A lázadás luxusa – A ’60-as évek legerősebb filmjei | Régen minden jobb volt

[00:00:00]A a CGI előtti időszakban, amikor 1965-ben három három működőképes tigrisank volt a világon, akkor az a hogyan rendezzük tankcsatát?

[00:00:07]A tankos filmeknek a honfoglalása kerekedett volna ki belőle, amikor [nevetés] amikor tank nélkül rendezzük ütközetet.

[00:00:17]A film végére nincs helyreállítva a rend, ami tökéletesen szembegy a korábbi klasszikus hollywoodi dramaturgiával.

[00:00:21]És az, hogy ugye az otthon az nem csak csatatér, hanem konkrétan egy csapdahelyzet, ami ugye elvileg a biztonságnak lenne a tere.

[00:00:30]Az, hogy nem kiben bízhatsz meg és kiben nem egy ilyen paranoia thriller.

[00:00:37]Hát vannak olyan színészek, akikhez egyszerűen hozzánűnek bizonyos tárgyak.

[00:00:41]Tehát nem tudjuk Steve McQueint autó nélkül elképzelni.

[00:00:42]A Frank Sinatrához egy pakli kártya nőtt hozzá.

[00:00:44]Szerintem amikor ő megtanult beszélni, akkor az első mondata az volt, hogy húzz egy lapot.

[00:00:56]Szervusztok, jó estét.

[00:00:56]Ez a régen minden jobb volt.

[00:00:58]Hátrafele nyilazó történelmi műsornak, rádiós, tiros rádiós produkciónak az Inga élő estje, a szezonzáró ebben a tekintetben.

[00:01:06]Magam Csunderli Péter vagyok, szakmám szerint történész.

[00:01:10]Itt ülök legmegbízhatóbb embereimmel, Laska Pál forgatókönyvíróval.

[00:01:14]Jó estét kívánok, [taps] valamint Balázs Istvánnal, műsorunk ideológusával.

[00:01:23]Szervusztok!

[00:01:23][taps] Ma este 60-as évekkel fogjuk zárni ezt az áttekintést, amelyben hát dialektikusan, egyszer vissza, egyszer előre ugorva lényegében áttekintettük az elmúlt bő fél évszázadnak a hollywoodi filmes filmtermését.

[00:01:40]És most a 60-as éveket vesszük előre, amely hát lényegében azt mondhatjuk, hogy minden tekintetben markáns, olyan értelemben, hogy a mai értelemben vett ideológiai filmgyártás, amikor ideológus, markánsan politizáló filmek készülnek, ez a 60-as éveknek a terméke.

[00:01:59]És másfelől pedig nagyon fontos az, hogy a 60-as évek jelentik azt az időszakot, amikor az amerikai álom az kimerül, kiürül, mondhatni elvesztik a hitet benne.

[00:02:11]Ebben nagyon nagy szerepe van részben a kenedygyilkosságnak ugye 1963-ban.

[00:02:18]Másfolől pedig azt láthatjuk, hogy már a Kenedy gyilkosság előtt egyébként részben megjelennek a paranolyamozik, másfelől pedig már a 60-as évek elején megjelennek, és gyakorlatilag az évtizedet végigkísérik azok a filmek, amelyben valaki kerget egy álmot, leginkább egy nagyvárosba akar eljutni, hogy ott megvalósítsa magát, és aztán hát álmainak töröttükre lesz.

[00:02:40]Kiég, megsemmisül, elpusztul.

[00:02:46]Azt mondhatjuk, mondjuk Hessler ezredes is ezt kergeti a halál 50 órájában, hiszen ő is egy nagyvárosba, Antverpenbe akar eljutni, csak hát tankokkal, tigris tankokkal.

[00:02:56]Igazából egészen elképesztő, hogy a 60-as évekből milyen változást hozott az amerikai filmben.

[00:03:00]Gyakorlatilag az amerikai mozi felrobbant.

[00:03:03]Persze ez általában az, amikor ilyen radikális változás történik, az nem szokott előzmények nélkül történni.

[00:03:07]Ha még végignézünk az 50-es évek szellemi hullámain, azért már érezhető egy mozgolódás.

[00:03:14]Azért már megérkeztek a beatköltők, van Tenessy Williams, Arthur Miller, Hód, itt a Jazz, tehát van egy ilyen a társadalom hamuja alatt egy parázsló kulturális réteg már ott van, de valahogy a moziban még mindig egy áporodott levegő uralkodik, legalábbis ahhoz képest, ami a 60-as években volt tapasztalható tapasztalható.

[00:03:37]Chareston Haston Izadságszaga leginkább.

[00:03:39]Igen.

[00:03:39]Megérkezik egy új generáció, de ez sokkal több, mint új generáció.

[00:03:44]Gyakorlatilag az amerikai mozi teljes gondolatkészlete kicserül k cserélődik.

[00:03:49]Az a vezérgondolat az a menekülés lesz.

[00:03:51]És tehát a másik vége az álmok megtalálásának.

[00:03:54]Nem feltétlenül az álom felé mennek a a hőseink, bár sokan igen, hanem elsősorban menekülni akarnak saját maguk elől, a múlt elől, a régi életük elől, és vagy megtalálnak egy álmot hozzá, amit ami célt ad nekik, vagy nem.

[00:04:10]De alapvetően a menekülés lesz a fő gondolata az egész évtizedben, és gyakorlatilag az egész amerikai mozi erre a gondolatkörre épül föl.

[00:04:18]Természetesen vannak kivételek, mint ahogy a mi listánkban is lesznek olyanok a amik inkább az 50-es éveknek a maradvány gondolatmaradványait hozzák tovább a mekartizmus paranóiát, háborús pszichózist és a többi, de az új generáció az alapvetően az amerikai álomra fókuszál, és ezért is tud ennyire erős lenni ez a ez a generáció, mert Amerika fundamentális értékeit fogalmazza újra, már nem fizikai honfoglalást hajt végre, hanem azt az igényt fogalmazza meg, hogy új újra Meg kell találnunk Amerikát, de immár a lelkünkben.

[00:04:52]És térjünk is rá az első filmünkre.

[00:04:55]Ugye általában ugye a legerősebb filmekkel foglalatoskodunk, amely azt jelenti a mi definíciók szerint, hogy jön a fogalmi tisztázás, hogy nem feltétlenül a legjobb, nem feltétlenül a legnévszerűbb, hanem egy olyan film, amely nagyon megragadja a korszellemet.

[00:05:10]És ilyen tekintetben ezt a korszellemet egyfajta szellemtörténeti megközelítéssel különböző műfajokban próbáljuk meg.

[00:05:16]És hát igyekszünk kimutatni.

[00:05:17]De az első filmünk, amiről beszélgetni fogunk 1961-ből, azt mondhatjuk, hogy nemcsak az adott műfajban, a romantikus komédiában a legerősebb, de egy elképesztően sikeres film volt.

[00:05:28]És én megkockáztatom, hogy ennél népszerűbb romantikus komédia nincs is.

[00:05:33]Na, hogyha mélyen belenézünk, akkor ez egy tragédia alapvetően.

[00:05:35]És ez pedig az állom luxuskivételben.

[00:05:38]Hát hogy mást nem mondjuk, Trumán Kapoti a szerző, a hidegvérelnek a szerzője, akinél cinikusabb, elitkritikusabb pali.

[00:05:46]nem igazán volt korának amelyik amerikai irodalmában.

[00:05:49]Hát mondjuk azt, hogy amikor Truman Caputi meghal, akkor a az erejéiben vérhelyett már vodka narancs csörgedezett.

[00:05:57]Nagyon kiégett, nagyon cinikus és nagyon elitkritikus szerző.

[00:05:59]Ugye az eredeti regényben, illetve kisregényben ugye itt egy hangsúlyosan meleg író, ugye a Kapotinek a saját alteregója ismerkedik meg egy délről elszármazott hát mondjuk azt GS-val talán így megfelelő eufémizmussal élhetek, aki hát különböző emberek kitartottjai, vagy tehát ő lesz különböző emberek kitartottja és hát így próbál ugye a new yorki beton dzsungelben érvényesülni és hát tulajdonképpen ott ez a fajta szabadszellemű lány portréja és hát azért a filmváltozatban ezen nagyon sokat finomítottak ugye itt a George Exerrod forgatókönyvíró aki mondjuk a Charlie nénye vagy a farkangyal több olyan színpadi illetve filmes megfogalmazásokban vizsgálja ezt a férfinői kapcsolatot amik hát egymásban átfordíthatóak.

[00:07:03]és hogy tulajdonképpen itt ugye itt 6263-ban ez a H kódnak az utolsó éve gyakorlatilag ugye ez a 30-as évektől kezdve határozta meg az amerikai film bemutathatóságát ami egy különösen republikánus ugye helyész amerikai szenátor nevéhez fűződik ami hát a 60-as évek elejére már kifejezetten idejét múlt nak minősült, és akkor itt meg voltak határozva bizonyos dolgok, például nem lehet mutatni WC csészét, vagy egy csók 60 másodpercig tarthat, és hogy ezeket kellett így egy picit ki hát kijátszani, fogalmazzunk úgy.

[00:07:43]És hát itt is maga ugye a filmben benne van, hogy a biztonságérzetet azt nem az emberi kapcsolatok jelentik, hanem hanem a vagyon, illetve annak a látványa ugye az, hogy minden nap elzarándokul, ugye a tifani éksszerüzlet elé, és ott megcsodálja kívülről, ugye, hogy egyébként milyen csodákat lehetne az övé, de hát néha úgy majszol egy-egy ilyen kroaszont satöbbi.

[00:08:12]ilyen mixált pénzügyminiszter reggeli jellegű jelenetek vannak a filmben.

[00:08:17]Tulajdonképpen maga ez a glamúr, ez az ikon dolog, amit azért nagyon erősen elősegít például Audrey Hebburn karaktere, mint mint személyiség, az azért hajlamos elfedni ugye az embert, a valódi karaktert.

[00:08:28]Ha a sorok között mindig benne van, hogy ezen a héten 26 patkánnyal mentem el vacsorázni, amiben benne van, hogy valójában ő sem szereti ezt az életet.

[00:08:40]És hát ugye a az íróból is egy ilyen hát ilyen özy özvegyasszonyok által kitartott szép fiú, fogalmazzunk így, a George Peppert karaktere, akinek a kilenc élet című nagyon artisztikusan hangzó kötete az egyetlen igazából sikere.

[00:08:58]És ténylegesen ő isen fiúként próbál megélni.

[00:09:00]Beleszeret a hősnőnkbe, Holigu Lightliba, aki ebből ugye Zsivanzsi öltözékben ugye láthatjuk.

[00:09:08]És a korszaknak az jellegzetessége, hogy azért Videl Sason vagy Zsivanzsi vagy mások azért megtalálják a reklámlehetőséget a hollywoodi filmekben, tehát nagy betűkel kiírják, hogy Zsivansi cuccban láthatjuk a csodás őzikeszemű Audre Hebbert, aki az egyetlen gyengéje csak ugye az énektudása, de hát ennek köszönhetjük a filmtörténet egyik legkesebb betéddalát, nem?

[00:09:29]Pali mover.

[00:09:31]Igen.

[00:09:32]Egyrészt ugye Harry Sinek ez a nagyon stílusos, nagyon elegáns és hát nagyjából egy oktávot befogó dala, ugye a Moon River.

[00:09:38]És hát tulajdonképpen a másik óriási nagy sikere szintén egy Blake Edwards filmből ugye a rózsaszín Párduc főtémája, ami szintén ugyanezeket az erényeket hordozza, csak az már ugye instrumentális.

[00:09:52]Egészen fantasztikus volt nekem, ahogy meg újra néztem ezt a filmet, hogy milyen erős felütéssel fogalmazza meg a 60-as éveknek a a ezt a fő gondolatmenetét, ezt az otthonról elszármazást és újkezdését.

[00:10:04]Gyakorlatilag amit ez a nő csinál, az nem más, mint az, hogy megalkotja a világ első Instagram profilját.

[00:10:08]Mit értek ezalatt?

[00:10:11]Tehát ez a nő létrehoz egy olyan virtuális identitást saját magának, amibe beköltözik.

[00:10:19]Egy ez egy külső csillogó felület.

[00:10:19]ö amiből azt látjuk, hogy ez egy ez a tipikus szomszédlány a a vagy a svexi szomszédlány, akivel egy kicsit lehet flört flörtölni, egy kicsit magányos, egy kicsit mindig be van csiccsentve, isteni riposztjai vannak, nagyon jó humora, néha szarkasztikus, néha kedves, egy picit elájul néha és ő tulajdonképpen ebbe a virtuális identitásba beköltözik, és valahogy látjuk, érezzük, ahogy telik az idő a filmben, hogy valami itt nem stimmel, itt valami játék van a háttérben, mert sosem látunk igazából mellette senkit.

[00:10:52]Tulajdonképpen ez az új virtuális identitás, és ez azért is az ez a jelenkorunknak is rengeteget üzen, hiszen ezt ma milliók csinálják az Instagramon, hogy egyfajta fölvett arcot, egy maszkot hoznak létre, ami csillogó, tökéletesen elkészített haj, tökéletes helyszíneken készítünk tökéletes fotókat és beköltözünk ebbe az identitásba.

[00:11:11]De nyilván ugye ezt tudni kell, hogy ezek idővel megrepednek, hogyha túl komolyan vesszük őket.

[00:11:16]És ebben a filmben meg is reped ez az identitás.

[00:11:20]Kiderül, hogy ez a kis tány, ez Texasból költözött föl, a nyomorult életéből menekült a nagyvárosba, hát hova máshová, mint New Yorkba?

[00:11:29]Ahol el lehet tűnni, ahol senki nem tudja, hogy ki a másiknak a szomszédja.

[00:11:33]Ez majd a Rosemy gyermekénél előjön egy kicsit hangsúlyosabban.

[00:11:39]Ugye az egész figura egyfő bűbályoshebb, tehát Holly, aki fölkelt, tehát a rózsaszín ilyen ilyen ilyen szörmés kis mamuskájában, ilyen rózsaszín szörmés szemfedőjében fölker kis őzike, ott a csipa a szemében, azt kitörli, tölt magának.

[00:11:53]Meg az előző éjszakáról maradt egy kis pezsgőcske, vagy egy kis mimóza, azt még fölhörpinti, azt egy kis Nescafit kever magának egy befőttes üvegben megissza és tényleg nem lehet nem szeretni.

[00:12:03]Közben pedig hát egy igazi pénzélyes aranyásó ugye Goldigger ugye mai népszerog de ez de ugye ez abból fakad ő nem tudja a saját identitását megélni azt leárta egy dobozb és mivel egy ilyen vá egy ilyen személyiségi vákuum keletkezik bel benne ezért egyre inkább távolodik el és egyre halad fentebb és fentebb tehát már a film kétharmadánál ott tartunk hogy már Brazíliában a következő brazil elnököt akarja majd megfogni magának ami majd nyilván nem lesz belőle abból semmi, és majd onnan is tovább áll.

[00:12:36]Tehát egy folyamatos menekülési útvonal lesz az egész élete, ami kiváltja a PLból, ugye az íróból, illetve a nézőből is ezt a ö megmentő karaktert, hogy jaj, hát szegény kislány, majd én majd én felajánlom az erős karomat, és majd ő ebbe bele fog kapaszkodni.

[00:12:54]De hát, hogy ez egy ilyen állandó bizonytalanság, egy saját ő maga se tudja, hogy valójában mit akar, hanem egyszer ezt akarja, egyszer azt, és így a saját elképzelései között.

[00:13:05]Tehát ő nagyon próbálja Holigul nagyon próbálja meg előadni azt, hogy vele csak úgy megtörténnek a dolgok, és ő nem tt semmiről, de azért nagyon tudatos, amikor beül a New York Public Librarybe és kikéri a Brazíliáról szóló irodalmat, hogy magára szedegessen Brazíliáról szóló ismereteket, hogy aztán fölcsípje esében a lendő brazil elnököt, de hát tovább kell mennünk.

[00:13:23]A gyanakvó szocialista.

[00:13:24]Tehát egyébként nagyon fontos, hiszen a szellemirtóknak a nyitójelenete ugye a New Yorky Public Libraryben játszódik, tehát ha valaki arra jár, mindenképpen menjen el.

[00:13:34]Csodálatos.

[00:13:34]De következő filmünk ez a Mandzsúria jelölt 1962-ből.

[00:13:42]A filmről azt hiszem mindent elmond az, hogy Donald Trump és Joe Biden emlékezetes elnökjelölti vitájában 2024-ben, ahol hát Biden elvileg megfázott és azért nem tudta bírni a tempót, Donald Trump azt mondta Joe Bidenről, hogy ez egy manzsúriai jelölt, értve azt, hogy csoda ki tudta mondani, hogy hogy ő a kínaiak embere.

[00:14:03]És azért ha egy kémfilmet ugye Donald Trump ismer, akinek hát ugye a Grey Sport Albanak az egyetlen könyv a a könyvtár és még az se színezte teljes a festvénye mögött.

[00:14:17]Igen.

[00:14:17]És és adott esetben, hogyha a Clintis filmeket néz, de a Mandyúria jelöltről tud, akkor ez elhelyezi, hogy ez a paranoja a filmeknek és a kénfilmeknek a csúcsa, bár sok szempontból túladott rajta az idő, elég lassú, de azért nem lehet nem látni azt, hogy egyfelől a benne lévő merényletkísérlet az mennyire korszerű volt.

[00:14:36]Tehát még a kennedy gyilkosság előtt készült, és megelőzve azt, hogy utána egy évtizedig, hanem kettőig ilyen merénylett paranolia filmek készülnek.

[00:14:45]Másfelől pedig hát a pra parapszichológiától való rettegés azt, hogy a szovjetek és a kínaiak itt hipnotizálnak és alvó ügynökök vannak az Egyesült Államokban.

[00:14:53]Tehát azért ez akkor készült, amikor a magyar származású Benkő Pál, amerikai saknagymester, csak napszemüvegben volt hajlandó játszani Micháil Tállal a Rigai Akvarázslóval, mert félt attól, hogy a szovjet az hipnotizálja őt.

[00:15:06]Szóval ez volt a korszellem, és hát ezért lenyomata ennek.

[00:15:11]Hát úgy mint a KDNP a [ __ ] lobbét.

[00:15:11]Hát tehát mindenhol ott vannak, beszivárognak, elrabolják a testnedveinket, mert ugye erre ez ez majd a Dr.

[00:15:18]Strange Loveban lesz egy visszatérő mondat.

[00:15:20]Igen.

[00:15:20]Tehát az az ijesztő ebben a filmben, hogy egy évvel az a kenedygyilkosság megtörtént előtt gyakorlatilag lemodellez egy olyan hatalmi struktúrát, ami arról szól, hogyha az elnökjelöltet, a főt levesszük a tábláról, és az ő helyettese a pozícióba lép, akkor gyakorlatilag az egész hatalmi struktúra természetét megváltoztattuk.

[00:15:42]Ez zajlott 1963.

[00:15:45]november 22-ig után, amikor ugye egy Lindon B.

[00:15:47]Johnson lépett a meggyilkolt John F.

[00:15:50]Kenedi helyére, és gyakorlatilag az egész amerikai külpolitikát gyökeresen megváltozta, és eltolta egy jobb oldal irányba.

[00:15:56]De természetesen ez nem egy konteós film, tehát eddig nem mennék el, hogy hogy ez itten megjósolt volna bármit.

[00:16:02]És egyszerűen látha a kor kitermelte azt a hatalmi logikát, amit a forgatókönyvíja, aki George Exerrot volt és egyszerűen meg kellett történni.

[00:16:13]Ha nő nem írja meg, akkor valószínűleg megírja valaki mást.

[00:16:17]Egyszerűen a kor olyan szellemiség bért, ami kitermelt egy ilyen történetet.

[00:16:22]Ugye ez Richard Candon 1959-es regénye alapján készült.

[00:16:25]Másrészt ugye a bemutatása után egy hónappal kitört a kubai rakétaválság.

[00:16:32]Tehát, hogy azért az, hogy emberek bementek moziba rettegni, az azért ennek is köszönhető volt.

[00:16:37]illetve az, hogy ez a ugye ez majd később is elő fog jönni, ez a megbomlott elme valójában ez a megbomlott világnak egyfajta kivetülése, és hogy azért ott van, hogy nem foglal állást akár demokrata, akár republikánus oldal szerint, hanem kifejezetten a propaganda ellen, a paranoia ellen az, hogy tulajdonképpen ez úgy mutatja fel, hogy na nagyjából ez ez a McCarty orszak korszak öröksége, hogy senki nem bízhat meg a másikban.

[00:17:14]Sőt, ezért is tökéletes korszakhatárfilm, mert egyszerre zárja le az 50-es évek antikommunista paranóiáját.

[00:17:21]Tehát megfog továbbra is megfogalmazza azt, hogy a kommunistákat ki kell söpörni az államgépezetből, de kritikával él a az antikommunista őrület ellen is.

[00:17:31]Tehát azt a 60-as évekbeli jellemző progresszív gondolatot is megfog, a baloldali gondolatot is magába építi.

[00:17:38]hogy ennek az inverze is éppen akkora veszéllyel tud veszély tud jelenteni a hatal hatalomra és az az állampolgári jogókra, mint a kommunista veszély.

[00:17:48]Tehát ezért tud nagyon szépen szintetizálni a film és ezért tudott ennyire jól konzerválódni a mai napig is nézhető.

[00:17:54]Ideológiailag semmit nem veszített az erejéből.

[00:17:57]Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire előrmutató ez a film és aztán hány későbbi filmben értetőten hatása.

[00:18:04]Emlékeztek a csupaszpisztolyban a meg kell ölnöm Frank drabbint?

[00:18:06]innen jön [nevetés] gyakorlatilag az, hogy bedobunk a az ellenséges vonalak mögé egy egy figurát, aki nem tudja, hogy ő bérgyilkos, megnyomunk egy gombot, és az megöl egy vezető személyit.

[00:18:19]Hát ugye elég egy felhívni telefonon és egy hívószót mondani neki.

[00:18:21]Sőt, hogy igen, az már egyébként ugye a telefonc című 1977-es szintén paranoia thrillerben van benne.

[00:18:30]Ha tovább megyünk, akkor a Terminátor című film is ugyanezt fogalmazza meg.

[00:18:32]A beszivár mik a terminátorok?

[00:18:34]beszivárgó egységek, mint a kommunisták beszivárognak és beprogramozva végrehajtanak egy merénylet, vagy végre akarnak hajt hajtani egy merényletet a egy nagy vezető ellen, John Conor ellen.

[00:18:47]Gyakorlatilag az egész történetnek a váza, fémvázza az ugyanaz.

[00:18:52]Igen.

[00:18:52]Úgyhogy mindenképpen ajánljuk a mandzsúri jelöltet, mert abszolút elő mutató.

[00:18:57]másfől a korszak nagy sztárját, ugye Frank Sinátrát láthatjuk az egyik szerepben.

[00:19:01]Másfelől pedig ugye az a típusú akár később a Jákob lajtóriája című thrillerben előremutató dolog, hogy volt valami a háborúban, volt egy szakasz és volt egy éjszaka, vagy volt történt valami, eltűnt szakasz és nem emlékszik senki semmire, hogy mi történt és akkor valamilyen állomtüredékekből, hallucinációkból próbáljuk meg összerakni azt, hogy valójában mi is történt.

[00:19:21]És hát ami történt a szakasznak a tagjaival, kiderült, hogy az elképesztő legrosszabb.

[00:19:25]Hát vannak olyan színészek, akikhez egyszerűen hozzánűnek bizonyos tárgyak.

[00:19:28]Steve McQhehez a kocsi, tehát nem tudjuk Steve McQue autó nélkül elképzelni.

[00:19:33]Tehát Frank Sinatrához egy pakli kártya nőtt hozzá.

[00:19:37]Szerintem amikor ő megtanult beszélni, akkor az első mondat az volt, hogy húzz egy lapot.

[00:19:40]Meg hát az az arc, tehát az az a pikkász maga.

[00:19:43]És és ugye ezért különösen fontos szerintem ebben a filmben ugye ez a hogy ugye Szinatra mindig ez a maszkulin férfiasság jele volt és az a lendület meg ez a ez az olaszos de így van így van ez a digóság és és ugye itt ebben a filmben egyrészt ugye feltevődik a kérdés hogy ki a valódi irányítás egyrészt ugye a [horkantás] az agymosás miatt másrészt pedig az anyjával való viszony miatt aki hát egy ilyen vér vérfertőzéses ilyen ilyen mamizm.

[00:20:13]Ez a ez a nagyon túlféltő anya, akinek valójában egy gyenge fia van, egy ilyen olasz mármá szerű Nonna, de igen.

[00:20:27]És és tulajdonképpen egy ilyen férfi szorongás megtestesítője egyébként maga az egész karakter, és hogy valójában akkor ezeket a nagyon maszkulin férfiakat ki is irányítja valójában a egy másik birodalom, a saját anyjuk, kollégáik.

[00:20:42]a a múlt, ami megtörtént velük, tehát hogy ezt fogalmi szinten az oroszok összehozták, ugye orosz anyácska.

[00:20:50]Hát ne a a igen, a az van van egy ilyen része is.

[00:20:54]És ugye maga az amerikai társadalmi intézmények kérdőjeleződnek meg, hogy az intézményrendszer ellened fordul a szabadság, hogy bármit megtehetsz, a karriered, a saját elméd ellened fordul, és már nem bízhatsz meg egyikben sem.

[00:21:10]Menjünk következő filmünkhöz.

[00:21:10]Ez pedig hát éppen az említett kubai rakétaválságnak lesz a következménye.

[00:21:16]A és ez Dr.

[00:21:19]Strange Love, avagy rájöttem, hogy nem kell félni a bombától, meg is lehet szeretni.

[00:21:23]1964-ből ez Stanley Kubricknak a szatírája.

[00:21:26]Van ennek egy pár filmje a Cid Lemetnek a Bombabiztos című filmje, amely a realista verzió.

[00:21:34]Lemetnél az Egyesült Államok védelmi rendszerét irányító csúc szuper számítógépes program hibásodik meg és jelez egy szovjet rakétatámadást, szovjet támadást, minek hatására elindul a visszafordíthatatlan folyamat válaszreakció.

[00:21:48]Na most a Dr.

[00:21:48]Strange Lubban hát nem a számítógép romlik el, hanem ugye az emberi agy.

[00:21:54]Az egész hát egy egy tankönyv illesztrációja a kölcsönös megsemmisítés doktrinájának.

[00:21:59]A kölcsös biztos megsemmisztítési doktrinák nyamként fordítják.

[00:22:04]röviden igen.

[00:22:07]Ha valakit érdekel, akkor hadd ajánljam a szabadság és erőszak címmel nemrégiben megjelent USA történeti könyvemet, amiben külön elemzem [horkantás] a Dr.

[00:22:14]Stangeot, de az a lényeg, hogy ugye akkor működik az atombomba, mint ugye békegalamb, ha meg viszont meg tudnak minket semmisíteni.

[00:22:23]És pont ezért a filmben alacsonyabb szintre delegálják a nukleáris csapás elindításának a lehetőségét, hogyha adott esetben egy váratlan támadás miatt a fehérházat meg a Pentagont meg az egész felső vezetést ugye megsemmisíti egy szovjet támadás, akkor is alulról legyen egy parancsnok, aki elindítja a válascsapást, hogy a szovjetek nem merjék ezt megtenni.

[00:22:42]Csak hát a filmben ugye megkattan ugye Ripper tábornok Hasfelmec Jackről van elnevezve ugyanis hát meggyőződésé a szovjetek a flóizálással mérgezik az értékes testnedveinket és ezért ő csak vodkát iszik.

[00:22:57]Ugye nagyon érdekes logikája van ennek a kölcsönös elrettentés doktrinának.

[00:22:59]Ez körülbelül olyan, mintha van két szomszéd, és elkezdenék egymást módszeresen, és a házaijaikat is módszeresen lelocsolni benzinnel, és a végén azt mondanák, hogy na itt végre nem fog senki vasárnap délután avart égetni és kezet ráznak.

[00:23:13]Tehát így nem lehet élni.

[00:23:17]De pedig a történelem legbékésebb időszakát tereményezte.

[00:23:19]Pont erre akartam rátni rátérni, hogy bár ez egy szatirat és alapvetően kritikát fogalmaz meg ezzel a módszerrel kapcsolatban a történelem mégis úgy alakult évtizedekkel később, hogy erre az kölcsönös elrettentés doktrinára ráépülő kimerítéses, tehát az erőforrások kimerítésére játszó régen politika végül sikerrel győzte le a Szovjetuniót, ráadásul vér nélkül.

[00:23:44]Tehát picit ironikus az tud lenni a történelem, hogy egy szatíra, amely alapvetően az afganisztániaknak erre lehet más a véleménye, tehát befogalmazta, hogy ők vérezzenek, mi nyomjuk a doll, de mi most Budapesten beszélgetünk kelet-Európában, és tud az és nem tudjuk nélkülözni az itteni szubjektív szempontokat.

[00:24:02]Hozzátéve azt is, hogy azért a filmben benne van, hogy például ez a hidegháborús attitűd, miszerint hajlandó vagyok meghozni azt az áldozatot, hogy a nép egy része elpusztul, de a többiek megmaradnak, az azért erősen egy náci ideológiában gyökerezik, és ez ugye időről időre vissza is tér.

[00:24:24]És amikor ugye a tábornok mondja az elnöknek, hogy hát tulajdonképpen 15-20 millió áldozattal járhat egy szovjet atombomba becsapódása, és amikor teljesen elképed a az elnök, akkor azt mondja, hogy hát nem azt mondom, hogy a hajunk se fog összekócolódni, de hát vannak áldozatok, amiket meg kell hozni.

[00:24:43]Hát meg hát rögtön, hogyha amikor bejelentik a a az apokalipszist, akkor milyen társadalmat kezdenek el rögtön építeni a barlagrendszerekbe?

[00:24:49]Hát tulajdonképpen a legjobb az lenne, hogyha minden férfi jutna 10 nő.

[00:24:53]E tudjuk, hogy ez nem megfel feltétlenül felel meg a keresztény hagyományoknak, de nekünk vállalnunk kell ezt az áldozatot az emberiség túlélése érdekében.

[00:25:06]illetve ez a tehát talán márnak is szól ez a ö emberi beavatkozás nélküli ö önállóan működő megállíthatatlan rendszer, tehát mint egy ilyen AI, hogy csak egy gombot kell benyomni, és onnantól kezdve már az embernek nincs is rá hatása, és majd lesz valami eredménye, amit senki nem tud, hogy valójában mi lesz.

[00:25:27]Ugye a rendező Stan Kubrika a perfekcionista géniusz, akinek minden filmje valamilyen úton, módon a kommunikációs problémáról szól, és ilyen típusú megkattanásról, megőrülésről.

[00:25:36]Lehet, hogy a szuper számítógép őrül meg, mint az ürüdősszejában, vagy éppenséggel ugye a Jack Nicholson által játszott futsolt író a ragyogásban, vagy hát a tágrazárt szemekben, utolsó filmvében eset a kommunikáció képtelenségről, és ugye a megburulásról szól, hogy mi is a valóság, mi is az álom.

[00:25:52]Na most ebben a filmben ugye a az őrület az az uralkodó létforma és nagyon szórakoztató, hogy éppenséggel Peter Sellers hányféleképpen tudja eljátszani a különbözeton ilyen függelt.

[00:26:06]Három eredetileg néedileg négy lett volna, csak nem ment neki nagyon a texasi akcentus, ezért arra egy másik színészt.

[00:26:13]A a az az igazság, hogy az az a sztori, hogy eltörte a lábát egyébként, és ezért ugye a B52-es bombázónak a pilótájának ugye a végén meglovagolja az atombombát.

[00:26:21]Ezért van az, hogy ugye lából lövik egyébként a a brit ö parancsnokot, aki ilyen megfigyelőként van az amerikai bázison, meg ezért vagy végig ugye az asztalnál ül elnökként.

[00:26:33]Tehát meg ugye Dr.

[00:26:33]Strange LV is, vagy Dr.

[00:26:36]Mercury Gbe szintén hát ugye végig ott ül a székben egyébként legyünk büszék rá, mert részben Teleredéről mintázták ezt a figurát.

[00:26:44]egyébként nagyon érdekes tovább folytatva az előbbi gondolatomat, hogy Hollywoodot hiába tehát a Szovjetunió bukása után is kitartott ez a fajta mélységesen passivista humanista ideológia, hogy igazából a fegyverkezésű verseny az hiába győzte le a Szovjetuniót továbbra is egy elhibázott taktikol, tehát ez egy olyan arcvesztés a különböző pacifista mozgalmaknak, amit azóta se tudtak kieverni.

[00:27:10]illetve hát egy picit talán Marxot parafrazálva, hogy az emberiség derűsön váljon meg a civilizációtól.

[00:27:16]Hát ugye egy ilyen egy ilyen egy ilyen húzáshoz, hogy valaki például egy belefogjon egy kölcsönös kimerítési vagy egy egyoldalú kimerítési manőverbe.

[00:27:26]Ahhoz azért vakmerőségre van szükség.

[00:27:27]Nyilván ezt nem tudják megbocsátani ezek a körök, de hát vakmerőségre szükség van.

[00:27:31]Az a történelemben ez bebizonyosodott.

[00:27:32]Ezt még Mészáros Lőrc is ajánlotta, hogy hogy vakmerőség kell az élethez.

[00:27:36]Úgy gondolom, menjünk igaz lett, menjünk következő filmünkhöz.

[00:27:43]Hát hogy a Dr.

[00:27:45]Szisleot mindenkinek, mert hogyha van hidegháború szatíra, akkor ez az.

[00:27:47]És hát igazából az egészről a düremmatnak a a fizikusok azért ugye 21 pontja jutott eszünkbe, tehát mindig a legrosszabb következik egyébként be ebben a filmben is.

[00:28:01]Na most a következő filmünk az pedig nem hát a halál 50 órája.

[00:28:04]Ugye Kennan Neekinek az 195-ös háborús eposza.

[00:28:07]Két nemzedék nőtt föl ezen az alkotáson, ami hát legalább négy forgatókönyvéről dolgozott egyébként rajta.

[00:28:17]És a csúcs.

[00:28:17]Most előszört rögtön el kell mondanom, hogy engem tényleg, tehát én géppuskát fognak és lövözni kezdik legszívesebben, amikor azzal jönnek napjainkban, hogy milyen rossz ez a film, merthogy milyen gagyi, merthogy nem igazi tigris tankok vannak benne, hanem egyébként M47-es patton tankokat festettek át a filmben.

[00:28:43]És ez tönkreteszi a filmet.

[00:28:45]És ez tönkreteszi a filmet.

[00:28:45]Komolyan?

[00:28:46]Tehát á nem az, hogy a szellemi energiáit keresik a filmnek, vagy az, hogy milyen milyen globális üzeneteket fogalmaz meg, mi a történet, tehát nem tudnak menni vele.

[00:28:54]Az nem úgy néz ki.

[00:28:54]Az ilyenek, akik ezek ilyen elsütő billentyű és ilyen tolatmányfetiszták, tehát hogy akik így kifejezetten arra az egy dologra koncentrálnak, és nem tehát annyira szemük előtt tartják, hogy már nem látják a nagy képet egyébként mögötte.

[00:29:09]Igen.

[00:29:09]Meg az ecseri piacra mennek ilyen régi kitüntetéseket vásárolni, és a psama felsőjük is már ugy így ezzel tűzték ki, és és néha hátra is jut.

[00:29:15]De hogy komolyan, de hogy a a CGI előtti időszakban, amikor 1965-ben három három működőképes tigrisank volt a világon, akkor az a hogyan rendezzük tankcsatát?

[00:29:27]86 restaurálták nem volt működőképes.

[00:29:31]Akkor nem volt működőképes tigristan.

[00:29:33]Tehát tehát a a a tank a tankcsat a tankos filmeknek a honfoglalása kerekedett volna ki belőle, amikor [nevetés] amikor tank nélkül rendezzük ütközetet.

[00:29:42]Esetleg esetleg Kylie elmesélte volna az egészet egy monodrámában?

[00:29:46]Nem az hiteles lett volna, hogy ilyen két magyar biciklis honvédígy egy ilyen papír izé magára húz.

[00:29:49]Na deát és akkor én inkább azt mondom, de egyébként is inkább ilyen M47-es a spanyol hadseregnek a a tankjai, mert azért ugye a mindig spórolni szeledő hollywoodi alkotók azért bármennyi is elkötzettek a liberális demokráciák felé, azért a fasisztoid [nevetés] Frankó Spanyolországában oltsa volt forgatni és hát a spanyol hadsereg rendelkezésre állt és és hát inkább ez a texasi dombságra emlékeztető környék volt, mint a Nagy Ardenneki erdőségek.

[00:30:16]Igen, ez már nekem gyerekként is fura volt azért, hogy azok ilyen gyanúsan meditárán, ilyen bozótok mit kerestek ott?

[00:30:23][nevetés] Azette tönkretette a filmet.

[00:30:26]Jó, de nem tette tönkre, mert én 1zerszer láttam ezt a filmet és kívülről tudtam, és egy csodálatos.

[00:30:32]Tehát a mai napig is a Katarz is kerülget, amikor a végén az addig mindig megfutamodó gyáva amerikai figurák rágyújtják Hestlerre a benziraktár.

[00:30:41]Nem akarok elvonatkoztatni nagyon megint a 80-as évektől, de hát miért is tenném?

[00:30:45]Ez a film tökéletesen leírja azt a módszert, amit amit a 80-as években használt az Egyesült Államok gazdaságilag a Szovjetunió kimerítésére.

[00:30:53]Miről van szó?

[00:30:56]Ugye mi mi hangzik el a filmen?

[00:30:56]Fogyjon el a benzinjük.

[00:30:59]Hát a benzin vér.

[00:31:00]Igen, a benzin vér.

[00:31:00]Ahogy a film elején Hessler Redes mondja, gyakorlatilag nem arról van szó, hogy a mi erőnket az ő eréknek kell nekifeszíteni, és akkor győzön az erősebbik.

[00:31:09]Nem arról van szó, hogy ideológiai vitákat kellene nekünk folytatni az ellenséggel, mert fölösleges, ki kell rántani a szőnyeget a lábuk alól, és akkor soha többé nem állnak lábra.

[00:31:20]Ezt tulajdonképpen ezt a technikát, ezt a módszertant ünnepli a film.

[00:31:24]Ez a klasszikus régen külpolitika, hogy fogyjon el a pénzük.

[00:31:27]És ez a film tökéletesen ezt visszaadja.

[00:31:31]Tehát ezt a ezt az amerikai gyakorlatiasságot, hogy nem ideológiais, nem civilizációs összecsapásokban gondolkodunk.

[00:31:39]hanem költségvetésben.

[00:31:42]És ö ugye egyrészt ugye maguk a az ellenfelek kiegyenlítettsége, tehát hogy azért ugye 65-ös a film, az amerikaiak hanyagságai szervezetlenségével szemben a németeknek ez a vezetőkészsége, fegyelme, hatékonysága azért erőteljesen szemben áll.

[00:32:01]és hogy egyrészt maga a ez a Kassandra lét, tehát hogy hiába figyelmeztetik folyamatosan a vezetést, hogy hát itt probléma lesz egyébként.

[00:32:11]Ugye Henry Fonda Kylie figurája, aki ugye rendőr, katonai rendőr volt korábban, vagy nyomozó volt.

[00:32:18]És mindenki azt mondja, hogy csak rémeket lát, rémeket lát, tigriseket lát az ágya alatt.

[00:32:21]már meggyertük ezt a háborút, és akkor pont karácsony előtt elindítják ugye a Rajnai őrs a Vaktam Rain offenzívát, hogy megsemmisítő csapást mérjenek.

[00:32:32]És ugye ez egyfajta ilyen reagálás ugye akkori Vietnamra, hogy tulajdonképpen hogyha az ellenség csak egy rendszerben gondolkodik, illetve egy rendszer része, és mi legyőzzük őt, akkor valójában a rendszert győztük le.

[00:32:45]Nem, valójában nem, hanem így a győzelem kevesebbet ért tulajdonképpen.

[00:32:53]Van egy nagyon alábecsült monológ a filmben, ami nekem nagyon engem meg nagyon megfogott Csász Bronzon, akinek egy nyúlfarknyi szerepe van a filmben.

[00:33:01]És van egy van egy jelenet, amiben azt elmondja, hogy tulajdonképpen Németországgal egyetlen dolgunk van, a Földdel kell egyenlővé tennünk.

[00:33:08]És ha ez megvan, ide hozunk pár bölényt, és kezdjék előről az életet a nulláról, ugyanis és eddig tart az idézet, tulajdonképpen azt ajánlja, azt az utat ajánlom Németországnak, amit az amerikaiak végigcsináltak, hogy odamentek a bölények közé és a nulláról fölépítettek egy szabadszágot, és ha ők meg tudták Amerikában ezt csinálni, akkor a németek is csinálják meg nulláról.

[00:33:30]És erre mondja Mécs Káró, hogy magyar hangján ugye Rebert vagy Martinler maga provokál engem [nevetés] és ugye valóban fenyegetűzik a tökö Charzono de igazából az egész olyan mint egy Brexit Andráma, tehát azért itt különböző karakterek vannak, akik különböző típusokat testesítenek meg.

[00:33:50]Hát ugye Volenski szerepében, Charles Bronzon ugyan tökös amerikai, aki még a hadifogoly táborból is ugye kér, hogy akkor találkozthasson Hesslerrel, és megfenyegeti.

[00:34:00]Megfenyegeti.

[00:34:00]És igazából ez egy imponál amúgy a Hesslernek a mert nem végeztetik.

[00:34:06]A másik ugye ott van Gffi, tehát aki az ő Sherman tankja, az a Sherman nyilván valaki most már Só a jazz tele van pezsgővel és és nyitott egy boltot egyébként a fronton, ahol lehet tojást, likört, kölnét kapni.

[00:34:21]Ugye imádni ugye Gaffinak a tankja úgy néz ki, mint egy magyar posta.

[00:34:24]Tehát hogy levelet nem lehet föladni, de egyébként van sorsjegy, van telefon, nem tudom én, piát is árulnak meg minden.

[00:34:34]Ez mindent el minden van, csak [nevetés] azt nem látja el, ami a lényege lenne.

[00:34:40]Nem ér rá.

[00:34:41]És ő ő már csak hasznot akar húzni a hábor.

[00:34:44]Már ő már a jövőre gondol, tehát az, hogy ő gazdagon fog a front, ez klasszikus amerikai gondolat.

[00:34:47]Gazdagon menjünk haza a frontról.

[00:34:49]Tehát ugye ez a keli hősi hőseiben jut a csúcsra, hogy most már nem nem a keleti vagy a nyugati határvidgen keressük az aranyat, hanem Európában.

[00:34:59]És mégis ő lesz az, aki miután megtudja, hogy amikor izé porrá lőtte Bastont, ugye Testler, hogy a szerelme, a kedvese meghalt, ő az, aki azt kérdezi, hogy mikor megyünk már végre nekik, tehát hogy végül neki akar menni Hesleréknek.

[00:35:12]Ott van Kylie, de ugye Hestler és Konrád a tiszti szolga.

[00:35:14]És amennyiben a legerősebb filmet keressük, akkor ugye azért nagyon fontos ez a film, mert egyfelől a ugye Hestlerzredes maga a német hát a porosz militarizmus csödjét jelképezi.

[00:35:26]Tehát látszik, hogy az 1870-71-es francia porosz háború óta Hestler családjának minden férfi tagja háborúban halt meg.

[00:35:33]De igen, ez a Forest GP ezt nagyon szépen bemutatja vizuálisan ez, de ez számára maga az élet.

[00:35:39]Ugye megkérdezik korrától, mikor megyünk haza.

[00:35:42]Itt van az otthonunk.

[00:35:42]Tehát há az vérfagyasztó az az a az az érvelés, hogy a lehető legjobb a háború folytatódik, nem a győzeleme cél, hanem a háború megléte.

[00:35:53]Meddig a végtelenségig.

[00:35:53]De miért?

[00:35:57]Buta vagy te Konrád?

[00:35:57]Akinek kicsi esze is van, az 1941 óta tudja, hogy ezt a háborút nem nyeretjük meg.

[00:36:02]Ha a háború folytatódik, és mi egyen ruhát hordatunk, az maga a győzelem.

[00:36:06]A világ mégse fog megszabadulni tőlünk.

[00:36:10]De ez milyen vezetői diszfunkcionalitás?

[00:36:12]Tehát nem föllelkesíti a beosztottját, hanem gyakorlatilag realista módon közdi vele, hogy mi a helyzet.

[00:36:17]Figyelj, vezetően a páncélosai három hét alatt meghódították Lengyelországot, eljutott a krímig.

[00:36:23]Jó, csak ugye ezt ugye nem lehet egy alatt a hierarchiában alatta lévő embernek elmondani, hogy ő egy nekem egyébként mi van a fejemben a háborúval kapcsolatban, mert te azzal nem biztos, hogy tudsz menni.

[00:36:32]Neked nek fejezetőként az a dolgod, hogy lefelé motiválj.

[00:36:34]Jó, most ez ilyen iz a a film az amúgy remek háborús film.

[00:36:41]Még ez nem teszi tönkre a filmet.

[00:36:41]Nem.

[00:36:45]Tehát itt ebben ezekben a párbeszédekben emelkedik nagyá.

[00:36:47]És egyébként ugye ott van, hogy Hesler, nem náci.

[00:36:49]Tehát amikor megtudja, hogy egy fasista, nem ő egy militarista, ő egy szakember.

[00:36:59]Hú, e ezek a ezek azért metszetek.

[00:37:01]A tehát, hogy a tömeggyilkosság ellen van.

[00:37:05]Ez kiderül a filmből.

[00:37:05]Igen.

[00:37:05]Tehát amikor amikor meg amikor [torokköszörülés] megtudja a foglyokat lemészárolták, ugye, ahogy a a kemény vonalasok támadás.

[00:37:13]De nem de nem humanizmusból teszi, hanem azért, mert rontja az a fogoknak a foglyoknak a morálját.

[00:37:17]Tehát ez azért megint a megint a saját szempontjait érvényesíti.

[00:37:21]Tehát nem kegyelemből van ellene.

[00:37:25]Jó.

[00:37:25]Oké.

[00:37:26]Jó.

[00:37:26]Jó.

[00:37:26]Azért fontos Hessler, hogy Hessler fog meg tiszteletet, azért mégis csak 65-ben.

[00:37:29]Tehát itt az a kérdés, hogy Guderen tábornok lehet-e a NATO-ban tanácsadó?

[00:37:33]Tehát, hogy itt az NSZK újrafelfegyverkezése kapcsán az a kor nagy vitája, hogy mi legyen az egykori német szakemberekkel, és hát az őket alkalmazzák a Szovjetuni elleni küzdelemben.

[00:37:43]És Konrád, aki végül leteszi a fegyvert és hazamegy újjáépíteni a hazáját, ott pedig megérik a jó német figurája.

[00:37:48]Tehát az egész filmnek a kontextusa az NSZK-nak az integrálása, újra é újra fegyverkezése, rehabilitálása.

[00:37:55]És ez az első hollywoodi film, amelyben pozitív német figurák jelennek meg.

[00:38:00]Trump bírná ezt a Hustler, nem?

[00:38:00]What a nice guy.

[00:38:02]What a nice guy.

[00:38:09]De azért a vége bár nem látjuk örtönyben.

[00:38:11]Jó, de amikor de amikor meglátja, hogy a végé felrobban, akkor a barátom volt.

[00:38:16]Tehát ezzel nyugtázzál, tehát [nevetés] hogy addig addig siker addig jó mer jól.

[00:38:21]Vesztes, vesztes.

[00:38:21]Egyébként ugye a filmnek nem az a legnagyobb hiteltelensége, hogy ugye nem olyan tigriseket látunk, mint amik valójában voltak, hanem azért, mert a film azt állítja, hogy itt dőlt el a második világháború sorsa, megfeledkezve arról, hogy azért a Vermacht az összveszteségeinek olyan 85%-át a keleti fronton szenvedte el, és hogy bár és hogy Hzterzedes eljutatott volna Antverpenbe egyébként, de a vörös hadyereg az megállíthatatlanul ugye ömlött már Berlin felé.

[00:38:46]Menjünk tovább.

[00:38:50]A nemfélünk a farkasról következik egy 1966-os ugye drámának az adaptációja, Edward Olbinak az alkotása.

[00:38:58]Hát Richard Burtonnek és L Taylornak a csúcsteljesítménye.

[00:39:01]Ők a Kleopátra forgatás jöttek egyébként össze, aztán elváltak, aztán megint összeázasodtak Budapesten kábé.

[00:39:10]És mi a helyzet Richard Burtonnel?

[00:39:12]Annyira szerintem magukat játsszák.

[00:39:14]És hát egyébként pedig a nem tudok szabadulni a gondolattól, hogy piásan játszottak, de hát figyelj, amit Richard Burton mikor nem ját mikor játszott nem pás alkoholt, tehát ami alkoholt ebbe a filmben megisznak, tehát egy egy St Pekin filmben nem isznak ennyit.

[00:39:30]Tehát, hogy a Szent Pekin párról annyit kell tudni, hogy ez a 60-as-70-es évek belül egy ilyen iszákos westerfilm rendező volt.

[00:39:37]Tehát olyan, hogyha elkezdtél nézni egy Pekin PA filmet, akkor 10 perc után nyitni kellett egy ablakot, mert olyan cefre szag jött a filmből, hogy nem tudtad tovább nézni.

[00:39:45]Na most ez a film ez ez veri ez igen.

[00:39:49]Hát az egyetemi értelmiség világában játszódik, hogy a felesleg az van ráírva a töményes szekrényről a kutatási segédlet.

[00:39:56]Tehát nagyjából itt itt is ezt láthatjuk a egy nagyon kiábrándult, nagyon-nagyon megcsömörlött egyetemi oktató, egy történész oktató, aki elvette a rektornak a lányát, és a rektor lánya hát azt hitte, hogy igazából valami fényesebb, jő kínálkozik neki, mint a Richard Burton által játszó professzor.

[00:40:16]Ugye amúgy is hatalmas teljesítmény a Börtöntől, hogy azért végig, tehát ő tehát ha valaki mond megvédne, a tökösségben fölvette a versenyt a 60-as években az Richard Börtön volt.

[00:40:25]Igen.

[00:40:25]Csak ugye a tökösségen túl ez egy rendkívül megsérült figuráról szó, tehát egészen döbbenetes, hogy hogy ezt milyen szépen árnyalja a börtön.

[00:40:32]És igen, én nem tudom, hogy segít-e az egy színésznek az, hogyha a való, hogy mondjuk egy házaspárt a valódi feleségével kell eljátszani.

[00:40:43]Nyilván azért könnyebb próbálni valószínűleg.

[00:40:47]egyrészt ez mindig egy ilyen óvatos rész, mert általában ugye ilyen délután 3om-4 körül érkeztek meg a forgatásra, nyolcig tudtak velük forgatni, és onnantól kezdve mentek egymásig.

[00:40:59]Úristen, hát [horkantás] nyilván én is próbálkozom empirikus tapasztalatok tapasztalatokkal.

[00:41:08]És hát ö ugye ezért ugye azért is fontos, mert egyrészt ugye ez volt az első olyan ö film, aminek ugye amit visszautasított ugye a HCOD bizottság és az egyik első egyik első szög is volt a HCKodex koporsójában.

[00:41:26]Hát inkább az utolsó, de gyakorlatilag ugye itt nem adták meg a bemutatási engedélyt, de a Jack Warner ugye a Warner Brothers elnöke azt mondta, hogy ő akkor is be fogja mutatni ezt a filmet.

[00:41:37]be is mutatták.

[00:41:37]És hát akkor ugye a Jack Valentyvel, ugye az akkori elnökkel, ugye a Filmgyártó Szövetség elnökével megegyeztek, hogy jó, akkor mutassák be, de legyen odaírva, hogy csak felnőtt nézőknek.

[00:41:53]Igen.

[00:41:53]Tehát ez volt ez volt ez volt az időszak, amikor már nem tiltották a filmeket, hanem hanem gyakorlatilag megjelölték szabályok helyett ajánlásokat fogalmaztak meg, és igazából így kell leépíteni egy szabályozó rendszert.

[00:42:04]A csak felnőtt nézőinkről nekem az a személyes emlékem, hogy 15 éves koromban láttam színházban, mert valamiért az osztályunk erre kapott kedvezményes egyet, úgyhogy a úgyhogy egyet már más volt, [nevetés] mint a Badács Badásszínházas ugye musicalek.

[00:42:20]Egy egy elég kemény drámával szembesültem.

[00:42:24]Bár hozzáteszem, hogy ha már kicsit a Palánsk fele előttekintünk, 12 évesen osztály akartam 12 évesen osztálykirándulással nagyon hangoskodott a csoportunk, amíg Keszhelyből visszafelé buszoztunk dorogra és a sofőr úgy ú döntött, hogy akkor lenyugtatja kicsit a a csoportot, és betette egy VHS kazettát az ilyen videó tévébe.

[00:42:43]Egyetlen filme megvolt Roman Polenski őrület című thrillerje, amiben [nevetés] így elvágták a torkokat.

[00:42:51]Úgyhogy én akkor ismeral kábbi ahhoz fogható élményem volt ez brutális, hogy az alapsztorit két mondatban ugye egyetemi buli van, reprezentáció alapvetően az amerikai egyetemi világban a kampuszokon tényleg havonta kötelező parti partik vannak.

[00:43:06]Az egyetemi oktató feleségével együtt ott van, reprezentálni kell.

[00:43:10]És tényleg egy ilyen kölcsönös egy nagy reprezentán szituáció lerészegednek alapvetően.

[00:43:14]Itt is már totál részegek a film elején, csak éppesség még egy párt meg kell várni, mert ugye a rektor papa náluk szállásolja el.

[00:43:24]Igen.

[00:43:24]Tehát hogyha egy kicsit mélyére ásunk ennek a történetnek, hogy mi miből bomlik ki a ugye két pár ugye a klasszikus színdarab felállás, két házaspár, ezt ismerjük Polans kitól a az öldöklés istené és még sorolhatnánk a példákat.

[00:43:39]Ezek tipikus egy nagyon klasszikus felállás.

[00:43:41]Miből bomlik ki a konfliktus az a a figurák között minden irányban alapvetően a gyermektel kiderül, hogy a gyermektelenség az, ami okozza a feszültséget.

[00:43:52]Ugyanis és visszaköszön egyrészt a 60-as éveknek a legfontosabb gondolata megint a menekülés és a meneküléssel járó illúziógyártás.

[00:44:00]Ugye erről beszéltünk az első filmünk kapcsán, hogy arról van szó, hogy ez a két hogy az egyik házaspár, az idősebb házaspár legyárt önmagának egy illúziót azzal kapcsolatban, hogy nekik tulajdonképpen van gyerekük.

[00:44:13]Elképzelik azt, nincs gyerekük fizikailag, de elképzelik, hogy van gyerekük, és elkezdenek úgy, egymással úgy viselkedni, mintha lenne gyerekük.

[00:44:20]És van egy szabály, hogy ezt kívülállónak nem szabad kifelé mutatni.

[00:44:27]Most a Lis Taylor egy részek pillanatában elkezd beszélni, a sértettségénélől fogva elkezd beszélni az egyik kívülállónak, az egyik ott lévő házaspár tagnak a aki akik ott van náluk vendégségben.

[00:44:38]és a Richard Burton kőkeményen, bosszút áll, és verbálisan meggyilkolja ezt a elképzelt gyereket, úgy, hogy elmondja, tehát fantáziával megint elmondja azt, hogy kaptak délutáni levelet, amiben benne van, hogy a gyerekük, ez az elképzelt gyerekük, ez baleset áldozata lett.

[00:44:55]És gyakorlatilag a lifta tilor itt összeomlik és kipucolódik belőle ez a ez a faj ez a fajta illúzió és úgy ér véget a színdarab, hogy gyakorlatilag könnyek között megpróbálják most már illúziómentesen újraépíteni az egészet.

[00:45:10]Az, hogy milyen eredményen, azt már nyilván nem látjuk, de alapvetően ez a leg ez a legsúlyosabb ebben a ebben a történetben, hogy van egy érett, értelmes, intelligens pár, és gyakorlatilag a gyermektelenségük, ami egyébként egy nagyon ö nagyon érzékenyen fogja meg a színdarab, de de nem hajlandó ott a tabuk mögé rejtőzni, [horkantás] hogy erről erről a problémáról igenis beszélni kell, ma is beszélni kell arról, hogy a a gyermektelenség az traumatizál, nem kell beleőrülni, de mind akinek nem születik gyereke, abban annak ott lesz lesz egy ilyen kis tűzúrás, amit lehet kezelni, azzal lehet együtt élni, és gyermek nélkül is lehet tökéletes, kerek és értelmes és boldog életet élni.

[00:45:48]Csak ez az házaspár úgy döntött, hogy ehelyett kitalál egy illúziót, elfedi, lemázolja egy ilyen sztorival, és azzal tulajdonképpen rohasztásra ítélték az eg azt a kis sebet, amit egyébként tudomásul kellett volna menni.

[00:46:06]Egészen elképesztő, hiszen ma, amikor a gyermekvállaláshoz képest, gyermekvállaláshoz képest olyan sok tabunk és szabályunk és illemszabályunk és ugye a polkorrektség ezen csak rontott.

[00:46:21]Nagyon nehéz és egy ahogy telik az idő, egyre nehezebb erről a problémáról értelmesen beszélni anélkül, hogy az ember ne a polkorrekt leckéket mondja vissza, amit a tévéből meg az újságból kap.

[00:46:32]Én ezt egy picit másként látom.

[00:46:32]Egyrészt ugye azért azért is fontos ez a film, mert gyakorlatilag így először van benne, hogy az otthon az nem egy ilyen védett helyzet, hanem gyakorlatilag maga a csatatér, ahol egyébként ezek a harcok zajlanak.

[00:46:48]Absolut.

[00:46:48]Igen.

[00:46:50]Másrészt az, hogy ez egy erős kockázat volt, hogy a közönség érette arra, hogy egy válságban lévő házasságot, a különböző szerfügg szerfüggést, az egymásban való csalódottságot, azt így elfogadja-e?

[00:47:02]Siker azt mutatja, hogy igen.

[00:47:05]Hát ezt a Hzkódex egyébként erősen szabályozta.

[00:47:07]És ha bár még csak azt, és az mindent szabályozott.

[00:47:10]Igen.

[00:47:12]És egyrészt az, hogy ugye maga az intellektus az és és az a szofisztikált nyelvhasználat az ilyen kard és pajzs egyszerre lehet vele támadni és védekezni is nyilván más szinten.

[00:47:26]És és az, hogy ugye azt látom másként főleg, hogy minden ilyen hosszútávú kapcsolatban vannak ezek a közös illúziók, amit egymásnak teremtünk meg.

[00:47:38]Az, hogy a másik az ideális, az, hogy a másik ugyanúgy szeret moziba járni, kirándulni, ide menni, odamenni.

[00:47:43]Nyilván az ember tudja, hogy valójában nincs így, de azért szeret ebben hinni, mert mert ezt mindkét fél tudja táplálni.

[00:47:51]És akkor van probléma, hogyha az egyik ezeket az illúziókat elkezdi ledöntögetni.

[00:47:57]Tulajdonképpen egy ilyen izeni vadkacsa probléma, hogy így elképzelünk magunknak egy világot.

[00:48:05]Oké, de mi van, hogyha valaki egyszer ebből így kilép, és azt mondja, hogy innentől kezdve nincs így ugye ugye ez nincs tisztázva, hogy a milyen következményekkel kell ugye szembesülnünk akkor.

[00:48:17]Hát ez maga a modern polgári dráma problémája, tehát hogy minden csak a látszat és valójában mi van, és ha lelepezzük-e és szemben nézzünk-e vele, és menjünk akkor a következő igazából ugye ez nem új gondolat, amit a film behoz, tehát csak a filmásznón jelenik meg újszerűen.

[00:48:28]Tehát azért a a Thomasmannak az életműve, tehát Budaprockháztól kezdve az, hogy a század előttől, tehát a század fordulótól a családközpontú polgári társadalom az alapvetően rohad.

[00:48:39]És ugye ezt a Szabó István filmi az pont ezt fogalmazzák meg az egész életművel erről szól, hogy hogyan jutunk el Thomas Mmtól a Velyjmári Köztársaságig.

[00:48:49]Hát meg ugye tényleg, hogy a Thomasman vagy hát, hogy a tágrazárt szemeket idéztem azler novellából is.

[00:48:52]És ez a ez a dráma fogalmazza meg nagyon erősen először ezt a válságot.

[00:48:59]Hát a hollywoodi filmben mindenképpen, de aztán követték is.

[00:49:01]És ugye a diplom előtt 1967-ben, hát szintén Mike Nichols a rendező, mint az elők egy évvel utána csinálta.

[00:49:07]Egymás után készítette a Mike Nichols azt a két filmet.

[00:49:11]Hihetetlen.

[00:49:12]Én nem nagyon ismerek olyan filmet, mint a diploma előttöt, amelyben a tartalmi forradalom annyira egy művészeti forradalommal találkozna.

[00:49:19]Egyébként Dusty Hoffman figurálja ugye Benjamin Bradck, hogy a Rokanokhoz megérkezik.

[00:49:24]A Simonet Garfunkel korabeli nagyon sikeres folk rock duónak a zenét hallhatjuk magában a filmben.

[00:49:34]És hát a rokonság ugye automatikusan szánja neki a fényes jövőt.

[00:49:39]Mi a jövő?

[00:49:39]Miben van a karrier?

[00:49:41]A műanyagben.

[00:49:41]A műanyag abban van a jövő.

[00:49:44]Igen.

[00:49:44]Mint jövő.

[00:49:44]Tehát a műanyag egyetlen szó.

[00:49:46]Tehát ez ez micsoda útra való.

[00:49:49]És ugye semmi semmi idea, csak a matéria, csak a pénz.

[00:49:51]És hát mit lehet ugye mennyire kiábrándító ez egy fiatal embernek, aki ténylegesen keresi önmagát és hát meg is találkozik találkozik.

[00:49:59]Hát ugye Mrs.

[00:50:03]Robinsonnal ugye Breckhoft alakítja.

[00:50:05]Igen.

[00:50:05]Ugye ez a találkozás tehát az elején a a Dustin Hoffman figurájával még nem tudjuk, hogy mi van.

[00:50:10]Tehát ő se nagyon tudja, hogy merre menjen.

[00:50:12]Tehát ő kap egy csomó mindent a szüleitől.

[00:50:14]Ög Los Angelesben vagyunk egy felső közép kategóriás vagy felső közép osztálybali Köszönöm.

[00:50:23]Igen.

[00:50:23]Az ott úszómedencét jelent majdnem majdnem de a kocsik a kocsik meg még mindig első-közép kategóriás családnál.

[00:50:29]És tehát van úszómedence, sportkocsi, jövedelem, biztos jövő, hiszen ott van az üzlettárs és annak a felesége, Bis Robinson.

[00:50:37]És itt van egy ilyen fis frissen végzett fiatalember, akinek meg kell szerkeszteni a jövőjét.

[00:50:44]És természetesen ez ez abból állhat, hogy egyből rögtön kap egy piros sportkocsit, amivel száguldozik.

[00:50:51]De nem igazán tudjuk, hogy mi felé megy.

[00:50:53]És ez megint egy nagyon jó 60-as évekbeli tünet, hogy a a főhős nem tudja, hogy mifelé megy, de egyre inkább azt érzi, hogy ebből köszönöm szépen, amit a a szüleim képviseltek.

[00:51:02]Köszönöm, ebből nem kérek.

[00:51:04]Egyrén, hiszen hogy kezdődik a konfliktus?

[00:51:06]őt húzzák bele egy ilyen szexuális történetbe.

[00:51:08]Az üzlettársnak a a felesége, Mrs.

[00:51:13]Robinson, aki egy ilyen korosodó egy ilyen igazi ö ilyen nem, hát az az ugye korának egyik term.

[00:51:23]De jó, mi de ugye de hallottam, istenem.

[00:51:27]Ugye a kor egyik nagy vitája, ugye az a feminizmus második hullám, ekkor Betty Frieden megírja a nőjesség mítoszát, ami arról szól, hogy mi számít valaki nőnek, az a nő, aki háziasszony, boldog, gyerekeket nevel.

[00:51:38]A karrierista nő, az nem nő.

[00:51:40]Ez volt a koralkodó kurzus az 50-es években.

[00:51:43]És a szappon operákban mindig ezek voltak a pozitív női figurák.

[00:51:47]Ha egy nő karrierista volt, az negatív figura.

[00:51:50]És ugye Mrs.

[00:51:50]Robinson, hát ugye ezt nyugi, azt kiderül a filmből, hogy ő egy sikeres művészettörténésznek indul, de amint hozzámegy ugye Mr.

[00:51:59]Robinsonhoz, onnantól kezázasság kényszerházasság keretében ugye neki már ugye gyereket kell nevelnie, nem tudja megvalósítani magát értelmiségiként.

[00:52:07]Mi lesz belőle?

[00:52:10]Egy cinikus kiégett alkoholista nő.

[00:52:14]Dühös magára azért, mert feladta.

[00:52:16]És ugye ott van az elvezett fiatalsága.

[00:52:18]Elkezd flörtölni bennel, ugye Dustan figurájával.

[00:52:21]És ugye elcsábítja.

[00:52:23]Nagyon nagyon trükkös az egész.

[00:52:23]Tehát a víz nagyon szép szimbólum az egész filmben.

[00:52:27]Akár a bedence, akár a beledobás és nagyon fontos, hogy hogy a macsó mítoszokkal is leszámol a film.

[00:52:34]Tehát ugye van egy olyan mítosz, hogy a egy fiatal embernek úgy kell a szexuális tapasztalatot megszereznie, hogy egy idősebb nő őt elcsábítja és átadja magát, megtanítja mindenre, és onnantól te férfi vagy.

[00:52:44]Na most a film ezt nagyon szépen megfordítja.

[00:52:46]Amíg a Mrs.

[00:52:48]Robinsonnal való kapcsolata tart Dustinhoffon figurájának, addig ő gyerek marad.

[00:52:53]Ő akkor ő akkor tanul meg férfiként dönteni és a saját életét a a kezébe venni, amikor kilép saját maga akaratából ebből a ebből a mérgező kapcsolatból.

[00:53:06]És hát történetesen beleszeret Mrs.

[00:53:08]Robinsonnak a lányába.

[00:53:10]és amikor igen és akkor amikor megtudja ezt vissz Robinson akkor egyfelől féltékeny a saját lányára másfelő pedig azt látja hogy ugye ha igazából ez a szerelemházasság működne akkor lehet hogy neki se kellett volna hozzámmennie ugye ugye Mr.

[00:53:22]Robinsonhoz és nincs olyan rosszabb mint mikor szülő ugye a saját rossz életét rá akarja erőszakolni a gyerekére mert hogy akkor neki is rossz legyen, mert nem is azért neki is rossz legyen, hanem hogy ne legyen más alternatíva.

[00:53:36]Igen.

[00:53:36]Parancsolj parancsolj.

[00:53:36]Tehát annyival kiegészítve, egyetértve ezekkel, hogy ugye a Ben ugye a főhős, ő ugye egy ilyen hivatalosan hős, mert vele történnek a dolgok, de semmi motiváció nincs benne.

[00:53:51]És ettől egy ilyen európai, egy ilyen godári, antonioni szerű figura, aki csak úgy van, csak úgy létezik vele, csak úgy megtörténnek a dolgok.

[00:54:03]És ugye egy idő után kiderül, hogy ez a ma úgy mondanánk talán, hogy ilyen kapunyitási pánik, hogy így most kell kilépni az életbe, és hogy már ugye megvan az útja, hogy egyébként neki mit kellene csinálni, de azt ő nem akarja, ő nem akar a szülői útra lépni, ő teljesen más világban akar élni, amit ő saját maga teremt meg, csak még nem tudja hova meg hogyan.

[00:54:24]Egy kicsit nekem a úgy tűnt ugye az előző filmmel összehasonlítva két Mike Nichols filmet, ha egymás mellé tesszük, nekem volt olyan érzésem sokszor sokszor végig, amíg néztem ezt a filmet, hogy mintha ez a gyerek az előző film házaspárának a meg nem született gyereke lenne, és tulajdonképpen emiatt kialakul egy ilyen taszítás, a filmek között kialakul a figurák között is egy ilyen furcsa crossover dinamika.

[00:54:52]Lényegében arról van szó, hogy ott a gyerek hiánya okozza a feszültséget, itt pedig a gyerek és a szülő közötti, hogy a szülő a gyerek az a szülők inverze szeretne lenni ebből.

[00:55:03]Tehát a dinamika hasonló, de más.

[00:55:09]Minden idők legemlékezetesebb egy asszony szöktetése történik meg ebben a filmben, hogy amikor Dustin Hoffmannak vagy Bennek hát ugye a fiatal szerelmét Mrs.

[00:55:16]Robinson lányát hozzá akarják kadni egy ilyen furrhoz, akkor csak azért is elindul, és akkor hát ugye nem sodródik, hanem konkrétan akkor elindul Bklebe, hogy megmentse és fantasztikus, azt látni kell.

[00:55:27]És és egészen döbbenetes ez az, hogy amikor ez a Mrs.

[00:55:29]Robinsonnal ez a ez a szerelmi bizony elkezdi így elrákosodni, akkor megpróbálják a ugye a a felnőttek megpróbálják az egészet a Dustin Hoffonra így rá ráborítani.

[00:55:39]Tehát ez ez a fajta aljasság, hogy egy fiatal embert, akit ők húztak bele egy sztoriba, megpróbálják tulajdonképpen vele elvitetni a balhét.

[00:55:47]Ez a romlottságnak egy hihetetlen foka, [horkantás] vagy a keserűségnek.

[00:55:54]És akkor már romlottságnál tartunk.

[00:55:54]Hát a roszemy gyermekéhez megérkeztünk.

[00:55:58]Román Polanski 1968-as horrorfilmje.

[00:56:02][horkantás] A Levin bestselleréből készült, amikor Polanski filmről van szok palival mindig így egymással nézünk és így félreugrunk, hogy akkor jó vigyáz jön most [nevetés] nekem a kedvenc rendezőm Román Polenski.

[00:56:18]A ki nem találtuk volna [nevetés] a a film?

[00:56:21]Hát ugye több szempontból is emlékezetes egyfelől, mert az elátkozott ugye Dakota házban játszódik, ahol később John Lont is lelőtték és a számos rejtélyes haláleset történt.

[00:56:32]Máselől pedig hát a a Menzon család az egyes elméletek szerint, vagy a korabeli jobboldali média tézése szerint a Menzon család azért végzett Román Polanski várandós, nyolc napos várandós feleségével Sharon Tittel, mertogy viccet csináltak a sátánistákból ugye ebben a filmben.

[00:56:51]A történet szerint ugye megint csak az álom ugye nagyvárosba megérkezik Rosberry Whouse a férjével, Guyw Woodhauszal, John Cassavez, beköltöznek a hát a Dakota házba, a Brandford házba, megkapják álmaiknak a lakását, elindul az illetük.

[00:57:10]Guyus egy ilyen törekvő színész, de nagyjából kábé ilyen Rékasi Károly szintű karriert fut be a a tévében.

[00:57:16]Tehát igen, semmi baj nincs a tév színészekkel.

[00:57:19]ezzel a tév színésszel van.

[00:57:21]Na igen, ez igen, igen.

[00:57:21]Ez amikor egy mi egy színészt megkérdeznek, hogy láthattam valamiben, [nevetés] akkor és hát gyanú itt is gyanús ugye esetek, gyanús bűntények történnek.

[00:57:32]A ugye maga a filmnek hát nagyon sok ugye értelmezése van.

[00:57:37]Eleve egy éjszakán rosmari Wuteusz ugye perbe esik, várandós lesz.

[00:57:44]De kiderül egyébként különböző hallucinációs leletekből ugye egy mélyen katolikus ugye neveltetése van és amiatt vagy a belé nevelt a szexuális bűntudat miatt és akkor van egy pszichonikus értelmezése ennek a filmnek van egy konkrétan horrértelmezése hogy ő csak képzeli azt hogy a sátánnak a a a gyermeke növekszik-e benne mert pont a mélyen katolikus nevetése miatt meg végig nagyon szépen tartja roman palazki a feszültséget hogy ne tudjuk eldönteni azt hogy itten valóban erről van-e szó vagy pedig egy a terhességgel járó hisztéria az egész rész, ami majd a végén szépen meg fog nyugodni, és szépen nyugvópontra jut, és egészen az utolsó jelenetig nem derül ez ki.

[00:58:19]Ami ez a filmet, ami ezt a filmet nagyon sok dolog van, ami megemeli ezt a filmet, illetve az átlag fölé emeli.

[00:58:26]Egyrészt ha most egy kicsit ezz a zsánertörténetbe belemegyünk, akkor ez alapvetően műfajteremtő, ebből a filmből nő ki.

[00:58:34]Aztán majd a 70-es évek nagy horrorhullámja az ördögűzővel, a kryervel és az omennel, ami gyakorlatilag ezt a sátánnak a a modern korba való megérkezését mutatja be ez a filme a a ez a bevezetője ennek a szériának.

[00:58:50]azon túl egy ugye Kentin Tarantinónak van egy ilyen nagyon furcsa roman polanski fixációja azon túl, hogy az ez a film ugye az anyai szentségről szól, hiszen Rosemary a film végén eldönti, hogy megszülte ezt a gyereket, de még ha sátán gyerekéről van is szó, ez az én gyerekem és felnevelem.

[00:59:09]Teljesen mindegy, hogy milyen az én gyerekem.

[00:59:11]tulajdonképpen ezt a gondolatot, az anyai szentséget Tarantino a Killbilen, ezt tovább viszi.

[00:59:19]Teljesen máshogy, teljesen mást sztorival, de látható, hogy Polanski nagyon inspirálja Tarantinót a rózeméry gyermeke miatt is.

[00:59:28]És aztán majd volt egyszer egy Hollywoodban ugye már a maga valójában meg is jelenik Roman Polanski a filmje filmjében.

[00:59:34]Hát meg a Sheronté gyilkosság.

[00:59:35]Seronté Igen.

[00:59:35]Tehát egy ilyen Roman Polanski egy ilyen kulturális prizma.

[00:59:40]Nem csak a Tarantinó miatt, hanem ténylegesen, tehát egy ilyen olyan katalizátor, ami aztán egy olyan, ami gyakorlatilag az egész nyugatitár nyugati kultúrát gyakorlatilag egy ilyen teljesen sötétebb pályára dobja.

[00:59:51]Ugye a a két volt a 70-es évek szóló adásunkon az tudja, hogy és azt hallotta, hogy végigbeszéltük ezt, hogy és gyakorlatilag ez a ez a sheronté gyilkosságtól indul el ez a amikor Amerika fölött teljesen beborul az ég.

[01:00:07]Ez volt az első amerikai filmje.

[01:00:07]Hát a producerek egy jó kis horrorfilmet szerettek volna készíttetni, és le is gyártották a sátánnak a gumibábját, amihez kifejezett a producer ragaszkodott, hogy tűnjön föl a filmben.

[01:00:19]Palánzki ellenkezés ellenére végül bekerült.

[01:00:22]Amúgy tökéletes maga az egész alkotás és hát nem egy egyszerű sátán horrorám, tényleg egy pszichológiai dráma.

[01:00:25]Ugye Polának nagyjából a specialitása, hogy nőket ideg összeroppant ebből szempontból.

[01:00:30]Persatezőműv miatt megkapta ezt a meg megint ugye a kors a korszellem tehát az hogy a házasságba bezárt nő szenved és megpróbálja a kiutat megtalálni tökéletesen megfelel a a volt tehát a ezt azért egy picit másként látom tehát hogy alapvetően az hogy itt ugye egy nő küzd azért hogy a saját testével kapcsolatos döntéseket saját maga hozza meg miközben a férje, az orvosok, a szomszédok, mindenki az ő javát akarja, de egyszer nem kérdezik meg, hogy egyébként ő mit szeretne.

[01:01:09]Hát igen, meg ez a körny hozzák a könyveket, hozzák a vitaminokat, mind ez jó e meg ez a szomszédság, ami körülveszi ezt a párt.

[01:01:17]Tehát ez a ez a eleve itt is megjelenik a gyermektelenség.

[01:01:20]Ugye ezek a ezek az idős nők, férfiak, nők, akik körülöttük laknak, egy furcsa közösséget alkotnak, egyikük sen sincs gyermeke, és ezért valami pótcselekvést találnak ki az életben, hogy hogy ezt lefedjék, ezt a hiányt.

[01:01:33]Tehát itt egy furcsa kapcsolódás van az az a kettővel ezelőtti filmhez.

[01:01:37]Pillanat.

[01:01:37]Erősen festik magukat.

[01:01:41]Tehát tényleg ez van.

[01:01:42]Tehát úgy néznek ki, mint a rémálmainkban az osztályfőnökeink.

[01:01:46]Tehát ez a amikor fölcsapják a naplót, ez a Igen, igen.

[01:01:52]Igen.

[01:01:52]Tehát a Rutgordon egyébként az 50-es években sikeres végjátékíró volt és Oszkár díjas forgatókönyvíró.

[01:01:59]Hát úgy és tehát alapvetően ez ugye az első ilyen posztmodern horror.

[01:02:02]Egyrészt az, hogy a horror az nem egy ilyen elzárt vidéki kastélyban történik, ahol a háttérben így elmegy egy villám és így fel felszakad egy ilyen hörgés, hanem konkrétan ugye a New York világvázi fővárosának a közép középpontjában van, ahonnan a gonosz bármikor kiszabadulhat.

[01:02:23]Jó, Jean Paul Sartr mondta, hogy a pokol a másik ember.

[01:02:27]Meg a Igen.

[01:02:28]A szomszédokra gondolt konkrétan.

[01:02:30]Igen.

[01:02:30]Tehát ez a megint ugye ez a három luxusben, hogy nem tudjuk ki lakik a mellettünk.

[01:02:36]Halljuk, halljuk, hogy mit csinálnak, de nem ugye még Polanskinak a lakó címmi filmjét ajánljuk, amely a tökére viszi egyébként ezt az egész szomszédsági triller az ár parancsolj, hogy azért 68-ban azért megtörténik a tet offenzíva.

[01:02:48]Prágai tavasz, Martin Luther Kingelt, Robert Kennedy meggyilkolják, chicagói demokrata konvenció zavargásai vannak.

[01:02:59]Na, hogy még a végén Richard Nixont is megválasztják novemberben, hogy tényleg már fokozhatatlanná tegyem a szenvedést.

[01:03:06]Tehát, hogy egyszerűen az, hogy a film végére nincs helyreállítva a rend, ami tökéletesen szembegy a korábbi klasszikus hollywoodi dramaturgiával.

[01:03:20]És az, hogy itt ugye maga ugye az otthon az nem csak csatér, hanem konkrétan egy csapdahelyzet, ami ami otthon vár, ami ugye elvileg a biztonságnak lenne a tere.

[01:03:34]Az, hogy nem kiben bízhatsz meg és kiben nem egy ilyen paranoia thriller elsőként, illetve [horkantás] hát a Kristóf komedának ugye ez a fajta ötlete, hogy gyerekdalok hozzák a az rettenetet és a szörnyűséget.

[01:03:50]Az aminek tulajdonképpen egy ilyen örömteli várakozásnak kellene lennie.

[01:03:55]Igen.

[01:03:55]A fő téma az milyen szép, mer már ugye a kezdettől kezdve ugye ez a nagyon hosszú snit és és közben szól egy ugye csilingelő gyerekdal.

[01:04:06]Tulabi.

[01:04:06]Igen.

[01:04:07]Igen.

[01:04:07]Mily Ferró maga énekli egyébként azt a bölcsődalt?

[01:04:08]A Komed amúgy a vámpírok Bája zeneszerzője volt és úgy vitte magával Polanski az Egyesült Államokba.

[01:04:14]Csodálatos horrorfilm.

[01:04:14]Talán a legliraibb horrorfilm.

[01:04:17]És a tényleg a végén, amikor hát ugye Rosmary megtudja, hogy a gyerek, akiről mi azt ügyák neki, hogy valójában ugye meghalt, valójában él, és sose látjuk végig a a sátánnak a gyermekét.

[01:04:29]És tényleg az a befejezés, amikor megkérdezi, hogy azt akarják, hogy legyek az anyja, miért?

[01:04:34]Hát nem az anyja, és pontosan tényleg.

[01:04:37]De hát az any és odaáll a bölcső mellé, a fekete bölcső mellé.

[01:04:41]Egy ennek a filmnek annyi annyi rétege van, és tényleg annyiféle értelmezése és egyszerűen csodálatos alkotás.

[01:04:49]Én ennyire jó és ennyire ennyire megérintő horrorfilmet nem ismerek.

[01:04:53]Menjünk tovább, mert a szelí motorosok jön 1969-ből erősenzárjuk az évtizedet.

[01:04:58]A fondák ugye tehát a mama egyébként tehát hogy a több a a fonda a dinasztia egyébként hajuk a hollywoodi művészdinasztiákról szóló rádiós adásunkat.

[01:05:09]Hát itt ugye Peter Fondal mutatja meg a saját maga képességeit, mint forgatókönyvíró.

[01:05:15]Ugye Harry Fondát láthattuk korábban, mint ugye főszereplő itt Peter Fonda, ugye Denis Happer mellett és hát az egész ez a Bartubi Wildos amerikai életérzés, amely hát végül találkozik a vadhajtások olvasó rednek világával.

[01:05:32]Vágasd le a hajat.

[01:05:32]Tehát micsoda micsoda útra való az a műanyag után.

[01:05:34]Igen.

[01:05:34]Ugye a vidéki humor ugye filmben ellzik Jack Nicholson játsza az ügyvédet, aki így értetlenkedik, hogy hogy miért utálják őket, mi a bajuk a szabadsággal, az az élet értelme.

[01:05:46]Csak hát igazából ez a modernitásnak a nagy problémája, hogy és az egzisencialista, mint a sart, hogyha a világnak nincsen értelme, hanem te feladatod az, hogy értelmet adjál neki.

[01:05:58]És ez egy hatalmas teher, és a szabadság egy hatalmas teher.

[01:06:02]És azok, akik nem akarják vállalni ezt a terhet, nem akarnak semmit, csak ezek az életükkel, azok fognak egy puskát és a szabadságot.

[01:06:09]Félnek tőletek, attól félnek, amit ti képviseltek számukra a szabadságot.

[01:06:13]Ugye döbbenetes, hogy milyen pesszimista ez a film.

[01:06:15]Tehát az ember azt gondolná íy mondjuk, ha megnézed az a meghallod a zenéjét, vagy megnézed az előzetesét, azt gondolod, hogy ez a szabadság ünnepe ez a film.

[01:06:23]Valamilyen szinten az, de hihetetlenül pesszimist, tehát tehát sokkal ellentétesebb előjellel.

[01:06:27]Ez a film arról szól, hogy az Egyesült Államok nagyon szereti a szabadságot, valóban nagyon szereti a himnuszban, amikor föl kell húzni a zászlót a póználára, a dalokban, és amikor mondjuk focimeccsen vagyunk, amikor jön szembe egy valóban szabad ember, attól viszont általában megrémülnek az emberek még az Egyesült Államokban is.

[01:06:49]És hova van lehetőség menekülnie egy szabadembernek Amerikában?

[01:06:55]Nagyon szépen megmutatja a film, hogy tulajdonképpen az ott élő szubkultúrák nem nagyon beszélnek egymással, nem nagyon van átjárás, nem nagyon van a legendás társadalmi mobilitás, nem működik.

[01:07:04]A film elején van egy van egy jelenet, amikor a két motoros megérkezik egy kommunába, és látjuk, hogy mi van ott.

[01:07:14]Tulajdonképpen gyengeséget és életképtelenséget tapasztalnak a motorosok is.

[01:07:18]Van ott egy fiatal srác, aki látszik, hogy olvasott valamit, és azt mondta, hogy ő hogy ő be ő elmegy egy ilyen kommunába élni, és próbál vetni vetőmagot, és a porral borított ilyen kőre próbálja ezeket így rá szórni, és utána pedig imádkozik, hogy az Uram add meg nekünk a a mindennapi kenyerünket.

[01:07:39]És tulajdonképpen látják a motorosok, hogy itten nem nagyon van mit keresni.

[01:07:42]elszívtak együtt egy spanglit, aztán ennyi.

[01:07:44]A másik véglett pedig ugye a ugye a a redneknek a világa.

[01:07:47]Ez a könyörtelen gyilkos [horkantás] világ, ami végül a végzetük lesz.

[01:07:52]Tehát ennek a két figurának, ennek a két szabadembernek nem nagyon van hová mennie.

[01:07:56]Ez a legszomorúbb üzenete ennek a ennek a filmnek.

[01:08:03]Egyrészt ugye te másképp látod?

[01:08:05]Ö tulajdonképpen ebben nem nagyon tudnék hibát találni.

[01:08:08]Nyilván ha akarnék, tudnék, de de hogy egyrészt ugye nem vélet, tehát maguk az elnevezések is, beleértve a magyar félrefordítást is, tehát hogy tehát itt ez a easy easy laza, ezek laza motorosok és hogy ugye ez is maga ez az easy, ez is ugye a füves slangből került át egyébként ugye a köznyelvbe, ami [horkantás] nálunk mondjuk azt, hogy a 70-es évek elején nem volt annyira közismert.

[01:08:35]Jó, [torokköszörülés] kábé egyébként a a Bitlistnek a Magical Mystery Tour című filmének forgatás fogyhatott annyi kábítószer, mint ezen.

[01:08:43]Nem, tehát az látszik is.

[01:08:44]Tehát a a temetőenet én azt nem tudom, azt azt tudjuk, hogy a a Denis Hoppert úgy kellett ilyen ilyen krumplizsákként beletenni a a rendezőszégbe.

[01:08:52]Ez látszik is egyébként.

[01:08:54]30 évvel később is azon ment a vita, hogy ki mit írt, ki mit rendezett, ki mi és hol, hogyan volt.

[01:09:00]Egy eg egy egy fix dolog volt, hogy a film címét azt a Terry Sadern találta ki.

[01:09:06]Tehát, hogy ez ez a ez az egyben mindenki megegyezett, minden más egyébként vitatott.

[01:09:10]És hát Ábrahám Ádám barátom közlése szerint nem véletlen, hogy ebben a filmben szerepel együtt Peter Honda és Denis Csopper.

[01:09:21][nevetés] Ú és egyrészt ha már a neveknél tartunk, akkor nem véletlenül ugye Billy a kölyök és Wiet ugye a két főszereplő és ugye a Wiet motorja amin ugye fel van festve az amerikai zászló de egyébként a drogpénzt abba rejti tehát hogy ez ez azért maga az Egyesült Államok kicsib és hogy ez a fajta ö óriási lázadás amit ugye pusztán az teremt meg hogy egyébként a cowboyokat követve ők is csak így végigsuhannak az országon.

[01:09:56]Igen.

[01:09:57]Ugye a lázadás pillanata és a lázadás intézményesülése között mindig elveszik valami.

[01:10:02]Egyszerűen nem lehet megvalósítani ugyanazt a lelkesedést.

[01:10:07]És ugye a ami ugye ezt az új Hollywood kezdetét jelenti, szelíd motorosok Boni és Cly diploma előtt, Bácskeszidi és a szandens kölyök, hogy a szabadság hőseit nem lehet megmenteni.

[01:10:20]Ők bele fognak pusztulni ebbe a nagy szabadságba.

[01:10:22]Menjünk következő filmünkhöz, amelynek ezt Takács Róbert kollégámnak a politikatörténet intézetből, Hollywood a Vasfogöön tú című könyvéből tudom, hogy a Lovakat Lelövik ugye című 1969-es Sidney Polák filmnek talán a legnagyobb kultusa volt a kádárkori Magyarországon.

[01:10:39]Tehát Sydney Polákot egyébként Magyarországra is utaztatták.

[01:10:41]Ez még egy 30-as években készült Horas McCoynak Horas MCO nevű szerző regényéből készül, amely gazdasági világválságok mutatja be.

[01:10:50]És hát aztán Polák valami elemi erővel egyfelől bemutatja azt, hogy mik azok a reality showk, tehát hogy miképpen készülnek.

[01:11:01]előrevetítve én azt hiszem, hogy ennyire médiakritikus filmet, mert itt cirkuszról van szó, a médiáról van szó, és ez az egész táncverseny, befizetnek a nézők csak azért, hogy saját maguknál nyomorúságosabb figurákat lássanak szenvedni, mert attól egy kicsit jobb.

[01:11:15]Ez előrevetíti egyébként akár később a hálózatnak a világát, akár születettyilkosokét, de hova tovább?

[01:11:22]mondjuk a Mónika showét is, amit szintén csak azért néztek, azért néztek ugye a az emberek a tévében a rendszerváltás vesztesei, merthogy valaki nyomorultabb, és ahhoz képest már én is vagyok valaki.

[01:11:32]És itt ahogy kínozzák a munkanélküli szerencsétleneket, akik jobb híján ugye beneveznek egy táncversenybe, de ez nem táncverseny, má hát ezt ne nevezzük táncnak drága és ami amivé válik ugye ugye a hat óra után már csak vánszorognak és ugye fog állva kell maradni, az a lényeg.

[01:11:49]És ha éppen valaki nem dől el, valaki nem esik ki, akkor megfutatják őket, mert jön a derbi.

[01:11:55]És ugye rettenetes az egész.

[01:11:55]Tényleg a gazdasági világválság kellős közepén játszódik.

[01:11:59]James Fonda egyébként Glória szerepében.

[01:12:01]Az egyik ugye állítólag Bartok Béla mondta azt, hogy a a verseny az lovaknak való, nem embereknek.

[01:12:07]Tehát ilyen pontosan összefoglalni egyetlen mondatba ezt a filmet még senkinek nem sikerült.

[01:12:11]Ez egy tökéletes összefoglalás.

[01:12:16]Tehát az van az van a a kapitalizmusnak az a fajta alacsony minősége, ami gyakorlatilag a fizikai teljesítményen és a fogyasztás mennyiségén kívül nem nagyon tud semmiféle kulturális irányzékkal megítélni semmit.

[01:12:27]Csak ez a két dolog számít.

[01:12:32]Ha már a rendszerváltást említetted, gyakorlatilag Csőstől jött be Magyarországra is ez a fajta alacsony szintű kapitalizmust, a különböző ilyen allukenit és satöbbi, ahol tulajdonképpen nem számít semmi más, csak a fogyasztás.

[01:12:45]Tehát az, hogy minél kevesebb, azért két óra után felállítanak, hogy most már így eleket.

[01:12:51]É én ezt nem érted meg vannak ezek a ezek a mozimaratonok az, hogy veszel egy-egyet és hat filmet megnézel, megnézhetsz.

[01:12:56]Én kettő után kettő után azt mondom, hogy én nem tudok már többet nézni, mert nem érdekel a sztori.

[01:13:00]Meg meg együnk valamit, meg igyunk valamit.

[01:13:04]Tehát én nem tudom, hogy ez a fajta mennyiségi alapon működő piac ez hogy tud életben maradni?

[01:13:10]Úgy tud életben maradni, hogy ahol hogy a a film is játszódik, ahol rengeteg kiszolgáltatott és nélkülöző ember van.

[01:13:17]Ezekre a társadalmi csoportokra építik rá az ilyen szolgáltatásokat.

[01:13:24]és többek között igen.

[01:13:24]A Mónika Showt és a és az 1997-ben megjelent Magyarországon a a kereskedelmi televíziózás, aminek gyakorlatilag az volt a az volt az ilyen műsoroknak a lényege, hogy tépd meg a szomszédodatat és kapsz 300 Ft-ot.

[01:13:37]Ez a film erről a világról szól, hogy gyakorlatilag te nem vagy más, mint egy ló, amit vagy tehát vagy húzd az ig, vagy fussál gyorsan, tehát vagy versenyló, vagy vagy igásló.

[01:13:52]Ha egyik sem vagy, akkor agyon lőnek a végén és mész kolbászba.

[01:13:57]Ugye ez egyrészt a világválságban egy bevett kifejezés volt, hogy ugye az a ló, amelyik már nem volt hasznos, azt inkább lelőtték, hogy ne kelljen tovább tartani.

[01:14:07]És ugye ez a jelentés átvitel, ez ugye megjelent a köznyelvben is.

[01:14:14]Ö másrészt ugye ez a fajta vojőrizmus, hogy a néző azért fizet, hogy lássa, lásson egy ilyen lassú agóniát, hogy ami tulajdonképpen ugye az ott lévő fizetőnézőknek is egy ilyen vojűrizmus, meg nekünk is ami akik nézzük a nézőket, akik nézik ezt az agóriát, de való De valójában a nézők maguknak is hazudnak.

[01:14:37]Ugye ők azt hazudják maguknak, hogy ők táncversenyt nézek.

[01:14:39]Nem, ők szeretnek szem Dehogyis.

[01:14:42]A nézők tökéletesen tudják, hogy ők nem táncversenyt néznek.

[01:14:45]Viselked, de ők úgy viselkednek, mintogyha ők szépcot látának.

[01:14:47]Nem, ők szeretnek szenvedő ereket nézni nélkül persze, de a keresztnevesknak a közönsége sem azért nézte, mert hogy milyen nézzük meg, hogy akkor tényleg valóban az anyám-e a lányom, aki majd bejön, vagy elmegy a fal, és akkor majd meglátjuk, ki lesz mögötte, hanem mindenki tökéletesen tudta, hogy röhögni megy oda.

[01:15:08]Nyilván a szereplőkön kívül, és én a kettő között azért érzek némi különbséget.

[01:15:12]Ö másrészt pedig ez a nézői, ez a fajta nézői idealizmus kihasználása, másrészt ugye a nézői empátiának a kihasználása, hogy hogyha sokat látsz valakit, akkor azzal automatikusan elkezdesz együtt érezni, mint egy ilyen 175 napon keresztül tartó reality, valóvilág, bármi egyéb része, akkor már egy előbb-utóbb elkezdes szurkolni valakinek.

[01:15:38]És ugye ebben benne van az, hogy maga a rendszer ugye a film alapján az amerikai rendszernek nem az a lényege, hogy győzz, hanem az, hogy játszál tovább.

[01:15:50]Ebben a filmben ez a Rocky nevezetű műsorvezető, menedzser, producer, tulajdonos, tehát ilyen minden egyben figura, aki üzemelteti ezt a táncversenyt, hogy ez elképesztően gátlástalan.

[01:16:00]Tehát ő írja ezt a reality showt.

[01:16:03]Tehát például amikor az egyik szereplő, egy letsyúszott hollywoodi díva, próbálja megőrizni a saját maga dívaságát, ugye ugye a lehető legszebb ruháját veszi föl, kisminkeli magát, túlságosan jól néz ki ahhoz, hogy ugye dramatikus legyen.

[01:16:17]Egyszerűen ugye nem tűnik szerencsétlennek, úgyhogy megfogja, széttépi magát a ruháját, eltünteti.

[01:16:23]És amikor a végén ez a színész ugye összeroppan, ideg összeroppanást kap, akkor ezt ugye eltitkolják a közönség elől, mert hogy ez az igazi dráma ugye ez túl valóságos volt.

[01:16:33]Ez elhangzik.

[01:16:33]Nem szabad, nem?

[01:16:33]Az igazi drámától meg kell kimélni a nézőket, mert ha még a végén valaki föláll és nem nézi tovább.

[01:16:40]Nem az egész az, hogy irányított az egészem nem elég, hogy irányított, hanem aljas módszerekkel irányított.

[01:16:43]Tehát egyébként Light üzemmódban ez a mai napig ugye a a kereskedelmi csatornáknak egy bevett gyakorlata az, hogy a a zsűrűnek a fülére ráolvassák azt, hogy most csajozzál, most ezt küld el a [ __ ] most ennek ezt mond.

[01:16:58]Gyakorlatilag egy folyamat, hogy a realityt is írják.

[01:17:00]Persze az más dolog, de ugye itt az itt van egy nézői élmény és van egy gyakorlat, amik között azért én érzek némi feszültséget.

[01:17:08]A Falud György a pokolbeli végnapjaim című ilyen regényes, nagyon regényes és nagyon kiszínezett visszaemlékezésében írja, hogy amikor három év után a recski kényszermunkatáborból szabadul, akkor itt közülik vele, hogy ő mennyivel tartozik a magyar népköztársaságnak, mert három éven át ugye kapta egyébként a Népköztársaságnak a kenyerét, és azt nem dolgozta el eléggé, de fátlatt rá, spondját rá, virág [horkantás] könnyen jött könny ugye elengedik a tartozást és ebben a filmben is kiderül, hogy van elvileg egy jutalom Van elvileg egy nyeremény, de azt valójában senki sem szerzi meg, hiszen levonják majd a nyereményből azt, hogy hány napig, hány hétig volt valaki itt a táncversenyen, és ott haludt, evett, és a végén senki nem nyer semmit se, és az járt a legjobban, aki legelőször kiesett.

[01:17:55]És megint a korszellem, tehát az, hogy akárcsak a a szerídm motorosok hősei beleragadnak egy illúzióba, amiből próbálnak kifelé törni, de nem sikerül nekik.

[01:18:05]Tehát megint az a 60-as évek korszelleme az, hogy le kell számolnunk egy illúzióval, vagy összetörik, vagy mi törjük össze, ahogy a Dustinhof van a a diploma előttben, és vagy ki tudjunk szállni belőle, vagy nem, leginkább nem.

[01:18:21]És hát menjen akkor utolsó filmünkhöz.

[01:18:23]Ez péld az éfeli Cowboy 1969-ből a John White és ugye Dusty Hoffman alakításában.

[01:18:30]És a rendező, szerintem a legalulértékeltebb rendező a filmtörténetben, John Schleszinger, aki ebben a filmben, és akár a maraton élet alára című thrillerben is nagyon jól ötvözi a feszes cselekményvezetést az ilyen szürriális betétekkel, tehát a maraton illet alára is tele van ilyen nagyon erős ilyen művészi szürriális betétekkel.

[01:18:49]Ez a filmben is Álomjelenekkel nagyon nyomasztó film.

[01:18:53]És hát megint arról szól, hogy egy ugye John Wáttal alakított ugye texasi cowboy Joe Buck, aki helyben helyben valami ugye bikának számít, vagy azt gondolja magáról, úgy dönt, hogy akkor ő most elmegy New Yorkba a városbéli puhányok, nyavalyások között majd ő lesz az, aki befutja a semfiú karriert, mert majd akkor a New Yorki milliomos oda lesznek ért.

[01:19:12]Micsoda üzleti terv majd eltartanak a gazdag nők engem csak azért, mert texaszi vagyok és magas.

[01:19:20]Csak hát ugye leszáll ez a ilyen jugosztáv rojtos ingijével és meg Igen.

[01:19:25]Ez a megint ez a a Matyó kultusz lehúzása a WC-n.

[01:19:26]Tipikus 60-as évek, hogy gyakorlatilag igen, a cowboyok is strihelnek és mindenki röhög rajta New Yorkban gyakorlatilag.

[01:19:35]Igen.

[01:19:35]És az, hogy ezt 60 ugye a 60-as években azért megcsinálni ezt hatasek végén emlékeztek a Túl a barátságon című filmre?

[01:19:44]15 éve volt 2008-ban ilyesmi.

[01:19:49]Még az is kiverte a biztosítékot.

[01:19:49]nem merték sok túl sokat díjazni a filmet, mert nehogy az legyen.

[01:19:53]Tehát még mindig van a cowboysággal kapcsolatban egy ilyen egy ilyen maradék mitológia, amit nem sikerült lemorzsolni teljesen, de az, hogy ez a film érintetlenül elsőként nyúlt hozzá ehhez, és próbált egy teljesen más megvilágításba helyezni egy egy texaszi figurát, akinek tervei vannak az életben.

[01:20:14]Ö és az ő útja is az, hogy az az illúzió, amit ő magának elképzelt, hogy és nagyon szépen megkeretezi az évtizedet a luxus az állom luxuskivitelbennel, hogy elmegyek New Yorkba Texasból, ugyanaz a sztori, elmegyek Texasból New Yorkba, és ott lesz belőlem valaki, aztán majd megtalálom hozzá az eszközöket, ha majd otthon leszek, majd kitalálom magam, és az egészből lesz egy ilyen illúzió, egy ilyen felfújt illúzió, aminek nyilván törvényszerűen az a sorsa, hogy egy ezt lemorzsoljam, vagy majd a csalódásaim és a sebeim majd lemorzsolják rólam, és akkor fogok majd tudni egy új életet elkezdeni, ahogy a ahogy a a nem félünk a Farkastól házaspára is, amikor megtörtént a lemorzsolódás, utána van lehetőség egy új életre.

[01:20:59]Ez meg is történik a f a főhősünkkel.

[01:21:02]Ugye amikor kerül a figura, egy figura mellé egy ilyen kis kis alacsony ugye Dustin Hoffman akkoriban ő nagyon szeretett az amerikai álommal kritikus hangvételt megütő szerepeket játszani és itt is egy ilyen kis igazi símlés csaló hazudozó kis figura, aki minden áron el akar jutni Floridába, és és már éppen összehozzák a pénzt, hogy és a a buszon, a búsút során meghal, és akkor találja meg a saját szerepét a John W karaktere, hogy nekem nincs más dolgom, mint őt.

[01:21:31]elkísérni Floridába.

[01:21:34]Már nem akarok nagy nagy New Yorki cowboy lenni.

[01:21:36]Tulajdonképpen egy ilyen megtisztulás, de egy nagyon keserű megtisztulás ez.

[01:21:40]És ez tökéletes formai levő ez a film.

[01:21:43]Tökéletes felvezetés a 70-es évekhez.

[01:21:44]Ugyanaz a New Yorkot látjuk, mintha csak az a halál 50 órájából lőtték volna szét.

[01:21:48]A benzin is el fog fogyni majd ha megérkezik a a az olajválság a 70ők.

[01:21:53]Ugye Dustofan alakítása megint csak fantasztikus.

[01:21:57]Mindig 200, hanem 300%-kal készül a szerepekre.

[01:21:59]Hát itt az csodálkoztunk volna, hogy a TBC direkt elkapta volna azért, hogy itt ilyen kivert lázzal feküdjön, mert ő hát az metod acting.

[01:22:06]Igen, igen.

[01:22:08]Pedig el is játszatta volna a TBC-st.

[01:22:10]Palit miben tévedünk?

[01:22:12]Szerintem nagyjából egyébként a keretezés az megfelelőnek minő minősül.

[01:22:18]Tehát egyrészt szerintem ugye maga a John Sessenger személyiségéből is fakad ez a fajta látásmód.

[01:22:23]Egyrészt ugye a James Hurleyh regény nagyon alkalmas volt erre.

[01:22:28]Ugye ő egy brit meleg rendező, aki és ő azért 66-ig börtönbüntetéssel büntették Nagy-Britanniában a homoszexuális kapcsolatot.

[01:22:44]Tehát ő azért már a 60-as évek elején elmegy Amerikába, és tehát egyrészt nagyon sok dolog fut ki például erre a homoszexuális keretezésre, ami miatt egyébként ugye X kategóriába sorolták ugye a bemutatáskor, tehát hogy kizárólag csak felnőtt nézőknek, ezért mondjuk este 10 után lehetett műsorra tűzni a mozikban.

[01:23:10]Jó, bocs.

[01:23:10]De az tényleg az milyen nyomorult, amikor ugye vannak a nagy álmok, hogy majd az ilyen rózsaszín cicababákkal, idős milliomos nőkkel fog majd seenfiú lenni, és már a második este, vagy a harmadik este ott van egy moziban, és ez valami nyomorult egyetemista ilyen csávó.

[01:23:30]New York New York ilyen New York ilyen.

[01:23:32]Tehát meg meg nem közdi a nőkkel, hogy tulajdonképpen ez egy üzlet lenne.

[01:23:34]Tehát hogy És ott áll a végén csalódottan, hogy ja, ezt ki kéne fizetni.

[01:23:38]Igen.

[01:23:38]És amikor mondjuk az a kis csávó se tudta neki fizetni, és így könyör, hogy jaj ne ne vedd el az órám, ne vedd el az órám, mert akkor mi lesz?

[01:23:47]Ú ez és tehát egyrészt ugye a ez a taxisofőrnek a nyomorát már erősen megközelíti, tehát az a világ nagyon szépen fölvezeti.

[01:23:56]Ugye 68 februárjában volt ugye a kukások strikeja miatt egy ilyen óriási neworkii szemétválság, amikor ugye 100000 tnányi szemetet dobtak ki az úton, és nem vitték el.

[01:24:08]És akkor ugye elkezdődött az, hogy majd jönnek a patkányok, majd itt ilyen dizentéria járvány lesz egész New Yorkban.

[01:24:15]Ez végül is nem következett be, de azért úgy határán voltak.

[01:24:18]És tehát egyrészt ez a fajta káosz, ami a forgatási körülményeket is meghatározta.

[01:24:27]Másrészt pedig tényleg ez a fajta ugye ez a Texasból jön, ez ugye az este több filmjében felmerül.

[01:24:33]Ugye Texas ugye az erő, a férfiasság csúcsa, ahol igazán amerikai férfi az amerikai férfi mindenki levágja a haját.

[01:24:42]Így van.

[01:24:42]És ez és egy cowboy ugye a magányos hős, az önmegváltó individualista, ami aki New Yorkban csak annyit jelent, hogy a meleg szubkultúrában ez egy ilyen meleg [ __ ] jelmez, semmi mást nem jelent.

[01:24:57]És ez, hogy gyakorlatilag ezeket az embereket is kidobták, mint a szemetet.

[01:25:03]Tehát, hogy a társadalom az úgy eltávolodott tőlük, és azt várják, hogy már vigye el őket, de hogy ne legyenek ott, ne legyenek szem előtt.

[01:25:10]És ugye ez a engem nem érdekel, ha valaki hajléktalan, ha négy fal között csinálja.

[01:25:17]És viszont azért benne van az, hogy ezek az emberek mégis szerencsétlenek, nyomorultak, viszont övék a szabadság, saját útjukat járják, és amikor ugye pénzt kellene szerezni ugye buszjegyre, akkor kénytelen megverni, hogy meg a csávót, hogy megszerezze tőle a buszjegyet.

[01:25:39]Azt, hogy megöli-e azt nem tudjuk meg.

[01:25:41]De hogy az, amivel el tudnak menni egyáltalán Floridába.

[01:25:46]Tehát csak az erőszak révén tudsz előbbre jutni.

[01:25:52]És ugye ez bemutatás után egy hónappal történik ugye a Stonew lázadás, amikor ugye egy rendőrségi razia egy meleg klub ellen hát rosszul sül el tömegverésbe.

[01:26:04]Igen.

[01:26:04]És nem a rendőröket verték.

[01:26:06]Nem.

[01:26:07]És és tulajdonképpen az, hogy mindig van egy ilyen jelmez, egy identitás, amit az ember egy nagyvárosba érve magára vesz, és nagyon gyakran kiderül, hogy ez pusztán csak egy maszk, egy egy jelmez, egy egy bármi egyébkön például.

[01:26:22]Így van.

[01:26:22]És és tulajdonképpen az, hogy ugye amit a kabbolyság jelent, ez a nemzeti mítosz, hogy [horkantás] ez nem összeomlik, hanem egyszerűen elfárad, tartalmatlan lesz, kiüresedik és már valójában nem is jelent semmi.

[01:26:35]és nagyon szépen fölvette ezt a fonalat a Clintastwood, az 1992-es Nincs bocsánattal, és az, hogy ő ő is leszámol ezzel a Mhosszal, az egy csod külön különösen csodálatos, de erről majd egy másik alkal, amikor a filmben elhangzik, hát ugye így a cowboy, tehát hogy itt a cowboyok ugye itt a melegek és mi John Wayne [ __ ] volt ugye visszakérdez John Boy, tehát nyilván nem, hogy a nemzeti intézmény bár a második keresztneve Merion.

[01:27:04][nevetés] És akkor azért emlékezzünk arra, hogy a Donald Trump amikor elhatározta, hogy második elnöksége idején visszaállítja Hollywood becsületét, akkor John Witot bízta meg azzal, mint egy ilyen hollywoodi, hogy hívják ezt a intendárs lényegében.

[01:27:19]Nem, nem nagyon, nem nagyon olvastunk ugye a így erő a munkásságáról.

[01:27:24][nevetés] Nem igazán nem igazán.

[01:27:25]Melgibz volt a másik jelölt.

[01:27:27]Ez olyasmi, mint amikor Elvisz kért egy csillagot, egy seréfcsillagot a Nixontól, tehát hogy ilyen kis műanyag.

[01:27:32]Tessék egy kis műanyagcsillag itt.

[01:27:34]De megkapta meg felekültség dupla öröm.

[01:27:39]Ja, köszönjük szépen.

[01:27:39]Véget ért ugye az egyes évtizedek legerősebb hollywoodi filmjeit listázó, szintetizáltó, szintetizáló szelltörténeti kalandozásunk.

[01:27:48]Itt a mai este is hát ugye több olyan témá is előkerült, ami kapcsán visszautalhatunk korábbi beszélgetéseinkre, akár a New Yorki ugye Kukástrikal és a New Yorkot lepő patkányokkal és a deklasszált lesüllyedt figurákkal kapcsolatban.

[01:28:03]Mondjuk legutóbb a Jokerről beszélgettünk a 2010-es évekből, vagy hát a 70-es évekből.

[01:28:08]Ugye a taxisofőr volt egy olyan referencia, amit előhúztunk.

[01:28:13]Beszélgettünk háborús filmekbőről, drámákról, az amerikai álmot kritizáló alkotásokról.

[01:28:17]azan gondolkozunk majd mi legyen, milyen témák kerüljenek majd elő összel, amikor folytatjuk.

[01:28:23]Segítsetek nekünk majd ebben.

[01:28:24]Majd hát egy egy konzultációt elindítunk, egy nemzeti konzultációt elindítunk a Facebook oldalunkon.

[01:28:31]12 milliárdos költségvetéssel.

[01:28:34]Úgyhogy köszönjük szépen, köszönjük szépen a figyelmet.

[01:28:38][taps]