A normalitás ostroma | ZaccPerKávé Buda Péterrel
- Az orosz befolyásolási stratégia célja a választások után átalakult: már nem a hatalmon tartás, hanem a TISZA-kormány destabilizálása és megbuktatása a tét, változatlan módszerekkel.
- Orbán Viktor 2009-es moszkvai látogatása után gyökeres fordulatot vett, és azonosult Putyin geopolitikai stratégiájával, amely tévesen a Nyugat hanyatlására épített.
- A putyini rendszer „szakrálideokratikus, szekuritizált birodalmi kriminokrácia”, amely a vallást politikai fegyverként használja, és alapvetően összeegyeztethetetlen a nyugati demokráciákkal.
- Az amerikai keresztény nacionalizmus alapművei az eretnekek halálbüntetését is legitimálják; ez nem periférikus jelenség, hanem egy sokmilliós mozgalom alapvetése.
- A választási kampányban a kormánypárt adatbázisfeltöréssel és a választók nyilvános megfélemlítésével avatkozott be a demokratikus küzdelembe, ami példátlan a rendszerváltás óta.
- Három ok miatt kellett volna Orbán Viktornak azonnal lemondania: az adatlopás miatt, a Szabó Bence-ügy miatt, és mert felhatalmazás nélkül nevezte ellenségnek a NATO-t.
- Az USA Irán elleni katonai akciói épp az apokaliptikus ideológiájú, fiatal forradalmi gárdista generációt juttatták hatalomra, akikkel racionális tárgyalás szinte lehetetlen.
- A nemzetközi rend és az emberi civilizáció működési modellje egyszerre válságos; a kollapszológia szerint az összeomlás évtizedeken belül bekövetkezik, és egy nagy háború lehet a kiváltó szikra.
- A Magyarországgal szembeni nyugati bizalom visszaépítése csak teljes személyi, intézményi és nemzetbiztonsági fordulattal lehetséges, amit kizárólag a tettek hitelesíthetnek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az orosz befolyásolási stratégia természetrajza
Buda Péter leszögezte, hogy az orosz befolyásolási műveletek a választások után sem értek véget, sőt a céljuk pusztán átalakult: míg korábban a hatalmon lévő, Moszkva-barát kormány megtartása volt a tét, most a TISZA-kormány destabilizálása és megbuktatása a cél. E stratégia egy évtizedeken, sőt történelmi korokon átívelő, változatlan célkitűzés része, amelyet a jelenlegi Putyin-rezsim is változatlan lényeggel és módszerekkel folytat.
„Oroszország csak akkor tudja legyőzni, illetve az érdeke megfelelően befolyásolni a nyugatot, hogyha az nem egységes.” – Buda Péter *
A módszerek központi eleme a nyugat megosztása, ennek eszközei: dezinformáció, a tömegek félrevezetése, nyugati társadalmak destabilizációja, valamint olyan politikai erők hatalomba juttatása, melyek oroszbarátok és a demokráciával nem ápolnak baráti viszonyt. Ez a stratégia a technológiájában változott csak az 1960-as évekhez képest.
Magyarország kiemelt terep volt, mert az Orbán-kormány 16 éven át proaktívan szolgálta Oroszország birodalmi céljait – nem csupán Magyarországon, hanem az EU-ban és a NATO-ban is terjesztette ezt a megosztó szerepet. Buda Péter szerint a tét óriási volt: ez a kormány az ország súlyát jóval meghaladó szerepet játszott az oroszbarát, nyugatellenes törekvések konszolidációjában. Ezt a szerepet a Kovács Béla-féle kémtevékenységhez hasonlította, aki „KG Béla” fedőnéven az európai intézményekkel szembeni orosz érdekeket képviselte, és akit később a magyar bíróságok el is ítéltek.
„Orbán Viktor ezt csinálta nagyban. Nem véletlenül, hogy Kovács Bélát engedték megszökni a börtönbüntetés elől, és egyébként Moszkvában tanít jelenleg.” – Buda Péter *
A választások után a rezsim már nem a hatalomban tartásra, hanem a megbuktatásra törekszik. Ennek része a kormány destabilizációjára irányuló műveletsorozat: dezinformáció, a közhangulat ingatása, valamint szélsőséges radikális erők – kiemelten a szélsőjobboldal, bizonyos esetekben a szélsőbaloldal – támogatása. Céljuk, hogy romló gazdasági helyzetben erőszakos cselekedetekre hajlamos csoportokat vigyenek utcára, aláássák az állami hatóságokba vetett bizalmat, és megszüntessék a demokratikus vita lehetőségét.
Orbán Viktor putyini fordulata és a geopolitikai stratégia
A műsorvezető egy pszichológiai elemzést idézett, amely szerint Orbán Viktor személyiségtérképén a 2010-es évek közepére datálható a tikkelés és a kóros elhízás felerősödése – ami egy nárcisztikus, bántalmazó apaképpel terhelt személyiség megingását jelezheti. A pszichológus szerint ez akkor következhetett be, amikor egy nála is erősebb „apafigurával” találkozott – a népi hiedelem szerint Putyin húzhatta elő Orbán aktáit egy moszkvai látogatáson.
Buda Péter hangsúlyozta: az aktákkal kapcsolatos konkrét értesüléseit nem tudja sem megerősíteni, sem cáfolni, ám a fordulat ténye egyértelmű. Orbán Viktor 2009 előtt még olyan beszédeket mondott, amelyekben határozottan kiállt az orosz fenyegetéssel szembeni fellépés mellett – Grúzia példáján figyelmeztetve, hogy Ukrajna következik, és hogy a cél a szovjet birodalmi övezet helyreállítása.
„Ő szó szerint ezeket mondta. Tulajdonképpen én ennél nem mondtam soha radikálisabbat.” – Buda Péter Orbán korábbi beszédeiről *
A fordulat jól datálhatóan a 2009-es moszkvai látogatáshoz köthető. Buda Péter szerint azonban nem egyszerű zsarolásról van szó, hanem komplexebb folyamatról: a mézesmadzag-elvről. Oroszország először geopolitikai előnyöket villant meg, majd a szövetség keretében olyan szürke zónás üzleti dílerekbe vonta be Orbánt, amelyek valószínűleg nem állnák ki a jogszerűség próbáját. Az orosz taktika lényege: az ilyen ügyleteket alaposan dokumentálják, és az érintett tudtára hozzák, hogy ha kilép az érdekkörből, a dokumentumok előkerülhetnek. Ez a nyugati demokráciákban egy politikus karrierjét véglegesen tönkreteheti – ellentétben Putyinnal, akinek a tekintélyét ez nem ingatja meg.
A szakértő szerint azonban ennél fontosabb, hogy Orbán Viktor nem pusztán zsarolás áldozata lett, hanem azonosult Putyin nagy geopolitikai stratégiájával. Ez a stratégia egy téves felismerésen alapult: azon, hogy a világpolitikai erőegyensúly Oroszország javára billen el Európában, és aki időben igazodik ehhez, az előnyöket kovácsolhat. Ennek jegyében indította meg Oroszország Ukrajna elfoglalását – és Orbán Viktor maga mondta el, hogy Putyin szerint Ukrajnára néhány éven belül „nem létező országként” fognak tekinteni.
Buda Péter meggyőződése, hogy ha ez a stratégia folytatódik, az ország tragédiába sodródott volna: „Putyinizálódott volna, fehér oroszálódott volna az ország.” Csak az utolsó pillanatban, a magyar társadalom erkölcsi összekapaszkodásának és immunrendszerének köszönhetően sikerült ezt megakadályozni – a választási eredménnyel.
A vallás mint stratégiai fegyver: szakrális ideokrácia és annak veszélyei
A beszélgetés központi gondolata volt, hogy az ukrajnai háborúnak és az orosz befolyásolásnak van egy alulértékelt vallási dimenziója. Buda Péter – saját, személyes ukrajnai tapasztalataira hivatkozva – elmondta: a helyi keresztény lakosok, köztük lelkészek személyesen mondták neki, hogy Putyin „sátán”. A szakértő ezt a putyini gondolkodásmód blaszfémiájával és az emberi élet semmibevételével magyarázta, amely a Rudolf Höss auschwitzi lágerparancsnok kertjében labdázó gyermekek képét idézi fel benne.
Oroszország politikai kultúráját – idézve a szakirodalmat is – így foglalta össze:
„szakrálideokratikus, szekuritizált birodalmi kriminokrácia” *
Ez annyit tesz: egy olyan hatalom, amelynek alapja egy totális vallási eszme (szakrális ideokrácia); amelyet a végletekig áthat a titkosszolgálati szemlélet (szekuritizált, Lenin szavaival: „jó kommunista, egyben jó csekista is” – a csekisták a mai napig így hívják magukat); amely birodalmi törekvésekkel rendelkezik; és amely lényegét tekintve szervezett bűnözői kartellek módjára működik, államszerű tulajdonságokkal. Ha mindezt komolyan vesszük, egyértelművé válik, hogy ez a rendszer nem kompatibilis a nyugati demokráciákkal.
A vallás politikai instrumentalizálásának lélektani alapját a homo religiosus fogalmával magyarázta: az emberben születésétől fogva él egy hiányérzet, egy nagyobb valóság keresésére irányuló ösztön. Amikor a politika ezt a keresést rövidre zárja és a nacionalizmust vagy a kereszténységet törzsi identitáspolitikává silányítja, az nem a valóság, hanem egy illúzió megtalálása. A fundamentalista, politikailag instrumentalizált vallásosság fél – épp azért, mert valódi belső bizonyosságot nem talált, kapaszkodik a külső jegyekbe.
Az állam és az egyház szétválasztása ezért nem istentagadás, hanem az elmúlt évszázadok tapasztalatának vívmánya: amint a vallás állami ideológiává emelkedik, azok, akik nem értenek egyet vele, politikai ellenséggé vagy államellenséggé válnak – és ebbe emberek fognak belehalni.
„Az állam egyszerűen ebben a kérdésben nem foglal állást, mert nem ez a feladata, mert az elmúlt néhány évszázad bizonyította azt, hogy amelyik pillanatban állást foglal, abba emberek fognak belehalni.” – Buda Péter *
A szakértő szerint a szekuláris nyugat és a vallásos Oroszország ellentéte nem új jelenség: Tyutcsev orosz író már 1849-ben hosszú értekezést szentelt annak, hogy Magyarország a „dekadens szekularizált nyugat félharcosa”, amellyel szemben Oroszországnak fel kell lépnie. Fel is lépett: Petőfi Sándor is ebbe a harcba halt bele. Buda Péter ezért hangsúlyozta: akik ma keresztény magyar örökségre hivatkozva állnak Oroszország mellé, emlékezzenek rá, hogy 1849-ben éppen orosz fegyverek által veszett oda a magyar szabadságharc és vele Petőfi.
Keresztény nacionalizmus: az eretnekégetéstől a verbális kivégzésig
A szakértő felhívta a figyelmet az Amerikában megjelent A keresztény nacionalizmus védelmében című könyvre – amelyet a Trump adminisztráció védelmi minisztere, Pete Hegseth által is látogatott gyülekezet könyvkiadója adott ki. A könyvben szó szerint szerepel, hogy „az államhatalomnak igenis joga van arra, hogy az eretneket halálbüntetéssel sújtsa”, legfeljebb némi megengedéssel: „nem mindig van szükség erre, elég a börtönbüntetés is”. Buda Péter hangsúlyozta, ez nem fringes-irodalom, hanem a mozgalom alapkönyve – a genderkérdés és a woke-jelenségek csak „meteorológiai ballonok” a közvélemény tesztelésére, a valódi cél a vallás politikai kikényszeríthetőségének visszaállítása.
„tehát amikor azt olvashatjuk egy ilyen alapkönyvben, hogy az eretneket márpedig meg lehet ölni, akkor azért kezdjünk el, hogy is mondjam, aggódni. Mert ennek az irányzatnak sok milliós tábora van.” – Buda Péter *
A nemzeti kereszténység fogalmát a szakértő eleve blaszfémiának nevezte. A „keresztény” szó Krisztus követőjét jelenti – Krisztus üzenete univerzális, nemzetközi, annak nincsenek országhatárai. Aki országhatárok közé rendeli ezt az üzenetet, az meghamisítja. Ez nem a patriotizmus ellen szól, de az értékek hierarchiájában egy hívő számára a Krisztus-kapcsolat áll a csúcson, s ebben nincs helye a nemzetiségnek.
A műsorvezető hozzátette: az egyházak saját hitelességüket ássák alá, amikor súlyos társadalmi, erkölcsi kérdésekben hallgatnak, miközben a hatalom felé sunyítanak és megalkusznak.
A választási kampány: hamis zászlók, adatbázisfeltörések, pszichológiai hadviselés
A műsorvezető ironikusan idézte fel az Orbán-kormány kampányvégi, hamis zászlós műveleteit: a „felrobbantott” gázvezeték ügyét és Ukrajna abszurd ellenségképét. Bár ezek a próbálkozások olyan gyengék voltak, hogy a gázvezeték közelébe vitt robbanószerkezet helyét szinte előre megjósolhatóvá vált, mégis több mint kétmillió ember számára nem jelentett problémát a propaganda. Buda Péter szerint ennek a dezinformációs kampánynak a hatását még fel sem mértük: olyan embereket, akik nem tudják ellenőrizni a híreket, akár tudat alatt is elérhet az erózió. Személyes példát hozott egy ismerősről, akinek a kollégája a választások után zokogva ment be a munkahelyére, mert azt hitte, viszik a gyerekeit katonának. Ezek a bűnök szerinte olyanok, amelyekkel el kell számolni.
„Ezek gazemberség nem nagyon tűnik úgy, hogy akarnak el kell számoltatni őket. Ez egy nagyon-nagyon gyilkos tevékenység volt.” – Buda Péter *
A beszélgetés egyik legélesebb része az adatbázisfeltörés ügye volt. A Tisza Párt 200 ezres adatbázisát feltörték, az adatokat nyilvánosságra hozták, a kormánysajtó interaktív térképen jelölte be, hol laknak a programot letöltő emberek. Németh Balázs fideszes képviselő videó kíséretében ment ki egy ilyen lakcímre, és jelezte: „itt lakik valaki, aki a Tiszával szimpatizál”. A szakértő ezt a gestapó módszereihez hasonlította – hangsúlyozva, hogy a rendszerváltás korában még a kommunista állampárt sem folyamodott ilyesmihez. Szerinte már ekkor, az adatbázis-ügy pillanatában buknia kellett volna a kormánynak.
Három ok, amiért Orbán Viktornak azonnal le kellett volna mondania
A műsorvezető egy elvi kérdést tett fel: államelméleti és etikai szempontból miért kellett volna Orbán Viktornak azonnal lemondania bizonyos esetekben? Buda Péter három pontot foglalt össze:
1. Az adatbázisfeltörés – mert a kormánypropaganda a választók megfélemlítésére használta fel az ellopott adatokat, ami a demokratikus küzdelembe való erőszakos beavatkozás. Ilyenre a rendszerváltás idején sem volt példa.
2. Szabó Bence ügye – amennyiben igazolódik, hogy állami háttérrel próbáltak ellehetetleníteni egy ellenzéki pártot, az önmagában kormánybukási ok. A szakértő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy várjuk meg a vizsgálat eredményét – de most már ilyen vizsgálatokra lehet számítani.
3. A Putyin-Orbán beszélgetés – amelyben a magyar kormányfő ellenségnek nevezte a szövetségesi rendszert, melyhez Magyarország népszavazás útján csatlakozott, és barátjának nevezte azt, aki hibrid háborúban áll ezzel a szövetségi rendszerrel. Ezzel de facto megváltoztatta a néparatot, felhatalmazás nélkül.
A közel-keleti konfliktus és Irán apokaliptikus ideológiája
A beszélgetés a közel-keleti konfliktusra is kiterjedt. Buda Péter lesújtó véleményt fogalmazott meg az amerikai–izraeli katonai akciókról Iránnal szemben: szerinte az Egyesült Államok politikai vezetése hasonlóan rosszul mérte fel a helyzetet, mint Oroszország Ukrajna esetében. A szakértő évekkel ezelőtt óta írt arról, milyen feltételek szükségesek egy rezsimváltási kísérlethez, és ezek között kiemelt szerepet játszik a vallási aspektus – amit most látványosan figyelmen kívül hagytak.
A háború egyenes következménye, hogy – bár likvidálták az iráni forradalmi gárda számos vezetőjét – a helyükbe olyan fiatalabb, harmadik-negyedik generációs gárdisták kerültek, akik 2009 után szigorított ideológiai nevelésben részesültek. A forradalmi gárda képzésének 50%-a vallási-ideológiai képzés, és az előrejutás legfőbb mércéje az ideológiai hűség. Ez az ideológia kifejezetten apokaliptikus: a 12. imám, Mahdi visszajövetelének előkészítéséről szól – egy olyan eszkatológiai stratégiáról, amely sietteti a világégést. Korábban szakértők attól tartottak, mi lesz, ha ez a generáció kerül hatalomra; most, az amerikai csapásoknak köszönhetően, pontosan ez történt.
„velük észszerű racionális tárgyalást folytatni nem igen lehetséges” – Buda Péter egy korábbi tanulmányt idézve *
A háború világgazdasági következményei még súlyosabbak, mint ami látszik: aláássák az Egyesült Államok presztízsét, amelyre a világgazdaság működése épül. A szakértő egy márciusban megjelent Yale-könyvre, Odd Westad A közelgő vihar című munkájára hivatkozott, amely történettudományi módszerekkel mutatja ki: a jelenlegi helyzet egyre inkább hasonlít az első világháborút közvetlenül megelőző időszakra, amikor egy addig vezető hatalom (Nagy-Britannia) relatív súlya és presztízse csökken, miközben egy új hatalom (akkor Németország, most Kína) jelenik meg – és a korábban bizalomra épülő rend érvényessége alapvetően kérdőjeleződik meg.
Globális összeomlás – a kollapszológia és a nemzetközi rend válsága
A záró témakörben az összeomlástan (kollapszológia) tanításait idézték: reál tudósok szerint vita tárgyát csak az képezi, hogy az összeomlás 10, 20 vagy 30 éven belül következik be – de hogy bekövetkezik, azt kétségtelenül vallják. A veszélyforrások: ökológiai katasztrófa, migrációs válság, háborúk – köztük vallási természetű háborúk –, és az AI által kiváltott, beláthatatlan társadalomátalakító jelenségek. Amelyik ezek közül a szikrát berobbantja, onnantól kezdve egymást kumuláló folyamatok indulnak be: akár egy kontinentális blackout is visszalökheti a társadalmakat egy poszt-apokaliptikus világba.
Buda Péter ezt összekapcsolta a nemzetközi rend válságával. Ez a két rendszerszintű válság szinergiába léphet: az emberi civilizáció működési modelljének fenntarthatatlansága (az olcsó energiahordozókra épülő modell kifulladása) és a második világháború után, az Egyesült Államok vezetésével felépült nemzetközi rend alapjainak, normáinak és intézményrendszerének paradigmatikus kihívása. Ezt a rendszert nemcsak kívülről, hanem a rendszert létrehozó szereplők részéről is támadás éri.
A szakértő személy szerint attól tart, hogy a nemzetközi rend válsága fog eszkalálódni először – egy nagy háborús konfliktusban –, mert azok az államok, amelyek ezt befolyásolni tudnák, élükön alkalmatlan emberekkel állnak. Timothy Garton Ash gondolatát idézve egy „globális tűzvész” vízióját festette fel, amely elmoshatja a jelenlegi rendszert – de hogy mi nő ki utána, az teljességgel bizonytalan.
„Ez nem biztató perspektíva, mert egy erdőtűz után majd kinőnek a növények, csak ahhoz az erdőnek el kell pusztulnia.” – Buda Péter *
A műsorvezető lezárásképpen utalt rá: ugyanezeket a következtetéseket más szakértők (például Stumpf-Bíró Balázs, akit korábbi adásban látott vendégül) más szempontból – az energiatartalékok kimerülése felől – vezették le. A végeredmény minden irányból ugyanaz. Ebben a közegben a hit szerepe felértékelődik – a műsorvezető szavaival élve: „az embernek ez egy olyan mély belső szükséglete, hogy igazán bízni tudjon. ...szerintem egy ilyen összeomló világban meg aztán különösen az.”
Közönségkérdések
Trump háborúja Irán ellen – kongresszusi felhatalmazás nélkül
Az első kérdező a War Powers Resolution értelmében firtatta, mi történik, ha a 60+30 napos műveleti idő lejár, és a kongresszus nem ad felhatalmazást Trumpnak az Irán elleni háború folytatására. Buda Péter válasza szerint valószínűleg semmi. Trump egyértelműen kijelentette, hogy nem érdekli a háború pénzügyi hatása; célja Iránt megfosztani a nukleáris képességtől – ami azonban épp ellenkező hatást érhet el, mert Irán most már csak így láthatja biztosítottnak a védelmét. A szakértő szerint Trump eddig is találékonyan kerülte meg a korlátozásokat, és valamilyen apropóval – például a szabadhajózás biztosításának ürügyével – folytatni fogja a háborút. Az őszi választások hozhatnak változást, de a kongresszus eddig sem volt hatékony az elnök korlátozásában.
A nyugati bizalom visszaépítése Magyarországgal szemben
A második kérdező arról érdeklődött, hogyan építhető vissza a nyugati szövetségi rendszerben Magyarországgal szemben megrendült bizalom, és elég-e ehhez a kormányváltás. Buda Péter szerint a külpolitikai stratégiaváltás megtörtént – a TISZA-kormány nyíltan hirdeti a nyugati szövetségi rendszerhez való visszatérést –, de a lényeg a részletekben rejlik. Személyi változások nélkül nem hiteles a fordulat: akik az előző kormány oroszbarát külpolitikáját szolgálták, nem képviselhetik hitelesen az új irányt.
A legmélyebb bizalmi kérdés a nemzetbiztonsági terület. Itt nem lehet csettintéssel fordulatot hirdetni, mert emberi életek forognak kockán, és a partnerszolgálatok nem fogják egyik napról a másikra elhinni a változást. Stratégiai, intézményi és személyi változásokra, konzekvens gyakorlatra és türelemre van szükség. A bizalmat a tettek fogják visszaépíteni – „a pudding próbája az evés” alapon. A szakértő ugyanakkor úgy látja, hogy a TISZA-kormány iránya egyértelműen a nyugati rendszer felé mutat, még ha nem is kritikátlanul.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ö legalábbis ez az orosz taktika.
[00:00:00]Tehát ők folyamatosan ezt alkalmazzák olyan politikai vezetőkkel, akiket meg akarnak maguknak nyerni.
[00:00:07]Próbálják őket olyan üzleti dílekbe belevinni, amelyek, hogy finoman fogalmazzak, szürke zónásak.
[00:00:14]Ezeket ők ugye alaposan dokumentálják és adott esetben az illető tudomására hozzák, hogy ez dokumentálva van.
[00:00:20]És az illető innentől fogva tudja azt, hogy amelyik pillanatban ő kilép a az illető a másik félnek a az érdekzónájából, akkor ezek a dokumentumok esetleg elő fognak kerülni.
[00:00:33]Az állam egyszerűen ebben a kérdésben nem foglal állást, mert nem ez a feladata, mert az elmúlt néhány évszázad bizonyította azt, hogy amelyik pillanatban állást foglal, abba emberek fognak belehalni, mert amelyik pillanatban a vallás állami politikai ideológiává emelkedik, szükségszerűen azok, akik nem értenek együtt az adott vallással, politikai vagy állam ellenséggé fognak válni.
[00:01:05]Nagyon sok szeretettel köszöntök mindenkit itt a Zacper kávéban, és várva várt vendégünk, Buda Péter külügyi biztonsági és vallástudományi szakértő.
[00:01:17]Nekem ma nagyon jó dolgom lesz, mert keveset fogok beszélni, szóval most rád hárítom ennek az estének a felelősségét.
[00:01:24]És ha nagyon lefáradt mindenki a téma töménységétől és ijesztő voltától, akkor lehet, hogy előkapom a gitárt és elnyomok egy dalt, de ez csak opcionális, úgyhogy teljes mértékben a közkívánat alakítja az este menetét.
[00:01:41]Ö már amennyiben én is a közésze vagyok, de annak tekintem magam, mert ugye én írtam össze itt a kérdéseket, és abban reménykedem, hogy a kérdések tükrözik a ti érdeklődéseteket is.
[00:01:54]Ha ez mégsem így lenne, akkor az előadás utolsó fázisában lehet közvetlen kérdéseket intézni bármelyikünkhöz, de remélem, hogy hozzáfogtok, mert ő sokkal okosabb, mint én.
[00:02:05]Kezdjük azzal, hogy orosz befolyás Magyarországon.
[00:02:09]Hallottuk azt, hogy ugye Magyar Péter úgy fogalmazott ma a kampány hajrában, hogy a a Vanabi császár ráhívta az országra a cár titkos szolgálatát.
[00:02:22]Szóval mennyire volt Magyarország az orosz operációs terület része a kampányidőszakban, vagy akár azt megelőzően és azt követően most is.
[00:02:34]Igen, igen, igen.
[00:02:36]Most is a jaaj jaj jaj jaj.
[00:02:36]Jó, akkor hallgatunk téged most máris it itt a bizonyíték.
[00:02:40]Blackout.
[00:02:44]Van amit lehet, van amit még itt az ingába se lehet.
[00:02:46]Messzire ér a cár keze.
[00:02:51]És önvilágosság.
[00:02:51]Tessék.
[00:02:54]Köszöntök mindenkit.
[00:02:55]A kérdés az örög zöld, mert nem viccből mondtam, hogy a választások után is folytatódik ez a probléma, ahogyan erről a választások előtt is beszéltünk, arról a stratégiáról, amelynek a részét képezi Magyarország, és amely az előző kormány alatt egy aktív szerepet játszott az orosz birodalmi stratégiának az érvényesítésében, amelynek egy lényegi eleme az európai, illetve a nyugati egységnek a megbontása.
[00:03:24]abból a felismerésből kiindulva, hogy Oroszország csak akkor tudja legyőzni, illetve az érdeke megfelelően befolyásolni a nyugatot, hogyha az nem egységes, mert hogy azt még ők is tudják, hogy egy egységes nyugat jóval erősebb Oroszorszá, gazdaságilag és katonailag is egyaránt.
[00:03:41]Ebben a stratégiában játszik, játszott szerepett Magyarország és egyéb más országok, illetve politikai csoportok Európában, illetve az Egyesült Államokban is.
[00:03:52]Ennek egyébként a a hagyománya az hosszú-hosszú évtizedekre még a szovjet időbe visszamutat, illetve még azt megelőzően is.
[00:04:00]Tehát itt ezt fontos látni, de nem akarom ismételni magamat, hogy egy nagyon organikus és évtizedeken történelmi korszakokon átívelő változatlan célkitűzéssel rendelkező stratégiáról van szó, amely tulajdonképpen a jelenlegi Putyin rendszer alatt sem változott meg a lényegét illetően, sőt tulajdonképpen a módszereit illetően sem.
[00:04:23]A módszerei annyiban változtak, amennyiben mondjuk, mármint a szovjetához képest, a szovjetához képest.
[00:04:28]Igen, ezt egyébként ő maga mondta ki számtalan alkalommal, hogy az ukrán háborúnak is a célja ennek a birodalmi befolyási övezetnek a visszaállítása.
[00:04:37]A módszerek azok ugyanazok.
[00:04:41]Még egyszer, alapvető szinten nyilván a nyugatnak a megosztása.
[00:04:43]Ennek az eszköze pedig egyrészt ugye a a dezinformáció, tehát a tömegeknek a félrevezetése, megvezetése, aminek a célja a nyugati társadalmak egyrészt destabilizációja, másrészt pedig olyan politikai erőknek a hatalomba juttatása, amelyek egyrészt orosz pártiak, másrészt pedig a demokráciával nem ápolnak, hogy finoman fogalmazzak baráti viszonyt, és ezzel gyengítik a nyugatnak az erejét, mert ugye a nyugatnak az erejét alapvetően a demokrácia adja.
[00:05:13]Ez a módszer igazából tulajdonképpen csak a technológiájában változott.
[00:05:18]Nyilván a a dezinformáció a 1960-as évekhez képest másfajta technológiai eszközökkel zajlik, mind akkor részben, mert természetesen vannak teljes mértékben megőrzött technológiák is.
[00:05:31]Tehát ebbe a kontextusba illeszkedik a magyar választás, amelyben a tiéd tulajdonképpen az volt, hogy a hatalom, amely 16 éven keresztül nagyon proaktívan szolgálta Oroszországnak ezeket a birodalmi célkitűzéseit, nem pusztán itt Magyarországon, hanem az Európai Unióban, illetve a NATOban ennek a fajta nézetnek és ennek a fajta megosztó szerepnek a terjesztésével ez képes-e hatalomban maradni, vagy pedig nem fog hatalomban maradni?
[00:06:01]Tehát óriási volt én értem a tét, mert az Orbán kormány tulajdonképpen az ország súlyát jóval meghaladó szerepet játszott ennek az orosz párti és a nyugatott megosztó törekvésnek a ápolásában, a konszolidációjában.
[00:06:17]Hasonlíthatnám ezt az elhíresült Kovács Béla jobbikos képviselőnek a szerepéhez.
[00:06:22]őt ugye KG Béla fedő néven idézőjelben ismerjük, akit ugye kémkedésért el is ítéltek a magyar bíróságok és akinek a szerepe, mint kiderült pontosan ez volt, tehát az európai európai unió intézményeivel szembeni orosz érdeknek a képviselete.
[00:06:44]A és tulajdonképpen ebbe illeszkedett az a tevékenysége is, hogy olyan pártokat, pártszövetséget próbáljon gründolni, amelyek euszkeptikusak és egyben orosz pártiak.
[00:06:56]Orbán Viktor ezt csinálta nagyban.
[00:07:01]Nem véletlenül, hogy Kovács Bélát engedték megszökni a börtönbüntetés elől, és egyébként Moszkvában tanít jelenleg.
[00:07:10]Jó a humorérzék arrafelé.
[00:07:10]Hiába a kémelhárítás ezzel egyébként komolyan foglalkozott.
[00:07:15]Ott ott vevőek az abszurd humorra.
[00:07:15]Igen.
[00:07:17]A grotes krés igen.
[00:07:17]Igen.
[00:07:17]Hát ez ez egy Igen.
[00:07:20]Ének van egy abszolút vicces oldala.
[00:07:21]A másik tulajdonképpen ami nem annyira vicces az, hogy ez sajnos abban az időszakban elég komoly bátorítást adott azoknak, akik hasonló tevékenységet végeztek, mert nem volt mitől tulajdonképpen félniük.
[00:07:33]És ez azért hosszú távon elképesztően veszélyes, mert ez az orosz stratégia lényege, és ebben megint bocsánat ismétlen magam, hogy lassan, fokozatosan, hosszú távon erodálja a demokráciákat, azt az értékrendet, amely a demokratikus gondolkodásnak, a demokratikus társadalomszervezésnek az alapját képezi.
[00:07:55]Amelyik pillanatban ez eléri egy kritikus szintet, akkor szétesnek ezek a rendszerek.
[00:07:59]olyan erők kerülnek hatalomba, amelyek nem kultiválják a demokratikus vitát, és a nyugati társadalmi és politikai berendezkedésnek alól a szőnyeg lesz kihúzva.
[00:08:08]Tehát lehet, hogy csatát vesz Oroszország egy országnak vagy egy kormánynak az elvesztésével, de ő háborút vív és elég hosszú tűrő tekintetben sajnos.
[00:08:18]Egészen röviden a kérdésre a válasz.
[00:08:21]Nagyon kiemelt terep voltunk emiatt az orosz befolyásolási törekvéseknek.
[00:08:25]Ez kicsúcsosodott a választási kampányban, de azt megelőzően évekkel már zajlott.
[00:08:32]Ugye Kovács Béla esete az 2009-ben kezdődött és 2014-ben ért vége, és ugyanennek a a stratégiának az eredményeképpen a választások után is folytatódik.
[00:08:43]Immár nem a hatalomban levő kormányt akarják hatalomban tartani, mivel az nem orosz párti, hanem megbuktatni akarják.
[00:08:49]Módszerek változnak.
[00:08:51]Innentől fogva jön a kormány destabilizációjára, közhangulat megingatására irányuló műveletek, amelyek váltott eszközökkel, részint dezinformációval, részint pedig olyan szélsőséges radikális politikai erőknek a támogatásával zajlik, amelyekre egyébként példát láthatunk szerte Európában.
[00:09:11]Kiemeleten a szélső jobb oldal, bizonyos esetekben a szélső baloldal is.
[00:09:15]Oroszország nem válogat ez ideológiában.
[00:09:17]ezeket a csoportokat használják fel annak érdekében, hogy egy romló gazdasági helyzetben felnagyítsák ezeket a bajokat, erőszakos cselekedetekre hajlamosb csoportokat az utcára vigyenek és ezáltal a közhangulatot destabilizálják, az állami hatóságokba vetett bizalmat megingassák, és tulajdonképpen megszüntessék a demokratikus vitának megint csak a lehetőségét.
[00:09:43]Mindjárt ki fogunk térni.
[00:09:45]általad talán játékba hozott stratégiai kultúra miben létér ezt a fogalompárt fogjuk elemezni és ezen belül is a vallás szerepére a az előbb említett orosz érdekeket kiszolgáló titkosztag egy tevékenység kapcsán de előtte még belém nyilalt egy videó ami nem szigorúan ehhez a társaláshoz tartozik hanem egy pszichológiai jellemzés egy nagyon hozzáértő felkészült pszichológus adott egy elemzést Orbán Viktorról.
[00:10:24]Ez egy pszichológiai elemzés volt, de volt aktuál politikai vetületem.
[00:10:25]Jelesül ő Orbán Viktor személyiség térképét úgy vázolta fel, hogy a politikai pályafutásából és a megnyilátkozásainak sokaságából visszafejezve, hogy egy nagyon erős nárcisztikus személyiség, egy nagyon erős apaképpel, egy bántalmazó apaképpel, amelyről ő maga is őszintén beszélt még ifiú korábban.
[00:10:56]És ez a fajta személyiség, ez önönstabilitását akkor leli meg, ha ő is olyanná válik, amilyen volt az, akitől ezt a bántalmazást elszenvedte.
[00:11:05]Tehát mindképpen egy ilyen cezaromániás piramiselv csúcsán tudja elképzelni az életét.
[00:11:13]Amikor ezt valami megingatja, akkor szétesik a személyiség, és csak azt tudja megingatni, ha egy újabb ilyen bántalmazó apával találkozik, aki nagyobb erőt képvisel, mint ő.
[00:11:31]És ezt az elméletét összekötte azzal, hogy Orbán Viktornál ő két nagyon szignifikáns jelet vélt felfedezni, amelyek elhatalmasodása állítása szerint a 2010-es évek közepére datálható.
[00:11:48]Jelesül az egyik a tikkelés, a másik pedig a kórós elhízás.
[00:11:52]És hát sugalta, hogy ez nála a 2010-es évek közepén kezdett elszabadulni, vagyis ekkor találkozhatott egy még erősebb apa figurával.
[00:12:03]És ez korrelál azzal a népi hiedelemmel, hogy ugye Putyin előhúzta Viktor aktáit egy moszkvai látogatás alkalmával, és ettől kezdve Viktor, a korábban Gyurcsányt a Putyin barátságért kritizáló Viktor hirtelen kompatibilis lett Moszkvában.
[00:12:27]Hát a pszichológiai részében nem mennék bele a nyilván ez csak egy felütése akart.
[00:12:31]Igen.
[00:12:31]Az az aktákkal kapcsolatban egyelőre annyit tudok mondani, hogy hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudom.
[00:12:38]A fordulatot illetően egyértelmű, hogy ez megtörtént.
[00:12:40]Tehát ugye ezt most már gyakorlatilag bárki két kattintással megtalálja azokat a beszédeket Orbán Viktortól 2009 előtről, amelyekben olyasmiket mond, amiért engem például háború pártinak neveztek az elmúlt hónapokban ugye a választások előtt.
[00:12:59]Ez annyit jelent csupán, hogy szembe kell szállni az orosz fenyegetéssel és és hogy mindaz, amit Oroszország csinál, mondjuk akkor annak idején Grúziával-ban, az folytatódni fog Ukrajnában.
[00:13:10]Mondta ezt Orbán Viktor és hogy most kell időben szembeszállni, mert különben következik a többi ország, mertogy a cél a szovjet domináncia, szovjetura birodalmi övezetnek a helyreállítása.
[00:13:23]Tehát ő szó szerint ezeket mondta.
[00:13:24]Tulajdonképpen én én ennél nem mondtam soha radikálisabbat.
[00:13:30]Ez a fordulat nála szintik napról a másikra következett be.
[00:13:32]Jól datálhatóan ez a 2009-es látogatáshoz kapcsolódóan.
[00:13:40]Ezt sokan kérdezik, hogy itt mi történhetett.
[00:13:41]Én mindig el szoktam ezzel kapcsolatban mondani, hogy én hajlok arra, hogy ennél komplexebb a dolog.
[00:13:48]Tehát nem egyszerűen egy szimpla zsarolásról van szó, hanem egy mézesmadzag elhúzásáról is, amely geopolitikai előnyök megvillantásában merült ki, és aztán pedig ennek az együttműködésnek a keretében természetesen sor került olyan dílekre, amelyek nem feltétlenül minden részletében állnák ki feltételezhetően a jogszerűségnek a próbáját.
[00:14:12]Legalábbis ez az orosz taktika.
[00:14:15]ők folyamatosan ezt alkalmazzák olyan politikai vezetőkkel, akiket meg akarnak maguknak nyerni.
[00:14:22]Próbálják olyan üzleti dílekbe belevinni, amelyek szürke zónásak.
[00:14:26]Ezeket alaposan dokumentálják és adott esetben az illet tudomására hozzák, hogy ez dokumentálva van.
[00:14:32]És az illető innentől fogva tudja azt, hogy amelyik pillanatban ő kilép a másik félnek a az érdekzónájából, akkor ezek a dokumentumok esetleg elő fognak kerülni.
[00:14:44]Ezek Oroszországot nem fenyegetik, mert Putyint az, hogy ő korrumpált valakit, az ő tekintélyét nem ingatja meg.
[00:14:52]Viszont egy nyugati demokráciában egy politikusnak a politikai sorsát az egyszer is mindenkorra megpecsételheti.
[00:14:58]Ezek természetesen feltételezések, de olyan feltételezések, amelyek a jól bevált orosz, illetve szovjet gyakorlat ismeretére alapulnak.
[00:15:06]Tehát gyakorlatilag hasonló helyzetben nincs olyan, nem történt olyan megoldás, amelyből ez hiányott volna.
[00:15:12]Nem véletlen, hogy most például az Egyesült Államokkal való tárgyalás kapcsán egy olyan alak, Kir Dmitrijeev az orosz közvetlen befektetési alapnak fedő nevön futó Putyin fekete kasszának a vezetője tárgyal Trumpnak az embere.
[00:15:26]A tevékenysége erről szól, hogy a politikusokat belehúzza ezekbe a szürke zónás dílekbe, ami ennél szerint utána zsarulhatók és utána zsarulhatók.
[00:15:37]Ami Orbán Viktor esetében fontosabb, az a geopolitikai stratégia, amelynek a szövetségesévé Putyin megtette Orbán Viktort.
[00:15:44]Ha csak pusztán egy szimpla zsarolásról lenne szó, akkor én azt mondanám, hogy az annyira nem is érdekes, mert szinte már közhelyszerű.
[00:15:52]Ez a geopolitikai stratégia arra a nagyon téves felismerésre alapult.
[00:15:56]orosz és magyar részről is téves felismerésre, hogy hogy a világpolitikai helyzet radikálisan megváltozik, és a geopolitikai és biztonságpolitikai erőegyensúly az Oroszország javára billen el itt Európában az elkövetkező évtizedekben.
[00:16:12]Ezért tehát aki időben jól igazodik ehhez az új erőtérhez, az jobban reménykedhet abban, hogy megfelelő előnyöket tud ebből kovácsolni.
[00:16:24]Oroszország ennek a jegyében kezdte meg Ukrajnának az elfoglalását, merthogy ez a háború ez valójában erről szól.
[00:16:31]Orbán Viktor beszélt néhány évvel ezelőtt, amikor elmondta azt, hogy ő személyesen Putyintól tudja, hogy Ukrajnára egy nem létező országként tekint az elkövetkezendő években.
[00:16:43]Tehát ebből indul ki Vladimir Putyin.
[00:16:43]És a nem létezés természetesen nem egy spontán folyamat eredménye, hanem az orosz törekféseknek az eredménye.
[00:16:50]Ez megint csak el szoktam mondani, ha 600000 n km-nek az elvételét jelentené, a megszállását de juure és vagy de facto orosz részről megint csak egy picike, de geopolitikai érzékkel az ember tudja, hogy ez mivel jár.
[00:17:04]Tehát ezek rendszerek, ez olyan, mint a gázoknak a törvénye fizikában, hogy ha valahonnan valamit kijeresztünk, akkor bemegy a helyére más.
[00:17:12]Tehát, hogy itt nincsenek holdt terek.
[00:17:15]Egyrészt tehát megbillen az erőegyensúly, tehát konkrétan földrajzi értelemben, másrészt pedig amennyiben ehhez a nyugat hozzájárul, vagy legalábbis nem tudja megfelelő eszközökkel elrettenteni ettől Oroszországot, az a nyugatnak a geopolitikai súlyát tovább rombolja, vagyis precedens teremt ahhoz, hogy további ilyen lépésekre kerüljön sor.
[00:17:40]Ennek folyománya lehet a Baltikum és a Balkán, az itt történő orosz befolyásnyerés.
[00:17:44]Tehát a magyar kormány Orbán Viktornak a külpolitikája az én meggyőződésem szerint ebből indult ki.
[00:17:51]Ebből a nagyon téves felismerésből.
[00:17:54]a kormánynak a térségben megtett külpolitikai lépései semmi mással nem magyarázhatók, ezzel viszont tökéletes értelemben.
[00:18:01]Tehát én ezért látom ezt igazán veszélyesnek, nem pusztán a zsarolás miatt, hanem azért, mert gyakorlatilag Orbán Viktor azonosult avval a nagy stratégiával, amely Vladyimir Putyin mozgatta és mozgatja.
[00:18:15]És ez ha most itt nem állunk meg, akkor szerintem tragédiába sodorta volna az országot, mert az kiszámítható, hogy ez a stratégia tragédiába fog torkolni.
[00:18:25]Szerintem Putyinizálódott volna, fehér oroszálódott volna az ország.
[00:18:29]Az utolsó pillanat, hogy a nép immunrendszere és az az erkölcsi összekapaszkodás, ami most a magyarságon urrá lehet példát a mértékben, talán soha történelemmel során nem, ez sikerült, ezzel sikerült megakadályoznunk ezt a rémséges jövőképet.
[00:18:50]Most átérünk erre a stratégiai kultúra elemzésére, mert minden a kultúrából van, minden az immateriális, láthatatlan világból jön be a láthatóba.
[00:18:58]És nyilván ezt a gonosz emberek is tudják.
[00:19:03]Putyinnak a gonoszságáról, hogy nem én kezdtem el használni a sátáni jelzőt, bár kicsit előszerezettel alkalmaztam is nagyon sokszor, amennyi csak lehetett, hanem amikor elmentem két évvel ezelőtt Ukrajnába, hogy személyesen lássam az utani állapotokat, Bucsában, Kievben, Harkivban, Balakliában és a többi szétbombázott településen, akkor én nagyon sokat beszélgettem a helyi lakossággal, főként keresztény emberekkel, például lelki pásztorral, akit majdnem halálra kínoztak, de másokkal is.
[00:19:37]És amikor csak nagyon halványan felvetettem, hogy nem lehetne-e esetleg egy-két területet odaadni, hogy átmentileg, hogy leálljon a vérontás, majdnem rámborították az asztalt, pedig ez aztán tényleg a leg szelídebb szárió lett volna.
[00:19:56]És ezért a az ellenskijezés már ettől teljesen illegit, mert ha a Zelenszki azt mondta volna, hogy én megadom magam, akkor ezt zavarták volna, és jött volna egy következő Zelenszki, aki folytatja a háborút, mert ők azt mondták, hogy ezt nem hagyják, megvédik a hazájukat és ők mondták nekem azt, hogy Putyin egy sátán.
[00:20:14]És tényleg az Isten dolga eldönteni, hogy ki a sátán meg ki nem.
[00:20:16]De ahogy így mondod, hogy ezek ilyen technikai megoldások, ezek a fogalmak az emberélettel kapcsolatban számomra az érdekvédelmi terület című zseniális filmből bontakoztak ki, ami Rudolf Hösz életéről szól, aki ugye egy kis családi idilt telepített, mint lágerparancsnok a ausvici láger mellé, és akkor a gyerekek ott labdáztak, és akkor időnként így a az ember emberek elégetett füstje úgy átkígyózott a kert föl.
[00:20:47]fölött.
[00:20:47]Na most én nekem ezt idézi a Putyin putyini gondolkodás.
[00:20:52]Tehát neki nincs se Isten, se ember, ezért amikor látom, hogy keresztet vett meg Kirilpátriák meg minden, az a blaszfémiának egy egészen minősített esete.
[00:21:03]Na ez rövid bevezető után térjünk rá a stratégiai kultúra mibenlétére.
[00:21:11]Már csak azért is, mert ennek a fő operációs eszköze maga a vallás, ha jól értem.
[00:21:19]orosz vonatkozás van feltételezem.
[00:21:20]Persze, hát nyilván orosz természetesen.
[00:21:24]Igen.
[00:21:24]Hát ez egy olyan aspektusa ennek a problematikának, amely amely úgy általában a közbeszédben alul értékelt, és talán ezért sem értik sokan ennek a jelenségnek a lényegét és ennek a konfliktusnak a tétjét, amely jelenleg Oroszország és nyugat között feszül, mely konfliktusban egyébként én abszolút nem akarom idealizálni a nyugatot, de van egy olyan szintje ennek a fajta politikai rothadásnak, amelyet egyszerűen nevén kell nevezni.
[00:21:50]Tehát itt nem két demokrácia feszül egymásnak, hanem egy olyan hatalom, amely számára valóban az emberi életnek semmifajta értéke nincsen, amelyben a demokrácia soha nem tudott igazából meggyökerezni.
[00:22:06]Két talán két történelmi, egy-két évig tartó időszakot 1917-ben és a ugye a hidegháború után.
[00:22:16]és és amelyben ráadásul ezt a hatalmat egy kvázi, illetve a szovjet időkben kvázi, aztán pedig egy tényleges szakrális jelleggel ruházzák fel, illetve legitimálják.
[00:22:28]Ez mélyen gyökerezik az orosz politikai gondolkodásban, az orosz politikai kultúrában, ami legalább annyira fontos eleme tehát ennek a jelenségnek, mint a birodalmi gondolat.
[00:22:43]Az ideokrácia, tehát az a fajta szemlélet, amely egy totális eszme alapján uralkodik, az Oroszországban egy szakrális ideokrácia, tehát kifejezetten egy vallási eszmélyt tesz meg ennek a totális eszmének az alapjául.
[00:22:59]Emellett ez az eszme, ez a politikai konstrukció a végletekig, a legaljáig át van vitatva a biztonsági titkos szolgálati szemlélettel.
[00:23:13]Emellett birodalmi törekvésekkel, illetve szándékokkal rendelkezik, abból kiindulva részben, hogy felsőbb rendű politikai kultúrát képvisel a nyugatnál.
[00:23:26]és a nyugat kibéketlen ellentétben áll vele, vagyis vagy mi győzzük le a nyugatot, gondolkodik az orosz politikai rezsim, vagy pedig ő semmisít meg bennünket.
[00:23:35]És emellett ráadásul, ahogy ezzel foglalkozó szakértők is fogalmaznak, gyakorlatilag a szervezett bűnözői kartellek módjára működik, de államszerű tulajdonságokkal rendelkezik.
[00:23:50]Most amit itt elmondtam, ezt nagyon röviden, nagyon csúnya szóval szakrálokratikus, szekuritizált birodalmi kriminokráciának.
[00:23:59]Nagyon szépen kérlek, hogy küld el nekem, mert én ezt szeretném alkalmazni.
[00:24:03]Tehát így, ahogy mondtad.
[00:24:05]Tehát szakrál ideokratikus, ugye ez a ideokrácia, amely vallási napokon áll, szekuritizált, vagyis végletekig biztonságiasított, tehát mindent a titkoszolgálati gondolkodás hat át.
[00:24:18]Lenintől szoktam ezt idézni, aki azt mondta, hogy jó kommunista, egyben jó csekista is.
[00:24:22]A cseka az a KGB-nek az elődje volt.
[00:24:25]Ma is csekistának hívják magukat az orosz titkoszolgák.
[00:24:26]Egyébként akkora szerepe volt ennek a szervezetnek.
[00:24:30]A birodalmi az birodalmi, a kriminokrácia pedig egyébként ez egy terminus technikus, tehát használja a szakirodalom.
[00:24:37]Az a valóság, amely a szervezett bűnözői kartel szerű módjára működik, de államszerű tulajdonságokkal rendelkezik.
[00:24:44]Tehát szakrál, deikus, szekuritizált birodalmi kriminokrácia.
[00:24:49]Ér megfog nagyon élvezem hallgatni.
[00:24:49]Küld át légyszíves.
[00:24:52]Jó egyébként az az érdekesebben, de inkább fejezd be és utána mondom.
[00:24:55]Tehát ha ezt komolyan vesszük ezeket a fogalmakat, akkor elég egyértelművé válik, hogy ez nem kompetibilis a nyugati demokráciákkal.
[00:25:05]Még csak átvedéssel mutat velük.
[00:25:05]Ez nem azt jelenti, hogy a nyugati demokráciákban nincsenek visszaélésszerű jelenségek, időszakok, periódusok, de önmeghatározás szerint legalábbis vagy definíciószerűen nem lehet leírni a nyugati demokráciákat.
[00:25:21]Így tehát abban a pillanatban, amikor ezt szem elől vesztjük ezt a minden fronton fennálló paradigmatikus különbséget, akkor elvesztjük tulajdonképpen ennek a különbségnek, amely nyugatot és Oroszországot, az orosz rezsimet elválasztja, ennek a valódi súlyát, tétjét, vagyis óvatatlanul a megalakulvóbbakká válhatunk az Oroszországgal való viszonyunkban.
[00:25:44]Itt természetesen és hangsúlyozom, nem Oroszországgal szembeni ellenséges magatartásról van szó, vagy teljes elzárkózásról, hanem egy olyan pragmatikus együttműködésről, amely maximális mértékben kizár mindenfajta politikai, kulturális befolyást vagy szövetséges kötési gondolkodást, és a jól felismert gazdasági és biztonsági érdekekre korlátozódik.
[00:26:10]Sajnos ez van.
[00:26:10]Jó lenne, hogyha nem ez lenne, de azzal önmagában nem fogunk segíteni magunkon, hogyha nem veszünk tudomást arról, hogy aki velünk szemben áll, az nem barát, hanem ellenség, aki a legyőzésünkre törekszik a geopolitikai és politikai kulturális értelemben is.
[00:26:27]Próbáljunk meg körbejönni egy filozófiai, teológiai kérdést, mert ennek gondolatkísérlete nélkül nem értjük, hogy ez miért tud működni, hiszen kívülről ez abszurdum, ijesztő.
[00:26:41]minden normális embert menekülésre kellene, hogy késztessen.
[00:26:43]Mégis Putyin nyilván egy meghamisított szavazás keretében, de eljátssza demokrácia díszleteit, és újra megválasztják.
[00:26:51]Tehát vannak emberek, maradjunk abban, hogy akik tényleg félrevezetve ugyan, de belső meggyőzésből szavaznak rá.
[00:26:58]Hogyan létezhet az?
[00:27:03]Mi a vallás természetrajzában az erő szerinted, amely egy olyan befelé koherens világot tud vetíteni, amelyben az összefüggések szabályosan összeállnak az emberek lelkében.
[00:27:18]A levezetés megvan mindenre.
[00:27:22]Az más kérdés, hogy a rendszeren kívül teljesen széthullik minden, de befelé logikus.
[00:27:29]És ezt utána fenn lehet tartani erőhatalommal, ami egyébként az ellentéte bármilyen elvileg vallásos meggyőződésnek, mert a vallási meggyőződés elvileg szabad belátás alapján kellene, hogy működjön.
[00:27:47]Na most amikor elkezd társulni egy államhatalmi erővel, de igényt tart továbbra is az igazmondás privilégiumára, akkor az egy rettentő paradoxon.
[00:28:02]És mi a vallásban az a hitető erő, amely minden másnál intenzívebben képes arra, hogy befelé ezt a koherens világot vetítse, ami ebben az esetben azzal jár, hogy nem merem elképzelni, hogy nem igaz, amit mondtak nekem, mert akkor félek, hogy kognitív diszonanciába kerülök, és szétesik a világom.
[00:28:23]Az én biztonságom abban áll, hogy a kijelölt ellenségképet gyűlölöm.
[00:28:31]és igenelem az ellenségkép kijelőlének minden mondatán.
[00:28:35]És abban a pillanatban, hogy megengedném magamnak a kételyt, az aposztáziába esnék, exkommunikáció alanya lehetnék, a a veszedelem, a kárhozat fia lennék.
[00:28:52]Mi az szerinted, ami a vallásban majd a vallás politikai hatalom szintjére történt emelésében ezt a ezt a nagyon nehezen tetten érhető, persze kívülről már ordítónan látszó hitetőt létrehozza?
[00:29:10]Hát egyszerű kérdés.
[00:29:13]Hát engem ez érdekel.
[00:29:15]Igen, engem is mindenképpen.
[00:29:15]Reméljük, hogy ez itt ülőket is.
[00:29:20]Tényleg óriási kérdés és iszonyatosan fontos róla beszélni, mert ha jól sejtem fogunk, majd esetleg eljutunk odáig a közelkeletről is beszélni.
[00:29:26]És ott ez a kérdés ugyanekkora erővel merül föl, de egyébként a keresztény nacionalizmus, mint olyan hasonló logika szerint, illetve pszichológia szerint működik.
[00:29:38]Mindennek az alapjának a megértetéséhez hadd hívjam segítségül a homoreligiózusznak a fogalmát, amelyet ugye a vallás fenomenológia használnak az emberi alaptudatállapotnak a leírására, amely a homo sapieni mintájára, amely gyakorlatilag a születésénél fogva valamilyen magasabb valóság keresésére őztökéli az embert.
[00:30:00]abból a felismerésből kiindulva, elég korai felismerésből, tudatos vagy tudat alatti felismerésből, hogy az a világ, amelyben élünk, illetve a saját létezéseme, az az nagyon töredékes, ö sem tükrúci csak vissza azt a nagybetűs valóságot, amelynek valahol lennie kell.
[00:30:18]Tehát az emberben van egy hiányérzet, amelyet különböző módokon, különböző boldogság idézőjelben terápiákkal próbál az ember maga számára megszerezni.
[00:30:27]Ennek nyilván a kidolgozott manifesztációi a vallások, amelyek ebből a felismerésből alakulnak ki különböző szertartások, tanítások, liturgiák és egyebeknek a kidolgozásával.
[00:30:40]Ez egy vallás fenomenológiai, mint a vallásról mint jelenségről szóló leírás.
[00:30:45]Pusztán, tehát se pro, se kontra, se negatív, se pozitív minősítését ez nem jelenti a vallásnak.
[00:30:49]A probléma igazából én azt gondolom akkor lép be ebbe a képbe, amikor a megoldás, amelyet egy adott személy vagy egy csoport ettől a kereséstől vár, az valójában nem a valódi megoldás, hanem egy annál sokkal hamarabb lezárt rendszer, amelyben az ember nagyon könnyen el tudja magát helyezni.
[00:31:15]megvannak a kényelmesen beazonosítható kis referenciapontjai, az identitásnak azok a kis markerei, amelyeknek a révén ő saját magát itthon tudja érezni a világban.
[00:31:25]egyébként a nacionalizmus is erről szól, mármint a nacionalizmusnak az ága, amely egy adott etnikumból való származást ruhász fel egyfajta üdvözítő jelentőséggel, mintha bárki vissza tudná vezetni magát egyetlen egy etnikumra különösen itt a Kárpátmedencében.
[00:31:41]Tehát ezek ugye pont a nacionalizmus, mint egyfajta pzeudó vallásosság demonstráljon, hogy mennyire szemfényvesztési becsapás vagy illúzió ez a fajta vallásosság.
[00:31:55]Csak it majd arra is tér ki egyetlen beszúrás, hogy hol választható el az általunk igaz vagy igaznak hihető vagy legitim vallásosság mindettől, mert azt sem tudjuk ellenőrizni.
[00:32:07]Ott van a paradoxon, hogy az igazi hit az mindig önadás, ami megszünteti a külső reflexiót, mert ha nem szünteti meg, akkor nincs teljes öntadás.
[00:32:17]Ha viszont megszünteti, akkor kiszolgáltatottá válik.
[00:32:21]Átadom a azt nem biztos, hogy most itt el akarom mondani, hogy mi az igazi hit szerintem, de én azt gondolom, minden nevezzük a nagy világvállásokat, amik túléltek több 1zer évet olyanoknak, amelyekben sok igazságspóra van.
[00:32:34]Ezekből kiindulva hol húzódik a határ akár ezekből mutált, visszafordított vallások irányába.
[00:32:45]Szerintem nincs olyan vallás, világvallás az emberiség történelében, amelyből ezek a fajta tor jelenségek nem születtek volna meg.
[00:32:53]Én azt gondolom, abban a pillanatban kimondhatjuk azt, hogy nem a valóságot találta meg valaki, amikor evilági dolgokat, például politikát ruházza fel szakrális jelentőséggel és szakrális célkitűzéssel, illetve jelentéssel.
[00:33:09]nagyon-nagyon alacsony rendű istenkép az, amely azt képzeli, hogy az Isten ilyenfajta módszerekkel dolgozik, és beéri azokkal a célkitűzésekkel, amelyeket ilyen fajta eszközökkel el lehet érni.
[00:33:22]Tehát én ezt egy instrumentalizált törzsi identitárius ideológiának érzem, mintsem a valóság megtalálásának, amely dimenziókkal túl van ezen a nagyon-nagyon rövidre zárt identitáson.
[00:33:41]És akkor nem beszéltünk még a politikáról, tehát hogy hogyan is kapcsolódik az ide.
[00:33:45]Ez egyébként az úgynevezett fundamentalista, de én inkább így mondanám, hogy instrumentalizált, politikailag instrumentalizált vallásosságnak a sajátossága, hogy fél.
[00:33:58]éppen azért, mert valódi belső bizonyosságot nem talált, ezért ragaszkodik a külső ödlegességekhez, amelyekbe próbál kapaszkodni.
[00:34:08]Egy ilyen helyzetben az a fajta állam koncepció, amely szekuláris, amely az állam és egyház elválasztását vallja, az ezeknek az embereknek a szemében nyílt istentagadásnak számít.
[00:34:23]Miközben az állam egyszerűen nem releváns számára ez a kérdés, merthogy az állampolgárokra bízza ennek a kérdésnek a megvitatását.
[00:34:34]Az állam ebben a kérdésben nem foglal állást, mert nem ez a feladata, mert az elmúlt néhány évszázad bizonyította azt, hogy amelyik pillanatban állást foglal, abba emberek fognak belehalni, mert amelyik pillanatban a vallás állami politikai ideológiává emelkedik, szükségszerűen azok, akik nem értenek együtt az adott vallással, politikai vagy állam ellenséggé fognak válni.
[00:34:55]A keresztények emlékezhetenek erre a legjobban, hiszen őket az emberiség gyűlöletével vádolva üldözték a római birodalomban.
[00:35:02]egy hasonló politikai vallási konstrukciónak a keretében.
[00:35:05]A politika amelyik pillanatban belép erre a területre, abban a pillanatban biztos, hogy rombolni kezd azon a területen, amelyen az ember az Istennel tud kapcsolódni, amennyiben hisz benne, mármint a lelkiismeret területén.
[00:35:22]Én ebből gondolom azt, hogy az a politikai, ideológiai vallás, amelyik ezt szorgalmazza, az törvényszerűen nem vezethet Isten felé, merthogy uralkodni akar az ember lelkének azon a területén, amely szent terület, mert ezen keresztül tud az ember az Istenhez kapcsolódni.
[00:35:45]Ennyit a hit kérdéséről.
[00:35:47]A politikához még egy pillanat, egy mondat erejéig visszatérve, abban a pillanatban, amikor egy ilyen ember azt látja, hogy az ő vallási ideológiáját fenyegetik azzal, hogy nem mindenki hisz benne, vagy emberek úgy élnek, ahogy az ő vallása azt tiltja, és az állam ebben nem akar állást foglalni, akkor ez az ember félni kezd, relativizálva érzi a saját maga üdvizonyosságát.
[00:36:17]és egy egzisztenciális félelem által hajtva próbál szembeszállni ezekkel az erőkkel.
[00:36:22]Ezért tudnak annyira kérlehetetlenné válni a vallásháborúk, vagy a vallás által is befolyásolt háborúk.
[00:36:30]Lásd például az orosz-ukrán háborút, vagy a közelkeleti iránamerikai háborút is, amelybe nem kizárólag, de ilyen és olyan mértékben belefegyül az a szál orosz-ukrán esetben például, hogy az antikrisztussal szemben küzd most a vallásos Oroszország, merthogy Ukrajna a szekularizáltens nyugatnak a képviselője Európában is, és márpedig őket le kell győzni, mert A szekularizált állam az istentelen állam.
[00:37:02]Tehát Oroszországnak isteni küldetése van e tekintetben.
[00:37:06]Ugyanez az ideológia hajtja az iráni forradalmi gárdát Pepitában.
[00:37:08]Az iráni forradalmi gárdának az a feladata, hogy az Isten törvényének az elsőségét fegyveresen is érvényre juttassa a világban, nem csak Iránban.
[00:37:17]Ugyanez teljes mértékben, amit Oroszországban is megfigyelhetünk.
[00:37:23]Erről korábban írtam is, hogy 19.
[00:37:25]században, 1849-ben egy nag nagyon neves orosz író, csutsev írt arról egy hosszú értekezést, hogy ugyanerről az ellentétről, tehát ez egészen odáig visszavezethető, tehát a szekuláris hanyatló, nyugat és a vallásos Oroszország közötti ellentét.
[00:37:42]És akkor Magyarországot nevezte meg a dekadens szekularizált nyugat félharcosának, amellyel szemben Oroszországnak fel kell lépnie.
[00:37:50]És hát föl is lépett Petőfi Sándor is ebbe a harcba halt bele.
[00:37:52]Tehát azok a mai keresztény magyarok, idézőjelbe teszem, akik magyar hagyományokra meg történelemre visszautalva mondják azt, hogy ezért kell Oroszország mellé álljunk, hogy megvédjük a keresztény Magyarországnak az öröksé, azok emlékezzenek rá, hogy a keresztény Magyarország öröksége az Petőfi Sándorral együtt elesett orosz fegyverek által 1849-ben.
[00:38:17]Tehát az orosz ideológia gyakorlatilag lényegét illetően azóta sem változott.
[00:38:22]Ez ugyanolyan szerves szerepet játszik a jelenlegi orosz ideológiai háborúban, mint amilyen szerepet játszott a 19.
[00:38:29]században.
[00:38:31]Hát ők nem csak nem emlékeznek, hanem nem is akarnak emlékezni.
[00:38:33]Ők úgy festik pirosra az eget, amilyen ecset a kezükben van éppen.
[00:38:38]Tehát őnekik teljesen mindegy, hogy mi a valóság.
[00:38:43]A valóságot ők teremtik.
[00:38:43]Tehát ez a diktátoroknak a lényege.
[00:38:48]Megszállott, tébolyult emberek, akikben viszont van annyi ráció, hogy a tbolyukba képesek bevonni embertömegeket is.
[00:38:56]Tehát nem olyan elmebetegek, akik borosfával vagdossák magukat, hanem ezt ezt a borzát hadiarrá változtat másokat, de hadiarrá változtatják.
[00:39:08]Elég lenne azon elmélkedni, hogy milyen szerepet játszott az evangéliumi szabadságeszmény, a jézusi gondolat az európai civilizáció fejlődés történetében, mégha ez a mozgás dialektikus cikcak mozgás volt is.
[00:39:28]Akár a reneszánszban, a felvilágosodásban, a reformációban.
[00:39:33]És hogy ez milyen hatással volt arra, hogy a felvilágosodás korábban létrejött a szekuláris állam, a hatalmi ágak szétválasztása és az állam és az egyház szétválasztása.
[00:39:44]És ez mennyire mélyen keresztény gondolat.
[00:39:48]Ezt nem látják át sokan Európában szerintem, mert a római katolikus államegyház uralmi hegemóniája ezt eleve megakadályozta.
[00:40:02]És ennek a kultúrája, mint mintázat áthatotta az egész európai civilizációt, és nagyon kevés helyen tört át az a fajta felvilágosult gondolkodás, amely a felvilágosodásban, a szekuláris államban nem az állami ide, tehát nem állami ideológiát vetít bele, mert természetesen a modernkori ilyen újvallási harcosok előszeretettel veszik elő azt a narratívát, hogy erre Erre azért van szükség, merthogy a szekuláris állam semleges már.
[00:40:34]Hozzáteszem, soha semmi nem semleges, mert emberekből áll, de a semlegességre való törekvés attól még legitim.
[00:40:44]Tehát ők azt mondják, ez már nem semleges, mert lásd itt a gender, itt a cancel culture, a wok, az abortusz, tehát nem semleges, hanem ránk akarja erőltetni az ateizmus ideológiát.
[00:40:54]Na most természetesen tagadhatatlan, hogy ilyen szélső baloldali ideológiai törekvések megjelennek folyamatosan, és ma is jelen vannak a nyugaton, de igazából ezek csak kapóra jönnek a neosztálinista diktátoroknak, mert lehet mire rámutatniuk, de valójában a nyugat immunrendszere ezt szerintem ki fogja izzadni magából, ha Isten még ad időt a történelemre, és folyamatosan termeli ezt az ellenanyagot vele szemben.
[00:41:26]Tehát látszik, hogy Amerikában például a standup showknak állandó témája lett ez az identitárius politika.
[00:41:33]Minden afroamerikai azzal viccelődik, hogy ő afroamerikai.
[00:41:38]A meleg azzal, hogy ő meleg, a nem tudom ki.
[00:41:41]Szóval szembegy a PC-vel, amit rá akarnak nyomni a társad meg ezekkel a kvótákkal, meg ezekkel az a társadalom ottani átideológizáltságával, de ezek kiváló hivatkozási alapok az itteni ideológusoknak arra, hogy miért kell, hogy újra a vallási államot bevezessék.
[00:42:02]Én nagyon sok ilyen levezetést hallottam.
[00:42:04]Ennek ellenére szerintem ez elvetendő.
[00:42:08]Na, csak egy kis beszúrás akart lenni, de folytasd a gondolatod.
[00:42:10]ide most rácsatlakoznék.
[00:42:11]Igen.
[00:42:11]Tehát ez egy hivatkozási alap, hogy vannak ilyen túlhajtások nyugaton, gender és egyebek kapcsán, vókizmus é a többi.
[00:42:19]Ezek valóban ürügyek csak.
[00:42:21]Tehát most erről lehetne vitatkozni, hogy miben, mennyiben túlhajtását satöbbi.
[00:42:24]Nyilván minden vita legitim lehet ennek kapcsán.
[00:42:27]Az nem lehet legitim, hogy ennek apropóján pont az ellenkezőjét csinálják.
[00:42:33]Márpedig erről van szó.
[00:42:33]És ez ad ügy.
[00:42:33]És hadd hivatkozzak itt egy könyvre, amelynek az a címe, hogy a keresztény nacionalizmus védelmében, Amerikában jelent meg, Egyesült Álmokban jelent meg egy pár éve.
[00:42:43]És ez a könyv gyakorlatilag egy alapkönyve a keresztény nacionalista amerikai mozgalmaknak.
[00:42:47]Egészen a legfelső szinten.
[00:42:49]Tehát Pete Hexet és amerikai védelmi miniszteré, az ő általa is látogatott gyülekezetnek a könyvkiadója adta ki ezt a könyvet.
[00:42:59]Ebben a könyvben szerepel egy olyan mondat is, hogy az államhatalomnak igenis joga van arra, hogy az eretneket halálbüntetéssel sújtsa.
[00:43:11]Szó szerint szerepel a könyvben ez.
[00:43:14]Annyit tesz hozzá megengedően, hogy erre nem mindig van szükség.
[00:43:18]Elég az börtönbüntetés is.
[00:43:18]De gondoljunk azért ebbe bele, én ezt nem győzöm elégszer hangsúlyozni, hogy ez a könyve létezik.
[00:43:25]Ez nem egy ilyen fringecs irodalom valahol pult alól vásárolható, hanem a keresztény nacionalista mozgalomnak az alapönyve.
[00:43:33]Számos hasonló, ez most szándékosan a legerősebb mondatot idéztem.
[00:43:37]Gyakorlatilag ez egy a középkori politikai teológiára, de arra középkori politikai teológiára hivatkozik vissza, hogy abban az időben is ez így volt, akkor volt ez jó.
[00:43:46]És jelenleg is ez a célkitűzése a mozgalomnak.
[00:43:49]Nem miért?
[00:43:52]Igen.
[00:43:52]Tehát itt azért láthatjuk azt, hogy nem pusztán arról van szó, hogy a gender probléma az mennyire probléma, hanem itt eretnekről beszél.
[00:43:58]Tehát az eretnek ügye az nem a a vallást elutasító, hanem a vallást szerintük rosszul értelmező.
[00:44:05]Tehát a vallást elutasítók az még egy külön kategó szer lenni itt.
[00:44:09]Én máris jelentkezem a megadom majd a könyvkiadó címét.
[00:44:12]Ez a könyv kifejti ennek a mozgalomnak ez ideológiáját, amelyet máshol is nagyon sok helyen le el lehet olvasni.
[00:44:17]ö amelynek a lényege, tehát az, hogy visszaállítani a vallásnak a politikai legitimációs funkcióját, következésképpen a vallás politikai kikényszeríthetőségének a politikai filozófiáját.
[00:44:30]Tehát erről ne feledkezzünk meg, amikor erről a mozgalamról beszélünk, amikor halljuk a genderhez és satöbbi, azok csak meteorológiai ballonok, amelyekkel tesztelik a közvéleményt, de valójában a célkitűzés az ez.
[00:44:42]Ezt nem lehet eléggé komolyan venni.
[00:44:44]Tehát amikor azt azt olvashatjuk egy ilyen alapkönyvben, hogy az eretneket márpedig meg lehet ölni, akkor azért kezdjünk el, hogy is mondjam, aggódni.
[00:44:57]Mert ennek az irányzatnak sok milliós tábora van.
[00:44:59]Nem vagyok benne biztos, hogy mindenki tisztában van evvel a logikus konklúzióval.
[00:45:02]Épp ezért kell arról beszélni, hogy ez a logikus konklúziója ennek a fajta ideológiának.
[00:45:08]És elképzelhető, hogy nem minden történelmi időszakban tud ez teret nyerni.
[00:45:13]megfigyelhető az, hogy általában nagy válságok azok, amelyek kedveznek ezen ideológiák erőre kapásának, amikor akár a logikus konklúziójáig is megérkeznek ezek az ideológiák.
[00:45:23]De ahhoz, hogy ne érkezzünk meg ide soha, ahhoz beszélni kell azokban a korszokban róla, amikor még engedik.
[00:45:30]De azért embereket nem csak úgy lehet megölni, hogy lelőjük vagy jósavban mártjuk, hanem ennél úgymond enyhébb rituális, virtuális, verbális kivégzések is vannak, exkommunikációk és az ilyen ideológiák sokkal gyakrabban manifesztálódnak, például vallási közösségben eként.
[00:45:54]Tehát ha valakinek azt mondják, hogy ha nem arra szavazol, akkor az antikrisztus szállás csinálója vagy, akkor vagy a pokolba fogsz kerülni, vagy elindulsz a pokolf.
[00:46:03]Hát akkor azért nyilván ez egy hitetlen emberre semennyire nem hat, mert nem is hiszabnyinek létezne.
[00:46:09]De a hívőket, akik ráadásul még azzal is meg vannak áldva, hogy lelki ismeretes emberek, azokat ez kicsinálja.
[00:46:17]De önmagában már azzal is foglalkozunk, hogy mi az, hogy nemzeti kereszténység.
[00:46:25]Ilyen nincs.
[00:46:25]Miért nincs?
[00:46:25]Azért, mert Krisztus, akiből a kereszténység kifejezését eredeztetjük, ugye Christian, mondjuk angolul, németül, de ugye görögből, görögből származik a Krisztus szóból, ami a héber másiák megfelelője, tehát nem a keresztóból, csak erre akartam utalni, ami a magyarban félrevezető.
[00:46:48]Tehát a keresztény az egy Krisztust hordozó, Krisztust követő ember, vagy legalábbis próbálja utánozni.
[00:46:56]Na most Krisztus üzenete az egy univerzális üzenet, az egy nemzetközi, annak nincsenek országhatárai.
[00:47:06]Tehát aki országhatárokat rendel a krisztusi üzenet mellé, az már abstart meghamisítja.
[00:47:13]Ez nem azt jelenti, hogy a patriotizmus vagy a nemzeti gondolat rossz gondolat megvan a helye és egy nagyszerű gondolat és kell, hogy egy nemzetben legyen nemzeti érzés, együvétarás.
[00:47:21]Ez mind rendben van.
[00:47:23]Nem ezt akarja lerombolni.
[00:47:26]hanem ezeknek az értékeknek megvan a hierarchiája, és a hierarchia csúcsán, legalábbis egy hívő számára az Isten kapcsolat áll, és abban keresztényként a Krisztus kapcsolat.
[00:47:34]Most ebben nincs helye a nemzetiségnek.
[00:47:36]Nekem ugyanúgy testvérem egy brazil, egy norvég, meg egy dél-afrikai, mint egy magyar.
[00:47:43]Itt tulajdonképpen arról a problémáról beszélünk, amikor a nacionalizmust szakralizálják, a vallást pedig tribalizálják, vagy a kereszténységet tribalizálják.
[00:47:55]Tehát amikor egy törzsi identitás Igen, de ezen túlmenőleg az egyben profonizálás is jelent, de amikor a kereszténységet egy törzsi ideológia vagy identitás hordozójává teszik meg, az valóban én is azt gondom, hogy blaszfémia.
[00:48:08]Krisztusban nincsen se zsidó, se görög.
[00:48:11]Az én országom nem e világból való.
[00:48:13]satöbbi.
[00:48:13]Idézhetnénk a Bibliából az egészen egyértelmű, sehogy máshogy nem értelmezhető kijelentéseket, amelyek teljesen idegenné tesznek minden olyan kísérletet, amely politikai ideológia vagy politikai hatalom, vagy politikai identitás vagy nemzeti identitás hordozójává akarná megtenni a a kereszténységet.
[00:48:33]Van egy ilyen is, hogy sem nem erővel, sem hatalommal, hanem az én lelkemmel.
[00:48:37]Hát, hogy fér ezzel össze a politikai hatalom, és hogy fér ezzel össze az a fajta politikai ideológia, amely a kereszténységet akarja bármilyen módon kényszeríteni?
[00:48:48]Nem feltétlenül egyébként valóban, ahogy mondtad, tűzzel, vassal.
[00:48:49]Vannak ennek finomabb és jóval általánosabb módszerei is.
[00:48:53]Olyanfajta társadalommanipuláció és a társadalomnak olyanfajta befolyásolása, amely tulajdonképpen állami eszközökkel érvényesít egy világnézetet.
[00:49:03]Ennek a hátulütőit szerintem pont az európai politika történeti fejlődés során tanulhattuk meg a leginkább, illetve a leginkább ennek a keretében forrak ki a jelenségnek a negatív konszekvenciái, és ebből alakult ki az a fajta szekuláris államberendezkedés, amely természetesen folyamatos küzdelemben formálódik és áll fenn, de az eddigiekhez képest még mindig egy sokkal toleránsabb berendezkedést tudott létrehozni.
[00:49:35]Senkit nem égetnek a mágján, azért, mert másképp gondolkodik pro vagy kontra Istenről, vagy egyáltalán nem akar Istenről gondolkodni.
[00:49:44]És ez a normális.
[00:49:48]Én azt gondolom, hogy gyenge lelki ismeretű emberek törekszenek arra, hogy erőszakkal próbáljanak másokat meggyőzni.
[00:49:53]A kereszténység nem legyőzni akar senkit, hanem meggyőzni szerintem.
[00:49:57]Legalábbis a bibliai alú kereszténység.
[00:50:00]Igen, szeretettes példamutatása ez a legnehezebb.
[00:50:03]Ki ennek híjá van, az nyúl a fegyverhez, hogy hátha úgy majd sikerül, hát sose fog.
[00:50:06]De egyébként a az egyházakban azért izzottak a szómágiák, a befenyítések meg a meg a a hatalom felé viszont a sunyítás, a lapítás, a partalan megalkvás, a amelynek eredményeképpen én sose értettem, hogy az egyházi vezetők akkor miért várják el, hogy a társadalomban bárki is az igazság letételményeseiként nézzen rájuk, hogyha ők komoly ösztársadalmi erkölcsi kérdésekben a hangjukat nem képesek hallani.
[00:50:39]Ha meg igen, attól kíméljen meg az Isten.
[00:50:41]Na de most térjünk át Pál aktuál politikai témára, mert meg akartam kérdezni tőled, amiről itt az elején is beszéltünk, hogy te szakemberként hogy látod ezeket a erőtlen próbálkozásokat annak idején, hát néhány héttel ezelőttről beszélünk, Orbán Viktor részéről az úgynevezett hamis zászlós műveletek kapcsán.
[00:51:05]Tehát hogy látod azt, hogy felrobbant a gázvezeték?
[00:51:07]Senki se hitte el, hogy ez tényleg felrobban, senki se hitte el, hogy ez ha felrobbant és valós vesz veszélyt jelent Ukrajna nézéről, hiszen Ukrajna egy megtámadott ország.
[00:51:18]Szóval totál abszurd ellenségképet találtak ki.
[00:51:20]Tehát a Soros az jobban funkcionált, mert zsidókat mindig divat utálni, és jól jó jó karvajó be berajzoltak neki, és teleplakátolták a mi pénzünkön az országot.
[00:51:31]De hát a Zelenszki, mondjuk az is zsidó, de azt nem vették elő, de azért Ukrajnába kijelölték a főellenséget.
[00:51:39]Nagyon nehezen hihetető ellenség volt, hogy agyon bombázott ország megtámad minket.
[00:51:43]Szóval itt valami józonság elvesztése is volt, és nagyon bénák voltak ezek a kis robbantgatások.
[00:51:52]egyfelől végülis a most a végső eredményt látva igen kimondhatjuk, hogy nem érték el a céljukat, azért mégis több mint két millió ember számára ez nem jelentett problémát.
[00:52:01]pedig azt kellett volna, hogy jelentsen pont azért, amit elmondtál, tehát hogy ez olyan látványosan aljas propaganda volt, és az embereknek a legalantosabb ösztöne appelláló propaganda volt, amit azonnal kellett volna, ha másért nem, ezért kellett volna mindenkinek elvetnie azt a politikai erőt, amely képes idáig lesüllyedni.
[00:52:22]A dezinformációnak szerintem mindenképpen volt hatása.
[00:52:27]Nyilván nehezen kimutattató vagy számszerűsíthető, hogy hányan szavaztak emiatt rájuk, de az a fajta propaganda, amely most ne csak a tévére gondoljunk, hanem ma a közösségi hálón folyamatosan bombázta az embereknek az idővonalait, a legbrutálisabb és ostobább orosz dezinformációs hírek, amelyeket a kormánypropaganda engedelmesen és gyakorlatilag csont nélkül átvett, és aztán ugye felnagyított.
[00:52:51]Ezeknek az eróziós hatását még szerintem nem tudtuk felmérni.
[00:52:57]hogy olyan embereknek, akinek más lehetősége arra nincsen, vagy nem tud róla, hogy van más lehetősége arra, hogy ellenőrizze ezeket a híreket, vagy ideje arra, hogy elmélyedjen ezekben, azokban adott esetben akár tudat alatt is, anélkül, hogy ő nagyon konkrétan reflektálna az adott hírre, de elindul ez a fajta erózió, amelynek az eredménye az, amiről hallhattunk a választások után is beszámolókat, hogy én magam személy szerint és egyébként közeli ismerőstől, hogy a munkahelyére másnap úgy ment be a kollégája zokogva egy hölgy, viszik a gyerekeit katonának, és kire fog ő támaszkodni?
[00:53:26]tudni ezután.
[00:53:28]Tehát ilyen konkrétan végiggondolta a választások után.
[00:53:30]Tehát ezek akkora bűnök szerintem amelyekkel el kell számolni.
[00:53:34]Ezek gazemberség nem nagyon tűnik úgy, hogy akarnak el kell számoltatni őket.
[00:53:37]Ez egy nagyon-nagyon gyilkos tevékenység volt.
[00:53:41]Ennek a következményeit még mai napig nem tudjuk felmérni.
[00:53:44]Látni amikor Magyar Péter feltörli velük a padlót szépen nekem legalábbis bocsánat.
[00:53:49]Igen.
[00:53:49]A következmények nem biztos, hogy ezáltal még megváltoznak önmagában.
[00:53:51]Én is örülök annak, hogy ezek olyan értelemen nem értek célt, hogy a választást nem tudták befolyásolni, de nem vagyok abban biztos, hogy nem fertőzték meg annyira a társadalomnak a gondolkodását, amennyire nem szabadott volna semmiképpen semmi, és hogy ennek nem lesznek még hátulütői vagy negatív következményei.
[00:54:11]A gázvezeték ugye az nem konkrétan nem robbant föl, oda a közelébe elvitték ezt a robbanószerkezetet.
[00:54:17]előre ugye jól megjósulhatóan erről egy páran beszéltünk és ezt megelőzően, hogy ez fog majd lenni és ez is lett.
[00:54:23]Tehát ebből ugye látszik az, hogy mennyire elkeseredett volt már ekkor a kormányzat, hogy gyakorlatilag egy előre megmondott még a helyszínét is megmondtuk, hogy hol lesz meg minden, mégis odatették.
[00:54:35]Titeket hallgattak.
[00:54:39]Oda kell tenni.
[00:54:40]Nem ötletet akartunk adni, hanem pont az ellenkezőjét, de azért a a többséget ez nem hatotta meg, sőt nagyon sokan ezt ezt ezt kinevették.
[00:54:50]történhetett volna ez egyébként rosszabbul is.
[00:54:52]Nem tudjuk azt, illetve egyelőre azt mondom, hogy nem nyilvánosan nem tudható, hogy mi volt a valódi szándék evvel az eszközzel, de ebből kiindulva azért el tudjuk azt képzelni, hogy milyen fajta tervek szövődnek egy ilyen helyzetben.
[00:55:07]Én csak attól tartok, és nem akarok itt a pesszimista előrejelző szerepében tetszelegni, de épp azért beszélek most is arról, ahogy egykor is azért beszéltünk erről, hogy megelőzzük a legrosszabbnak a bekövetkezését.
[00:55:23]Most is ugyanezért kell erről beszélni, hogy megelőzzük azt, hogy adott esetben egy kiérezettebb politikai vagy társadalmi vagy gazdasági helyzetben, és ez nem pusztán csak a magyar belső viszonyoktól függhet, hanem a külső körülményeknek a változásától is egy ilyen helyzetnek a beállása.
[00:55:38]Sajnos ezek a fajta műveletek felerősödhetnek, mert az emberek fogékonyabbak lesznek rá egy kétségbe esett állapotban.
[00:55:45]Ezért kell erről beszélni most is.
[00:55:48]Nem, még egyszer nem riógatás, hanem a megelőzés miatt, hogy ne felejtsük el, hogy ez a művelet nem ért véget, ez az éjszaka nem érhet véget.
[00:56:00]Ez a művelet sem érhet véget.
[00:56:00]Sajnos folyamatosan ébren kell lennünk, mert ez a hatalom továbbra is élés működik, és hasonló eszközöket alkalmaz.
[00:56:08]Tehát figyeljünk erre, vegyük ezt szerintem komolyan.
[00:56:13]Mindenképpen nem kell tőle félni, de éppen annak érdekében, hogy aztán ne ijedjünk meg, érdemes róla tudnunk és érdemes róla beszélnünk.
[00:56:22]Rengeteg kérdésem van, és mivel említetted a közelkeletet is, tényleg jó lenne, hogyha arra is tudnánk kanyarodni.
[00:56:27]Itt most mivel hátralévő 20 perc áll rendelkezésünkre, próbáljuk bemérni azt, hogy beleférjen az időkeretbe a közelkelet is.
[00:56:35]Az lenne a kérdésem hozzád, hogy szerinted hogy lehetne véget vetni az orosz háborúnak?
[00:56:43]Tudom, hogy ez egy bonyolult kérdés, de valamelyik megnyilatkozásodban emzettedett, hogy Oroszország csak az erő nyelvén ért.
[00:56:49]Na most ez nagyon jól hangzik, és biztos igaz is, de ezzel szemben gyakorta hangzik el az ellenérv, hogy Oroszországot azért nagyon nehéz legyőzni.
[00:57:00]Egyrészt nem egy demokratikus ország.
[00:57:02]A népe hozzászokott a nélkülözéshez, a szárazkenyéren való megélhetéshez is.
[00:57:07]Kettő.
[00:57:09]Az van, amit a főnök mond.
[00:57:09]Három.
[00:57:09]Ott áll mögötte a nyugattal szembeni vonatkozásában Kína és India is két nagy hatalom.
[00:57:18]Akkor miért gondoljuk azt, hogy Oroszország az erő nyelvén ért és így legyőzhető?
[00:57:24]Nem kell legyőzni Oroszországot, ez a kiindulás.
[00:57:25]Ne ebből induljunk ki.
[00:57:28]Oroszországot elrettenteni kell attól, hogy minket le akarjon győzni.
[00:57:29]Ez mást jelent.
[00:57:32]Ehhez nem kell megtámadni Oroszországot.
[00:57:34]Ehhez erővel kell rendelkezni és szándékegységgel.
[00:57:39]Ahogy az elején is mondtam, hogy Oroszország felismerje azt, hogy ez az erő, ez egységes, és adott esetben bevetésre is fog kerülni, hogyha indokoltá válik.
[00:57:48]Ennek a segítségével lásd a hideg háború Oroszországot egy atomhatalmat, sokkal nagyobb atomkészettel rendelkezett, mint most el lehetett rettenteni és akkor se győzte le a nyugat-oroszországot, mert senki nem szállta meg Oroszországot.
[00:58:06]Azem nem is akarja értem megjőlni.
[00:58:06]Ez egy egy rkép.
[00:58:08]Pontosan így van.
[00:58:08]Ez ezt az orosz rezsim használja fel a saját hatalmának a belső konszolidációja érdekében.
[00:58:14]Félelmet kelt, félelmet kelt elhiteti Oroszországgal, az orosz néppel, hogy a nyugat el akarja Oroszországot pusztítani, és csak én tudlak benneteket megmenteni.
[00:58:22]Ahhoz viszont ezt a fajta erőszakszervezetekre alapuló rendszert fenn kell tartanom.
[00:58:26]Ez egy évszázados ideológiája sajnos és zsákutcája az orosz politika fejlődésnek.
[00:58:34]És ennek a legnagyobb kárvalótjai az oroszok, maguk, az orosz nép, aki nyilvánvalóan nem ezt érdemelné.
[00:58:40]Tehát a ebből induljunk ki tehát, hogy nem legyő ezt vessük is el ezt a gondolatot, nem legyőzni kell Oroszországot, hanem elrettenteni attól, hogy ő akarjon bennünket legyőzni.
[00:58:49]Ennek érdekében én egyébként a nyilvánvalóan a egyrészt a a megfelelő hardvernek a felmutatását, a megfelelő szándéknak a felmutatását tartalom fontosnak, és emellett a folyamatos információs hadviselést, ami azt jelenti, hogy magunkat is, tehát a nyugati társadalmakat is meg kell győzni arról, hogy mi ennek a küzdelemnek a tétje, hogy ez a szándékegység folyamatosan fennmaradjon.
[00:59:15]Másrészt pedig lehetőség szerint az orosz népet is meg kell arról győzni, hogy nem a nyugat akarja őket legyőzni, hanem a saját vezetőjük.
[00:59:25]És akkor talán fordulhat ennek a konfliktusnak az iránya.
[00:59:30]Mielőtt rátnénk a közelkedre, egy utolsó kérdés még Magyarország vonatkozásában.
[00:59:37]Miért kellett volna szerinted okvetlenül lemondani a kormánynak államelmélet és etikai szempontból azonnal, amikor egy Szabó Bence a kamerák elé állva leleplezte, hogy az adófizetők pénzéből fenntartott rendvédelmi szervek a magyar ellenzékre dolgoznak.
[00:59:58]Kettő.
[01:00:01]Amikor kiderült, hogy Orbán Viktor a világ jelenleg élő legnagyobb tömeggyilkosának behódolt és azt mondta, hogy kapcsolatunk ma olyan szintre emelkedett, hogy mindenben állok a rendelkezésére.
[01:00:13]Miért kellett volna minden más választási kampány és egyéb körülményektől függetlenül azonnal lemondani?
[01:00:22]Persze tudtuk, hogy ez hipotetikus, de miért?
[01:00:27]Szerintem már ezt megelőzően is ezt meg kellett volna tenni.
[01:00:28]Akkor, amikor a Tiszapártnak a 200000-es adatbázisát feltörték és azt kitették mindenhova.
[01:00:35]A kormány sajtó nyilvánosságra hozta, interaktív térképeken bejelölték azt, hogy hol laknak az ellenzéki párttal szimpatizáló, vagy legalábbis az ő programjukat letöltő emberek, aki még még nem derül ki az, hogy szimpatizál-e az ellenzéki párttal.
[01:00:48]Egyszerűen csak letöltötte ezt a programot.
[01:00:50]volt olyan jelenleg is a parlamentb ülő fideszes képviselő, mondjuk ki a nevét Német Balázs, aki videó kíséretében ki is ment egy ilyen lakcímre, és elmondta, hogy itt lakik valaki, aki a Tiszával szimpatizál.
[01:01:02]Kicsit már ilyen gestapó.
[01:01:03]Igen, igen, így van.
[01:01:03]Ez attól függetlenül, hogy ki törte föl ezt az adatbázist.
[01:01:06]A terjesztői a a magyar kormánypropaganda volt, és nagyon összehangolt volt, mert azonnal elkészült az interaktív térkép.
[01:01:12]Tehát azért elég erőteljes összehangoltságot lehetett vélemezni a az adabbázis feltörése és az adatoknak a terjesztése között.
[01:01:20]Ez teljesen függetlenül melyik pártról van szó.
[01:01:24]Tehát itt most Tisza vagy akármilyen pártról is van szó.
[01:01:25]A lényeg az, hogy itt egy olyan aktus történt, amelynek a célja a választóknak a megfélemlítése volt.
[01:01:32]Tehát a demokratikus küzdelemekbe való erőszakos beavatkozás a megféremlítés útján, amire emlékeim szerint a rendszerváltás kor sem került már sor.
[01:01:47]Tehát ilyenhez az akkori kommunista állampárt sem folyamodott.
[01:01:48]Én szerintem ebbe egy kormánynak bele kellett volna akkor buknia egyértelműen.
[01:01:51]Szabó Bence ügyről szerintem akkor beszéljünk, amikor ennek az összes részlete teljes mértékben kiderül.
[01:02:02]Amennyiben úgy történt, ahogy az az egyik hipotézis szerint látszik, miszerint valóban állami háttere volt ennek az eseménynek, akkor egyértelmű, hogy miért kellett volna lemondani, hiszen gyakorlatilag állami háttérrel próbáltak egy ellenzéki pártot ellhetetleníteni.
[01:02:17]Ez teljesen egyértelmű, de mondom, várjuk meg a vizsgálatoknak az eredményét, hogy a a tények valóban mit mondanak, hiszen most már ilyen vizsgálatokra lehet számítani.
[01:02:28]Az orosz vonatkozásban pedig ugye Orbán Viktor és Putytin beszélgetésére utaltál, amikor Orbán Viktor magát kisegérnek nevezte, Putyint pedig oroszlánnak.
[01:02:36]Van utcai harcos kisegér is ezek szerint.
[01:02:39]Ebben az esetben én azt gondolom, hogy Tom és Jerry erről szól.
[01:02:43]Igaz, igaz.
[01:02:43]Azt én már nem néztem, de igenvalóban.
[01:02:46]Szóval akkor pedig azért kellett volna lemondania, mert az a beszélgetés arról szólt, hogy a magyar kormányfő elárulta azt a szövetségesi rendszert, amelyhez népszavazás útján Magyarország csatlakozott.
[01:02:56]Őket nevezte ellenségnek, és ennek a szövetségési rendszernek a jelenleg hibrid háborúval szembenálló ellenségét pedig barátjának.
[01:03:08]Erre nem kért felhatalmazást a saját választóitól.
[01:03:12]és és így változtatta meg gyakorlatilag de factó a néparatot.
[01:03:15]Tehát ekkor pedig ezért kellett volna lemondania.
[01:03:21]Csináljuk úgy, hogy maradjon idő egy eszkatológiai kérdésre a legvégén, de most térjünk át a közelkeletre.
[01:03:26]Na most közel kellett, amióta az eszünket tudjuk, permanens háború szintere, ezeknek is általában a fókuszában Izrael áll, gyakorta egymásnak esnek arab vagy muszlim államok, mint az irak-iráni háború esetében is, de azért Szíriában is óriási bel polgárháború folyt.
[01:03:53]számunkra európaiak számára teljesen átláthatatlan erőviszonyok mentén.
[01:03:58]Cumaszumárum azért mégis a legnagyobb puskaporos hordó Izrael és a vele szemben álló iszlám világ.
[01:04:06]Nagyon sok hatalmas kvalitású államférfi tett már kísérletet ennek a dolognak a akárcsak konszolidálására.
[01:04:14]Soha nem sikerült igazából.
[01:04:14]Sőt eszkalálódik lépésről lépésre.
[01:04:16]a legutóbbi a Kibuc elleni támadásból kiinduló, majd az izraeli válaszcsapásban kicsúsodó óriási konfliktus.
[01:04:26]Hogy lehet ezt az egészet kezelni?
[01:04:29]És akkor még utolsó kis alkérdés, hogy hogyan tudjuk ebben elhelyezni a közelmúlt irá konfliktusát, amelyben úgy tűnt, hogy majdnem már sikerült leváltani ezt az áteokráciát, de mégsem.
[01:04:43]Úgyhogy átadom a szót.
[01:04:47]Jó, hadd kezdjem a végéről.
[01:04:47]Jó, szerintem nem tűnt úgy egy pillanatig sem.
[01:04:50]Sajnos akkor én vagyok nem hozzá.
[01:04:52]Igen.
[01:04:52]Ja, bocs.
[01:04:52]Nem, nem, mert én én reménykedtem.
[01:04:55]Igen, reménykedni a lehet egy kívülálló számára abszolút akceptálandó hozzáállás.
[01:05:01]Az én figyelgetem is.
[01:05:02]Egy szupertitkos szolgáltal rendelkező szuperhatalom részéről a reménykedés az kevés.
[01:05:06]Tehát itt ennél egy jóval kidolgozottabb és nagyon strukturált módszerrel felmért helyzetelemzés után szabadna egy ilyen fajta akcióba belecsapni, nem pedig úgy, mint a lecsóba, ahogy ez történt.
[01:05:21]Részben különben az amerikai titkosszolgálatoknak az ellentétes előjelű figyelmeztetése dacára pillanatnyilag ott tartunk, hogy ez is egy olyan kéthetes háború, mint amit Oroszország Ukrajnával szemben indított.
[01:05:36]Amit Trump természetesen már sokszor megnyert, és nagyon sokszor megnyitotta a hormoziszorost is.
[01:05:42]Az, hogy nem közlekedhetnek rajta a hajók, az a hadügyminiszter szerint nem azt jelenti, hogy nincs megnyitva a hormózis szoros.
[01:05:50]Tehát pillanatilag azt láthatjuk, és ezt nem én mondom egyedül, hanem hírszerzési és védelmi elemzők, amerikai hírszerzési és védelmi elemzők is.
[01:06:02]Tulajdonképpen a hasonlóképpen mérte fel rosszul a helyzetet az Egyesült Államoknak a politikai vezetése, mint ahogyan Oroszország politikai vezetése az ukrán helyzetet felmérte.
[01:06:12]Én elég régen, már jó pár évvel ezelőtt kezdtem el írogatni az iráni rezsimváltásra irányuló amerikai izraeli törekvésekről, és arról, hogy milyen feltételeknek kellene ahhoz együtt állni, hogy egy ilyen kísérletbe egyáltalán belekezdjen egy egy állam.
[01:06:29]Ezek elég jó és exakt paraméterek alapján különben, hogy úgy mondjam, szinte algoritmizálható feltételek, de semmiképpen nem hagyható kívüle feltételeknek a vizsgálata során a vallási aspektus, amely bizony sajnos Iránban igen negatív értelemben áll fenn.
[01:06:48]És a háborúnak az eredménye az lett, hogy ez a helyzet még rengeteget romlott is.
[01:06:52]Egy olyan jelenségnek lehetünk tanúja, amelynek az eredményeképpen az iráni forradalmi gárda, amely egyébként abból a célból jött létre eredetileg, hogy a dzsihádot érvényesítse nem csak Iránban, hanem az egész világon.
[01:07:08]Tehát a az Allah és a vallási törvény szuverenitását érvényesítse szerte a világban.
[01:07:13]Tehát gyakorlatilag egy szent hadseregként jött létre.
[01:07:18]Ennek a formációnak a vezetése az elmúlt időszakban az amerikai izraeli csapásoknak köszönhetőnek lecserélődött, merthogy ugye likvidálták ezeket a vezetőket, és nagyon örventek annak, hogy ezeket az embereket sikerült kivégezni.
[01:07:31]Csak, hogy nem tudtak arról, hogy az iráni vezetés a háború előtt elrendelte azt, hogy minden vezető nevezzen ki negyed ízlen utódokat maga után.
[01:07:44]Ez a legfelsőbb vezetéstől a legalacsonyabb vezetésig is így van.
[01:07:47]A legfelsőbb vezetést az Aatollap nevezte ki már azoknak a pótlását.
[01:07:51]Az alsóbb vezetéseknek pedig az aktuális vezető gondoskodott az utódlásáról.
[01:07:55]Erre egyrészt nem gondoltak, másrészt pedig arra nem gondoltak, hogy az idősebb vezetőknek a likvidálásával fiatalabb harmadik- negyedik generációs iránni forradalmi gárdisták kerülnek a hatalomba, akik 2009 után szocializálódtak, illetve képződtek.
[01:08:14]2009 egy nagyon fontos határkő volt ebben a tekintetben, mert akkor voltak nagyon komoly zavargások Iránban, amelynek az eredményeképpen még szorosabbra fogták az ideológiai nevelést az iráni forradalmi gárdában.
[01:08:27]Az iránni forradalmi gárda képzésének az 50%-a az vallási ideológiai képzés volt.
[01:08:33]És az előrejutásnak a legmeghatározóbb eleme az az ideológiai hűség.
[01:08:35]Most ennek az ideológiának a az alapja kifejezetten egy apokaliptikus ideológia.
[01:08:40]amely abból indul ki, hogy a 12.
[01:08:44]imám, Magdi, aki 874-ben eltűnt, ez egy ugye síta tanítás, az vissza fog hamarosan jönni, és az ő visszajövetelét készíti elő Irán a saját teokráciájának az érvényre juttatásával, és az iráni fordomi gárdán történő nemzetközi kiszélesítésével.
[01:09:07]Tehát ez egy apokaliptikus eszkatológia, egy olyanfjta stratégia, amely tulajdonképpen sietteti a világégést, de legkevésbé sem tart attól.
[01:09:22]Bármennyire is furcsa ez egy nyugati politikai elemző számára, nagyon sokan eszerint gondolkodnak és cselekszenek ebben az országban.
[01:09:30]Én egy pár évvel ezelőtti tanulmányt olvastam még erről a jelenségről, hogy hát nem zárható ki az, hogy majd ez a fiatalabb generáció kerül egyszer hatalomba a forradalmi gárdában, és akkor jaj a világnak, mert velük ésszerű racionális tárgyalást folytatni nem igen lehetséges.
[01:09:48]Na most pont az amerikai izraeli háború eredményének köszönhetően ez a generáció került hatal.
[01:09:55]És ez már több egyszer éltjük át, mert ugye az arab tavasz is úgy így volt, hogy jaj most jó lesz.
[01:09:58]Aztán kiderült, hogy sokkal sötétebb figurák kerültek elő, mint az egyébként már alig fokozhatatlan sötét Sádám Hussein vagy a Mubarak meg a többi gengszer.
[01:10:08]Tehát a káoszt, a destabilizációt és a vallási radikálisoknak a pozícióba emelését sikerült evvel a háborúval elérni.
[01:10:14]Ö ennek a világgazdasági következménye még súlyosabbak, mint a most pillanatilag látszanak, mert annak a világrendnek a a tőkesúlyát, az Egyesült Államokat, illetve az ő presztízsét és a a tekintéjét ássák alá, kérdőjelezik meg, amelyre gyakorlatilag a világ gazdaságának a működése alapul vagy épül.
[01:10:38]Ezeknek a hatásmechanizmusoknak az ismertetésében most nyilván nincsen időnk, hogy belemenjünk, de rendszerszinten közelítve ez a problémához és az ezzel a témával foglalkozó ellenzők nagyon kétsébé vannak esve, és azt mondják, hogy ha ebben a pillanatban vége lenne a háborúnak, akkor is évekig innánk a levét, és nem tudjuk, hogy az a lé az milyen lenne, tehát hogy nem hallnánk-e esetleg bele.
[01:10:56]Most ebben a helyzetben képzeljük el Oroszország, Ukrajna és a Baltikumnak a viszonyát, illetve Kína és Taiwannak a viszonyát.
[01:11:04]Adí föl egy könyvre a figyelmet, ami most márciusban jelent meg a Jélnek egy történész professzora részéről.
[01:11:13]Od Westednek hívják az illetőt.
[01:11:13]A kinek a címe az, hogy a közelgő vihar.
[01:11:16]Másfél hónapja megjelent könyvről van szó.
[01:11:19]A könyv azt elemzi egy alkalmazott történettudományi módszer segítségével, hogy a jelenlegi időszak kezd hasonlítani az első világháborút közvetlenül megelőző történelmi időszakra, amikor egy addig vezető hatalomnak a relatív súlya és presztízsa csökken.
[01:11:36]Ugye Nagy-Britannia, megjelenik a semmiből egy új hatalom.
[01:11:39]Ez ugye akkor Németország volt, most Kína, de tulajdonképpen mindegyik egymással szembenálló hatalom bizalmatlan egymással.
[01:11:50]annak a rendnek az érvényessége, bizalomra alapuló érvényessége, amely eddig a világot kormányozta és relatíve békében tartotta.
[01:11:58]Ez alapvetően kérdőjeleződik meg immár nem csak a rendet támadók, hanem a rendet alkotók részéről is.
[01:12:05]Most ennek a könyvnek az ismertetésében nem tudok nyilván belemenni, de hadd hívjam fel erre a figyelmetre.
[01:12:10]Tehát rendszerszinten vannak nagyon-nagyon komoly alapvető problémák, amely amelyek egyre kísértetélyesebben idéznek meg.
[01:12:16]egy nagyon-nagyon vészes történelmi helyzetet.
[01:12:20]Tehát ezért is kell többek között erről beszélni.
[01:12:22]Megint csak nem a riogatás miatt, hanem azért, hogy legyünk tudatában ennek a veszélynek és a magunk módján így meg úgy próbáljunk ez ellen tenni valamit, mert tulajdonképpen az egésznek az alapjánál az alkalmatlan politikai vezetők, illetve a népek egymás közötti bizalmatlansága áll.
[01:12:42]Egy ilyen helyzetben annak a rendszernek a lerombolódás vagy relatív eróziója, amely ezeket a konfliktusokat kezelni tudta, egészen vészes eszkalációt tud elindítani.
[01:12:53]Iránnak az esete egy ilyen probléma, gyakorlatilag egy triggerként tud működni a szándéktól függőtlenül, de valószínűleg akik ezt a háborút elkezdték, ilyenfajta stratégiai távlatokban nem gondolkodtak.
[01:13:10]Próbáljunk meg egy ilyen tömör pár perces választ adni.
[01:13:12]Próbáljuk összefoglalni, hogy még maradjon egy-két kérdésre lehetőség a végén.
[01:13:15]Ö, tehát a kollapszológia tanítása szerint, ami ugye az összeomlástan, tulajdonképpen egy olyan civilizációs katasztrófa előtt állunk, amelel kapcsolatban az ezt való tudósok, és itt hangsúlyozom, hogy itt nem a mi teológiai nézetrendszerünkből érkező, tehát ezek reál tudósok, reál tudományok ismerői.
[01:13:46]Tulajdonképpen csak abban van vita, hogy ez az összeomlás 10 éven belül, 20 vagy 30 éven belül fog bekövetkezni, de hogy bekövetkezik, azt kétségtelenül vallják.
[01:13:57]Na most ö ennek az összeomlásnak a természetrajzával kapcsolatban azt mondják, hogy itt a világunkra most leselkedő veszélyforrás sokféle ökológiai katasztrófa, migrációs válság, háborúk, ezen belül vallási természetű háborúk.
[01:14:20]Hozzáteszem, az AI által kiváltott különböző most még beláthatatlan, de mindennél intenzívebb társadalom átalakító jelenségek.
[01:14:29]Ezen jelenségek közül melyik lesz az, ami a szikrát berobbantja, és hogyan?
[01:14:39]Úgy kérdezem ezt, hogy hozzáteszik a tudósok, a jövőkutatók, hogy bármelyik is robbantja be a szikrát, onnantól kezdve ilyen egymást kumuláló folyamatok lépnek működésbe.
[01:14:54]Lehet az egy kontinentális vagy egy globális blackout, vagy akár csak néhány országra kiterjedő áramkimaradás, de tartós.
[01:15:03]És pillanatok alatt visszazuhank egy ilyen medexi világba.
[01:15:08]Szóval, hogy te mit vizionálsz végül is, ha nem is két percben, főleg most, hogy elbeszéltem belőle a másik kettőt.
[01:15:22]a a az összolást az alapvetően ugye a a az emberi civilizáció rendszerszintű fenntarthatatlanságáról beszél és azt mondja, hogy az a fajta működési modell, ami egy nagyon olcsó energiahordozóra alapul, de most nyilván ez nagyon végletesen leegyszerűsített beszámoló erről, az az kifurulladóban van, és ennek az eredménye a rendszernek az összeomlása lesz elkerülhetetlenül.
[01:15:48]Ö és amikor egy rendszer összeomlik, akkor maga alá temeti a a rendszerben ö lévő szereplőket.
[01:15:53]A másik probléma, ami ehhez kapcsolódik, az a nemzetközi rendnek a válsága.
[01:15:57]Az egy külön kategória, de egyébként szinergiát tud alkotni sajnos emberi civilizáció működésének az összeomlásával.
[01:16:05]Ez annak a nemzetközi rendnek az összeomlására vonatkozik, amely a világháború után az Egyesült Állámok vezetésével felépült.
[01:16:13]Ez is rendszerszintű kihívás alatt áll egyébként.
[01:16:15]Tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy sok a háború, mert sok háború többször volt már a világtörtelemben, hanem egy rendszernek az alapjai, normái és intézmény rendszere van komoly paradigmatikus kihívás alatt.
[01:16:26]nem csak kívülről, hanem a rendszert alkotó szereplők, illetve azt létrehozó szereplő részéről is.
[01:16:31]És ebben a helyzetben tulajdonképpen a kérdés az, hogy ez a két rendszerszintű ö válság miképpen alkot szinergiát, melyik fog a másik detonátoraként működni?
[01:16:44]Ezt nagyon nehéz megjósolni, mert a az ökológiai katasztrófának számos olyan aspektusa van, amely nagyon nehezen előremodellezhető.
[01:16:55]Folyamatosan fejlődnek azok az előrejelzések, amelyek mondjuk például a a golf áramlásnak a a leállását jelzik előre, ami még mit tudom én, ezelőtt 20 évvel szfiillő dolog volt, most meg már belátható időn belül megtörténhető jelenségként van tárgyalva.
[01:17:14]Ugyanakkor nagyon elképzelhető, hogy mielőtt ezek a katasztrófák bekövetkeznek, a nemzetközi rend össze fog omlani, és annak a következményei jóval direktebbek, mivel a világunk minden eddiginél jobban össze van egymással kapcsolva és interdependenciában van, ezért sokkal hatalmasabb globális kataklizma lehet belőle.
[01:17:38]Most hadd idézek egy másik szerzőt, az Apple BAT, aki egy-két hete egy interjújában beszélt arról, hogy egy globális tűzvésztől átvitt értelemmel tart, amely ezt a jelenlegi rendszert el fogja mosni ahhoz, hogy létrejöjjön egy új, ami nem tudjuk, hogy mi lesz.
[01:18:00]Ez nem biztató perspektíva, mert egy erdőtűz után majd kinőnek a növények, csak ahhoz az erdőnek el kell pusztulnia.
[01:18:07]Egyre több az ilyen fajta előrejelzés mainstream elemzők részéről, tehát itt nem ilyen zugóyában született elemzésekről van szó, ami abból a felismerésből adódik, hogy valóban rendszerszintű öválságban vagyunk.
[01:18:21]Hogy mi fogja mér robbantani ezt?
[01:18:23]Én én jobban tartok most pillanatilag attól, hogy a nemzetközi rendnek a jelenlegi válsága fog egy hatalmas eszkalációt elindítani, tehát háborús konfliktusos eszkalációt, merthogy tényleg alapjaiban recsegr, ropog ez a rendszer, és azon államoknak az élén, akik ezt befolyásolni tudnák, nagy részben erre nem alkalmas emberek állnak.
[01:18:46]Tehát nem olyan emberek, akik nem képesek ilyenfajta stratégiai mélységben gondolkodni.
[01:18:54]Ezzel kapcsolatban is egyre több elemzés születik komoly think tankek részéről, akik erre a személyes aspektusra is rámutatnak.
[01:19:00]hogy ez a személyes aspektus ez első világháborúban is hozzájárult ahhoz, hogy a bizalmatlanság légköre ragadotta magával a politikai vezetőket, akik féltek a másiktól, túl reagáltak dolgokat, a saját képességeiket túlértékelték és így léptek bele egy nem szándékolt globális konfliktusba.
[01:19:20]Tehát én nagyon tartok a katonai politikai konfliktusoknak az eszkalációjától itt a környékünkben is, meg ugye az előbb említett térségekben is.
[01:19:31]Ebben az iráni háború szerintem nagyon komoly.
[01:19:36]Közvetlen vagy közvetett szerepet képes játszani, de az megjósolhatatlan, hogy például a klímaváltozás által közvet vagy a közvetlenül indukált természeti katasztrófa mikor fog be például bekövetkezni.
[01:19:49]Ezek azok a olyan úgynevezett megakatasztrófák, amelyeknek óriási a súlya, de úgymond kicsi a valószínűsége.
[01:19:57]Viszont a emberi történelem során mindig a nagy történelmi fordulópontokat ilyen katasztrófák indították el.
[01:20:03]Na most ehhez pillanattilag sajnos a politikai és nemzetközi rendszer nem túl kedvező, mert nyilvánvaló egy olyan helyzet, amikor stabil nemzetközi renddel számolhatunk, egy megakatasztrófanak a következményei hatékonyabban menedzselhetőek.
[01:20:19]Egy eleve szétesett nemzetközi rendszerben egy ilyen katasztrófának a következményei is jóval súlyosabbá tudnak válni.
[01:20:26]Hát úgy tűnik, hogy a Nerus jövőkép bekövetkeztének módja mindig attól függ, hogy milyen szakértőt hívok ide meg, mert amikor Stump Víró Balázs volt a vendégem, akkor ő ugye a az energiatartalok kimerülése és az ebből származtatott bajok mentén vezette le leginkább.
[01:20:47]Az egyik jobb, mint a másik.
[01:20:50]Egyben biztosak lehetünk, hogy vége hamarosan.
[01:20:51]És hát most az előadásunknak is, illetve bocsánat, a hogyha lenne idő arra, hogy ez a folyamat végigfusson, akkor az is véget vetne mindennek, csak nem vagyok benne biztos, hogy lesz rá idő, merthogy más konfliktusok be fognak előzni.
[01:21:05]Hála Istennek, hogy mi mi legalábbis hívők vagyunk, és abban reménykedünk, hogy valahogy az Isten a végén megment bennünket.
[01:21:14]És szerintem ezért is érdemes bízni, nem csak érdekből, hanem egyszerűen az embernek ez egy olyan mély belső szükséglete, hogy igazán bízni tudjon.
[01:21:23]Persze nyilván annak is vannak ellenérvei, de a hit az úgyse az érvelés szintjén dől el, hanem valahol mélyen létszükségünk.
[01:21:29]És szerintem egy ilyen összeomló világban meg aztán különösen az.
[01:21:34]Viszont most szeretném, hogyha két rövid kérdést, már meg is van a két kéz, úgyhogy több kéz ne jelentkezzen.
[01:21:40]És a kedves kollégáimat kérem, hogy hozzák le a mikrofont, és akkor mindjárt hallható lesz a két kérdés.
[01:21:47]Hát igen.
[01:21:47]Szóval nagyon nem rózsás a helyzet, és nagyon sok irányból leselkedik ránk a veszedelem.
[01:21:58]Egészen különleges korban élünk, amikor nagyon értékes lett az emberélet, és ennek pont az ellentéte is igaz.
[01:22:03]Úgyhogy tényleg bízzunk Istenben.
[01:22:08]Ott a mikrofon és jöhet a Donald Trump kongresszusi felhatalmazás nélkül indított.
[01:22:21]Há azt hittem, hogy bemutatkoztál.
[01:22:22]Igen, igen, igen, igen, igen.
[01:22:24]Én vagyok korunk önjelölt Dagober bácsijja, így is bemutatkozthattam volna.
[01:22:29]Ugye kongresszusi felhatalmazás nélkül indította el a háborút, ami azt jelenti a War Powers Resolution rendelet értelmében, hogy 60 napos műveleti ideje van, illetve ha a továbbiakban sem kap felhatalmazást, akkor további 30 napot kap arra, hogy kivonja az egységeit.
[01:22:48]Most feltételezzük azt, hogy letellik a 60 nap.
[01:22:50]Szerintem ez hamarosan letellik.
[01:22:52]Most azt nem tudom, hogy a tűzszünetek beleszámítanak-e vagy sem, majd megválaszoljátok.
[01:22:59]És tegyük fel, hogy a kongresszus nem ad felhatalmazást.
[01:23:01]Letellelik a 30 nap.
[01:23:01]És utána mi történik?
[01:23:08]Sajnos nem tőlem függ.
[01:23:11]Én azt gondolom, hogy semmi.
[01:23:11]Donald Trump egyértelműen megmondta, hogy ő őt nem érdekli az sem, hogy ez a háború milyen módon befolyásolja az amerikaiaknak a pénzügyi meg egyéb jólét.
[01:23:22]Ő azt mondja, hogy meg akarja fosztani Iránt a a nukleáris fegyver gyártóképességétől, ami egy jól hangzó dolog.
[01:23:30]De lehet, hogy pont az ellenkezőjét éri el vele, mert Irán rá jött arra, hogy csak akkor tudja megvédeni magát, hogyha rendelkezik nukleáris képességgel.
[01:23:40]És hát ugye beszéltünk az aspektusairól ennek a háborúnak.
[01:23:43]Én azt gondolom, meg fogja találni a módját annak, hogy ezt a háborút valamilyen módon folytassa.
[01:23:49]Szerintem elég találékony volt eddig is Donald Trump.
[01:23:52]És meglesznek azok az apropók, vagy azok az ürügyek, amelyeknek a felhasználásában, hogyha szükségét látja, akkor mondjuk arra hivatkozva, hogy biztosítania kell a a szabadhajózásnak a jogát és a többi, ezt folytatni tudja.
[01:24:07]Én nem gondolom azt, hogy eddig is nagyon befolyásolták volna ezek a passzusok, amelyek ugye arra lennének hivatva, hogy korlátozzák az elnöknek a hatalmát.
[01:24:20]Biztos, hogy az őszi választásokon sok múlik, tehát amikor ugye átalakulhat a kongresszusi többség, illetve pontosabban változhat, tehát demokraták kezébe kerülhet, feltételes módban mondom, hogyha az ő kezükbe kerülhet, akkor többfajta politikai kezdeményezést indíthatnak annak érdekében, hogy az elnök ne hagyja figyelmen ki a kongresszusnak a a beleszólási lehetőségét élve kötelességét ezekbe a kérdésekbe.
[01:24:45]De eddig azért azt láthattuk, hogy a kongresszus nem volt hatékony abban, hogy korlátozza az elnöknek a tevékenységét kül vagy bel politika tekintetében egyaránt.
[01:24:53]Úgyhogy szerintem az iráni háború egy következő próbája lesz annak, hogy mennyire korlátozható a hatályos törvények által az amerikai elnöknek a tevékenysége.
[01:25:06]Szummárom azt mondanám, hogy szerintem lehet olyan apropó vagy űrűgy, amelynek a felhasználásával ez a korlátozás ez megkerülhető.
[01:25:17]Második kérdés valahol itt volt.
[01:25:17]Igen.
[01:25:25]Orbán Viktor alatt.
[01:25:29]Igen, mer jeles társaság jött össze nálunk.
[01:25:32]Érdemes ZC per kávét rendezni.
[01:25:35]Azt lehetett olvasni, hallani, hogy itt a nyugati szövetségi rendszerben Magyarországgal szemben a mi bizalom megrendült.
[01:25:41]Nyilván teljes sokal.
[01:25:41]Ez a bizalom hogyan építhető vissza?
[01:25:43]Aztán a kormányváltás elegendő, vagy vagy másfelől ugyanaz a kérdés, hogy most a hisz a kormánynak van-e teendője nemzetbiztonsági területen?
[01:25:57]Nyilvánvaló.
[01:25:57]Ennek van többfajta dimenziója.
[01:26:00]A a első egy külpolitikai stratégia, amely a nyugati szövetségési rendszerhez való visszatérést nyíltan hirdeti, illetve gyakorolja is.
[01:26:08]Ez már meg is történt.
[01:26:12]A lényeg a részletekben lesz elásva, hogy hogy milyen lépések fogják ezt követni.
[01:26:20]És ennek vannak nagyon komoly személyi velejárói is.
[01:26:23]Tehát egész biztosak, hogy egy új nyugati orientáltságú külpolitikát régi személyekkel, akik az előző kormánynak a orosz párti külpolitikájával lejáratták magukat, illetve annak a szolgálatával lejáratták magukat, nem lehet hitelesen képviselni.
[01:26:46]Ennek a bizalmi kérdésnek a legmélyén van pont a nemzetbiztonsági terület, merthogy az tényleg egy olyan organikus dolog, amelyet nem lehet így csettintéssel kibekapcsolni.
[01:26:58]Itt ugye hosszú éveken átfolyó műveletekről van szó, és ennek velejáróként felépített bizalmi kapcsolatokról van szó.
[01:27:07]Itt pusztán eljátszani azt, hogy na mi most már mások vagyunk, nyilvánvalóan nem lehet.
[01:27:13]Tehát itt konkrétan emberi életek forognak veszélyben.
[01:27:15]Egy partnerszolgáltat, egy nyugati partnerszolgálat bemondása nem fogja elhinni azt, hogy történt egy fordulat.
[01:27:24]Már csak azért sem, mert adott esetben nem bízik azokban, akik eddig kiszolgálták az ellenkező irányú politikát, külpolitikát vagy nemzetbiztonsági stratégiát.
[01:27:33]Tehát egész biztos az, hogy ehhez hasonlóan egyébként a korrupcióellenes intézkedésekhez a stratégiai, intézményes és személyi változtatásokra van szükség, és egy nagyon koherens és konzekvens gyakorlatra és türelemre, mert pont a legutóbbi szempontból, tehát nemzetbiztonsági területen ne várjuk azt, hogy még hogyha minden változás meg is történik, hogy egyik napról a másikra hirtelen nagy lesz a szerelem és a bizalom irántunk.
[01:28:03]Itt a pudding próbája az evés alapon fog minden következni.
[01:28:09]Látni fogják azt, hogy ez mennyire működik a valóságban, és adott esetben akár tesztelni is fogják ennek a működését.
[01:28:16]De én azt gondolom, hogy ezt lehet látni, legalábbis ellenek, hogy az irány mindenképpen a nyugati-szövetségesi rendszerhez való, nem kritikátlan, de visszatérést jelzi.
[01:28:30]Hát nagyon szépen köszönöm, hogy eljöttetek.
[01:28:31]Ez volt az AC/KV Buda Péterrel.
[01:28:33]Kérünk egy nagy tapsot szakértő barátunknak.
[01:28:42]Bármely témából, amit itt elkezdtünk, sokféle menüpont irányába ágazhatott volna le órák történő beszélgetés.
[01:28:47]Ennyi fért bele.
[01:28:49]Ha szerettétek az aszperkávét, akkor gyertek el legközelebb is.
[01:28:54]Most rendhagyó módon nem két hét múlva lesz, hanem június 19-én lesz a következő, mégpedig Han Endre lesz a vendégem 18 órakor, úgyhogy érdemes meghallgatni, mert Han Bandi volt az, akit tényleg leoltottak, cikiztek, degradáltak és ő pontosan eltalálta a választási eredmény.
[01:29:14]Mit ad Isten, és mit ad Hanbandi szakértelme.
[01:29:19]Úgyhogy, úgyhogy június 19-én 18 órától Zasper kávé újra Hanendrével.
[01:29:23]Péter neked pedig köszönjük és nektek is, hogy itt voltatok.