgezni.

[01:27:01]És ugye ebben a ebben a környezetben nagyon nehéz, ha valaki szakmailag is korrekt akar lenni, de tájékoztatni is akar, úgy, hogy megtartsa mindegyik krédóját, megtartsa a köz felé is a de hogy a tudományos társadalom ne mondja azt, hogy figyelj öreg, mi nem mondunk ilyet.

[01:27:14]Tehát, hogy nem mondhatod azt, hogy ez így van.

[01:27:16]Azt mondhatod, hogy jelenleg azt tudjuk, hogy ez így van.

[01:27:20]És azt nagyon nehéz kommunikálni.

[01:27:22]Igen.

[01:27:22]Hát igen, hogyha nem Igen, az a kéo ez jó volt, hogy tényleg nem akarsz egyik szinten se veszíteni a a hitelességedből.

[01:27:27]Nem kommunikálhatsz tudósként úgy, hogy hogy olyat állítasz, ami nincs úgy.

[01:27:31]És viszont meg a emberek felé egyszerűen nem kommunikálhatsz úgy, hogy az az teljesen ledobja a és teljesen idegen legyen, amit itt az előbb is mondtál.

[01:27:40]Ugye egyrészt hogyan a agyak, az agy, ahogy az elején mondtad is, az agy ugye egy kicsit azért szeretne a lényeget kifejteni, meg szeretne egy kicsikét spórolni az energiával.

[01:27:50]A szerintem az emberek, akik ugye agyak tömkelege, a kicsit hasonlóképpen működhetnek, hogy ők szeretnének egyszerűen jól megérthető take home messageet kapni, és az egyszerűbb azt mondani, hogy figyelj, így lett teremtve.

[01:28:04]pont vagy hogy ez a politikai párt, ez ilyen pont ez az ember, ez egy olyan pont minden ilyen típusú ember valójában olyan.

[01:28:12]Ezt sokkal egyszer azt mond, hogy figyelj, valójában nem, mert ez a típusú ember az 3 millió ember, vagy 4 millió ember, vagy 30 millió ember, és ők mind különbözőek.

[01:28:22]Ugye egyébként ez az egyik, de a másik nekem azért vannak reményeim, mert belegondoltok abba, hogy eljött Szabolbózki fiíró.

[01:28:30]Nem, nem, nem.

[01:28:30][nevetés] inkább a történész, hogy ha belegondoltok, hogy a tudománynak egyes régi állításai mi elfogadhatatlannak tűntek és túl bonyolultnak az, hogy bárki megértse.

[01:28:39]Ma közhely ugye a miért van a bolygóknak retrogád mozgás?

[01:28:43]Tehát a retrogád mozgású sőt a a belassílás fölgyorsulásnak mi a neve?

[01:28:49]De hogy de na mindegy.

[01:28:49]Bolyok néha beyorsulnak néha lelassú.

[01:28:53]Az a retrográd mozgás az, hogy nem az a visszafelé.

[01:28:55]Az a visszafelé.

[01:28:55]Igen, igen.

[01:28:56]Nem, nem, nem, az egy másik.

[01:28:56]De várjál, de a retro, bocsánat, csak hogyha hadíjak közben, hogy de a retrogádat azt mindenki laikus onnan tudja, hogy vannak a horoszkópban ez a retrográ de tényleg a Merkur ret.

[01:29:06]Én ezt így vannak, akik mondják, hogy hát retrográd megy a Merkur, akkor ez megmagyarázza mindent, hogy izé mi de egyrészt az, hogy mi kering mi körül, nekünk az, hogy vagy az, hogy a téridő az egy, vagy az, hogy a fény az egyszerre viselkedik részecskeként és hullám, ilyenek ilyenek ilyen ez ilyen tök megfoghatatlan meg, hogy elektromágneses.

[01:29:27]Először mondta valaki, hát bolondnak nézték.

[01:29:30]És azért lehet, hogy szép lassan beleszűrődik, de azért a másik az, hogy mintogyha a tudomány azér nagyon specifikusabb lenne egyre jobban.

[01:29:37]kisebb, különlegesebb és szétdaraboltabb dolgokkal foglalkozna.

[01:29:43]És így azért lehet, hogy kicsit nehezebb.

[01:29:44]Nem tudom figyú a ez egyébként ez egy ezt nem tudom te mennyire figyelted meg, amikor még jártam régen konferenciákra meg ilyesmi, ez totál megfigyelt, hogy képzeld el, hogy elmegyünk a elmentünk ilyen Alzheimer kutatással is foglalkoztam, elmentünk az Alzheimer konferenciára és meghallgattam a többiek előadását és bizonyos alaptéziseken kívül vagy bizonyos alaptechnikai hozzájértésen kívül nem tudtam volna megmondani, hogy átvere-e vagy nem.

[01:30:07]mindenki aánimerrel aki éve aki éve fiatalkutatótól kezve az idős kutatóig mindenki alamrel foglalkozott de nem tudtam volna megmondani és ez azért van mert már annyira le kell menni annyira mélyre kell ásni annyira az egyedi kicsi kutunkba ülünk hogy ez egyébként ez a veszély is mert nagyon könnyű ahogy te is mondtad így így betenni magadat egy én vagyok az XY szakértője nekem az az elméletem hogy és akkor 40 évig kutatom nincs áttörés benne de még mindig azt gondolom hogy ez van és akkor felteszem rá az életemm hogy nagyon könnyű beleragadni.

[01:30:37]Tehát, hogy én én egy olyan metaforát olvastam, ami szintén nagyon tetszett, hogy főleg ideg tudom megy ma jelenleg egy ilyen vadnyugaton élők és az is van ezzel együtt, hogy mindenki hiperspecializált és mindenki valamiért egy másik irányba hiperspecializálódik, és hogy mindenkinek van egy ötlete, hogy így na ebbe kéne hiperspecializálódni, és ezért valaki erre használja az Mert, valaki nem egy tök másikat használ, nyomták egy ideig ezt a infravörös Fnars nevű eszközt, ami szintén kép alkotni képes, akkor az EG valaki, és akkor ezek nagyon ritkán találkoznak, és vannak ilyen valóban konferen akorzuk audá a durva it rég késő mire odunk az interdisciplines konferenciáról már nem tudjuk elmondani a másiknak aki nem az én területem van hogy mit csinálok egyszerűen és hát ez nehéz hogyha take home messageek kellenének ebből az adásból nem tudom mi mit lehetne így mondan talán én azért mégis csak fontosnak tartom ezt ezt így hangsúlyozni hogy hogy sok mindent tudunk az agyról nagyon sok feltáratlan terület van és hogy hogy igazából az egyéni varianciák azok, amiket régen a pszichológia úgy kezelt, hogy jaj, hát ez egy zaj a statisztikában, ezek ma már úgy gondoljuk, hogy sokkal fontosabbak, mint amineknek gondoltuk, és ezért odafele megy a kutatás is, meg a meg az orvoslás is, meg minden, hogy egy ilyen precíziós irányt veszünk fel, hogy hogy azért mégis csak testre szabni lehető legjobban a a akár a felmérést is, meg azt is, hogy hogyan segíthetünk.

[01:32:01]Ö de hogy alapvetően ö talán még ilyen üzenetek, hogy így, hogy így, hogy így az agyunk az a barátunk, és hogy egyébként az, hogy felejtünk, ez is teljesen természetes és normális és segít és adaptív.

[01:32:16]Az, hogy egyébként egyszerűsítünk és heurisztikákban gondolkodunk és myoszokban gondolkodunk, ez is egyébként segít és adaptív és higgyük el, hogy hogy vannak jó részei is, de hogy talán érdemes így néha meg megállni és így kicsit egy fokkal tovább menni az információba, és fokkal tovább gondolni és talán mégis csak kell legyen egy olyan lépcsőfok, ahol találkozik a a laikus érdeklődő is, meg az, aki aki aki úgymond nagyon sokat beletett a specializációba.

[01:32:45]És egyébként ilyen szempontból, ha lehet mondani a meccsés pont talán erre ennek egy ennek egy platformja, vagy hát reméljük, hogy hogy annak annak egy felvett feltett célja meg szándéka, hogy hogy esetleg kommunikálhatóvá tegyen ilyen tudományos ötleteket meg irányokat.

[01:32:59]És hát én csak remélni tudom, hogy valamennyire azért így voltak olyan részei, amiket így ebből átélhetőbbé tudtunk tenni, vagy tudtam tenni.

[01:33:11]Tökéletes zárás.

[01:33:11]Hát mi is ebben reménykedünk, nem?

[01:33:13]Szabolcs azt gondolom.

[01:33:14]Igen, ez ezért ezért csinálja.

[01:33:15]Ezért vagyunk itt.

[01:33:17]Jó, tehát nem megmondani a tutit, hanem lehetőleg egy kicsit adni egy szeletet különböző tudományterületekből.

[01:33:25]Jó, hát Alex, köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[01:33:27]Kiváló volt.

[01:33:27]Nagyonnagyon szépen köszön a szokásos problémával állt állunk szemben, ugye, hogy végtelen kérdést fel tudnánk még tenni.

[01:33:34]Annyi minden van itt, amiről nem beszéltünk a hallgatók, nyilván nem látják.

[01:33:37]Igen, nem látják.

[01:33:37]Igen, ezt szokták is ugye nekünk mondani, hogy amikor kicsit azt érzi egy hallgatói desstruktúrált ugye a műsor, és akkor mi Szabolccsal nem biztos, hogy látjátok, hogy ilyen kilógatott nyelvenel így húzzuk, hogy mi maradjon, mi menjen, mi a legfontosabb.

[01:33:50]Nem mindig találjuk el szerintem a legjobban, de azt gondolom, hogy ez most nagyon jól sikerült, úgyhogy köszönjük szépen, hogy itt voltál.

[01:33:56]Nagyon szépen köszönjük.

[01:33:57]Nagyon szépen köszönöm a meghívást és köszönöm, hogy meghallgattak a nézt.

[01:33:59]É remélem lesz még egymással szerencsénk.

[01:34:01]A szerintem felvesszük egymással a kontaktot, és a következő adásban pedig van-e nekünk egy adósságunk.

[01:34:08]Meghívtuk már Dr.

[01:34:08]Csupor Dezsőt, aki igazából így a gyógyszerészettel és leginkább az ilyen táplálékkiegészítőkkel most meg fog verni, mert ennek van egy sokkal jobb kifejezése, ami nem fog eszembe jutni.

[01:34:19]És ez ilyeneknek a szakértője.

[01:34:19]És vele szeretnénk kicsit arról beszélni, hogy hogy néz ki a a gyógyszerek, hogy néznek ki az ilyen étrendkiegészítők, táplálékkiegészítő bigar versus big wellness.

[01:34:32]Így lehetne mondani.

[01:34:32]Ez lesz a témánk.

[01:34:35]Körülbelül nem tudom Alex, neked evvel milyen tapasztalataid vannak.

[01:34:37]Szedsz valami extrát?

[01:34:38][nevetés] Hát mármint nem ilyen, itt most nem a az adás után el.

[01:34:44]Igen, igen.

[01:34:44]Most felhívom a rendőrséget, [nevetés] hogy ne turbinázzanak meg minket.

[01:34:48]Jó, igen, igen.

[01:34:51]Csak én erre gondolok, hogy van-e van-e valami, ami ami például én én megmondom őszintén, hogy egyetlen egy olyan dolgot találtam, ami azt gondolom, hogy működik, és ugye ez a a kreatin úgy tűnik, hogy az agyra is hat, hogyha eleget betol az ember belőle, és nem csak az izmokra.

[01:35:04]Úgyhogy egy olyan dolog, amit én napi szinten.

[01:35:08]Én bevonom, nem vagyok ennyire egészségtudatos sajnos étkezésben.

[01:35:12]Hm.

[01:35:12]Jó, de lehet, hogy annak megbocsátj.

[01:35:14][nevetés] Jó, még egyszer köszönjük.

[01:35:17]Jó, jó, köszi.

[01:35:17]Még egyszer köszi, hogy itt voltál és köszönjünk nektek is kedves hallgatók.

[01:35:21]Köszönjük szépen.

[01:35:21]Találkozunk a következő adásban.

[01:35:23]Találkozunk a következő adásban.

[01:35:24]Sziasztok.

[01:35:25]Sziasztok.

[01:35:26]Köszi.