Nullhipotézis #4 - Hogy nyersz mindig pénzfeldobásban?!? MUTATJUK! | Metszéspont
- Az óriáskalmárok láthatatlansága mögött az áll, hogy a kutatók erős fényei megvakították és elriasztották őket; új, infravörös technológiával azonnal új fajt fedeztek fel.
- A pénzfeldobás nem teljesen véletlen: 350 757 dobás alapján az érme nagyobb eséllyel esik arra az oldalára, amelyikről indult.
- Új, rugalmas polimerekkel az erek hajlékonyságát utánzó, beültethető anyagokat fejlesztenek, amelyek forradalmasíthatják a szív- és érrendszeri betegségek kezelését.
- A magyar doktoranduszok bruttó fizetése a környező országokénak közel a fele, és a rendszer a negatív eredményeket sem értékeli, ami kontraszelekcióhoz vezet.
- „A negatív eredmény már nem is eredmény.” – idézet a beszélgetésből.
- A Tianwen-2 kínai szonda a mindössze tíz méteres Kamoʻoalewa kvázi-holdat közelítette meg, ami a legkisebb objektum, amit ember alkotta eszköz vizsgált.
- A kis aszteroidák elérésének képessége egyszerre nyit utat az űrbányászat és a bolygóvédelem előtt: egy gravitációs vontatás már eltéríthet egy veszélyes égitestet.
- A beszélgetés szerint a tudományos pálya egyre inkább adminisztrációba és pályázatírásba fojtja a kutatókat, hasonlóan más alkotói területek megélhetési kényszeréből fakadó minőségromláshoz.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Nullhipotézis negyedik adásában a két beszélgetőpartner, Zoli és Szabolcs több tudományos témát jár körbe: a mélytengeri óriáskalmárok felfedezésének új módszereit, a pénzfeldobás valószínűségi furcsaságait, az érrendszeri betegségek kezelésére ígérkező új polimereket, a doktoranduszok és a tudományos rendszer problémáit, végül egy kínai űrszonda és a Föld kvázi-holdjának találkozását.
Mélytengeri óriáskalmárok: amit eddig nem láttunk, mert megvakítottuk őket
A beszélgetés első nagy témája az óriáskalmárok és általában a mélytengeri élőlények kutatása. A kiindulópont egy látszólagos ellentmondás: az ámbráscetekről tudjuk, hogy gyakorlatilag óriáskalmárokkal táplálkoznak, az óriáskalmárok azonban rendkívül ritkán kerülnek szem elé.
„Egy óriás kalmár az akkora, mint egy busz. Tehát hogyha látnád élőben, bőven a legnagyobb élőlény lenne, amit valaha megpillantasz. Csak bálna lehet ennél nagyobb. A cápák is el, a legnagyobb fehér cápa is eltörpül mellette.” *
A beszélgetők szerint ha megnézzük, mekkora az ámbráscetek állománya, és azt feltételezzük, hogy szinte kizárólag óriáskalmárral táplálkoznak, akkor a matek nem jön ki: döbbenetes mennyiségű, akár milliószámra lévő óriáskalmárnak kellene élnie az óceánokban. Ehhez képest az emberiség sokáig azt hitte, hogy az óriáskalmár gyakorlatilag a kihalás szélén áll, mert alig találtak belőlük példányokat. A legtöbb ismeret sokáig közvetett nyomokból származott: bálnákon látható szívókorongnyomokból, bálnák gyomortartalmából, vagy partra vetett tetemekből. Élő, egészséges óriáskalmárt sokáig nem sikerült lefotózni vagy levideózni.
A beszélgetés egyik kulcsgondolata, hogy az emberi kutatás módszere maga volt a probléma. A mélytengeri állatok a sötétséghez alkalmazkodtak, és az erős emberi fényforrások károsítják őket.
„Szupernova robbanásként élik meg azt, hogy mi lámpát kapcsolunk nekik.” *
Az elhangzottak szerint a mélytengeri élőlények többségének nincs szemhéja, hiszen evolúciósan soha nem kellett kizárniuk a fényt – inkább az a kevés fény is fontos, ami odalent van. Amikor tehát egy kutató felkapcsol egy erős lámpát, az állatok nem egyszerűen megijednek, hanem szinte belevakulnak, és maradandó sérülést szenvedhetnek. Ezért szétrebbennek, mielőtt megfigyelhetnénk őket.
Az új tudományos eredmények több cikk metszetéből állnak össze. Az egyik áttörés az, hogy új típusú kamerákkal, infravörös fénnyel és újfajta fénycsalival kezdtek dolgozni. A csali olyan fényhatásokat kelt, mint az óriáskalmárok táplálékául szolgáló mélytengeri halak. Egy ilyen új, mini tengeralattjáró-szerű eszközt engedtek le Amerika partjainál, és az eredmény azonnali volt: az első 20 percben, egészen pontosan 27 másodperc alatt olyan óriáskalmárt filmeztek le, amelyet korábban még le sem írtak. Tehát egy új fajt fedeztek fel.
Az óriáskalmárok „láthatatlanságának” másik oka a kutatás térbeli vakfoltja. Az ember általában a vízfelszínt és a tengerfeneket vizsgálja, a kettő közötti hatalmas vízközepet azonban sokáig élettelennek gondolták. A beszélgetők szerint ez „arrogáns” emberi hozzáállás volt: mint kiderült, az élőlények nagy része éppen ebben a középső vízoszlopban él, ahol alig kutattunk. Ezért most már azt valószínűsítik, hogy döbbenetes mennyiségű, le nem írt tengeri állattal élünk együtt – több tíz, akár több száz óriáskalmár-típussal.
Szó esik a tintahalak kommunikációjáról is. A kalmárok bőrén szinte LED-panelhez hasonló mintázatok, fények és színek jelennek meg, amelyekkel nagy távolságra tudnak információt átadni egymásnak. Mivel a tenger mélyén alig van fény, a hang pedig teljesen máshogy terjed, mint a levegőben, az ott élő élőlényeknek más kommunikációs csatornákat kellett kifejleszteniük. Az óriáskalmár szeme akkora, mint egy kosárlabda vagy medicinlabda, és nagyon jól gyűjti a fényt; emellett a bőrük is tartalmaz fotoszenzorokat, tehát bizonyos értelemben a bőrükkel is „látnak”. Ez is magyarázza, miért okoz akkora károkat egy erős emberi lámpa.
A részhez tartozik egy érdekes kultúrtörténeti hullám is: a hír hatására egyfajta új hobbi kezdett terjedni. Magánemberek nem irányítható, hanem leengedett „rigeket” helyeznek a tengerbe, amelyekben új típusú kamera és fénycsali van. Egy napig otthagyják, majd felhúzzák és megnézik, mit rögzített. Az elmúlt egy évben így több tucat új cápafajt is megfigyeltek. A beszélgetők arra számítanak, hogy a jövőben még sok furcsa faj kerül elő a tengerből.
A téma végén egy könnyedebb, autós párhuzam is elhangzik: a tintahalak bőrén megjelenő LED-panel-jellegű üzenetek nyomán valaki felvetette, hogy az autókból is lehetne így üzenni a másiknak. A beszélgetőpartnerek azonban szkeptikusak: a büntetőfékező, veszélyesen vezető autósok felé valószínűleg nagyon profán üzeneteket vetítenének, ami csak tovább élezné a konfliktusokat.
Pénzfeldobás: mégsem teljesen ötven-ötven
A következő téma a „rovat vicces cikke”: kutatók nagyon sok, pontosan 350 757 pénzfeldobással vizsgálták, hogyan viselkedik egy teljesen homogén érme. Az eredmény szerint az érme az esetek döntő többségében arra az oldalára esik, amelyikről indult.
„Az jött ki, hogy az érme az esetek döntő többségében arra az oldalára fog esni, amelyikről indult.” *
A magyarázat a beszélgetők szerint részben az emberi testfelépítés hasonlóságában keresendő: az emberek nagyjából egyforma kezekkel, egyforma méretarányokkal dobnak, ezért a dobástechnika sem teljesen véletlen. A jelenségnek van személyre szabott része is: mindenkinél más lehet a pöckölés, az elkapás, a magasság vagy a technika hatása. Ha valaki kifigyeli a saját dobásait, egy kicsit el tudja tolni az esélyeket a saját irányába. Ez akkor lehet hasznos, ha például fej vagy írással döntenek el valamit.
A beszélgetés innen a valószínűségszámítás általános félreértései felé kanyarodik. A résztvevők szerint az ember ösztönösen másként kezeli az elvárt és a nem elvárt eseményeket. A pókerben például annak, hogy valaki egy színből teljes sort kap, rettenetesen kicsi az esélye – de ugyanakkor annak is ugyanilyen kicsi az esélye, hogy bármilyen más, konkrét lapkombinációt kapjon. Csak az egyik eseményt tekintjük „különlegesnek”, mert a játékszabályok szerint elvárt, a másikat pedig nem.
„Az ember ugye azt gondolná, hogy így a számokkal lehet varázsolni, hogy biztos ki nem fognak olyat kihúzni az ötös lottón, hogy 1 2 3 4 5, ezt nem fogják soha kihúzni, pedig nincs kisebb esélye, mint bármi másnak.” *
Szóba kerül a „józan paraszti ész” csapdája is: sokan azt mondják, hogy valami vagy megtörténik, vagy nem, tehát nagyjából 50-50 százalék az esély. Ezt a hozzáállást a beszélgetők veszélyes leegyszerűsítésnek tartják. Példaként hozzák az XCOM játékot, ahol hiába 92 százalékos a találati esély, a katonák rendszeresen mellélőnek; ez már futóvicc lett a játékosok körében. Hasonló élmény a terepasztalos wargame-ek kockadobása is: valaki hosszú sorozatokon át nem tud jó dobást produkálni, míg mások ismert szerencsés játékosok. Az egyik résztvevő azt is elmondja, hogy virtuális, elvileg véletlen számgenerátoros programon keresztül is látott olyat, hogy valaki hosszú szériákon át nem tudott 10 fölé dobni egy húszoldalú kockával.
A valószínűséghez kapcsolódik Neil deGrasse Tyson gondolatkísérlete, amelyet az egyik beszélgető idéz fel: ha ezer ember fej vagy írást játszik, és minden körben kiesnek azok, akiknek írást dobott az érme, akkor tíz kör után marad egy-két ember, aki végig fejet dobott. Az illető pedig hajlamos lehet azt hinni, hogy ő különleges, hogy „érezte” vagy „reggel óta tudta”, hogy csak fejet fog dobni. A beszélgetők ehhez hozzáteszik a kognitív torzítás jelenségét: az elvárt, negatív vagy pozitív eseményeket jobban megjegyezzük, és az agyunk ott is mintázatot alkot, ahol valójában nincs minta. Itt azonban – hangsúlyozzák – a pénzfeldobásos kutatás nem ilyen illúzió, hanem mért eredmény.
Hajlékony polimerek az erekben
A témák között nagy ugrás következik az anyagtudomány és az orvostudomány felé. A beszélgetők arról számolnak be, hogy elkezdtek olyan rugalmas polimereket kidolgozni, amelyeket a szervezet nem lök ki, és amelyek jól ellenállnak a nyíróerőknek. Ez azért nagy szó, mert így lehetővé válhat olyan érbelések készítése, amelyek felveszik az erek flexibilitását, követik azok formáját, és kibírják a szív lüktetése okozta mechanikai terhelést.
Az egyik résztvevő felhívja a figyelmet arra, hogy az, hogy nem kapunk folyamatosan agyvérzést, és nem szakadnak el az ereink, az evolúció óriási eredménye. Még a legnagyobb gerinces állat, a kék bálna érrendszere is kibírja a saját szíve által keltett nyomást. Az ember eddig „kispályás” volt ahhoz képest, amit a természet létrehozott, most azonban végre olyan anyagok születnek, amelyek képesek utánozni az erek mechanikai tulajdonságait.
A beszélgetés részletesen bemutatja az érelmeszesedés, a plakk-képződés mechanizmusát is. A hangsúly azon van, hogy a plakkot nem úgy kell elképzelni, mint egy rozsdás csőben lerakódó szennyeződést. Az érfal sejtekből és kötőszövetekből áll; ha ott gyulladásos folyamat alakul ki – aminek sok oka lehet, például a nagyon zsíros táplálkozás –, akkor a szervezet koleszterinnel és egyéb összetevőkkel tölti ki a területet. Nem a zsír csapódik ki közvetlenül, hanem gyulladás jön létre, és emiatt az érfal kidudorodik. Ha a plakk kiszakad, tartalma a véráramba kerül; attól függően, hogy kalcifikált-e, rög képződhet, ami érelzáródáshoz, agyvérzéshez, szívrohamhoz vagy tüdőembóliához vezethet. A kardiovaszkuláris betegségek a legtöbb halálesettel járó betegségek közé tartoznak.
Jelenleg ezekre a problémákra fémhálókat, úgynevezett stenteket ültetnek be. A beavatkozást a beszélgetők szerint általában ballonnal végzik, a kezéből vagy lábából egy főérbe hatolva. A fémstentek azonban merevek, képesek összeomlani, sőt maguk is okozhatnak gyulladást és újabb plakkot a helyükön. Az új, sokkal flexibilisebb anyagok ellenben képesek lehetnek az erek sérüléseit „kijavítani”, és teljesen átalakíthatják a szív- és érrendszeri betegségek kezelését.
A téma kapcsán az egyik beszélgető kifejti: a nyugati világ népbetegségei elsősorban stresszből és táplálkozásból erednek – túl sok cukor, túl sok zsír, túl sok kalória, túl sok stressz. Robert Sapolsky könyvére utal, amelynek címe magyarul nagyjából az, hogy „miért nincs gyomorfekélyük a zebráknak”. A zebra, ha megrémítik, halálra rémül, rohan húsz métert, majd megáll és legelni kezd. Nem stresszel egész nap attól kezdve, hogy megijesztette egy oroszlán. Az ember viszont egész életében úgy stresszel, mintha éppen oroszlán akarná megenni – például egy dugóban ülve is ugyanezt éli meg.
A résztvevők szerint az új technológiák azért is fontosak, mert a nyugati ember nagy valószínűséggel nem fogja magát életmódjában megreformálni: nem tud stresszmentessé válni, nem tud egészségesen étkezni, és gyakran pénze sincs rá, mert az egészségtelen az olcsó, az egészséges pedig drága. Ezért lesznek nagyon jellemzőek ezek az érrendszeri megoldások. Az egyik beszélgető reményét fejezi ki, hogy ez a fajta értámogató polimertechnológia minél hamarabb megjelenik Magyarországon is, mert különösen fájdalmas, ha valakit elveszítünk, majd három héttel később bevezetnek egy eljárást, ami megmenthette volna.
A fiziológiai résznél szóba kerül a kortizolrendszer és a stresszválasz. A klasszikus „üss vagy fuss” mellett a modern tudomány már ötféle megküzdési stratégiát különböztet meg: az üss vagy fuss, a fagyás, a behódolás, a mimikri/utánzás, és ide kapcsolják a halogatást is. Az egyik beszélgető szerint a halogatás is lehet a folyamatosan aktivált stresszválasz része. A folyamatos aktiváltság szorongáshoz vezethet; a tartósan magas vérnyomás pedig az erekre nehezedő nyomást növeli. Az új technológiákkal elvileg az olyan kritikus pontokat is meg lehetne erősíteni, mint a szív erei vagy a hasi főütőér. Az egyik résztvevő felveti, hogy akár egy injekció is működhetne, amely szétterjed az érrendszerben és megerősíti az érfalat – hasonlóan ahhoz, ahogy az autóhűtők kis sérüléseit tömítő folyadékot használnak.
Doktoranduszok, PhD-k és a tudományos rendszer válsága
Az adás „szomorú híre” a doktoranduszok helyzete. A beszélgetők elmondják, hogy a Doktoranduszok Országos Szövetsége publikálta, mennyit keresnek Magyarországon a doktoranduszok, és az adatok szerint arányaiban a környező országokhoz képest közel felét keresik, még bruttóban számolva is. Az egyik résztvevő saját példáját említi: amikor 2016-ban elhagyta a tudományos pályát, a legnagyobb doktorandusz-fizetés 180 000 forint volt, és ez is része volt a döntésének.
„A legnagyobb doktorandusz fizetés az 180 000 Ft volt, emlékszek, ez része volt annak, hogy ott kellett hagynod.” *
A doktoranduszok helyzete a beszélgetők szerint nemcsak a környező országokhoz képest szomorú, hanem általánosságban is mostoha. A tudományos pályán előrehaladva gyakran elvárt, hogy az ember szakmai műhelyekben ingyen vagy nagyon közel ingyen dolgozzon, bedolgozza magát, és mindenfajta projektre „ingyen bevethető munkaerőként” legyen kapható. Sokáig kontraszelekció is működött: a témavezetők úgy tudtak spórolni a büdzséjükön, hogy minél több PhD-hallgatót tartottak, akik az ösztöndíjukból csinálták a munkát, miközben azzal kecsegtették őket, hogy egyszer majd ők ülhetnek a témavezetői székbe, és ugyanezt visszakaphatják.
A beszélgetők felhívják a figyelmet a kutatás pályaszerkezetére is: a legtöbben addig végeznek aktív kutatómunkát, amíg doktorandusz hallgatók. Amint megvan a PhD, posztdoktorként elkezdenek pályázatokat írni, lobbizni, és fokozatosan adminisztratív feladatokba kerülnek. Így azok az emberek, akik egy téma valódi szakértőivé válnak, gyakran már nem kutatnak, hanem kutatóhelyeket tartanak fenn és vezetnek. Az egyik résztvevő ezt a focisták pályájához hasonlítja: a sportoló a húszas-harmincas éveiben hozza a legjobbját, utána edző vagy sportkommentátor lesz. A tudományban azonban nincsenek ilyen testi korlátok, sőt, a felépített tudás éppen hogy predesztinálná az embert arra, hogy jobb kutatásokat végezzen – ehhez képest a rendszer eltávolítja a kutatástól.
Egy hosszabb eszmefuttatásban az egyik beszélgető párhuzamot von az egyéni és a kollektív előrelátás között. Az emberi agy prefrontális lebenye felel a hosszú távú tervezésért: azért, hogy ne költsük el ma a zsebpénzünket, hanem tegyünk félre, vagy gondoljunk a nyugdíjunkra. Az emberiségnek viszont kollektíven mintha nem lenne ilyen képessége. Nem tesz félre arra, hogy észrevegye és eltérítse a gyilkos aszteroidát, nem nevel ki elegendő tudóst, nem biztosít önvédelmi funkciókat.
„Ha mindig az a kifogás, hogy nem adunk a NASA-nak pénzt, mert még éhezik egy gyerek, akkor amikor majd jön az aszteroida, a gyerek nem éhezni fog, hanem kihalni.” *
A beszélgetők szerint ez a kollektív előrelátás hiánya jellemző az országokra és Európára is. A másik résztvevő tragédiának nevezi, hogy a beszélgetőtársa tudásával, habitusával és hozzáállásával nincs ott a kutatás élvonalában. Az érintett erre visszafogottan reagál, és inkább a rendszer problémáira helyezné a hangsúlyt.
A beszélgetés ezután a tudományos finanszírozás és publikálás torzulásait veszi sorra. Az egyik résztvevő meggyőződése, hogy a tudomány addig működött jól, amíg olyan emberek kutattak, akiknek nem fűződött közvetlen anyagi érdekük a tudományos eredményhez. Szerinte amint egy önszerveződő, nonprofit közösségbe bekerül a pénzügyi kérdés, a közösség előbb-utóbb szétesik – nem azért, mert az emberek kapzsik, hanem mert a pénz könnyen felszínre hozza az egyenlőtlenségeket és az igazságérzetet. A kutatások egy részét ezért függetleníteni kellene az anyagi megélhetéstől, mert ha valakinek az élete függ attól, hogy találjon valamit, akkor mindenképpen találni akar majd.
Ez vezet a negatív eredmények problémájához: a nullhipotézis megerősítése, vagyis az, hogy egy feltételezett új hatás nem létezik, jelenleg alig számít eredménynek.
„A negatív eredmény már nem is eredmény.” *
Holott a beszélgetők szerint rendkívül értékes lenne más kutatócsoportoknak, ha megtudnák, hogy egy adott irányt nem érdemes újra és újra megpróbálni. A negatív eredményeket azonban nagyon ritkán publikálják, mert az idézettségtől függ a kutatócsoport túlélése, a pályázatok elnyerése és a szakmai láthatóság. Így az ember bekerül egy tudományos mókuskerékbe: aki nagyon jó, az is pályázatokat ír, publikálási kényszer alatt van, és pozitív eredményeket kell felmutatnia. A „semmi találás” nem érték ebben a közegben.
A rendszerben a kiadók érdekeltsége is torzít: az a jó nekik, ha minél nívósabb cikkeket hoznak, mert így többen olvassák és fizetnek elő. A megoldás felé mutatnak a nyílt platformok, például az arXiv, ahol nem pénzért közlik az eredményeket, és bárki beleköthet a cikkbe, akár meg is kell védeni. Ezzel a kutatók kezdik függetleníteni magukat a kiadóktól.
A beszélgetők párhuzamot vonnak a művészettel is: az egyikük szerint a legkedvesebb kortárs festője addig volt a legjobb, amíg nem abból élt; amint megélhetési kényszer lett belőle, jöttek a pólók, nyomatok, fellépések, és a lényeg tűnt el. Az írók közül is azok írják a legjobb könyveket, akiknek van más munkájuk, és hajnali kettőkor írnak, mert csak akkor tudnak. Amint valaki megbízásból forgatókönyvet vagy cikket ír, eltűnik a saját hangja. Mindez az „alkotói megélhetési kényszer” problémája: a marketing, az önérvényesítés elveszi az erőforrásokat a szenvedélytől, a kreativitástól és a lelkesedéstől.
Példaként elhangzik: ha Newtonnak ugyanannyi időt kellett volna patrónuskereséssel töltenie, mint kutatással, soha nem érte volna el, amit elért. Newton annyira elhivatott volt, hogy tudomásunk szerint nem volt társa, szexuális kapcsolata sem, mert azt mondta, ő a tudománnyal foglalkozik. Az egyik fél szerint Newton a csúcs, elképesztő alak, aki befektetéssel és alkímiával/kémiával is foglalkozott. Hasonló gondolatkísérlet: mi lett volna, ha Einsteinnek nemcsak dolgoznia kellett volna, hanem eladnia is az elméleteit? A mai világban sokan megélnek a neki tulajdonított idézetekből vagy a képének másából, miközben ő maga abból már nem gazdagodhat meg.
A tudományos publikálás kapcsán előkerül az alapkutatás finanszírozásának nehézsége is. Az egyik résztvevő példája a káoszelmélet egyik alapvető mérése, amely szerint a kaotikus rendszerekben a mérési hiba eloszlása skálafüggetlen – akár atomokat mér az ember, akár bolygópályákat, akár tízezer embert. Ez a felfedezés óriási jelentőségű, mégsem a legnagyobb lapokban jött le, hanem valamilyen harmadrangú matematikai folyóiratban, és évekig senki nem hivatkozott rá. Ez jól mutatja, hogy a tudományos érték és a publikációs siker nem mindig jár együtt.
A rész az Ignobel-díjas kutatásokkal zárul. A beszélgetők szerint a felszínesen viccesnek hangzó kutatások mögött gyakran komoly alkalmazások rejtőznek. Az egyik résztvevő egyetemi tanára részt vett abban a kutatásban, amelyben nyálkagombákkal kerestették meg a labirintus legrövidebb útját; a munka Ignobel-díjat kapott, ami akkoriban bántóan érintette a résztvevőt. Ugyanakkor ez a modell mind a mai napig használható alapmodell a városok terjeszkedésének, úthálózatainak és metróvonalainak tervezésében. A tokiói metróhálózat hatékonyságát például úgy ellenőrizték, hogy a gombák szinte tökéletesnek adták ki. A fejlesztéshez a gombák mellett hangyákat is használnak az utazó ügynök problémájának megoldásához: a gomba kirakásával és a táplálék elhelyezésével gyakorlatilag „kiszámoltatható” a leghatékonyabb útvonal egy városban. A tanulság az, hogy ne becsüljünk le bizonyos kutatásokat, hanem nézzük meg, mi a gyakorlati alkalmazásuk.
A szekció végén a PhD-hallgatók mentális terhelése is előkerül. Több cikk is megjelent az utóbbi 20-25 évben, amely szerint a PhD-sok körülbelül egyharmada küzd valamilyen lelki problémával a munkahelyi stressz, a megélhetési bizonytalanság, a jövőkép hiánya vagy éppen a témavezetővel való kiszolgáltatott viszony miatt. A témavezető sokak számára „atyaúristen”: ha nem fogad el, ha megharagszik, az ketté tud törni egy pályát. Ráadásul a kutatók általában nem kapnak klasszikus pedagógiai képzést, így apró konfliktusokból is súlyos törés lehet. Az egyik résztvevő zárásként azt mondja: amikor majd jön a „covid a négyzeten”, a meteor, a halálos sugárzás vagy az idegenek, akkor hirtelen leborulunk a tudósok előtt, hogy mentsenek meg – pedig nem kaptak meg mindent.
Kvázi-holdak, aszteroidák és a kínai űrkutatás
Az utolsó nagy téma az űrkutatás. A beszélgetők a kínai Tianwen-2 űrszondát említik, amelynek célja, hogy a Naprendszerben kifelé tartva különféle aszteroidákat vizsgáljon. Ennek kapcsán kerül szóba, hogy a Földnek léteznek úgynevezett kvázi-holdjai. Ezek olyan aszteroidák, amelyek ugyanazon a pályán keringenek a Nap körül, mint a Föld, és egy ideig úgy tűnik, mintha befogta volna őket a Föld gravitációja; aztán a pályák szinkronja megszűnik, és szépen eltávolodnak egymástól.
A kínai szonda egy ilyen kvázi-holddal, a Kamoʻoalewa nevű égitesttel randevúzott. A beszélgetők szerint a név onnan ered, hogy valószínűleg Hawaiin található az az obszervatórium, ahol kis bolygókat, holdakat és aszteroidákat tanulmányoznak és neveznek el. A Kamoʻoalewa átmérője alig néhány tíz méter.
„Ez jelenleg a legkisebb objektum a Naprendszerben, amihez szondát vagy valamilyen ember által alkotott dolgot küldtünk, hogy megvizsgáljuk.” *
A szonda még nem hozott nagyon komoly tudományos eredményeket, de készített egy szép közeli képet az égitestről. A beszélgetők emlékeztetnek rá, hogy a legtöbb ilyen kis aszteroidát nem tömör kődarabként kell elképzelni, hanem inkább laza szerkezetű, „koszos labdaként”. A gravitáció nagyon lazán tartja őket össze, annyira, hogy ha valaki ráugrana, belesüllyedne. Sok anyaguk szinte homokszerűen összehordott halmaz, amelyben nincs víz, ami összetartsa.
A Kamoʻoalewa különlegessége az is, hogy a tudósok szerint valószínűleg a Hold keletkezésekor keletkezett. A jelenlegi vezető elmélet szerint a Föld egykor egy másik bolygóval ütközött, az ütközésből kiszakadt anyagból lett a Hold, és a Hold sok becsapódás során rengeteg anyagot gyűjtött össze. Egy későbbi nagyobb ütközés pedig kilökhette ezt a darabkát, amely azóta a Földéhez hasonló pályán mozog. Ezért a kvázi-hold vizsgálata adatokat szolgáltathat a Hold keletkezéséről, sőt egyfajta „proto-Föld” anyagáról is.
A beszélgetők hangsúlyozzák az ilyen küldetések technológiai jelentőségét. Egy mindössze tíz méter átmérőjű objektumot megtalálni és megközelíteni az űrben gigantikusan nehéz. A pályaszámítások szerint a kilövéskor nagyjából egy 100 kilométer sugarú „körpaláston” belül tudták belőni a célpontot, mire odaértek, sikerült ezt a hibát 1 kilométeres különbségre csökkenteni. A pontosság érzékeltetésére a Szuezi-csatorna fúrásának hasonlata hangzik el: ha egy hosszú alagutat egy centiméterrel félremérnek, a másik oldalon több száz méterrel lesz arrébb az ember. Űrbeli léptékekben ez a fajta precizitás óriási lépés.
A képességnek két nagy tétje van. Az egyik a bányászat: a kisbolygókon és aszteroidákon olyan anyagok vannak, amelyek a Földön nagyon ritkák – ritkaföldfémek, ritka fémek, víz. Ha el tudunk jutni egy tíz méteres objektumhoz, az előrevetíti, hogy egyszer nyersanyagot is termelhetünk ki az űrből. A másik tét a bolygóvédelem: ha egyszer egy gyilkos aszteroida közeledik, nem feltétlenül kell megfúrni vagy atomot robbantani a közepén. Elég lehet, ha egy megfelelően kiszámított pályán elrepül egy rakéta vagy űrhajó az aszteroida mellett, mert a gravitációs kölcsönhatás már önmagában annyira eltérítheti a pályáját, hogy a Föld légkörén megpattanjon vagy elkerülje a bolygót.
„El tudunk menni egy aszteroidához, ez az életünket fogja megmenteni egyszer.” *
A beszélgetők szerint ebben a kutatásban jelenleg Kína jár élen, és Kína az, amelyik megfelelő mennyiségű erőforrást is hajlandó áldozni rá. Ennek a fajta kutatásnak nincs közvetlen pénzügyi hozama, ezért elsősorban állami szinten lehet finanszírozni: egy céget nem lehet úgy tőzsdére vinni, hogy „megközelítünk egy tíz méter átmérőjű aszteroidát”, mert abból senki nem lát egy fillér profitot sem. Így a szuperhatalmaknak inkább ilyesmire kellene költeniük a sok hülyeség és a háborúk helyett. A beszélgetők felvetik, hogy az ukrajnai háború költségeiből akár ember lehetne megint a Holdon, vagy akár holdi űrállomás alapjai is kijöhettek volna. Az orosz űrkutatással kapcsolatban szkeptikus megjegyzés hangzik el, de a fő üzenet az, hogy a támogató kiléte másodlagos: annak kell tapsolni, aki végül megmenti az embereket.
Műsor- és évadinfó röviden
A beszélgetés zárásaként elhangzik, hogy a műsor augusztusi szünet előtti, előre felvett adásokat készített, és az új évadban, szeptembertől folytatódik. A Nullhipotézis rovat jövőjével kapcsolatban a készítők szerint további érdekes témák és vendégek várhatók.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Nullhi hippotézis” – a rovat neve, helyesen Nullhipotézis.
- „teljesen szelfidentnek” – valószínűleg a „self-evident”, azaz magától értetődő/evidens kifejezés torzult.
- „körülbelül 3500 75 feldobásról” – a hivatkozott kutatás ismert mintaszáma 350 757 feldobás.
- „Nilegra Tysontól” – Neil deGrasse Tyson nevének torzult alakja.
- „Szapolcsnak van egy könyve… Why don't get zebra users?” – Robert Sapolsky, a könyv címe: Why Zebras Don't Get Ulcers.
- „Kamo Aleva” – a Föld kvázi-holdjának neve, helyesen Kamoʻoalewa.
- „Ten 2” / „Tian 2” – a kínai szonda neve, helyesen Tianwen-2.
- „New Horizon volt az, ami leszállt arra a kacsa alakú…” – a beszélgetésben a kacsa alakú égitestre leszálló küldetésként említik; a név és a küldetés párosítása nem egyértelmű.
- „végigszenved magadat éb-rért” – valószínűleg „a PhD-ért” torzult alakja.
- „proto előoldalálunk” – valószínűleg a proto-Föld anyagára utal.
- „homozapienek” – a Homo sapiens torzult alakja.
- „teljesen izó” – a teljesen ideális/homogén érme kifejezés torzult alakja.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]hogy tudjuk miről van szó.
[00:00:00]Egy óriás kalmár az akkora, mint egy busz.
[00:00:01]Tehát hogy ha látnád élőben, bőven a legnagyobb élőlény lenne, amit valaha megpillantasz.
[00:00:08]Csak bálna lehet ennél nagyobb.
[00:00:10]A cápák is el legnagyobb fehér cápa is eltörpül mellette.
[00:00:12]Gigantikus állatokról beszélünk, csak éppen nem találjuk őket.
[00:00:16]Maradandó sérülést okozunk rajtuk, amikor fölkapcsolunk egy emberi lámpát egy mélytengerbe, és az áldozot ugye szétrebbennek.
[00:00:25]Nem csak azért ebbennek szépen megijednek, hanem azért, mert majdnem belevakulnak a szerencsétlenek.
[00:00:29]Szupernova robbanásként élik meg azt, hogy mi lámpát kapcsolunk nekik.
[00:00:34]Az ember ugye azt gondolná, hogy így így a számokkal lehet varázsolni, hogy biztos ki nem fognak olyat kihúzni az ötös lotón, hogy 1 2 3 4 5 ezt nem fogják soha kihúzni, pedig nincs kisebb esélye, mint bármi másnak.
[00:00:54]Sziasztok kedves nézők!
[00:00:54]Szia Szabolcs!
[00:00:57]Szia Zoli!
[00:00:58]Újra itt vagyunk a metszés.
[00:00:58]Nullhi hippotézis című hát rovatában mondhatjuk ezt, ahol a tudományos világnak az újdonságaival, egy-egy témával, majd később elképzelhetően e skifivel is fogunk foglalkozni.
[00:01:09]Igen, meg kicsit kitérünk a hírek alapján a skifire magára is, hogyha tudunk valamilyen idevágó passzust a irodalomból, ha mondhatjuk így.
[00:01:18]Ma is érdekes témákat hoztunk nektek.
[00:01:21]Az első az az, hogy továbbra is köszönjük a kommenteket.
[00:01:24]A úgy, úgy van az adásfelvételünk, hogy az előző null hippotézis alatti kommenteket még nem látjuk, ezért nem tudunk rájuk reagálni, de majd a következő adásban így van.
[00:01:34]Van egy kis egy ilyen kis egyadásnyi csúszásunk.
[00:01:37]Igen, ez ez a nyári szünetnek köszönhető.
[00:01:39]Valószínűleg ezt ti valamikor, hát mikor augusztusban elképzelhető, hogy szeptember elején fogjátok látni.
[00:01:44]Jó.
[00:01:47]Szabolcs, ma is érdekes cikkeket hoztam neked, és te is érdekes cikkeket hoztál nekem, úgyhogy én inkább rögtön a tiéddel is kezdeném.
[00:01:54]Tehát tudjuk, hogy a tengereinkben élnek óriási állatok.
[00:01:57]Ugye a Kraken, mint olyan, az megmozgatja a tengerészek fantáziáját azóta, amióta hát kábé emberek hajóznak.
[00:02:05]Tehát ugye ez megjelenik a óriási tengeri lények megjelennek a ókori míoszokban, megjelennek modernebb hajós történetekben, még ugye ilyen kriptozológiai, ha már az igen modern mítoszokról akarunk beszélni, körökben is megjelennek, de hogy nagyon-nagyon nem tudtunk igazából róluk felvételeket készíteni.
[00:02:27]Ugye sokáig ezért is gondolták azt, hogy például olyan, mint az óriási tintahal.
[00:02:30]Találtunk rájuk vonatkozó nyomokat, tehát hogy leginkább ilyeneket, hogy a bálnákon vannak a a szívó korongjainak a nyomai, vagy pedig a bálnák gyomrában találtunk ilyen állatoknak a maradványait, de sosem sikerült őket lefotózni, vagy levideózni, és ugye hát én nem tudom, átadnám a szót, hogyha gondolod, hogy röviden felí Igen, ez egy érdekes ugye a cikk, amiről itt szó van, majd mindjárt belinkeljük lentre.
[00:02:53]Ö igazából több cikknek, egy több tudományos eredménynek a közös metszete ez az új hát viszonylag új felfedezés.
[00:03:01]Ugyanis van egy olyan probléma, hogy hogy mondtad is, az ámbrás cetek azok óriás kalmárokkal táplálkoznak.
[00:03:07]Hogy tudjuk miről van szó, egy óriás kalmár az akkora mint egy busz.
[00:03:12]Tehát hogy ha látnád élőben, bőven a legnagyobb élőlény lenne, amit valaha megpillantasz.
[00:03:17]Csak bálna lehet ennél nagyobb.
[00:03:19]A cápák is el a legnagyobb fehér cápa is eltörpül mellette.
[00:03:23]gigantikus állatokról beszélünk, csak éppen nem találjuk őket.
[00:03:25]És az a probléma, hogy ha megnézed, hogy egy ámbráset mekkora és mennyien vannak, és ha mellérakjuk, hogy gyakorlatilag 100%-ba ezzel táplálkozik, nem jön ki a matek.
[00:03:36]Hát annak úgy kéne lennie, hogy mi együtt úszunk ugyanabban a tengerbe, ahol te nyaralsz.
[00:03:40]Gyakorlatilag döbbenetes mennyiségű óriás kalmárnak kéne lennie.
[00:03:44]Tehát milliószámra kéne lenni.
[00:03:46]Mi pedig azt hittük egész mostan, hogy gyakorlatilag kihalás szélén áll, mert összesen van kettő darab specien, amit valaha találtunk, meg kimosta a teng Igen.
[00:03:53]Igen.
[00:03:53]Egy egy hullát meg tehát, hogy van van egy emlékezetes Igen.
[00:03:55]Vagy pedig Igen.
[00:03:57]Ezeket a közvetett nyomokat.
[00:03:59]Tehát ez egy nagyon fura dolog.
[00:03:59]Hol vannak az óriás kalmárok?
[00:04:01]És képzeld el, hogy vannak.
[00:04:03]És a következő amúgy teljesen szelfidentnek, tehát ilyen ilyen egyértelműek tűnő problémával találkoztunk, a mélytengeri állatok a mélytengeri fényhez vannak szókva.
[00:04:12]Na hát most már azt is tudjuk, képzeljétek el, hogy gyakorlatilag mi bántjuk ezeket az élőlényeket, amikor fényt viszünk le, maradandó sérülést okozunk rajtuk, amikor fölkapcsolunk egy emberi lámpát egy mélytengerbe, és az áldozatot ugye szétrebbennek.
[00:04:29]Nem csak azért rebbennek szét, mert megijednek, hanem azért, mert majdnem belevakulnak a szerencsétlenek.
[00:04:33]Szupernova robbanásként élik meg azt, hogy mi lámpát kapcsolunk nekik.
[00:04:38]És az új tudományos eredmények azok többek között itt a cikkekben, amiről szó van, hogy egyrészt új típusú kamerákkal, új típusú fényekkel fényképezünk, illetve kifejlesztettek egy olyan csalit, amely olyan fényhatásokat gerjeszt, mint ezeknek az óriás kalmároknak egyébként a tápláléka.
[00:04:58]Azok a mélytengeri halak, amikkel ők táplálkoznak.
[00:04:59]És a következő történt, leeresztették ezt az új típusú ilyen mini tenger alattjárót a a Amerika partjai mellett.
[00:05:09]olyan infravörös fénykamerával, amivel eddig nem, és olyan fénycsal, amivel eddig nem.
[00:05:14]És az első 20 percben fotóztak vele 27 másodperc.
[00:05:20]Ja, másodpercben.
[00:05:21]27 másodperc alatt.
[00:05:23]Abban a pillanatban le tudtak filmezni egy olyan óriás kalmát, ami le se volt addig írva.
[00:05:27]Tehát egy új fajt fedeztek föl másodpercek leforgása alatt.
[00:05:31]Ugye ez az újdonság, ez a nagy hír, hogy tudunk mélytengerben most már végre állatokkal foglalkozni úgy, hogy nem vakítjuk meg őket.
[00:05:39]És megtaláltuk az óriás kalmárokat.
[00:05:41]Egy kicsit ijesztő, mert ahol te úszol, ő is ott úszik.
[00:05:46]Persze nem érdekledő, csak a gondolatot szeretném elültetni benned, hogy hatalmas csápok.
[00:05:51]Ez az.
[00:05:51]Hozd rá, hozd rá a frázt mindenkire.
[00:05:53]Biztos sokkal jobban fogunk hozzáállni a tengeri élőlényekhez.
[00:05:56]Ugye ugyanez tartozik egy érdekesség.
[00:05:58]Ugyanennek a ennek a kutatásnak a az eredménye az is, hogy mi igazából két helyen keressük az állatokat a vízben.
[00:06:03]A víz tetején nézzük, meg a legalján.
[00:06:08]Magán a a tengertalajon szoktuk nézni ezeket, hogy ott mi mászik, mi úszik.
[00:06:10]És a kettő között ott valahol félúton a középső harmadban, ott nem nagyon van életgond.
[00:06:15]Hát pedig ez egy igen ugye egy igen széles.
[00:06:18]Igen, széles valami de hogy látszik, hogy milyen milyen arogánsan gondolunk mi emberek a világra.
[00:06:22]Ugyanis, mint kiderült, az élőlények nagy része ebben a vízoszlóban él, ahol mi még nem is nagyon kutattunk, és ezért van most már valószínűsítik, hogy döbenetes mennyiségű, le nem írt tengeri állattal élünk együtt.
[00:06:35]Hát többek között több 10, lehet, hogy több 100 különböző óriás kalmár típussal.
[00:06:42]Igen.
[00:06:42]A hozzá is tenném még ahhoz, hogyha az ember átolvassa a cikket.
[00:06:44]A másik nagyon érdekes dolog, amit nem biztos, hogy sokan tudnak a tintahalakról, ugye a Kalmár az az óriás kalmár az egy tintahalf féle.
[00:06:51]hogy a tintahalak azok igazából úgy szeretnek egymással kommunikálni, hogy a bőrükön kábé egy ilyen hát egy ilyen fénys, egy ilyen ledpanelt jelenek meg, és ezekkel a az ott lévő mintázatokkal, fényekkel és színekkel hoznak létre egy olyan fényót, amivel információt adnak át egymásnak nagy távolságra.
[00:07:11]Ugye a hang a tengerben teljesen máshogy terjed.
[00:07:14]Nekünk a fény is meg a hang is egy nagyon jó közeg, vagy egy nagyon jó a mi közegünkben, a levegőben egy nagyon jó módszer arra, hogy a környezetünkről információt kapjunk, de a víz, ahol ugye lent vagy a mélybe, nincs fény, amit nem te viszel le, és a hang sem úgy terjed, ugye, mert más a közeg, sokkal lassabban terjed, hiszen a hang az egy ilyen hullám, ugye egy rezgés.
[00:07:35]Éppen ezért az ott év élő lélőlényeknek, ha akarnak egymással kommunikálni nagy távolságokra, vagy legalábbis valahogy, akkor ki kell más dolgokat fejleszteniük.
[00:07:45]Tehát lényegében a kalmároknak a bőre az egy ilyen fényjáték, és ezért is van az, hogy elvakítjuk őket, mertogy nagyon nagy távolságról nagyon kicsi fényeket képesek detektálni.
[00:07:53]Ugye a kutatások arról szólnak, hogy ráadásul nem csak van egy nagy szemük, ugye egy óriási szemük, főleg az óriás kalmárnak akkora, mint egy körülbelül egy kosárlabda.
[00:08:02]Egy medicínlabda.
[00:08:05]Így van.
[00:08:05]Ami nagyon jól gyűjti a fényt, de emellett nagyon érdekes, hogy a bőrük is tartalmaz fotoszenzorokat, tehát hogy még a bőrükkel is látnak.
[00:08:13]Ez valószínűleg akkor jó, hogyha egymáshoz közelebb vannak.
[00:08:16]És ezért is ugye vakítjuk el őket, hogy itt egy egy hatalmas fény forás szeren hogy a legtöbb tengeri élőlénynek nincsen szemhéja, főleg, hogyha mélytengeri, hiszen sosem kellett ugye a fényt kizárnia, azt a nagyon keveset kell meglátni, amit van.
[00:08:33]Úgyhogy ez valószínűleg új, illetve nem valószínűleg, már eredmények vannak.
[00:08:36]Ez új távlatokat nyitott abban, hogy hogyan közelítünk ahhoz, hogy megismerjük a a bolygónknak azt a hatalmas.
[00:08:44]És tehát nagyon nehéz leírni, hogy mekkora részét eltörpül tényleg százalékokban mérhető a a az a domborzati felszín, ahol jelenleg élőlényeket látunk.
[00:08:54]Tehát a ugye a a szárazföld ahhoz képest amilyen nagyok az óceánok, amilyen nagy részét takarják a Földnek, és amilyen mélyre hatnak.
[00:09:03]Tehát, hogy nem csak a bioszféra, az nem csak egy csíkon elképzelhető, vagy úgy, mint mondjuk a szárazföldön, hogy oké, itt is vannak föld alatti dolgok, mondjuk giliszták meg ugye ilyenek, de hogy ez egy nagyon vékony réteg, tehát nem, az állatok egy bizonyos mélység alán nem nagyon mennek.
[00:09:16]Itt ugye itt ugye ilyen 10000 mkről beszélünk akár ugye a Marianna árok az hát az konkrétan ugye 9000 valamennyi a a Challenger deep.
[00:09:26]Igen, így van.
[00:09:26]Tehát a amit rengeteg helyünk van, hogy megismerjünk, és valószínűleg rengeteg faj van jelenleg az óceánban, akit akit még nem ismerünk.
[00:09:36]Ezért van az, hogy néha feltűnik egy-egy faj.
[00:09:37]Hát ugye most van egy olyan, amit ugye 20.
[00:09:40]században, kési 20.
[00:09:42]században már így kell mondani.
[00:09:45]Ugye volt egy ilyen egy ilyen hobbi, nem tudom még valakik művelik-e, hogy rádióztak az emberek egymásnak.
[00:09:49]most egy új ilyen típusú hobbi kezd kialakulni, hogy épp ennek a hírnek a hatására így elkezdtek gombaót szaporodni azok az embereknek, az a az a ez ez a ez a hobbi, hogy mini tenger alatt járókat tesznek le a tengerbe magánemberek.
[00:10:01]Hát nem nem irányítható, hanem egy ilyen riget engednek le és ott hagyják, amiben ez az új fajta kamera, újfajta fénycsali és van letéve, és ott hagyják egy napra, és utána fölhúzzák, és megnézik, mit láttak.
[00:10:15]Az elmúlt egy évben, amióta ez az egész elkezdődött, ilyen több tucat új cápafajtan álltak.
[00:10:20]Elképesztő.
[00:10:23]Elképesztő.
[00:10:23]Úgyhogy készüljetek föl, jönnek még itt furcsa dolgok.
[00:10:25]Igen, egyébként egy kis egy kis inuendó, ezt elmondanám, hogy a ilyen autózás közben egyébként volt egy ilyen ötletünk, támadt egy ötletünk a a feleségemmel, hogy lehet, hogy a jövő ilyen üzenetközvetítő metódusának egy ilyen LEDpanelnek kéne lennie az autóban, hogyha valaki valakinek valamit akarsz mondani a másik kocsiba, akkor tudod ugyanúgy, mint a tinta csak kivetíted.
[00:10:48]Jó, hát gondoltam erre én is, csak hamar el hamar elburjánzon a nagyon profán kifejezésekre egymás felé.
[00:10:52]Hát mi mi azért lettünk szomorúak, mert kiderült, hogy ezt már valaki megvalósította.
[00:10:58]Pedig gondolj bele, hogy tehát ha valamit akarsz üzenni a másiknak, a büntetőfékezésnél valószínűleg a egy goromba a smiley az lehet, hogy egy fokkal jobb.
[00:11:06]Nem olyan jó.
[00:11:06]Vagy pedig ha meg akarsz valakinek valamit köszönni.
[00:11:09]Hát én inkább azt azt hiszem, hogy az az ember egyébként, aki aki mondjuk megteszi azt az otrombaságot, hogy büntetőfékez és ezzel veszélyezteti a családom tepsi épségét, tehát gyakorlatilag gyilkossági kisedet követel, nem tudom másképp nevezni.
[00:11:21]Hm.
[00:11:23]Ha ha ilyen embernek kiírnám hátra, amit gondolok, akkor lehet, hogy nekem is jönne.
[00:11:27]Tehát, hogy nem biztos, hogy kéne újjat húzni az ilyen típusú emberekkel.
[00:11:32]N csak egy kis innuendu.
[00:11:33]Igen.
[00:11:33]Jó, szóval rem várjuk, várjuk az új fajok felfedezését.
[00:11:37]Ki tudja, hogy milyen furcsaságok fognak előkerülni a tengerből.
[00:11:43]A nyomon maradunk, hogyha esetleg valami nagyon érdekes előkerül, akkor biztos ezt mi is elővesszük.
[00:11:47]Igen.
[00:11:48]És akkor ugrálnánk is tovább a következő cikkünkre.
[00:11:49]Ez egy a heti vicces, vagy a havi vicces, vagy a metszé a igen a nullipotézis viccese, az pedig az, hogy kutatók azok bebizonyították, hogyha egy érmét, ami teljesen izó, tehát hogy azt lehet mondani, hogy teljesen homogén, amennyire csak lehet, azt feldobsz körülbelül 3500 75 feldobásról van szó, csak körülbelül teljesen pontosan, csak azért, hogy a cikket idézzük, akkor az jött ki, hogy az érme az esetek döntő többségében arra az oldalára fog esni, amelyikről indult.
[00:12:26]Tehát ez ez arra jó, hogyha esetleg valakivel akarsz egy ilyen fej vagy írást játszani, és valamit el kell dönteni, akkor és te dobod föl az érmét, akkor nagyobb az esélyed arra, hogy az fog kijönni, amit éppen látsz, amikor megpöckköd az érmét.
[00:12:39]Van van ahhoz köze, hogy homozapienek vagyunk egyforma kezekkel, egyforma méaránnyal.
[00:12:43]Egyikünk se 10 m magas, a másik meg 20 cm magas, hanem egyformák vagyunk.
[00:12:47]És azért nagyjából egy formát is dobunk, és az az nem olyan nagyon meglepő egyébként, hogy kellő számú minta esetében meg lehet mondani, hogy mi a gyakoribb.
[00:12:56]Igen.
[00:12:56]És az érdekes egyébként, hogy van egy ilyen emberre jellemző része is a, ahogy te is mondtad a témának, tehát hogy személyenként eltérhet a az, hogy mekkora aránnyal fog ugye nyilván a pöckölés, a technika, az elkapás, ezek mind valamennyire a magasság, ezek akár lehetnek ilyen személyre szabottak.
[00:13:15]De ha kifigyeled azt, hogy amikor pár ilyen kísérleti dobással nem tudom hány 100errel ugye kifigyeled, hogy mi az, ami rád jellemző, akkor egy kicsit el tudod tolni az odzot, tehát hogy az esélyeket a te irányodba.
[00:13:30]Az hogy az esélyek azok egy nagyon fura, nagyon-nagyon fura dolgok.
[00:13:32]Tehát, hogy az ember, ember ösztönösen azt gondolná, hogy a különböző dolgoknak különböző esélye van, hogy kiosztok neked, mit tudom én, 12 darab lapot és pókerezünk, nem csak négy lap.
[00:13:43]És abba a kiosztott lapokból leosztom neked a egy színből a teljes szériát, annak rettenetesen kicsi az esélye, de valójában ugyanakkor az eséje, hogy bármilyen máslapot kapsz.
[00:13:57]Csak ugye azért tűnik mágiának az egyik, mert az egy elvárt esemény a szabályok szerint, a másik meg nem elvárt.
[00:14:04]Az ember ugye azt gondolná, hogy hogy így így a számokkal lehet varázsolni, hogy biztos ki nem fognak olyat kihúzni az ötös lotón, hogy 1 2 3 4 5 ezt nem fogják soha kihúzni, pedig nincs kisebb esélye, mint bármi másnak.
[00:14:17]Hát igen.
[00:14:19]A meg ugye a akik általában le szokták egyszerűsíteni szerintem a matematikusokat őrületbe kergetve, amikor az van, hogy amikor ugye a matematikus elkezdi kirakni az esélyeket, hogy hát annak, hogy valami megtörténik, ennyi az esélye, annak, hogy egy másik esett megtörténik, ennyi az esélye.
[00:14:34]És azt mondod, hogy hát de mindegyik 50-50, mert vagy megtörténik, vagy nem.
[00:14:37]És értés, hogy ezek szerint mégsem hát egyértelmű egyértelműen nem csak hogy ugye ez az ilyen megint csak ezért veszélyes ugye ez a józan parasztiész gondolkodás, mert azt mondod, hogy hát vagy megtörténik, vagy nem, tehát 5050 és a azért szerintem az olyan hasonló károsultak, mint én, akik játszottak az XCOM nevezetű játéksorozattal, ahol a az idegeneknek az eltalálása 92% és a katonád az rendszeresen mellélő.
[00:15:03]Tehát az egy ilyen running joke, ugye ez egy ilyen futóvicc, hogy bár bárme bár bármekkora az esély, az nem fog találni.
[00:15:13]Vagy ugye te, mint Wargames, tehát te aki a terepasztalon szeret figurákat tologatni, hányszor volt az, hogy a az összes kockából nem sikerült egy találatot létez matematika az az egy nagyon nagyon, tehát az esélyek ez egy nagyon furcsa dolog.
[00:15:26]Nyilván az változtatja meg a hozzáállásunkat, hogy van egy elvárt eredmény.
[00:15:31]Ha azt az eredményt várnám el, és az akkor tudnának győzni az én orkjaim vagy űrgádistaim, hogyha a 10 kockát kidobok, és a 10 kockából pontosan három hármas, kettő kettes egy és itt tehát egy ilyesmi lenne, akkor lehetetlen lenne megdobni, de mégis állandó, tehát én már láttam olyat, hogy valaki hat kockával 6-1-est dobott, láttam hat kockával hatost, úgyhogy fura dolog ez.
[00:15:52]Igen, és ugye mindenki ismer legalább egy embert szerintem, akivel bármilyen szerencse is, vagy társasjátékot és vagy Wargameet játszik, és akkor tudod, hogy na az a srác, akivel nem szabad, akivel nem szabad, mert hogyha a játék szerencse alapú, akkor akkor biztos, hogy ő fog győzni.
[00:16:08]Úgyhogy ez egy nagy kérdés, hogy ez a kutatás ez vajon legitimálja-e, hogy elképzelhető, hogy egy olyan tudat alatt egy olyan kockadobási technikája van, ami kicsit befolyásolható, mert hogy az ellen az ellentéte is igaz, olyat is ismerek, aki aki nem tud, tehát hogy szintén mit tudom én, szerepjátékos körökbe nem tud 10 alatt dobni.
[00:16:27]Ami nagyon érdekes, hogy ez velem előfordult egy ilyen virtuális programon keresztül, ahol elméletileg egy véletlen számgenerátor van.
[00:16:35]Tehát minden, ami fizikai, azt kiveszünk belőle.
[00:16:39]Oké.
[00:16:39]Nem mindent, mert ha úgy nézed, ugye az elektronok, amik váltogatják, tehát a digitális dolog, a kód, abba abban is van valami, ugye a szellem a szellem a gépben.
[00:16:47]De ettől függetlenül ne láttam olyat, hogy valaki nem tud 10 fölött dobni értelmesen egy 20-as kockával szériákon keresztül.
[00:16:57]Jó, mindegy.
[00:16:57]A cikket ide le fogjuk tenni.
[00:16:59]Hogyha egy kicsit akarsz egy ilyen ilyen side show, ugye, vagy ilyen ilyen mutatványos trükköt tanulni, akkor lehet, hogy érdemes megnézned, hogy te hogyan fogod a az érmét feldobni, és ez alapján megmondani az esetek kicsit többségében, hogy me melyik oldalán fogolni.
[00:17:17]Egyébén van egy tök érdekes gondolatjáték ehhez.
[00:17:18]Ezt Nilegra Tysontól hallottam, hogy fogsz 1000 embert, földobják ugyanígy fej vagy érme, fej vagy írás, és akinek írás, az üljön le, fele leül nagyjából, megint dobjuk föl, megint fej vagy írás, akinek írás, az üljön le, megint a fele nagyjából leül, csinálsz ebből mit én 10 iterációt, a végén csak négy ember marad, és a végén lesz egy ember, vagy kettő, de lesz egy ember, aki az összes fordulóban meg tudta dobni a fejet, és ő azt fogja mondani, hogy én ezt ezt én éreztem.
[00:17:48]Igen, ezt én tudtam.
[00:17:49]Ezt én ma reggel így keltem föl, hogy ma én ma csak fejet fogok dobni.
[00:17:53]Igen.
[00:17:53]Igen.
[00:17:53]És ugye a ez hozzátartozik az a De akkor most egy kicsit oldalra megyünk.
[00:17:58]Ugye van ez a cognitive bias, tehát hogy ilyen kognitív tévesztése az elménknek, hogy bizonyos eseteket, amit elvárunk, azt ugye jobban megjegyzünk.
[00:18:05]Tehát hogyha van egy van egy predikciónk, hogy jaj, nekem mindig a rosszabb pontot fogják behúzni a teszten, vagy az én válaszom jobban nem fogják elfogadni, akkor ezt a mintázatot, tehát elképzel, hogy írsz 10 tesztet, 10 tesztből kétszer lesz ilyen, de mind a kétszer azt fogod érezni, hogy mindig is tudtam.
[00:18:19]Ugye van ez a van egy van ez a kognitív torzítás lényegében, hogy negatív dolgokat, pozitív dolgokat, elvárt dolgokat, azokat jobban megjegyzünk, és egyszerűen az agyunk alkot egy mintázatot ott, ahol igazából nincs mintázat.
[00:18:32]Igazolni akarjuk magunkat.
[00:18:35]Úgyhogy de itt nem erről van szó, ez egy ez egy mért dolog.
[00:18:39]Jó, és kicsit át is megyünk, csak azért, hogy váltsunk teljes mértékű tudományterületet.
[00:18:44]Megint át is megyünk az anyagtudományokhoz.
[00:18:46]Elkezdenek végre olyan anyagokat, olyan polimereket kidolgozni, amiket nem lökk ki a szervezetünk, és abszolút rugalmas polimerek, amik nem nagyon tudnak, nem nagyon hatnak rájuk jól a nyílóerők.
[00:18:59]És ez azért nagyon nagy szó, mert végre tudunk olyan érbéléseket csinálni az ereinkben, ugye amben folyik a vér, olyan béléseket csinálni, amik a az ereinknek a flexibilitásával, ugye ezek ilyen rugalmas csövek, ezt fel tudják venni, fel tudják venni a formákat, és elbírják azt a nagyon nagy nyíróerőt, amit ugye a szívünknek a lüktetése jelent.
[00:19:20]Ez egy ez egy óriási, tehát hogy az, hogy nem kapunk agyvérzést folyamatosan, az, hogy nem szakad el az aánk folyamatosan, az egy óriási hogy is mondjam, ilyen vívmánya a az evolúciónak.
[00:19:32]egy egy óriási dolog, hogy ez így ki tudott alakulni, hogy szépen lépésekben megtaláltuk, és mi még kispályások vagyunk, hogyha olyan dolgokra gondolunk, mint a Hajdan volt ugye akár az ilyen ilyen brontoszauruszok vagy akármelyik nagyobb ilyen hát, hogy a kék bálna valaha élt legnagyobb gerinces állat a kék bálna.
[00:19:52]Igen.
[00:19:52]Igen.
[00:19:52]Tehát ugye az ilyen állatokra gondolunk, hogy a ők sem, tehát az ő nyomását, a szívének az ő nyomását is kibírja, ugye az ér rendszere.
[00:19:59]és elkezdtünk végre olyan anyokat alkotni, amik képesek felvenni az érnek nem csak a formáját, hanem ennek a nyíróerőnek is ellenállni.
[00:20:08]Ugye most jelenleg az történik, hogyha valakinek elképzelhető azt, hogy van egy ilyen lerakódás, egy plakka az erében, amit nem úgy kell elképzelni, az nagyon fontos, hogy az erednek a belsejébe, mint egy rozsdás csőbe, vagy mint egy mint egy egy rossz lefolyóba, ugye elkezd belerakódni valami fika, és akkor nem megy át a vér, hanem úgy kell elképzelni, hogy az ereink fala az ugyanúgy sejtekből áll, és ezek közé a sejtek közé meg a sejteket burkoló szövetek, kötőszövetek közé fog a szervezeted abban az esetben, tehát a jelenlegi tudásunk szerint abban az esetben hogyha gyulladásos folyamatok alakulnak ott ki valamiért, tehát ez nagyon sok minden lehet, lehet, hogy nagyon zsíros a táplálkozásod, az nem nem a zsír fog oda lerakódni.
[00:20:46]Tehát nem arról van szó, hogy kicsapódik a zsír.
[00:20:47]Arról van szó, hogy az erejidben gyulladás lesz.
[00:20:49]És emiatt a szervezet kitölti azt koleszterinnel meg egyéb ilyen összetevővel.
[00:20:54]És ugye lényegében egy kidudoro a plak.
[00:20:56]Tehát nem a nem az érnek a falán van belül valami, hanem az érnek a falát dudorítja ki, és amikor az a plak kiszakad, attól függ, hogy a tartalma az úgynevezett kalcifikált-e, tehát hogy meg van-e kristályosodva.
[00:21:07]kalcium által, vagy pedig nem kalcifikált, attól függően kiömölhet, és amikor belejut a véráromban, akkor ugyanaz történik, mint bármilyen idegen anyagnál, hogy a a vér megpróbálja a vérnek az alakos elemei ugye egy kialvadással megakadályozni, ami létrehoz egy rögöt.
[00:21:22]És ugye innen jönnek ezek a nagyon veszélyes dolgok, hogy agyvérzés, érelzáródás, ugye szívroham, mert hogyha ez egy koronáriaérben történik, vagy odaj jut be, tüdőembólia, ezek mind ilyenekből adódnak.
[00:21:34]a jelenleg ugye a legtöbb halálesettel járó betegségeknek az kardiovaszkuláris és hasonló betegségeknek az összessége.
[00:21:41]És ugye ezekre jelenleg azt csináljuk, hogy ilyen fémhálókat, úgynevezett stenteket a teszünk be, ami úgy néz ki, hogy egy ballonnal felmennek általában vagy a kezedből, a lábadból egy főérbe, eljutnak a szívnek mondjuk a megfelelő részére, és egy ilyen hálót így plutty kitják az eredet.
[00:21:58]viszont ezek merevek, ezek képesek összeomolni néha.
[00:22:00]Ez ritka egyébként most már.
[00:22:03]vagy akár saját maguk is létrehozhatnak gyulladást és egy plakkot ott a helyén, de hogy ezek az új anyagok, amik sokkal flexibilisebbek, elvégzik ezeket a munkákat, a az ér érnek a a sérüléseit képesek kijavítani, ezek teljesen átalakíthatják azt, amit gondolunk jelenleg a ezekről a a szív és érrendszeri betegségekről, amik leginkább a az ereknek a elszakadásából, mondjuk így, vagy vagy kilyukadásából adódnak.
[00:22:32]Pár gondolatom lett erre egyébként.
[00:22:35]Na, hallgatlak.
[00:22:38]Hát az első az, hogy ezekkel azért ez azért nagyon fontos, és számolni kell vele, mert a mi tehát a mi nyugati világunknak a népbetegségei, azok ugye a stresszből és a táplálkozásból erednek elsősorban.
[00:22:54]Tehát túlzott cukor, túlzsot zsír, túl sok kalória, túl sok stressz, érted?
[00:23:00]Egy egy állat az az, hogy Szapolcsnak van egy könyve, az a címe, hogy miért nem miért miért nincs miért nincs fekéje, gyomorfekéje a zebráknak, ami ilyesmi cí van.
[00:23:10]Why don't get zebra users?
[00:23:13]Ez ez a címe.
[00:23:15]Aha.
[00:23:15]Mert ugye a zebrát, hogyha megrémizted, akkor ő halálra rémül, rohan 20 mt, aztán megáll és elkezd legelni.
[00:23:20]Tehát ő nem stresszel egész nap onnantól kezdve, hogy megijhetőt egy oroszlán.
[00:23:23]Mi úgy stresszelünk az egész életünkben, mintogyha épp egy oroszlán akarna megenni.
[00:23:28]Ugyanezt éljük meg egy dugóban.
[00:23:30]Na, tehát mi nyugaton ez nekünk olyan olyan létfontosságú lesz, hogy ezeket meg tudjuk csinálni, mert a jelleg szerint nem tudjuk magunkat megreformálni, nem tudunk stresszmentessé válni, nem tudunk egészségesen étkezni.
[00:23:42]Pénzünk sincs rá, mert ott tartunk, hogy az egészségtelen az olcsó, az egészséges a drága.
[00:23:46]Úgyhogy nagyon jellemzőek lesznek ezek.
[00:23:49]A másik, hogy valójában, ha belegondoltok, mennyire fontos az, hogy jó kutatóink legyenek, jó doktorandusaink legyenek, élen járjunk a az orvostudományban, hogy ezek az eredmények bejöhessenek minél hamarabb, gyorsan, gyorsan vezessük be, gyorsan tudjunk térdet cserélni annak, akinek tönkremennek az ízületei, gyorsan tudjunk ilyen anyaghoz hozzájutni, akinek az ereivel baj van, mert nincs annál nagyobb tehát tehát sokfajta képp éppen lehet haragudni a világra, de az, amikor valakit elvesztesz, és három hétre rá bevezetik azt, hogy meg lehetett volna menteni, azért az extra fájdalmas.
[00:24:28]Nagyon remélem, hogy ez nagyon hamar meg fog jelenni Magyarországon ez a ez a fajta ez a fajta értámogató polimer technológia.
[00:24:39]Igen.
[00:24:41]És ugye a másik dolog, ami nagyon fontos, és ez is ugyanúgy ezeknek a hozadéka, az az, hogy a ahogy a kortikoid rendszerünk, tehát ugye van egy olyan hormonrendszerünk, ami azért van, hogyha veszélyben vagyunk, akkor átkapcsol minket ugye ebbe az üss vagy fuss, vagy most már ugye van legalább öt módozat, mert ahogy szépen feltérkezzük, most már van az üss vagy fuss, vagy fagyj le, vagy hódolj be, mert ugye szociális stressznek is ki vagyunk téve.
[00:25:03]Ez nagyon érdekes, ugye az embereknél megjelenik ez is.
[00:25:06]És még van egy ötödik a az az egészen pontosan a vedd föl, tehát utánozd a hogy ez is, ezek ilyen megküzdési stratégiák.
[00:25:13]Mindegy a amit ki akarok ebből hozni.
[00:25:16]Nem mindegy, ez nagyon érdekes.
[00:25:16]De várj, várj, várj, várj.
[00:25:17]A flight or fight, tehát ez a üss vagy fuss, meg a freeze, erről még hallottam.
[00:25:23]Igen.
[00:25:23]És és a van még két F-el hozták ki őket, de mivel most nem készültem annyira föl, ezért nem fogom tudni őket elmondani.
[00:25:29]De igen, jelenleg már öt különbözőt különböztetnek meg.
[00:25:33]És a másik kettő az nagyon gyakran ilyen szociális szorongások vagy szociális nyomás.
[00:25:38]Behó és a mimik.
[00:25:40]A behódolás így van.
[00:25:40]És a így van.
[00:25:40]És az utánzás ezek ezeknek egy ilyen tehát ők is beléptek ebbe.
[00:25:45]Ja igen.
[00:25:45]És a még egy még egy dolog a azt elfelejtettem a a érdekes módon a behódolásnak a része az is, hogyha halogatsz.
[00:25:52]Tehát a halogatás.
[00:25:55]Azok az emberek, akik a úgy vannak, hogy tudják, hogy valamit meg kell csinálniuk, és mégis halogatják, és ők is tudják, hogy destruktív a folyamat, azok az is lehet egy ilyen lényegében a Flight or Flight-nak egy folyamatos aktivációjának a lényege.
[00:26:08]De érdekes.
[00:26:08]Mondjuk el tudom képzelni, mondjuk, hogyha érted mész a sikátorba, persze nem tudom, nem tudom miért mennél sikátorba este, de odajönnek a csókák, körülállnak és elkezdik mondani a kis slang szövegüket, és mindjárt véged van, akkor el tudom képzelni, hogy az üss az úgy nem jönne elő, a futás még az sem mered, meg nem is opció.
[00:26:24]És akkor valóban az, hogy hogy tessék, itt van, vagy jól van, ne hát sziasztok srácok, figyelj, itt van.
[00:26:31]Vagy az, hogy így teljesen leutánzod az ős helló, helló.
[00:26:34]Na mi van?
[00:26:37]Abszolút el tudom képzelni.
[00:26:37]El tudom képzelni a reakciónak valóban.
[00:26:41]Igen.
[00:26:41]Szóval a visszatérve ugye van ez a kortikális rendszer, vannak azok a hormonok, a kortizol, amik ugye az ilyen kapcsolgatják az idegrendszerünket, ugye az aktivált és a nem aktivált forma között, a paraszimpatikus szimpatikus forma között, és bele lehet ragadni egy ilyen folyamatos aktiváltatba.
[00:27:02]Hát a szorongás ennek egy hozadéka lehet egyébként.
[00:27:05]Igen.
[00:27:05]Tehát az, hogy szorongást élsz meg, az ennek egy hozadéka lehet, hogy folyamatosan aktivált állapotban vagy.
[00:27:10]De a másik ugye, és most csak a fiziológ inkább a nem a az ilyen pszichofiziológiai részére, a fiziológiára akarok rátérni, hogy a a vérnyomás, ami ugye jelenleg úgy tűnik, hogy a legnagyobb a másik, tehát hogy ő az a legnagyobb ható, hogy az ereinknek sokkal nagyobb nyomás ugye nehezedik, mint amekkorának nehezednie kéne.
[00:27:30]lényegében a ez az ereket bele lehetne ezekkel az új technológiákkal, ezekkel az új anyagokkal egy kicsit biztosítani, hogy azokon a helyeken, ahol általában a vérnyomás problémát okoz az aába, a szív neek az erei környékén, a hasi fő ütőérben, ezekben mind kicsit csökkentsük azt, amit az emelkedett vérnyomás okoz, mint hatás.
[00:27:47]El tudom képzelni, hogy ez egyszerű eg egy egyszerű injekció legyen, hogy magától elkezd lerakódni, vag hogyan, amikor mit tudom, kijukad az autónak a hűtője, akkor ugye beleöntünk egy ilyen folyadékot, ami megkeresi a lyukakat, és ugye meg betömi szépen, és ez a ez a a a hűtők, autóhűtőknek a kis sérüléseit így szokták orvosolni.
[00:28:06]El tudom képzelni, hogy ez egy injekció, beadják és akkor szépen összes érben elterjed, megerősíti.
[00:28:13]Érdekes.
[00:28:15]Jó.
[00:28:15]És akkor egy kicsit így bele is kaptál már, ugye beszéltél már itt a Doktor Andus hallgatókról.
[00:28:19]Hát a a mostani adás szomorú híréhez érkeztünk.
[00:28:23]Ugye a Dr.
[00:28:23]Andusok országos szövetsége az publikálta, hogy arányaiban mennyit keres Magyarországon, azt ki fogjuk tenni egy doktorandus ahhoz képest a környező országokban.
[00:28:33]És azt kell, hogy mondjam, hogy közelf felét ugye a még, hogyha bruttóba is nézzük.
[00:28:38]Tehát én el tudom neked mondani, hogy én amikor elhagytam a tudományos pályát, az 2016 volt, akkor a a legnagyobb doktorandus fizetés az 180000 Ft, emlékszek, ez egy ez része volt annak, hogy ott kellett hagynod.
[00:28:49]Emlékszek rá?
[00:28:51]Hát igen, részben ez is ez egy dolog volt a döntésben, hogy ott kellett hagynom.
[00:28:54]Tehát, hogy jelenleg az, amit egy doktorandus csinál, és ugye itt egy kicsit ebbe is bele akartam venni, hogy nem nem csak a környező országokhoz képest szomorú, hanem úgy általánosságban a doktor Andosok helyzete az nagyon hányadtatott.
[00:29:04]Tehát amikor mész előre a tudományos pályán, akkor nagyon gyakran elvárt az, hogy te szakmai műhelyekbe majd ingyen dolgozol, vagy nagyon közel ingyen, vagy nagyon ébéled, be akarod magad dolgozni, és az is elvárt tőled, hogy mindenfajta projektre így kapható vagy, egy ilyen ingyen bevethető munkaerő.
[00:29:19]És nagyon sokáig egyébként ilyen kontraszelekció is volt olyan szempontból, hogy a a témavezetők azok úgy tudtak spórolni a büdzséjükön, hogy ugye minél több PhD-st tartanak, akik csinálják a dolgokat, és ezeket minél kevesebb pénzért teszik, mert ezt általában ugye megoldják a az ösztöndíjukból, tehát hogy nem kerül semmibe, és akkor avval van kecsegtetve, hogy majd egyszer felérhetsz oda, hogy majd te leszel a ugye, tehát hogy beülhetsz majd abba a székbe, és akkor majd te a következő generáción hát nem leverheted, de hogy visszahoz ezt a dolgot, és jelenleg Hát az, hogy a tudományos, erről szoktunk néha beszélni, hogy valószínűleg a kutatás vagy a tudomány az ugye egy kicsit válságban van kutatói oldalról is.
[00:29:58]Ennek nagyon sok különböző szintere van, de az egyik ilyen szintere az valószínűleg az, ahogy jelenleg működik a a tudományos rendszer, mert nem nem csak az a a másik probléma pedig az az, hogy általában amikor mondjuk vegyük föl, hogy végigmész a nagy nehezen végigszenved magadat éb-rért a azt gondolod, hogy a tudomány oltárán feláldozod magad, vagy hogy is mondjam, hogy ezt most elviseled, és majd eljutok oda, és akkor majd jó lesz, és addig meg nekem nekem mindegy, csinálom, amit csinálok.
[00:30:25]Ö, amellett az a nagyon érdekes dolog, hogy legtöbbször te amikor kutatásokat csinálsz, azt addig csinálod, amíg doktorandusz hallgató vagy.
[00:30:32]És onnantól kezdve, amíg megvan a doktorid és poszdok leszel, akkor el kell kezdened ugye pályázatokat írnod, el kell kezdened a azért lobbiznod, hogy a saját kutatócsoportodat előbb vagy utóbb kialakítsd.
[00:30:41]Tehát van ez a postdock állapot, ugye akikor már megvan a doktorid és még foglalkozol kutatással, de már kezdesz tranzicionálni oda, hogy te igazából fent akarsz tartani kutatóhelyeket, neked vezetned kell kutatóhelyeket.
[00:30:51]És ez egy ilyen nagyon érdekes dolog, hogy azok az emberek, akik ki egy témának a szakértői lesznek, azok nagyon gyakran adminisztratív feladatokba vannak belelökve és burkolva.
[00:31:01]És onnantól kezdve már nem ő fog kutatni.
[00:31:03]A az aktív kutatás irata ez kicsit olyan, mint a mint egy, hát most nem akarok, remélem nem rosszul fogalmazom meg, de mint egy focistának, hogy a 20-as30-as éveiben ugye a legjobbját lehozza, és akkor utána már lehet, hogy edző vagy vagy valamilyen sportkommentátor, vagy valami.
[00:31:19]Ugyanez történik a tudományban, ahol ott ott ugye nincsenek ilyen testi limitek, sőt, ugye a felépített tudásod az predesztinálna téged arra valószínűleg, hogy jobb kutatásokat tudjál végezni.
[00:31:28]Ez egy nagyon érdekes ilyen kettőssége a tudományos életnek.
[00:31:33]Had húzok egy hasonlatot, talán talán lesz értelme.
[00:31:37]Az ember fejlődésében, az agyának a fejlődésében a legutolsó szakasz, ami kialakul, az a prefrontális leveny.
[00:31:43]prefrontális leven az arra való, hogy az ember megtanulja, mármint hogy személyként hogy a társadalomba mik a szokása, mik az elvárások, ezek beépülnek gyakorlatilag hardveri szinten a döntéseidbe beleépülnek, illetve ez az a szerved, ami a hosszútávú tervezésedet tudja segíteni, hogy elrakom a pénzemet, nem költöm el ma chipsre, mondjuk 16 14 éves vagyok, nem veszek ma chipset, hanem jövőre elmegyek, mit tudom én, Bécsbe, vagy Ausztriá áb a Pécsbe és ott vásárolok magamnak egy legót mondjuk ez a prefrontálisnek a feladata.
[00:32:16]Olyan érzésem van már többször hallottam, hogy az egész emberiséget vagy az vagy vagy civilizációkat vagy országokat szervezethez, tehát élőszerzethez hasonlítottak, hogy egy ország elveszt egy területet, akkor minden ember, aki az országban van, úgy éli meg, mintogyha amputációs fájdalmai lennének, hogy ez az ország egyszer ekkora volt, most már csak ekkora.
[00:32:38]De egy olyan érzésem is van, mintogyha a világon, az emberiségnek kollektíven is, a prefrontális levegnek megfelelő képessége nem lenne fejlett.
[00:32:47]Tehát nekünk, mint emberiség, nekünk nagyon komolyan meg kéne érteni azt.
[00:32:52]Az egyéntől elvárjuk, hogy rakjon félre pénzt, mert hogy egyszer lesz öreg és kell a nyugdíjára.
[00:32:57]Tőled elvárják, hogy figyelj, 18 éves vagy, kezdj csinálni egy egy nyugdíj pénztárat.
[00:33:01]Oké, de az emberiség magától nem várja el, hogy figyelj, egyrészt rakjunk már félre nagyon komoly összeget arra, hogy amikor észrevesszük a gyilkos aszteroidát, ami jönni fog, mert mindig jön, meg tudjuk állítani.
[00:33:15]Nagyon egyszerű megállítani.
[00:33:16]Semmi technológiai kihívás nincs benne, csak pénzbe kerül, hogy rakjunk félre pénzt arra, hogy a tudósainkat fölneveljük, hogy annyi pénzt kapjanak, hogy belevigyenek minket abba a korban, ahol az egészségünket jobban tudjuk ugye szolgálni, technológiákkal vagy módszerekkel, hogy tehát hogy egy önvédelmi funkció hiányzik, úgy érzem, ebből, de az országból is, de de Európából is, a mi országunkból is, a többi országból is ugyanez hiányzik.
[00:33:45]hogy egyszerűen azt mondjuk, hogy márpedig az nem lehet mindig indok, hogy hogy most éppen éhezik egy gyerek, mert egy sajnos a gyerek az mindig éhezik, azt meg kell oldani, arra kell energiát, erőfeszítést tenni, de hogyha mindig az a kifogás, hogy nem adunk a názának pénzt, mert még éhezik egy gyerek, akkor amikor majd jön az aszteroida, a gyerek nem éhezni fog, hanem kihalni.
[00:34:08]Tehát valamiféle ilyen előrelátásra lenne szükségünk, hogy ezt a problémát megoldjuk, ami jelenleg hiányzik.
[00:34:15]Ez szerintem is tragédia.
[00:34:18]Tragédia az is, hogy te, mint személy nem vagy kutató a te habitusoddal, a te tudásoddal és a hozzáállásoddal.
[00:34:22]Neked ott kéne lenned a az élvonalban, és hogy ezt mi nem tettük meg.
[00:34:28]Jó, hát szerintem nyilatkoztassunk el, vagy vonatkoztassunk el tőlem, tehát hogy nem teljesen erre helyezném helyezném ki a dolgot.
[00:34:35]Nekem egyébként van egy olyan, ezt lehet, hogy már itt is mondtam, de van egy olyan elméleten, amente te már biztos hallot tőlem, vagy egy egy meggyőződésem, inkább így mondanám az alapján, amit én láttam, és ez teljesen lehet mondani, hogy szubjektív, de azért tudnék rá érveket is hozni, hogy szerintem a tudomány az addig működött jól, amíg olyan emberek kutattak, akik már lehet, hogy nemesek voltak, tehát nem elegyszerűsítem, nem fűződött a tudományos eredményhez anyagi íy így í juttatás.
[00:35:00]Tehát onnantól kezdve egy kicsit olyan olyan, mint a és itt megint előhozom a közös hobbinkat, ugye a vívást, hogy szerintem ez meg a te tapasztalatod, hogy amint behozol egy ilyen nonprofit, egy ilyen önszerveződő közösségbe a pénzügyiknek a kérdését, az önszerveződő közösség az szétesik előbb vagy utóbb.
[00:35:17]És nem azért, mert az emberek fukarak vagy dagobert bácsik, vagy gollamok vagyunk, akik így harácsolni akarnak, és és hanem egyszerűen azért, mert a nagy a pénzügyi válás az nagyon könnyen kihozza az egyenlőtlenségeket.
[00:35:29]És akkor viszont már az igazságérzet ugye feltámadt, hogy ha ha ő neki lehet, akkor nekem miért nem lehet?
[00:35:35]És a tudományban egy kicsit ez ez a ha megnézzük, akkor amikor olyan emberek kutattak, és nem akarok elitista lenni, nem akarom azt mondani, hogy csak ilyen emberek kutassanak, de hogy valahogy a kutatásoknak egy részét azt függetlenné kéne tennünk az anyagi megélhetéstől, mert jelenleg a úgy tudsz kutatni, hogy az anyagi meggyőződésed, az életed függ tőle, akkor mindenképpen majd találni akarsz valamit.
[00:35:55]Tehát a negatív eredmény már nem is eredmény.
[00:35:59]Pedig milyen értékes, hogy valamit kutatsz és mondjuk publikálod, hogy figyelj, ez nem ez volt az ötletem.
[00:36:02]A null hippotézisem lett igaz.
[00:36:04]Tehát hogy ha name drop, ha a null hippotézisem lett igaz.
[00:36:09]A tudományban a nullhiphi az a azt mondjuk, hogy mondjuk például feltételezem, hogy az ég piros és a nullippotézisem az, hogy az ég kék.
[00:36:17]Abból indulok ki, mert a jelenlegi tudás szerint az ég kék.
[00:36:18]És utána elkezdem vizsgálni, vizsgálni és aztán rájövök, hogy az ég az kék.
[00:36:22]És akkor hát ez volt a hipotézisem.
[00:36:23]Megerősítettem, hogy az ég az kék.
[00:36:27]Az van, hogy az emberek a negatív eredményeket nagyon ritkán publikálják, merthogy nem fogja őket idézni senki.
[00:36:30]Az idézettségen múlik a csoportod túlélése, hogy milyen pályázatokat kapsz, hogy hol idéznek téged, és innentől kezdve belekerülsz egy ilyen tudományos mókuskerékbe, amiből az van, hogy aki nagyon jó, az lehet, hogy nem tud kutatni, mert neki pályázatokat kell írni a nevével.
[00:36:45]Az van, hogy közlési kényszer van, muszáj publikálnod pozitív, tehát úgy pozitív eredményeket, hogy valamit kell találnod.
[00:36:51]Semmi találás az nem érték jelenleg ebben a közegben.
[00:36:56]Pedig akzis mekkora érték lenne más kutatócsoportoknak, hogy nem próbálják meg ugyanazt.
[00:37:00]Tehát hogy a a kísérleteknek a duplikációja, az hogy ugyanazt megcsináljuk sokszor, az nem is tudjuk mekkora, hiszen ezek a cikkek el sem jutnak a publikációig.
[00:37:08]Most egy kicsit változik ugye ezekkel az open platformokkal, nyílt platformokkal, mint az ARX, tehát hogy létrehoztak ugye olyan tudományos közlési platformokat, ahol nem kell, nem pénzért közölsz, és bárki beleköthet a cikkedbe, és ott meg kell tudnod védeni.
[00:37:21]És kezdjük ebbe elkezdték független magukat, ugye a kiadóktól, akinek szintén az az érdeke, hogy te minél jobb, nívósabb cikkeket, hogy ugye az ő újságuk legyen a legjobb, azt olvassák a legtöbben, arra fizessenek el ő a legtöbben.
[00:37:32]Úgyhogy az egész rendszerbe bele van kódolva, és ugye itt van a PHD-sok is, hogy te úgy tudsz spórolni, hogyha a PhD-sedod egy mindenre bevethető, bármire bevethető haderő, és addig amíg csinálja a PhD-át, addig megcsinálja más kísérleteket is, és más kutatásokat is.
[00:37:47]Hú, erre mennyi gondolatom lett.
[00:37:47]A első az az, hogy ugye ez egy tudományos műsor most, de hogy ugyanez a probléma áll fent a művészetekben is egyébként.
[00:37:54]Tehát, hogy legkedvesebb kortársfestőm addig volt a legjobb, amíg nem abból élt, amíg volt neki ösztöndíja.
[00:38:03]Amint kötelező vált abból élni, jöttek a minden egyéb, ami együtt jön, a pólók, meg a nyomatok, meg a minden, amit el tudsz képzelni, meg a föllépések, és csak éppen a lényeg tűnik el.
[00:38:14]És írók, az írók az én közegemben a legjobban azok írnak, akik akinek van munkája mellette, aki hajnal 2ettő-kor ír, mert csak akkor tud, de nincs vele ninc nincs hozzá hozzá érdeke.
[00:38:29]Abban a pillanatban, hogy valaki elmegy oda, hogy már muszáj neki forgatókönyvet írnia, nem azt, amit akar, hanem amivel megbízzák.
[00:38:36]Azt veszed észre, hogy nem a saját könyveit írja, írja a forgatókönyvet, amiket megbízzák, írja a cikket, amiket kötelező írnia, csak éppen nem írt jó könyvet évek óta.
[00:38:44]És ez sajnos nagyon igaz.
[00:38:48]Hirtelen belefutottunk egy jó kis kapitalizmus, hogy is mondjam, ilyen mi a kapitalizmus problémái?
[00:38:54]Ugye, hogy van egy ilyen megélhetési kényszered, és a ez elveszi a pasiótól és a kreativitástól és a lelkesedéstől ugye a az erőforrásokat, hogy az például, hogy marketingelned kell magad, te egy termék.
[00:39:06]Azt ne azt ne is mondjuk, hogy egyszerűen értened kell hozzá művészként, mondjuk ahhoz, hogy kell magad eladni, vagy tudósként ahhoz, hogy hogy kéne magad marketingelni, hogy te kapd meg a pénzt, mikor nem az lenne az életcélod, hogy te egy marketinges szakember legyél.
[00:39:18]Igen, képzeljük el, hogy mondjuk, hogyha Newtonnak ugyanannyi időt kellett volna avval töltenie, hogy patronokat keres, mint amennyit avval töltött, hogy kutat, az ember az annyira elhivatott volt, hogy nem volt nem volt társa, nem volt szexuális kapcsolata a tudomásunk szerint, azért, mert ő azt mondta, hogy én a tudománnyal foglalkozok, meg a tőzsdével egyébként azt tudni kell, hogy Newton befektetős vol alkímiával is egy kicsit azt azt akkoriban azért a tudomány meg az alkímiát azt nem biztos, hogy el lehet, tehát hogy inkább azt mondanám, igen, hogy a kémia a foglalkozott anyagtudományokkal is ugye.
[00:39:48]Jó, hát de de Newton Newton az a legjobb, tehát Newton az a az a csúcs, az a top, tehát elképesztői.
[00:39:54]Igen.
[00:39:54]Vagy most képzeljétek el, hogy mondjuk Einsteinnek nem csak dolgoznia kellett volna, hanem eladni az elmelteit.
[00:39:59]És ma már egyébként egy ilyen érdekes megint kettőség, hogy hányan megélnek Einsteinnek a idézeteiből, vagy a nekitulajdonított, de mégsem általam mondott izét idézetekből, vagy a kép másából.
[00:40:09]Tehát, hogy ez egy nagyon érdekes dolog megint.
[00:40:11]Ugye ő abból nem lehet gazdag, hogy most már polokat lehet kapni a kinyitott nyelvés fotóval.
[00:40:16]Nem, nem így van.
[00:40:16]De visszatérve a publikáláshoz, meg ahhoz, hogy mondtad ugye, hogy publikálási kényszer meg hason problémák vannak, van egy másik probléma is.
[00:40:24]Az alapkutatás ugye szoktunk róla beszélgetni.
[00:40:26]Az alapkutatás az különösen nehéz ügy, mert nincs, aki fizessen érte.
[00:40:29]És van egy ilyen, van egy nagyon, tehát hallottok már a káoszelméletről, nem fogom végigmondani, mert ahhoz most nincs időnk, hogy a káoszelméletet meg a meg a furcsa vonzókat meg mindent elmondjak erről, de a tudatok kell, hogy rendkívül fontos a káoszelmélet.
[00:40:43]Tehát a megváltoztatja a tudományhoz való hozzáállásunkat.
[00:40:47]És képzeljétek el, az egyik alapvető mérés, ami ami minden szinte az alapja a káoszelméletnek, ami úgy hangzik, hogy a mérési hiba kálamentes.
[00:41:02]Ez a mondat.
[00:41:02]Ez úgy most lehet, hogy nem mond túl sok mindent, de nagyjából azt jelenti, akárkora lehet, akár nem, nem, nem, nem, akárkorát mérsz, hogy most a akármát a mérési hibád az, hogy most atomokat mérsz, vagy 10000 embert, vagy bolygók pályáját, vagy egy traktornak az eltérését a programozó útjá, mindegy, hogy mit mérsz.
[00:41:20]A kaotikus eltérés ugyanakkora maga a rendszer, a kaotikus eltérés.
[00:41:26]Ez egy óriási felfedezés.
[00:41:26]Senki nem akarta lehozni.
[00:41:28]Ezt nem fogod megtalálni nature meg a melyik a másik?
[00:41:33]Nag segíts már scienceben.
[00:41:33]Valamilyen harmadrangú 82 ilyen matematikai vagy akármilyen újságba tudták lehozni ezt a cikket.
[00:41:41]És évekig senki nem hivatkozott rá, mert senkit nem érdekelt.
[00:41:44]És egyik legnagyobb felfedezések egyike a modern korból.
[00:41:49]Igen, igen.
[00:41:49]És ugye ez ez, hogy hogy itt éljük meg a azért is hozunk be mindig egy-egy ilyen IG Nobel díjas, vagy Ignobel díjas, ugye egészen pontosan, mert ez nem két különálló szó, hanem egy ilyen előtag, Ignobbel díjas kutatásokat, merthogy valami, ami felszínesen, viccesen hangzik, az igazából elképzelhető, hogy valami olyasmi eredménnyel jár, ami ami a jövőben nagyon nagy hatást gyakorol egy-egy bármire, egy mérnöki tudományra, egy egy valamilyen tervezési tudományra.
[00:42:17]Emlékszem, nekem volt a az egyetemen egy nagyon kedves tanárom, aki aki tényleg egy ilyen nagyon sarkos, nagyon komoly, komolyan vehető kémikus volt.
[00:42:25]És ő részt vett egy kutatásban, ahol azt nézték, hogy a nyákagombák hogyan találják meg a labirintusban az utat.
[00:42:32]És ez a kutatás az Ignób díjat kapott.
[00:42:36]Ó, arról arról hallottam.
[00:42:36]És érdek ugye, mert mert ugye az volt, hogy kitettek úgymond csajt a gombáknak, és akkor a gomba a legrövidebb úton nőtt ugye a a helyére és akkor hát ugye ez ilyen viccesen hangzott, megkapta az Ignobel díjat, de amiben nem gondoltak bele, hogy nagyon a kutatás az mind a mai napig a városoknak a terjeszkedésének és a az út az úttervezésnek, út metró hálózattervezésnek egy ilyen alapmodelljét adta, ami ami az egyik leghasználhatóbb alapmodellje lett.
[00:43:00]És egyébként annyira szíven ütötte, én emlékszem, hogy mesélt róla, hogy neki ez mennyire bántó.
[00:43:05]hogy ő egy Ignó díjba részesült.
[00:43:08]Ugye akkoriban még nem az volt, hogy az emberek ilyen büszkén felvállalták, hogy haha, mert most már egy kicsit azért a azért az Ignobignak tényleg van egy ilyen légköre, hogy azt is tudjuk, hogy jó, lehet, hogy viccesen hangzik, hogy arról beszélünk, hogy a kávém hogy bögybölülődik, amíg áttérek a kávéfőzőtől a az a íróasztalomig, de hogy azt is tudja, hogy utána pedig az, hogy hogyan szállítjuk az olajat tartályhajókban, amikor az olaj lögybölődik, és hogy hogyan kell mondjuk alátámasztani, hogy a hordókat meddig kell megtölteni, hogy a lehető legkevesebb erőforrással tudjuk a hordókat a-ból B-be mozgatni.
[00:43:37]és úgy, hogy ne ölmöljön ki.
[00:43:38]Ez meg egy nagyon vágyott dolog.
[00:43:42]Egy tök érdekes, tehát pont ez a ez a kutatás ezzel a ezekkel a gombákkal.
[00:43:47]Egyrészt csak addig vicces, amíg nem látod felgyorsítva, mert akkor beléd áll a fráz.
[00:43:52]Hát ha megnézted a Last of Us, akkor főleg Igen.
[00:43:56]Nem, nem ezekre a gombákra gondolok, de amikor le van ez fotózva és föl van gyorsítva a folyamat, hogy fogja magát egy olyan élől, amit egy helyben áll, és valami növényszerű, valami gondolat, amit nem gondolnád, hogy döntéseket hoz, és fogja magát, és végigmászik így a labirintuson, akkor föláll a hátadon a szőr.
[00:44:10]egyébként valóban nagyon érdekes a tokiói, pont a tokiói metró hálózatot egyrészt amikor ellenőrizték, hogy mennyire hatékony, akkor a gombák kiadták, hogy szinte tökéletes, illetve amikor fejleszteni akarták, akkor már ezt, illetve a hangyákat használták hozzá, hogy ezt a ennek az angol neve assiszem a traveling salesman, az az utazóárus nevezetű probléma, hogy tudsz a legrövidebb úton, legjobban, leghatékonyabban elmenni a-ból B-be és C-be, hogy mindenhonnan, mindenhova a leghatékonyabban érjél el.
[00:44:43]És ezt képzeljétek el, Ignobel díjas gombák szépen kiszámolják neked.
[00:44:47]Megépíted a várost, kirakod rá a gombát, kirakod a kaját oda, ahol a ahova el szeretnél jutni, hogy itt van egy pláza, ott van egy pláza, ott van egy egy stadion, elenged a gombát, megnézed két nap múlva és megépíted és megépítetted a legjobb létező utat hozzá.
[00:45:04]Igen.
[00:45:04]Szóval nem újra ugye ugyanaz a tanulság, hogy ne becsüljünk le bizonyos kutatásokat, hanem nézzük meg, hogy mi az applikációja.
[00:45:11]Én nagyon sok olyan kutatásról tudok a vagy láttam, inkább így mondom, ahol valami anyagot például kutatnak, és én tényleg nem akarok neveket mondani, mert nem akarok megbántani, de hogy van egy kutató, aki egy anyagra esküszik 40 éve, hogy ezt fogja megoldani az agyvérzést, és nincs belőle semmi applikálható, tehát hogy bele, tehát hogy ő lett ennek a pápája úgymond, ugye, ő lett ennek a megtestesítője, mindenhova viszik, minden konferencián megtapsolják, de hogy továbbra is van agy vérzés, és továbbra sem adják ezt az anyagot.
[00:45:40]az embereknek.
[00:45:42]És ilyenkor ugye azért el kell azon gondolkozni, hogy egy kutatás, ami bizonyos szinteken jól működik, az vajon jól működik-e a gyakorlatban?
[00:45:50]Tehát, hogy betölti-e a funkcióját a végeredménybe.
[00:45:51]Jó, hát igen.
[00:45:51]A és a csak, hogy lezárjuk a témát, és a mai utolsó témánkra ugorjunk.
[00:45:59]Én továbbra is nagyon, hogy is mondjam, nagyon együttérzek a PhD-sokkal, még akkor is, ha én nem vagyok.
[00:46:03]A ez ez a traumabonding, tehát az, hogy a traumán keresztül kapcsolódunk egymással, ez a PhD-s lépnek a sajátja.
[00:46:09]Több cikk is kijött az utolsó 20-25-ben, ami arról szól, hogy a PhD-soknak körülbelül az 1egyharmada minimum valamilyen lelki problémával küzd a annak köszönhetően, hogy milyen stresszek érik a milyen stresszéri a munkahelyén, hogy milyen ilyen ilyen megélhetési válságban van, hogy hogyan hogyan látja a jövőjét, vagy hogyan tud elhelyezkedni a tudományba, vagy hogy milyen témavezetőnek van kitéve, mert egyébként itt tényleg az van, hogy a a témavezetőd az az atya úristen.
[00:46:37]Tehát, hogyha a témavezetőd, a laborvezetőd, a azok, akik így elöljáróak a tudományban veled szemben, azok téged nem fogadnak el, nem fogadnak be, megharaxszanak rád, nem tudom, tudok mondani, hogy különböző emberek vagyunk, különböző vérmérsélet vérmérsékklettel, és ezek a kutatók, azért azt hozzá kell tenni, hogy nem klassz, nem kaptak klasszikus pedagógiai képzést és nem mindig lehet, hogy teljesen ártalmatlan dolgokból olyan konfliktusok lesznek, ami egy embernek a pályáját ketté tudja törni.
[00:47:06]És ugye én azzal zárnám le ezt, hogy amikor majd jön nem a covid, hanem a covid a négyzeten, amikor kihalunk, amikor jön az a meteor, ami a dinókat letörölte a földről, és minket is letörölne a földről, amikor majd jön a halálos sugárzás, amikor jönnek az idegenek, akkor majd hirtelen le fogunk borulni elé, hogy mentsetek meg, könyörgünk ti okosok, hát miért nem mentetek meg?
[00:47:30]Hát nem kaptatok meg mindent.
[00:47:32]Hát ja, hogy nem kaptak meg mindent.
[00:47:34]htom ú l hcsak a baj vetnénk magunkat aósoká hanem egyébként is megadnánk nekik azt a keretet amben tudnak dolgozni jó és evezzünk egy kicsit hát nem tudom vidámabb vizekre érdekesebb vizekre űrkutatással fejezzük be ássunk űrkutat igen így van szomjas űrhajósként hogy a borzalmas viccet tartsuk ugye ismét Kína aik mi más mert most ugye Kína az aki élen jár itt van a nevezetű űrszonda, aminek ugye az a nem titkolt szándéka, hogy mindenfajta aszteroidát azt így az a naprendszerben meg így kifelé tartva azt megvizsgálgasson.
[00:48:14]És képzeljétek el, hogy vannak a Földnek úgynevezett kvázi holdjai.
[00:48:19]Ez annyira izgalmas.
[00:48:20]Oké.
[00:48:20]A tudod mit jelent ez a kvázi holdszabolcs?
[00:48:22]Hát olyan hold, ami nem az, de aztán majdnem.
[00:48:25]Igen, így van.
[00:48:25]Olyan olyan aszteroidákról vannak szó, amik ugyanazon a pályán keringenek, ahol mi a nap körül.
[00:48:31]És egy ideig úgy tűnik, mintogyha be lenne fogva a föld által, de aztán egy idő után egyszerűen nem leszünk már szinkronban a pályánkat tekintve, és akkor szépen szét fog menni a kettő egymás mellé.
[00:48:42]És egy ilyen van nekünk egy ilyen kvázi holdunk, amit a most jól meg fogom gyalázni a nevet, Kamo Aleva nevezetre hallgat, hogy ez miért mindig havwai nevek?
[00:48:54]Azért, mert valószínűleg Havion van az a az a vizsgáló, az az observatórium, ahol direkt kis bolygókat, holdakat és aszteroidákat ugye talulányoz.
[00:49:03]Kimondani, meg megnevezni.
[00:49:03]Hallod?
[00:49:05]Igen.
[00:49:05]Szóval fogta és randevúzott vele egyet, ha már úgy is járt, hogy megnézze, hogy mi mi ez az egész, vagy hogyan áll.
[00:49:13]És ugye ezt ha esetleg visszaemlékeztek, egy kicsit visszautalnánk arra az adásra, amikor én voltam itt a a Szabó Nortonnal, akkor lényegében azt lehet mondani, a legtöbb ilyen aszteroidát tényleg úgy kell elképzelni, mintogyha valaki egy csomó hogy is mondjam, ilyen ilyen homokot, egy csomó mindent összehordan egy helyre.
[00:49:33]Tehát, hogy ezek ezek nagyon lazán vannak összetartva, nagyon lazán tartja őket a gravitáció.
[00:49:36]Amikor széttesnek ezek a az égitestek, akkor úgy képzeljük el őket, mintogyha az itt itt látható szakócák ilyen töménykövek, vagy ilyen tömörkövek lennének, vagy vagy össze lennének préselve, de ezek leginkább ilyen koszos labdák, tehát olyan olyan mintogyha én most gyúrnék egy sárból egy ilyen golyót, de még lehet, hogy annyira sincsenek össze, hiszen nincs ott a mondjuk, h nincs benne víz, hogy összetartsa tehát beugranál és belesüllyednél abszolút.
[00:50:00]És egy ilyennel randevúzott.
[00:50:03]és meg is kezdte a a azt, hogy felderítse, tehát hogy még nincsenek nagyon komoly eredmények, de egy nagyon szép képet készített róla közelről.
[00:50:09]Ezt el fogjuk küldeni.
[00:50:11]Ami még nagyon érdekes ebbe a kvázi holdba, hogy a a mérete az alig pár 10 m átmérőjű.
[00:50:17]Tehát ez jelenleg ez a legkisebb objektum a naprendszerben, amihez szondát vagy valamilyen ember által alkotott dolgot küldtünk, hogy megvizsgáljuk.
[00:50:31]Úgyhogy Kína az továbbra is itt élen jár a a ugye folytatja ezt a nagy hármasát és éppen most az űrkutatásban és utána a Ten 2 az pedig majd tovább fog menni és más ilyen égitestekről is fog útja során ilyen randevút meg méréseket végezni hopp nem tudom bármi hozzáfűznivaló elég elég kell a sztor elő nyilvánvalóan lenyűgöző tehát ha belegondoltok hogy ez ez mit jelent hogy hogy képesek vagyunk Mi egy bolygón élő élőlény, odáig eljutni, hogy egy ilyen egy ilyen távoli helyre elküldünk elküldjük a szemünket, meg elküldjük a elküldjük a fülünket és megnézzük, és megszagoljuk, és foglalkozunk egy ilyen égitestre.
[00:51:13]Ez egyszerűen döbbenet.
[00:51:15]Egészen csodálatos.
[00:51:17]Igen.
[00:51:17]És ugye ezek a azért vannak itt problémák, tehát hogy a legtöbb ilyen sajnos ember alkotta jármű, ami már elért ilyen égitesteket, azért mindegyiknek voltak problémái.
[00:51:27]Ugye az ez, amit említettél is, hogy nem túl szilárdak, tehát el tudnak süllyedni.
[00:51:31]Ugye emléksz, ugye ott volt a másik küldetés a most meg fogom magamat egy kicsit követni, ha jól emlékszem, ugye a New Horizon volt az, ami ugye leszállt arra a kacsa alakú Ja, a kacsa alakúra, de aztán neki nekiütközött, meg visszapatta.
[00:51:44]Hát az volt, hogy nem teljesen úgy sikerült a leszállás, aztán árnyékba került, és ugye lemerült, mert a napelemek nem kaptak elég napfényt, úgyhogy voltak azért itt sajnos ilyen problémáink, meg történtek dolgok, úgy reméljük, hogy a kínai kollégák azok sokkal jobban fognak járni.
[00:52:02]És egy dolog miatt, ami miatt még nagyon érdekes, az a az asztteroida, vagy ez a kvázi Hold, nem tudom, hogy tudod-e, hogy azt gondolják, hogy ez valószínűleg a Hold keletkezésekor keletkezett maga is.
[00:52:12]Tehát azért van ezen a pályán, azért van a Föld el ugyanazon a pályán, mint ahogy a Föld úgy kering a nap körül.
[00:52:17]És azért találkoztunk most vele, mert amikor a Hold keletkezett, ugye az most a jelenleg egy vezető elmélet, hogy a mi bolygónk az ugye itt valószínűleg két bolygó keringet annó Domini, a mi és egy másik bolygó.
[00:52:31]összeütköztünk, abból kiszakadt egy jó nagy darab anyag, az lett a Hold, de a Hold is még ugye rengeteg anyagot összegyűjtött, látszanak is a becsapódások, de emellett még, hogy jó nagyon sok anyagot összegyűjtött, volt valószínűleg itt is egy nagyobb ütközés, és ennek az ütközésnek a következtében lökődhetett ki ez a darabka, úgyhogy valószínűleg a kicsit a hold keletkezéséről vagy pedig erről a folyamatról is valami adattal fog nekünk egy kicsi darab proto előoldalálunk szemben.
[00:52:56]És amiatt ez nagyon fontos, tehát nem szabad elmenni mert a hír mellett, mert nyilván ez nem az első aszt aszteroid, amit meg tudunk közelíteni.
[00:53:02]Amiatt ez fontos lehet, hogy bizonyítja azt, hogy el tudunk menni egy ilyenhez.
[00:53:12]Most 10 m átmérőjű tárgyat megtalálni, az az az gigantikusan nehéz.
[00:53:17]Tehát tehát tehát nagyon nagyon nagyon nehéz egy olyan pályát számítani, ami x hónap múlva te randevúzni tudsz egy 10 m átmérőjű tárgyal.
[00:53:26]Ez ez ez nagyon nagyon nagyon nehéz.
[00:53:30]De ha tudunk ilyet, ha tudunk ilyet, az két dolgot jelent.
[00:53:33]Az egyik azt jelenti, hogy képesek leszünk bányászni.
[00:53:36]Tehát a azért azt érdemes tudni, hogy a a a kis bolygóvben meg azzteroidákon olyan anyagok is vannak, amik nagyon ritkák, ritka fémek, víz, vagy más földön ritkák, földön ritkák.
[00:53:51]Igen, így értettem.
[00:53:53]Tehát egyrészt el tudunk menni oda bányászni.
[00:53:55]Tehát ez ez már azt vetíti előre, hogy mire képesek vagyunk.
[00:53:58]A másik, hogy amikor majd jön a esetleges gyilkosasztal, ha már a emberiség kigyilkolásánál tartunk, képzeljétek el, hogy nem nem kell ám megfúrni, meg atomot robbantani a közepébe, meg ilyesmi, mivel mindennek van gravitációs mezeje, még egy űrhajónak is, sokszor annyi elég, hogy elrepülünk mellette.
[00:54:13]Szó szerint, ha már annyi, ha megfelelő távolságban van, és ez ki van jól számolva, akkor megfelelő mennyiségű rakéta elrepül egy aszteroida mellett.
[00:54:22]az már annyira pusztán a kis miniatűr vonzás különbségével el tudja annyira téríteni, hogy mire ideér hozzánk, megpattan a a levegőn, tehát a a a lé a földnek a légburkán, vagy teljesen máshova megy, de maga az ütközés sincs teljesen teljesen kizárva.
[00:54:40]Tehát, hogy nekünk nagyon fontos, ez a képességünk meglegyen.
[00:54:43]Nagyon örülünk, hogy ez a képességünk ismét bizonyítást nyert, hogy mi erre képesek vagyunk.
[00:54:47]El tudunk menni egy aszteroidához, ez az életünket fogja megmenteni egyszer.
[00:54:50]Igen.
[00:54:50]És a azért, hogy ismét megnevezzük azt, hogy mit tanultunk ebből az egész esetből, azon kívül, hogy ugye odamentünk egy ilyen asztteroidához, ezt nagyon jól felvezetted, hogy eredetileg amikor kilőtték a Tian 2-es szondát, akkor körülbelül olyan, most pontosan fogom idézni a cikket, tehát egy körülbelül egy olyan 100 km sugarú ilyen körpalást az, ahol be tudták lőni ezt a nagyon kicsi égitestet.
[00:55:16]És addigra amire odaértek, addigra sikerült ezt leredukálni.
[00:55:19]1 kmes különbségre.
[00:55:22]Ugye, hogyha azt megnézzük, hogyha én most valakit megpróbálnék meglőni egy lőfegyverrel, és csak egy nagyon kicsit mellé célzok, ugye egy nagyon kicsi szögben mellé célzok, egy nagyon milliméternyit arébb teszem a akkor már nem találnám el, vagy nem mondjuk ne az, hogy valakit egy célpont.
[00:55:37]Figyelj, mondjuk úgy, hogyha elkezded fúrni a suezi csatornát, ami megtörtént eset, x km hosszú, 1 cmvel félrelövöd, a másik oldalon 500 mrel leszel máshol.
[00:55:47]Így van.
[00:55:47]És ugye most itt ilyen, hogy is mondjam, ilyen óriási táblatokban gondolkozunk.
[00:55:52]Tehát, hogy azért az, hogy 300 km, vagy 100 km vagy ilyesmi sugarú körben annyira mellé lehet menni egy ilyen szondával, hogy hogy a közelébe se legyünk az objektumnak.
[00:56:04]Úgyhogy az, hogy kitalálták azt, hogy hogyan tudják egy ilyen szondát folyamatosan útba igazítani, úgy, hogy az ne kerüljön nagyobb, ugye akkora mondjuk energiafelhasználásba, hogy a szonda lemerüljön, vagy pedig, hogy ezt meg tudják oldani.
[00:56:16]Ez egy óriási lépés megint, ami a jövőben a a helymeghatározásban, vagy abban, hogy az űrben tudjunk helymeghatározást csinálni, ezek ezek nagyon fontos információk lesznek.
[00:56:27]Az, hogy Kína megosztja-e ezeket, az egy kérdés.
[00:56:31]Figyelj, nekem mindegy, hogy ki fog megmenteni majd igazából őszintén, tehát azt fogom megtapsolni, aki megcsinál.
[00:56:35]Én nem tudom magamat megmenteni, mert nem vagyok űrhajós, de most igazából teljesen mindegy.
[00:56:40]Hát igen, csak hogyha megmentenek, és akkor majd ráztatod a kicsi piros könyvedet, vagy akkor rázadni?
[00:56:46]őszinte leszek, hogyha mit tudom én, a a az unokám élete forog kockán, rázok én bármit.
[00:56:52]Hm.
[00:56:54]Jó, hát igen, itt megint ugye visszatérve arra a témára, hogy úgy tűnik, hogy aki mostanában komolyan veszi azt, hogy jobban megismerjük a világunkat, az Kína, és aki erre megfelelő mennyiségű erőforrást is hajlandó áldozni, ahol visszatérünk a legutóbbi műsorra, hogy nyilván ez a fajta kutatás, ez döbbenetes mértékű pénzt igényel, ami leginkább állami szinten áll rendelkezésre, hiszen ennek nincs pénzügyi hozama.
[00:57:15]Tehát ezt nem lehet kivinni a piacra, hogy kérek szépen, lesz most egy cégem, és arra fogom föltenni, hogy megközelítsek x méterre egy 10 m átmérő tá az űrben, és most vegyétek meg légyszív a részvényt.
[00:57:27]Nem fogja megvenni senki a részvényt, mert nem fog belőle látni egy fillért sem.
[00:57:29]Tehát nyilvánvalóan itt is az jön vissza, hogy bizony a szuperhatalmaknak leginkább erre kéne költeniük a sok hülyeség helyett meg a háború helyett.
[00:57:38]Igen, valószínűleg a teljesen felesleges konfliktusok generálásába, amit kábé ilyen padhelyzeteket okoznak, ugyan ugyanazt a pénz beletennénk mondjuk űrkutatásba, akkor mindenki jobban j na most számoljuk kiszá ki meri valaki számolni.
[00:57:51]Mibe került mondjuk egy ukrajnai háború?
[00:57:54]Hm, hogy azt a pénzt, hogy feszik, ki lehet át tenni?
[00:57:59]Hogy mondjam?
[00:57:59]Az orosz űrkutatás egyszer jelenthet valamit.
[00:58:01]Attól félek, ezzel most nagyon elkaszálták.
[00:58:07]Az orosz bármit valószínűleg egyébként egyébként.
[00:58:08]De most, hogy ezt a pénzt arra tettük volna rá, ebből a pénzből ember lenne megint a Holdon.
[00:58:12]Ebből a pénzből űrállomás lenne a Holdon, csak amiből ez az egy háború került.
[00:58:17]Elképzelhető, vagy legalábbis az alapja mindenképpen.
[00:58:20]Jó, hát ennyi félt bele már a Szabolcs.
[00:58:23]Köszönjük szépen, hogy itt voltatok.
[00:58:26]Átbeszéltük a híreket.
[00:58:26]A következő adásban most ugye az van, hogy mi szünetre megyünk.
[00:58:30]A ahogy lehet, hogy olvastátok is a felhívásban, az inga az egy kicsit meg fog újulni augusztusban.
[00:58:36]Ezt az adást augusztus előtt vesszük föl.
[00:58:37]Azt a pénzt, amit 2025-ben az adótok 1%-át nem idén, ugye azt még nem tudjuk, a szeptemberben fog kiderülni, de amit az előző évben az adótok 1%-ának a felajánlásával tettetek az ingának, abból jelenleg az inga meg fog újulni.
[00:58:53]Úgyhogy ezt az ezt a megújulást, ezt a metamorfózist, hogy kikeljen a bábjából, ugye gyönyörű lepkeként, kényelmes székekkel.
[00:59:01]Ugye reméljük a ide vág Robinak a videója, ahol rituálisan megsemmisíti a régi székeinket nagyon helyesen.
[00:59:09]Lényegében ezen a metamorfózison túll leszünk.
[00:59:12]Ezért is van, hogy pár adást előre felvettünk, és akkor utána szeptemberben fogunk találkozni egy hát lehet mondani, hogy új évadban, ugye a Metéspontn a következő évadában, harmadik évadjában elkez harmadik évadjában már elkezdtük beszélni Szabolcsal és a stábbal egyébként a aki létezik mögöttünk és köszönjük innen is nekik a munkát és majd bárkit, aki a jövőben is esetleg szeretne hozzánk csatlakozni, azt, hogy kiket tudnánk vendégül látni és hát én azt kell, hogy mondjam, hogy ilyen pazar pazar ötleteink vannak és pazar dolgokat indítottunk megkomun kommunikációkat.
[00:59:43]Meglátjuk, hogy mit sikerül nektek elhozni.
[00:59:46]Fog, de hát csatlakozzak ehhez hozzá.
[00:59:47]Egyébként lesz majd egy toborzás az ingában.
[00:59:49]Mindig van toborzás önkéntesekre, meg ki akar itt itt ide bejönni, segíteni meg részt vállalni ebben a munkában, mi konkrétan ebbe a műsorba várunk szerkesztőket.
[00:59:59]Tehát ha nem tud, ha szeretnél megismerkedni ezzel a világgal, nem tudod, hogy működik, szeretnéd megtanulni, de van inputod, vagy van igényed arra, hogy a tudományos igényesség, vagy a tudomány maga meg tudjon jelenni így a közéletben, akkor ebb toborzást figyeld és jelentkezz, és tudod jelezni, hogy ebbe a műsorba szeretnél jönni, és mi nagyon nagy szeretettel várunk téged.
[01:00:20]Így van.
[01:00:20]Jó, egy kicsit spoilers, de ez is jönni fog.
[01:00:23]A bár mondjuk amire kimegy, addigra már valószínűleg ez nem lesz spoilers.
[01:00:25]Most így eszembe jutott most, hogy ahogy így gondolkozok, addigra valószínűleg ez a felhívás, ez már kint lesz, úgyhogy, úgyhogy nem.
[01:00:33]Mindenesetre várunk mindenkit szeretettel, és továbbra is kérlek kommenteljetek, osszátok meg a a véleményeteket, esetleges kéréseiteket, dobjatok be nekünk egy jó cikket, ahogy mondtam is, lesz egy kis elcsúszás most benne, mert előre vettünk föl adásokat, tehát hogy még most az előző null hippotézis alattiak sem látjuk, mert még nincs kint az adás, de amint kint lesz, meg fogjuk nézni és reagálni fogunk rá, és fogunk itt találkozunk akkor a következő évadban, várunk titeket újra szeptembertől.
[01:01:01]Nem tudom, bármi hozzáfűzni?
[01:01:01]Való Szabolcs, köszönjük, hogy velünk vagytok és köszönöm Zoli, hogy itt vagy mellettem és csináljuk ezt a Én pedig köszönöm a felkérést, nagy örömömre szolgál, hogy beszélgethetünk.
[01:01:12]Köszi szépen.
[01:01:13]Sziasztok.
[01:01:14]Sziasztok.