Szélsőközép 1:33:22

Halott szerzők, feltámasztott szuperhősök – 2010-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt

filmkritikatörténelempolitikai elemzéskultúraközéletpuzsér
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Halott szerzők, feltámasztott szuperhősök – 2010-es évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt
tl;dr
  • A popkulturális emlékezet 30 éves ciklusokban működik; a 2010-es években a 80-as évek nosztalgiája dominált a filmekben és a politikában.
  • A streaming térnyerése és forgatókönyvíró-hiány miatt Hollywood a bejáratott brandekhez nyúlt, a célközönség életkora lecsökkent, a karakterek felnőtt dimenziói kiiktatódtak.
  • A Szellemíró egy Tony Blair-t idéző politikus CIA-ügynöki múltját feltáró, Amerika-kritikus thriller, ami a szabadság és biztonság hamis dilemmáját mutatja be.
  • A Közösségi háló az új tőkés típust, a bosszúból világot építő IT-vezért állítja középpontba, akinek algoritmusa az aktivitást, nem az igazságot díjazza.
  • A Mad Max – A harag útja a nosztalgiahullám katalizátora, de kiiktatja a felnőtt dimenziókat; a látvány háttérbe szorítja a történetmesélést.
  • „A történelmet valójában nem a győztesek írják, hanem a túlélők.” – Csunderlik Péter

  • A Spotlight a szerkesztett sajtó ideálját és a homogén rendszerek természetét mutatja be, ahol a változáshoz egy teljesen kívülálló személy megjelenése szükséges.
  • A Préri urai modern westernje a 2008-as válság által megnyomorított texasi szavazóbázist ábrázolja, ahol a túlélés egyetlen módja a bűnözés lett.
  • A Tűnj el! a liberális felső középosztály demonstratív toleranciája mögötti rasszizmust leplezi le thrillerbe csomagolva.
  • A Joker a társadalmi összeomlás pszichopatológiáját rajzolja meg, ahol a főhős saját alteregója is kizsákmányolja, és a forradalom nem új kezdet, hanem végállomás.
Részletes összefoglaló megjelenítése

A 2010-es évek filmtermésének átfogó keretei

A műsorvezető, Csunderlik Péter (történész), Laska Pál (forgatókönyvíró) és Balázsi István (a műsor „ideológusa”) a 2010-es évek azon filmjeit vették sorra, amelyek szerintük a korszellemet tükrözik — nem feltétlenül a legjobbak, hanem a „legerősebbek” abban az értelemben, hogy a korszak égető problémáit jelenítik meg, vagy maguk is kortünetként értelmezhetők.

A beszélgetés egyik alaptézise, hogy a popkulturális emlékezet 30 éves ciklusokban működik, így a 2010-es években a 80-as évek nosztalgiája dominált — nemcsak a filmekben (újrahasznosított brandek, folytatások, remake-ek), hanem a politikában is (Donald Trump elnökké válása). Erre a keretre utal a Vissza a jövőbe II. poénja is, ahol 2015-ben a Cápa 19-et játsszák a mozikban.

„Itt van feketén fehéren, illetve színesben.” – Csunderlik Péter a 2015-ös jóslat beteljesüléséről *

A 2000-es évek közepétől a streaming (Netflix) térnyerése és az írók tévésorozatokba (showrunneri pozíciókba) áramlása ínséges helyzetet teremtett Hollywoodban. A forgatókönyvírók hiánya miatt a stúdiók kényszerből nyúltak a „családi ezüsthöz”: a 80-as évek bejáratott brandjeihez.

„A forgatókönyvíró hiánya az olyan, mint az alaplé a gasztronómiában. Egy erkölcsi kérdés, hogy milyen a minősége.” – Laska Pál *

A nézői célközönség életkora drasztikusan lecsökkent, így a filmek egyre inkább a kamaszok igényeihez igazodtak, ami a karakterek felnőttes dimenzióinak (házasság, apaság) kiiktatásához vezetett.

Szellemíró (The Ghost Writer, 2010) – Politikai thriller és Amerika-kritika

A Roman Polanski rendezte film Robert Harris regényéből készült. Alaphelyzete: egy szellemírót (Ewan McGregor) szerződtetnek egy volt brit miniszterelnök, Adam Lang (Pierce Brosnan) memoárjának megírására, miután az előző író rejtélyes körülmények között meghal.

A történet konspirációs állítása: Adam Lang — aki Tony Blair alakját idézi — egy egyetemistaként csak csajozni akaró, színjátszókörös playboy, akit a CIA beszervezett. Sikeres, sármos politikusként alvó ügynökké vált, akit a megfelelő pillanatban aktiváltak, most pedig már terhessé vált a rendszer számára. A film azt a kérdést feszegeti, hogy a „playboy miniszterelnök” miért támogatta az iraki háborút, miközben ezzel saját népszerűségét rombolta.

Az alkotás Polanski Amerikával kapcsolatos sérelmeit is tükrözi: a rendező az Egyesült Államokba nem léphetett be a nemi erőszak botránya miatt, míg Adam Lang pont az USA-ban talál menedéket a nemzetközi bíróság elől. A film a 2001 utáni Amerika-kritikát sűríti magába: az unipoláris világ megszűnt, nyilvánosságra kerültek az iraki visszaélések (Abu Ghraib, Guantánamo).

A résztvevők kiemelték a film klausztrofób térdrámáját: a szereplők izolált helyszínen, IKEA-szerűen bolyonganak, mindenhová kártyával lépnek be, autóikban GPS van — ez a 21. század elejének biztonsági mániáját és szabadságvesztését jeleníti meg. A film szerint a szabadság és biztonság szembeállítása hamis dilemma.

„A történelmet valójában nem a győztesek írják, hanem a túlélők.” – Csunderlik Péter *

Közösségi háló (The Social Network, 2010) – Az IT-vezérek felemelkedése

David Fincher filmje a Facebook születését és alapítója, Mark Zuckerberg figuráját mutatja be. Aaron Sorkin forgatókönyve egy per előkészítésének keretébe ágyazva, visszatekintésekben tárja fel a történteket.

A film a 2010-es évek új tőkés típusát, az IT-vezért állítja középpontba — aki nem tárgyi javakat termel, hanem „világokat épít” és „összeköti az embereket”. Az alkotók szerint Zuckerberg karaktere azért félelmetes, mert nem kapzsiság vagy hatalomvágy hajtja, hanem egy absztrakt rendszer iránti megszállottság — és az, hogy bizonyítson a lánynak, aki az elején kidobta.

„A Facebook ötlete egy gyakorlatilag egy bosszúprojektből jön létre, hogy egy szakítással születik meg a Facebook ötlete, annak a Facebooknak az ötlete, aminek a lényege az, hogy az embereket összekössük.” – Csunderlik Péter *

Sorkin — aki saját bevallása szerint egy hónap után törölte magát a Facebookról — a Zuckerberg és Steve Jobs (2013-as film) közötti különbséget is kidolgozta: Jobs egy „true fickó”, aki szemből támad, míg Zuckerberg egy „sunyi, méregzett gombostűvel szurkáló” figura, aki mire visszajössz az ebédből, kitakaríttatja az íróasztalod.

A beszélgetésben elhangzott: a Facebook algoritmusa nem az igazságot, hanem az aktivitást díjazza, ezzel szétszakítva a társadalmakat és kinyírva komplett szektorokat (pl. a hagyományos sajtót). Ajánlották Pető Péter Gyilkoslájkok című könyvét, amely szerint a Facebook nagyobb ellensége a magyar sajtószabadságnak, mint Orbán Viktor.

Mad Max – A harag útja (Mad Max: Fury Road, 2015) – A nosztalgiahullám katalizátora és a kamaszközönségnek gyártott mozi

George Miller visszatérése a saját univerzumába a 80-as évek feltámasztásának egyik legnagyobb katalizátora volt. A filmre azonban a résztvevők kritikusan tekintettek:

  • Míg az első Mad Max (1979) egy férjről, apáról és rendőrről szólt, aki mindhárom identitását elveszítve őrül bele a bosszúba, a 2015-ös film kiiktatja a felnőtt élet dimenzióit, hogy a kamasz közönség könnyebben azonosulhasson a főhőssel. Max figurájáról semmit nem tudunk meg.
  • A látvány és a „cool” megjelenés háttérbe szorítja a karaktereket és a történetmesélést.
  • Tom Hardy alakítását — aki „morcosan néz, viszont cool” — az egyik beszélgetőpartner úgy jellemezte, hogy Rékasi Károly is eljátszhatta volna vasálarcban.

„Amikor egy Mad Max filmben nem jelenik meg MadMax, az sikertelen.” – Csunderlik Péter a Furiosa-spinoff kudarcáról *

Ugyanakkor a film feminista olvasata (Max megmenti a nőket a patriarchális társadalomtól) és a test-lélek kizsákmányolhatóságának ábrázolása is szóba került. A résztvevők szerint ez a film már annak a trendnek a terméke, ahol a forgatókönyv kevésbé fontos, mint a látvány, és egyre inkább elveszik az emberi dimenzió a mozifilmekből.

A Marsi (The Martian, 2015) – A tudományba vetett optimizmus és a kínai szál

Ridley Scott filmje — Matt Damon főszereplésével — a korszak cinizmusával szemben üdítően optimista alkotás. A Marson felejtett űrhajós (akit humora és találékonysága tart életben, például krumplit termeszt a marsi talajban) története a tudományba vetett hitet és a felvilágosult ember képét közvetíti.

„Ez a film az a fajta nosztalgikus érzés, amikor még a Mars kérdés arról szólt, hogy az ember a teremtés koronája, megnézi, mi van a Marson — ma meg arról, hogy van-e lítium, és nehogy a kínaiak előbb érjenek oda.” – Csunderlik Péter *

A film kapcsán a beszélgetők kiemelték azt az új hollywoodi tendenciát, hogy a költségvetések mögött megjelenő kínai pénz miatt a kínai szál kötelező elemmé vált: a Gravitáció, az Érkezés, a Transformers és a Tűzgyűrű mind tartalmazzák azt az üzenetet, hogy Kína nélkül nincs siker. Az alkotók szerint ez a gyakorlat komoly öncenzúrához vezet: ma már lehetetlen lenne olyan filmet készíteni, mint a Hét év Tibetben.

Spotlight – A nyomozás részletei (Spotlight, 2015) – Oknyomozó újságírás és a homogén rendszerek természete

A Boston Globe oknyomozó csapatának története, amely a katolikus egyház gyermekmolesztálási botrányait tárta fel — végül több mint 600 esethez vezetve. A film a hagyományos, szerkesztett sajtó ideálját mutatja be, ami a Facebook dezinformációs hírfolyamával szemben háromszor-négyszer ellenőrzi az információkat, mielőtt közölné azokat.

„Ez a film sokkal többről szól, mint a sajtó állapotáról. Ez a homogén rendszereknek a természetéről szól.” – Csunderlik Péter *

A Boston Globe szerkesztősége egy ír-katolikus, homogén közeg, ahol a bezárkózás és a fásultság természetes. Csak akkor indul be a változás, amikor megjelenik egy kívülálló, egy zsidó főszerkesztő, aki nőtlen, és még a baseballt sem szereti — Bostonban ez extrém sport. A film azt is bemutatja, ahogy az elkövetők (papok) a bűntudat és a titokzatosság mechanizmusát kihasználva hálózzák be az áldozatokat: először pornófilmet mutatnak a gyereknek, aki ezután már magát is bűnösnek érzi, és nem mer beszélni.

A 2016-os Oscar-győzelmet (a Visszatérő elől vitte el a legjobb film díját) az egyik beszélgető azzal magyarázta, hogy a Filmakadémia tagjai magukra ismertek: Hollywoodban is hasonló abúzusok közepette lehet eljutni bizonyos pozíciókba.

Balázsi István a kelta mitológiával vonta párhuzamba a botrányt: a gyerekrabló kobold király figurája köszön vissza a papbácsikban, akik „elviszik a gyerekeket és ők is kobolddá teszik, megrontóvá teszik” — ez egy örök, nehezen megszakítható láncolat.

A nagy dobás (The Big Short, 2015) – A 2008-as válság közérthetően és formabontóan

Adam McKay filmje — korábban vígjátékrendezőként ismert — a 2008-as pénzügyi válság kialakulását dolgozza fel üdítően friss formanyelvvel, amit az egyik résztvevő „Hollywood Bertolt Brechtjének” nevezett. McKay későbbi filmjeiben (Alelnök, Ne nézz fel) ugyanez a forma önismétlővé vált.

„A Wall Street farkasa arra épít, hogy a túlzások bemutatásának továbbra is van drámai hatása. Nincs. A 21. században a túlzások ábrázolásának nincs drámai hatása.” – Csunderlik Péter *

A film a felelőtlenség kultúráját mutatja be: a pénzügyi szektor azt az üzenetet küldte, hogy ha ittasan beülsz a volán mögé, Forma 1 pilóta is lehetsz, van benned egy Senna vagy egy Schumacher. A deregluáció következtében megjelent junk bondokkal és bonyolult pénzügyi termékekkel hitegették az embereket — a termékek szándékosan voltak bonyolultak, hogy az ügyfél ne értse meg őket.

A film morális dilemmát állít a néző elé: a főhősök (akik shortolnak, tehát a válságra fogadnak) győzelmét szurkoljuk végig, miközben tudjuk, hogy ha ők nyernek, emberek milliói vesztik el a munkájukat és a házukat.

„Az alja konkrétan szarból épült, és aztán be is dőlt.” – Laska Pál a jelzálogpiramisról *

Préri urai (Hell or High Water, 2016) – Texas és a válság modern westernje

Taylor Sheridan forgatókönyve (aki később a Yellowstone és Az olajügynök című sorozatokat is jegyzi) visszahozta a cowboy figurát az amerikai filmbe, de egészen új megvilágításban. A történet szerint két fivér azért kezd bankot rabolni, hogy visszafizessék ugyanannak a banknak a jelzálogát, amely el akarja venni a házukat.

A 90-es években a texasi figurák még „büdös lábú, kötekedő, erőszakoló white trashként” voltak ábrázolva (Thelma és Louise), itt viszont ugyanezek az emberek nem ellenszenvesek, hanem szánalmasak — a néző szánja őket.

A film megmutatja, hogy Texas, a korlátlan szabadpiac (republikánus érték) fellegvára, saját szavazóbázisát nyomorította meg a válságban. A középnyugaton majdnem egymillió ember vesztette el a munkáját. A vidéki Amerikában a túlélés egyetlen módja a bűnözés lett.

A film egyik legerősebb jelenete: Jeff Bridges (a nyugdíjba vonuló Ranger) hiába kérdezgeti a helyieket, azok nem azonosítják az elkövetőket — mert azt a bankot rabolták ki, ami őket is megnyomorította. Egy másik jelenetben a fiatalabb testvér bemegy kifizetni a jelzálogot, és a banki alkalmazott döbbenten, „gyöngyöző homlokkal” nézi, hogy ez a rongyos inges fickó képes volt előteremteni a pénzt.

Tűnj el! (Get Out, 2017) – A felső középosztály rasszizmusa thrillerbe csomagolva

Jordan Peele rendező (aki komikusként kezdte a Key & Peele duóban) Ira Levin Stepfordi feleségek című regényének mintájára egy olyan horrort készített, amely a liberális, felső középosztály rasszizmusát mutatja be.

A történet: egy fekete férfi elmegy fehér barátnője Connecticut-i szüleihez, ahol a család és baráti körük folyamatosan társadalmi szignálozással próbálja bizonyítani elfogadását — „bárcsak harmadszor is megszavazhattam volna Barack Obamát”, „milyen jók az izmaid, a feketék a legjobbak”. A helyzet fokozatosan rémálommá válik, amikor kiderül, hogy a fekete férfit testrészenként, alkatrészenként szeretnék „hasznosítani”.

„Mintha Spike Lee és a fekete öntudatos film találkozott volna Roman Polanski thriller-világával, megcsavarva egy kis tarantinós, poénos elemmel” – Csunderlik Péter *

A film bemutatja a demonstratívan toleráns közeg kettősségét: „amikor valaki Kapitány István-i mosollyal kezd neked dicsérgetni, akkor mindig hátrabb lépsz, hogy mi a francot akar tőlem”. A legnagyobb dicséret, „hogy feketeként már majdnem olyan vagy, mint egy fehér”, valójában nem dicséret. A folyamatos hízelgés annyira nyomasztóvá válik, hogy szinte felszabadulás, amikor a szemét akarják kioperálni.

Fekete Párduc (Black Panther, 2018) – A Marvel univerzumgyártásának kritikája

A Marvel Studios üzleti modelljét — ahol „egy film nem film, hanem bérlet” — a résztvevők élesen bírálták. A 2008-ban induló, különállónak tűnő franchise-ok egymásba sodródnak, és a nézőnek 15 filmet kell megnéznie ahhoz, hogy értse az egészet.

„Egy film nem film. Tehát öreg, nem jegyet fogsz venni, hanem bérletet.” – Csunderlik Péter *

A Marvel-pénzügyi konstrukciót ráadásul a Merrill Lynch, a 2008-as válság egyik főbűnöse dolgozta ki.

A Fekete Párduc kapcsán a beszélgetők kiemelték Wakanda problémáját: egy szupertechnológiával (vibránium) rendelkező afrikai ország eltitkolja gazdagságát, nehogy migránsok jöjjenek. Eközben — szemben Frantz Fanon A föld rabjai című művében megfogalmazottakkal — semmit nem tesz a világ szegényeiért. A film az izolacionizmus versus intervencionizmus dilemmáját jeleníti meg, ami akár Martin Luther King és Malcolm X hozzáállásának ellentétére is leképezhető.

A vita itt megosztotta a résztvevőket: Laska Pál védte a filmet, hangsúlyozva annak generációs traumákkal, apák és fiúk kapcsolatával, valamint a vezetői felelősséggel kapcsolatos mélységeit.

Joker (2019) – A társadalmi összeomlás pszichopatológiája

Todd Phillips filmje (a Másnaposok rendezőjétől) a 2008-as válság következményeit — munkanélküliség, szociális összeomlás — a 80-as évek New Yorkjába visszavetítve mutatja be, a Reagan-korszak neokonzervatív politikájának következményeként. A DC a bukott multiverzum-építési kísérlet után tudatos döntést hozott: visszaállítja az önálló, saját lábán megálló film gyakorlatát, és a 70-es évek amerikai filmművészetéhez, Martin Scorsese világához nyúl (Taxisofőr, A komédia királya).

A film Arthur Fleck (Joaquin Phoenix) leépülésének patologikus folyamatát követi végig: gyermekkori traumák (radiátorhoz kötözték, éheztették, verték), a társadalom általi semmibevétel, majd a saját magából kiszült Joker személyiség általi kizsákmányoltság. A legfájdalmasabb pont: Joker lesz a sztár, Arthur pedig begyűjti a következményeket — mindig a rendszer legalján marad, még a saját alteregója is kizsákmányolja.

„A forradalom az mindig vég, nem új kezdet, az egy végállomás.” – Balázsi István *

A résztvevők hangsúlyozták: a filmet sokan félreértették forradalmi felhívásként, holott az valójában arról szól, mi történik, amikor a csalódottság és kilátástalanság elér egy kritikus tömeget, és már nincs más út, csak lefelé. Ez a „minél rosszabb, annál jobb” logikája.

A magyarországi párhuzamok is szóba kerültek: a 2008-ban bezárt Lipótmező (Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet), ahonnan rengeteg beteget eresztettek az utcára, szemlélteti a szociális intézmények leépítésének következményeit.

Utóvita: Ki a legjobb Joker?

A közönség bevonásával a résztvevők összevetették a különböző Joker-ábrázolásokat:

  • Jack Nicholson (Tim Burton filmje, magyar hangja Sinkó László): a csibész maffiózó, „stílusos”, akivel a bárpultnál sörözni lenne jó — de egyes vélemények szerint túlságosan „kisstílű”, nincsenek nagyobb ambíciói.
  • Heath Ledger (Christopher Nolan filmje): a káoszból élő, a képregényekhez legközelebb álló Joker, aki „a káoszban él, és csakis a káosz az, ami neki életet ad”.
  • Joaquin Phoenix: egy szétesett, diszfunkcionális figura, akinek még egy pirítós elkészítéséhez sincs elég tartaléka — épp ezért nem is lehetett volna egy összefonódó univerzumba beilleszteni.
  • Jared Leto: a résztvevők szerint katasztrofális ábrázolás, „csak nőket tud jól játszani”.
  • Ben Affleck Batmanjéről megjegyezték: annyira jellegzetes a „segge”, hogy Bruce Wayne-ként és Batman-ként is fel kellett volna ismerniük.

A közönségből elhangzott az a vélemény is, hogy minden generációnak megvan a maga Jokere, ahogy a Shakespeare-daraboknak vagy a Harry Potternek is.

„Ki a legjobb joker? Szerintem minden joker-ábrázolás valid, és annak a filmnek a lehető legmegfelelőbb.” – Laska Pál *

A sorozat jövője

A beszélgetés a Régen minden jobb volt sorozat keretében zajlott, ahol a résztvevők bejelentették: a 2010-es évek filmjeit listázó adás után június 19-én a 60-as évek filmjeivel zárják a szezont, ősszel pedig „valami teljesen mással” térnek vissza.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]A forgatókönyvíró hiánya az olyan, mint az alaplé a gasztronómiában.

[00:00:02]Egy erkölcsi kérdés, hogy milyen a minősége.

[00:00:06]A popkulturális emlékezet 30 éves ciklusokban dolgozik, ami azt jelenti, hogy a nosztalgia az mindig ennyi időt szeretne visszamenni a múltban.

[00:00:13]Ugye ahogy ez történt a Visszajövőbe című filmben is, a visszajövőbe második részében van az a poén, hogy a Marti McF jövőben 2015-ben áll a az utcán és egy ilyen nagy műcápa próbálja őt bekapni és ott van a háttérben, hogy cápa 19 és már a Spilvernek a fia rendezte meg minden.

[00:00:32]Itt van feketén fehér, illetve színesben.

[00:00:35]A történelem úgy is ítél, mondjuk a 2016-os ilyen csajos szellemirtó krimék fölött, akik szerintem a hatalomban segítették Donald Trumpot.

[00:00:41]amerikai férfiak 10 milliói, de lehet, hogy nők is gondolták azt, hogy ezt már nem.

[00:00:48]Tehát ezt már nem.

[00:00:49]Egy film nem film.

[00:00:49]Tehát öreg, nem jegyet fogsz venni, hanem bérletet.

[00:01:00]Szervusztok, jó estét.

[00:01:00]Ez a régen minden jobb volt hátrafelé nyilozó történelmi popkulturális műsornak az Inga rendezvénysorozatából az aktuális alkalma, ahol magam, vagyis Csundelik Péter szakmám szerint történész, Laska Pál forgatókönyíró, [taps] valamint Balázsi István műsorunk ideológusa.

[00:01:24]Szép jó napot.

[00:01:26][taps] [horkantás] Ezúttal a 2010-es évek legerősebb fémjéről fogunk beszélgetni.

[00:01:32]Hát most kicsit magamhoz véve az ideológiai tiszt szerepét ugye el kell mondanunk megint, hogy a legerősebb a mi értelmezésünkben az egyfajta szellemtörténeti kategória.

[00:01:46]Vagyis olyan filmekről fogunk beszélgetni, amelyek valamilyen úton, módon visszaadják, hogy mi volt az adott korszellem.

[00:01:51]az adott korszaknak vagy valami égető problémájával foglalkoznak, vagy kor és kortünetként jelentkeznek.

[00:02:01]Ilyen értelemben például az újabb és újabb remékek.

[00:02:04]Tehát én próbálom majd visszafogni magam, hogy ne újabb és újabb vádbeszédeket tartsak, és ne citáljam egy ilyen popkulturális Nürnbergi ítélőszék elé azokat az alkotókat, akik nem törődve azzal, hogy vannak egyébként szerzők, újra és újra csak a tutit akarják látni a színpadon, mert biztos profitra törekednek, és ezért csak remakeekben gondolkoznak, vagy valamilyen univerzumban valami képregényfilmeket készítetnek el, És én tényleg próbálom visszafogni magam.

[00:02:37][nevetés] Ne nem ma este ne nem magamra locsolom.

[00:02:41]Nem, nem.

[00:02:41]Ma este fogom ö ö a vád a nagy vádbeszédet tartani, mert a történelem úgy is ítél, mondjuk a 2016-os ilyen csajos szellemirtó krimék fölött, akik szerintem a hatalomban segítették Donald Trumpot, mert kábé így a amerikai férfiak 10 milliói, de lehet, hogy nők is gondolták azt, hogy ezt már nem, tehát ezt már nem.

[00:03:06]Húzzunk egy határt eddig és ne tovább, ahogy szoktát Donald Trump maga is kiborult, hogy Harrison Ford nélküli Indiana Jones.

[00:03:14]Hát figyelj, igazából nem a horbuzi szorossal meg Kína felemelkedésével kell foglalni, hanem a kardinális, az emberiség sorsát valóban befolyásoló kérdésekkel, hogy ki játszhatja el Harisonfort helyett Indiana Jones-t többek között, és ez már elnöki hatáskör.

[00:03:26]Hát ha lényeges kérdésekkel foglalkoznának, akkor alkotmányt is módosítanának, hogy egy újabb ciklus jusson Trumpnak, hogy visszaadja Hollywoodnak a régi becsületét.

[00:03:36]Hát figyelj, ugye ugye Mel Gibeson az már ilyen valamiféle nagykövetté vált Trump mellett valamiféle hollywoodi kulturális nagykövetként.

[00:03:42]Aztán azóta nem olyan, mintogy egy nagyon szép ner pozíció.

[00:03:47]Így így jól hangzik, de nem tudjuk, hogy mi van mögötte.

[00:03:49]Hát hát ő inkább ilyen kiskövetlett.

[00:03:51]Jó és megtalálhatatlan.

[00:03:52]előrejelzem, hogy én nem látom történelmi előrelépésnek, amikor Melgépzont Tom Hardy váltja, de majd fogunk ezzel foglalkozni, ezzel a problematikával.

[00:04:01]Várjál még [horkantás] egy picit.

[00:04:03]Én azért megkeretezném, hogyha megeng megengeded.

[00:04:04]A korszak leírásához szervesen hozzátartozik.

[00:04:07]Ugye azért nekünk azért mi azért dolgoz dolgunknak érezzük régóta, hogy azért mindenféle formulákat keresünk, ilyen visszatérő kulturális formulákat keresünk és találjunk a popkultúra fejlődésében.

[00:04:20]És ezúttal is megtaláltuk ezt a formulát, illetve megtaláltuk már korábban, amikor a 80-as évekről beszélgettünk.

[00:04:27]Itt nem tudom hányan voltak itt, vagy hányan nézték vissza, de ott már megállapítottuk, hogy alapvetően a popkulturális emlékezet 30 éves ciklusokban dolgozik, ami azt jelenti, hogy a nosztalgia az mindig ennyi időt szeretne visszamenni a múltban, ugye ahogy ez történt a visszajövőbe című filmben is, hogy az 80-as évekből az 50-es években vágytak vissza, és a 80-as években nagyon sokszor látjuk visszaköszönni az 50-es évek nosz formavilágát, azt a fajta hamis békeat, ami ami azt a korszak szakot jellemezte.

[00:04:59]És ahogy forgattam és nézegettem így a 2010-es éveket, ugye ez a 30 éves ciklus megint pont letelt a 80-as évektől számítva, és megint érvényesülni kezdett ez a ez a képlet.

[00:05:10]Egyre másra jöttek vissza a 2010-es években azok a brendek amelyeket a 80-as években szültek meg.

[00:05:19]Ennek egyébként nem csak profitége, ahogy te fölvezetted az oka, ez ezek részben kényszerből is szültek meg.

[00:05:27]Hogy ez milyen kényszerből, azt majd ki fogom fejteni, hogyha odaértünk.

[00:05:32]De nem csak a popkultúrában jelent meg a a 80-as éveknek egy ilyen nagyon erős igénye, hanem a politikában is.

[00:05:36]Hát a az elnöki székbe a 80-as évek egyik legismertebb és legmegosztóbb ikonját ültették, Donald Trumpot.

[00:05:43]Tehát tehát visszajött a 80-as évek.

[00:05:46]Alapvetően ez volt a az a az a az a megállapítás, amiből nekünk ki kellett indulnunk.

[00:05:53]És egyébként a nem is egy konkrét filmnek, de egy műfajnak az újrahasznosítása első filmünk a Szellemíró 2010-ből román polensz kialkotása, ami hát azért nem olyan igazi hollywoodi film, mivel akárcsak a szellemíró című filmnek a brit miniszterelnöke, aki menekül a nemzetközi bíróság elől, és több országban nem teheti be a lábát.

[00:06:12]Hát Román Palánskim mondjuk az Egyesült Államokba nem lépett be.

[00:06:15]a nemi erőszak botránya miatt, és azóta mondjuk Franciaországban alkot.

[00:06:20]Na most [horkantás] hát lényegében a Román Polanski, aki Robert Harrisnek a krimijét dolgozta fel, és egy nagyon remek polskis film, azért alapvetően ez az 70-es évek 70-es évek végi LNG, Pakula Brian de Palmai politikai krimik, paradonia thrillereknek egy újra hasznosítása, nem?

[00:06:42]Pali, igen.

[00:06:43]Még egy mondattal visszautalnék így a keretre.

[00:06:45]hogy magára a filmtörténetre nagyon nagy hatással volt az, hogy egyszerűen kevesebb forgatókönyvíró lett, mert ők elmentek a tévébe, ahol showrunnerek lehettek, teljes kontrollt tudtak gyakorolni a saját művett, míg ugye a filmeknél ezért ilyen íróhiány lépett fel.

[00:07:06]És hát ugye a forgatókönyv író hiánya az olyan, mint az alaplé a gasztronómiában.

[00:07:11]Egy erkölcsi kérdés, hogy milyen a minősége.

[00:07:15]Íróhiány.

[00:07:15]Tehát az eldobsz egy követ Los Angelesbe és egy író fejére esik.

[00:07:19]Hát többek között ez a probléma.

[00:07:19]Tehát itt a minőségi Értem, értem.

[00:07:23]Itt itt a minőség a fő probléma.

[00:07:23]És ö és például ezért alakult sok minden úgy, ahogy visszatérve a szellemíróra, hogy itt is tulajdonképpen egy ilyen ugye maga az írói minőség, az hogy egy írónak mi a feladata, egy ilyen jancsói kérdés, mit tehet az értelmiség a hatalom udvarában és hogy azt tudom megisza a viszkét.

[00:07:52]A nyilván, nyilván.

[00:07:55]És hát most nem akarok ide Bayer Zsoltozni az asztalra egyet az írástudók árulásával és Julien Bendával, de hogy de hogy az a belső lázadás egy írónál, hogy nem ír, nem az az lustaság.

[00:08:07]Tehát, hogy ö hogy egész egyszerűen ez a nem feltétlenül, tehát maga a hatalom birtokosai nem feltétlenül egy ilyen tudományos elefántcsontorolba vonulnak vissza, hanem egy ilyen szürke vasbeton Hitlerába.

[00:08:24]Gyakorlatilag én magát ezt a filmet kettő felől közelítem meg, tehát azon túl, hogy egy poénokat lelőnénk, ugye alapvetően abból a kérdésből indul ki, mind a Robert Harris Creamy, mind a polsky film, hogy miért van az, hogy Tony Blair, aki egy időben a legsikeresebb Playboy miniszterelnök volt, imádták.

[00:08:45]valamiért beleállt az iraki háborúba, és úgy támogatja az iraki háborút, újkor csapatokat Irakba, ugye ifjiabb George Bush mellett, az ő szövetségeseként, hogy rombolja a saját népszerűségét, és a lébőr annyira belebukik, hogy mennyi 17-16 évnek kellett elternie még ugye hatalomba egyébként visszajutattak.

[00:09:06]Megsemmisült, lényegében átmenteg a munkáspárt.

[00:09:07]És fölmerül a kérdés, hogy miért?

[00:09:09]És a filmnek hát az a konspirációs állítása, hogy miért van az, hogy ez a Playboy miniszterelnök, aki itt egyetemistaként csak csajozni akart, meg a szíjátszókörben igazából csak azért színészkedett, hogy csajozhasson, meg még csajozni akart, valamiért egyszer csak a léborbe belép és kampányol, mi lehet ennek az oka, és megtaláljuk azt a konteót, hogy lehetséges, hogy a CIA beszervezte és a CIA fölépíti fölépít egy sikeres, playboyszerű, sármos a KB- Britanniának megfelelő politikust, hogy aztán a alvó ügynököt tulajdonképpen, akit majd a megfelelő pillanatban tudnak használni.

[00:09:48]És ugye aki már ugye miután kilépett a hatalomból egy picit egy inkább terhes lesz, tehát már a feleségein is érződik az, hogy ő már kifelé törekszik ebből a kapcsolatból, csak valamit ezzel a pogyásszal kezdeni kell, hiszen már nem hasznos.

[00:10:02]És hát a hogy a filmbeli Pier Brosson által alakított Adam Lang ex-miniszterelnököt megnézzük, akinek van egy Adam Leng foundationje, ami éc klímaváltozás, jó pénzért tart, nem tudom én, mondjuk olajselkektől 50000 dolláros óradí tart egy előadást a globális klímaválság megoldás.

[00:10:23]tanácsadás afrikai diktátoroknak, de frankón, tehát ő egyébként vastagon fog a partnertól, amit mondtál, hogy az ilyen Playboy politikusoknak ő egy ilyen visszatérő vád velük kapcsolatban, hogy üres fejűek, tehát nyilván az az egyetlen tulajdonságuk, hogy jól néznek ki.

[00:10:41]Innentől fogva biztosan valakiknek a bábja.

[00:10:43]Tehát ez a ez a gondolati láncolat ez egyébként már Ronald régen óta őt is megtalálták ezzel, hogy tulajdonképpen, ami egyébként ő ő maga be is bizonyított, hogy a Wall Street embere, de ez Tony Blairt is megérintette ez a vád, és minden olyan politikust, aki így a a keleténél jobban nézett ki a színpadon.

[00:10:59]A film történet szerint hát egy memoárt akar kiadni.

[00:11:02]10 millió dolláros ugye sikerdíjat ugye ígérnek neki, szerződést kötnek vele, csak hát az a szellemíró magyar szóval egyébként négernek nevezik ugye azt az írót, csak hát ez ugye politikailag inkorrekt lett a film bemutatásak idejére, úgyhogy szellemíróként fordították, bár addig ez a kifejezés nem igazán létezett Magyarországon.

[00:11:23]Bár a mai műsorban még elő fog fordulni egy párszor.

[00:11:27]Na most ugye meghal az előző író, akinek meg kéne írnia az önéletrajzot, és hát leszerződtetik ezt a szörröstük profit, akit jön McGregor játszik, akinek a hűtőszekrényében csak egy üveg vodka van, bármit bárkinek megír, és akkor itt jön az, hogy van ez a hogy alapvetően ez a tényleg ez a bárkit bármit bárkinek bármit megíró pali, és akkor [nevetés] egyszer csak és egyszer csak szembesül azzal, hogy milyen figurának kell megírni az illetrajzát, mi ez a sötét múlt.

[00:11:56]Vajon lehetséges, hogy nem baleset áldozata lett az előző életrajzíros?

[00:12:01]Elkezd nyomozni.

[00:12:03]Ugye ez ebbe azért lássuk bele megint ebbe a történetszövészbe is Polansinak a az Amerikával kapcsolatos ellenérzéseit.

[00:12:09]Tehát ugye azt nagyon jól mondtad, hogy igen, ez ez az Adam Lang, ez egy roma polanszki alterego, hiszen viszont inversben, tehát ugye Polanski az Egyesült Államokban megüzenték neki, hogy ha megjelenik a reptéren, azonnal le fogják tartóztatni.

[00:12:21]Adam Blang viszont sehol máshol nincs biztonságban, mint az Egyesült Államokban, de alapvetően a dilemma az nagyon az nagyon hasonló, hogy miért kellett a Polanskinak ezt beletenni, ezt a ezt a motívumot, az a szerintem az abban jelenik meg, hogy ő már megérezte azt, hogy a hagyományos thriller keretek nem alkalmasak arra, hogy a néz, hogy a közönségnek a a figyelmét megragadjuk, ezért az aktuál politikai energiákat is belekellettek ennek a ennek a ennek a filmnek a hajtóművébe hajtani.

[00:12:54]És mi voltak az akkor az annak a korszaknak a a leguralkodóbb életérzése?

[00:13:00]Hát az Amerika kritika.

[00:13:00]Ugye 2001 után az Egyesült Államok Nimbusza elő erősen megkopott.

[00:13:06]Tehát nem csak a az iraki miss misszió 2003 után inkáb 2003 után bocsánat inkább így, mert 2001 és 3 között inkább a szolidaritás igazad van.

[00:13:15]De ugye a konkurenshatalmak, ugye Kína, India és Oroszország magára találása, illetve felemelkedése megszüntette az unipoláris világot, és nyilvánosságra kerültek az iraki disznóságok, ugye az abugrai börtöntől kezdve a Guantanamát, és kialakult a világban egy amerika ellenesség, és az Polanszki egyszerűen ezeket az energiákat behajtotta a filmbe.

[00:13:37]Ö, és hogy és ezek összeadódtak még plusz azzal az energiával, ami ami Polansinak a térdramaturgiáját.

[00:13:45]Tehát az egész film úgy néz ki, tehát egy ilyen klausztrofób, eleve egy ilyen izol egy zárt, izolált helyszínen játszódik, mint szinte minden polsky film, de ahogy bolyonganak ezek a figurák ebben az épületben, az olyan, mint amikor tudod, amikor amikor eltévedünk az IKEÁban, tudod, így megyünk körbe-körbe, pedig csak ki akartunk menni egy hotdogot enni, de már megint abban a konyharészlegben vagyunk, és ott áll egy ember, akivel nem akartunk találkozni.

[00:14:12]Ez a film tele van ilyenekkel, és a figurák, hogyha megnézed, nem belépnek egyik helyről a másikra, hanem beléptetik őket.

[00:14:19]Tehát minden minden ajtóhoz van egy kártya, minden autóban van egy GPS.

[00:14:24]Azt a fajta klausztrofóbiát, ami a 21.

[00:14:27]század elejére elkezdődött tömegessé válni.

[00:14:31]Tehát az, hogy kimész a reptérre, és gyakorlatilag mintha egy mini diktatúrába léptél volna be, és a személyzet minden mozdulatodban egy ilyen potenciális terror cselekményt vél felfedezni, ezek szépen bele vannak hajtva a filmbe, és ettől működik ilyen erősen ez a film, hogy egyrészt tökéletes thriller, máspedig másfelől pedig nagyon megfogja a korszakot.

[00:14:52]És akár csak, hogy lekerekítsem ezt a filmet, amit mindenkinek ajánlunk megnézésre.

[00:14:58]Ugye amikor Adam Leng ellen az egykori szövetségesei volt külügyminiszter, mások ugye vallanak rá a Nemzetközi bíróság elindul az eljárás ugye Pierce Brossnan Edemlenként kirohan, hogy itt vannak azok akik ugye most ítélkeznek fölöttem, hogy a terror elleni háborúban miken, miképpen kínóztuk ugye a a terroristákat.

[00:15:17]Ezek az emberek, hogyha választhatnák aközött, hogy a reptéren ugye két kapu van, az egyiken akárki felszállat a repülőgépre, a másikon pedig nagyon szigorú kontroll van.

[00:15:25]Lényegében egy fasiszta mini diktatúrán keresztül kell keresztülmenni, hogy valaki fölszállássa a gépre, akkor vajon melyiket választanák?

[00:15:32]A gyerekeiket, melyik gépre engednék föl?

[00:15:34]És megint a szabadságninak a biztonság szembeállításának hamis dilemá dilemmá.

[00:15:39]Hamis, de azért nehéz érvelni a ha amikor ott és akkor vagy, akkor nehéz érvelni a gyakorlatban, de egyébként igazad van.

[00:15:45]Tehát ez egy hamis szemelállítás.

[00:15:46]Még csak egyetlen mondat, hogy egyrészt ugye itt mindig az, hogyha narratíva és az igazság egy ilyen hatalmi mágneses térbe kerül, akkor ott mindig a narratíva fog győzni.

[00:15:58]És hát tulajdonképpen ugye ez a fontos, ugye a filmet végignézve, hogy a történelmet valójában nem a győztesek írják, hanem a túlélők.

[00:16:10]Menjünk következő filmünkre, és ez egy másik rendező Zsenek, David Finchernek a Közösségi háló című filmje, ugye a Social Network.

[00:16:18]Ez a Facebook film.

[00:16:18]És én emlékszem anno, amikor hát vala nagyon kedveltem Finchert, aztán a 2000-es évek azért nem David Fincherről szóltak, és akkor megtudtam, hogy Facebook filmet rendez, [sóhajtás] meg.

[00:16:31]Tehát, hogy na jól van, tényleg vége van ennek a figurának.

[00:16:35]És nem lájkoltad?

[00:16:38]Nem, nem.

[00:16:38]Loltam, ugye MSZP L 2010-ből ez volt a és egy milyen jó filmet kihozott ebből az alapvetően azt hittem, hogy ez egy ilyen bérmunka lesz, hogy akkor akkor tessék, akkor a fincsert mint nagy nevet megfogták, hogy rendelzel egy ilyen Zuckerberget istenítő filmet és nem milyen jó kritikus, milyen jó kis film Igen, akár az is lehetett volna, hiszen azért általában megint az a dolog érvényesült, hogy a Zsenik egy bizonyos mennyiségű film után bele Elemenekülnek zsáner műfajukba.

[00:17:08]Ez történt Fincherrel is ugye a a Pánik szoba című filmével.

[00:17:12]Ő úgy döntött, hogy akkor most egy picit ő nyújt egyet.

[00:17:16]Tehát ez ilyen ez ilyen nyújtás volt neki leginkább, sem mint alkotói folyamat.

[00:17:20]És joggal féltünk attól, hogy ez az ebből a Facebook filmből mi lesz.

[00:17:23]Szerintem csodálatos fantasztikus film született.

[00:17:25]Ö kevésbé harságy, mint a Fincher korábbi filmjei.

[00:17:31]Ö megint a Korszellem tett is tette ezt a filmet nagá.

[00:17:35]Azért a 2000-es év 2010-es évek elejére, 2000-es évek végére megjelent egy új tőkés figura.

[00:17:46]Ez az IT vezér.

[00:17:46]A mai napig is meghatározza egyébként a közéletet, egyre jobban meghatározza a közéletet ez a fajta, ez az a fajta embertípus, ez a fajta vezetőtípus, aki nem produktumot gyárt a továbbiakban, mint mondjuk az olajmilliárdos, aki olajat bán olajat bányászik, ugye a a vasút mágnás az vasútat épít.

[00:18:04]Nem, az IT milliárdos az nem, még csak nem is szoftvereket gyárt, hanem ő világokat épít, illetve bitcoint bányászik.

[00:18:12]Igen.

[00:18:12]És összeköti az embereket, és globális teret hoz létre.

[00:18:18]És de hogy milyen fogalmak vannak ezek alatt a mézesmázos szavak alatt, azt igazából pontosan tudjuk, hogy a ha megnézzük a a Facebooknak a az éves adóbevallását, vagy azt, hogy milyen pénzügyi trükkökkel igyekszenek a a fersert úgymond elkerülni.

[00:18:35]Maga az embertípus az nekem, ha megengedtek egy személyes kitérőt, én azért 25 évet töltöttem el az IT szektorban itt Magyarországon nyilván sokkal kisebb méretekben, de azért de azért futótűzszerűen terjedt ez a fajta komplexusos komplexusos önmagában szerelmes mini célzároknak az uralma.

[00:18:54]És a mai napig is egyébként ök már lecsengőben van, de a 2010-es években így minden második, tehát vidéken is már nem minden második garázsban nem borozó volt, hanem startup.

[00:19:06][nevetés] Ez azért most már lecsengőben van, tehát nyilván tisztul a piac is, de az a fajta zsezsegés, az az amikor ez a film kijött, az abszolút a ennek a ennek a folyamatnak a a zenítje környékén volt.

[00:19:20]Most Pali háromszor kéne a forgatókönyvérója ennek a filmnek.

[00:19:24]Miképpen lehet izgalmassá tenni azt, hogy itt sokszor algoritmusokról beszélnek ezek az emberek, és képleteket, ha ez a helyes szakkifejezés, rajzolgatnak a táblára?

[00:19:34]Igen.

[00:19:34]Hát tulajdonképpen pont az a Facebook film előnye, hogy nem a Facebookról szól, hanem egy mélységesen emberi dologról az, hogy utólag ugye egy ilyen per előkészítéséhez szükséges ilyen megbeszélések alkotják ugye a film gerincét, és ugye a ebből következő visszatekintések.

[00:19:58]a jogd, hogy ki milyen ötlettel járult hozzá a Facebookhoz, ki tartozik kinek és mennyivel és miért annyival, az örök kérdés.

[00:20:09]És hogy és hogy ezt ki találta ki, ezt ki lopta el, ez tényleg egy ötlet volt, vagy egy szükségszerű lépés?

[00:20:13]És ezeket a folyamatos ilyen apró hatalmi viszonyokat mutatja be Sorkin, ugye, aki saját bevallása szerint, amikor ugye megkapta ezt a munkát, regisztrálta Facebookra, használta egy hónapon keresztül, és utána úgy törölte le magát, hogy mondta, hogy soha az életbe ne kelljen ide visszajönnie.

[00:20:34]Most írja egyébként a második részét már talán most már ő is rendezi.

[00:20:39]Igen.

[00:20:39]Igen.

[00:20:39]És és egyébként az, hogy maga itt van ez a Zuckerberg karakter, aki maga megtestesült amerikai álom, aki ugye a senkiből lesz valaki úgy, hogy valójában egy ugyanolyan bunkó gík csávó, mint aki volt az elején.

[00:20:57]Neki nem kell megváltoznia azzal, hogy hogy ő egyébként milliárdokat tud csinálni.

[00:21:04]Ugye hát még 2010-ben ugye a filmplakátja az volt, hogy ki az az ember, akinek 500 millió barátja van, ugye akkor ennyi felhasználó volt a Facebookon, ma nagyjából évente törölnek ennyi profilt a Facebookról.

[00:21:19]És és tulajdonképpen ez a ugye az a félelmetes magában a karakterben is, hogy ő nem kapzsi, vagy nem akar hatalmat.

[00:21:27]ő egy ilyen absztrakt rendszer iránti megszállottság hajtja, hogy ő létre akar hozni egy ilyen embereket összekötő világrendszert is.

[00:21:37]Meg alap is bizonyítson annak a csajnak, aki kidobta őt a film elején.

[00:21:40]Meg alapvetően ugye az a Szorkin egy másik filmet is írt erről a fajta tőkésípusról, errő a fajta ugye a Steve Jobs filmet.

[00:21:48]Ö és hogyha összevesztjük ezt 2013-ban, igen, és hogyha összevesztjük ezt a két filmet, akkor ugye a Steve Jobs az egy az egy true fickó, tehát aki ugyanúgy az a torkodba szúrja a kést, hogyha nem tetszik neki az, amit csináltál.

[00:22:01]A Zuckerberg viszont egy igazi, ez az igazi sunyi Tehát ez a aki egy ilyen egy mérgezett gombostűvel szurkál alulról, és hogyha elmész ebédelni, és mire visszajöttél, már ki van takarítva az íróasztalod.

[00:22:14]Tehát ő ez a fajta vezető.

[00:22:17]És ő nem tudja, hogy ki takarította kezirőztalod.

[00:22:18]És akkor már ott vannak, hogy a sétálópíraiddal akkor szépen indulj el, és akkor ott van a a a biztonsági, aki ki fog kísérni.

[00:22:25]Tehát ő ilyen, és ez benne van ebben a filmben.

[00:22:29]Tehát eleve az, hogy a Facebook ötlete egy gyakorlatilag egy bosszú projektből jön létre, hogy egy szakítással születik meg a Facebook ötlete, annak a Facebooknak az ötlete, aminek a lényege az, hogy az embereket összekössük és egy szakítással jön létre az ötlet.

[00:22:43]Ez egészen fantasztikus.

[00:22:45]És ugye a közbenső állomás pedig egy pontozóal, ahol a Harvard csajait lehet pontozni, hogy egyébként úgy egázó oldal gyakorlatilag az, hogy vegyük taxatív felsorolásba az emberek szartulajdonságait.

[00:23:00]Így van.

[00:23:00]és hogy mennyire fakábel éppen a éppen megnézett ember és és tulajdonképpen az, hogy ugye még picit a 2008-as Vasemberfilmre utalva, ami majd a részben a 2010-es éveket befolyásolja, hogy tulajdonképpen a Zekerberg úgy válik szuperhős, tehát ugyanúgy a technika emeli szuperhőssét, mint a Vasembert, és tulajdonképpen ez is okozza a vesztét, mert ezt teszi gazdaggá és ezt teszi tök tökéletesen magányossá, annak ellenére, hogy 3 milliárd emberrel kapcsolatban van.

[00:23:36]azért milyen szép, hogy a abból ind a projekt, hogy közelhöbb hozza az embereket a két végén Facebook forradalmakról meg a demokrácia úgy aranykoráról beszélgettünk, aztán megjelentek hát ugye az elprofilok és aztán az olyan különböző konkrétan tanulmányok és kutatások, amelyek kimutatták azt, hogy az algoritmus, amely mindig a neked tetsző tartalmat ugye juttatja lét, hogyan szakítja ketté [torokköszörülés] a társadalmakat táborkat ugye nem az igazságban hisz a Facebook, hanem az aktivitásban.

[00:23:59]Tehát eleve az, hogy a nem is csak, hogy az emberekkel egymás közötti kapcsolatot, hogy hogy siklatta félre, hanem egyszerűen hogyan nyírt ki komplett szektorokat, például a a sajtót.

[00:24:07]Lesz majd még ma szó erről, hogy a hagyományos sajtót hogyan váltotta fel ez a fajta szűretlen, szerkesztetlen őrület.

[00:24:16]Pető Péter cimboránk, harcostársunk, 24.hu főszerkesztőnek a gyilkoslájkok című könyvét ajánljuk figyelemben, ami pont erről szól.

[00:24:24]Az volt a konklúzió, hogy a Facebook az nagyobb ellensége a magyar sajtószabadságnak, mint Orbán Viktor, ami azért elég komoly állítás.

[00:24:30]És meggyőzzen érvel mellette menjünk tovább, mert hát mennünk kell.

[00:24:37]Bár nem tudom, hogy mondjuk nekem a tehát a 2015-ös MadMax, a harag útja című film esetében én emlékszem moziban néztem ezt és a MadMax, az új MadMax előtt a trailerekben csak új különböző új, tehát ilyen remakeeket ajánlottak és én ekkor éreztem azt, hogy Hollywood megérettek kiadós beöntésre, hogy a Jack Nicholson Joker egy szuperhős filmből idézzünk.

[00:24:59]Igen.

[00:24:59]Tehát, hogy az Na, de itt legalább leged alkotó épített valamit tovább, de hogy mit, én nekem mái meggyőződésem, hogy az első MadMax film a legjobb.

[00:25:10]Ez pontosan így van.

[00:25:10]Ugye itt folytatnám tovább azt a kis keretet, amit az elején meg elkezdtem.

[00:25:16]Tehát ez a ez a film meg az ehhez hasonló ilyen 80-as évek előása, ez ez gyakorlatilag kényszerből történt meg.

[00:25:24]Mi történt 2000-es évek közepén?

[00:25:27]nagyjából befutott a streaming szolgáltatások, elsősorban a a Netflix, és elkezdődött egy elszivárgás.

[00:25:34]Amúgy sem volt rózsás helyzetben a a mozi, ugye épp épp csak kijöttünk a a válságból, és már megjelentek új technológiák, amik folyamatosan szívták el a nézőket a mozikból.

[00:25:46]A DVDP az gyakorlatilag emiatt összeomlott.

[00:25:48]Ugye a videóplatformok a YouTube és satöbbi térhódítása tovább gyengítette a a mozis jelenlétet.

[00:25:53]És egyszerűen azt mondták a stúdió vezetők, hogy gyerekek, itt állunk inkben gatyákban, gatyában hozzá kell nyúlni a a családi ezüsthöz, különben megdöglünk.

[00:26:05][torokköszörülés] Ez volt a konklúzió.

[00:26:06]És mi ez alatt azt értették, hogy a a családi ezüst alatt azt értették, hogy azok a filmjogok, amik nálunk vannak, azokat vegyük elő lehetőség szerint a 30 évvel ezelőtti a 80-as évek nagy brendjeit.

[00:26:18]Ez egyébként már zajlott bizonyos szempontból, de a a MadMax volt az első ilyen nagy katalizátora ennek a hullámnak.

[00:26:26]És ha bementünk a moziba, ugye nem láttunk mást, mint Terminator, az új Star Wars, a Blade Runner, a Sellemirtuk, később az Indiana Jones és a Top Gun.

[00:26:34]Az emlékmáskről, hogyha emlékeztek, ha emlékeztek a ha emlékeztek a az mondjuk 90 volt pont, de hát tök 2012 igen de az eredeti mindegy.

[00:26:44]Tehát ha be emlékeztek a vissza a visszajövőben második részében van az a poén, hogy a Martin McF a jövőben 2015-ben egyébként áll a az utcán és egy ilyen nagy műcápa próbálja őt bekapni és ott van a háttérben, hogy cápa 19, és már a Spilvernek a fia rendezte meg minden.

[00:27:04]Hát itt van feketén fehéren, meg.

[00:27:06]Itt van feketén fehér, illetve színesben.

[00:27:08]Itt van.

[00:27:08]Tehát gyakorlatilag évre pontosan stimmel, hogy még mindig azokat a filmeket nézzük, amit a 80-as években.

[00:27:16]Hú, tényleg látnak ki.

[00:27:16]Na most az első Badbxnek még van egy története.

[00:27:18]Az egy feszes, bosszú sztori, de ez tehát, hogy ez egy a véget nem érő küldetés.

[00:27:26]Egyéb egyébként Spielberg fiam.

[00:27:26]Max Spielberg úristen, ezeket gyűjtsük.

[00:27:31]Ezeket gyűjtsük.

[00:27:35]Pali, te tudsz ért?

[00:27:35]Oké.

[00:27:35]Nyilván sokan imádták ezt.

[00:27:37]Nagyon menőn nézett ki.

[00:27:39]Tehát még az első MadMax filmben oké még egy bőrkabátra futottad csak a többi műbörs Jacky volt.

[00:27:43]Meg a meg a George Miller a lakókocsiját rombol robboltot robbott szét, tehát hogy mindent beletett.

[00:27:52]Na most itt már azért a pénz nem hiányzik ebből, meg a digitális technika sem.

[00:27:55]Épített bármit ebben hát ebben a postapokaliptikus világban?

[00:27:58]Na, tehát, hogy ugye amikor még ugye a Ghostwriternél, Social Networknél fontos volt a a forgatókönyvíró személye az, hogy karakterek legyenek, hogy történetet meséljünk el, ekkorra már annyit változott a filmes helyzet, amit vázoltál, hogy forgatókönyv gyakorlatilag inkább a nem a karakterekre, illetve a történ történetmesélre épül, hanem a látványra.

[00:28:28]az, hogy létezik egy olyan karakter, aki nagyjából egy ilyen terminátori szintű dialógokat folytat, és nagyon morcosan néz, viszont cool.

[00:28:41]Igen, de ennek a morcosságnak az első MadMax filmben, tehát a 79-ben azért volt funkciója.

[00:28:45]Tehát és itt rá is térnék arra, amit még mondani akartam.

[00:28:49]Időközben a moziknak a a célközönsége, a célközönség életkora lezuhant körülbelül egy olyan 15-20 évet, tehát kamaszoknak kezdtek el filmeket csinálni.

[00:28:58]Ezért van az, hogy gyakorlatilag ezeknek a hősöknek a háttértörténetéből a házasságú, ha úgy nézed, akkor ki van véve.

[00:29:05]Az első Medmax miről szólt?

[00:29:08]Férj, apa, rendőr.

[00:29:08]Mind a hármat elveszíti és abba őrül bele, hogy ezt a hármat elveszíti.

[00:29:13]Erről a Max figuráról mit tudunk?

[00:29:16]A világon?

[00:29:16]Semmit.

[00:29:18]Miért?

[00:29:18]azért, hogy a a azért, hogy a hogy a moziba beülő kamaszok jobban tudjanak azonosulni vele.

[00:29:23]Ezért ki kellett venni ezeket a felnőtt marhaságokat a karakterekből.

[00:29:26]Ez nagyon lehszerűsítése a dolgoknak.

[00:29:29]Ez a Madx feminista.

[00:29:31]Ez a MadMax megmenti a nőket a patriarchális társadalomtól.

[00:29:37]Értem.

[00:29:37]De az a baj, hogy itten már előle lett vetítve, hogy a itt majd a furióza lesz ennek a franchis-enak a gyűlölöm ezt a sz a a franchis-enak a főhőse.

[00:29:48]El is készült a spinoff nézhetetlen.

[00:29:52]De nem meg, mondd el egy filmbe.

[00:29:54]Tehát érted, nem az, hogy majd gyere vissza két év múlva a folytatásra, tehát akkor döntsük el, hogy ki a hős, a Mermex vagy a Furióza, és akkor annak megfelelően ki kell bontani a karaktert.

[00:30:04]majd villamos lesz vége és akkor majd leszé egy MadMax filmben, amikor MadMax a főhő siker.

[00:30:11]Amikor egy MadMax filmben nem jelenik meg MadMax az sikertelen.

[00:30:16]Mi lehet ennek az oka?

[00:30:16][nevetés] De h én emlékszem, hogy hogyan ünnepelte mindenki Tom Hardynak az alakítását, és néztem a moziban ezt a filmet, és azt gondoltam, hogy ha Rékasi Károlyre egy vasálarcot ráhozunk, ő is lehozta volna ezt.

[00:30:29]Nem?

[00:30:29]Tehát tehát szegény szegény Tom Hardy fizikailag mindenképpen.

[00:30:35]Szegény Tom Hardy azért meg megsinlette ezt.

[00:30:37]Ugye Christopher Nolan mindig maskban foglalkoztatta őt.

[00:30:39]Tehát én nem is tudom, hogy mit valami fogadást vesztett, vagy nem tudom.

[00:30:45]Nem, hanem ugye ez a maga, tehát hogy nem az arcoddal játszol, hanem a fizikai mozgásoddal, jelenléteddel.

[00:30:50]Ez ez fontos színészi eszköz.

[00:30:53]És az előbb a az előbb előbb ez ezt a ugye nem azért mondom, hogy be akarok lépni a KDNP családvédő egy egyébbe, de alapvetően itten nem a szentséget védem, hanem az, hogy az, amikor egy, mit tudom én, egy tehát a egy konyhaasztal fölött egy férfi és egy nő mondjuk összevész, és van egy hallgatás, az a hallgatás az nagyobban tud robbanni.

[00:31:11]Mondjuk ez ugye ez pont a MadMaxben volt, mint mondjuk egy ilyen multiverzális akármicsoda.

[00:31:17]Tehát valahogy ez az emberi dimenzió hiányzik nekem ezekből a filmekből pontosan azért, mert kamaszoknak készültek.

[00:31:25]Még annyit, hogy azért ebből a filmből is látszik, hogyha máshonnan nem, hogy hogyha például a testet a vég végletekig kizsákmányolják, abba a lélek is bele tud pusztulni, és mondjuk a ennyire plasztikusan talán a szavazatára beszélt még erről.

[00:31:44]Még azért annyit tegyünk hozzá, hogy amennyiben Trumpnak a az Indiana Jones problémá mellett, vagy azt már megoldotta valamennyire, a hormózi szoros problémát nem sikerül megoldani, akkor lehet, hogy egy év múlva azért végig csak ilyen szituációba kerülünk.

[00:31:57][horkantás] Hát én én nagyon örülök annak, hogy víz került ide az asztalra.

[00:32:03]Aquacóla, ahogy a fantáziadó szinkronizáló fordította.

[00:32:05]De menjünk tovább, mert a következő filmünk azért az emberről szól.

[00:32:09]Ez a hogy a mentőxpedíció címmel ugye a marsi című.

[00:32:15]Marsi, én inkább így fogom hívni, és nem a marsi Anikóról szól.

[00:32:16]A a tehát az, hogy megint olyan az a hasmarsi, az megint, mert mert ez maga ugye nem a mentőpedíció a lényeg, hanem a Marson felejtett hagyott űrhajósról, aki mint korunk Robinsonja egyébként elkezdi belakni magát a Marsót és termővé tenni azt a kijetlen egyébként ez valami csoda, hogy a hogy a Med a Meddémont mindig megtalálják ezekkel a karakterekkel.

[00:32:36]Tehát lassan olyan a csávó, mint egy ilyen örökké elvesző poggyász, amit mindig vissza kell hozni.

[00:32:41]Tehát ha megnézed a Ryan k a Ryan közlegény megmentésétől kezdve, ott felejtik a vagyis hát ott ott reked a német vonalak mögött.

[00:32:49]Aztán az interstellárban is vissza kell hozni a másik bolygóról, aztán az a burn rejtérben vissza kell hozni a saját memóriájából.

[00:32:58]És ha nem elég még, most jön az odüzej megint elkóricál valamerre.

[00:33:03]A kis ki tudja ki tudja, hogy fogjuk onnan visszahozni az adófizetők pénzén.

[00:33:10]Csak csak ne Tom Hangst küldjék érte, mert az [nevetés] életbe nem kerül se ez, se az.

[00:33:15]Tehát de az összes közül talán ez a legtisztább ebben a ebben a tehát megint úgy fogjuk az aából visszahozni, mint a a téglában.

[00:33:23]Tehát tessék még egy hogy úgy fogjuk az alvilágból így kiszabadítani.

[00:33:29]De ez a legtisztább formája ennek a fajta hazatérési projektnek.

[00:33:35]Ez egy ez egy üdítően optimista film.

[00:33:35]Ez egy fantasztikus hogy abban a korban született meg, amikor gyakorlatilag a a társadalmi cinizmust azt nem, hogy a Holdról, de a Marsról is lehet látni.

[00:33:44]És visszajön-e, és följön a a Ridliskot, aki már 80 felé van ekkoriban.

[00:33:52]75 ilyesmi, 75 ilyesmi, és visszahozza azt a fajta régi optimizmust, ami a 70-es években az űrkutatás körül csoportosult.

[00:34:00]Ugye az Apollo program, amikor ugye az Apoló programmal az amerikaiak gyakorlatilag hülyére verték a szovjeteket a mi legnagyobb boldogságunkra.

[00:34:10]És csak úgy is maradtak.

[00:34:10]És az, hogy a az, hogy a tudományba vetett objek objektív tudományba vetett hit, az, hogy az emberiség ügyét előre előremozdítja, az továbbra is élő gondolat és működő gondolat.

[00:34:21]És ebben a filmben ez vegytisztán megvan mindenféle cinizmustól.

[00:34:25]Van benne humor, de ez a jó fajta humor van benne.

[00:34:31]És én nagyon örülök, hogy ez a film elkészült.

[00:34:33]Tényleg most olyan olyan nosztalgikus érzések törtek rám, tehát amikor a 2010-es évek közepén az indexen, hogy hú, jön az új okostelefon meg az iPhone, nem tudom hányadik izé és ez forradalom.

[00:34:47]És nem emlékszem azért még általános iskolásként hogyan követtük a híradót néztük, hogy vajon akkor sikeresen a Marsa leszáll-e vagy a Pathfinder te jó ég.

[00:34:55]képeket láthatunk a Mars felszínéről, és még abszolút még mi még ebben nőttünk föl.

[00:35:00]És akkoriban még ugye a Mars, az egész Mars kérdés arról szólt, hogy az emberú az ember a teremtés koronája nyújtózat kardját, nyújtózgatja az izmait, megnézi, hogy mi van a Mars, megyünk előre, és ma, hogyha a Mars szóba kerül, akkor mi a kérdés?

[00:35:12]Hú, van ott nem tudom én, lítium, van-e ott ilyen-olyan fém?

[00:35:17]Te jó, nehogy a kínaiak előbb érjenek oda.

[00:35:18]És ma ma ez a Mars kérdés, és ez a film, ez még a régi Mars diskurzus örök át.

[00:35:25]Majd arra mondok valamit.

[00:35:25]És ugye az, hogy tulajdonképpen a tudománynál is megvan a maga a 3T része, vagyis, hogy Trump nem fel tudomány és Trump nem valahogy nem látom a kettő között a metszetet, hanem inkább arra gondoltam, hogy ez a tények, a meglévő tudás és a türelem, hogy ennek a három elemnek tulajdonképpen a válságkezelésben van jelentős szerepe.

[00:35:55]még amit például ebben az esetben ugye a Meddémon karaktere tökéletesen ki is aknáz és hogy tulajdonképpen a ez a hogyan lehet megőrizni a reményt hogyha hogyha tényleg baj van katasztrófa, bármi tudás objektív műszaki tudással lelki erővel kreativitással humorral ahogy említetted tehát az és és az hogy legyen süttük legyen egy célkitűzés, hogy el akarunk érni valamit, valami ez megfilm meg a filmmel ugye ez szar is kell hozzá, hogy valamennyire a marsi talajat ugye termővé tegyék.

[00:36:35]Igen.

[00:36:35]Tehát az, hogy valamekkora mennyiség nélkül nem lehet megoldani.

[00:36:39]Az, hogy krumpit termelnek a marzson, az valami szenzáció.

[00:36:40]Tehát meg, azt is íreket, íreket akarok oda telepíteni, vagy nem tudom.

[00:36:43]Tehát ez amúgy náluk pont nincs.

[00:36:46]Igen.

[00:36:46][nevetés] Egyébként a kínai vonalhoz, amit akart, amit akartam az előbb mondani, hogy megjelenik egy új szín, ami egyébként globálisan az, az az egész hollywoodi piacon megjelenik, nem csak a műfajszinten, de elsősorban a science fiction műfajban.

[00:37:00]az, hogy megjelenik a kínai szál a történet szintjén is, hiszen megjelenik a kínai pénz is a hollywoodi költségvetésekben.

[00:37:10]És nem csak a a történetben, hanem ugye sokszor egyre gyakoribb tapasztalat az, hogy az ősbemutatója a filmeknek Kínában van, és már a történetet is, és etnikailag is úgy szabják át a sztorikat, hogy a kínai közönség is otthon érezze magát benne.

[00:37:25]gravitáció, az érkezés, a Transformers, a tűzgyűrű, a 2012.

[00:37:30]Mindegyik filmben van egy olyan történetelem, ami arról szól, hogy Kína nélkül nem tudjuk végrehajtani az akciót.

[00:37:37]Kína nélkül nincs élet.

[00:37:39]Jó, én Kraus Tamástól többek között azt tanultam az egyetemen, hogy mindig kérdezze meg a történész, hogy honnan jön a Zozsó.

[00:37:44]Hát ugye kíná igen.

[00:37:46]És ennek ugye azért vannak negatív következményei is.

[00:37:49]Tehát azért próbálj csak meg most elkészíteni egy olyan filmet Hollywoodban, mint mondjuk a hét év Tibetben.

[00:37:54]Az első akadályba el fogsz esni, ugyanis a kínai lobbi nem fogja engedni azt, hogy hogy a a kommunizmus bűneiről nem véletlenül kellett hozzá francia rendező.

[00:38:07][horkantás] Menjünk következő filmünkre.

[00:38:07]És szintén azért egy alapvetően egy optimista filmről van szó, amit leginkább hát mondjuk a az elnők embereihez hasonlíthatnék.

[00:38:15]Ugye a Spotlight egy nyomozás részletei című 2015-ös alkotás, ami hát van sajnálatos aktualitása a jelenlegi Magyarországon, ugyanis ez a bosztani a katolikus egyház körébe tartozó gyermekmolesztálás és elsolt el eltusolt tusolt ilyen gyermekmolesztálási [horkantás] botrányokról szól.

[00:38:38]Ugye elkezdenek nyomozni, aztán sorra-sorra kiderül, hogy [köhögés] [torokköszörülés] hány ilyen különböző ügyet, amit valamilyen úton, módon így az egyház valamilyen áthelyezéssel.

[00:38:50]Ugye igazából kicsit arra emlékeztet, mint a Kádárkori Magyarországon, ahogy kezelték, hogy van az ittas gázoló szakszervezet is egyik helyről, akkor nem tudom én, Tatabányáról áthelyezték Csolnokra.

[00:39:00]Hát ott nem tudom, a titkernője ilyen várandós lett izé.

[00:39:06]Jó, akkor a csnokról áteztük Komlóra, ott egyébként valami alkoholos botrány, akkor Komlóról nem tudom én menjen Miskolcra.

[00:39:13]Tehát, hogy így.

[00:39:15]És a katolikus egyház nem különbözik attól, mint ahogy a a Kádárkorszakban kezelték az ittas gázoló szakszervezetéseket.

[00:39:22]Ugye ez az a film, ami ideálisan megmutatja azt, hogy milyennek kellene lennie a sajtónak, hogyan kellene működnie, és hogyan is működött részint sokáig a a hagyományos sajtó, és nem a nyomtatott sajtóra gondolok elsősorban, hanem az, hogy a szerkesztett, a jól szerkesztett, felkészült újságírókkal működő sajtó, ugye amit felváltott aztán a a Facebooknak a a hírfolyam őrülete, ami gyakorlatilag a melegágya a dezinformációnak.

[00:39:47]Ez az a ugye ha aki itt volt a 70-es éve, vagy megnézte a 70-es évekről szóló adásunkat, ott is belementünk egy picit jobban, hogy az elnök emberei mennyire bemutatja azt, hogy mennyire érzékeny dolog az igazság.

[00:40:02]Nem lehet nekiásni, neki esni kalapáccsal, hanem csak tolseprővel.

[00:40:04]És mindent le mindent mindent le kell ellenőrizni háromszor, négyszer, hogy a saját lábát, a saját súlyát elbírja az igazság, és utána meg lehet jelentetni.

[00:40:18]Ez nyilván óriási pénzekbe kerül, óriási erőforrásokba.

[00:40:20]Ugye ennek a történnek is a része az, hogy hogyan küzd hiszen itt azért éveken keresztül tartó cikksorozatokat hozott le a a Boston Globe.

[00:40:29]De nekem meggyőződésem, hogy ez a film sokkal többről szól, mint a sajtó állapotáról.

[00:40:37]Ez a homogén rendszereknek a természetéről szól.

[00:40:39]Mire gondolok pontosan?

[00:40:41]Ö alapvetően van-e a Boston Gló.

[00:40:44]Bosszban minden szinte mindenki ír, mindenki ugyanazokat az iskolákat végezte.

[00:40:49]Ennek megfelelően katolikus.

[00:40:51]Ennek megfelelően katolikus.

[00:40:51]És és a homogén rendszerekre jellemző egy ilyen természetből fakadóan fásultság, hiszen nincs belső ellenállás, nincs heterogénelem, ezért gyengébb, mint mondjuk egy heter mint egy több komponensű heterogén rendszer.

[00:41:04]ilyen így működik a Boston Globe szerkesztősége, és mindenki mindenki ír ugyan ugyanoda járt, és egyszer csak megjelenik egy zsidó főszerkesztő, aki nőtlen, és még utálja is a baseball.

[00:41:18]Nem utálja, de nem szereti a baseballt.

[00:41:19]Tehát ez azért extrém sport Bostonban.

[00:41:23]és az ő megjelenése kell ahhoz, hogy egy picit elkezdjen, elkezdjen pezsegni az, tehát egy picit fölébredjenek az újságírók, és maguktól kezdjenek el kibontani olyan üz olyan ügyeket, amiket korábban elástak, mert ó, hát úgy se lesz belőle semmi, meg nincs rá idő, holnap is élni kell, nézzünk valami mást.

[00:41:42]És és ennek a heterogén új ennek az újszerű elemnek a megjelenések egyszerűen fölébreszti az egész szerkesztőséget.

[00:41:48]Ennek a történetnek ez a legcsodálatosabb aspektus.

[00:41:53]egyetértve és egy picit kiegészítve.

[00:41:56]Tehát az abszolút pozitív, hogy a sajtónak ezt a fajta társadalmi felelősségvállalását bemutatja és azt, hogy ez a fajta ellentmondás, hogy ugye jön az internet, meg kell menteni a nyomtatott sajtót, és pont azzal mentik meg, hogy van kitartás és van türelem, amivel inkább még nyomoznak.

[00:42:21]inkább még keresnek áldozatot, inkább még megvárják, hogy biztos legyen egy adott információ, amit az interneten, ahol minden percet, sőt másodpercet meg kell nyerni a hírversenyben.

[00:42:33]Er erre ez képtelen, illetve nagyon nehezen képes.

[00:42:36]És az is benne van, hogy ugye a bűnözés nem csak egyéni, hanem közösségi kérdés is, mert mindig van az elkövető és van az a közeg, amelyik inkább hallgat, ami tökéletesen tisztában van mindennel, de inkább, ahogy említetted is, hogy megszokásból védik.

[00:42:54]Hiába gyanús valaki, hiába tudják róla, hogy egyébként milyen dolgokat csinál, akár a gyermek molesztálást, nem akarok itt KND- endrézni feltétlenül, tehát ha muszáj, muszáj.

[00:43:07][horkantás] És és az, hogy ezzel szemben van ugye az áldozati lét, hogy maguk az áldozatok is évek óta mondták, sokféle fórumon mondták, és a társadalom, a közösség az inkább a bűnöst védte szemben az áldozattal, aki már megunta a saját hülyeségét elmondani 74edszerre is.

[00:43:23]És pont akkor kezdi el áttörni egyébként a plafont, amikor már mindenki megunta elmondani a saját történetét.

[00:43:31]A a filmnek az utóétele nagyon érdekes.

[00:43:34]Ugye 2016-ban ez a film a legnagyobb meglepetésre elvitte Leonard DiCaprio a visszatérő című filmje elől a legjobb filmnek járó Oszká diját.

[00:43:44]Ugye egy évvel vagyunk a M2 kirobbanása előtt.

[00:43:49]Én arra jöttem rá, vagy szerintem nekem az az elméletem, hogy egyszerűen a az az amerikai Filmakadémia tagjai nézték ezt a filmet, és szerintem magukra ismertek, hiszen és nem várt ponton került egy platformolikus egyház és Hollywood.

[00:44:02]És ahhoz, hogy valaki Hollywoodban is eljusson egy bizonyos pozícióig, ez nem általánosítás, de sajnos lehet tudni, hogy ez gyakori tapasztalat, ahhoz nagyon hasonló abúzusokat kell elviselnie és eltűrnie, hogy valaki ott ülhessen és megnyomhassa azt a gombot, hogy kire szavaz az adott adott kínálatban, mint legjobb film.

[00:44:22]És szerintem nézték ezt a filmet, és azt mondták, azt mondták, hogy me to én is, velem is ez történt.

[00:44:29]Díjat neki.

[00:44:29]A ez egy dokumentarista film, egy konkrét oknyomozás részleteit mutatja be, amely végül 600 esethez és 600 ilyen lebuktatáshoz vezetett The Boston környékén.

[00:44:43]És egyébként maga a film és a filmben felbukkanó tanúvallomások nagyon jól bemutatják azt, hogy ezek az elkövetők miképpen hálózzák be az áldozatokat, gyerekeket, kamaszokat, hogy mindez úgy kezdődik mondjuk, hogy a plébános megmutatta egy pornófilmet ugye a kisgyereknek és onnantól kezdve már kis bűnös, hiszen megnézte azt a filmet, amirő ő tudja, hogy nem szabad, és már fél attól, hogy a szülei megtudják, hogy mi történik.

[00:45:05]És amikor már kis bűnössé van téve, hogy a a gyerek ugye a kamasz fiú, onnantól kezdve már ugye a következő lépés már az, hogy elkezdi fogdosni ugye a plébános, de már nem mer róla beszélni, hiszen akkor kiderülne az is, hogy a pornófilmet néztek.

[00:45:19]Hát katolikusoknál jobban senki nem ismeri a bűntudat természetét.

[00:45:22]És és az, hogy ö a ez az írkatolikus kultúra az az gyakorlatilag magában hordozza a kelta mitológiának a különböző kis lenyomatait.

[00:45:31]És milyen érdekes az, hogy pont a katolik ugye a a Kelta mitológiának egy nagyon jellemző figurája a gyerekrabló kobolt király.

[00:45:42]Az, hogy éjszaka eljön és elviszi a gyerekeket.

[00:45:44]És ez ezt a modern köntbe bújtatva ezt a szerepet a katolikus egyház magára öltötte akaratlanul is.

[00:45:50]A papbácsi kobolt királyok lettek, akik elviszik a gyerekeket, és őket is koboldtá teszik, ahogy a megrontó megrontó emberek, a megrontottak is majd idővel megrontóak lesznek.

[00:46:02]és ők is koboldokká teszik majd az akkori gyerekeket.

[00:46:06]Tehát ez egy örök meg nem szakítható, vagy nagyon nehezen megszakítható láncolat.

[00:46:10]Dömötörla, germán és kelta regék és mondák című remek kiadványát ajánljuk az érdeklődők, a gyerekrablók iránt érdeklődők figyelmébe.

[00:46:20]Úgyhogy következzük.

[00:46:20]Nagyon tetszett ez az analógia.

[00:46:24]A következőnk ugye a nagydobás, a Big Short Edem McK filmje szintén egy csapatról szól, egy jól működő társaságról és ezzel az Adam McKay, hát én amikor láttam ezt a filmet, azt éreztem, hogy végre itt van Hollywood Bertold Brechtje, aki újít, tartalmilag fontos kérdésekről beszél, közéleti kérdésekről beszél és formailag is inspirál.

[00:46:46]Tehát, hogy én ezt egy foralmi alkotásnak éltem meg.

[00:46:53]Aztán azért mondjuk a 2011-es alelnök, aztán a ne nézd föl, már önismétlőbé vált egyébként ez a ha már hamar ki tudja magát meríteni minden típusú formai forradalom.

[00:47:03]Ugye ez az a film, ami nagyon sokan a tehát hogyha bármilyen válságról van szó, mindig keresünk egy filmet, hogy melyik az a film, ami leginkább reprezentálja azt az adott problémakört.

[00:47:13]Nagyon sokan a Wall Street farkasát tartják en ezt a f ennek a filmnek, de én megmondom őszintén, én nagyon fázom attól a filmtől, és most tudom, most nem leszek népszerű ezzel, mert egyszerűen nem képes arra a drámaiságra, amire ez a film képes.

[00:47:31]Tehát a Wall Street farkasa az arra épít, hogy a hogy a túlzások bemutatásának továbbra is van drámai hatása.

[00:47:38]Nincs.

[00:47:38]A 21.

[00:47:38]században a túlozások ábrázolásának nincs drámai hatása.

[00:47:43]Az, amikor mindenki kokainozik és mindenki kriptózik, már ezeknek a folyamatoknak a bemutatása nem érdekes.

[00:47:49]Legfeljebb dokumentumértéke van.

[00:47:49]Nem igazán működik drámaként az a film.

[00:47:54]Ehelyett itt van ez a csodálatos film, Adam McCay, aki egyébként vigjátékok irányából érkezett, csak hogy ez ez is megint egy ilyen jellemző dolog, hogy nem hog nem nézzük ki a végjátékrendezőkből, hogy egy ilyen komoly drámát le tudnak-e tenni az asztalra.

[00:48:08]Ez az a film, ami formailag is egy olyan üdítő, friss formát hoz be, mint amikor egy ilyen befüllett ab helységben kinyitják az ablakot, és jön be a a a friss levegő, és átjár mindent.

[00:48:22]Egy nagyon felszabadító erejű ez a film, és nagyon szépen bemutatja, hogy milyen dinamikák mutatta, és milyen milyen ö viselkedésminták vezettek ahhoz, hogy ez a ez a 2008-as válság, ez ki tudott alakulni.

[00:48:36]Tehát azt üzente nekünk a pénzügyi szektor, hogy ha te ittasan beülsz a Volán mögé, akkor még Forma 1 pilóta is lehet belőled.

[00:48:44]Biztos van benned egy Szenna, van benned egy Schumaher.

[00:48:50]Ülj be, lássuk, mutasd meg magad, és majd együtt fogunk nyaralni egy jakton.

[00:48:54]Csak ahhoz be kell ülnöd ittason egy ittasan egy volán mögé.

[00:48:56]Tehát tulajdonképpen erre a fajta felelőtlenségre biztatva húztak bele nagyon sok embert ebbe a ebbe a ebbe a problémába.

[00:49:08]és természetéből fakadóan omlott össze.

[00:49:11]Ugye a 2000-es éveknek jellegzetes terméke a pénzügyi közvetítő, tehát ez a tipikus ez az öltönyös csávó, aki ugye menőzik és becsönget nyugdíjasokhoz, valamint öt éve nem beszéltél vele, és egyszer csak felhív, hogy van-e kedved kávézni, és aztán a kávé közben ellen egy fantasztikus pénzügyi ajánlattal, vag egy sajtfondű készlettel.

[00:49:32]Igen, [nevetés] ez a másik.

[00:49:32]És ugye mindig az van, hogy fantasztikus kamatokat kínál neked, hogy ilyen ilyen alacsony alacsony izé kockázattal.

[00:49:41]No ugye ha valakinek minimális pénzügyi ismeretei vannak, akkor tudja, hogy ugye a svájci állampapírok azért alacsony kamatúak, mert tuti, hogy megkapod azt a pénzt, míg mondjuk a zimbabvai állampapírok azért kínálnak neked ennyit, mert hát igen, az olyan, mint a safari, tehát ez vagy megesz az oroszlán, vagy én lövöm le.

[00:49:58]Na és ugye lényebben arról szól, hogy hogyan hűítettek be komplett embereket, amikor a dereguláció következtében lehetővé váltak a jung bondoknak a kínálatai.

[00:50:08]És miképpen épült föl az a hát az a piramis, ami az alja konkrétan egyébként szar szarból épült, és aztán be is dőlt.

[00:50:16]Hát ugye egyrészt azt mutatja meg a film, hogy a válság a rendszer része nem csak a pénzügyi rendszeré, de minden rendszeré.

[00:50:26]Hát pénzügyi rendszernél meg ugye már Kondratje óta tudjuk, hogy ezek ugye külön meglepő ciklusossággal fordulnak elő, és hogy itt mindenki a fölső szinten abban bízott, hogy ez a Layman Brothers-től kezdve mindenki, hogy ez a to big to fail, hogy ők már annyira nőttek, hogy majd úgy is megmentenek.

[00:50:47]És jött egy olyan pont, amikor már egyszerűen nem lehetett megmenteni ezeket, és hogy maga a ugye azok az emberek, akiknek a házáról van szó, akik elveszítik a házukat, ott nekik az a kockázat, pénzügyi kockázat, míg a fölső szinteken az a pénzügyi kockázat, hogy most nem tud venni egy újabb helikoptert.

[00:51:06]És ez egyrészt az, hogy az áldozat bízik a bankban, aki olyan pénzügyi termékeket kínál, ami szándékosan bonyolult, hogy ne értsd meg, mert még egy pénzügyi szakembertől is, hogyha random kiválasztok egy dolgot, és megmondom, hogy mi van benne, és mennyi hozamot hoz, azt nem fogja tudni megmondani különösebb segítség nélkül.

[00:51:29]Hogy lekerekítsem ezt a filmet, amit mindenkinek ajánlunk megnézésre, nem csak azért, mert izgalmas, hanem ténylegesen edukatív.

[00:51:34]Ö sokat lehet belőle tanulni.

[00:51:37]Ugye az egészben az ad egy ilyen feszültséget, hogy a a ez a csapat sejti, hogy jön egy gazdasági válság és erre tesz, vagyis sortolnak.

[00:51:46]És lényegében a néző velük kezd el azonosulni, hogy ugye nyerjenek, ugye győzzenek a hősök, de valójában tudjuk, vagy mindvégig bennünk van az, hogyha ők nyernek, akkor 10, hanem 100 milliók vesztik el a munkájukat, a házukat, mert hatalmas nagy szar jön.

[00:52:01]és hogy kik kik vesztik el a munkájukat, kikek megy tönkre az életük.

[00:52:07]Ugye erről szól, többek között őket mutatja be a Préri urai című 2016-os alkotás, aminek egyföl ugye Nickv és Warrenissa a zeneszerzői.

[00:52:18]Tehát egyfelől egy ilyen igazi ilyen modern westernt láthatunk.

[00:52:23]Bankrablókat követhetünk nyomon, de bankrablásban ilyen piti figurákat.

[00:52:27]Úgyhogy lenni szokott akár csak mondjuk a szintén a Nickév által egyébként írt és ugye ellátott ugye az ajánlat című ugye westernel nagyon nyomasztó nagyon megterhelő az egész semmi leonei operai jelleg nincs ezekben a modern westernekben.

[00:52:42]Hát én ennyire nyomorúságos és szbemarkoló filmet nem igazán láttam a 2010-es évekből, mint ezt.

[00:52:49]Amikor valakik ugye a házukat vesztik el, jelzáló terlé házukat, és azért kezdenek el bankot rabolni, hogy visszafizessék jelzálogot és csak egy csak egy banknak a különböző fiókaiit rabolják ki, pont azt a bankét, amely egyébként a házukat akarja elvenni a jelzárókitel miatt.

[00:53:06]Van itt egy nagyon fontos figura, akit úgy hívnak, hogy Taylor Sheriden.

[00:53:10]Ugye ő forgatókönyvíként jegyzi ezt a filmet.

[00:53:15]Ő aztán nagyon az ő csillaga nagyon nagyon megemelkedett azóta.

[00:53:17]Tehát a Yoson és az Olaj ügynök című sorozatokat, hogyha ismeritek, az az ő neve alatt készült már.

[00:53:23]Fantasztikus mindegyik.

[00:53:27]Az, hogy ő hogyan hozta vissza az amerikai filmbe a cowboy ábrázolást, az valami egészen fantasztikus.

[00:53:32]Ugye mi hozzászoktunk ahhoz, hogy azért mondjuk a a Telma és Louisban, hogy ilyen büdös lábú, kötekedő, erőszakoló, izzadt homlokú bunkó white trashként vannak a a texaszi figurák ábrázolva.

[00:53:47]Hát azért a 90-es években ugye nyilván a a korszak ideológiá, uralkodó ideológiájának megfelelően sem volt túl jó cowboynak lenni.

[00:53:55]Ez nem [horkantás] nagyon változott a 2000-es években.

[00:53:57]Ugye Amerika inkább kifelé tekintett Irak felé és a geopolitikai játékok felé, de senki nem foglalkozott azzal, hogy van ott egy országrész, és hogy ott hogyan hogyan élnek élnek az emberek.

[00:54:08]Aztán jött a válság.

[00:54:11]De hogy egyébként ezek a figurák ugyanilyenek, csak már nem ellenszenvesek, hanem szánalmasak.

[00:54:14]És szánnod őket.

[00:54:16]Igen.

[00:54:16]És 2015-ben írta meg Sheriden ezt a forgatókönyvet, és először mutatta meg Hollywood kompatibilis eszközökkel azt, hogy tulajdonképpen a texaszi emberek is annak az ideológiai körnek a a reprezentánsai, akik gyakorlatilag a korlátlan szabadpiacnak voltak a hívi.

[00:54:36]Ugye ez klasszikus republikánus érték.

[00:54:38]az ő szavazóbázisuk szívta meg a legjobban azt a azokat a azt a pénzügyi válságot, amit ők okoztak.

[00:54:46]Tehát a azért gondoljunk bele, a középnyugaton, tehát a a válság utáni egy-két évben majdnem millió ember vesztette el a munkáját.

[00:54:54]Ez iszonyatos szám.

[00:54:58]Még a texasi emberekkel kapcsolatban is ezt Baranyi Tomi visszatérős szakértőknek dedikálom ezt a Texas melletti kiállást.

[00:55:04]Azért az mégis csak botrány, hogy az Animal Planet állatcsatornán még a texasi emberekről szólt egyébként ilyen dokumentumfilm, úgyhogy gondolom nem republikános volt a a programigazgató.

[00:55:20]Igen.

[00:55:20]Tehát, hogy egyébként már ugye ez a délvidék, illetve ez az amerikai vidék, mondjuk azt, hogy egy új szemszögből való öácsodálkozás, ugye már a Cohen testvéreknek, a nem vénnek való vidék, később ugye a Winters Bone, tehát ez több filmben megjelent és tulajdonképpen ez, hogy ez a brechti gondolat, hogy hát mi egy bankrablás egy bankalapításhoz képest, és mikor mennyi pénz tűnik Ö tulajdonképpen itt a vidéki Amerikában a túlélésnek egyetlen módja van a bűnözés, mint a vadnyugaton, amikor még lovakat loptak, meg marhákat, most autókat lopnak és bankokat rabolnak ki.

[00:56:08]És ez a fajta vidéki Amerika ugye szemben áll a nagyvállalati Amerikával, ami viszont ez a nagyváros japék és folyamatos pénzszórás, és tulajdonképpen, hogy maga az egész rendszer, maga az egész állam ellenünk dolgozik, és nem értünk.

[00:56:29]egyébként csodálatos dolog a a sztoriban az a az a motívum, amikor a végén a Jeff Jeff Bridges játssza egy ilyen Rangert, egy fantasztikus alakítás, tehát ebben is benne van Texas minden fájdalma, minden megfáradtsága, próbálja kihallgatni, ugye ő már nyugdíjba ment a film végére, a történet végére, de azért még próbálja így összerakni a történetet, és próbálja a helyieket így kérdezgetni, hogy mi látták-e, és a helyiek egyszerűen nem hajl hajlandóak értelmesen azonosítani az elkövetőket, azért, mert azt a bankot rabolták ki, amely őket megnyomorította.

[00:57:05]Tehát ezek ugye ez egy olyan környékről van szó, ahol szinte az összes ingatlan már banki jelzálog alá van véve, és amikor kirabolnak egy bankot, akkor a helyiek egyszerűen fedezik a bankrablókat.

[00:57:19]Ez egy mélyen texaszin reakció.

[00:57:19]De inkább a szomorúság részét érdemes meglátni.

[00:57:26]Nem, nem is feltét extra reakció.

[00:57:26]Tehát emlékezhetünk, hogy a viszkis rablóból miképpen lett Magyarország hőse.

[00:57:29]Mintogy Robin Hoodkét tekintettek ránoha egyébként a whisk az nem szétosztotta a pénzt, hanem elnyaralta és a Kartágot úrsszal.

[00:57:38]És az, hogy ugye a a az egy a a Mercedes kereskedők többet profitáltak belőle, mint bárki egyébként, akinek a fény de ehhez képest a komoly munkanélküliek ünnepelték, mint höst.

[00:57:47]Iszonyatos, iszonyatos az első az egyik utolsó, másik utolsó jelenet, hogy amikor bemegy a fiatalabb srác, ugye a Krispine, aki túléli az egészet, hogy bemegy kifizetni a jelzálogát, és ott ott ott ül ez a banki alkalmazott és nem érti.

[00:58:00]Látszik rajta, hogy hogy van az, hogy ez a rongyos kockásinges bunkó ide hozzta a pénzt, és látszik, hogy nincs felkészülve arva, hogy arra, hogy ezek az emberek ki fogják fizetni a jelzálogukat.

[00:58:13]És te ott van, ott ott ül egy ilyen gyöngyöző homlokkal ez a nyomorult és és nyilván azt mondja, hát hát köszönjük, hogy akkor éppen idő előtt akkor kifizette.

[00:58:24]Elképesztő.

[00:58:25]Menjünk következő filmünkre, ami nekem egy hát nekem intenzívvel kellett azért fölzárkóznom, mint a 2010-es évekkel kapcsolatban.

[00:58:31]Tehát így popkultúrálisan úgy vagyok vele, mint Kis.

[00:58:34]Egy mondhatatlan munka van emögött.

[00:58:36]Tehát ugye kisritsak maradtak ki a 70-es évek.

[00:58:38]Tehát, hogy én nekem így a 2010-es években kellett sok mindent pótolnom, többek között a Geta óta vagy Tünnyel című 2017-es filmet is pótoltam, és már előre fogtam a fejem.

[00:58:48]Na jó ég!

[00:58:48]Na most milyen ilyen ideológizáló maszlagot fogok én ebből kapni?

[00:58:51]Elolvastam a sztorinak az összefoglalását.

[00:58:53]Te jó ég, mi lesz ebből?

[00:58:56]Szeminárium.

[00:58:57]Igen, hogy valami fölkészültem erre.

[00:58:59]Tehát egy ilyen, egy ilyen lehet-e hős, egy fasiszta típusú, nem tudom, ilyen [nevetés] ilyen ideológiai szemináriumra kell beiratkoznom.

[00:59:06]És zseniális.

[00:59:06]Tehát, hogy mintha Spikelye és a fekete öntudatos film találkozott volna a Román Palánskival és Román Polanski thriller világával, de egyébként megcsavar egy kis ilyen ilaj rótos, tarantinós, poénos elemekkel, és előállt az a szituáció, amiben hát egy van egy fekete csávó, akinek van egy ilyen fehér felső középposztálybeli veszt csaja, akinek elvileg ő az az első fekete fiúja, és elmennek hétvégére ugye Újangliába.

[00:59:39]Kecteti h bemutatja a családjának, és aztán hamar átvált a világ oda, hogy túlságosan baráti az apa, hiszen többször is elmondja, hogy hát én Barakobamára szavaztam, bár csak hármodszor is megválasztották volna, minden ilyen kenek tiketi fehér elit figura annyira milyen jó az izmaid, feketék a legjobbak.

[01:00:01]Ezek a jól ismert társadalmi szignálozás gyakorlata.

[01:00:04]Tehát ezért fantasztikus ez a film, mert látszólag a történet nagyon egyszerű.

[01:00:08]Ez olyan, mint a olyan, mint a az Apádra Ütök című filmnek a rasszista változata.

[01:00:15]Tehát az, hogy elmegy a elmegy a elmegy elmennek a fiatalok a szülőkhöz, és akkor be kell mutatkozni, és akkor megérkezik a fekete srác.

[01:00:21]Ö nyilván föl is van egy picit készítve, de nem nagyon látszik úgy, hogy itten probléma lenne.

[01:00:28]És akkor jönnek a szülők, és és és a szülők után jön a kis közösség, aki tényleg olyan, mint a tényleg a Connecticutic KDMP.

[01:00:34]Tehát egy picit így mindenki il bamba, ugyanúgy néz ki.

[01:00:36]Úgy, úgy öltözködnek, mint egy ilyen temetkezési vállalkozó és buliban vannak.

[01:00:44]Tehát képzeld, akkor temetésre hogy mennek?

[01:00:45]Te min halottnak öltözzöl, vagy nem tudom.

[01:00:47]Hát mint Frank Drabin, amikor a zakóból átvesz valami kényelmesebbet és megélik Smokington.

[01:00:52]Igen.

[01:00:52]És akkor [nevetés] Igen.

[01:00:56]És akkor és akkor elkezdődik egy ilyen beszélgetés, de már nézőként is érezzük, hogy itt itt valami valami itt nem oké.

[01:01:02]Tehát mindenki előjön ezekkel, hogy jó, én bár csak már harmadszorra is szavazhatnék Barack Obamára.

[01:01:07]Tehát ez a társad ez ez egyébként kialakult a ugye a Voknak az évében vagyunk.

[01:01:13]Ennyire nem szeretettik a feketéket.

[01:01:13]Ez a az, hogy ez a folyamatos szignálozás kifelé, hogy mutatom, hogy nézd, én ennyire ennyire felelvilágosult vagyok.

[01:01:22]Ide nézz, hogy meg és akkor jön valaki és ő még rátesz még egyet és akkor így ott van szegény fekete srác, hogy hogy hogy jó, ez mind szép, de kellemetlen ez egyébként megérné ezt a filmet egyébként magyar környezetben át átültetni.

[01:01:36]Tehát ilyen székely bácsikhoz lemegy mondjuk egy fővárosi ilyen média izé ilyen dizignner, és akkor és akkor ezt meg lehetne csinálni.

[01:01:47]És akkor tehát a hát a culture clash az mindig mindig szerencsés.

[01:01:51]Igen.

[01:01:51]És ö tulajdonképpen az egész arra fut ki, hogy itt őt nyersanyagként szeretnék hasznosítani, erőforrás.

[01:01:59]Erőforrásként.

[01:01:59]És akkor elkezdik így, hogy elkezdők ezek az egyre kellemetlenebb beszólások, hogy na hallottam, hogy nektek akkor nagy ugye nagy faszotok van, ugye?

[01:02:06]Na, jól van kislányom, akkor hova mindent bele.

[01:02:09]Tehát borzasztó, borzasztó ezt hallgatni.

[01:02:11]És nyilván ebbe az irányba megy tovább a történet.

[01:02:14]És kiderül, hogy egy ilyen alkatrészenként vagy testrészenként szereték felhasznosítani a főhőst.

[01:02:19]Igen.

[01:02:20]Hát ugye részben ugy az öregedödő öregedő kiöregedő fehér társadalomnak az örök problémája, hogy hát öregcskedő feleségek vannak KTicban.

[01:02:30]Tehát, hogy egyrészt maga ugye a ugye az író rendező Jordan Peel ugye maga is komikus volt ugye a K& and Peel ö duóban és onnan váltott át úgymond komoly íróvá rendezővé.

[01:02:44]Mestrészt pedig ez részben ugye az Ira Levin Stepfordi feleségek című regényének, illetve az abból készült filmnek, illetve reméknek a a mintája, amit amiről egyébként Pill beszélt is különböző interjúkban.

[01:02:59]Ugye a Rosméry gyermeke és a Sliver szerzőéről beszélünk levelen esetében valóban.

[01:03:07]És és tulajdonképpen itt ez a fajta hozzáállás, amit tényleg ez a felső középosztály sajátja, ugye tehát aki nagyon nem látja a bőrszínt, az valójában az igazi problémára vak, hogy hogy valójában itt tényleg van egy kulturális társadalmi különbség, de ennek az elfedése az tulajdonképpen ilyen szexuális és kulturális fetisizálással próbálják meg a meg ugye áthidalni, csak hogy Ez egyrészt nem működik, másrészt pedig ez ilyen demonstratívan toleráns közeg.

[01:03:41]Igen.

[01:03:41]Tehát ez amikor valaki ilyen ilyen ilyen ilyen kapitány Istvánni mosollyal így kezd neked így így dicsérgetni, és akkor meg még még a kávé is stimmel, tehát hogy tudod tehát akkor akkor mindig az van, hogy mindig egy picit hátrabbé, hogy mi a francot akar ezt tőlem, mert mindig az van, hogyha és és nagyon nehéz ezeket felismerni.

[01:03:58]Viszont ez ugye a kedvesség meg ez a fajta ez a fajta nicing ez egyre ahogy tanulja ezt a taktikát megy egyre több ember úgy lesz egyre értéktelenebb hiszen a közgazdasági szabály érvényesült is hogy minél többet minél több minél több van valamiből annál értéktelenebb illetve az hogy ugye a legnagyobb dicséret az hogy végül is feketeként már majdnem olyan vagy, mint egy fehér tehát az meg nem dicséret és egyébként ugye annyira hizelegnek ugye maga a leg maga akkor a legundorítóbb Amikor hiszelegni próbál, ugye ezt mondja Mr.

[01:04:30]Tyfel, kedves próbál lenni.

[01:04:33]Kedves próbál lenni.

[01:04:33]Tehát amikor [nevetés] ugye állanddal hizelegni próbálnak ugye ugye a fősünknek igazából ugye ez annyira nyomasztó és annyira horrorisztikussá válik ez az állandó kedveskedés, negédeskedés, de ahhoz képest már szinte felszabadulás, amikor a szemét akarják kioperálni, meg a az alkatrészét akarják elvenni tőle, hogy saját maguk beültet hatosítassák.

[01:04:53]Egy remek film, zseniális alkotás, és ez a legjobb értelemben vett propagandafilm, mert fontos üzeneteket fogalmaz meg az egész ilyen fekete emancipáció problémájával, mint annak recepcióvá kapcsolatban.

[01:05:08]Ellentétben a következő alkotásunkkal, a Fekete Párdóc című 2018-as Marvel filmmel.

[01:05:14]És én belementem, hogy akkor megnézek egy Marvel filmet.

[01:05:19]Na, gondoltam, legyen a fekete párdóc.

[01:05:20]Én emlékszem annó, hogy még a metróban megláttam a plakátot, hogy fekete párdocfilm jön, és így hú, azt gondoltam, na végre erre várok már évek óta, hogy Hollywood végre nem töketlenkedik, hanem jó kis izé ilyen fekete párduccokról készít egy filmet, tehát hogy a Spikely Malcom filmje óta mennyi idő eltelt, végre jön végre valami valami valami valami tökös ideológikus izé, ami beolvas, nem tudom, Amerika történetének valami balos radikális film jön.

[01:05:47]És aztán megtudtam, hogy ez a fekete párduc, ez egy ilyen képregény hős, aminek elvileg van egy ilyen fekete emancipációs vonatkozása, de amikor megnéztem ezt a filmet, tehát arra gondoltam, hogy Mohamed Ali laposra verte volna ezt a faszit, vagy ezt a Fekete Párducot, merthogy mi történik itt?

[01:06:03]Van ez a ez a Vakanda nevezetű Igen, ez a ez a fekete Szingapúr gyakorlatilag.

[01:06:09]Szintem szerintem inkább ilyen szingapúrja ugye cak csak kevesebb az ázsia.

[01:06:14]Jó.

[01:06:14]Ö technológiáak Szingapúr ugye technológia Szingapúr idegen ellenelességét tekintve Svájc.

[01:06:21]Tehát a Svájcban ugye a mi épp a legerősebb párt, mert hogy annyira nem szeretik alapvetően ugye az idegeneket, kivéve akkor, hogyha egyébként ugye a s tehát Svájc az úgy néz ki itt amikor egyszer jártam ott, tehát a a szelektív szem lovaskocsival érkeznek a szelektív szemétért, amit egy fekete vezeti a lovaskocsit, a hintót, ami fölv szelektív szevetet, de GPS-zsel klauzolja egyébként a lovat.

[01:06:43]Tehát, hogy ez ez tehát hogy ez ez Svájc.

[01:06:44]És ha nem teszed ki a szelektív szemetet, akkor a szomszédok feljelentenek.

[01:06:49]Tehát [nevetés] nekem alapvetően az egész formátummal bajom van.

[01:06:53]Ugye én egy kicsit most messzebbről indítok.

[01:06:54]Tehát eleve ez a Marvel Studius, ami ilyen ami ilyen üzleti modellt kidolgozott, és amilyen ilyen, ahogy fölé megpróbálták fölépíteni ezt az univerz multiverzumot, én ettől nagyon fázom.

[01:07:07]Tehát az volt a jelszó, hogy egy film nem film.

[01:07:08]Tehát öreg nem jegyet fogsz venni, hanem bérletet.

[01:07:13]Tehát és akkor elkezdtek elindítani ilyen 2008 környékén ilyen ilyen ilyen különállónak tűnő kis franchiseokat.

[01:07:21]Ilyen kis érpatakként elindultak, és ilyen folytatásokkal elkezdték így egyre inkább egymásba sodorni ezeket, és a végén egy ilyen nagy vízesésben találkoznak, és akkor na öreg, majd akkor fogod megérteni az egészet, amikor elérted a vízeséshez, de addig te meg fogsz nézni 15 ilyet, hogy értsd.

[01:07:36]Hát, hogy én ebből megnézek 15-öt, no way, meg.

[01:07:41]Én a világ nincs az a világ kincs, hogy az én megnézzek.

[01:07:43]És utána még kitalálták azt, hogy a különböző multiverzumoknak is vannak különböző vízesései, és a végén ezeket még egy nagyobb kell majd összefolyatni.

[01:07:51]Tehát körülbelül itt tart most a Marvel.

[01:07:53]Tehát én én nem bátorítanék senkit, hogy ezt elkezdje ezt a munkát, mert sosem lesz vége.

[01:08:01]Egyrészt ugye ez a lényege, hogy sose lesz vége, és aki lemarad, kimarad.

[01:08:05]sajnáljuk.

[01:08:05]Ha nem láttad a kettes fázis 15.

[01:08:12]filmjét, akkor nem fogod érteni ezt a filmet egyébként a pénzügyi konstrukciót ehhez a filmhez, a Merill Linc a a a 2008-as válságban egyik főbűnös cég a Merillincs dolgozta ki.

[01:08:24]Csak ennyit, hogy hogyan függenek össze a dolgok.

[01:08:27]Na most itt a történetben ugye van ez a ez a vakanda nevezetű afrikai szepátumére, ahol elvileg van egy ugye vibránium nevezetű földön túli ásvány, vagy földön túli jó földből, ami ami egy ilyen szupertechnológiát eredményez.

[01:08:43]Na most ugye van ez a vakanda, szupertechnológiával élnek, de hogy egyébként az itteniek el akarják titkolni, hogy egy ilyen szuper technológiájuk van, mert ha megtudnák, hogy szupergazdagok, akkor a világ minden részére ugye migránsok jönnének.

[01:08:56]És miközben komolyan mondom, tehát Franc Fanon, aki megírta a föld rabjait a 60-as évek elején, és egy egész tényleg egy mozgalom kialakult, hogy a harmadik világ szegényeire és beleértve, hogy mondjuk Los Angelesben is van harmadik világ, tehát a vacgetto, hogy ezeknek az embereknek adjunk emberhez méltó életet, vakanda szarik rá, nem?

[01:09:13]Tehát, hogy ott figyelj, ott figyelj, ha van vibrániumod, akkor nem kell szuverenitás védelmi hivatal, tehát ott nem ott mondjuk az amúgy se kell.

[01:09:21]Tehát ott ott ott az biztos ott az biztos, hogy hogy oda oda nem kell egy Lánci Tamás.

[01:09:26]Ö mondjuk hát Lánci Tamásra gyakorlatilag talán a saját családján kívül senkinek nincs szüksége.

[01:09:33]És tehát egy olyan szempontot hadd villantsak fel, hogy tulajdonképpen itt beszélünk egy országról, ami a világ legjobb technológiájával rendelkezik és felmerül a kérdés, hogy ez az ország ez önvédelemre rendezkedjen be, vagy pedig kötelező segíteni másoknak nála a rosszabb technológiával rendelkező országoknak?

[01:09:56]Tony intervencionizmus.

[01:09:58]Mondjuk mlorb lehet, hogy megfontolná.

[01:10:00]Akkor most ezt hát ugye benne van a filmben ez a vagy izolacionai izon jazol izolacionizmus.

[01:10:07]Igen, igen.

[01:10:08]Nehéz szó.

[01:10:11]Nem fog menni ma.

[01:10:11]Vagy pedig a beavatkozás kérdése, ami mondjuk esetleg Martin Luther King és Malcol Mix hozzáállását is [horkantás] tökéletesen le tudná képezni.

[01:10:23]Tehát hogyha a Malcomnek lennének B2-es bombázói, akkor lényegében ugye ez a makand hát az Albán pékségeket lebombázná, az egyszer biztos.

[01:10:31][nevetés] És az, hogy ha vannak, ugye ez a gyarmati örökség, hogy vannak történelmi traumák, és azokat egyébként meg lehet gyógyítani akkor, ha például apák és fiúk nem találkoznak.

[01:10:46]Egyébként ezeket a történelmi traumákat meddig lehet hordozni?

[01:10:48]Kérdezem én Trianon országában.

[01:10:52]Mi lehet az, ami egyáltalán nem az, hogy gyógyíthat, hanem hogy hidat verhet a régi traumák és a mostani helyzet közé.

[01:11:03]Ezek a történelmi, hogy mondjam, hiányok, problémák, ezek mind a mai napig élő és generációs traumákat és nyomokat tudnak hagyni.

[01:11:15]És többek között azt is vizsgálja ez a film, hogy egyébként egy valódi vezető annak milyennek kell lennie, hogy tényleg a nép érdekében hoz áldozatot, a büszkeség és az erő forrása, vagy pedig egy pusztán nekiinduló, teljesen random döntéseket hozó valaki.

[01:11:39]Pali, te igazi mélységeket láttál meg ebben a amúgy sötét filmben, de öreg örök hiben.

[01:11:45]Pali, egy emailbe majd foglald össze nekem a a következő 15 részt.

[01:11:46]Így [nevetés] Pali lesz vakanda első fehérdíszpolgára.

[01:11:53]Én már előre látom, úgyhogy de menjünk akkor, ha már traumák, akkor menjünk azért egy olyan filmhez, ami igazi, mert és mondjuk hihetően adját, hogy valódi traumákról van szó.

[01:12:01]És az utolsó filmünk ugye most a 2019-es Joker című filmrel fogunk beszélgetni, amit majd a végén azért a nagy a nagy Joker vitár is adunk lehetőséget meg hozzászólást, mert azért én alapvetően [horkantás] nekem a Batman filmek a Tim Burton filmjei és nekem a Joker az Jack Nicholson de Shinko László magyar hangján, aki még Jack Nicholson játékán is tudott javítani és nekem nagyon szórakoztató volt és mindannyiunknak talán itt ugye a a műhelyünkben, amikor néztük, hogy Magyar Péter miképpen vezet körbe a karmelitá Hát ennyire szórakoztató tárlatvezetést akkor láthattunk, amikor Jacky Jókere bemegy a Gatem City múzeumban és a Laurez zenét és akkor így maratváljátok meg körbemutat elkezdik csiszolni a műveltségüket.

[01:12:47]Na most én imádtam azt, imádom ezt a Jokert, hogy a Tim Burton [nevetés] ugye és hát hogy a a hát a nevetés gyógyító hatása miatt ugye mindannyian Vigyorex termékeket vásárolnánk itt a DM-ben, de most Hisleget Jokerét nem voltam oda.

[01:13:01]Majd lehet, hogy mások oda vannak érte, ezt majd megkérdezzük, de ez a figura itt kitermeltek egy olyan társadalomkritikus dolgot, és én nem vártam volna, hogy a 2019-ben egy ilyen erős film készül.

[01:13:14]Igen, le ami mondjuk így, hogy a 2008-as gazdasági világválság következményeit, a munkanélküliséget, a szociális összeomlást egyébként ugye visszavetíti, hogy a 80-as évek New Yorkjában van visszatéve ez a sztori, a [horkantás] annak a szociális összeomlásnak az idejében, amit a régen elnökség okoz a neokonzervatív politikán megfelelően, ami leépíti a szociális intézményet.

[01:13:35]már a szuverenitás szóba került.

[01:13:36]A DC sokáig próbálta Marvelt utánozni abban, hogy egy ilyenfajta fonódó, ilyen örökkéfonódó, multiverzális világot vagy világokat teremtsen csak sötétebb színekkel.

[01:13:49]Ö ez a törekvés megbukott, és hoztak egy nagyon erős és nagyon tudatos kreatív döntést arra vonatkozóban, hogy a a film szuverenitását kívánja, az egy film szuverenitását kívánják visszaállítani az önálló, saját lábán megálló film gyakorlatát.

[01:14:06]És ebből született meg a Joker.

[01:14:10]És ehhez a a az amerikai filmtörténet legprogresszívebb és és legter legszebb és leg alkotóbarátabb időszakát célozták meg.

[01:14:20]a 70-es éveket, egész pontosan Martin Scorzeze világát.

[01:14:22]Ugye tényleg nem lehet nem látni a taxisofőr és a és a komédia királyának a kezenyomát erre vagy a hatását ebben a filmben.

[01:14:31]Egészen döbbenetes, hogy milyen milyen hogy tudta ezeket a DC össze ezeket a szálakat úgy összerendezni, hogy ebből egy karakteres saját arcvonallal rendelkező film legyen.

[01:14:47]Igen.

[01:14:47]Hát egyrészt arról is szól a film, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek gyakorlatilag pszichés problémát tudnak okozni, és nem azoknál, akik megtehetnék, hogy foglalkozzanak más kérdésekkel is, hanem a legkiszolgáltatottabb, leg gyakorlatilag saját megélhetésüket sem biztos, hogy biztosítani tudó embereknél.

[01:15:10]Tehát az, hogy a gazdagok gúnyolják a szegényeket, Igen.

[01:15:14]Az egy annyira lásár Jánosi.

[01:15:19]Én egy picit szofisztikáltabban fogalmaztam volna, de ez a lényege.

[01:15:22]Igen.

[01:15:23]Akik azt gondolják, hogy akik ninek nincsen mi, az annyit isér.

[01:15:24]Meg lehet utánam csinálni.

[01:15:27]Tehát a legcinikusabb válasz, amit egy tehetős ember egy nélkülözőnek tud mondani, és hogy gyakorlatilag a lázadás szimbóluma egyedül a bűnelkövetése lehet, mert már más fajta kiugrási kísérlet vagy kitörési pont egyszerűen már nem maradt.

[01:15:44]És az, hogy például ugye a média, mint ugye a tömegmanipulációnak egy nagyon fontos közvetítője, tehát itt már a egy szimbólum, egy maszk, az többet jelent, mint maga az igazság.

[01:16:01]És most itt a Anonymus csoportra és a Guy Fugye jellegzetes maszkra is lehet akár gondolni.

[01:16:05]És tényleg ez a, ahogy mondtad is, ez a nagyon Scorzézei gondolat, ez a káoszban megkeresni a szabadságot.

[01:16:15]hogy ez hogyan lehet és milyen módokon lehet, akár az egy az egyéni a saját szabadságot.

[01:16:21]Borzasztó végignézni azt a folyamatot, amin ez a figura keresztül megy.

[01:16:23]Tehát először is ott van a gyermekkori traumái.

[01:16:27]Ezt a figurát a radiátorhoz hozzákötötték, éhesztették és verték.

[01:16:33]Aztán felnőtt korában, amikor elkezdte a felnőtt életet, gyakorlatilag a rendszer, a társadalom megüntente neki, hogy nem tudunk veled mit kezdeni, nem veszünk rólad tudomást.

[01:16:42]És ennek hatására gyakorlatilag az elméje megteremt egy figurát, Jokert.

[01:16:50]Kényszerből, nem jó kedvéből, hogy kényszerből teremti meg ezt a kiszüli magából ezt a figurát.

[01:16:54]És egyszerűen fokozatosan ez a figura pontosan azt csinálja vele, amit gyermekkorában csináltak vele, és amit a társadalom is tett vele.

[01:17:03]Semmibe veszi és kizsákmányolja.

[01:17:04]És ezen a hármas nyomáson már, tehát már megjelenik már Joker is egy ká kizsákmányoló figura, hiszen Arthurnak a az identitását üresíti ki teljesen.

[01:17:14]És Joker lesz a sztár, őt ünnep a tömeg az utcán, Arthur pedig begyűjti a következményeket.

[01:17:20]Ő az, aki akiért kimegy a rendőrség.

[01:17:23]Ő az, akit aztán a végén elmegy úgy intézetbe vár zárnak a Joker tetteiért.

[01:17:28]Tehát Arthur mindig a mindig a fennálló rendszer legalján van, és mindenki hiába szüli meg a saját alteregóját, a győztes alttergóját, még csak az is csak ki kizsákmányolja.

[01:17:41]Ez szerintem ennek a filmnek a legfájdalmasabb pontja, és ez a ez a legtragikusabb rész.

[01:17:44]És az, hogy ugye a Tod Philips is ugye egy végjáték író is rendez.

[01:17:50]Igen, abszolút.

[01:17:50]Igen.

[01:17:50]Tehát ő is a ő is a másnaposok irányából jött, és hogy egyszer csak fölfedezett magába egy ilyen drámai képességet, hogy ő fog tudni és tudott is.

[01:17:57]Egyébként hogyha megnézik Tot Philipsnek a film a korábbi filmjeit, ő azért erősen rágyógyult a Scorz-re, tehát a haverok fegyverben azt hiszem talán ő is az is ő volt.

[01:18:09]Az is olyan, mintogyha a Scorzet csinált volna egy filmet a Buskorszakról, ugye a Dické féle fegyver eladások.

[01:18:12]pont ugyanaz a szerkezet, ugyanaz a vizuális megoldások, és ebben a filmben találta meg de nyilván ugye ezt így zárójelbe kell tenni, hiszen itt azért a DC logó ott van a ott van a ez nem egy nem úgy szerzői film, ahogy mondjuk ez corizer film, hanem itt azért mégis egy brend alá kell bedolgozni, de azokat a azokat azokat a formai elemeket nagyon szépen elsajátította és összehozta, ami hihetővé teszi ezt a filmet.

[01:18:40]Nekem ez a film kicsit, hogy a Karinténak a cirkus című novájára emlékeztet, amiben ugye van a Bohóc, akit elmennek megnézni, és a Bohóc miután mindenféle akrobata mutatványokat bemutat, a végén ugye előveszi a hegedűjét és hegedülni kezd.

[01:18:56]Tehát van ez a Joker figura, ami népszerű, meg van ez a képregényfilm, ami bevonzza a nézőket, és bemész, hogy egy képregényfilmet kapsz ebben az univerzumban, és akkor egyszer csak kapsz egy ilyen nagyon erős társadalomkritikát, ami tényleg a szociális rendszerek leépülését előveszi.

[01:19:12]És ha csak arra gondolunk, hogy a 2008-ban egy ingatlan Panama keretében bezárt Lipótmezői magyar királyi tébojda, ami azóta is ott rohad egyébként, de ugye bezárták, megpróbálták eladni, értékesíteni, nem sikerült.

[01:19:23]Hány embert eresztettek az utcára, akik aztán kötegednek és összevernek másokat, és mennyien tombolnak, és mennyi eszelős van tényleg Budapest utcáin, mennyi ideges, feszült, üvöltöző figura.

[01:19:36]Itt is azért megszenvedtük ezt a típusú hozzáállást, azt a a szociális intézmények ugye leépítését.

[01:19:39]Na most valaki, hogy egy szuperhős filmet vagy ezt a képregény világot arra használja, hogy tematizálja ezt a problémetet, azt üdvözlöm és tényleg hálásot Philipsnek, hogy ezzel foglalkozik, és ugyanakkor viszont tényleg megrendített, mert kevés annyira nyomorúságoset láttam, mint amikor a filmben ugye ez a a mi bócunk, ugye Jokerünk, ő a legalján van ennek az egész bóc társadalomnak.

[01:20:02]Tehát van egy dolgozik egy bohóc közvetítő irodának, amely kiközvetíti a különböző bohócokat.

[01:20:10]az ilyen legalja munkákra.

[01:20:10]Valamikor szendvicsemberség, valamikor éppen az, hogy bóc doktorként be kell mennie egy gyerekkórházba, ahol a daganatos tényleg beteg gyerekek előtt kell ugye énekelni.

[01:20:27]De ez önmagában nem baj.

[01:20:27]Tehát igazából ez a ez is egy munka.

[01:20:29]Az Arthur ezt nagyon jól tudja csinálni.

[01:20:33]De rett de rettenetes az egész.

[01:20:33]És amikor egyébként az okniából, miközben a gyerekeket, haldokló gyerekeket próbál boldogítani, és az okniából kiesik az a pisztoly, amit egy kollégája adott neki, hogy megvédje magát a bosszúv huligánjaitól, és ezért kirúgják.

[01:20:48]Tényleg, de olyan olyan nyomasztó.

[01:20:51]A a filmnek egy picit a fogadtatásával kapcsolatban nagyon szeretném azt megjegyezni, hogy nagyon sok értelmezését végignéztem ennek a ennek a filmnek.

[01:21:01]Rengetegen félre értették ezt a filmet.

[01:21:05]Nagyon sokan azt gondolják, hogy ennek a filmnek a forradalomra való felhívása, az elsődleges funkciója, tehát az, hogy a cselekvésre hívja az embereket, ez egy hihetetlen félreértése ennek a filmnek.

[01:21:18]Alapvetően azt a ez a film azt a azt a patologikus társadalmi folyamatot mutatja be, hogy mi történik akkor, amikor a elér egy kritikus tömeget a a csalódottság és a kilátástalanság, és már nincs más lehetőség, mint az, hogy kimen az utcára és tovább ronts a helyzeten.

[01:21:35]Nem, ugyanis a film végén nem azért Langol Gatem, mert meg megszületett az igazság, mert ugye Murray Franklint fejbe lőtte a saját TV showjában Joker.

[01:21:44]Nem az igazság született meg, hanem nem volt más fel másfelé vezető, csak lefelé.

[01:21:50]Tehát minél rosszabb annál jobb.

[01:21:53]Igen.

[01:21:53]És a forradalom az mindig arról szól, hogy fölrobbantjuk a társadalmat és természetesen ennél fogva rontunk a helyzeten.

[01:22:00]A forradalom az mindig vég az nem új kezdet, az egy végállomás.

[01:22:02]És nagyon jó, hogy ezt a film úgy fogalmazta meg, hogyha tényleg hajlandóak vagyunk figyelni rá, akkor nem forradalmi felhívásként működik, nem kiáltványként működik, hanem egy patologikus folyamatot mutat be.

[01:22:17]Ugye a film azzal kezdődik, hogy Gatam Cityben strijkolnak a kukások, nem viszik el a szemetet, elszaparodnak a patkányok.

[01:22:23]És akkor itt eszembe jutható mondjuk a Horti korszakban a tanácsktárságot meg az űszerös forradalmat a patkány lázadásként ugye írták le és ma is hát hogyha a Rákai Filipet hajuk nyilatkozni már most arról beszél hogy te jó ég itt van ugye jönnek azok akik a sikeres embereket ugye elő akarják venni és hát itt a vénypa papa is nagyjából ilyen hihetetlen, hogy kikre gondol és akkor itt föl is tenném a kérdést mert egyébként amikor Pisti te írtál erről a filmről egy kritikát erről a Jokerről és hát ott már a Facebook oldalunkon a kommentfolyamban megnyílt egy vita arról, hogy ez egy jó film-e vagy csem, mert azért kan ugye ez arany arany ar izé aranypálmát nyert, nem?

[01:22:57]Úgy tudom igen Velencében aranyoroslánt, de hogy biz Velencében biztos ugye Joakim Phoenix Oscart kapott teljesen megérdemelten.

[01:23:09]Óriási vita van a második részéről, amiről majd majd kövessétek az oldalunkat, és akkor én meg fogok jelentetni egy egészen megosztóírást majd erről, hogy mit gondolok.

[01:23:16]Ez maradjon a jövő titka.

[01:23:17]De de mindjárt meg isuk a lehetőséget a hozzászólásra, mert tehát valaki szerint ez egy nagyon túlértékelt film, valaki szerint vévelni mellette remek, egy erős.

[01:23:30]És akkor itt azért mégis csak hát hogyha régen mindegy jobb volt, hát a már a korunk filmjei, zenei TV műsorai című popkodurálás enciklopédiát is letette az asztalra.

[01:23:40]Azért mi mindig a kanonizálás igényével is föllépünk, azért még kapható.

[01:23:44][nevetés] Tegyük tegyük föl a kérdést, és hozzá lehet szólni, hogy akkor mégis csak ki a legjobb Joker?

[01:23:49]azért a mai napig is amellett érvelek, hogy oké, ez egy remek, zseniális, de én Jack Nicholsonnak a Sinkó László magyar hangján megszólaló csibész maffiózója a kedvencem, és nem mondjuk a Hisleernek a a félelmetes terroristája, vagy nem a Bócok Dózsa Györgye, aki megjelenik ebben, de ha objektív, ha objektív akarok lenni, akkor én azt mondom, hogy nekem a Hawakin Phoenix féle joker a kedvencem, de hogyha személyes érzé, ha egy picit lenézek a saját lelkem bugyrába, akkor arról van szó, hogy én annál a bárpultnál, ami ott van a szomszédban, én a Jack Nicholsonnal és Jokernek festve szeretnék holnap reggel 8-ig nagyon sok italt meginni, és tudom, hogy istenien éreznénk magunkat és hülyébnél hülyébb poénokat mondanánk egymásnak még reggel 8-kor, és telepofá van röhögve.

[01:24:40]Én De csak akkor tényleg, hogyha a Sinkó László hangján hajlandó megszólalni.

[01:24:45]Másképp nem.

[01:24:48]Te vagy a legmegbízhatóbb emberem.

[01:24:48]Ezt mondanám.

[01:24:51]Számlaszámomat tudod.

[01:24:52]Pali.

[01:24:52]Igen.

[01:24:55]Szerintem minden joker elbrázolás valid.

[01:24:57]És annak a filmnek a lehető legtam, hogy kereszt [nevetés] tudtam, hogy keresztül legmegfelelőbb.

[01:25:04]Pali a Joker Akadémia tagságára pályázik, tehát hogy ezzel nem tudsz megbukni.

[01:25:08]Arhamlum.

[01:25:09]És akkor tessék, van is egy mikrofonunk.

[01:25:11]Jester körbeadja.

[01:25:13]Mi a kérdés?

[01:25:15]Ki a legjobb joker?

[01:25:15]Ki a legjobb joker?

[01:25:15]Vagy jó ez a film?

[01:25:18]Vagy túlértékelt ez a film?

[01:25:18]És egyébként a kettőre is lehet véleményt befogalmazni.

[01:25:22]Tessék, itt van egy, van egy.

[01:25:23]Jelentkezzünk, hozzászólunk.

[01:25:26]És a Hakin Phoenix lenne az nem szoktam általában felszólalni, de ez a film ez így megsebzett egy fél életre, amikor néztem.

[01:25:36]Így ugye, hogy ki a legjobb Joker?

[01:25:36]A régi az úgy vicces, olyan amilyen.

[01:25:41]A Heat Lederger nekem nagyon bejött pont ez a realista világ miatt.

[01:25:43]Nem tudom, nem tudom.

[01:25:45]Enné jobban nem tudom bekapni.

[01:25:46]Bocsi a mikrofont.

[01:25:47]Sem halljuk.

[01:25:47]Oké.

[01:25:47]És akkor nézem ezt, és ez a csávó, mármint hogy a karakter maga, színésszel semmi bajom, így gyakorlatilag teljesen diszfunkcionális, így nem mint társadalmi egység, hanem így önmagában is.

[01:25:59]És így nagyon nehéz összekötnöm, vagy nehéz volt úgy néznem, hogy na majd hova fut ki ez a film, mi lesz a nagy finálé.

[01:26:07]És igazából az történt, hogy a végén lelövi a műsorvezető faszit.

[01:26:10]Semmire nincs hatása szerintem annak az egyedi eseménynek.

[01:26:14]És csak úgy tudtam az óriási kognitív diszonanciámat feloldani, hogy lehú bocsi [nevetés] muszáj volt.

[01:26:22][horkantás] Tehát csak úgy tudtam ezt feloldani, hogy én azt láttam magam előtt, hogy megtörténik ez a dolog.

[01:26:28]Ott ugye rengeteg ember elkezdett Joker sminkben szaladgálni, és én azt láttam így magam előtt, hogy közülük valaki lesz az a Joker, akiről, aki egyébként beleillik az univerzumba.

[01:26:40]vagy eltelik 60 év, elfelejti mindenki, hogy volt ez.

[01:26:43]Valaki emlékszik rá?

[01:26:46]Tehát hogy mert az, hogy mit tudom én, két héttel a zavargások leverése után valaki Joker mozgban megjelenik, azt még mindig ide lehet kötni.

[01:26:53]És szegény annyira tényleg egy ilyen rommá traumatizált, szétesett személyiség, hogy tehát nem, hogy egy pirítós nem tud megcsinálni, hanem a az így az élete, tehát az az ő kis szétesett személyiségének a csúcspontja, hogy egyáltalán a rabaszt megbírta húzni.

[01:27:09]Igen, egyébként abban teljesen igazad van, hogy ez egy olyan Joker, amit lehetetlen lett volna egy ilyen fonódó, egy ilyen Batman franchiseba így beletenni, mert tényleg az van, hogy annyira diszfunkcionális, hogy ez az ember csak saját nyilván gyilkol, de őt nem tudod egyegyen hosszú történetfolyamba beletenni.

[01:27:25]Nem ahhoz neki újjá kellene születnie.

[01:27:27]Ennek a ennek a figurának meg pont az a lényege.

[01:27:31]A a karakter lényege az, hogy nem tud újjászületni, nem tud, hiszen miből, meg honnan meg hogyan.

[01:27:36]Hát a a normál élethez sincs elég tartaléka sem testileg, sem anyagilag, sem mentálisan.

[01:27:44][torokköszörülés] Én úgy voltam ezzel a filmmel, hogy a DC pecsétet nyomott rá.

[01:27:48]Ennek semmi köze a képregényekhez, semmi köze az egész univerzumhoz.

[01:27:54]Ezt azt mondta a DC, hogy jó, csinálj egy filmet, itt a pecsét.

[01:27:59]Ezt ezt a Tot Philips ezt deklarálta is, hogy hogy még csinál egy folytatást és plusz.

[01:28:03]Tehát így van.

[01:28:04]Éppen ezért a képregény, a képregényekhez legközelebb álló Joker az a Hatitler.

[01:28:12]Ő a káoszból él.

[01:28:12]Ő a káoszban él, és csakis a káosz az, ami neki életet ad.

[01:28:17]Amint ugye vége a filmnek, hogy a lovag jön érte, vége a káosznak és vége Jokernek is.

[01:28:24]A Jack Nicoonnal egy problémám volt, hogy stélül.

[01:28:31]Tehát Joker sokkal nagyobbak gondolkodik, mint amit a Jack Nicoon megjelentetett ezzel a kis stílű utcai és ez az utcasarkon álló.

[01:28:41]Ez a vicceket mesél azonnal viszek neki egy sört.

[01:28:46]Azonnal is mondjál valamit.

[01:28:48]Így van.

[01:28:48]Polgármesteri ambíciói vannak.

[01:28:49]Hát nem nem szórja a pénzt a kampányban.

[01:28:54]Szóval Hat Legger az, aki a képregényekhez a legközelebb.

[01:28:57]Igen, ez tény egyébként, hogy a aki a képregényt szereti, és nem a Batman feldolgozásokat, az az a Sternciuszuson a Hitlert jelöli meg valaki.

[01:29:07]Jó, mondok én is.

[01:29:08]Sziasztok.

[01:29:10]Szervusz, szervusztok, drága barátaim.

[01:29:11]Én Én én azért eléggé ilyen laikus vagyok ezzel a Joker témával, de én azon gondolkoztam, hogy szerintem minden generációnak megvan a maga jokere.

[01:29:20]Tehát, hogy ez olyan, mint a shakespei daraboknál is megvan az a leir király, amit az a generáció szeretett, ahogy nekünk is, nem tudom, a Harry Potterből az volt a Harry Potter, és aztán most amikor új lesz, akkor az már nem az a Harry Potter lesz.

[01:29:36]Úgyhogy ennyi.

[01:29:38]Van olyan, aki esetleg a Jered Ló féle Jokerrel egyáltalán bármilyen érzelmi kapcsolatba tudott lépni?

[01:29:45]Tehát jelzem, hogy szerintem a fogorvosok Igen, igen.

[01:29:48]Ez a ez a Jaber fogsorral, tehát ez a [nevetés] De én Tehát az ez érthetetlen.

[01:29:54]Ugye az volt a az volt a kreatív döntés előtti DC, hogy akkor na ilyen irányból támadunk és katasztrofális.

[01:30:06]Tehát Jered Ló csak nőket tud jól játszani ennyit.

[01:30:08][nevetés] De azt vixokat, hogy vagy transvesztiták, azok nők.

[01:30:15][horkantás] Ali a szeminárium megint nem voltál ott.

[01:30:21]Nem leejtettem a tollamat, mire felvettem, mert másról volt szó.

[01:30:25]Na és akkor most heer megfogná a tollat és eltüntetné Bob pisztolyt.

[01:30:29][nevetés] Jó, hát köszönjük szépen.

[01:30:32]Én magam részéről mindig, amikor képregényekhez viszonyítunk, tehát én előkaptam meg a denevérembert, mert ezt így mutatták be akkor a moziban, és én tehát nekem Tim Burton teremtette meg azt, hogy miképpen kell elképzelni Batmant és Michael Keat, és későbbiekben meg újabb és újabbmanekkel találkoztam.

[01:30:49]Jó, a mélypont egyébként ugye Beneflek volt, akinek ez a jól azonosítható seggája van, tehát hogy tehát hogy tehát hogy egész Gutam Cityben ugye ez az egyetlen, tehát vala a CG lesz, aztán ugye Beneflek, ez a seggálló színész, tehát egy generációnként van egy ilyen, és amikor így, tehát hogy ezek után nem tudják azonosítani Batmant, hogy érdekes, az a van az a seggáló Batman és van a seggáló Bruce Wayne, tehát hogy ez olyan mintha Daniro lenne a Batman is, tudod itt itt látszódnak neki ez a kis [nevetés] Szóval én az nem is tudtam azokkal ugye mit kezdeni.

[01:31:24]Nekem a második Batman film a Batman Returns, ugye aki a Batman visszatér című Timburton, az egy igazi sötét német expresszionizmust magánhozó mestermű.

[01:31:36][torokköszörülés] És ugye onnan Timburont leváltották, merthogy túl sok gyerek ijedt meg, és nem lehetett vele Happy Meal menüt eladni, és érkezett utána Joa Schumaher, és megjelentek ugye az ilyen melbimbós ugye Batmanek, meg hát az ilyen a meleg szubkultúra is, tehát hogy egy elég ilyen vad irányba tolták el a sztorit és akkor egy az már ez visszatérés az eredeti TV sorozat cempához.

[01:32:00]Nagyon sok színel Timbertonnek olyan ötletei voltak, amit le már lefékezett a stúdió.

[01:32:05]Tehát igazából ő feketékkel akart eljátsz.

[01:32:07]Tehát fekete robint szeretett volna, fekete két arcot szeretett volna.

[01:32:11]Ezt fel is vezet egyébként már a második részben, csak aztán kivették a gyeplőt a kezéből.

[01:32:17]Ja, az biztos [horkantás] a Timbörtön nem egy trágátkodó pali, de amikor megnéztem vele egy interjút és beszélt erről, mint tényleg sérelemkét érte volna meg, hogy a Batman visszatér után őt leváltották és azt mondta, hogy engem elküldtek azért, mertogy a gyerekeknek nem lehet vetíteni a filmjeimet, és ezek után egy belbimbós Batmanty legyártanak.

[01:32:35]Hát húzzatok ti.

[01:32:35]Nem így mondta sokkal durvábban, tehát ha team börtönből valakivel ilyen indulatokat váltanak ki, akkor az már valami.

[01:32:40]Jó.

[01:32:40]Különböző Batmanek, mitő különböző hamletek, különböző magbetek vannak.

[01:32:45]A legjobb magbetet egyébként Román Polanski készített el.

[01:32:49]Köszönjük szépen.

[01:32:51]Ez volt a régen.

[01:32:51]Minden jobb volt.

[01:32:51]A 2010-es évek filmét listáztuk, és akkor még júniusban a szezont a 60-as évek filmjéivel zárjuk.

[01:32:57]Mindenkit várunk szeretettel, és visszajövünk ősszel valamit teljesen mással.

[01:33:02]június 19-én lesz a szezonzáró 60-as éveket listázó adásunk, úgyhogy várunk mindenkit szeretettel.

[01:33:08]Köszönjük szépen.

[01:33:10]Köszönjük szépen.

[01:33:11]Vaskapál Balázs István Csundárlék Péter.

[01:33:14]Helló.

[01:33:14][taps]