Pszichiáter vs. Pszichológus: gyógyszerek, ADHD, MDMA, a pszichedelikumok forradalma | Nyílt Osztály
Tanás (Szélsőközép csatorna) és dr. Surányi Gábor pszichiáter (Franciaországban tanult, Ausztriában dolgozik) beszélgetnek a pszichiátria és pszichológia közötti különbségekről, valamint a mentális betegségek kezeléséről. A pszichiáter képzése 11 év orvosi tanulmány után további 2 év szakterület-specifikus képzés, míg a pszichológus képzése szintén 11 év. A fő különbség: pszichiáter írhat fel gyógyszereket, pszichológus nem (Magyarországon).
A beszélgetés három fő témakörre tagolódik: pszichiátriai betegségcsoportok gyógyszeres kezelésével és alternatívákkal, a depresszió és szorongás neurobiológiai hátterével, valamint az ADHD-val és modern pszichiátria új lehetőségeivel. Kiemelt téma a pszichedelikus szerek (pszilocibin, MDMA) terápiás potenciálja, amelyek Ausztráliában már három éve engedélyeztek bizonyos diagnózisok kezelésére.
A beszélgetésből kiderül, hogy a mentális betegségek genetikai, biológiai és szociális faktorok kombinációjából alakulnak ki. A gyógyszeres kezelés nem mindig szükséges, de súlyos esetekben elengedhetetlen. Az antidepresszánsok (SSRI) hosszú távú megoldást nyújtanak, míg a benzodiazepinek rövid távú segítség, de függőséget okozhatnak. Az ADHD-t gyakran aluldiagnózálják, különösen nőknél.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A pszichiáter és pszichológus közötti különbségek
A pszichiáter képzése hosszabb és összetettebb: öt év általános orvosi képzés után jön a plusz öt év pszichiátriai szakterület-specifikus képzés, így összesen 11 év. Ezt követően még két év pszichoterápiás képzés lehetséges. A pszichológus képzése szintén 11 év (öt év alapképzés, majd négy év klinikai szakpszichológus képzés, plusz két év további képzés).
„Pszichiáterhez mennyi ideig kell képződni, mire ezt a titulust megkapod? Rögtön egy ilyen fura kérdés bekezdtem. Nem, tehát csak sójtottam, mert visszagondoltam, hogy milyen baromi sok időbe telt. Igazából ugye el kell végezni az öt év hat év sima orvosi képzést, és akkor után jön a a szakirányú képzés, az meg egy plusz ö éve, és akkor akkor leszünk pszichiáterek. Tehát ez egy hosszú 11 év." – dr. Surányi Gábor *
A legnagyobb gyakorlati különbség: pszichiáter írhat fel gyógyszereket, pszichológus Magyarországon nem. Ez azonban nem mindenhol van így – az USA-ban vannak olyan államok, ahol prescription pszichológusok is felírhatnak bizonyos gyógyszereket.
A sztereotípiák ellenére a pszichiáter nem pusztán gyógyszert felíró orvos. Tanás jó analógiát hoz: ahogy a kardiológus szívgyógyszereket ír fel, a pszichiáter is természetesen alkalmaz farmakoterápiát, de ez nem jelenti azt, hogy nem végez terápiás munkát is. Dr. Surányi szerint ideálisan a pszichiáter fele-fele arányban végez gyógyszeres kezelést és pszichoterápiát.
A diagnózis stigmája és elfogadása
Érdekes jelenség, hogy a mentális betegségeket sokkal nehezebben fogadjuk el, mint a fizikai betegségeket. Tanás a cukorbetegséggel hozza párhuzamba az ADHD-t és a szorongást: mindkettőnél az agy vagy a szervezet funkcionális nehézsége áll fenn, mégis az ADHD-val vagy szorongással diagnosztizáltak gyakran úgy érzik, hogy vereséget szenvedtek az életben.
„Mondjuk neked cukorbetegséged van, és tök egyértelmű, hogy neked van egy kondíciód, amikor a testednek nehézsége van valamilyen funkcionális szempontból, és akkor te ezt itt elfogadod. De mondjuk egy ADHD-nál vagy egy szorongásnál, vagy ilyesminél, ezt sokkal kevésbé fogadjuk el. Úgy érezzük, hogy vereséget szenvedtünk az életben." *
Dr. Surányi rámutat arra, hogy a pszichiátriában egyedi jelenség, hogy a betegek azt mondják: „én skizofrén vagyok", ahelyett hogy „skizofréniám van". Ez az identifikáció a diagnózissal sokkal erősebb, mint más betegségek esetén. Ez részben azért van, mert a mentális betegségek az én-tudat és személyiség közvetlen érintésével járnak.
A diagnózis azonban nem lehet mentség, csak magyarázat. Fontos, hogy az emberek megértsék: a diagnózis nem az ő hibájuk, különösen ha genetikai komponens van jelen.
Mikor érdemes pszichiáterhez menni?
Dr. Surányi szerint két fő eset van, amikor pszichiáter szükséges a pszichológuson vagy pszichoterapeután felül:
-
Akut, sürgős helyzet: öngyilkossági gondolatok, akut pszichózis (amikor az agy elszakad a valóságtól).
-
Gyógyszerre van szükség: amikor a pszichoterápia nem halad előre, vagy amikor a betegség maga igényel farmakoterápiát (skizofrénia, bipoláris zavar).
„A pszichológussal együtt gondolkozol, hogy mi a problémád. A pszichiáterhez még akkor mész, amikor már nem tudsz gondolkozni a problémádon. És amikor gyógyszer kell." *
Tanás kérdése, hogy lehet-e valaki túlterápiázva, miközben gyógyszer kellene neki, igen: ha valaki évek alatt nem halad előre a pszichoterápiában, és egyre rosszabbul érzi magát, miközben egyre jobban érti, hogy miért – az nem ideális. A krónikus kezeletlen depresszió vagy szorongás hosszú távú agyi károkat okozhat.
Az elektrosokk-terápia (ECT)
Az elektrosokk-terápia sötét múlttal rendelkezik a pszichiátriában, de modern alkalmazása teljesen más. Tanás a „Száll a kakuk fészkére" című film miatt félelmetes képet fest róla, de dr. Surányi tisztázza: ma már csak terápiarezisztens depresszióban használják, 95%-ban önkéntes alapon, és az indikációja teljesen megváltozott.
A lobotómia még sötétebb fejezet: két orvos Nobel-díjat kapott érte, pedig több tízezer embert tett tönkre az eljárás, köztük a Kennedy-család egyik tagját. Az 1952-ben feltalált első antipszichotikum, a klorpromazin azonban sokkal jobb alternatívát nyújtott, és ez tette lehetővé a lobotómia betiltását.
A depresszió neurobiológiája
A depresszió nem csupán rossz kedv, hanem egy összetett neurobiológiai állapot. Dr. Surányi szerint a klasszikus szerotonin-teória (mely a 60-as évektől élt) túlegyszerűsítő. Valójában az történik, hogy a krónikus stressz hatására bizonyos agyterületek, például a hipokampusz (memória) elsorvadnak, és az idegsejtek közötti kapcsolatok (szinapszisok) visszahúzódnak.
„A krónikus stressz hatására bizonyos agyi régiók egyébként a hipokampusz, tehát a memória területe elsorvad. elsorvad és plusz a az idegsejtek közti kapcsolatok is a dend a szinapszisok szintén elsorvadnak, visszahúzódnak és az agyi plaszticitás, az agyi rugalmasság lecsökken." *
Az SSRI antidepresszánsok (mint az Cipralex, Seroxat) nem azonnal hatnak – a szerotonin szint ugyan egy nap alatt helyreáll, de az agy „kertjének" újra kell virágzania. Ez 4-6 hét, és csak akkor működik, ha párhuzamosan pszichoterápia is zajlik. Az antidepresszánsok nem okoznak függőséget vagy toleranciát, ellentétben a benzodiazepinekkel.
Szorongás és pánikzavar
A szorongás és depresszió neurobiológiailag nagyon hasonló, ezért gyógyszeres kezelésük is azonos lehet. A szorongásban az amigdala (félelem-központ) túlműködik, és olyan helyzetekben is veszélyre figyelmeztet, amikor valójában nincs veszély.
A benzodiazepinek (Frontin, Xanax) gyorsan hatnak (fél óra alatt), de két nagy hátránya van: addikció és tolerancia. Dr. Surányi a Jordan Peterson-esetet említi: Peterson felesége rágbetegsége miatt kapott benzodiazepint, ő pedig függő maradt, miután a feleség meggyógyult. Ez a sztereotípia: átmeneti élethelyzetre nem kellene benzodiazepint felírni.
„A Jordan Peterson az iskola példája, hogy Benzodepint, hogy nem szabad felírni. Ő az az a történet, hogy a a felesége rágbeteg volt és emiatt szorongott és ezért felírták neki a gyógyszert. A feleség egyébként meggyógyult azóta, ő pedig függő maradt." *
Dr. Surányi szerint pánikzavarban inkább úgy alkalmazza a benzodiazepint, mint „utolsó mencsvár": a páciens egy tablettát tarthat magánál, és tudva, hogy szükség esetén segíthet, már nem szorongik annyira az attól, hogy pánikroham jöhet. Ez megelőzi az anticipatórikus szorongást.
Az ADHD: alul- és túldiagnózis
Az ADHD diagnózisok száma az USA-ban az 1980-as évekhez képest 50-szeresére nőtt. Az iskolás fiúknak 20%-a kap ADHD-diagnózist, holott a normál prevalencia körülbelül 5%. Ez azonban árnyaltabb képet igényel:
- Korábban csak gyerekek között keresték az ADHD-t, és az inattentív (figyelemhiányos) variáns nem volt elfogadott diagnózis.
- Sok felnőtt és nő aluldiagnózálva van, mert a hiperaktív tüneteket könnyebb észrevenni.
„Felmerült ez, hogy 50szer annyi ADHD diagnózis van ma az Egyesült Államan, mint a 80-as években, meg az, hogy 20%-a az iskolás fiúknak megkapja a diagnózist. És ez ugye azt mondá, hogy túl van diagnosztizálva, csak árnyalni kell a képet igazából több szempontból is." *
Az ADHD neurobiológiai alapja: a prefrontális kortex (homloklebeny) alulműködik, mert kevés dopamint és noradrenalint kap. Ez a terület felelős a fókuszért, strukturálásért és impulzuskontrollért – gyakorlatilag egy vezérigazgatóként működik. Amikor alulműködik, az alsóbb rendű agyterületek (limbikus rendszer) veszik át az irányítást, és az agy csak akkor tud fókuszálni, ha valami azonnal jutalmazó.
Hiperfókusz
Az ADHD-s emberek képesek hiperfókuszra – amikor valami nagyon érdekel őket, a jutalmazó rendszer bekapcsol, és akkor teljesen fókuszálnak, semmi más nem érdekel őket. Ez hasonlít a flow-élményhez, de tudattalanabb.
Maszkolás
Sok ADHD-s ember, különösen nők, „maszkol" – tudatosan vagy tudattalanul elrejtik a tüneteket. Ez azonban rendkívül fárasztó, mert olyan dolgokat kell tudatosan csinálniuk, ami nem ADHD-s agynak automatikus (figyelem fenntartása, mozdulatlanság). Ez energiaigényes és perfekcionizmushoz vezet.
„Olyan dolgokat kell csinálnom, tehát hogy ami egy nem ADHD-s agynak automatikusan működik, tehát hogy figyeljek a a másikra, vagy hogy úgy üljek végig egy órát, hogy közben nem mozgolók, a lábaim nem mozognak, a az annak, akinek ez van, az egy plusz erőfeszítést jelent." *
ADHD nőknél
Az ADHD-diagnózis nőknél gyakran kimarad, mert:
- Főleg az inattentív variáns fordul elő (figyelemhiány hiperaktivitás nélkül).
- A menstruációs ciklus hatással van az ADHD-tünetekre (az ösztrogén szint befolyásolja a dopamint).
- Az aluldiagnózálás miatt sok nő csak felnőttkorban kerül diagnózishoz.
ADHD-kezelés: gyógyszer vagy terápia?
Gyenge-közepes ADHD esetén elegendő lehet a kognitív viselkedésterápia. Közepes-súlyos ADHD-nál, ahol több területen (munka, család, társas élet) funkcióromlás van, szükséges a gyógyszeres kezelés is.
Az ADHD-gyógyszerek (ritalin/metilfenidát, lisdexamfetamin) helyreállítják a prefrontális kortex dopamin- és noradrenalinszintjét. A félelem, hogy ezekre ráfüggünk, nem teljesen alaptalan – ezek stimulánsok, és amfetamin-származékok –, de a valóság más:
- A normális dopaminszintet kezeljük, nem eufóriát okozunk.
- A gyógyszerek lassan, puha módon emelik meg a dopamint (nem percek alatt, mint a kokain).
- Specifikusak a homloklebenyre, nem a jutalmazó rendszerre.
Érdekes adat: az ADHD-s embereknek, akik nem szednek gyógyszert, sokkal nagyobb a rizikója más függőségek (alkohol, kokain) kialakulásának, mert az impulzivitás és a folyamatos trigger-állapot miatt más módszereket keresnek a dopamin-hiány pótlására.
Az ADHD-s emberek gyakrabban függnek a nikotintól és a kávétól is, mert ezek közvetett módon emelik a dopamint. A nikotin-függőség az ADHD-sok között 2-3-szor magasabb, mint az átlagpopulációban.
Alternatív kezelések: CBD, magnézium, omega-3
Tanás kérdése az alternatív kezelésekről (CBD, magnézium, omega-3, funkcionális gombák) – ezek valóban segíthetnek-e?
Dr. Surányi szerint a CBD-nek van helye a pszichiátriában, különösen szorongásos zavarban (gyenge-közepes bizonyítékkal). A CBD a kanabinoid receptorokra hat, lenyugtat, de nem olyan erős, mint az SSRI-ok. Az ADHD-ban a CBD csak az impulzivitást csökkenthetné, de nem a fő problémát. A cannabis (THC-vel) azonban veszélyes lehet, mert pszichotikus betegségeket előidézhet, ha hajlam van rá.
„A CBD-nek van alkalmazási területe pszichiátriában. Kanabinoid receptorokra hat, lenyugtat, tehát igazából szorongásos zavarban meg főleg szorongás zavarban van indikációja gyenge, közepes bizonyítékkal." *
Az egyéb kiegészítők (magnézium, D-vitamin, B-vitamin, omega-3) támogatóak lehetnek, de nem helyettesítik a gyógyszeres kezelést súlyos betegségek esetén.
Pszichózis és skizofrénia
A pszichózis az, amikor az agy elszakad a valóságtól. A skizofrénia a legismertebb forma, ahol téveszmék és hallucinációk fordulnak elő. A neurobiológia: a mezolimbikus rendszerben túl sok dopamin termelődik (hallucinációk), de ugyanakkor a prefrontális kortexben túl kevés (logikus gondolkodás elvesztése).
Az antipszichotikumok (első generáció: klorpromazin 1952-ből) csökkentik a dopamint a mezolimbikus rendszerben, de sajnos ott is, ahol kevés van – ezért alakulnak ki zombiszerű állapotok. A modern antipszichotikumok specifikusabbak, de még mindig vannak mellékhatások.
„Az első antipsziotikum az a klorpromazin volt. Klorpromazin volt 1952-ben. És az gyakorlatilag mindenhol még ráadásul csökkentette és a dopamin szintet még ott is, ahol túl kevés volt." *
Pszichózisban nincs visszaút gyógyszer nélkül – a genetikai komponens túl erős. Dr. Surányi a cukorbetegséggel hasonlítja: ha valakinek nincs cukorbetegsége és inzulint adunk, az súlyos mellékhatások. De ha túl magas a vércukor és nem csinálunk semmit, az roncsolja az erőket. Hasonlóan: a pszichózis kezeletlen állapota romboló, de a megfelelő gyógyszer lehetővé teszi a normális életet.
A modern pszichiátria: pszichedelikus szerek
Ez az előadás utolsó és legizgalmasabb szegmense. Dr. Surányi szerint a pszichedelikus szerek (pszilocibin, MDMA) nem a pszichiátria jövője – már a jelene. Ausztráliában három éve engedélyeztek ezeket bizonyos diagnózisok kezelésére.
Pszilocibin
A pszilocibin a pszichedelikus szerek közé tartozik. Két fő mechanizmusa van:
-
Ego dissolution (ego feloldódás): az öntudat, a belső narrátor lehal, és ezzel elhalkulnak a magunkról kialakított negatív beidegződések – percek alatt.
-
Hiperkonnektivitás: különböző agyterületek kommunikálnak egymással, amik normálisan nem. Ez szinesztéziához vezethet (hallod a színeket, látod a hangokat), és új perspektívákat nyit.
„Az ego dissolution az egy dolog, de a másik az is, hogy kialakul egy hiperkkonnektivitás, ami azt jelenti, hogy különböző agyirégiók fognak egymással kommunikálni, amik normálisan ezt nem teszik." *
A pszilocibin terápia nem az életét tartó gyógyszeres kezelés – inkább egy műtéthez hasonlít, amit egyszer meg kell csinálni, és utána hónapokig jó lehet az ember.
Indikációk: terápiarezisztens depresszió, alkoholfüggőség. Az alkoholfüggőségnél az történik, hogy a rossz beidegződések feloldódnak – az agynak az alkohol volt a megoldása minden problémára, és ezt el lehet törölni.
MDMA-asszisztált terápia
Az MDMA nem pszichedelikus szer, hanem empatogén – az empátiát növeli. Az oxitocin (szeretet-hormon) termelésén keresztül biztonságos, szeretetteljes közegét teremt az agynak.
Indikáció: PTSD (poszttraumás stressz szindróma). A trauma problémája, hogy nem csupán egy emlék – minden alkalommal, amikor triggerül kerül, újra átéljük. Az MDMA terápia alatt a terapeuta segíthet a trauma feldolgozásában, mert az oxitocin által teremtett biztonság miatt nem önti el minket a pánik.
„Az MDM pedig mennyit egy ilyen terápiás ablakot, ahol a terapeuta ezt ezt ezt tudja tud segíteni a konszolidációban, majd egyébként később meg a a memóriaintegrálásban." *
A pszichedelikus szerek politikai története
Ezek a szerek nem azért voltak betiltva, mert veszélyesek – az 1950-60-as években komoly kutatások folytak (40 000 emberen tesztelték). Nixon elnök 1971-ben betiltotta őket, mert politikailag fenyegetésnek tartotta a hippimozgalmat. Az USA-ban a pszilocibin és MDMA a Schedule One kategóriában van (heroinnal egy szinten), míg a kokain Schedule Two (kevésbé szigorú).
„Szóval, hogyha valamire hatással van a társadalom és az élethelyzet, és egy picit talán kevésbé a genetika, vagy hát most úgy tűnik, hogy jobban a a társadalom és az élethelyzet, akkor az lehet, hogy a depresszió és lehet, hogy a szorongás." *
Microdosing
Az interneten lehet kapni pszichedelikus szerekből microdose-okat (nagyon kis dózisokat). Dr. Surányi szerint azonban a terápiás hatás csak az ego feloldódásig szükséges dózisban érhető el. A microdosing (5 mikrogram alatt) tudományosan nem bizonyított, bár a neurobiológiai feltételezés nem abszurd – a szerotonin-2 receptorokon keresztül neuroplaszticitást indíthat be.
Az USA-ban az elmúlt héten egy elnöki rendelet aláírásra került, amely felgyorsítja ezeknek az anyagoknak az engedélyeztetését.
Költségek és hozzáférés
A pszichedelikus terápia jelenleg rendkívül drága: Ausztráliában 10 000 dollár körül van egy pszilocibin-terápia. Ez magában foglalja a pszichiáter, pszichológus, kórházi személyzet jelenlétét, és szükséges az intenzív előkészítés és utókezelés. A társadalombiztosítás még nem fedezi ezeket a kezeléseket.
„Tehát, hogy Ausztráliában három éve legális mind a kettő terápia. Na most aziszem pszilocibint eddig 200 ember kapott egy 25 milliós országban egy pilocibin terápia 10000 dollár." *
Azonban a kutatások előrehaladtával és a biztonságosság jobb megértésével ezek a költségek csökkenhetnek, és a kezelés demokratizálódhat.
Pszichedelikus szerek és rák
Dr. Surányi említi, hogy a Ferenci Andrásék utolsó stádiumos rákos betegeken próbálgatták ezeket a szereket, és meg tudtak fordítani állapotokat. Ez azért érdekes, mert nem csak mentális tünetekről van szó – a mentális állapot és a fizikai betegség között kapcsolat van. Olyan betegségeket, amelyeknek lelki eredete van, meg lehet fordítani az ego feloldódásával és az identitás megváltoztatásával.
Természetes anyagok
Tanás megjegyzi, hogy ezek természetes anyagok (pszilocibin a gombákban, MDMA szintetikus, de a DMT az agy által termelt). Dr. Surányi azonban rámutat: a természetes nem feltétlenül jó – az ópium is természetes. Azonban érdekes, hogy a DMT-t az agy maga termeli születéskor és halálkor, és az ayahuascában is megtalálható.
Magyarországon az egyetlen pszichedelikus kutatás a DMT-vel folyik neurológiai vonatkozásban – stroke-esetben gyorsan beadva javíthatja a felépülési rátát.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
-
„Ezt úgy hívják, hogy word cloud" – a szövegkörnyezetből világos, hogy egy közönség-interaktív eszközről van szó, ahol a nézők szavakat írnak be, amelyek majd megjelennek egy szófelhőben.
-
„Ezt tudom, hogy ez amúgy nem teljesen ortodox" – Dr. Surányi azt jelenti, hogy a depresszió és szorongás együttes kezelése nem teljesen a hivatalos irányelvek szerint van, de a gyakorlatban így működik.
-
„Szinesztézia" – a szövegben helyesen szerepel, az a jelenség, amikor az érzékek összekapcsolódnak (pl. hallod a színeket).
-
„Ferenci Andrásék" – az átiratban „Ferdár Andrásék" vagy „Ferdmár Andrásék" szerepel, de a kontextusból (LSD, DMT, utolsó stádiumos rákos betegek) valószínűleg olyan kutatókat jelent, akik pszichedelikus terápiával foglalkoznak. Az exakt név az átiratban nem egyértelmű.
-
„Ayahuasca" – az átiratban „Aahuaska" szerepel, amely a dél-amerikai növényi ital, amely DMT-t tartalmaz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:11]Mondjuk neked cukorbetegséged van, és tök egyértelmű, hogy neked van egy kondíciód, amikor a testednek nehézsége van valamilyen funkcionális szempontból, és akkor te ezt itt elfogadod.
[00:00:22]De mondjuk egy ADHD-nál vagy egy szorongásnál, vagy ilyesminél, ezt sokkal kevésbé fogadjuk el.
[00:00:27]Úgy érezzük, hogy vereséget szenvedtünk az életben.
[00:00:33]Pedig ha ha ilyen szigorúak akarunk lenni, akkor diabétesznél is vereséget szenvedtünk, merthogy földolgozhatnánk jobban a glükózt, de ott valahogy mégis kevésbé vagyunk kritikusak saját magunkkal.
[00:00:53]Hát szeretettel köszöntünk mindenkit a következő nyílt osztály előadáson.
[00:00:55]ismét egy csomóan eljöttetek.
[00:00:58]Nagyon, nagyon, nagyon köszönjük ezt az érdeklődést és hát próbáltam ismét egy tök érdekes témát választani.
[00:01:06]Bár bevallom őszintén, hogy ha fogalmazhatok így, akkor lehet, hogy ez lesz az összes eddigi nyíltosztály közül a legönzőbb nyíltosztály, mert egy olyan vendéget választottam, akivel én nagyon-nagyon szeretnék beszélgetni, és egy olyan témát választottam, ami engem nagyon-nagyon érdekel, és alapvetően tök nehéz eljutni pszichiáterhez, meg tök sokba kerülnek, úgyhogy akkor ezt most így kiskippeltük, de remélem, hogy ti is találtok benne egy csomó érdekes dolgot.
[00:01:36]Majd az adásmenettel kapcsolatban.
[00:01:39]Annyit szeretnék még mondani, hogy egy picit változtattam rajta.
[00:01:42]Amikor behirdettük az eventet, akkor az volt, hogy végig pszichiátriai gyógyszerekről és ezek alternatívájáról fogunk beszélgetni, de aztán megváltoztattam, egy picit fölhigítottam, hogyha úgy tetszik, mert rájöttem, hogy van egy csomó olyan topik, ami valószínűleg tök sok embert érdekel.
[00:02:00]Úgyhogy három részre lesz osztva ez a dolog.
[00:02:03]lesznek pszichiátriai betegségcsoportok gyógyszeres kezeléssel és alternatívákkal lesz egy olyan szegmens, amikor a pszichológus és a pszichiáter közötti különbségekről beszélünk, illetve az utolsó szegmens pedig majd a modern pszichiátria lesz, amiben pedig alternatív gyógymódokról meg pszichedelikus kábítószerek által asszisztált terápiáról fogunk beszélgetni.
[00:02:27]Ez is szerintem nagyon-nagyon izgalmas.
[00:02:29]Ehhez a mai beszélgetéshez pedig a beszélgető társam, dr.
[00:02:33]Surányi Gábor lesz, pszichiáter, aki Franciaországba tanult, Ausztriában dolgozik, és nem mellesleg egyébként a nyíltosztálynak a felelős szerkesztője.
[00:02:46]Ez egy picit így a amit mondtam, hogy ez egy picit egy ilyen önző dolog, mert az eddigi adásoknál azt vettem észre, amikor segített a Gábor összerakni a jegyzeteket, hogy igazából sokkal sokkal képzettebb, mint én, és sokkal jobb dolgokat ír, mint amik nekem eszembe jutnak.
[00:03:02]Úgyhogy kicsit kizökkentem most a komfort zónájából, és fölinvitáltam ide a színpadra.
[00:03:08]Szia Gábor!
[00:03:08]Szia Tanás!
[00:03:11]Sziasztok!
[00:03:14]Szóval rögtön akkor az elején bele is csapunk.
[00:03:17]És na hát itt elindultam ezen az AI vonaton, elkezdtem ilyen képeket generálni, ami most egyelőre nem megy ki, de majd mindjárt kimegy.
[00:03:32]Pszichológus, ves pszichiáter, ez most így jól indul, utána ez így ez így sokkal kaotikusabb lesz.
[00:03:38]És rögtön titeket szeretnélek kérdezni.
[00:03:43]Ezt úgy hívják, hogy word cloud.
[00:03:43]A word cloudnak az a lényege, hogy mindannyian írjatok be valamilyen szót, ami eszetekbe jut arról, hogy pszichológus.
[00:03:54]És ahogy így beirkáljátok ezeket, mi meg fogjuk kapni ezeket a kulcszavakat, és minél többen írtok egy-egy kulcszót, annál nagyobb dominanciával fog megjelenni ebben a worldcloudban.
[00:04:10]Az első szegmens én azért találtam ki, mert azt gondolom, hogy tök sok sztereotípia van a pszichológia és a pszichiátria közötti különbségeket illetően.
[00:04:21]Alapból az, hogy egy teljesen más képzési rendszerben kell ezt az egészet végrehajtani.
[00:04:27]Ugye pszichológus tudsz lenni akkor, hogyha te öt évig jársz egyetemre.
[00:04:31]Pszichiáterhez mennyi ideig kell képződni, mire ezt a titulust megkapod?
[00:04:38]Rögtön egy ilyen fura kérdés bekezdtem.
[00:04:41]Nem, tehát csak sójtottam, mert visszagondoltam, hogy milyen milyen baromi sok időbe telt.
[00:04:45]Igazából ugye el kell végezni az öt év hat év sima orvosi képzést, és akkor után jön a a szakirányú képzés, az meg egy plusz ö éve, és akkor akkor leszünk pszichiáterek.
[00:04:56]Tehát ez egy hosszú 11 év.
[00:05:00]11 év.
[00:05:00]És utána lehet még akkor pszichoterápiára szakosodni.
[00:05:05]Aha.
[00:05:05]Tehát, hogyha ha még ahhoz is van affinitása az embernek, hogy nem feltétlenül csak a farmakoterápia érdekli őt, akkor ez még egy ilyen hát Magyarországon egy plusz két év, aztán ez változan más országokban még benne lehet a a pszichiátriai szakképzésben.
[00:05:21]A pszichológus képzésnél most úgy tudom, jelenleg, hogy úgy néz ki, hogy ugye öt év az alapképzés, négy év a klinikai szakpszichológus képzés, ott ott is már a klinikai szakpszichológus jelölteknek kórházba kell dolgozni négy évig, és akkor plusz két év.
[00:05:35]Tehát a pszichológus esetében ez 11 év, és akkor egy pszichiáter esetében meg 13.
[00:05:40]Akkor drága, már olcsóbbak vagyunk, mint egy masszázs.
[00:05:48]Bocsánat, lassan ezt kezdtem el észrevenni, de de alapvetően terápia, segítség, önismeret, támogatás, beszélgetés, hát kicsit ez a klasszikus.
[00:05:59]Nagyon sok pozitívum.
[00:06:01]Na várjál, akkor most bele belecsalom az embereket, mert akkor a pszichiáter World Cloud.
[00:06:07]És most tegyetek úgy, mintogyha Gábor nem lenne itt.
[00:06:12]Most csak magunk között vagyunk.
[00:06:13]Ez egy biztonságos tér.
[00:06:13]Nézzük meg ezeket a gondolatokat.
[00:06:20]Felületes egyből így indul.
[00:06:25]Egyébként később majd csináltam az AI-al egy olyan képet, hogy megkértem, hogy erősítse föl ezeket a sztereotípiákat.
[00:06:33]CCN várom.
[00:06:33]Kényszerzuby.
[00:06:35]Gyógyszer.
[00:06:38]Szerintem a legnagyobb különbség egyébként az, hogy a magyarországi rendszerben egy pszichológus még akkor is, hogyha klinikai szaksichológus és pszichoterapeuta nem jogosult arra, hogy fölírjon gyógyszereket.
[00:06:52]Ez nekem egy picit diszonáns, és ez szerintem nem is mindenhol van így.
[00:06:56]Neked erről mi a véleményed?
[00:07:00]Igen, ez így van.
[00:07:00]Ezt tehát én én is azt gondolom, hogy egyébként ez lehet, hogy a jövőben ez ezen lehetne változtatni.
[00:07:07]Én úgy tudom, hogy hogy Amerikában van néhány állam, ahol vannak ezek a prescription pszichológusok, akik bizonyos meghatározott gyógyszereket felírhatnak.
[00:07:17]És amúgy szerintem ez nem egy nem egy nem egy rossz dolog.
[00:07:20]Egyébként ez Európában is van olyan, hogy ápolónők felírhatnak bizonyos gyógyszereket, amik a saját szakukhoz tartozik.
[00:07:28]Szerintem ez lehet, hogy a jövőben ez ez meg fog valósulni.
[00:07:31]Tehát szerintem ez egy tök jó dolog.
[00:07:34]Itt az Elektrosok az egy nagyobb Igen, de nagyobb jelenlétet kap, tehát többen írták az elektrosokot.
[00:07:41]De Ja, csak ugye mi ez tartás véget?
[00:07:42]Nagyjából napi szinten te hány ilyen elektrosokos kezelést végzel?
[00:07:50]Tehát amúgy amúgy én most napi szinten nullát, mert én pszichoterápiás közben dolgozom, de az elektrosok az létezik.
[00:07:58]És és amúgy az a durva, hogy a a legtöbbet a skandináv országokban használják, és egyre többet, mert ugye tehát gondolom mindenki látta a szál a kakuk fészkérét és és ez egy kicsit traumatikö élmény egyébként nekünk pszichiátereknek is, de nagyon-nagyon változott az indikációja a az, hogy hogy van végrehajtva.
[00:08:16]Tehát ez most már nem ilyen büntetés kategória, hanem a terápiarezisztens depressziókban néha egy utolsó mencsvár, és ráadásul 95%-ban totál önkéntes alapon történik.
[00:08:28]Amúgy abban volt a prefrontális lobotóműen?
[00:08:30]Az is, az is.
[00:08:30]Igen.
[00:08:30]Igen.
[00:08:30]Az már szerencsére nem létezik viszont, ami egy ilyen viszonylag humánus beavatkozás.
[00:08:36]Ugye van a logikai rendszered itt a homlokleenyedbe, és akkor gyakorlatilag azt csinálják, hogy így oda benyúlnak, és akkor ezt egy kicsit így össz kutyolgatják.
[00:08:44]Hát igen, meg tehát igazából sebésileg az összeköttetést megszüntetik a többi lebennyel, ami által nagyon nyugodt lesz a az illető, de valóban zombival változik.
[00:08:58]Funkcionális szempontból azért effektív egyébként, merthogy ezek a problémák megszűnnek, de hogy minden más is megszűnik, ami bizarr, hogy én úgy tudom, hogy aki ezt kitalálta, az no bad kettő kettő orvos találta fel, egy portugál meg egy svájci orvos.
[00:09:15]mindketten Nobel díjat kaptak.
[00:09:15]Pedig igazából azt lehetett már akkor is tudni, hogy több 10000 ember életét tették tönkre.
[00:09:21]Ez egy nagyon sötét fejezete egyébként a pszichiátriának.
[00:09:26]Ráadásul olyanok is, akik akik nem is voltak olyan súlyosan betegek.
[00:09:28]Ugye a Kennedynek a a nővére a legismertebb példa rá.
[00:09:32]Annyit azért hadd mondjak el, hogy hogy az, hogy a lobotómiát be lehetett tiltani, az nagyrésze annak köszönhető, hogy 1952-ben feltalálták az első antipszichotikumot, a klorpromazimot, és az is nyilván egy atombombaként működött, de sokkal jobb volt, mint ami előtte volt, mint például a lobotomia.
[00:09:54]Már hogyha ilyen előéletet nézünk, akkor azért a pszichiáterek egy elég sötét helyről érkeztek.
[00:09:58]Tehát, hogy ez az ilyen köppenyes, elektrosok, lobotómi, az összes film igazából úgy írja le őket, mint egy ilyen olyan szörnyű mellékhatása annak, hogy te megbolondultál, ami igazából azért nem fog téged zavarni, mert már úgyse fogsz ráemlékezni, mire odakerülsz.
[00:10:14]De azért a mentális egészség szempontjából, és ezért szeretnék majd a gyógyszerekről beszélni, mert azért nem ennyire fekete-fehér a dolog.
[00:10:26]Közben ezt a kérdést tenném föl nektek, hogy jártatok-e már pszichiáternlag pszichológusnál.
[00:10:34]Ez egy ésper vagy?
[00:10:36]Tehát mind a kettőt be tudjátok jelölni, hogyha mind a kettőnél voltatok már.
[00:10:41]Alapvetően egyébként elég sok szerintem a a pszichiáter ahhoz képest.
[00:10:47]Tehát egy egyébként egy élettartam alatt azt mondják, hogy körülbelül a az emberek felének lesz pszichiátriai diagnózisa hosszabb, rövidebb időre.
[00:10:55]Tehát hogy az irreális.
[00:10:58]Igen, de hogy ez egy picit olyan, mint az ilyen összes többi betegség, hogy van bennünk egy ilyen koncepció, hogy amíg ez így nincs diagnosztizálva, addig ezt így ki tudja, hogy egy ilyen strödinger macskája a fejedben, hogy hát akkor, hogyha nincs diagnosz, akkor igazából félig van, félig nincs.
[00:11:13]De hát az igazság az az, hogy ez így mindenképpen van, vagy nincsől függetlenül attól, hogy ez diagnosztizálva van-e vagy nem.
[00:11:20]De ja, ennek az első szekciónak az lenne egy picit a lényege, hogy mikor érdemes elmenni szerinted pszichiáterhez, akkor, hogyha én már diszfunkcionális vagyok társadalmi szinten, vagy elmerhetek menni hozzád egy olyan dologgal, hogy mondjuk van valami, mintogyha pszichológushoz mennék.
[00:11:42]elmehetek hozzád úgy, mint ahogy egy pszichológushoz mennék, hogy én nem tartom magam betegnek, de hogy valamifajta verbális vagy akármilyen támogatásra lenne szükségem.
[00:11:53]Hát hozzám konkrétan igen, mert én pszichoterápiás vagyok, de amúgy ugye az a az a dolognak a lényege, hogy hogy akkor tehát igazából két esetben van szükség pszichiáterre.
[00:12:04]a pszichológuson felül, vagy a pszichoterapeután felül, vagy nagyon-nagyon sürgős esetben.
[00:12:09]És akkor ez az ön és közveszé közveszélyeztető állapot, tehát akut öngyilkossági gondolatok, vagy egy akut pszichózis, amikor elszakad valaki a valóságtól, ilyenkor nagyon sürgősen kell menni.
[00:12:20]A másik meg a kicsit kevésbé sürgős történet.
[00:12:25]Ez igazából úgy írnám le, hogyha hogyha gyógyszer kell.
[00:12:29]Tehát ugye ugye azt mondják, hogy a pszichológussal együtt gondolkozol, hogy mi a problémád.
[00:12:35]A pszichiáterhez még akkor mész, amikor már nem tudsz gondolkozni a problémádon.
[00:12:39]És amikor gyógyszer kell, ez lehet azért, mert a betegség maga a a az irányelvek azt mondják, hogy igazából első vonalban farmakoterápia szükséges, skizofrénia bipoláris zavar.
[00:12:48]Lehet azért, mert egész egyszerűen nem történik előlépés, előrelépés a pszichoterápia alatt, és ugye akkor azzal veszély, hogy krónikussá válik a probléma.
[00:12:59]Közben egyébként a a társadalmi kapcsolatok is degradálódnak, a munkahelykörnyezet, és és az agy is megtanul rossz reflexeket, és egyre nehezebb lesz kijönni.
[00:13:07]Tehát ezt megelőzendő lehet menni pszichiáterhez.
[00:13:12]Mi a helyzet mondjuk a magánban, hogyha mondjuk egy pszichiáternek van magán rendelője, akkor oda én ugyanolyan problémákkal, életvezetési problémákkal is el tudok menni, vagy vagy inkább azokkal, amik már mondjuk pszichológushoz elégtelen elmennem?
[00:13:30]Én azért inkább az utóbbit mondanám, hogyha ha játvezetési problémákkal mész a pszichiáterhez, aki amúgy nem pszichoterapeuta, akkor nem biztos, hogy sok mindent fog kezdeni, vagy még az is lehet, hogy kínnyában most ezt nem, tehát hogy tehát ilyen is előfor, hogyha mondjuk nagyon-nagyon akaratos a a páciens, mert ilyen is van, és mindenképp akar valamit, és mondjuk ő megtörik, vagy nem tudom, gyenge pszichiáter, mert ilyen is létezhet, lehet, hogy fel fog írni valamit, amire igazából nincs még e az elektrosok ilyenkor.
[00:13:59]Igen.
[00:13:59]Igen, igen.
[00:14:02]Van egy ilyen Bmer plusz, egy ilyen eggyel durvább BMR.
[00:14:06]Az az elektrosok az egyébként néha pont azért jó, mert akkor nem kell viszont durva gyógyszereket, durva mellékhatásokkal még egy alkalom is elég, de hogy saj két éven keresztül kell folyamatosan.
[00:14:21]Nézzük még egy picit a sztereotípiákat.
[00:14:23]Fölírtam pár ilyen mondatot, és itt itt egy-től ötös skálán szeretném, hogy ezeket jelöljétek be.
[00:14:29]ahol az egyes az az, hogy ez egyáltalán nem igaz, az ötös pedig az, hogy maximálisan igaz.
[00:14:34]Neked is majd kíváncsi vagyok erre a véleményedre.
[00:14:38]Lássuk.
[00:14:39]A pszichiáter leginkább gyógyszert felíró orvos, nem terapeuta.
[00:14:46]Ezt én nem tartom teljesen hamisnak.
[00:14:47]Tehát hogyha tehát hogy és ezt szerintem ez nem egy szerintem ez nem egy pejatív dolog, hogy hogy egy gyógyszert felíró orvos.
[00:14:53]Ha én elmegyek kardiológushoz, akkor senki nem lepődik meg azon, hogy szívgyógyszert fog felírni.
[00:15:01]Ühüm.
[00:15:02]Vagy a gasztroenterológus.
[00:15:02]Tehát, hogy ez alapvetően így van.
[00:15:03]De amúgy ettől féletlenül nyilván van a tehát azért azért az alapvetően szó az lehet, hogy az túlzás.
[00:15:11]Igazából azt, hogy félig kéne, hogy gyógyszerfejér orvos legyen, és félig még mondjuk azért terápiát is végezzen, de van egy ilyen vetülete.
[00:15:19]Tehát ez tök igaz.
[00:15:19]Nagyon tetszett egyébként nekem így analógia szempontjából, amikor a diabétesszel hoztuk párhuzamba ezeket a dolgokat, hogy mondjuk neked cukorbetegséged van, és tök egyértelmű, hogy neked van egy kondíciód, amikor a testednek nehézsége van valamilyen funkcionális szempontból, és akkor te ezt így elfogadod.
[00:15:40]De mondjuk egy ADHD-nál vagy egy szorongásnál, vagy ilyesminél, ezt sokkal kevésbé fogadjuk el.
[00:15:45]Úgy érezzük, hogy vereséget szenvedtünk az életben.
[00:15:51]Pedig ha ha ilyen szigorúak akarunk lenni, akkor diabétesznél is vereséget szenvedtünk, merthogy földolgozhatnánk jobban a glükózt, de ott valahogy mégis kevésbé vagyunk kritikusak saját magunkkal.
[00:16:04]Igen.
[00:16:04]Tehát ez társadalmilag is stigmatizálva, meg ugye nyilván az, hogy hogy ami a agyat, személyiséget érinti, azt azt nehezebben dolgozza fel az ember, de valójában t csak arról van szó, hogy egy egy másik szerv a az érintett.
[00:16:17]És egyébként plusz még az is, hogy tehát az csak pszichiátrián fordul el, hogy mondjuk a beteg azt mondja nekem, hogy én skizofrén vagyok, és nem az, hogy skizofréniám van.
[00:16:25]Tehát tényleg most maradva a diabétesznél soha nem fordul el, hogy az endokrinológusnál valaki azt mondja, hogy én egy diabétesz vagyok.
[00:16:33]Tehát, hogy hát mert mentális dolgokkal úgy könnyebben azonosulunk, könnyebben válik ez így az identitásunkká, hogy én bipoláris vagyok, én ADHD-s vagyok, én skizofrén vagyok, én akármi vagyok, és talán emiatt is félünk a diagnózistól, merthogy az identitásunkká fog válni a diagnózis.
[00:16:53]Onnantól kezdve, hogy ki van mondva, hogy te ADAD-s vagy, akkor ez egy extra plecsni onnantól rajtad, és akkor ez így lehet kifogás.
[00:17:03]Vagy lehet feljogosító, tényező, hogy hát azért nem figyelek rád, mert ADAD-n van.
[00:17:08]Igen.
[00:17:08]Tehát, hogy és ez főleg azokra a betegség vagy diagnózisokra igaz, amik már akár gyerekkortól velünk vannak.
[00:17:14]Már nehéz azt is eldönteni, hogy ez most már a személyiségem része, vagy vagy valami olyan dolog, amit ami igazából nem hozzám tartozik.
[00:17:22]De amúgy meg nem szabad, hogy ez semmire sem lehet mentség, csak magyarázat.
[00:17:30]Amivel kapcsolatban kíváncsi lennék a véleményedre, lehet-e valakit túlterápiázni, miközben gyógyszer kellene neki?
[00:17:40]Igen, lehet, hogy nem leszek népszerű itt, de de igen, tehát abszolút abszolút, hogyha ha egész egyszerűen az van, hogy valaki szenved és semmi előrelépés nem történik évek alatt, akkor azt igenis túl van terapizálva.
[00:17:54]Tehát, hogyha ha az történik, hogy hogy valójában egyre szarabbul vagyok, cserébe egyre jobban értem, hogy miért, azért az nem egy ideális állapot.
[00:18:00]És és és ráadásul károkat okozunk, tehát agyi agyi struktúrák rögzülnek.
[00:18:07]Mondjuk egy depresszióban egyébként a a krónikus stresszől a kortizol által amúgy bizonyos agyuktúrák elsorvadnak effektív.
[00:18:15]Ö hosszútávú károkat okozunk egy idő után, hogyha ha nem megyünk el akkor, amikor kell a a pszichiáterhez.
[00:18:23]Szerintem ebből a szempontból is van hasonlóság, mondjuk a diabéteshez, diabétessszel, hogy egy kezeletlen állapot az okozhat károkat.
[00:18:36]Ühüm.
[00:18:36]Abszolút.
[00:18:36]Tehát, hogy hogy ugye tehát nyilvánvalóan van a pszichés károk, tehát hogy rossz reflexek rögzülnek, krónikuss válik a probléma, ez egy dolog, de organikus módon is, tehát károsíthatja az agyat.
[00:18:46]Hogyha ha nem teszünk semmit vele, ez ugye fokozottan mondjuk egy skizofréniára vagy bipolárisra zavarra igaz, de a depresszióra vagy szorongásos zavarra is.
[00:18:56]Tehát, hogy igazából rossz agyi kötődések, pályák rögzülnek, rossz beidegződések, az agy rossz dolgokat tanul meg.
[00:19:04]Néha egyébként még el is sorhatnak, sorvathatnak struktúrák, tehát hogy itt nem babra megy a játék, vagy hogy mondják ezt?
[00:19:12]Könnyű elfogadnia egy embernek azt, hogy ez nem az ő hibája?
[00:19:18]Szerintem ez nagyon-nagyon bet diagnózisfüggő.
[00:19:22]Üm, tehát én én azt veszem észre, hogy nyilván, hogyha ha azt közt, hogy hatalmas a genetikai komponens, akkor az segít.
[00:19:29]Meg ugye, hogyha valaki ezt látom, hogyha valaki kap egy személyiségzavar diagnózist, tehát hogy te nárcisztikus személyiségzavarban szenvedsz, azért az elég megbéjegző.
[00:19:41]Ha ha viszont egy depresszióval diagnosztizálnak, aztán kevésbé.
[00:19:44]És egyébként az ADHD-nak is azért azt látom, hogy csökken a stigmája manapság.
[00:19:51]Tehát néhány ember effektíven egyébként örül egy ilyen diagnózisnak.
[00:19:52]Tehát ilyen is van igazából megkértem az AI-t, hogy egy picit erősítse föl a sztereotípiákat, és a Google azt mondta, hogy ő nagyon szívesen segít nekem bármi másban, hogy ő ezt De a chat GPT egyébként azt mondta, hogy persze a azonnal.
[00:20:12]És az a vicces, hogyha így mondtuk volna, hogy pszichológus ves pszichiáter és csak így leültünk volna egymás mellé, akkor szerintem neked sokkal barátságosabb arcod van, mint nekem.
[00:20:23]Tehát valószínűleg hozzád sokkal szívesebben mennének az emberek, de itt azért szerintem így én is elég.
[00:20:29]Ott van mögöttem a kép, hogy megértés, támogatás, fejlődés, önismeret és és a kedvencem a bögre, hogy te számítasz.
[00:20:38]De meg van egy kicsit kevesebb mint 20000 Ft-ért egy felpróbálható kényszerzú, de a valós tehát ez ez nem igaz.
[00:20:46]Tehát a az a valóságban sokkal kisebb a az injekciós tű, amit amit használunk.
[00:20:54]Úgyhogy ez nem hát meg nem 499 egy ekkora doboz gyógysz.
[00:20:59]Ráadásul.
[00:20:59]Igen.
[00:21:02]Doktor, gyors megoldás az van, az van a kabátodon, nem?
[00:21:06]Tehát azért néha azért beszélgetni is szoktunk a a páciensekkel.
[00:21:08]Nem vagyunk teljesen gonoszak.
[00:21:11]Zavar téged ez a megbéjegzés egyébként?
[00:21:16]Vagy úgy, hogy kórházba dolgozol?
[00:21:18]Igazából már tök mindegy.
[00:21:20]Engem semmilyen szinten nem zar a megbézés, és ez egyébként valószínűleg egy pszichiátriai diagnózis velem kapcsolatban, de de én úgy vagyok vele, hogy tehát aki azt akarja, hogy szeressék őt a a páciensei, hogy népszerű legyen, az rossz szakmát választott.
[00:21:35]Tehát nem ez itt nem ez a cél.
[00:21:37]Nyilván jól esik az egomnak meg a nárcisztikus visszacsatolásnak, hogyha most lenne pár politikus, aki bólogatna, hogy Igen, igen, ez nagyon igaz a srácnak.
[00:21:46]Nagyon igazi van.
[00:21:46]Ha szeretnek, az rossz jár.
[00:21:51]A az a cél, hogy hogy jobban jobban érezze magát a a páciens.
[00:21:53]Az egyetlen és a többi az plusz.
[00:21:57]Csináltam egy ilyen diát, ahol betettem egy-két olyan pszichológust, akik tök híres pszichológusok, de hogy valójában nem pszichológusok, hanem igazából pszichiáterek.
[00:22:08]Ami tök érdekes, mert hogy az egész ilyen pszichológia atjai, Jung, Freud, Frank, Jalom, ezek nagyon komoly szereplők és egyébként nem pszichológusok.
[00:22:20]Ez fura egy kicsit, nem?
[00:22:22]Mármint, hogy most nekem van egy pici ilyen ilyen kisebbségérzésem, hogy amikor rájössz, hogy igazából aki föltalálta a szakmádat, az sem a szakmádat képviseli.
[00:22:31]Igen.
[00:22:31]Tehát ez egy ideig amúgy eltett, mire ez úgy igazán ketté vált.
[00:22:34]Szerintem egyébként amúgy szerintem nagyon hiányzik Eriken és a hipnoterap őt a hipnoterápiáról ismerjük meg meg ugye Áron Beck, aki a kognitív viselkedés terápiát talált fel, ők is pszichiáterek voltak.
[00:22:49]Szerintem azért az van, hogy például Freud esetében azért sem arra emlékszünk, hogy ő pszichiáter volt, mert akkor azért a farmakoterápia, tehát a gyógyszerek nem nagyon léteztek.
[00:22:59]Ő egyedül a kokaint használta, és arról még szerintem tehát az az jobb, hogyha az ki is marad a az ő élettörtén azt írta fel mindenre depressziótól kezdve, úgyhogy azt nem baj, hogyha azt elfelejt megint csak olyan, mint a lobotómia, hogy fölteheti a kérdést a terapeuta, hogy működik vagy nem.
[00:23:18]Egy ideig működött.
[00:23:18]Igen.
[00:23:19]Meg kíváncsi vagyok egyébként, hogy Freud idejében milyen volt maga a pszichológus képzés, tehát hogy nem tudom, hogy egyáltalán létezett-e.
[00:23:27]Hát igen.
[00:23:27]Igazából ő volt az első, aki feltette azt a kérdést, hogy mit gondol belülről a az ember.
[00:23:33]Na és akkor itt van egy rangsorolós ilyen kérdés, mert fölírtam annyi témát, amire Gábor itt az előadás előtt azt mondta, hogy ez tök jó, hogyha négy óránk lesz a színpadon, de hogyha másfél óránk lesz, akkor lehet, hogy nem mindenre lesz idő.
[00:23:49]Azt szeretném kérni, hogy rangsoroljátok már ezeket a témaköröket az alapján, hogy miről szeretnétek, hogy a legtöbbet beszéljünk.
[00:24:02]Na, egyébként az alapfelvetés egész jó volt.
[00:24:09]Neked egyébként van specialitás?
[00:24:12]Van ilyen egyáltalán egy specialitás?
[00:24:16]Igen, hát én tehát amúgy én én alapvetően személyiségzavarokkal foglalkozom, tehát sok borderline zavar, meg amúgy nekem a nárcisztikusokkal is nagyon jó élményeim vannak, de terápiás szinten.
[00:24:33]Úgyhogy nekem ez a ez a speciális, mert ők nem szeretnek sokan dolgozni, mer tényleg egy fura társaság ez az ilyen pszichiáterek, fura dolgokat szerettek.
[00:24:40]A nárcisztikusakkal miért vannak tök jó élményeid?
[00:24:43]Tehát ugye velük, tehát egyrészt az van, hogy velük azért nem szeretnek sokan dolgozni, mert ott sokszor a a dominanciáról szól a az egész történet.
[00:24:54]Tehát nekem is volt már olyan olyan páciensem, aki ugye azzal kezdők, hogy letegeznek, hogy mutassák, hogy ki a főnök.
[00:25:00]Ö és volt ilyen páciensem, aki nyilván ezzel kezdte, hogy hogy nem tudom, lerakott egy egy kötegnyi pénzt, nem tudom, mondjuk 3 millió Ftot az asztalra, elmondta, hogy ilyenolyan most nem mondom nevét, rapperrel van jóban, aki majd meglátogatja őt, és hogyha ez nekem nem tetszik, mert látogatási tilalom volt, akkor majd beszél a a főnökömmel, vagy a miniszterrel.
[00:25:21]És ezt ugye sok embernek nem tetszik.
[00:25:23]a nárcisztikusokban, amit én mégis szeretek, vagy tehát ami ami szerethetővé teszi őket, ugye van egy ilyen kicsit ilyen istenkomplexusuk.
[00:25:31]Én vagyok a legjobb, egy szuperhős vagyok, és hogyha én szuperhős vagyok, akkor nyilván az is a feladatom, hogy az egész világot megmentsem.
[00:25:38]És valahogy azt veszem, hogy bizonyos szituációkban, tehát hogyha valaki nem áll az útjukban, akkor azt nem eltörölni akarják, hanem még még több empátiát is tanúsítanak az irányában, mint más.
[00:25:49]Kevésbé cinikusok, mint az átlag.
[00:25:51]És eh amúgy tudok kapcsolódni néha.
[00:25:55]Ja, te Ausztriába dolgozol, tehát ezek ilyen osztrák nárcisztikus emberek.
[00:26:01]Nálunk ez teljesen másképp működik.
[00:26:03]Tehát itt azért nem nem mindenki akar megmenteni mindenkit, aki nárcisztikus.
[00:26:11]Na de akkor menjünk is bele ebbe.
[00:26:11]Itt mit kezdtem elszállni az AI-al.
[00:26:13]mondtam, hogy legyen olyan mosolygósabb, hogy mert egy kicsit komoly a téma, és akkor úgy voltam vele, hogy ezzel úgy higítok rajta, hogy hogy úgy mind a ketten mosolygunk.
[00:26:27]Betegségcsoportok diagnosztizálása és kezelése.
[00:26:33]Egy olyan kérdést tennék föl nektek, hogy szerintetek nektek van-e bármilyen ilyen diagnosztizálható zavarotok?
[00:26:40]Tehát Gábor találna-e bennetek valamit, hogyha megvizsgálna?
[00:26:45]Vha sokkal kevesebb itt a nárcisztikus, ugye, mint Ausztriában.
[00:26:51]Mégis mégis csak egy sokkal jobb közeg.
[00:26:54]A nárcisztikusok azt mondják, hogy van pszichiátriai bajuk, de nem a nárcisztikus zavar.
[00:26:57]Amúgy ők ők azzal jönnek általában, hogy minden nem értik.
[00:27:02]Minden tökéletes, doktor úr, amikor már magáznak.
[00:27:04]Ö minden tökéletes az életemben.
[00:27:09]Milliókat keresek, cégvezető vagyok, a legjobb nőket megkap megkapom.
[00:27:12]Tehát 90%- a nárcisztikusoknak tényleg férfi amúgy.
[00:27:16]Fantasztikusak a szüleim.
[00:27:16]Mi a fenénért vannak pánikrohamaim egész nap?
[00:27:22]És akkor elkezdünk gondolkodni, és egy idő után rájövünk, hogy talán amit felépítettek maguknak valóságot, az az nem annyira nem annyira tükrözi azt, ami tényleg van.
[00:27:33]Illetve még egy kérdés.
[00:27:36]hogy szerintetek ezeket a mentális problémákat mi okozza itt?
[00:27:38]Itt ez a hármas felsorolás ez úgy mennyire valid?
[00:27:45]Ez a biopszichoszociális modell, úgyhogy nem tudom, akkor hagyjuk, hogy szavazzon a közönség és után mondjon, vagy befolyásoljam őket közben.
[00:27:51]De na ez jó, ez szuper, szuper.
[00:27:54]Ez ez ez a legmodernebb szemlélet.
[00:27:59]Mind a három faktort kell terápizálni.
[00:28:03]Érdekes, mert ugye szerintem vannak különbségek annak a függvényében, hogy milyen tünetről beszélünk.
[00:28:10]És amit mostanában így én így olvasgattam meg figyelgettem, azok az úgynevezett szociogén ilyen diagnózisok vagy betegségek, tehát hogy olyan jellegű problémák, amik nem genetikai eredetűek, vagy nem a normális módon alakulnak ki, hanem valahogy a társadalom alakítja ezt ki.
[00:28:30]És itt akit én olvastam ezzel kapcsolatban, ő például ezt a gender disfóriát említette, hogy hogy ez egy olyan dolog, aminek nagyjából már régóta meg van határozva, hogy körülbelül milyen előfordulási aránya van.
[00:28:52]És és mondjuk Amerikában ennek iszonyatosan megugrott az előfordulási aránya olyan emberek esetében is, akiknek semmilyen fiatalkori erre utaló jele nem volt.
[00:29:05]találkozol ilyennel, vagy mi a véleményed egyébként erről, hogy hogy mintogyha fura dolgokat kezdene el kialakítani a társadalom, akár TikTok trendek, vagy hogy azt gondoljuk, hogy több figyelmet kapunk akkor, hogyha nekünk van valamilyen diagnózisunk, vagy mások vagyunk, mint a többiek.
[00:29:24]Ez egyfajta ilyen menekülőút?
[00:29:32]Ugye nagyon nagyon nehéz megmondani, mert mert tehát rengeteg olyan szituáció van, ahol egyébként a gender disfórián is, hogy hogy amit lehet, hogy régen gondoltunk egy normál prevalenciának, az az nagyon alul volt sacolva, mert olyan szinten stigmatizálva volt, hogy senki nem merte felvállalni.
[00:29:49]Nehéz.
[00:29:49]Ugye szerintem a a legmarkánsabb példa az egyébként inkább az ADHD-nál van, ahol ahol a 80-as évekhez viszonyítva 50szeresére nőtt a a diagnózisok száma az Egyesült Államokban.
[00:30:02]Például most az iskolás korú fiúknak a 20%-a kap ADHD diagnózist Amerikában.
[00:30:05]A normál prevalencia az inkább 5%, tehát ott négyszeresen valószínűleg túl van diagnosztizálva, és néha lehet, hogy benne van egy Igen, egy egy kicsit az, hogy a hype is, vagy hogy vagy valaki, akinek tehát magyarázatot kap igazából a problémájára, az amúgy megnyugtató is tud lenni, hogy van egy neve a dolognak.
[00:30:27]Nézzük az első fő témakört.
[00:30:27]Ez a depresszió.
[00:30:31]Itt éppen én diagnosztizálok téged.
[00:30:36]És a depresszióval kapcsolatban igazából fölírtam pár kérdést, hogy hogyan veszed észre azt, hogy az ami van, az már depresszió és nem mondjuk kiégés, vagy valaki rosszul érzi magát?
[00:30:53]Mik azok a tünetek, ahonnantól kezdve depresszióról beszélünk?
[00:30:56]Mert ez egy olyan dolog, ami szerintem azért nem kristálytiszta mindenki számára.
[00:31:04]Igen.
[00:31:04]Tehát, hogy a a depresszió az nem nem simán az, hogy hogy rossz kedvem van, hanem ez egy huzamosabb ideig fennálló rossz kedv, ami ami igazából állandóan jelen van.
[00:31:13]És egyébként még van egy rakadt tünet, tehát hogy anhedónia, örömérzetet nem tudok nem tudok megélni, motiváció, hiány, alvászavarok, evészavarok, tehát nagyon-nagyon sok minden van, van egy keretrendszer, tehát vagy igazából vannak kritériumok, aminek meg kell felelni, hogy ennyi és ennyi jelemnek meg kell lennie benne, hogy hogy megkapta a diagnózist, több mint két hete fennáll a nap túlnyó részében, de valójában az, hogy hogy egy funkcióum romlás van, tehát hogy már nem tudom ellátni a feladataimat, és az is, hogy nem egy közvetlen kiváltó ok van, tehát most nem azért rossz a kedvem, mondjuk egy hónapja, mert nem tudom, elvesztettem a munkámat.
[00:31:56]szintén kérdéssel folytatom, mert ez egy érdekes adat, hogy volt-e az elmúlt egy évben súlyos depressziós epizódja valakinek, mert mert 2000 2010 óta ezeknek a megjelenése elkezdett nőni.
[00:32:18]ugye 2010 környékén jött be a social médiában a az Instagramnak ez a fajta ilyen szelfirésze.
[00:32:28]Sokunknak egyébként így elkezdett javulni nagyjából két hete, tehát többet szerettem volna erről beszélni, hogy segíts egy kicsit nekem, de hogy most úgy jól vagyok, azt kell, hogy mondjam.
[00:32:41]De a viccet félretéve a tini lányok esetében Amerikában a depresszió előfordulása, tehát azoknak az embereknek a száma, akik azt mondták, hogy az elmúlt egy évben volt súlyos depressziós epizódom, megháromszorozódott 2010 óta, úgyhogy azelőtt ez a görbe lapos volt.
[00:32:57]Szóval, hogyha valamire hatással van a társadalom és az élethelyzet, és egy picit talán kevésbé a genetika, vagy hát most úgy tűnik, hogy jobban a a társadalom és az élethelyzet, akkor az lehet, hogy a depresszió és lehet, hogy a szorongás.
[00:33:19]Hm.
[00:33:19]A a depresszió az az tipikusan egy olyan zavar, ahol ahol szerintem ez ez a három faktor testvériesen megosztozik.
[00:33:30]Tehát hogy ugye azt látjuk, hogy ha valakinek mondjuk van egy ikertestvére, aki depressziós, visszatérő depressziója van, akkor körülbelül az iktesújának ugye genetikailag megegyeznek.
[00:33:41]Ühüm.
[00:33:43]Tehát az egypetéekről beszélünk.
[00:33:43]Itt olyan kutatásokról van szó, ahol a környezeti hatás ki van szűrve.
[00:33:48]Tehát, hogy nem együtt nőttek fel, tehát három napos korukba kábézem három nap a a cutf, akkor adoptálták őket.
[00:33:55]Tehát nem ugyanaz a környezet.
[00:33:57]És azt látni, hogy kábé kétszeres a a rizikója annak, hogy a ő is depressziós legyen, ha az ikertesója is az.
[00:34:04]És ez egy ez amúgy soknak tűnik, de nem annyira.
[00:34:10]Tehát, hogy az igazi genetikai komponens az mondjuk a bipoláris zavarnál vagy a skizofréniál vannál van, ahol körülbelül 50szeres lesz a rizik rizikóm, hogyha ha az ikertásomnak is az van.
[00:34:18]Úgyhogy itt itt rengeteg környezeti hatás van.
[00:34:24]Nyilván most azért a világban történik néhány dolog, ami ami ezt elő tudja hozni.
[00:34:29]Most a klímaszorongástól kezdve a háborúkon át.
[00:34:31]Tehát egy egy nagyon picit kérdezősködhetek ennek a neurobiológiai hátteréről?
[00:34:37]Ühüm.
[00:34:37]Abszolút.
[00:34:41]Hát a a depresszió egyébként én a depressziót meg a szorongást azt úgy nagyjából együtt szoktam kezelni.
[00:34:47]Ezt tudom, hogy ez amúgy nem teljesen ortodox, tehát hogy most nem tudom, remélem, hogy hogy nem ülnek szakorvosok itt a nézőtéren, de tehát ezek külön Bno kategóriák amúgy, de én nagyon együtt szoktam kezelni, mert mert azt érzem, hogy nagyon nehezen elküldthető, tehát hogy biztos ezt okos emberek kitalálták a WHO-nál, de laboratóriumi körülműködött biztos lehetséges, hogy valakinek baromi szar a hangulata évek óta, és közben semmit nem szorong, vagy hogy szorongásos zavaron van, pánikrohomok gyötörnek.
[00:35:16]és tök happy vagyok és minden jó.
[00:35:17]Én ilyennel ritkán találkozom.
[00:35:19]Tehát ez nekem azért nagyon hasonlóan max azt különbözteti meg a szorongást, hogy egy depresszióban inkább a múltan szoktunk ruminálni.
[00:35:28]A szorongásos zavarokban meg inkább a jövőtől de mindegy.
[00:35:30]Tehát az a neurobiológia háttere, hogy úgy mondom, hogy sokáig ez a szerotonin teória élt.
[00:35:38]Az volt a a gondolat, hogy egy csökkent szerotoninszint van bizonyos agyi régiókban.
[00:35:43]És ez itt a boldogsághormon lenne, és emiatt rossz a kedvünk.
[00:35:46]Ez ugye a 60-as évektől élt ez a teória.
[00:35:49]Ez nem teljesen hamis, de azért megtölni látszik, tehát hogy hogy azért ez ennél sokkal komplexebb, mert sajnos az is történik, hogy a krónikus stressz hatására azt már talán említettem, bizonyos agyi régiók egyébként a hipokampusz, tehát a memória területe elsorvad.
[00:36:08]elsorvad és plusz a az idegsejtek közti kapcsolatok is a dend a szinapszisok szintén elsorvadnak, visszahúzódnak és az agyi plaszticitás, az agyi rugalmasság lecsökken.
[00:36:20]Tehát benne ragadunk nagyon rigid rumnatív gondolatokba.
[00:36:25]Hogyha ezt ezt talán egy példával tudnám tudnám ö illusztrálni, hogyha az agyat úgy képzeljük el, hogy az egy kert vagy egy erdő, akkor az idegsejtek lennének itt a a levelek, a falevelek.
[00:36:38]A gyökerek azok a szinapszisok, tehát a kapcsolódás ez az agyiirugalmanság, a plaszticitás és a tápanyag az pedig lehet szubsztrál vagy víz.
[00:36:50]az pedig legyen a szerotonin.
[00:36:50]És innen lehet érteni azt, hogy egyébként az SSRI molekulák, az antidepresszívumok, amik megemelik a szerotonin szintet, és egyébként nagyon gyorsan, tehát egy nap alatt visszaáll egy normálotoninszint, nem fognak rögtön hatni, sőt eleinte még rontanak is, mert hogyha én egy kiszáradt kertet meg meglocsolok, hiába áll helyre a vízszint, azért a a korhatfának falavileknek idő kell, hogy kinyíljanak, és ez egy négy hat hét, és akkor áthúzalózódik az áthúzalózódik az agy, és ki tudunk lépni jobban ezekből a gondoltkörökből.
[00:37:24]Tehát itt azért többről van szó annál, mintogy próbáld meg jól érezni magad, vagy gondolj jó dolgokra.
[00:37:29]Tehát, hogy itt tényleg van egy ilyen olyan kiszáradás, hogyha ebben a helyzetben te rosszul érzed magad, akkor az nem csak az, hogy így mit tudom én, pont egy rossz dolgot néztél a tévébe, vagy nem a megfelelő dolgokra gondolsz.
[00:37:43]Tehát azok, akik azt érzik, hogy mintogyha fizikailag képtelenek lennének bizonyos érzelmekre, akkor ez az érzés, ez valid.
[00:37:55]Ez valid.
[00:37:55]Ezt jól érzi, tehát hogy strukturálisan lehetnek már gondok igazából az agyban, de szerencsére reverzivil is egyébként, tehát visszafordítható.
[00:38:04]A szorongás és a depresszió esetében a gyógyszeres kezelés az ugyanaz.
[00:38:11]Ez tök jó kérdés, mert igazából pont ezért is kezdem a kettőt együtt.
[00:38:13]Ugye a szorongásban meg most leegyszerűsítve az történik, hogy az Amigdala a félelmözpontunk, ami nagyon hasznos, tehát hogy ez ami veszélyhelyzetben megment minket a veszélytől, túl aktív, tehát olyankor is veszélyre figyelmeztet minket, amikor igazából semmi nem történik.
[00:38:27]És és azáltal, hogy feloldjuk ezeket a negatív rumináló gondolatokat, az kihatással lesz erre a erre a rendszerre is.
[00:38:35]Tehát leginkább a gyógyszeres kezelése az amúgy ugyanaz kellene, hogy legyen, de sajnos nem az, mert létezik egy gyógyszerkategória, szerintem azt lehet, hogy mindenki hallott már róla, a Benzodepinek, a Frontin és a Jórek frontin és a és a társai.
[00:38:55]sikerült a félvilágot függővé tenni, amik amik igazából olyan gyógyszerek, hogy bizonyos gabare receptorokat aktiválnak, ez behúzza a féket és megnyugszunk.
[00:39:06]Tehát a benzodiazepinnek van kettő hatalmas nagy előnye és kettő még nagyobb hátránya.
[00:39:11]Az előny az, hogy működnek, működnek és gyorsan beveszem a tablettát.
[00:39:16]Fél óra múlva jól vagyok.
[00:39:16]Nem kell heteket vagy hónapokat várni, mint az antidepresszánsoknál.
[00:39:21]A másik, hogy viszonylag biztonságosan lehet őket használni.
[00:39:25]A terápiás ablak az széles.
[00:39:29]Tehát aközött a dózis között, amit én beadok és hatásos, és akött, ami toxikus, tehát meghalok, elég nagy a mozgástér.
[00:39:35]Tehát igazából itt egy olyan gyógyszerről van szó, ami működik, és nem halunk bele.
[00:39:40]Tehát, hogy ez ez egy jó dolog.
[00:39:41]A probléma az az, hogy van kettő hatalmas nagy hátrány.
[00:39:44]Az egyik az addikció, a másik meg a tolerancia.
[00:39:47]Tehát, hogy egyre többet kell belőle bevenni ugyanaz a hatáshoz.
[00:39:52]Ez olyan egy picit, mint a tüneti kezelés, vagy vagy az okoknak a kezelése, mondjuk, hogyha az SSRI meg a Benzo között különbséget teszünk, mert az egyik az egy hosszú távú és talán végleges, permanens tehát hogyha neked visszajönnek a leveleid, akkor utána azt mondod, hogy ezeket a gyógyszereket el lehet engedni, nem?
[00:40:12]És igen, de azért azért annyi megkötés szerem az SSRI-okhoz is kell még egy jó kertész is, aki aki elintézi azt, hogy utána rendben legyen a kert, és ez lesz a pszichoterapeuta, és akkor leszünk rendben.
[00:40:26]És akkor a cél az lenne, hogyha kijöttünk az ördögi körből, akkor el lehessen hadni hagyni ezeket a gyógyszereket.
[00:40:37]Itt itt átmegyünk akkor a szorongásra.
[00:40:41]Ez ez már én vagyok.
[00:40:46]Itt hát itt igazából ugyanezeket tettem, akartam volna föltenni, mint kérdés, de akkor egy picit erről már beszéltünk, hogy szerintem nagyon sok embernek az az elképzelése ezekről a gyógyszerekről, mint amit mondtál a a Benzodia epinekről, hogy így nagyon rá lehet csúszni, nagyon nagy probléma, lóruggás az egész, teljesen zombi leszel tőle, megváltoz tőle, nem lehet veled beszélni, és hogy akkor mindegyik ilyen, de hogy azért jó pár gyógyszer van, amire amikor ketten beszélgettünk, azt mondtad, hogy nem fog toleranciát kialakítani, vagy nem fog függővé tenni.
[00:41:26]Ugye ennél a Benzónál az egyik ilyen ismert ember a Jordan Peterson esetében van ez egy csomószor benne, hogy ő a mai napig egyébként ezzel szenved, és hogy vannak mindenféle ilyen túlmozgásos tünetek, meg Oroszországba ment valamilyen hiperbrutál kezelésre, hogy erről így leszedjék, és hogy vannak emberek, akik soha nem fognak tudni erről eljönni.
[00:41:55]Ez azért iszonyatosan félelmetes, nem?
[00:42:00]Csak nekem?
[00:42:01]Nem, ez egy félelmetes dolog.
[00:42:01]Egyébként a Jordan Peterson az iskola példája, hogy Benzodepint, hogy nem szabad felírni.
[00:42:07]Ő az az a történet, hogy a a felesége rágbeteg volt és emiatt szorongott és ezért felírták neki a gyógyszert.
[00:42:15]A feleség egyébként meggyógyult azóta, ő pedig függő maradt.
[00:42:19]Tehát itt egy átmeneti élethelyzetről volt szó, nem lett volna szabad felírni amúgy ez a sztereotípia, tehát hogy ha konkrétan az antidepresszánsokról beszélünk, egyébként nagyon sok probléma van velük is.
[00:42:32]Tehát ez egyéb a legfőbb probléma az az, hogy sokszor nem működnek, vagy ha működnek, akkor baromi sok ideig tart.
[00:42:36]Ez a fő probléma egyébként nek, hogy minden nap kell szedni hosszú ideig, mellékhatásai lehetnek testi meg pszichés mellékhatások.
[00:42:43]Ez a fő probléma az antidepresszánsokkal.
[00:42:47]Hogyha az a félem, hogy függővé telsz, akkor ott ott viszont én viszonylag meg tudok nyugtatni mindenkit.
[00:42:54]Tolerancia sem alakul ki.
[00:42:54]Én dolgoztam egy egy ideig egyébként rezidensként addiktológián, és és én mindennel találkoztam, tehát hogy az emberek tényleg tényleg minden baromságra képesek ráfüggni.
[00:43:09]Most a hajlagtól kezdve, tehát hogy olyan molekulákra, amik csak most jöttek ki, én még nem ismerem.
[00:43:16]Lehet, hogy olyan molekula, még nem is létezik, de már függőek.
[00:43:19]Mindent meg lehet szerezni az utcán, a világ végére is elmennek érte.
[00:43:25]De én életemben nem, tehát tényleg nem találkoztam olyannal, aki mondjuk hajnali háromkor felkelne az ágyából cravingbe, és elmenne a világ végére egy sikátorba, vagy egy dealertől skippát, vagy vagy szert vásárolni.
[00:43:35]Tehát, hogy ez ez nem létezik.
[00:43:41]Milyen esetekben írsz föl mégis ilyenben zodiazepin gyógyszereket?
[00:43:45]Ez olyan dolog, amitől teljesen távol tartod magad, vagy van olyan szitu, amikor azt mondod, hogy akkor most erre a lórúgásra van szükség még akkor is, hogyha komoly kockázatot vállalunk ezzel?
[00:44:02]Én szerencsére a lórúgásos verziót nekem nem most nem kell már annyira alkalmaznom, mert már én nem tehát én nem mondjuk zártosztályen dolgozom, de amúgy kettő esetben látok értelmét a a benzodia zepének most leszűkítve.
[00:44:12]Az egyik azok, akik akut pszichiátrián dolgoznak.
[00:44:16]Olyan előfordulhat, hogy mondjuk a a beteg totál agitált állapotban kerül be, semmit nem lehet róla tudni.
[00:44:24]De szüksége van valamilyen gyógyszerre, hogy hogy megnyugodjon.
[00:44:26]És ilyenkor a benzodepin az egy rövid időre nem egy rossz megoldás, mert mert ugye lehet, hogy képtelensége egy vérvételt elvégezni rajta, vagy egy EKG-t megcsinálni, és és akkor nagy biztonsággal be lehet adni, nem fog belehalni, kivel, hogyha mondjuk máj transzplantált lehet, vagy vagy légzésensége van, de amúgy nem.
[00:44:45]Ez az egyik.
[00:44:48]Én mikor használom?
[00:44:48]Én leginkább talán csakis pánikzavarban szoktam, de nem nem úgy, hogy farmakoterápiás céllal, hanem inkább azt mondom, hogy jó, oké, tegyél el egy tablettát a pénztárcádba, és végszükség esetén ez egy utolsó mencsvár lehet, hogy hogy megnyugtasson téged.
[00:45:08]Tehát, hogy az ember ne tehát ne az legyen, hogy otthon marad a szorongásaival, hanem csinálja tovább a hobbijait, ne féljen attól, hogy elmegyek egy koncertre és és összeomlok.
[00:45:16]csinálja, amit amit szeretne, ami egyébként segít a pánikzavarban, és ez megakadályozza az anticipatórikus szorongást, tehát az attól való félelmet, hogy jön a következő pánikroham, ami általában ki is váltja azt a pánikrohamot.
[00:45:27]Tehát én inkább pszichoterápiás céllal, de jól elmondom, hogy hogy ne használjas igaziból, ha lehet, és hogy rá lehet függni.
[00:45:34]Tehát, hogy van egy ilyen fegyver a táskádban, amit így tudsz használni, hogyha olyan helyzet van, és emiatt nem is fogsz ilyen helyzetbe bekerülni, merthogy nem görcsölsz rá arra, hogy nagyon-nagyon rossz dolgok fognak történni, amit nem tudsz kontrollálni.
[00:45:50]Valami ilyesmi.
[00:45:52]Pontosan.
[00:45:52]Meg hogy meg, hogy csinálod a hobbijaidat, tehát új élményeket gyűjtesz, nem maradsz benne a ruminatív gondolataidban.
[00:46:00]Hát a szorongással kapcsolatban szeretnék föltenni egy kérdést még.
[00:46:01]Ugye ilyen szinten szokták ezt így szétosztani a kérdőívekben, és mostanában szintén 2010 óta ezek a számok is nagyon-nagyon sokat nőttek.
[00:46:18]Tehát, hogy most itt amerikai kutatásokról van szó, a fiatalok esetében ez ilyen 50% fölötti megjelenés azoknál, akik legalább a napok felében vagy mindig éreznek ilyen szorongást.
[00:46:36]Van egy ilyen könyv, hogy a szorongó nemzedék, ezt ugye sokszor szoktam így ajánlani is.
[00:46:40]Itt nem annyira van öröklődő hatás, ugye?
[00:46:44]Vagy van?
[00:46:48]Elég elég has, mint a depressziónál.
[00:46:51]Egy kicsit kiksebb a a az arány egyébként.
[00:46:57]Tehát a szorongás azért egy tákatória, mert például tehát azért azért lehet például fóbiáktól is szorongani, vagy vagy OCD, tehát kényszer zavarokban is előfordul a szorongás, és ott azért van gátikai komponens.
[00:47:10]Nyilván, hogyha azért szorong, mert mondjuk traumák értek minket, akkor az már nem genetikus.
[00:47:17]Te próbált már ilyeneket egyébként?
[00:47:19]Márhogy Benzodia zepin?
[00:47:21]Ühüm.
[00:47:21]Én próbáltam igazából nagyon-nagyon régen akkor, amikor a a az orvosi egyetemre jártam, nagyon-nagyon szorongtam egy vizsgától.
[00:47:32]Be is vettem már nem tudom melyiket.
[00:47:34]Asszem nem frontin volt, már nem emlékszem melyiket.
[00:47:35]És van a benzod zepéneknek egyébként olyan mellékhatása, amit úgy hívnak, hogy anterográd memória vesztés.
[00:47:42]Ez azt jelenti, hogy amit nemrég tanultam meg, azt elfejtem.
[00:47:47]Úgyhogy a vizsgát azt elszúrtam, de legalább nem zavart a dolog.
[00:47:49]Tehát, hogy igazából azóta nem nagyon vettem be.
[00:47:54]Itt a Xanax is ebbe a kategóriába tartozik, ugye?
[00:47:58]Én én voltam egy szemműté szerintem ilyen másfél évvel ezelőtt, és először azért nem szerettem volna ezt a szemműtétet megcsinálni, mert azt mondták, hogy mindenképpen kötelezően be kell venikanaxot hozzá.
[00:48:07]És akkor mondtam, hogy ez nekem picit ilyen diszkomfort, de aztán annyira zavart már ez a cilinderes szemem, hogy végül elmentem, úgy voltam vele, hogy jó, akkor jó pszichológus leszek, kipróbálom ezt a dolgot, és akkor megnézem, hogy milyen.
[00:48:23]És akkor adtak ebből egy pici darabkát, vagy hát teljes darabkát, de hogy kevés volt benne a hatóanyag.
[00:48:28]És úgy kezdtem el érezni magam tőle, mint így elalvás előtt, amikor vagy a üzlettársam elkísért, hogy ott ne unatkozzak órákon keresztül.
[00:48:38]És akkor ő elővette a laptopját, és így kérdezősködött, hogy na esetleg erről az árazásról így tudunk beszélni, vagy ilyesmi, és és én meg teljes izébe voltam, hogy így figy egyáltalán nem tudok figyelni semmire.
[00:48:52]És mire bementem a szemműtétre, befeküdtem a erre a műtőasztalra, én olyan állapotban éreztem magam, mint aki konkrétan képtelen parázni.
[00:49:03]Teljes mértékben képtelen voltam parázni.
[00:49:06]És utána így fölfeküdtem, és akkor jött ez a lézer, és mondták, hogy ja, ez egy picit így fura lesz.
[00:49:13]És akkor így belesercegett így mindkét szemembe, amikor így éreztem a szagát, tudod, ennek és és utána így pik, mint a tejüveg mind a két szemem.
[00:49:23]Mondták, hogy ja, ez most így levál a lebeny, úgy, hogy ez most így ne ijedjek meg, mert így kábé megvakulok egy, de hogy utána az majd így jobb lesz.
[00:49:31]És arra azt mondtam, hogy szerintem most én szerintem most rohadtul paráznék, hogyha hogyha bennem ez nem lenne.
[00:49:39]Nagyon fura érzés, hogy úgy állok ehhez az egészhez, hogy jó, hát nem tudom, megyünk tovább.
[00:49:49]És és közben meg ugye azok, akik csinálnak 500000 darab ilyen szemműtétet, ezek az asszisztensek meg dokik teljes izé hétköznapi beszélgetésben vannak, hogy így ú ezt elrontottam, vagy hoppá meg ilyen olyan dolgokat mondanak, amiket nem jó hallgatni, hogy mondom, ez enneki most így nem így kellett volna történnie.
[00:50:09]Ja, nem, azt nem arra mondtam, csak itt véletlenül elütöttem valamit a gépen, és nem éreztem semmit.
[00:50:17]Nagyon-nagyon fura érzés volt, és nekem egyébként ijesztő, mert mert úgy éreztem, hogy ténylegesen tompább vagyok, és szerintem aki ilyeneket szed, azoknál látszik, érződik, hogy egy picit így tompábbak.
[00:50:37]Azért azt azt hozzá kell tenni, hogy amúgy a a Benzó diazepinek szinte ugyanazt a ugyanokat a receptorokat aktiválják, mint egy nagyon ismert legális anyag, ez az alkohol.
[00:50:52]Tehát, hogy csak nyilván nem érezzük közben a részegséget, de szinte ugyanúgy hat.
[00:50:57]Tehát ezért értjük is azt, hogy miért nyugtat minket, miért hat, miért működik, és hogy miért tesz függővé.
[00:51:02]Csak ugye, hogyha valaki neki rá egy orvos írja fel a a frontintt és úgy kapkodja, mint a cukrot, akkor az nem merül fel benne.
[00:51:10]Ez kábé olyan, mintogyha most én feleseket tolnék egész nap.
[00:51:15]Tehát ez ez benne igazából a a veszély, de nyilván nem az ördögműve, tehát alkoholt is lehet inni, és nem lesz attól mindenki alkoholista.
[00:51:23]Egyébként következő nagy topik az ADHD.
[00:51:24]Itt itt már megváltoztatott téged egy kicsit így a De hogy ezzel a most egyébként nagyjából leképezi azt, ami így fordítva történik.
[00:51:36]Tehát én vagyok egy kicsit ez az ilyen távolba révedő, hogyha lenne a kezemben egy ilyen fidget spinner, akkor azt így pörgetném, miközben éppen te beszélsz, hogy így tartsam magamban a fókuszt.
[00:51:45]Én ezzel kapcsolatban diagnosztizálva voltam.
[00:51:52]Ezt nagyon nehézen veszik észre rajtam az emberek.
[00:51:55]Tehát nagyon nagyon fürkészni kell engem, hogy ez így feltűnjön, hogy én figyelem, zavaros vagyok, meg így dobolok a kezemmel.
[00:52:05]A feleségem számára szokott néha így meglepő lenni, hogy tényleg egyetlen egy szóra nem emlékszel arról, amiről beszéltünk.
[00:52:12]De hát válaszolgattál a kérdéseimre, és mondom, nem, egyszerűen nem.
[00:52:17]A kérdésem most így megváltozott szerepben az az, hogy milyen érzés nem ennek lenni, vagy milyen, vagy vagy milyen érzés?
[00:52:32]Az, hogy milyen érzés annak lenni, az is lehet, hogy érdekes az emberek nagy része számára, de hogy ez micsoda, miben nyilvánul meg, miatt, és hogy mi a különbség egy ADHD-s és egy nem ADHD-s között.
[00:52:50]Ugye egyrészt az, hogy hogy milyen érzés lehet, az az szerintem nagyon nehéz, mert itt egy hát hivatalosan egy idegrendszeri fejlődési rendelenségről van szó.
[00:52:58]Tehát gyakorlatilag gyerekkor óta fönnak a tünetek.
[00:53:04]Nagyon-nagyon nehéz azt elküldt egy idő után, hogy mi az, ami a személyiségem része már, és mi az, ami az ADHD miatt van.
[00:53:10]Sokan már a személyiségűnek érzik a érzik a dolgot.
[00:53:12]Nehéz elképzelni.
[00:53:15]Leginkább olyan érzés egyébként, hogyha megszűnik az ADHD, erről szoktak beszámolni a tünetek, hogy hogy leáll egy ilyen örökösen működő, idegesítő belső hang.
[00:53:25]Arról van szó, hogy az ADHD-ban az ADHD-s agy másképp működik, mint a mint a a tipikus agy, a neurotipikus agy.
[00:53:34]Az történik, hogy egy bizonyos agyi régióban ez a prefrontális kortex, a homloklebeny, ami egyébként itt van, alul működik.
[00:53:40]alulműködik, mert kevés dopamint és kevés noradrenalint kap.
[00:53:45]Emiatt nem tudja ellátni a funkcióit.
[00:53:48]A fő funkciói az a strukturálás fókusz fenntartása, impulzus kontroll.
[00:53:54]Gyakorlatilag egy vez úgy működik, mint egy vezérigazgató, vagy mint egy egy karmester.
[00:53:58]Ő az, aki a többi agyi régiót összehangolja, hogy azok jól működjenek.
[00:54:04]És miután ő nem jól működik, minden kicsit anarchikusan történik.
[00:54:09]Plusz olyan alsóbb rendű agyirégiók, struktúrák veszik át az irányítást, mint például a a limbikus rendszer, a a jutalom, tehát a jutalmazó rendszer, amik ami ahhoz fog vezetni, hogy igazából csak akkor tudunk majd igazán fókuszálni, hogyha olyan dolog történik, ami baromira érdekel engem, vagy vagy öröm azonnali örömszerzéssel jár.
[00:54:29]Ez mutat egyébként ez ez magyarázza az addikciós rizikókat.
[00:54:33]Akkor viszont nagyon, tehát van egy ilyen hiperfókusz faktor, hogy egy ilyen szuper fókusszá várik ez a dolog, és akkor megszűnik minden állítólag.
[00:54:44]Igen.
[00:54:48]Igen.
[00:54:48]Tehát ez történik, hogy akkor hogyha ha valami engem nagyon-nagyon érdekel, nagyon be akkor beindul a jutalmazórendszer, a dopaminterme és a jutalmazó rendszerben is, de a prefrontális kortexben is.
[00:54:57]És és ilyenkor végre tudok fókuszálni, akkor semmi más nem érdekel engem.
[00:55:02]egyébként ez kicsit hasonlít szerintem a flow élményhez a Csíkszent Michálytól, csak ott az valaminél tudatosabban történik.
[00:55:11]Ez egy olyan dolog, ami túl van diagnosztizálva, vagy inkább egy olyan dolog, amivel nem foglalkozunk eleget?
[00:55:19]Hát is is.
[00:55:19]Is is.
[00:55:19]Ugye az a baj, hogy bizonyos populációkban túl van diagnosztizálva, máshol meg alul van továbbra is diagnosztizálva.
[00:55:30]Felmerült ez, hogy 50szer annyi ADHD diagnózis van ma?
[00:55:32]az Egyesült Államan, mint a 80-as években, meg az, hogy 20%-a az iskolás fiúknak megkapja a diagnózist.
[00:55:38]És ez ugye azt mondá, hogy túl van diagnosztizálva, csak árnyalni kell a képet igazából több szempontból is.
[00:55:45]Tehát egyrészt ez az 50szeres szám, ez arra az időszakra vonatkozik, amikor amikor például a simán inattentív, tehát hiperaktivitás nélküli variáns még nem volt elfogadva gyakorlatilag diagnózisnak.
[00:55:58]Ez az egyik.
[00:55:58]Másrészt, hogy csak gyerekeken, gyerekbetegségnek volt tartva.
[00:56:03]Tehát felnőtteknél nem keresték az ADHD-t.
[00:56:04]Úgy voltak vele, hogy azt kinövi mindenki, ami nem igaz.
[00:56:08]Tehát ez kiderült, hogy nem igaz.
[00:56:09]És és emiatt azért ez magyarázza egy részét a túldiagnózásnak.
[00:56:15]Van az aluldiagnosztizálás, ez főleg azokat érint egyébként manapság is, akik tehát az ADHD-ban csak, hogy tehát hogy itt arról van szó, hogy igazából három nagy komponense van a tüneteknek.
[00:56:24]Van a figyelemhiány, van az impulzivitás és van a hiperaktivitás.
[00:56:29]Ez a motorikus hiperaktivitás, ez a mozgolódok, izgek, mozgok.
[00:56:34]És akinek a hiperaktív verziója van meg, azt észreveszik igazából azt így vagy úgy, de a suliban azért az feltűne.
[00:56:42]Tehát ez tipikusan az a az a kis srác, aki folyamatosan dumálni fog a a mellette ülővel.
[00:56:46]Hiába szólt rá tízszer a a tanárnő, folytatja, fel fog tűnni egy idő után, és akkor utána 30 év múlva podcastet kell, hogy csináljam.
[00:56:54]Ez így elfogadotten társadalmilag.
[00:56:58]Na most ki a hülye?
[00:56:58]Itt vagyok és végigdumálok a mellettem ülő és nem szólhat rám senki.
[00:57:01]És közbe vágsz a másik szobába.
[00:57:06]De igen.
[00:57:06]Tehát hogy ez és aki meg aki meg csak figyelemhiányos, arra meg rásütik, hogy azért rosszak a jegyei, mert buta vagy lusta.
[00:57:11]Tehát, hogy ez még most is megvan egyébként az alud diagnosztizáltásága.
[00:57:18]Van egy ilyen, hogy maszkolás, van egy ilyen, hogy maszkolt ADHD.
[00:57:20]És talán emiatt nem tekintjük annyira fontosnak, merthogy ezeknek az embereknek a jelentős része az teljesen funkcionális tud lenni azokban a helyzetekben, amikor pedig nehezebb, akkor talán fel sem fogjuk, hogy ez most így nekünk nehezebb.
[00:57:38]Oda tudunk koncentrálni bizonyos szegmensekben meg bizonyos szituációkban, csak utána ez nagyon-nagyon fárasztó, tehát nagyon-nagyon ki lehetett ettől fáradni.
[00:57:52]Azt tudod esetleg, hogy mi miatt van az, hogy ez a maszkolás ennyire fárasztó?
[00:57:59]Egész egyszerűen arról van szó, hogy tehát itt a maszkulás az azt jelenti, hogy tudatosan vagy tudattalanul megteszek mindent, hogy a a tüneteket elrejtsem.
[00:58:09]És és ugye itt itt arról van szó, hogy olyan dolgokat kell csinálnom, tehát hogy ami egy nem ADHD-s agynak automatikusan működik, tehát hogy figyeljek a a másikra, vagy hogy úgy üljek végig egy órát, hogy közben nem mozgolók, a lábaim nem mozognak, az annak, akinek ez van, az egy plusz erőfeszítést jelent.
[00:58:27]Tehát, hogy tudatosan állandóan figyelnem kell arra, hogy ne mozogjanak a lábaim, hogy elkandozzok tízszer a figyelmem, akkor mindig mindig újra ráfigyeljek a az emberre.
[00:58:37]Ez mind energia költséges.
[00:58:39]Plusz ugye ez a a perfekcionizmus is is itt felmerül, mint mint probléma, mert itt a perfekcionizmus nem azt fog jelenteni, hogy mindent tökéletesen fogok elvégezni, hanem mindent 100zásszor le fogok ellenőrizni, mert tudom, hogy ha nem teszem, akkor a figyelemhiányom miatt sok mindent el fogok szúrni, mondjuk az adóbevallásomban, nem tudom.
[00:58:57]És és ez baromi energiaigényes.
[00:59:00]Ez körülbelül olyan, mintogyha mintogyha nekem csak egy lábam lenne, de azt azt nem látná senki.
[00:59:07]És én egész nap egy lábon egyensúlyoznék, kívülről nem látszódik semmi, de belülről meg remegek, és napvégére meg ki vagyok merülve.
[00:59:12]Nem lett, nem lehet akkor hozzám szólni.
[00:59:16]De az a lábad meg nagyon erős lesz, ugye.
[00:59:18]Igen.
[00:59:20]Még egy kérdés ezzel kapcsolatban, és itt rá szeretnék térni majd a kezelésre, hogy ha ADHD-s lennél, akkor mernél-e erre gyógyszert szedni?
[00:59:30]Ezt a ezt ezt tenném föl nektek, mint kérdést.
[00:59:37]Neked erről mi a véleményed?
[00:59:37]Van-e esetleg egy ilyen határ, hogy efölött beszélhetünk erről, ezalatt meg alternatív kezelésekben, vagy gyógymódokban, vagy terápiában érdemes gondolkodni?
[00:59:52]És hogyha igen, akkor mind a kettőné kíváncsi vagyok arra, hogy hogy ez akkor hogy néz ki.
[01:00:02]Négy iPhone tűnt el a WC-ben közben.
[01:00:09]Hát ugye azt mondják, hogyha valakinek gyenge, közepes ADHD-ja van, akkor elég lehet a pszichoterápia, ezek kognitív viselkedésterápiák.
[01:00:19]Ha pedig erős, súlyos ADHD-ja, akkor vagy közepes súlyos funkcióromlás több területen, a munkahelyen, a családi életben, akkor akkor már érdemes gyógyszert is.
[01:00:32]De itt az is van a hangsúly, tehát hogy a kettőt egyszerre kell.
[01:00:35]És és azt gondolom, hogy ha ha ilyen súlyosokat tűnnek, akkor kell rá szedni gyógyszert.
[01:00:45]Igazából a a ami történik a gyógyszerek által, tehát a híres ritalin, ez a metilfenidát vagy a lisdaxenxamfetamin, az történik, hogy ezek helyreállítják a prefrontális kortexben a dopamin szintet meg a noradrenit is egyébként.
[01:01:02]Itt az a félelem, hogy hogy ezekre ráfüggünk, tehát hogy hogy mintogyha kábé speedeznénk.
[01:01:05]És nem teljesen abszurd egyébként a a gondolat, mert itt stimuláns gyógyszerekről van szó.
[01:01:15]A a lisdxamfetamin az pé konkrétan egy amfetamin származék.
[01:01:19]Csak ugye az történik, hogy egyrészt egyrészt a nem az van, hogy a normális dopaminszintet emeljük meg eufóikus állapottá, hanem a a hiányt kezeljük.
[01:01:29]Plusz a a ráfüggéstől való veszély az két két dolog miatt sem igazán áll meg.
[01:01:35]Egyrészt azért, mert az, hogy valami egyszer mennyire tesz függővé, az nagyrészt attól függ, hogy egyrészt milyen gyorsan hat, milyen gyorsan emeli meg a dopaminszintet.
[01:01:42]Tehát hogyha valaki felszívja egy csík kokaint, akkor az percek alatt eufikus állapotba kerül.
[01:01:48]Míg például egy lisdexamfetaminnel ez több óra alatt emelkedik és és ilyen puha módon elnyújtva a napra nincs igazán eufóikus érzés.
[01:01:55]Ez az egyik dolog.
[01:01:57]A másik meg, hogy az amfetaminek a speed vagy a kokain, az az a kokain az nem amfetamin, de stimuláns.
[01:02:05]Ők főleg a jutalmazórendszerben emelik meg a dopamint, megemelik a prefrontális kortexbe is, de mondjuk ahhoz, hogy a kokain egy egységgel megemelje a dopaminzintet a prefrontális kortexben, ahhoz mondjuk öt egységgel kell a jutalmazó rendszerben, ahol az eufóriát érzem megemelnie.
[01:02:17]És ezeknél a gyógyszereknél ezek specifikusak a homloklebenyre.
[01:02:20]Ez inkább fordítottan van.
[01:02:24]Ha valakinek ilyen súlyos az ADHD-ja és nem szed rá gyógyszert, akkor ezt minden kutatás egyébként alátámasztja, hogy ott sokkal drasztikus a rizikója, hogy más függőségeket kialakít.
[01:02:34]Lehet ez alkohol, kokain, de egyébként nyugtató kis fura mód, mert a mert a a folyamatos trigger állapotra, az impulzivitásra meg mondjuk ópjátok is segít.
[01:02:44]Nekem ami esetleg így fölmerül az a kávé vagy a nikotin.
[01:02:52]Ezekkel gyakrabban találkozol figyelemzavaros tünetekkel rendelkező embereknél, illetve másképp reagálnak erre, mintogyha nehezebb lenne leállni a nikotinnal, vagy még akár a kávéval is?
[01:03:08]Ez miért van?
[01:03:10]Tehát a a nikotin, tehát a a a cigizés az kötvetett módon ez az acetolin receptorokon keresztül, de az is meg fogja emelni a dopamin és a noradrenalin szintet a prefrontális kortexben, és emiatt javulnak a tünetek egy cigi után.
[01:03:25]Nem tart sokáig, egy 10-15 percig tart a hatás, de ezt naponta mondjuk 20-szor valaki megismétli, az már egy komoly függőség.
[01:03:33]nagyobb, tehát nagyobb, tehát igazából azt mondta, hogy a kérdésedre válaszolva, az ADHDsoknál a a a nikotin függőség, tehát a cigisek aránya kábé két-háromszorosa az átlagpopulációnak.
[01:03:45]Mi a helyzet az ilyen nikotin kiegészítőkkel, mint ez a nikotin párna, vagy tapasz, vagy akármi?
[01:03:50]Ez lehet opció, vagy mi a helyzet mondjuk a CBD olajjal, vagy omega-3-mal, vagy bármi olyannal, ami nem gyógyszer?
[01:04:01]Merthogy a gyógyszerekről szerintem sokunknak az jut eszébe, hogy annak biztos van valami mellékhatása.
[01:04:06]Ugye, ahogy a varázsvilágban mondják, hogy magic always comes with the price, hogy biztos van valami költsége annak, hogy így jobban leszek, másban meg akkor majd rosszabbul leszek.
[01:04:19]Nem tudom, hogy mit fog ez.
[01:04:21]előidézni.
[01:04:21]Hogy kell ezt elképzelni?
[01:04:24]Mennyire komoly egy ilyen gyógyszernek a mellékhatás profilja, és mik azok az alternatív módszerek, amivel esetleg ezen tudsz javítani?
[01:04:36]A tehát a mellékhatás profilje azért az az legtöbbször szív és élrendszeri, tehát hogy miután van közük az amfetaminokhoz vagy legis a stimulánsokhoz, vérnyomást meg tudják emelni szívritmust meg tudják emelni szívrit rritmus zavarokat tudnak okozni, tehát hogy ez van, de azért az tényleg van, hogy másképp hatnak annak az agyára, szervezetére, akinek ADHD-ja van.
[01:05:00]Ha valakinek nincs ADHD-ja és mondjuk speedezik vagy kokainozik, akkor önak az a hatása, hogy jobban fog tudni koncentrálni, de mellette mellette te lesz energiával, önbizalommal, ő lesz a menő gyerek.
[01:05:17]Mindenre képes lesz és eufória, de ha valakinek ADHD-ja van, akkor jobban fog tudni koncentrálni, de megnyugszik mellette.
[01:05:23]Tehát és ez ez ez nagyon így van.
[01:05:26]Tehát, hogy nyilván most nem úgy csináljuk a diagnózist a az irodánban, hogy kiszórok egy kis kokaint az asztalra, és megnézzük, hogy mi az eredmény.
[01:05:34]De ez így megjelenik egy párszor a beszélgetésben, de most már megnyugtatnám a közönségben ülő szüleidet, hogy hogy alapvetően én clean életet élek.
[01:05:47]Pszichózis, ez az, amivel a leggyakrabban foglalkozol, vagy ez az, amivel régebben foglalkoztál?
[01:05:57]Ez amivel régben foglalkoztam, ez gyakorlatilag a pszichiátriai diagnózis.
[01:06:02]Ez az, akiket régen őrültnek hívtak.
[01:06:06]Akkor beszélünk pszichózisról, hogyha az agynak megszakad a kapcsolata a valósággal, valóságtól.
[01:06:12]És ennek egy eklatáns formája az a skizofrénia, ahol nem csak az történik, hogy téveszmék vagy hallucinációk zajlanak le az agyba.
[01:06:21]egyébként itt megint a dopamin aludas, mert a a mezolimbikus rendszerben túl sok dopamin termelődik, és ezért hallucinálunk.
[01:06:27]De az is a probléma, hogy egyébként ugyanúgy, mint az ADHD-nál a prefrontális kortexben túl kevés a dopamin.
[01:06:33]Tehát hogy még az agya logikus gondolkodását is elveszti, nem tudja azt eldönteni, hogy amit most látunk, az most a valóság, vagy nem a valóság, és és iszonyú szorongással jár, és egyébként tönkreteszi az agyi struktúrákat.
[01:06:47]Itt gondolom már ilyen alternatív módszerekről meg táplálékkiegészítőkről nem annyira beszélünk, ugye?
[01:06:54]Itt nem szívesen.
[01:06:56]Ez ez tényleg nem az alsz egy még két tabi magnéziumot, és akkor így jobb lesz.
[01:07:01]Itt az a baj, hogy igen, tehát hogy itt egyébként ezek a hivatalos guidelineok meg még tényleg ez van, hogy itt egy olyan szintű doppamin egyensúlytalanság van az agyban, hogy ha ha skizofréniáról beszélünk, hogy azt azt az bűnkezelés nélkül hagyni.
[01:07:14]Itt változik a gyógyszer, amit fölírsz.
[01:07:18]Tehát ez egy másik kategória.
[01:07:19]Anti antipsziotikumokról beszélünk, ugye?
[01:07:22]Igen.
[01:07:22]Itt antipsziotikumokról beszélünk, amik amik nagyon jól működnek arra, hogy lecsökkentik a dopamin szintet a mezolimbikus rendszerbe, ahol dopamin túltengés van, de ugye az a probléma, hogy hogy a dopaminszintet viszont ahol kevés van, ott nem igazán növelik meg.
[01:07:37]A legelső antipsziotikum az a klorpromazin volt.
[01:07:42]Klorpromazin volt 1952-ben.
[01:07:42]És az gyakorlatilag mindenhol még ráadásul csökkentette és a dopamin szintet még ott is, ahol túl kevés volt.
[01:07:48]Tehát itt ott tényleg kialakulhatak ilyen zombiszerű állapotok motorikus mellékhatásokkal.
[01:07:54]Azért most már sokkal sokkal specifikusabban hatnak erre a területre a az antipszichotikumok.
[01:08:01]Van visszaút ezekből az állapotokból, vagy maximum úgy, hogy funkcionális vagy gyógyszerekkel?
[01:08:11]Itt ugye az van, hogy az egy nagyon-nagyon durván genétikai betegségről beszélünk, és és ha nincs kiegyenlítve ez a ez a dopaminszint, akkor akkor problémák történtek.
[01:08:21]És szerintem a megint mondjuk a cukorbetegség az egy jó példa erre.
[01:08:25]Tehát hogyha én ha valakinek nincsen cukorbetegsége és én beadok neki inzulint, akkor annak a duram mellékhatásai lesznek.
[01:08:33]Tehát akkor leesik a vércukra, kómába eshet, de hogyha túl magas a vércukra, és azzal nem csinálok semmit, és az roncsolja az erejét, az az nem egy tartható állapot.
[01:08:41]De ha tehát tehát amúgy van visszaút, tehát hogyha van olyan, hogy aki ezt szedi a gyógyszereit, teljes életet élhet.
[01:08:49]Ez lesz az utolsó szegmens a jövő pszichiátere, merthogy tök sokat beszéltünk erről, hogy szerinted a pszichiátria jövőjében helyet fognak kapni akár a pszichiederikus kábítószerek, de mondjuk az MDMA az nem tartozik ebbe a kategóriába, de van egy-két ilyen dolog, ami ami meg tud ebben jelenni, illetve hát nyilván vannak a kiegészítők is, amik úgy javítják ezt a dolgot itt.
[01:09:18]Vannak ezek a funkcionális gombák, vagy mindenféle ilyen magnézium, D-vitamin, B-vitamin, omega-3, de alapvetően, hogyha mondjuk terápiás szempontból nézzük, akkor miben van neked a legnagyobb potenciál?
[01:09:36]Egyértelműen a pszichederikus szerekben.
[01:09:40]De igazából ez nem is már a ez nem is a jövője a pszichiátrának, mert a jövő itt el is kezdődött már Ausztráliában három éve.
[01:09:46]Lehet pzilocibint és MDM-et is használni terápiás keletben szerintem.
[01:09:53]Tehát igen, igazából három, de mondjuk emeljünk ki most két anyagot a az idő szüksége okán, a pszilocibint és az MDM-et.
[01:10:01]A pszilocibin az a pszichedelikus szerekhez tartozik.
[01:10:03]Itt olyan pszichoaktív anyagokról beszélünk, amik drámaian megváltoztatják a az észlelést, a gondolkodást és rövid határidőn belül.
[01:10:15]Itt az történik, hogy valójában két két módon hatnak.
[01:10:21]Az egyik az az ego dissolution, tehát hogy az én tudatot feloldja, ezt az úgynevezett default mode networköt, ezt az alap állapotot leállítja.
[01:10:28]Ez a belső narrátor, ez az én tudat, ez elhal, és ezzel elhalkulnak a magunkról kialakított negatív negatív beidegződések, de brutálisan gyorsan, tehát néhány perc alatt.
[01:10:43]Itt vannak ennek egyébként ilyen úttörői.
[01:10:45]Én igazából csak a Máté Gábort meg a Ferdmár Andrást tudom a magam részéről felsorolni.
[01:10:50]És akkor a Ferdár Andrásnál azt tudom, hogy ő LSD-vel kísérletezett, utána pedig át át talán átmentek a DMT-re, merthogy a DMT nagyon-nagyon gyors ebből az ego feloldódás szempontból.
[01:11:05]Nagyon érdekes élmény az, amikor így megszűnsz létezni.
[01:11:13]Nem tudom, hogy megkérdezhetem-e, hogy próbáltál-e már ilyet.
[01:11:15]Úgyhogy inkább azt mondom, hogy én hallottam már olyan embert, aki próbált ilyet.
[01:11:22]Hallottam már ilyen emberről, akinek van ilyen jellegű tapasztalata, és so számolnak be arról, hogy adott esetben teljesen meg tud változni az életről alkotott elképzelésed.
[01:11:36]Miért ennyire más ez?
[01:11:36]Ez tényleg csak annyi, hogy van valami, ami feloldja az egódat.
[01:11:43]Csak egyrészt válaszolhattok a kérdésre, tehát hogy én nem próbáltam, de ezt senki nem hiszi el, mert annyira rá vagyok kattanva a témára.
[01:11:51]Itt de mondjuk az endokrinológus sem kell, hogy az inzulint adjon be magának szerintem.
[01:11:58]Tehát az ego dissolution az egy dolog, de a másik az is, hogy kialakul egy hiperkkonnektivitás, ami azt jelenti, hogy különböző agyirégiók fognak egymással kommunikálni, amik normálisan ezt nem teszik.
[01:12:08]amik parallel párhuzamosan működnek egymással.
[01:12:09]És ennek egyébként egy jó példája a szinesztézia.
[01:12:13]Tehát amikor például a vizuális és az auditív, tehát a hallás régiója összekapcsolódik, akkor kialakulhat olyan állapot, hogy én hallom a színeket és látom a hangokat, és ez más területen is megtörténik.
[01:12:26]Tehát tök új perspektívából tudok dolgokat látni és ez nagy, tehát itt egy paradigmaváltás van.
[01:12:31]Tehát itt nem az életent áttartó gyógyszerszedés van, ez inkább egy műtéthez hasonlít, amit egyszer meg kell csinálni, és utána legalább hónapokig jó leszek.
[01:12:41]Kipróbálnád terápiás keretben a pszichiederikus szereket?
[01:12:43]Igen.
[01:12:43]Itt ezeket a kiegészítőket meg gombákat, ezeket sajnos most itt át kellett, hogy ugorjam, hogy egyből rámenjünk a pszichedelikumokra.
[01:12:54]Te, hogyha úgy adódna, akkor egyébként kipróbálnád, mert mondtad, hogy nem próbáltad ki.
[01:13:00]Itt azért van ennek egyfajta támogatottsága a közönség.
[01:13:05]Nek nekem határozottan igen a válaszom.
[01:13:14]Szeretnéd megmutatni, hogy meglepetés ajándéknak mit hoztál a közönségben?
[01:13:17]Mert nem tudom, hogy mennyi időre terveztetek, de most lenne egy nyolc órás következő szakasza ennek a beszélgetésnek.
[01:13:27]Szóval azért ezek a szereknek a az orvosi használata az nem orvosi okokból volt betiltve, hanem teljesen politikai okokból.
[01:13:34]Ugye a hippi mozgalom a háborenes mozgalomnak vált a jelképévé és és amúgy komoly kutatások folytak fel az 50-es60-as években.
[01:13:42]40000 ember emberen tesztelték és Nixon elnök betiltotta 71-ben, mert neki ezt politikailag fenyegetést jelentett.
[01:13:50]Tehát én én ezt és az, hogy ez egy schedule One drog, az Egyesült Ámett a legdurvább drog besorásban van a heroinnal egy kategóriában, míg a kokain az kettes kategória, ez egy abszurditás.
[01:14:02]Vagy a vagy a benzodízepinek négyes kategória.
[01:14:04]Ez ez tehát, hogy én abszolút kipróbálnám, hogyha ha olyan pszichés állapotba kerülnék.
[01:14:13]De azért azt fontos elmondani, hogy orvosi, tehát kórházi kontrollált körülményekben egy jó set és settinggel.
[01:14:19]Tehát itt nem a rekreatív használást népszerűsítjük, mert amúgy az szerintem egy orosz rulett az aggyal, tehát hogy azt tehát itt azért nagyon másról van szó egyébként.
[01:14:28]Igen.
[01:14:28]Tehát teljesen más egy ilyen szert szedni úgy, hogyha ezt így kombinálod egyéb cuccokkal, fesztiválon vagy, cigizel beszívsz, satöbbi, satöbbi.
[01:14:36]Ez tök más, mint amikor ezt egy izolált állapotban, normális mennyiségben tolod.
[01:14:45]Arra kíváncsi vagyok még, hogy szerinted mik azok a korábban felsorolt ilyen diagnózisok vagy tünetek, amire ez megoldást nyújthat?
[01:14:59]A pszichedelikus szerek azok a terápiarezisztens depresszióra, alkoholfüggőségre.
[01:15:04]Itt mindig ugyanarról van szó, tehát hogy rossz beidegződéseket felold, felold.
[01:15:08]És mert az alkoholependencián is az van, hogy minden egyes megoldásra az agynak az alkohol a megoldása, és ez amit el lehet törölni egy ilyen terápiával.
[01:15:17]De nagyon érdekes még az MDA má is szerintem, hogyha ha még van két perc, az meg az meg ugye nem egy pszichedéikus szer, az egy empatogén és az meg a PTSD-ben, tehát a posztraumás stressz szindrómában mutat fantasztikus eredményeket.
[01:15:32]Ausztráliában ezt használják is.
[01:15:32]Ott az tört az az empatogén, hogy megnöveli az empáaszintet magyarul.
[01:15:36]Tehát hogy oxitocintermelés által ez az ölelő hormon, szeretet hormon egy szeretetteljes és biztonságot, biztonságos közeget teremt az agy számára.
[01:15:46]És ezáltal a traumát elő lehet hívni anélkül, hogy elönten minket a párni félelem, mert a traumával az a fő gond, hogy nem nem egy emlék, hanem ahányszor triggerér minket, gyakorlatilag újra átérjük a traumát, és nem lehet vele terápiásan dolgozni.
[01:15:59]Az MDM pedig mennyit egy ilyen terápiás ablakot, ahol a terapeuta ezt ezt ezt tudja tud segíteni a konszolidációban, majd egyébként később meg a a memóriaintegrálásban.
[01:16:12]Én azt hallottam egyébként az MDMR-ról, hogy úgy kija a szerotonint, ez tök butaság, nem?
[01:16:22]Az MDM ugye az MDM tehát hogy amúgy az ekzinak is egy alkotó része és szerotonin meg meg dopamin termelésen jár.
[01:16:30]Tehát amúgy az MDM amúgy az tud függővé is tenni az LSD meg a pszilocibin az az nem igazán ott be tehát az MDM-nál beindul a dopamintermelés meg a szerotonintermelés is.
[01:16:39]De nem igazán ez a adja a terápiás hatását.
[01:16:42]Tehát, hogy az, hogy ez a neurotranszmitter termelés megtörténik, a serotonin, ez igaz, de ez az, ami majd triggerelni fogja a hipotalamuszon keresztül az oxidocintermelés.
[01:16:53]És ez a terápiás terápiás hatásér felelős.
[01:16:56]Az, hogy a szerotonin termést így beindítja, az inkább azzal hoznám összefüggésbe, akik akik ezt party drogként használják, azok megértik megérzik utána a lót.
[01:17:06]Tehát, hogy amikor amikor kiütik a szerotonin raktáraikat egy egy buli alatt, akkor másnap éreznek egy ilyen hát igazából ilyen depressziós állapotot.
[01:17:18]Marra izgalmas lenne, hogyha ez így megjelenne a a pszichiátriában, mondjuk nálunk.
[01:17:23]Persze nyilván lehet ezt mondani, hogy sokan elmennének azért, hogy akkor így kipróbálják szórakozásból, de de hogy adott esetben olyan jellegű előremenetel lehet, vagy mondjuk az, hogy azt mondod, hogy a terápia bizonyos szakaszáig el kell jutni ahhoz ugye erről is beszéltünk korábban, hogy nem arról lenne szó, hogy te bemész és azt mondod, hogy akkor én ezt a gombaterápiát szeretném kipróbálni, hanem hanem hogy szerinted ez akkor működik, hogyha ennek egy nagyon komoly terápiás előkészítése van, és konkrét tervekkel mész erre az élményre rá.
[01:18:05]Mekkora jelentősége lehetne annak, hogyha ezt így tehát hogy ténylegesen milyen eredményeket tudnánk azzal elérni, hogyha ezt így beépítenénk a gyakorlatba.
[01:18:15]Meg nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy szerinted mennyi idő, ha egyáltalán idő kérdése, mire ez megjelenik mondjuk Magyarországon vagy Ausztriában, vagy egy-két ilyen területen, mert egyelőre azt mondod, hogy Európában csak Svájcban van Csországban van aztem a pszcóciában szerintem tehát az, hogy engedélyezik, az egyébként lehet, hogy megtörténik egyébként az USÁban is most egy hete írtak alá egy törvényt, elnöki rendelet.
[01:18:47]hogy hogy ezt gyorsítani kell ennek a az engedélyeztetését ezeknek a kut tehát a de szerintem azért csak, hogy van van egy probléma még, tehát hogy nem elég a a dolgot engedélyeztetni még, hogyha meg is találjuk a tökéletes terápiás dózist.
[01:19:01]Azt nem mondják el sokan, hogy ez ez baromi sokba kerül.
[01:19:03]Tehát hogy Ausztráliában három éve legális mind a kettő terápia.
[01:19:06]Na most aziszem pszilocibint eddig 200 ember kapott egy 25 milliós országban egy pilocibin terápia 10000 dollár md 300 elég eléggé túl van ározva már úgy a kontaktom aki mesélt ezeknek a dolgoknak az áráról az ennél kisebb összegeket említett már mondjuk egy gam gomba esetében az ilyen Igen.
[01:19:33]Tehát ez így túl van árazva.
[01:19:33]Ö itt a itt ugye meg kell fizetni a a pszichoterapeutát, a pszichiátert, a kórházi személyzetnek a jelenlétét.
[01:19:45]Tehát, hogy itt mondjuk egy pszichedérikus terápia az csak kórházban történhet.
[01:19:49]Tehát hogy mi van, hogyha mellékhatás lép fel, egy durva betrip, ez ezek rengeteg pénzbe kerülnek.
[01:19:55]Tehát, hogy és egyébként a a társadalombiztosítás ezt amúgy én úgy tudom, hogy Ausztráliában még nem fizeti vissza, ami mondjuk ami érthető ilyen árok mellett.
[01:20:07]Tehát, hogy itt itt azért ennek ennek van egy nagyon nagy költségrésze nyilván, hogyha ha többet tudunk arról, hogy ezt hogy lehet biztonságosan alkalmazni, kinél mi kell, akkor ezek a ezek csökkenhetnek ezek a költségek és demokratizálódhat a az elterjedtsége.
[01:20:22]Tényleg én is azt láttam, hogy iszonyatos eredményeket értek el.
[01:20:24]Ugye a Ferdar Andrássék utolsó stádiumos rákos betegeken próbálgatták ezeket, és meg tudtak fordítani állapotokat, merthogy ugye nem csak konkrétan mentális tünetekről meg betegségekről meg zavarokról tudunk beszélni, hanem azért van egy kapcsolat a mentális állapotok és az összes többi betegség között is.
[01:20:48]Tehát, hogy adott esetben olyan jellegű betegségeket, amiknek valamilyen lelki eredete van, meg lehet fordítani.
[01:21:00]Mondjuk úgy, hogy egyébként semmi mással nem lehetne megfordítani, csak azzal, hogy te föloszlatod az egódat, és egy teljesen új ember leszel.
[01:21:06]Tehát én is azt gondolom, hogy ez lesz a jövő pszichiátriá.
[01:21:12]egy kicsit félelmetesen hangzik, meg valószínűleg azért elég magas lenne rá a várólista itt itt így Magyarországon, hogy így hát ilyen 15 év múlva lenne akkor hely a következő ilyen révre, de én nagyon szurkolok annak, hogy hogy erről így beszéljünk többet, mert mondjuk az ilyen antipsziotikumok vagy benzodiazepinek, vagy akármikhez képest itt adott esetben ben természetes anyagokról beszélünk, tehát természetesen előforduló anyag például ez a pszichocibin.
[01:21:49]Amúgy nekem az, hogy valami természetes, az amúgy még nekem nem érv, tehát hogy a az ópium is termesztes anyag, aztán azért nem tudom, de a C-vitamin meg szintetikus és kevésbé para.
[01:22:02]De de amúgy ami ami például van például a DMT, a DMT, amit te is mondtál, az is természetes.
[01:22:10]Az azt az agy agyunk termeli konkrétan egyébként.
[01:22:12]És az Aahuaskában az van.
[01:22:15]Amúgy én a én úgy tudom, hogy Magyarország az egyetlen pszichedelikus kutatás, most lehet, hogy hülyeséget mondok, de assassiszem az a DMT-vel folyik, de neurológiai vonatkozásban, mert ott még rájöttek, hogy stroke esetén, ha azt gyorsan beadják, akkor az az javíthatja a felépülési rá.
[01:22:27]Te tehát azt hiszem azzal mintha Fynaf, ugye ezt talán születéskor meg halálkor termeljük.
[01:22:34]Ezt mondják, hogy ez a halál közeli.
[01:22:34]Ez volt az első pszichedelikum egyébként, amit a amit amit újra kutattak.
[01:22:38]90-ben kapott egy professzor erre engedélyt.
[01:22:42]Ez volt a legesleelső.
[01:22:48]Az Amerikában volt 90-ben a aztem az új megszokóő egyetemen talán, de nem tudom, hogy hány előadás óta nem volt olyan, hogy el tudtam volna jutni a kérdések díáig, de itt most lehet, hogy át át kellett, hogy tekerjék ehhez egy-két részt.
[01:23:04]Viszont, hogyha szeretnétek kérdéseket föltenni, akkor azt ide be tudjátok írni.
[01:23:08]Nekem ezt majd elkezdi földobálni, és akkor egy pár darabra így válaszolunk, vagy válaszol a Gábor.
[01:23:20]Tök sok szó esik most ezekről a microdózingokról.
[01:23:24]Lehet veszegetni interneten ilyen pakkokat?
[01:23:27]Hallottál-e már esetleg erről?
[01:23:27]Mi a véleményed róla?
[01:23:30]Van-e bárminek értelme a klinikai dózis alatt?
[01:23:33]Ugye a ferdárék azt mondják, hogy mindenképpen ego feloszlásig kell, hogy így toljuk ezt a dolgot.
[01:23:41]Pici dózisban ez nem fog megtörténni, tehát hogy nem fogod elfelejteni a neved, meg hogy honnan jöttél, meg ilyesmi.
[01:23:47]Van-e bármi értelme ezeknek?
[01:23:49]Igen, mert ugye a a felmárk azért ők egyébként azért nagyon spirituális szempontból közelítik meg az egészet, tehát ott ott inkább ilyen kommunikálunk Istennel meg ilyen ilyen dolgok, de tényleg úttörő volt, ő volt az első, aki ezt újra előhozta, mielőtt még ez hypeolva lett.
[01:24:08]A microing, most, hogyha az LSD-ről beszélünk, annak a dózisait jobban ismerem, mármint terápiás szempontból.
[01:24:19]Öt ugye a tudni, hogy 100 mikrog, tehát itt kis dózisokról van szó, 100 mikrogram fölött kezdődnek a hallucinációk.
[01:24:26]Ez a pszichedelikus terápia, ez az egófeloldódás.
[01:24:28]A 60 mondjuk 20 mikrogrammnál történik az, hogy valamit érzünk.
[01:24:33]Valamit érzünk, nem hallucinálunk, nem oldódik fel az ego, nincs hiperkonnaktivitás, de azt érjük, hogy egy kicsit érz érzük, hogy egy kicsit fel vagyunk lazulva, könnyebb könnyebbnek érezzük magunak egy kis jó érzés.
[01:24:44]ez a 20 mikrog és a microingnál ott igazából ilyen 5 mikrogram alatti dózisokról beszélünk, tehát semmit nem érzünk, amikor bevesszük a tablett.
[01:24:52]Ö tehát ez tudományosan nincs bizonyítva, hogy ez ez működne.
[01:24:58]Nem abszurd egyébként a neurobiológiai feltételezés, tehát ez a szterotonin kettes receptorokra hat és azon a rendszeren keresztül beindíthatja a neuroplaszticitást, a neurogenezist.
[01:25:12]Ugyanúgy mint amúgy az SSRI tabletták, csak egy kicsit más vonalon, de ugyanazokon a receptorokon.
[01:25:18]Tehát nem hülyeség, de itt itt arról lenne szó, hogy kicsit mint egy antidepresszáns szednénk minden nap.
[01:25:20]Ezt ugye a Silikon Velibe nagyon hypeolják.
[01:25:25]Néhányan azért szedik, merthogy a kreativitást állítólag javíthatja.
[01:25:30]Nem, nem kizárt, mert ugy az asszociációkat felllazíthatja, de nincs bizonyítva.
[01:25:34]Hát hogyha már gyógyszerekről beszélünk, akkor már valamit mindenképpen szedsz.
[01:25:38]És akkor ez például lehet egy ilyen érdekes alternatíva.
[01:25:40]Cannabisfogyasztás pozitívatív hatásairól.
[01:25:43]Mit gondolsz?
[01:25:45]ADHD vagy autizmus esetében?
[01:25:52]Ugye ezt föl szokták írni egy csomó cuccra.
[01:25:54]Nálunk nem annyira.
[01:25:54]Viszont a pszichiátriában van-e bármi helye a cannabisznak?
[01:26:00]Tehát szerintem, tehát hogy tehát igazából nem a cannabisznek, hanem a CBD-nek, tehát a cannabisban van rengeteg pszichoaktív vegyület, és ebből a kettő fő komponens az a THC és a CBD.
[01:26:14]A THC az, ami a ami az eufóriáért, a jó érzésér felel, ez aktivál minket.
[01:26:17]Ez ez felélinkít.
[01:26:20]A ez a gázpedál, a CBD az pedig a fék.
[01:26:24]Ez egy kicsit antipszichotikus hatással rendelkezik, megnyugtat minket.
[01:26:29]A cannabisban, ha elszívják, ugye amúgy az az a veszély, hogy amúgy elő tud hozni pszichotikus betegségeket, hogyha hajlamod van skizofréniára, akkor azt elő tudja hozni.
[01:26:39]És ez egy veszély ez de de viszonylag alacsony a rizik, meg pán pánikreakciós csomag meg pánikreakciót is abszolút, de azért viszonylag kisebb a rizikó, mert a THC mellett benne van a CBD olaj is.
[01:26:53]Na most ezért veszélyesek egyébként a szintetikus kalambisztok, ahol csak THC van, de mindegy, azt most felejtsük el.
[01:26:59]A CBD-nek van alkalmazási területe pszichiátriában.
[01:27:04]Kanabinoid receptorokra hat, lenyugtat, tehát igazából szorongásos zavarban meg főleg szorongás zavarban van indikációja gyenge, közepes bizonyítékkal.
[01:27:14]Azért is egy kicsit túl nagy a hype ADHD-ban.
[01:27:16]Ez ez abban tudna segíteni, hogy az impulszivitást egy kicsit csökkentse.
[01:27:24]De mondjuk ha ha cannabisról van szó, azt tehát amúgy én azt nem ajánlanám, tehát hogy amúgy se, de de ADHD-ban autiz autizmusban meg talán végképp nem, tehát hogy ott eleve ugye probléma van a a szociális kapcsolatokkal és az lesz a vége, hogy még jobban be fognak fordulni, hogyha azok, akik elkezdenek tépni.
[01:27:43]Ja, a CBD-ről nekem is egyébként tök jó véleményem van, és azt is hallottam, hogy az ilyen benzo diazepinekről történő leállás során is szokták ezt így javasolni, vagy hát ezt az itthoni működésből hallottam egy ilyen ez egy mankó.
[01:27:59]Annyit azért CBD-ről vigyázni kell, hogy sokszor hiába fogyasztak tök a CBD az tök legális.
[01:28:03]A cannabis tesztje, a drogt teszt az pozitív lehet tőle és nem lehet megkülönböztetni.
[01:28:11]És aztán magyarázhatja az ember a hatóságoknak, hogy miért pozitív a tesztem, nem lesz a érvnek számítva.
[01:28:19]Nem esett szó az ADHD női megjelenési különbségéről és a konkrét gyógyszerekről?
[01:28:26]Ö tök jó kérdés.
[01:28:29]Ez a technikai értelemben nem kérdés.
[01:28:32]Nem kérdés.
[01:28:32]Ja, azér kritika volt.
[01:28:32]Jó, hát akkor de hogy van különbség.
[01:28:37]Én úgy tudom, hogy nem vagy igen.
[01:28:42]Tehát a tehát a a diagnosztikai tehát tesztek nem igazán veszik különb nem igazán veszik figyelembe a különbséget.
[01:28:48]Lehet, hogy néha a határértéke egy-egy kritériumnál kicsit más, de elég sok probléma van.
[01:28:53]Tehát, hogy figyelembe kéne venni már csak azért is, mert mert a menstruációs ciklusnak hatása van az ADHD-s tünetekre, mert az ösztrogén szint ne hatása van a dopaminzintünkre.
[01:29:05]És ezáltal lehet az, hogy attól függen, hogy a menstruációs ciklusnak melyik szakaszán vagyunk, mások lesznek az ADHD tüneteink, tehát hogy bizonyos periódusban jobb, más tehát néha akár el is tűnhet.
[01:29:16]És ez ez a diagnózist megnehezíti ahhoz vezet, hogy vezet, hogy alul diagnosztizált lesz a a az ADHD nőknél.
[01:29:24]Plusz a nőknél nagyon-nagyon gyakran előfordul ez a az inattentív variáns, tehát hogy nagyon ritkán van hiperaktív tünet, és emiatt is alul vannak diagnosztizálva, és ezt ezt figyelembe kellene valahogy venni.
[01:29:41]Még egy kérdés.
[01:29:41]Itt itt az ADHD-val kapcsolatban volt egy csomó kérdés, úgyhogy még egy ilyet fogok.
[01:29:46]Hogyha valakinek kimaradt a kérdése, akkor mi így itt maradunk a Gáborral egyébként előadás után.
[01:29:54]Nyugodtan gyertek oda és kérdezzétek meg őt, vagy vagy engem azzal kapcsolatban, ami érdekel titeket.
[01:30:02]Hogy néz ki egy ilyen ADHD kivizsgálás 65 másodpercben?
[01:30:10]Nagyon nagyon nagyonnagyon hosszú.
[01:30:12]Ideálisan úgy történne, hogy egy pszichiáter a DSM vagy a BNO kritériumok alán lecsekkolja, hogy fennáll-e a gyanú.
[01:30:20]Ha fennáll a gyanú, akkor ideális esetben tovább küldi egy egy tesztelésre, egy klinikai szaksichológushoz, mondjuk, ahol több olást teszteket végezni fognak.
[01:30:32]És hogyha bebizonyosodik a diagnózis, akkor akkor utána eldöntik, hogy ez most mennyire súlyos, és aszerint fog történni az, hogy lesz-e gyógyszeres kezelés a a kognitív viselkedés terápia mellé, vagy gyerekeknél egyébként itt itt főleg gyógypedagógik fejlesztésről beszélünk, ez egy viselkedésápia.
[01:30:50]Itt még a gyógyszerekkel kapcsolatban mely ilyen kérdés is volt.
[01:30:52]Mondtad, hogy van olyan, aminek durvább mellékhatásai vannak, meg vannak olyan kategóriák, amik sokkal lightosabbak.
[01:30:57]Ezt még esetleg egyet-egyet meg tudsz említeni ezekből?
[01:31:02]Tehát, hogy hogy néz ki egy durva gyógyszer, meg hogy néz ki egy lightos gyógyszer.
[01:31:09]Ugye vannak vannak egyrészt a stimulánsok, mint a ritalin és a és a lisdexamfetamin.
[01:31:14]Az egyik az egy amfetaminszármazék, tehát ott nagyobb példa az addikciós potenciál.
[01:31:18]Ezek megemelik a noradrén és a dopamin szintet is, és a jutalmazór rendszerben is egy kicsit.
[01:31:23]Tehát ott van dopaminterme és van addikciós potenciál.
[01:31:27]Ehhez képest létezik mondjuk a a Stater a neve Magyarországon az atomoxetin.
[01:31:33]Itt egy olyan gyógyszerről van szó, ami nem emeli meg a dopaminzintet, nincsen addikciós potenciálja.
[01:31:38]Ez a noradrenralint fogja szabályozni, és amúgy indirekt módon valahol a dopamint is, de nem lehet rászokni.
[01:31:44]Tehát itt kisebb például a rizikó, csak itt az az a gond, hogy egyrészt sokkal tovább tart, mire kialakul a hatása, kábé mint egy antidepresszánsnál több hét.
[01:31:53]nem annyira erős a hatása, és viszont a testi mellékhatások erősebbek, mert ez egy noradrenin erg szer a vérnyomást nagyon meg tudja emelni.
[01:32:03]Tehát ez egy ilyen tradeoff, hogy hogy mi a durvább mellékhatás.
[01:32:10]Na hát Gábor, elképesztően köszönöm, hogy eljöttél.
[01:32:13]Nagyon-nagyon izgalmas volt ez a beszélgetés.
[01:32:18]Én gyakorlatilag ugyanolyan csodálattal figyeltem ezeket a dolgokat, amiket mondtál, mert mi nagyon kevés ilyet tanulunk a pszichológia szakon, tehát a farmakológia meg ilyesmi az csak ilyen betekintés szinten van.
[01:32:30]egy tök izgalmas világba engedtél így bepillantást számomra, meg remélem, hogy a nézők számára is.
[01:32:39]Nektek pedig nagyon köszönjük, hogy eljöttetek és a lelkemre kötötték, hogy mondjam, hogy hogy az adótok 1%-ával, hogyha gond bólogatnak föntről is, hogy az adótok 1%-a, ha gondoljátok, akkor támogassátok az ingának a közösségét.
[01:32:57]ők ezt igyekszenek jól elkölteni.
[01:33:00]Az elmúlt időszakban volt egy-két bizonyíték arra, hogy milyen frankó dolgok tudnak ebből kisülni.
[01:33:11]Köszönjük szépen, hogy itt voltatok és további szép estét.