Beszélgetés a filmfinanszírozásról (Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete) | INGA X FILMSZEMLE
- A 45. Magyar Filmszemle beszélgetésén filmes szakemberek a magyar filmfinanszírozás ideális, jövőbeli modelljét vitatták meg, nem a jelenlegi rendszer felett panaszkodtak.
- A jelenlegi rendszer átláthatatlan, kiszámíthatatlan és bizalomhiányos; a támogatás mindig is hordozott politikai függőséget, de ennek jelenlegi formája a szakma többségének szenvedést okoz.
- A résztvevők szerint a költségvetési pénz mellett szerencsejáték-bevételekből, TAO-ból, bérmunkákból és közszolgálati koprodukciókból kellene fix, átlátható éves keretet biztosítani.
- A központi támogató szerv nem probléma, de mellette más finanszírozási ablakokra is szükség van, és a bizalmi válságot a rotáló, szakmai szervezetek által delegált döntőbizottságok oldhatnák fel.
- Vita alakult ki arról, hogy az intézményt gyakorló filmes vagy pártatlan kulturális menedzser vezesse; a résztvevők hajlottak arra, hogy a vezető szervezetműködtető legyen, a kreatív döntéseket pedig független zsűrikre kell bízni.
- A normatív, számszerűsített támogatási rendszer éles vitát váltott ki: néhányan a mechanikus pontozást ellenezték, míg mások a Kreatív Európa pontrendszerét hozták fel működő kompromisszumként.
- A forgatókönyv-fejlesztés jelenlegi gyakorlata megosztó: a kötelező jellegű, uniformizáló fejlesztéseket bírálták, szemben az önkéntes, az alkotókat saját koncepciójukon belül terelő nemzetközi labokkal.
- A dokumentumfilmesek által kidolgozott White Paper és a CCB alapítvány modellje olyan alternatívák, ahol a finanszírozás és a döntéshozatal szakmai alapokon, rotálva és a működtetők befolyásától függetlenül történik.
- Felmerült egy regionális filmintézeti hálózat ötlete, amely a vidéki filmes életet és identitást erősítené, oldva a Budapest-központúságot és potenciálisan növelve a vidéki nézőszámot.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A beszélgetést a Magyar Játékfilmrendezők Egyesülete szervezte a 45. Magyar Filmszemle keretében. A résztvevők: Simler Bálint (rendező, a BIFF kreatív igazgatója), Reis Gábor (rendező-forgatókönyvíró), László Sára (producer), Fésös András (rendező-forgatókönyvíró), Fekete Ibolya (rendező, egyetemi tanár), Mécs Mónika (producer) és Józsa László (dokumentumfilmes, a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesületének elnökségi tagja). A moderátor (a csatorna képviselője) nyitotta meg a beszélgetést azzal a céllal, hogy ne a jelenlegi rendszer feletti panaszkodásról szóljon, hanem arról, hogyan képzelik el a résztvevők a magyar filmfinanszírozás ideális jövőjét.
A jelenlegi rendszer alapvető problémái
A moderátor rögtön az elején leszögezte: a magyar filmes szakma nincs megelégedve a jelenlegi finanszírozási rendszerrel, a többség szenved tőle. Ezt senki nem cáfolta, így a beszélgetés kiindulópontja az volt, hogy a fennálló struktúra átláthatatlan, kiszámíthatatlan és bizalomhiányos.
Fekete Ibolya rámutatott, hogy a magyar film államilag támogatott, ezért mindig is volt valamilyen politikai függősége – hol finomabban, hol nyíltabban érvényesült ez a befolyás. A rendszerváltás óta egy központi intézmény (MMK, majd Filmintézet) osztja a pénzt, de ennek mutációi folyamatosan változnak, és a döntéshozatal átláthatatlan.
„A magyar film államilag támogatott és finanszírozott film, és mint ilyen, értelemszerűen valahogy mindig politikai... függősége van ebben az értelemben, hogy ezt hol finomabban, hol nyíltabban gyakorolja a politika, de valamilyen módon ez mindig függő.” – Fekete Ibolya *
Józsa László hozzátette: a dokumentumfilmesek szemszögéből nem is feltétlenül a pénz hiánya a fő gond, hanem a meglévő források felhasználása, ami szerinte „a hűtlen kezelés határát súrolja”. A dokumentumfilmes szakma ezért kidolgozott egy úgynevezett White Papert, amelyben európai minták alapján részletesen leírták, milyen finanszírozási és értékelési rendszert tartanának ideálisnak.
Milyen forrásokból gazdálkodhatna a magyar film?
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a költségvetési pénz mellett más, a politikától függetlenebb forrásokat is be kellene vonni. Fekete Ibolya példaként említette:
- a szerencsejáték-bevételek egy részét (mint az Egyesült Királyságban),
- a TAO-ból származó összegeket,
- a bérmunkákból (külföldi produkciók magyarországi forgatásából) befolyó bevételek visszaforgatását,
- a közszolgálati televízió szisztematikus koprodukciós részvételét (lengyel mintára).
A probléma az, hogy ezek a források jelenleg is léteznek, de senki nem tudja pontosan, mekkora összegekről van szó, és hogyan kerülnek (vagy nem kerülnek) a filmgyártásba. A résztvevők szerint alapvető lenne egy fix, átlátható éves keret meghatározása, amelyről mindenki tudja, hogy rendelkezésre áll, és amelyből kiszámíthatóan lehet pályázni.
Fekete Ibolya felidézte: az MMK idején a filmtörvény évi 5 milliárd forintos költségvetési támogatást ígért, de ezt a pénzt soha nem adták oda maradéktalanul – helyette hitelfelvételre kényszerítették a szakmát, ami adósságspirálhoz vezetett. Ez a tapasztalat is azt erősíti, hogy a politikai garancia és az átláthatóság elengedhetetlen.
Intézményi modell: egy központi szerv vagy többablakos rendszer?
Mécs Mónika hangsúlyozta, hogy a legtöbb országban, amellyel koprodukcióban dolgozott, van egy központi filmtámogató szerv – ez önmagában nem probléma. A különbség az, hogy máshol nem ez az egyedüli finanszírozási lehetőség, és ami a legfontosabb: bizalom övezi ezeket az intézményeket.
„A legnagyobb tehát ami miatt irigykedem sok külföldi kollégámra, az az a bizalom, ami... megvan ezek felé a központi pénzosztó szervek felé.” – Mécs Mónika *
A bizalom alapja szerinte a folyamatosan rotáló döntőbizottságok rendszere. Belgiumot hozta fel példaként, ahol öt alkalomból négyszer elutasították a filmtervét, mégis azt érezte, hogy szakmai, korrekt döntés született.
László Sára megerősítette: Európa-szerte mindenütt pályázó producerek vannak, és a szubjektivitás csökkentésére törekednek. Ennek eszközei:
- a döntőbizottságok rotációja,
- annak lehetősége, hogy egy elutasított projekt egy másik bizottsághoz is benyújtható,
- pontrendszerek (pl. Kreatív Európa), ahol a tartalom, a munkatársak, a korábbi fesztiválsikerek, a nézettség, a marketingterv, sőt a fenntarthatóság is pontozásra kerül.
Józsa László egy ellenpéldát is említett: a svéd dokumentumfilmes intézetnél egyetlen személy dönt négy évre, és a szakma elfogadja ezt, mert megbízik benne. A döntéshozó cége ezalatt nem pályázhat. Magyarországon ez a bizalmi szint jelenleg elképzelhetetlen.
Ki legyen az intézmény vezetője?
A beszélgetés egyik legélesebb vitája arról folyt, hogy egy ilyen központi szerv élére gyakorló filmes vagy kulturális menedzser való-e.
Fekete Ibolya határozottan amellett érvelt, hogy egy fedthetetlen kulturális menedzserre van szükség, akinek nem az a dolga, hogy meghatározza, milyen filmek készüljenek, hanem hogy a szervezetet korrekten, átláthatóan működtesse. Szerinte a korábbi vezetők (Grünwalsky Ferenc, Andy Vajna, Káel Csaba) mindegyikének megvoltak a maga preferenciái, ízlése, és ez befolyásolta a döntéseket.
„Egy fedthetetlen kulturális menedzser kellene... a szervezet működtetése, korrekt működtetése és átlátható működtetése a dolga. Viszont egy úgynevezett kulturális menedzsernek nincsenek szakmai elfogultságai.” – Fekete Ibolya *
Mécs Mónika ezzel részben vitatkozott: szerinte nonszensz, hogy valaki „mellékállásban” vezessen egy ekkora iparágat. A vezetőnek igenis értenie kell a szakmához, de a döntéseket független zsűrikre kell bízni. Simler Bálint egyetértett ezzel: a vezető feladata a szervezet működtetése, a kreatív és művészeti döntéseket pedig szakmai zsűriknek kell meghozniuk.
„Az intézmény vezetője... nem az ő ideológiáját vagy elképzelését kell, hogy ráhúzza egy következő filmintézetre, hanem a szervezetet kell működtetni.” – Simler Bálint *
A döntéshozatal mikéntje
Fekete Ibolya szerint a döntőbizottságokba („szakkollégiumokba”) a szakmai szervezetek delegáljanak tagokat, rotációs alapon, minimum kétéves ciklusokkal. Ne kinevezéses alapon dőljön el, hogy ki dönt a filmek sorsáról. A cél, hogy többféle ízlésű, többféle szempontú zsűri működjön párhuzamosan, így a pályázóknak legyen választási lehetőségük, hogy melyik ablakhoz nyújtják be a tervüket.
Simler Bálint hozzátette: a jelenlegi rendszerben az a tarthatatlan, hogy „öt ember eldönti, ki csinálhatja és ki nem”. Ehelyett több ablakra, több zsűrire van szükség, hogy a spektrum ne legyen ilyen szűk.
Normatív rendszer vs. szubjektív döntéshozatal
A beszélgetésben visszatérő motívum volt a normatív támogatási rendszer lehetősége. Fésös András egy névtelen kollégáját idézte, aki szerint „az egész matek”, vagyis számszerűsíthetővé lehetne tenni a filmek értékét – a nézettséget, a fesztiválsikereket, sőt akár a kulturális értéket is. Ennek alapján automatikusan járna bizonyos összeg a következő filmre.
Fekete Ibolya hevesen ellenezte ezt a gondolatot:
„Az a pontozás az mindennek a rákfenéje. (...) Olyasmit próbál beszabályozni matematikailag, ami nem beszabályozható.” – Fekete Ibolya *
Szerinte a fesztiválsikerek és a nézettség fontos szempontok, de nem forintosíthatók mechanikusan. Ráadásul a nézettségi adatok sem teljesek, mert a streaminges számokat a szolgáltatók nem teszik közzé. Azt viszont elfogadta, hogy a korábbi sikereknek „nyomatékkal ott kell lenniük” a döntésnél – ne lehessen figyelmen kívül hagyni őket.
László Sára szerint a Kreatív Európa pontrendszere működőképes kompromisszum: a pontok 50%-a magára az alkotói koncepcióra vonatkozik, a többi pedig különböző szakmai szempontokra. Ez nem jelenti azt, hogy a pontszám automatikusan forintra váltható, de segít objektívebbé tenni a döntést.
Józsa László a dokumentumfilmes White Paper alapján azt javasolta, hogy a normatív rendszer a fejlesztési stádiumig juttassa el a filmterveket. A fejlesztés során – nemzetközi pitch fórumokon, koprodukciós partnerek bevonásával – kiderülhet, hogy egy projekt életképes-e, és ha nem, akkor ne öljenek bele további jelentős összegeket.
„Én nem gondolom, hogy minden filmnek el kell készülni. Sőt, nagyon filmnek, sok filmnek azt tesz jót, ha fejlesztési fázisban kiderül, hogy erre nem érdemes pénzt költeni.” – Józsa László *
A fejlesztési rendszer kérdései
A forgatókönyv-fejlesztés megítélése megosztotta a résztvevőket. Fekete Ibolya szerint a korábbi rendszerben (Andy Vajna idején) a fejlesztés egyfajta hollywoodi kaptafára húzta a forgatókönyveket, és ami nem fért bele ebbe a sémába, azt elutasították. Ezért alig készült szerzői film az elmúlt években.
„Egyfajta lineáris hollywoodi típusú dramaturgiát vártak el minden filmtől, és ha másmilyen volt a forgatókönyv, akkor szépen átkalapálták arra a fazonra... és amelyiket nem lehetett átkalapálni, az azt mondták, hogy az nem jó és nem kell.” – Fekete Ibolya *
László Sára ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi fejlesztési labok (pl. Binger Film Lab) hasznosak, mert ott a konzulens nem megmondja, mit kell írni, hanem dramaturgiai érzékkel terelgeti az alkotót a saját koncepcióján belül. A különbség az, hogy ezek a fejlesztések önkéntesek és függetlenek a finanszírozástól – a producer választja ki, melyik labben vesz részt. A magyar rendszerben ezzel szemben a fejlesztés sokszor kényszerként jelent meg, ami mindkét fél számára megalázó helyzeteket teremtett.
Reis Gábor felvetette, hogy a fejlesztési időtartamok merevek: van, amikor egy projekt már készen van, de még hónapokat kell várni egy döntésre. Emellett a fejlesztési rendszer eleve kizárja azokat az alkotókat, akik nem forgatókönyv-alapú filmekben gondolkodnak, vagy akiknek a munkamódszere nem fér bele a hagyományos fejlesztési keretekbe.
Műfaji sokszínűség: szerzői film, közönségfilm és az amerikai minta
A moderátor felvetette, hogy érdemes lenne-e különválasztani a pályázati rendszerben a közönségfilmeket (amelyeknél a nézettség az elsődleges elvárás) és a szerzői filmeket (amelyeknél a művészi érték a fő szempont). Fekete Ibolya ezt elvetette, mondván, hogy a döntéshozóknak mindkét típushoz érteniük kell, és a minőségérzék nem szűkíthető műfaji kategóriákra.
A beszélgetés során egy nézői kérdés nyomán előkerült a magyar film identitásának kérdése is. A kérdező szerint túl sok magyar film készül amerikai mintára, és elveszett a magyar filmes identitás. Simler Bálint ezt árnyalta: nem a magyar film veszett el, hanem az a gondolat, hogy az amerikai valóságot próbáljuk átültetni a magyar valóságba.
„Az amerikai valóságot akarjuk átültetni a magyar valóságba, miközben azok a filmek az ottani valósághoz képest készülnek... ez többszörösen pszichotikus gondolat szerintem.” – Simler Bálint *
Példaként hozta, hogy egy amerikai filmben a pisztoly előkerülése szerves része a valóságnak, Magyarországon viszont ugyanez nem hiteles. A megoldás szerinte az, hogy a filmek a magyar valóságból induljanak ki – legyen az bármilyen műfaj, akár sci-fi is –, mert ez a magyar néző számára is érdekesebb.
Fekete Ibolya és László Sára is egyetértettek abban, hogy a magyar filmre mindig is hatottak a nagy kultúrák (francia film noir, Woody Allen stb.), és ez nem baj. A probléma nem a forma átvételével van, hanem azzal, ha a tartalom nem a hazai valóságra reflektál.
Nemzetközi tapasztalatok és jó gyakorlatok
Mécs Mónika és László Sára részletesen beszámoltak a nemzetközi koprodukciós tapasztalataikról:
- Regionális alapok: Németországban tartományi szinten is vannak filmalapok, amelyekhez költési kötelezettségek (forgatási helyszín, helyi szakemberek) kapcsolódnak. Ez a modell Magyarországon is megfontolandó lenne.
- Pitch fórumok: A Berlinale koprodukciós piacán a producerek személyesen mutathatják be a terveiket, és az érdeklődő partnerekkel közvetlenül tárgyalhatnak. Ez a személyes találkozás sokkal hatékonyabb, mint pusztán írott anyagok alapján dönteni.
- Többfordulós pályázás: Szlovákiában és Romániában is lehetőség van arra, hogy egy elutasított projekt egy másik döntőbizottsághoz is benyújtható legyen.
- Kreatív Európa: A pontrendszeres értékelés mellett itt is van lehetőség ismételt beadásra, és a döntőbizottságok rotálnak.
László Sára kiemelte: a nemzetközi pályázatokon egyre nagyobb hangsúlyt kap a nézettség, a marketingterv, a fenntarthatóság és a zöld forgatás is. Ezek a szempontok itthon még alig jelennek meg.
A dokumentumfilmesek White Paper-e és a CCB modell
Józsa László ismertette a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete által kidolgozott White Papert, amely európai (visegrádi és nyugat-európai) minták alapján ír le egy ideális finanszírozási rendszert. Ennek fő elemei:
- Többpilléres finanszírozás (állami, televíziós, EU-s, koprodukciós források),
- Szakaszos pénzosztás (fejlesztés, gyártás, utómunka, forgalmazás),
- Szakmai alapon működő, rotáló döntőbizottságok,
- Utókövetés: a támogatott filmek teljesítményének értékelése, és ennek visszacsatolása a későbbi döntésekbe.
„Nagyon-nagyon sok pénz van benne. Egyébként az NFI döntései publikusak, tehát össze is lehet számolni. Egyszerű matek. Ezt el lehetne jobban osztani.” – Józsa László *
Simler Bálint a CCB (Színészkollégium Budapest) modelljét mutatta be. Ez egy alapítványi formában működő adománygyűjtő szervezet, amely első- és második nagyjátékfilmes alkotóknak nyújt támogatást. A pénzt produkciós cégek adják össze szolidaritási alapon, és a döntéseket minden évben másik, független zsűri hozza meg – a szervezet működtetői semmilyen módon nem szólnak bele a zsűri döntésébe. Ez a modell Simler szerint azt példázza, hogy a filmintézetnek is elsősorban szervezetműködtetőként kellene funkcionálnia, nem pedig ízlésformálóként.
Regionális finanszírozás és a vidéki nézők kérdése
Fésös András felvetette egy regionális filmintézeti hálózat lehetőségét: dunántúli, kelet-magyarországi stb. alapok, amelyekbe az adott régió iparűzési adóbevételeiből csatornáznának be pénzt. Ezek az alapok elvárhatnák, hogy a támogatott film az adott régióban játszódjon, vagy helyi szakembereket foglalkoztasson. Ez egyszerre segítené a vidéki filmes élet fellendülését és a Budapest-központúság oldását.
A felvetés kapcsán szóba került a vidéki mozinézők szinte teljes hiánya is. A résztvevők szerint ha több vidéken játszódó, vidéki identitású film készülne, az hosszú távon a nézőszám növekedéséhez is vezethetne. Ugyanakkor azt is elismerték, hogy a vidéki önkormányzatoknak jelenleg nincs annyi pénzük, hogy érdemben támogassák a filmgyártást.
Záró gondolatok
A beszélgetés végén a résztvevők egyetértettek abban, hogy a szakmai szervezeteknek közösen kell kidolgozniuk a saját finanszírozási javaslataikat – ahogy azt a dokumentumfilmesek már megtették a White Paperrel. Mécs Mónika őszintén elmondta, hogy a korábbi próbálkozások a szakmai szervezetek közötti egyeztetésre kudarcba fulladtak, de ez nem ok a feladásra. A dokumentumfilmeseknek öt évbe telt a White Paper elkészítése – a játékfilmeseknek is időre van szükségük.
„Itt ülünk a 45. magyar filmszemlén szakmai beszélgetésen, ez történik. Az iparágunk immunrendszere lebénult egy tizenpár évre, és most szedtük össze magunkat... ez a legbiztatóbb dolog.” – Mécs Mónika *
A moderátor zárszavában hangsúlyozta: konkrét megoldást ez a beszélgetés nem tud nyújtani, de a cél az, hogy a párbeszéd folytatódjon, és a felhalmozott tapasztalatok, javaslatok egyszer eljussanak a döntéshozókhoz is.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átiratban többször előforduló „a a il” kifejezés valószínűleg a „hát” szó félreismert változata (pl. „a a il jó egy jó egy végjáték forgatókönyve” → „Hát, egy jó végjáték forgatókönyve…”). A kontextus alapján a „hát” értelmezés egyértelmű, a szövegben ezt használtuk.
- „a a il” – hasonlóan a fentihez, a beszélgetés több pontján előfordul, minden esetben „hát”-ként értelmezhető.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]1 2 3 4 5 6 van hangunk is most már.
[00:00:00]Ezt odaadom mindenki.
[00:00:03]Több mikrofonunk van.
[00:00:05]Lehet ezen osztozni.
[00:00:05]Kedves közönség, kérdezték tőlünk, hogy a közönség kérdezhet.
[00:00:10]Mi rávágtuk?
[00:00:10]Persze.
[00:00:10]Úgyhogy egyszer csak eljutnánk oda, hogyha valakinek van a témával kapcsolatban kérdése, gondolata, nyugodtan ossza meg velünk.
[00:00:18]És akár lehet címezni a kérdést valakinek, vagy akinek épp kedve van, vagy közlendője a kérdéssel kapcsolatban.
[00:00:26]Ol kezdődik.
[00:00:29]Igen.
[00:00:29][nevetés] Kérünk egy kis takarítást, nehogy valami nagyobb baj legyen.
[00:00:36]Addig gyorsan elmondom, hogy ez a Magyar Játékfilm rendezők egyesületének a szervezésében létrejött beszélgetés, ami a film, a magyar film finanszírozás jövőjéről szólna.
[00:00:51]Ö nagyon szépen köszönjük a résztvevőknek, mindjárt mindenkit személyesen is bemutatok, de köszönjük szépen, hogy elvállalták ezt a beszélgetést.
[00:01:01]Szerintem nagyon-nagyon jó kis csapat jött össze.
[00:01:05]Nem akarom a Simlert kitakarni, úgyhogy kicsit odébb megyek, nem fogok leesni, vállalom, vállalom.
[00:01:13]És és online is kimegy elvileg, úgyhogy köszöntjük azokat, akik akik nincsenek itt, de néznek minket.
[00:01:18]Ö rendezők, producerek vagy akár operatőrt is mondhatnék a Én is producer vagyok.
[00:01:26]Te is producer is vagy.
[00:01:26]Mindenki szeméve rendezők, producerek, forgatókönyvírók a színpadon.
[00:01:32]Simler Bálint.
[00:01:32]Ő ugye fekete pont legutóbb amivel óriási sikert ért el.
[00:01:37]És közben a Bifnek a Budapest International Filmfesztiválnak a kreatív igazgatója, Reis Gábor se kell bemutatni, forgatókönyvíró rendező.
[00:01:47]Ha minden igaz, a következő filmjére készül, hogy hogyan lehet, hogy valamit majd elmond nekünk.
[00:01:55][nevetés] Ja, hát akkor ezek szerint ez is a rejtélyes jövő része.
[00:01:57]Ez ez így van.
[00:02:01]László Sára producer.
[00:02:06]Például a a természetes fény az egyik ilyen szerintem nagyon fontos film, amit ki lehet emelni, am ezüstmedve díjat is nyertek ugye Nagy Dénes rendező személyébe, és ők is készülnek filmre.
[00:02:16]A Berlin Álén, azt jól mondom, mármint, hogy filmtervvel mentek a Berlin áréra és próbáltok egy nemzetközi koprodukciót összehozni.
[00:02:25]Fésös András forgatókönyviről rendező producer.
[00:02:29]Ő is.
[00:02:29]Nem, mert mit?
[00:02:34]Mert nem vagyok az.
[00:02:35]Mert nem vagy a Jó.
[00:02:35]Oké.
[00:02:35]Melyik nem vagy?
[00:02:38]A producer.
[00:02:39]Producer nem vagy.
[00:02:39]Jó, oké.
[00:02:39]De az interneten egyébként így van.
[00:02:42]Akkor minden oldalról húzd ki.
[00:02:45]Várjál, ha nem mondod mikrofonba nem hallják.
[00:02:48]Ez csak így magunk között.
[00:02:49]Ez csak úgy magunk között.
[00:02:49]Jó, akkor szóval nem vagyok producer.
[00:02:55]De ha így folytatod, nem is leszel.
[00:02:55]De majdem csak hülyülök.
[00:02:57]Csak [nevetés] csak hűlök.
[00:03:01]Fekete Ibolya forgatókönyvíró, rendező, egyetemi tanár.
[00:03:08]Szevasz, Ibikém.
[00:03:08]Szevas!
[00:03:09]Itt van Mécs Mécs mécs Mónika producer, a aki ugye a Csendes Barát, tehát mondjuk a Enyed Ildikó filmjei kapcsán van most nagyon-nagyon a középpontban, ugye, tehát a jelenleg futó legnagyobb magyar és nemzetközi produkciónak a vezetője.
[00:03:32]Hát ezt hát majdnem, de ezt de de szerintem ezt így nyugodtan kimondhatjuk.
[00:03:37]És itt van Józsa László, aki dokumentumfilmes, operatör, producer, rendező, a pogányindulós sorozatot jegyzi.
[00:03:45]Jó, de de ez közben mindig az, nem?
[00:03:51]A producerség az egy szakma és az operatőrség az egy másik szakma, és nem vagyok operatör, csak dekomponált és szégyelem magam, hogy készültem.
[00:04:00]Ilyenek vannak a neveik.
[00:04:03]Dekomponált képeket tudok csak csinálni.
[00:04:06]Jó, egész internetet húzzuk le a WC-n.
[00:04:08]Értelmetlen volt bármit megnéznem.
[00:04:10]Köszönöm szépen.
[00:04:10]Soha többet nem készülök.
[00:04:13]Telefonál is meg egyébként színész kreditem is van az IMDbn, de színés se vagyok.
[00:04:18]Egy verset az nekem is van.
[00:04:21]Szóval csak azért gondoltam, hogy ezt gyorsan beszéljük át, hogy szerintem egy nagyon jó kis csapat gyűlt össze.
[00:04:25]Ö és szerintem ö fontos, hogy mit mondanak.
[00:04:34]jelen állapotokról ugye megoszlanak a vélemények, hogy mennyit szabad mondani, mennyire lehetünk negatívak satöbbi.
[00:04:38]Én ezt így magamra vállaltam, hogy az elején elmondom, hogy azért azt kijelenthetjük, hogy jelenleg Magyarországon a filmes szakma ez a közeg, ez a kultúránkban is jól jól körülhatárolható közösség, azért nincs megelégedve azzal, hogy hogyan történik a film finanszírozás.
[00:04:59]Tehát a többség nagyon szenved jelenleg a a meglévő rendszertől.
[00:05:07]Nem tudom, valaki ezt akarja esetleg megcáfolni, vagy valami személyes történettel ráerősíteni, akkor ez így van.
[00:05:14]Akkor ezt fogadjuk el, hogy ez [nevetés] ez ez valószínűleg így van.
[00:05:20]Tehát most ez a találkozó nem feltétlenül arról szól, hogy másfél óráig kelezzünk meg nem tudom, hanem hanem arról most befejezem, hogy hogy hogy ez hogy működik, hanem hogy szeretnénk, ha működne.
[00:05:33]Nem egy konkrét koncepciót rakunk le az asztalra, hanem mindenki elmondja a személyes véleményét a tapasztalatai alapján, és elmondja a személyes vízióját az adott felmerülő kérdésekről.
[00:05:50]Hasonló beszélgetések már történtek, hátha egyszer az ilyen típusú beszélgetéseknek, mert ugye nyoma marad, hátha egyszer lesz olyan magasztosabb értelme, hogy hogy valaki meghallgatja ezt.
[00:06:01]Ugye olyan érdekes országban élünk.
[00:06:05]Szerintem a rendszerváltás óta nem volt még olyan, hogy egy kulturális miniszter vagy bárki egy ilyen beszélgetés után telefonálna, hogy milyen jókat mondtatok, szeretnék veletek konzultálni.
[00:06:14]Tehát tehát nem jellemző kultúránkra, de nem baj, elbeszélgetünk erre a dologra, akkor csapjunk bele.
[00:06:22]Tehát első kérdés, mi kezdjük el a az alapoktól, milyen pénzekből képzelnétek el ti milyen fajta átláthatósággal a filmek finanszírozását, és milyen típusú intézményben?
[00:06:41]Iboyát is megkérdezem.
[00:06:41]Mi baja itt a rangidős?
[00:06:44]Itt van egy magyar hagyomány, ahogy ugye jön a magyar mozgókép Alapítványtól a rendszerváltás óta egy központi intézmény, ami intézket ezeket a dolgokat, és tulajdonképpen ennek a különböző mutációi vannak folyamatosan, de az is egy alapkérdés, hogy egyáltalán ez jó-e.
[00:07:03]Hát nézd, a a ha az első kérdés első fele, hogy milyen pénzből lenne jó filmet csinálni, az arra az a válasz, hogy olyanból, ami nem kötődik a politikához.
[00:07:18]Ö a magyar film államilag támogatott és finanszírozott film, és mint ilyen, értelemszerűen valahogy mindig politikai hogy mondjam, függősége van ebben az értelemben, hogy ezt hol finomabban, hol nyíltabban gyakorolja a politika, de valamilyen módon ez mindig függő.
[00:07:38]Na most az lenne az a kérdés, az a nagy kérdés, hogy miféle ettől független forrásokat lehetne használni szerencsésebb helyeken, mint az angolok, mert például a szerencsejáték gyakorlatilag megos megoldja ezt a helyzetet, ha még jól emlékszem, legutóbb így volt még.
[00:08:00]Van nekünk még ez a taó, van a vannak ezek a a hogy hívják bérmunkákból származó, tehát nyilvánvalóan tetemes bevételek, amikor Isten tudja, hogy csorg-e vissza a szakmába és reménybeli, amit soha, mióta én 50 éve a szakmában vagyok, mindig akartuk volna hogy, mint a lengyeleknél, hogy az állami televízió szisztematikusan beszáll a játékfilmek gyártásába, egy ilyen koprodukciós alapon, amire hát ugye tekintve a a közszolgálati televízió költségvetését igazán lenne lehetőség.
[00:08:35]És akkor ezek lennének nagyjából olyan olyan tételek, amikkel lehetne számolni.
[00:08:41]Természetesen ez az egész, mindez még mindig politikai akarat kérdése, hogy ez hozzáférhető legyen.
[00:08:48]Másrészt teljesen átláthatatlan jelen pillanatban bizonyára van ezekből valamennyi kerül be a magyar filmfinanszírozásba.
[00:08:56]Isten tudja, hogy hogy és mennyi.
[00:08:58]És van egy új elem, és ezek a az ilyetükbe úgynevezett függetlenként elkészült kisköltségvetésű filmek, amiknek azon túl, hogy köztud közmondásosan szívességi alapon készülnek, nyilván kialakultak bizonyos finanszírozási technikái, amikre igen kíváncsiak lennénk a azoktól, akik ezt tudják, hogy hogy történik, hogy mi az, ami ebből továbbvihető, felfejleszthető és beépíthető egy rendszerbe, egy megálmodott rendszerbe.
[00:09:29]Körülbelül itt tartunk ebbe a pillanatban, amennyire én látom.
[00:09:36]Szóval kié mié az a pénz, amit és milyen típusú intézmény osztja el a filmesek közül?
[00:09:42]Az egy következő kérdés, hogy milyen típus Igen, de hogyha hozzászólnátok ehhez, hogy kinek mi a víziója erről, hogy mi az a pénz, amit amit át kéne fordítani filmekre, és ahhoz milyen átláthatóság kéne, vagy bocsánat, még egy dolog nagyon fontos.
[00:09:58]ember nem tudja, hogy igazából mennyi pénz kellene a magyar filmre, ami ésszerűen elkölthető.
[00:10:03]Teljesen mindig kevés az, ami van, tehát még annál is sokkal több kellne, de az se lenne egy hülyeség, hogyha egyszer tisztába jönnénk, hogy mi mi az, amivel egyáltalán kell és érdemes számolni.
[00:10:15]Bocsánat, hogy valaki folytatná ezt a gondolatot, mert ez még mindig, mert ezek alapkérdések, és muszáj tisztázni, mert ugye van mindig egy olyan vágy a művészek a a kultúra szereprői részéről, hogy hogy van pénz, adjatok pénzt, hagy költsük el, de hogyha igazán őszinték és tiszták akarunk lenni, akkor szerintem tényleg tisztázni kell az elején, hogy milyen pénzekről beszélünk, milyen átláthatóságról és mekkora összegről mire lenne szükség.
[00:10:46]Én egy másik területéről jövök a filmnek.
[00:10:50]Én egy dokumentumfilm producer vagyok, de mivel ez is film, meg együtt dolgozunk ezért az ügyért, ezért a mi nézőpontunk, álláspontunk is fontos.
[00:10:57]Én egyébként azon kívül, hogy producer vagyok, a Magyar Dokumentumfilmesek egyesületének elnökségi tagja vagyok, és mi úgy döntöttünk, hogy körülbelül egy hát több éves munka, de az aktív része egy fél éves munka volt.
[00:11:14]Mi kidolgoztunk egy úgynevezett White Paper nevű dokumentumot, amiben mi részletesen leírtuk, hogy hogy képzeljük el azt a finanszírozási rendszert, ami a mi munkáinkról dönt.
[00:11:27]és hogy képzeljük el azt a rendszert, ami a mi munkáinkat értékeli finanszírozási szempontból.
[00:11:34]És akkor én tehát hogy nem csak az a kérdés, hogy honnan jön a pénz, meg milyen pénz, mert ahogy mi látjuk a mi szakmánkban, még az is lehet, hogy van elegendő pénz, csak ennek a felhasználása ugye a hűtlen kezelés határát súrolja, amit mi látunk, és hogy ezen szakmai alapon változtassunk.
[00:11:54]Mi európai példákat vettünk alapul, megnéztük egyébként, hogy a visegrádi országokba meg nyugat-európai országokban hogy működik, milyen pillérekken van, milyen szakaszokba adják a pénzt, és ennek ezeket alapul véve dolgoztuk ki a rendszert.
[00:12:16]Most nagyon részletesen nem akarok belemenni, mert ezt a verzió filmfesztiválon a szakma elé is tártuk így vitaként, és egyébként örülök, hogy itt leültünk, mert nekünk ez egy lehetőség, hogy megosszuk ezt a tapasztalatot veletek, és esetleg együtt gondolkodni a saját rendszerünkön.
[00:12:31]Amit én még szeretnék mondani így előjáróban, hogy amit én úgymond külföldről tanultam, ami nem szégyen, hogy a dánok állítólag RS von Tril sikere után, ez nem biztos, hogy igaz, én így hallottam, Lars von Trírta a D filmiparnak minden szereplőjével és azt mondta, hogy ezt a sikert, amit elértem, ezt hasznosítsuk együtt, és mondjuk 20-30 év alatt együtt teremtsük meg, hogy milyen a dán film.
[00:13:00]És akkor ebben részt vettek a filmfinanszírozók, a forgalmazók, a televíziók, az alkotók, és együtt dolgozták ki ezt a úgynevezett brendet.
[00:13:13]Úgyhogy szerintem valahogy ez a cél, hogy mi is meghatározzuk magunkat, együtt dolgozzunk, és akkor ennek nekünk egy lépése volt ez a white paper, amit leírtunk és megosztottuk.
[00:13:23]hogy nagyon részletesen nem megyek bele, de nekünk csak amit még szeretnék mondani, hogy dokumentumfilmesek mindig sanyarú sorsok voltuk így a játékfilmhez képest, úgyhogy mi szerintem piaci versenyben vagyunk, hogy mindig alternatív módokon kellett bizonyos módon finanszírozni a filmünket, úgyhogy ebbe a nem tudom, dzsungelbe több tapasztalatunk van, de m tehát, hogy itt magyar források Ahogy említetted, azérb a televíziós források, európai uniós források, koprodukciós pénzek, nagyon sok helyről lehet filmet csinálni.
[00:14:03]Úgyhogy majd részletesen is belemegyünk csak így vitaindítónak, vagy így elmondani, hogy mi hogy gondoljuk ezt.
[00:14:08]Így ezt a pár gondolatot gondoltam, megosztom.
[00:14:12]Hova, ki hova szeretne pályázni, mi a víziója erről és mekkora összegekről beszélünk?
[00:14:23]Hát szerintem arr, bocsánat, tehát arról szerintem senki nem tud, hogy mekkora összegekről beszélünk.
[00:14:28]Tehát nyilván amit a Ziboya is mondott, hogy mekkora összegről lehet számítani akár a szerencsejátéktól, de legelsősorban a tévét-től.
[00:14:41]Tehát ez az, amit alapvetően tényleg nem lehet tudni.
[00:14:42]Az, hogy mekkora költségvetése van, vagy rendelkezik, az az óriási szervezet, tehát ez a gigantikus szervezet, amin az NFi vagy volt korábban a a filmalap.
[00:14:53]Én megmondom őszintén, nem emlékszem, de hát a többieket meg lehet kérdezni, hogy tudják-e, hogy akkor mekkora volt a költségvetés.
[00:15:03]Tehát, hogy az tehát hogy mennyire mennyire sacolható.
[00:15:05]Arra még valamennyire emlékszem, hogy még a filmalap előtt a Mozgókép közalapítványnál nagyjából lehetett sejteni azt, hogy mekkora összeg van filmre.
[00:15:19]Tehát nem játékfilmre, külön dokumentumfilmre, hanem filmre.
[00:15:24]És ennek volt egy valamennyire sejthető volt, hogy egy elosztható keret.
[00:15:31]és arra fölül, tehát hogy az akkori filmtámogató rendszernek, és afölött jött egy egy jelentős összeg a tévét-től, tehát a mindenkori köztévét-től.
[00:15:45]Hát akkor köztév volt és tehát e e ezzel kéne valahogyan tisztába jönni, hogy ezek mekkora tételek, tehát hogy hogy mi az, amire mi az, amire egyáltalán a a magyar film számíthat.
[00:16:01]És itt most nem pusztán csak dokumentumfilm és hát nagyon komoly feljövőben van a az animációs film is.
[00:16:11]Úgyhogy ami ami biztos, és ami ami egy nagyon lényeges dolog a magyar filmtámogatási rendszerben, hogy egy ugye ez a több ablakosság, a másik pedig az, hogy hogy szakmai szervezetek, tehát az összakmai szervezet tudjon csak a megbeszélés és a tárgyalás, hogy ki ki velül együtt delegált tag által al ö tehát szakmai alapon valahogyan egy olyan hogy mondjam egy célzott szisztémát kialakítani ahol képviseltetve van az összes szakmai szervezet azt gondolom ez egy nagyon-nagyon fontos dolog és ne egy egyfajta hogy mondjam egy kiválogatott egyfajta most nem tudok jobbat mondani egyfajta parancsuralmi rendszerben, ki kapjon ki nem kapjon aztán Most már vég végképp az van, hogy nagyjából sejthetőt kikapjon.
[00:17:14]És de tényleg ebbe ebbe fölösleges belemenni.
[00:17:16]És a másik, nekem mindig ez egy ez egy fontos probléma, hogy felépül egy szisztéma, és a felépített szisztémát, hogy lehet majd úgy átalakítani, hogy az tudjon majd egy működő lenni, és lehetőség szerint ne éveket várni arra, hogy elkezdjen működni a rendszer, mert ez én azt látom, hogy ez egy nagyon nagy probléma lesz.
[00:17:44]Én a pénzt azt csak azért kérdeztem, mert nekem például van egy olyan vízióm, hogy szerintem nem lenne rossz, ha egyszer eljönne már egy olyan világ, hogy mondjuk azt mondjuk, hogy 20 milliárd Ft van egy évben a magyar filmre, de hogy az átláthatóan van, és akkor az valahogy el lenne osztva, hogy abból mekkora összeget lehet, mekkora összegekre lehet pályázni, dokumentumfilmek, kísérleti filmek, nagyját kis satöbbi.
[00:18:07]Nekem csak ezért izgat ez a dolog, hogy elindulnak Kájától, mert egyébként az a tapasztalat, hogy azt se lehet tudni, nem az elmúlt rendszerváltásodt, hogy visszanézzük ezt a 35 évet, nem tudjuk, hogy mikor mennyi pénz volt a filmre.
[00:18:19]És mi az, ami mi az, amikor egy évben azt mondják, hogy ja egyébként most nincs, sajnos most a textribes tudjuk kifizetni, most nincs.
[00:18:27]Most van, most nincs.
[00:18:29]Ez csak egy kérdés lett volna, hogy jó lenne, ha lenne egy fix összeg, amiről mindenki tudja, hogy hogy me mekkora összeg áll rendelkezésre a magyar filmesek számára, és hány darab magyar film nyerhet pályázatot.
[00:18:42]Tehát akár számszerűsítő lenne az is, hogy évente 25 film készülhet, vagy 50 film készülhet.
[00:18:51]Itt egy kis nem teljesen így van.
[00:18:51]A ahogy mondjátok az MMK MMA még nem az MMK amikor mi?
[00:18:59]MMK MMK amikor amikor létrejött ugye akkor volt a filmtörvény és az afeletti lelkesedésben az a a törvény akkor tartalmazta azt, hogy a alaphangon évi 5 milliárd, én úgy emlékszem és ez költségvetési pénz, amit minden évben meg kell szavazni.
[00:19:17]És aztán és aztán majd ez nő, vagy nem tudom micsoda.
[00:19:22]A probléma az volt, hogy ez a pénz mindig meg volt ígérve, aztán mindig azt mondták, hogy jaj de most nincs annyi, most vegyetek fel kölcsönt, és akkor majd megadjuk, és akkor majd akkor ezt visszafizettitek a banktoknak a kölcsönt, és soha nem adták oda.
[00:19:35]évek teltek el így, és így nőtt fel az elettetes adósság a végére, amibe bele de akkor ez egy nagyon fontos pillanat, amit mondasz, ez is azt támasztja alá, hogy az egy kérés vagy egy vágy, hogy a politika vagy a politikusok, tehát akik a pénzt kezelik, azok garantálják, tehát legyen valami garancia arra, hogy egy éves költségvetés az valóban meg is születik, és az egy átlátható rendszerben mindenki számára láthatóvá válik.
[00:20:00]Igen, de én erre mondom én azt, hogy tiszta erőb ez kell költségvetési pénz nyilván kell, de tiszta erőből hajt kellene igyekezni azon, hogy a költségvetéstől független konkrétan létező sztendizálható összegek más forrásokból tudjanak bejönni hazai forrásokból.
[00:20:17]De én azt én ezt most bocsánat, ezt hogy érthető?
[00:20:21]mint a izé a bérmunkából átcsorgó pénz, tehát ami amit nem a államkasszából kell költségvetésben megszavazni, hogy akkor ez legyen a filmeseké, hanem a bérmunkákból a nem tudom felsoroltam a taó vagy nem tudom, ott volt ennek egy szabályozása, a tév költségvetés, a hatos lottó, az ötös lott így van, tehát hogy ezek, de van is erre valami jön, de nem tudjuk, hogy pontosan.
[00:20:46]De mielőtt tovább mennék, én azért arra kíváncsi lennék, mert igazán egyikünk se tájékozott abban, hogy hogy megy ez külföldön.
[00:20:52]Én szerintem erről a Mónika tud a legtöbbet.
[00:20:56]Az megtel megtel.
[00:20:56]Hát igen.
[00:20:56]Meg a Sára, hogy mondjátok el, hogy mi a mi a tapasztalat, hogy hogy működik a többi normális ország.
[00:21:03]Kezdjem?
[00:21:07]Szerintem tehát, hogy én önmagában azt, hogy van egy fő filmkultúrára pénzt osztó szerv, azt sosem kérdőjeleztem meg valójában.
[00:21:18]Ez a minden országba, akivel én valaha koprodukcióban dolgoztam, így működik.
[00:21:27]Az egy nagy különbség, hogy nem ez az egyedüli finanszírozási lehetőség.
[00:21:34]De nekem a legnagyobb tehát ami miatt irigykedem sok külföldi kollégámra, az az a bizalom, ami amit tapasztalok, hogy megvan ezek felé a központi pénzosztó szervek felé.
[00:21:51]Tehát, hogy inkább az egész onnantól indul, és mondjuk, ha nekem kéne a origóját ennek megfogni, akkor az biztos, hogy a folyamatosan rotáló döntőbizottság lenne.
[00:22:06]Ö ha azt mondanám, hogy hol éreztem, melyik rendszerben magam eddig a legjobban, akkor azt azt hiszem, hogy Belgiumot mondanám.
[00:22:18]És azért tudok hiteles lenni, mert azt hiszem, öt alkalommal voltam a plénum előtt, és ebből négyszer elutasították a filmtervünket.
[00:22:26]Tehát, hogy nem azért mondom ezt, mert annyira jó élményeink lennének, de egész egyszerűen magam is az élmény, hogy elutasítva is azt érzem, hogy itt egy szakmai beszélgetés történt.
[00:22:40]Itt emberek elolvasták, értő szemmel olvasták azt, amit mi leadtunk, és egész egyszerűen kevés a forrás ott is, és döntést kellett hozniuk.
[00:22:51]Ö de nem kérdőjeleztük meg ezt a döntést.
[00:22:54]Nem próbáltunk hátsó dolgokat odaképzelni, vagy valós, hanem egész egyszerűen az volt az érzésünk, hogy itt szakmailag el lettünk bírálva.
[00:23:11]Nem, Mónika, ugye én is mostanában koprodukciókat készítek, tehát így van egy némi belelátásom az európai filmgyártásba.
[00:23:22]Azt tudni kell, hogy hogy Európa szerte mindenütt pályázó producerek vannak, tehát közpénzekért pályáznak.
[00:23:27]Különféle nagyobb országokban különféle regionális alapok vannak, tehát nem csak ilyen filmalapok, hanem különféle tartományokban lehet pénzeket igényelni.
[00:23:42]És ezek azért sokféleképpen működnek, de nyilván mindegyik, mert ugye ez egy szubjekt, nagyon szubjektív kérdés, hogy egy filmprojektet ki hogy ítél meg, meg a tartalmára rezonál.
[00:23:51]Éppen ezért úgy látom, hogy ők arra törekednek, hogy ezt a szubjektivitást minél jobban csökkentsék.
[00:23:59]Az pedig sokféleképpen lehet, például olyanféleképpen, hogy ahogy te is mondtad, hogy hogy a a DB-k, a döntő bizottságok rotálnak, és azzal a projekttel sok helyen, amit kidobnak, egy másik DBhez vissza lehet menni.
[00:24:17]Tehát most az utóbbi időben például a szlovák filmalappal meg a román CNC-vel voltak ügyeim, sőt volt olyan, ahol magam is picitcseltem, meg segítkeztem.
[00:24:29]És ott azt láttam, hogy volt olyan, hogy kidobták, és a következő DB-re visszakerült a a projekt, és akkor megszavazták, és teljesen más arcok ültek a Zoomban.
[00:24:41]És ilyen pontrendszerek vannak, ha most például vesszük a például Kreatív Európa, ahova ti is szoktatok ugye pályázni, ez a médiaslate vagy miniszlét, ott például pontrendszer van, és nagyon sok szempont szerint pontozzák a projekteket, tehát nézik a tartalmat, nézik a a munkatársakat.
[00:24:59]Van egyfajta normatív kreditrendszer, ami azt jelenti, hogy hogy azért azt figyelembe veszik, hogy ki milyen filmet készített, mennyit fesztiváloztatott.
[00:25:11]Egyébként most nagyon rámennek a nézettségre is.
[00:25:12]Ez egy új elem, amit bevettek.
[00:25:14]Tehát ez egy nagyon fontos dolog, hogy hogy szerzői filmek sok esetben, de azért törekedjünk arra, hogy hogy minél jobban el tudjuk juttatni a közönséghez.
[00:25:24]marketing terveket kell leadni, fenntarthatóság, a zöld forgatás, tehát reng produceri koncepció, rendezői koncepció, ezekre mind kapunk pontokat, és akkor ebből a ezeknek a pontoknak az alapján kapjuk meg a támogatást, vagy nem, de például a kreatív Európa az ugyanígy vissza lehet menni, hogyha kidobják, akkor akkor következ és ugye ja meg az, hogy hogy ugye vannak ezek a pályázati kiírások, az úgynevezett callok, Például az őrmázsnál, ami szintén egy európai alap, és oda kopprodukciókkal lehet pályázni.
[00:26:00]Ott is assasszem négyszer van egy évben.
[00:26:05]A a többi helyen is ugye, ahol ilyen kok vannak, ott mindig rotál a a döntőbizottság.
[00:26:09]Tehát, hogy számos olyan lehetőség van, hogy hogy ezt a szubjektív vonalat csökkentsük, és nyilván nem tetszett mindenkinek minden, meg ki mire rezonál, satöbbi, satöbbi, de hogy azt láttam, hogy hogy ez olyan igazságos.
[00:26:28]Én csak egy érdekes ellenpéldát szeretnék mondani, mert legink egyetértek egyébként a Sáraval is, meg veled is, de hogy ez a bizalmi dolog, hogy elhíd arról a szervről, akihez beadod a pályázatodat pénzéről, hogy ő el tudja bírálni és szakmai alapon bírálja.
[00:26:44]Például nagyon érdekes itt Magyarországon nem valószínű, hogy működne a svét dokumentumfilm filmintézet döntő bizottsága egy fő.
[00:26:57]négy évre ő kapja meg ezt a tisztséget.
[00:27:00]Azt kérik tőle, hogy a az a üzleti kör vagy az a az ő cégese a ne pályázhasson négy évre.
[00:27:07]Tehát ő feladja ezt a lehetőséget, hogy filmet csináljon.
[00:27:09]És olyan szakemberet választottak.
[00:27:14]Itt egyébként érdekesség, a svéd filmintézet vezetője egy dán úriember volt, aki a Dán ez most dokumentumfilmről döntött kifejezetten.
[00:27:24]Ő a Dán Nemzeti TV-ből volt a dokumentumfilm úgynevezett commissioning editorja, ilyen tartalom mér felelős vezetője előtte, amúgy nagydíjas rendező is, és akkor azt mondták, hogy megbízunk benne, az egész szakma megbízik benne.
[00:27:40]És akkor elfogadjuk, hogy az ő ízlése, mert neki vannak tanácsodói, de ő dönt, befolyásolja erre a négy évre ezt.
[00:27:52]Szóval van ellenpélda is, csak itt az a lényeg, hogy amit én tapasztaltam, hogy tényleg amit a Sára is mondott, hogy elhigyem, meg elfogadjam az eredményt, és hogy ez valahogy aki itt szerintem így már senki nem hiszi el, hogy így a szakmai alapon bírálják el a projektjeit.
[00:28:08]Én strukturálisan szeretnék egyet reagálni a Mónikára, bocsánat, mert szerintem az nagyon fontos, hogy mondhatod, hogy regionális pénzek ö csak egy ötlet, csak így bedobom, hogy olyan érdekes, hogy oké, sokkal kisebb ország Magyarország, mint Németország, de mégis ahogy régen volt Hunnia Filmstúdió, Objektív Filmstúdió satöbbi, mind budapesti központú volt.
[00:28:29]Szerintem nagyon-nagyon érdekes lenne egyszer kipróbálni, hogy lenne mondjuk olyan, hogy Dunán túli filmintézet, amiben győri, veszprémi iparűzési adópénzek kerülnek be satöbbi.
[00:28:44]és más, kicsit más identitással másképp működnek.
[00:28:47]És mondjuk egy budapesti is pályázhat, vagy pályázhat a kelet-magyarországi filmintézethez is, de mondjuk akkor azt kérik, hogy Debrecenbe játszódjon a történet, mert ők nem akarnak pénzt adni arra, hogy a Váci utcába, és most csak egy példa, vagy nem akarják, hogy pesti legyen a vágó, hanem akkor egy debreceni vágó.
[00:29:04]Ez csak azért, mert állandó probléma Magyarországon a vidék és a Budapest harca.
[00:29:09]És olyan furcsa, hogy ez még sose merült fel, hogy egyébként rengeteg pénz van ezekbe a városokba is, vagy ezekbe a régiókba, tehát simán lehetne el tudom képzelni, hogy ez okozna némi fellendülést, de ezek is ugyanúgy közpénzek.
[00:29:21]Tehát hogyha már arról beszélünk, hogy hogy hogy tehát igenis a magyar kultúrára közpénzeket kell szállni, nem tudunk mit csinálni, egy kicsi piac vagyunk a nyelvünkkel, le vagyunk határolva egy csomó helyről.
[00:29:36]a közpénzt kell úgy úgy szétosztani, hogy az az ugye működjön, vagy jól működjön.
[00:29:41]A másik az, hogy hogy amit most elkezdtél mondani, az az nyilván amikor pályázik egy koprodukció különféle regionális alapokhoz, akkor igenis vannak ezek az úgynevezett költési kötelezettségek vagy elvárások, mert arra adják a pénzt.
[00:29:58]És azt akkor be kell tartani, hogy csak ne menjünk messzére a Csendes Barátn.
[00:30:03]Ugye a Marsburgi alaptól is kaptunk pénzt, és ott muszáj volt, hát nyilván nem esett nehezünkre, mert ott akartunk forgatni, de hogy hogy van egy ilyen forgatási kötelezettség, akkor más alapok olyan munkatársakra, alkotókra adják a pénzt, amit ugye a az adott ország producere beír.
[00:30:22]Aztán később a a koprodukció során lehet cserélgetni, meg ügyeskedni, hogy ki hogy honnan jön.
[00:30:30]De hogy de ez ez most a koprodukció, ez egy másik terület, tehát ez Igen, de mondom én el tudom képzelni, hogy így regionális felosztás is lehetne Magyarországon is.
[00:30:42]Csak, hogy ezen én is gondolkoztam.
[00:30:42]Nem, nem csak ennyi a, hogy ugyan ugyanerre jutottam, hogy ez egy tök komplikált dolog meg valószínűleg egy nagyon idealisztikus világot elképzelve lehet csak érdemben ezen gondolkozni, ahol a vidéki városoknak annyi pénzük van, hogy kultúrára jelentős támogatást tudnak adni, mert a film az baromi drága.
[00:31:07]De hogy ha a nézők oldaláról közelítjük meg ezt a problémát, és nem csak a mi kis saját filmes szenvedésünkből, akkor alapvetően az egy általános probléma, hogy vidéken nagyon-nagyon kevés néző van, mozinéző ustera meg gyakorlatilag szinte nulla.
[00:31:29]És ezen a dolgon valahogy változtatni kéne a jövőbe.
[00:31:31]És szerintem, hogyha Debrecenben játszódó, Pécsen és egyebb, egyéb helyeken játszódó filmek lennének, akkor lehet, hogy elindulhatna valami.
[00:31:42]Csak ennyit akartam.
[00:31:44]De ha már megragadtad a mikrofont, hozzászólsz az előző témákhoz is, hogy te hogy képzelsz el egy te egyáltalán központi intézményt képzelsz el a jövőben és kik ülnek abban az intézményben?
[00:31:55]Filmesek, nem filmesek?
[00:31:58]kultúrdiplomaták, menedzserek, kik kik ők?
[00:32:03]Húha!
[00:32:05]Teljesen zavarban vagyok, mert azt gondolom, hogy én nagyon keveset tudok erről.
[00:32:13]De alapjáraton azt gondolom, hogy ha ha vannak szakmai szervezetek, akkor teljesen adja magát, hogy a szakmai szervezetek delegálnak tagokat.
[00:32:23]Jó lenne ezt még jobban kinyitni, mert miért ne ülhetnének más, nem tudom, egyetemi oktatók, írók satöbbi.
[00:32:32]Ez gyakorlatilag egy kicsit az MMK-nak a a működő, vagy film filmtörténészek.
[00:32:39]Ez kicsit az MMK-nak a én a igazából akkor vettek fel az SF-re, szóval nagyon keveset tudok róla.
[00:32:47]De azt hiszem, hogy az hasonló felépítésű volt.
[00:32:48]De közben meg azt gondolom, hogy a normatív rendszer, vagy normatív támogatási rendszernek nagyobb érvényt kéne adni.
[00:33:01]Szóval utaztam haza három hete Kolozsvárról egy, most nem akarom mondani a nevét, mert nem kérdeztem meg, hogy ezt elmondhatom-e egy magyar filmes tanárral, és ő abszolút a normatívot mondta, hogy hogy igazából az egész matek, hogy hogy végig lehetne vinni gyakorlatilag számszerűsíteni a a akár a nézettséget.
[00:33:27]Nyilván az könnyű a fesztiválokat és minden egyebet, akár a kulturális értéket.
[00:33:34]Mert ugye itt ez a probléma, hogy vannak filmek, amikre egyszerűen szükség van, akkor is, hogyha talán pont azért van szükség, mert az embereket valahogyan épp fel kell ébreszteni, és nem lehet feltétlenül a nézettségre és a korábbi fesztiválíjakra építeni, de hogy valahogyan ezt a dolgot, ezt szerintem is fontos lenne bevezetni.
[00:33:57]ahogyan hát volt régen, de nem tudom, hogy az.
[00:33:59]Szóval akkor én én még baromira nem pályáztam meg ilyesmi.
[00:34:01]Én effektíven mi a Bálinttal akkor végeztünk, amikor megszűnt az MMK.
[00:34:06]Tehát sok közünk nincs hozzá.
[00:34:11]Ibly ez a normatív rendszer, ez mindig előkerül, mint vágyálom.
[00:34:18]Bizonyos szempontból jó volt, más szempontból egyáltalán nem volt jó.
[00:34:22]Az a pontozás az mindennek a rákfenéje.
[00:34:25]Ezér rémülten hallom, hogy pontozzák ezeket az izéket.
[00:34:27]De de miért?
[00:34:28]Mi?
[00:34:29]Miért?
[00:34:30]Azért, mert olyasmit próbál beszabályozni matematikailag, ami nem beszabályozható.
[00:34:34]A tehát, hogy a fesztivál siker az kapsz pontot, kapsz pontot rá.
[00:34:41]Fontosnak tart.
[00:34:41]Tehát a annak, hogy valami sikeres nemzetközi fesztiválokon díjakat nyer, nem tudom én micsoda, valamint hogy sokan nézik meg.
[00:34:52]Ez két olyan tétel, aminek bizonyos módon Isten tudja, nincs rá konkrét ötletem, hogy miképpen, de számítania kell nyomatékosan abban, hogy egy következő projekttel előállhat, és ez nagy meg, hogy mondjam, ez erősen lend helyzetén.
[00:35:09]Ugyanakkor ez például ez nézőszáma akármilyen fontos, hát nem tudod megmondani a mozi nézők számát meg tudod mondani, de hát pontosan tudjuk, hogy a azon kívül, hogy a moziba hány hányan nézték meg, hatalmas tud menni streamingen meg tévébe egy-egy egy-egy film.
[00:35:27]Tehát én az én filmemnek biztos, hogy kétszer annyi nézője volt, de nincsenek igazi adataim, mert ülnek rajta, ugye nem fogják elmondani, tehát átláthatatlan ez is.
[00:35:37]És azért él még mindig 10 év után, mert folyamatosan nézik az összes ilyen létező streaming csatornákat.
[00:35:45]Nem tudod beleszámolni a mozinézőszámba.
[00:35:47]Hát nem, de de ezt nézik például ezeken a pályázatokon a streaminget is, arról is kell egy komoly tervet beadni ezekre a pályázatokra.
[00:35:58]És egyébként pedig az a baj, hogy annyira szubjektív ez a dolog, hogy valahogy valahogy el kell kezdeni megítélni.
[00:36:06]Tehát most be most csak beszéljünk a Kreatív Európáról, bepályázik, nem tudom 100 projekt, vagy a fene tudja mennyi.
[00:36:12]Az mi alapján döntik el, hogy akkor melyik kapjon pénzt, vagy nem?
[00:36:16]Tehát, hogy egyszerűen valamiféle igazságosnak tűnő szempontrendszert föl kell állítani.
[00:36:24]És azért 50 pont a 100-ból a maga a a rendezői vagy alkotói része a pályázatnak, tehát hogy ö azért biztosan működik ez.
[00:36:37]Nem erről van szó.
[00:36:39]Én a én csak az ellen elgálok, hogy hogy ez, hogy az, amit az illető névtelen kolléga mond, hogy átfordítható ez a pontrendszer, átfordítható forintra, és akkor majd ez annyit fog kapni, ez azt gondolom, hogy ez nem teljesen fedely.
[00:36:55]Szóval ez nem pontosan így van, érted?
[00:36:57]Hogy számítson ez a két dolog, hogy pont milyen alapon, az abban biztos vannak jobb ötletek.
[00:37:02]Ennek bizonyos, hogy ott kell lenni, de hogy ezt majd akkor és akkor kiszámoljuk, hogy melyik fesztivál hány pontot ér, édes istenem, hát ki mondja meg tudod, tehát nem tartom számszerűsíthetőnek ilyen formán.
[00:37:18]Gábor szeretnéz, nem csak, hogy én úgy tudom, hogy az eleve van egy pontrendszer, tehát hogy van x kategória fesztiváloknak, tehát hogy alapvetően bárhova pályázol.
[00:37:27]Erről baromira nem tudok, a Juli itt van valahol.
[00:37:32]Nem tudom, hogy be akar-e ordítani a berkesük.
[00:37:33]Nem.
[00:37:33]De hogy ezeknek van alapvetően minden pályázatnál van valamilyen pontszerűsítés, tehát hogy valahogyan ezt kell, hogy tudják nézni.
[00:37:43]Tehát más az én szerintem működne.
[00:37:46]Én azt gondolom, hogy egy átlátható rendszerben az, hogyha te bizonyos fesztiválokon részt veszel és ezért jár mint elismerés egy pont után pénz, ha díjat nyersz, ott is van, mit tudom én ezüstmedve.
[00:38:00]500 millió Ft automatikusan jár.
[00:38:03]Aranymedve 1 milliárd.
[00:38:05]Most csak mondok valamiket.
[00:38:05]Ez egy ez egy elképzeltő dolog.
[00:38:07]Ugyanúgy a nézetfilmeknél is, hogy egy átlagot vonni, hogy hány nézője van egy magyar filmnek, mondjuk a streaming adatokat és a mozi adatokat nézve.
[00:38:16]És hogyha kijön egy szám, hogy mit tudom én, a 25000 néző az az első értékelhető pillanat, hogy az már jó, hogyha valaki elérte, akkor az legyen egy pont 50000, két pont nem tudom, satöbbi.
[00:38:28]Én szerintem lehet, hogy a többség örülne ennek, hogy mondjuk 100z nézőt elért, nem ment semmilyen fesztiválra, de hogy megbecsülik, mert ugye mindenki attól szenved, hogyha el is ér valamit, ugye hagyományosan a magyar kultúra az úgy működik, hogy hogy mindig mindent elölről kell kezdeni.
[00:38:46]Nagyon sok mindenki.
[00:38:48]Ez egy általános tapasztalat.
[00:38:50]Ez már szüleinknek is, mindenkinek.
[00:38:50]És vannak azok a szerencsések, akik valahogy rá tudnak állni egy olyan pályára, hogy nem kell mindig visszamenni a zéró a nullapontra, de a legtöbb művésznek szerintem ez a tapasztalata, vagy vagy kultúra bármilyen szereplőinek, hogy hogy semmi nem következik abból, amit ő elért.
[00:39:09]Igen, az egy baj, az egy tarthatatlan, tűrhetetlen dolog.
[00:39:13]És megígértük, hogy nem panasznapot tartunk.
[00:39:15]De hogy mi miért fontos ez, hogy komoly nagy díjakat nyert filmek producerei és rendezői és elsőfilmes fesztiválsikereket besöprő filmek nem kapnak következő lehetőséget.
[00:39:28]Tehát ez tarthat ennek muszáj és nagyon nézett filmek se, amik nem fesztiválokon szerepelnek.
[00:39:35]Tehát nagyon ennek muszáj számítania.
[00:39:37]Én csak egy ilyen régi vágású zabolátlan lélek vagyok, aki nehezen nyelem be azt, hogy és akkor ezt majd forintosítani lehet.
[00:39:46]Azt gondolom, hogy ennek ilyen nyomatékkal ott kell lennie abban, hogy kapjon támogatást, tehát hogy ne lehessen nem támogatni egy ilyet, de hogy aztán ez pont hány fortot ér, ki mondja meg.
[00:39:55]Szóval ez egy és mi van, ha rossz a következő projekt, érted?
[00:40:01]Akkor is van nem tudom én 200 milliója, mert az előző baromi jó volt.
[00:40:07]Na mindegy.
[00:40:07]Szóval ez nincs ezen mit csinál.
[00:40:09]Egy konkrét példát mondanék a Madoke White Paper című dokumentumából, és ez csak egy dokumentumfilmes álláspont.
[00:40:18]azért mondom, hogy nyilván minden iparági részvőnek vagy műfajnak más megoldása kéne, hogy legyen itt.
[00:40:22]Ö mi azt gondoltuk, hogy egy vagy nézőszámba egyébként szerintem mérhető.
[00:40:31]Ö nem biztos, hogy pontos mérés, de azért elmondható, hogy hogy egy film bizonyos kritériumok szerint jó volt-e most itt van fesztivál, nézőszám, forgalmazás si adatok öított alkotók egy normatív rendszerbe a fejlesztési stádiumig juthassanak el egy minőségi filmterv.
[00:40:55]Szóval, hogy itt legyen egy belépő küszöb, mert én nem gondolom, hogy minden filmnek el kell készülni.
[00:41:03]Sőt, nagyon filmnek, sok filmnek azt tesz jót, ha fejlesztési fájázisba kiderül, hogy erre nem érdemes pénzt költeni annyit, amit az alkotó szeretne, mert mondjuk nincs rá igény, vagy ezt most azért mondom, mert mi külföldre visszük picselni a filmünket, és nagyon jól kiderül, hogy ezt érdekli-e külföldi csatorna, ö moziforgalmazó, ö érdekli-e a fesztiválokat ez Ez a téma egyébként megvalósítható-e projekt?
[00:41:34]Van benne koprodukciós lehetőség, vagy nincs?
[00:41:40]És akkor itt viszonylag gyorsan eldől egy egy éves procedúra alatt, hogy hogy van-e értelme megcsinálni ezt négy-öt évet eltölteni egy filmmel, vagy nincs.
[00:41:49]És nyugat-európai kollégáknál azt láttuk, hogy egy-egy ilyen pitch forumon például az én kedvenc projektem producerjével egy év múlva találkozok, zárójel itt soha nincs magyar döntéshozó ezeken a helyeken.
[00:42:01]Mi ott vagyunk, de az akinek dönteni kéne itthon, ők nem képviselik ezen magukat.
[00:42:07]És akkor visszatérve, most az hosszú zárója volt, meg majdnem bele is zavarodtam, hogy hogy a producer azt mondja egy év múlva, hogy hát akármilyen jó volt, ennek nem volt hogy mondjam, asztalnál meghalt ez a projekt, vagy és akkor ez így van.
[00:42:24]Jó, tehát ezt mondom a hűtlen kezelés alatt, hogy itt a még még a legelső kérdésedre visszatérve, szerintem nincs kevés pénz ebben a rendszerben.
[00:42:33]Ö nagyon-nagyon sok pénz van benne.
[00:42:37]Egyébként az Nenefi döntései publikusak, tehát össze is lehet számolni.
[00:42:41]Egyszerű matek.
[00:42:41]Ezt el lehetne jobban osztani.
[00:42:43]Csak a docsiknál például szakemberek döntsenek és után követés legyen, hogy ezt megérte-e megcsinálni vagy nem.
[00:42:50]És ha nem, akkor akkor ilyen típusú dolgokat kevésbé kell csinálni.
[00:42:56]Vagy ha véletlenül csinálnak egy olyan filmet, mint a Zurbó Dóri, mi a címe, a legújabb boldogsági ügynöke, ami anyagilag is megérte az ENF-nek is, meg fesztiválon is, akkor tanulhatnának bele, hogy az például egy mérce, és akkor nem véletlenszűen támogatni ilyen filmeket, hanem hanem tudatos gondolkodás mentén.
[00:43:20]Bálint szeretném, ha már megszólalná.
[00:43:22][nevetés] Úgyhogy ugye nálatok a a kezdjük ott, ami nagyon kéz fel, hogy a hogy a Budapest International Filmfesztivál elindított egy újabb ablakot ebbe a rend, ahol lehet pályázni.
[00:43:35]Ö ez nyilván ezt egyfajta kényszer is szülte, de ez hogy van a fejetekben, hogyha ha tehát, hogy ez ez milyen kapcsolatban lenne a jövőben egy ilyen nemzeti filmintézettel?
[00:43:50]Ö várnátok-e azt, hogy onnan is kapjatok pénzt, vagy vagy elképzelve ennek a működése?
[00:44:01]Hát kicsit először hozzászólva a az eddigiekhez, hogy nem tudom, nekem mindig az jut eszembe, hogy ezt nézi otthon egy orvos, vagy egy tanár, vagy egy nem tudom, hogyha az országban vannak akkora bajok.
[00:44:13]Ö amúgy is, hogy hogy amikor így kívülről látom magunkat, akkor az jut eszembe, hogy hát nem ez a legnagyobb probléma, úgyhogy nem értük, hogy miért miért beszélgetünk erről, de ezt csak azért mondom, de most akkor jó szégyeljük magunkat, hogy hogy filmesek vagyunk, az az jó, az sokkal jobb.
[00:44:30]Nem ezt nem ezt mondom, én azt mondom, hogy azt mondom, hogy szerintem az első az első lépés az lenne szerintem, hogy a hogy az ilyen ö tehát, hogy elfogadjuk azt, hogy a a kultúrának és a művészetnek ilyen formában nehezen számolható pénzzel a haszna vagy az értéke.
[00:44:49]És európai hagyomány elvileg, tudod, annyira nyomták a katedrálisokat, hogy megszoktuk, csak hogy Na mindegy.
[00:44:57]Szóval, hogy van egy van nekem ez volt az az élményem még, amikor amikor felvételiztünk, vagy eszef-sek lettünk, hogy van egy ilyen rosszáíz a filmesekkel szemben, hogy ők kapnak egy csomó pénzt, és akkor pedig én nem is szeretem a magyar filmeket, és ezek a típusú megjegyzések, és valójában azt kéne szerintem felfogni, és nagyon elment abba az irányba, hogy hogy próbáljuk megfogni, megragadni az értékét a ezeknek az alkotásoknak, és ezt a pénz oldaláról közelítjük.
[00:45:24]És most nyilván erről a szó ez a beszélgetés, és nem is nem is az ellen beszélek, hanem inkább csak azt, hogy az első lépés egy ilyen rendszerben szerintem az lenne, hogy elfogadjuk, hogy ennek eszmei vagy más típusú értéke van annak, hogy hogy ilyen filmek készülnek.
[00:45:38]És az, hogy van művészet és van kultúra Magyarországon, ennek ennek nem ilyen módon mérhető az értéke.
[00:45:46]És én ebben a szempontból én azt gondolom, hogy ez a virágozék, minden virág tehát, hogy az, hogy minél több pénz van, és minél több lehetősége van ilyen-olyan alkotásoknak elkészülnie minél többféle alkotásnak, az az a az a az a lenne az ideális.
[00:46:05]Merthogy nem tudjuk, hogy ennek milyen hatása van pontosan, vagy nem tudjuk mérhetően mérni a hatását ez egyes alkotásoknak.
[00:46:15]ami a rendszerről, vagyis igazából talán a CCBhez kapcsolódóan is működik, hogy hogy a a CCB az a színekollégium Budapest, ami hogyha valaki nem tudná, ez egy tulajdonképpen egy foundation, tehát egy alapítvány szervezetben műk létrejövő adománygyűjtő szervezet, ami ami leginkább filmes produkciós cégek és különböző inká és és anyagi támogatást jelent, tehát hogy mi gyűjtünk pénzt tulajdonképpen arra, hogy első és második nagyjátékfilmes alkotók kapjanak lehetőséget, aminek az egész logikája vagy az az egész alapgondolat az az volt, vagy abból az volt a kiindulása, hogy ahogy a fekete pont is megvalósult, hogy 19 producer 10 produkciós cég csatlakozott hozzá.
[00:47:10]mindenki egy picit belerakott amennyit tudott, vagy ilyen-olyan módon segítette a filmet, és így tudott létrejönni.
[00:47:15]És azt éreztük, hogy most már a szervímunkákban hát ugye a a fémes szakma egy nagy része, ugye a szervímunkákból tartja fenn magát, és hogy ebből adódóan az, hogy az, hogy minden évben legalább egy nagyjátékfilmre lehetőséget adjon akár a szakma, akár nagyobb támogatát, mint a más cégek támogatásával, az az egy ideális állapot lenne.
[00:47:41]és és az, hogy most megvalósul a Rudolf Olivérnek a filmje és és és aztán majd jövőre vagy most fogunk kiírni egy másik pályázatot, ahova majd lehet pályázni megint 25 millió Ft támogatásért és inká támogatásokért.
[00:48:00]Ö szóval mi arra akkor ez a ti fel ti azt vállaljátok, hogy ez az intézmény ez így van, lesz mert ugye ez egy érdekes vállalkozás, hogy hogy mi van, ha ebből elmegy az a motor, amit most ti beleraktatok.
[00:48:16]Nem, hát ugye itt meg kell említeni, hogy és erre akartam kiukadni, hogy hogy ezek nem mi vagyunk, tehát hogy mi az alapítvány struktúrát, a szervezet működését garantáljuk, illetve azt azon dolgozunk, de a támogatások nagy része, sőt az az összes támogatás produkciós cégektől egyfajta szolidaritási alapon történik.
[00:48:38]És és nagyon sokan felelősségüknek érzik, hogy ebben részt vegyenek ebben a szerveződésben, és lehetőséget adjanak egy filmesnek megvalósítani a a a filmjét anélkül, hogy ők konkrétan hasznot húzzanak ebből.
[00:48:52]Tehát ez egy adományalapú dolog, ami ö és talán ez, ami szerintem reagál arra, hogy milyen lenne egy ideális filmintézet, az az lenne számomra, hogyha ez a tehát az a filmintézet az bizonyos értelemben egy szervezetműködtetésről kéne, hogy szóljon.
[00:49:08]A szervezet működéséért kell feleljen a filmintézet vezetőjének és nem és a döntéseket pedig független döntéshozóknak kéne meghoznia.
[00:49:16]Tehát mi a magunk részéről az alapítványban így vagyunk jelen, hogy hogy a szervezetet működtetjük.
[00:49:23]Minden évben másik zsűri van, tehát tavaly az enyedióék voltak, most a Párfi Gyúri a zsűri elnök, tehát minden évben változik a zsűri.
[00:49:30]És semmilyen módon nem szólunk bele abba, hogy amúgy a zsűri milyen döntést hoz.
[00:49:38]És igazából az lenne az ideális, hogyha már arról beszélünk, hogy milyen lenne a jövőben egy filmintézet, hogyha hogyha az, aki elvállalja ezt a feladatkört, az a szervezet működtetéséért felelne elsősorban, és az összes többi kreatív döntést és művészeti döntést, az pedig akár szakmá szakmai zsűrivel döntetni el, vagy szóval, hogy az lenne a ö hát ez a dolog lényege egyébként, hogy hogy ö nem működik ez az egész nagy, mert ez egy elég nagy krecli ez a filmszakma, és minden, tehát a vagyon is, a működtetés, a nem tudom, a műtermek, a az archívum, minden egy helyre tartozik és egy helyre tartozik az összes létező feladat is.
[00:50:23]És ez, hogy mondjam, kisország kis voltaképpen kis volumenű filmygyártásának ez normális menete.
[00:50:30]A kérdés az valóban milyen egyetértek?
[00:50:33]Tehát nem az az, hogy hogy legyen egy, és ebből a szempontból biztosan nem a gyakorlófilmes a legjobb feje egy ilyen szervezetnek, mert a szervezetet kell működtetni, és nem arról gondolkozni, hogy szerintünk mi a jó film és mi nem jó film és hogy milyen filmet kéne csinálni.
[00:50:49]nem feladata ennek a szervezet működtetése a feladat.
[00:50:55]az, hogy ezen belül hányféle zsűrit állítanak föl, hát ennek megvolt a Szóval a az MMKA nem volt egy nagyon fényesen működő szervezet.
[00:51:03]1000 probléma volt vele, de ez ki volt találva, hogy szakkollégiumok voltak, ahova szakemberek, hozzáértők és rotációban két éves talán az volt a normális rotációs időszak, mert két év kell, egy év nem lehet ilyen kis mértékben lehet egy év, mert azalatt lefolyik.
[00:51:25]megtörténik a dolog, de egy nagyobb léptékű pénz produkciónál nem követő végig egy év alatt az, tehát minimum két évk, tehát jól megválogatott, szakértőkből álló, szakemberekből álló zsűri, ott kell a gyakorlófilmes a zsűrikbe, ezekbe a zsűrikbe, aki vállalja, hogy ő nem csinál annyi ideig filmet, mert összeférreet, bocsánat, azt kifejtenéd, hogy miért gondolod, hogy nem kell filmesnek lennie az igazgatónak, vagy nevezzük bárminek?
[00:51:54]Tehát aki a feje ennek az egész azért de ebbe ebbe ez sokan nem értenek egyet.
[00:51:58]Sokan azt gondolják, hogy de igen, egy gyakorlófilmes kell az egész szakma élére, mert az ért hozzá, és egy nem egy civil akármilyen jó menedzser, és nem én én mindig azt mondom, hogy egy fedthetetlen kulturális menedzser kellene, hogy de az nem érti, nem látja át, nem az a hogy hol, tehát hogy működik az a szakma minden porcikájában, nem is az a dolga, a szervezet működtetése, korrekt működtetése és tisz átlátható működtetése a dolga.
[00:52:23]viszont egy úgynevezett kulturális menedzsernek nincsenek szakmai elfogultságai mindig.
[00:52:34]Tehát ezek a a ugye három ilyen ember volt mind a három egymás után előbb a Grün, aztán a Vajna és most a KL.
[00:52:39]És mindegyiknek megvoltak a maga preferenciái, a maga ízlése, hogy milyennek kéne lenni a magyar filmnek, kik a művészek, kik a jó művészek, és mi a nagy művészet, és vagy ha nem az a szóval ennek még ebben a szempontból a legtoleránsebb volt, aki azt mondta, hogy neki megvan a maga mániája és amíg azt megcsinálhatja, a többit csinálják ugye, hogy amit a magyarok tudnak és akarnak csinálni.
[00:53:05]viszonylag sokszínűség volt a termés akkor, de nem az a feladata egy ilyen intézménynek, hogy meghatározza, hogy milyen fajta filmeket kell csinálni.
[00:53:17]Jó filmeket kell csinálni, ilyet is, olyat is, elég sokszínűt, drágát is, olcsot is, képtelenség, hogy nincs alacsony költségvetésű film ma legfeljebb a az inkubátorba.
[00:53:29]nemet olcsó filmet csinálni a rendszeren belül, mert azért azért, mert nem kulturális termékből piaci terméket vagy csináltak a magyar filmből, és ennek ezek teljesen fals szempontok szerint mérettetnek meg a a projektek.
[00:53:42]Tehát hogyha ha egy megfát egy egy ilyen szempontból tehát egy olyan vezető, akinek kvalitás érzéke van, de az ízlését otthon hagyja, mert az nem tartozik a szervezetre, hogy ő neki mi tetszik és mit tart jónak és mit nem, az azt gondolom, hogy megfelelő korrektséggel tudna működtetni, vagy elfoglalatlansággal tud működtetni egy ilyen nagyon kényes rendszer.
[00:54:06]akik a döntéseket hozzák arról, hogy milyen filmek valósuljanak meg, annak van szere ahhoz kellenek ezek a szakkollégiumok, vagy így neveztük régen, de úgy nevezzük zsűrinek, vagy bárminek, ahogy kell, amiről a Bálint is beszél.
[00:54:20]legyenek különböző zsűrik, ahány annyiféle több ablak, teljesen mindegy, hogy a rendszeren belül van több fajta, mondjuk a játékfilmnek, ami a leg legnehezebb helyzetben van ilyen szempontból, hogy öt ember eldönti, hogy ki csinálhatja és ki nem csinálhatja, hogy annak legyenek változatai többféle szempontú megközelítésű zsűrik teljesen más ízlésekkel, nem tudom micsoda, hogy elég színes legyen.
[00:54:53]a lehetőség arra, hogy hova pályázol és mivel és nem egyfajta és nincs nincs előre meg nincsenek kvóták, nincsenek előre meghatározott szempontok, úgy értem tartalmi vagy ideológiai vagy nem tudom, hogy milyen milyennek kell lenni a filmnek, azt kívül, hogy jónak kell, meggyőzőnek kell lenni a projektnek, ha úgy tetszik, egy ilyen pontrendszernek meg kell tudni felelni.
[00:55:15]Na most itt egy rettenetesen fontos dolog van, hogy egy ilyen szervezet, amin végben mindannyiunk élete és halála múlik nem kérdés.
[00:55:26]És ráadás az egész szakmá, hogy nem kinevezéses alapon kéne ennek megtörténni, hogy akkor ki fog-e csinálni.
[00:55:35]Van egy rakásszakmai szervezet, vannak egyesületek, vannak független szervezetek, vannak, de nem csak azok, amiket mi itt Kínunkba hirtelen létrehoztunk, hanem azok is, amik ma működnek a rendszeren belül, érted?
[00:55:51]Hogy mi valamennyi szakmai szervezetnek meg kell zöldágra kell tudni vergődni, meg kell tenni a maga javaslatait, alkalmas lehet, hogy delegáltakat, de az nem biztos.
[00:56:00]Meg kell tudni egyezni, megszavazni.
[00:56:02]Nem tudom én javaslatokat tenni.
[00:56:06]Egy konszenzusra kell jutni abban, hogy kiket választunk vagy akarunk magunk fölé döntő bizottságokba.
[00:56:16]És mindegy, hogy így hívod, vagy kollégiumnak, vagy bárminek.
[00:56:17]Tehát nem lehet kitenni annak, hogy majd megmondják, hogy ki az az öt ember, aki mindenről dönt, hogy tudna.
[00:56:27]És nagyon szűk a spektrum, amire vá, amit amit hajlandóak elfogadni.
[00:56:30]Mire föl.
[00:56:33]Hát aztán van másik öt, lenne másik öt, akinek egész másmilyen a az elképzelés arról, hogy milyennek kéne egy jó filmnek lenni, és akkor oda lehetne pályázni.
[00:56:40]Tehát nem azzem érthető.
[00:56:43]Érthető reagáltok rám sok minden fölmerült, hogy akkor kell-e egy darab vezető, aki bizonyos időre ki van jelölve valamilyen formában, vagy nem is kell ilyen vezető, hanem több fajta szervezet.
[00:56:56]Nem tudom, például amikor külföldön ti pályáztok, ott van egy darab ember.
[00:57:01]Tudjátok, hogy a DM alatt alap vagy valamelyik német regionális alapnak ki a főnöke, és bele kell mégis csak valahogy jóba lenni, hogy hogy olyan pénzt, vagy vagy a bizottságok hát szerintem ez tagjai tisztán ezt eldöntik.
[00:57:17]Én most meg nem mondom, hogy kinek, hol ki a főnöke, de hogy ez szerintem nagyon sokféle hát a német német regionális alapoknál van mindegyiknek van egy vezetője.
[00:57:33]De hogy ez ki jelöli ki őket, azt nem tudom, vagy ez hogy te tudsz erről valamit?
[00:57:38]Én se tudom.
[00:57:38]Az szerintem ö tehát azért is fontos szerintem, amit az Ibolya mond, hogy hogy az viszont nem rémlik, hogy ezt más országot tapasztaltam volna, hogyha mondjuk egy új kormány alakul, akkor teljes egészében egy új film központi szervezet és és nem tudom, leáll minden egy évig, két évig, bármeddig.
[00:58:00]Tehát az, hogyha a szervezetműködtetés teljesen független, az ilyen szempontból is szerintem egy biztosíték a szakma számára, hogy nincs ilyen szinten kiszolgáltatva a politikai aktuális történéseknek.
[00:58:18]Egyébként én nagyon sok mindennel nem értek egyet abból, amit az Ibolya mondott.
[00:58:21]Akkor mondjad légys szíves.
[00:58:24]Ö, tehát az, hogy valaki mellékállásban vezeti ezt a iparágat, azt nonszensznek gondolom.
[00:58:31]Tehát hogyásban én a KL Csabát szakmai ügyben, ami minket térint, megnyilvánulni, vagy esetleg velünk leülni, még nem láttam a elmúlt 10 év alatt.
[00:58:44]ö tehát, hogy ez egy nagy falat igenis hozzáértést igényel ezt a csapatot vezetni, amit még akartam mondani, és ezt így úgy nektek, vagy őszintén beszélve, hogy mi most ezt a beszélgetést is egy szakmai szervezet ö szervezi, a játékfilmrvendezők, ha jól tudom, mi szakmai szervezetek próbáltunk összeülni ö beszélni a dolgainkról és Ö elég kudarcos volt ez a dolog.
[00:59:16]Ö hosszú közös célok, igazi közös célok megfogalmazására sem voltunk képesek.
[00:59:25]Ö úgyhogy ezt én őszintén mondom, lehet, hogy ezzel vitatkoztok.
[00:59:30]Ilyen hosszú zoom beszélgetésekre emlékszem, amikor mindenki valamit akart közölni, de ennek nem volt semmiféle közös iránya, és szerintem ezen jó, hogyha elkezdünk együtt dolgozni.
[00:59:44]Ez egy nagyon nehéz munka.
[00:59:47]Muhi András mondta nekem, aki nem tudom, hogy most itt van-e, hogy az előző filmtörvényt szakmai szervezetek közös munkájával született meg.
[00:59:57]Én azt gondolom, hogy erre mi se vagyunk képesek, és nem akarok újan mutogatni, hogy azok a szakmai szervezetek, amik akkor léteztek, és azt meg tudták írni, hogy tudtak összefogni, de például ez mind megszűnt 10 után.
[01:00:09]Ez egy tudatos döntés volt.
[01:00:13]Viszont én azt gondolom, hogy ezen tudunk segíteni.
[01:00:16]Mi a Madokéval öt éve alapultunk, 180 tagunk van, és próbáljuk folyamatosan fogalmazni, hogy mire lenne szükségünk.
[01:00:25]És én ezt tanácsolom magunknak, hogy ez a következő évben ez a munka kezdődjön meg, folytatódjon, és az a mi felelősségünk is.
[01:00:37]Milyen egyetértek?
[01:00:39]Milyen egyetértek?
[01:00:39]Lehet, hogy másról beszéltünk, csak ezt fontosnak gondoltam, hogy amikor mi itt dobálozunk arról, hogy mondjuk meg, találjuk ki, nem tudom, erre én most képtelennek látom magunkat egyelőre, és egy jó úton elkezdtünk dolgozni egy-két ö tehát, hogy én nagyon sok pozitív példát látok arról, hogy ti hogy csináltok filmet ebbe a a tehát, hogy elsírtam magam, amikor láttam a filmedet, mert a fekete pontot ott, mert mit tudom én, a kollégáimat, vágókat, világosítókat, producereket láttam kiállni magunkért értünk.
[01:01:19]egy ilyen plusz üzenetréteg volt nekem amikor láttam a fekete pontot és akkor ebből tudok építkezni meg nagyon sok láttunk most az elmúlt években piaci alapon profitot termelőfilmeket egy csomó dolog amiből lehet tanulni de ez egy nekünk mondom öt év munka volt mire meg tudtuk fogalmazni hogy hogy amit kérdezett Attila, hogy hogy nézne ki egy finanszírozási rendszer ö közösen is körülbelül ennyi idő mert Ha most lehetőségünk lenne, hogy üljünk le, akkor az az egy hosszabb munka lenne.
[01:01:54]Én is az még mondjad.
[01:01:58]Nem, nekem az a nehézségem itt újdonságot vagy okosat mondani, hogy őszintén szólva én szerintem papíron a támogatási szabályzattal és ezzel a mostani rendszerrel nincsen probléma, vagy nincsen súlyos probléma.
[01:02:14]Ez egy jó, hogyha folyamatosan alakul a a gyakorlatok tanulságát levonva, de ez, ha elolvasom a támogatási szabályzatot, ez egy európai koprodukciót abszolút lehetővé tevő, de magyar forrásokból is.
[01:02:35]Tehát, hogy szerintem itt a majd mondod lá nem az egy de itt azért nehéz mit mondani, mert szerintem a gyakorlatban ahogy történnek a dolgok, azaz ami nincs összhangban azzal, amit elolvasol ezekben a szabályzatokban.
[01:02:55]Ez fontos.
[01:02:55]Ez biztos, hogy így van.
[01:02:59]Az utóbbi 10 évben ugye az lett a gyakorlat, hogy egyre fontosabb szerepet kapott a fejlesztés satöbbi.
[01:03:04]Kíváncsi, hogy erről ti mit gondoltok, hogy mikor jönne vissza a bizalom egy ilyen intézmény részé, vagy a ti részetekről a bizalom egy ilyen intézmény felé.
[01:03:12]Tehát például ti mit gondoltok ezekről a fejlesztési projektekről, hogy milyen filmet hogyan kell fejleszteni, milyen típusú rendszerbe kell bekerülnie egy pályázónak.
[01:03:30][nevetés] Hát nem tudom.
[01:03:33]Tehát ki mit mi mi ez bizalom fel?
[01:03:33]Tehát hogy hogy kiktől fogadnád el, hogy azt mondják, hogy jó, amit te is mondtál, hogy ugye, hogy hogy milyen jogon akar 300, 400, 500 millióból valaki filmet csinálni amikor van olyan kerület, ahol lehet, hogy ennyit keres az összes ember, mert nem tudom.
[01:03:55]Tehát, hogy amit te is mondtál, hogy akkor kitől fogadod el, hogyha azt mondják neked, hogy vagy hogyan fogadnád el, hogy még dolgozz ezen a filmen, vagy dolgozzunk így meg úgy?
[01:04:04]Jó, hát mondjuk ezt úgy mondtam, hogy szerintem nagyon fontos, hogy legyenek ezek a filmek.
[01:04:09]Tehát a végső gondolat az valójában az volt, legalábbis nem tudom, hogy félreérthető volt-e, de de a az az én gondolatom az az volt ezzel kapcsolatos, hogy hogy a nem a 300 millió az értéke egy ilyen filmnek, hanem sokkal nagyobb értéke is lehet.
[01:04:26]Na mindegy.
[01:04:26]A az, hogy hát nem tudom, a nehéz erre válaszolni, hogy mi a mikor áll vissza a bizalom.
[01:04:31]Ö de igazából és talán itt az előzőekre is reagálva, hogy hogy pont a a Bffel a Nemzetközi filmfesztivál, amit csinálunk, ott is volt ez, hogy sokszor megálmodták már a politikusok meg ilyen olyan emberek, hogy majd lesz egy nagy magyar budapesti nemzetközi filmfesztivál és és hogy ennek nem erről az oldalat nem új, ez Azerbajdzsánban van így, hogy nem tudom, hogy valaki föntről megmondja, hogy megálmodik egy nem tudom egy filmfesztivált és akkor azt létrehoz.
[01:05:02]hozza, vagy hogy a miniszterelnök szereti a focit, és akkor épülnek a stadionok.
[01:05:09]Tehát, hogy valahogy ezek ezeket ezt ezt a a vízfejűséget vagy ezt a fejétől büzlő haleset kell szerintem elősz elsősorban megszüntetni.
[01:05:17]Tehát valamilyen módon paradigmaváltásra van szükség, hogy nem most át csapni egy másik oldalra, tehát hogy most akkor visszavesszük mind mint ami a mondás volt 2010-ben, hogy most mi jövünk.
[01:05:32]Ebből kéne valahogy kikászálódni ebből a gondolatiságból.
[01:05:35]És hogyha hogyha ez sikerül és tényleg sikerül, én én is csak ezt tudom hangsúlyozni, ami szerintem nagyon fontos, hogy meg az intézmény vezetője vagy szervezője ö nem a nem az az ízlésé, tehát nem nem az ő ideológiáját vagy elképzelését kell, hogy ráhúzza egy következő filmintézetre, hanem a szervezetet kell működtetni, és hogy amennyiben ez látszik a vagy ez meg tud valósulni, és szakmai alap szakmai döntőbizottságok vagy hívjuk akárhogy vannak abban az esetben.
[01:06:05]esetben elkezd az emberben visszajönni a bizalom, hogy itt ez most tényleg egy szakmai alapon működő dolog.
[01:06:12]Nekem például a a filmf, tehát hogyha már itt a zenefil vagy a vagy a filmalapról is beszélünk, a a forgatókönyv fejlesztéses struktúra az nem volt annyira nem az én világom volt valahogy nehezen tudtam ebbe így be bekapcsolódni.
[01:06:31]De szerintem erre valószínűleg az a megoldás, hogy nem csak egyféle fejlesztési modell van, hanem hanem például a CCB a amit az alapítvány, amit csinálunk, annak én láttam a jövőjében azt, hogy egy innovatívabb, kicsit experimentálisabban fogalmazó filmeketre is adjon lehetőséget.
[01:06:50]és egy második ablak.
[01:06:50]Itt megint a sok ablakusság, hogy így tök mindegy, hogy egy szervezettől jön, vagy több szervezetből jön a több ablakúság, de hogy az lenne a lényeg, hogy különböző koncepciók mentén különböző fejlesztési formában lehessen a a filmedet fejleszteni.
[01:07:11]Hát igen, de ugye ugye olyan érdekes tapasztalat ez a fejlesztés, hogy vannak filmek, amiknek tényleg jót tett a fejlesztés.
[01:07:18]Tehát tudunk ilyenklől is.
[01:07:20]Van Ibolja szerint egyiknek se, de [nevetés] szerintem azért én el tudom képzelni, hogy de de nyilvánvalóan nagyon sok és ugye nagyon rendező centrikus a magyar filmkultúra és nagyon szerző filmcentrikus.
[01:07:32]És nyilvánvalóan, hogy valakinek van egy személyes víziója egy filmmel kapcsolatban, az sok esetben nem jó, hogyha ha még hat különböző szem elkezdi átvariálni ezt a ezt a dolgot.
[01:07:45]De azért ez nem egy könnyű terep.
[01:07:48]Nem tudom például külföldön, hogy van, hogy amikor ezt mondjátok el, hogy Németországban, Dan hogy hogy ilyen művészeti értelembe hogy szólnak bele?
[01:08:02]Vannak különféle ilyen fejlesztési lebek, ahova vagy labok, vagy hogy mondják, ahova be lehet adni forgatókönyveket, és ott ott szakemberek segítenek, tehát ízekre sz ők is elvárnak dolgokat, nem?
[01:08:16]Hát ők tanácsokat adnak, tehát nyilván nem az van, hogy ők megmondják, hogy mit írjál bele, hanem egyszerűen nagyon profi módon dramaturként analizálják a forgatókönyveket és tanácsokat adnak.
[01:08:25]És hogyha te kéred, vagy igényled, akkor tehát annyi segítséget adnak neked, amennyit te kérsz.
[01:08:33]Én ezt egyébként egy jó dolognak tartom, tehát nekem ezzel nincsen bajom.
[01:08:39]Én is egy gondolat, hogy én a tehát én is azt gondolom, hogy a forgatókönyvfejlesztés mint modell nem volt egy rossz nem egy rossz irány.
[01:08:46]Ugye a Zenek volt ez az amerikai típusú forgatókönyvfejlesztés és az amerikai típusú filmek.
[01:08:51]Nem tudom, hogy egy tarbéla film hogy ment volna át ezen a ezen a dolgon.
[01:08:56]És szerintem az nagyon fontos lenne, hogy hogy ezek a típusú vagy ilyen típusú filmeknek is legyen lehetősége, különös egy ilyen kisországban béke hát de nem vagy egy hasznos dolog.
[01:09:11]hasznos dolog tud lenni, hogyha elég toleráns és eléggé nyitott a a fejlesztőműhely, vagy nem tudom micsoda.
[01:09:18]De hát az, amit de an az nem működött ebben az egész rendszerben, hogy egyfajta lineáris hollyvoodi típusú dramaturgiát vártak el minden filmtől, és hogyha más mióta forgatókönyv, akkor szépen átkalapálták, érted, arra a fazonra, arra az egy fazonra, és amelyiket nem lehetett átkalapálni, az azt mondták, hogy az nem jó és nem kell.
[01:09:40]Hát olyan mértékben hát lehetett látni szabad szemmel jól látható volt a filmeken, hogy azokat a forgatókönyvet ugyan ugyan forgatókönyveket ugyanarra a kaptafára változtatták át, tehát ugyanazoknak a követelményeknek kellett megjelenni és a filmek is bizonyos értelemben elkezdtek ugyanarra a kaptofára működni ezek a végjátékok, vagy nem tudom.
[01:09:58]És egyébként szerzői filme nem véletlenül alig készült szerzői film az elmúlt tizenvalahány évben, mert az ugye azt azzal így nem lehet bánni, tehát nem kell.
[01:10:07]Mondjad Sá bocsánat.
[01:10:10]Ö nem csak, hogy a Móni, ami amit Móni említett, abban nagyon fontos, hogy ez teljesen független a finanszírozástól, tehát hogy az egy saját döntésünk, amit az alapján is szoktunk ugye kiválasztani, hogy pontosan megnézzük, hogy kik azok a konzulensek.
[01:10:27]És pontosan ez a produceri munka egyik része, hogy megítéljük, hogy x filmtervvel melyik ilyen nemzetközi fejlesztésen érdemes vajon részt venni.
[01:10:41]A szerintem ez volt a nagyon káros a legtöbb esetben ebben a helyzetben, hogy itt egy nagyon sokszor kényszerként éltük meg, vagy egy ránköltetett dologgal.
[01:10:53]Sokszor egyébként sokkal érdekesebb helyzetek voltak, mint amire alapból beültünk.
[01:11:03]De de létrehozott nekem az az élményem erről egy olyan helyzetet, ami mindkét fél számára megalázó volt bizonyos szempontból, mert nagyon rossz lehet úgy ott ülni, hogy azt érzi az ember, hogy a másik nem kíváncsi a véleményére és és nagyon rossz úgy csinálni egy ilyen helyzetben, mintogyha nyitott lennénk, vagy nyitottak lennénk.
[01:11:24]hogy hát de akkor erre mi lenne a javaslatotok, hogy bocsánat, csak mondjad.
[01:11:31]Csak annyi jutott eszembe, hogy nekem például emlékszem nagyon jót tett, hogy Amszterdamban van egy egy Binger Film Lab nevű szervezet, az is egy gyakorlatilag egy egyfelől van benne egyfajta oktatási szisztéma, de alapvetően filmtervekkel foglalkozik.
[01:11:54]És az amit az amit a Moni mond, hogy azok tehát kapsz egy fejlesztőt és a fejlesztő inkább csak terelget.
[01:11:59]Tehát hogy van egy koncepció, a koncepciót megérti, megérti a szándékot, és a szándéknak megfelelően akár akár ketten mentek egy egy társíróval, de valamennyire elkezd terelgni.
[01:12:15]nem mondja meg, hogy mi az, amit érdemes csinálni belőle, mi az, amit kell csinálni belőle, hanem egyfajta dram remek dramaturgiai érzékkel bíró emberről van szó, aki aki ebben segít.
[01:12:31]Tehát nem nem feltétlenül hogy mondjam, mondja meg határozottan, hogy ebből nem így, hanem másképpen kell majd írni a könyvet, és másképp kell megcsinálni majd a filmet.
[01:12:43]És volt egy volt tehát az, hogy a fejlesztés az valamennyire szükséges lehet, de akár akár társiróval, de hogy te hozhasd.
[01:12:57]Tehát hogyha bepályázol egy tervvel, akkor hozhasd te és ne kapj el feltétlenül.
[01:13:02]Ez nagyon nehéz tényleg egy kis filmgyártással, egy olyan szisztémába újra visszalépni, ahol kötelezően van fejlesztés.
[01:13:12]Én nem tud, tehát én nem látom annak értelme.
[01:13:14]Most ez van egyébként.
[01:13:14]Most tudom, csak hogy egy ideális esetben szerintem ez nem ez nem szerencsés.
[01:13:18]És a másik egy példát hoznék, hogy a a Berlinnál én egyszer voltam koprodukciós piacon, és rengeteget számított az, hogy amikor piccseltem a tervet, akkor többen bejelentkezhettek arra, hogy őket érdekli a terv, és ennek alapján utána leülhettünk beszélgetni.
[01:13:38]tehát potenciális koproducerekkel, akik érdeklődtek.
[01:13:42]Tehát ez a gyakorlatilag ez a fajta peach szemlélet és a hogyha te beadsz egy tervet, leírható, de hogy az, tehát hogyha tetszik maga a koncepció is, akkor ez nagyon sokat számít ahhoz, hogy érdemes érdemes lehet azon az úton végigmenni, hogy fejlesztve legyen egy terv.
[01:14:05]Aztán később úgy is elválik, hogy működőképes vagy nem.
[01:14:12]Gábor, én szerintem ez ezt filmje válogatja alapvetően, és persze az alkotó is, hogy milyen típus, de alapvetően az egyszerűen nem tud máshogy lenni.
[01:14:24]A azok a filmek, amiknek forgatókönnyük van, azokat lehet fejleszteni.
[01:14:29]A szinopszisokat nem igazán lehet fejleszteni.
[01:14:33]Lehet beszélgetni jó sokat.
[01:14:35]az is tök jó, de nem nagyon vannak olyan lebek, ahol tehát alapvetően forgatókönyvvel lehet ez elsősorban pályázni majd treatmenttel.
[01:14:46]És ezeket lehet igazából ez még valószínűleg így igazságos is, mert a ahol egyszerűen rá vagy kötelezve, hogy megírodd a forgatókönyvet és fejlesztheted, ott van lehetőséged koprodukciót bevonni satöbbi, satöbbi.
[01:15:03]Tehát ott lehet igazából egy magasabb költségvetése valaminek.
[01:15:08]Nem lehet.
[01:15:08]Tehát olyan filmeket, mint a nem tudom, a Fellini csinált, olyat olyat itt ebbe az országba.
[01:15:13]Jó, most nyilván nem, de úgy egyébként se hiszem, hogy lehetne ebbe a rendszerbe.
[01:15:21]Viszont az szerintem ez egy nagyon súlyos baj, hogy hogy a fejlesztés az egy hosszú idő.
[01:15:25]a fejlesztésnek kitalálta valaki a koncepcióját, hogy mennyi az ideje, és nem mindig követi magá maguknak a projekteknek a fejlesztési idejét.
[01:15:38]És van, amikor már baromira készen van valami, de még fél évet kell várni egy döntésre.
[01:15:46]És itt érkezünk meg az első filmhez, vagy azokhoz az alkotókhoz, akik nem forgatókönyvírók, vagy nem írnak forgatókönyvet, vagy nem hisznek a forgatókönyvben, vagy mondhatjuk ez az amerikai struktúrában.
[01:16:00]És ott szerintem az a baj, hogy hogy nincs lehetőség nagyon kis költségvetéssel nekiesni valahogyan ezeknek a dolgoknak.
[01:16:12]Hát úgy van, ahogyan a bálinték csinálták tavaly a fekete pontot, vagy mi csináljuk a Julival.
[01:16:21]De az nem egy ideális helyzet.
[01:16:21]Szóval a igazából az ilyen szempontból, mint jövőbeni terv, nem igazán kéne beszélni, vagy remélhetőleg nem kell beszélni róla.
[01:16:31]És és alapvetően az a vicces, hogy fejlesztésnek hívjuk, de valójában én én nem tudom, lehet, hogy túlságosan filmelméleti témát dobok be, de a filmművészetnek aztán folyamatosan feszegetni kéne a határokat.
[01:16:45]És hogyha van egy forgatókönyv, az alapvetően lehet, hogy nem annyira amerikai struktúra, de mindig megvan a a pic doktorok, a filmlebek, döntőbizottságok által képviselt szempontok, és ebből kifolyólag soha nem lesz olyan szinten határfeszegetés, mint amit a, mit tudom én, a 70-es években csináltak a nagy-európai vagy akár amerikai rendezők forgatókönyv nélkül.
[01:17:13]És egyébként arról mit gondoltok, hogy szétv, ha már szóba került a fejlesztés ugye is, mégis csak valam valami valaminek a a maximalizálása miatt jön létre, de hogy ilyen alapon támogatnátok, hogy külön legyenek mondjuk a közönségfilmek, és most ne a megfogalmazás szintjén ragadjunk le, hanem gondolva arra, hogy hogy külön kéne pályázni filmeknek, amik amik amik fölvállalják, hogy hogy hogy a filmipar részekén termékek szeretnének lenni, akik valamifajta mit tudom én vigjáték, egyéb szabályokat kifejezetten betartva nagy néző számra lőnek, és ezek egy külön kalapban előnek, és egy külön döntő bizottság dönteni el, hogy ma Magyarországon a nyolc végjátékpályázatból melyik kettő valósulhat meg.
[01:18:09]külön lennének a szerzői filmek, ahol értelemszerűen nem lennének ilyen típusú fejlesztések, hanem az lenne mondjuk a mondás a a döntőbizottság részéről, hogy hogy ezüstmedvét nyertetek Berlinbe.
[01:18:23]A szeretnénk, ha megint nyernétek, és nem tudjuk azt, hogy kell, senki nem tudja, de hátha sikerül még mondjátok meg, hogy szerintetek mi kell ehhez, és ez egy külön kalap lenne, és a a hasonló típusú filmek pályáznának, és azok próbálnának költségvetéshez jutni, és mondjuk külön lennének az első filmesek satöbbi, akik meg megint más szempont alapján Próbálnak végre egy filmet összehozni.
[01:18:56]Ennek lenne értelme szerintetek?
[01:18:58]Hát ezt most így hirtelen nem tudom, szerintem nem, mert el kell tudni dönteni.
[01:19:02]Ugyan, hogy mondjam, a minőség vagy kvalitásérzék kell, hogy legyen azokba az emberekben, akik meg tudják mondani, hogy valami szerintük jó vagy nem jó.
[01:19:11]Nem hiszem, hogy valaki csak a izéhez, csak a szerzői filmhez ért, vagy csak a a végjátékhoz ért.
[01:19:19]Hát meg kell tudni.
[01:19:19]Ab lehet humor minden meg lehet minőség minden én arra gondoltam hogyha mondjuk egy egy olyan helyre pályázom, ahol például a Mónikák is azért óhatatlanul olyan helyekre pályáznak nemzetközi szinten, ahol mindennél értékesebb az eredetiség, mondjuk így leegyszerűsítve.
[01:19:40]Tehát eredeti alkotók, na mondjuk azt, hogy minél különlegesebb filmeket gyártó művészek kapnak költségvetést.
[01:19:49]Nem kell egy francia vagy egy német vigjátékkal megbirkóznia ugyanazért a pénzért.
[01:19:55]Értem.
[01:19:55]Én nem ugyan én arról beszélek Ta, hogy vannak, hogy mondjam, valamilyen rendszernek föl kell épülnie nyilvánvalóan, de mégis csak azt teheti egy ilyen rendszer, hogy kellő rugalmassággal tudja kezelni a a kezelendő anyagokat és filterveket.
[01:20:12]Nem tudsz formalizálni egy olyan tevékenységet ilyen izé dobozos alapon.
[01:20:17]És ezt akartam mondani arra, amit a Gábor mondott, hogy a fejlesztés az, amiről a Mónika is beszél, meg a Sára is, az egy nagyon hasznos dolog.
[01:20:27]Az nem működik, hogy egy kreclibe egyfajta metódus szerint kelljen javítani a forgatókönyvet.
[01:20:37]Pontosan a De azt ahhoz, hogy mondjam, azt a rendezőnek is tudnia kell, hogy mit akar, és tudnia kell, hogy mi neki ahhoz a segítség.
[01:20:44]És ha teljesen ilyen el elvetemült irányba akarsz menni, akkor ahhoz is lehet izé, hogy mondják, fejlesztő fejleszteni.
[01:20:52]Ahhoz is lehet segítséget találni, de neked tudnod kell, hogy mire van szükséged.
[01:20:56]És egy ilyen rendszernek az a lényege, hogy ne kényszerítsen előre eldöntött formákat egy olyan tevékenységre, amit igazából így nem lehet beszabályozni.
[01:21:09]És egyébként természetesen itt elsősorban a a szerzői filmről beszélünk, mert a többi az egyszerűbb, érted?
[01:21:16]A a il jó egy jó egy végjáték forgatókönyve, elég hollywoodi, elég ilyen, elég olyan, elég vicces, nevetünk, nem nevetünk, azt jól van meg profi módon meg lehet csinálni.
[01:21:26]Ezek érzékenyebb dolgok, és ennek kellene valami sokkal érzékenyebb, sokkal finomabb rendszert kitalálni.
[01:21:35]Ez másnál lehet, hogy surolja az ízlésbeli dolgot, de szerintem pont az a baj, hogy magyar végjáték, magyar krími alatt amerikait értünk, de hát így így is marad az egész.
[01:21:46]Igen, igen.
[01:21:46]De ezért gondolom egyébként ezt inkább csak ráhagytam, hogy jó, biztos azt meg lehet másképp biztos azt meg lehet másképpíteni.
[01:21:53]Én nem hiszek benne.
[01:21:54]Tehát pontosan arról van szó, hogy hogy nem nem tudjuk Kreclíkbe szorítani ezt a tevékenységet, mert az lesz az eredmény, ami most van.
[01:22:04]Most kinyitnánk akkor ezt a dolgot, mert még sok kérdés lenne, de le fog járni az időnk, és kedves a kedves nézők felé fordulok, meg is nézem, hogy ó ja lejárt az időnk.
[01:22:14]Nem, nem baj, nem baj.
[01:22:14]Kicsit túlcsúszunk.
[01:22:16]Hát ez úgyis ilyen magyaros kicsit úgy, tehát hogy [nevetés] hogy van-e valakinek kérdése, hogy ö hozzászólása, meglátása.
[01:22:36]Nem járt le az időnk, az csak tessék.
[01:22:41]Nem tudom, hogy ehhez kell-e mikrofon.
[01:22:44]Jó, erős.
[01:22:44]Ismételd meg a kérdés.
[01:22:44]Az az egy baj van, inkább azért kéne mikrofon, mert akkor online is, tehát akkor akkor az mindenki számra hallható.
[01:22:51]Szia, jó napot.
[01:22:53]Azt szeretném kérdezni, hogy a dokumentumfilmesekhez hasonlóan vannak-e fórumok az egyéb filmfajtáknak a finanszírozásának a megbeszélésére?
[01:23:05]illetve, hogy ennek a képviselői esetleg ültek-e már le egy asztalhoz megbeszélni ezeket, hogy ők hogyan szeretnék az egész finanszírozást, mert valószínűleg ilyen módon lehet elérni a nagy köröket a világba, és arra fognak inkább odafigyelni, mert nekem nagyon szimpatikus volt, hogy van egy terv már valahol az asztalon letéve, hogy mi ezt szeretnénk, a többiek akkor próbáljanak ehhez igazodni.
[01:23:29]Na válasz, köszönöm.
[01:23:33]Ehhez kell igazodni, haik nem ehhez kell igazodni, hanem nekünk is meg kell csinálnunk a magunkét.
[01:23:37]Abszolút rajta vagyunk, iparkodunk, hát kicsit nehezen szedjük össze magunkat, de hát ha a dokumentumfilmeseknek öt évbe telt, akkor nekünk se fog két nap alatt menni nekünk játékfilmeseknek.
[01:23:48]Szóval persze, hát ezt kell, ez a munkát el kell végezni, ebben nincs tréfa.
[01:23:51]Ha egyébként van értelme és számot, hogy mondjam, számíthat az emberrel, hogy van van fogadókészség erre.
[01:24:00]Én mindenképp szeretnék nagyon pozitív lenni itt, de most komolyan, hogy itt ülünk a 45.
[01:24:04]magyar filmszemlén szakmai beszélgetésen, ez történik.
[01:24:08]V, hogy itt az elején vagyunk, az, hogy itt a iparágunk immunrendszere lebénult egy tizenpár évre, és most szedtük össze magunkat, ez de mindenki, szóval mindenki a maga módján ez a legbiztatóbb dolog.
[01:24:24]Szóval én ebben most hiszek.
[01:24:29]Jó.
[01:24:31][nevetés] Ja, nem úgy volt.
[01:24:37]Helló.
[01:24:37]Igazából szó eset arról, hogy így a csomó magyar film az amerikai mintára készül, amerikai mintájú végjátékok, amerikai mintájú krémjük.
[01:24:45]És igazából ez eléggé arra utal, hogy volt egy magyar film identitás, ami elveszett.
[01:24:48]És igazából az lenne a kérdésem, hogy tehát akkor ezt az identitást ezt hogy lehetne újra megtalálni azon kívül, hogy csinálni kéne filmeket.
[01:25:00]Erre többen is mindenki mondja el a magát.
[01:25:02]Szerintem nem veszett el a magyar film.
[01:25:03]Nekem az a bé nem nem veszett el a magyar filmet.
[01:25:05]És ha megnézem az elmúlt években készült filmeket, nagyon jó magyar filmek készülnek.
[01:25:09]Ezen a filmszemén is nagyon jó magyar filmek vannak.
[01:25:13]Szerintem a világ halad egy olyan irányba, amit a Monika is mondott, hogy már európai pénzosztók és satöbbi egyre erőteljesebben szeretnének az eladással, az üzleti résszel is foglalkozni.
[01:25:27]És mivel ez mindig is az amerikaiaknál volt nagyobb hangsúllyal jelen, semmint Európába, ezért ezért nyilván így jön be ez a dolog.
[01:25:35]meg a streaming szolgáltatókon is elképesztő mennyiségű, jól működő amerikai produkció van, ami nyilván kihat mindenre, tetszik, nem tetszik, de szerintem nem nem veszett el a magyar film.
[01:25:48]Ez ez így nem igaz?
[01:25:50]Hát szerintem sem.
[01:25:50]Ezt akartam mondani, hogy hogy azért változnak a nézői szokások azáltal, hogy hogy nagyon kinyílt a filmnézési platformok lehetősége, és ugye a streaming csatornákon meg a mozikba is ára áramlanak be ezek a típusú filmek, és a nézők ezekre kíváncsiak, vagy inkább ezekre ülnek be.
[01:26:11]És ez óvatatlan, hogy átalakítja a magyar forgatókönyvírást is, vagy filmkészítést is, de az biztos, hogy fontos, hogy megtaláljuk a saját hangunkat, és főleg szerzői filmeknél minden alkotó a saját hangján próbáljon kommunikálni.
[01:26:35]Öhet, hogy ezt ez a ezt a kérdést én generáltam.
[01:26:38]Ön alapvetően nem a magyar film veszett el vagy ilyesmi, hanem a magyar műfajfilm talán, vagy és nem azt mondom, hogy elveszett, mert ez talán tényleg erős kifejezés, de hogy ha csakis kizárólag amer amerikai mintákra, moodokra cselekményvezetésre épül, akkor valóban akkor hol a francban van a magyar alkotó és a magyar közönség azon túl, hogy magyarul beszélő szereplőket lát mitől üzen az neki valamit specifikusan?
[01:27:10]Mitől kommunikál ez aó és a néző?
[01:27:15]Mitől kulturális érték ez az egész?
[01:27:21]azon túl, hogy mit tudom én, történelmi eseményeket dolgoz fel, de hogyha az egész teljes mértékben egy amerikai mintára épül, ami rá van erőltetve, akkor az az baromira nem nem az lesz, amit szerintem feladata a filmnek vagy a filmművészetnek.
[01:27:42]Bizonyos értelemben én azt hiszem, hogy nem azt mondtad, hogy elveszett a magyar film, hanem talán, hogy hogy tehát van ez az Amerika majmolás, ami megint igazából abból eredt bizonyos értelemben.
[01:27:54]Egyrészt nyilván organikusan is mű megtörtént ez, ahogy a egyre jobban bejöttek az amerikai filmek, és az az az volt az elvárás a magyar filmtől is, hogy legyen olyan, mint egy amerikai film.
[01:28:08]ami ami szerintem most már jó lenne.
[01:28:11]Tehát ez is abból következett, hogy az Endy Vajnának volt egy ilyen gondolata, hogy az amerikai Amerikában tanult szerk vagy filmkészítési metódusokat, ezeket meghonosítja Magyarországon és akkor itt is majd lesznek olyan nagy vonulmenű produkció produkciók, mint amilyen amilyenek Amerikában.
[01:28:28]És ez szerintem bizonyos értelemben káros.
[01:28:30]Tehát, hogy ö vagy káros volt, mert mert én azt gondolom, hogy pont a, ahogy a Gabi is mondja, hogy pont ki vész az a ö lényege az egész ö magyar filmnek, amitől amitől ez igazán magyar lesz, hogy jó, nem tudom, tehát hogy valahogy az a gondolat volt, ami engem mindig nagyon zavart, hogy az amerikai valóságot akarjuk átültetni a magyar valóságba, miközben azok a filmek az ottani valósághoz képest készülnek, és és azokra a dolgokra reagálnak.
[01:28:59]Olyan embereket látunk, akikkel találkozunk abban a egy amerikai hétköznapban, és ezeket át akarjuk ültetni egy ilyen magyar valóságba, ami többszörösen pszichotikus gondolat szerintem.
[01:29:12]Ö merthogy hogy val tehát, hogy ez nagyon egyszerű példa, hogy egy amerikai filmben, amikor előkerül egy pisztoly, az azért van, mert mindenkinek van fegyvere Amerikában majdnem.
[01:29:22]Amikor Magyarországon előkerül egy pisztoly, akkor meg az van, hogy ezt honnan szedted?
[01:29:28]Tehát, hogy hogy nincs, tehát egyszerűen reagálni kell.
[01:29:31]Azért vannak rendőrfilmek, mert egy kifejezetten hát nem rendőrállam, de egy nagyon erősen jelen van a a ez a típusú rendszer.
[01:29:42]Azért vannak háborús filmek, mert nagyon sok háborús film háborúban vettek részt is tulajdonképpen.
[01:29:46]Szóval, hogy igazából ö egy csablecsacsi vagy egy csinaba az az minek számít?
[01:29:53]A szerzői filmnek számít, vagy vigyátéknak számít?
[01:29:57]kicsit reagálva arra, amit az előbb felvetettél, hogy az külön külön, de az, hogy ő ma ő sokféleképpen lehet sok minden igaz rá, de én ezt csak azt mondtam, hogyha olyan én nem bánnék egy olyan rendszert, amiben tiszta lenne, hogyha ehhez a típusú pályázó bizottsághoz jössz, akkor őknek lesznek elvárásaik az eladást illetően.
[01:30:21]Igen.
[01:30:21]Csak én azt gondolom, én én azt gondolom, hogy ezért lett az a megítélése bizonyos értelemben a magyar filmnek amilyen megítélése sok esetben van, hogy megpróbálunk olyan filmet csinálni, ami ami ami Amerikában van, csak nem sikerül és akkor és akkor tulajdonképpen ahhoz akkor inkább nézek egy amerikai filmet, mert hiszen semmi olyan pluszt nem ad, ami az én kötődésemet erősíti.
[01:30:42]Tehát a jó, de azért tudod, azért a magyar kultúra az mindig is függött a a nagy kultúráktól.
[01:30:49]Tehát régen is nagyon sok olyan film készült, ami a a a film Noárra, akár a francia bármire.
[01:30:56]Tehát ugyanúgy hatott a Gabira is a a Woodi ellentől elkezdett sok minden.
[01:31:02]Tehát ebből nem tudjuk kivonni magunkat.
[01:31:03]Az, hogy ez k épphogy sikerül, hogy ez jól sikerül vagy nem jól sikerül, az egy dolog, de mindig is hatottak ránk ezek a dolgok.
[01:31:12]Egri csillagok is egy olyan ha akarom, akkor egy olyan forma szerint valósult meg, ami létezett a a a nyugati filmgyártásben.
[01:31:23]Szerintem nem is a forma kérdés ebben az esetben, hanem a az a valóság, amiből kiindul a film, az a magyar valóságból induljon ki bizonyos értel.
[01:31:31]Ebből lehet skifit is csinálni, meg amit akarsz.
[01:31:35]Tehát nem kisajista filmekről beszélek ebben az esetben, hanem hanem bármit lehet csinálni, csak hogyha valahogy abból indul ki, ami a mi közös valóságunk, amit amú ami amúgy szerintem érdekesebb is a magyar nézőnek.
[01:31:48]Tehát azt is gondolom, hogy hogy ez is egy kicsit ilyen blőd gondolat, hogy akkor csinálunk egy ilyen amerikai típusú végigjátékot, amit majd majd be fog találni, mert ez egy ilyen recept, ami alapján elmennek az emberek és megnézik.
[01:32:02]sokkal jobban működik.
[01:32:02]Nem tudom, speciál nekem a Csab csacsi, ami a 90-es évek rendszerváltás utáni, nem tudom, a pincében még ott van egy komcsia a 85 zár van a a magántulajdon meg le van láncolva a kocsi, tehát hogy reagál a a az reagál nagyon erősen az éppen aktuális korszellemre, köziz vagy közhangulatra, és közben egy végjátékról beszélünk, tehát hogy én csak a magyar valóságot próbálom így Nem, nem akartam, hogy csak mert most azt megint előosztod, és akkor majdnem mondtam Attila, hogy a hogy szerintem se a se a igazán műfajfilmrendezők, hogyha ez így létezik, vagy vagy legalábbis közönségfilmes ö rendezők se a szerzői filmesek szerintem nem örülnek, hogyha ez szét van választva, és azért nem, mert mert kizár dolgokat egyszerűen.
[01:32:59]Tehát, hogy azért, mert valaki szerzői filmes, attól még szerja, és nyilván nagyon örül neki, ha baromi sokan megnézik a filmjét.
[01:33:08]És kérdés, hogy az ő víziója vagy maga a film az mit enged meg a a közönség becsalogatásához, vagy valami ilyesmi.
[01:33:19]Én fordítva ugyanígy, hogy nem hiszem, hogy egy műfajfilmes, vagy az, aki kifejezetten szórakoztatni akar, azért alapvetően nem szeretne olyan dolgokat és nyilván nem feltétlenül egy nagyon egyszerű gatyaletolós végjátékot, nem hülyeség a ká fesztiválra álmodni, de nem hiszem, hogy nincsenek hasonló vágyai egy olyan alkotónak, és ez a kettő túlságosan meghúz.
[01:33:46]Biztos, hogy igazad van.
[01:33:48]Én csak strukturálisan gondoltam a fejlesztés kapcsán, hogy bizonyos szerzők bizonyos filmjeit nem biztos, hogy fejleszteni kell, hanem el kell hinni akár a korábbi munkái vagy sikerei miatt, hogy bármi furcsa, amit ő most Vászonra álmadott, lehet, hogy nem is értjük, hogy mi az, de higgyük el, hogy az működni fog, mert az előzőnél se tudtuk.
[01:34:11]Most csak egy szélsőséges példa.
[01:34:13]És az pedig, hogy hogy am vannak termékek.
[01:34:18]Én csak erre mondtam, de van olyan, ami ami ami amitől az az egy nagyon fontos elvárás, hogy nagyon-nagyon sokan nézzék meg ott.
[01:34:23]Ez csak strukturálisan.
[01:34:27]Mondom attól az még lehet jó is vagy rossz is, de hogy lehet az, hogy hogy egy döntőbizottság azt mondja, hogy ehhez szerinte ilyen típusú hatásokra, vagy esetben azt mondja, hogy ilyen típusú színészekre vagy satöbbire van szükség.
[01:34:41]Hát ez ez mindenütt van a világon.
[01:34:43]Hát mi az amerikai filmátás ez azt mondja, hogy sikeres aktni, akkor legyen a Brad Pitt a főszereplőd.
[01:34:49]Kezdjük így.
[01:34:49]Hát ez van, ugye?
[01:34:49]Ö, és kérdés, hogy hogy hogy ezt hogy lehet magyarosítani ezt is, de szerintem egy akár egy bizonyos pénzadó közegtől, vagy lehet egy olyan én el tudok képzelni egy olyan testületet, akitől el tudom ezt fogadni, hogy ő ilyeneket kér, csak nem biztos, hogy például egy adott filmtervell én oda akarok pályázni, de ez nem az ő hibájuk szerintem.
[01:35:17]Ha ha így kér van még kérdés, mert volt.
[01:35:19]Ja, volt.
[01:35:21]Átadjuk azt, hogy végeznünk kell.
[01:35:24]Végeznünk.
[01:35:24]De akkor utolsó kérdés lehet.
[01:35:32]Bocsánat, csak nagyon gyorsan.
[01:35:32]Tehát olyan, hogy amit mi húzónévnek hívunk, hogy nem tudom, egy szerzői film, ami izgalmasabb lehet, tegyél bele valakit, aki majd el fogja vinni azt, amit esetleg egy másik szereplő nem fog tudni elv.
[01:35:49]Tehát ilyen létezett.
[01:35:49]Aztán ez egy másik dolog, hogy őt akarod, őt teszed be a filmbe, vagy ragaszkodsz ahhoz adott esetben egy kevésbé ismerthhez, vagy mondjuk amatőrhöz, aki szerinted sokkal jobban viszi, sokkal erősebb karaktert tud, mint mondjuk egy húzónév.
[01:36:08]Tehát ez szerintem ez volt.
[01:36:10]Ez most is van persze csak, hogy milyen rendszerben.
[01:36:14]Na csak ő visszatérve a döntés kérdéséhez, hogy szerintem egy forgatókönyv alapján nem igazán lehet eldönteni, hogy milyen lesz a film, hiszen a forgatókönyv arra való, hogy legyen mitől eltérni.
[01:36:25]És nem működne-e egy olyan dolog, hogy egy érdekes forgatókönyvnél a rendező kapta mondjuk egy lehetőséget, hogy egy három perces anyagot készítsen, hogy bemutassa, hogy mégis milyen az ő víziója?
[01:36:45]Hát ez biztosan tessék, ennek biztosan van értelme, de avval én azzal én mélyen nem értek egyet, hogy egy forgatózönyből nem lehet megítélni azt, hogy majd jó lesz-e vagy nem lesz jó, de hogy milyen fajta film lesz és mi azt biztosan meg lehet ítélni, ha az ember tud forgatókönyvet olvasni és nem igaz, hogy a forgatókönyv arra való, hogy attól eltérjen az ember.
[01:37:03]Meg kell tudni írni.
[01:37:05]Nem forgatókönyvet kell írni ugyanis, hanem filmet.
[01:37:08]Tehát ha te tudod, hogy milyen filmet akarsz, azt gondolod végig, és azt írod le a papírra, hogy más is megértse, hogy mit akarsz, akkor azt el fogod forgatni azt a forgatókönyvet.
[01:37:18]Szóval én ezt nem hiszem, hogy ez így szerintem az az volt is egy időben, és ö szerintem nem, tehát hogy szerintem egy filmterv az a forgatókönyv egy nagyon fontos része, de szerintem az egy alkotói csapat.
[01:37:35]ö az egy rendező, aki beszél róla, és az egy tehát, hogy szerintem az sokkal több kell hozzá.
[01:37:44]És például ez ez egy nagyon hasznos dolog volt, és ez nagyon sok, sőt a legtöbb országban, ahol én más országban voltam, ilyen helyzetben, ott volt lehetőség csapatként személyesen beszélni, válaszolni kérdésekre és és ezek egyáltalán nem voltak kellemetlen helyzetek, sőt tehát, hogy sőt azt éreztük, hogy hogy az alapján fognak döntést hozni, ami van, és nem az alapján, amit mögé képzelnek a a az az írott anyagnak.
[01:38:20]Igen, egyetértek veled.
[01:38:20]Ugye van egy forgatókönyv, ami egy jó alap egy filmhez, de arra még a rengeteg minden rárakódik, tehát a rendezői koncepció, a vizualitás, a a zene, a szándizáign, a színészi játék.
[01:38:35]Szóval ez tényleg egy csomag, ami mert ott van a forgatókönyv, abból bármi lehet, ha jól meg van írva, nagy eséllyel jól meg lehet csinálni, de az is lehet, hogy nem az lesz belőle, ami amit a forgatókönyv sugalt.
[01:38:50]Ezért fontos az, hogy hogy egy ilyen csomagként érkezzen be a a dönnökökhöz egy csapat, akik akik kvázi lepiccselik.
[01:39:06]dolgot, mert mert igazából a pilot lett itt bedobva, és hogy szerintem hasznos, nem minden esetben, tehát igazán nagy költségvetésű filmeknek szerintem fontos lenne, hogy pilotok készülnek, amiket aztán tesztelni lehet satöbbi, satöbbi, de ezek a horrorköltségvetéseknél gondolom ezt, mert hát ez egy külön téma, hogy kellenek-e ilyen nagy költségvetésű filmek.
[01:39:28]Ez egy másik ezt most nem tudjuk megnyitni.
[01:39:31]Én szerintem ha kellenének is, akkor is ott is lehetne akár rendező és mindenféle casting, és szóval lehetne egy bonyolultabb eljárás, hogy pontosan kik vállalják föl azt, hogy hogy elköltenek 3 milliárd Ftot egy magyarok állítólag a magyarok számára nagyon fontos történet filmvzonra vitel.
[01:39:52]Ez ez egy másik kér szerintem ez már nagyon bonyolult kérdés.
[01:39:56]Itt most be kell fejeznünk.
[01:39:58]Köszönjük szépen a résztvevőknek és [taps] hát ez csupa olyan téma, amire úgy konkrét megoldást itt most mi biztos nem tudunk nyújtani, de rágjuk tovább ezt a gitet, és reméljük alakulni fog a jövőben a rendszerszinten is ez a dolog.
[01:40:15]Köszönjük szépen a figyelmet.