Alkotmányozás egy megosztott országban: Amnesty, Hack, Lattmann, Juhász

[00:10:42]Jó estét kívánok.

[00:10:42]Ez itt a konfront zóna.

[00:10:44]Egy kicsit más milyen lesz, mint az előző.

[00:10:46]Nem tudom, hogy ki látta az előzőt.

[00:10:47]Ha nem látta még, akkor nézze meg utólag, és hasonlítsa majd össze ezzel, miután túljut ezen a mostani produkción, mert ez most egy igazán komoly témával foglalkozó összeszedett vitának ígérkezik majd, ahol tojás dobálással nem számítunk.

[00:11:01]Az előzőn számítottunk volna, de annyira idegesek voltak a jelenlévők, hogy a saját kezükben összeroppantották a tojásokat, és nem tudták eldobni.

[00:11:12]Az alaptörvény 17.

[00:11:12]módosításával foglalkozunk elsősorban.

[00:11:14]Ennél jelenleg nincsen forróbb téma szerintem, és megpróbálunk majd az alkotmányozás folyamatára is kitérni egy picit.

[00:11:22]Lehet, hogy nem lesz annyira heves a vita, viszont szellemi értelemben lehet, hogy többet ad majd a jelenlévőknek és a nézőknek, mint a korábbiak.

[00:11:30]Bemutatom a vendégeket.

[00:11:32]Dr.

[00:11:32]Hak Péter, Alkotmányogász.

[00:11:40]Dr.

[00:11:40]Latman Tamás, nemzetközi jogász.

[00:11:47]Dr.

[00:11:47]Vick Dávid, Amnesty International Magyarország és Juhász Bence politológus.

[00:12:00]Rengetegféle megközelítése lehetne ennek a témának, de arra gondoltam, hogy miután valahol az alkotmány mégis csak a társadalomról szól, ezért a társadalom igényei szerint haladunk majd a témákban.

[00:12:11]Az azt jelenti, hogy a meghirdetett társadalmi egyeztetésen, amihez a legtöbben hozzászóltak, azzal kezdjük.

[00:12:19]Mit szólnak a jelenlévők?

[00:12:19]Ez egy jó dolog.

[00:12:21]Gyorsan egy társadalmi egyeztetés a jelenlévőkkel, hogy ők egyetértenek-e ezzel.

[00:12:28]Rendben van.

[00:12:30]Igen.

[00:12:30]A YouTube-on lehet, hogy nem lehetett hallani, de itt igazából egyetértettek azzal, hogy így haladjunk.

[00:12:36]Hát körülbelül ilyen volt a társadalmi egyeztetés egyébként.

[00:12:37]Tehát most akkor lejátszottuk kicsiben, csak öt nap alatt jeleztek vissza kézemeléssel az emberek, de azért 23000-en hozzászóltak, és 30%-uk az országgyűlési képviselők választhatóságának 12 évre csökkentéséről mondott véleményt.

[00:12:54]Ez volt a legérdekesebb téma szerintük.

[00:12:59]Úgyhogy ezzel kezdjük.

[00:13:02]Sokan elmondták már, hogy ilyen azért nem nagyon létezik Európában, nem nyugat-Európában, hanem egész Európában.

[00:13:09]Ettől függetlenül lehet-e azt mondani, hogy egy teljesen alkalmatlan eszköz arra, amire elvileg az indoklás alapján használni akarják, az az, hogy a népképviseletben való részvétel demokratikus legitimációja nem csupán a választások rendszeres megtartását, hanem egyes választott tisztségviselők megújításának lehetőségét is feltételezze.

[00:13:32]STB STB Hakpéter.

[00:13:36]Igen.

[00:13:36]Talán én úgy fogalmaznék, hogy pontosítanék, nem az a helyzet, hogy nem nagyon van ilyen, hanem hogy nagyon nincs ilyen, és nem véletlenül nincs ilyen Európában sehol.

[00:13:45]Én ebben a kérdésben az első kérdésem az, hogy ha a kormánynak az a szándéka, hogy ezen alaptörvény módosítása után elinduljon egy alkotmányozási folyamat, akkor ezt a kérdést miért nem abban a folyamatban kezelik?

[00:14:04]Ugye maga az előterjesztés is azt mondja, hogy ezt a szabályt majd csak a következő választásoknál fogják alkalmazni.

[00:14:11]A tervek szerint addig az alkotmányozás folyamata lezárul.

[00:14:13]És azokat a vitákat, amik azért a szakmai körökben, szélesebb körben elindultak, és amiknél olyan szervezetek is személyek is, akik igazán nem nevezhetők a kormány kritikusainak, ők is fenntartásaikat fogalmazták meg.

[00:14:30]Ugye Tordai Csaba volt igazságügyi minisztérium államtitkár még a Gyurcsánybajnai kormányban most a Karácsony Gergely jogász munkatársa.

[00:14:39]Ő elég pontosan leírta, hogy véleménye szerint a a straszburgi bíróság ezt meg fogja semmisíteni, mert a passzív választójog aránytalan korlátozását jelenti.

[00:14:55]Ez a vélemény.

[00:14:57]Van még három megszólalási lehetőség itt?

[00:15:01]Persze, én azzal teljes mértékben egyetértek egyébként, hogy lehetne ezt a az alkotmányozási folyamatra hagyni gyakorlatilag ennek a kérdésnek az eldöntését, de az is lehet akár egy kormányzati kommunikációs hozzáállás, hogy kvázi mint egy sarokkövét a következő alkotmányos felépítésnek ezt most bedobja a kormányzat, és aztán pedig hát megnézi, megvizsgálja azt, hogy ez egyébként a társadalomban tényleg ö talál-e támogatást vagy sem, és ennek fejében kerül akkor majd be a a hosszú távú tényleges alkotmányba, amit Népszavazás erősítene majd meg.

[00:15:42]Mindezen által szerintem egy olyan kritikát is meg lehet fogalmazni, akár ezzel a módosítási javaslat kapcsán, akár a miniszterelnöki ciklusnak a korlátozása kapcsán, hogy azért tényleg nézhetne ezt csak a jövőbe.

[00:15:55]Tehát nem biztos, hogy a már országgyűlési képviselőket vagy volt miniszterelnököket tényleg bele kellett volna számolni ebbe a ebbe a limitbe.

[00:16:06]szerintem megtehette volna a Tiszakormányzat ezt a gesztust, hogy hogy ez tényleg pusztán a a jövőre tekintve alkalmazza ezeket a korlátozásokat.

[00:16:14]Ezzel együtt én a nagyképet tekintve egyébként támogatom ezt a fajta irányt, mind a miniszterelnöki ciklus korlátozását, mind akár a képviselői ciklusoknak a korlátozását.

[00:16:24]Szerintem szükség van egyébként erre a fajta megújulásra a magyar demokráciának.

[00:16:28]Tehát az alapirányt azt azt én messzemenőkig támogatom.

[00:16:32]Ö de ezt a két kritikát, ezt ezt tartom.

[00:16:35]Egyrészt a a visszaható hatálynak az árnyéká azért felmerül, másrészt pedig ez a módszertani megközelítés, hogy mikor és hogyan dönt erről a társadalomról.

[00:16:46]Szerintem ez is egy valid felvetés.

[00:16:50]Nekem az a nehézségem ezekkel egyrészt, amit mondasz, másrészt a ezzel a megoldással, amit most láthatunk, hogy egyrészt én sem értem azt, hogy miért van erre szükség most, tehát hogy nem hallatszottak el érvek azzal kapcsolatban, hogy mondjuk az EUs források megszerzésének a augusztus végi határideje miért lenne ebben az ügyben az a kényszerítő erő, hogy ezt most kellene megcsinálni.

[00:17:09]De ez most még mindig a folyamat.

[00:17:13]Szerintem az is egy megfontolandó érv, amit Péter mondott, hogy hát van egy alkotmányozás, amit tudjuk, hogy el fog indulni, akkor miért nem annak a keretében van erről szó?

[00:17:19]Tartalmilag ami szerintem érdekesebb az az, hogy én arra sem láttam érvet, hogy mondjuk olyan képviselők, mint Hadházi Ákos vagy Szélbárnadett, miért ne lehetnének egy következő országgyűlésnek a tagjait, és nem azt mondom, hogy legyenek vagy ne legyenek, hanem hogy egy mindenkori kétharmados kormánytöbbségnek el kellene tudni magyarázni azt, hogy miért nem jó az, hogyha ők a következő országgyűlésnek a a tagjai.

[00:17:45]És én is egy kicsit kizoomolnék a a nagy képbe, hogy azért nagyon sok dolog van, ami megfogalmazódott az elmúlt hónapokban, és most hát most már alaptörvénymódosítás szintjén látjuk őket, amiről kicsit az az érzésem, hogy nagyon adhok módon születtek.

[00:18:01]Tehát a még mondjuk a nyolc éves miniszterelnöki ciklus cikluskorlátról volt szó korábban, ez a képviselő országgyűlési képviselői korlátozás, ez kicsit úgy tűnik, minthogyha az utolsó pillanatban került volna ide be a képbe, és nincs meg szerintem időben a lehetőség arra, hogy alaposan kitárgyaljuk, hogy ezt akarjuk vagy nem akarjuk, hogy ez kell vagy nem kell, és és hogyan kell.

[00:18:25]És ezt nem kérdőjelezi meg önmagában azt, hogy erre szükség van.

[00:18:29]beszélhetünk majd arról is, csak hogy miért most és miért kell ennyire ezt ezt elsietni.

[00:18:33]De a visszakanyarodnék arra, hogy azért az, amit itt csináltunk úgynevezett társadalmi párbeszéd szintjén, az szerintem lényegesen jobb volt annál, mint ami ebben a körben körben történt.

[00:18:47]Ha ezt ha ezt úgy csináltad volna, Viktor, hogy ki az, aki egyetért azzal, hogy az országgyűlési képviselők ciklus korlátozásáról beszéljünk?

[00:18:53]A többség nem mondott volna semmit.

[00:18:56]Néhányan azt mondták volna, hogy igen, néhányan azt mondták volna, hogy nem.

[00:18:59]Majd megállapítod, hogy hát a társadalmi párbeszéd alapján akkor erről beszélünk.

[00:19:04]Ez közelítette volna meg valójában azt, amit a ami most történt.

[00:19:08]Ugye a társadalmi párbeszédről még külön beszélhetünk szerintem az alkotmányozás folyamatának körében, merthogy az valóban ahhoz kapcsolódik.

[00:19:17]De én az indoklásból még egyet felolvasnék, mert akkor próbálom védeni a az álláspontját az alaptörvény kitalálójának, vagy a módosítás kitalálójának.

[00:19:27]A megbízatás időbeli korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy a törvényhozásban szélesebb körben jelenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok.

[00:19:38]És egy kicsit azért ehhez hozzátenném, hogy az Európai Parlamentnek egy adhok bizottsága is folytatott ilyen kutatást, hogy milyen előnyei meg milyen hátrányai lehetnek annak, hogyha az országgyűlési képviselők mandátumát korlátozzák.

[00:19:50]És hasonlókat írtak a pozitív oldalon.

[00:19:56]Írtak természetesen olyat is, ami nem szól mellette.

[00:19:59]És érdemes hozzátenni, hogy Franciaországban komoly szinten felmerült évtizedekkel ezelőtt, hogy bevezetnek egy hasonló korlátozást.

[00:20:09]Végül nem történt meg.

[00:20:09]És van olyan példa Nyugat-Európában, ahol egy párt saját magára nézve az alapszabályába írta bele, hogy náluk két ciklusnál tovább nem lehet valaki képviselő.

[00:20:19]Ez az öt csillag mozgalom Olaszországban egyébként most felvezetésképpen mondtam, de Tamás, a te véleményedet nem hallottuk még ebben.

[00:20:31]Először is szeretném megköszönni, hogy eljöttetek és végighallgatjátok a jogászkodásunkat.

[00:20:34]En hát az ember úgy érzi, hogy lehet, hogy van értelme.

[00:20:39]Ugye érdemes tényleg egy kicsit kizoomolni, aztán gyorsan is abbahagyom.

[00:20:43]Én alapvetően ketté választanám a kérdést.

[00:20:45]Most ez a ciklus ciklus korlátozás ez tipikusan az, amit én tényleg a jövő építés tekintetében tartanék én is érdemesnek megbeszélni.

[00:20:55]Jelenleg a feladata az, és szerintem a legtöbb vita egyébként ebben fog majd kialakulni itt a színpadon is, hogy most a mostani helyzetet miként minek látjuk, miként értékeljük.

[00:21:07]És én azt gondolom, hogy a mostani alkotmányozó kétharmad némi szerepzavarb vagy szereptévesztésben van, vagy nem tudom én, identitászavarban küzködik, nem tudja eldönteni, hogy ő most maffia államot bont, vagy jogállamot épít.

[00:21:18]Szerintem a kettő együtt nem megy.

[00:21:20]És én nagyon régóta azt mondom, hogy azt élesen el kell választani egymástól.

[00:21:24]Először meg kell mondani, hogy mikortól meddig bontjuk a maffia államot, utána építjük a jogállamot.

[00:21:30]Most jelenleg azt látom, hogy a jelenlegi kétharmada kettőt próbálja egyszerre, vagy mintha kettőt próbálná egyszerre, és akkor én se értem, hogy akkor most akkor most mikor alkotmányozunk és mikor takarítunk.

[00:21:41]A kettő együtt nem áll össze.

[00:21:41]És akkor most egy picit a a ciklusorlátra hát én egyikkel se értek egyet.

[00:21:48]Ez legyen az én bajom.

[00:21:50]viszont visszatérnék a az indokolásra, amire utaltál, mert az volt az eredeti kérdésed, hogy vajon teljesíti-e az indokolásban kitűzött célokat ez az intézkedés?

[00:21:59]A válaszom az, hogy igen, abszolút teljes mértékben, csak maga a célok meg a szempontok hiányosak, amik az indokolásban vannak, mert azért vannak más szempontok is, bocsánatot kérek.

[00:22:13]Tehát én értem, hogy kipörgetni a politikusokat gyorsan, mint a mint az egészséges szervezetben az anyagcsereit meg az ürülékanyagot.

[00:22:19]Oké, egyetértek.

[00:22:22]Ahogy az egészséges szervezethez is kell egy egészséges anyagcsere, az egészséges közélethez, politikumhoz is kell egyfajta anyagcsere.

[00:22:30]Az elmúlt 16 évünk annak világos jelle, hogy mi történik akkor, ha ez nem történik meg.

[00:22:34]Úgy is nézünk ki.

[00:22:38]De [torokköszörülés] de azért arra hadd hívjam föl a figyelmet, hogy hogy működik az ember, hogy működik a politikus.

[00:22:47]Hogyha nekem van nyolc vagy 12 évem, akkor tudom, hogy annyim van, és akkor zsákmány pozícióvá alakul a választott pozíció.

[00:22:58]És lehet bízni benne, hogy de biztos van olyan politikus, aki nem.

[00:23:00]Persze biztos van, aki nem.

[00:23:03]Lehet alkotmányt is a jó királyra írni, mert a jó király az soha nem lesz olyan, mint mondjuk Putyin.

[00:23:10]És akkor lehet marha jó jogszabályokat írni a jó király parancsára, csak régi alkotmányjogi alapvetés, hogy egy alkotmányt mindig a gonoszra írunk, nem a jóra.

[00:23:19]Pont azért, hogy most mostani persze a mostani király természetesen a legjobb, leg legcsodálatosabb, valódi gyönyörszer történik valami és jön egy másik.

[00:23:28]És az alkotmány, az azt kell, hogy korlátozza.

[00:23:33]Nem a mostani csodálatosat persze.

[00:23:35]És ugye ez egy nagyon-nagyon nagy probléma, amit jelenleg úgy láttok ebben az alkotmányozásban, 2010 után is így láttam.

[00:23:43]Nem véletlen az, hogy viták vannak-e körül.

[00:23:45]Én azért azt is megkérdőjelezem, csak azt elfogadom létező valóságként, hogy mondjuk azokban a államfői hatalom ciklus korlátok, oké, amerikai elnök se legyen harmadik ciklus.

[00:23:58]Ugye nem felejtette el senki, hogy az Amerikai Egyesült Államok alkotmányos rendszere úgy maradt alkotmányos, hogy ilyen alkotmányos szabály nem volt.

[00:24:05]A politikai kultúra terméke volt az, hogy nincs harmadik ciklus.

[00:24:10]És akkor írták alkotmányba, amikor jött egy olyan elnök, aki azt mondta, hogy á mégis csak legyen.

[00:24:16]Egészig egész jól működött a rendszer nélküle.

[00:24:19]Oké.

[00:24:19]Hadd emlékeztessek mindenkit.

[00:24:21]Oroszországban, az elnöki hatalomon van cikluskorlát.

[00:24:26]Tomból a demokrácia Oroszországban.

[00:24:29]Amikor ezt valami tévűsorban leírtam a kommentmezőben közölték, hogy hülye vagyok.

[00:24:32]Jó, akkor értem a szarkasz szarkazmus nem működik.

[00:24:34]Ha ez emlékeztessek arra Kacsinski Lengyelországban soha nem volt semmilyen alkotmányos pozíciója.

[00:24:41]Mezei parlamenti képviselő volt, mégis a PISnek az élethalál volt nagyon sokáig.

[00:24:45]Tehát valóban igaz-e az, hogy egy cikluskorlát garanciát nyújt hatalmi túlterjeszkedésekkel mindennel szemben?

[00:24:55]Szerintem nem.

[00:24:55]Mindazon által nem azt mondom, hogy rossz, hogy a miniszterelnök.

[00:24:59]Én erre azt mondom, nem értek vele egyet, de nem zavar.

[00:25:01]Tehát azt mondom, hogy oké, ez egy érdekes modell.

[00:25:05]Összehasonlító alkotmányogász kollégáknak a világon mindenhol kell alapanyag.

[00:25:09]Majd ők elemzik.

[00:25:09]Meglátjuk, mi lesz belől.

[00:25:12]Oké.

[00:25:12]A parlamenti képviselő esetében viszont ez egy lényeges különbség, hogy míg a miniszterelnököt nem közvetlenül választjuk, a parlamenti képviselőt, igen.

[00:25:22]És itt utalnék arra, amire te is utaltál ugye a Tordai Csabának, vagy tanár úr, te voltál, bocsánat, Tordai Csabának a cikkére, amit én is mindenkinek javaslom, hogy olvassa el a Jogtudomány Intézet honlapján.

[00:25:32]apróság.

[00:25:36]Azért Csaba azt finoman szólva elfelejti, miután egyébként nagyon szépen leírja a vonatkozó straszburgi gyakorlatot az alapjogkorlátozás, szükségesség, arányosság teszt tekintetében is teljesen jó.

[00:25:48]Azt én egy picit hiányoltam az írásából, és most nem azért most lehet, hogy nem tűnik elegánsnak, én nem Csabát kritizálom, de ő például nem tért ki arra ebben az írásban mélységében, hogy a straszburgi bíróság gyakorlata a rendszerszintű átalakítások tekintetében elég elnéző.

[00:26:04]Szóval szerintem nem olyan egyértelmű, hogy ez el fog bukni egy stasburgi teszten.

[00:26:08]Majd meglátjuk, majd meglátjuk.

[00:26:10]Érdekes kérdés, de ez akkor is egy jelentős különbség, hogy a miniszterelnöki időkorláttal szemben nem állok neki különösen élesen állást foglalni, mert elfogadom, hogy ez egy szépészeti különbség köztem meg mások között.

[00:26:22]Én szerintem zöldség, de nagy bajt nem csinál.

[00:26:25]Viszont az egyéni választójok korlátozásánál lehet, hogy ez nem fog működni, és lehet, hogy ez abban a szempontból káros, mint minden káros, ami sérti a választójogot, vagy bármilyen egyéni jogot.

[00:26:36]Meglátjuk.

[00:26:36]És akkor itt a kizúomult kérdésem, ahogy ezt miért nem a jogállamépítéskor vesszük elő ezt a kérdést?

[00:26:44]Miért most így nehéz elválasztani a politikától?

[00:26:46]És ez szerintem nem szerencsés.

[00:26:50]Tamás egyetlen megjegyzés, hogy azért én még nem láttam olyan törvényt, ahol az indoklásba az ellenérveket is beírták volna.

[00:26:57]Tehát azért nem lenne tipikus, hogyha itt felsorolták volna azt is, hogy egyébként mi szól az ellen, hogy 12 évben korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumát.

[00:27:05]Ezt hívják úgy, hogy politika igazad van.

[00:27:07]Egyébként azért nem lenne ördögtől való, mert van nekünk egy jogalkotási törvényünk, amelyik leírja, hogy ez amúgy a törvényelőkészítésnek a feladata, hogy lemond elmondja, hogy egy jogszabálynak milyen hatásai vannak, és ott a pro és kontraérveket is figyelembe kell venni.

[00:27:22]Tehát éppen keret lenne rá, csak az elmúlt időszakban eléggé elszoktunk attól, hogy ez számon van kérve a jogszabályok előkészítőin.

[00:27:28]A fontosabb dolog, am az csoda, hogy nem egyéni képviselői indítványként ment be a dolog.

[00:27:32]A fontosabb dolog, amit mondani szerettem volna, talán még egy plusz szempont lehet ezekhez, amit beszéltünk, hogy mi az a valódi probléma, amit meg szeretne ez oldani, amit amit amit tényleg meg kell oldani.

[00:27:42]Az a szerintem, hogy az elmúlt 16 évben nagyon könnyen és túl gyakran alakult ki kétharmados többség, amelyik alkalmas volt és és és meg is tette, hogy az alaptörvényt és jogszabályokat úgy úgy mozgassa, úgy alakítsa el, ahogy az aktuális politikai érdeke ezt diktálta.

[00:28:01]És szerintem ez a valódi közjogi probléma, amire megoldást kellene keresni.

[00:28:05]És úgy látom, hogy most ez egy bizonyos értelemben, úgy mondom, hogy alkotmányos populizmus, mert megfelel egy társadalmi igénynek.

[00:28:14]bizonyos értelemben egy pótcserekvés, de nem oldja meg azt a legnagyobb problémát, hogy mitől nem lesz egy következő választáson újra valakinek kéthados többsége, akivel adott esetben akkor már nem biztos, hogy a választópolgárok abszolút többsége együtt fog érteni.

[00:28:29]Te már most ezt az egész alaptörvénymódosításra mondod, nem csak a 12 évre?

[00:28:34]Ezt a ezt a mostanira mondom, hogy nagyon a teljes alaptörvény módosítás én azt látom, hogy és lehet, hogy ez az én társadalmi párbeszédem, de ha megkérdeznénk 100 embert, akkor abból többen mondanák azt, hogy fontos az, hogy a kétharmados hatalom legyen valamennyire korlátozva, mint az, hogy az országgyűlési képviselők ciklus korlátja 12 év legyen.

[00:28:51]És én azt látom, hogy erre az elsőre, ami a komolyabb probléma, arra nem keresünk még megoldást.

[00:28:56]Hol igazából erre kellene.

[00:28:58]És bocsán nem haragszol ez a 12 éves és bármilyen cikluskorlátozás a parlamenti képviselőnél pont ez ellen a cél ellen dolgozik.

[00:29:06]azzal, hogy megakadályozzuk azt, hogy mondjuk egy egyéniben megválasztott képviselő, és most nem pejoratív értelemben mondom, helyi kiskirállyá váljon, tehát olyan képviselő, akit mindig megválasztottak, mert a helyiek elégedettek vele.

[00:29:18]Hogyha nincsenek ilyen képviselők a magyar parlamentben, vagy bárhol máshol, akkor a pártelitek döntése fog erősödni.

[00:29:24]Nem lesz olyan képviselő, akire a pártvezet is oda kéne, hogy figyeljen.

[00:29:29]Nem lesz olyan képviselő, aki azt mondaná, hogy az amerikai demokráciát, ha már beszéltünk róla, azért ne felejtsük el, az igazi ereje az, hogy a szenátos, szenátusban ülő 100 szenátor, ha kell, akkor az elnök ellen megy, még ha a saját pártjából van, akkor is, mert őket az érdekli, hogy őket újra válasszák a saját államukba.

[00:29:47]Nem az, hogy ki az elnök.

[00:29:49]Jó, persze, nem baj, ha saját párból van, de azért régi csak én vagyok a szenátor.

[00:29:52]Hát nekem te elnök úr, ne dumáljál be, mert mert én vagyok a szenátor itt.

[00:29:56]És ezek a decentralizált hatalmi struktúrák nem tudnak kialakulni akkor, ha központi hatalmi aktussal ilyen korlátokat pakol be a központi hatalom.

[00:30:08]Igen, igen.

[00:30:08]Két apró megjegyzés.

[00:30:08]Az egyik, hogy szükséges-e ez a módosítás.

[00:30:15]Most láttuk, hogy az országgyűlési képviselőknek a 80%-a kicserélődött.

[00:30:20]Tehát a választási rendszer önmagában képes arra, hogy hogyha van választói igény a változásra, akkor ez a változás létrejött.

[00:30:29]Tehát én nem számoltam végig, de ugye a 72% az kivétel nélkül új képviselő, és a korábbi pártokban is voltak változások, tehát ezért becsülöm 80%-ra a változást.

[00:30:40]Tehát ha van választói akarat a változásra, akkor a választási rendszernek is ebben Dáviddal egyetértek, hogy a választási rendszer az egy fontosabb kérdés, mint amiről most beszélünk.

[00:30:53]A választási rendszernek olyannak kell lenni, ami ezt a választói akaratot kereszt engedi érvényesülni.

[00:30:57]A másik észrevételem, hogy szerintem mind a miniszterelnöki mandátumkorlátozás, mind a képviselői mandátumkorlátozás nekem úgy tűnik, hogy egy hibás alapfeltevésre épül arra az alapfeltevésre, hogy a hogy valaki azért lesz a politikában erős ember, mert miniszterelnök lesz, vagy mert országgyűlési képviselő lesz.

[00:31:22]Szerintem ez fordítva van.

[00:31:25]Vannak erős emberek.

[00:31:27]Ugye erre az orosz példa.

[00:31:27]Putyin, független attól, hogy ő most miniszterelnök vagy köztársasági elnök, ő volt a döntéshozó.

[00:31:37]Ugye a mostani változás nem zárja azt ki, hogy aki nyolc évig miniszterelnök volt, utána még 10 évig köztársasági elnök legyen.

[00:31:45]Tehát már valaki megint csak 18 évig lehet meghatározó.

[00:31:47]És ha az erős ember miniszterelnökből köztársasági elnök lesz, akkor a köztársasági elnök körül fog csoportosulni az érdemi hatalom.

[00:31:56]Ahogy említett Kacsinskin, ő ő nem volt köztársasági elnök sem, és mégis ő volt a az erős ember.

[00:32:03]Ugye a képviselők tekintetében meg hát azt hiszem a klasszikus alapművet sokan ismerik a Keresztapa filmet, ahol szépen megvan az a jelenet, hogy a család hogy diktálja a szenátornak, hogy mit kell dönteni.

[00:32:19]Tehát ennek a helyzetnek a létrehozása is, hogy helyben az erős ember nem indulhat, mert már 12 évig volt, de akkor jön egy Stróman, aki képviselő lesz, de mindenki tudja, hogy mögötte áll az erős ember.

[00:32:32]Szerintem ezt is érdemes lenne végiggondolni, hogy ezt akarjuk-e, ilyen rendszert akarunk-e.

[00:32:40]Ugye itt a az alkotmányos populizmus, vagy populista alkotmányozás, mit mondtál, Dávid?

[00:32:45]Valami ilyesmit használtál?

[00:32:47]Alkotmányos populizmust.

[00:32:49]Alkotmányos populizmust, hogy ez jellemző erre az alaptörvény módosításra érzésed szerint.

[00:32:53]Na most ha ezt vesszük, akkor a ez a populizmus, ez nyilvánvalóan politikai szóit, vagy politikai érdekeket képvisel.

[00:33:03]És ezért gondolom, hogy Bencének kéne itt beszélnie, mint politológusnak, mert azon kívül, hogy természetesen ezek jogi kérdések, de mindegyik olyan jogi kérdés, amelyik a politikát határozza meg, és mondjuk egyfajta kijelölése is annak, hogy kit akar, vagy kit nem akar politikai ellenfélnek a következő időszakban a jelenlegi alkotmányozó többség.

[00:33:23]Igen, köszönöm Viktor.

[00:33:26]Abszolút ezek a politika meg a joghatármezséjén mozgó kérdések, és mind a két tudományág, sőt más tudományaknak is van itt releváns szava ebben a ebben a vitában.

[00:33:35]Igazából én két elméleti szempontot szerettem volna behozni a a beszélgetésbe.

[00:33:40]Az egyik, amire utaltatok is többen, ugye, hogy vannak formális hatalmi összefonódások gyakorlatilag, és van formális hatalma személyeknek, politikusoknak, meg van informális hatalma is ugye gyakorlatilag.

[00:33:53]És természetesen valid az a pont, hogy attól még, hogyha valakinek a formális hatalmi pozícióját korlátozzuk, attól még az informális hatalmi pozíciója ugyanúgy meg tud maradni.

[00:34:03]De azért azt gondolom, hogy a kettő között azért van valamennyi ráhatás.

[00:34:07]És hogyha egy erős embernek, aki miniszterelnök volt egyébként, van egy olyan alkotmányos gát, hogy ő mégis csak két cikluson át lehet miniszterelnök, akkor a körülötte lévő hatalmi központok azért tudnak úgy taktikázni, hogy hogy mégis csak ha én kerülök majd a a formális döntéshozatali pozícióba, akkor akár szembe is mehetek azzal az eddigi korá a korábban erős embernek számító politikai szereplővel.

[00:34:33]Tehát azért szerintem a kettő között lehet ilyen fű, ilyen jellegű kapcsolódás.

[00:34:38]Egy másik elméleti szempont pedig, ami szintén a a cikluskorlát legitimációját mutatja szerintem meg.

[00:34:47]Ö de abszolút csatlakozok abba Tamáshoz egyébként, hogy tehát teljesen validak az ellenérvek is szerintem ezekben a kérdésekben, és öyakorlat is számunkra, mint magyar társadalom, hogy egy picit a vitakultúránkat azt tudjuk gyakorolni és erősíteni, és erre nagyon nagy szükségünk van, de ez a ez az elméleti szempont ez az lenne azért, hogy mégiscsak a a demokrácia és az alkotmányosság az olykor-olykor tudja egymást erősíteni, de tud egymással vitában is állni.

[00:35:17]És a ciklus korláta az kimondottan egy olyan helyzet, amikor a demokrácia és az alkotmányosság vitában állnak egymással.

[00:35:24]Hiszen a tisztán demokratikus elv ugye az mit mondana?

[00:35:28]Bárkit válasszunk meg annyiszor, ahányszor szeretné a nép, hiszen ő a a e demokráciának az eredménye, gyakorlatilag ő a népszerű.

[00:35:36]viszont az alkotmányosság ugye ilyenkor felteszi egy picit a kezét és azt mondja, hogy igen ám, de az abszolút demokratikusság az nagyon könnyen vezethet a többségnek a diktatúrájához, egy egy többségi elnyomáshoz a a kisebbség felett, akik ugyanne vannak a társadalmunkban, de alacsonyabb számban, és sose tudnak igazából odakerülni kormányzati pozícióba.

[00:36:00]És egy sor ilyen alkotmányos szabályt és jogszabályt ismerünk, ami most is azért a a gyakorlatban van, ami hasonló elvi megközelítéseket követ, és ilyen szerintem a a ciklusnak a korlátozása is.

[00:36:16]Mindazon által az teljesen egyértelmű, hogy összességében ezeket a kérdéseket a választási törvénnyel egyetemben kell majd szabályozni.

[00:36:23]És ezeket az apró kis részleteket, hát apró kis részleteket így egyesével igazából nehéz is értékelni, ameddig nem látjuk a teljesebb választási reformnak a képét, hiszen azok fogják majd eldönteni, hogy ezeket a korlátozásokat adott esetben hogyan lehet majd kicselezni, és hagy-e benne az alkotmányozó gondolkodásunk tudatosan akár olyan kiskapukat, ahogy ahol ki lehet kerülni ezeket a korlátozásokat, vagy sem, de azt gondolom, hogy hogy egyébként összességében mégis csak azért az egy jó irány, hogyha próbáljuk bezárni ezeket a kiskapukat, és minél inkább figyelünk arra, hogy a kisebbségeknek a a védelmét is garantáljuk hosszú távon.

[00:37:06]És ez abszolút egy ilyen pesszimista hozzáállás az alkotmányozáshoz szerintem.

[00:37:12]És nekem ez ez nagyon tetszik egyébként, mint politológus, amikor hallgatom az erről szóló kormányzati felszólalásokat, hogy bizony saját magukra nézve is applikálják ezeket a korlátozásokat, és talán még ezért lehet ez a nagy sietség, hogy már most a nulladik pontban megtegyék ezeket a gesztusokat, mind a magyar társadalom, mind pedig a nemzetközi közösség irányába, hogy akár egy straszburgi bíróság is úgy értelmezhesse majd ezeket a a kérdéseket, hogy oké, lehet, hogy itt van egy-egy részlet, amit tudnánk akár akár kifogásolni jogi vagy erkölcsi alapokon, de a nagy képet tekintve ez mégiscsak egy választási autokráciából egy alkotmányos demokrácia felé vezető úton a az egyik lépcsőfok.

[00:37:55]És ez azért egy fontos tény.

[00:37:58]A második, ami a társadalmi egyeztetésen, nem az enyémen, hanem a nagyon, ahol majdnem 23000-en szóltak hozzá, nagyon nagy érdeklődésre tartott számot, az Sullyok Tamás eltávolításának ügye, nem meglepetés szerintem.

[00:38:13]Ehhez a hozzászólások 8%-a érkezett, ami egyébként nem olyan nagyon nagy szám, hogyha így végiggondoljuk, de de mégiscsak.

[00:38:20]És ez is minthogyha az indoklásban lenne valami olyasmi, ami az alkotmányos populizmus vagy populista alkotmányozás irányába mutat, mert az indoklás ebben az ügyben, nem olvasom fel az egészet, de részben így hangzik, a hivatalban lévő köztársasági elnök működésével kapcsolatban súlyos bizalomvesztés állt be a társadalom részéről.

[00:38:43]Ugyanakkor a választópolgárok rendkívüli fel hatalmozást adtak arra, hogy az országgyűlés kétharmazos többsége az alkotmányos demokráciát helyreállítsa és biztosítsa az alkotmányos intézmények tényleges működését.

[00:38:57]Tehát itt megint a felhatalmazásra és a bizalomvesztésre mutat az indoklás, ami hát egy populista nem teljesen jogászi megközelítés.

[00:39:11]Akkor ezen ismét vitatkozhatunk, hogy ez hova vezet.

[00:39:14]Úgy kell értelmeznünk, hogy csak az adott pillanatban történik meg egy ilyen.

[00:39:19]Tehát ahogy az alkotmánymódosítás hatályba lép, elveszíti Súlyok Tamás a köztársasági elnöki mivoltát, vagy attól kell tartanunk, hogy ez esetleg rendszerré válik és innentől kezdve mondjuk precedensként bármikor meghozható egy ilyen alkotmányos változtatás.

[00:39:36]Hak Péter.

[00:39:38]Igen.

[00:39:38]Én a választások után egy Facebook posztban kérdésre válaszolva leírtam, hogy a kétharmados szabályt hogyan lehet értelmezni.

[00:39:47]Az elmúlt 36 évben két értelmezés élt.

[00:39:50]Az első értelmezés 90-től 2010-ig tartott, ahol az volt a kétharmados szabálynak az értelmezése, hogy kétharmados körbe tartoznak azok a kérdések, ahol a kormánynak konszenzust kell keresni az ellenzékkel, tehát pusztán a kormányzó többségen túlmutató többségkel ahhoz, hogy ezeket a kérdéseket elhatározzák.

[00:40:15]És ez az értelmezés 94 és 98 között nagyon élénken élt.

[00:40:21]Az akkori kormánykoalíciónak is volt több mint 70%-os többsége, és mégsem élt vissza a kétharmaddal.

[00:40:29]Például ugye az alkotmánybíró jelölés az végig konszenzusos volt ebben az időszakban, és érdemben csak egy olyan kérdés volt, ahol az ellenzék nélkül döntött az akkori koalíció.

[00:40:42]ez az országos igazságszolgáltatási tanács létrehozása, amivel a kormányzati hatalmat korlátozta a többség és nem növelte.

[00:40:49]Most 2010 után az értelmezés lett meghatározó, hogy a kétharmados többség az alkotmányos felhatalmazás.

[00:41:02]Tehát tulajdonképpen ugyanaz a mondat élt 16 éven keresztül.

[00:41:04]És én a választás után azt kérdeztem, hogy hogy kérdés, hogy melyik irányba fog tovább menni az új többség.

[00:41:12]Nekem az indokolásból úgy tűnik, hogy ugyanazon az úton halad, amin az előző 16 év, tehát a két karbadot azt nem egy konszenzus kényszernek tekinti, hanem egy széleskörű felhatalmazásnak.

[00:41:24]Csak ebben az esetben az a kérdésem, hogy ez miben különbözik az előző 16 évtől, akik szintén amit tettek, a széles körű felhatalmazásra hivatkozva tették.

[00:41:38]A másik megjegyzésem az az, nem tudtam, hogy az igazságügy miniszter asszony is a épület metaforát használja a parlamenti vitában, amit én egy jó metaforának tartok és elfogadhatónak tartom azt, hogy azt mondja az új többség, hogy van egy ép egy közös épületünk ez az alkotmányos építmény, amit az elmúlt 16 évben a viharok meg rongáltak.

[00:42:04]Ráadásul az előző bérlő ronda átépítéseket hajtott végre.

[00:42:08]Rossz helyre helyezett ajtókat, másokat meg befalazott.

[00:42:14]Ezért állítsuk helyre azt az épületet, ami 90 óta működött.

[00:42:21]Én ezt el tudnám fogadni, de például a köztársasági elnöki intézménynél 90 óta gyakorlatilag változatlan szabályok voltak a megválasztásra.

[00:42:31]Így füglen attól, hogy valakinek tetszik az, ahogy Sullyok Tamás az elnöki feladatát ellátta, vagy nem, nem lehet azt állítani, hogy a Fidesz visszaélt a kétharmados többségével, amikor megválasztotta, mert gyakorlatilag Gönc Árpád első megválasztását leszámítva az összes elnökválasztás úgy történt, hogy csak a bocsánat, még sólyom választása volt rendhagyó, de a többség úgy történt, hogy csak a kormánypártok támogatták.

[00:43:02]Gönc újraválasztása, Márl megválasztása, Smid Pál, Háder János, Novák Katalin és Sujok megválasztása is.

[00:43:08]Így történt.

[00:43:11]Ugye Sólyom Nászlónál volt egy rendkó helyzet, ott az ellenzék választotta meg térdemben a köztársasági elnököt, tehát nem volt visszaélésszerű Súlyok Tamás megválasztása, és 90 óta az elmozdítás szabályai is változatlanok.

[00:43:28]Lehetett volna 90-be beletenni az alaptörvénybe valamilyen visszahívhatósági szabályt is, vagy méltatlansági szabályt a bizonyos eljárásban, de nem véletlen, hogy 90 óta változatlanul az elmozdíthatatlanság az úgy szerepelt, hogy csak megfosztási eljárásban lehet.

[00:43:48]És én azt gondolom, hogyha van indok a megfosztási eljárásra, akkor el kell indítani a megfosztási eljárást.

[00:43:54]Ha létreho egy új szabályt, hogy alkot a zárórendelkezésbe betesszük azt a mondatot, hogy az elnök megbízatása megszűnik, akkor ezzel ez teremtünk egy precedenst.

[00:44:06]azt a precedenst, hogy gyakorlatilag bármely közjogi szereplőt ugyanezzel a technikával, bármikor bármelyik kétharmados többség el tudja távolít távolítani.

[00:44:19]Tehát akár a Nemzeti Bank elnökét, akár a Kúria elnökét, Országos Bírósági Tanács és így tovább, és a le az új köztársasági elnököt is bármikor ugyanezzel a technikával, mert szerintem az alkotmányunk legnagyobb gyengesége, hogy az önmérsékleten kívül igazi érdemi belső fék nincsen az alkotmányozásra.

[00:44:40]És úgy tűnik, hogy ezt a féket az új többség sem készült felépíteni.

[00:44:46]Mert ha most például bejelentenék azt, hogy a 17.

[00:44:51]alaptörvény módosítás elfogadása után benyújtják a 18-at, amely úgy szól, hogy az alaptörvény módosítása és az alaptörvény elfogadása négy-ötödös többséget igényel.

[00:45:04]Tehát garantálják, hogy a jövőben csak parl kormánypárti többséggel nem lehet ilyen szabályokat újra bevezetni, akkor azt mondom, hogy rendben van.

[00:45:13]Akkor sincs teljesen rendben a eltávolításnak ez a módja.

[00:45:18]Újra szeretném hangsúlyozni, hogy itt számomra nem Slyog Tamás szem szem személye vagy a teljesítménye a kérdés, hanem az elnöki intézmény.

[00:45:27]hogyha az elnöknek ezen túl az új elnöknek minden reggel azzal kell felkérni, hogy nem indult-e el Facebook szavazás arra, hogy őt mozdítsák el, akkor az már nem fogja tudni betölteni azt a funkciót, amit az alaptörvény 9 89-ben már bele az elnök funkciójaként meghatározott, akkor az egy új funkció lesz.

[00:45:49]Az elnök az tulajdonképpen a kor egy plusz kormányzati funkció lesz, ami kormányváltásoknál bármikor leváltható, mint a minisztériumi osztályvezetők.

[00:46:01]Itt most kinyílt egy újabb kérdés.

[00:46:03]Persze még erre az előzőre sem reagáltak a többiek, de azért mégis csak az az érdekes, hogy itt mindig a a népfelség elve vagy a népakarat kerül szóba az indoklásoknál.

[00:46:13]Gyakorlatilag ezt látjuk akkor, amikor bizonyos alkotmányszellemiségével ellentétes alkotmányozási gyakorlat megvalósul.

[00:46:24]Hogy ehhez hogy kell hozzáállnunk.

[00:46:24]Én szeretném, hogyha itt ennél a Súlyok Tamás féle leváltásnál meg a módszernél erről beszélnénk elsősorban, mert ez talán még érdekesebb, hogy mit számít az alkotmányozás szempontjából a népakarat, mi kell, hogy korlátja legyen a nép akaratának, vagy a népfelség elvének.

[00:46:43]Tamás, mielőtt belevágnék ebbe a bonyolult kérdésbe, tanár úra, szeretnék reflektálni egy pillanatra, mert mondtál valamit, amit már elmondtál egy televíziós interjúba is annak idején.

[00:46:54]Én akkor ma ott kommentőben jeleztem, hogy nem értek egyet, és most itt aljas módon kihasználom a lehetőséget, hogy erre élőben is reflektáljak.

[00:47:03]Tehát az állításod lényege az, hogy a köztársasági elnök megválasztás hivatalvesztésben nem volt változás, de hogyha megnézed, akkor ez nem igaz.

[00:47:13]Tehát az alaptörvény gyökeresen megváltoztatta mind a választást, mind a hivatalvesztés szabályait, hiszen a választásnál a korábbi elméleti három forduló helyett kettő forduló lett, ami abból a szempontból nagyon fontos, ahogy utaltál a 2005-ös Sólyom Lászlóra is.

[00:47:29]Sólyom ellenzéki pozícióban való megválasztásának lehetőségét pont az adta, hogy a három forduló taktikai lehetőséget adott az ellenzéknek.

[00:47:37]Ezt Orbán Viktor meg akarta szüntetni a 2010 után elfogadott alaptörvénnyel.

[00:47:42]Tehát egy pártijasította a megválasztásnak a mi mikéntjét, hogyanját metodikáját is.

[00:47:47]És a hivatalvesztésnél is az alaptörvény előtt az alkotmánynál nem volt játékba helyezve az alkotmánybíróság, csak akkor, hogyha bünteti jogi felelőssége volt az elnöknek, de a hivatalvesztést, az impeachmentet az alkotmánybíróság nélkül is kimondhatta az országgyűlés.

[00:48:02]Ezt most rakták bele a mostani alaptörvényben.

[00:48:07]Tehát én erre alapozom azt a mondásomat, hogy mind a megválasztás, mind a hivatalveszés jelentősen megváltozott.

[00:48:14]Egyébként abban tökéletesen igazadó és osztom azokat az álláspontod, amit többször hangoztattál és így van, hogy hát ez egy veszélyes precedens.

[00:48:23]Természetesen éppen ezért lenne szerintem nagyon fontos, vagy lett volna nagyon fontos a kétados többség részéről, hogy tegye egyértelművé, hogy most bontunk.

[00:48:34]Hát ez nekem ez a régi nűnőkén, mint ahogy neked a ciklus korlá, de ez a bontáshoz tartozik, nem?

[00:48:37]Csak nem ké meg kéne mondani, hogy most bontunk 27.

[00:48:41]december 31-ig bontunk minden, amit addig csinál.

[00:48:43]Nem lehet azt csinálni, hogy az épület egyik részét, ez egy nagy épület ez a parlament, az egyik részét elkezdik bontani, a másikat meg már építik.

[00:48:52]Az álmoskönyv ez szerint az semmi jót nem jelent, hogyha ezt próbálják csinálni egy épületnél, de lehet vele próbálkozni.

[00:48:57]Akkor is azt kell mondani, hogy most ezt a felét bontjuk.

[00:48:58]Tehát legyen világos ez jogállamisági, jogbiztonsági szempontból is alapvető elvárás, hogy mindenki, a közönség, a lakosok, a vállalkozások, a nemzetközi piaci környezet tudja, ne adj isten ilyen hitelminősítők meg ne adj isten hitelezők, potenciális hitelezők satöbbi.

[00:49:17]Tudják most mit csinálnak ezek itt most?

[00:49:19]Most éppen most éppen bontanak vagy építenek, hogy legyen világos, hogy mi van.

[00:49:23]Nem véletlen hogyha egy házat le akarok bontani, akkor az illetékes hatóságnál jeleznem kell, hogy én most bontok.

[00:49:28]É meg kell mondani, hogy mi a cél satöbbi, de ez egyelőre elmaradt.

[00:49:31]Majd meglátjuk.

[00:49:31]A lényeg az, hogy ebből a szempontból én indokolhatónak látom azt, és védhetőnek tartom, hogyha ez így megvalósul, hogyha egyértelművé van téve, hogy most bontunk, akkor akár ilyen egyébként elfogadhatatlan módszerrel legyen vége a köztársaság elnöki hivatalnak, mert egyébként normális körülmények között jöjjön a buldózer.

[00:49:52]Igen.

[00:49:52]És akkor mi a garancia, hogy a következőnél ezt nem alkalmaz?

[00:49:54]Ezt majd az építés új választási törvény az új választás majd az építkezés dönti el.

[00:50:00]Ezért nagyon fontos az új választási tör lesz négy év.

[00:50:02]Tehát az következő négy évben hogyan fognak működni a független intézmények.

[00:50:08]Ugye és a ugye mindig, ha politikáról beszélgettünk, a a az ultimate biztosíték ugye az a társadalom, a nép.

[00:50:17]Tehát ugye ha mi azt látjuk, hogy Magyar Péterék a saját hatalmukat szeretnék bebetonozni, akkor mi fogunk szólni, hogy bocsánat, nem erre szavaztunk, ugye?

[00:50:23]És ez ez az ultima ráció.

[00:50:23]Nagyon jól sikerült ez az elmúlt 16 évben.

[00:50:29]Hát igen, de azért azt gondolom, hogy 2026 ebben azért egy új fejezetet nyitott a magyar demokratikus.

[00:50:34]És én is remélem, hogy remélem, hogy így van, de hogy szerintem az a az, amit bocs, hogy a a szavadba vágtam, de az, ami ehhez kell, az amellett a demokratikus gondolkodás és felhatalmazás mellett intézményi garancia arra, hogy ez tényleg ne tudjon előfordulni, mert ha csak bízunk abban, hát biztos vagyok benne, hogy azok a az a 3,séss fél millió ember, aki most a Tiszára és a változásra és az Orbánrendszer lebontására szavazott, azoknak jelentős része 2010 tavaszán nagyon boldog volt attól, hogy milyen új rendszer fog itt kialakulni.

[00:51:05]és egy ideig boldog volt, aztán nem lett boldog, mert megváltozott a rendszer, vagy ők változtak meg.

[00:51:08]De hogy de hogy kell az, hogy hogy egy ilyen helyzetben lehessen változás?

[00:51:13]És bocs, de nehogy félreértés legyen, én abszolút abban vagyok, hogy nagyon jelentős átalakítása kell annak az alkotmányos rendszernek, amiben vagyunk, mert az elmúlt 16 év az szerintem nem egy kis homlokzatfelvarrás kell az alkotmányosság épületén, hanem ez egy omladozó szerkezet.

[00:51:32]Tehát ott, ahol alapjogokat lehet felfüggeszteni, ott, ahol emberek ellen lehet bírósági felülvizsgálat nélkül eljárásokat indítani, tehát az az nem egy jogállam.

[00:51:43]És azt gondolom, hogy itt ennél a tatarozásnál sokkal nagyobb átalakításra van szükség.

[00:51:46]És az a kritika, amit legalábbis én meg szoktam fogalmazni, azokat azért mondom, mert nagyon szeretném, hogyha jól sikerülne ez az újjáépítés, és nem azért, mert a KK-n is csomót szeretnék keresni.

[00:51:58]De mindjárt egy mondatod, hogy mondjak még a a köztesség elnökról.

[00:52:02]Csak a szavadba vágtam az előbb.

[00:52:03]Bocs.

[00:52:05]Én meg már nem biztos, hogy tudom, hogy hol akartam tartani igazából, de de a lényeg tehát, hogy a választás men sikerült az Orbán rendszerben a választással korlátozni.

[00:52:13]De a a választási törvénynek a relevanciája mégiscsak, mert valóban, hogyha feltételezzük azt, hogy a jelenlegi körülmények maradnak, akkor bizony ez a fajta eltávolítás a köztársaság elnöknek, ez egy rettentően veszélyes precedenst nyit meg.

[00:52:28]viszont abban az esetben, és remélem, hogy ez az értelmezés lesz majd a valóság is a későbbiekben, ha ez tényleg egyszeri átmeneti állapot, amikor lebontjuk a maffia kormányt és elkezdünk építeni egy új házat, mert ha a házmetaforát használjuk, akkor igazából itt nem tatarozni fogunk, hanem építünk egy új házat gyakorlatilag, mert egy új alkotmányozást indítunk el.

[00:52:55]Abban az esetben ugye a kétharmadnak a a az elérése az meg fog változni.

[00:52:59]Tehát hogyha itt egy arányos választási rendszer fog következni, akkor nem fogja tudni egyetlen politikai párt nagy valószínűséggel elérni ezt az alkotmányozó többséget, kivéve, ha valamilyen teljesen különleges szituáció áll be, és a választási a egyszerűen az az állampolgároknak a véleménye ezt ezt megtámogatja annyira, mint ahogy 2026-ban ez megtörtént nagyon nehezen.

[00:53:26]Csak jó lenne ugye, hogyha nem kellene eljutnunk az ilyen hatalmas, kvázi forradalmi hevületű pontokig, hanem egy egy kicsit hát konzervatívabb, kicsit visszafogottabb mederbe tudnánk tartani a politikai váltógazdaságot.

[00:53:39]Szerintem bocsánat, jó még fejezd be.

[00:53:42]Ennyit csak ha lesz egy új választási törvény, abból meg fogjuk tudni ítélni, hogy végig volt ez gondolva ez a folyamat, amit most elindítottak, és mennyire volt végiggondolva.

[00:53:49]Tehát akkor itt az azért, hogy négy évig ne kérjük számon a mostani rendszeren a jogállamiság követem.

[00:53:55]Most most itt tartunk egy 10 perces szünetet, mert mindig szoktunk, de ez egy nagyon jó kérdés, mert szerintem innen kell folytatnunk, hogy elvárható-e, hogy elhigyük, hogy akkor még a hátralévő három és fél évben nem fogják ugyanúgy a kétharmadot használva bármikor eltávolítani azt, aki nem tetszik, bármikor új pontokat beírni.

[00:54:15]Mi lehet erre a garancia?

[00:54:18]Úgyhogy ezzel folytatjuk 10 perc múlva.

[01:06:46]Már folytatjuk is, mintha semmi nem történt volna.

[01:06:48]Nagyon nehezen fogtuk vissza magunkat, hogy ne tárgyaljuk ki az összes témát.

[01:06:52]Ott fejeztük be, hogy mi a garancia arra, hogy ezután az alaptörvény módosítás után önmérsékletet fog tanúsítani a hatalom, és nem él vissza azzal a helyzetével, hogy kétharmaddal jelen pillanatban mindent meg lehet tenni.

[01:07:06]illetve a másik, amit Bence behozott, az a választójogi kérdés, hogy esetleg azzal kapcsolatos változások majd a következő időszakban, a következő választás után garantálhatják-e, hogy egy új alkotmány az viszonylagosan érintetlen maradjon, és ne lehessen visszaélni akkor sem a jelentős többséggel.

[01:07:26]Szóval Hak Péter kezdett bele valamibe, és én belefolytottam a szót a szünet előtt, de ennek ez volt a lényege.

[01:07:34]Akkor visszakérdezek erre ugye, hogy volt egy ilyen felvetésed, hogy az alkotmány módosítás végére, ha beírnák, vagy lenne egy 18 alaptörvénymódosítás, amelyben azt mondják, hogy innentől kezdve négy-ötöddel csak alkotmányt változtatni, az lenne garancia.

[01:07:50]Na most, hogyha mondjuk az új alkotmányozási folyamat végén lenne az, hogy miután elfogadta azt a nép, mert elvileg népszavazással kell hitelesíteni, akkor annak abban lenne benne mondjuk az, hogy négy-ötöddel lehet már csak változtatni, az megnyugtatna-e, vagy addig is idegeskednünk kell, hogy mit fognak még csinálni?

[01:08:14]Én ugye én én abban a sajátos helyzetben vagyok, hogy nekem ez az ötödik alkotmányozási időszak, amibe belenőttem, ugye abból háromban aktívan részt vettem 890 ugye a választások után és 94 és 98 között az a kísérlet, hogy konszenzussal szülessen egy új alkotmány.

[01:08:35]abban is aktívan részt vettem, ugye akkor a tagja voltam az alkotmány előkészítő bizottságnak, és ugye ezek a tapasztalatok meg viszonylag sok nemzetközi tapasztalat, mert szakértőként sok országba jártam ilyen alkotmányozási folyamatokat segítendő.

[01:08:56]Szóval ez bizonyos értemet szkeptikussá tesz az alkotmányozással kapcsolatban.

[01:09:03]Nekem az a tapasztalatom, hogy a a versengő demokráciákban egy rendkívüli állapot, amikor alkotmányozás történik, valamilyen érdek, hogy megjelenjen a versengő szereplő között, és itt ezt nem nem csak a pártokra értem, a versenglő szereplő között egy érdek, hogy függesszük fel a versenyt, és állapodjunk meg a jövőre nézve a versenyt szabályairól, tehát hogy milyen keretek között zajlik a a társadalomban a gazdasági érdekcsoportok, kultúrák, értékrendek, érdekek mentén folyó verseny milyen keretek között zajlik.

[01:09:44]Most a tapasztalat az, hogy hogy ez nem elhatározás kérdése, hogy ez a történelmi pillanat létrejön-e vagy sem.

[01:09:55]99 94-98 között hát utóbb úgy tűnik, hogy naivívan abban bíztunk, hogy hogy a nagyon nagy kormánytöbbséggel szem ha a nagyon nagy kormánytöbbség nagyon nagy engedményeket tesz az ellenzőknek, tulajdonképpen vétójogot biztosít az ellenzéknek a folyamatban, ez kikényszeríti a megegyezést.

[01:10:22]de nem sikerült kikényszeríteni.

[01:10:22]Ugye a részben a kisgazdák szembefordultak, illetőleg az MSZP balszárnya szembefordult a tervezettel.

[01:10:31]Nekik nem volt eléggé baloldali az a kialakult koncepció.

[01:10:36]Most és ugye látjuk azt, hogy mégh a politikai szinten nagyon nagy konszenzus is van, előfordulhat, hogy alkotmányozások megbuknak népszavazáson.

[01:10:49]Ugye 92-ben Kanadában volt egy ilyen, vagy akár az európai alkotmányt szerződés népszavazással való megerősítése is rövid időn belül kudarcnak bizonyult.

[01:10:58]Tehát én ezért nem tennék minden lapot arra az elemre, hogy majd az új alkotmányban megoldunk mindent, mert az is lehet, hogy ez az átmeneti állapot is sok ideig fog tartani.

[01:11:10]És én azt gondolom, hogy ha ha most történik az alkotmányozás, akkor az újra egypárti alkotmányozás lesz.

[01:11:22]lesz mondjuk nem 23000, hanem 26000 vagy 46000 Facebook kommentethez, mert azért, hogy mondjam, az alkotmányt igen nem kérdésre lefordítani nagyon nehéz.

[01:11:36]Amiről eddig beszélgetünk, most csak egy 10 záró rendelkezéssel együtt 11 cikkből álló picike részét vesszük az alkotmánynak.

[01:11:46]Tehát, hogy lehet ezt igen nem kérdésre lefordítani?

[01:11:48]Választási rendszer.

[01:11:51]Nagyon sok érv szól az arányos választási rendszer mellett, de szólnak érvek ellene, mert ahol arányos választási rendszer van, nagyon instabilak a kormányok.

[01:11:59]Ugye látjuk, Hollandia, Belgium hónapokat vesz igénybe, mire egyáltalán kormánykoalíció jön létre.

[01:12:06]és az arányos választási rendszerben a legerősebb érvényesítő, a legkisebb párt, aki múlik az, hogy ki fog koalíciót alakítani, az ő programja fog megvalósulni, mert ő nélküle nem lesz, és ez nem biztos, hogy a hogy igazán növeli a demokráciát, tehát a kisebbség uralmát teremti meg.

[01:12:23]Látjuk, ahol van ilyen arányos demokrácia, mindenhol ez örök probléma.

[01:12:30]Az erős elnöki hatalom mellett is szólnak érvek, és ellene is szólnak érvek.

[01:12:35]az egy kamarás parlament mellett is és ellen is szólnak érvek és sorolhatnám a konstruktív bizalmatlansági indítvány ellen és mellett is szólnak érvek.

[01:12:43]Tehát itt annyi kérdés van, amit én jelenleg nem látom, hogy hogy lehet ezt igen nemre lefordítani a népszavazásnál.

[01:12:50]És az sem, tehát a a nemzetközi példák azt mondják, hogy viszonylag könnyen meg lehet hackelni egy ilyen népszavazást, mert hazai példá hazai péld Igen.

[01:13:03]Tehát Igen.

[01:13:03]Ezeket ezeket mert ugye abban a pillanatban szerintem nagy valószínűséggel az alaptő az új alkotmányban nem lesz benne az, hogy minden 20 évesnek halanyi jogon lakás jár.

[01:13:16]elindíthatunk egy akciót, hogy követeljük, hogy legyen bele, addig nem szavazzuk meg a és mindenki kitalálja a maga körébe ezt, amivel a nem ellen lehet kampányolni.

[01:13:25]Ugye voltak diktatúrák is, amelyek éppen népszavazáson buktak meg a chilei pinocset rendszer.

[01:13:32]Ugye mindenki azt hitte, hogy simán megszavazzák az elnök plusz öt évét, és erre a legnagyobb meglepetéssel a nem győzött, és Pinocset megbukott, és az egész rendszer belebukott.

[01:13:45]Tehát ezért én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy nyugodtak legyünk a következő évek és évtizedek tekintetében, tehát azt hiszem, hogy ebben Dávidől mindenképpen egyetértünk, hogy előbb rövid távon intézményi garanciák kellenének, amik akkor is működnek, hogyha az optimális cél, hogy majd felépítünk egy gyönyörű újjat, az esetleg nem valósul meg.

[01:14:07]Ugye még egy utolsó gondolat, ugye azért a többség, ami most nagyon impozáns, Angliában láttuk, hogy a Munkáspárt 62%-ot szerzett két évvel ezelőtt, most meg romokban van.

[01:14:21]Tehát ez a többség, ez elég ingatlag tud lenni, és minél nagyobb gazdasági válság van Európában vagy a világban, annál ingattagabbá válik.

[01:14:32]Tehát az alkotmányos renddel én nem hazárdíroznék.

[01:14:35]Én azt gondolom, hogy minél hamarabb olyan pilléreket kellene letenni, amik tartósak, amik biztosítják azt, hogy valamennyi, hogy jobban működjön a rendszer, mint az elmúlt 16 évben.

[01:14:49]Beszéltetek a népszavazás kérdéséről és ez szerintem az állam szerkezetével kapcsolatban vannak értelmes népszavazási kérdések.

[01:14:56]És amit viszont fontosnak tartok emellett, hogy legyen társadalmi konszenzus egy új alaptörvény vagy vagy alkotmány szövege mellett.

[01:15:04]És írott Bence több helyen, szerintem helyesen, hogy vannak olyan értelmes kérdések, amiről lehet mondjuk közösségi gyűlés módszertanával beszélgetni, hogy hogyan szeretnék a választópolgárok.

[01:15:15]Szerintem nagyon éles határt húznék mondjuk az államszerkezeti, alkotmányjogi kérdések és az emberi jogok népszavazásra bocsátása között, mert azt hiszem, hogy ez az utóbbi kérdés, amit nem népszavazáson döntünk el.

[01:15:28]Tehát hiába, és itt visszakadjonik ez a kérdés, ez hogy népszuverenitás demokratikus felhatalmazás attól tartok, hogy nagyon sok olyan kérdés van, amiben a magyar társadalom jelenlegi többsége sajnos még nem az emberi jogok oldalán áll.

[01:15:46]És sajnos ezt nem lehet egy népszavazáson megkérdezni.

[01:15:48]Nem azért, mert nem lenne fontos a demokratikus felhatalmazás, hanem azért, mert az államnak akkor is biztosítani kell ezeket az emberi jogokat, hogyha adott esetben ez a többség akaratával szembegy, akkor is meg kell a kisebbségi érdeket ebben az esetben védeni.

[01:16:05]Egy egy mondat erejéig hadd legyek egy naív jogvédő.

[01:16:07]Ö kérdezed, hogy mire van szükség még a a hosszú távon a garanciák az intézményi garanciák mellett, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett?

[01:16:19]A sikeres rendszerváltáshoz az is kell, hogy megváltozzon az a jogi kultúra, amiben a jogászok alkotmányjogi kérdésekről gondolkodnak.

[01:16:27]Az elmúlt 16 évben én azt tanultam meg, hogy nagyon sokszor azt is, hogy nagyon sokszor formálisan papíron rendben lévő szabályok és módszerek azok egy önkényes eredményre vezetnek.

[01:16:44]És ennek az alapja szerintem az a jogi cinizmus, amit nagyon sokszor tapasztaltunk az elmúlt időszakban, hogy valamit mondanak, de közben nem az történik a valóságban.

[01:16:53]És amikor azt hallom, sajnos most is vannak erre példák, hogy valójában a cikluskorlátozás az a [horkantás][torokköszörülés] passzív választójók kiteljesítésérőről szól.

[01:17:07]Amikor azt hallom, hogy valójában a a mostani ellenzéki képviselők érdekét szolgálja azt, hogy minél korábban megszülessen az a korlátozás, ami majd a 2030-as választásoknál valójában nekik fog segíteni, akkor ezt a jogi cinizmust érzékelem.

[01:17:21]És azt gondolom, hogy ahhoz, hogy sikeres lehessen ez a rendszerváltás, azt kell csinálni, hogy azt kell a törvénybe írni, amit mondunk, és azt jól meg kell indokolni, hogy miért csináljuk.

[01:17:32]És végül is ez részben az, amit Tamás is Tamás is mondott.

[01:17:36]Mondok egy példát.

[01:17:36]A köztességi elnök elmozdításával nem az a legnagyobb probléma, hogy most elegáns-e vagy nem elegáns, hogy egy mondatba beleírom egy alaptörőnymódosításba, hanem az az én véleményem, hogy tele vagyunk munícióval, hogy a meglévő eljárásban Súlyok Tamást elmozdítsuk.

[01:17:56]A köztességi elnök kif, most mondom, köztességi elnök kifejezi a nemzet egységét.

[01:18:00]Ez az egyik állítás a a mostani jogszabai környezetnek.

[01:18:03]A félszág, vagy úgy mondom, hogy a kétharmad ország egy jelzős szerkezettel illeti a köztességi elnököt, nem tudja kifejezni a nemzet egységét.

[01:18:13]Ez a ez ez egy tény, ez a helyzet.

[01:18:15]De ha, hogy a cselekedeteihez, az ő cselekedeteihez vezessem ezt vissza, tényleg nem lehet erre mit mondani, amikor az előző miniszterelnök Poloskának nevezett embereket Magyarországon, és nem szólalt fel, nem alkalmas arra, hogy kifejezze a nemzet egységét, mert egyszerűen egy köztes elnöknek akkor, amikor embereket állatnak neveznek, fel kell szólalnia bármilyen előjelű, bármilyen politikus teszi ezt.

[01:18:39]Hát főleg, hogyha egy miniszterelők ünnepen.

[01:18:41]És hadd mondjak, és hadd mondjak még egyet, merthogy a köztess elnöknek van egy olyan feladata amellett, hogy kifejezi a nemzetettségét, hogy örködik az államrend demokratikus működése felett.

[01:18:53]Ez nem egy absztrakt deklaráció, ez neki a feladata.

[01:18:56]Tehát akkor, amikor érkezik elé egy olyan törvény, helyi önazonosságról szóló rendeletek, szegény roma vagy EUs állampolgárokat kitiltanak több mint 200 magyarországi településről, hogy odaköltözzenek.

[01:19:07]egy olyan ember, aki előtte az Alkotmánybíróságnak az elnöke volt, nem merül fel benne, hogy alkotmányossági probléma van ezzel a törvénnyel, amiről egyébként már az Orbán rendszerben is a kormányhivatalok több kormányhivatal mondott olyan álláspontot, hogy ez nincs rendben.

[01:19:26]Ez a korábbi alkotmánybírósági elnök nem jutre.

[01:19:28]És bocsánat, azért a tá de itt is az volt, amit az előbb említettél, hogy az indoklásában a törvénynek teljesen más fogalmazódott meg, mint ami a végeredmény Slyok Tamást ez megtévesztett.

[01:19:39]Ez lehet, hogy megtévesztette, de ugye az van, hogy megtévesztés ide vagy oda, neki ez a feladat körébe tartozik, és ő nem véletlenül tud úgy dönteni, hogy valamivel szemben nem emel alkotmányos vétót, ami egyébként jogi kötelessége lenne alkotmányos vétót emelni, ha alkotmányos problémát látna, hanem szándékosan.

[01:19:58]Tehát azt gondolom, hogy nem csak az első feltétel, hogy nem fejezi ki a nemzetettségét, hanem szándékos döntéseivel is nem volt képes az államrend demokratikus működése felett örködni.

[01:20:08]Itt van az a két tart kellett volna csinálni, hogy elküldi az alkotmánybíróságra.

[01:20:12]Ennyi.

[01:20:12]Bocsánat kellett volna csinálat.

[01:20:14]Ezt kellett volna csinálni, de azért látok még egy sorrendiségi problémát.

[01:20:17]Tehát amikor Súlyog Tamás elmozdításáról beszélünk, akkor szerintem a mostani kormánytöbbségnek nem köztársasági elnök problémája van, hanem alkotmánybíróság problémája van.

[01:20:28]Azért kellene a köztársas elnököt ezek szerint technikai szempontból elmozdítani, hogy ne tudja alkotmányos vétóval az alkotmánybíróságra elküldeni a a az elfogadandó jogszabályokat.

[01:20:36]hogy a Fideszes többségű alkotmánybíróság, ezt most időzőjelben mondom, ne tudja ezeket megakadályozni.

[01:20:44]Neki nem a köztenségi elnökkel van a problémája, hanem az elfoglalt és nem függetlenként működő alkotmánybírósággal.

[01:20:50]És ezért ezzel kellett volna kezdeni.

[01:20:53]És én azt gondolom, hogy az lett volna a tiszta, ha azt mondják ebben a 17.

[01:20:58]alaptörvénymódosításban, hogy nem az a probléma, hogy egyes alkotmánybírók 70 évesek lettek, vagy nem, hanem az a probléma, hogy egy évtizede egy párti alkotmánybíró jelölés van.

[01:21:10]Egy párt, illetve egy pártszövetség határozza meg azt, hogy kik lehetnek Magyarországon alkotmánybírók.

[01:21:14]Többek között aktív politikusok, mondjuk Hende Csaba.

[01:21:18]Többek között olyanok, Poet Péter vagy Handó Tünde, akinek a függetlenségéhez és a pártatlanságához nyilvánvaló kétségek merülnek föl.

[01:21:25]Ez a probléma, és azt kell mondani szerintem, és itt lehetett volna ennél egy kicsit bátrabb a 17.

[01:21:31]alaptörvénymódosítás, hogy nem az a probléma, hogy ők 70 évesek vagy nem, hanem az, hogy az alkotmánybíróság, mint intézmény, az ő tagjai egy olyan eljárásban jelölődnek, ami nem ad lehetőséget arra, hogy kifejezzék egyrészt a nemzet egységét, meg kifejezzék azt, hogy több párt jelöli őket, tehát egy párti alkotmánybírósággal nem lehet.

[01:21:50]És hiába módosít hiába, és az utolsó mondatom, mozdítják most el ezt a négy alkotmánybírót, Polt Pétert és másik hármat ezzel a 70 éves korhatárral, az a nagy gondom, hogy nem vezetnek be valódi olyan szabályokat, amik biztosítanák azt, hogy a következő alkotmánybírókat, akiket a helyére majd jelöl az országgyűlés, aztán elfogad, egy valóban korrekt eljárásban fogják szakmai alapon és több párt részvételével jelölni.

[01:22:15]És amíg ez nem történik meg, addig nehéz sajnos komolyan venni ezt az elmozdítást, ami most történik.

[01:22:21]Bocs, hogy ilyen hosszú voltam.

[01:22:24]Egy mondattal egészteném kér mondtál, és ez megválaszolja azt is, hogy miért csípődött be a köztársasági elnök annyira az alkotem íróság meg még nem.

[01:22:33]Ugye ez nem nagyon terjedt el a Magyar Közvélemény tudatában, de a választások előtt nem sokkal.

[01:22:38]Ugye módosították az alaptörvényt a kétharad, és kivette a miniszteri ellenjegyzést az elnök kegyelmi jogánál.

[01:22:44]Ez azt jelenti, hogy most Sullyok Tamás, ha most Fideszes politikusok ellen most büntető eljárás indul, eljárási kegyelemmel ki tudná őket menteni már az eljárásban is.

[01:22:54]Tehát ez ezt figyelembe kell venni.

[01:22:57]Ennek ismeretében én annyira nem vagyok meglepve, hogy az elnökkel is ennyit foglalkozik az új kormány.

[01:23:03]Én is hibának tartom, mert én is azt tartottam volna helyesnek, hogyha az Alkotmánybírósággal kezdik, de ez egy olyan fontos szempont, ami valamiért nem ütött be a magyar köztudatba.

[01:23:12]De azt gondolom, hogy fontos, hogy tudjatok róla.

[01:23:17]Ebben egyébként egyetértünk akkor ezek szerint nem vagyok bekapcsolva.

[01:23:19]Szóval ebben egyetértünk akkor ezek szerint tehát a a sorrend ez lett volna alkotmánybíróság és utána a megfosztási eljárásnak az elindítása.

[01:23:26]És az nagyon érdekes egyébként, hogy ezeket az érveket, amiket itt felhoztál, ezeket Magyar Péter és még többet egyébként elmondja nyilvánosságban.

[01:23:35]Tehát ebből a tekintetből akkor még inkább egy kérdőjel van a fejünkben, hogy miért nem ezt az utat járták be.

[01:23:39]De hát remélhetőleg vannak erre racionális érvek.

[01:23:44]És az is kérdés, hogy a a kegyelmi jognál a miniszteri ellenjegyzést miért nem állítja vissza a 17.

[01:23:51]alaptörvénymódosítását?

[01:23:51]Ezt erre nekem csak annyi válaszom van, hogy én amúgy egyetértek vele, hogy ne legyen miniszteri elejegyzés a köztársasági elnök egyenemnél, de ez egy szépészeti megoldás és ez most íreleváns.

[01:24:01]Én azért nem én én ez egy egyetértek egyébként.

[01:24:06]Szerintem a köztársasági elnök egyenem jogköre az legyen államfői jogkör.

[01:24:08]Én azt soha nem értettem, miért kell hozzá miniszteri eljegyzés.

[01:24:12]azon túlni, hogy jókat lehetett cigánykodni a politikában, de ez ezen túlmenően szerintem kifejezetten díszfunkcionális intézkedés volt.

[01:24:20]Beszéltünk itt ugye már beszéltetek a az alkotmányozásnak a folyamatáról majd meg, hogy ebben milyen buktatók lehetnek és abszolút egyetértek, hogy ez nem biztos, hogy oda fog vezetni ez a folyamat, ahova most elindul, és amilyen nagy magabiztossággal ebbe belevágunk, mert ez egy nagyon nehéz folyamat lesz.

[01:24:35]És könnyedén ugye elképzelhető az, hogy az alkotmányozásnak nem minden részét fogja tudni kinyitni a kormányzat a társadalom irányába.

[01:24:42]És lehet, hogy ez helyes is egyébként így akár mondjuk nemzetközi emberi jogi kötelezettségekre gondolva.

[01:24:49]Tehát nyilván az, ami szabályozva van a nemzetközi emberi jogban, azt egyrészt nem kéne annak ellent mondani, meg hát igazából nem is nagyon tudunk, mert kiiratkozunk igazából egy civilizációs közösségből gyakorlatilag.

[01:25:03]Bár én nem vagyok ennyire pesszimista, mint ahogy te leírtad.

[01:25:07]Szerintem azért nagyobb bizalommal fordulhatnánk a magyar társadalom irányába.

[01:25:11]Ha és amennyiben egyébként ennek a társadalmi párbeszédnek a módszertana az megfelelő és abban érezzük azt a szándékot, hogy itt nem arról van szó, hogy hat napon keresztül küldhetünk egy emailt és senki se tudja igazából, hogy mi lesz ezekkel a levelekkel.

[01:25:26]majd valamit elvileg ebből publikálnak, ami egyébként egy örömteli dolog, de azért érezzük, hogy ez ez nem teljesen kóer.

[01:25:32]Tehát olyannak kell lennie ennek a társadalmi részvételi metódusnak, hogy ne csak a Tiszapárt szimpatizánsai szeressenek ebben részt venni, hanem ennél egy sokkal szélesebb kör érezze ezt sajátjának.

[01:25:44]És ezekkel tudjuk szerintem garantálni akkor, hogy a módszertan az igazságos lesz.

[01:25:49]És majd amikor elérünk egy olyan pontra, hogy megvan nagyjából a törszövegünk, és erről ki tudunk írni egy népszavazást, akkor az egyébként nem fog megbukni a részvételi arányon.

[01:26:00]Meg egyébként az igen szavazatok lesznek hatalmas elnyomott többségben, mert azért az, hogy egy 50% feletti apró többség van, azért az nem egy kielégítő legitimáció sajnos egy egy alkotmány mögött.

[01:26:14]Tehát ezért rettentően fontos az, hogy hogy lesz megszervezve ez a módszertan.

[01:26:18]És erre szerintem vannak egyébként jó gyakorlatok, például a társadalmi gyűléseknek, ez a Citizens Assemblynek a a módszertana gyakorlatilag, ahol mint így összegyűlünk egy egy teremben, és ez egy reprezentatív mintája lenne a társadalmunknak gyakorlatilag, tehát mintogyha egy közénykutatást végezne egy cég, csak lehet, hogy ezt egy egy önkormányzat vagy civil szervezetek együttműködésében valósulna ez meg.

[01:26:45]kiküldünk meghívókat egy reprezentatív mintának, és addig hívjuk az embereket, amíg tényleg egy társadalmilag reprezentatív minta össze nem gyűlik, és ott kinyitunk vitakérdéseket, hogy beszélgessünk erről közösen.

[01:26:58]Lehet, hogy ezt megelőzi egyébként egy szakértői előadás és utána az állampolgárok elmondják erről a véleményüket, meghallgatják egymást, satöbbi, satöbbi.

[01:27:06]Szerintem ez azon túl egyébként, hogy ezt az alkotmányozási folyamatot transzparensé meg társadalmilag elfogadottá tudná tenni, egyébként maga a demokratikus kultúránkat tudná rettentő módon erősíteni, meg a társadalmi szöveteknek a visszaépülését, a szolidaritást egymás irányába, egymásnak a megértését.

[01:27:22]És igazából picit ezt a szeretetországot tudnák közelebb hozni hozzánk a horizonton, hogy tiszás meg fideszes emberek mondjuk tudjanak egymással kulturáltan beszélgetni, és meg tudják érteni egymásnak az álláspontját.

[01:27:34]azért erre is lenne szükség.

[01:27:37]És a mostani politikai stílus az nem biztos, hogy ebbe az irányba mutat.

[01:27:40]Tehát ez az alkotmányozási folyamat, és hogy ennek milyen igazságossági kritériumai lesznek.

[01:27:48]Ez szerintem a most az egyik legfontosabb kérdésünk.

[01:27:53]Gyakorlatilag azt itt megjegyezném, hogy gyakorlatilag 20 éve nem volt Magyarországon országos ügydöntő népszavazás, amelyet ne a Fidesz kezdeményezett volna.

[01:28:04]Hát ez 20 éve nem volt ilyen.

[01:28:04]És ráadásul mindegyik népszavazás teljesen leegyszerűsített, mondhatom azt, hogy populista és manipulatív népszavazás volt.

[01:28:16]Kezdve a szociális népszavazástól 2008-ban és az összes már kormányon kiírt népszavazást itt fel lehetne sorolni.

[01:28:24]Nem volt azért olyan nagyon sok.

[01:28:26]És ráadásul ahhoz szoktatták hozzá a magyar embereket, hogy a nemzeti konzultációban abszolút leegyszerűsített és tényleg irányított válaszokat kell adni.

[01:28:35]Az a nagyon nagy kérdés számomra, hogy létezhet-e egyáltalán olyan folyamat társadalmi egyeztetésben, ami eléri azt a szintet, hogy az emberek úgy gondolják, hogy itt tényleg érdemes elmenni népszavazni több mint 50%-nak, hogy annak legyen relevanciája és hogy ott is el lehessen érni a többséget.

[01:28:57]Az az igazság, hogy én ebben nagyon szkeptikus vagyok.

[01:29:00]Ki az, aki bizakodik?

[01:29:04]Az nem én vagyok.

[01:29:04]Én igen, még még két dolgot hadd fűzzek hozzá.

[01:29:07]Tehát azért a jelenlegi technológiai adottságainkkal azért elképzelhető egy olyan dolog, hogy mondjuk hónapokra felosztjuk ezt a folyamatot.

[01:29:15]A hónapban a és b kérdést tárgyaljuk meg gyakorlatilag.

[01:29:19]És vannak ezek a közösségi gyűlések, beszélgetünk egymással, megértjük egymásnak az érveit, meghallgatunk szakértőket is, innen is, onnan is, amonnan is.

[01:29:27]Ért tudom, hogy ez egy idealizált elképzelés, de azért az én fejemben még fiatalként még élnek ezek az ideák.

[01:29:32]És utána kiírhatunk egy mobil applikáción keresztül egy nem hivatalos, de egy szavazást, egy véleménybegyűjtést.

[01:29:44]És azt mondjuk, hogy oké, ebben a részkérdésben ezek az adatok jöttek ki transzparens módon.

[01:29:47]Technikailag ez megoldható és utána megyünk tovább.

[01:29:48]És a végén, amikor tényleg népszavazást kell kiírni, az valójában tényleg egy igen és nem szavazás lesz.

[01:29:55]De ez akkor lehet egy akkor fogjuk megugorni a részvételi küszöböt, meg akkor lesz egy erős támogatottsága ennek a népszavazásnak, ha közben egyébként folyamatosan azt érezzük mi állampolgárok meg a Tiszaszigetekben azok az állampolgárok, akik most kihagyva érzik magukat, hogy részt tudunk venni ebben a folyamatban.

[01:30:14]Na, akkor nagy támogatása lesz szerintem ennek.

[01:30:15]Én én azért vagyok egy kicsit szkeptikus, mert vagy nem kicsit, mert mert azért emlékszünk rá, illetve szemen még a történelemórákon ma is így tanítják, hogy 90 után volt egy nagyon széles nemzeti egység olyan célokban, mint az Európai Unióhoz csatlakozás és a NATO-hoz, tehát az északatlanti szövetséghez.

[01:30:35]Ugye mind a két ügyben volt népszavazás, egyikben sem lett volna érvényes, hogyha nem szállítjuk le a ugye az akkori többség nem szállítja le a az érvényességi küszöböt.

[01:30:50]Tehát a ugye az én tapasztalatom az, hogy a mind a választási részvételben, mind a népszavazási részvételben akkor számíthatunk nagy tömegekre, hogyha ha ha kiéleződik a konfliktus.

[01:31:06]Tehát minél élesebb, minél nagyobb a tétje valaminek, annál könnyebben lehet aktivizálni a választókat.

[01:31:14]És én ugye politikával csak érintőlegesen foglalkozva, illetve benne léve annak idején 12 évig, én azt tapasztaltam, hogy hogy a hogy a a szavazók alapvetően nem racionális megfontolások, a szavazók többsége nem racionális megfontolások alapján, hanem érzelmi megfontolások alapján vesz részt egyáltalán a demokratikus folyamatban.

[01:31:39]Tehát egyáltalán az, hogy eljöjjön egy ilyen vitára, ahhoz kell valamilyen olyan narratíva, hogy itt élet halál kérdés, itt alapvető dolgok dőlnek el, és ha te nem jössz el, akkor rosszul fognak eldőlni.

[01:31:53]Tehát kell egy olyan narratívát csinálni, ami ami háborúsá teszi a helyzetet, és ez éppen ellene hat a nemzeti egység és a megbékélés üzenetének.

[01:32:03]Tehát ezért mondtam egy korábbi körben azt, hogy az én tapasztalatom az, hogy sikeres alkotmányozásnak az a feltétele, hogy legyen egy egy valamifajta kataklizma, ami aminél a résztvevők észreveszik, hogy a versengő érdekeinket érdemes háttérbe tenni, és a az együttműködést kell kialakítani.

[01:32:23]Ugye 89-ben utólag azt mondom, hogy ott tévedett az akkori döntéshozó, amikor azt mondta, hogy nehogy itt az MSMP-vel együtt alkotmányozzunk a szabad választások előtt, állapodjunk meg valamiben minél többen, annál jobb, és aztán majd a szabadválasztások után fogunk együtt már a Demokratikus parlamentben alkotmányozni.

[01:32:47]De már februárban, 90 februárjában a választási kampányban kiderült, hogy azok, akik egy oldalon voltak az MSZP-vel szemben, azok egymásnak sokkal nagyobb ellenfelévé váltak a választási kampányba.

[01:32:58]És azt gondolom, hogy most is vannak ellenfelek.

[01:33:02]Tehát most is, és ez a normális egy parlamentáris demokráciában, hogy hogy eltérő érdekek alapján csoportosul a társadalom.

[01:33:09]Ugye nehéz eldönteni azt, hogy most jó-e az, hogy magasak a lakásárok.

[01:33:14]Hát a kérdés az attól függ, hogy eladunk vagy veszünk.

[01:33:18]Tehát ugye eladóként jó a magasár, vevőként nem.

[01:33:21]Mind a kettőnek közös érdeke, hogy jól járjon, de egymással nem, tehát nem ugyanúgy járnak jól mind a ketten.

[01:33:28]És a társadalom tele van ilyen ügyekkel.

[01:33:30]Tehát szerintem nem azonos Budapest nyolcadik kerület érdeke, mondjuk Mohács érdekeivel.

[01:33:38]Tehát amikor arról szavazunk, hogy a korlátozott forrásokat milyen szempontok alapján osszuk el, ott nagyon komoly érdekellentétek vannak.

[01:33:46]És szerintem a demokráciának épp az a lényege, hogy nincsenek jó meg rossz válaszok, hanem sikeres meg sikertelen válaszok vannak.

[01:33:55]Tehát olyan válaszok, ahol a többség a választások után elfogadja a kormányzónak a döntéseit, vagy elutasítja, és akkor megbukik.

[01:34:06]Ugye a még egy utolsó gondolat az a magának a folyamatnak a lebonyolításában, hogy én most azt látom, hogy a 17.

[01:34:15]alaptörvény kiegészítés gyakorlatilag ugyanazon az úton halad tovább, mint az előző 16 év.

[01:34:25]Ugye itt van a a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és védelmi hivatal, a ahol nyilván vannak szakmai kérdések, amikről majd lehet beszélgetni, de ugye az szerepel a szövegben, hogy független szervezet.

[01:34:40]Ugye eddig azt mondtuk, hogy az alkotmánybíróság azért nem független, mert csak a Fidesz küldött oda embereket.

[01:34:46]A nemzeti vagyonvisszaszerzési hivatal vezetőjét az a parlamenti bizottság tiszás többsége fogja javasolni, és a tiszás többség fogja megválasztani, és az illető fölött ott fog lebegni Damokrész kardjaként a Lexsúlyok, hogy bármikor születhet egy alaptörvénykiegészítés, hogy mivel két éven belül nem sikerült a normáknak megfelelő számú előző rendszerbeli bűnözőt elítéltetni, vagy lebuktatni, nem sikerül.

[01:35:15]elég vagyont visszaszerezni, ezért a hivatala a hatályba lépés másnapján megszűnik.

[01:35:22]Mitől lesz független a nemzeti mitől lesz ez más, mint a jelenlegi legfőbb ügyész, vagy bárki, akit a fideszes elnök javasolt és a fideszes többség választott, vagy az alkotmánybírók, akiket a fideszes többségű bizottság jelölt, és a parlament fideszes többsége választott meg.

[01:35:42]Tehát mitől tértünk el?

[01:35:44]Mitől változott a rendszer?

[01:35:47]Igen, de ez nem egy olyan csapda, amit úgy állítottak fel, hogy nem lehet be nem belelépni.

[01:35:51]Tehát, hogy maga a NER az előző 16 évével meg a felépített úgymond maffia rendszerével, hogy ne vesztesítjük, ahogy akarjuk, nem pont azt ért el, hogy a saját módszereik használata nélkül nem lebontható a rendszerük, de ha nem bontják le, akkor újra termeli magát.

[01:36:11]Tehát most akkor csak a logók fognak változni, bocsánat, politológusi logikával.

[01:36:15]Tehát azt is bele kell azért vennünk a kalkuluszba, hogy a Fidesz és a Tisza, mint pártok között mennyiben van hasonlóság és különbség.

[01:36:25]Szerintem a a Tisza az nem egy hagyományos értelemben vett párt, hanem egy rendszerváltó népfront.

[01:36:33]És hogyha ezt így vesszük figyelembe, és és belekalkuláljuk azt, hogy a Tisza támogatóin belül egyébként milyen éles ellentétek lehetnek akár vagy különböző frakciók, akkor talán ebben a diverségben bízhatunk, hogy ez ez tud egy olyan ellenállóképességet biztosítani, hogy ez a folyamat ez nem egy egy rossz hiszemű folyamat lesz, hanem hanem egy tényleg demokratikus visszaépítést elősegítő folyamat.

[01:36:59]Tehát konkrét példát, hogyha rosszban sántikálnak majd a Tiszás képviselők és kormánytagok, akkor én azt gondolom, hogy itt a polgári ellenállásnak a székházába fog körvonalazódni majd mondjuk egy tüntetés ennek kapcsán.

[01:37:15]És hogyha azok a választópolgárok, akik 26-ban a Tiszára szavaztak, mint rendszerváltó népfront, ezek elkezdenek kihátrálni emögül a politikai erő mögül, akkor szerintem valóban gyorsan meg fog tudni változni ez a ez a politikai erőegyensúly, és azért az tud kényszerítő erővel bírni majd remélem a Tiszára is.

[01:37:37]Ugye ez egy politikai és politológiai megközelítés.

[01:37:39]Nyilván a politikusnak szüksége van a támogatókra, a választópolgárokra, és hogyha elkezd fogyni a bizalom iránta, akkor kénytelen változtatni.

[01:37:49]De mik azok a jogi garanciák?

[01:37:51]Látunk-e olyat, ami jogi garancia, hogy ezt a csapdarendszert, mert akkor nem maffiarendszernek hívom meg, nem nernek, hanem egy csapdarendszernek ezt úgy lehessen kijátszani, leépíteni, hogy közben ne azokat a módszereket használja a Tisza kormány, mint amiket a Fidesz használta a felépítéséhez.

[01:38:09]Hát igen.

[01:38:09]Szóval ez ez egyik 10000 Ft-os kérdés a sok közül.

[01:38:12]Én örülök a rendszerváltó dollár.

[01:38:17]Jó, bármi.

[01:38:17][nevetés] Én még ilyen régi magyar attól függ, hogy kapjuk vagy adjuk.

[01:38:23]Szóval én értem a rendszerváltó népfrontiságot, csak szeretném is azt látni.

[01:38:28]Ehhez képest metodikájában a NER 2.0-t látom.

[01:38:35]Tehát itt például én hosszas időt töltöttem a 17.

[01:38:37]alaptörvény módosítás szövegének böngészésével.

[01:38:42]Szeretek hibákat keresni mindenbe.

[01:38:42]Nem tehetek róla.

[01:38:44]És most is pont ezen a ponton.

[01:38:48]Aha.

[01:38:48]Mondom ez biztos, hogy elszúrták ezt is.

[01:38:49]Én ezt nagyon megnézem, hogy hogy biztos, hogy elfelejtette a 17.

[01:38:54]alaptörvény módosító javaslat ezzel a sok zöldséggel egyidejűleg módosítani az alaptörvény 29.

[01:38:59]szakasz egy-2 egyéb bekezdéseit, ami ugye kimondja, hogy Magyarországon a közvádat kizárólagosan az ügyészség képviseli.

[01:39:08]És előre dörzsöltem az összes egyermet, hogy hát ez izé nem felejtették el.

[01:39:14]Tehát szomorúan meg kellett állapítanom, hogy itt most nincs olyan kodifikációs hiba, amit én szerettem volna látni, mint mondjuk a miniszterelnök hivatali időkorlát azzal nem véletlenül minősítettem kodifikációs hulladéknak azt a szöveget.

[01:39:27]Egyébként halkan jegyzem meg, a országgyűlési képviselőknél is ugyanígy kodifikációs hiba ott van a 17-ben, de pont a vagyonészszerzési hivatalnál nem.

[01:39:37]Tehát igazából ez ugyanaz.

[01:39:40]És itt egy régi nőnökémre hadd hívjam föl a figyelmet.

[01:39:45]Ne, nem mintha bárkit érdekelne, de most muszáj, mert nálam van a mikrofon.

[01:39:47]Tehát nekem régi nőnökém, hogy el kéne engedni ezt a hülyeséget, hogy a legfőbb ügyész így meg úgy független.

[01:39:55]Ez nem tudom tudjátok-e, mióta van ez a magyar alkotmányos rendszerben, hogy független legfőbb ügyészség, segítek, a 49-es szálinista alkotmány hozta be.

[01:40:05]Soha korábban nem volt Magyarországon független ügyészség.

[01:40:07]Nem is kell hülyeség is.

[01:40:09]És nem véletlen, hogy pont ez egyébként az alaptörvényben is így maradt, mert Orbán Viktor hatalmi érdekeit pont ez szolgálta.

[01:40:15]És persze igen.

[01:40:18]Szóval a lényeg az, hogy itt például én azt vártam volna, és egyébként a ez a vagyonvisszelzési hivatal, lényegében az a 17.

[01:40:24]alaptöri módosítás leváltja vele a legfőbb ügyészt.

[01:40:30]A legfőbb ügyész mellé teszi, sőt jobb hír, jó, még jó hírem van, hogy kicsit ellépjünk az aktuál politikától.

[01:40:38]megnyitja a kaput az uniós ügyészséghez való csatlakozáshoz is, hiszen azzal, hogy a kizárólagosságot kiveszi az alaptörvényből a módosítással, megszűnik az a kamuérv, amit éveken keresztül hallottunk az uniós ügyészséggel kapcsolatban.

[01:40:51]Hát ez alaptörvényellenes.

[01:40:53]Na ezek után nem lesz az.

[01:40:53]Úgyhogy ez egy jó hír.

[01:40:57]De nekem a kérdésem az, hogy miért nem lehetett azt mondani, miért miért nem lehet ellépni attól az ótvarzudozás tömegtől, amit a Fidesz zúdított ránk 16 éven keresztül, hogy független.

[01:41:08]Most muszáj nekünk játszanunk a képmutatót, muszáj szenforgatnunk.

[01:41:13]Független az, ami egyébként marhára nem az.

[01:41:14]Miért nem lehet őszintén egy államot építeni?

[01:41:17]Miért nem lehet azt mondani, hogy igen, a legfőbb ügyész nekem felel.

[01:41:21]én vagyok a miniszterelnöke, vagy én vagyok az igazságügyi miniszter, úgyis mindenki engem piszkál a bűnözés miatt, meg a bűnözéskontroll hiányosságai miatt, legyen a legfőbb ügyész az én emberem.

[01:41:29]Hogyha az Egyesült Államok elműködik azzal, hogy az igazságügyminiszter a legfőbb ügyész, és számos más európai államon a legfőbb ügyész a kormány által van kinevezve, miért nem lehet ezt csinálni?

[01:41:39]És akkor miért nem lehet azt csinálni?

[01:41:41]Ezt csak a Tiszától kérdezem.

[01:41:43]Miért nem lehet úgy megírni a 17.

[01:41:45]alaptöri módosítást, hogy a vagyonvisszaszerési hivatal vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki.

[01:41:49]Úgyis őt piszkáljuk, hogyha nem tetszik a rendszer.

[01:41:53]Nem igaz?

[01:41:53]És értem a mindjárt mondhatod, értem a korlátokat.

[01:41:59]Kivételesen támogatni akartam azt, amit mondasz.

[01:42:01]Na, szóval azt gondolom, hogy értem, hogy most nagyon veszélyes dolgot mondok, de ne felejtsük el, hogy azért a igazságszolgáltatás függetlensége alapvetően a bíróságok, nem pedig az ügyészség letétese, tehát nyilván az én hülye radikális javaslatom azt igényli, hogy közben hozzányújunk a bíróságokhoz is, és tényleg erősítsük a dolgot.

[01:42:19]Csak az első lépés nálam mindig az, hogy egy problémát akkor tudunk megoldani, ha látjuk, ha beszélünk róla.

[01:42:25]Szerintem az egyik legnagyobb probléma az elmúlt 16 évből, amit öröklőtten hordozunk magunkban.

[01:42:32]utaltál a jogász cinizmustra és tökéletesen igazad van ez a nem tudom hogy tényleg hülyék vagyunk vagy csak megjátsszuk hogy úgy csinálunk mintha tehát egy két lábon járó ibzen az egész magyar szeretnék kapcsolódni bocsánat ide csak közbeszúrnám hogy a nemzeti vagyonvédelmi és visszaszerzési visszaszerzési és védelmi igen visszaszerzési és védelmi hivatal esetében azért említetted meg ezt a történetet hogy már nem Csak az ügyészség közvádas, mert hogy itt benne van, hogy ez közvádas.

[01:43:04]Igen, mert hogy ez bocsánat csak ki akartam egészíteni.

[01:43:05]Igen.

[01:43:05]Igen.

[01:43:07]Szóval, hogy hogy itt ugyanez van, hogy transzparáns kommunikációra volna szükség, hogy mit miért csinálunk, és nem kell mondani, hogy független, hogyha nem akarják, hogy független legyen.

[01:43:14]Ha meg függetlennek akarják, akkor meg ne csináljanak olyat, hogy kényszerintézkedéseket tud alkalmazni bírósági felülvizsgálat nélkül.

[01:43:20]És hogyha már a bíróságot szóba hoztuk, akkor még egy dolog, amit viszont szerintem kifelejtettek, és ez is a felelősségvállaláshoz és a tiszta tiszta kommunikációhoz kapcsolódik.

[01:43:30]Tehát jelenleg a kúria elnöke az Varga Zs András, aki nem lett volna alkalmas jelöltnek erre a pozícióra akkor, amikor kinevezték.

[01:43:40]Több jogszabályt kellett módosítani csak azért, hogy ő egyáltalán jelölt lehessen.

[01:43:45]Majd aztán a bírók öigazgatási szerve azt mondta, hogy alkalmatlan.

[01:43:49]Ennek ellenére, ennek ellenére az Országgyűlés többsége úgy döntött, hogy na akkor ő lesz a kúria elnöke.

[01:43:55]Az a gondom ezzel, hogy nem vállalja föl, nem vállalja föl a 17.

[01:44:00]alaptörvény módosítás azt a felelősséget, amit megtehetne a ennek a kétharmados felhatalmazásnak a birtokában, hogy elmagyarázza azt, hogy az, akinek már a kinevezése sem volt helyes, azt miért nem mozdítja el?

[01:44:18]átkeni vagy bocsánat, áttolja a bíró bírákra a felelősséget, hogy majd akkor ők kezdeményezik ezt, ahelyett, hogy felvállalná azt, ami mellett nagyon-nagyon komoly érveket lehet felsorakoztatni.

[01:44:28]És itt például azt gondolom, hogy ez nem érintené a a bírói elmozdíthatatlanságnak azt a azt a követelményét, amit egyébként én magam is fontosnak tartok.

[01:44:37]Éppen azért, mert ő már jelölt sem lehetett volna az én megközlítésemben kúriai elnöknek.

[01:44:42]És akkor meglenne valóban a bíróság függetlensége, és meglenne a független bírói kontroll akár egy kormány alárendelt ügyészséggel szemben is.

[01:44:51]Nem mondom, hogy ez a legjobb megoldás, de az biztos, hogy ez a szovjet típusú ügyészség, ami nálunk van, az nem egy jó út.

[01:44:58]De jogászemmel ez elfogadható lenne, hogyha mondjuk az indoklásban a törvénytervezetnél vagy az alaptörvény módosításnál az szerepelne, hogy miután az előző hatalom sok törvényt átalakítva, személyre szabva úgy rendelkezett, hogy azáltal ki tudja nevezni Vargazsi Andrást, ami nem felel meg egyébként a normáknak, ezért így rendelkezik a törvény.

[01:45:21]Tehát ezt el lehetne fogadni jogász szemmel, vagy akkor meg azt lehetne mondani, hogy ilyen nincsen.

[01:45:27]Tehát azt nem lehet az indoklásba beleírni.

[01:45:28]Én én hadd mondjam azt, hogy én teljesen egyetértek Dáviddal, és szerintem jogászti érvekkel ezt alá lehet támasztani.

[01:45:35]Ugye 2023-ban ugye az Európai Bizottság a kondicionalitási eljárás, tehát hogy az európai normáknak megfelel-e a magyar állam.

[01:45:47]Ugye ezért tartottak vissza pénzeket az igazságszolgáltatás függetlensége.

[01:45:51]Ugye kikényszerítette azt, hogy 2023-ban már megváltozott a bírósági szervezeti törvény, és a hatályos szabályok szerint ugye előírja azt, hogy a a kurria elnökének pozíciójára ki kell írni egy felhívást a köztársasági elnöknek.

[01:46:08]A jelentkezőket meg kell vizsgálni az Országos bírósági tanácsnak, amit a bírókból álló bírók által választott 15 tagú testület.

[01:46:17]És csak azok közül jelölhet a köztársasági elnök, akiket az OBT alkalmasnak tart tehát, hogy nem politikai konszenzust ír elő a hatályos szabály, hanem hanem egy szakmai konszenzust.

[01:46:33]Én hosszú távon jobban örülnék, hogyha a bírói tanács mellett mondjuk még az ügyvédi kamaraha egyetértése is ott lenne.

[01:46:40]Tehát nem csak egy egy önigazgató testület, aki saját maga választja meg a főnökeit, az az soha nem a hatékonyságot erősíti.

[01:46:48]De már van ilyen szabály, és erre lehet hivatkozni, hogy ezt a változást az Európai Unió jogállamisági kritériumainak való megfelelés miatt akarjuk kikényszeríteni.

[01:47:04]Én már korábban valahol mondtam, hogy szerintem Varga Zsé Andrásnak is és az OBH elnökének is 23-ban, amikor ezt a törvényt a még a Fideszes kétharmad elfogadta, le kellett volna mondania és indulni kellett volna a pályázaton, és ha megkapják a támogatást, akkor kényelmesen maradhatnak.

[01:47:21]Nagy valószínűség, lehet, hogy az egyikük megkapta volna a más Vargazsé biztos, hogy nem.

[01:47:25]Azóta is folyamatos konfliktusba áll a bírósággal.

[01:47:29]Az ügyészség függetlenségének ügye az nekem egy szívügyem.

[01:47:33]90 óta mondom, hogy szerintem egy hiba, hogy a kormánynak nincsen felelőssége a büntetőigazság szolgáltatásért, tehát csak BTK módosításokkal tud beleszólni a büntetőpitikába, ami szörnyű eredményeket hoz létre.

[01:47:48]Ugye olyanok, tehát ilyen populista erős felindulásból elkövetett jogalkotások történnek, amikor történik valami és akkor útólag.

[01:47:57]De jó lenne, ha lenne a kormánynak felelőssége, és a bíróságok meg valóban függetlenek lennének.

[01:48:04]Én egyébként azt gondolom, hogy például a büntető bíróságok mai napig is függetlenek.

[01:48:08]Ma már a bírósági vezetők a bírói önkormányzat nélkül nem kerülhetnek vezető pozícióba.

[01:48:14]Tehát szerintem a 90-es évek elejéhez képest lényegesen erősödött a helyi bírósági szinten.

[01:48:23]A Kúriánál ott vannak problémák, különösen a közigazgatási a Kúria elnökénél annyira így van jogilag, hogy tehát volt legalább egy jogvédő szervezet az Amnesty International, de tudom, hogy még egy csomó más is, amelyik ebben a társadalmi párbeszőn leírta, hogy mi az ehhez vezető út.

[01:48:38]De hát úgy látszik, hogy a mesterséges intelligenciával való véleményezéssel nem jött ki ez a ez az eredmény.

[01:48:43]Tehát lett volna lett volna rá lehetőség megfelelő megfelelő érveket találni.

[01:48:49]Nem vállalkoznék arra, hogy összefoglaljam, hogy mi hangzott el ebben a vitában.

[01:48:54]Aki összefoglalot akar nézni, az nézze meg előről az egészet.

[01:48:56]Ezt tudom javasolni.

[01:48:58]Az a bevétel szempontjából is jó kétszer nézik meg, de nem ez a fontos.

[01:49:03]Arra szeretném felhívni a figyelmüket, hogy egyrészt jöjjenek ide az ingába, nézzék a konfrontzónát, és hogy legyenek függetlenek, gondolkodjanak függetlenül, de függenek a konfrontzónától.

[01:49:14]Tehát ez tényleg egy addikció, hogyha kialakulna.

[01:49:17]Nagyon jó lenne.

[01:49:19]Remélem, hogy jól érezték magukat a készülékek előtt ülők is, annak ellenére, hogy ma nem üvöltöztünk, de lehet, hogy valamennyit használt ez a beszélgetés.

[01:49:28]Viszontlátásra!

[01:49:31][taps] Köszönjük szépen.

[01:49:51]Köszönjük mi az lesz