Hogy nézzen ki a jövő magyar választási rendszere?

[00:00:29]Jó estét kívánok.

[00:00:29]Nem tudom, hogy mikor volt itt utoljára olyan műsor, amikor ne sodorta volna el az eredeti elképzeléseket az éppen aktuális történés.

[00:00:39]Úgyhogy egy picit ma is így lesz, hogy az aktualitásokkal is foglalkozunk, de alapvetően az a kérdés van terítéken, amelyről mindenki azt állítja, hogy az egyik legmeghatározóbb a jövő Magyarország a szempontjából, tehát a választási törvény, annak a reformja, vagy az az kapcsolatos elképzelések, mert azért konkrétan ilyenről nem beszélhetünk, de a héten, tehát már bőven azután, hogy tudtuk, hogy itt lesz ilyen beszélgetés, Meléi Barna Márton is nyilatkozott erről.

[00:01:07]Ma a Magyar Péter is megszólalt választójoggal kapcsolatban.

[00:01:13]Ő ugye a választási korhatár 16 évre való leszállításáról gondolkodott.

[00:01:18]Úgyhogy ez egy nagyon forró téma, de mégiscsak akkor mielőtt bemutatnám a vendégeket, elmondom, hogy Súlyok Tamás hajlandónak mutatkozik arra, hogy az alaptörvény 17.

[00:01:27]módosítását aláírja.

[00:01:30]erről egy videót is közzétett.

[00:01:30]Úgyhogy ez az aktualitás, ami egy picit a választási reformmal kapcsolatos vitánkat elsodorja, de nem annyira, hogy ne kapaszkodjunk bele, és húzzuk majd vissza ide a témák közé.

[00:01:41]A vendégek Bakó Bea, Alkotmányog és EU-jog kutató.

[00:01:52]Stankovics Ábel jogász közgazdász a választási tudásbázisblog szerkesztője és Tóka Gábor politikatudós a Vox Populi választási Kalaus blog szerkesztője.

[00:02:12]És akkor Súlyok Tamás mai döntésén vagy nem döntésén keresztül ugorjunk bele valamennyire a választójokba, merthogy ezek alapján köztársasági elnököt kell majd választani.

[00:02:23]Ennek az eddigi módját ismerjük, azt a felvetést is ismerjük, hogy esetleg ez megváltozik, akár közvetlen választás is lehet.

[00:02:32]Ezzel kapcsolatban mik a meglátásai azoknak, akik itt vannak?

[00:02:35]Ez szerintem ugye alapvetően nem is annyira választási jogi, hanem talán alkotmányjogi kérdés.

[00:02:41]Úgyhogy Bea, hogyha megtennéd, hogy először te szólsz meg, azt megköszönném.

[00:02:47]Igen, hát érdeklődéssel hallgattam amúgy a Suyogok Tamásnak a videóját, mert gyakorlatilag amiket elmondott, azzal tökéletesen alátámasztotta, hogy ő miért volt alkalmatlan köztársasági elnök, és hogy az ő utódja ugye majd nem lesz ellensúly a kormánynak, és ezt ő kiejtette a saját száján, amikor ő semennyire nem volt ellensúly a kormánynak.

[00:03:06]De ugye, hogyha arra térünk rá, hogy hogyan lesz, nyilván most az ő út tudja még a parlament által lesz megválasztva úgy, ahogy azt eddig megszoktuk.

[00:03:12]És az is szerintem elég valószínűnek tűnik, hogy hogy az új alkotmányban vannak arra szándékok, hogy áttérjünk a közvetlen elnökválasztás.

[00:03:21]Ugye Magyar Péter ezt expliciten mondta többször is, de persze mindig nyitva adja, hogy persze konzultáció lesz és minden, de azért ez egy preferenciának tűnik.

[00:03:29]Szerintem a Közvetlen köztársasági elnökválasztásnál egyébként azt érdemes mérlegelni, hogy tehát hogy azért köztársaság elnöknek val akkor ehhez a közvetlen megválasztottsághoz, ami egy ugye egy erős legitimáció, mennyi tényleges hatásköre van?

[00:03:43]A Magyar Köztársasági elnök az viszonylag gyenge.

[00:03:46]Vannak nála még gyengébbek is, de hogy azért olyan nagyon sok mindent nem tudsz csinálni, amit úgy érdemben tud az a az alkotmányos vétó, hogy alkotmánybíróságra küld egy törvényt, és akkor ezzel ugye meg tudja akadályoztatni, vagy legalábbis késeltetni annak a hatályba lépését.

[00:04:04]tud mondjuk népszavazást kezdeményezni.

[00:04:06]Tehát vannak országok, ahol ennél is gyengébb az elnök és mégis közvetlenül választják, de mégis úgy gondolom, hogyha egy nagyon gyenge elnököt választunk közvetlenül, akkor azért a nép felé az egy kicsit olyan népvakítás, hogy na most eljátszuk a demokráciát, itt valakire szavazhatok, aki aztán meg szinte semmit sem csinálhat, vagy nagyon keveset csinálhat.

[00:04:22]Ö úgyhogy lehet, hogy érdemes lesz majd azon is gondolkozni akkor, hogyha már elindulunk arra, hogy közvetlen legyen az elnökválasztás, hogy akkor a hatásköreit is átgondolni, akár erősíteni, de nyilván ebben azért sok fokozat létezik, mert például a Lendyelországban azt látjuk, hogy ott közvetlenül választott az elnök, de mivel van egy olyan erős hatáskéve, hogy a vétóját azt csak minősített többséggel tudja a parlament felülírni, ezért ott rendszeresen előfordul, hogy ilyen oltári bénázások vannak, megakadnak dolgok, hogyha ellentétes színezető az elnök és a parlament Tehát, hogy nyilván itt sok dolgot kell mérlegelni a jövőre nézve.

[00:04:56]Ez most tényleg az alkotmányogi része, és nem az, hogy konkrétan hogyan lesz az a közvetlen választás, ha lesz.

[00:05:03]Igen, az kétségtelen, hogy itt felmerülnek különböző kérdések ezzel kapcsolatban.

[00:05:08]Szerintem nagyon fontos az, hogy eleve a legitimációja sokkal nagyobb, bármi is a hatásköre akkor, hogyha közvetlenül választják meg az elnököt, de választásjogi szempontból nagyon sok minden felmerült, hogy a közvetlen választás is lehet egyfordulós vagy kétfordulós, lehet akár olyan is, ahol arra törekszenek, hogy valóban a nemzet egységét megjeleníteni képes elnök legyen.

[00:05:32]Tehát mondjuk úgy, hogy inkább a az elfogadottság és az elutasítottság aránya számítson a választási rendszerben, és nem az, hogy ki mögött van a legtöbb határozottan nőtt támogató.

[00:05:44]Mik erre a jó módszerek?

[00:05:47]Hogyan lehet ezt elérni?

[00:05:48]Hát a ugye a kétfordulósan szokták a legtöbb elnökválasztást rendezni az elsőt Államokon kívül.

[00:05:55]Tehát nyilván itt is ez lesz a legtöbb embernek az első gondolata, hogyha bevezetik a közvetlen elnválasztást.

[00:06:01]De ez nem feltétlenül jó gondolat attól még, hogy ez egy nagyon elterjét gyakorlat a világban.

[00:06:06]A kétfordulónak nem az az értelme, mint tehát ugye Magyarországon a kétfordulóról általában ugye a főleg a baloldaliak meg a liberálisok abban vannak, hogy az az egy nagyon jó rendszer arra, hogy az első fordulóban ugye ilyen selejtezőt játszunk egymással, és aztán a második fordulóban anélkül, hogy pártban egyesülnünk kellene, vagy anélkül, hogy közös életeket kéne állítanunk.

[00:06:31]a második fordulóban azért mégis csak összehatnak a szavazataink.

[00:06:33]És akkor ez milyen jó.

[00:06:35]A jobb oldalon meg erre hát szerintem teljes joggal úgy tekintenek, hogy ugye itt akkor a hát nekünk erre nincs szükségünk, ugye addig a nagy Fidesz volt, akkor addig addig nem erre nem volt nekünk szükségünk egy ilyen első fordulóra.

[00:06:48]velünk is ott elszórakozt szórakoznak, meg állami költségvetéssen csinálnak maguknak egy előválasztást gyakorlatilag ahelyett, hogy megoldanák ezt saját maguk és ő teljesen fölöslegesen mennek-e kétszer az országnak egy jelentős része, mert úgy se változtatnak emberek nagyon.

[00:07:04]Szóval ez egy elég tökéletlen módszer arra, hogy egy egész ország tényleg így, hogy mondjam, mindenféle preferenciáját pontosan tudja kifejezni.

[00:07:12]Arra vannak alkalmasabb módszerek, amikre nincs szükség ahhoz, hogy kétszer elmenni szavazni.

[00:07:18]Mi lenne alkalmasabb?

[00:07:19]Hát sok sok mindent lehet csinálni, de a lényeg az az, hogy ne egy embert xeljen be az ember a szavazólapon.

[00:07:28]Erre nagyon érdekes példa, például Magyarországon a a helyig önkormányzati választásokon a a kisebb településeknek a képviselőtestületi választásain, ott nem egy szavazata van az embernek, hanem annyi hány tagja a képviselőtestületnek van.

[00:07:41]Ott van egy szavazólap rajta 1000 névvel, és abból beixel annyit, amennyit akar.

[00:07:46]Na jó, tehát köztársasági elnökből egy lesz, úgyhogy akkor ugyanúgy ott tartunk, hogy egyet lehetni.

[00:07:51]Igen.

[00:07:51]Ott egyébként ez még jobb lenne ez a rendszer, ez a nevezzük több xes-nek, mert ennek igazából a képviselőtestületek választásán lenne egy nagyon súlyos problémája ennek a rendszernek, amire visszatérünk, de de ez nem fordul el akkor, hogyha csak egy embert akarunk megválasztani.

[00:08:05]Ott tényleg csak az működik, hogy hogy valaki minél szélesebb körben elfogadott, annál jobb esélye van.

[00:08:09]egy parlamenti elnökválasztáson ez nem valószínűleg nem működne, mert ott mindenki taktikailag szavaz.

[00:08:15]Tehát ott pártfegyelem van egy elnökválasztáson, ott ott ott valószínűleg nem is xelnének be másod meg harmadik embert, hanem mindenki csak egyet x-elne be, akkor is, hogyha il szavazási eljárás lenne.

[00:08:26]De hogyha valódi állampolgárok több embert bexelhetnek, akkor az előnybe hozza azokat a jelölteket, akik akik hát sok többféle emberhez tudnak szólni.

[00:08:37]Mert se lehetne azt is, én abba az irányba se mennék el, hogy hogy mondjuk rangsoroljuk őket, és akkor az átlagos rang alapján az szerintem az túl sok súlyt adna annak, hogy hogy ki az, akit a legtöbben utálnak, mert egy kicsit ismertebb, mint valami szürke ló, és akkor azok az ilyen jelöltek hátrányba kerülnének a szürke lovakkal szem.

[00:09:01]De Magyarországon akkor az ismertség az egyenlő a népszerűtlenséggel.

[00:09:03]Hát nem mindenki esetében, de és de de hogy az jó lenne, hogyha eleve egy olyan szavazási eljárás lenne egy közvetlen elnökválasztáson, amit azért a jelölt is ránéz, és megérti, hogy itt nem azzal fog legnagyobb sikert aratni, hogyha a hogyha az ilyen kis tábort elvisszük szavazni maximális mértékben.

[00:09:25]Stratégia lenne a leghatékonyabb számára, hanem az, hogyha hát tényleg az ország legalább felé legalább második, harmadik preferenciáként őt el tudja fogadni.

[00:09:33]Tehát én szerintem abba az irányba kellene gondolkodni, hogyha valóban a nép által elnökválasztás van, akkor még ha esetleg van is egy második forduló, mert meg lehet bolondítani mindent mindenhogyan, a akkor is azért legalább az első fordulóban több embert lehessen vagy rangsorolni, vagy több x-et lehessen bejelölni, és akkor a aki a a aki akinek a hány x-e van, olyan helyen végzett, az már sokkal inkább egy elnökválasztáson alkalmas.

[00:10:03]lesz arra, hogy hogy viszonylag sok embernek az elfogadottságát megszerezni képes embert válasszunk meg.

[00:10:12]Másrészt pedig, hogy hogy eleve olyan jelöltek álljanak elő, meg olyan kampánnyal szerepeljenek, ami erre törekszik, hogy sokak számára legyen valamennyire elfogadhat.

[00:10:20]Én kíváncsi lennék, hogy ez hogy működne nálunk, mert annyira ahhoz vannak szokva az emberek, többnyire azért, hogy egy egyet x-elhetnek, hogy lehet, hogy egy kis káoszt okozna a választópolgárok egy részénél elsőre.

[00:10:30]Ábel, neked ehhez van valami hozzáfűznivalód a köztársasági elnökválasztáshoz?

[00:10:37]Igen, hát a legutolsóra reflektálva a káosz, hát mivel már használják Magyarországon ezt a többi x eset, ezért én én ettől nem tartanék annyira.

[00:10:44]Ez elég egyszerű.

[00:10:46]A rangsorolósnál már inkább játszik ez az élv.

[00:10:48]És én is én is egyetértek azzal, hogy hogy ez a kétfordulós ez ez mindenképp átgondolandó olyan szempontból, hogy ha mondjuk egy elnöki rendszer lenne, akkor talán indokolhatóbb ez a ez a fajta megközelítés, hogy hogy megnézzük, hogy kinek van a legnagyobb tábora, és akkor utána egy második forduló, hogy meglegyen a a többség valamilyen értelemben.

[00:11:13]A magyar esetben viszont egy parlamentáris köztárssági elnökről van szó, ami itt itt az előző ennek az eseménynek a az előzményére utalnék, az MTA-n volt egy panelbeszélgetésünk erről, és ott az volt a a résztvevőknek is a a konszenzusa, hogy az elnöknek ideálisan egy ilyen konszenzusos szereplőnek kell lennie.

[00:11:37]És ha végiggondoljuk ezt a ezt a több x-eset, akkor ez ezt ezt jobban takarja, tehát jobban megfelel ennek a szellemiségnek, hogy nem egy egyet x-el egy egy választó, és akkor azzal egy tábort mérünk, hanem valóban a támogatottságot.

[00:11:55]Tehát én én ezt hangsúlyoznám, hogy a a két fordulónak az első fordulója, hogyha csak egyet lehet x-elni, akkor az az nem támogatottságot mér, hanem hanem hát népszerűséget, vagy vagy egy ilyen ilyen rajongótábort.

[00:12:09]Viszont, hogyha tényleg támogatottságot akarunk mérni, akkor akkor egyenként kell megkérdezni, és az x-eket így is fel lehet fogni, hogy hogy őt elfogadhatónak tartod-e, vagy nem.

[00:12:17]És ez ez is tehát angolul az a approval vingnak nevezik.

[00:12:21]Ez ez ez talán jobban fedi, de magyarul ez a többi x-es talán a a megfelelő szó.

[00:12:26]Úgyhogy egy ilyen irányba el lehet indulni, vagy vagy akár a rangsorolós ott Írországba használják ezt, bár az is inkább a több a többfordulós paradigmában van.

[00:12:40]De de lehet a rangsorosat is úgy úgy csinálni, hogy hogy konszenzusosabb legyen, és akkor ott bele menni a részletekbe, hogy hogy mennyire érdemes.

[00:12:48]Egy dolgot még had tegyek hozzá Beálnak a gondolataihoz kapcsolódva, hogy hogy ugye a jogkör és a megválasztás módja közötti összefüggés.

[00:12:54]Szóval a valóban tehát rosszul érezni akar az emberek, hogyha egy teljesen lényegtelen ilyen bólintú János vagy.

[00:13:01]Egy egy csak egy ilyen nemzetét kifejezzük valakit választanának meg valószínűleg egy közvetlen elnökválasztáson, de igazából az történik azokban az országokban, és ez most már az európai országok többsége, ahol közvetlenül választják az elnököt, hogy azért a jogkör az nem egyértelműen jelöli ki a helyét az elnöknek a politikai folyamatban.

[00:13:19]Sok függ a személyiségtől, a pártrendszertől, millió egy ilyesféle tényezőtől.

[00:13:28]Vannak olyan elnökök, akik papíron akár még a magyarnál is kevesebb jogkörrel rendelkeznek, de mivel közvetlenül válasszák őket, meg úgy alakult az országban a az, hogy kik mennek el elnöknek, ahelyett, hogy miniszterelnöknek állnának.

[00:13:43]És azok aztán milyen ambíciókkal léptek föl, hogy hatalmas gyakorlati, politikai jelentőségre tetszert, és a kormányzatba is masszívan belebeszél az elnök.

[00:13:50]De nem csak a lengyel elnök, akinek ugye van ez a sajnálatos vétóga abban az értelemben, hogy csak 60%-kal lehet, ami tényleg egy bénultságot okoz nyilván a politikai rendszerben.

[00:14:03]És akkor hát versengő legitimitások vannak, van egy közvetlenül választott elnök, megvan egy parlament, akit szintén a népá.

[00:14:08]És akkor most akkor most akkor az egyik megakadzi ez a másikat akkor szóval ez egy ez egy ez egy kellemetlen helyzet, de ezt meg lehet úgy is, hogyha nincsen ilyen jogköre az elnöknek, csak egyszerűen azt mondja, mint a román elnökök egy része teszi, hogy márpedig én jelölöm ki a miniszterelnököt és és a azt jelöl, akit akarok és ezt és aztán ahhoz vagy beáll valami parlamenti többség, vagy vagy pedig nem lesz kormányotok, vagy addig marad ezredzre is kineve ott van ez az már mit tudom én, hány ideje ott van ez a ügyvezető kormány, amelyik nekem tetszik.

[00:14:40]Ö úgyhogy ha így fogjuk föl, hogy a közvetlen elnökválasztás bevezeti ezt a veszélyt, amitől Magyarországon sokan szoktak félni, hogy akkor majd itt túlterjeszkedik a jog körén, és akkor állandó ilyen alkotmányos konfliktusok lesznek, akkor ez még inkább indokolja azt, hogy a a választási rendszer, ami ami azért nyilván formálja a megválasztott elnököknek a személyiségét, meg hogy ki kerül oda, az kifejezetten ösztönözze azt, hogy az egy ilyen konszenzusos dolog.

[00:15:08]Ugye a mostani parlamenti választási rendszer az nem nagyon ösztönzi, mert hát jó, az első fordulóban kétharmat kell, de hát utána de mi mi a csudának mi a csodának álljunk be egy-egy konszenzus képes jelölt mögé, amikor a második fordulóban mi 50%-kal meg tudjuk választani a saját emberünket is.

[00:15:24]Tehát ez semmi ösztönzés nincs itt a a konszenzus teremtésre.

[00:15:29]Példá egyébként lehetne ezen most tényleg csak ilyen azt érzékeltetni, hogy ugye milyen sokféleképpen lehet gondolkodni a szavazási eljárásokról és hogy azoknak miféle hatásai vannak és mivel lehet össze összhangba hozni.

[00:15:44]Tehát lehetne olyan választási rendszerelés egy köztársasági elnöknek, hogy attól függen, hogy megvolt-e a minősített többsége, vagy nem, rövidebb vagy hosszabb lenne a mandátuma.

[00:15:54]Tehát, hogyha lehetne akár olyan szabály is, mondjuk parlament általi választásnál, hogyha barátom csak 50%-od volt, meg nem nem minősített többséggel, nem álltatok elő egy olyan jelölttel, aki képes minősített többséget kapni a parlamentből, akkor annak rövidebb lesz a mandátum.

[00:16:09]És tehát ilyenekben is lehetne gondolkodni.

[00:16:14]Ugye a közvetlen választás azért az egy jó válasz lenne Súlyok Tamás felvetésére, a mai felvetésére is, hogy itt a fékek és ellensúlyok rendszerének veszélyeztetése folyik, mert a közvetlen elnök az nyilván lehetne fék és ellensúly, és egy kicsit kisebb ráhatása lenne magának a kormánynak, vagy a kormányfőnek arra, hogy ki lesz az új köztársasági elnök.

[00:16:35]egy pillanatra még, mert a java részt azért az országgyűlési választással fogunk foglalkozni, de hogyha már az felmerült, hogy itt egy alkotmányozási folyamat kezdődik el, erről többen beszéltek, és hogy az egy-két éven belül eredményre vezetés utána népszavazással szeretnék hitelesíteni, akkor talán a népszavazás intézményéről is lehetne pár szóban beszélni, mert Magyarországon ez egy kicsit olyan, legalábbis az országos ügydöntő népszavazások tekintetében, mintha nem is nagyon létezne.

[00:17:05]Ugye 2004 óta, hogyha én jól számolom, akkor országos ügydöntő népszavazást igazából csak a Fidesz akarata szerint írtak ki Magyarországon.

[00:17:15]Tehát vagy ellenzéki pártként 2008-ban még a szociális népszavazást kezdeményezte a Fidesz, vagy már hatalmon kormányenl kezdeményezett népszavazást.

[00:17:30]Ugye az eredményességet is nagyon nehéz elérni, az érvényességet is ezzel együtt.

[00:17:35]Úgyhogy mi lenne az optimális a népszavazás tekintetében?

[00:17:37]kellene-e változtatni ezeken a szabályokon, amelyek egyrészt már a kiírás szempontjából is nagyon szigorúak, vagy nehezen megugorhatók, másrészt pedig az érvényesség és eredményesség szempontjából is.

[00:17:50]Bea, hát igen, ugye a jelenlegi alaptörvény szerint nem is lehet egyébként alkotmányos kérdésekről népszavazni.

[00:18:01]Tehát hogyha gondolom, hogyha új alkotmányozásra kerül a sor, akkor ennek is majd egy külön módosítással vagy valahogy meg kell ágyazni, hogy egy ilyen speciális módon ezt bevezetni, de abszolút szükséges lenne csökkenteni a tiltott tárgyakat is, meg szerintem a az érvényességi küszöbet is, mert az amit mondtál, hogy tehát hogy tulajdonképpen a a Fidesz még most legutóbb, amikor volt ez az úgynevezett gyermekvédelmi népszavazás, vagy pár évvel korábban a migrációs paktumnak nevezett e Ez elleni népszavazás, akkor is a világ minden pénze és a világ minden propagandája ott volt mögöttük, és még így se tudták kihozni, hogy meglegyen az 50%.

[00:18:37]Tehát ez mutatja, hogy ez mennyire irreális követelmény.

[00:18:40]De holott persze ilyenkor mindig lehet rámutogatni, hogy viszont annak a 40 valahány%zék-nak a 90%-a meg azt mondta, amit mi mondunk.

[00:18:49]Tehát politikailag érvényes volt.

[00:18:49]Tehát kicsit úgy olyan ugye az alaptörvénnyel már nem létezik véleménynyilvánító népszavazás, hogy gyakorlatilag most ez az új véleménynyilvánító népszavazás, ami érvénytelen lett, de politikailag azért érvényes.

[00:19:00]Tehát mutogatunk rá, hogy amúgy legitimál bennünket.

[00:19:02]Úgyhogy szerintem is ez a küszöb, ez ez irreálisan magas.

[00:19:06]És nyilván a egyrészt a nagyon sok a tiltott tárgy például pont a választási törvények, ami tehát, hogy a választókat kizárja abból a döntésből, hogy közvetlenül döntessenek arról, hogy amúgy hogy szeretnék magukat képviseltetni a törvényhozásban.

[00:19:22]Szerintem ez teljesen indokolatlan és nem is értem, hogy miért került oda.

[00:19:24]És nyilván az is, hogy a hogy az alkotmánymódosítások és az alkotmányos kérdések, tiltott tárgyak, hát ez pont az ellenkezője szokott lenni, tehát hogy bizonyos országokban pont, hogy kötelező alkotmánymódosításokról népszavazást tartani, de legalábbis lehetséges.

[00:19:36]Tehát az, hogy hogy kizárt, az szerintem nehezen indokolható szintén.

[00:19:40]És ugye van egy ilyen nagyon gumi egyértelműségi követelmény, amit ugye a választási bizottságok nagyon szeretnek úgy értelmezni, hogy hát semmi se egyértelmű.

[00:19:50]Tehát hogyha a választópolgár számára nem egyértelmű, akkor az a baj.

[00:19:53]Hogyha a jogalkotó számára nem egyértelmű, akkor meg az a baj.

[00:19:56]De amúgy egy tök komplex kérdést fordítsál le egy kérdésbe úgy, hogy igen vagy nem.

[00:20:00]Tehát hogy hát good luck, hogy akkor most mindenkinek egyértelmű legyen, és igen vagy nem.

[00:20:04]Erre is egyébként vannak példák.

[00:20:05]Tehát hogy miért nem lehet akkor törvényjavaslatokról népszavazni és akkor lehet úgy kampányolni, igen, hogy felsorolom öt pontba, hogy ez erről szól és erre mondasz igent vagy nemet.

[00:20:15]nem egy ilyen hatszorosan bővített mondatra, amit aztán még én néhány jogászként se értek, tehát vagy háromszor kell elolvasnom.

[00:20:23]Szóval, hogy ez ez tényleg irreális egyébként.

[00:20:26]Úgyhogy remélem, hogy át fogják ezt gondolni.

[00:20:28]És még azt szeretném hangsúlyozni az alkotmányozással kapcsolatban, hogy azért a nyilatkozatokból úgy tűnik, és szerintem is az lenne az ideális, hogyha nem csak a népszavazásban merülne ki az alkotmányozásban való néprészvétel, hanem már közben is bevonnák az embereket.

[00:20:44]Hogy ez milyen formában fog történni, arról még így konkrétan nem sokat hallottunk, de hát kíváncsian várom.

[00:20:51]Ábel, te mit tartanál jónak a népszavazások tekintetében?

[00:20:53]melyik irányt, hogy többre legyen lehetőség, nagyobb legyen az érvényesség és az eredményesség esélye, vagy jó ez így?

[00:21:02]Hát semmiképp se jó ez így.

[00:21:02]Igen, mindenképp a a tiltott tárgyak és a és a a hogy lehetséges-e, és akkor hogy kötelező-e népszavazást tartani, az mindenképp fontos része.

[00:21:12]Az érvényesség az az szerintem teljesen abszurd.

[00:21:14]Tehát egy népszavazási rendszernek arra kellene ösztönöznie, hogy hogy elmenjenek az emberek, és és a mostani az arra ösztönöz, hogy hogy ne menjenek el azok, akik nem értenek vele egyet.

[00:21:26]Úgyhogy ezt ezt ezt mindenképp át kell alakítani.

[00:21:28]És akkor még vannak olyan opciók ami amiket szerintem érdemes említeni, hogy hogy a kérdések azok hogyan legyenek megszövegezve.

[00:21:35]Tehát erre is lehetne azt csinálni, hogy nem egy valaki benyújt valamit, és akkor úgy fogalmazza meg, hogy az az arrafelé hajlítsa a a résztvevőket.

[00:21:47]Ö itt lehetne akár állampolgári tanácsokat ö igénybe venni, hogy hogy ilyen konszenzusosabb, elfogadhatóbb kérdésszövegezés alakuljon ki, tehát ezt így előre megszűrni, akkor már elkezdődhetne valami párbeszéd róla, lehetne mindenféle tájékoztató anyagokat készíteni, és tehát, hogy itt nagyon sok részvételi lehetőség van, ami a népszavazást azt azt érdemi részvételi formává tudná erősíteni.

[00:22:18]Ö és és azon is el kéne szerem gondolkodni, hogy hogy ne ez a igen vagy nem népszavazás legyen.

[00:22:24]Tehát le lehessenek olyan népszavazások, ahol ahol van van harmadik alternatíva.

[00:22:28]Ö Svájcban van olyan, hogy a a kormány tud egy ellenjavaslatot a a is is benyújtani.

[00:22:36]És akkor tulajdonképpen három, azt már meg lehetne oldani egyébként a rangsorolással is, de de három különböző igen vagy nem kérdés van, hogy hogy ki mit preferál a a kormányjavaslat és a az állampolgári javaslat között, és akkor még a másik kettő irányba, hogy hogy ami most marad.

[00:22:53]Úgyhogy ott azt is lehetne egyébként példának venni, vagy vagy még javítani rajta.

[00:23:00]És igen, nagy nagyjából nagyjából azért sőt most elnézést nem készültem erre, de határozottan emlékszem olyan kaliforniai népszavazásra, ahol öt különböző kérdés volt ugyanabban a témában a szavazólapon, amelyik a legtöbb támogatást kapja, az nyer.

[00:23:15]Tehát azér az például egy ilyen autó autóbiztosítási kérdéseknek a kormányzati szabályozásával kapcsolatban volt öt különböző alternatíva bedobva.

[00:23:27]Az egyiket a az ügyvédi kamara szponzorálta.

[00:23:32]Nyilván az ügyvédek marha jól jártak volna vele.

[00:23:34]A másik hármat, az autógyártók, azok nyilván nagyon jól tártak volnak vele, és egyet meg a meg az a izét az autóvezetőknek a klubja, vagy micsoda, motorklub, ami hát ugye Kaliforniában mindenki kénytelen autót vezetni nagyjából.

[00:23:47]Hát nyilván az utóbbi győzött, mert az teremtette a legnagyobb konszenzust.

[00:23:53]Most akkor a az előre eltervezett mederbe próbálom terelni a beszélgetést.

[00:23:58]Most ez a ez volt a kitérő az aktuális aktualitásoknak megfelelően.

[00:24:00]Szóval eredetileg a választási törvénnyel vagy a választási joggal, választási rendszerekkel kapcsolatos tévhitekről akartunk beszélni, és felsoroltunk egy párat magunk között, akkor ezek közül az elsővel elkezdenénk.

[00:24:14]Jó, a pártok közötti koordináció és együttműködés elősegítése érdekében két fordulós választásra van szükség.

[00:24:21]Ez az első tévhitként aposztrofált kijelentés.

[00:24:25]És akkor várom a cáfolatát ennek, mert akkor ezek szerint van cáfolata.

[00:24:30]Ki kezdi el?

[00:24:34]Ábel.

[00:24:34]Ábel, akkor kezd el cáfolni.

[00:24:38]Én szerintem erről már erről már mindannyian beszélhetünk valamennyit, hogy hogy a az együttműködésnek ugye van van több formája.

[00:24:48]Van az, amikor amikor a választás előtt már rákényszerűnek az együttműködésre, és és egyébként van van, aki ezt preferálja.

[00:24:54]Tehát emögött is szólnak egyébként legitim érvek.

[00:24:55]Van van az a fajta, hogyha már az országgyűlésére térünk rá a a köztessági elnaki helyett, hogy most már beszéljünk arról.

[00:25:05]Igen, most már az ott ugye van az, amikor a választás után kezdenek el tárgyalni koalíciókról.

[00:25:12]Ez a ez a másik a két fordulós az valahogy a kettő közé esik.

[00:25:15]Ö az az olyan, hogy a az első fordulóban így külön-külön meg tudják magukat mutatni a pártok.

[00:25:22]És akkor a második fordulóra, ha olyanok a szabályok, mert a a magyar magyar szabályok azok azok olyanok voltak, hogy hogy három is tovább juthat, akkor akkor rá kényszerülnek ott is tárgyalni, de ha de ha nem, tehát ha csak kettő jut tovább, akkor is.

[00:25:39]Úgyhogy ott ott valahogy ott kettő között van, hogy még a a választóknak látszólag van egy egy döntése, egy végső döntése, de tulajdonképpen ott már csak két opciójuk van.

[00:25:48]Tehát most vagy egyetértenek azzal a a a azzal az együttműködéssel, amit a pártok a két forduló között csináltak, vagy hát a másikra csak nem fognak szavazni.

[00:26:00]Úgyhogy hát szerintem egy kicsit egy ilyen illúzió ez a ez a ez a kétfordulós nál ez a együttműködés, vagy nem feltétlenül az, amit preferálunk.

[00:26:08]Leh lehetnek mellette érvek amúgy.

[00:26:13]Ugye itt az 1998-as választás Magyarországon az elég érdekes volt ilyen szempontból.

[00:26:17]Mert hogy egyáltalán nem volt deklarálva, hogy milyen koalíció lesz, ugye.

[00:26:21]Tehát mondjuk nyilván aki épesző ember volt, az ki tudta sakkozni, hogy mindenképpen meglesz a kisgazda Fidesz koalíció, és ez nem is volt feltétlenül ellentétes a népakarattal.

[00:26:33]Akkor majd ha van ilyen, hogy népakarat, Igen, de a két forduló között ezt még titkolták, de ezt ezt abszolút nem jelentették be.

[00:26:39]Tehát ez a kétfordulós rendszer nem mondja meg azt, hogy hogy be legyenek jelentve az alternatívák a már a választás előtt.

[00:26:44]Ez egy nagyon világos példa erre, de a koordinációt se oldja meg, mert ugye az első fordulóban mondjuk egyik oldalon kicsit fragmentáltaak a pártak, és akkor elindulnak külön-külön.

[00:26:54]Tisztára szerencsejáték, hogy tényleg be fog jutni valamelyikük közülük a második fordulóba.

[00:27:00]Tehát az egyik a fragmentált oldal az úgy járható, az egyik egyikük se jut be a második fordulóba, a másik oldal meg úgy jár, hogy hogy hát mi a francnak kell kétszer elmenni?

[00:27:09]De most tényleg azért, mert ezek ezek nem tudtak valam ezek miatt és hogyha rangsor tehát lenne rangsorolás vagy több x-es egy fordulóban, akkor az egy fordulóban lerendezni a dolgot.

[00:27:22]És és én azt értem, hogy van pár százer aktivista Magyarországon.

[00:27:26]Nagyon vagy nem is aktivista, de politika nagyon aktív, nagyon-nagyon figyel ember, aki 30 valahány év alatt nagyon megszerette ezt, hogy ez a jaj milyen jó kis sikereket köszönhetünk a kétfordulónak a meg a az ilyesminek, de arra arra mindig elfellni, hogy hány kudarcot közönhetnek annak a kétfordulónak, mert rosszul sikerült a koordináció.

[00:27:46]És és az, hogy mennyien nem voltak, akik akiket abszolút nem érdekelte a tehát ugyanarra az emberre szavazok már a második.

[00:27:52]Miért miért kell még egyszer végigcsinálnom ezt a cirk?

[00:27:54]Egyáltalán melyik fordulóba menjek el?

[00:27:55]Mert tudom, hogy az első fordulóban most csak arról szól, hogy ezek közül ki jut be a a versenytársnak a második fordulóba.

[00:28:03]Ebben ebben nem biztos, hogy részt akarok asszisztálni akarok ehhez, mert az én jelöltem úgy is be fog jutni.

[00:28:07]A második és a másik ember meg azt mondja, hogy hát izé az első forduló már szavaztam, akkor miért menjek el?

[00:28:13]Tehát igazából egyik forduló sem tükrözi rendesen a valódi megoszlását a preferenciáknak.

[00:28:19]Ahhoz az lenne jó, hogyha egy fordulóba az összes jelöltről elmondhatná véleményét, nem csak egyet beljelöl.

[00:28:27]Ezek alapvetően mozgósítási szempontok, amiket most hallottam.

[00:28:29]Tehát, hogy ezek alapján nehezebb meggyőzni valakit, akinek erős jelöltje van az első fordulóban arra, hogy menjen el, mert minek menjen el, mert úgy is bejut a az általa képviselő.

[00:28:41]A második fordulóban meg lehet, hogy nincsen ott az, akit ő szeretne, és akkor azért nem menj.

[00:28:44]Igen.

[00:28:44]Tehát szó ez a két fordulónak van értelme.

[00:28:46]Tehát van értelme a kétfordulós rendszereknek, de az az nem az, hogy a koordinációt segíti elő.

[00:28:53]Egyáltalán nem az, hanem az, hogy teljen el egy kis idő a kettő között.

[00:28:57]Tessék újra gondolni a dolgot.

[00:28:57]Most már tisztáztuk akkor, hogy meg kidobáltunk egy pár jelöltet, és akkor most egy új menü van.

[00:29:05]Na most az új menü alapján tessék még egyszer újra gondolni.

[00:29:07]Ez ez a logikája.

[00:29:10]Ez lehet, hogy egy rossz logika, vagy egy hibás elképzelés arról, hogy hogyan működnek az emberek a választásokon, de ez a logikája egy ilyen többszöri megismételt szavazási eljárásnak.

[00:29:21]Semmi más érv nem hozható föl mellette, mint az, hogy van egy további elgondolkodási lehetőség.

[00:29:27]És mi az, ami egyértelműen ellene érv?

[00:29:30]Hát egyértelműen ellenérve.

[00:29:30]Mi a csodának kétszer elmenni?

[00:29:34]Mi minek minek a testmozgás?

[00:29:35]a minek megduplázni a költségeket, az emberek idejét kétszer pazarolni az ahelyett, hogy jobban meg tudnák oldani egy fordulóban, mint két fordulóban, mert hogy az első forduló az azért tökéletlen, mert még csak az egyikről tudom elmondani a véleményet a 10 közül, a második fordul meg azért, mert ott már nincsen olyan, akit szeretek, mert közben mint mint kiestek, ugye.

[00:29:59]Ö, és ehelyett hát ja, szóval tényleg a a kétfordulónak pont arra nem alkalmas, mint amire Magyarországon az emberek szeretnék használni.

[00:30:07]Úgyhogy jó lenne, hogyha ez ez tényleg ez így így elfelejtenékén, hogy ez a koordináció eszköze, mert arra pont nem jó.

[00:30:14]Ugye a kétfordulós rendszereknek talán mégis az egy picit előnye, hogy külföldi példára gondolok, de ez főleg elnökválasztásoknál szokott így történni, hogy a szélsőségesebb jelölt az nehezebben jután a hatalomra, hogy nincs egy ilyen hatása.

[00:30:30]Mondjuk Franciaországban rengetegszer lehet látni, hogy a nemzeti front nagyon jól szerepel mondjuk az első körben, de a másodikban már nem nagyon van esélye, mert az összes többi összefogott ellene, mert azt mondják, hogy túlzottan szélsőséges.

[00:30:47]Igen.

[00:30:47]Én én én ezzel mindenképp vitatkoznék.

[00:30:48]Az ez egy és majd majd még egy egy kritikát azt azt mondanék erre hogy hát látunk ilát igen, hogy hogy végsősoron a a legszélsőségesebb, akinek van egy ilyen nagy egységes tábora és akár akár első helyezet lett, ellene össze lehet fogni és akkor lehet mutatni azt, hogy hogy mekkora többség van ellene.

[00:31:08]Ez nem biztos, hogy mindig működni fog.

[00:31:10]és olyan szempontból mondjuk veszélyes is, hogy hogy kifejezetten ez a ez az ösztönző, hogy az első fordulóban legyen mindenki minél hangosabb, és mondja magáét és akár akár igen elrontsa a koordinációt, és és lehet az, hogy két két konszenzusabb vagy legalább centrista jelölt, az az pont azért nem kerül be, vagy legalább az egyikn azért nem kerül be, és akkor két szélsőség között lehet választani, és akkor persze a második fordulóban már a két szélsőség az az próbál enyhíteni a retorikáidat.

[00:31:41]attól még még azok azok ugyanazkor jelöltek maradnak.

[00:31:43]Úgyhogy úgyhogy én én ezt ezt erősen vitatom és és azt is vitatom, hogy a hogy az a fajta felfogása az ennek a két fordulónak, hogy a második fordulóban majd majd taktikusan átszavazunk, és az első fordulóban meg meg őszintén szavazunk.

[00:32:01]Tehát egyrészt ez okozhatja ezeket a problémákat, hogy hogy akár van egy olyan jelölt, aki akit minden más jelölthöz képest preferálnak a szavazók, tehát mindenki ellen akár hát abszolút többsége van, vagy egyszerű többsége és mégse jut be a második fordulóba és és Franciaországban volt ilyen eset, amikor ezt ezt lehet sejteni, hogy hogy ez így volt és lehet, hogy lesz is még ilyen és és hát igen, attól még, hogy hogy külföldi példa, az az az még nem nem garantálja, hogy az kellene.

[00:32:31]Van, vannak rossz berögződések külföldön is.

[00:32:32]És akkor még ez a cáfolat ha arra, hogy hogy ha kettő jelölt jut be, akkor a második fordulóba csak őszintén lehet szavazni.

[00:32:44]Tehát vagy még nem lehet az, hogy nem megy el az ember.

[00:32:46]Az azt már nem nevezzük taktikus szavazásnak.

[00:32:48]Tehát értem, hogy hogy miért gondolunk így rá, hogy hogy a kisebbik crossra vá szavazunk, de két jelölt van, van egy rosszabb és egy jobb.

[00:32:57]az már az már nem kisebbikoss, az már az már csak a a jobb.

[00:33:03]És az első forduló az, amikor meg taktikázni kell, pont pontosan az az 1x-es logika miatt.

[00:33:06]És és Franciaországban is előválasztásokat egyre inkább tartanak emiatt pontosan azért, hogy megoldják ezt a koordinációs problémát.

[00:33:15]Úgyhogy úgyhogy vannak bőven ellenérvek.

[00:33:17]Nem önmagában az a baj, hogy van második forduló.

[00:33:20]Hát ezt meg lehet indokolni szerintem.

[00:33:23]Igen, ez azzal egyetértek.

[00:33:24]Van, vannak érvek mellette, de de nem azok az érvek, amiket általában hallunk.

[00:33:28]És és szerintem több több érv ellene.

[00:33:35]Persze ha az a kérdés, hogy hogy egy fordulós x-es, akkor akkor persze jobb a két fordulós, de de tudunk jobbat.

[00:33:42]Tudunk jobbat.

[00:33:44]Akkor következő ilyen tévhít.

[00:33:47]Az arányos rendszerek politikai instabilitáshoz vezetnek.

[00:33:49]éveken át működőképes kormánytöbbséget valamilyen többségi választási rendszerre lehet csak biztosítani.

[00:33:57]Ugye hát ez egy nagy kérdés, és látunk mondjuk Hollandiában eseteket, amikor nagyon hosszan tart egy-egy választás után a sok kispártnak a koalícióalkotása, és mondjuk instabilis a kormány, de ez akkor nem feltétlenül van így?

[00:34:15]Hát van vannak ilyen esetek, Belgium nagyon szép eset.

[00:34:18]Belgiumban, ugye 1970-ben föderalizálták az országot, és azóta minden párt két pártra esett szét, egy flamandra meg egy franciára, merthogy a választások is úgy vannak, hogy külön a flamand nyelvűek meg külön a franciáról beszélünk, szá már a a szavazólap, és akkor így marha sok párt van, és akkor persze borzó bonyolult koalíciós tárgyasok következnek, de ezek mindenféle másodlagot, tehát a Belgiumban is ez mindenféle másodlagos szabályok okozzák ezt a bonyolult, mert ugye minden mindegyik nyelvi közösségből kell lenni a a kormánykalci meg 1000 előírás van.

[00:34:53]Persze, hogy bonyolultak lesznek a tányalások, de lehet olyan mellékszabályokat elfogadni, mint amilyen létezik már Magyarországon 1990 nyara óta a konstruktív bizalmatlansági indítvány, amelyiket nem erre találtak ugyan ki, de az európai történ egy szinte tökéletes biztosítékának bizonyult a kormányzati stabilitásnak arányos választási rendszerek mellett is.

[00:35:14]Ezt ugye a a Német szövetségi köztársaságok vezették be.

[00:35:16]A második világháború után az első alkalom, amikor egy parlamenti ciklus közepén egy miniszterelnökkel szemben bizalmi szavaz egy bizal miniszterkel elveszti kancellár elbeszeti min egy egy bizalmi szavazás 1982-ben jött el tehát 30 valahány év elteltével és utána nagyon sokáig megint nem volt rá példa a bevezették Spanyolországon 1977-ben.

[00:35:45]Azóta ott nem volt olyan, hogy egy miniszterelnök elveszítsen egy bizalmi szavazást a parlamentben.

[00:35:49]A arányos képviselet van, arányos választási rendszer van, sok pártrendszer van, különösen Spanyolországban.

[00:35:57]Ennek ellenére megalakul egy kormánykjöci, akkor az megmarad a a parlamenti ciklus során.

[00:36:05]Lengyelországban is bevezették ezt 1997-ben.

[00:36:07]Azóta nincsenek ilyes fajta egyetlen egyszer volt, amikor teljesen tropára ment a kormánykoalíció, és két pártja gyakorlatilag meg is szűnt, ugye a 2001 utáni koalíciónak.

[00:36:21]Akkor valóban volt egy kiírtak egy korai választás, de szóval Lengyországban sem fordul ez elő, hogy a ciklus közepén megbukik a kormány.

[00:36:27]Nincsen instabilitás akkor, hogyha az árás választási rendszert egy konstruktív bizalmatlanság intézményével párosítják.

[00:36:34]Ennek az intézménynek ugye az a lényege, hogy hogy nem lehet úgy szavazni a miniszterelnökről, hogy közben nem nevezzük meg az alternatíváját.

[00:36:43]És ez azért nehezíti meg a miniszterelnök megbtatását, mert miközben még van egy miniszterelnök, akinek akinek azért van ilyen olyan patronás hatalma, meg ezt azt el tud intézni, azon közben már meg kéne egyezni a miniszterelnök személyől, tehát következésképpen a teljes programjáról is, meg meg mindenféle minisztériumokról is a az összeesküvőknek.

[00:37:05]És csak akkor lehet megbuktatni.

[00:37:05]Tehát még akkor is meg kockázattal meg kevésbé szívesen vesznek részt az összes Igen.

[00:37:10]És tehát ez azt is biztosítja, hogy ha még egyszer meg is buktatják a miniszterelnököt ciklus közben, mint 1982-ben Elmult Schmitt, egy készen álló koalíció lép be már a következő nap, mert ott van már egy megválasztott kancára.

[00:37:24]Tehát a ez az intézmény Magyarországon létezik 1990 nyara óta.

[00:37:29]Teljesen fölösleges volt Magyarországon ezt bevezetni egyébként, mertogy annyira nem volt arányosabb a választási rendszerünk, hogy erre különösebben nagy szükség lett volna.

[00:37:39]De de de hát Magyarországon is egyébként látható, hogy egyáltalán egyszer volt, hogy egy miniszterelnök elvesztette egy konstruktív bizalmatlanság interványt, amikor saját maga kezdeményezte saját maga ellen ugye Gyurcsány Ferenc gyakorlatilag, hogy most akkor tessének már engem leváltani a a bajnaival.

[00:37:55]Akkor akkor volt ugye ilyen tehát tehát igazából már létezik az az intézmény a magyar alkotmányban és eddig még nem hallottam olyat aki ezt meg akarná szüntetni vagy aki ezt meg akarná szüntetni amelyik arányos választási rendszer mellett is tökéletesen biztosítaná a a kormányzati stabilitást de egyébként vannak más megoldások tehát amik arányos választási rendszerek mellett belül segítik a a kormányzat stabilitását van ami nem vált be mint az izraeli megoldás ahol ah ugye közvetlen miniszterelnök választás van, és akkor ö mindenféle bonyolult segédszabályok is voltak emelé.

[00:38:30]Azt mondjuk ők úgy találták, hogy az nem vált be.

[00:38:34]De de hogy szóval igazából nem abból, hogy arányos választási rendszer van, nem következik az, hogy olyan sok párt lesz még Belgiumban, mert nálunk nincsenek flamandról beszélők meg franciául beszélők.

[00:38:44]Ö meg az se következik, hogy hogy annyira, hogy 1%-os pártoknakat is be kéne engedni a parlamentbe, mint a ezt a holland küszöbön is, mint ahogy a hollandválasztási rendszerbe engedi, hanem attól függén, hogy pontosan hogyan csinálják az arányos választási rendszert, ez máshogy alakulhat.

[00:39:00]És hát ja, és hát tehát mindenféle egyéb szabály is van, amelyik megakadályozhatja a a azt a fajta kormányzati instabilitást, amitől joggal retteg az a havazó, mert úgy érzi, hogy növeli az ő költségeit abban, hogy monitorozza, hogy mi történik az országban, hogy még értse azt, hogy ki van hatalmon és hogy meg a sok hónapig tartó látható holt holtidőket a kormányzásban.

[00:39:24]Ezt akarják megszüntetni, de a az nem azt jelenti, hogy abszolút meg kéne szüntetni azt a lehetőséget, hogy ciklus közepén váltsanak le egy miniszterelnök, mert néha le kell váltani ciklus közepén egy miniszterelnököt, mert elvesztette valóban a parlamenti többségnek is a támogatságát, és akkor jobb, ha leváltják, mondja milyen jó lett volna 2006 és 2010 között, ugye, hogyha á hát végül is megtörtént.

[00:39:50]Hát igen, a saját kezdeményezésére.

[00:39:51]Igen.

[00:39:51]Most az arányos de hát ott ugye azért nem történt meg, hogy az SDS nem állt bele abba, hogy hogy mikor kiment a izébe, hogy azért annyira ne, hogy a Fidesszel kelljen kormányt alakítani.

[00:40:01]Igen.

[00:40:02]Ugye az arányos rendszerről azért is érdemes beszélni, meg gondolom, hogy ezért is került be ide a tévhitek közé, mertogy nagyon egyértelműnek tűnik, hogy a mostaninál arányosabb választási rendszer következik majd.

[00:40:14]már 2030-ban valószínűleg az alapján választhatunk, úgyhogy erről érdemes a továbbiakban is beszélni, hogyha valamelyik ötöknek van hozzáfűznivalója be a Ja, én még csak annyit akartam erről Igen, hogy hogy szerintem itt az instabilitást igen, ez az egyik eset, hogyha ciklus közben elvezik a többség, de nem nagyon sokan inkább attól tartanak, hogy nagyon nehéz kormányt alakítani egy-egy választás után.

[00:40:36]És egyébként ez Közép-Európában is tök gyönyökren előfordul, Horvátország, Románia, Bulgáriából legutóbb.

[00:40:43]És akkor itt most nem az Alkotmánynyogász, hanem a cinikus újságíró beszél belőlem, de amikor Horvátországban voltam riportozni így nem tudom pár évvel az EU csatlakozások után, és így kérdeztük, hogy ez így ne megállsz, hogy legutóbb is nem tudom majdnem egy évig tartott kormányt alakítani, és mondta a közgazdásznő röhögve, hogy hát addig se köldekeztek, addig se lett nagyobb az államadósság, amúgy meg minden ment.

[00:41:01]Hát most nem nem olyan nagy dolog ez.

[00:41:04]Tehát, hogy nyilván ez így politikailag is, meg egyébként nyilván alkotmányúilag is felvett kérdéseket, hogy ott van egy új parlament és egy régi ügyvezető kormány ott van akár majdnem egy évig, vagy tényleg hosszú ideig, de hogy végül is azért működtek ezek az országok is valahogy.

[00:41:18]Értem, hogy a választók azt látták, hogy nem valósulnak meg azok az ígéretek, amik elhangzottak, mert nem állt fel egy új kormány, de működött azért végig valahogy az ország.

[00:41:26]Tehát, hogy nem tudom, hogy ezt mennyire kell tragédiának megélni, mert meg igazából nekem egy olyan gyakorlati, vagy hát ilyen, hogy mondjam, ilyen realitásteszt itt, ami aminél bukik, hogy tényleg a a magyar politika nagyon megosztott és nagyon jót tenne neki, hogyha egy kicsit a kompromisszum kényszer meglenne jobban, mert valószínűleg az elején ilyen iszonyatos, nem történne semmi, mert mindenki csak keresztbe akarna tenni egymásnak, és akkor de egy utalán megunná ezt mindenki szerintem, tehát hogy a választók is, mert most is nagyon jókat röhögünk.

[00:41:56]hogy a Magyar Péter alázza a fideszeseket a parlamentbe, és még belérjük még egyet, és akkor így most attól függen, hogy kinek mi a politikai ízlése.

[00:42:03]Mondjuk most már kezdem egy kicsit túlni, de biztos vannak olyanok, akik még most is jól szórakoznak ezen, meg még egy hónap múlva is jól fognak, de hogy egy idő után azért el fogják várni a választók is, hogy hogy pártok kompromisszumot tanuljanak, és akkor a a választási rendszer arányosítása az mondjuk ezt a tanulási folyamatot talán elősegíthetné, de hát nyilván ez egy ilyen naiv visful thinking volt tőlem.

[00:42:26]Mellételyi Barna Márton azt mondta, ugye most nemrég nyilatkozott erről, hogy a minimalizálni szeretnék a kétos többség megszerzésének lehetőségét.

[00:42:36]Az egyik eszköz ebben a győztes kompenzáció megszüntetése lenne.

[00:42:41]Hát ez ugye minimum, de most kiszámolták a választási szakértők, hogy a Tiszának most akkor is meglett volna a kétharmada, hogyha nincsen győztes kompenzáció.

[00:42:53]És említette még emellett a levélszavazatokat is, hogy azokban is lát olyan anomáliát, amely a győztest erősíti, de hogy ez csak eddig volt-e így.

[00:43:02]Úgyhogy ugye a Fidesz adta meg a választói jogot a határon túliaknak, és ezért növelte a táborát, és így a kétharmadának vagy a győzelmének az esélyét, azt nem tudom, de ezt is említette.

[00:43:15]De úgy tűnik nekem, hogy azért ez így, ez a két intézkedés önmagában eleve nem lenne elég ahhoz, hogy itt az arányosság felé nagyot lépjünk.

[00:43:24]Azt a rendszert, ami most van, vagy hogy nem lesz radikális változtatás.

[00:43:26]Tehát akkor úgy tűnik, hogy akkor ez valamennyire azt tüzen, nem, hogy megmaradnak az egyéni választókerületek, tehát hogy nem nem látjuk azt a nagyon nagy rendszerszintű változtatást ebből, de mondjuk az is tény, hogy ez azért tényleg nagyon sokat nem árult el.

[00:43:39]Igen, de hogy engem ami legjobban ebből agasztott, ez az a kéthad, hogy megint be van mindenkinek akadva, hogy akkor a kéthad az az Atya úristen, és azzal kell alkotmányt írni, alkotmánymódosítani és alkalatos törvényeket elfogadni, és mindenkit kinevezni az alkotmánybíróktól a köztársasági elnökig, hogy ezért ettől ugye el lehetne most már szakadni szerintem, hogy most minden a kétharmadról szól, és kicsikét kreatívabbaknak lenni abban, hogy a az ilyen többségeket hogyan hogyan alakítjuk, és vagy akár a parlamenten belül, vagy kívül a népszavazásmegerősítés bármi Más.

[00:44:10]Úgyhogy nekem főleg ez hangzott ki, tehát hogy akkor ha ez a cél, hogy csak az, hogy ne legyen egy valakinek kétharmada, akkor úgy azt látom, hogy csak finom hangolás lesz és nem egy teljes újragondolás.

[00:44:22]Igen.

[00:44:22]Ott akkor innen egy picit áteveznék, de Ábel, te még majd reagálhatsz erre, csak ugye azért, mert itt a kétharmad többször elhangzott, és van egy olyan szintén téfit mondatunk, hogy a minősített alkotmányozó többség kétharmados kell legyen.

[00:44:36]Ennek tudatában kell választási rendszert írni.

[00:44:38]Ugye egy kicsit belefolytál abba, hogy ez nem feltétlenül kellene, hogy így legyen.

[00:44:44]Tehát lehet akár mondjuk négy-5töd, és akkor hiába van valakinek kétharmada, mégsem tud alkotmányozni, de Ábel te most tehát a két tévhitet hogy tudnád egyszerre cápolni, vagy vagy külön szálaszhatod ezeket?

[00:44:56]Szerintem be jól összekötte ezt a kettőt, úgyhogy akár át is mehetnénk oda.

[00:45:01]De mivel elhangzott ez a pár pár mondat, én tehát ne nem spekulálnék még ennyire arról, hogy most akkor mi mit is jelent ez, mert mert ezek szerintem ez a ez a győztes kompenzáció ez egy ez egy olyan dolog, ami ami nagyon ismert lett ezen a név alatt.

[00:45:17]Legtöbben szerintem inkább úgy általánosságban arra használják, hogy hogy van valami trükk a rendszerben, vagy vagy értjük, vagy nem.

[00:45:25]ö és és hogy nagy többséget hozz.

[00:45:28]Tehát ez ez szerintem nem feltétlenül konkrét szabályt jelent szabályt jelenti csak, hanem hanem van egy kicsit ilyen túlmutató jelentése, ami ami ugye azért érdekes, mert maga a konkrét szabály az még nem is tehát a legrosszabb része a rendszernek.

[00:45:42]Sőt szerintem itt itt kicsit mi a legrosszabb része?

[00:45:48]Hát ez ez így igen, ez nehéz megmondani.

[00:45:52]Ez ez függ attól, hogy milyen rendszert tervezünk, de ha mondjuk az arányosság a cél, akkor nem a győztes kompenzáció múlik ez a dolog.

[00:45:58]Az az tudom, hat mandátum volt az elő ezekbe a nagyon extrém felállásokba, szorosabb felállásokban ez ez ez kevesebb lenne.

[00:46:08]Úgyhogy ha az arányossága a probléma, akkor az egy mandátumos kerület koncepciója az az, ami itt itt problémát okoz.

[00:46:14]De most, hogyha belegondolok, az a hat képviselői hely, meg plusz ugye a levélszavazatból, hogyha már ezt említette Meléi Barna Márton, az az, ami még jön, az azt eredményezte volna, hogy a Fidesznek 2014-től nem lett volna kétharmada.

[00:46:31]Igen, igen.

[00:46:31]Tehát ezeknél a választásoknál ez így volt, de én ezt nagyon óvatosan kezelném, hogy hogyha van több tényező, tehát sok sok dolgot faragtak finoman, hogy hogy meglegyen ez.

[00:46:45]És és azt most nem is vállalkoznék arra, hogy meg tippeljem, hogy ezt ezt ennyire lehetett előre tudni, hogy az most pont ki fog jönni, mert ez ez furcsa, hogy ennyire jól kijött, de én én én azt mondanám, hogy annyi más opció lett volna, tehát ha nem lett volna győztes kompenzáció, akkor lett volna valami más, és csak nem úgy neveznénk.

[00:47:00]Ö úgyhogy lett volna egy picit több egyéni, lett volna valami más szabály, úgyhogy én én nagyon kritikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy ezt a konkrét szabályt így így kinevezzük egy ilyen egy ilyen kiemelt helyen, de mondom, hogyha így csak arra használjuk, hogy a rendszer karakterét meg kicsit kigonyuljuk azt, hogy hogy nem értjük a rendszert, meg abszurd a a rendszer, akkor akkor támogatom.

[00:47:26]viszont még itt az előzőre a a stabilitásnál még még a kétharmados téma előtt, mert ez a kéthad ez ez megint csak így a a stabilitást megkérdezi, hogy hogy mit értünk ez alatt, hogy a a kormánynak kell stabilnak lennie, tehát nem lehet leváltani a miniszterelnököt, de hogy hogyha ugyanaz a párt adja a miniszterelnököt, akkor az is egyfajta stabilitás.

[00:47:48]Tehát ez ez mondjuk a a brit logika, hogy le lehet váltani a miniszterelnököt.

[00:47:52]Persze egyre inkább úgy látják azt is, hogy hogy a hogy az az instabil, tehát miért kell folyamatosan cserélgetni.

[00:47:58]A kéthad, ha valakinek kétharmad, akkor mindent meg tud változtatni.

[00:48:02]Az az minden csak nem stabil.

[00:48:05]És hogy miért kapcsoljuk ennyire össze azt, hogy hogy a kormánynak mindenképp ki kell tölteni a mandátumát.

[00:48:11]Tehát nem lehet egyszer se visszamenni a néphez, hogy hogy most akkor találjuk ki, hogy mi van.

[00:48:17]Tehát én én nem tartom ördögtől valónak a az előrehozott választást.

[00:48:21]Nyilván ne legyen minden minden évben háromszor, de de hogy ez nem ez még nem a világ vége, meg lehetne szokni.

[00:48:26]És és ez a a kompromisszum kényszer ez ez tényleg olyan, hogy hogy ha egy ország nincsen hozzászokva, akkor akkor tényleg ez instabilitásnak tűn.

[00:48:36]Hát ha hozzá vannak szokva, akkor meg meg csak ez a ez a ez a menete.

[00:48:39]De ha minden áron akarjuk, hogy maradjon a kormány négy évet, akkor vagy ez a konstruktív izalmatlansági indítvány, vagy vagy van más opció.

[00:48:51]Tehát lehet a hát a a negatív parlamentarizmus irányba is elmenni, hogy hogy nem az van, hogy meg kell szavazni aktívan a miszterelnököt, hanem csak az a lényeg, hogy ne legyen többség ellene.

[00:49:02]Tehát a köztársasági elnöknek ezzel egyébként megnőne a szerepe, mert mert ki kell jelölni olyat.

[00:49:05]Talán a szakértői kormányok esélye is megnőne, ami vagy rossz, vagy vagy jó.

[00:49:10]Ez ezt ezt mindenki eldöntheti.

[00:49:14]Vagy van még olyan lehetőség, hogy hogy legyen két különböző csatornája ennek.

[00:49:18]A miniszterelnökös példa az az pont ezt egy kicsit összekutyulja, hogy van egy közvetlen azt miniszterelnök, akit a parlament is megbuktathat, tehát ez ilyen ilyen nagyon furcsa hibrid.

[00:49:30]Az elnöki rendszer ugye az adja magát, tehát akkor akkor nem kell tartani attól, hogy hogy közben mi van.

[00:49:35]Ö ez egy irány, vagy vagy más ilyen irány, hogy hát a a félelánakiben szerintem ne menjünk bele, az az ilyen szempontból talán a kettőt rossz módon ötvezi.

[00:49:51]Van van még olyan lehetőség, hogy két kamarás parlament, és az alsó ház az az aránytalan, a felső ház meg arányos.

[00:49:55]És ugye az alsó ház, ami tipikusan a a bizalmi kamara, tehát hogy hogy az alsó ház megbugtathatja a kormányt, akár konstruktív, akár ott ott lehet destruktív üzalmatlansági indítvány is.

[00:50:10]Lesz ott a választóknak egy egyértelmű döntése, hogy ezt a pártot hatalmazzák fel, ki lehet azt úgy alakítani, nem mennék bele részletekbe.

[00:50:17]Ö és és a felsőház viszont egy erős arányos kamarát, és akkor lesz egy állandó kormány többség akit akit leválthat az a többség, vagy vagy nem.

[00:50:27]Viszont a törvényhozásba kell a az arányos kamarának a a hozzájárulása.

[00:50:32]Tehát ki és ez ez csak egy példa, tehát lehet még ilyeneken gondolkozni.

[00:50:36]Úgyhogy én én is én azt én azt mondanám, hogy hogy itt értelmezzük, próbáljunk tágan gondolkodni.

[00:50:43]És akkor igen, most itt a összes lehetséges választási reform esélyt firtatjuk, de Magyarországon azért ennek jelen pillanatban kicsi sansza van, nem?

[00:50:52]Hogy ekkora változás jöjjön, főleg egy ilyen nyilatkozat után, ahol a győztes kompenzációra reagálhatok, mert szerintem az egyébként nagyon jó ötlet, és nem egyáltalán nem valószínűtlen szerintem, hogy ekkora változás jöjjön.

[00:51:07]Magyarországon nem is történelmi hagyománya van a két kamarás parlamentnek.

[00:51:10]Viszonylag új, hogy egy kamarás parlamentünk van.

[00:51:11]És pontosan, hogyha a kormányzati túlhatalmat akarjuk korlátozni, márpedig amire tanított minket az elmúlt 16 év, az az, hogy hát azt erősen kellene, főleg és most megint ugye ötödszere van egy kéthados kormány.

[00:51:23]A a két kamarás parlament az erre jó eszköz lenne egyébként.

[00:51:25]Ez egy tök érdekes meglátás, mert ugye Európában amiket látunk, példák, azok pont fordítva vannak.

[00:51:30]Tehát, hogy az alsóház van közvet alsóház van arányosan választva például Csehországban, Lengyelországban, a felsőház pedig egyéni körzetekben.

[00:51:38]És akkor így változom, hogy Csehországban ott az két fordulós, Lengyelországban meg egy fordulós, de hogy azért az mégis csak egy egy többségi, csak ugye itt az sem mindegy, hogy hogy a felsőháznak milyen szava van a jogalkotásban, mert ugye mind ezekben az országokban gyakorlatilag nagyon könnyű a felsőházat kikerülni.

[00:51:53]Ha nem tetszik neki a törvény, akkor is elfogadhatja az alsó ház, tehát hogy nincs igazán kikényszeríthető relevancia.

[00:51:58]Mégis azt látjuk, hogy Csehországban mégis azért gyakorlatilag tud működni úgy, hogy egy kicsit fékként.

[00:52:03]Lengyelországban meg semennyire ott teljesen jelentéktelen.

[00:52:07]De hogy ez mondjuk, hogyha fordítva lenne, nem tudom, nekem egy kicsit hát most akkor ez úgy működne, hogy azt mondod, hogy jó, akkor a felső háznak mindenhez legyen, tehát hogy mindenbe egyet kelljen érteni, és ne lehessen kikerülni.

[00:52:17]De ez ez meg szerintem hát nem tudom nem tudom nagyon elképzelni, hogy ez így ez akkor működne, de de mindegy.

[00:52:24]Tehát de maga a kétkarás parlament szerintem olyasmi, amin érdemes lenne elgondolkodni, hogyha lesz alkotmányozás, meg biztos el is fognak.

[00:52:31]Ez egyébként felmerült a Fideszben is 2012-ben, és akkor így néhány fideszes nyilatkozott is, hogy nekem úgy tetszett volna, de végül nem ez lett.

[00:52:39]Szóval így ez mindig be van lebegtetve, és biztos, hogy most is be lesz, és szerintem jó ötlet lenne.

[00:52:46]Nyilván jól át kell gondolni, hogy pontosan mik a második kamarának mi a szerepe.

[00:52:51]Ez akkora kétharmad kérdését is valamilyen módon rendezné, de még az egy kamarás parlamentben is megoldható ez.

[00:52:59]Most, hogyha csak visszagondolunk, és akkor megint magyar történelmi példát nem olyan régit lehet hozni, hogy 94 és 98 között 72% volt a kormánykoalíciónak.

[00:53:11]94-98 94-98 között.

[00:53:12]Nem azt mondtam?

[00:53:14]Nem, nem, nem, nem baj.

[00:53:15]Igen.

[00:53:15]94-98 között az MSZPSDS kormánynak.

[00:53:18]És akkor ugye önkorlátozó módon azt találták ki, hogy négy-ötöddel lehet az alkotmányhoz hozzányúlni.

[00:53:24]Most ez persze az önkorlátozás az az nem egy alkotmányos megoldás alapjában véve, de lehet olyan alkotmányt alkotni, amelyben a kétaddal nem lehet a legfontosabb szabályokat megváltoztatni.

[00:53:39]Ez lehetséges.

[00:53:39]El tudjuk itt Magyarországon képzelni?

[00:53:41]Lehetséges ez én pontosan ezt ezt az utat kerülném el, hogy hogy ilyen random számokat dobálunk, hogy akkor legyen négöd, legyen 3-4yed.

[00:53:51]Egyrészt ez szorosan összefügg a rendszerrel, tehát főleg ha egy kamarás parlamentről van szó, akkor akkor tényleg az az mindennek az alfája és az omegája.

[00:53:59]Ö úgyhogy úgyhogy ha csak így akármilyen rendszerhez mondunk ilyen számokat, annak annak nincs értelme.

[00:54:06]Azon lehet elvon mostani rendszerhez például kifejezetten lett volna, hogyha 2010-től ezt végignézzük, akkor most nem ártott volna, hogyha nem lehet kétharmaddal alkotmányozni?

[00:54:17]Hát az az nem ártott volna, de de a mostani rendszer az eleve elég torz.

[00:54:21]És akkor most abban is a négy-ötöd az az is kérés, hogy ez mit jelent, mert értjük, hogy az egy ilyen közel konszenzus, de de nem lenne jobb, hogyha hogyha egyszerűbb érthetőbb lenne a választónak az, hogy hogy az a konszenzus, amit az a kéthad jelent, az az mit jelent.

[00:54:37]Vannak olyan elképzelések, ez az egész két, ez ez nem szó szerint értendő, hanem ez egy ilyen kormány plusz ellenzék dolog.

[00:54:46]Valahogy ilyen irányba is lehet menni akár, de azt is lehetne, hogy úgy tervezzük meg a a rendszert, hogy az a kéthad az jelentsen valamit.

[00:54:54]Például próbáljuk közelíteni a az abszolút többséghez a a választóknál.

[00:54:58]Tehát ha van egy rendszer, ami picit feltorzít, tehát a kormányzáshoz ugye 50%-kal a parlamentben, de az az 50% az nem 50% a szavazatoknál, tehát lehet ilyen irányba indulni, hogy nem 100%-ig arányost, egy picit feltorzít, és akkor a kétharmadnak az alternatívája az mondjuk jelölje azt, ami tényleg a szavazatoknál valahogy itt ez mondjuk bonyolult.

[00:55:20]De de hogy legalább meg próbáljuk próbálunk neki egy jelentést adni.

[00:55:25]Ö, tehát akkor te ezt úgy érted, hogy nem a parlamenti képviselők százaléka számítana, hanem a leadott szavazatok százaléka.

[00:55:34]Hát ezt ezt ugye nehéz nehéz megcsinálni a a magyar parlamentarizmus logikájába, de lehetne akár ilyenbe is gondolkodni.

[00:55:43]Mert vagy egyszerűen lehetne azt, hogy hogy a népszavazás irányába megyünk-e, mert ott ott sokkal egyértelműbb, hogy ott ott lehet megmondani, hogy mi a többség.

[00:55:51]És és igen, még van ez a ez a lehetőség, hogy hogyha az egyik kamara az teljesen arányos, akkor ott a ott az 50% az 50%, a 60% az 60% úgyhogy úgyhogy ott lehetne a a kéthad egyébként nagyon erős egy egy teljesen arányos rendszerbe, úgyhogy úgyhogy lehet annál kevesebb, de hát én azt mondnám, hogy jó lenne, ha nem lenne ennyire bűvös szám ez.

[00:56:13]És tényleg ez a ez a hogy ehhez kötjük a sarkalatos törvényt, meg az alkotmánymódosítást, az új alkotmányt, ez ez hát ez így ez így nem jó, mert akkor akkor akkor tulajdonképpen mindent, ami amit nem akarunk, hogy törvényben legyen, mert azt azt felül lehet vizsgálni, akkor azt rögtön az alkotmányba rakja ugyanaz a többség.

[00:56:33]Úgyhogy ez nagyon sok gondot okoz.

[00:56:35]Szerintem át is vehetitek.

[00:56:35]Ja, visszatérve még a a nem lett igazságügyminiszternek a nyilatkozatára, szóval én egyfelől megértem a azt, amit mond, mert főleg jogász szemmel ez volt a két legszembeszökőbb arcpiritúbb a a a vonása annak a a jelenlegi választási rendszernek, ugye, hogy úgy tűnik, hogy diszkriminatívan kezeli az állam külföldön tartózkodó állampolgárok két csoportját.

[00:57:04]Az egyik, a másik pedig, hogy kétszer számol meg bizonyos szavazatokat, csak azért, mert a mit tudom én, a győztest eltalálták az egyéni választókeretben.

[00:57:13]Tehát emiatt ez tényleg egy ilyen, hogy mondjam, kilógólábai voltak a rendszernek.

[00:57:16]Ebből a szempontból megértem, hogy ezeket hangsúlyozza és ezek belekerültek, hogy az elmúlt 16 év közbeszédébe talál jobban, mint mások.

[00:57:27]Másrészt pedig azért értem meg, amit mondott, mert hogy ez valóban jellemző politikusokra tapasztalatom szerint, hogy olyan nagyon sokat nem a egy csomó politikus főleg kezdőpolitikus olyan nagyon sok mindent nem tud választási rendszerekről és tényleg korlátozott a a az, hogy most annyi mindennel kell foglalkozni.

[00:57:42]Én a választás előtt a a volt alkalmam arra, hogy megkérdezem Tanács Zoltánt aki ugye összerakta a Tisza programját, hogy most akkor mégis mi lesz a választási reforma erb gondolkodnak erről.

[00:57:54]És ő is körülbelül ennyit mondott, ez hogy hát a az biztos, hogy ezt a győztes kompenzációt meg kell szüntetni, de hát nem tudom, hát majta lesz, hogyha akkor majd lesz valami széleskörű konzultáció, akkor meg kell kérni.

[00:58:07]És és ezt mondta egyébként cáfolandó a a Magyar Péter is a a majdnem igazsági miniszternek a a szavait rögtön reagált rá, és azzal, hogy nem nem hanem egy nyílt folyamat lesz, széleskörű társadalmi konzultáció.

[00:58:22]Tehát mintha azt mondta volna, hogy itt minden minden lehetőség marad az asztalon.

[00:58:26]Nem csak arról lesz jó, hogy ezt a kettőt választani.

[00:58:31]Én Én nagyon nem örülnék annak egyébként, hogyha ez válna a domináns jelszóvá, hogy arányosabbá kell tenni a rendszert, mert ez ez akkor rögtön megy megy a maszatoláshoz és megy egy az állampolgár számára érthetetlen bonyolult választási rendszer, mint amiből eddig hát éppen elegünk volt ebből, amiben tényleg az egyszerűen az állapok egyszerűen nem érti, hogy hogy alakulnak ki ezek a parlamenti mandátumarányok.

[00:58:55]nem látja, hogy hogyan hasznosul a szavazata, nem tud azonosulni a rendszerrel, nem érti meg, hogy annak miért van valami erkölcsi ereje, hogy most most azt hogy lehet elérni, hogy hogy átlássa és és érvényesülni lássa az világos egyszeri igazságossági elveket követő módon kövessen a a szavazatok és a hát akkor a legegyszerűbb, hogyha nem egy vegyes választási rendszer, hát a vegyes az a lehető legrosszabb ebből a szempontból.

[00:59:22]Általában mindenféle baja van a vegyes rendszereknek egyébként.

[00:59:25]Például az egyik ugye az az, hogy a ugyan van ugye az egyéni kerületi szavazatom, ami arra össze, hogy két pártrendszer felé mozogjunk el, mert ugye az úgy te de ugye akkor megteremti a millió egy ösztözőt arra, hogy azért kiskép kártok azért csak induljatok csak el, vagy saját maguk is induljatok el.

[00:59:40]Nem is indulhattok el még listán se akkor, hogyha nem állítotok egyéniben jelöltet.

[00:59:45]Szóval tényleg egy ilyen borzasztó logikátlan, illetve hát szóval a népakarat szándékos meghamisítása van már a tulajdonképpen 80 szát nem nem így képzelték el, csak a 89-ben a sok sok Szabó ott ült és sok mindenkinek volt vétőjogja és abból végig egy olyan dolog jött ki, egy olyan rubikocka jött ki, amt gondolnák hát ez csak egy választás szó utána megváltoztatjuk, aztán úgy maradt, mert mert ugye kéthad és akkor nincs két Igen, de ha nem vegyes, akkor milyen?

[01:00:12]Hát szóval én én én én én nagyon örülnék annak, hogyha az állampolgár számára sokkal egyszerűbb, világosabb helyzetet teremtenének, és és hát lehetőleg ne a ne ezzel a a Britanniában is hamarosan fölszámolásra kerülő egyszerű többséges egyéni választókereti rendszer irányába, ami hát ott láthatjuk leg meg hát Newzélandban ugye is megszüntették ezt a rendszert, tehát hogy általában hol ezek ez egy ilyen hát ez ez egy ilyen középkori maradvány, ugye, hogy a földet reprezentáljuk, nem pedig az embereket.

[01:00:43]A modern világban, ahol egy ember egy szavazat, az az olyan világosan szembeszökően ütközik bármilyen egyéni választókeleti rendszernek a logikájában az, hogy egy ember szavazata egyet érje, ugyan mindenkinek szavazat érjen, hogy hogy szóval ezek meg elbuknak ezek a rendszerek.

[01:01:01]Listás rendszer lenne a jó.

[01:01:03]Hát az, hogy most az listás, vagy pontosan hogyan kell csinálni?

[01:01:05]Szerintem arányosra érdemes tökedni, nem arányosabbra.

[01:01:09]Ugye az arányos az nem azt jelenti, hogy hogy akinek 51%-nyi szavazata van, annak pont 51%-nyi mandátuma lesz, mert mert ennél azért mindig bogyultabb a dolog.

[01:01:18]meg de de azt jelenti, hogy az a az a formula, ami elosztja a mandátumokat a pártok között, az egy láthatólag egy arányos dolog legyen.

[01:01:30]Tehát, hogy 10 mandátumot osztunk el, akkor a 40%-ot kapott, az mondjuk kap 40-et nagyjából, vagy nényet, hogy erre valóban a listás rendszer.

[01:01:40]Igen, igen, igen.

[01:01:40]És ennek sokféle variációja van, amit amit érdemes megnyitni erről a gondolkodástól, hogy lássuk, hogy azért ezt is milyen sokféleképpen lehet.

[01:01:46]Meg főleg azt, hogy a listás az nem azt jelenti, ezeket a szörnyiséges országos listákat, amiket eddig tapasztaltunk különösen 11 óta, hogy hogy ott van rajta egy csomó ember és aztán ö nem is nem is mondhatunk véleményt azokról az emberekről semmilyen módon.

[01:02:04]Azért vannak olyan verziók, ahol akár még sorrendbe is lehet nem csak, hogy nem mondhatunk véleményt rőlük, de még akkor, hogy fölszólják a szavazólapom igazságnak sincsen kötelező ereje, mert utána Orbán Viktor azt mondja, hogy de mégse ezeket az embereket küldöm be, hanem azokat az embereket küldöm be.

[01:02:18]Szóval ez így ez így nyilván nem jó.

[01:02:20]Ez teljesen elmossa az egyéni felelősséget, az elszámoltathatatóságát, a felelősség érzetét, párt rabszolgává teszi azokat a képviselőket.

[01:02:29]ö igenis dolgozon aonom meg egy listán megválasztott képviselő is azért, hogy hogy legyen személyes ismertsége és népszerűsége, le legyen hozzáköthető szerintem valamilyen földrajzi egységek.

[01:02:40]De akkor ez tényleg ez amit említettem, hogy ugye valaki szavaz egy listára, de azon belül akár a személyt is megjelölheti, hogy ő kire gondol, vagy sorrendet állíthat.

[01:02:50]Ez ugye azt is eredményezi, hogy nem csak a pártok vetélkednek egymással, hanem még az azonos párton belül lévő politikusok is.

[01:03:01]Igen, ezt ezt lehet ezt lehet egyébként klizzálni is, hogy hogy vetélkedjenek el azonos párton belül jelöltek.

[01:03:07]Tehát ez ezt ezen lehet vitatkozni.

[01:03:10]De de az meg megint csak lehet olyat csinálni, hogy igazából párt szövetségeken belül akár pártok vetélkedjenek.

[01:03:17]Tehát lehet lehet ennek különböző szintjei.

[01:03:21]És itt a Igen, azt mondanám még, hogy hogy ez ez a ez fontos, hogy ezt ezt tisztázzuk, hogy ez a listás és az arányos, az ez nem ugyanaz, tehát ez ez fedi egymást.

[01:03:30]Arányos rendszert azt azt nem csak listákkal lehet csinálni, de akkor meg megint bejönnek a a ezek a hát területi meg meg egyéni alapú dolgok, amik meg azt hozzák ki, hogy lehet ilyen furcsa eredmény országos szinten.

[01:03:44]Úgyhogy úgyhogy ezzel vigyázni kell.

[01:03:47]És és nagyon nagyon meg is lehet bonyolítani, és és az megint csak elkerülendő.

[01:03:52]Ugye most az egyszerűségre törekedtünk.

[01:03:54]Igen.

[01:03:54]Igen.

[01:03:54]Tehát a egyszerűségre törekszünk, akkor akkor listákat valószínűleg nem lehet megkerülni.

[01:04:01]Lehet olyat is tehát lehet olyan elveket le leszögezni például, hogy vannak ugyan területi listák, azokon belül jelöltekre is szavazhatunk.

[01:04:10]Olyat is lehet csinálni, hogy különböző pártok jelöltjei is lehet szavazni.

[01:04:13]Tehát ilyen is van Európában is, hogy hogy lehet akár ugye több x-eset és akkor jelöltekre lehet szavazni, és én én szavazhatok két jelöltre az egyik listán, és egy jelöltel a másik listán.

[01:04:25]Ilyet is lehet.

[01:04:28]És ez ez még azért nem olyan elképesztően bonyolult.

[01:04:32]És arra talán érdemes figyelni, hogy hogy országos szinten ne történjen torzulás a területek összegzése miatt.

[01:04:40]És és hogy ne legyen olyan, hogy az első helyezett párt az a második helyen van mandátumszámban és hasonlók.

[01:04:47]Lehet azon gondolkodni, hogy hogyan ösztönözzük a az az összefogást, hogy ne ne szakadjanak szét pártok azért csak azért, mert mindenki elindulhat teljesen.

[01:04:57]Tehát vannak ilyen irányok, amik lehet gondolkodni.

[01:04:59]És hát azt azt még talán így így behoznám, hogy hogy ez a ez a küszöb, a másik ilyen dolog, ami ilyen evidens dolog, hogy jó, akkor ne legyen ne legyen teljesen arányos, de rakjunk rá egy küszöbet.

[01:05:10]És hát ez egy hát ez egy ez egy nagyon nagyon buta módszer.

[01:05:14]Tehát ezt ezt nagyon sok szempontból lehet kritizálni hogy ennek tényleg tényleg meg kéne határozni, hogy mik a célok, tehát hogy hogy kevesebb párt legyen a parlamentben, akkor akkor tervezzük arra, és akkor lehet valamiféle küszöb, de attól még nem kéne kidobni azoknak a szavazatát, akik akik 5% alatti pártra szavaztak.

[01:05:37]Tehát ha már azon megy a vita, hogy 5% vagy 3% legyen a küszöb, akkor szerintem már már sokat vesztettünk.

[01:05:45]Úgyhogy mit látnál jónak?

[01:05:48]Hát le le van több opció.

[01:05:48]Vannak olyan megoldások, amik amik inkább a szavazatok egyenlőségét helyezik középpontbal.

[01:05:56]Tehát ilyenkor egy evidens lehetőség, hogy hogy a szavazó megjelölhet legalább egy másik pártot.

[01:06:02]Tehát, hogy hogy egyes, kettes lehet, akár azt is, hogy az összeset, de de a másodikat már már tudja taktikusan.

[01:06:10]Lehet azt is, hogy a pártok előre megmondják, hogy hogy melyik pártnak adnák tovább a szavazatukat.

[01:06:14]Ezt is lehet kritizálni, hogy hogy hát akkor akkor fejük felett döntenek, de olyan szempontból meg meg akkor előrebb meg kell mondani, hogy én én én velük tervezem talán a kormányzást, vagy őket segíteném ilyen módon.

[01:06:28]Úgyhogy azért ebben van transzparencia érték.

[01:06:32]És van van olyan szempont is, amit itt nincs velünk a egy matematikus, aki akinek azt javasolja, hogy hogy legyen legyen egy konzisztens levonás minden pártból, ami most nincs idő belemenni, hogy hogy ez miért jó, de hogy ahelyett, hogy hogy meglenne ez a 5% és akkor alatta semmi, fölötte meg meg be lehet jutni, ez nagyon elrontja ott a hogy ki király érdemes szavazni és és és ezt lehetne úgy csinálni, hogy a nagyobb pártokat se ösztönözzük arra, hogy szétszakadjanak fölöslegesen.

[01:07:12]Viszont viszont a a bejutási küszöb is egyben alacsonyabb.

[01:07:15]Tehát vannak itt itt jó megoldások és reméljük, hogy eljutunk oda, hogy már ezekről beszélünk.

[01:07:19]nem pedig a, hogy egy nagyon egyszerűt is mondjak a a tényleg, hogy mi az, ami egy tolvonással a jelenlegi választási rendszerünket, tehát mi az az egy tolvonás, amivel csak egy picit akarunk változtatni rajta, a legnagyobb hatást írni el abban, hogy mennyire arányos, az az, hogyha megszűnne a listás szavazat.

[01:07:40]Ez lenne a ez lenne a legnagyobb arányosító reforma a jelenlegi keretein belül, mert akkor ugye maradna a 93 listás mandátumin, és azokat azok azokat tényleg arányosításra használnánk, a jelenlegi rendszer, mert hogy az egyén szűnne meg.

[01:07:52]Nem, nem, nem, nem, nem.

[01:07:52]A listá a listás a listás megszüntetésével lehetne a legnagyobb előrelépést.

[01:07:56]Nyilván az, hogyha megszűnik az enyi válaszok, az az a legjobb.

[01:08:00]Persze, de mondjuk én utálnám azt, hogy csak országos listák vannak, ahol ráadásul be se lehet jelölni.

[01:08:05]Tehát azért az a a az nem lenne egy olyan irány, ami szerintem nagyon hosszú cak csak egyénivel most nagyon nagy jövő nagyon nagy jövője nem lenne és nagyon népszerűtlen lenne szerintem, hogyha valaki azt húzná meg, de hogyha valaki azt húznál meg, hogy hogy kiveszi a listás szavazatot az egészből, akkor eleve ugye a erdélyi véreinknek nem lesz szavazat, de ez mondjuk ez egy másik tegyük félre ezt a kérdést, de a de hogy de hogyha a 93 listás mandátumot tényleg kompenzációra használnánk, nem pedig arra, hogy még akkor újra kiösszük a nagypártoknak még a a a listás szavazatarányuk alapján járó micsodát, és akkor a fölött még egy picikét úgy hozzáteszünk, hogy még egy kicsit azért kiegyenlítjük az egyéni válasz.

[01:08:48]Vár akkor viszont ez azt jelenti, hogy vesztes kompenzáció lenne.

[01:08:51]Hát igen, az teljes egészében vesztes kompenzációra lenne használva a meg hát győztes kompenzációra is egyébként.

[01:08:57]Egyébként tehát matematikailag itt egy nagyon komoly igazságot mondasz Ábcsak, ezt nem fogjuk tudni valószínűleg kommunikálni.

[01:09:02]Nem lesz rá időnk kifejteni, de de igaza van Gábornak teljesen.

[01:09:05]Tehát ez ez is egy paradox.

[01:09:07]Tehát ez is mutatja, hogy a jelenlegi rendszerrel mi a probléma.

[01:09:08]Hogyha listás szavazatot vennénk ki, ezt ezt ez tényleg így van, akkor ugye a kompenzációs hatás nőne valójában, mert ezek a listás szavazatok, ezek elveszik a a töredékszavazatoktól a a helyet, és maguk a töredékszavazatok se elég kompenzációsak, és nem csak a győztes kompenzációm, tehát itt ebbe tényleg nincs nincs időnk szem belemenni, de de itt itt vannak nagy furcsaságok.

[01:09:30]De lehet olyat is csinálni.

[01:09:30]Ön én azt mondám, hogy hogy még még eggyel felüllicitálnám, hogy úgy lehetne tényleg egy tolvonással talán vagy kettővel megoldani, hogy hogy sokkal arányosabb legyen, tehát tényleg teljesülne ez a dolog.

[01:09:47]Benne maradna még a győztes kompenzáció is egyébként, mert mert nem annyira logikátlan.

[01:09:52]És nagyjából annyit kellene csinálni, ezt a két szavazatot összekötjük.

[01:09:54]Tehát Németországban is így van, Új-Zélandon is így van, hogy egy szavazólapon van az egyéni és a listás szavazat.

[01:09:59]És ha érvényesült, és és ezt nem igen, ez talán érthetővé is teheti, hogy ha érvényesült egyéniben, akkor számít valakinek a listán, meg ugye akkor kell kompenzálni, és itt is fel, hogy kit kompenzálunk, a pártot vagy a szavazót?

[01:10:14]És hát ebben az értelemben a szavazót kompenzáljuk, hogy ha ha nem ha fölösleges volt a szavazata egyéniben, akár vesztes értelemben, akár egyébként győztes értelemben, akkor akkor megy megy a listás szavazata.

[01:10:25]Ez is egy opció, és még még ezen is lehet egy fokkal javítani, és akkor már gyakorlatilag német rendszernél tartunk.

[01:10:33]Úgyhogy úgyhogy igen, nagyjából igen.

[01:10:37]Egy pillanat, be mindjárt csak annyira szeretném felhívni a figyelmet, hogy nemsokára lehet kérdezni.

[01:10:42]Most a nem tudom mennyire vagyok felkészülve arra, hogy milyen módon, de nem nagyon, hogy itt szokott lenni olyan lehetőség, hogy telefonon keresztül, applikáción keresztül kérdezünk, de lehetséges, hogy ez most nem így van.

[01:10:56]meg szóban az egy viszonylag egyszerű módszer, könnyen átlátható, úgyhogy mindjárt erre akkor áttérünk, lehet gondolkodni a kérdéseken, de addig be még amit ehhez szerettél volna hozzáfűzni szóként a választási szakértőileg teljesen laikus vislisztemet elmondom, meg utána mondok a végén ilyen praktikus észrevételeket.

[01:11:17]A németeket szerintem nagyon óvatosan dicsér, de azt nem tudom követted adott.

[01:11:20]Most úgy volt egy nagyon furcsa választási reforma, aminek az lett a következménye, hogy gyakorlatilag nem egyéni mandátumokért versenyeznek a képviselők, hanem az egyéni mandátumok ígéretért, mert az is lehet, hogy mivel a végén a listás szavazászat lesz a döntő, ezért az is lehet, hogyha valakinek jól szerepelt a pártja listán, ő meg rosszul, akkor de nyert, de tehát hogy lehet, hogy nem kapja meg végül az egyéni mandátumot, ami szerintem ilyen eléggé fura, mert akkor egyáltalán mi motiválja azt a szerencsétlen jelöltet, hogy ott azt végigkampányolja meg engem, mint szavazót, hogy minek szav szavazzak rá, lehet, hogy meg se kapja, lehet nem is ő ül be.

[01:11:51]Ugye itt az egésznek az volt az apropója, hogy emiatt az arányosító plusz mandátumok miatt már óriás lett a Bundesztág, és akkor valahogy ezt meg akarták állítani, ezt a folyamatot.

[01:12:01]Szóval, hogy hogy szerintem azért ott is kicsit óvatosabban kellene, mindegy.

[01:12:06]Nekem a a víslisztam az abszolút az lenne, hogy területi listák legyenek.

[01:12:08]öö az egyéni az egyéni körzetekkel most nem tudom itt Budapesten már így meg vannak szokva az emberek, hogy eddig úgy azért sok mindenkinek volt ellenzékeje az egyéni képviselője.

[01:12:19]Én Pécsről jövök, Baranya megyéből, ott a Pécs belvároson kívül mindegyik képviselő fideszes volt.

[01:12:26]Az elmúlt 16 évben.

[01:12:26]ehhez képest, hogy tele voltunk kormánypárti képviselőkkel, a kártyukat kerülgetjük az úton, legalább mondjuk akyár nem épült, meg ugye megígérték a Mohácsi hídat, amit aztán annyira elloptak, hogy lehet, hogy végül nem is lesz, de hogy olyan nagyon sok mindent nem érzem, hogy profitáltunk volna mondjuk belőle abból, hogy az egyéni képviselőink azok minket annyira nagyon ott az érdekeinket képviselnek.

[01:12:47]Tehát, hogy ez szerintem egy kicsit ilyen mítosz kategória, de valamennyire meg abszolút egyetértek azzal, hogy azért a területiséget érdemes lenne.

[01:12:51]És szerintem a területi listáknak azért is lenne egy jó funkciója, mert a nemzetiségiket sokkal jobban be lehetne csatornázni.

[01:12:59]Tehát most ez nem került szóba.

[01:13:00]Ugye ezek a nemzetiségi kedvezményes mandátumok, amik szintén egy oltári hazugság és népvakitás, hogy akkor most azt mondjuk a nemzetiségeknek, hogy hogy ti akkor szavazzatok a német meg a cigány képviselőre, meg nektek még legalább matematikai esélyetek van, akik aztán úgyis egyébként politikailag igaznak.

[01:13:15]Mondjuk, ha lenne egy dél-dulen túli regionális lista, ott a németek, a horvátok tök jó eséllyel tudnák a artikulálni jobban az érdekeiket és bejutni úgy a országos törvényhozásba anélkül, hogy hogy bárkit ez a nyírségbe zavarjon, vagy tehát, hogy hogy úgy gondolom, hogy hogy az ilyen regionális listák jobban ki tudnák tényleg az ilyen multikultiv régióknak a nemzetiségi sokszínűségét is, meg hogy azt, hogy hogy érdemes legyen, mert akkor feltesznek egy-két nemzetiségit arra a listára.

[01:13:45]És akkor a a legvégére ugye most így visszaolvastam a nyilatkozatát a melléteinek, és akkor ott ugye arról volt szó, hogy lesz előbb a nagy alkotmányozás, és akkor utána lesz a választási reform.

[01:13:56]És hát ugye négy éves egy ciklus egy alkotmányírása az nagyon bonyolult folyamat, főleg hogyha szeretnék valóban bevonni az embereket, ahogy ezt ígérik.

[01:14:07]Az már nekem eleve az a másfél év egy kicsit szoros határidőnek tűnik, nem igazán tűnik reálisnak.

[01:14:11]Ö, és akkor, hogyha nyilván akkor egy új alkotmányban eldöntjük, hogy akkor mi legyen a kéthad helyett, és melyik döntésekre ne kétharmad legyen, hanem hogyan döntsünk a legfontosabb kérdésekről, akkor nyilván ehhez hozzá kell gondolni, hogy milyen lesz a választási rendszer, és hogyan fognak kialakulni a többségek, meg hogy egyáltalán egy vagy két kamara lesz.

[01:14:31]És akkor utána még írjunk egy választási rendszert is, amit már 2030-ban alkalmazni akarunk, mert ugye és akkor mikor fog az hatályba lépni egy évvel a választás előtt vagy fél évvel?

[01:14:41]Ugye ez jogbiztonsági szempontból totál nógó.

[01:14:43]Nem lehet választást tartani egy olyan választási törvény alapján, ami most nemrég lépett hatályba.

[01:14:47]De akkor meg mi van, ha van egy új alkotmányunk, ami már egy elképzelt választási rendszerre kalibrálja a az alkotmányos szabályokat a jogalkotásban, meg az alkotmánymódosításban satöbbi, de közben még a régi szabályok szerint választunk majd még egy parlamentet.

[01:15:00]Tehát, hogy én itt azért látok hát, hogy mondom, izgalmasnak ígérkező helyzeteket.

[01:15:07]Úgy látom, hogy körülbelül három kérdéssel lesz időnk, úgyhogy a 1 három.

[01:15:12]Ő az első három, aki jelentkezett.

[01:15:15]Akkor a piros pólós úriember kérdezhet.

[01:15:18]Először van mikrofon, úgyhogy ez így egyszerű.

[01:15:22]Be is van kapcsolva.

[01:15:22]Jó.

[01:15:22]Tehát, hogy őszintén szólva én azt szeretném mondani, hogy nagyon elégedetlen vagyok, merthogy nagyon ügyesen sikerült kikerülni az elefántot a szobában.

[01:15:35]A jelenlegi választási rendszer úgy, ahogy van rossz, egy nagyon beteg gyűlöletre épülő közé közbeszédet épít, amiben egyszerűen lehetetlen pártoknak ügyek mentén például megegyezniük, és hogy igazából ez az, amit meg kellene változtatni, és hogy nem abban kellene gondolkodni, hogy jaj, most egy kicsit itt csinál kicsiket változtat assunk az egészen, hanem az egészet, a választás módszerét kellene megváltoztatni.

[01:16:07]hogyha egy rangsorolásos szavazási rendszer lenne, az azt motiválja, hogy a politikusok megpróbálnak megegyezni, ügyek mentén is meg tudnak egyezni, és akkor nem kell azon göbülődni, hogy hogy akkor most hogy lesz mondjuk egy valamilyen konkrét kérdésben alkotmánymódosítás, mert lehet, hogy van öt párt a parlamentben, de hogyha olyan a választási rendszer, hogy motiválja a politikusokat arra, hogy tudjanak ügyek mentén megegyezni, akkor az az öt párt és egy össze tud hozni egy rendes ö tehát egy akkora többséget, amivel alkotment lehet módosítani.

[01:16:43]És ez az ez a lehető legfontosabb dolog, mert ne felejtsük el, hogy a választási rendszer meg a népszavazási rendszer az az alapja a demokráciának.

[01:16:52]És a demokrácia meg a politika az semmi másról nem szól, hanem hogy a közös ügyeinkben képesek legyünk dönteni, és hogy azt kellene megnézni, hogy mik azok a folyamatok, amik elősegítik azt, hogy normálisan tudjunk dönteni.

[01:17:05]Az összes többi csak másodlagos.

[01:17:08]De kérdés, valamire válaszoljunk.

[01:17:12]Hát az, hogy hogy ne, hogy miért nem beszéltünk az elefántról.

[01:17:18]Igen, igen.

[01:17:18]Miért nem beszéltetek az elefántról?

[01:17:19]Hát nekem az volt az érzésem, nem akkor először ezzel foglalkozunk szerintem, hogy a végig az elefántról beszéltünk még, hogyha nem is így, ugye az arányosság az már rögtön segítene.

[01:17:31]Itt ugye a listás választásnak is több módjáról volt szó, ami a kooperációt esetleg erősítené, de akkor foglalkozunk tényleg ezzel.

[01:17:41]Az, hogy olyan választási rendszer van, ami ennyire aránytalan, és gyakorlatilag rákényszerítette az eddigi ellenzéket mindig arra, hogy a túlsúlyban lévő kormánypárt ellen összefogjon, az odavezetett, hogy még mélyebbre ásta az árk.

[01:17:59]De de én meg akkor hát pont akkor akkor nincs kooperáció, hogyha az a kérdés, hogy melyik a rosszabb.

[01:18:06]Itt ezt látjuk választások óta, hogy egyre mélyebb volt az árok, mert mindig az volt a kérdés, hogy a kettő lehetőség közül melyik a rosszabb, és aki bizonyítani tudta, hogy a másik a rosszabb, az nyert.

[01:18:16]Na most ezt nem tudom, hogy lehet megoldani választási törvénnyel, vagy az mennyiben segít.

[01:18:22]Sokban.

[01:18:23]Hát de pont az, hogy hogy azért ilyen mindenki ómben van, és akkor vagy én leszek és jó lesz, vagy a másik nyeri, és akkor itt a nemzet halál.

[01:18:32]Merthogy nem ebbe gondolkodnak, hogy tehát hogy azért mit tudom én Németországban, Ausztriába persze mondanak csúnyákat egymásra a pártok, de azért ők is tudják, hogy előbb-utóbb koalíció lesz a vége, és nyitottnak kell maradniuk a koalícióra.

[01:18:42]Tehát nem megy annyira mélyre a kampány, hogy mert tudod, hogy szóba kell vele utána állnod és tárgyalnod kell vele.

[01:18:49]Tehát, hogy hogy azért azt gondolom, hogy a politikai kultúrát, ezt már így a kampányszinten is, mert azzal teljesen egyetértek, hogy hogy nagyon mélyre ment a politikai kultúra, és hogy hát pont ezért is, mert hogy nincs ott az, hogy hát majd ővele valamikor egyezkednem kell, nyugodtan mondhatok rá bármi csúnyát, mert mi úgy is ellentétes oldalon állunk, és vagy én, vagy ő, és ennyi.

[01:19:15]Igen.

[01:19:15]Én úgy érzem, hogy nem kerültük teljesen ki ezt az elefántot, mert mert ugye utaltunk arra, hogy a kétfordulósal hogy van.

[01:19:20]Tehát ez ez értelemszerűen meg kell gondolni, hogy hogy például a választás előtt szeretnénk, hogy együttműködjenek választás közepén vagy utána.

[01:19:28]V vannak különböző megoldások, tehát én én nem feketefehérbe gondolkodnék.

[01:19:33]azt hangsúlyoznám, hogy hogy talán az a nehéz feladatunk, hogy hogy érzékeltessük, hogy nagyon sok múlik a rendszeren kimenetelbe, és és ez visszahat a a a kultúrára.

[01:19:43]Tehát ez ez ez nyilván egy olyan rendszer, amiben egy x-et lehet letenni, és az így ez így megtestesíti onnantól kezdve, hogy így gondolunk a a szavazatra, hogy az 1x és ez egy nagyon rossz felfogás a szavazatnak.

[01:19:59]Ö úgyhogy ilyen szempontból az, hogyha hogyha rangsorolás lenne, az az át alakítaná, hogy hogy gondolunk rá, hogy az hogy nem nem egyet, kettőt, hármat, négyet szavazok, hanem ez egy szavazat, amiben megjelölöm, hogy hogy ez a kedvencem, de de ha nem, akkor ezzel kiegyezek, és nem az van, hogy két forduló között majd majd valami valami lesz, és akkor majd majd a vagy B között választok a másodikba.

[01:20:23]Tehát ez ez mindenképp fontos.

[01:20:28]Ezért vannak itt még bonyolalmak.

[01:20:28]ö hogy hogy akkor országgyűlésénél hogyan ösztönözzünk erre, mert a hogy egy ponton túl önmagában az, hogy arányos, az az nem fogja megoldani, hogy nem mindenki fogja úgy érezni, hogy hogy együtt működnie kell, hanem hát megkockáztathatják, hogy hogy mi csak mondjuk a magunkét, amíg 51%-ot el nem érünk, és akkor már nincs nagyon mit tenni, vagy hát ugye kétharmad, akkor jön.

[01:20:51]Úgyhogy vannak itt itt veszélyek.

[01:20:54]Én azt hangsúlyoznám, hogy hogy nagyon hogy ne értékeljük arról, hogy mennyire javíthatja a kultúrát, mert nem is azért, mert mert bármit mágikusan megold, hanem mer a mostaniak azok annyira rosszak.

[01:21:05]Tehát a mostani aktívan rombolják ezt a fajta közbeszédet.

[01:21:07]És és ezt úgymond kiiktathatjuk és megnézhetjük, hogy mi van nélküle.

[01:21:12]Tehát egy kicsit ilyen negatív felfogás.

[01:21:17]De de ne várjuk azt, hogy hogy csinálunk egy tökéletes rendszert, és akkor hirtelen minden tökéletes lesz.

[01:21:21]Tehát ez csak legjobb esetben letükrözi azt, hogy éppen hogy hol van a társadalom, és lassan afelé tereli, hogy hogy ez jobb legyen.

[01:21:30]Úgyhogy ez nem lesz egyik pillanatról a másikra megoldva.

[01:21:32]Tehát itt a kettő között egyensúlyoznék ilyen, hogy az elefántot kikerüljük.

[01:21:39]Annyit tennék hozzá, én azzal teljesen érdek, hogy persze kell a szavazási rendszernek is olyannak kell lennie, hogy lehetőleg minél inkább együttműködő magatartásokat motiváljon.

[01:21:46]Tehát valóban ez egy nagyon jó gondolat, hogy több jelöltet karikázzon, vagy vagy több listáról válgathassa ki kedvenceit.

[01:21:54]Szóval ezek a megoldások, ezek mind jók, ezek elősegítik.

[01:21:56]Azt nem kell várni a választási rendszertől, hogy minden problémánkat megoldja.

[01:22:00]Nem, nem az egyedül befolyásolja a politikusok viselkedését.

[01:22:04]A politikusok viselkedésé például az is befolyásolja, az ügyészség meg a rendőrség, azok végzik-e a munkájukat a politikus bűnözés fölszámolásában.

[01:22:14]A azért ennek a lehetőségét sem kell levecsni.

[01:22:16]És akkor vannak még más egyéb dolgok nyilván, amik befolyásolják, például a pártfinanszírozás rendszere, hogy most tényleg egyen másikat is még itt fölvillantsunk, hogy tényleg mi egy csomó minden, amire amire az ember azt gondolná, hogy ezt a választási rendszerre lehet legjobban megoldani, mint ugye most nemrégiben ezzel a 12 éves mandátum korlátal azt gondolja az alkotosítás, hogy ezt most ott ott kell megfogni, holott valószínűleg azt is máshol kéne megfogni, hogy ne legyenek ilyen méltatlanul újraválasztott tagjai a parlamentnek.

[01:22:46]Hát például a pártfinanszírozásnál szerintem azon érdemes lenne elgondolkodni, hogy ez nem a vá ne a négy évvel ezelőtti választás eredménytől függő, hanem minden egyes évben az állampolgárok döntessenek arról, nem az 1%-os adómódjára, hogy a Magyar Péter javasoljon, mert ne csak a gazdag annak sok esziát fizető embereknek muzsikálnak a pártok, hanem muzsikálnak mindenkinek, tehát minden állampolgár állampolgári jogon elküldhessen 1000 Ft-ot a szíve pártjának.

[01:23:13]1000 Ft-ért nem fognak szavazatvásárlási mechanizmusokat szervezni a pártok, mert az nem lenne költséghatékony.

[01:23:19]Viszont, hogyha 8 millió ember 1000 1000 Ft-ot elutalhat évente, az pont az a 8 milliárd Ft, ami jelenleg elmegy pártfinanszírozásra az állami költségvetésből évente annyit azért még hozzátennék, hogy ráadásul úgy tűnik, hogy a világon tendenciává vált a nyugati demokráciákban az a fajta árok ása, ami Magyarországon az előző évtizedeket jellemezte.

[01:23:40]hogyha csak az Egyesült Államokra gondolunk, akkor szinte ugyanazt az árkotássák, tehát hogy ott más választási rendszerben is létezik ez az elefánt.

[01:23:49]Deész van igen.

[01:23:52]Az úriember ott a macskás fadíszes pólóban.

[01:23:56]Nem, nem.

[01:23:57]Hát jó, de oké tudok olvasni, de nem olvasok mindig pontosan.

[01:24:04]Halljuk a kérdést.

[01:24:04]A kérdésem az lenne, hogy itt elhangzott, hogy az országos választó az egyéni választókerületi rendszer az valamiféle ilyen anakronizmus és a középkorban jön.

[01:24:12]Ezt ezt így érdemes lennél egy kicsit bővebben kifejteni.

[01:24:16]Én nem tudom, hogy ez honnan jön.

[01:24:17]A másik kérdésem, csak nagyon röviden, hogy nyilván többen részt fognak venni egy egy következő választási rendszer megtervezésében.

[01:24:27]Meglehetősen biztos vagyok benne, hogy hogyha 1 millióan vesznek benne részt, az egy szörnyű rendszer lesz, de akkor is, hogyha csak egyen egyetlen ember vesz benne részt.

[01:24:34]Esetleg ezt is kommentálhatnák, hogy mi lenne az az ideális létszám, ami egy választási rendszert megtervezhet.

[01:24:40]Fú, ez nagyon érdekes kérdés, hogy mi az optimális.

[01:24:46]Mire számítunk, hogy hány embert érdekel ez annyira, hogy részt vegyen egy ilyen konzultációban.

[01:24:52]Arról lesz, tehát ugye az alkotmányról volt szó, hogy arról lesz, nem tudom, hogy a választási rendszeről les tudjuk, de mondjuk a kettő összefügg valamelyest, nem?

[01:24:58]Hogy hát jó, de az alkotmányba max beleírják az alapelveket és kész.

[01:25:02]Akkor lehet, hogy 141 ember fogja megtárgyalni a választási törvényt, és akkor már mi is létszám fölöttiek vagyunk.

[01:25:10]M mindig azt mondta a Tiszta meg a Magyar Péter személy szerint, hogy a parlamenten kívüli pártokkal is konzultálni fognak meg ilyenekre.

[01:25:17]Ez többször elhangzott a Igen.

[01:25:22]Szóval többféle változatban ez elhangzott.

[01:25:24]Most ezen a héten azt hiszem a társadalmi konzultáció volt az a fordulat, amit használt ezzel kapcsolatban, amikor az a meréteinek a nyilatkozatára reagált, hogy nem nem itt most ez egy cél ki lesz nyit nyitva a kapuk, nem csak erről a kettőről lesz szó, akkor valami társalmi konzultációt emeget.

[01:25:39]Hát annyi fog részt venni, amennyinek kedve van ehhez.

[01:25:41]És nyilván függ attól is, hogy milyen csatornák nyílnak meg erre, hogy hányan tudnak abba értelmesen belekapcsolódni, meg mennyire lehet egyáltalán értelmesen belekapcsolódni.

[01:25:54]Itt például annyi mindent hallottam most így a színpadon, hogy nagyon nehezen tudom elképzelni, hogy a magyar társadalomnak jelentős mérhető része lenne-e az, amelyik ennyi kérdésben véleményt tudna mondani, hogy egy kamerás kamarás, két kamerás egy lista, két lista egy ember, két ember területi országosát olyan borzasztó bonyolult ahhoz, hogy beleszólj világos.

[01:26:18]Nem akarjuk tudni a kolbásztöltésnek a fortélit, csak enni akarjuk a kolbászt.

[01:26:22]Ez teljesen logikus, hogy ezt így akarja az állampolgár, de abból a szempontból egy nem példa nélküli, de viszonylag ritka helyzet van Magyarországon, hogy hogy azért egy csomó embernek az elmúlt 16 évben az a gondolata érelődött meg, hogy valami nagyon rossz a politikai rendszerünkben, amikben érezhető fájdalmakat okoz az életünkben, például, hogy állandó gyűletbeszédet hallgatunk, meg hogy lopnak meg satöbbi.

[01:26:47]és hogy ezek mögött valahol ez a rettentő aránytalan vál meg igazságtalan és és egypárti választási rendszer van.

[01:26:55]Tehát azért ez a gondolat ez nagyon széles körben elterjedt Magyarországon.

[01:27:00]Nem utolsóan amiatt, hogy tényleg a ezen ezen aktivisták dolgoztak meg pártok dolgoztak.

[01:27:10]minimum ugye a 2016-os együttes törvényjavaslat óta, ami egy arány, ami hát k 1990-es évek óta az első törvényjavaslat volt a magyar parlamentben arányosi választ arányos választási rendszer bevezetésére.

[01:27:27]16-ban volt a az a törvényjavaslat be benyújtva.

[01:27:31]A a 17-ben volt a közös országos, az a az már hét párti közös országos, ami egyébként tartalmában majdnem ugyanaz volt, mint a 2016-os együtt törvényjavaslat.

[01:27:47]Tehát, hogy igen, tehát ez megjelentőt ez a gondolat és ebből ezért van az, hogy most is itt tehát akkor lenne lehet strandidőben a meccs előtt ennyien itt ülünk, amit nagyon szépen köszönjünk.

[01:27:57]Fantasztikus, tényleg nagyon rettentünk, hogy de hát óriási közönség gyűlt ehhez képest össze.

[01:28:02]És hát köszönjük az ingának is ezt a lehetőséget, hogy propagálhattuk az őrültségeinket ebben a témában, de hogy szerintem tényleg erre van érdeklődés, és én nem azon mérném, hogy most millió számakra vagy sem, hanem azért az fontos, hogy olyanok is valamilyen mértékben bekapcsolódjanak, és rajta tartják a szemüket ezen a folyamatokon, akik tényleg nem a politikus, hanem a szavazó fejével fognak gondolkodni erről.

[01:28:26]És akkor annak a perspektívát az azért ez egy kicsit más perspektíva, mint a politikus, és ez fontos, hogy részt vegyen ez a hang választási rendszernek a megformálásában.

[01:28:38]És mi lehet a módja ennek?

[01:28:38]Bea Ábel.

[01:28:41]Én mit látnátok szívesen?

[01:28:42]Nem vagyok közvéleménykutató, de mondjuk csináltam már jogi téren empirikus kutatást.

[01:28:45]De én most mondjuk amiket így így hallottam, ebből úgy tudnám összefoglalni, hogy szerintem itt nem arról kellene az embereket megkérdezni, hogy akkor technikailag ők ő milyen listára akarnak szavazni, hanem hogy mi a célja szerintük a választási rendszernek rangsorolja, tehát az Ábel kedvenc témája, hogy akkor az a cél, hogy stabil kormány legyen, az a cél, hogy őszintén szavazhassak, az a cél, hogy a politikusok kompromisszumot tanuljanak, vagy az a cél, hogy az én területi érdekeim meg a nemzetiségeim, nem tudom mi képviselve legyen.

[01:29:14]Állítsd, öcsém sorrendbe, hogy neked melyik a legfontosabb, és akkor mondjuk így.

[01:29:17]De hát nyilván ezt nem tudjuk egy-egy szavazás keretében megcsinálni, de mondjuk, hogyha hogyha tényleg nem tudom ilyen online platformokon, amiket a Radai már most bejelentett akarnak konzultálni, akkor mondjuk ennek lenne értelme, mert hogy szerintem itt az a baj, hogy a célok sincsenek egyértelműen lefektetve, és nem is biztos, hogy van ebben megegyezés.

[01:29:33]És akkor az már ahhoz képest technikai részletkérdés, vagy hát azt meg úgyis a szakértők fogják kidolgozni, hogy az adott célokat hogy lehet a legjobban megoldani, mert nyilván nem csak egy célja van szükségszerűen, csak hogy melyik a legfontosabb és melyik az, ami szintén kell, hogy érvényesüljön, és ahhoz képest mennyire.

[01:29:49]Tehát, hogy ez egy ilyen mix.

[01:29:52]Igen.

[01:29:52]Hát ezt is lehet úgy, hogy akkor felsorolunk lehetséges célokat és xeljen be hármat.

[01:29:56]Na, ezen is vitatkozhatunk, hogy a konzultáció előtt kell-e konzultáció arra, hogy hogy konzultáljunk.

[01:30:03]Igen, egyébként nyilván ez ez vicces is, meg hogy hogy lehet, hogy akkor hogyan válasszuk ki azt és és nyilván itt itt nehéz, hogy hogy a pártok saját érdekeiket fogják, tehát ha népszavazás van, és akkor azt fogják nyomni, hogy hogy ők mit miből profitálnának.

[01:30:20]Nem, nem lehet ezeket teljesen kiszűrni.

[01:30:22]Valószínűleg lehet, lehet mindenféle innovatív megoldást szerintem erre kitalálni, hogy ezek erről legyen egy, egy érdemi deliberáció, ami ami valamilyen módon reprezentatív.

[01:30:35]és tényleg az átlag állampolgár fejével is érthető legyen a a kimenet, mert ugye eddig ennek a az ellentéte volt.

[01:30:45]volt itt itt szó arról, hogy hát arra arra volt egy olyan kérdésben, hogy a egyéni választókért például anakronizmus, tehát ez benne pont egy ilyen kérdés, hogy hogy még a konkrét technikát azt azt minek kevésbé lenne érdemes így így feltenni, hogy most akkor döntsük el, hogy két forduló vagy egy forduló, és nem azért, mert mi itt ennyire jól érveltünk mellette, hanem mert ez ezt már a célokból kellene levezetni.

[01:31:10]Tehát itt itt ez a ez ez két különböző lépés és a célok lefektetése azt azt minél közérthetőbre kellene fogni.

[01:31:20]Hogy hogy aztán de de mégis csak úgy, hogy hogy legyen nagyjából érezze az ember, hogy hogy most miről dönt.

[01:31:25]És és az egyén is egy olyan, hogy hogy hát valahogy ki kell találni, hogy hogyan lehet ezt ezt megfogalmazni.

[01:31:35]Tehát az egyéninek ugye például két vonzata van, a területi képviselet meg az, hogy jelöltes szavazok.

[01:31:38]És ez a kettő ez elválhat, tehát a területi is lehet lista, ugye, és a az egyéni szavazás is lehet a listán belül.

[01:31:48]De maga az, hogy a területi alapon vannak a kerületek, ha nagyon radikálisak akarunk lenni, akkor ezt is fel lehet bontani, hogy miért pont területi alapon legyenek a kerületek.

[01:31:55]Ö lehetne életkor alapján is, vagy bármi.

[01:32:00]Ö és ö és hát ilyen kérdéseket fel lehet tenni, ö hogy hogy erről talán talán ezek megfoghatóbbak, hogy legyen akkor terület, lehessen-e jelöltekre szavazni satöbbi.

[01:32:14]Tehát az, hogy az, hogy középkori, azt úgy értettem, hogy a a az az elv, ami mögötte van, hogy hogy valami megkülönböztetett jelentősége van a területileg szerveződő érdekeknek, és azoknak van képviselete a parlamentben.

[01:32:27]Tehát minden szabad király város meg minden megye küld két-két embert a diétába, függetlenül attól, hogy hányan laknak azon a helyen.

[01:32:36]Tehát ez ez volt ugye az elve a a a magyar országgyűlésnek 1848-ig, amikor valóban az egyéni választókeretekre váltották föl a a rendszert egy időre, és aztán ugye az 1920-ban az megszűnt egy időre, és hogy a a a az, hogy egyéni választókretek vannak Magyarországon, azt hiszem 1965-ben hozta vissza Kádár János azért, hogy ne ne legyen már ilyen ciki, hogy ott 97 vagy 99,9%-ot kapott a hazafos hazafias népfront országos listák.

[01:33:05]Ugye 49-től 49-től 65-ig ugye ez volt a választási rendszer, hogy a hazafies népfront listára lehetett szavazni országszert és akkor ez egy ilyen kádári demokratizáló reform volt, hogy akkor legyen helyett egy jelölt az egyéni választók minden egyéni választóköröttben lehetne egy jelölt, aztán 80-ben kettő legyen lenne belőle két jelölt is legyen.

[01:33:28]Na de hogy igen, tehát az emberek egy része valóban úgy úgy úgy szent imántán kötődik az egyéni választókrethez Magyarországon.

[01:33:34]Ez egy nagyon fontos tényező lesz itt a az elkező évek vitáiban is.

[01:33:38]Ezt abból a szempontból én értené vélem, hogy amikor az ember vidéken él, akkor azért van benne egy olyan nem jogtalan félelem, hogy kevesebbet fognak figyelni arra, hogy azért egészen más egy olyan környezetben élni, ahol ahol minden nagyon messze van, és és nagyjából autóval lehet közlekedni, meg biciklivel, meg gyalog, mert ugye tömegközlekedés az nem olyan nagyon, és a közösségi intézmény is nagyon nagyon sokan van, mert ritkán laknak az emberek, hogy az az ilyes fajta életmód és az Az a járó érdekek azok nem nagyon fognak jelen lenni a parlamentben akkor, hogyha listás főleg országos listás van, mert a képviselők ott fognak lakni Budapesten meg úgyis csupa Budapest, akkor képviselő.

[01:34:18]Tehát ebből a szempontból ez egy érthető dolog, és ezért én is azt gondolom, hogy jó lenne, hogyha valami területi elv lenne, csak hogy ezt pont azéli kerületben csinálni meg, az azt valami elképesztő ostaságnak érzem, hiszen mit csinál az egyéni választókerület, hogy van mondjuk 35 vagy 41%-nyi ember, aki megválasztotta azt a képviselőt, a többiek utálják, mint a szemetet, de még azok is a részben, akik megválasztották részben, azok is.

[01:34:43]Hát azért én Olá Lajost nem tudom hányszor megválasztottam úgy, hogy hogy mi minden meg amikor amikor meg lehetett el lehetett kergetni előválasztásom.

[01:34:50]Én én végig ott voltam az utcán, hogy más legyen a közös ellenzékelőtt Olá Lajos helyett, de aztán végül mindig kénytelen voltam a Fideszel szemben ugye olájosra szavazni.

[01:35:04]De hát szó, tehát még azok is utálják, hát én is utáltam, hogy a Zolá képviselőm írtam neki emailt, soha nem válaszolt hogy és amikor egyszer volt egy kéthados szavazás a parlamentben, aminél számított volna az ő szavazata, akkor ugye vesegölcsöt jelentett.

[01:35:18]Hát szó tehát per tehát még azok is részben utálják ezeket a képviselőket, akik rájuk szavaztak, hát még azok, akik nem szavaztak az listáslás is garanciá szavaz.

[01:35:30]Jó, de hogyha hogyha hogyha olyan ter de olyan terület, ez a versörcs, ez teljesen kiszámíthatatlan.

[01:35:36]Igen.

[01:35:36]Hát az ő elég kiszámítható volt, úgy tudom a tehát, hogy akkor fel kéne ajánlom vizsgálatokra, kutatási célokra, holájost irányítható vesegörcsel.

[01:35:47]megkeresem ez a felvetés.

[01:35:50]Tehát, hogy szóval, hogy a a hogyha olyan választókereteink lennének, amiben több képviselőt választunk meg, nem 100-at meg nem tudom én, tehát nem ilyen országos listára gondolok, hanem hogy muk legyen, nem tudom én négyszer akkora egy választókeret, mint most, és ne legyenek akkor országos listák, tehát akkor már rögtön a mai parlament méretével is akkor nyolc embert megválaszthatunk abban a választókerületben, és akkor azon belül arányosan nyilván akkor akkor akkor abban lesz ilyen párt is, meg olyan párt is, azok versenyezni fognak egymással a azért, hogy hogyan képviselnek engem a parlamentben, ugye meg egymást azért szemmel tartják.

[01:36:30]Tehát nem lesz az a helyzet, hogy nem tudom megmondani, hogy mikor lop, hogy hogy izé, hogy hogyan abuzálja a pozícióját a képviselő, mert nem nincs senki, aki egy főállásban szemmel tudná tartani azt a többi országgyűlési képviselőmet, mert és beszámolna a szavazóknak arról, hogyha valami rosszat csinált.

[01:36:48]Tehát azért sokkal, szerintem sokkal hatékonyabban lehetne egyrészt területi érdeket is képviselni, akkor meg meg főleg állampolgári részvételt meg kapcsolattartást szervezni a képviselőkkel, tényleg valódi élő kapcsolatot teremteni a parlamenti képviselők és az ők általú képviselt emberek között, hogyha nem egy ember képvisel, van kijelölve, hogy na ez a díszpintyja a te képviselőd, akár szavaztál rá, akár nem, akár gyűlölöd, akár nem most ki ez ilyen random ilyen teljesen ugye nem is beszéltünk a Jerry Menderingről, hogy milyen random választókerüli határok vannak és hogy ugye kicsik tehát hogy én bementem Pécs belvárosban lakom, tehát ugye Mellár Tamás volt a képviselőm, de bementem a Hoppálhoz reklamálni, hogy kérdőre vonjam, hogy hülyeségeket csinálnak és akkor ugye először megkérdezte, hogy hol lakok, és hát nyilván bekamuzztam neki, hogy az ő körzetében lakok, úgy se kérheti el, de hogy mert hogy különben elküldött volna a Mellárhoz, aki aztán olyan-nagyon sok mindent tudott volna amúgy is csinálni, és amúgy meg érint mindenkit ugyanúgy, tehát hogy csak azért, mert most valaki egy utcával arrébb vagy nem arrébb lak, tehát ez is, hogy igen, a nagyobb, tehát hogy ez szerintem ezért is egy tök jó ötlet, mert mert ez ilyen teljesen cinikus kimenedelekhez vezet, hogy jó, de ugye minden akármekkora körzet lesz határa és lehet a szomszéd utcában lakni.

[01:38:10]Most én fogok kijelölni díszpintyet, mert az utolsó ember jön, aki kérdezhet, hogy a fehér pólós úriember jelentkezett, de valakinek átpasszolta a kérdését.

[01:38:19]Tehát már ilyen is van ilyen Aha.

[01:38:24]Megbízottként jelentkezett.

[01:38:25]Köszönöm szépen a lehetőséget.

[01:38:25]Én Bognár Attila vagyok, a választók választókért közösségnek a aktivistája és személyes megszólításom áttételes megszólításom révén kértem szót.

[01:38:39]Nem személyesen.

[01:38:39]Ö de képviselője útján.

[01:38:43]De az apropó, de az apropó azép, de az apropó az, hogy a keresztgyerekemet emlegették a az urak a az nem a a több x-es szavazás az én én keresztgyerekem, merthogy én adtam ezt a nevet az Approval votingnak.

[01:38:58]És egy konkrét kérdésem van most ettől teljesen függetlenül az, hogy ugye jól látom azt, ugye, mint kérdés a véleményem, jól látom-e azt, hogy a a 5%-os küszöbnek a jelen használata, ami abból áll, hogy nem számítják ki a ráeső mandátumokat, viszont mégiscsak kiosztják ezt a mandátum tömeget, ha kiszámítanák, akkor lenne belőle mandátum.

[01:39:31]Most ugye azt nem kombinálom bele, hogy a választók is ezt figyelembe veszik, és nem is szavaznak rájuk.

[01:39:36]Na, mondom a konkrét kérdést, tehát hogy azt, hogy a ha kiszámítanák ezt a mandátumtömeget, és ugyanakkor odaadják a győzteseknek, tehát ez is egyfajta győztes kompenzációként működik, hogy ezt jól látom-e, ez a kérdésem.

[01:39:52]Köszönöm szépen.

[01:39:53]Jó.

[01:39:53]Igen, hát aki 5% fölött végez, az megkapja azt is, ami az alatta végzőknek jutna.

[01:40:01]Úgyhogy ez is győztes kompenzáció.

[01:40:04]Igen.

[01:40:04]Hát a győztes kompenzációnál lehet vitatkozni, hogy most mi a kompenzáció, meg mi a prémium.

[01:40:08]Tehát ez ez igazából inkább prémium, míg még van olyan eset, amikor a győztes kompenzáció kompenzáció, de Magyarországon még nem volt ilyen példa.

[01:40:16]Úgyhogy hát igen, ez ez is egy lehetőség hogy kiszámítjuk, hogy hogy ki van a küszöb alatt, és akkor akkor azokat a mandátumokat üresen hagyjuk.

[01:40:28]Ez ez összefüghet azzal, amit itt itt például kétharmad kapcsán mondtunk, hogy hogy hol húzzuk meg a határokat, mert ez például ez például jobban ilyen módszer meg lehet azt mondani, hogy akkor akkor ott vannak azok a szavazók, akik elmentek szavazni de nem képviseli őket senki aktívan, de legalább felemelik küszöböt arra, hogy hogy hol van a kétharmad vagy a a többség.

[01:40:50]Nyilván a annak, hogy a többséget felemeljék, annak nincs nagyon értelme, ez pont azt a stabilitás ellen hat.

[01:40:57]Ráadásul nincs a másik mérleg másik serpenyőjében semmi.

[01:40:59]Tehát, hogy most nincsenek ott képviselők, de mégis nehezebb kormányozni.

[01:41:02]Tehát akkor már inkább legyenek ott képviselők és legyen könnyebb kormányozni.

[01:41:05]Tehát hogy ez ez ilyen szemponton szerintem vitatható.

[01:41:10]De de például a hát igen, az alkotmányozásnál ott ott megfontolandóbb.

[01:41:15]Az is felvethető, hogy hogy lehessen olyat mondani, hogy én senkire nem szavazok.

[01:41:19]És akkor akkor az is valamit ott ott jelent, vagy nem jelent.

[01:41:22]Tényleg csak deklaratív.

[01:41:23]Tehát elmész szavazni, de szándékosan nem szavazol senkire.

[01:41:30]Igen, hogy van egy ilyen opciószavazó.

[01:41:31]Ez ez van van egyes országokban, és akkor akkor meg lehet különböztetni a protesztvaot, meg az érvénytelen szavazatot.

[01:41:38]De de igen, ez egy picit már más, csak e ez alapján is lehet üresmandátumokat kiosztani, én szkeptikus vagyok az üresmán senki nyer.

[01:41:43]Tehát akkor hát a senki az az ugye nem nem nyerhet definíció szerint.

[01:41:48]definíció szerintem, de ez ez ugye az országgyűlésben lehet pár pár széket így hát az a legitimációját a kormánynak nyilván megkérdőjelezi, hogyha nagyon sokan szavaznak a senkire.

[01:41:59]Erre erre mondtam, bocsánat még még előtte, hogy hogy hát nem jobb az, hogyha nem kiosztjuk azokat a mandátumokat a a győzteseknek a a vagy hát a bejutóknak, ugye nem mindenki fogja győztesnek tekinteni őket, de de bejutóknak nem kiosztjuk arányosan azt a azokat a küszabási szavazatokat, hanem ugye a maguk a választók eldönthetik, hogy mi a második preferenciájuk.

[01:42:19]Tehát hogy én én itt én itt fognám meg a dolgot, nem nem látom annak értelmét őszintén, hogy hogy üres székeket rakunk.

[01:42:29]Ja.

[01:42:29]Szóval mindenfé lehet, szóval a mindenféle szabályokat ki tudunk találni.

[01:42:34]Tehát a a van ez a mindenki ellen opció.

[01:42:39]Ez jellemző módon ilyen nem egészen demokratikus országokban, ahol a kormány ki akar szúrni az ellenzékkel, ott kerül rá a szavazólapra, mert ugye ez egy olyan jól megragadja a a kormány utáló embereknek a fantázát, hogy mindenki elleni mindenkit utálok, és akkor egy csomó ellenzéki szavazat elmegy ezekre, és akkor anné annyival is jobb a kormánynak.

[01:42:58]Oroszországban 93-ban kifejezetten ezért vezették ez egyébként régen a kommunizmus alatt létezett.

[01:43:04]Ez több több kelet-európai kommunista országban is lehetett ilyen mindenki ellen szavazni, azt hiszem a a és akkor fölfedezték 93-ban újra, hogy ez jó lesz a jelinéknek és akkor ez visszakerült az orosz szavazólapra, és azóta is ott van.

[01:43:20]Ennek egy fokkal korszerűbb és progresszívabb válatod az, hogy akkor ami aki azt mondja, hogy a mit tudom én 3% azt mondta, hogy mindenki ellen, akkor a 3%-nél parlamentet sorsoljunk ki állampolgárok között.

[01:43:34]Ez ezt a sehol nem valósították még eddig meg, legalábbis országos választáson semmiképpen sem, de ennek is lenne ugye hátulütője, mert pont azért pont pont az a az az egy érv ugye a képviselői demokrácia mellett, hogy hogy nem a sima állampolgár kerül oda be, hanem egy kicsit már átformáltabb emberek, mert hogy az egyszerű állampolgárt azt úgy elég azért az, hogy olyan könnyű lenne megvásárolni azért ott a nagy szervezeteknek, hogyha belepottyan a a az országgyűlésbe, és akkor ez azért nem jó.

[01:44:07]Úgyhogy hát igen, ez valóban az a helyzet, mindig mind olyan, tehát ne csak akkor lehetne tökéletesen arányos a választási rendszer, hogyha annyi parlamenti hely van, mint ahány ember szavazott, de hátnak meg semmi értelme nincsen, mert akkor nem történik meg a képviseleti szerv létrehozása, hanem hanem ugye annyi képviselőnk van, mint ahány ember.

[01:44:29]Különben, hogyha ettől az ettől a szélsőségtől eltérünk, akkor mindig lesz bizonyos mértékű.

[01:44:35]Lesznek olyan pártok vagy jelöltek, akik akiknek nincs elég, akik ugyan kaptak szavazatot, de nem érték el a bejutási küszöböt, amit vagy százalékosan meg van fogalmazva, vagy csak egy gyakorlati küszöb, ami abból fakad, hogy hány emberből áll össze a parlament.

[01:44:48]És és a hát az ő rájuk, tehát az annyi százaléknyi mandátum, ha úgy tetszik a parlamentben, az nyilván elusztódik prémiumként a bejutók között, amit hát az övék lett volna.

[01:45:02]Ez ez ez szerintem ez ezzel sajnos nem lehet mást csinálni, mint hogy meg kell próbálni csökkenteniének a micsodáját, de ez nem az az egyetlen lehetőség a csökkentésre, hogy egyre lejjebb vinni a bejutási küszöböt, hanem hanem azért arra is lehet ösztönözni a pártokat, hogy ne 1000 millió párt legyen, mert annak már nincs értelme az állampolgár szempontjából sem követhetetlenné és kaotikusá teszi, és kiszámíthatatlanná a politikát, és csak tényleg megfosztja tulajdonképpen az örekezéstől, Gyakorlatilag az állampolgárt ha túl sok párt van, tehát azért gondolkodni kell abban, hogy hogy azért le minél inkább agregáló pártok legyenek, és nem olyan nagy baj az, hogyha egy picit jobb jobb egy kicsit nagyobb pártban lenni, mint mint mint szerte oszlany annyi felé, ahány ember vezér akar lenni abban a pártban.

[01:45:54]Még lenne egy kérdés, de nem nyitom ki, hanem majd biztos fogunk még beszélgetni a hosszú alkotmányozási folyamat meg utána a választási törvény megszavazásának idején, vagy vitájának idején erről.

[01:46:08]Úgyhogy magaman is tartom a kérdést azért, hogy növeljem a feszültséget a következő két évben.

[01:46:12]Az egész alkotmányozás alatt mindenki csak azon fogja törni a fejét, hogy mi lett volna az.

[01:46:19]Köszönjük a figyelmet azoknak, akik itt a helyben nézték a műsort, és azoknak is, akik esetleg a YouTube-on követték.

[01:46:25]Remélem, hogy sok kérdésre választ kaptak.

[01:46:28]A felnem tettre nem.

[01:46:30]Viszontlátásra!