Zsiday Viktor és Stefano Bottoni a Magyar-éra reményeiről és kockázatairól | Totem Show

[00:00:08]Sok szeretettel köszöntök mindenkit.

[00:00:08]Ez a Totem Show itt az IGA kultúrkávézóban.

[00:00:12]Majd másnapos országról fogunk beszélgetni a választások után új reményekről, új kockázatokról.

[00:00:16]És a mai vendégünk Sidai Viktor, pénz és tőkepiaci befektető.

[00:00:29]És már csak részben az.

[00:00:29]Erről is ejtünk majd pár szót.

[00:00:34]És rendszeres műsorvezető társam és szakértőnk, Szép Bottoni történész.

[00:00:40]Jó estét kívánok.

[00:00:40]Köszönöm.

[00:00:43]Az este végén lesz alkalmatok kérdezni Viktortól.

[00:00:45]Ezt egy mobil alkalmazás segítségével tudjátok majd megtenni.

[00:00:49]Minden információt meg fogunk adni a fenti kivetítőn.

[00:00:53]Viktor, egy ország kell majd útra.

[00:00:55]egy-két hónapon belül Európa különböző nagyvárosaiba és tengerpartjaira, és elég fontos kérdés lesz, hogy mennyi az euroárfolyam.

[00:01:01]Most ránéztem a műsor előtt, 205 450 35-öt láttam, elmondtam a középárfolyamot, 355-öt láttam.

[00:01:15]Te mit vársz mondjuk június végére, július elejére, közepére?

[00:01:21]Ez az a kérdés egyébként, amit körülbelül a elmúlt 30 évben, amióta pénz és tőkepiacokkal foglalkozok, minden héten megkapok, mindig azt mondom, hogy fogalmam sincsen.

[00:01:29]Tehát az az igazság, hogyha ezt meg tudnám mondani, hogy június közepén mennyi lesz a forint euro árfolyama, azon nagyon sokat lehetne keresni.

[00:01:38]De hogyha valaki belegondol, általában amit elköltötök egy idegen országban és azt megszorozzátok körülbelül nem tudom 10 Fttal amennyivel el fog térni attól, amire számítotok árfolyamot, akkor az nem lesz egy nagyon hatalmas összeg.

[00:01:53]Tehát ezt az emberek mindent én annyira szoktam egyébként ezen is csodálkozni, különösen, mivel befektetésekkel foglalkozom, és azt látom, hogy az emberek a az utolsó vajkrémért vagy a 187€ leváltlásáért, nem tudom 5 Fttal arrébb mindent megtesznek.

[00:02:09]Miközben mondjuk, amikor arról van szó, hogy mondjuk kössenek egy életbiztosítást, vagy befektessék a pénzüket, amit tök nehezen sok éves munkával kerestek meg, akkor negyed annyi munkát fektetnek bele, miközben 100zázszor annyi pénztől eshetnek el.

[00:02:24]Tehát, hogy ez egy nagyon-nagyon fura dolog.

[00:02:25]Úgyhogy nem szoktam soha erre a kérdésre válaszolni.

[00:02:27]Nagyon szeretnék tudni, de nem.

[00:02:31]De azt viszont megkérdezhetem, hogy szerinted mitől lett ilyen erős?

[00:02:33]Tehát ha tehát ne a jövőben nézzünk, akkor a múltba az az én műfajom, hogy a hogy mitől erősödött 10%-ot a forint, úgymond gazdasági szempontból, legalább az én szememben a semmiből.

[00:02:49]Én erről írtam tavaly októberben, meg most a választás utáni hétfő este is.

[00:02:55]Ez egy nagyon-nagyon egyszerű folyamat.

[00:02:58]A a azt azt azt kell megérteni, hogy a devizáknak az árfolyamát mi mozgatja egymáshoz képest, mert mindig ez ilyen nagyon misztikus dolognak tűnik, hogy euró, dollár, jen, forint, mit tudom én, tehát hogy ezek ezek, de gyakorlatilag és ez már 200 éve is így volt a fő mozgatórja, kivéve, hogyha néha vannak ilyen nagyon durva dolgok, mit tudom én, van egy országban, nem tudom, nincsen olaj és akkor probléma van, vagy valamilyen nagyon nagy krízishelyzet van, de ha nincs ilyen nagyon nagy krízis, akkor alapvetően a devizáknak az egymás egymáshoz képesti árfoly problémát a kamatkülönbség mozgatja.

[00:03:27]Úgy úgy képzeljétek el, hogy hogy mintogyha lenne a világban egy ilyen óriás ilyen nagy tőkemennyiség, és az mindig oda próbál mozogni, ahol a legnagyobb kamatot kapja.

[00:03:36]És igazándiból ez a kamatkülönbség számít, de nem csak önmagában a kamatkülönbség, mert van egy kockázatossága is egy országnak.

[00:03:41]Ö és amit én írtam a választások után, az az egy ilyen kérdésfeltevés volt öben, hogy a forint az mostantól euró-e, mert úgy látszott, és most is az látszik, és hogy hogy miért erősödött a forint, ugye, hogy van egy olyan új politikai rendszer, akinek van arra képessége hogy bevezesse az eurót Magyarországon van arra szándéka is, deált szándéka is van és ellentétben más középkelet-európai országokkal Magyarországon a legmagasabb az euróvezetésnek a támogatottsága.

[00:04:18]Tehát van társadalmi támogatottság, van politikai szándék és egyébként van hozzá gazdasági képesség is.

[00:04:24]Ez azt jelenti, hogy Magyarország ha nem rontja el nagyon, be tudja vezetni az eurót.

[00:04:29]Viszont, hogyha Magyarország be tudja vezetni az eurót, akkor a forint az mostantól euró.

[00:04:33]De egy olyan euró, aminek 6,5%-a kamata, nem kettő, mint ami Európában van, ugye?

[00:04:38]Tehát ez azt jelenti, hogy innentől fogva bárkinek, aki akinek megtakarítása van euróban, és itt európai befektetőkre is gondolok, magyarországi befektetőkre is gondolok, az a logikus, hogy akkor átváltja a pénzét forintra, és akkor ugye egy magasabb kamatot kap, nem a 2%-ot kapja, hanem a 6%-ot.

[00:04:57]Tehát igazándiból az a hatalmas változás Magyarországon, hogy Magyarországnak van esélye arra, hogy bevezesse az eurót, jó esélye van rá, el lehet rontani, nagyon könnyen el lehet rontani.

[00:05:10]De de ez ez e ez okozta ezt a változást.

[00:05:12]És ezért van az, hogy nem csak a a forint erősödött, amit mondjuk mindenki lát, hanem nagyon jelentősen csökkent a magyar állampapíroknak a a hozama.

[00:05:18]Tehát a magyar államadósság, ami ami ami kamatot elvárnak a befektetők a magyar államadósság finanszírozásáért, az is nagyon jelentősen csökkent.

[00:05:27]6 és fél7%-on volt egy 10 éves magyar állampapírnak a hozama pár hónapja.

[00:05:30]Most ez ilyen 5,5% alá, ma már 5,5% alá is becsúszott.

[00:05:37]Tehát, hogy azért ez egy nagyon-nagyon jelentős változás.

[00:05:41]És ez is történik.

[00:05:41]Tehát az történik, hogy jönnek a befektetők, és azt mondják, hogy ez tök jó, ez már majdnem ugyanaz, mint az euró.

[00:05:46]Reméljük, hogy euró lesz belőle.

[00:05:47]akkor meg fogjuk venni 6,5%-on 6%-on, 5,5%-on, mert még mindig jobban állok, mint egy 2-3%-os európai államkötvénnyel.

[00:05:55]Nagyjából ez a történet.

[00:05:59]Rácsatlakoznék a a kamatkiadások csökkenésére, hogy a kiadások csökkennek a kormányoldalon, ugye lassan elmúlnak a mézeshetek és intézkedéseket, törvényeket kell majd hozni a a Tisza kormánynak.

[00:06:10]Beszéltünk a kiadás csökkentésről.

[00:06:12]Milyen bevételnövekedéseket látunk?

[00:06:15]Ugye most mai hír, két hír is a magántőkalapunkból egy jelentős összeg visszaszerzése.

[00:06:20]De téged most kifejezetten a vagyonadóról kérdeznélek, mert úgy tudom, hogy alanya lennél ennek az adónak.

[00:06:26]Téged ez hogyan érint?

[00:06:29]Mit gondolsz róla szakmailag?

[00:06:33]Ugye egy kicsit messzebbről mennék neki, hogy kontextust adjak ennek a dolognak.

[00:06:38]nagyjából ö ahhoz, hogy a bevezessük az eurót, ahhoz a magyar költségvetési hiánynak a GDP 3%-ára le kell mennie, vagy legalábbis afelé kell tendálnie, mondjuk négy, még lehet, hogyha afelé tart, de mondjuk 3-4%.

[00:06:54]Jelenleg nagyjából azt tudjuk, hogy körülbelül 7% a költségvetésnek a hiánya.

[00:06:57]Minden egyes 1% az 1000 milliárd Ft.

[00:06:59]Tehát kábé úgy kell számolni, hogy minden 1% az 1000 milliárd Ft.

[00:07:01]Olyan 7%-os hiány van.

[00:07:04]A Tisza kormánynak vannak ígéretei.

[00:07:07]Nem megyek bele.

[00:07:10]Gyümölcsáfa, nyugdíjasoknak szép kártya, egészségügyreoktatásra, satöbbi, satöbbi.

[00:07:15]Ez körülbelül 3000 milliárd Ftet még 3%.

[00:07:17]Tehát van egy 7%-os költségvetési hiányunk, be van vállalva még 3%, be van ígérve, az 10.

[00:07:21]Na, innen kéne lejutni 3%-ra.

[00:07:25]Tehát ez azt jelenti, hogy be kell szedni vagy plusz 7%, tehát 7000 milliárd Ftot évente, vagy annyival kevesebbet kell költeni más dolgokra, amikre eddig költöttünk.

[00:07:38]Ez nagyon-nagyon sok pénz ez a 7000 milliárd Ft.

[00:07:39]És azt akarom elmondani, hogy ez egy nagyon-nagyon fontos dolog, hogy ez az, ahol el lehet rontani az egész jelenleg történőben levő rendszerváltást.

[00:07:48]Ugye mi történik most?

[00:07:51]A befektetők, a lakosság, mindenki megelőlegezte a bizalmat.

[00:07:54]Most, hogyha kiderül, hogy ez nem fog működni, nem tudja stabilizálni mondjuk a gazdasági pénzügyi helyzetet a Tiszakormány, akkor az a kamatkiadáscsökkenés, ami elkezdődött, az a visszájára fog fordulni.

[00:08:07]Tehát akkor akkor már nem csökkenés lesz, hanem növekedés lesz.

[00:08:10]Akkor nem jönnek a befektetők, akkor nem jön a működőtőke.

[00:08:15]Elvesztik a bizalmat, és ha elvesztik a bizalmat, akkor onnantól fogva nincs gazdasági növekedés.

[00:08:18]sinincs gazdasági növekedés, akkor akkor el fog veszni a politikai támogatottsága is ennek a egész rendszerváltó erőnek.

[00:08:24]Tehát van egy óriási kockázat, és ez én én erről is írtam az elmúlt hetekben, hónapokban, hogy ne kezdjünk már el addig pénzt osztani, amíg nem látjuk a költségvetésnek a helyzetét és nem látjuk azt, hogy mennyivel tudjuk a kiadásokat csökkenteni és mennyit pénzt tudunk beszedni, mert hogyha nem fog összejönni az egész, akkor feje feje tetejéire tud állni ez a rendszer.

[00:08:46]és azért 7000 milliárd Ftot évente beszedni, vagy kiadásba lecsökkenteni, azt érzitek, hogy az nagyon nagyon nagyon sok pénz.

[00:08:53]Na most akkor rá csak rámennék erre már most utána a vagyonadóra, hogy ez ez hogy van a vagyonadó szerintem ezt most már meg kell csinálni, mert be lett ígérve.

[00:09:05]Nincs semmi értelme, tényleg nincs semmi értelme.

[00:09:07]Megmondom, hogy miért nincs semmi értelme.

[00:09:10]Nem véletlen egyébként, hogy tizenvalahány európai országban volt 30-40 éve, most három országban van.

[00:09:13]Ez egy kicsit olyan.

[00:09:16]Én tanulmányoztam a latinamerikai országoknak vannak a közgazdászoknak ilyen perverziója a latinamerikai országoknak a gazdaságtörténetét a a 40-es50-es évektől.

[00:09:26]Na ott minden hülyeséget kipróbáltak, azt el nem tudjátok, tehát tényleg mindent kipróbáltak, általában többször is.

[00:09:31]És akkor nem jött be az egyik helyen, másik helyen is kipróbálták.

[00:09:34]És akkor én az elmúlt 15 évben is sokszor írtam erről, hogy figyeljetek már, ezt már kipróbálták hat országban, LatinAmerikában, amit mondjuk a Fidesz kormány bevezetett.

[00:09:41]Nem valószínű, hogy hetediknek most ez sikerülni fog, de mindegy, ez lepattant.

[00:09:47]És ez a vagyonadó is ilyen, hogy sok országba bevezették, a legtöbben most már kivezették.

[00:09:50]És azért vezették ki, mert milyen egy jó adó.

[00:09:52]Az a jó adó amit könnyen be lehet szedni, átlátható, jelentős összeg jön be belőle, és nem torzítja nagyon jelentősen a gazdaságnak azokat a pontjait, amit amit ami amivel nem szeretnénk kicseszni.

[00:10:08]Na most a vagyonadóval az első probléma az, hogy nagyon kevés pénz jön be belőle.

[00:10:13]Tehát körülbelül olyan 100-200 milliárd Ft jön be belőle.

[00:10:17]Ez mondjuk ehhez a 7000-hez mérve ezt érzitek, hogy ez nem fog semmit megoldani.

[00:10:22]Ráadásul ugye itt mi történik?

[00:10:24]Jellemzően a leggazdagabbak, akik ilyen sok 10- so 100 milliárd Ftos vagyonnal rendelkeznek, ők nagyon könnyen ki fognak ez alól bújni, mert el fognak költözni, nem tudom, Ciprusra, Máltára, Portugáliába vesznek ott egy állampolgárságot, satöbbi, és nem lesznek az alanyai.

[00:10:38]Tehát pont azok fogják elkerülni, akiknek a legtöbb pénzük van.

[00:10:41]Azoknak azok fogják fizetni, akik ilyen pár milliárd Ftos vagyonuk van.

[00:10:46]Jellemzően ezek ilyen magyar közép középnagy vállalkozók, akinek van mondjuk 100-200 alkalmazottja, és van egy cége, aminek van egy két-3 n milliárd Ftos cégértéke.

[00:10:55]És ugye ez mit fog jelenteni?

[00:10:57]Hogy neki ezután a cég után be kell fizetnie 20-30, mert végülis a cég után fogja fizetni 20-30-40 millió Ftot.

[00:11:02]Ez olyan, mintogyha megemelnénk nekik a társasági nyereségadójukat, miközben van-e ugyanabban a városban egy ugyanolyan cég, aminek mondjuk szerba tulajdonosa, vagy osztrák, vagy norvég, vagy mit tudom én, aki nem lesz az alanya ennek, őneki nem emelünk társasági nyereségadót.

[00:11:17]Tehát az első kérdésem, hogy miért nem azt csinuk, hogy megemeljük a társasági nyereségadót mindenkinek, nem csak a magyar vállalkozóknak.

[00:11:25]Egyébként ebből bejönne körülbelül kétszer ennyi pénz legalább.

[00:11:26]tökre átlátható lenne.

[00:11:28]Nagyon jelentős problémája a vagyonadózásnak az is, hogy nagyon nehéz megmondani, hogy van egy céged, és ezeknek a vagyonoknak a nagy része egy céges vagyon.

[00:11:37]Ez mennyit ér egy ilyen cég?

[00:11:38]Mennyit ér ez a cég, amíg most nyereséges, de lehet, hogy jövőre veszteséges lesz, vagy most volt veszteséges, és és jövőre nyereséges lesz.

[00:11:44]Tehát tehát tök nehéz megállapítani ezt az egészet.

[00:11:46]Én azt gondolom, elég sok vagyonos emberrel beszéltem.

[00:11:49]A legtöbben azt értik, hogy egy jelentősebb, tehát az elmúlt 15 évben tényleg egy ilyen adóparadicsomi állapotok voltak a Magyarországon.

[00:11:56]a gazdagoknak.

[00:11:57]Ez nem fenntartható.

[00:11:57]Tehát szerintem a legtöbben értik, megértik és elfogadják, hogy jobban hozzá kell járulniuk a közteherviseléshez.

[00:12:02]Csak tényleg ezt úgy kéne megcsinálni, hogy ebbő bejöjjön sok pénz, ami a költségvetésen is valamit segít.

[00:12:11]És ne a magyar vállalkozókat terhelje ellentétben másokkal, akiket meg nem terhel.

[00:12:16]Úgyhogy szerintem ez nem egy jó megold egy létező problémára, egy fontos problémára egy nem jó megoldás.

[00:12:19]Tehát erre erre van jobb megoldás.

[00:12:24]És szerinted melyik tehát mi mi milyen adót fizettetnél magaddal magad meg meg meg egy csomó más embernek amit szívesebben fizetnének be és valószínűleg több pénz is jön jön jön belőle a társági nyereségadót ugye ott van egy ilyen szabály eleve most ugye Magyarországon 9% ha 15%-ra femeljük ugye az a globális minimumadónak a szintje amit egyébként is majd valamikor meg kellene majd csinálni azzal be bejönne olyan 5 700 milliárd Ft attól függ hogy milyen mentes ességek vannak, tehát eleve a előzőnek legalább a duplája bejönne belőle.

[00:12:56]Amikor a vagyonosok kiveszik a cégükből a pénzt és elköltik magukra, osztalékadó meg lehet emelni.

[00:13:07]Mennyi most?

[00:13:07]Bocsánat az osztalékadó.

[00:13:09]Az osztalékadó ugyanaz, mint az EIA, tehát az 15.

[00:13:13]És van még egy nagyon fontos dolog, a hogy hogy miért volt egyébként nagyon alcsonyadózása a magyar vagyonosoknak.

[00:13:19]Nézzétek meg, hogy nézett ki egy cég.

[00:13:21]volt egy cég term nyereséget, befizetett az ember 9 Ft nyereségadót, maradt 91, és akkor kivette osztalékba, vagy nem vette ki osztalékba, mindegy, arra is volt azért megoldás, máshogy vette ki.

[00:13:33]És utána fogtad ezt a pénzt, és befektetted, és beraktad tartós befektetési számlára.

[00:13:40]Ugye a tartós befektetési számla az azt jelenti, hogy a befektetéseiden nem kell adóznod az elért nyereségen.

[00:13:49]Tehát onnantól fogva kivetted a pénzt, és az úgy, tehát az ennek akkor lenne értelme egyébként a tartós befektetési számlának, hogyha mondjuk az lenne a célja, azért nem adóznak a befektetések, hogy mondjuk a magyarországi beruházásokat finanszírozuk, magyar állampapírokat vegyünk, magyar cégekbe vegyünk részvényeket, azoknak a vállalati kötvényekit, azoknak a beruházásait.

[00:14:10]Az, hogy én Tesla részvényt vegyek, tehát kiveszem a cég cégemből a pénzemet, és azon a Tesla részvényt, vagy SpaceX-et, vagy tököm tudj elnézést.

[00:14:17]Tehát, hogy bármit veszek belőle, és akkor az a nyereséget érek el, és nem kell adóznom, az az szerintem nonszens.

[00:14:24]De még azt is lehet mondani, hogy oké, egy bizonyos szintig 10, 20, 30, 40, 50 millió Ftig a befektetések, tehát legyen egy ilyen tartós befektetési számla, de mondjuk, ha valakinek ott van 5 milliárd Ft vagy 10 milliárd Ft a számláján, és nem adózik az elért nyereség után, tehát hogy tehát szerintem ez így nonszens.

[00:14:40]Tehát, hogy ez egy tényleg azért mondom adóparadicsomi állapotok voltak Magyarországon az elmúlt 15 évben a gazdagoknak nem fenntartható.

[00:14:46]Sokkal jobb megoldások vannak, mint a vagyonadó.

[00:14:50]Ez ez nem egy jó megoldás.

[00:14:51]És látod azt a politikai akaratot, vagy akár szakmai tudást, vagy mind a kettő, hogy ezeket meglépik?

[00:14:57]Ö, látva, most kinevezték az összes államtitkárt, úgyhogy mindenkit ismerünk.

[00:15:02]Én azt gondolom, amit én látok a a pénzügyi vezetésből, ott olyan emberek vannak, akik értenek ehhez a történethez.

[00:15:09]Azért a Kármán András megcsinált egy Szélkálmán programot, amit aztán a most nem megyünk ebbe bele, mert az nagyon messzire vezetne, de mindegy, abba nagyon bele lett kavarva, de azért összeállított egy olyan programot a ami már 2010-11-ben bizonyított.

[00:15:26]Ott van a Barabás Gyula, akinek szintén nagyon komoly hozzáértése van.

[00:15:30]Tehát mondhatnám az embereket, van hozzáértés.

[00:15:32]Nyilván az a kérdés, hogy mi milyen politikai akarat van, mert ugye egy idő után azért ezt majd el kellene fogadni, hogy azt a 7000 milliárd Ftot, amiről beszéltem, azzal valamit kezdeni kell.

[00:15:44]Tehát nyilván az a nagy reménykedés, hogy a korrupciócsökkentésből, a propagandacsökkentésből, az Európai Uniós pénzekből az ostoba projektekre költök pénzek magátők alapul ugye az egyszeri dolog, azt ne felejtsük el.

[00:16:02]Tehát hogyha visszavesszünk pénzt, tehát nekünk most folyó folyó minden évben ismétlődő bevételekre vagy kiadáscsökkentésre van szükség, hogy ezekből lehet De nem tudjuk, az a baj, nem az a baj, tehát nem tudjuk, hogy például korrupció csökkentésből mennyit lehet megspórolni, 500 milliárdot, 3000 milliárdot.

[00:16:16]Itt lehet lövöldözni, meg találgatni, nem tudjuk.

[00:16:18]Tehát én azt mondom, hogy addig ne kezdjünk el már költeni, meg ne kezdjünk el még egyéb dolgokat bevezetni, amíg nem derül ki, hogy ezekből mennyi pénz jön be.

[00:16:25]Ezt senki nem tudja.

[00:16:27]Magyar Péter se tudja, és Kármán András se tudja.

[00:16:32]Ilyen politikussal még nem találkoztam, aki visszafogta volna magát kormányalakítás után, de hátha egyszer ilyen lesz.

[00:16:38]Most Balási Gyula jut eszembe egyébként, hogy beszélgetünk.

[00:16:42]Ma mai ma hír, hogy nem tudják kifizetni a holnap utáni BL döntő tár fellépőjét.

[00:16:48]Lehet, hogy a vagyonadó elől menekül már, ne kelljen nekifizetni vagyonadót.

[00:16:52]Térjünk vissza a Tiszakormány első heteire.

[00:16:54]Mik azok a gazdaságiátorok, amiket néz a a külföld, amik alapján beárazzák a piacok?

[00:17:00]Azt, hogy ez most egy tényleg egy kurzusváltás van csak, vagy egy ténylegesen egy egy strukturális változás a gazdaságpolitikában?

[00:17:07]Háztartási államháztartási hiány, vagy vagy forintárfolyam, vagy vagy korrupció ellenes intézkedések.

[00:17:13]Mi az, amit néznek leginkább?

[00:17:17]Hát most itt mindenkit ki kell, hogy ábrándítsak a vagy lehet, hogy nem a befektetőket nem érdekli a korrupció.

[00:17:25]Tehát nem érdekli.

[00:17:25]Tehát nagyon szívesen finanszíroznak bármilyen afrikai, ázsiai, latinamerikai államot is kellő hozzamért cserébe, ha tudják, hogy azt vissza fogják kapni.

[00:17:33]Egyébként nekik az a legjobb, hogyha van egy jó erős diktatúra és visszafizeti jó magas kamat mellett a pénzüket.

[00:17:37]Tényleg ez a legjobb.

[00:17:39]Tehát a korrupció nem fogja őket érdekelni.

[00:17:40]Magyarországon most egy sztori van, és ez a lényeg.

[00:17:44]Magyarországnak az a története, hogy hogy eddig kisodródóban volt az európai közösségből gazdaságilag is, meg társadalmilag is, ha vissza tud integrálódni Magyarország.

[00:17:55]És azért nagyon fontos ez az europrojekt, mert ezzel lehet jelezni a világ nagy része számára, a befektetők számára, és itt nem csak a pénz és tőke piac, hanem a működő tőkebbefektetőkre is gondolok, akik még sokkal fontosabbak.

[00:18:07]Azt lehet jelezni, hogy Magyarország elkötelezi magát az európai projekt mellett.

[00:18:11]És ha elkötelezzük magukat, akkor olcsóbbak lesz, olcsóbb lesz Magyarországnak a finanszírozása.

[00:18:17]Ide mernek jönni.

[00:18:17]Tehát egyelőre egy ígéret van.

[00:18:20]De ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjuk, legalább két nagyon fontos dolog van, amit nézni fognak szerintem a befektetők.

[00:18:25]A az egyik, hogy meg fogjuk-e tudni kapni az Európai Uniós pénzeket.

[00:18:29]Én azt gondolom, hogy erre van minden irányból szándék.

[00:18:32]Szerintem ez menni fog.

[00:18:32]A másik, és emiatt sokkal jobban aggódom, a költségvetés, nem az idei költségvetés.

[00:18:38]Az idei költségvetést még ki lehet magyarázni.

[00:18:40]Ellopták, elcsalták, elhazudták.

[00:18:42]Tehát ez ez mindig az első évben ez van.

[00:18:44]A 2027-es költségvetés, hogyha nem tudunk egy olyan pályát fölvázolni, hogy 27 28 29, ugye 30-ra az ígéret, hogy már képesek leszünk belépni az eurozónába.

[00:18:54]Tehát 27289-re egy olyan hihető költségvetési pályát kell fölvázolni, hogy hogy fog lemenni a magyar költségvetésnek a hiánya 3-4%-ra.

[00:19:05]Ha ezt nem tudjuk fölvázolni, akkor fejre fog állni ez a rendszer.

[00:19:11]Azt akartam csak kérdezni, hogy a az euróbevezetésnél mindig azt szoktuk hallani, hogy a félperifériás országoknál problémás tud lenni.

[00:19:17]Tehát volt ilyen, tehát Szlovákiá Szlovákiában is eléggé megfogta a gazdasági növekedést körülbelül 15-20 évvel ezelőtt Horvátországban is voltak probléma, bár a a Kuna gyakorlatilag már már együtt mozgott az Euróval már évek óta.

[00:19:33]És Bulgáriából is hallok most ilyen horrors sztorikat, annak ellenére, hogy a leva is gyakorlatilag tehát nem mozgott az euróhoz képest, nem úgy, mint a forint.

[00:19:43]És nekem azért ugye van egy másik hazám, tehát eszembe jut Olaszország, ahol közgazdászok között 20 éve van vita, illetve az elején nem nagyon lehetett vita, mert ilyen hazaárulásnak tekintették, ha valaki az eurót kritizálja.

[00:19:56]Tehát gyakorlatilag később kiderült, hogy valószín a a az EuroRa átváltási árfolyama az egy kicsit magasra lett lőve, és ez gyakorlatilag megakadályozta Olaszországot körülbelül 2000 óta, amikor beléptünk ebbe a történetbe, hogy hogy hogy mozgassa a saját valutáját, ahogy ahogy elő ahogy ahogy ahogy korábban tette, és ezzel kicsit megdoppingolja a gazdaságot, hogy mi garantálja azt, hogy Magyarország ha formálisan teljesíti ezeket a pénzügyi kritériumokat, nem gyakorlatilag nem fosztja meg saját magát ettől a doppingtól, mert én egy kicsit ettől félek.

[00:20:40]Ez egy abszolút jogos félelem, és ugye ez nem egy tehát én nem gondolnám, hogy a hazaárulás azt gondol, én nagyon sokáig azt az volt a véleményem, hogy a forintot meg kell tartanunk.

[00:20:48]A saját devizának van egy nagyon nagy előnye, az olyan, mint egy lengcsillapító.

[00:20:52]megy a megy a kocsi az úton, és akkor jön egy gödör, akkor ugye hát lengéscsillapító nem biztos, hogy rossz.

[00:20:58]Tehát hogyha van egy recesszió, egy gazdasági lassulás, akkor le tudjuk vágni a kamatokat, amivel élinkítjük a gazdaságot, le tudjuk gyengíteni a devizát, amivel időlegesen megdobjuk az exportot.

[00:21:09]De ennek van egy ára.

[00:21:14]Az az ára, vagy az a az a az az van cserébe, mint amit ha megnézitek a lengyel Zlotyit, vagy a cse koronát, az az elmúlt 20 évben lenged ki.

[00:21:21]recessziók idején gyengült, utána visszaerősítették, és nagyjából 20 év alatt nem ment sehova az euróhoz képest az árfolyama, miközben Magyarországon egy folyamatos leértékelés volt.

[00:21:30]Tehát lehet ezt csinálni, csak a lengcsillapítónál a tehát hogy tehát vagy vagy ez mondhatnám ilyen rossz hasonlataim vannak csak tehát hogy hogy balesetet szenvedek és akkor beópiumoznak.

[00:21:42]Tehát hogy nyilván jó, mert nem érzem a fájdalmat, de utána minden nap szedem az ópiumot, az nem lesz nagyon jó.

[00:21:47]Tehát, hogy Magyarország ezt csinálta, hogy folyamatosan szedtük utána a fájdalomcsillapítót és hát teljesen rászoktunk.

[00:21:52]Úgyhogy a saját deviza jó, hasznos, lehet használni.

[00:21:58]Egyébként az olaszok is visszaéltek vele folyamatosan, tehát ezt pontosan tudjuk.

[00:22:01]A magyarok is teljes mértékben visszaéltek vele.

[00:22:03]És egyébként ezért van jelentős támogatottsága Magyarországon az eurónak, és nincsen Csehországban meg Lengyelországban, mert azt látják, hogy nekik igazán nincs nincs bajuk a saját devizájukkól.

[00:22:11]Az egy stabil deviza 15-20 éves távon.

[00:22:13]Magyarországon mit látnak az emberek, hogy rohad le, hogy most 400 előtte 350 volt, előtte 300, 250, hát állandóan kiveszik a pénzt a zsebünkből.

[00:22:22]Hát mit csinálnak?

[00:22:22]Úgyhogy úgyhogy igazándiból én azt gondolom, hogy lehet erről vitatkozni.

[00:22:28]Magyarország eljátszotta azt a lehetőséget az elmúlt 10-15 évben, hogy a saját devizáját használja.

[00:22:32]Mi visszaéltünk vele.

[00:22:33]És a másik szempontja egy tehát, hogy miért jó, hogyha van egy saját devizád, hogyha bármilyen pénzügyi válságod van, vagy az államháztartás kerül válságba, akkor a jegybank a segítségére tud sietni a saját kormányának, állampapírokat vásárol, kisegíti a bankrendszer, satöbbi.

[00:22:52]Ez egy nagyon fontos funkciója jegybanknak.

[00:22:53]És ha megnézitek, hogy mi történt, 2011 12-13-ban Görögországban volt egy nagyon jelentős bankválság, és hogyha a görögöknek lett volna egy saját jegybankjuk, akkor a jegybank kisegítette volna a kormányzatot, kisegítette volna a bankrendszert, mit csinálta az Európai Közpondi Bank?

[00:23:10]Nézte, hát ezek a görögök, hát ezek minek költöttek ennyi pénzt?

[00:23:12]Nem segítek rajtuk.

[00:23:14]Tehát az az igazság, hogy elméletileg a görögöknek a jegybankja az Európai Központi Bank, de az nem úgy viselkedett.

[00:23:20]Az úgy viselkedett, minthogyha a németeknek meg a franciáknak, meg talán a spanyoloknak, olaszoknak erről lehet vitatkozni.

[00:23:25]A többieknek nem.

[00:23:26]Nekik nincs saját jegybankjuk.

[00:23:28]Tehát, hogy nyilván az Európa projektben vannak jelentős hibák.

[00:23:33]Ö van kockázata annak, hogy belépjünk ö a az Euroövezetbe, de azt gondolom, hogy most abban a helyzetben, amiben vagyunk, azt a azt az elköteleződést, hogy mi vissza akarunk térni Európába, amiben nagyon jelentős kételyek merültek föl szerintem egy csomó befektetőben, nagyon sok európai döntéshozóban, gazdaságpolitikusban, azt valahogy meg kell erősítenünk, és egyébként ez egy jó módszer rá.

[00:24:00]Plusz hát azért az egy ránk ad a következő évekre egy kicsit egy ilyen egy ilyen bilincset megbilincseljük magunkat.

[00:24:07]Tehát a költségvetés hiányát azt alacsonyan kell tartani, az inflációt alacsonyan kell tartani, a devizát viszonylag stabilan kell tartani, tehát egy fegyelmezettséget is ránk kényszerít, amire az előző években nem voltunk képesek.

[00:24:18]Úgyhogy sajnos ez egy ilyen magunkra vett teher, amit most muszáj már megcsinálnunk.

[00:24:23]Azt gondolom, az olaszok azt csinálták, 97-ben, a pródi kormány bevezetett egy nagy adót.

[00:24:30]Ez egy nagyon jelentős akkor még milliárd lérákban, meg 10 milliárd lérákban számoltuk a pénzünket és az volt a neve, hogy adó Európáért.

[00:24:38]És azóta gyakorlatilag az lehet, hogy Brüsszel kéri, Európa akarja és ezzel lehetett mindent a az európaiakra kenni.

[00:24:48]Tehát egy kicsit ezt a ezt a sémát látok, tehát ez óriási majd a kísértés.

[00:24:52]Hát euró ezek kérték.

[00:24:52]Hát ne viccelj, tehát ezért ezért lesz megszorítás.

[00:24:57]Tehát hogy én egy kicsit ambivalens vagyok ezzel, mert láttam ilyen nem túl jól végződött történeteket, de abszolút értem, amit mondasz, hogy ez ez legalább annyira geopolitikai projekt most akkor, mint mint egy szimplán gazdasági Beszéljünk kicsit a a nergazdaság örökségéről.

[00:25:16]Kicsit katasztrófaturistának érzi magát az ország.

[00:25:19]Rendszerváltás után bemehetünk a Karmelitába.

[00:25:21]Itt kiesik egy 1000 milliárdos szerződés, ott egy 250 milliárdos sírón sírónes oligarchákat látunk mindenhol.

[00:25:29]Te hol látod a a legmélyebb strukturális torzulásokat jelenleg a magyar gazdaságban?

[00:25:33]Mi akadályozta leginkább az innovációt, versenyképességet, hatékonyságot?

[00:25:42]Hát nem tudom, a egy csomó gazdasági kérdés kapcsán egy kicsit messzebbről neki mehetnék, mert mert én egyébként én fizikus akartam lenni, csak aztán végül nem sikerült, hogy közgazdász lettem.

[00:25:56]És e pontosan tudom, hogy minden modell rossz.

[00:25:58]Tehát tehát vannak modelljeink, de minden modell rossz, de arra azért jó, hogy megpróbáljuk leírni a a valóságot vele.

[00:26:03]Úgyhogy így röviden ez, hogy hogy mi történt közép-kelet Európában meg Európában az elmúlt 20-25 évben.

[00:26:09]Ezt két percben elmondanám gazdaságilag.

[00:26:12]Gyakorlatilag annyi volt a történet nagyon leegyszerűsítve, hogy a 2000-es évek elején beléptek ezek a volt szocialista országok a az Európa Európai Unióba, Eurozónába, ki hova tudott belépni vagy akart.

[00:26:24]És ugye mi derült ki?

[00:26:27]az európai tőkés osztály számára, befektetők számára az derült ki, hogy kábé ezeknek az országoknak a humán tőkéje az embereknek a végzett és nagyon sok mindent értünk alatt, embereknek a végzettsége, képzettsége, munkamorálja, intézményrendszer satöbbi.

[00:26:41]Ez nem rosszabb egyébként, mint egy görög portugál dél-olasz spanyolnak a gyengébe.

[00:26:47]Tehát ez kábé ezek egy szinten vannak, csak van egy nagy különbség.

[00:26:50]Ezek ötöd annyiért dolgoznak.

[00:26:50]Tehát innentől fogva az összes ipari és szolgáltató központot ide volt érdemes Európában telepíteni.

[00:26:58]Tehát ez ez volt ez volt a összes középkelet európai országnak a története.

[00:27:03]És igazándiból, ha megnézitek, mindenhol ugyanazok a folyamatok zajlottak le.

[00:27:06]Függetlenül egyébként az Orbánrendszertől az volt, hogy mindenhol létrejött egy csomó új munkahely, mindenhol egy csomó ember munkába állt, nagyon alacsony lett a munkanélküliség, hozták ide a termelőüz üzemeket, szolgáltatásokat, főleg ugye szolgáltatás ma már nagyobb sokkal a gazdaságban, mint az ipar.

[00:27:21]Azt is hozták ide, és emiatt ezekben az országban szépen lassan zárkózott föl a bér bér, és nőtt a gazdaság.

[00:27:27]Ez a története, ez nagyjából Kelet-közép-Európának az elmúlt 20 éves története.

[00:27:31]Ez a konvergenciának a története.

[00:27:32]Mára ezek a munkaerőköltségek, ezek már nem felén, harmadán, negyedén vannak, mint a periféria országokban.

[00:27:39]Mondjuk a perifériának az átlaga munkaerőköltségbe, munkaerő költségbe az ilyen 20-22€ óránként.

[00:27:47]A cseheknél 19, a lengyeleknél 17, a magyaroknál 14-15 mondjuk.

[00:27:54]Tehát most már nem vagyunk ezektől annyira messze.

[00:27:56]Ez egy nagyon-nagyon fontos dolog.

[00:27:57]Tehát nagyjából ez a folyamatnak a nagy része lezajlott, de hogy és egyébként Magyarországon is ez húzta a gazdaságot kábé olyan 2019-2020-ig.

[00:28:04]De mi történt akkor?

[00:28:04]Még mindig olcsóbb volt Magyarország, mint a periféria.

[00:28:09]De ugye az volt a történet, hogy azt mondták a ez ez akkor jó, hogyha azt mondom, hogy Lengyelország az ugyanaz, mint Portugália, ugye?

[00:28:15]Tehát nincs különbség.

[00:28:18]elkezdett fölmerülni az a kétely Magyarországgal kapcsolatban, hogy figyeljetek már, ezek öt év múlva EU tagok lesznek, ezek 10 év múlva benne lesznek az Európai Unióban, vagy ezek ilyen ilyen Moldávia, Szerbia szinten ilyen ilyen harmadik utas valamik lesznek, mert abban az esetben már nem olyan jó sztori, akkor azt mondom, hogy oké, Magyarország 14€, Portugália 19€, mégis inkább Portugáliába viszem a szolgáltatóközpontot.

[00:28:43]Nem egy ilyen történetet hallottam az elmúlt években, azért, mert azt mondták, hogy az európai ország.

[00:28:49]Ez hát ezt nem tudjuk, hogy ezzel mi lesz.

[00:28:51]Hiába olcsóbb.

[00:28:51]És Magyarországon az elmúlt években a konvergencia, és azért nem jön nyugat-európai tőke és amerikai tőke se sok, csak főleg ázsiai tőke jött.

[00:28:58]Az is csak egy-két nagy üzem.

[00:29:01]Azért nem jött, mert azt mondták ezek a befektetők, hogy nem tudjuk, hogy ezzel az országgal mi lesz, és 20-30% különbségért nem jövünk ide.

[00:29:08]És ebben rejlik Magyarországnak most még a lehetősége a következő két-három négy-öt évre, hogy azt mondhatjuk, hogy oké, ha elhisszük megint, hogy ez egy európai ország, ez 14€, azok 20 euró-sok, akkor oda föl tudunk zárkózni.

[00:29:21]Ez egy pár évi kitart.

[00:29:23]Utána ki kell találni, hogy mi lesz velünk egyébként, hogy Olaszországban miért nem volt gazdasági növekedés, hogy Görögországban jelenleg az emberek Euróban, tehát nem inflációval kiegészítva, hanem Euróban kevesebbet keresnek, mint 15 éve.

[00:29:34]Portugáliában is alig volt növekedés, Spanyolországban is.

[00:29:38]Az azért van, mert azok az üzemek, amik ott jöttek volna létre, azok itt jöttek ebben a régióban létre.

[00:29:41]Egészen Horvátországtól Észtországig fölfele.

[00:29:46]Ide ide hozták ezeket az üzemeteket, ezeket a szolgáltatóközpontokat.

[00:29:48]Azért nincs 20 éve gazdasági növekedés Olaszországba se.

[00:29:51]Elvettük gyakorlatilag mi kelet-közép-európaiak az európai perifériának a munkáját.

[00:29:56]És nem csak, hogy elvettük, hanem még adtak mellé egy csomó pénzt is Európai Uniós támogatást.

[00:30:02]Ilyen a világon nincs.

[00:30:02]De ennek is vége lesz hamarosan.

[00:30:03]Következő tehát hogy itt egy ilyen ilyen dupla szaltóra kell felkészülni, nem?

[00:30:08]Tehát 28-tól, mert ugye ez egy Igen.

[00:30:12]Ebből még pár évünk van, tehát azt mondom, hogy ebből pár év ebből a gazdasági növekedésből van.

[00:30:15]És a az elmúlt években azért nem volt gazdasági növekedés Magyarországon, mert megingott ez a hit, nem jöttek ezek a az új munkahelyek.

[00:30:24]Plusz egyre nagyobb lett a torzulás.

[00:30:28]Én erről az elmúlt években erről sokszor írtam, hogy Magyarországon ugye két szféra van.

[00:30:31]A gazdaságban van a van a versenyszféra, meg van a mutyiszféra.

[00:30:34]És az a baj, hogy ez a mutyiszféra egyre nagyobb lett.

[00:30:38]És ugye, hogyha eltorzítod a versenyt, akkor egy ez ez nem lesz egy hatékony, mert hogyha neked arra kell optimalizálnod, hogy hogy pályázzál, hogy kit vesztegessél meg, hogy kit ismerni, akkor abban leszel jó.

[00:30:51]Ha arra kell optimalizálnod, hogy jobb terméket adjak, olcsóbban adjak, több embernek adjak el, akkor arra fogsz optimalizálni.

[00:30:58]Tehát nyilvánvalóan egyrészt hatékony, egyre nagyobb lett a hatékonytalan vagy alacsony hatékonyságú ez a mutyiszféra, ahogy én ezt neveztem, illetve nem jöttek ezek a ez a működőtőke befektetések.

[00:31:09]És Magyarországon az elmúlt négy-öt hat évben ezért nincsen gazdasági növekedés.

[00:31:14]És ezt mind a kettőt lehet orvosolni, tehát a a mutyiszférát azt le lehet építeni.

[00:31:18]A bizalmat pedig és akkor megint visszatérhetünk ugye az euróbevezetéshez.

[00:31:22]azért is kell, hogy visszaállítsuk azt a bizalmat, és akkor ezzel egy három- négy-5 öt évet elhúzunk, vagy ezzel ki tudunk húzni.

[00:31:30]Utána ki kell találni, hogy Magyarországnak mi a sztorija.

[00:31:31]Tehát onnantól már nem leszünk olcsóbbak, mint Dél-Olaszország, vagy Spanyolország, vagy Portugália.

[00:31:36]Akkor már akkor már mondanunk kell valamit, hogy mi mihez értünk.

[00:31:40]Ha már munkahelyek és külföldi munkaerő elég nagy vitát kavar most ez a kérdés.

[00:31:45]Már csak azért is, mert a NER egyik legnagyobb ambiciózusabb vállalkozása az volt, hogy VT megfordítsa a népességfogyást.

[00:31:51]Te mit gondolsz erről a külföldi munkaerőről?

[00:31:54]Illetve pont Feledi Boton volt nálunk pár napja itt a műsorban, és ő mondta, hogy amikor volt a nagy ukrán menekült hullám, óriásit profitálnak a európai országok abból, hogy ott megmaradnak.

[00:32:06]Sajnos nem mennek vissza valószínűleg a több millió ukrán menekült, és nálunk nem maradtak meg, mert nem akartak itt maradni Magyarországon az ukrán menekültek.

[00:32:16]Erről mit gondolsz?

[00:32:16]illetve arról mit gondolsz, hogy a külföldi munkaerőnek mi lenne a szerepe Magyarországon?

[00:32:23]Én ezzel állandó vitában vagyok a közgazdásársaimmal, és mondják, hogy az hülyeség, amit beszélek, és lehet, hogy az egyébként, de én azt gondolom, és ez egyébként egy jó megfigyelés, hogy hogy miért örültek az ukrán munkavállalóknak, mert ugye két dolgot csinálhatsz, vagy az van, hogy észreveszed, hogy hoppá, Magyarországon harmadannyiért dolgoznak, mint Franciaországban, és odarakod a munkahelyet, vagy odajönnek a munkások, és ők ők végzik el olcsóbban ezt a tevékenységet.

[00:32:47]Ugye a nekem mindig mondják a ezek a magyar közép meg nagy vállalkozók, hogy hát nem az a jó a vendégmunkásokban, hogy olcsóbban dolgoznak, mert hogy nem nem dolgoznak olcsóbban, hanem hogy sokkal fegyelmezettebbek, bármikor hajlandóak túlórára, tehát hogy hogy ott tartják a nyomást gyakorlatilag a magyar dolgozók, tehát valójában ezek a vendégmunkások mégis csak arra jók, hogy lentartsák a hazai dolgozóknak a bérét.

[00:33:13]Tehát, hogy nekem akkor ez szociális dömping, nem?

[00:33:15]Hát én én azt gondolom, hogy hogy ugye ha nem jönnének be, akkor kénytelen lenne Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, akárhol jobban emelkedni a bér.

[00:33:27]Én azt gondolom, hogy ez inkább a a működőtőkebbefektetőknek az érdeke, hogy legyenek ezek a a vendégmunkások.

[00:33:37]Nyilván van néhány olyan szegmens, ahol nem tudjuk fizikailag ellátni, mert nincs olyan magyar munkavállaló, aki ezt meg tudná csinálni.

[00:33:47]Hát nyilván ez képzéssel, de az több év, tehát azt meg kell próbálni orvosolni.

[00:33:51]Tehát bizonyos szűk szegmensekbe én én engednék, de én nagyon-nagyon óvatos lennék a a nagy mértékű vendégmunkás beengedéssel.

[00:33:58]Én nem gondolom, hogy a szélesebb magyar társadalomnak ez az érdeke.

[00:34:01]Az, hogy egy munkaadónak ez az érdeke, azt azt azt megértem, de az nem biztos, hogy most fontos a szavazók számára.

[00:34:10]Mekkora prioritást kell, hogy kapjon a népességfogyás megállítása vagy lassítása egy kormány gazdaságpolitikájában?

[00:34:19]Erről nagyon sok tanulmány van.

[00:34:19]Az elmúlt 50 évben nagyon sok ország megpróbálta nagyon sokféle módszerrel.

[00:34:27]Tehát érdemes egyébként mindig azt mondom, egyált szoktam előadásokat tartani, és mindig mondom a a diákoknak, hogy tanuljanak gazdaságtörténetet, mert már egy csomó mindent kipróbáltak, és és mindenről vannak tanulmányok, tehát hogy a legtöbb dolgot már kipróbálták egy csomó országban, és abból lehet tanulni.

[00:34:42]Nem biztos, hogy nálunk pont ugyanaz lesz, de azért jellemzően nem nincsenek olyan nagyon nagy eltérések, és nagyon sok országban megpróbálták a születésszámot gazdasági ösztönzőkkel növelni.

[00:34:51]Még eddig igazándiból sehol nem sikerült, ott se, ahol nagyon sok pénzt adtak.

[00:34:57]Lehet, hogy nem adtak eleget, lehet, hogy nem jó a támogatásnak a módszere, de eddig nem sikerült.

[00:35:00]Tehát az látszik, hogy alapvetően társadalmi folyamatok azok, amik szabályozzák azt, hogy mennyi gyereket vállalnak a szülők.

[00:35:10]Nyilván az életkörülmények, a a lakó, a lakókörülmények, a nőknek a végzettsége, az, hogy elérhető egyébként a fogamzásgátlás, tehát egy csomó csomó vetülete van, de nem alapvetően gazdasági eszközökkel még sehol nem sikerült ezt jelentősen befolyásolni és tartósan.

[00:35:27]Tehát, hogy erre rá lehet feküdni, meg ezt lehet mondani, hogy ez mindenkinek ez az érdeke, és gondolhatjuk is ezt.

[00:35:34]Nem nincs nincs rá olyan módszerünk, ami ami ami működőképes egyelőre.

[00:35:41]Van egy másik megközelítés, tehát nem a nem a a tehát a na van egy másik megközelítés, rengetegen mentek el, több 100z ember.

[00:35:49]Szerinted mennyiás lehet abban, hogy legalább mondjuk egy 5-10%-a, ha nem több, tehát én nem vagyok túl, tehát nem akarok túl nagy számokat mondani, de mondjuk egy jó pár tember pár év alatt esetleg úgy döntsön, hogy akkori kalandvággyból inkább inkább hazajön.

[00:36:07]és akkor visszaköltözik, és meg mert az is egy hát komoly boost lehet.

[00:36:13]Azért vannak tanulmányok, amelyek szerint ma már lassan minden ötödik vagy hatodik magyar gyerek külföldön nem Magyarországon születik, és ezek nem az Erdély Felvidék satöbbi gyerekek, hanem olyanok, akik akik mondjuk Ausztria, Németország, Hollandia, Angliában születnek.

[00:36:29]Ez egy óriási szám, tehát egyszerűen és és ez nyilván nettó veszteség a a adó szem, tehát gazdasági szempontból is.

[00:36:37]Szerinted mennyi mennyi a realitás, vagy például cégvezetővel beszélgetve?

[00:36:41]Tehát van, aki számít ilyen hazatelepedésre, vagy vagy nem nagyon?

[00:36:47]Hát szerintem inkább valamilyen szociológust kellene megkérdezni, aki aki csinál erről felméréseket.

[00:36:50]Én ezt nem tudom megmondani.

[00:36:52]Én nekem az a reménységem, hogy vagy azt gondolom, hogy ennek részbega gazdasági, részben politikai okai is voltak ezeknek a kiköltözéseknek.

[00:37:00]Amennyiben ebben van változás, akkor valamekkora visszaáramlás lesz.

[00:37:03]Tehát ezt a 5-10%-ot én teljesen reálisnak látom.

[00:37:06]Én még lehet, hogy többet is mondanék.

[00:37:10]És ez valóban tudja orvosolni Magyarországon a munkaerőhiányt részben egy ideig.

[00:37:15]Ugye Magyarországon a gazdasági növekedés, ez is egy tök fontos dolog, és ezt sok sokan sok helyen elmondták, tehát nem fogok ebbe nagyon belemenni.

[00:37:21]Az elmúlt 10-15 évben abból adódott, főleg, hogy bejött egy csomó ember, aki korábban nem dolgozott.

[00:37:27]Tehát Magyarországon a munkaerő hatékonysága, hogy egy óra alatt hány, nem tudom, cipőt állítunk elő, az nagyon kicsit nőtt.

[00:37:32]Tehát, hogy és azért is lenne nagyon fontos ezeknek a a más kultúrákban szocializálódott munkavállalóknak a visszajövetele, mert mert lehet, hogy ezzel a munkaerő hatékonyságát tudnánk javítani.

[00:37:46]Tehát olyan emberek mentek el gyakran, akik vállalkozóbb, szelleműek, hajlandóbbak többet dolgozni.

[00:37:54]Nem azt mondom, hogy akik itt maradtak, azok lusta disznók, de csak azt mondom, hogy a visszajönnek, ez nyilván egy nettó nyereség lenne Magyarországnak.

[00:38:03]De nem arról van szó, mint egyébként Kubában, nem tudom, ezt tudják-e, ez tök érdekes, semmi semmi köze semmihez, csak néha szoktam ilyen ezt olvasni.

[00:38:10]Kuba azt tudják, tehát trópusi ország, tehát elég nagy cukortermelő.

[00:38:15]1909 1988-ban volt az utolsó békev, akkor még az oroszok támogatták őket, ugye mindennel.

[00:38:20]8 millió tonna cukrot állítottak elő.

[00:38:22]Ö most az van ugye, hogy onnan már mindenki elment, olajat nem kapnak, műtrágya nincsen.

[00:38:29]A a az elmúlt hat évben elment a lakosság 25%-a.

[00:38:32]Ez azt jelenti, hogy kábé az értelmes hajlandó, aki hajlandó dolgozni, ennek a fele elment.

[00:38:39]Most Kuba 8 millió tonna cukorról lement 150000 tonna cukortermelésre.

[00:38:44]Kuba cukrot importál.

[00:38:44]Tehát hogy tehát jó, hogyha visszajönnek ezek az emberek.

[00:38:50]Csak azt akarom mondani, van már népességfogyás, hogy reklámozom a műsort Jaksitti György itt nemrég nálunk, és ő mondta, hogy hogy a kormány nagyon arra koncentrálta, hogy a gyerek számot növelje, de óriási lehetőség veszett el, hogy a halandóságot nem tudtuk csökkenteni és az átlag életkort nem csökkentettük, és majdnem annyi annyira számítottük, nem emeltük, nemeltük.

[00:39:12]Igen.

[00:39:12]Néha csökkentettük legalább legalább ennyire számított.

[00:39:15]Legalább ennyire számított a népességfogyás megállítása szempontjából, hogy az egészségügyben, a emberek életszínvonalában nem történt változás.

[00:39:26]Hát nem tudok erre mit mondani.

[00:39:26]Én egyébként Gyurival jóban vagyok, meg jóban is voltam, együtt is dolgoztunk egy ideig.

[00:39:31]Nem nagyon tudok belekötni.

[00:39:33]Annyit tudok belekötni, hogy azért ő azért elég pesszimista.

[00:39:34]Nem tudom, hogy volt-e volt.

[00:39:36]Tehát azért optimista mondata volt.

[00:39:37]Jó, jó, jó, jó, jó.

[00:39:37]Oké.

[00:39:39]De de egyébként ezzel teljesen egyetértek.

[00:39:41]És ugye nem csak azt számít a a várható életkor, hanem az egészségben eltöltött, mert ugye akkor tudsz hatékony lenni nem csak munkaerőpiacon, hanem a minden más szociális funkciódban is.

[00:39:53]Eljutottunk a nyugdíjakig.

[00:39:56]Nyugdíjreform, nyugdíjkorhatár.

[00:39:58]Mennyire égető a kérdés gazdaságilag, pénzügyileg, bevételi kiadási oldalon, hogy lépni kell az új kormánynak?

[00:40:07]Hát ugye, és ez nem magyar probléma, a nyugdíjasok, tehát a eltartottak és az eltartóknak az aránya az összes európai országban drasztikusan változik, de nem csak Magyarországon, hanem azt azt lehet, hogy tudjátok, ez egy nagyon érdekes ezek a kivetítések, hogy mennyi dolgozó lesz, meg mennyi, ezek nagyon ezek iszonyatosan tudnak módosulni, tehát nem kell teljesen elhinni, de például Kínára most az a projekció, hogy 900 millió munkavállaló van Kínában, és már csak 300 millió lesz.

[00:40:35]Tehát, hogy azért itt vannak nagyon komoly problémák, és ez Magyarországon is megvan.

[00:40:39]Tehát nyilvánvaló, hogy ha nő a nyugdíjasok száma, miközben a munkavállalóknak a száma nem nő, hanem csökken, akkor a megoldások nem olyan bonyolultak.

[00:40:49]Növelni kell a nyugdíjkorhatárt, csökkenteni a nyugdíjaknak az értékét, tehát hogy tehát nem nagyon van sok mozgástérés.

[00:40:56]Ez egyik évről a másikra nem számít feltétlenül, de 5-10 éves távon ezek egyre jobban beütnek.

[00:41:01]Tehát, hogy ezzel nyilván mindenkinek és ugye az a baj, hogy egy csomó ilyen ellátórendszerünk van, egészségügy oktatás, nyugdíjrendszer.

[00:41:10]Nyilván pontosan tudja mindenki, hogy nem nyúlnak hozzá a politikusok leggyakrabban, mert négy évre optimalizálnak, nem 15-re.

[00:41:19]Mennyire vállalkozó szellemi a magyar, az átlagmagyar?

[00:41:21]Mennyire kellene a átlagmagyarnak a kockázatvállalóképességét fejleszteni, növelni, és mennyi mennyiben számít ebben a változásban az oktatási rendszernek a színvonala és az oktatási etosz, az oktatási miniszter, akár az oktatási stratégiának a a helye.

[00:41:41]Hát én azt gondolom, hogy körülbelül az oktatásba bele kellene rakni évente olyan 1000-1500 milliárd Ftot, és akkor akkor föl tudnánk fejleszteni egy olyan szintre, ami amivel olyan olyan gyerekek kerülnek ki az oktatásból, akik képesek a a társadalmi gazdasági életben aktívan részt venni.

[00:42:03]Sajnos ez nagyjából azt jelenti, hogyha ha valaki tudja, nagyjából ilyen ugye ezek a magániskolák, ezek évente egy-két-3 milliárd Ftot elkérnek gyerekenként.

[00:42:12]És ennyit igazándiból minden oktatásba sajnos gyerekenként bele kellene raknunk.

[00:42:19]Millió egy két két-három millió per év.

[00:42:22]Igen, igen.

[00:42:22]Milliárdot mondtál?

[00:42:22]Milliárd az talán úgy a túlzás az kicsit erős kicsit, bocsánat.

[00:42:28]Tehát, hogy ezt sajnos az van, hogy hogy ez a költség, ez valójában fönn kellene, hogy álljon mindenhol, tehát ennyit hozzá kéne rakni, és akkor lenne egy normális oktatási rendszerünk, lenne normális kockázat vállalás is.

[00:42:39]Az, hogy ez társadalmilag mennyire determinált Magyarországon a kockázatvállásába, nem mennék bele, mert ez nem az én szakterületem.

[00:42:49]Én csak annyit tudok, ugye én befektet, tehát külső befektetőknek kezeltem nagyon sokáig, 30 évig pénzt, és mindig az volt a mondás, hogy persze Viktor lemegy 1020- 30%-ot, semmi baj, tehát majd túléljük meg ez figyelj, első 5%-os esés után a telefonomon 86 nem fogadott hívás, 260 SMS volt.

[00:43:08]Tehát hogy azért itt az, hogy mit gondolunk magunkról, hogy mennyire bírjuk a kockázatot, meg mennyire bírjuk valójában, aközött szerintem elég jelentős eltérés van.

[00:43:17]Nekem az a tapasztalatom.

[00:43:18]Bocsánat, de van összehasonlítási alapod, mondjuk csehekkel, lengyelekkel, h tehát hogy hogy hogy ott is mondjuk meg na elkülden elküldik azt a több 100 SMS-t, vagy azért megmondom, hogy miért nincsen, mert kezeltünk külföldieknek pénzeket, én is kezeltem, de azok intézményi befektetők voltak.

[00:43:38]Az más egy intézményi befektető, mint egy magán, tehát se magánbefektetőkkel nem kerültem igazándiból kapcsolatban, úgyhogy nem tudom ezt megmondani, hogy ez mennyire magyar sajátosság.

[00:43:47]Miért beszélsz múlt időben erről befektetéséről?

[00:43:49]Befektetési múltadról?

[00:43:53]Igen, én én befektetési alapokat kezeltem tavaly december 31-ig.

[00:43:57]Előtte volt egy tőzsdei cégem is, aminek a vezetője voltam, meg a legnagyobb tulajdonosa, az is befektetéseket kezelt.

[00:44:05]Ezt bef befejeztem december 31-én, tehát külső pénzt most már nem kezelek, ezért beszélek erről.

[00:44:11]Hát ez azért egy ez így egy nagy teher.

[00:44:13]leesik az embernek a tehát a a am a a saját dolgaival foglalkozik az ember.

[00:44:18]Tehát nekem nem kell elszámolni magam felé semmilyen módon.

[00:44:23]Egy csomó ismerősnek, barátnak, rokonnak volt azért pénze már a végére.

[00:44:28]És nyilván mindenki azt mondja, hogy hogy persze, persze tudjuk, meg nem számít, meg meg értjük, de mégis csak ott van egy nyomás és hát enélkül így kellemesebb élni.

[00:44:40]A ki ismerőm műsorunkat tudja, hogy arra szoktuk kényszeríteni a vendégeinket, hogy hozzanak egy számukra az életükben fontos szimbolikus tárgyalt magukkal, és most te nem hoztál, és el fogod mondani, hogy miért?

[00:44:52]Igen.

[00:44:52]Elmondtam, hogy hogy akartam hozni, de aztán nem hoztam.

[00:44:57]Az az igazság, hogy én én így ilyen pénztőkepiaci szakember vagyok, talán befektető.

[00:45:01]Ö de nekem az önazonosságomhoz nagyon hozzátartozik, hogy én kertész is vagyok.

[00:45:09]És nekem apukám is nagyon jó kertész volt.

[00:45:11]A nagyapám meg egész város szerte óriási híres kertész.

[00:45:13]Mindegy.

[00:45:15]Tehát nagyon benne van a családunkban.

[00:45:17]És és ez nekem egy fontos dolog.

[00:45:20]És volt egy van egy barátom, aki még középiskolából a barátom.

[00:45:24]Ő volt később a ő vele csináltam az első üzletemet.

[00:45:26]Nem tudom emlékeznek-e?

[00:45:28]Volt ilyen, hogy Donald Drágó régen.

[00:45:29]Na és középiskolások voltunk, és vettünk nagy tételbe Donald Drágot, és egyesével adtuk el.

[00:45:36]Ez volt az első üzleti vállalkozásom vele.

[00:45:40]Később ő a tőzsdei cégünkben én voltam az elnök, és ő az alelnök, tehát ez így megmaradt ez a ez a Donald Drágos történet.

[00:45:45]Na mindegy.

[00:45:45]És a ez ettől a kollégámtól kaptam egy egy kaszát.

[00:45:47]Ez a nagyapjának volt a kaszája, amivel amivel amivel aratott meg kaszálta ott a a rétet.

[00:45:55]Ez egy ilyen nagy 100 centis kasza.

[00:45:57]Ez egy ez egy komoly dolog.

[00:45:57]És hát azt gondoltam, hogy ezt elhozom, de a feleségem mondta, hogy ez nem biztos, hogy nagyon praktikus lesz, mert itt elkezdek jönni kaszával, lehet, hogy megállítanak a rendőrök.

[00:46:06]Úgyhogy egyébként de mindenkinek javaslom a kaszát, egy nagyon-nagyon jó dolog.

[00:46:09]Azért jó, mert nem zavarjuk vele a szomszédokat, nem romlik el, tehát hogy én nem értek nagyon hozzá, de van egy kaszaverő üllőm meg kalapácsom, tehát én helyre tudom állítani.

[00:46:21]Ez ez évtizedekig jó.

[00:46:21]Ö kimegy az ember, kaszálgat egy kicsit, utána visszamegy, elolvas pár elemzést, utána megint kimegy, tehát hogy megvan ez a ez a work life balance igazándiból.

[00:46:30]Úgyhogy ez tök jó.

[00:46:33]És és van még egy nagyon nagy addicionális érték, amire nem gondoltam, de van egy két fiam van.

[00:46:37]A kisebbik az 18 éves, és mondta nekem, most volt első szavazó, és nagyon lelkes volt egyébként.

[00:46:47]Elment Tunyog Matolcsra szavazatot számlálni.

[00:46:48]Ez az ukrán határnál van.

[00:46:50]és és mondta, hogy apa, hogyha megpróják elcsalni a választást, akkor én kiegyenesítem a kaszát, és kivegyünk a Kossuttérre, és megosstromoljuk a parlamentet.

[00:46:59]Úgyhogy úgyhogy van egy ilyen, na ezt a kaszát nem hoztam el, amivel meg lehet ostromolni a parlamentet, de beszereztem egyébként egy másik eszközt is a parlament megostromlására.

[00:47:12]Azt se, azt se hoam el.

[00:47:12]A feleségem azt mondta, hogy azt se hozzam el.

[00:47:16]Igazándiból az volt, hogy én voltam tavaly ősszel, ha még ezt elmondhatom, tavaly ősszel voltam Ruandában.

[00:47:21]Nagyon szép ország.

[00:47:21]És és ebből volt egy kisebb botrány is, mert az volt, hogy elmentünk az egyik helyre és akkor ott kérdezték, hogy ki vagyok, meg mi vagyok.

[00:47:31]Mondta az idegen mondtam az idegen vezetőnek, hogy hát Viktor vagyok Magyarországról jöttem, mondták, hogy hát ez fantasztikus dolog.

[00:47:37]Hát itt volt a Hungérian prezident, ő is Viktor, ő vezette körbe.

[00:47:39]Hát mondom, tényleg.

[00:47:41]És mondom, mi volt ezzel a Viktorral?

[00:47:43]Azt mondja, hát itt volt ő meg a felesége.

[00:47:44]Mondja a feleségét minden érdekelte, az épületek, minden.

[00:47:48]Viktort azt csak a marhák érdekelték.

[00:47:50]Na, jól van.

[00:47:50]Én ezt elmondtam egy podcast műsorban, miután hazajöttem és akkor szombat reggel, ez ez volt pénteken, és akkor szombat reggel hívnak a kollégáim, hogy Viktor Viktor te nézed a híreket?

[00:48:01]Mondom, hagyjatok már békén, mi van, kinyitott a tőzsde szombaton, vagy mi történt?

[00:48:04]Hát el se tudtam kézni, hogy mi a fene van.

[00:48:05]És akkor mondják, hogy hát az van, hogy a Hadházi azt kifigyelte, hogy hát pont ilyen marhák vannak egyébként 60 pusztán véletlenül.

[00:48:16]Ezek ilyen királyi marhák.

[00:48:16]Ezeket ne ezeket nem szabad levágni, meg nem szabad nem teje tej semmi semmit nem lehet előcsinálni.

[00:48:21]Nagyon nagy a szarvuk az a az a az minek minek vannak.

[00:48:25]Ez azért van, hogy mutogassák, hogy a királyi vagyon és minél úgy úgy nemesítik őket, hogy minél nagyobb legyen a szarvuk.

[00:48:30]Ilyen óriási nagy szarvuk van.

[00:48:31]Nem tudom mi a nevük már pontosan.

[00:48:33]Mindegy, 60 pusztán is voltak vagy vannak, nem tudom.

[00:48:35]Ezt hatázi kifigyelte, kirakta és akkor utána hát Kocsis Máté, Dajcs Tamás, Bayer Zsolt is írt rólam.

[00:48:44]Tehát azon a hétvégén igazándiból a Mandiner nyolc jelent meg körülbelül rólam.

[00:48:49]Nagyot mentél.

[00:48:49]Igen, nagyon nagyot mentél.

[00:48:49]Én nem is értetem, hogy mi történik igazándiból.

[00:48:54]Na, ezt csak azért mondom el, mert megiriyeltem a ruandaiakat, a ruandai mezőgazdaságot, mert ugye ott mindent ilyen macsettével vagdalkoznak.

[00:48:59]És amikor hazajöttem, akkor én is beszereztem egy ilyen 50 centis macsettét.

[00:49:05]Az is alkalmas ilyen kossuttéri programokra, de az se engedte a feleségem elhozni.

[00:49:10]Azt mondta, hogy az se lesz annyira jó.

[00:49:11]Úgyhogy ezt a két szerszámot gondoltam.

[00:49:15]Akkor foglaljuk össze.

[00:49:15]Tehát fizikus akartál lenni, kertész nem akartál lenni?

[00:49:19]De abszolút kell.

[00:49:19]Kiskoromtól kertész is akartam lenni, mert nagyon szerettem, amit amit apámnál láttam.

[00:49:22]Tehát azt azt azt az akartam lenni, és az sikerült.

[00:49:24]És a fizikus az a az az nem.

[00:49:28]De te kertészketni viszont tudsz?

[00:49:30]Abszolút tudok kertészkedni.

[00:49:30]Van egy nagy kertem.

[00:49:32]Mindent termelek, amit lehet Magyarországon szerintem körülbelülk vagytok már.

[00:49:36]Nem, az nem lehetséges.

[00:49:40]Beszéljünk kicsit a magyargazdaság jövőjéről.

[00:49:42]összes szerelőüzemnek hívnak gyakran minket.

[00:49:47]Közepes fejlettségi csapda satöbbi.

[00:49:49]Hogyan lehetne ebből kitörni?

[00:49:49]Mennyire sikerült volna kitörni?

[00:49:51]Korábban van kormányváltás.

[00:49:53]Mit gondolsz erről?

[00:49:53]Ugye itt azért is akartam elmondani ezt a ezt a kis gazdasági modellt, ami ami nem olyan jó modell, de azért mégis egy kicsit jó, mert ez azt mutatja, hogy nagyjából Magyarországnak még van egy ilyen 2030-40%-nyi GDP, egyfőrejutó GDP és bérnövekedése, amivel utolérjük a perifériát.

[00:50:12]Addig ez a modellünk, hogy idejönnek a nyugat-európai meg amerikai befektetők, itt létrehoznak gyárakat, szolgáltató központokat, vagy magyar cégek csinálják ezt meg, és exportálnak Európában.

[00:50:22]Ez végül is hasonló történet.

[00:50:24]Tehát, hogy egy bérelőnyre rámegyünk, az működik.

[00:50:30]Tehát ez szerintem kábé olyan 2030-ig ez egy működőképes történet.

[00:50:34]Hogy azután Magyarország melyik irányba fog elindulni, az egy nagyon nagy kérdés.

[00:50:38]Éész ez nem csak Magyarországnak a kérdése, mert ha belegondoltok, ez a modell azt is megmutatja, hogy mi történt Európában.

[00:50:45]Európában az elmúlt 20 évben az történt, hogy azáltal, hogy kihelyezték ezekbe az olcsó országokba a termelésüket, az európai átlag költségeket, viszonylag alacsonyan tudták az európai termelők akár ipar, akár szolgáltatást tartani, és versenyképes maradt Európa.

[00:50:59]És Európa versenyképességének az volt az alapja, hogy voltak olyan iparágak, amibe technológiai előnye, marketing előnye, tehát ilyen mindenféle előnyei voltak Európának, de ez nem a legmagasabb hozzáadott értékű.

[00:51:13]Tehát nem volt európai Google, nincs Apple.

[00:51:15]Ha megnézitek az 50, világ 50 legnagyobb cégét, egy vagy kettő európai van rajta, tehát hogy ne a a legnagyobb cégek nincsenek itt.

[00:51:23]Viszont voltak olyan közepes és közepesnél nagyobb cégek, akiknek volt egy technológiai előnyük, és igaz, hogy drágábban dolgoztak, mondjuk, mint a kínaiak, de ez nem volt olyan nagy probléma, mert nem nagyon tudtak minket lemásolni.

[00:51:35]De ha megnézzük, hogy mi történt az elmúlt 10 évben, az történt az elmúlt 10 évben, hogy a kínai egyetemek följöttek a világ 10-20-30 legjobb egyeteme közé.

[00:51:43]A kínai szabadalmak száma most már bőven megelőzte az európai szabadalmak számát, a tudományos publikációk.

[00:51:49]Mehetnénk végig egy csomó mindenen.

[00:51:51]Kína technológiailag följött egy csomó olyan iparágban, és nem csak az autóról van szó, amiről általában beszélni szoktunk.

[00:52:00]Tehát nem volt baj, hogy Európa 30 euróért termelt, most munkaerőköltséget mondok, Kína meg 10-ért, amíg voltak olyan iparágok, amibe Kína nem tudott velünk versenyezni.

[00:52:07]De most már, hogy minden be tud, most már nagyon nagy baj van.

[00:52:10]És ezért ez egy nagy kérdés Magyarország számára is, hogy egyáltalán Európa ebből hogy tud kitörni, mert ugye vagy kellene tudnunk csinálni európai Googlet-t, Apple-t, SpaceX-et, akármit, de ahhoz valószínűleg egy sokkal integráltabb, egy teljes európai piacra lenne szükség, mert az egyik nagy problémánk, hogy nincs olyan, hogy európai piac.

[00:52:28]Valójában van francia piac, meg olasz piac, meg spanyol piac, és nem feltétlenül érnek ezek össze.

[00:52:32]Hát az unikredit meg akarja venni a komercbankot, csak hogy egy ilyen olasz izét vonatkozást mondjak.

[00:52:39]És akkor németek ott toporzékolnak, hogy hát micsoda dolog, hogy a kommzbankot megveszi, hát Európában vagyunk.

[00:52:44]Tehát hogyha nincs egy egység, franciák ugyanzt csinálják.

[00:52:47]Hát persze, de ez ez minden ország ők mi, ha ők vásárolnak, mert minden rendben van, de ha őket vásárolnák be, akkor nem.

[00:52:53]Tehát akkor akkor közben lép az állam és azt mondja, hogy nem ez stratégiai szett.

[00:52:59]Í cak csak csak ez azt jelenti, hogy ilyen 50 6070 milliós országok vannak.

[00:53:02]Nincs olyan országunk, ahol 3-400 millió ember van.

[00:53:04]Tehát Európában többen laknak, mint az Egyesült Államokban, de Európa nem egy piac.

[00:53:07]vagy egységesíteni tudjuk ezt az európai piacot.

[00:53:10]Az a kérdés, hogy erre van-e ö szándék.

[00:53:12]Ö és akkor tudunk a a legfelső ligába versenyezni.

[00:53:18]Vagy az van, hogy visszaszerezzük a technológiai előnyünket, ezt nem látom Kínával szemben, vagy Európában lejjebb mennek a bérköltségek.

[00:53:27]Én ezeket látom.

[00:53:27]Tehát az a baj, hogy 2030 után a magyar fejlődés, miután fölzárkóztunk a periféria átlagához, az nagyon függ attól, hogy Európával mi lesz.

[00:53:36]És egyelőre Európának a kiútját ebből a sztoriból én megmondom őszintén, nem látom, de lehet, hogy van, de nem tudom.

[00:53:44]Egy Európai Egyesült Államnak egy erősebb gazdasági integráció inkább egy politikai szlogán, vagy tényleg minőségi változás jelentene ebben a ebben a amit most leírtál az Európai Gazdaság versenyképességében?

[00:53:57]Én meg vagyok győződve, hogy Európa semmilyen más módon nem fog tudni talpon maradni, csak ha integrálódik.

[00:54:01]Viszont azt is látom, hogy az európai átlagszavazó nem akar Európai Egyesült Államokat.

[00:54:07]És innentől fogva van egy nagy baj, hogy a szavazók jelentős része ezt nem akarja.

[00:54:11]Miközben ha ez nem lesz, akkor Európának a gazdasági jövőjével kapcsolatban elég jelentős kételyek vannak.

[00:54:17]Ugye ha megnézzük a Németországot, Németország 2017-18 óta folyamatos exportpiaci veszteségben van, tehát nem a covid óta, meg nem is most kezdődött pár éve, ez most már 2017-18 óta tart.

[00:54:28]Németországban az elmúlt években nincsen gazdasági növekedés.

[00:54:32]Tehát az a probléma, hogy a szavazók nem hajlandóak változtatni a nézőpontjukon.

[00:54:37]Ugye Németországban is a legerősebb párt már ugye az Aft, ott abból nem lesz Európai Egyesült Államok úgy.

[00:54:44]Miközben tehát, hogy hogy ez a kettő ez ez ellentétben áll egymással.

[00:54:46]Én nem tudom erre a a megoldást.

[00:54:48]Én Én csak azt látom, hogy gazdaságilag szerintem nincs más lehetősége Európának.

[00:54:54]Bocsánat, csak egy, de akkor ez azt is jelenti, hogy a gazdaság mellett akkor a politikát is sokkal sokkal jobban kellene integrálni, mert egyszerűen a tehát úgy úgy nehéz elképzelni az Európai Uniót, mint csak a az Európai Gazdasági Közösséget a 60-as-70-es években, hogy ott történik egy limitált piaci integráció, vagy ilyen szabályozási integráció, de politikailag megmaradnak ezek a nemzetállami szférák, mert azért 50 év után most már egy hát egy teljesen másik ligában játszunk, tehát Tehát megnézte, tehát a ezek a magyar választások is megmutatták, hogy hol a belpolitika, hol a belpolitika és a külpolitika határa teljesen összemosódtak.

[00:55:32]Tehát gyakorlatilag egy egységes globális politikai piacon vagyunk, és ezért is lehetett olyan fontos Magyarország, ami egy bocsánat, egy jelentéktelen ország lenne ebben az egészben, ha nem az lett volna, hogy Orbán csinált belőle egy globális brendet, és gyakorlatilag ennek a brendnek a lebontása ilyen fontos üzenetet hordott.

[00:55:52]más országok számára is.

[00:55:56]Hát ezt nem tudom cáfolni, tehát hogy hogy ez egy politikai projekt kellene, hogy legyen.

[00:56:00]Csak mondom, én azt látom, hogyha megnézem ezeket a felméréseket a különböző nagy országokban, akkor én nem látom ennek a támogatottságát.

[00:56:10]Megnyitjuk a közönségkérdések lehetőségét.

[00:56:11]Nemsokára fogtok látni egy kódot, amit egy mobil applikációba beírva fogtok tudni feltenni kérdést Viktornak és Stefánónak, és ezeket moderálni fogjuk, és egy három-négy kérdés megválaszolására lesz lehetőség.

[00:56:26]És amíg gyűjtjük a kérdéseket, addig egy kérdés azzal kapcsolatban, sokat beszéltünk gazdaságról, de mennyit számít a a politikai kultúra, az intézményi struktúrák, általában egy a társadalmi reflexek változása abban, hogy ténylegesen gazdasági rendszerváltás is bekövetkezzen?

[00:56:43]Most mondok egy példát.

[00:56:43]A benzinárstop kérdése, amit ugye fenntart a kormány.

[00:56:49]És pont a korábbi vendégünk, akit említettem, mondta el, hogy ennek túl sok értelme nincsen, hiszen pont a öngondoskodást meg a az egyéni kötelezettségvállalást ellen megy úgymond az, hogyha bármelyik terméknek az árát fixáljuk.

[00:57:05]Igen.

[00:57:05]A a ezt ketté bontanám ezt a kérdést.

[00:57:08]Az egyik a ez a populizmusnak a kérdése, a gazdasági populizmus.

[00:57:13]Ugye lecsökkentem a benzináradat, de emiatt szétcseszem a gazdaságot, és ha nem csinálnám ezt, akkor 20%-kal több lenne a fizetésed, és akkor már nem kéne lecsökkent.

[00:57:21]Tehát, hogy az a baj, és az a baj ezekkel a populista gazdasági intézkedésekkel, írtam el egy pár éve egy ciket Argentináról, ahol egyébként 2385 árúcikknek volt berögzítve az ára körülbelül, de most hülyeséget mondtam, de kábé, tehát soknak 100% volt az infláció.

[00:57:36]Tehát az a baj ezekkel az összes ilyen populista beavatkozásokkal és Argentínában a populizmus az 50-es években kezdődött, hogy bevezetsz egy intézkedést és tök jól látszik egyébként most Magyarországon is, nagyon-nagyon nehéz kivezetni, nem?

[00:57:48]Tehát hiába mondod azt, hogy ez egy ez egy ez egy illogikus intézkedés is eltorzítja a gazdaságot, ha már elkezdett bevezetni, nagyon-nagyon nehéz kivezetni.

[00:57:56]Tehát szerintem egyrészt a gazdasági populizmusnak van egy önjáró ereje, nagyon-nagyon nehéz lebontani.

[00:58:00]A másik része az intézményrendszer kapcsán, csak annyit szeretnék mondani, hogy most azért az a közgazdasági konszenzus, hogy egy ország gazdasági fejlődését és hosszútávú gazdasági társadalmi boldogulását leginkább azt fogja meghatározni, hogy az intézményrendszere mennyire jól és mennyire hatékonyan működik.

[00:58:20]De az a baj, és ez itt egy ilyen visszacsatolás van, hogy arra hajlandó társadalom nélkül nem lehet rendes intézményrendszert építeni, mert hiába raksz fölé egy rendes intézményrendszert, hogyha a társadalom alatta rohadt, akkor rá fog omlani az egész.

[00:58:35]Tehát, hogy hogy a kettő között van egy összjáték.

[00:58:37]És az baj, hogy ez egy nagyon nehéz dolog, mert hogyha kiépítesz végül egy jó intézményrendszert, és van egy jó politikai vezetés sokáig, az tudja módosítani a társadalmat, ami utána már lehet, hogy fönn tudja tartani a jó intézményrendszert.

[00:58:48]Tehát, hogy a kettő ezek ezek egymásra odavissza hatnak.

[00:58:50]És nagyon nehéz megmondani, hogy hogy melyik országban mikor tud kialakulni és átfordulni úgy, hogy onnantól fogva tényleg az az intézmény rendszer stabil, a társadalom támogatottságát bírja, és onnantól fogva ez fön tudja tartani azt a gazdasági társadalmi fejlődést, amire mindannyiunknak szüksége van, de abszolút azt gondolom, hogy hogy intézmény jó intézményrendszer nélkül nincs hosszútávú gazdasági fejlődés.

[00:59:13]Te mondjuk eltörölted volna benzinálás topp az egyik első intézkedésként?

[00:59:20]Az teljesen biztos.

[00:59:20]10000%.

[00:59:23]Nem is lettél miniszter?

[00:59:25]Nem, nem, nem, nem, nem.

[00:59:25]Igen.

[00:59:27]De de ez ez tényleg egy szörnyű dolog, am ez itt szörnyű csapta, amit ami amit említettél, mert egyszerűen hát annyira népszerűtlen lenne, hát felemelik mit tudom én, 100 Fttal egy nap alatt a benzinárat.

[00:59:38]És akkor és egyszerűen azt kéne magyarázni, gyerekek, ez a piaci ára nem tudunk mit csinálni.

[00:59:44]Nem rajtunk múlik, hogy az hormosz szorossal mit szórakozik a Viktornak a másik Viktornak a barátja.

[00:59:54]Egyszerűen ez van, de ugye a nép ezt nem nem hiszem, hogy elfogadta.

[00:59:57]Plusz ugye ez megint csak a ugye be volt ígérve, hogy nem fogjuk eltörölni a benzinárstoppot.

[01:00:02]Ugye ezek ezek már ha előre vannak ígérve, azért gondolom, tehát a vagyonadóra is az azt gondolom, hogy be lesz vezetve akkor is, hogyha nincs nem jó és nincs sok értelme, mert már be lett ígérve.

[01:00:12]benzinárra meg lett mondva, hogy azt megtartjuk, az meg lesz tartva valameddig.

[01:00:16]Tehát tényleg és a populizmus történetét érdemes tanulmányozni, és tényleg Latin-Amerika a legjobb ilyen kis kis tégely, ott már mindent megcsináltak, nagyon-nagyon nehéz leépíteni.

[01:00:27]Egyszer fölépül bármilyen intézkedést vagy intézkedési rendszert, sorozatot kivezetni, onnan az vérveríték könnyek.

[01:00:36]Magyar tőzsdéről nem volt kérdés egészen mostanáig, mert az első közönség kérdésünk erről szól.

[01:00:41]Milyen jövője lehet a Books Indexnek?

[01:00:43]Lengyelországban a hasonló rendszerváltás után stagnált a piac a növekedés előtt itthon mi várható?

[01:00:50]Hát az igazság, hogy én az elmúlt 10 évben nem fektettem magyar részvényekbe, úgyhogy nem nagyon követtem a a magyar tőzsdének a az alakulását.

[01:00:59]Nem mernék erre vállalkozni, hogy mondjak bármit.

[01:01:05]Tényleg nem figyeltem, nem nem követtem.

[01:01:07]Ennyire ennyire nem vonnyire nem versenyképes egy magyar rész vagyunk?

[01:01:09]Az a az igazság, hogy az én befektetési stílusom, tehát én a a az időszak végére, amikor kezeltem pénzt, akkor körülbelül olyan 200 milliárd Ftot kezeltem.

[01:01:18]És és az én befektetési stílusom az az volt, hogy én szerettem jól aludni.

[01:01:24]Ahhoz az kellett, hogyha hogyha bármikor úgy éreztem, hogy valami nem jó irányba megy, akkor gyorsan ki tudjak szállni egy pozícióból.

[01:01:31]Na most, hogyha van egy 200 milliárd Ftos befektetési struktúrád, és abban van egy 5-10 milliárd Ftos pozíció, és abból szeretnél gyorsan kiszállni, az nem a Mall, vagy a Magyar Telekom vagy a Richichter lesz, mert abból nem fogsz tudni.

[01:01:45]Én ezt megpróbáltam 2016-ban, akkor 1000 pontot esett fél óra alatt a Book Index, és akkor utána én abbahagytam az ezzel való próbálkozást.

[01:01:54]És igazándiból azóta én én ilyen nagyobb európai és amerikai tőzsdéken, állampapírokban, nyersanyagokban, devizákban mozogtam, tehát magyar termékekben nem cak csak túl kicsi volt akkor ez a tehát hogy így egyetlen szereplő egyszer egyet mozog, és gyakorlatilag az az egész ez mondom befektetési stílustól is függ.

[01:02:16]Tehát lehet nagy pénzt kezelni úgy, ha nem akarsz gyorsan mozogni, vagy lehet kis pénzt, hogyha gyorsan akarsz mozogni, de hogyha nagy pénzt és gyorsan akarsz mozogni, arra nem volt jó a Bookindex, tehát nincs nincsen semmi problémája.

[01:02:26]És nyilván egy nagyon jó történet volt az elmúlt években.

[01:02:28]Óriás árfolyamemelkedés volt benne.

[01:02:34]Azért azt ne feledjük el, hogy itt négy négy-öt részvény adja a az indexnek a a legnagyobb részét, és ezeknek a nagy része főleg nem a magyar gazdasághoz kötődik.

[01:02:44]Tehát a a profitjuknak egy jelentős része nem Magyarországról származik.

[01:02:47]Úgyhogy itt én úgy érzem, hogy ennek nem sok köze van ahhoz, hogy Magyarországon milyen gazdasági politikai változások lesznek.

[01:02:54]Főleg szerintem nem ez mozgatja.

[01:02:59]Következő kérdés.

[01:02:59]Mibe fektessem be egyetemistaként azt a kevés pénzemet?

[01:03:04]Nagyon fontos.

[01:03:04]Nagyon-nagyon fontos.

[01:03:04]Egy mondtam, hogy szoktam menni egyetemre.

[01:03:09]És mindig megvan ez a kérdés.

[01:03:09]És elmondom az egyetemistáknak, hogy egyetemistának, ami a jövőbeli, amit a jövőben meg fog keresni pénzt, tehát az a az a tudás, amit fölhalmozott, az sok-sok millió Ft, nagyon sok millió Ft, tehát amit a következő 50 évben meg fogsz hát annyit fogsz dolgozni.

[01:03:24]Igen, de nagyon sok pénz ahhoz képest az a kevés pénz az a nem számít, de számít abból a szempontból számít, hogy abból nagyon sokat lehet tanulni.

[01:03:38]Én 1998-ban elveszítettem az összes pénzemet.

[01:03:41]Nagyon jó volt.

[01:03:43]Nagyon rossz volt, de nagyon jó volt.

[01:03:45]Nagyon sokat tanult belőle az ember.

[01:03:48]És ez az orosz válság volt.

[01:03:49]És és én mindig azt mondom az egyetemistáknak, hogy vállaljanak, tehát hogy kevés pénzzel vállaljanak nagy kockázatot.

[01:03:57]Azért vállaljanak nagy kockázatot, hogy megtanulják azt az érzést, hogy milyen az, amikor jó irányba megy a piac az eufóriát, milyen az, amikor rájössz, hogy elrontottad, rosszul láttál valamit.

[01:04:08]és szorítja össze a gyomródat, és nem tudsz vacsorázni.

[01:04:11]Tehát, hogy hogy ezeket az érzéseket azért kell megtapasztalni és megtanulni, mert ezeket nem lehet megtanítani.

[01:04:17]Tehát ezeket hiába tanulod meg egy egy könyvből, az nem ugyanaz.

[01:04:21]Tehát ezt át kell élni.

[01:04:21]Tehát én mindig azt mondom az egyetemistáknak, kevés pénzük van, azt kockáztassák, valószínűleg el fogják bukni.

[01:04:26]Nem számít a hosszútávú sok keresethez képest, amit majd keresni fognak a jövőben.

[01:04:32]Viszont valószínűleg olyan tapasztalatokra tesznek szert, ami amikor már rendes pénzük lesz, annak a kezelésében sokkal több hozzáadott értéket fog adni, mint az a kevés, amit most elbuknak.

[01:04:43]Nagyon fog fájni, ha elbukja az ember.

[01:04:44]Pontosan tudom.

[01:04:47]Következő kérdés.

[01:04:47]Mit gondol az ingatlan árakról?

[01:04:49]Meddig tarthatóak ezek az árak?

[01:04:53]Azt kell tudni a a az ingatlanárakról, hogy jellemzően a bérleti díjak azok a bérnövekedéssel mozognak együtt.

[01:05:01]Tehát nagyjából a bérleti díjak úgy mennek pár éves távon, mint amennyivel a bérek nőnek.

[01:05:07]Tehát ha azt gondoljuk, hogy Magyarországon lesz gazdasági növekedés és lesz bérnövekedés, akkor a lakásbérleti díjak valószínűleg növekedni fognak.

[01:05:14]az, hogy a lakásbérleti díj aránylik a lakás árához képest, tehát hogy milyen szorzón forognak a lakások, annak annak a legfontosabb kérdése az az, hogy milyen kamat mellett lehet hitelt kapni, milyen a gazdasági hangulat, illetve még egy nagyon fontos dologban, hogy milyen a lakóingatlanoknak a kínálata.

[01:05:34]Én azt gondolom, hogyha egy viszonylag jó hangulat lesz és lejjebb jönnek a magyar kamatok, akkor nem nagyon várható, hogy a magyar lakásárak csökkenjenek.

[01:05:44]Annak ellenére, hogy nagyon, tehát tényleg minden indikátor alapján magasan vannak, én azt gondolnám, hogy a következő években egy éves pár százalék-os növekedés lesz, mondjuk a következő nég-öt év átlagában.

[01:06:00]Köszönjük szépen.

[01:06:00]Korábban említettétek, hogy minden államtitkárt ismerünk.

[01:06:02]A NAV elnök szintén PM államtitkár, de még nem ismerjük.

[01:06:09]Hogyan tudja a NAV visszaszerezni a korrupciós pénzeket?

[01:06:11]Reális ez egyáltalán?

[01:06:16]Hát a az a baj, én azt gondolom, ugye ezek büntető ügyek, és az a kérdés, hogy hogy milyen milyen bizonyítékok vannak ezzel kapcsolatban.

[01:06:25]Én tartok tőle, hogy azoknak a korrupcióknak a jelentős része, ami történt, azoknál nem lehet bebizonyítani a korrupciót.

[01:06:38]Talán egy pár százalék-ánál lehet bebizonyítani a a korrupciót.

[01:06:40]Ezért én nem számítok arra, hogy olyan irgalmatlanul hatalmas nagy mennyiségű pénzt tudna visszaszerezni a a vagyonvisszaszerzési hivatal.

[01:06:49]Ugye azt mondták, hogy lesz majd egy ilyen hivatal külön is erre.

[01:06:55]És ez ez is egy nagy kérdés a magyar költségvetéssel kapcsolatban, habár ez egy egyszeri tételez, ez egy nem egy állandó tétel, hogy mekkora pénzt lehet visszaszerezni.

[01:07:02]Én azt gondolom, hogy abból a sok ezzer milliárd Ftból, ami valószínűleg korrupcióban érintett néhány százetleg 1-2000 milliárd Ftot lehet visszaszerezni több év alatt, ami nem fogja megoldani a magyar költségvetésnek a problémáját.

[01:07:18]Azt talán el lehet érni, hogy azok, akik a leginkább részt vettek ezekben a történetekben, azok börtönbe kerüljenek.

[01:07:25]Arra szerintem nagyobb esély van.

[01:07:28]Miben látod a termelékenység javításának kulcsát?

[01:07:33]Hát én ezzel nem fogok nagyon föltalálni semmiféle spanyol viaszt.

[01:07:37]Intézményrendszer és oktatás.

[01:07:37]Tehát, hogy szerintem más nincsen, amit amit lehet csinálni.

[01:07:40]Ezek ilyen nagyon standard dolgok.

[01:07:44]Mitől lenne szerinted a magyar társadalomnak normális, értelmezhető megtakarítása?

[01:07:47]Jelenleg 20-30%-nak van értelmezhető megtakarítása.

[01:07:52]Javulna ez attól, hogy eltűnik a Mutyiszféra?

[01:07:56]Hát azért, hogyha megnézzük a világ nagy részét, tehát azt azért látni kell, hogy mi úgy érezzük, és én is úgy érzem, én a szocializmusban nőttem föl.

[01:08:03]Hát ugye mi volt a a vagyoni különbség nekünk?

[01:08:07]Trabantunk volt a a párttitkárnak meg 1005-ös ladája, tehát hogy kábé ez volt nagyjából a vagyoni különbség, mert neki volt a Balatonnál egy nyaralója.

[01:08:15]Nyilván most sokkal nagyobb vagyoni, jövedelmi különbségek vannak, mint akkor, és az elmúlt 10-15 évben ez tovább nőtt.

[01:08:23]Ráadásul kinőttek olyan gigantikus vagyonok, amiket úgy gondolunk, hogy azért nem feltétlenül tisztességesen keletkeztek.

[01:08:28]Nyilván ez zavarja a magyar társadalmat, de ha összehasonlítjuk Európát a világgal, elég kicsik Európában ezek a vagyoni jövedelmi különbségek a világ többi részéhez képest, és Magyarországon sem feltétlenül kiugróak.

[01:08:39]És jellemző a világnak a nagyon jelentős részén, hogy csak a felső 10-20-30%-nak van értelmezhető megtakarítása.

[01:08:47]Tehát, hogy ebbe változás legyen, én erre nagyon sok esélyt nem látok.

[01:08:56]Még egy kérdés tőlem, mielőtt a következőre válaszolnánk.

[01:08:57]Ugye a kormány azzal kampányolt, hogy aranytartalékot növelták, nemzetközi tartalékokat növeltek, mint mint magyar állam megtakarítás.

[01:09:06]Ezek mennyire valós eredmények szerinted?

[01:09:08]pénzüi szempontból.

[01:09:12]Hát az egyik az aranytartalék, ami szerintem egy egy nagyon fontos dolog, ez egy nagyon sikeres spekuláció.

[01:09:17]Azt gondolom, hogy a jegybanknak nem az a dolga, hogy spekuláljon.

[01:09:21]Tehát vehetett volna bitcoint is, vehetett volna, nem tudom SpaceX részvényt tőzsdén kívül, tehát mondhatnék sok dolgot, amivel kereshetett volna pénzt.

[01:09:32]Az aranynak a monetáris funkciója 1971-ben végetér, tehát nincs nincs aranypénzrendszer 71-ben.

[01:09:40]Befejezte Nixon bezárta az aranyablakot, és onnantól fogva nincs az aranynak szerepe, vehetett volna ezüstöt is a Magyar Nemzeti Bank.

[01:09:46]Ez egy olyan spekuláció, ami bejött.

[01:09:48]Ha nem jött volna be, és most lenne rajta sok milliárd euró bukó, akkor akkor még erről is beszélnénk, hogy na hát még ezt is elcseszte Matolcsi.

[01:09:56]Nem, ezt megcsinálta, behúzta, dobott egyet a kockával, hatos dobott.

[01:10:00]Tök jó.

[01:10:00]Ö azt gondolom, hogy ennek ez ezt ezt ne vegyük a többi közé, mert ez egy egy spekuláció volt, amit nem kellett volna szerintem csinálnia a jegybanknak.

[01:10:08]Ö a másik, ami ami viszont, hogy a a többi vagyon visszaszerzése ugye, hogy megvették a repteret, gondolom erről van szó, meg ilyen ilyen dolgokat én nem látom, hogy olyan jelentős sok ezzer milliárd Ftos vagyon lenne, ami ami esetleg bármilyen esetben pénzé tehető.

[01:10:29]Tehát nem látom azt a hatalmas eszköz növekedését a kormánynak.

[01:10:32]Egyébként ez egy nagyon nagy probléma, hogyha hogyha valaki ér ismeri valamennyire a számvitelt, ugye minden cégnek kell csinálnia eredménykimutatást meg mérleget.

[01:10:42]Az eredménykimutatás az azt mutatja, hogy mennyi volt az árbevételem, mennyi a költségem, mennyi a nyereségem, és akkor hogy állok.

[01:10:47]Ugye ez az, amit szoktunk nézni a költségvetéseknél.

[01:10:50]Van egy bevételünk, van egy kiadásunk, és akkor már kettőnek mennyi az egyenlege.

[01:10:54]Ezt megcsinálják az államok is, de az államok viszont nem csinálnak mérleget.

[01:10:57]És ez egy nagyon nagy adósság, nem csak Magyarországon, máshol is.

[01:11:02]A mérlegben ugye fölsoroljuk, hogy milyen eszközeink vannak és milyen adósságaink vannak.

[01:11:06]Ezt minden cégnek ugye ugyancsak mindenében meg kell csinálni.

[01:11:10]Ilyet az államok nem csinálnak.

[01:11:11]Tehát nincs elérhető, összehasonlítható jó magyar vagy nemzetközi adatbázis, amiből meg tudnánk nézni, hogy valójában hogyan változott a vagyona akár a magyar államnak, de akár a Cse vagy a francia vagy a német államnak se.

[01:11:26]Tehát erre nincs ez ez nincs benne.

[01:11:28]A régóta folyik erről egy egy vita, egy közgazdasági vita, hogy kellene ilyet csinálni.

[01:11:33]Nem csinálja senki.

[01:11:35]Tehát nem tudjuk megmondani, hogy valójában a magyar kormányzat a magyar lakosság, a magyar magyar embereknek a vagyonát azt növelte vagy csökkentette.

[01:11:45]Az adósságát tudjuk, tehát az adósság állományát tudjuk.

[01:11:49]Nagyjából olyan 758, a GDP 75-80%-áról indult az Orbán kormány.

[01:11:52]Ugye elvette még a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, azokat becsatornázta.

[01:11:58]Egy időre lementünk, volt egy adósságcsökkenés és most visszajutottunk nagyjából ugyanoda.

[01:12:02]Tehát, hogy azt tudjuk, hogy az adósság GDP arányosan nem nagyon változott.

[01:12:06]Az, hogy az eszközök, amik vannak a kormánynál mennyit érnek, ezt valójában szerintem senki nem tudja.

[01:12:11]Ugye van egy varásszó a nemzetközi vállalatoknál az organikus növekedés, ami mindig megjelenik az éves, nyelv, éves jelentésekben, akkor jól értem, hogy ez sem értelmezhető állami szinten, mert hogy nincsen meg hozzá az ismeretünk mondjuk egy mérlegkimutatás.

[01:12:25]Nincs, nincs, nincs, nincs.

[01:12:25]Tehát nem, nem, ezt nem tudjuk.

[01:12:26]Nem, nem tudjuk.

[01:12:26]És nem csak Magyarország, nem máshol se tudjuk.

[01:12:29]És hasznos lenne, ha tudnánk minden állam.

[01:12:31]Szerintem igen.

[01:12:31]Én, én azt gondolom, mondom, erről van közgazdasági gondolkozás, hogy kellene ilyen mérleget csinálni az országoknak.

[01:12:35]És ugye az is kérdés, hogy mit raksz bele, tehát hogy ugye a természeti erőforrásokat belerakod, de azokat hogy értékeled?

[01:12:43]Mennyit ér egy tiszta temze, vagy egy tiszta duna egy piszkos dunával szemben?

[01:12:46]Mennyit ér, hogyha nincs egy országban aszá?

[01:12:48]Tehát, hogy itt egy nem csak nem csak azt kellene belerakni, hogy a repülőterünk mennyit ér, hanem egy csomó más dolgot is.

[01:12:53]És ugye ezért is nincs rendesen megcsinálva, mert vagy vagy az az állami infrastruktúra, ami van Talián Dörögdön egy általános iskola, az mennyit ér?

[01:13:02]Tehát tehát ez ez itt ennek metodológiai problémái is vannak.

[01:13:04]Igen, mert igen, a betont azt talán azt kvantifikálni tudjuk, de ami a beton túl van, tehát hogy például a a velencei tó az kiszárad-e vagy sem, és ha kiszárad, akkor semmi nem lesz belőle.

[01:13:18]Nincs ért, tehát vannak ott ingatlanok, nem?

[01:13:22]Hát ma voltam, ma voltam a Velencei tónál egyébként.

[01:13:23]Úsztam.

[01:13:23]Aki akar még menjen el szerintem, mert tehát már nem nem olyan éve van.

[01:13:28]Hát eddig ért, amiután bementem egy ilyen 500 mt, Balaton voltunk hétvégén, és onnan is hiányzik egy bő májusban egy bő fél méter, és ez az északi part az még luxus, a déli part az már kampó sok rész.

[01:13:44]Tehát nem ezért mondom, hogy a a betont azt az könnyű, hogy mennyibe körülbelül, de az, hogy az, hogy tönkre lett téve a a Igen.

[01:13:51]Még én annyit akartam még kérdezni, hogy a a az ilyen visszaszerzés lázban, hogy hogy mit lehet kezdeni például azokkal a formálisan piacdasági logika szerint működő neres dolgokkal, mint az NBH Bank vagy a FOR?

[01:14:08]Tehát ugye a hogy mit lehet kezdeni?

[01:14:11]Tehát nemzet gazdasági, mert ezek ezek túl nagyok ahhoz, to big to fail.

[01:14:15]Tehát ugye mit csinálunk ezekkel?

[01:14:19]Igen, ezt ketté választanám ezt a kérdésst.

[01:14:20]A az egyik a bank, másik nem bank a bank az ugye közgázra jártam ugye pénzügy szakra, Nagymártonnal jártam egy évfolyamra is csoportba többek között és ki az a többek között más szereplők is voltak még, akik akik egyébként a mostani kormányzatban szerep szerz.

[01:14:46]Ö volt ilyen banküzemtan tantárgyunk.

[01:14:49]Tehát úgy kezdődött, hogy a bankveszélyes üzem, így kezdődött a könyv.

[01:14:54]És és az tényleg az, tehát azért választanám külön, ugye, és a bank az egy nagyon nagy, az egy csúnya dolog.

[01:15:00]Azért csúnya dolog, mert ugye, hogy néz ki a a bankrendszer az elmúlt 150 évben a a világ legtöbb országában úgy néz ki, hogy 20-30 évig jól működik a bankrendszer, és addig a bankoknak a részvényesei kapják az osztalékot, veszik ki a pénzt, minden jó.

[01:15:11]És aztán aztán van valami baj, valami történik, nem tudom, nem terem a búza, fölrobban az olajmező, valami tör mindig valami történik.

[01:15:22]Tehát pár évtizedenként azt pontosan tudjuk, hogy történik valami, és a bankrendszer bajba kerül, és tönkre akar menni.

[01:15:27]És az a baj, hogy az nem mehet tönkre, mert ugye ő finanszírozza az összes vállalatot is.

[01:15:31]Tehát föl kell tőkésíteni.

[01:15:33]De hát ki a fene fogja föltőkésíteni?

[01:15:34]Hát a részvényesek azok néznek, mint Balási Gyula, hogy hát nincs már sajnos a pénzből, akkor akkor az önök lesznek azok.

[01:15:44]Ugye úgy néz ki, nagyjából két-három- négy évtizedenként az adófizetők föltőkésítik a bankrendszert, mert a bankok nem volt szerencséjük, hülyeségekre hiteleztek, csaltak, tehát sok sok fajta verzió van.

[01:15:59]Na most a tehát a NER kapcsolt bankrendszerrel kapcsolatban az a az a az a kérdés, hogy ők vajon mennyire hiteleztek, mert ugye itt a bankoknál vannak ilyen szabályok, hogy egy cégnek, egy cégcsoportnak, a tulajdonosom cégeinek mennyit hitelezhetek.

[01:16:20]Ezeket mennyire tartották be, mennyire nem tartották be?

[01:16:22]azoknak, akiknek hiteleztek, mondjuk, hogyha tegyük föl az NBH bank meghitelezett egy neres céget, akinek most hirtelen eltűnik a bevétele és nincs fedezete, és nem tudja visszafizetni, akkor mi lesz az NBH bankkal?

[01:16:34]Tehát erre van már valamiféle rálátás?

[01:16:35]Legaláb nincs, nincs, nincs.

[01:16:39]Tehát a szakembereknek sincs most rálátása.

[01:16:42]Elméletileg ugye elméletileg működik Magyarországon bankfelügyelet, tehát elméletileg minden oké.

[01:16:45]Csak ugye azért azért itt és az szokott lenni az ilyen sokkoknál, a bankrendszer sokjainál még akkor se akkor is, hogyha nincsen nincsen csalás, amit mondtam, hogy mondjuk mondjuk nem terem a búza.

[01:16:54]És akkor te finanszíroztad a a a TS-t, de nem tud a TS fizetni, mert nincs búza.

[01:17:02]Ugye most ez történik a Neres cégeknél, hogy nem terem a búza.

[01:17:04]Hát kiszáradt a föld.

[01:17:06]Tehát, hogy ők hogy fogják visszafizetni ezeket a hiteleket, és akkor ha esetleg nem tudják visszafizetni, és esetleg sokat finanszíroztak ezek a ezek a bankok, akkor az azzal mit mit fogunk tudni kezdeni.

[01:17:18]Tehát ezt ezt külön választalan.

[01:17:19]A másik azok a cégek, akik akik működnek a gazdaságban, a négy igény nyilván egy nagy cég, de meg tőzsdei cég is.

[01:17:27]Tehát, hogy van egy-kettő ilyen, de ezeket lehet kezelni, mert mert ezeket egy normális tehát hogy amikor egy cég bajba kerül, akkor tudjuk, mi szokott történni.

[01:17:36]Akkor megjelenik egy új tulajdonos, földarabolják, a jó részeket eladják, a rossz részeket bezárják.

[01:17:43]Tehát, hogy erre van megoldás.

[01:17:44]A az igazi kockázat és az igazi veszély mindig a bankrendszer, mert az a baj, hogy ott a végén meg kell menteni.

[01:17:51]Tehát mindig, tehát az NBH Bank is egy nagyon nagy bank.

[01:17:54]Nem azt mondom, hogy az NBH bank csőbe fog menni, mert nem tudom, senki nem tudja, csak azért, amikor egy nagy sok van egy bankrendszerrel, vagy egy pénzügyi rendszerrel kapcsolatban, ott mindig van egy kockázat.

[01:18:03]Tehát, hogy és ezt és ezt nem tudjuk, hogy ezzel mi lesz.

[01:18:07]Még két kérdésre van időnk.

[01:18:09]Magyarországnak milyen gazdasági szektorra, szegmensre, iparágra lenne érdemes fókuszálnia és hosszútávú stratégiát építenie?

[01:18:17]Ez nagyon jó.

[01:18:17]Egyébként volt egy ilyen csoport, amiben közgazdászok voltak az elmúlt egy- másfél évben, amiben én is így dolgozgattam, és akkor azon azon próbáltunk gondolkozni, hogy Magyarországnak milyen gazdasági lehetőségei lennének, mit kéne csinálnia a következő időszakban.

[01:18:34]Összeedünk 10 közgaz.

[01:18:34]Az biztos, hogy teljesen különböző dolgokat fognak mondani.

[01:18:37]Itt is az volt, amiben mindenkinek megvolt a saját elmélete.

[01:18:42]Én például azt gondolom, hogy Magyarországnakon tehát olyan ugye minden országnak olyan dolgot kell kiválasztani, amiben van egy versenyelőnye más országokhoz képest, vagy azért, mert humán tőkébe, vagy azért, mert infrastruktúrában, vagy bármi másba.

[01:18:55]Jó, én például azt gondolom, hogy Magyarországon nagyon nagy hagyománya van a gyógyszeriparnak.

[01:19:00]Tehát Magyarországon a biotechnológiai iparra kéne ráállnunk annak a fejlettebb részeire.

[01:19:04]Magyarországon van egy viszonylag jó mezőgazdasági adottság, vagy lehetne van egy kereslet organikus élelmiszerekre Európában, arra is rá lehetne állni.

[01:19:12]Tehát nekem vannak ötletei, másoknak más ötletei voltak.

[01:19:14]És azért mondom ezt el, mert mert mindenkinek megvolt a saját nünükéje, és nem biztos, hogy nekem van igazam, vagy nekik van igazuk.

[01:19:22]abban egyet tudtunk érteni, és ez egy nagyon-nagyon fontos dolog volt, hogy vannak ezek a ezek a nagyon-nagyon egyszerű dolgok.

[01:19:30]Tehát tehát ugye most arról beszélünk, hogy hogy milyen egyetemre járjunk, de még az általános iskolába is bugdácsolunk.

[01:19:38]Tehát először azért tanuljunk meg írni, olvasni, hozzuk rendbe a költségvetést, számoljunk le a korrupcióval, építsünk normális intézményrendszert, érjük utól érekben azt az európai perifériát, tehát hogy először végezzük el az alaplépéseket és utána el kell kezdenünk tényleg ezen gondolkozni.

[01:19:57]És erre egyáltalán nem triviális a megoldás, de nem tartunk ott, tehát Ázonos iskolában vagyunk sajnos.

[01:20:05]Még egy kérdés a közönségtől.

[01:20:05]Nézzük, hogy van-e még.

[01:20:08]A magyar oligarchák szeretik a mezőgazdaságot.

[01:20:10]Ön kitől kérne inkább kertészeti tanácsot?

[01:20:12]Csányi Csányi Sándortól, Mészáros Lin nem irányítottuk a kérdést.

[01:20:19]Csányi Sándortól, Mészáros Lurinstől vagy valaki mástól?

[01:20:23]Hát nem tudom, ez erre erre válaszolni kell igazándiból.

[01:20:25]Tehát vagy ez ilyen n nem tudok erre mit mondani.

[01:20:29]Én egyébként erdőgazdálkodásban vagyok érintett, nem mezőgazdasági termelésben.

[01:20:36]Abba nem kell tanácsot kérnem.

[01:20:39]Akkor az én zárókérdésem szintén a zöldga kapcsolódik, hogy ugye nagy hype van-e körül régóta a zöld részvények, a vállatók társadalmi szerepvállás, a környezetfédelmi szerepvállás, még a környezetszennyező cégek is próbálnak újraznosított alapanyagokat venni.

[01:20:52]Te hogy látod, hogy a magyar gazdaság jövője szempontjából, most van már körzetvédelmi minisztériumunk is, mennyire fontos a a élő környezetvédelme?

[01:21:04]Ez inkább csak egy hype, inkább csak egy szimbolikus aktus, vagy ténylegesen hozzá erről a magyar gazdaság hosszútávú növekedéséhez?

[01:21:11]Én lehet, hogy nagyon cinikus vagyok ebben a kérdésben, és nagyon elítélőek lesznek, de én amit láttam az elmúlt évtizedekben, az az volt, hogy a nagy cégek ezt teljesen csak green washingra használják.

[01:21:23]Tehát hogy hogy ezt minden pillanatban csak azért mondják, hogy a vásárlóiknak el tudják adni a termékeket.

[01:21:30]Az a baj, hogy a környezetvédelem sajnos minden esetben azzal jár, hogy drágább lesz az életünk, mert azzal fog járni, hogyha mondjuk normális élelmiszert akarnak enni, és nem akarjuk, hogy a a termőföldjeinket teljesen totálisan szétcsesszük, az azzal fog járni, mondjuk, hogy kevesebb lesz a termésátlag.

[01:21:47]Kevesebb a termésátlag, akkor drágább lesz a búza, akkor drágább lesz a kenyér.

[01:21:51]És ezt végigvezethetném mindenen szinte.

[01:21:52]Tehát az a baj, hogy a környezet drágább lesz a repülés, mert rá fogunk rakni adót, mert nem akarjuk, hogy repkedjünk össze.

[01:22:00]Vissza minden sokkal drágább lesz.

[01:22:00]És ezt a szavazók soha nem fogják megszavazni.

[01:22:04]Nézzük meg, mi volt Franciaországban 10 éve.

[01:22:06]20 Fttal megemelték a dízelnek meg a benzinnek az árat.

[01:22:09]Lehet, hogy emlékeznek sárga mellényesek, szétverték félfanciaországot.

[01:22:14]Tehát az a baj, hogy az összes ilyen környezetvédelmi intézkedés az megdrágítja az életünket.

[01:22:18]Lehet, hogy sokkal kellemesebb lesz.

[01:22:20]Én sokkal jobban szeretek kaszálni sima kaszával, mint motoros kaszával.

[01:22:23]Nincs is olyanom, de az a baj, hogy lassabb.

[01:22:26]Tehát, hogy én mondjuk lekaszálok 150 nmt egy óra alatt, nem 500-at.

[01:22:30]Nem vagyok olyan hatékony.

[01:22:33]Men és mennyit öntözöl egyébként?

[01:22:34]Mennyire fontos neked, hogy zöld zöld legyen a gyeped mindig?

[01:22:36]Ja, nekem nincs ilyen angol gyepem, tehát hogy ez nem nem csak azt akarom mondani, tehát az egész green ez a zöld kérdéssel kapcsolatban, hogy hogy ez ez egy nagyon nagy ellentmondás lesz, mert ennek az a az a vége, hogy drágább élet lesz az embereknek, amit meg nem akarnak, és amikor egy politikai erő ezt be akarja vezetni, akkor ezt le fogják szavazni.

[01:22:56]Tehát, hogy én én én én eléggé tartok attól, hogy ez egy ez egy nagyon nehéz és lassú folyamat.

[01:23:02]Elég jó a termés átlagod úgymond a a befektetéseidben, ha lehet így fogalmazni, milyen az otthoni termés átlagod a kertedben?

[01:23:11]Remélem, remélem, remélem, hogy remélem, hogy ott is jó.

[01:23:16]Ezt ugornám, ezt a kérdést.

[01:23:19]Köszönjük szépen.

[01:23:19]Zsidai Viktor volt a vendégünk.

[01:23:29]És köszönjük, köszönjük a megtisztelő figyelmeteket.