Halló! Itt a test beszél! - testi tünetek, lelki eredetek? | Parafrázis

[00:00:00]Volt olyan pasi, aki nem beszélt semmit, viszont mindent összegyűjtött a köpenyébe, ilyen csíkos kórházi köpenybe, amit talált.

[00:00:05]Addig nem mosakodott, meg csak gyűjtötte a kiflicsücsköt, meg a kávéscsését, vagy amit itt talált.

[00:00:11]Volt egy olyan alkalom, hogy az ápolók így elkapták, levetkőztették, mert magától nem volt hajlandó megszabadulni.

[00:00:18]Még nem ismertem, hogy az elengedés mekkora komoly dolog mentális egészség szempontjából.

[00:00:23]Ott az éjszakai műszakban tapasztalták, hogy kiugrott egy kis élő patkány abból kis mini személyes szemétdomból.

[00:00:32]És én erre azt mondom, hogy ez érdekes.

[00:00:34]Tehát nem azt, hogy így érdemes élni, de ez ez azért különleges le a kalap.

[00:00:38]Most akkor vagy mindennek van értelme, vagy semminek.

[00:00:40]Tehát a azt azt a legnehezebb elfogadni, hogy a létezésben valameddig van értelem, utána meg nincs, mert akkor az két külön univerzumot jelentene.

[00:00:52]Márpedig az a két kül külön univerzum egyszerre itt van jelen.

[00:00:54]Tehát ez valahogy nem stimmel.

[00:01:03]Na hát jó estét mindenkinek.

[00:01:03]Ez itt a parafrázis műsor apottesz felvétele.

[00:01:09]Mégpedig a témánk az lesz ezen belül, hogy mit üzen a testünk.

[00:01:13]Ennek a szó meg lehetősen egyszerű szó összetételnek a szülő atja is itt ül mellettem, hogyha majd rád mutattam veled kezdem.

[00:01:23]Egyik vendégünk dr.

[00:01:25]Buda László pszichiáter terapeuta.

[00:01:29]Másik vendégünk szintén doktor.

[00:01:32]Ő Hofman Gergő, orvos és terapeuta.

[00:01:35]És mind a kettőjük munkásságában hát elég jelentős részt játszik terápiás munkájukba is és írói munkásságukba is, hogy mire érdemes figyelni testi állapotainkat, egészségünket, betegségünket illetően.

[00:01:52]Én Paulinyi Tamás vagyok, már megszokhattatok egy ideje, és mint általában mai beszélgetés is jobban fog hasonlítani egy kis kerekasztal beszélgetés, amit egy klasszikus a moderátor kérdezi a vendégeket, én pedig hát az ilyen para pszichológiai tudat kutatói füleseimet fogom becsempészni a témába.

[00:02:17]Éci picit bővebben és majd bemutatkoznak a mesterek alaposabban.

[00:02:23]Buda László dolgozta ki az úgynevezett szomatodráma és az ultra rövid terápia módszereit.

[00:02:28]Erről nyilván majd érthetően mesélsz nekünk, mert így önmagában talán annyira sokat nem jelent.

[00:02:34]És mint említettem, mit üzen a tested, aztán mit üzen a lelked, sőt mit üzen az életed?

[00:02:41]Könyvek szerzője is.

[00:02:45]Gerg Gergő, nekem csak Gergő, Dr.

[00:02:48]Hoffman Gergő, mondjuk akkor legyen így.

[00:02:51]Ő a T akadémia alapítója és vezetője.

[00:02:56]Orvost, Természetgyógyászati pszichológiai terápiás tudást egyesít bizonyos tét akadémiába.

[00:03:04]ebből fejlesztett ki egy önfejlesztő és tanácsadó rendszert és spirituális egészségtant.

[00:03:11]Én azt hiszem, hogy mégse aféle lila ezospirinek néztek elébe, vagy ha erre számítottatok, remélem egy kicsit csalódni fogtok.

[00:03:19]két doktorűr doktor úr ül itt mellettem, ami azért valamit jelent a tudományosság igényét illetően.

[00:03:30]Viszont egy olyan alternatív határvidékén fogunk járkálni a pszichológiának és az orvoslásnak, ami ingoványos terület.

[00:03:38]Tehát vannak túlzások rendesen.

[00:03:44]Én néha, amikor rám ripakodnak, hogy mit bicegsz, te programoztad, szégyeld magad, fogd fel.

[00:03:50]Hát hirtelennek érzem ezt, hogy Steve Hawking jut eszembe a buta izé fizikus, aki ugye túlszárnyalta Einsteint, márpedig a test, hogy mást üzen szóval csak finoman, szépen apránként.

[00:04:05]Na, kezdjük akkor az első kicsit, hogy úgy mondjam, bemutatkozó kérdéssel, hogy a mai orvostudomány és pszichológia, azért jól ismeritek ezt nyilván a tudatállapotok és a testi betegségek közt azért eléggé csak alapszintű összefüggéseket lát.

[00:04:24]klasszikus pszichoszomatikára gondolok placbó majd később előjön, hogy mi a a pszichológia és mondjuk az orvostudomány területén a mai álláspont, hogy milyen nagyságrendben vannak tudati lelki folyamatok hatással.

[00:04:41]Kezdjük a a pszichológia oldaláról.

[00:04:47]Tehát a pszichológia mit mond erről a testre és mit mond aztán a orvostudomány.

[00:04:50]Mi a klasszikus álláspont, Laci?

[00:04:54]Igen.

[00:04:54]A a picit bocsás meg, be is mutatkoz bővebben.

[00:05:00]Szerintem a válaszommal be fog mutatkozni, mert azzal kell kezdjem, hogy nem tudom, hogy mit mond a pszichológia erről.

[00:05:05]Nem tudom, hogy valaki egyáltalán tudja-e még, hogy mit mond a pszichológia.

[00:05:12]Vannak ilyen ilyen mémek vagy ilyen zanzásított gondolataink arról, hogy mit mondott Freud, mit mondottak a követői, de hogy most valójában jelenleg a pszichológia micsoda pontosan, és hogy arra a kérdésre sikerült-e már válaszolni hogy mi az emberi lélek, ahogy például a biológiát is mindig ezzel vádolják, hogy mindent tud, csak arra az egy dologra nem tud válaszolni, hogy mi az élet, pedig hát ez lenne a nevében.

[00:05:36]Ö, így ezek a kérdések mindig egy picit olyan felületessé válnak.

[00:05:41]Tehát most olyanokat mondhatok, meg mondok is, hogy sok helyen lehet olvasni, hogy például a háziorvosi rendelőkben a nyilvánvalólag lelki bajjal is összefüggő testi bajok egyre gyakoribbak.

[00:05:57]Vannak ilyen százalékok, hogy 50, meg ilyenek, hogy 70, amikkel én találkoztam.

[00:06:03]De valójában az első számú dolog, amit szeretnék pontosítani, mint orvos, meg mint pszichiáter, meg mint tudományban hívő ember, az az, hogy ennek a vitáknak a nagy része az elképesztően pontatlan még akkor is, amikor tudományos forrásokra hivatkozunk.

[00:06:28]Vagy ha nem most pontatlan, akkor 10 év múlva nevetségesen pontatlan lesz.

[00:06:33]és közben olyan arccal jelentjük ki ezeket, mint aki teljesen azonosul ezzel, mint aki teljesen komolyan gondolja.

[00:06:40]És az egyik, amit kifejezetten nyugtalanítónak tartok a jelenlegi orvosi szakma oldaláról, meg a tudomány képviselőinek az oldaláról, ami amúgy én is vagyok mind a kettő, az az a fajta rejtett vagy nyílt arrogancia, amivel megfogalmazzuk a tételeinket, hogy például a pszichoszomatikus betegségek aránya a lakosságban meg a többi.

[00:07:11]vagy hogy ez igaz, mondja az orvos, de azért figyelembe kell venni azt is, meg amaszt is.

[00:07:16]Tehát minden mindig az a szakma, amelyik mainstreamnek számít, vagyis, hogy a társadalom elismeri, hogy náluk van most az igazság.

[00:07:24]Sokáig ilyen volt az orvosi szakma, ilyen volt a tudós szakma.

[00:07:29]Ugye azért már nagyon régóta omladozik, megkérdőjeleződik, sőt mi több, egy egy komoly társadalmi trend indult el mind ezzel szemben is.

[00:07:44]Tehát, hogy amit egy orvos mondanak, mert nem lehet hinni, vagy amit egy tudós meg mit mond a tudomány, hagyjuk már, mert ez teljesen kötbe tapogatóznak azok is, meg hamisak és egyáltalán nem validak azok a kutatások, amikre alapulnak.

[00:07:56]A publikációkat egymásnak írják kábé a tudósok, kinek van több impactfaktora.

[00:08:02]És ehhez jön most hozzám még remélem majd elkanyarodunk oda egy picit.

[00:08:07]A mindenkinek az új kis kedvenc témája, az AI cunami, amivel kapcsolatban aztán végképp fogalmunk sem lesz, hogy mi az igazság és mi az, ami csak úgy ki van találva.

[00:08:17]Úgyhogy végül majd nekünk kell ugye fordulnunk a a parapszichológusok, a spirituális tanítók, a önálló gondolkodók, meg a saját szubjektumunk felé, hogy valaki segítsen már eligazodni, hogy mi az igazság, mit kell tényleg komolyan venni.

[00:08:38]Tehát kiindulnék abból a dologból, és aztán utána visszaadom a szót, hogy még azt sem tudjuk, hogy hogyan definiáljuk az emberi testet, hogy az micsoda.

[00:08:47]Tehát olyan egymástól eltérő definíciók vannak, mint például, hogy egy biológiai organizmus, ez egy dolog, akkor egy másik, hogy az emberi test az egy energetikai hullámmintázat, tulajdonképpen nem több.

[00:09:04]Akkor van egy olyan magyarázat a mély pszichológiában, hogy az emberi test az maga a tudattalan, így a tudattalannak a megnyilvánulása.

[00:09:14]Akkor van egy ilyen technológiai definíciója emberi testnek, hogy a az emberi individumnak, mint szellemi létezőnek a térbeli 3D-s printje, akkor van egy olyan testdefiníció, miszerint az ember teste, a megvalósult élettörténete az adott jelen pillanatban biológiai formációban.

[00:09:36]Tehát ezek mind, tehát bármelyikből indulunk ki, mindegyik merőben más gondolathoz, igazsághoz, kérdésfelvetéshez vezet.

[00:09:47]Úgyhogy most én igyekeztem elegánsan megkerülni az összes kérdést, amit esetleg én szerintem lehető legjobb felütés az elejére, hogy például a pszichológia egy ismerten több paradigmás szakma, magyarul egymással szembenő nézetek és annak a 50 összes szürke árnyalata együtt, tehát nem nem lehet igennel, nemmel vagy egyszerű módon ezekre válaszolni.

[00:10:10]És jó is, hogyha látjuk a viszonylagosságot.

[00:10:14]Márpedig ezt hangsúlyoztatta is.

[00:10:16]Igen.

[00:10:16]A viszonylagosságot és a szubjektív tapasztalatnak a a egyre mélyebb és egyre elfogadottabb jelentését.

[00:10:22]Tehát ha például valakinek, aki abban hisz, vagy a test elromlik, és egy orvos kell, hogy meggyógyítsa, azt ugye fel fogod bőszíteni egy olyan koncepcióval, hogy te figyelj, nem lehet ám, hogy itt ilyen lelki dolgok vannak, vagy hogy ezt te igazából csinálod magadnak?

[00:10:39]és fordítva is.

[00:10:42]Tehát, hogyha ha valaki valaki mélyen megérti és elfogadja a testlélek közötti nagyon szoros összefüggést, akkor egyszerűen szamárságnak tűnik a egy olyan koncepció, amiből ez ki van vontva úgymond, és életképtelen szinte dühítő úgy gondolni egy emberi testre, mint amit csak egy ilyen gyárban meg kell javítani.

[00:11:01]Hát azt hiszem, hogy itt is a arany középutat érdemes keresni.

[00:11:07]Én biztos nem élnék, hogyha az orvostudomány nem lenne ezen a szinten.

[00:11:10]Tehát annyi műtétem volt gyakorlatilag életmentető műtét, hogy most karma ide, meg viselkedés oda, meg valóságfélreértés amoda.

[00:11:17]Határozottan vannak erényei az orvostudománynak.

[00:11:21]Na, doktor úr, orvos úr, kérdés tovább adtánk, hogy te hogy látod azt, hogy mi a talán mi lehet az általános a általánosítható felfogás, hogy hol a határ tudattásra gyakoroltatás, nyilván nem a Lázár feltámasztása.

[00:11:41]Szeretettel köszöntök mindenkit.

[00:11:45]Nem fogok általános igazságot mondani, hiszen pont erről beszélt a a Laci is, hogy nincs olyan van, amit általánosan korszakról korszakra elfogadunk igazságként, de hogy ez nem az, tehát hogy ki fog ki fog derülni újra és újra, hogy bocsánat, akkor jellemző vagy nem tudom, hogy írjam körül, tehát nem egy egy igazságot próbálok ki csikadni, hanem a a mi a ami jellemző.

[00:12:06]Hát abból tudok kiindulni, hogy 2013-ig én dolgoztam több mint 10 évet háziorvosként is, háziorvosi praxisban, és nagyon figyeltem, hogy mikor tudok a pszichoszomatikus szemlélettel kezdeni valamit, hiszen az, amit a Laci is mondott, azt nem lehet, hogy nekirontok a a bejövő pácienseknek már csak azért sem, mert mondjuk jöttek 60-an 4 óra alatt, tehát ez a nekirontás ez eleve reménytelen volt.

[00:12:30]Inkább fordítva értem meg ezt időnként.

[00:12:34]hanem hogy kerestem azt a pillanatot, amikor amikor valaki úgy nyitott rá.

[00:12:37]És ezt nem tudom megfogalmazni másképp, mintogy mintogy úgy figyeltem.

[00:12:41]És úgy tényleg megvolt rendelésenként az a egy ember, akinél azt éreztem, hogy most óvatosan, nem feltétlenül fedezékbe vonulva a széken mögé, hogy óvatosan elő előhozhatom azt a témát, fölvethetem azt a kérdést, hogy mit gondol arról, hogy az élete, ami őt most körülveszi, az hogyan kapcsolódhat ahhoz a tünethez, betegséghez, amitől éppen most szenved?

[00:13:09]És lehet, hogy én voltam bátortalan annak idején, és lehetett volna több esélyt is megragadnom, de akkor az általános megélésem az volt, hogy az emberek döntő többsége, de én is amikor orvoshoz megyek, akkor nem erre várunk.

[00:13:22]És akkor itt most már egy olyan dolog is benne van, hogy a a társadalmi elvárás az a szerepekhez is kapcsolódik.

[00:13:30]Tehát sokkal több ember nyitott erre, mint a mint ahányan a háziorvosi rendelőben ezzel előjönnek.

[00:13:36]De ez a ez a kölcsönös óvatosság megvan, hogy az ember nem feltételezi betegként az orvosáról, az orvos meg lehet, hogy nem feltételezi orvosként a pácienséről, hogy hogy erre nyitott.

[00:13:50]És akkor el kell menni egy pódiumbeszélgetésre, hogy ezt kibeszélhessük magunkból adott adott esetben, mert amikor meg ilyen baráti körben bármilyen módon fölmerült a téma, akkor meglepően tapasztaltam, hogy micsoda nyitottság van.

[00:14:02]Ugye ott én nem orvosként nyilvánultam meg, hanem ismerősként, rokontként, barátként, és egészen más volt az arány.

[00:14:08]És nem gondolom, hogy az én akkori baráti köröm vagy rokonságom az indokolta volna, hogy ekkora különbség legyen, hanem valahogy mindannyiunkbben van az a tudás, hogy azért többek vagyunk, mint a test.

[00:14:22]De de azért az az, hogy mibe növünk bele, és tényleg mi az az általános kép, ami körülvesz minket, az meghatározza a gondolkodásmódunkat, és nehéz ebből a meghatározottságból kimozdulni.

[00:14:36]Ehhez ehhez bátorság kell, kényelmetlenség vállalása kell, és pláne, hogyha olyan módon vetődik föl, amivel biztos vagyok benne, hogy egyikünk se ért egyet, de nagyon sokszor úgy vető föl a tünet, hogy kvázi hibás az, akinek tünete van, tehát hogy ő elrontott valamit, és azért lett tünete.

[00:14:57]Na ezzel a felvetéssel biztos, hogy nem csinálunk kedvet ahhoz, hogy a tágabb értelemben közelítsük meg a pszichoszomatikát, vagy a tüneteket.

[00:15:03]Én is megkerültem a választ.

[00:15:05]Az az érzésem, nem hiszem.

[00:15:07]Szerintem ugyanarról beszélünk, és talán én próbálom túl beszűkíteni a kört ezzel a jellemző vagy általános hozzáállás megfogalmazással.

[00:15:18]Menjünk akkor egyszerűbb terepre, hogy ti munkásságotokba hogy jelent meg ez a a ambíció vagy igény, hogy merőben másképp álljatok ehhez a viszonyhoz.

[00:15:28]Laci, neked például itt van a szomato dráma.

[00:15:30]Eleve már szószétel egy izgalmas dolog.

[00:15:32]Tehát, hogy hogy jött neked az, hogy így a a testtel és a terápiával pszichiátriai vagy pszichológiai vetületben foglalkozol?

[00:15:45]Eleve azt is nehéz megmagyarázni, hogy hogy kerültem az orvosi egyetemre.

[00:15:48]Nem volt semmilyen olyan ambícióm, hogy másoknak segítsek 18 évesen.

[00:15:54]Viszont mikor megtapasztaltam, hogy mi megy ott, akkor határozottan éreztem a csalódottságot.

[00:16:03]Azt igen.

[00:16:03]És azt, hogy ez egyáltalán nem az a szakma, amivel én szeretnék foglalkozni, mert többek között azért nem merteem, mert annyira lélektelen mechanikus és m bizonyos szempontból beszűkült volt az egész, amit ott kínáltak, hogy egy emberrel hogy kell foglalkozni.

[00:16:28]És olyan olyan módon viszonyultak sokan a gyakorlatink is ott az emberekhez, hogy én ezt elrettentőnek találtam egy idő után és ebizonyt tanítónak.

[00:16:42]Közben azon is gondolkodtam, hogy hat év alatt megtanultam én bármit arról, hogy egy ember végül is miért betegszik meg, vagy csak inkább arról, hogy hogyan, vagy milyen mechanizmus során, vagy mik a ennek a mi ennek a folyamata, vagy a lépcsői.

[00:16:59]Úgyhogy engem ez vitt oda, hogy na jó, én ezt ezt hagyjuk, ezt az egészet.

[00:17:03]Megyek a pszichiátria felé, mert ott még tehát ott még vannak váratlanságok, vagy van tágasság, vagy szóval akkoriban ilyen romantikus képem volt az elmebetegekről.

[00:17:17]Na mi?

[00:17:18]Nagy kicsit megváltozott azóta.

[00:17:22]Akkor akkoriban azt gondoltam, hogy hogy oda kell menni, mert ott vannak az érdekes emberek a a pszichiátria osztályon.

[00:17:27]És voltak is érdekesek, nagyon érdekesek.

[00:17:31]Tehát volt olyan pasi, aki nem beszélt semmit, viszont mindent összegyűjtött a köpenyébe, ilyen csíkos kórházi köpenybe, amit talált, és azt egy övvel összekötve, és egy ilyen vékony srác volt, de ilyen elég dagatra hiszta magát, mondjuk egy hét alatt, tehát addig nem mosakodott, meg csak gyűjtötte a kiflicsücsköt, meg a a kávéscsését, vagy amit itt talált.

[00:17:53]És volt egy olyan alkalom, hogy az ápolók így elkapták, levetkőztették, mert magától nem volt hajlandó megszabadulni.

[00:18:03]Nem ismerte, hogy az elengedés mekkora komoly dolog mentális egészség szempontjából.

[00:18:08]Szóval ő csak gyűjtötte, gyűjtötte és ott az éjszakai műszakban tapasztalták, hogy kiugrott egy egy kis élő patkány abból kis mini személyes szemétdomból.

[00:18:22]És én erre azt mondom, hogy ez érdekes.

[00:18:24]Tehát nem azt, hogy így érdemes élni, de ez ez azért különleges.

[00:18:26]Le a kalapai van benne valami?

[00:18:31]És akkor ráadásul ugye ez a pasas ebbe a vetköztetésbe bele is halt.

[00:18:36]Tehát őt úgy kellett újra éleszteni.

[00:18:36]Ez sikerült amúgy, tehát életben maradt, de de resusztitálni kellett az intenzív osztályon újra éleszteni, mert egyszerűen megálltak az életműködései.

[00:18:46]Akkora trauma volt ez számára.

[00:18:46]És most így ugye 30 évvel később az a tapasztalatom van, hogy a legtöbb ember, akivel találkozom, sajnálatos módon beleértve magamat is, ugyanígy néz ki lelkileg.

[00:19:03]Ugyanígy.

[00:19:03]Tehát pontosan ez a gyűjtögetünk minden szart, emlékeket, gondolatokat, meggyőződéseket, gyerekkori mintákat nem bírjuk elengedni meg a satöbbi.

[00:19:12]És utána jön az élet, és mondjuk egy-egy életközépi válság, vagy dráma, vagy cirkusz, vagy valami személyes bölcsességi fordulat mentén így levetkőztet minket az élet, és akkor van, aki tényleg majd belehal ebbe, hogy hogy igazából kik lennénk az összes szemét nélkül, amit összehordtunk magunkra.

[00:19:35]Nagyon izgalmasnak találom.

[00:19:35]Ezt még korábban sosem fogalmaztam meg.

[00:19:38]Ez az első alkalom, hogy megvilágosodtam a tekintetben, hogy már az akkori fazon, akit ott láttam, mennyire hasonlít arra, ahogy most hajlamos vagyok szemlélni a korunk tipikus neurotikus emberét.

[00:19:51]Csak ugye mi külsőre tudunk azért kulturáltan kinézni.

[00:19:59]Kukászsákok végtelen terhe.

[00:19:59]Igen, igen, de belül azért van egy ilyen kukászsák hangulat sokszor, és nyilván ezt nem egy rossz indulattal vagy egy távolságtartással érdemes szemlélni, hanem egy ilyen derűvel és egy szeretetteli meleg módon, hogy akkor most ezzel mi legyen?

[00:20:16]és azt a kérdést föltenni, ami szerintem a fizikai egészség szempontjából is sokszor lényeges, hogy mit jelent a Richard Drornak pontosan az a gondolata meg sok más embernek, hogy van az a pont az ember életében, amikor rájön ahhoz, hogy jobban legyen, kevesebb kell, nem több.

[00:20:36]Mit jelent ez?

[00:20:36]És egy ideje ezt a gondolatot kutatgatom, és arra jutottam, hogy bármi, amivel az ember meg tudja könnyíteni a belső szemét dombját, óriási esélyt ad neki a testilki javuláshoz is.

[00:20:54]Szerintem ebbe is egyet fogunk érteni ebbe a megközelítésben.

[00:20:59]Én úgy szoktam mondani, még van a erre csúnyább szavom is, csak itan sokan ülnek, hogy mivel teliatyrokat cipelünk, de a a szemét vagy a kuka elég.

[00:21:06]Tehát ez a görcsöség tényleg annyi, hogy elengedni.

[00:21:11]No téged mi vitt arra, hogy had fűzem, hadd fűzzem ezt egy kicsit tovább, mert mert amit most a Laci mondott, annak a kulcsa a a rugalmasság.

[00:21:22]Tehát ha valaki 4050 60 éves korában valakit akkor vetközőztet le az élet, és soha korábban nem gondolkodott úgy, hogy ő tehet arról, hogy mit cipel magával belül a lelkében, lehet, hogy akkor már akkor már nagyon nehéz meglépni ezt.

[00:21:41]Tehát a és a ha a pszichoszomatika a a témánk, valójában a pszichoszomatika számomra egy gondolkodás módot jelent elsődlegesen, hogy hogy figyelj figyeljünk oda és figyeljek oda arra, hogy mi mi történik.

[00:21:59]Nem abban az értelemben, hogy mindent meg tudok magyarázni, vagy elkezdjem hibáztatni magam, amit az előbb is mondtam, hanem hogy az, amit a testként én is nagyon sokszor egy ilyen külső valamiként sőt ugye bizonyos esetekben nyűkként, amikor mondjuk egy túrán még föl kell jutni a hegycsúcsra, akkor akkor gondoltam azt, hogy ezt azért most test nélkül könnyebb lenne megcsinálni ezt a ezt az utolsó pár száz métert.

[00:22:23]Máskor meg persze örömforrásként tekintünk tekintünk rá.

[00:22:29]hogy nagyon sokszor az a az a kép van bennem is, mintogyha ez egy ilyen egy ilyen hordalék lenne, vagy egy vagy egy egy plusz lenne, vagy vagy mínusz lenne időnként, de valami, amit így így vinni kell a vinni kell az úton.

[00:22:41]És a pszichoszomatikus szemlélet az az én számomra azt jelenti, hogy a a tudatosság, aminek egy része az, amit az itt és mostról tudok, és még sok más része van, mint az, amit Laci elmondott, a betegség felfogásokról, energiarendszer, tudattalan, a szellem kivetülése a testbe, vagy az aktuális, az életem lenyomata a test, ez mind mind-mind benne van, de ez arról szól, hogy a a tudatosságomnak része a test is.

[00:23:08]Tehát a kislábujjam hegyén a a köröm is köröm is a része.

[00:23:11]És hogy hogy ez ez más szemlélet, mint amit tanultunk, amit tanítottak nekünk.

[00:23:19]És én ebben ebben látom a a a fordulatot, hogy hogy elkezdtünk most már azért egy-két évtizede egyre jobban így gondolkodni, és ez a rugalmasságot segíti, mert ha közöm van a testemhez, ha a tudatosságom része, akkor néha az is felmerül.

[00:23:36]Nem csak azt, hogy miért pont én, mert még miért pont velem történik, hanem úgy is, hogy miért pont velem történik?

[00:23:43]Tehát, hogy ugyanaz a kérdés más más hangsúllyal és a felelősség vállalás elkezd kiterjedni a a testre is.

[00:23:53]Persze itt egy csomó dolog van.

[00:23:55]Tudom, hogy most a tudomány talaján próbálunk maradni, de azért van karma, van sors.

[00:23:59]Karma az egy lehet, hogy idegen szó a magyar számára, de azért az, hogy sors van, hát legalább a himnuszunkból tudjuk, de nem csak bal sors van, hanem jobb sors is van.

[00:24:08]Tehát ezt mindannyian tudjuk, hogy van valami szélső középsorsod.

[00:24:14]Szélső középsors.

[00:24:14]Oké.

[00:24:14]Tehát, hogy igen, a az inga az ugye leng a jobb sors meg a bal sors között minket meg leterít, amikor jön megy, de hogy hogy valójában van valami, ami a a mostani tudatosságunknál kétségkívül tágasabb, és ebbe beletartozik a test is, a psziché is, meg a sors is, tehát a kint és a bent együtt.

[00:24:35]Muszáj- erről így gondolkodni, hogyha ha paradigmaváltást szeretnénk ebben?

[00:24:42]Hát ugye eddig amiről beszéltünk, az önmagában is egy komoly beteges tényező lehet, miszerint egy csomó fölösleges, sőt kártékony dolgot cipelünk képletesen, tehát pszichológiailag, sőt pszichiátriailag.

[00:24:55]Ez egy konkrét betegség szimptomat, de most jön hozzá még pluszba a test ajándékként.

[00:25:03]Hát nálam hangulatfüggő, hogy mennyire azonosulok a testemmel.

[00:25:08]Nem nagyon hagyja, hogy ne vegyem észre.

[00:25:10]Tehát én így az elmúlt öt évben csúnyán lerottyantam mozgásszervileg.

[00:25:15]Eltűnődhetnék rajta talán, hogy miért, mert később visszatérek rá.

[00:25:17]És meg kell mondjam, hogy hatban állok a végtjaimmal.

[00:25:23]Így is szoktam jegyezni, hogy a nagy zuglói végtaglázadás igaz története, amit én elmondok.

[00:25:29]Tehát jönnek itt az emberk, hogy Tamás, hát te nem vagy olyan buta, hát szeresd jobban a lábaidat.

[00:25:36]Mondom ezeket.

[00:25:36]Hát én terroristákkal nem tárgyalok.

[00:25:39]Tehát ebben van egy ilyen elkülönülés, ami jó esetben humoros és tényleg enyhén gyógyító, mert akkor most jön a nagy kérdés, hogy mit üzen a testet?

[00:25:50]Tehát itt itt üzeneteket is találunk, és ezek specifikus üzenetek a holisztikus, spirituális felfogásban.

[00:26:03]Óvatosan próbálom ezeket a szavakat használni, hogy megmaradjon egy olyan objektívnek vagy hitelesnek tűnő fonalabbeszélgetésnek, ami többek ezelértelen.

[00:26:17]Tehát most jön az, és akkor szerintem újra te azz, hogy konkrétan a láb, vagy a a kéz, vagy a tüdő, vagy hogy ez beszélni akar, és megvan a jelentése, hogy miért pont ő meg ő meg ő, vagy hogy így alapból, hogy képzeljük el ezt?

[00:26:32]Ön nagyon szívesen kitérek erre mindjárt csak annyi annyit szeretnék visszakapcsolni a sors dolgához, hogy ugye például a klasszikus görög drámáknak is a az egész szerkezete valahogy azt érteti meg az emberrel, hogy van egyszer a sors és van egyszer a végzet.

[00:26:51]Ugye ez a kettő ez egy ilyen erőteljes áramlatban tartja a személyt.

[00:26:55]A sors az mögötte van, az mög mögülle tolja az összes múltbeli adottság.

[00:26:58]Itt jönnek be ezek a karmikus meg öröklött meg transzgenerációs meg minek.

[00:27:04]Ez egy óriási hullámban tolja őt egy irányba, ami a sorsnak a a vonalán zajlik.

[00:27:12]Mondjuk így ez az irány, mindaz, ami mindaz, ami eddig történt, és őt érinti, az valamerre presszionálja őt.

[00:27:16]És ugyanakkor van egy végzettszerűség, ami aminek a kimenete az ugye pont az élet nagy kérdése, hogy az az egy fix pont-e, vagy pedig egy változó dolog-e, ahova még a szabad akarat és egyebek beleszólhatnak ebbe.

[00:27:31]ami az ami az orvos egyetemen az egyik dolog volt, ami soha az életbe nem került elő, de soha egyszer sem, az az, hogy egy bet föl se tették a kérdést, meg a mondat se került elő, hogy egy betegségnek lehet-e célja.

[00:27:48]Így van.

[00:27:48]Csak az, hogy mi az oka, mi az oka.

[00:27:50]Tehát a tehát a sorsra fókuszáltunk ilyen értelemben, a végzetre teljesen elfogyott a elfogyott a figyelmünk.

[00:27:58]pedig már akkor is ugye ott voltak azok a a kis mini tanítások akár Freudnál a betegség előny koncepcióval meg még sok minden ilyen szociálpszichológusok egyebek tették ezt hozzá hogy hogy a bárki megbetegszik annak van egy van egy csomó erő ami tolja ezt a betegséget és más erők pedig húzzák vonzzák és kikényszerítik és valami mifelé el akarják juttatni mondjuk az illetőt innen indulnék azzal hogy jó Jó, akkor fogadjuk el, hogy hogy egy-egy betegség túl azon, hogy nem látjuk át az összes összetevőjét.

[00:28:32]És néha nagy a kísértés, hogy azt mondjuk, hogy ez ez véletlen van.

[00:28:37]Hát a bonyolult rendszerek véletlen is elromlanak.

[00:28:42]Tényleg.

[00:28:42]Ö ezt erre nagyon kíváncsi, hogy mi a mi a véleményetek magáról, erről a részről, hogy akkora komplexitással rendelkezünk emberként mindenféle értelemben, hogy hadd legyen már ez az opció is fenn, hogy hogy mi van, ha nincsen semmilyen oka meg célja, csak olyan rohadt bonyolult, hogy már már ebből fakadóan elromlanak benne részek.

[00:29:06]Plusz a Murphy törvények.

[00:29:06]Igen.

[00:29:06]Plusz Murphy meg soksoken egyéb súlyos tudományos koncepció is alátámaszthatná ezt.

[00:29:12]De ugye itt jön az, hogy de de ha erre helyezkedünk, akkor ott dobjuk el az összes támpontunkat arra nézve, hogy egy kicsit bölcsebben álljunk hozzá, elfogadjuk, nem tehetek róla.

[00:29:28]Valójában szerintem az is a bölcsesség része, hogyha valaki végre valahára elfogadja azt, hogy a testét, még akkor is, hogyha elvileg az övé nyelvtani szerkezetek, mert birtokos értelemben is használja az én testem meg minden, de de nem az övé, sehogy se az övé, tehát a természeté mindez igazából.

[00:29:47]És van egy van egy napi szintű ajándék, hogy ezt így megkapjuk használatra, de sokkal inkább tűnik úgy, hogy ez egy kölcsön szerződés, mint egy ilyen birtokviszony.

[00:29:59]És éppen ebből fakadóan nem is lehet kontrollálni.

[00:30:04]Tehát még a legcsúcsabb tibeti jógik is sok mindent meg tudnak csinálni vele lelassítják a pulzust vagy nem tudom szinte csodaszerű dolgokat de kérdés először is, hogy eleve minek kellene egy ilyet nekünk csinálni másrészt meg egy átlag embernek ez egy teljesen távoláll tehát a a azt se tudjuk megcsinálni mondjuk egy 10 percig ne vegyünk levegőt egy darabig megy ez a én nem és kész és aztán vége van egyszer ennek a dolognak a szívünkre alig van befoly tojásunk a zsigereinkre, az emésztésünkre, a májunk mit csinál.

[00:30:37]Tehát tehát életbe tart minket úgy, hogy leghalványabb gőzünk sincs, hogy mi van.

[00:30:42]Tehát onnan is ki kell, hogy induljunk, hogy az egész egy teljes rejtély a tudatunk számára, hogy ez hogy tehát hogy kerülök én ebbe bele minden reggel, mert ugye van az van az álom, meg itt jártam, ott jártam, de ez is fura.

[00:30:53]Akkor reggel meg ugye akkor egész nap együtt szaladgálunk.

[00:30:59]Ezzel a testtel ide viszem, odaviszem, vagy jön, vagy nem jön, vagy tested visz ide oda.

[00:31:04]Igen, igen.

[00:31:04]Vagy ő úgy dönt, hogyha én hagyom, hogy most még bemegyünk egy fagyizóba, ne menjünk be, ugye tiltakozik a józa néz, de nem, hát már bent vagyunk, vagy hűtőszekrény is egy ilyen veszélyes objektum otthon, hogy hogy a test megy oda, nem a az ember, és akkor ott már kinyitja, akkor már nincs visszaút.

[00:31:22]Ö, szóval ezek mind vannak.

[00:31:22]De most visszatérve a komolyabb részre, hogy hogy annak kapcsán, hogy próbáljuk értelemmel és valamilyen átláthatósággal felruházni a betegségeinket, kialakultak ezek a koncepciók, hogy egy test betegségének értelme van, oka van, célja van, értelme van, próbáljuk megfejteni.

[00:31:42]És ebben nem olyan sok irányzat van, ami most elérhető számunkra.

[00:31:48]Én úgy látom, hogy a legfőbb irány az négy darab, viszonylag különböző irány, ahogy a test felől jövő üzeneteket meg tudjuk ragadni, főleg egy betegség esetén.

[00:31:59]Az első irány ez a mondjuk így, hogy ez a kognitív, mentális, racionális, értelmi út.

[00:32:03]Ez az, hogy egyszer le kell ülni és át kell gondolni a dolgokat.

[00:32:08]Erre rengeteg segédanyag van.

[00:32:11]Tehát ez az, amikor az alkal, amikor a testszimbolika egy egy logikával társulva segít megfejteni, hogy mi lehet egy értelme, egy térpanasznak, könyökpanasznak és így tovább.

[00:32:23]Ennek megvan a maga rendszere, ami szerintem nagyon izgalmas és nagyon sokat tud segíteni.

[00:32:27]Például, hogy megnézed, hogy akkor pontosan milyen testrészem érintett, megvizsgálod, hogy a jelenségnek milyen a mechanizmusa, és elgondolkozol azon, hogy ez lelkileg milyen mechanizmussal függhet össze, vagy megnézed a saját reakciódat erre, hogy ez milyen asszociációkat kelt benned, vagy milyen érzelmeket mozgósít, vagy megnézed, hogy miben akadályoz ez a betegség, és mi az, amire rákényszerít, vagy megnézed az élettörténetedet, mi lehet az, ami kiváltotta ezt, és így tovább.

[00:32:55]Tehát egy egy nagyon szép kontext adhatsz egy egyszerű náthának is, meg egy komoly életveszélyes betegségnek is.

[00:33:03]És én erre azt mondnám, hogy ezt nagyon érdemes csinálni.

[00:33:05]Ebben segít rengeteg olyan alapmű, amelyek amelyek még adnak is egy statisztikai tapasztalati hátteret ehhez, mint például a testszimbolika könyvek, a Dkefélék, a Tepperyfélék, a mit nem olyan sok van, defevsen félék.

[00:33:21]Bár de igen, hát inkább Darkből a DKE volt az, aki szorgalmasan össze összegyűjtötte így, hogy ezt a szótárszerűséget szerintem ebbe a a DLFsen nem tudom kevésbé volt bevonódva ebbe a szótárszerű mechanikus valamibe, de a DKE az az lelkiismeretesen végigcsinálta.

[00:33:39]És akkor itt vannak a Hammerféle gyógyászat, a biologika, meg egy pár olyan dolog, ami zseniális fogóckodókat ad mindehhez.

[00:33:45]Ez az intellektuális megközelítése annak, hogy mi a nyavaja folyik, és ehhez nekem mi közöm lehet.

[00:33:52]Tehát ha most te azt kérdeznéd, hogy hogy erre az ember hogy jön rá, akkor az egyik útja az, hogy gondolkodjon, vagy peré és lapozzon föl valami ezzel foglalkodó, hitelesnek tűnő munkát, mert ötletek, egy csomó jó ötlet fogod találni, és hogy elgondolkod, hogy tényleg azt azt a min hát hát nekem most mondom egy kliensem történetét, mintha én lennék.

[00:34:14]Hát ez hihetetlen, hogy 20 éves koromra kihullott az összes fogam.

[00:34:19]Ez milyen már?

[00:34:19]Hát ez nem természetes.

[00:34:23]Na de ennek kell, hogy legyen valami most vagy egy ilyen szindrómába szenvedek, vagy valami lelki, de valaki segítsen már.

[00:34:28]És annak idején ugye ő nem gondolkodott, meg nem nézett utána semminek, hanem velem beszélgetett, eljött és egy terápiás keretbe próbáltuk ezt tisztázni.

[00:34:37]És ugye elég hamar rájöttünk arra, hogy van itt egy óriási lelki ö elakadás, mondjuk így.

[00:34:44]Ez pedig az, hogy ő még mindig teljes alárendeltje a saját egyébként katona foglalkozású apjának, és csak a gondolatra is az apjának, a nevének az említésére is összerezzen, hogy 20 éves korára semmit nem tudott elérni abból, hogy önálló férfiként vagy felnőttként működjön.

[00:35:04]viszont azzal a töménytelen agresszióval, ami mindeközben keletkezett az apja iránt, akinek ezt soha nem tudta kifejezni, hát ez valahogy valahogy úgy jelent meg, hogy egyszerűen fogta és el is veszett vesztette az agresszió, a rágás, a harapásért felelős alapvető testrészeit.

[00:35:21]És ez ebben volt valami logika, erre azt lehetett mondani, hogy egy picit késő most már olyan értem, hogy jobb lett volna előbb rájönni és valamit csinálni, mert most már nincsenek ott a fogak, de hát még mindig jobb így, és akkor kap egy műfogsort, meg valami önismereti munkát, és akkor később ez talán nem lesz már ennyire markáns, és meghatározza az életében.

[00:35:44]Mindenesetre ez egy intellektuális útvonal, és szerintem fontos.

[00:35:46]És van még három másik, amire majd szót kerítünk, ha úgy van, de szívesen adom át a szót meg óriási nagy a téma.

[00:35:53]Itt a önismerett szónál kaptam fel a fejem, mert mind a ketten azért alapvetően főcélként egy önismereti eszközként használjátok ezeket a technikákat.

[00:36:03]Olvastam a ugye a könyvedet, könyveidet, de ami nekem nagyon megmaradt a végtelen, egyszerű és ugye a bevezető szakasz után jön az, hogy na most kapaszkodjanak, akik nem annyira ijedősek, gyengébb idegzetűek húzódjanak hát és ott kezdted ugyanezt észreeszni, hogy bizony mondjuk beszél a test és jelentése van bizonyos típusú testi tüneteknek, még talán problémának se kéne nevezni, hogy ne hozza maga út.

[00:36:34]Utána én tehetek róla, vagy me a kultpa, maxima kulpa, hogy te hogy látod a specifikus jelleget anélkül, hogy mondjuk erre lenne meggyőző orvosi magyarázat, mert az úgy nincs szerintem.

[00:36:49]Én most, ha nem haragszol, maradnék ott, amit a Laci kifejtett, ez a ez az első megközelítésű mód, mert mert ez az, amit egyedül saját kútfőből el lehet kezdeni.

[00:37:00]És egy picit a ugye a tünets szimbolika, amikor én tanítani szoktam, azt szoktam mondani, hogy igen, ezek a könyvek nagyszerűek.

[00:37:08]Ö és ö de most már akár ugye az interneten is be lehet ütni a keresőbe is.

[00:37:12]Látunk egy picit hasonló, mint a az álomfejtésnek a könyvsorozata, hogy ilyen általános tendenciákat mutatnak, amelyek az az esetek egy részében igazak, és sokkal nagyobb részében, mintha csak úgy hasraütésre választanánk.

[00:37:27]Tehát, hogy van van bennük bőven igazságtartalom.

[00:37:32]hogyha bejött hozzám a rendelőbe valaki azzal, hogy köhög, és nem pszichoszomatikában gondolkodok, hanem csak testi eredetben, egy köhögés mögött az egy tünet, számtalan betegség lehet.

[00:37:44]Lehet, hogy megfázott, lehet, hogy van egy hőkrutya, lehet, hogy dohányzik 30 éve.

[00:37:49]De az is lehet, hogy van egy reflux betegsége, a sav visszafolyik a gyomorból, és ugye az hozhat olyan tünetet, hogy köhög, és semmi más nincs.

[00:38:00]És még persze ennél ugye súlyosabb betegségek is lehetnek mögötte.

[00:38:01]Tehát ez egy testi tünet, és orvosi szempontból is rengetegféle betegség lehet mögötte.

[00:38:09]Tehát nem tudok rábökni és azt mondani, hogy ez van.

[00:38:12]Akkor hogy gondolhatnánk, hogy rábökök, és azt mondom, hogy a köhögése mögött ez és ez a pszichés háttér van, de mégis vannak tendenciák, mint ahogy nyilván nem a lábköröm gombáját fogom megvizsgálni, hogy van-e, ha köhög, orvosilag sem.

[00:38:25]Tehát a pszichoszomatikus megközelítésben is megvannak azok az irányok, amiket érdemes megnézni.

[00:38:32]És én a következőt szoktam javasolni.

[00:38:34]Ugye eleve van 3+z kérdés, amit érdemes magunknak föltenni.

[00:38:39]Ilyenkor kezdem a könnyűvel.

[00:38:39]Miben akadályoz a tünet.

[00:38:42]Ezt szerintem mindenki meg tudja fogalmazni, hogy most mitől rosszabb nekem, mit nem tudok csinálni, ami a a ami a tünetből fakad.

[00:38:51]Mire kényszerít a tünet.

[00:38:54]Ezt is meg tudja még elég könnyen magyarázni mindenki saját magának.

[00:38:56]Jön a harmadik, ez a biztosítékkiverő, tehát itt kell a szék mögé bújni.

[00:39:00]Miben segít a tünet.

[00:39:02]Tehát ugye ilyenkor előfordulhat, hogy a hogy az illető befeszül teljes joggal, mert amikor valami testi tünetünk van, akkor az a megélésünk, hogy eddig relatíve jó volt, mondjuk így, most rossz.

[00:39:15]Hát ahhoz képest amilyen volt, biztos, hogy rosszabb.

[00:39:19]Ugyan miben segíthetne ez engem?

[00:39:21]És itt számtalan irányba el lehet menni.

[00:39:24]Ö nyilván az önismereti hozadék nagy, de akár a sors, vagy ahogy a Laci fogalmazott a végzett szempontjából is.

[00:39:32]Tehát a könyvemben az egyik példa az az ismerősöm, akinek hát egy komoly kérője volt külföldről és és hát ő habozott, hogy pontosabban már úgy úgy szinte eldöntötte, hogy hogy kimegy, ki költözik és hozzámegy ahhoz a a német fiúhoz.

[00:39:51]és a buszon utazott, amikor felrobbant a buszon valamilyen tartály, nem tudom, a lényeg az, hogy hogy a testének jelentős részén égési sérülések kelet keletkeztek, és hát több hétig kórházban bőr átültetés satöbbi, hála a jó Istennek teljesen jól van, meg semmi tehát az élete az tudott tovább menni, de amíg ő a kórházban volt és amíg mozgásképtelen volt, addig volt ideje végiggondolni, és rájött, hogy nem, tehát ő nem fog férhez menni Németországban.

[00:40:28]És hát azóta az élet igazolta, hogy tényleg az volt a jó döntés.

[00:40:32]Most a kérdés az, hogy mit tudhat-e erről a busz?

[00:40:34]Mit tudhat a buszról a a tartály?

[00:40:36]Tehát, hogy ez ö mázli szerencse, így is meg lehet közelíteni, hogy ez a szerencsétlenség volt az ő szerencséje.

[00:40:44]Ez is egy megközelítési mód, de mégis azt én is azt a megközelítést szeretem, hogy hogy keressünk valami valami értelmet, de itt ugye már nincs szó klasszikus pszichoszomatikáról, de a miben segítkérdésre az ő esetében meglett a válasz egy egy hónapon belül, hogy nem követte el mondjuk élete legnagyobb hibáját, lehetséges hibáját ezzel.

[00:41:04]nem költözött ki.

[00:41:08]Na most ezt a hármat, ez a miben kényszerít, miben akadályoz, miben segít hármast, így gyűjtőként meg lehet egy kérdésbe bele lehet sűríteni.

[00:41:16]Ez a mi változott?

[00:41:16]Mert abban a pillanatban, hogy én kimondtam magamról, hogy beteg vagyok, vagy lett egy tünetem, vagy bevertem a kislábujjamat a a széklábába, abban a pillanatban valami megváltozott ahhoz képest, ahogy előtte volt.

[00:41:30]Tehát egy egy új szakasza kezdődik a az életemnek, és ezért ez egy figyelemfelhívás lehet, és el lehet kezdeni ezt az utat, a az első számú megközelítést, és tényleg ez mindenki számára járható.

[00:41:45]Most még egy dolog, aztán visszaadom, hogy amikor megnézzük ezeket a könyveket, belelapozunk, m én azt szoktam javasolni, hogy először is ne kapkod, vagy ilyenkor általában az ember nem annyira nyugodt, mert van egy tünete, ami nem hiányzott neki saját bevallása szerint.

[00:42:02]Tehát, hogy először is nyugodjunk le, amennyire lehet, és hangolódjunk arra, hogy ha ez a tünet úgy fogjuk föl, hogy jelzés magunktól magunknak, és ez nem a az osztály, ahol dolgoztál, tehát nem abban az értelemben magunktól magunknak, hanem az egyik részünk a a másik részünknek üzen, akkor az, amit most nézni fogunk, az a részünk, amelyik üzen, az felismerhet benne valamit.

[00:42:28]Tehát, hogy egy a könyv, vagy amit vagy az interneten megnézzük, az egy eszköz lehet, ami ami üzen, de hogy tud üzenni úgy, hogyha én nagyon figyelek, és nem agyból próbálom, bár a megközelítés kognitív meg racionális, de mégiscsak valami elkezd bennem jelezni.

[00:42:48]És ez a jelzés, ez lehet pozitív vagy vagy negatív.

[00:42:53]Tehát hogyha azt érzem, hogy ebben lehet valami, ott föl van sorolva a DKE könyvben 30 dolog, de ett itt lehet valami.

[00:43:01]Vagy a másik pólus az, hogy na ne már!

[00:43:04]Tehát akkor ugye ez ez a rezonancia, most ez egy fizikai kifejezést, amit ide citálunk.

[00:43:10]Tehát hat ránk.

[00:43:13]Tehát a 30-ból 29 az hm hm hm semmi.

[00:43:17]És a 30adik az vagy hűha, vagy na ezt ne ott ott érdemes elindulni azon a nyomon, mert tényleg aztán befejezem, a legnehezebben, az, hogy ugyanaz a vizsgálóműszer, mint a vizsgált műszer.

[00:43:32]És én azt gondolom, hogy a testért egy nagy segítség, mert mégis egy mégis kijjebb van egy kicsit, mint a gondolataink.

[00:43:38]Most ez ahogy mi legalábbis én ahogy így fel szoktam ezt magamban tételezni, valahogy a testet kijjebb látom, mint a gondolataiman.

[00:43:47]Tehát egy kicsit könnyebb a testen keresztül felismerni magunkat a tükörben.

[00:43:52]Ritkán kapunk olyan olyan tükröt, mint a mint a a az az ápholt, bocsánat, hogy így mondom, a a az intézetben, aki tényleg mindent begyűjtött, úgyhogy most már egy patkány is jól érezte magát utána.

[00:44:04]Tehát ezek ezek ilyen nagyon-nagyon erős tükrök és és hogy de néha egy tünet is van ennyire parodisztikus.

[00:44:14]Tehát így fölnagyítódik és a és persze nem ezen ugye nem szoktunk nevetni legfeljebb legfeljebb utóra.

[00:44:21]Bár már olyan tünetem is volt, amin nevettem, de ez most másik kérdés.

[00:44:27]Itt szúrnék be egy kis nyugtató injekciót a jelenlévő kollektív tudatában, mis szerint lehet, hogy vanaki már kezd aggódni tudományosabb gondolkodóként, hogy honnan tudta az a busz meg az a tartály, hogy fel kell robbannia, és hogy meddig tart a pszichoszomatika és hol kezdődik mondjuk a parapszichoszomatika, mint para pszichológus.

[00:44:53]agyaltam ki ezt a kategóriát, de szerintem véthető is indokolt, ugyanis a test valóban a legszűkebb környezetünk, és viszonylag könnyen modellezzük azt, hogy bizonyos tudati lelki folyamatok egy folyamatos gyomorgcs stresszől hajlamosít minket arra, hogy gyomorfekélyünk legyen, mert a hajszálerek ugye összehúzódnak, nincsen védettsége a gyomorsaval szeme.

[00:45:18]Tehát, hogy úgy találunk gyorsan olyan kis magyarázatokat, és ez mind igaz lehet, tehát nem zárják ki egymást a magyarázatok.

[00:45:25]Ezt említettétek ti is, hogy sok út vezet Rómába, és nem egyet keresünk, hanem egy hatásyüttest.

[00:45:31]És viszont most jön az a nagyon nehéz ügy, amit én először úgy isten igazában, defsennél fogtam fel, hogy vétlen baleset is üzen a testi tünettel, amit okozott.

[00:45:44]Tehát hogyha mit tudom én sétálsz az utcán, tetőn egy meglazult cserép elindul és mit tudom, bal váladat eltöri.

[00:45:51]Most hagyjuk a mechanizmust, nézd meg, hogy mit üzen a balválad eltörése.

[00:45:56]Hasonló analóg módon, mint amit Gergő az előbb hangsúlyozott, hogy lerövidítsem a dolgokat.

[00:46:06]De azért még egy köztes állomást említsek.

[00:46:08]Ö mindnyájunkban működnek olyan észletek a valóságról, amik téridő határokat nem ismerve más élőlények gondolatai, információihoz kapcsolódnak a anyagi valóság, anyagi környezet eseményei az állapotaihoz.

[00:46:27]Sőt, amíg meg nem történt eseményekről is tudunk információt szerezni, magyarul a rosszkor volt rossz helyen ugyanúgy tükrözheti a lelkiállapotunknak az aktuális és általános állapotát, mint mondjuk egy-egy betegség, ami idővel pszichoszomatikusan alakul ki.

[00:46:44]Ezt pszediated instrumentál responsnak hívják.

[00:46:49]Nagyon szűz az angolságon bocsánat.

[00:46:51]Magyarul se sokkal érthetőbb pszich közvetítésű eszközös válaszadás.

[00:46:56]Ezt egy Rex Stanford nevű úri ember dolgozta ki ezt a modellt, és arról szól, hogy a pszichénk folyamatosan keresi a számára megfelelő kimeneteket folyamatokba, anélkül, hogy tisztában lenne, hogy milyen összetett út vezet oda.

[00:47:14]Ezt úgy hívják, hogy célirányított, nem komplexitás függő.

[00:47:17]És most jön az egyszerű verzió.

[00:47:19]Szinkronicitás.

[00:47:22]Jung szinkronicitás.

[00:47:25]muszáj így mondanom, mert tényleg nagyon fontos és az összes többi parapszichológiai értelemben egy mellékes dolog és vitatható.

[00:47:31]Ez nem.

[00:47:34]Tehát a lelki tartalmaink és a környezet eseményei jelentésbeli egybeesést mutatnak.

[00:47:41]Az ennyi, hogy az aztán most egy szívmegnagyobbás, vagy elüt egy izét teherautó a kanyarba, amikor nekem volt elsőbbségem.

[00:47:50]Ilyen értelemben mindegy.

[00:47:52]Tehát ezt azért hangsúlyoztam, hogy ne kezdjenek, nem ide akartam jönni, gondolatok kerengeni, hogy hogy lehetne a tartálynak tudata.

[00:48:03]Itt nem erről van szó valóságnak egy másfajta látásmódjáról.

[00:48:05]Na most azért itt van egy olyan dolog, amit sokan ismernek és és nem tudják, hogy most hova tegyük a a placembó hatás.

[00:48:13]Tehát hogyha ennek kapcsán a az automatikus vagy ösztönös belső hitvilágunk és egészségünk kapcsolatát néznénk, ehhez hozzászólnátok?

[00:48:26]Na, nagyon szívesen.

[00:48:27]Vagy folytasd még azt, amibe itt belevágtun.

[00:48:29]Igen, csak annyi, hogy még egy picit rátenik egy lapáttal arra, amit elkezdtél, hogy igen.

[00:48:33]Maga ez a mechanikus szemlélet, hogy minden betegségnek valahol azért van egy ilyen individuális lelki vagy tudati oka vagy háttere.

[00:48:43]Ez egy csomó embernél eleve nem megy át amiatt például, hogy nem, hogy nem kap választ arra kérdésre, hogy jó, értem, de mi van a gyerekbetegségekkel?

[00:48:54]Jó, értem, de mi van azokkal, akik már betegen születnek?

[00:48:56]Vagy mi van a járványokkal?

[00:48:58]Ne mondjuk már, hogy most akkor mindenkinek, aki ott bekapja az ebolát, vagy a covid, annak ugyanaz a vagy az állatoknál Igen.

[00:49:04]A az állatbetegségek.

[00:49:06]Szóval tehát tehát egy csomó ponton ezek így megdőlnek és akkor dől meg, hogyha ezt az individuális összefüggést erőltetjük, vagyis azt, hogy én a lelki problémáimat testbe vetítem.

[00:49:18]De amint ebből elkezdek tágítani, esélyt kapok arra, hogy ez magyarázatot nyerjen.

[00:49:25]Például a a korai lelki, korai gyermekkori, akár veleszületett, akár az első életévekben megszerzett betegségekről elég egyértelmű, hogy egy egyéni pszichével nem lehet jól magyarázni.

[00:49:42]Nincs is ott még az a psziché, nincs még ott az az individum, vagy az a személyiség.

[00:49:45]Tehát muszáj lépni egy kontext tágabbra, akár a spirituális kontextusba, ahol ahol értelmet nyer az, hogy valaki már érkezik eleve valamilyen teherrel, valamilyen adottsággal, valamilyen kép.

[00:49:58]Különben már azon is ki lehetne akadni, hogy miért nem vagyunk egyforma magasabb, vagy egyformán tehetségesek kosárlabdában, vagy bármi ilyesmi.

[00:50:06]Tehát valahol mindenki látja, hogy itt van egy van egy egy teljesen igazságtalanul szétszórt ilyen kollektív valami, aminek a részei vagyunk, és és egyszerűen nem tudjuk megmagyarázni, hogy miért lettünk éppen ilyenek vagy olyanok.

[00:50:21]És ugye ez a kollektivitás az, ami például egyes járványok vagy nagyobb katasztrófák vagy vagy természeti folyamatok, meg egyebeknek is egy picit valószínű ott van a hátterében, mint magyarázat, ahol nem az individuális helyzet, hanem egy kollektív helyzet magyarázza annak a járványnak az okát, meg a célját is tulajdonképpen, inkább társadalmi dimenzióban érhetőtetten, hogy miért van rá szükség, vagy mibe segít nekünk, és így tovább.

[00:50:50]És akkor van az egyéni szint, és ugye legtöbben az egyéni szintről indulunk el.

[00:50:57]Nagyon nehéz megtennünk egy lépést fölfelé, és azt mondani, hogy vannak társadalmi érdekek, kollektív érdek, emberiség érdekek, bolygóérdek, meg univerzum érdekek, nem tudom, meg igazából lefelé se egyszerű menni, tehát megérezni azt, hogy vajon mi lehet egy izomrostnak az érdeke, mi lehet egy petes sejtnek a kis világa, meg ahogy ő ott dönt dolgokról maga módján, hogy hogy zajlanak ezek odalent a mélységben, hanem csak ugye azonosulunk egy individuális tudattal, és ebből a néz nézőpontból egy csomó minden rohadt nehezen érthető.

[00:51:29]És kár kár egyébként, hogyha valakinek úgy beletörik a bicskája, sokszor úgy föl is adja az egészet, ez hülyeség.

[00:51:34]Tehát kár lelki dolgokkal foglalkozni, mert nem magyaráz meg mindent, akkor van szükségünk erre a kontextus tágításra.

[00:51:42]Ugyan ez tehát lehet, hogyha a mikrofonszorításból jól érzem, akkor ehhez ehhez mennél és akkor majd visszajövünk a placeból, mert az is ugye ennek egy ragozmánya még pluszban, hogy ott mi történik valójában, meg hogyan bizonyít és mutat rá olyan dolgokra, amiket meg kell, hogy értsünk.

[00:52:01]Különben nem tudunk haladni ebbe a témába igazán mélyre.

[00:52:05]Jó, hát egyrészt Tamás sajnálom, mert itt a tudománytól megint elrugaszkodóban vagyunk, de sem legfeljebb most hívtál minket utoljára.

[00:52:14]Tehát a a helyzet az, hogy amiről Laci beszél, nem mondhatjuk azt, hogy mondjuk hat éves korig a betegségeknek nincs értelmük, és mondjuk hat éves kortól kialakul az, amit mondjuk így a személyiség alapjának tekintünk ugye pszichológiai értelemben, a fejlődés pszichológia értelmében.

[00:52:30]És akkor onnantól ugye ha van személyiség, akkor mondhatjuk, hogy van a jung értelemben vett árnyékszemélyiség is, mert ami nem fér be a tudattartalmakból a személyiségbe, az megy az árnyékba most ilyen nagyon nagyon elnagyoltan.

[00:52:41]És a klasszikus, nem klasszikus, hanem ez a dálke féle pszichoszomatikus megközelítés abból indul ki, hogy a tünetet az a rész fogja képezni, amelyik nem látható, tehát amik az árnyékban van.

[00:52:53]Na most oké, tehát akkor hat éves kortól van értelem az életben, az egészségben, betegségben, addig meg meg nincs.

[00:53:00]De akkor hat éves, nem mindenki fejlődik egyformán.

[00:53:02]Van akinél hats fél, van akinél öt év és 10 hónap.

[00:53:05]Tehát nyilvánvaló ez egy gondolkodó embert nem elégít ki ez a válasz, hogy hogy addig nem volt értelme az életnek, aztán megint.

[00:53:15]És ha valaki 80 évesen, mondjuk az agyi érállapotai miatt már nem tud magáról, akkor akkor nincs se személyisége, legalábbis nyomokban tartalmaz személyiséget, meg akkor árnyékszemélyiséget, akkor ott megint nem lesz a pszichoszomatikának ö értelme vagy megközelíthetősége.

[00:53:32]Tehát itt abb azzal a helyzettel állunk szemben, amire a klasszikus mondás, hogyha csak kalapácsunk van, akkor mindent szögnek nézünk.

[00:53:41]Tehát a nem szabad elkövetni azt a hibát, amit egyszer már elkövettünk a az orvostudományban, meg amit elkövettünk a pszichológiában.

[00:53:50]Most akkor a pszichoszomatikában se ragadhatunk le a tünets szimbolikánál, még akkor sem, hogyha tényleg ez az a módszer, amivel a messze legkönnyebb elkezdeni ezt a fajta gondolkodásmódot és és világ világszemléletet.

[00:54:05]Ö de a de most arról beszélünk valójában, hogy bocsánat, most sarkos leszek, most akkor vagy mindennek van értelme, vagy semminek.

[00:54:14]Tehát a azt azt a legnehezebb elfogadni, hogy a létezésben valameddig van értelem, utána meg nincs, mert akkor az két külön univerzumot jelentene.

[00:54:25]Márpedig az a két külön univerzum egyszerre itt van jelen.

[00:54:27]Tehát ez valahogy nem stimmel.

[00:54:29]Tehát azt kell gondolnunk, hogy akkor vagy semminek sincs értelme.

[00:54:33]Én szerintem ez egy legitim álláspont, de most valószínűleg nem ezt fogjuk itt képviselni ma este, vagy mindennek van.

[00:54:43]És akkor van az, hogy majd megyünk tovább ugye a következő megközelítési módokra, illetve Laci már mondta is, hogy itt a a gyerekek esetében bizony nem lesz elég, amiről eddig eddig beszéltünk.

[00:54:54]És a de egyre nehezebb a téma, mert az ember igazságérzete fog lázadni.

[00:55:00]sok sok minden ellen.

[00:55:00]Tehát nagyon óvakodni kell attól, amiről az legerején beszéltünk, hogy ilyen exkatedra nyilatkozzunk ki dolgokat, hiszen mindenkinek általában azt gondoljuk, hogy egy egy élete van, legalábbis ebben a ebben a testben bizonyára egy.

[00:55:15]Tehát ez ez értékes és és fontos, és nem szabad úgy ezekkel a témákkal bánni, hogy hogy az degradáló legyen, hogy hiba hibakeresés legyen a vége.

[00:55:27]De most átkötnék akkor a placebóra, vagy köszö kötök.

[00:55:31]Ö szóval átkötni nem tudok, csak az, hogy bemondtam ezt a mondatot, ez lesz az átkötés.

[00:55:37]Tehát kezdő orvos koromban a belgyógyászaton első éjszakai ügyeletemen 70 valahány ágy.

[00:55:41]És hát az éjszakás nővér úgy körbevezetett és mutatta, hogy kivel, kivel mi van.

[00:55:46]És azt mondta, hogy ennek a néninek ott éjszakánként, időnként felmegy a vérnyomása, de nem szokott neki vérnyomáscsökkentőt adni, hanem a ez a fehér kis tabletta, ez valójában placébó, tehát ebben csak laktóz van, meg ilyesmi, és ez segít neki.

[00:56:03]És volt egy-két ilyen, majd eljutottunk a szélső szobában valamelyik ágyhoz, és utána róla azt mondta az éjszakás nővér: "Na most neki a kék placébót adom, mert neki a fehér placébó gyenge."

[00:56:18]És a a vicc az, hogy tud működni, mert ugye a legtöbb tabletta fehér.

[00:56:23]Tehát amikor egy tabletta nem fehér, hanem kék, és azt úgy mondja a növér, hogy hogy önnek a kéket a kéket adom, akkor ugye a úgy kihúzza magát a beteg az ágyon, hogy na én a én a kék placéb nem a kék placébot, hanem a kék tablettát fogom kapni, és nem a fehéret.

[00:56:41]Tehát akkor akkor mégis hú, az én betegségem azért az az komolyabb.

[00:56:44]Tehát hogy ha már a betegségelőnyökről beszélünk, akkor ez is ott van.

[00:56:49]Azért van ez a tünetekkel hencegegés.

[00:56:51]Ezt tudjuk a az orvosi rendelő várójába is, meg a esküvőkön a lakz lagzikon a egy egyes szekcióba ugye ez megy.

[00:57:01]Hát ki ki a gyerekeivel rendszerb, ki a tüneteivel, ki ki a pozícióival.

[00:57:05]Szóval, hogy de hogy van tünetekkel hencegés, meg meg hogy a tünetek mögé bújás is van tényleg.

[00:57:10]De ez már megint másfele vezet, úgyhogy átadom a szót.

[00:57:18]No, említettétek, hogy hát pontosban Laci említette, hogy azt nézzük, hogy az egész kis gyerekeknél értelmezhetően mondjuk olyan szinten egy tünet, hogy ez a gyereknek bármilyen lelki problémáját vetíteni elő, vagy született, hozott gondokat, hova rakjunk ebbe a fiókba.

[00:57:39]Én egy olyan modellt említenék, tudom, hogy nagyon tudományon kívülinek tűnik, de egyáltalán nem biztos, hogy az, amiben a lényeg az, hogy a test, a testi folyamatok és a tudati folyamatok kölcsönhatásb állnak egymástól és elválaszthatók.

[00:57:56]Elnézést kérek, ez meredek és abszolút idealista felfogásnak tűnik, de nem az.

[00:58:00]Nem megyek most mélyebben bele a halálközeli élményekbe, de amikor valaki testi funkciók nélkül heverészik és agyifi funkciói sincsenek, mindeközben szimultán visszaigazolható megfigyeléseket tesz a környezetről, erősen elgondolkodtató beleértve azt, hogy a pszíészleteknek egy része nem lokális, tehát időben is kötetlen.

[00:58:23]Tehát alapvetően kínálja magát, hogy igen, ebben nagyon van valami.

[00:58:28]Na most ilyen értelemben tekinthetjük azt, hogy a tudat egyfajta szimbiotikus kapcsolatban van a testtel és az ezt dobta a gép, vagyis semminek nincs értelme a vásárláskor, hogy úgy mondjam.

[00:58:42]Van egy karosszéria, am beköltözünk, mint sofőr, aztán az agazzák, hogy ami van, abból főzzél levest.

[00:58:50]Tehát így én értelmezni tudnám azt, hogy kaptál egy hozott dolgot.

[00:58:58]Még az se biztos, hogy karmikus megfontolások szerepelnek, mert ugye ez egy másik filozófia, hogy a betegséget, a fogyatékot, a nyomort, a háborút, a szenvedést, a mindent te választ, hogy csiszolódjon a lélek a megfelelő helyen.

[00:59:13]De ez egy lazább dolog, ahol van is értelme a dolgoknak, meg nincs is.

[00:59:14]Sőt, az a gyanú, hogy ez sok mindent megmagyaráz, ez a megmagyarázhatatlanság.

[00:59:22]Ami viszont fontos, és erre szeretnék visszakérdezni tőletek, ezt bemutatkozó anyagaitokból csipkedtem össze, hogy ezeket az összefüggések nem mindig könnyű felfejteni.

[00:59:36]Nem elég sokszor az intellektuális munka, a megfelelő ismeret, a logikus gondolkodás, hogy innentől valami következzen, hogy valami történjen ahhoz, hogy ez nem csak egy felismerés legyen, vagy egy diagnózis, vagy öndiagnózis, hanem a hogyan tovább.

[00:59:55]Tehát mind a ketten terápiát végeztek hasonló látásmóddal valahol hasonló eszközökkel, hogy picit térjünk rá.

[01:00:00]Lesz még egy majdnem fél óránk, és nekem még van egy csomó kérdésem, amire Isten igazából kíváncsi vagyok, de menjünk egy picit ebbe, hogy ez ne maradjon le.

[01:00:12]Honnan jön a munka?

[01:00:16]Lehet, hogy ez az utolsó lehetőségem, hogy azt a másik három dolgot elmondjam, ami amit elkezdtem.

[01:00:23]Úgyhogy most harmadszor hagyom figyelmen kívül a kérdésedet.

[01:00:28]Mondd el.

[01:00:28]No, de nem nagyon figyelmen kívül persze, mert oda oda tartozik, csak akkor már legyen így ez a gondolatmenet úgymond egységben.

[01:00:36]Tehát, hogy van egyszer ez a mentális út, gondolkodunk és használjunk rendszereket hozzá, könyveket vagy bármit.

[01:00:43]Ö a másik az imaginatív út, ami egyre gyakoribb és igen, itt már bejönnek ezek az érzékszervé hatások, és nem csak csöndbe ülünk, gondolkodunk, hanem már képeket látunk, hangokat hallunk, és ezen keresztül próbálunk a saját személyes pszichéninkben úgy elmerülni, hogy olyan információkat is kapjunk ebbe a relaxált, elmélyült, befelé szemlélődő állapotba, amit nem tudunk kigondolni sehogy se az ébertudatállapotunkkal.

[01:01:13]Szóval itt már egy módosult tudatállapotra és egy másfajta információ feltérképezésre lesz szükség.

[01:01:20]Szerintem nagyon hatásos és nagyon érdemes kombinálni a ébergondolkodással ezt a elmélyült állomszerű, imaginatív, módosult dolgot, ami például egy térd esetében nézhet ki úgy, hogy az ember fogja leül és és belehoz, belevészi magát abba a tudatállapotba, amiben ő jól el tud csendesedni, jól ki tudja zárni a külső ingereket, jól el tudja különíteni magát a az áramló gondolatoktól, meg képektől, meg zavarok aktuális tartalmaktól, és rá tud hangolódni mondjuk a saját térdére, mint valamire, amit ő lát, vagy hall, vagy tapasztal belül, és akkor csak elképzeli, hogy milyen az a világ, vagy lekicsíti magát, és bemegy, és utazik egyet ott a térd közelébe, vagy tehát azon a módon, ahogy neki ez komfortos, próbál ilyen immerzíven belemenni ebbe az egész élménybe, nem csak kívülről okosan.

[01:02:15]A harmadik útvonal, ami szerintem nagyon jó, az maga a bodyw és a szomatopszichoterápiás utakmódok, aminek meg az a lényege, hogy a testet szeretnénk jobban megismerni, kezdjük el a testet közvetlenül mozgatni, és a test test mozgatásán keresztül próbáljuk megérteni, hogy mit akar üzenni.

[01:02:33]Tehát itt akinek már volt ilyen tapasztalata testmunkával vagy test alapú önismerettel, az tudja, hogy milyen erőteljes dolgokat tud behozni.

[01:02:43]pusztán az, hogy hogy mondjuk csinálom a térdemmel, amit tudok, vagy hogy megnézzem a a határait annak, ameddig lehet egy ilyen önismereti vagy ön elfogadó vagy öngyógyító folyamatban terhelni, és figyelem, hogy ez mit csinál a pszichémmel és oda-vissza.

[01:03:01]Tehát mozgatni a testet és dolgozni vele közvetlenül.

[01:03:04]És a negyedik útvonal, biztos, hogy van több is, de ezekben van nekem nagyobb jártasságom, azért mondom így, az pedig a kommunikatív út.

[01:03:13]Kommunikatív út az a szomato dráma útja többek között, vagyis az, hogy megteremtem a lehetőségét annak, hogy én szóba álljak azzal, ami engem érdekel, a testemmel úgy általában, vagy a testem részeivel, vagy betegségeivel, és akkor legyen egy élményem arról, hogy milyen beszélgetni, milyen együtt lenni, időt tölteni, milyen barátkozni.

[01:03:31]Mi van, hogyha megkérdezem, milyen választ kapok akkor, hogyha igenis odaállok és fölteszek egy olyan kérdést valamilyen módon, hogy mit szeretnél üzenni.

[01:03:41]Tehát ez nekem egy egy régi vágyam volt a szakmai munkám során, hogy hogy mennyi fölösleges kört lehetne úristen megspórolni, ha lenne valami olyan nyelv, ami amin amin amit értünk, hogy a test ezen megszólítható.

[01:03:59]És akkor nem ez a rengeteg laborvizsgálat, képalkotó meg ilyen, meg olyan, az is, de hogy egyszerűen közvetlenül meg lehetne kérdezni.

[01:04:06]És hát ebben nekem nagyon sok évem van benne, hogy ezt hogy kell csinálni.

[01:04:14]sokféle módon lehet.

[01:04:14]A szomatodráma egy módot kínál erre, de most már 15 év, másfél évtizednyi tapasztalatunk van arról, hogy hány embernek mondja el a dramatikus, érzelemgazdag, intuitív emberekből álló párfős közeg hogyan tükrözi ezt a tudattalanba ásott különleges üzenetet, amihez más módon nagyon nehéz hozzáférni.

[01:04:39]Ezért is hiszek benne annyira, hogy ez lehet egy első választás, vagy egy második választás egy embernek, akit az érdekel, hogy mi közöm van nekem ehhez a betegséghez.

[01:04:51]Tehát alapvetően az egy mégis csak egy diagnosztikai módszer, amiben intuitívve nyersz a szerv vagy probléma kommunikációval egy tartalmat, egy okot, hogy miért történik ez veled.

[01:05:06]És utána magának a a problémának az olvaslása az klasszikusan pszichológiai.

[01:05:12]Ugye jól érted?

[01:05:12]Hát most, hogy a szomatodrá módszerre kérdezel rá, akkor akkor nem akkor akkor ha ebbe annyit belemehetünk, hogy hogy néz ki ennek a a felépítése, akkor akkor úgy modellezném ezt, hogy ennek az első számú eleme az az, hogy teremtsünk egy olyan környezetet, ahol ahol valaki fel tudja ismerni azt, hogy ennek mihez van köze az ő életében.

[01:05:35]Élethelyzet, ember, gyerekkor, kapcsolat satöbbi.

[01:05:38]Ezek mint egy mint egy metaforikusan megjelennek egy olyan szinten a játékban, ami már eltávolodik a fizikai szinttől.

[01:05:50]Ez az érdekes benne.

[01:05:50]Tehát nem a nem az van, hogy egyszer csak egy térd odaáll és akkor valaki valaki ilyen intuitíven így megjegyzi, hogy ő egy térdként mit akar üzenni.

[01:05:59]Ilyen is van.

[01:06:01]A de ezek ilyen basic gyakorlatok nálunk.

[01:06:03]A egy egy szervvel való párbeszéd egy másik ember segítségével, aki erre rá tud hangolódni.

[01:06:09]vagy egy kedves testem, ez egy alapgyakorlat, hogy másik ember a testem, és akkor elkezdek vele elmélyülni egy párbeszédbe, ami az elején lehet nagyon fura, meg de a egy idő után pont az érzelmi kölcsönös érzelmi áramlás és intuitívi jelenlét miatt elképesztő informatív tud lenni.

[01:06:26]Ugyanez egy szervre, vagy egy kedves mit tudom én gyomornyák a hártján, meg ilyen érdekes dolgokat így le lehet így megközelíteni ezzel.

[01:06:40]De a szomatodráma játék maga azért jóval komplexebb.

[01:06:42]Általában három segédszereplő vagy mellékszereplő jeleníti meg ezt az egész történetet, és rá szoktunk látni olyan olyan lelki és kapcsolati összefüggésekre, amiket nincs az a könyv meg meg gondolkodás, amíg ki tudna hozni, de ott az emberek valahogy megérzik ennek a ennek a dinamikáját, valahogy lehozzák, valahogy megjelenítik, és akkor jön a következő felismerés, vagyis vegyük úgy, információ, hogy ez ezt jelenti, az nagyon kevés a gyógyuláshoz.

[01:07:16]A felismerés az már komolyabb.

[01:07:21]Ugye én én úgy szoktam fogalmazni, hogy a felismerés az egy olyan információ, ami megváltoztatja az életedet valamilyen módon.

[01:07:28]De információra senkinek nincs szüksége szerintem már felismerésekre még van olyasmire, amitől valami átalakul.

[01:07:36]És utána következnek még a lényeges dolgok a sorban.

[01:07:39]Azért a mi rendszerünkben, a szomatoteráma ebbe.

[01:07:43]Ez inkább tehát úgy fogalmaznám, hogy fel kell ismerni, hogy mi a lényeg.

[01:07:48]Utána bele kell állni, át kell élni, ami ebből fontos.

[01:07:50]Érzelmileg meg kell tisztulni, egy katarzis féleséget érdemes átélni, majd rá kell jönni, hogy mi a következő lépés.

[01:07:56]Azt el kell dönteni és meg kell lépni.

[01:07:58]Ugye ezek a dolgok, tehát felismerés, érzelmátélés, döntés és belső cselekvés, amikor még nem mentem ki az utcára, vagy még nem mentem haza a családomhoz, de ott a játékban már meglépem például azt, hogy hogy rendezem a kapcsolatomat apámmal, akivel soha nem tudtam rendesen szobálni.

[01:08:22]vagy bármi más, átölelem a saját kis sebzett gyermekemet, vagy pontosítok egy egy kapcsolaton, vagy helyre azok valamit, és utána elindulok egy új irányba.

[01:08:31]Tehát ezeket mind lemodellezi dramatikusan egy jó szomatodráma játék, és ad egy blueprintet, egy vázlatot arra, hogy hogy érdemes innentől élni máshogy, mint korábban.

[01:08:43]esetben ezek mind benne vannak és mind támogatják a a viszonylag gyors, intenzív belső gyógyulás folyamatát.

[01:08:53]Így foglalnám össze kérdésedre.

[01:08:55]Na és akkor befutottak a többi szintek is, úgyhogy kerekl sztori, legalábbis a szomatodrámát illető.

[01:09:00]Hát nyilván ennek is sok útja van nálad a akadémián, tétakadémián szintén azért a jó ismeretelméletű dolgok gyakorlat is van.

[01:09:13]A milyen a kulcs az, hogy az érzelmi átélés nélkül nem lesz változás.

[01:09:16]Tehát, hogy ugye nem lehet átugrani a dön a döntésre.

[01:09:21]Márpedig ezt próbáljuk ugye a a hogy van van egy probléma, amit problémának fogunk föl, és egyből a döntés, de ugye a probléma az, amit problémának fogunk föl, az azzal egy egész, ahol mi most éppen tartunk.

[01:09:34]Tehát akik vagyunk, az a problémával együtt létezik.

[01:09:41]Ahhoz, hogy változás lehessen, ugye a problémán akarunk farikcsálni, ütni, verni, csavarozni, felrobbantani satöbbi.

[01:09:52]Úgyhogy mi közben amit a mi az egész mínusz, a probléma, tehát amit magunknak gondolunk, az érintetlen marad.

[01:09:57]Na de ha együtt egy egész, akkor a saját változásom nélkül az se fog megváltozni, ami kint van.

[01:10:03]És ugye a az összes összes módszer akkor tud hatékony lenni, ha elvezet az az érzelmi átélésig.

[01:10:11]A felismerés az nagyon-nagyon fontos.

[01:10:14]egyébként bizonyos esetekben érdekes módon még a felismerés át is ugorható, de ezt nem mi döntjük el, de az érzelmi átélés az nem, mert egyszerűen az átélésen keresztül tud valami kiürülni, és nyilván egy egy ilyen nagyon-nagyon védett közeg, amiben benne van a az az anyai megtartás, ami egy szomatodrába csoportban is ott van.

[01:10:37]Tehát, hogy az a biztonságos közeg, hogy végre végig tud menni egy olyan érzelmi folyamat, ami nagyon keserves, de azáltal, hogy ott van egy megtartóerő, végig tud futni.

[01:10:47]Különben meg újra megakadna, és az életben ez szokott lenni.

[01:10:50]Elindul, megakad, elindul, megakad, és aztán vagy tünetet képez, vagy vagy társas tünetet, szociális tünetet képez, vagy vagy egyebet.

[01:10:56]Ö itt viszont ha végig tud menni, akkor utána van lehetőség arra, hogy ha ez végigfutott, akkor kijöjjön az, ami egyébként valószínűleg már akkor ki akart jönni, amikor először ez a ez a megakadás történt.

[01:11:09]És az pedig a a az illető saját maga belülről fogja fogja tudni, és abból már egy sokkal igazibb, valódibb, személyesebb döntés fog születni, mint a a korábbiak.

[01:11:23]Tehát nem egy nem egy olyan nagyon ö automatikus valami, hanem hogy ez tényleg és egyébként annak az ereje úgy általában is még a pszichoszomatikától függetlenül, hogy beleállok abba, hogy ez az én döntésem és én ezt a döntést meghozom és lesz ami lesz mondhatnem egyszer élünk, de hogy tényleg, mert én így döntöttem, és akkor lássuk, hogy ebből mi lesz.

[01:11:49]Ez önmagában hihetetlenül felszabadító, de ehhez az kell, hogy korábbi mintákat, amiről azt gondoltuk egyébként, hogy a mi döntéseink pedig nem, hanem valójában végigfutott programok, tehát anélkül is tudnánk csinálni, hogy közben elmennénk kávét főzni, bevásárolni, így is szoktuk nagyjából.

[01:12:04]megy folyamatában ehelyett valami olyat, amibe úgy úgy úgy bele bele tudunk állni, és akkor ebből ebből kiviláglik a változás, amit amit nyilván már ott lehet látni abban a térben, és és utána van esély rá, hogy az életben is megtörténjen.

[01:12:20]Sőt, gondolom, rengeteg ilyen történeted lehet, hogy valaki így a színpadon az édesapjával rendezi a viszonyt, és utána az édesapja felhívja egy ó, egy óra múlva vagy másnap, mint mint ugye a busz, tehát hogy tudja anélkül, hogy ott lenne és és hogy rendeződik, mert és megint bocsánat, elnézést kérünk a tudománytól, de hogy valamilyen nagyon kollektív a tudatnak a kollektív aspektusa mutatkozik meg.

[01:12:43]És még egy még egy valamit, a más szigorúan nézel, de nem, hogy akkor adjunk a tudomány híveinek.

[01:12:52]Jó, tehát egy picit úgy kvantumfizika, és akkor már nem fogják annyira kérni a tudományt.

[01:12:57]Tehát hogy vagy megnyilvánul a valóság egy pontban, egy helyen, egy időben, vagy lehetőségként, mondjuk ilyen valószínűségi hullámként úgy körül zsongja, de akkor nem lehet megtalálni, hogy hogy van.

[01:13:11]A most egy valóságot látunk a tünetünkkel együtt.

[01:13:15]Ahhoz, hogy változtatni tudjunk, valahogy vissza kell lépni abba az állapotba, amikor ez a valóság elkezd egy picit szubtilissé válni, és a lehetőség, a további lehetőségek újra elkezdenek feltárulni.

[01:13:30]Nyilván nem fog tudni már minden lehetőség feltárulni bizonyos testi tünet után, de pszichésen föltárulhat több.

[01:13:37]és hogy ez a visszavezetés, ez ennek tényleg a logika az csak az első lépése lehet.

[01:13:42]a felismerés egy nagy ugródeszka, de az az érzelmi áttélésen.

[01:13:47]És ez a ez a ezek a módszerek, én ugye imaginációs terápiával dolgozom, ahol ahol a a szimbólumok működnek, illetve a a csoportban nyilván pszichodramatikus eszközökkel meg családáll családállítással hasonló hasonlók a megközelítési módok.

[01:14:07]Ö valami megmutatkozik, amit tényleg nem lehetne könyvben úgy összeírni, hogy akkor most az összes ö térdel szomatodrámázónál akkor hány százalék ugye mit mondani?

[01:14:19]Egy klasszikus pszichoszomatika alázattal van dolgot.

[01:14:22]Hát gondolom, hogy nem ez a döntő, ami megszokott jelenni.

[01:14:25]Meg nem is biztos, hogy lehetne ebből egy statisztikát csinálni, hiszen mind személyes, szubjektív, egyéni életek, sorsok, családi családi vonalak.

[01:14:32]Ezt a tudomány az ismételni akar.

[01:14:36]Az ismétlésből ugyanazt a következtetést levonni, aláhúzni kétszer és berakni egy dobozba, hogy így van.

[01:14:43]Ha az önmegismerésről van szó, ez el kell rugaszkodnunk ettől.

[01:14:49]Tehát a szubjektummal dolgozunk, a saját szubjektumunkkal, a saját szubjektumunkon, illetve segítőkkel, terapeutával, meg meg akár ugye segítőkkel, mint a a szomatudrában, vagy akár családállításon, más személyek jelenlétével, de mégis csak a szubjektum fog változni, és a szubjektumon keresztül tud a változás megtörténni, és lehet, hogy utána lehet egy statisztikát csinálni ebből, hogy van-e valami közös a térd problémákban, vagy vagy éppen a nem tudom én a vesekövességben vagy egyébben és lehet, hogy van valami közös, de az az adott ember életéről meg hogy ő hogy tud megváltozni és a saját életébe belelépni, arról szerintem nem sokat mond ez el.

[01:15:32]picit így a tudományosság védelmében nem a tudománnyal van baj, hanem a dogmatizmussal, de ez mindenre néz a igaz vallás a filozófiára, tehát a kizökkentetlen, meg gyöpösödött véleményről, hogy az már úgy van és nem más.

[01:15:49]Tehát valójában a tudatkutatásnál az már jó pár évtized világos meg a tudományos parapszichológiánál, hogy nagyon komolyan befolyásolja a kísérletet végző elvárása a kísérlet eredményét, ami rendkívül kínos, mert ez a természettudomány más területein nem jellemző.

[01:16:13]És ugyanakkor egy csomó olyan felismerés van, amit nyugodtan tényként kezelhetünk.

[01:16:17]Tehát az, hogy kollektív hatásokról beszélünk, ahol hatványozódnak ezek a képességek és hatások.

[01:16:24]Tehát amit te mondtál ugye a szomato drámával, te is említetted, hogy hasonlóságot mutat valahol az a kattikus állapot a Hellingerrel, hogy mintha valami plusz intuitív dolgok jönnének elő az emberekből.

[01:16:38]Ez abszolút ismert jellemzője az ilyen típusú tudati tevékenységeknek.

[01:16:45]A másik, most nem akarok újra visszamenni ilyen sejtszintekig.

[01:16:47]Egyebek ott is van egy csomó katyvaz.

[01:16:50]Isten tudja meg most talán nem is annyira nagyon fontos, de egy picit lelazítani a tudat természetét illetően.

[01:16:57]Tehát nem csak itt az őrtoronyban lakik valaki, hanem hihetetlen összetett és számunkra nagyon elképzelhetetlen létezési síkja van a tudatosságnak.

[01:17:10]És saját magunkon belül is egy halmaz részeiként nevezzük ki.

[01:17:13]a személyiséget, ami tényleg nagyon sok gondot szül.

[01:17:16]Ez most nem az egó korbácsolása.

[01:17:20]Most megint visszatérve az állatokra meg kisgyerekekre, egyebekre végeztek olyan kísérleteket például, hogy megsebzett egereket osztottak két csoportra, célcsoportra meg a kontrollcsoportra, és az egyik csoportnak drukkoltak a gyógyulásért, meg imádkoztak meg anyámkény, a másik nyomorultakat meghagyták lógva, és szignifikánsan jobban gyógyultak azok, akik ugye kapták ezt a elvárást.

[01:17:44]Na most miről is van szó?

[01:17:47]Nem az egér fogta fel a kollektív tudattalanból, nem bioenergiasugorak valószínű, lehet, hogy az is íz működött, hanem volt egy elvárás valakikben, és a valóságnak volt egy arra kinevezett része, hogy ott valami változás fog megjelenni.

[01:18:03]Tehát mindezt azért hangsílyozom újra és újra, hogy a szinkronicitás fogalmát érdemes alapkőként tekinteni, mert ez egyetlen biztos dolog, hogy azon belül mit, hogy osztályozunk magyarul, ha valamiben nagyon tudunk hinni, az hajlamos és tendenciózus szinten, az úgy is fog viselkedni.

[01:18:24]És és nem kell ö nem az a tökéletes, amikor mindenki kosárlabdás és 3 m magas és kékszemű.

[01:18:31]Sokfélék vagyunk.

[01:18:31]Egy a a felismerés a abb az értelemben, ahogy te mondtad, egy óriási dolog.

[01:18:36]Tehát elfogadás is valahol egy helyzet megértése, elfogadása.

[01:18:41]Onnan egy lépés az, hogy szerethető állapotról beszélünk.

[01:18:46]Tehát gondoljuk végig, hány próféta volt és nagy gondolkodó, akik így úgy betegen haltak meg közel múltba, persze az évben is indiai gurukrákba és a többi és a többi.

[01:18:59]Tehát nem ez az elsődleges, viszont az, hogy a szükség szükségtelen szenvedéseket elengedjük, le tudjunk rakni szajtrókat, gondolom valami ilyesmi nevezhető közös nevezőnek.

[01:19:13]Azért is vagyok ilyen rejtelmesen fürkésző felétek nézve, mert gyakorlatilag hét perc múlva már a közösséggel közönség, de ez is szép nyelbotlás közösséggel fogunk disputálni, úgyhogy bár én itt képzeltem ezt, azt és amaz átültetett szerveknek a személyiségordozó mit tudom én hajlamát és a többi és a többi, de és fontosabb, hogy ti mit gondoltok, hát egy picit így le kéne kerekíteni a végét a beszélgetésnek, a kérdésnek.

[01:19:42]előtt.

[01:19:42]Mi az, amit amit vagy kihagytunk, vagy nagyon fontos még?

[01:19:48]Most képzeld, arról már viszonylag leszoktam, hogy minden nagyon fontosnak tűnő dolgot összeszedjünk egy-egy ilyen beszélgetésben, inkább inkább legyünk komfortosak a hiányérzettel.

[01:19:58]Arra jutottam, mint ahogy például arra is, hogy hogy ahogy az ember idősödik.

[01:20:07]Ez szerencsés, hogyha kialakít egy olyan képességet, hogy nem kell már mindenből meggyógyulni se feltétlenül, hanem hogy vannak olyan dolgok, amik nem működnek tökéletesen, lelkileg vagy fizikálisan, de az a derű, amivel ezt az ember úgy átöleli, hogy ez már jó lesz így, vagy hogy én ezt így tudom szeretni és menedzselem amennyire szükséges.

[01:20:29]Ezeket nagy erénynek tartom.

[01:20:29]korábban ilyen hőségesen próbáltam hozzáállni az önismeret dolgához, hogy mindent meg kell fejteni, minden felmerülő tünetnek után kell menni.

[01:20:39]Olyan nincs, hogy valaki így szemet hunjon, mint egy ilyen opportunista a saját maga árnyéka felett, hanem ez a ez az árnyékmunka, ez nagyon egy elkötelezett dolog kell, hogy legyen.

[01:20:51]És én szerintem az élet első felében ez egy nagyon jó ambíció, hogy hogy amennyire lehet, derítsük már ki, hogy kik vagyunk.

[01:21:02]Mit tudunk erről felfedezni?

[01:21:02]Ugye ez többször előkerült ez az önismereti motívum.

[01:21:06]Meg így szerintem a magyar nyelvbe ez csúfosan rosszul van pozicionálva ez a ez az önismereti kategória, mert sajnálatos módon maga a szó pont nem fejezi ki azt, ami a legjelentősebb lenne, ami nem az önismeret, hanem egy egysége az önismeretnek, az önelfogadásnak és az önetnek.

[01:21:31]Így ami pedig kézen fogva jár az öngyógyítás lehetőségével.

[01:21:34]Tehát az önismeret az egy önmagában rendkívül kellemetlen dolog.

[01:21:40]Szerintem nagyon nyomasztó, borús, komor dolog minél többet tudni arról, hogy hogy vagyunk elfuserálva, milyen sémáink vannak, azok hogyan vezérlik a mindennapi életünket, hányszor ismételjük meg ugyanazt a dolgot, meg ilyesmi.

[01:21:56]Vagy hogy mit akar üzenni a testem?

[01:21:59]Tehát és ki az, aki ezt ezt ezt szereti ezzel szembesülni.

[01:22:02]Tehát ez végtelen hervasztól önmagában ez az ismeret így, hanem itt valami olyasmire kell rájönni, ami ezt az egész problémakört idéziel be, ami ami abból fakad, hogy testünk van eleve, meg hogy időbe és térbe vetett lényekként próbáljuk magunkat itt egyáltalán küligazodni abba, hogy mit keresünk itt végső soron, meg hogy kerültünk ide, meg miért ébredünk fel, mint minden nap meg mi a mi az, hogy van születés meg halál meg ugye ezt is azzem egy jung mondta, hogy ugye az élet az az csak egy rövid szünet ugye két misztérium között és ugye ez a két rejtés se tudunk semmit, de még ez a szünetet se tudjuk, tehát mire fölfognánk, addigra el is múlt a szünet, és megint van valami rejtélyes dolog.

[01:22:53]Tehát ebben szerintem a nagy tanulás az nem feltétlenül maga az önismeret, hanem inkább ez a szeretetteli, derűs, elfogadó, átölelő attitűd az emberlétünknek az összes esendőségével együtt.

[01:23:06]És ebben maga a megismerés az egy elem, és talán nem is feltétlenül a legfontosabb.

[01:23:17]Hát ha minél előrébb járunk az önismeretbe, annál megértőbbek vagyunk mindenki más, és rá fogunk jönni, hogy ő is könnyebb esett, meg ő is könnyebb esett, mint mint én.

[01:23:25]Tehát, hogy ez egy de nagyon nagyon fontos, amit mondtál, én is voltam az önismeret Móricája, tehát hogy tényleg egy ideig mindenről a önismeret jutott az eszembe, és ö ugye mi ráadásul ugye segítők vagyunk mind a ketten.

[01:23:41]Te is segítőket képezel, tovább képezel ugye az ultrarövid terápiával.

[01:23:45]Én is ugye a a a tétrendszerrel sok segítőt képeztem ki, meg korábban meg továbbképzés, az utolsó évfolyamokban már azzal szoktam kezdeni, hogy tegye föl a kezét, aki az egész világot meg akarja váltani.

[01:23:56]szinték voltak hallgatók, föltették.

[01:23:58]Mondtam, ha elérjük a képzés végére azt, hogy csak a félvilágot akarjátok megváltani, akkor már nem nem voltunk itt együtt hiába.

[01:24:04]De nem annyira vicc, de mégis picit vicc.

[01:24:09]Ezt félretéve én azt látom, hogy ugye az ön ami amikor arra gondolunk, hogy önismeret az egy pillanatfelvétel, amire gondolunk, de az élet egy folyamat.

[01:24:17]És ennek a folyamatnak egyébként valamiért úgy tűnik, hogy van a mi életünkben egy kitüntetett iránya.

[01:24:22]Ezt akár fejlődésnek is nevezhetjük.

[01:24:24]Lett a kertemben egy facsemete, de már nem az én kertem.

[01:24:29]Úgyhogy nem tudom, hogy végül is barack lesz vagy szilva.

[01:24:31]A végén majd megkérdezem, de biztos vagyok benne, hogy ő tudja.

[01:24:34]Tehát nem kell, hogy én tudjam, hogy ő hogy ő mivé válik, de a mostani állapotában benne van az, amiből lett az a kis magonc.

[01:24:42]Lehet, hogy valamelyik másik fa követte ezt el.

[01:24:48]De de az is benne van, amivé ő válik, vagy válhat.

[01:24:51]És azt gondolom, hogy a a tétrendszer, amivel én dolgozom, az ugye az életútra, életfeladatokra fókuszál, aminek valójában az a lényege, hogy az a végzett vagy sors, ami az sokszor úgy éljük meg én is, hogy külön van tőlünk, az valójában nem akar mást, mint amit legbelül mi is akarunk magunktól.

[01:25:08]És ebből a szempontból egy szilvafa vagy egy egy baraszkva sokkal intelligensebb lény, mint az ember, mert ő őneki nincsenek dilemmái, meg nincsenek nevelési, fejlődési lélektani traumái, hanem ő megy azon az úton előre, hogyha a körülmények kedvezőek, és hogy valahogy amikor egy egy tüneten keresztül megtörténik az az oldódás, amiről amit annyiszor átélhettél, és ez egy biztos egy minden egyes alkalommal egy egy csoda, tehát ezt nem lehet megunni, amikor egy ilyen változás vagy megváltás történik, akkor valaki aki úgy jobban beleáll abba a saját útjába, amit a belsője tud.

[01:25:44]És akkor az ön az önismerete, bármi is a diagnózis, ez a sok szörnyűség, amit magunkról tudunk, az az mégis már a egy másfajta jövőről szól, ami persze tudjuk, ugyanúgy illúzió, de mégis az, hogy a saját utamon járok, az segít hozzá leginkább ahhoz a derűhöz, amiről amiről beszélsz, mert lehet, hogy ugye lehet, hogy kicsi sárgasan vagyunk, de az én utam.

[01:26:08]Tehát ez a ez az enyém, és hogy szerintem ennél én ennél csodálatosabb dolgot még nem találtam, mert ha ez így van, akkor szeretetteljes vagyok másokkal is, mert akkor nem a kapcsolataimra vetítem rá azt, hogy én nem a saját utamon vagyok, és próbálok minden minden máshonnan energiát nyerni.

[01:26:28]Most ez egy ilyen ezós kifejezés volt így a így a végére.

[01:26:30]Úgyhogy én ezt kívánom mindenkinek, hogy hogy egyszer-egyszer legalább öjen meg egy olyat, hogy hopp, most álltam be a saját irányomba az utamba, és lehet, hogy egy testi tünet fog ebben segíteni segíteni.

[01:26:46]Igen.

[01:26:46]hiszen hány olyan hallgatóm, tanítványom volt, aki egy egy testi tünettel való 5 10-15 éves küzdelem terelt az önismeret útjára, aztán ők is segítők lettek, vagy egészen más tágabb tágasabb világképük lett.

[01:27:00]És bizony az a tünet, ha az a tünet nincs, akkor valószínűleg ez nem történt nem történt volna meg.

[01:27:07]Tehát, hogy vagy tünettel, vagy tünet nélkül, de ismerjük föl időről időre azt, hogy valójában mi az, ami amifelé mi belül menni akarunk.

[01:27:15]És akkor az az valahogy úgy összecseng a gyógyulással is, a belsővel legalábbis egy megnyugvással.

[01:27:22]Aztán a tünet az egy más kérdés.

[01:27:24]Ugye hát vannak terroristák, mint tudjuk a a testen is, úgyhogy az az bármi bármi lehet, de azért azért időnként a testi szinten is megtörténik a változás.

[01:27:35]De ha belül megvan, akkor már megérte.

[01:27:39]Biblikus szépségű végszavak zárógondolatok ezek.

[01:27:42]Hát én maradok annál, hogy önismeret tényleg kegyetlen jószág.

[01:27:48]Ha nem jár hozzá életöröm, marad az akasztrófahumor meg az irónia.

[01:27:53]De hogyha az ön irónia már valahol ott felbukkan, az egy ilyen szárbaszokű remény, hogy az ember mégis csak képes látni a humoros vagy a szebbik oldalát a dolgoknak.

[01:28:04]Ahogy említettem, egy jó 20 perc van beszélgetésre kérdésekre, úgyhogy most kérném majd a kedves kollégátot, hátul talán meg is jelent a rádiós mikrofonnal, hogy les a tömeget.

[01:28:18]Innen mi nem sokat látunk, kedves tömeg.

[01:28:23]Úgyhogy ha valaki szeretne kérdezni, hogy hozzászól nemes egyszerűséggel, emelje fel a mancsát, és várja meg, amíg a mikrofon odaérkezik.

[01:28:31]Nyilván a témával kapcsolatosan.

[01:28:37]Nekem lenne egy kérdésem.

[01:28:37]Jó estét.

[01:28:39]Oké.

[01:28:40]A gyerekbetegségekről úgy éreztem, hogy nem fejezték be a gondolatot, és hogyha ezt egy kicsit kifejtenék, azt megköszönném.

[01:28:48]hogyha egy hat éven aluli gyerek mondjuk valami betegséget örököl vagy kap, akkor mi arról a gondolat, ami az előadást itt tükrözi?

[01:28:58]Köszönöm.

[01:29:00]Köszönöm szépen.

[01:29:00]Mondom én a röviden az én gondolatomat, tapasztalatomat.

[01:29:09]Elsősorban szakirodalmi forrásokra támaszkodok most gondolatban, mert én nem dolgoztam közvetlenül kisgyerekekkel.

[01:29:16]a sajátjaimat tanulmányoztam amennyire tudtam, amíg még kicsik voltak, meg most is figyelem őket nagy csodálkozva.

[01:29:27]De amit erről a pszichológia mond, az az, hogy minél kisebb a gyermek, annál inkább a család, a szülők, az az erőtér, az a dinamika, az ami ami a legjobban megmagyaráza, hogy a valaki miért betegszik meg.

[01:29:44]Tehát nagyon gyakran a gyermekbetegségek azok azok családi kontextusban érthetők meg.

[01:29:49]Ott lesz valami olyan következménye, ami amitől olyan értelmesnek tűnik egy gyerekkori asztma, vagy egy bevizelés, vagy valami bármi olyasmi, ami ami a szülőket, a tesókat vagy bárkit abb a rendszerbe erőteljesen megfog és valamilyen irányba terel.

[01:30:07]Vagy pedig egyáltalán, hogy tudja egy gyermek feldolgozni azt a azt a fajta mondjuk rá így, hogy traumatizációt, aminek lehet ugye két alapvető formája, egyik, hogy túl sokat, túl korán, túl erős ingereket kap, és nem tudja feldolgozni, vagy pedig elhanyagolásban van része, és alapvető dolgokat nem kap meg, és közben ugye még nem is beszél, tehát nem tudja kifejezni, nincs egy individum, amelyik azt mondaná, hogy nekem arra van igény kedves szüleim satöbbi.

[01:30:41]Tehát ezekben az esetekben könnyen lehet, hogy valamilyen betegség vagy tünet kezdi el átvenni a kommunikáció helyét.

[01:30:48]Szóval ezek mind valid magyarázatok pszichológiai meg pszichoszomatika szemszögből.

[01:30:54]A veleszületett dolgokra még ott van a perinatális, prénatális pszichológia, vagyis hogy szó sincs arról, hogy valaki tabula rázával, üres lappal születne, és akkor a születés után íródnak a fontos dolgok a lelkében, hanem hát itt már egy komoly kilenc hónapos sztori áll mögötte, és abban is mindenféle trauma, meg hiány meg többlet meg minden lehet.

[01:31:18]És amikor ez mögé megyünk, akkor jön a spirituális szemléletmód, amely dráma kitja a vizsgálódásnak ugye a kereteit, és akkor behoz olyan dolgokat, amik amik vagy egy mechanikus kicsit mechanikusan szokták értemezni ezt az előző életek meg lélekvándorlás koncepciót hozza be, hogy ami amivel az ember most érkezik, az korábbi életeknek a termése, vagy pedig ilyen intelligensebb, modernebb kvantumosabb meg egyéb koncepciókkal jön, mint például, hogy egyszerre zajlik az összes élet, meg hogy tudati síkok szerint más és más hol keresendő az, hogy minek mi az oka és így tovább.

[01:32:03]Tehát rengeteg ilyen ilyen izgalmas magyarázat is születik erre.

[01:32:07]Amit én leszűrtem ebből, az az, hogy a pszichológia, mint tudomány, ahogy vizsgálja az egyéni pszichét, meg maximum a családi rendszer pszichét, eddig lát el nagyjából most, de ebben, hogy eddig ellát, óriási potenciál van.

[01:32:24]Tehát nagyon sokszor egy családterápiás rendszerszemléletű megközelítés nagyon sokat segít egy pici gyermeknek a a tünetein meg a betegségén.

[01:32:31]Tehát érdemes ezt az oldalt is megismerni, főleg nekünk, akik ugye terapeutakként hát ezeket az eszközöket keressük alapvetően, és nem azzal dolgozunk, hogy mondjuk m egy módosult tudatállapotban megkeressük a kapcsolatot valamilyen őrző, védő szellemmel, vagy egy angyali entitással, vagy egy korábbi, nem tudom életélménybe visszük át valahogy önmagunkat a gyerek helyett, mert ő vele még nem lehet dolgozni, de ezek is mind lehetnek.

[01:33:04]És én ezt nagyon izgalmasnak tartom, különben ezeket a speciális akár sámánisztikus, akár más olyan gyógymód gyógymódokat, amik amik konkrétan működnek embereknél, gyerekeknél, családoknál, csak nagyon nehéz tudományos elmével modellezni, hogy miről van szó.

[01:33:24]És egy zárógondolat, hogy a ugye a tudományt is pont olyan kategóriába tesszük, assassiszem mindannyian így beszélünk róla, de de nincs egy konszenzus, hogy azalatt mit értünk.

[01:33:33]Pontosan.

[01:33:33]Például nagyon sok spirituális tanító használja azt a kifejezést, amikor valami m valamit alá akart támasztani, hogy best science death.

[01:33:47]Meg tipikusan a Jo Dispenzánál, a Greg Bradennél, a Bruce Liptonnál, meg egy csomó ilyen amúgy kicsit tudományos, kicsit kicsit spirituális tanítónál megjelenik ez a dolog, és látszik, hogy tök másra gondolnak, mint amire az emberek a 20.

[01:34:07]századi olyan átlagos tudományként gondolnak.

[01:34:09]És hát ez ez tudomásul kell venni, hogy egy csomó olyan rétege lehet a tudományos gondolkodásnak, amit mi most nem tekintünk tudományosnak, de gondolom a parapszichológiával egy csomót küzdöttél olyan szempontból, hogy gyerekek, ez is tudomány pont ugyanazokon a validációs sorokon megy keresztül, pontosan ugyanazzal a rigorózus fegyelemmel nézzük meg ezeket a jelenségeket, miért olyan nehéz fölfogni, hogy ez is ott van.

[01:34:36]De hát ez valahogy így működik.

[01:34:38]Úgyhogy már maga a tudományos szemléletmód is ilyen zárójel meg idézőel hegyekben van, mert igazából valószínűleg nem ugyanarra utalunk, ahányan beszélünk róla, annyian gondolunk másterről.

[01:34:48]Így van ez nem?

[01:34:51]Nagyon röviden, mert picit elkanyarodunk a kérdéstől.

[01:34:55]Hát tudományosságnak van egy kialakult nyelvezete.

[01:35:00]Nem objektív.

[01:35:00]A tudomány is olyan alap logikai állításokra épül, ami közmegyezéses alapon tekinthetők igaznak.

[01:35:08]Tehát a tapasztalati világ nagyrészben igazolja ezeket.

[01:35:14]működésképesek a maguk érvényességi körében.

[01:35:16]Más a az állítás és a levezetés egy newtoni tapasztalati világ kérdésrendszerében, mint mondjuk egy egy részecske fizikaiban, mégpedig merőben más.

[01:35:29]A gondot én abban látom a mai ezoterikus kvázi tudományosságba és a inkompatibilitásában, hogy nem dolgozott ki még semmiféle koherens nyelvezetettet és költői allegóriákat csempézve a rezgések, energiák és egyebeknek a nem erre formájában, ami joggal taszítja klasszikusabb tudományosságban és nomenklatúrában gondolkodókat röviden ennyi.

[01:36:05]Úgyhogy teljesen igazadvan, hogy ez egy egy komoly problémát jelentett.

[01:36:07]Talán megoldódik ilyen más látó nagy problémákat.

[01:36:12]Viszont majd ehhez a gyereksztorihoz én is hozzászólok.

[01:36:17]Akkor most hogynem?

[01:36:17]Na hát én nem vagyok terapeuta, viszont gyerekem sincs, viszont voltam gyerek.

[01:36:23]Ráadásul öröklött betegségekkel születtem.

[01:36:27]Most nem az ilyen pszichésli francikra gondolok hajlamokra, egyebekre, hanem ilyen csontkinövésekre, ilyen nagyon durva, tehát gyerekkoromban szedegették le fél kilónként így a fölös csontokat, ami nagyon megtisztelő egy sámáni kultúrában.

[01:36:44]Nekem szégyen volt és tömény betegségtudat.

[01:36:47]Még szerencse jó anyám, aki szintén egy beteg ember volt, Heynemedin korban bénulásban pár éves korában leállt a jobb kezének a fejlődése.

[01:36:57]Egy olyan kontextusba ágyazta be ezt az egészet, hogy meghatározta gyerekkorom életszemléletért, miszerint mi a szegény szánandó betegek, a különlegesek, akiknek mások kell, hogy segítsenek.

[01:37:12]Tehát hogy így ki járta nekem azt a nyomorult E kategóriás hangulatot.

[01:37:18]tornából felment, hogy itt is, ott is, ott is, de én ezt még mindig úgy képzelem el, hogy beültem egy ez jött ki a autótelepről kicsit karosszériahibás meg szépséghibás testbe.

[01:37:29]És hát istenem, hát gyerekként a családi környezet inkább csak rontott a helyzeten.

[01:37:35]De hát aztán valamikor úgy kezdtem észhez térni, és ott jön a felismerés és az, hogy áthelyezzem már magam ezt az egészet, hogy na ez van, ezt dobta a gép.

[01:37:48]Lehet, vagy valamin érdemes dolgozni, többit meg magasról letoljuk, mert bocsánat, ilyen egyszerű felismerésekre jutottam 23 évesen, és szökeltem, rohanggáltam, szaladgáltam.

[01:37:59]Most így már 64 évesen meg visszajött ez a állapot.

[01:38:05]Durván leharcoltam a Trabantot, és sajnos nagyon-nagyon hozza vissza azt a gondolkodási formát, amiben megismertem a a betegségtudatot.

[01:38:14]Tehát most egy plusz kör az, hogy ne legyek, hogy mondtad ez?

[01:38:20]Tünet tünettel hencegő.

[01:38:23]Tünettel hencegő.

[01:38:23]Ne erről szóljon az életem.

[01:38:25]Ne takarózzak, ne bújjak mögé.

[01:38:28]Legjobb esetben némi öniróniával kezeljem ezt a ezt a helyzetet.

[01:38:31]Tehát gyerekekre vetítve, gyerekbetegségekre, mivel nincs neki külön oka, annak van oka, és ez van egy kollektív felelősség, hogy utána ő ezt hogy éli meg, milyen támogatást kap a családtól, a szociális közegektől és itt itt ahogy lassan a felismerés felé hajlik, nyilván pro vagy kontra a családi hagyományokat mellé számítva, onnan válik érvényessé az, amit szerintem ti is képviseltek a különböző terápiáitokban.

[01:39:05]Én így látom.

[01:39:05]Ö te azért hozzászólsz, hogy anny annyit tennék hozzá, igen, hogy ugye a az individuálisból, ha pszichoszomatikal foglalkozunk, nagyon hamar ki kell lépnünk, tehát nagyon hamar el fog jönni az a pont, ami ami nem ez a tünetszimbolika, amiről az elején beszéltünk, az első megközelítésű mód, ami nagyon fontos a úgy gondolkodásmód kialakításában, de nem lesz elég.

[01:39:26]Ö egy ugye a család is egy rendszer, az ember is egy rendszer.

[01:39:33]Tele vagyunk sejtekkel, szervekkel.

[01:39:35]Ö és persze a társadalom is egy rendszer, amely amely sok családból meg meg egyénből áll.

[01:39:40]Tehát itt a család, mint rendszer, amikor a gyerek kicsi, valóban ez az a megközelítési mód, ami a leg leghatékonyabb és olyasfajta felismeréshez vezethet, amivel lehet valamit kezdeni.

[01:39:51]De ez nem a gyermek felismerése lesz nyilván, hanem a hanem a családé, a szülőké.

[01:39:55]Hogy a gyermeknek mi lesz vele a dolga, azt az élet megmutatja.

[01:39:59]Tehát nagyon sok ilyen betegség elmúlik.

[01:40:01]Persze lehet, hogy a pszichében lenyomatot hagy, de nem fog testi tünetként nem fogja végigkísérni a felnövő gyermek életét, de van olyan is, ami megmarad, és az nyilván mondhatjuk, hogy már az ő, bocsánat, hogy megint ezt a kifejezést használom, az ő sorsának is a része.

[01:40:21]Ez majd kiderül, de ott abban a pillanatban a családot mint rendszert fontos szemlélnünk, mert mert a a többi megközelítés lehet igaz, de nem lett nem vezet eredményre.

[01:40:31]És hát azért hadd említsek meg egy témát, mert ez elő szokott kerülni az ilyen beszélgetéseken.

[01:40:37]Csak nem könnyű föltenni ezt a kérdést.

[01:40:39]Amikor a gyermek meghal, vagy halva születik, ezekkel nem megyünk semmire.

[01:40:45]Tehát ez ez nyilvánvaló.

[01:40:48]A megint a kollektív megközelítés az, ami egy pici támpontot adhat.

[01:41:03]tükröződik az, hogy a a téma nehéz.

[01:41:06]Tehát a kollektív megközelítés, ami támpontodhat, hogy ha mindent azt tekintjük, hogy az életben minden értelmes, akkor valahogy ennek is annak kell lennie, de nyilván rettenetesen nehéz megkeresni, és ezt ezt végképp nem ráolvasással meg exkatatedra mondanám.

[01:41:22]Ö de azt tudom, hogy azok, akik ezt a szerintem az élet legnagyobb traumáját, ami lehetséges, nyilván nincs ilyen rangsor, de de ezt azért ennél nagyobbat úgy nagyon nagyon nem könnyű elképzelni, akik ezt valahogy fel tudták dolgozni úgy, hogy az életük produktívvá váljon, azok valahogy időnként még akár utólag, és tényleg mondom, utólag 5, 10, 15, 20 évvel még akár mint egyfajta áldást is tudják tudják vinni.

[01:41:51]inni, de ehhez egy nagyon nagyon komoly belső munka kell, és az ilyen emberek és az ilyen családok hihetetlenül nagyot emelkednek.

[01:42:00]És ha én most így botor módon értelmet keresnék, akkor ebben az emelkedésben, ami nem az, hogy okosabbak leszünk, hanem valahogy a szeretetben, ahogy a világot meg önmagunkat látjuk, egy ebben lévő tágulás, emberségesség, ebben lehet, hogy ebben érhető tetten, hogyha ezt az értelmet keressük.

[01:42:19]De még egyszer mondom, ezt ez nagyon nagyon egyéni, meg arra a családra szabott, de az biztos, hogy egy sorsot alapvetően meghatározó dologról van szó, ami túlmutat azoknak a dolgoknak a többségén, amiről most beszéltünk, de valahogy mégiscsak ide tartozik.

[01:42:42]Nem tudom, hogy tudtunk-e választni, hogy most itt elhallgattam tömörés lényegre törő válaszainkat.

[01:42:46]Még egy emberre van lehetőség, de azt gondolom, hogy ha valaki kérdez és kap egy ilyen átfogó válasz özönt, abból sokan tudnak merítani.

[01:43:01]Van-e még kérdés?

[01:43:05]Igen, amúgy mondom, ez a posztraumás növekedés tulajdonképpen az utolsó példára vonatkoztatva, ez ez végülis minden kilábalt betegségből meg meg kortörténetből egy egy ajándék lehet átélőnek vagy társnak vagy környezetnek is.

[01:43:27]Hát Dermed Csánd uralja el a társaságot.

[01:43:32]Hol?

[01:43:32]Ja, itt itt itt.

[01:43:32]Oké.

[01:43:36]Jönnek, jönnek, jönnek a mikrofonnal.

[01:43:42]Engem az érintett meg, amit ön mondott, amikor háziorvosként praktizált, és 60 emberből egyre mondja azt, hogy tudok vele tovább menni, vagy tudok vele dolgozni, hogy hogy vajon nem tesz fel neki direkt kérdést, hogy vajon két ember között mégis létrejön egy kapcsolat?

[01:44:02]hogy vajon akkor mi nyílik meg bennünk, hogy a pszichénk vagy a szívünk, vagy honnan honnan jön önben ez a felismerés, meg talán a másikban is, hogy akkor vagy inkább önben, hogy hogy fognak tudni tovább menni, és honnan gondolta azt mondjuk, hogy akkor vele fogok tudni, merthogy ez csak egy ilyen érzés, nem egy ilyen felismerés, vagy valami ilyesmi, hogy ez mi történik ilyenkor.

[01:44:30]Adunk egy kegyelemdövést a tudománynak.

[01:44:34]De talán mi megengedhetjük magunknak, mert mert az életünk egy részét, tehát mégis csak a valamennyire azért a a szegről végül a tudománynak is szenteltük, amikor azt mondtam, hogy a amikor a saját tüneteinket nézzük, akkor érdemes arra figyelni olvasva a könyvsorait, hogy melyik az, amelyik megérint pozitívan vagy negatívan.

[01:44:52]Picit hasonló ez a mechanizmus, de nem tudnám az anatómiáját elmagyarázni, hogy hogy jelenik meg az az érzés.

[01:44:58]Egy biztos valami kell hozzá részemről, hogy résen legyek és figyeljek.

[01:45:03]És én nem állítom, hogy egy hétfő délutáni rendelésen amikor 60 ember zúdul be a váróba, és ezek jelentős része a a rendelőbe, és akkor én végig abban a mondjuk öt órán keresztül abban az állapotban voltam, hogy erre résen legyek.

[01:45:18]Nem, de hát ma se lennék, akkor akkor meg még pláne nem voltam.

[01:45:23]Ö de volt egy ilyen alapkoncepcióm, hogy így állok, így állok hozzá.

[01:45:30]És lehet, hogy akkor fiatal voltam és naiv, és ha mentsük, mentsünk meg minden lelket, amennyit lehet, meg ilyen ilyen hasonló egyébként nem fogalmaztam meg ilyesmi, de lehet, hogy ez a fiatalos év év bennem volt.

[01:45:42]Simán lehet, hogy lett volna ott 1015 20 ember is.

[01:45:44]Ön volt, én nem tudtam elég nyitott lenni, mert amikor husan ütik az ajtót kint képletesen, akkor nem tudtam abba abba a relaxált állapotba kerülni, ami amiben megjelenhet ez.

[01:46:01]És én egyébként a nagyjából ez a ez a válaszom, de hogy mi nyílik meg két ember között, az ami megjelenik egy szom megnyílik egy szomatodráma játékban, megjelenik egy családállításban, egy terápiás helyzetben, hogy a a tudatnak a határa nem ér véget ott, ahol a pszichénk, meg ahol a test testünk van.

[01:46:18]Különben egyetlen terápia sem működne.

[01:46:20]Egyetlen pszichoterápia vagy vagy más lelki segítés, mert nem tudnánk egymáshoz kapcsolódni, csak szavakkal.

[01:46:28]De mindenki megélt már szerintem olyat az életében, hogy valakivel szavak szintjén megy a kommunikáció, de azon túl semmi.

[01:46:34]Tehát kell az, amit most nevezhetjük léleknek.

[01:46:40]Persze.

[01:46:41]De hogy ez ez szükséges.

[01:46:41]És ahogy én nem vártam el magamtól szerintem bölcsen, hogy mindig résen legyünk, az önismeret meg a a testek test való foglalkozás útján se várjuk el magunktól, hogy mindig tényleg minden egyes tünetet meg folyamatosan addig nem hagyjuk békén magunkat, amíg amíg meg nem fejtjük.

[01:46:57]Ö csak valahogy valahogy pró érdemes próbálni ezt egy ilyen munkamódszerré betenni egy ilyen szokássá, hogy azért én úgy úgy próbálom figyelni, de nem görcsösen, hanem ö és akkor akkor jönnek majd ezek a lehetőségek a saját életünkben is, meg másokkal kapcsolat kapcsolatban is.

[01:47:18]Kielégítő volt a válasz.

[01:47:20]Köszönöm.

[01:47:22]engem nem kérdezett, de én is szeretném belekocsyogni azért, mert valahol csak nem tudom pontosan forrását hallottam egy tanításban, és nekem nagyon megtetszett a a egy két szót mondott ez az ember, amikor az a kérdés volt, hogy hogyan vedd észre a lényeget, és hogyan menj arra, amerre szeretnél menni, meg amerre dolgod van.

[01:47:44]És ez a két szó azért tetszett nekem, mert angolban nagyon jól rímelt egymásra, és azért megosztanám.

[01:47:51]Nekem tetszett, és úgy vittem magam.

[01:47:51]Jó, ezt azt úgy megjegyzem.

[01:47:55]Intention and attention.

[01:47:55]Ez a kettő, ez ugye magyarul valami valami olyasmit ad, hogy ha a szándékkal és megfelelően elmélyült figyelemmel mész az életben, akkor valószínűbb, hogy hogy találkozol azzal, amivel dolgod van.

[01:48:11]Ugye sok embernek van szándéka arra, hogy ő megvilágosodjon, vagy boldog legyen, vagy ezt sem, de nem figyel oda végül arra, amivel az élet megkínálja.

[01:48:20]vagy figyelő erre, figyelő arra, de nincs mögötte egy szándék, ami például arra utal, ilyen szándék lehetne például, hogy hogy mélyebben megismerjem magam, vagy hogyan tudnám szolgálni a mindazokat az embereket, akikkel találkozom, hogy hogy gazdagabban távozzanak tőlem, mint ahogy érkeztek satöbbi.

[01:48:39]Tehát ezek olyan szándékok, amik vezérlik a figyelmet, de ezek szépen támaszkodnak egymásra és angolul jól hangzanak együtt.

[01:48:47]Na hát ezt be lehetne venni egy újabb hippokratuszkübe.

[01:48:52]Picit pongyol az eredeti fogalmazását célokat illetően.

[01:48:57]Viszont a vége felé járunk, úgyhogy nem tudom, hogy folytottunk-e valakibe valami életre szóló traumát okoz a kérdést.

[01:49:06]Na, ha rövid a kérdés és rövidek a válaszok, akkor legyen ez az utolsó.

[01:49:11]Köszi, inkább felállok.

[01:49:14]kedvér.

[01:49:14]Szóval szó esetunk.

[01:49:17]Szóval szó esett arról, hogy a pszichoszomatikuseknek a megélése, vagy hát a azáltal válik elviselhetőbbé, hogy hogyan keretezzük azt.

[01:49:29]Valahol már nem tudom, hogy hol olvastam pontosan, de régebben olvastam, hogy hogy ha el van akadva valaki úgy, hogy mondjuk kis gyermekemé az én és mondjuk egy túl nagy a küldetés azzal, hogy szembenézzen, akkor milyen milyen milyen milyen eszközök állnak rendelkezésre?

[01:49:46]Nyilván a pszichoszomatikus betegségeknek az értelmezésével kérdezem ezt.

[01:49:49]Köszönöm.

[01:49:53]Bevallom, bevallom.

[01:49:53]Én nem teljesen értettem az utolsó mondatot vagy kérdést.

[01:49:57]Meg megtennéd, vagy megtenné, hogy elismétli?

[01:50:01]Persze.

[01:50:01]Szóval, hogy ha a kisgyermeki az én, vagy ilyen, hogy mondjam, elakadott formátumban van az én ahhoz, hogy mondjuk tudjon átlendülni, akkor milyen eszközök állnak a rendelkezésére?

[01:50:15]Pszichoszomatikus betegségekről is van szó.

[01:50:16]Igazából most ebben a kontextusban, köszi.

[01:50:22]Az az alapelv, hogy amit mondtam, hogy egy ide egy idő után megáll a tudományunk, mert ugyanazt próbál segíteni, akin segíteni akar, de mégis azért magunkban ezeket az én állapotokat, hogy gyermeki vagy felnőtt meg tudjuk meg tudjuk különböztetni.

[01:50:38]Már az a tudás, hogy hogy ez kettő van, már az erről szóló tudás el tud indítani minket azon az úton, hogy előbb is elhangzott, hogy figyeljük.

[01:50:50]Mert ugye a az a a sebzett belső gyermek az nem tud mást csinálni, mint újra meg újra élni azt, ami a sebzettségénél kialakult.

[01:50:59]Tehát egy olyan lemez, ami ugyanazt játsza le.

[01:51:02]Viszont a felnőtt részünknek megvan az a lehetősége, hogy kérjen tanácsot, segítséget, átgondolja.

[01:51:10]Tehát, hogy föltegyük azt a kérdést, hogy amit érzek, az tényleg egyértelműen következik abból, ami most velem történik.

[01:51:17]Ez a ez a kulcskérdés, és ezt érdemes megkérdezni azokat a barátainkat, akik akár kritikusak is velünk szemben, mert az szokott lenni, hogy kiderül, hogy nem 100%-osan indokolja az érzésemet az, ami velem történik.

[01:51:32]Természetesen 10000 érvet azonnal fel tudok hozni mellette, hogy márpedig én miért vagyok jogosan megbántva, vagy miért haragszom, vagy vagyok elkeseredve, de lehet találni egyet vagy kettőt, ami nem ezt támogatja.

[01:51:45]Ezt a felnőtt tudja meghozni.

[01:51:47]Na most ha vag vagyunk olyan szerencsések, hogy a felnőttünk erre rálát egyedül, akkor meg lehet tenni az első lépést.

[01:51:54]És itt megint az elhatározás, hogy jó, törekszem arra, hogy ne a gyermekből reagáljak.

[01:51:58]Megélem a gyermek érzését bennem, nem utasítom el, mert az újra fogja termelni a problémát.

[01:52:05]Képletesen megfogom a kezét, megsimogatom a fejét, magamhoz ölelem, és azt mondom, hogy mindig itt vagyok veled, és bízhatsz bennem.

[01:52:13]Most ugye ez hülyén hangzik, ha valaki ott áll valahol az utcán, és ezt így mondja magának, de körülbelül ez így néz ki belül.

[01:52:21]És egyébként a terápiás eljárások is ehhez fognak hozzásegíteni, hogy a te felnőtt részed rá meg tudja fogni a gyermek kezét, és a gyermek része tudjon bízni a felnőttben.

[01:52:32]Tehát minden terápia végül is ide vezet, csak én most verbalizáltam ezt.

[01:52:35]Ö, és ezt el lehet kezdeni egyedül, ha az ember megakad, akkor érdemes segítséget kérni, mert mert egy szeretetteljes térben, amit egy egyéni vagy csoportos terápia tud biztosítani, abban meg tud történni az, amiről viszont már korábban korábban beszéltem.

[01:52:51]És a testi a testi tünetnél ugye meg hát azok a lépések mindezt megelőzik, amiről beszéltünk, hogy hogy egyáltalán megtaláljuk, hogy körülbelül miről lehet szó.

[01:53:00]Ő rendben van a válasz, vagy vagy nem pont erre kérdezté.

[01:53:08]Jó, jó.

[01:53:08]Oké, oké, oké.

[01:53:13]Egy rövid kiegészítés, hogy igen, a betegségek nagyon gyakran meg a lelki krízisek nagyon gyakran visznek minket egy sérültebb belső gyermeki állapothoz.

[01:53:24]És az a kérdés, hogy ki gyógyítja meg ezt a gyermeket, az a terápiás meg az önismereti munka egyik ilyen kulcs kulcskérdése.

[01:53:31]Amit Gergő említettél, az az egyik a leggyakoribb négy közül szerintem, ami egy belső gyermeket gyógyítja, meg a legkézen fekvőbb, hogy a felnőttel találkozzon valamilyen valamilyen keretbe.

[01:53:46]Mindegy, oldjuk meg, hogy a felnőtt énem, ami már bölcsebb, tapasztalattabb, az valahogy valahogy lenyúljon a kicsért, és akkor találkozzanak.

[01:53:53]Ott is egyébként a szeretet, a kapcsolat, a kötődés, a vigasz és egyéb dolgok segítenek.

[01:53:57]De sokszor egy belső gyermeknek, ami a a mondom a másik hármat, nem fejtem ki, mert mindegyik egy külön expozé lehetne.

[01:54:11]De egyébként ezt elég sokat részleteztem a mit üzen az életed című könyvemben pont azért, hogy hogy segítsek tisztán látni, hogy mik a lehetőségek ebben.

[01:54:18]Az egyik az, amikor a gyermek megsérül, akkor őt körbeveszik olyan emberek, akiktől a sérülést begyűjti.

[01:54:27]Azok az emberek már nem léteznek, de mégis az egykori édesapa, egykori édesanya rekonstruálható, tehát belső gyermeknél az sokkal adekvátabb vigaszt kap az akkori szereplőktől, csak ezt már csak képzeletbe vagy drámajátékba lehet lejátszani, de de ugyanolyan ütős tud lenni.

[01:54:47]egykori apuka átölel engem, akkor gyerekként érzem magam abban a helyzetben.

[01:54:51]Egy harmadik nagyon erős gyógyító szereplő, az úgynevezett Self, aki nem egyenlő a felnőttkori önmagammal, mert még a felnőttkori önmagam is azért gyakran elég sérült, fáradt, ő maga is beteg, nincs jól, tehát meg se tudja vigasztani a gyereket, vagy mire eljut oda, addigra már meg is gyógyult maga is.

[01:55:07]Tehát a szelf az egy külön ezektől különálló, legbelsőbb része a tudatosságunknak, mer általában alapból derűs, barátságos és minden részhez úgy tud viszonyulni, ahogy egy filmrendező a szereplőihez.

[01:55:22]Mindegyiket szereti, mindegyiken jó kapcsolata van, és működteti az egészet.

[01:55:26]És a negyedik pedig, amit én így hívok, hogy a szelfek szelfje.

[01:55:31]Tehát az az a egy transzcendensebb minőség, ami ami kapcsolatban van minden egyes individum úgynevezett szelfjével.

[01:55:41]És ez egy szép homályba vezeti a mondat végét, hogy ott mi történik, de nagyon sokan élik meg azt, hogy végső soron ez a valami, ami nem is individuális, gondviselés, Isten satöbbi, satöbbi, hogy a végső gyógyulás az valahol annak a szereplőnek a kezében van, azért is van itt benne a lehetőségek között.

[01:56:02]Lehet, hogy több is van, de ennyi minimum van, amivel szoktunk dolgozni.

[01:56:08]Hát én nagyon szépen köszönöm ezt a mai estét Buda Lászlónak és Offan Gergek.

[01:56:14]Szerintem sok olyan értelmes tanács elhangzott, amit Kiki az életére vonatkoztatva haza is tud vinni, vagy a uraknak a munkássága után nyomozva részleteiben is megismerhet, mint könyvekben, mint különféle terápiákban, tanfolyamokban.

[01:56:34]Köszönjük szépen a kérdéseket és a a kitartásotokat, és mondanám, mint mindig, hogy két hét múlva folyt kövs picit hasonló felhozatalban taglalunk egy kicsit hasonló kérdést, ugyanis a szép új világot fogjuk körbeszimatolni.

[01:56:54]Új kor, új ember kérdőjellel spirituális ébredés egy digitális kábulat a mesterséges intelligencia korszakában.

[01:57:04]Laci ott bólogat, hogy de jó lett volna erről is beszélni.

[01:57:06]Vendégek egyébként Gti Bence integrál pszichológus lesznek.

[01:57:12]Lesz, illetve Dr.

[01:57:12]Darnói Tibor holisztikus orvos.

[01:57:14]Egy nagyon fontos információ.

[01:57:17]Másfél év után először kivételesen nem szerdán lesz a parafrázis, hanem egy nappal később csütörtökön.

[01:57:24]Két hét múlva negyedik-én csütörtökön szokott mód 17:30-kor kin van már az ingának az esemény oldalán, úgyhogy megnézhetitek, tudtok jegyet is rendelni és nagyon sok szeretettel várunk titeket.

[01:57:40]És nagyon szépen köszönöm.

[01:57:40]Nekem nagyon jól esett ez a beszélgetés.

[01:57:44]Összehangolódott itt a három nézőpont.

[01:57:47]elhangzott, mint a négy alapbástyája vagy oszlop Laci féle módszernek.

[01:57:53]És azt gondolom, hogy hogy mindenkinek merem remélni, egy izgalmas estét tudtunk nyújtani.

[01:58:02]Úgyhogy áldon titeket.

[01:58:02]Köszönöm még egyszer.

[01:58:04]Köszönöm urat