Nullhipotézis #2 - Ha nem érted told meg egy felessel | Metszéspont

[00:00:00]Ugye az agy az egy ilyen erősen plasztikus dolog, tehát úgy működik jól az idegrendszer, hogyha tudunk alkalmazkodni mindenfélehez, hiszen ez a feladata, vagy ez egyik fő funkciója, amiért létezik.

[00:00:09]És hát úgy tűnik, hogy hogy ez a ez az alkalmazkodás, ez olyan gyors, hogyha egy pár óráig nem látunk, akkor az agyterületeinknek azokat a részeit, amelyik a látásért felelősek, azokat elkezdik kisajátítani más funkciók, akár más érzékelési funkciók, vagy bármi más.

[00:00:25]Így a tudomány oldaláról az univerzum nem az ősrobbanáskor kezdődik.

[00:00:32]Igen.

[00:00:32]A az ősrobbanáskor a tágulás kezdődik, de hogy az anyag és az energia és az ős robbanásnak az ereje honnan jön?

[00:00:38]Vagy mi volt előtte, ami egy nem föltehető kérdés?

[00:00:44]Hiszen ha az idő téridő akkor kezdi, akkor nincs előtte, egy végtelen előtte van.

[00:00:49]A lényeg az, hogy az azért, hogy az univerzum ott kezdődött, azt felejtsétek el, nem ott kezdődött az univerzum, ott a tágulás kezdődik.

[00:01:05]Sziasztok, itt vagyunk Szabolcsal.

[00:01:07]Helló!

[00:01:08]És ez itt a Null hipotézis című ilyen aladásunknak a második adása.

[00:01:12]Jó kis szóismétlés.

[00:01:15]Ugye köszönjük szépen a kommenteket.

[00:01:17]Én továbbra is bátorítok mindenkit, hogy hagyjon olyan kritikai megjegyzéseket, amivel tudunk is dolgozni.

[00:01:22]Azokkal, amikkel nem tudunk dolgozni, azokat is elolvassuk, úgyhogy azokat is otthatjátok, de nehezebb lesz beépítenünket a műsorba.

[00:01:30]Az előző null hippotézisre, Szabolcs, képzeld el, egész pozitív visszajelzéseket kaptunk.

[00:01:37]Hát nem mondom, hogy a legnagyobb meglepetésünkre, inkább igen.

[00:01:38]Én inkább azt gondolnám, hogy a a reményeinknek megfelelően, vagy a reményeink szerint.

[00:01:45]Úgyhogy folytatjuk ezt a blokkot.

[00:01:48]Egészen egyszerűen kicsit a tudományos világ újdonságairól, híreiről fogunk beszélni ilyen féllaikus módon.

[00:01:51]Ez az, amikor ilyen két ember, aki egyébként szokott dolgokat olvasni, lemegy a pubba, és akkor megbeszél dolgokat.

[00:01:57]És hát hoztam olyan dolgokat is, ami a te tudomány ágaidhoz, tehát így a közgazdaságtanhoz, meg az ilyenekhez tovább, vagy közelebb áll.

[00:02:05]De akkor talán kezdjünk egy kicsit olyat, ami sajnos, vagy nem sajnos, az enyémhez áll közelebb, viszont te dobtad be.

[00:02:11]Úgyhogy kijött egy új elmélet, amiserint azért álmodunk, hogy az agyunknak azokat a területeit, amik a látásért felelősek, azokat megvédje az agyunk a úgy úgynevezett erőszakos térfoglalástól, amit ugye más agyterületek vagy más funkciók tennének.

[00:02:28]Ugye a röviden csak, hogy leírjam a nézőknek, hogy mi ez a teória.

[00:02:32]Arról szól a cikkünk, hogy ugye az agy az egy ilyen erősen plasztikus dolog.

[00:02:37]Tehát úgy működik, jól az idegrendszer, hogyha tudunk alkalmazkodni mindenfélehez, hiszen ez a feladata, vagy ez eg egyik fő funkciója, amiért létezik.

[00:02:44]És hát úgy tűnik, hogy hogy ez a ez az alkalmazkodás, ez olyan gyors, hogyha egy pár óráig nem látunk, akkor az agyterületeinknek azokat a részeit, amelyik a látásért felelősek, azokat elkezdik kisajátítani más funkciók, akár más érzékelési funkciók, vagy bármi más.

[00:03:01]És erről szól a cikk körülbelül.

[00:03:03]Ugy ez nem azt jelenti, hogy megvakulsz, hogyha nem nézel.

[00:03:08]De kimutató az, hogyha elvakítanak téged, tehát ilyen szemüveget kapsz, ami le van teljesen feketítve, akkor már két óra alatt, hogyha bedugnak tér az emerbe, látszik, hogy az agyad, az agyadnak a működése megváltozik, és azok a részek, amelyeken amúgy a látást szoktad feldolgozni, elkezdik feldolgozni a hallásodat.

[00:03:26]Ugye az egy régi ismert dolog, egy ismert ügy, hogy akinek nincs veleszületett látása, avagy elveszti azt az élete folyamán, az a hallása ki élesedik.

[00:03:37]Nem egyszerűen jobban hall, hanem jobban fel tudja dolgozni, amit hall.

[00:03:41]Ez lehet odáig fajulva, hogy akár meghallod a teret magad körül, nem fogod látni, de érzed jobban, hogy mekkora térben jársz éppen, kik vannak körülötted és mi történik.

[00:03:52]Ez ugye egy ismert fenomén.

[00:03:54]Abszolút, de azt nem tudtuk, hogy mennyire gyorsan el elrabolja az agy ugye a ezeket a részeket.

[00:04:03]Igen.

[00:04:03]Igen.

[00:04:03]És akkor ugye úgy hívják ezt az egészet, hogy ezt az új teóriát, hogy a ez a defensive activation theory, tehát hogy a annak a teóriája, hogy ilyen védelmi aktiváció történik, és akkor a lényegében az agyad a látókérgetedet túráztatja annak az érdekében, hogy azok a neuronok, azok az idegsejtek és struktúrák, amik evvel foglalkoznak, azok megmaradjanak.

[00:04:21]És akkor álmodban gyakorlatilag az agynak egy bizonyos része, egy ősi része valahol a közepe tájékán elkezd mindenféle ilyen parancsokat és neurotranszmittereket szórni a látó feldolgozó szakaszokba, részekbe, és hogy az álom valami ehhez hasonló dolog lenne elvileg a teória szerint, és ráadásul azokat használja, azokat a útvonalakat, amelyeket legutoljára használtad azon a napon, vagy sokat használtad, vagy marad belőlük bennük úgynevezett akciópotenciál.

[00:04:56]És így lehet az, hogy egész nap vezetsz, például ez velem gyakran megtörténik, vezetek Németországba 13-16 órát, lefekszek aludni, és egész éjjel vezetek tovább, csak éppen senki nem fizetért.

[00:05:07]Igen, feladtabban népetek, de hogy lefeküdtem, de ebből adódik az, hogy az, amit csináltál aznap, nagyon gyakran belekúszik az álmodba.

[00:05:16]Igen.

[00:05:16]Vagy hát nem csak amit csináltál, hanem ugye foglalkoztat, amin gondolkoztál.

[00:05:20]Tehát ugye ebből szoktak lenni ezek az ilyen nagyon nagy álom megfejtések.

[00:05:22]És akkor ugye itt egy kicsit ilyen ilyen érdekes oldalvonal, ha már metszés pont, ugye fel szoktátok emlegetni nekünk kedves nézők, hogy hát nem nagyon szoktunk itt metszeni, hogy így elmondjuk a tudományt és akkor így a a mondjuk nem szoktuk ezt rátenni erre a tengelyre, amire régen kicsit gyakrabban rátettük, mondjuk így a spiritualitás tengelyre vagy ilyesmi.

[00:05:41]Ugye akkor hagd hadd képezzek egy ilyen tengelyt, hogy ugye nagyon sokan dolgokat látnak, hogy akkor az álom az valamit előrejelez, az álom az valamint mond, vagy pedig ugye ez egy jóslat, ez egy üzenet az éterből, hogy mit kéne csinálnom.

[00:05:56]Egy alternatív valóság, ahova fölébredsz, amikor itt lefekszel.

[00:06:00]Ú igen, ez már a Igen, ezek már az ilyen nagyon elvetemül dolgok.

[00:06:01]De amúgy mint minden, mint minden ebben is lehet valami igazságalap, mert másik teóriák szerint, másik elméletek szerint ami nem feltétlenül zárja ki ezt egyébként, az agy álomközben dolgozik tovább problémákon.

[00:06:18]Abszolút.

[00:06:20]Tehát amikor van egy problém, amit meg kell oldanod napközben, és nem tudod megoldani, hogy hogyan, hogyan jutok el oda, hogyan lesz ez, hogyan lesz az, valahogy az álom vagy az alvás közben, nem feltétlenül az álom időszakában, hanem egy másik fázis, mugy az alvás is több fázisból áll.

[00:06:36]Az egyik fázis fázis ezek közül az, amikor megfejti az agy a korábban megfejthetetlen problémákat.

[00:06:42]Ha ez összetalálkozik egy ilyen álommal, hogy mik foglalkoztatnak téged, és mi a megoldás, hát abból nem kizárt, hogy még tudományos alapon is lehet kiolvasni valódi üzenetet.

[00:06:54]Igen.

[00:06:54]Tehát nem tudom, hogy te hogy vagy vele.

[00:06:57]Tehát hogy én gyakran szoktam így járni, hogy van ez a nekem van egy ilyen időszakom sokszor, hogy mondjuk az órám be van állítva hétre, és akkor így felkelek mondjuk 6:30-kor vagy 6:00-kor, és így fél félálomban fetrengek az ágyba, és tényleg van egy csomó olyan dolog, hogy eszembe jut egy probléma, hogy mondjuk egy előadás, amin dolgozok, hogy hogyan építsem föl, vagy vagy egy vagy egy probléma, ami foglalkoztatott, hogy hogyan és tényleg az van, hogy hogy így bevillannak megoldások.

[00:07:21]És ez már egy ilyen egy ilyen kis praktikám lett, hogy próbálom ezeket gyorsan.

[00:07:25]Tehát, hogy ezt tényleg ezt ezt a tippet a az internetről leem, vagy úgy hallottam, hogy gyorsan írd le, mert tényleg volt egy csomószor úgy, hogy ugye oké, felkelek, megcsinálom a kis teámat, elmegyek a fürdőbe és akkor gondolkozok, hogy hogy is volt?

[00:07:37]Tudod, így abszolút nincs meg, ami volt, mármint amit így eszedbe ütött ebbe a félelmos állapotba, de ha gyorsan le tudom írni, akkor egy csomószor ilyen nem olyan, mint amikor tud ember így kegyetlenül bekészül, tehát jól bealkalizál, és akkor utána leírja a szuper ötleteit.

[00:07:51]Igen.

[00:07:54]És akkor egyébként oké, még egy mellékvágányra van egy kedvencem, van egy ilyen képeraden, imádom, hogy ott láttam, hogy egy ilyen egy művész lány írta be, hogy tegnap éjjel nagyon becuccoztam, életem legjobb kígyóját megfestettem, ez volt a világ legjobb a láttam, ott volt, ez volt a legjobb kép, és akkor másnap reggel ez fogadott, és ott van egy ilyen borzalmas, majd megkeresem a képet, egy ilyen egy ilyen borzalmas kép egy ilyen kígyóról, de hogy így, így tudod nagyjából, hogy mi akar lenni, de hát egy óvodás is azt meg tudtam volna csinálni.

[00:08:23]Igen, egyébként cáfolták már azt többször is, hogy a drog alatt jobb zenélni, mint droggal meg jobb festeni.

[00:08:29]Igen.

[00:08:30]Hát te úgy érzed, ugye?

[00:08:30]És hát figyelj, akkor át is kössünk ide.

[00:08:34]Szerintem egy ilyen kössö át.

[00:08:35]Ez egy ilyen érdekes.

[00:08:38]Ugye a mai nap ignóveli közeli híre egyébként az az a amit hoztunk nektek, az az, hogy azt vizsgálták német embereken, hogyha dánul tanulnak és akkor utána egy kicsit beisznak, oké, kaptok egy kis alkoholt, akkor jobban beszélik-e a nyelvet, vagy nem?

[00:08:56]És képzeld el, hogy azt találták, hogy ugye van ez a, ezt szoktuk mondani, hogy elmész valahova külföldre, és akkor ugye bejülsz egy kocsmába, iszolok két sört, és már majdnem megértitek egymást, tehát ott valami beszélgetés kialakul, hol?

[00:09:07]Ott előtte nem.

[00:09:07]És képzeljétek el, hogy azt találták kutatók, hogy igen.

[00:09:09]Tehát, hogy a a kísérlet az úgy nézett ki, hogy németeket dánul tanítottak különböző szinteken, aztán utána beitatták őket, tehát hogy vagy alkoholt kaptak, vagy semmit, és utána natív dán emberekkel, tehát Dánul beszélő emberekkel, vagy ő őslakosokkal ugye lecsekkoltatták, hogy milyen nyelvtudásuk van, és akkor ugye mi senki nem tudott senkiről semmit, tehát hogy ki mit ivott, ki mennyit tanult és ki mennyit beszélt.

[00:09:33]És így kijött, vagy a mondták, vagy a dánok ki mennyit beszélt az, hogy a dánok nem tudták ugye, hogy ki volt, ki mit kapott szintén, és az jött ki, hogy ki lehet mutatni statisztikusan, hogy aki többet iszik, az jobban is beszél dánul.

[00:09:53]Hát hozzáteszem, hogy a dán és a holland is nekem pont úgy hangzik, mint amikor egy részegnémet angolul próbál beszélni, de csak franciául tud.

[00:09:59]Igen.

[00:09:59]A eligen minden minden most elvesztettünk minden dán és holland nézőnket néző.

[00:10:06]Jó, hát a holland az egy a na a holland az tipikusan az meg a dán is, hogy úgy azt hiszed, hogy érted, mer egy kicsit is tanultál németül, hogy mint mintha értenéd, de pont nem.

[00:10:15]Szóval akkor és minek a tudományos hátere?

[00:10:17]Bakker?

[00:10:17]De hű.

[00:10:17]Oké, oké, Szabolcs, de nyugodtan oltsál be ilyenkor, hogy most jövök rá, hogy végig DT mondtam, ugye, és a kísérlet az Dutch, tehát hogy hollandul beszéltek ezek a németek.

[00:10:26]Hát akkor viszont ennyi volt, gyerekek.

[00:10:28]Megva először is akár elnézést.

[00:10:28]Jó, tehát hogy csak pontosan megkövetem magam, csak pontosan.

[00:10:32]Így van.

[00:10:33]Az agyamba ugye egy kis két két kábel összekereszteződött, de a lényeg igen, hogy Dutch, tehát hogy a itt a itt a holland nyelvről volt szó és hollandok német, ami most akkor ilyen kez duplán vicces.

[00:10:45]Igen, igen.

[00:10:45]Na, szóval igen, a ez egy ilyen ez egy ilyen nagyon érdekes találat volt és hát igen, ez jött ki belőle, hogy lehet, hogy tényleg van abba valami, hogy elmész egy másik országba.

[00:10:54]Ugye eddig legtöbbször, amikor pszichológiailag vizsgálták, akkor az volt mögötte az elmélet, hogy az alkohol az ugye leginkább nem megnöveli a nyelvtudásodat, vagy vagy jobb jobban fog ez menni neked, hanem az volt mögötte az elmélet, hogy egyszerűen bátrabb vagy.

[00:11:06]Tehát, hogy kézzel lábbal magyarázol, a másik is kézzel lábbal magyaráz, amit megértetek a másik Igen.

[00:11:12]És úgy úgy fogjátok föl, hogy amit megértesz a másikból, abban biztosabb vagy, hogy te le megérteted, hogy ő mit akar mondani.

[00:11:18]már csak a gesztikulációi alapján vagy ilyesmi, de hogy ezek szerint van rá, tegyük hozzá egy ilyen megfigyeléses típusú eredmény, de van.

[00:11:27]Szóval ez létezik, ez a hatás.

[00:11:27]Jó, úgyhogy hát akkor lehet, hogy a japán nyelvtanulásom azért megy olyan nehezen, mert nem is szakétem úgy látom, hogy több szakét kell innom, mert nehezen megy a kanji.

[00:11:39]Igen, oké.

[00:11:40]Igen, értem.

[00:11:40]Jó, szóval ez volt ez volt a mai nap viccese.

[00:11:44]És akkor egy kicsit akkor most már így bele belecsapunk szerintem a az ilyen nehezebb dolgokba.

[00:11:53]Egy nagyon érdekes dolog, hogy nem tudom, hogy ki az, aki köz követi mostan a kozmológiát.

[00:11:55]Lehet, hogy most az ilyen legnagyobb ilyen geeknek hallkozok, hogy jaj, te is nagyon szereted a kozmológiát, ugye?

[00:12:00]A de hogy követel, te én tudom, hogy te követed a kozmológiát, hogy ilyen két nagyon érdekes eredmény is kijött mostanában, és mind a két eredménynek van köze ahhoz, hogy ugye van egy ilyen hubble állandó.

[00:12:10]Ez az állandó, ennek azt kéne megmutatnia, hogy milyen gyorsan tágul az univerzumunk.

[00:12:15]És ennek, ahogy a neve is mondja, ennek egy állandónak kéne lennie.

[00:12:19]Tehát, hogy pöcre ugyananninak kéne lennie.

[00:12:21]És ez az érdekes, hogy ugye elkezdődött ennek a mérése kábé azóta, amióta Hubble ezt az ilyen tágulási elméletét ugye megalkotta.

[00:12:27]És ugye nagyon-nagyon pontatlan mérések voltak, tehát tényleg óriási eltérések voltak benne.

[00:12:32]De hogy egyre jobb, így van.

[00:12:32]A módszerek a módszerek miatt, de hogy már nem voltak elég jó módszereink, aztán rájöttünk egy csomó olyan egybeesésre, amikből tudtunk mérést csinálni, mint ugye a gravitációs hullámoknak a mérése a például, vagy pedig egyre jobb űrtávcsöveket tudtunk alkotni, mivel vel egyre messzebb láttunk.

[00:12:50]És akkor az az érdekes, hogy egyre közelebb jutottak egymáshoz a különböző méréstechnikáknak az állandója, de hogy most már ott tartunk, hogy azt gondolják a kutatók, hogy ezeknek káb egybe kéne esnie.

[00:12:59]Tehát ilyen nagyon-nagyon szinte ilyen billiomod szám, ugye tized számra egy egybe kéne esnie.

[00:13:08]És nem ez a nem ez az igazság.

[00:13:09]Tehát, hogy van köztük akkora mozgástér, ami megkérdőjelezi azt, hogy a tehát, hogy már ott tartunk, hogy azt kérdéelez meg ugye ezt az ilyen őstételt, hogy az univerzumban a fizika törvényei azok mindenhol ugyanúgy működnek.

[00:13:20]És akkor ugye ilyenkor mindenki elkezd gondolkodni, meg elindul a a fantázia.

[00:13:23]És az egyik ilyen dolog, ami evvel kapcsolatban kijött, vagy amit megfigyeltek, vagy van egy ilyen teória, az az, hogy egy ilyen buborékban ülünk, ami azt jelenti, hogy valószínűleg van egy ilyen, hát, hogy mondjam ezt, feltisztulás az univerzumban.

[00:13:33]Van egy ilyen feltisztulás itt a a közelünkben lévő űrben.

[00:13:37]A közelünket értsd azt, hogy a a galaktikus buborékunk környékén, ahol a az anyag valamiért kevesebb.

[00:13:46]Ezt úgy kell elképzelni, hogy eleve az oka annak, hogy egyáltalán kialakulnak csillagok, galaxisok, egyáltalán van egy struktúrája a térnek, ami különböző az egész univerzumunkban.

[00:14:00]Az azért van, mert az úgynevezett ősrobbanás, ami semmiféleképpen nem volt robbanás, az ős tágulás talán jobb kifejezés lenne, a tágulás kezdete óta nem 100%-osan egyformán távolodik minden mindentől.

[00:14:19]csomópontok alakulnak ki, egy picit több energia, egy picit több anyagot és egy picit nagyobb gravitációt eredményez, ami azt jelenti, hogyha egy bizonyos helyen több az anyag és nagyobb gravitációs vonzás alakul emiatt ki, ott ez megnövekszik, hiszen egyre közelebb húzza saját magához a többi környező anyagot.

[00:14:41]Most képzeljük azt el, hogy így lehetnek csíkok, meg buborékok, meg mindenféle térbeli alakzat, ahol több az anyag, mint körülötte, és egyre több lesz, és máshol egyre kevesebb, hiszen összetömörödik.

[00:14:54]Egy nagyon pici egyenletlenség mentén óriási egyenetlenség jelenik meg.

[00:14:58]És az elmélet, hogyha én ezt jól értelmezem, nem csillagászként, hogy körülöttünk egy olyan buborékszerű tér helyezkedik el, amiből a buborékon túli anyag anyag kiszívja, kihúzzaigen a többi csillagot, galaxist és az anyagot.

[00:15:19]Emiatt mi ennek valahol így a közepeájékán lehetünk.

[00:15:22]És emiatt van az, hogy a közvetlen közelünkben máshogy gyorsulva tágul, mint máshol.

[00:15:30]Tehát ami közelebb van hozzánk, ezáltal gyorsabban távolodik, mint ami távolabb van.

[00:15:34]És itt az ellentét a nagyon távoli csillagoknál mérünk egyfajta tértágulást, ahogyan távolodnak tőlünk, de a közelebbi részen pedig ez sokkal gyorsabb.

[00:15:44]És hogy ezért gyorsabb, mert egy ilyen történik.

[00:15:48]Igen.

[00:15:48]Ugye az egész sztoriban két nagyon nehéz dolog van.

[00:15:49]Az egyik az az, hogy benne valami olyat akarunk mérni megint, amiven benne vagyunk.

[00:15:52]Tehát, hogy nagyon nehéz valamit megmérni.

[00:15:54]Tehát teoretizálni lehet, de nehéz valamit megmérni, mert benne vagyunk, pont azért, mert nem láttunk ki belőle.

[00:15:59]Tehát hogyha ezt látnánk kívülről, akkor ez valószínűleg egy könnyebb sztori lenne.

[00:16:03]Ad, ad kettő.

[00:16:03]ami ami miatt megint nagyon nehézzé válik az egésznek a a mérése, az pedig ugye az, hogy nem teljesen tudjuk azt felmérni, tehát hogy hogy ez a tágulás, tehát hogy hogy éppen most hol tart, hogy meddig fog tartani, hogy mert hogy ugye ennek az elméletnek szerint akkor egyszer majd az lesz, hogy az anyag kiszívódik annyira, hogy az az egységes tágulás, amit az univerzum produkál, az ugye visszaáll ugye mindenhol.

[00:16:28]Tehát, hogy onnantól kezdve, amikor már nincs ez a nagyobb gravitációs hatás, mert akármi történik, szupermasszív, fekete lyuk lesz belőle, bármi, akkor ugye ez meg fog szűnni, és akkor minden ugyanavval a az ütemmel fog egy idő után lelassul, ugye ott a tágulás, ahol több az anyag, amikor a tágulás folytatódik.

[00:16:44]Úgyhogy ez egy nagyon érdekes hatás.

[00:16:44]És itt most a Szabolcsat egy kicsit meglepem, mert van egy másik dolog, amit amiről éppen most néztem nemrég egy ilyen tájékoztató videót, ugye az, hogy mostanában, amióta a James Web űrteleszkóppal nézegetnek, ugye szoktak olyat csinálni, hogy a a semmibe néznek, tehát hogy választanak az égbolton egy olyan olyan helyet, ahol látszólag semmi nincsen, és akkor a nem semmi van ott, hanem nagyon-nagyon távolra tudunk látni.

[00:17:10]Ugye ez nem csak térben igaz, hanem időben is.

[00:17:11]Szerintem a legtöbb nézőknek nem kell elmagyarázni, hogy a fénynek eltart egy ideig, amíg ideér.

[00:17:17]Tehát, hogy igazából amit mi látunk, minél messzebb van, annál egy messzebbi képet látunk.

[00:17:20]Hiszen amikor elindultunz a foton, Igen, tehát úgy értem, vag Igen, köszönöm szépen.

[00:17:23]Tehát annál régebbi a kép, mert amikor a foton elindult, onnan, onnantól számítjuk az időt, amíg elért idáig abból a nagyon nagy távolságból, és akkor lényegében egy múltbeli képet látunk róla.

[00:17:33]Most egy kicsit bocsánat, de micsoda micsoda kihívás lesz egyszer 5000 év múlva, hogyha mondjuk egy csillagutazó faj leszünk, hogy te ezt kiszámolt, el akarok menni mondjuk ahhoz a csillaghoz, de nem csak az a csillag nem ott van, ahol látom, hanem semmi más sem ott van, ahol látom.

[00:17:50]Ne menjek neki, de kiszámoljam, hogy mit tudok használni gravitációs paritjaként, és hogy odajussak.

[00:17:55]Hogy közeledek felé, veszem észre, hogy ez már ott sincs.

[00:17:57]Hát attól függ, hogy milyen gyorsan megyünk, ugye, mert hogyha nem annyira gyorsan, akkor mindig lehet kicsit korrigálni, ahogy tartasz arrafelé.

[00:18:04]Ha nagyon gyorsan megyünk valamiért, mert valamit kitalálunk, vagy megfejtünk, akkor meg ak nagyon giga giga ched számítógép kell majd ahhoz, hogy kiszámoljam, hogy az, amit én most látok, az igazából hol van valójában most.

[00:18:15]Igen.

[00:18:15]Úgyhogy ez egy tök érdekes dolog, de amire ki akartunk térni, az az, hogy ugye most ezeken a területeken nagyon-nagyon messzire tudunk nézni, tehát hogy már ilyen tényleg ilyen ilyen milliárd években közelítjük a az ősrobbanásnak a pillanatát, és amiket látunk, és úgy jellemzik őket, hogy kicsi vörös foltok, ugye azért vörös, mert amikor a fény eljön hozzánk, a a kék hullámhoszok azok mindig nagyon szóródni tudnak.

[00:18:38]Tehát, hogy van egy úgynevezett vörös eltolódás, a red shift.

[00:18:42]A red shift.

[00:18:42]Igen.

[00:18:42]A name drop, ugye?

[00:18:44]Igen.

[00:18:44]Nameed drop.

[00:18:44]Red shift 7.

[00:18:44]Ha esetleg Szabolcsnak ezt a regényét nem ismernétek.

[00:18:48]Hm.

[00:18:48]Köszönöm szépen.

[00:18:49]Igen, ha már name droopolunk, akkor csináljuk.

[00:18:51]Jól.

[00:18:51]És a lényeg az az, hogy van ez a vörösáltolódás és az a az egésznek a az alja, ami a legmeglevőbb dolog, hogy azt látják, hogy nagyon messze, tehát nagyon régen túl közel az ősrobbanáshoz annyira komplex struktúrák vannak, szupermasszív fekete lyukak, kialakult, úgy tűnik, hogy galaxisok, tehát hogy ilyen érett galaxisok, amiknek nem szabadna, hogy ott legyenek.

[00:19:15]túl túl, hogy is mondjam, fejlettek ahhoz képest, hogy milyen közel vannak időben az ősrobbanáshoz.

[00:19:19]És akkor ugye ilyenkor mindig elindul a Theory craft, tehát hogy ilyenkor elkezdenek teoritizálni a tudósok.

[00:19:25]És ez a ugye ez a kedvenc részünk.

[00:19:28]Ilyenkor lehet jól tudományfilozofálni.

[00:19:29]Ezekből jönnek az, amikor a kvantumot is megfejtjük, hogy mire nem jó a kvantumvilág.

[00:19:32]És ugye most ez egy ilyen, ez egy ilyen vezető teória, hogy elképzelhető, hogy egy fekete lyukban ülünk.

[00:19:37]Tehát, hogy az egész univerzumunk az igazából egy fekete lyuk belseje.

[00:19:40]És elképzelhet, hogy úgy alakul ki egy új univerzum, hogy amikor a fekete lyuk megképződik, akkor a fekete lyuknak a a belső zsebe az egy új univerzum lesz.

[00:19:49]Igen.

[00:19:49]Ezt már sokféleképpen mondták, úgy is mondták.

[00:19:53]Ez még az én én koromban az volt az elmélet, hogy a fekete jó ugye kiszívja innen az anyagot és átjukasztja a teret, és ahova átjukasztja, na oda beleteszi az összes anyagot, és akkor ott újra kitágul, és minden fekete lyuk mögött egy új univerzum van.

[00:20:05]Na persze az már a fantasy, hogy át tudok oda utazni, mert nem tudok átutazni, mert ha elindulsz befelé, az idő gyaklat megáll, az idő végén érnél át, de nem átérnél, hanem spagettifikálódnál és szanaszét szakadnál, mire leérsz.

[00:20:18]De a lényeg az, hogy igen, ilyesmiket én már hallottam, de hogy most mi is benne vagyunk.

[00:20:24]Hm.

[00:20:24]Igen.

[00:20:24]És ugye azért azért Igen, az utolsó csak azért, hogy értsük, hogy honnan hogy bizonyítja ezt, hogy kilátunk ebből a fekete lyukból.

[00:20:29]Ugye a fény behatol a fekete lyukból, az nem nem mint anyag esik be, hanem mint fény.

[00:20:35]Tehát nem fog visszaesni ugye ilyen szubatomikus állapotra a fekete lyukban tör, tehát hogy végül is kilátunk ebből a lyukból, és amit kilátunk, az a az az előző univerzum, vagy a másik univerzum, ahol még fejlettebb csillagok, csillagképek, fekete lyukak vannak.

[00:20:49]Ezek nagyon jó elméletek.

[00:20:49]Amúgy nyilván probléma.

[00:20:51]Tehát hogyha a tudomány a a meglévőnek a vizsgálata egy kicsit különbözik az extrapolációtól, az extrapolálás azt jelenti, hogy egy mostani állapotból vagy egy most mért adatból következtetek egy távoli adatra, ami nincs meg.

[00:21:05]És hogyha van kettő pontod, és kettő pontot összekötz és extrapolálod mondjuk 10 km hosszan, nem tudod, hogy az egy ívnek a két pontja, egy egyenesnek a két pontja, és a kettő között lehet hatalmas különbség.

[00:21:19]minél több pontod, annál jobban vissza tudod számolni, hogy hova felé tart ez.

[00:21:23]De ugye pont az idő meg a tér kezdeti tágulása gyakorlatilag a fizikai törvények jöttek létre.

[00:21:33]Igen.

[00:21:33]Tehát most visszanézni oda, ahova nem lehet visszanézni, ez egy nagyon érdekes kérdés, de azt hiszem, azt hiszem, ez én egy dolgot mesélek el nektek.

[00:21:40]Nem is csak így hozzáteszek, mert ez nem annyira köztudott.

[00:21:43]Viszont rengetegszer hallom vitában, azért azt szeretnénk leszögezni, hogy a tudomány oldaláról az univerzum nem az ősrobbanáskor kezdődik.

[00:21:54]Igen.

[00:21:54]A az ősrobbanáskor a tágulás kezdődik, de hogy az anyag és az energia és az ős robbanásnak az ereje honnan jön, vagy mi volt előtte, ami egy nem föltehető kérdés?

[00:22:06]Hiszen ha az idő téridő akkor kezdi, akkor nincs előtte, egy végtelen előtte van.

[00:22:11]A lényeg az, hogy az az érv, hogy az univerzum ott kezdődött, azt felejtsétek el, nem ott kezdődött az univerzum, ott a tágulás kezdődik.

[00:22:21]Igen, ezek ezek annyira nehéz, ugye már itt már olyan olyan olyan fogalmakkal dobálózunk megint, amit a kisi emberi agyunknak felfogni is nehéz.

[00:22:28]Ezekkel próbálunk valami műveletet végrehajtani és lehozni a mi szintünkre úgymond, hogy megértsünk egy egy nagyon komplex rendszert, vagy egy olyan rendszert, ami nem a mi szintünk operál.

[00:22:36]Tehát, hogy itt ilyen tényleg ez a tipikus ugye árnyékokat látunk a barlangfalán.

[00:22:43]Igen.

[00:22:43]Típusú megközelítés.

[00:22:43]Egyébként nagyon sok ilyen vicces egzotikus eredmény kijön belőle.

[00:22:49]Két két dolog, amit nekem ez általában le szokott szögezni.

[00:22:51]Az első az az, és ezt szerintem nagyon sok kutató jelenleg is így gondolja, hogy ilyenkor mindig meglepődünk, hogy még mindig mennyire nem tudunk semmit.

[00:22:57]Tehát, hogy a az a a világnak a megértésében sehol nem tartunk.

[00:23:01]Ez az egyik.

[00:23:01]Nagyon nagyon az.

[00:23:03]Hát jó, azért figyelj, azért most kérdesen hadd mondjak neked ellent.

[00:23:05]Ö, a sehol nem tartunk, az szerintem nem igaz.

[00:23:09]Nagyon-nagyon elől tartunk a léptékeket tekintve, tehát a mi léptékünkben úgymond ugye, hogyha úgy nézed a ez ez ugye nagyon érdekes szokott lenni, hogy a világot, hogyha ilyen ilyen szintekre osztod, de nem úgy szintekre, hogy ilyen hierarchiára, hanem inkább az, hogy ilyen méretbeli szintekre, vagy pedig ilyesmi léptékbeli szintekre, akkor a saját környezetünket azt viszonylag jól megértjük.

[00:23:27]Hát de se a mikrót, se a értem, értem mit mondasz.

[00:23:29]Igen, ebben van valami, de azért nagyon-nagyon sokat tudunk.

[00:23:31]egyik fő probléma, ami mindig újra és újra visszatér, ugye a tudomány meg nem értettsége ugye a laikusok szám oldaláról, akkor pontosan az, hogy mennyire nagy.

[00:23:42]Tehát a laikus nem tud azon tútatni, hogy a nem tudjuk, hogy gondolkodunk, nem tudjuk mi van itt, nem tudjuk mi volt a soáskat.

[00:23:49]És az nem tudjuk ne nagyon nem igaz már mindenre.

[00:23:52]Nagyon sok mindent tudunk.

[00:23:54]Igen.

[00:23:54]És azért is ugye az előző adásban, hogyha esetleg néztek vagy néztétek, ugye itt volt velünk dr.

[00:23:58]a csuport Dezső.

[00:24:00]És akkor ő mondta azt nekünk, hogy igazából ugye a tudománynak a megértését már gyakran azok, akik művelik is, ugye már csak részeit tudjuk, vagy ilyesmi.

[00:24:12]Viszont tök jó lenne, ha meg tudnánk alapokban, tehát abban egyezni, hogy oké, elfogadjuk mind, hogy a föld gömbölyjű, ezt már nem vizsgáljuk tovább, ez ezt már levartuk, jó, erre építjük a többi elméletünket, hogy ez így van.

[00:24:22]És a ugye most egy ilyen vissza retrospekció történik, tehát egy csomószor visszamegyünk idáig, hogy na tényleg tényleg gömbölyű a föld, nem lehet, hogy tök lapos.

[00:24:29]És így ez ez egy óriási probléma, hogy embereket arról kell győzködni, olyan teóriákról, amik már hárommal a lépcsővel lejjebb van, mint ahol most tartanánk, hogy igen, ez így van, nem, nem úgy van, igen, ezt kérlek fogadd el, nem, ez nem egy összeesküvés.

[00:24:46]Na jó, de tudod van eben neki egy fonák helyzete, egy nagyon-nagyon fura fonák helyzete van.

[00:24:51]magam ellen fog beszélni, de ez az, hogyha a lapos földön élnél, nem biztos, hogy tudnál róla.

[00:24:54]Tehát, hogy a a minden, amit tudunk, azt onnan tudjuk, hogy mások elmondják.

[00:24:59]Amikor kinézel az ablakon, akkor úgy tűnik, mintogyha a nap menne a Föld körül.

[00:25:05]Úgy tűnik, hogy nem egy gömbön állsz.

[00:25:08]Tehát ami tűnik és ami látszik, az bizony néha ilyen, hogy jó.

[00:25:12]Tehát én ezt értem, csak hogyha viszont ezt a játékot fogjuk játszani, tehát hogyha nem egyezünk meg abban, hogy megbíz, tehát hogy ezt a bizalmat eldobjuk, és azt mondjuk, hogy innentől kezdve én mindenben szkeptikus leszek, mármint úgy értem bárki mit bármi van a tudományba mindent le akarok vizsgálni, akkor minden egyes embernek az élettartába az alap tézisektől kell elindulni a nulláról.

[00:25:29]Tehát megint az, hogy jó, akkor való van gravitáció, leesnek a dolgok, jó akkor van, és akkor így megyünk tovább és továb.

[00:25:37]Jó, de várjál, ha leesnek a dolgoktól nem biztos, hogy van gravitáció.

[00:25:40]Jó, ak na értem.

[00:25:40]Tehát az alap elvit pontosan az, hogy egy állandó egyenletes gyorsulásban is leesnek a dolgok.

[00:25:45]Na persze itt belejön az, hogy nem lehet végtelen gyorsulás, de egy bizonyos ideig, ha egy pontosan egy gényi erővel gyorsuló, most nem helyes fizikailag, de neketek meg, egy olyan űrhajóba ülsz, aminek a gyorsulása megegyezik egy gényi vonzással, akkor abba le fog esni a labda pontosan úgy, mint a földön.

[00:26:04]Ez azért viszont így igaz, de ugye hozzá kell tenni, a szkeptikusság az nem cinizmus.

[00:26:11]A szkeptikusság nem az, hogy nem hiszek el semmit.

[00:26:13]A tudomány szkeptikussága nem azonos azzal, hogy mindent megkérdőjelezek, hanem azt jelenti, hogy a állításnak megfelelő bizonyítékokat keresek.

[00:26:29]Igen, értem ezt a pontot is, csak szerintem igen, itt egy olyan problémára világítunk rá, hogy nagyon nagyon nehéz az erőforrásainkat megosztani, ugye aközött, hogy mindent mindig újra tehát, hogyha egyszer ha egyszer már kiment, kilőttünk embereket az űrbe, és azt mondták, ott voltam, ez gömbölyű, akkor higgyuk már el nekik.

[00:26:47]Tehát hányszor hányszor kell leenőrz hányszor kell újra és újra és újra leenőrizned valamit, amíg azt mondod, hogy ez biztos, hogy 100%, hogy így van.

[00:26:56]Pontosan csak egyszer kéne.

[00:26:57]Ugye itt az állító az, aki nem hiszi el, hogy te voltál az űrben.

[00:27:03]De egyébként az egész szerint szerintem mind ugyanarra vezethető vissza.

[00:27:05]Volt egy nagy gigantikus tévedésünk, lehet, hogy ez már szóba került.

[00:27:09]A mi tévedésünk az volt, hogy majd ha egyszer minden tudás elérhető lesz, például azért, mert egyrészt lesz egy internetünk, másrészt a tenyerét vakargatva bárki le tudja hívni bármiről az információt, akkor mindenki okos lesz.

[00:27:25]Akkor nem lesz több kérdés, akkor mindenki tudni fog mindent.

[00:27:27]De ebbe tévedtünk.

[00:27:30]Hm.

[00:27:31]Mert a tudomány hangjá mellett a tudatlanság hangjának ugyanannyit ér jut.

[00:27:36]Mindenkinek egy szavaz.

[00:27:36]És tudatlanság hangja egyszerűbb, jobban érthető és a gyors válaszok is egyszerűbbek és jobban érthetőek.

[00:27:44]Tehát most nem szeretnék elmenni egy valláskritikai irányba, de nyilván jobban érthető és egyszerűbb válasz az, hogy azért néz ki így, mert egy Isten ilyennek teremtette.

[00:27:53]Ez egy egyszerű, jól érthető válasz.

[00:27:56]Az, hogy azért néz ki így, mert egy 3 milliárd vagy 3,sés vagy 4,5 milliárd éves evolúció folyamata, ami ez a 12 részes lexikonnal magyarázható el, emiatt néz ki úgy, az egy nagyon nehéz válasz.

[00:28:13]Üm, nagyon sok tudást igényel, és nagyon sok bizalmat igényel a tudomány iránt, ami lehet, hogy nincs meg.

[00:28:19]Igen.

[00:28:19]És szerintem ezért teljesen valid.

[00:28:21]szintén egy kicsit így belekapva abba, amit a Dezső az előző adásban mondott, hogy nagyon fontos, hogy valószínűleg kellene, szükség van arra, hogy legyen egy egy olyan része a tudománynak, akik tudománymunikátorokból állnak, akik olyan emberekből állnak, akik abban szakértők, hogy hogyan magyarázzák el ezeket a bonyolult dolgokat embereknek, hogyan adják át a tudást.

[00:28:39]És ugye, ahogy azonosítottuk is, hogy ez sajnos nem mindig működik jól.

[00:28:43]Ebbe ebben nem vagyunk jók.

[00:28:45]Nem tudom, hol van a hiba abban, hogy hogy elvileg megtanuljuk általános iskolában, hát még felsőbb iskolákban azt, hogy a momentumot megőrzi a test.

[00:29:03]És mégis felnőtt korra fölmerül az a kérdés, hogy amikor a repülő fölszáll, ha tényleg gömb és ha tényleg forog, miért nem fordul ki a repülő alól a föld?

[00:29:12]Ez a kérdés ugyanúgy.

[00:29:12]Pedig hát elvileg a válasz az, hogy gyerekek ezt megtanultuk, hogy miért nem erre van válasz.

[00:29:17]Megtanultad, levizsgáztál belőle?

[00:29:19]Hát lehet, hogy pont kettes voltál fizikából, és azért nem érted, de tulajdonképpen ezt megmondták neked, hogy a test, a másik testnek ahogy megy együtt, viszi magával a momentumát.

[00:29:29]Akkor is, amikor fölszáll, akkor is, amikor leszáll.

[00:29:30]Ezért nem megy ki a busz sem alulad, amikor fölugrasz egy buszon.

[00:29:34]Igen.

[00:29:34]Arról nem is beszélve, hogy ugye a föld a a levegő az nem semmi.

[00:29:38]A lássó le a levegő egy közeg.

[00:29:38]Igen.

[00:29:41]Tehát, hogy ugye nem beszívjuk meg nem okoz nekünk akkora közeg ellenást, de hogy ha vízbe érünk, ami egy másik közeg, akkor hirtelen érezzük a közegellenállást.

[00:29:48]Ha meg elásnánk a földben nyakig, akkor is hirtelen érezni a közeg ellenállást.

[00:29:51]Csak azért, mert ahhoz vagyunk szokva, hogy ebben a közegben mi szabadon tudunk járni, mert így így alakult ki az élet.

[00:29:57]az nem azt jelenti, hogy nincs itt, hogy itt semmi van, ugye, mert nem meg átlátunk rajta, mert ugye úgy alakultak ki az érzékszerveink, hogy és képzeld el, hogyha a mit tudom én, a azokon a spektrumokon látnánk, ahol mondjuk a levegő szórja ugye a fényt, ami igaz, mert ugye azért kék az ég, de hogy úgy értem, hogy ez lent is, hát nem látnál semmit, mert ugye itt lennél ebbe a nagy sűrű levesbe.

[00:30:20]És így jutunk el rendszeresen a fekete lyuktól a lapos földig.

[00:30:23]Igen, igen.

[00:30:23]Na jó, kicsit ugorjunk is tovább.

[00:30:26]Mindenesetre szerintem tehát, hogy továbbra is a az elméleti fizika az az a dolog, ahova borzongatni járom az agyamat.

[00:30:32]Két két ilyen dolog van, az elméleti fizika, tehát hogy ez itt a a lovecrafti világ a tudományon belül, ahol elmegyek, és akkor így így ezek az elmek így csikizik valahogy az agyamat, hogy úristen, tehát hogy így belegondolni a az agyam ledobja a szíjat.

[00:30:49]És szerintem továbbra is nagyon érdekes, hogy próbáljuk megfejtegetni, hogy miben ülünk, vagy mi ez az egész ilyen nagyon nagy szinten.

[00:30:56]Jó, de ugyanakkor azért ezt hozzá kell tenni, hogyha valóban egy ilyen űrben ülünk, akkor lehetnek olyan világok, ahonnan könnyű elérni más világokat, de mi nem olyan helyen vagyunk.

[00:31:07]Tudod, hogy mi jutott eszembe?

[00:31:07]Ó, tök jó, hogy ezt mondod, hogy vannak azok a nagyon szexik skifi világok, főleg így a 80-as években, ahol úgy tűnik, mintha az űrben lenne valami, tudod, ilyen nagyon színes a naprendszer, tehát a bolygók között ilyen nebulák vannak, tehát a háttérben vannak ilyen meg korai Star Trek.

[00:31:22]Igen.

[00:31:23]Meg ilyen meg ugye az egyik kedvenc magyarázatom ugye szokták azt mondani, hogy a a korai a a Star Wars trilógióák meg ilyesmi van az űrhajóknak hangja és akkor ugye ezt valaki kiemelte, hát hát de nem lehet hangja.

[00:31:33]És akkor elmondták, hogy hát az azért van, mert ugye egy Messi Messi galaxisban játszódik, és abban a Messi Messi galaxisban sokkal sűrűbb az anyag.

[00:31:39]Tehát a vákuumban sokkal több dolog van.

[00:31:41]Tehát terjed a terjed a hang és akkor rögtön van hang, hogy ilyen ilyeneket ki lehet bele hozni, hogy ki lehet hozni ilyen denzebb, színesebb és hangosabb univerzum.

[00:31:51]Jó, de az a univerzum, ahol hallatszik a hang, ott az űrhajó, ott hallják a sikit, amikor amikor fényseb De várjál, hogyha egy űrhajó ott a fénysebességhez közeli sebességgel megy, akkor azonnal elég a légellenállás miatt.

[00:32:02]Azt hozzá kell tennem.

[00:32:04]Meg kell meg kell változtatni.

[00:32:04]Szegény Alient.

[00:32:06]Elő fogjuk kapni a filmet egy műsorba.

[00:32:09]Egyszer meg kell változtatni, hogy nem hogy az űrben senki nem hallja, hogy sikítasz.

[00:32:13]Csillag.

[00:32:15]Csillag.

[00:32:15]Igen.

[00:32:15]Kivéve, hogyha az űr denzebb és terjed a hang.

[00:32:17]Igen.

[00:32:20]Jó.

[00:32:21]Most minden csillagászak minket hallgatsz.

[00:32:22]Nem a haja égnek állt.

[00:32:24]Ja.

[00:32:24]Igen.

[00:32:24]Egyébként szerintem a kábé tudod így már látom, hogy megjelenik a videó alatt ez a ez a videó téves információkat közöl.

[00:32:30]Te is jó ellenőrizzel, hogy úgyhogy pont nekem csak három csak nekem három csillagász barátom van.

[00:32:36]Szerintem ki fognak nyírni.

[00:32:37]Igen.

[00:32:38]Adás után.

[00:32:39]Jó, de hogy Igen, továbbra is mondanám, hogy íy a metszés pont az így egy kicsit erről a a tudományos fantasztikumról is szól, és nem csak tudományról.

[00:32:45]Jó, hát a min látszik egyébként.

[00:32:48]Igen.

[00:32:48]Jó, lépjünk tovább.

[00:32:48]Következő cikkünk, ez egy ilyen nekem egy ilyen nagy kedvencem volt.

[00:32:52]Ezt is te lökted be nekem.

[00:32:56]És ennek én úgy úgy örültem, hogy emlékszem egy ilyen cormemória kötődik hozzá, hogy ültem a egyetemen és tanultunk ott is ilyen populációdi diverzitást meg ilyesmit és ugye akkor az egyik nagy eklatáns példája a természeti rombolásnak az az aró volt, hogy ugye van-e van a világ negyedik legnagyobb tava az araltó volt volt volt szószó hálaimatepnek van ez az araltó és ugye mutatták ezeket a borzalmas képeket tehát hogy ugye ezek ez az a tó amiről szinte mindig kijön az a kép, hogy egy hajó ugye áll egy ilyen a sivatagban van egy hajó, és akkor azt mondták, hogy egyszer ez egy tó volt sivatag.

[00:33:33]És ugye hát az aró a másik, amire nagyon szomorú példa, az a ez a tipikus ugye ilyen kommunista tudomány meg az egyéb ilyen központilag irányított tudomány, amikor az van, hogy a tervgazdálkodás eldönti, hogy most a a gyapot a fehér arany, tehát mi most itt gyapotot fogunk termeszteni a sivatagban.

[00:33:48]Igen, itt most közép-Közép-Ázsiában a sivatagban gyapotot fogunk terjeszteni termeszteni, és ebből lesz a Szovjetuniónak a legnagyobb megélése, és ezáltal sikerül úgy átcsatarnázni egy tavat, vagy egy tónak a vízgazdálkodását.

[00:34:02]Igen, igen.

[00:34:02]Az ellátó folyójátó ilyen borzalmas millió, vagy inkább nem millió, hanem 10000 km hosszú csatorná hálózattal, amik össze-vissza ereszti a vizet, vagy ilyesmi, és egyszerűen kinyír egy tavat.

[00:34:12]És az aró az ugye rengeteget, tehát hogy azt azt hiszem valami 5400 n kmről, hát gyakorlatilag akkora mind egy kis 2800 n kmre összesüllyed, három darabra szétesett, tehát ugye van az éjszaka, a dél, meg valami maradt középen, az egész egy ilyen mocsaras halálzóna.

[00:34:31]Igen.

[00:34:31]Tehát, hogy ugye ilyen az egész leginkább siva elsivatagosodott egy része, egy ilyen mocsaros halálzóna lett, mert nagyon megnőtt a sókoncentráció.

[00:34:40]Ö, a másik része az egy ilyen teljesen ilyen befolytódott, mint ahogy a tavakkal előszokott fordulni, ugye, hogy nem keringet eléggé az oxigén.

[00:34:45]És képzeld el, hogy történt és erről szól ez a cikk, hogy az araltó az elkezdett visszajönni, hogy elkezdett De hogy hogyan?

[00:34:53]De hogyan.

[00:34:53]Így van.

[00:34:53]Szeretnéd elmesélni a te először még a a tragédiáját az egésznek, mert ugye nem elég az, tudod volt az a megtörtént eset, amikor ugye meghalt egy ilyen ember, aki bangi bungi jumpolni akart.

[00:35:05]Jump.

[00:35:06]De és nem azért halt meg, mert gumipókokból csinálta celluxszal összekötve a bang ugró gumiját, hanem azért, mert 10 mrel hosszabb volt, mint onnan leugrott.

[00:35:15]Tehát, hogy a hülyeségnek a hülyesége.

[00:35:17]Tehát hogy nem elég, hogy egy ilyet kitalálnak, hogy egy akkora tavat, ami gyakorlatilag tengernek néz ki az űrből.

[00:35:23]olyan tó, hogyha elkezdén rajta a hajó evezni, akkor egy hétig evezné rajta keresztbe.

[00:35:30]Tehát gigantikus tóról beszélünk, hogy nem elég, hogye elterelték az ellátó vízcsatornáit, hanem hogy úgy terelték el, hogy a homokba ásak lyukakat, és gyakorlatilag nem ért oda, de oda se ér a folyó, elpárolog, elfolyik, elszivárug a sivatagba, a semmibe.

[00:35:48]Í van.

[00:35:48]Igen.

[00:35:49]És ez botrány.

[00:35:49]Ez egyszerűen a a tervgazdálkodásnak a szégyene, hogyha valaha beszélni akarsz, hogy mi a baj a kommunizmussal.

[00:35:54]Az araltó az egyik eklatáns példája, hogy mi a baj a kommunizmussal.

[00:35:58]Na és ez meg a tudománnyal ugye ez a lisenkóán lisenko féle áltudománnyal.

[00:36:02]Igen.

[00:36:04]Na szóval ez tragédia iszonyat.

[00:36:07]Ráadásul, hogy értsétek, mekkora baj történt ott.

[00:36:09]Ugye egy tónak az alján iszap van.

[00:36:12]Az iszabban nagyon sok baj történik, ami jó, hogy a víz alatt van.

[00:36:17]Például belemosódik a rengeteg műtrágya.

[00:36:20]Belemos meg hogyha izét akarsz, ugye gyapotot akarsz ter a sivatagban.

[00:36:22]Hát a r belemosódik a rengeteg kémiaianyag, az a bányászatból kihozott nehéz fémek a nem is tudom sorolni, és eleve maga a halott anyag, ami természetes egy tónálog ez kiszárad.

[00:36:36]Normál esetben egy normál tó, hogyha kiszárad, akkor lesz belőle egy ilyen magas mocsár, lesz belőle egy ilyen egy ilyen tőzeges valami, egy ingovány, és akkor szépen úgy, hogy elvan.

[00:36:48]De mikor eltűnik a semmibe, mert kihúzod a dugót, utána marad egy mérgező por, és olyan szélviharok vannak ott, olyan port hoznak, van olyan por, ami eljut Magyarországra onnan, én úgy tudom, mikor vörösek az autók, egy része azért vörös az eső után, mert egyszerű onnan is jön por.

[00:37:05]És az az annyira mérgező, hogy a környező falvakat ki kellett üríteni, mert olyan tüdőmegbetegedéseket okozott az aralt tónak a pora.

[00:37:14]Igen.

[00:37:14]Na és ez a ez ez a ez a tragédia.

[00:37:14]És én még így nőttem föl.

[00:37:16]Ez miért hír?

[00:37:16]Mert én így nőttem föl.

[00:37:18]Aal az araltót megöltéká így van.

[00:37:21]A 2000-es éveknek a amikor én ugye ez a sztori amiről van, ez a 2000-es éveknek a vége, 2010-es éveknek az eleje és lényegében akkor már mindenki temette.

[00:37:29]Tehát az araltónak vége.

[00:37:30]Ez ez egyértelmű volt.

[00:37:30]Itt már nincs ami megmentse.

[00:37:32]Itt már nem lehet semmit se csinálni.

[00:37:33]És az történt, hogy volt egy kis falu, vagy egy kis város, ahol a helyi mérnökök azok összefogtak, és azt mondták, hogy egyébként ha az araltónak az északi részét vesszük, ezt az ezt az északi részét, és most a ha megnézzük, hogy hogy néz ki a tó, azt mondjuk, hogy sajnos a déiről hát nem, ha nem is le kell mondanunk, de hogy az egy teljesen más struktúra, de az északi rész az mélyebb, az egy kicsit természetesebb, tehát hogy nem nem olyan sekély, mélyebb, ott valószínűleg csak az a baj, hogy egyszerűen kiömlik a víz, ugye a sivatagba, és elpárol.

[00:38:01]Úgyhogy ha építünk ide egy ilyen gátot simán homokból meg ilyesmi, akkor ezt így megakadályozhatjuk és így hát hát kiröhögte mindenki, tehát hogy ezt ezt ez ez baromság.

[00:38:10]És gyakorlatilag a a helyi hát most nagyon egyszerűen ennél ez egy kicsit komolyabb, de úgy képzeljétek el, mint hogyha a helyi emberek kimentek volna és lapáttalástak volna ugye magas, mint amikor mi árvézt védünk, hogy kimegyünk a zsákokkal és megpakoljuk ugye az árvízvédelmi zónákat.

[00:38:25]Mi magunk a lakosok vagy a politikusok éppen ugye egy tiszta gumicsizmá egy Igen.

[00:38:29]egy tiszta gumicsizmában öltönyben ugye arrébb rakja a zsákot.

[00:38:33]Mindegy.

[00:38:33]Meg megák és működött és wow.

[00:38:37]Persze most ez nagy baj lett, mert volt egy óriási vihar, kitörött tönkrement, szét szétverte a gátat.

[00:38:43]Viszont amit ami történt az a ez a hír Igen.

[00:38:45]Ami történt az az, hogy ez bebizonyította azoknak az embereknek, akik eddig röhögtek rajta.

[00:38:49]Egészen pontosan ugye a nemzeti van ez a nemzetközi bank és a assiszem a kazassztáni kormánynak, hogy ebbe van ráció ráció és hogy van értelme beletenni pénzt és építettek egy igazi gátat ahogy azt illik és az araltó lámcsodát 2800 n kmről jelenleg 3400 n kmre dagadt és ez csak folytat sokkal gyorsabban mint h azt hitték hogy mit ki extrapolálták hogy mikor lesz meg és gyakorlatilag hónapok alatt felérte a 10 éves elvárt szintet.

[00:39:22]A sószint azkent az valami felére visszacsökkent, majdnem a természetes, tehát hogy ez azem a nem tudom a pontos mértékeket meg tudom nézni, de hogy a a közel a a természetes régi sószintjére visszacsökken.

[00:39:32]Talán egy kicsit van fölötte egy 10-20%-kal az élővilág visszatért és és ezt azért két és elkezdett átforgatódni.

[00:39:39]Ugye egyébként a cikk, amiről mi beszélünk, be is fogjuk ugye linkelni, arról beszél, hogy hogyan forog a ez a ez a az ingoványos, tehát az a nyugvó mély része, amelyik mérgező meg ugye anoxigén, tehát hogy ilyen oxigénmentes bepálló környezet.

[00:39:54]Az hogyan váltakozik?

[00:39:58]Az ilyen ősszel és tavasszal tapasztalható ilyen oxigén gazdag átforgató, tehát hogy milyen átforgatások vannak a vízben.

[00:40:02]És ezt vizsgálja, hogy hogyan tér vissza ez a víz a természetes mivoltába az az életbe lényegében.

[00:40:10]Egészen döbbenetes, hogy egy sivatag, egy mérgező sivatagba visszajöntöd a vizet, és megjelenik az élet.

[00:40:17]Tehát, hogy a ha senki nem vitt oda halat, senki nem vitt oda növényt, egyszerűen a egyszerűen betelepednek.

[00:40:26]madarak lábán, ikrával, természetes folyó, árvizek alkalmával, és pillanatok alatt megjelenik.

[00:40:32]Most ott tartunk ebben a pillanatban, hogy halásztevékenység van.

[00:40:36]Ott több 100 halász vissza visszatelepült.

[00:40:39]És a világon nagyon-nagyon ritka az, hogy visszatelepülés van kihalt falvakban.

[00:40:43]És ez most az egyik nagy kivétel.

[00:40:46]Az araltó környékére költöznek vissza az emberek.

[00:40:51]Ez olyan, mint egy mese, mint egy csoda, gyönyörű történet.

[00:40:53]És most már ad a Nemzetközi Bank meg azeri kormány is ad most már rá pénzt, és rakják rendbe az amúgy elcseszett csatornákat is, amik csak szó szerint ásóval vannak kiásva szépen bele a sivatagba, és azokat is rendbe rakják, hogy ne tűnjön el a víz egyáltalán.

[00:41:09]És csak, hogy még egy nagyobbat szóljon, ami ami miatt még nagyon fontos, hogy olyan egy csomó olyan dolgot tanultak az aratónak a szituációjából, ami az összes más valószínűleg ilyen óriás tavak, mint ugye a gigaced, a chádt, ami egyszer még az őskorban giga cád tóként volt, és ugye a a brit irodalomban giga csad, mint csád ugye csad emlegetik, ha már reméljük, csáról nem csak a csádi misszió fog eszünkbe jutni, hanem hanem ez a tó is.

[00:41:37]Szóval az összes ilyen természetes víz, ami egyébként veszélyben van, és köztük egyébként nem mellesleg, ugye lehet, hogy tudjátok, hogy a a Velencei tó az már régóta az ilyen veszélyeztetett listán van.

[00:41:46]Sőt, arról is már volt olyan időszak, amikor lemondtak, hogy nem tudunk annyi vizet beletenni.

[00:41:51]És egyébként nekem, mint aki őshonosan a Duna városé sokat járt át Fehérvárra, egyszerűen borzalmas volt.

[00:41:59]Tényleg egy pár éve voltunk ott a a feleségemmel, és belementem a a lanyvízbe, aminek ilyen iszapos, mocsaras illata volt, és ez nem is emlékeztetett arra, ami gyerekkoromban volt, és nagyon remélhetőleg ezek az eredmények arra szó fognak majd szolgálni szinten, hogy az olyan tavakat, akár a kis tavakat is, mint a Velencei tó, vagy pedig a Balaton, azokat kicsit megmentsük, meg meg rá tudjuk tenni egy olyan pályára, ahol egy fenntartható működés van.

[00:42:23]Még akkor is, hogyha a Balatonnak azért nagy része mesterséges, ugye, mint olyan.

[00:42:27]Mármint, hogy a az, ahogy most kinéz, az ugye nem nem az, ami régen volt.

[00:42:31]Régen ez egy ilyen mocsaras valami volt.

[00:42:33]Nem is olyan régen, 100-150 éve, tehát hogy nem teljesen ilyen volt.

[00:42:37]Mindenesetre, ha szeretnénk ezeket a természetes vizeket megtartani, akkor tudunk érte tenni.

[00:42:42]Akkor tudunk érte tenni.

[00:42:42]Szerintem ez ez tényleg tehát, hogy néha néha egy egy winről is jó beszélni, nem csak arról, hogy minden úgy rossz, ahogy van.

[00:42:52]Hát jó, azért nézd, olyan nem lesz, mint volt.

[00:42:54]Az egy seb.

[00:42:54]Az egy begyakott, tönkretett seb, ami azért emlékeztessen minket arra mindig, hogy mit lehet csinálni, amikor nem a megfelelő emberekre hallgatunk.

[00:43:06]1 millió év múlva a kutatók csodálkozni fognak a leleteken, hogy mi az Isten történt itt.

[00:43:10]Megtalálják majd a össze a a szárazon az ott lévő hajóknak a romjait, és gondolkodni fognak, hogy mi történhetett, micsoda katasztrófa, hogy hogy becsapódott valami aszteroid, a megnyílt a föld, hogy történhet ilyen?

[00:43:26]Az ez egy tömeges kipusztulás komoly komoly emlékeztető lesz arra, hogy nagyon nagy bajt tudunk csinálni.

[00:43:32]Igen.

[00:43:32]Hát igen, ezek azok, amiket be kell vésni piros betűvel, ugye a emlékezetünkbe.

[00:43:36]És akkor ez a never soha tööbbi, vagy neverever.

[00:43:42]Jó, nem tudom, ahogy állunk az idővel, valószínűleg még ilyen egy témára lesz egy ilyen témablokkot hoznék be, ami szerintem egy ilyen nagyon érdekes dolog.

[00:43:48]Ugye mind látjuk, hogy ilyen nagy változások vannak a világban.

[00:43:53]És az az érdekes dolog, hogy akármennyire is szoktuk és lehet is sok minden miatt ekézni Kínát, ugye azt a azt a gerejt, amit Amerika kezd eldobni, tehát az, hogy a világnak valamilyen szinten egy ilyen mérvadója vagy központja, azt úgy tűnik, hogy Kína, ahol tudja, felveszi.

[00:44:07]És az egyik ilyen dolog, ahol most éppen ez folyik, az a az a mély hármas, a deep free nevezetű dolog, ugye a mély tengerek kutatása, a mély földkutatás és a mély űrkutatás.

[00:44:20]Úgy tűnik, hogy ahol Amerika megpróbál spórolni, ahol Amerika azt gondolja, hogy ez nem fontos, ahol nem kell ráldozni.

[00:44:26]Miért kéne nézni ugye a NASAÁnak a büdzséjét?

[00:44:28]Azt vagy kétszer visszavágta Trump az előző ciklusban?

[00:44:33]Nem, nem fogunk politikai műsorra változni.

[00:44:34]Jó, tehát nem nem ez lesz, ígérem, de a lényeg az az, hogy és úgy tűnik, hogy Kína pedig realizálja ezeknek a dolgoknak a fontosságát, és három különböző fontos területet jelöltek meg, és vannak különböző missziók is, amik itt folynak.

[00:44:47]Akkor először én én a mély tengert venném elő, mert innen indult az, amit találtam, az az, hogy csináltak egy hajót, amivel az a céljuk, hogy lefúrjanak egy olyan részére a Föld köppenynek, ahol eddig még ember nem lát járt, csak tudjuk, hogy ott van.

[00:45:05]Ezt úgy hívják egy kicsit viccesen nekünk, ezt mindjárt meg fogom mondani, hogy mohó.

[00:45:10]Ö de nem azért mohó, hanem ezt egy horvát tudósól nevezték el.

[00:45:14]A remélem mindjárt jól fogom tudni a mondani a nevét.

[00:45:21]Mindenesetre a lényege az ennek az egész cikknek, vagy a a lényege ennek az egész kutatásnak az az, hogy Kína elindított egy ilyen mélytengeri hajót, ami akár 10000 m mélyre is még a még az amúgy is mélyen lévő tengerfelénk alatt le tud fúrni.

[00:45:36]egy körülbelül ilyen 40000 mélyen lévő nem teljesen éles határhoz, és meg tudjuk, hogy meg tudjuk nézni, hogy mi van alatta, hogy tényleg az van-e, úgy néznek ki a kőzetek, ahogy gondoljuk.

[00:45:46]Ez egy ilyen határ ilyen puhább, ilyen kicsit porózusabb kőzet, ami a felszín, és egy ilyen mély még ugye mielőtt elérnénk a valószínűleg a folyékony kőzetréteget, egy ilyen mély nagyon sűrű kőzet között.

[00:46:00]Azt érdemes tudni, hogy nagyon sokat tudunk vagy sejtünk tudni a föld mélyéről.

[00:46:06]Ezeket a legkülönbözőbb módszerekkel lehet kideríteni, általában százmográfokkal vagy földrengéseknek a terjedésével.

[00:46:18]A föld két különböző részén ide-oda pattanó föld alatti hangok, rezgések és hullámok, P vagy S hullámoknak a terjedéséből elég jól tudjuk, hogy nagyjából úgy nagyjából hogy néz ki a földünk.

[00:46:30]Van egy köpenye, meg van a láva, meg a vasgolyó a középen.

[00:46:32]Ezeket nagyjából tudjuk, de azért a részleteit, a kémiai összetételét a mélyének annyira nem.

[00:46:40]És azért itt olyan helyre jutunk le, ami nagyban fogja növelni a tudásunkat, és minden bizonnyal sok helyen fogjuk tudni használni is a kutatásainkban és a energetikában.

[00:46:53]Igen.

[00:46:53]Jó, hát nyilvánvalóan a technika az most jól megtrükközött, és csak félig töltötte be a cikket, de a lényeg, a lényeg, hogy a másik dolog ugye, amit Kína szintén csinál, az a mélyűri kutatás.

[00:47:06]És ugye nemrég visszahoztak a szondájukkal, egy leszálló szondával a Hold túlsó oldaláról kőzeteket, és beüzemeltek egy-két olyan teleszkópot is, amik nem űrteleszkópok, de hogy a földi teleszkópokhoz képest mind rádiófrekvenciában, mind pedig a látható fénytartományában ugye egy sokkal nagyobb felbontást engednek leginkább a naprendszerünkön belül.

[00:47:28]Tehát, hogy egy kicsit arra szól ez az egész, hogy megismerjük a úgy a mélyűrt, hogy mi az, ami a naprendszerünknek például a határai környékén van.

[00:47:35]Ugye mindenki tudja, hogy nagyjából, vagy hát valószínűleg mindenki hallott róla, de ha nem, akkor ugye van a naprendszerünknek egy ilyen külső rétege, itt ez az ortöd.

[00:47:43]Így hívják.

[00:47:46]Ebben minden fajta, hogyha itt megint visszautalok egy adásra, folyamatosan önre reklámozok.

[00:47:50]Ugye volt itt a Nortonnal egy adásunk, Szabó Norton csillagásszal, Szabó Olivér Nortonnal, a Norton Olivérrel, aki arról, akivel arról beszéltünk, hogy hogy néz ki a Naprendszer, ugye milyenek a milyen ilyen égi vándorok vannak és ugye vele is beszéltünk erről, hogy van ez az ortköd.

[00:48:07]És egyébként vannak, tehát hogy nagyjából tudjuk, hogy mondjuk ugye vannak üstökösök, akik kimennek egészen odáig, azt is tudjuk, hogy itt van valamilyen anyagfelhő.

[00:48:15]Sejtjük azt, hogy nem csak egy Plutó méretű bolygó, hanem rengeteg törpebolygó járkálhat itt.

[00:48:20]Sőt, még elképzeled, hogy egy ilyen nagyobb bolygó is rejtőzik, ugye bol X.

[00:48:27]Az X egyébként nagyon ezt ezt remélem, hogy nem X-nek fogják elnevezni, mert Elon Máskot Nem nem rögtön rácsap és Kína ezt szeretné kutatni.

[00:48:35]Az az igazság egyébként a az, hogy nagyon nagyon érdekes ez, mert ez változik a science fiction, az őrület és a valódi tudomány között ingázunk ebben, hogy van-e kilencedik vagy 10edik bolygónk.

[00:48:48]És most jelenleg úgy néz ki, hogy a a az égitesteink mozgása igen, hogyha leszimuláljuk, akkor minden kijön egy óriás bolygóval.

[00:48:59]Nem, nem kis bolygóról beszélünk.

[00:49:01]Egy valódi a földnek azzem háromszorosa és anyagbolygó, tehát nem gázbolygó, amelyőzet nagyon nagyon nagyon nagy úton megy és rendkívül messze van neki a visszafordulása mi hozzánk.

[00:49:14]És valószínűleg nem is egy síkon megy a naprendszerrel.

[00:49:17]Jelenleg azt mondják, hogy nagyon jó eséllyel ez létezik, de nem tudjuk kutatni, mert annyira hosszú az útja, és ugye nem fényes, nem látjuk a távcsövekkel, nem fekete lyuk nyilván, tehát valamennyire lát zátszódnia kéne, de nem nagyon fog különbözni egyik fotóról a másikra.

[00:49:35]és úgy hallottam, pont azt úgy keresik, hogy most ami 40 éves, tehát azt is lent pont Kína csinálja, hogy egy vag jó 40 éves fotó kísérlet, hogy fotózzák az űrt folyamatosan 40 éven keresztül, és maj fölgyorsítják, hogy hátha elmozdul az egyik csillagnak vélt objektum, és kiderül, hogy ott van az a bolygó.

[00:49:52]De igen, a valóban nagyon izgalmas kutatni a saját naprendszerünket, mert a felét sem tudjuk.

[00:50:00]Így van, hogy mondod.

[00:50:00]És az utolsó pedig, ami a mély, ugye ez a mély tenger, hogy folyamatosanak expedíciókat, ugye le a Marianna árok, vagy még még mélyebbre.

[00:50:11]Hát annál nincs mélyebb, én úgy tudom.

[00:50:13]Hát úgy még mélyebbre, hogy a Marianna ároknak akkor igen, egy kicsit félreérthető volt a Marian Ároknak vannak olyan részei, ahol még nem járt ember.

[00:50:20]Aha.

[00:50:20]Tehát hogy jelenleg nincs mélyebb a marároknál, de hogy ott is ilyen mélységi rekordokat döntenek meg a merüléssel attól függően, hogy ez ugye ilyen van-e van-e személyzet, vagy személyzet nélküli a merülés.

[00:50:32]Hát a Challenger Deepet szoktuk mindig fölkutatni.

[00:50:35]Igen, így van.

[00:50:35]De hogy megvan nekik és a saját úristen a feleséget kinyírna, hogyha megpróbálnám kiolvasni ezeket a kínai neveket, hogy mi a neve.

[00:50:43]Szóval próbáljuk meg.

[00:50:43]Az X az S.

[00:50:45]nagyságrendileg.

[00:50:47]Fendu.

[00:50:47]Fendi.

[00:50:47]Oké.

[00:50:47]Oké.

[00:50:47]Ez inkább francia volt, mint Kína, úgyhogy betesszük jó a cikket ide alá, és látni fogjátok az összes nevet.

[00:50:54]És az van, hogy ugye a olyan olyan mélyre tudnak néha merülni, ahova még nem nagyon sikerült.

[00:51:01]És itt ugye a különböző élőlényeket, azokat az élőlényeket tanulmányozzák, amik valamilyen kémiai, ugye de már a napnak a fénye egyáltalán nem jut.

[00:51:09]Óriási a nyomás.

[00:51:09]A vulkánikus kürtők vannak, amiből kémiaianyagok és hő távozik.

[00:51:13]És ugye az élőlények ezeknek a szoktuk is látni, hogy vannak ezek az ilyen integető növénynek kinéző igazából állatok, ugye valamilyen puhatestűek vagy ilyenek.

[00:51:22]És akkor ezek az ilyen kemoszintézissel, tehát hogy valamilyen kémiai anyag átalakítása és hőátalakítással nyerik az energiát.

[00:51:30]Hát ugye minden kémiai kötésben energia van.

[00:51:33]A két anyag, amikor kapcsolódik, az nem kapcsolódik magától.

[00:51:36]Azért kapcsolódik, mert energiát kap föl van melegítve.

[00:51:39]Ö, ezért van az, hogy például a fa, amikor létrehozza magát, ugye többek között a fotoszintézis, bocsánat, a nap energiájával leköti a széndioxidot, és a nap energiáját rakja saját magába bele, amit mi tűzzel ki is tudunk belőle venni.

[00:51:52]És ugye ezért van az, hogy az élőlények bizonyos fajtái, extremofilok általában képesek kémiai anyagokból energiát nyerni fotózintézis helyett.

[00:52:05]Igen.

[00:52:05]És lényegében Kína ezt a három ilyen határmezsét ostromolja, és mindegyikről csak felszínesen beszéltünk, de hogy ami a szerintem a legfontosabb ebben az egészben, vagy ami egy ilyen egy nagyon érdekes felvetés, az az, hogy ugye erről talán pont az előző metszésponton egy kicsit már elkezdtünk beszélgetni, hogy mennyi mindent köszönhettünk mondjuk az űrkutatásban ugye kifejlesztett dolgoknak, hogy ezek ez a három határmezgye, amit így ostrómol Kína, az mindegyik egymásra is értelmezhető.

[00:52:34]Tehát egymással is átfedő, együtt kiadó ilyen új tudom új leginkább nem tudományos, hanem technológiai eredményeket adnak ki.

[00:52:39]Tehát Kína rengeteg fejlesztést, tehát rengeteg dolgot tanul azokból, hogy létrehozza ezeket az eszközöket.

[00:52:44]Legyenek azok az űreszközök, legyenek azok ezek a fúrók, legyenek azok.

[00:52:48]Tehát mind anyagtudományban rengeteget tanulnak, mind különböző mechanikai tudományokban, számítástechnikai tudományokban rengeteget tanulnak.

[00:52:56]És ezt egy kicsit az amerikaiak most evvel a sok ugye avval, hogy hogy egy csomó tudományos ágnak a mert hogy minek nekünk űrkutatás ugye miért kellenek a názárának olyan űrszák, amik a földet figyelik?

[00:53:07]Mert hogy úgy sincs, ugye igen ez a vesszőparékpa amúgy sincsen klímaváltozás, ne figyelgessük a klímaváltozást, de hogy az, hogy mennyi mindent tanulunk ebből, és azt hogyan lehet később anyagtudományokban vagy akármilyen más tudományban, határtudományban használni, azt egyszerűen felbecsülhetetlen.

[00:53:21]Nem tudod, hogy mi jön ki.

[00:53:23]Én azt gondolom, hogy azt azt ki lehet mondani, hogy az igazán az igazán nagy kutatásokat nem lehet céges szinten finanszírozni.

[00:53:33]Ö csak akkor, hogyha gigantikus pénzügyi előnyöket remélünk.

[00:53:38]Például amiért a SpaceX ki tudja fejleszteni az ő remek rakétáit, az azért van, mert van abban egy nagyon komoly üzlet, hogy följuttassanak földközeli pályára ö szatellitákat, elmiszert, a nezged űrállomással vagy embereket.

[00:53:54]Ez ugye drive-olja, ez ugye nyomja ezt a tudomány részét.

[00:53:57]Na de azért már a SpaceXn se fog senki fizetni, hogy menjenek a Plutóra.

[00:54:01]azt önerőből kéne megoldaniuk, hogy most én kitalálom, mint mit tudom én, a Spacexnek a tulajdonosa, hogy én a Plutóig el akarok jutni, és ebbe teszek fejlesztés milliárdszor milliárd dollárt, hogy olyan űrhajóm legyen, amivel egy ember 20 évig tud utazni mondjuk egy irányba, vagy eljusson a Plutóig, de ez nem fog megtörténni.

[00:54:18]És ezért van az, hogy az államoknak, az országoknak kell finanszírozni az olyan gigantikus kutatásot, mint a mély tenger, a mély űr, a mély föld.

[00:54:31]És amelyik ország ezt elhanyagolja, legyen akármilyen kicsi, mint például Magyarország, nagyon komoly hosszútávú versenyelőnyvesztésre számíthat.

[00:54:39]Ezt nehéz mérni.

[00:54:41]Mikor mikor érted éhezik a gyerek, vagy amikor olyan politikus van, aki arra hívja fel a figyelmet, hogy éhezik a gyerek, akkor nagyon nehéz a kongresszusban ugyanazon a napon elsütni azt, hogy most kérek mit tudom én 5 milliárd dollárt, mert én el szeretnék jutni a mit tudom, Plutóra, nem fogja megkapni.

[00:54:56]Ehhez vízió kell.

[00:54:56]Na most Kínának van egy víziója, ami hát egyrészt csodálatos, másrészt lehetne akár ijesztő is.

[00:55:02]Nyilvánvalóan kerül nagyon sok ember szegénységébe.

[00:55:05]Tehát nem kell eltagadni, hogy a azért emberek fizetnek, hogy a Szovjetunió is rendkívül előjárt űrtechnológiában.

[00:55:15]Fantasztikus vadászgépeket gyártott, fantasztikus hadi nagyon-nagyon sok erő eredménye volt, miközben a Szovjetunió mai területein a mai napig most mondok egy számot, 60% az embereknek.

[00:55:25]potyantós budiba tud csak rakni tartalmat, mert nincs csatornázás.

[00:55:31]Ez az ára.

[00:55:31]Kínában is nyilván megvan az ára, hogy több gyors vonat sínt raktak le, mint amennyi sínt Amerika rak le összesen mindenféle sínt.

[00:55:43]Ők a gyors vonat sínből raktak leit.

[00:55:45]Tehát a kínánaknek van ára, de van egy víziójuk, amivel amivel olyan előnyre fognak szerttenni, ami felbecsülhetetlen.

[00:55:52]Abból azt felejtse el a tisztelt nyájas néző, hogy a ezt a ezt a kínai gagyi kifejezést, mert a kínai boltok az én koromban, vag én gyerekkoromban 180 évvel ezelőtt, azok még ilyen ócskaboltok voltak.

[00:56:05]100 Ft-os volt minden kis műanyagkaki.

[00:56:11]Aztán megnézed azt, hogy a ugyanebben az időszakban egy olyan ember Kínában, aki egyébként mosógépeket, azt hiszem, mosógépeket gyártott, kitalálta, hogy csinál mopedet, ami nagyon rossz lett.

[00:56:24]Aztán kit látta, hogy csinál autót, ami nagyon-nagyon rossz lett.

[00:56:26]Nevetség, világ közröhelye.

[00:56:28]Ez az ember, aki mosógépek egyáltinál autót?

[00:56:30]Most a céget úgy hívják, hogy Gili.

[00:56:33]Nem tudod, ki az a Gili?

[00:56:35]Nézz utána.

[00:56:35]Y-nal írják, többek között a Volvo a tulajdonában van.

[00:56:38]Ez egy kínai ember alapított cég, aki mosógépeket gyártott, és a saját kezével szerelte az első mopedjeit össze.

[00:56:49]Döbbenetes, nagyon-nagyon hamar Kína lesz a vezetője mindennek.

[00:56:55]Igen.

[00:56:55]Hát ugye itt van ez a itt le szokták ezt értelmezgetni ilyen keleti nyitás részen is.

[00:56:59]Ez egy nagyon érdek ugye és itt itt jön be egy kicsit, amit mondtam, és evvel is fogjuk zárni lassan perceken belül.

[00:57:05]a témát, hogy gazdasági, ilyen gazdasági vagy közgazdasági szempontból ugye ugyanezt megfigyelték Japánnál, de hogy az volt a teória, hogy olyan ország, amelyik nem demokratikus, az nem tud ezen végigmenni, mert a piac az túlságosan szabályozott ahhoz, ugye, amit te is mondtál, hogy ugye piaci alapon ilyen nagy fejlődés, vagy az kialakuljon, mint Japánban volt, mert japánról kevesen tudják, ugye a japán hightech az a 80-as90-es években egy ilyen alapmondás volt.

[00:57:30]Lehet, hogy még sokan emlékeznek rá a nézők közül is.

[00:57:34]Még most is valamennyire az ugye tartódik ez, hogy autóban a há még mindig a jövőben él.

[00:57:36]És hogy ez azért van, mert a Japánt amikor ugye a háború teljesen szédultta és teljesen lerombolta, bejöttek az amerikaiak, valamit felhúztak az országba, és nem tudtak mást csinálni, csak egy ilyen gyártelepet csinálni Japánból, de hogy a japánok gyártottak, megtanulták a technológiát, elkezdtek azon fejleszteni, és így alakult ki a eg japán hightech.

[00:57:54]És úgy tűnik, és az volt a gazdaságtatóknak ugye a teóriája, hogy ezt csak akkor lehet megcsinálni, hogyha ez egy demokratikus ország.

[00:58:00]De úgy tűnik, hogy Kínában ezt meg tudták csinálni.

[00:58:03]Ugye egy gyártelep volt, és ugye annyit tanultak, hogy most már ők fejlesztenek, ők a lead technology, hiszen nagyon sokat tanultak a gyártásról és szinte mindenben ők vezetők.

[00:58:11]Ugye a másik hírre nem is lesz most időnk a napelemekre meg az ilyen megújuló energiaforrásra.

[00:58:16]Tehát, hogy az van, hogy Kína valóban egy hightech gyártó lesz, és most Kína veszi át ezt a japán helyet, és most már a kínai olyan, hogy h termékek van.

[00:58:26]Hát a japán helyét nehéz lesz azért bármibe is átvenni, főleg az én szívem mélyén.

[00:58:29]egy egy azért hadd mondjak egy dolgot, ami már így közelít a politika meg de viszont a közgazdaságtani hozzáértésem szintjéhez is.

[00:58:39]De tulajdonképpen ezt nem ezt nem negatívnak mondom, inkább ténynek, hogy a profit maximalizálás égisze alatt kiter kivittünk mindent Kínába és megtanítottuk őket mindenre.

[00:58:57]Tehát a Volkswagen Concent kitelepült rabszolgának használta kinek.

[00:59:01]Milyen tök jó, nagy a piac, olcsó az ember, építsünk oda gyárat, megtanítjuk nekik, hogyan kell.

[00:59:08]Az első Volkswagen gyár fölépítések probléma volt az, hogy nem találtak, aki meg tudta úgy építeni azt a gyárat, ahogy kell.

[00:59:14]Most ott tartanak, hogy megtanulták.

[00:59:17]Köszönik szépen.

[00:59:17]Az eredményét lehet látni bármelyik autósón.

[00:59:21]A régi autósók úgy néztek ki, hogy itt az új egyik, itt az új másik, ott az új harmadik.

[00:59:26]Nem mondom ki, mert reklám volna.

[00:59:28]Képzeljük el a három nagy német céget.

[00:59:30]Most elmész egy autó bemutatóra, és ezekből látsz egyet, egyet, egyet, és 30 kínai különböző új, minden évben két új cég, nem az, hogy új autó, hanem új kínai cég, mutat be olyan autókat, amikkel nem tudsz mit kezdeni, mert fele annyiba kerül, masszírozza a hátat, és kétszer tovább kétszer nagyobb az elektromos távolsága, mint egy európai kocsinak, és nem tudsz vele mit kezdeni.

[00:59:55]Persze a mélyén az elektromos autós vitánk, ami majd még jön műsorként fogunk erről beszélni, de a mélyén azért ott van, hogy a kínai állam ezek ennek ki fizeti ezt.

[01:00:04]Tehát nem ugyanaz az egész, mikor egy egy európai koncert gyártja, meg amikor a kínaiak úgy gyártják, hogy az állam kifizeti neki a hiányzó profitot, mert a profit margin alatt gyártja.

[01:00:15]Tehát az eredménye ez.

[01:00:15]Ők győztek.

[01:00:18]Hát igen.

[01:00:18]Vagy igen?

[01:00:18]És il nagyon fontos az igen, hogy az az államnak a szabályzó szerepe és sajnos nem tudjuk kimondani ezt a témát.

[01:00:24]Le kell most le kell most lőnöm, de még lehet, hogy legközelebb, hogyha érdekes számotokra, akkor írjátok meg kommentben, és akkor belemegyünk ebbe.

[01:00:31]Bár ez inkább ilyen már ez ilyen gazdasággal határos dolog, nem annyira tudománnyal.

[01:00:34]Minden gazdaság, elnézést kérek a gazdaság társaim nevében.

[01:00:41]Igen, igen.

[01:00:41]De a lényeg az az, hogy a amire mi célozzuk a műsort, röviden ez volt most a metszéspontnak a null hippotézise.

[01:00:47]A Valdman Szabolcsot és jó magamat Várhai Zoltán Pált láttátok.

[01:00:51]Köszönjük szépen, hogy itt voltatok.

[01:00:53]legközelebb folytatjuk és mondom, várjuk a kommenteket, a javaslatokat esetleg, ja azt is, hogy mi az, amiről szívesen hallanátok, akár a null hippotézisben.

[01:01:02]Egyébként bedobtok egy-egy cikket vagy témát, ami nincs kibontva, nagyon szívesen foglalkozunk vele.

[01:01:06]Abszolút.

[01:01:06]Jó, úgyhogy találkozunk itt legközelebb.

[01:01:08]Köszönjük szépen a figyelmet.

[01:01:10]Sziasztok.

[01:01:11]Sziasztok.