Szélsőközép 1:43:30

Energiaválság Bécstől Paksig. Vita az inger- és fenékküszöbökről

atomenergiaenergiapolitikapaksrezsicsökkentésklímaközéletpuzsér
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Energiaválság Bécstől Paksig. Vita az inger- és fenékküszöbökről
tl;dr
  • A Szélsőközép stúdióbeszélgetésén a paksi kisvízi válság és a magyar energetikapolitika volt terítéken Lányi András, Perger András, Felsmann Balázs és Élő Zoltán részvételével.
  • A kormány a fenékküszöbbel elhárította az áramszünetet, de Felsmann szerint az üzemeltető két éve ismert, beárazható kockázatra készületlen maradt – csak az utolsó hetekben lehetett beavatkozni.
  • A hajózási gondok és a szlovák ajánlat másodlagos: duzzasztásra nincs valódi szükség, a Bohunice-i erőmű is ugyanazért a vízhiányért szenvedne, mint Paks.
  • Lányi és Élő: a vizet a folyóban nem lehet megtartani, a talajban igen – ártérre vezetéssel és a gazdákat ösztönző támogatási rendszerrel, nem edukációval.
  • A rezsicsökkentés egy évtizeden át szoktatta pazarlásra a társadalmat; a 2027-es dinamikus árat első lépésnek látják, a krízishívásoknak csak rövid távú, mérhető hatása volt.
  • Paks 2-vel szemben minden résztvevő szkeptikus: csúszik, legalább duplájára drágult, hűtővíz-gondja megoldatlan; Élő szerint azonnal le kellene állítani, a 780 milliárd kidobott pénz.
  • Felsmann: magánatomerőmű azért nincs, mert a matek nem jön ki; a megújulók a kereslet 80%-áig elvihetők, az utolsó 20% a valódi, drága kérdés.
  • Paks 1 engedélye 2032–37 között lejár; Élő szerint nem hosszabbítani kell, hanem bezárni – a melegvíz-problémát a fenékküszöb sem oldja meg.
  • A szélerőmű-mítoszokat Lányi bontotta le (ultrahang, nem ütközés károsítja a madarakat); a tárolók támogatás nélkül is nyereségesek, a gázerőművek a Paks 2 B-tervének jelei.

„Minden mindennel összefügg, de külön összefügg minden Paks kettővel." – Élő Zoltán

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Szélsőközép csatorna Konfrontzóna című, stúdióban, közönség előtt felvett műsorában a 2026 nyarának paksi és dunai kisvízi válságát, valamint tágabban a magyar energetikai politika kérdéseit beszélték meg. A résztvevők: a műsorvezető (Viktor), Lányi András publicista, Perger András energetikai szakértő, Felsmann Balázs energetikai elemző (2008-ig a közlekedésért és energetikáért felelős szakállamtitkár) és Élő Zoltán, aki 2014-ig környezetügyi államtitkár volt (nála tartozott a természetvédelem, a vízügy és a környezetvédelem). A műsorvezető már a felvezetésben jelezte, hogy a téma átfed a zöldek régi gondolataival – amire „Perger András viszont itt az elején egy picit megrántotta a vállát”.

Jól kezelte-e a kormány a paksi kisvízi válságot?

A nyári helyzetet idézve: a Duna kisvíze miatt a paksi atomerőművet vissza kellett terhelni, a kormány pedig a mederbe épített fenékküszöbbel próbált segíteni. Perger András – aki elmondása szerint publicisztikáihoz előtte mindig egyetemi professzorokkal konzultál – a kiindulópontot úgy fogalmazta meg: az ellátásbiztonság garantálása a mindenkori kormány feladata, szereplőkre nem hárítható át, és mivel áramszünet nem volt, „ebből a szempontból biztosan” jól kezelte a kormány a helyzetet.

Ugyanakkor ő maga is húzott kitérőket: ilyen típusú haváriát gyorsan lehet kezelni, de nem tudták, mennyi ideig marad fenn a kisvizes állapot. „Amíg ilyen torz a villamosenergia-rendszerünk, hogy az ország közepén egy darab erőmű termelése azon múlik, hogy van-e elég víz a Dunában, akkor erre nyilván kell valami megoldást találni.” Röviden úgy tűnik, sikerült, de kérdés, mennyi volt benne a szerencse: ha jön egy „Boris 2” típusú árhullám szeptember végén, nem biztos, hogy mi lesz a megépített gáttal – a tapasztalat szerint a kisvíz október végéig fennmaradhat, amikor már a nap sem termel.

Felsmann Balázs a kormány és az üzemeltető küzdelmét az utolsó 240 MW-ért (a félgőzzel termelő reaktor megtartásáért) mindenképp pozitívan értékelendőnek nevezte, mert a teljes leállítás utáni hidegindítás költségei „beláthatatlanok lettek volna”, és műszakilag is nagyon szórnak a vélemények arról, mennyire lett volna problémás. Szerinte itt „egy közgazdasági havária is kialakult volna”.

A „havária” vita

Felsmann Balázs tiltakozott azért, mert Perger az „havária” szót használta:

„Ez nem volt havária. […] Ez egy beárazható üzemeltetési kockázat volt, amivel egyébként nem foglalkozott az üzemeltető.” – Felsmann Balázs *

Szerinte ezt nem szabad eljátszani: a hivatalos Magyarország által elfogadott 2025-ös nukleáris jelentés szóról szóra leírja, hogy a kisvízes állapotokra az erőmű üzemeltetőjének fel kell készülnie, és azt is, hogy nem minden kisvíz függ össze a klímaváltozással – a Duna morfológiai helyzetét is vizsgálni kell. A 9., majd a 10. jelentés is hasonlóan fogalmaz, tehát legalább két éve leírt, az üzemeltető által ismert problémáról volt szó. Ami elmaradt: a kockázatmérséklési terv, a helyzetek végiggondolása – ezért „a legvégén maradt egy-két hét beavatkozni”. Egy felszólalásban elhangzott az is, hogy a reakcióra hivatkozva nemzetstratégiai beruházássá nyilvánították a létesítményt, környezetvédelmi hatásvizsgálat nélkül. Felsmann szerint a beavatkozás (a kialakult helyzet kezelése) lehet havária, de maga az alapszituáció nem az: „örüljünk, hogy meg lehetett úszni az áramszünetet” – és főleg az erőmű teljes leállítását.

Élő Zoltán Bécsben és Gödöllőn tartott előadásaiból kiindulva az alapelvet fogalmazta meg:

„A környezetvédelem területén tökéletes megoldások nincsenek, csak rosszak és még rosszabbak. Józan paraszti ésszel a rossz megoldást kell választani.” – Élő Zoltán *

Ebben a helyzetben szerinte a kiválasztott megoldás volt a lehetségesek legjobbika, „csak dicsérőleg lehet szólni” – de tanulságokat is le kell vonni.

Hajózás, szlovák ajánlat, vízlépcsők

A műsorvezető felvetette: a kormány hibázhatott a szomszédokkal való kommunikációban, mert egyetlen dunamenti ország sem tudott pontosan a műtárról, utána pedig szembesültek, hogy a hajók nem tudnak közlekedni. A panel szerint ez a nemzetközi diplomáciában egy normál „negatív jelzés”, amelynek még rengeteg stációja lesz; az időnyomás alatti intézkedésnél viszont akárki ült volna a döntéshozók helyébe, először az ellátást kellett megoldani, a hajózás kérdése a következő lépés. A fenékküszöb állítólag úgy készült, hogy a hajózóútvonalnál kicsit mélyebb – ha jól tudják, a 2,5 méteres merülés megvan –, inkább az áramlási viszonyok okozhatnak gondot a hajóknak; feltehetően kiegészítést kell majd végezni a műtárgyon, de „erre van idő”.

A műsorvezető szerint ezt neveket is kell nézni: aki szeret raftingolni vagy kenuzni, tudja, hogy a sarkantyúknál kalandos átjutni – nyilván nem ez lesz a turistahajók válasza. A panel abban egyezett meg (a műsorvezető humoros megjegyzésével: „ha négyen ugyanarra szavaznak, én leszek az ötödik”), hogy hosszabb távon műszaki megoldást kell találni.

Perger András figyelmeztetett: a hajózási lobbi most „vérszemet fog kapni”, és újra elő fog állni azzal, hogy ha Mohácsnál, Fajsnál, Adonynál nem építenek meg mintegy 3500 milliárd forintért (szakértői becslés) három nagy vízlépcsőt, a Duna nem lesz hajózható. Közben viszont a Duna a hajózóútvonalon évente 240 napig biztosítja a 2,5 méteres merülési mélységet, ezért hajózási célból nincs ok a Duna duzzasztására.

Élő Zoltán ezt erősítette nemzetközi példákkal: a Fekete-tengerről a Földközi-tengeren, Gibraltáron és a La Manche-on Hollandiáig kb. hét nap egy merülésben korlátlan hajóval, a Duna–Rajna–Majna-csatornán ugyanez három-négy hét – tehát „ne misztifikáljuk”, mit lehet a belvizi útvonalakon szállítani. Államtitkárként személyes tapasztalata volt a相关工作 tárgyalásokról: a konténeresek 40 ezer helyett 120 ezer konténert akartak Magyarországon keresztül, a magyar kormánytól, hogy jó üzletet csináljanak, miközben az EU „egy petákot” sem adott. Szerinte viszont „az érdekcsoport ebben a pillanatban lőtt hang sem”: az összes klímamodell szerint 15 éven belül június elejétől augusztus végéig Magyarországon minden nap 42–45 fok lesz, az egész vízgyűjtő területen – ezért felesleges 24 milliárd eurót a Paks 2-be tenni (nem lesz hűtővíz, akár hűtőtornyokkal építik), és 3500 milliárdot a keresztgátakba sem érdemes, „mert nem lesz víz”.

Szlovákiáról szólva Élő Zoltán cinikusan jegyezte meg: „nagyszerű húzással felajánlotta Szlovákia segítségét a kis Magyarországnak a Nagyszlovákia” – csak épp a Bohunice-i erőmű hűtőtornyai is vízzel működnek, a Vág vizéből, aminek 10–15%-os veszteségét állandóan pótolni kell. Ha a Vágon nincs víz, a bohunicei atomerőmű sem működik.

Víz a talajban, nem a folyóban: aszály, ártér, gazdák

Lányi András hozta fel az alapellentmondást: a vizet a folyóban nem lehet megtartani – ott annyi víz lesz, amennyi folyik; ha gátakkal duzzasztjuk, attól nem lesz több, csak lassabban halad át. Ráadásul a duzzasztás Paks esetében azt jelenti, hogy az erőműből visszafolyó, felmelegedett hűtővíz a fenékküszöb alatt a nyár jelentős részében 30 fok fölé melegíti a Dunát:

„Úgyhogy majd lehet helyben a Dunába megfőzni a híres paksi halászlevet.” – Lányi András *

A vízet szerinte a talajban kell megtartani. Az Alföldön, főleg a Tisza vízgyűjtőjén esik ugyan víz, csak nem akkor, amikor kellene; ha a tavaszi nagy vizeket a Tiszából kiengednék az ártérre – amihez nem kell más, mint a létező gátakat megbontani, nem pedig újakat építeni se keresztbe, se hosszába –, jelentősen javulna a mezőgazdaság helyzete. A belvizeket sem elvezetni, hanem megtartani kellene. A Dunánál ez nem ilyen egyszerű: az mélyebben fekvő folyó, a mederben tározott vízből a föld nem öntözhető, főleg nem a homokhátságon. Romániában már most az a helyzet, hogy az egyik atomerőművet nemcsak újraindítani nem tudják, hűtéséhez sem elegendő a folyóban lévő víz.

Élő Zoltán a talajvízmegtartás gyakorlati oldalát mutatta be: az a szivattyúkapacitás, amellyel ekkora vízmennyiséget kellene áthelyezni, „fizikai képtelenség”. Elődje, Szabó Imre szocialista miniszter készítette elő a tiszaroffi tározót, ő pedig államtitkárként adta át azt. De nem ilyen „betonteknős” tározók kellenének. Magyarországon 86 ezer km csatorna és árok volt, amit a gazdák a területükön beszántottak – ma már nincs 50 ezer km sem. Ehhez tendereken kiválasztott cégekkel, allokált pénzzel, átemelőállomásokkal kellett volna felkészülni, hogy október és február között a Tisza vizét rá lehessen vezetni a területekre. A földkérdés viszont megoldhatatlannak tűnik:

„Ültem egy kultúrházban 350 gazdával szemben, egyedül a személyi titkárommal. Ott üvöltöttünk másfél órán keresztül. Ugyanis nem adja a földet semmi áron.” – Élő Zoltán *

A tulajdonosok hozzászoktak, hogy három jó év kompenzálja a negyedik rosszat. Pedig – tette hozzá – a hajdani belvízes területek minden digitális térkép szerint egybeesnek a legszárazabb és termelésre legkevésbé alkalmas területekkel.

Egy résztvevő szerint a gazdáknak addig teljesen igazuk van, amíg a kormány nem változtat az agrártámogatási rendszeren: területi alapú támogatásból, aszálykárból, vadkárból megélnek, és csak akkor lesznek érdekelttek abban, ha engedik a vizet állni a földjükön – vagyis nem edukáció, hanem ösztönző kérdés. Hozzátette: az aszálykár-jellegű kompenzációk évente 300 és 800 milliárd forint közé teszik az összeget, „ezért már számos csatornát meg lehetne építeni”; nem azt mondja, hogy ne kompenzáljanak, de a rendszert úgy kell átalakítani, ahogy Lányi András javasolja. Élő Zoltán pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezetvédelmi tárca emberanyagában, kapacitásában fényévekre van az ilyen műveletektől, a közgép az agrártárcánál van, tehát először a két tárcának kellene megegyeznie.

Edukáció 2008 óta – és a rezsicsökkentés öröksége

A műsorvezető emlékeztetett: 2008. március 18-án, hat nappal azután, hogy Felsmann Balázs távozott a minisztériumból, fogadta el a parlament a nemzeti klímastratégiát, amely az edukációt külön kiemelt kategóriaként kezelte. Mi történt azóta 18 év alatt? (Felsmann közbevetette: március 12-én mondott le, április 30-ig dolgozott, de a GKM-stábja a klímastratégián nem dolgozott.) Ugyanakkor a Nemzeti Energiastratégia elfogadása körül „elég érdekes fejlemények” voltak, amelyek a Paks 2-hez kapcsolódó történések előképei: a későbbi kormány arra hivatkozott, hogy az előző kormány is elfogadta a Paks 2-t – holott a parlament csak felhatalmazta az MVM-et egy előkészítő tanulmányra arról, érdemes-e egyáltalán megépíteni. Ezt értelmezte át később úgy a kormányzat, hogy új országgyűlési határozat nélkül elindulhatott a 2014-es orosz szerződéses projekt.

Lányi András – történelem-földrajz szakos tanár és környezetmérnök – emlékezett: a 90-es években, a tanárképző főiskolán már elhangzott, hogy vízgazdálkodásra lenne szükség, ki kellene vezetni a vizet a tájba. Ehhez képest a kétezres évek elején, a tiszai katasztrófa idején „hirtelen lett pénz” egy hatalmas tározóra – „a hülyeségre mindig van pénz”. Most van ugyan vízstratégia (tartsuk meg a vizet a tájban), ami nagyon helyes, de késve. Ráadásul a világ megváltozott: nincsenek már nagy tavaszi olvadásos árvizek sem az Alpokban, sem a Kárpátokban – a nagy vizek inkább őszre, mediterrán ciklonos időszakokra csúsznak. „Még ahhoz is képest át kell gondolnunk, amit 10 évvel ezelőtt gondoltunk.”

Élő Zoltán szerint Lányi „mondta ki a tutit”: ha a gazda ösztönző rendszert kap – adja fel a 100 hektárból azt a 16 hektárt, és pénzt kap, ha arra vizet vezetnek rá a kukorica helyett –, akkor áttörés lesz, ez nem edukáció kérdés. Ugyanakkor kell az oktatás is: ha nem lesz nagy víz, még nagyobb baj lesz, mert itt nem hőkupoláról, hanem sivatagosodásról kell beszélni.

Lányi András az oktatásról ennél radikálisabban fogalmazott:

„Az egész oktatásban van egy borzasztóan nagy baj, hát az, hogy hazudunk, mint az állat.” – Lányi András *

Szerinte folyik egy hamis kettős könyvelés: a természettudományos órák tisztességesen elmagyarázzák, mi történik, ha cián kerül a Tiszába, a társadalomtudományi órákon viszont a diák megtanulja, hogy ugyanez a jólét, a haladás, a gazdasági növekedés elengedhetetlen része. A diák megszokja, hogy ezen az órán ezt, azon azt kell mondani, és „természetesen nem hisz semmit”. A környezetvédelmi ügyet nem biológiaórán, hanem a társadalmi működést tanító humán tárgyakon kellene oktatni.

Felsmann Balázs két energiaszektori példát hozott az ösztönzők erejére: 2022-ben a magyar lakosság a gázfogyasztását „egy pillanat alatt” 20%-kal mérsékelte, amíg rezsiköltségekkel kellett számolnia; aki látta, hogy 1400 köbméterrel megvagy, az onnantól nem „edukálódott tovább”. Idén nyáron pedig a választást nyert párt felhívása (ne használjunk nagy fogyasztójú berendezéseket délután 5 és este 9 között) ismét mérhető hatású volt – ez szerinte rövid távú kríziseszköz, tartósan nem működik. Nagyon kíváncsi ugyanakkor az MVM által bejelentett, 2027. január 1-től elérhető dinamikus tarifára: ez az első lépés ahhoz, hogy a lakosság megtudja, az áram nem konstans – „nem 36 forint, vagy nem is 72, hanem vannak pillanatok, amikor mínusz 40 forint, és van, amikor 800 forint”. Addig torz válaszokat kapunk. Hozzátette: a rezsicsökkentés egy évtizeden át szoktatta a társadalmat a pazarlásra, ezen értelmesen, magyarázattal és kompenzációkkal kell nyúlni. (A piacon, az élelmiszerboltban, a kocsmában mindenki erről beszélt – aki átállt a klímával való fűtésre, az jobbulást tapasztalt.)

A műsorvezető felvetette: lett volna-e nevelő hatása egy „igazi”, bőrön érezhető energiaválságnak – áramszünetekkel, több órára lekapcsolt területekkel? „A sok terápia azért mégis csak jobban hat az emberekre, nem?” Élő Zoltán pszichológiai ellenérvet hozott: ha az egyén nem tudja megoldani a problémát, ellenszenvet válthat ki; ezért különböző társadalmi rétegekre kell kompenzációt építeni – akkumulátor a napelemek mellé, de mi van azokkal, „akik putrikban laknak, szegény magyarok és szegény romák”, akiknél nem a napelem, hanem a 42 fok és a házban lévő vízhiány a kérdés? Hűtött terek kialakítása kell a településeken, és tenni kell a nénikkel, bácsikkal, gyerekekkel – ennek széles társadalmi következményrendszerét csak egy kormány tudja kezelni.

Felsmann mérési adatokat is közölt: a júliusi-augusztusi hőhullámban az előző, júniusi hőhullámhoz képest a csúcsigény kb. 500 MW-tal (kb. egy paksi blokknyival), a napi fogyasztás is kb. egy blokk napi termelésével volt kevesebb – de ez nem feltétlenül a felhívás érdeme: augusztusban a fél ország Horvátországban, Görögországban, a Balatonon nyaral, és az ipar is visszavesz. „Nem volt annyira látványos változás, mint amekkoráról beszéltek.” Ugyanakkor a pszichológiai hatás látszott: a hétvégére bejött a siker-kommunikáció („már csak egy nap, és megnyertük”).

Szünet után Felsmann tette hozzá az ellenérvet a sok terápiához: ő nem örülnék, ha Magyarországon úgy alakulna, mint az Egyesült Államok egyes államaiban, hogy mindenki elrohan az OBI-ba és vesz egy dízel aggregátort. Az rossz irányba viszi a társadalom gondolkodását, szuboptimálthoz vezet, és a rendszerszintű megoldások ellen hat – ezeket a problémákat rendszerszinten kell kezelni. A műsorvezető bejelentette: az emberek neveléséről később Lannert Juditot is megkérdezik majd egy oktatási vitában.

Paks 2: „sosem jött ki a matek”

A műsorvezető felvázolta az alaphelyzetet: a Roszatom jelenleg 2034-re teszi a Paks 2 felépítésének határidejét, miközben 2032 és 2037 között Paks 1 meghosszabbított üzemideje és engedélye lejár – „itt valahol be kell lépnie valami nagy energiának. És ha nem Paks 2, akkor mi?”

Élő Zoltán már 2014-ben, még kormánytagként ellenezte a projektet – ő javította, hogy az év végén, amikor Orbán Viktor megállapodott, már írásban is volt szerződés. „Akkor is reménytelen volt, most meg még reménytelenebb.” Elmondása szerint ő volt az egyetlen parlamenti képviselő, aki nem szavazta meg a Paks 2 előkészítésének továbbítását – nemcsak a vízhiány, a költségektől kezdve több okból. Dicsérte Perger jelentéseit, amelyeket „elképesztő részletességgel” írtak a fűtőelemek árától az utólagos elhelyezés költségéig, és which vetették fel a containment (konténment) szerkezet kérdését is – szerinte olyan héjszerkezetet az oroszok nem tudnak megcsinálni, ezért nem felelnek meg az uniós szabványoknak. Következtetése: „az oroszoknak nem azt kell mondani, hogy 34-ig meg tudják építeni – ők egyáltalán nem tudják megépíteni, és nem tudják megfinanszírozni.” A mostani kormánynak nem 200 milliárdot kellene a költségvetésben a betonozás folytatására allokálnia, hanem azonnal leállítania a projektet; a most 780 milliárd forintnál tartó állami költés így „kidobott pénz” minden egyes fillérje. Arra is kitért: Orbán Viktor a kampányban az USA-ban és Franciaországban is alkatrészekről, fűtőelemekről beszélt – „nem tudják, miről beszélnek”.

Perger András a „zöldek” perspektíváját foglalta össze:

„Mi mindig be vagyunk küldve abba a zöld sarokba, hogy itt vannak ezek a zöldek, akik sötétzöldek és ostobaságokat beszélnek […] és mindenben nekünk lett igazunk.” – Perger András *

Visszakutatta, mit mondtak akkor és mi történt: drágább lett, csúszik, gond lesz az uniós engedélyezéssel és a Roszatommal. Az oroszok otthon is 10 év alatt építenek atomerőművet – most, hogy elindult a betonozás, az egyszerű matek már 2034–35-öt ad. 2020–21-ben azt mondták, „nagyon kell az áram” – Paks 2-ből semmi nem jött. Azt tudták mindvégig, hogy nem 12,5 milliárd euró lesz az ár, de „most már az, hogy minimum duplája”. A kormány most kapott lehetőséget, hogy tényleg átgondolja: mitől lett ennyivel drágább, mikor épülhetne meg, mit várhatunk az európai piacon – hiszen 2020 körül már látszott a nap-szél lefölözése, jöttek a tárolók, és voltak országok, ahol már tárolóval együtt hirdettek meg megújulós tendereket.

A hűtővíz „édes-bús” története

Perger András felidézte: a 80-as évek óta szakmai konszenzus volt, hogy az új paksi blokkokhoz hűtőtorony kell – ezt a KFK még 2008-ban megvalósíthatósági tanulmányban is leírta. Aztán egyszer csak az lett a hivatalos álláspont, hogy hat blokknak is lesz elég víz. Holott Paks most másodpercenként kb. 100 köbméter vizet fogyaszt, a Paks 2-vel ez 230-ra nőne – kisvíz idején viszont jó esetben is alig 700 köbméter csordogált le, tehát a folyó több mint a harmadát kellene elterelni. „Most már ott tartunk, hogy lehet, hogy mégis hűtőtornyok lesznek Paks 1-hez, Paks 2-hez is” – ami megdobná a költségeket.

Állami támogatás és a piac logikája

Felsmann Balázs 2014-ben írt tanulmányt arról, hogy „nem jön ki a matek”: nem igaz az állítás, hogy ez nem állami támogatással megvalósuló projekt – három évvel később megszületett az Európai Bizottság határozata, amely szerint a Paks 2 állami támogatást tartalmaz. Szerinte az energetikáról nem úgy kell gondolkodni, hogy „országok csinálnak valamit”: befektetők vannak, ez magánüzlet.

„Nem azért nincsenek privát atomerőművek, mert bárki tiltaná. Azért nincsenek, mert a matek nem jön ki: soha nem térülő beruházás.” – Felsmann Balázs *

Ráadásul a Paks 2-t a magyar rendszer kontextusában kell nézni: a Paks 1 20 éves meghosszabbítása zajlik, közben délidőben – már a paksi visszaterhelés idején is – Magyarország exportőr; a napelemek változó költsége az atomerőműnél is kisebb, mert nincs tüzelőanyag-szükségletük, így mínusz 1 centnél kiszállnak a piacról, egy atomerőmű viszont nem tud ilyen mélyen leszabályozni, és mínusz 60 eurós áron is termel. Ha megduplázzuk az alapkapacitást, az üzletileg nem feltétlenül éri meg. Fontos tapasztalat a paksi válság napjaiból: Magyarország nem fizetett érdemben többet az áramért, mint Csehország – negyedórás bontásban a magyar–cseh árkülönbség kisebb volt, mint 2024-ben, amikor semmilyen leállás nem volt. „A legtöbb órában teljesen ugyanannyi, vagy néhány eurón belül van az európai áramár” – a szuverenitásra hivatkozó, az uniós együttműködést kerülő energiapolitika szerintük önhibájukban árazza fel a szuverenitást. A komparatív előnyök elve alapján a szivattyús tározós erőműveket sem Magyarországon („hegyet is kéne hozzáépíteni”), hanem Szlovéniában, Boszniában, Csehországban építenék. „Nekem azért sincs bajom, hogy túlépítjük Magyarországot napelemekkel: ha hiszünk a nemzetközi kereskedelemben, mindannyian abba a nagy európai fazékba tesszük bele, amivel mi tudunk főzni.” Kérdés persze, ki hová akar csatlakozni – „ez már politikai kérdés”.

Akkumulátorgyárak és a „gyarmatosítás”

A műsorvezető felvetette: sokat mondták, hogy a Paks 2-áramra szükség van a világot vezető akkumulátorgyártó hatalmi ambícióhoz – de ez is irracionális volt-e? A válasz: Magyarországon ahhoz minden hiányzik – az alapanyag, a víz, az áram, a munkaerő, a know-how; ráadásul barnamezős, roncsolt területekre kellett volna építeni, nem 40 aranykoronás földekre Debrecennél – ennek is megvan a „személyi háttere” a 20%-os visszaosztásokkal, miközben Debrecenből „21. századi űrkikötőváros lesz”. Perger András – aki az akkumulátorgyárak hajnali idején a Greenpeace-nél dolgozott – így fogalmazott: „mi gyarmatország vagyunk, csak magunkat tudjuk gyarmatosítani.” A híresztelésekkel szemben a gyárak környékén a földben, levegőben, vízben igenis meg lehetett találni a szennyezéseket – eleinte határérték sem volt sok mindenre (oldószerekre stb.) –, és az iparági stratégia nélkül, „valakinek a fejéből kipattant” tervek nem jöttek be.

Felmondás, osztrák példa, SMR

A szerződés felbontásáról szólva Élő Zoltán azt mondta: az oroszok számos ponton nem teljesítettek, ezért felmondható a szerződés – „inkább ők vannak rossz helyzetben”. És ha a 780 milliárd forint mellé még 24 milliárd eurót is beleteszünk, és akkor sem fog működni, mert nincs víz – mennyit veszítettünk? Példaként az osztrákokat hozta: felépítették az első atomerőművüket, nagy korrupciós botrányok övezték, népszavazáson úgy döntöttek, nem üzemeltetik be – és soha nem működött. A műsorvezető tréfásan megjegyezte: ez tehát a kipróbált út – „bár egy kicsit drágának tűnik… viszont csodálatos akusztikája van annak a reaktorcsarnoknak, fantasztikus koncerteket lehet ott rendezni”.

Orbán Viktor washingtoni útján fókuszba kerülő mini, mobilis reaktorokról (SMR) Élő Zoltán lapáttal rakott le: „ez egy szamárság, nem létező technológiákról beszélünk”. A Lantos miniszter (a korábbi energetikai miniszter) álláspontja – jogszabályi „fabrikálás”, de lényegében követő álláspont – valójában ezt mondja ki. A Paks 2-t 2008 óta csináljuk, most 2035-ről beszélünk: „egy 30 éves futamidőről beszélünk – hogy akarunk SMR-eket behozni úgy, hogy ezek nem is létező technológiák? Felejtsük el.”

Kell-e egyáltalán ennyi áram?

Felsmann Balázs óvatosabban fogalmazott az igény oldaláról: el tudunk-e képzelni olyan magyar forgatókönyvet, ahol ennyi áram kell? Ha 500 ezerre nő a villanyautók száma, a lakossági fogyasztás akár megduplázódhat (+10 terawattóra). Az ipari villamosítás – például a műtrágyagyártás elektrolízises átállítása – szintén sok áramot kíván, de az elektrolizáló „borzasztóan tőkeigényes” beruházás, csak 0–24-ben működtetve térül. Az az illúzió, hogy az adatközpontok majd akkor számolnak, amikor süt a nap: „ez nem fog így működni” – az adatközpont üzleti modellje sokkal nagyobb hozzáadott értéket termel, mint amennyi vesztesége van a drága áram miatt. Amerikában, Virginiában az adatközpontok már a teljes állami áramkereslet közel 25%-át fogyasztják, az árak az egekbe mentek, helyi megmozdulások vannak.

Szerinte a megújulók a rendszerkereslet kb. 80%-áig vihetők el nap-szél alapra; „az utolsó 20% viszont nagyon problémás, és nagyon drágának tűnik” – innen ágaznak szét az utak: nukleáris, földgáz, geotermikus vagy épp az energiaigény csökkentése, attól függően, milyen közlekedési és iparpolitikai víziót választunk (elektromos autók vagy vasút; energiazabáló ipar vagy szolgáltatások). „Ha valaki mond nekem számokat, azt helyből nem hiszem el, mert ez mind találgatás” – ő a zöld preferenciákat fogja előadni: van olyan forgatókönyv, amelyhez nem kell annyival több energia, a maradékot pedig beszerezhetjük az európai árupiacról.

Élő Zoltán alternatívája Paks 1 lejárata utánra: 2032-ig kb. négy év van arra, hogy kiépüljenek azok az akkumulátoros kapacitások, amelyekkel az olcsó, akár negatív áras áramot meg lehet venni és a drága órákban felhasználni – tárolókapacitások és okosmérők építése, nem Paks 2. Ahogy fogalmazott:

„32 és 37 között a paksi atomerőmű élettartam-hosszabbítása lejár, és nem hosszabbítani kell, hanem bezárni.” – Élő Zoltán *

Paks 1: öregedés, melegvíz, és jövőre megint

Élő Zoltán a Paks 1-et „öregedő atomerőműnek” nevezte: az anyagelfáradás, a szerelvénycserék költségeket és kockázatokat is jelentenek, és „sehol a világon nem futották le azt a kísérletet”, hogy megnézzék, mi történik a sugárzásnak kitett acél- és betonszerkezetekkel ilyen hosszú üzemidő után. A második érv: hiába adnak adminisztratívan 20 év plusz engedélyt 2052–57-ig, ha nem lesz víz.

A friss adatok szerint eközben Budapesten megint negatív szintrekord dőlt meg, a jóslat szerint a paksi vízmércéig −105 cm-ig süllyedhet a víz – az első turbinát a nyáron −16 cm-nél kapcsolták ki. Vagyis elég közel leszünk megint a jelenséghez: „ha egyszer megtörtént, valószínűleg megint meg tud történni”.

A melegvíz-probléma pedig velünk marad: a fenékküszöb a vízszintet orvosolja, a hőt nem. Amikor Paks felett a Duna vize már 29 fokos, nem lehet a hűtővízzel a 30 fok fölé melegíteni. A jogszabály évi 15 napot enged 30 fok fölé, de csak 31,5 fokig, miniszteri engedéllyel – a nyár további kb. 90 napja pedig mindig rejt kockázatot, így marad minimum 75 nap, amikor gond lehet. Élő Zoltán szarkasztikus megjegyzése szerint a „természeti törvények a miniszter fennhatósága alá tartoznak”: ha 32,5 fokra ad engedélyt, „a halak nem főnek meg, mert ezt mondta a miniszter”. Változatlanul reagálni kell, különben jövőre is futkározás lesz, és az embereknek azt üzenik, fogyasszanak kevesebbet – ami egy egész társadalomnál hónapokon át nem működő „lelkibeszélés”. Élő Zoltán hozzáfűzte: ezeket az ökológiai rendszereket is el kellene magyarázni – a megfőtt halak, a locsolásra használhatatlan víz azonnali következmények, de az ember nem látja át a táplálékhálót, aminek a sérülése a klímától a vízhiányig mindent elvezet a katasztrófa felé.

„Minden mindennel összefügg, de külön összefügg minden Paks kettővel.” – Élő Zoltán *

(A beszélő a rómaiakat parafrazálva tréfásan úgy zárta: „minden út Paksa vezet”.)

Szél, nap, tárolás, gáz: az energiamix jövője

Szélerőművek – pályázat, madarak, bálnák

A műsorvezető felidézte: október 30-án zárul a szélturbina-pályázatok ez a szakasza, ami annál újabb, hogy 2011-ben az Orbán-kormány alatt befejezték az utolsó szélerőmű-fejlesztést. Közben a neten terjednek a konteónak tűnő vélemények: hogy a szélerőművek egész madárfajokat irtanak ki, a karbantartási olaj szennyezése stb. – és idézte Donald Trumpot, aki az USA-ban egy 1,2 milliárd dolláros, német céggel kötött szélerőműves megállapodást rúgott fel, és aki meggyőződése szerint a bálnák is kihalnak a szélerőművektől. (A műsorvezető viccelődve annyit tett hozzá: talán a Republic együttes „Repül a bálna” című számát ismerheti, mert így tudja elképzelni a repülő bálnákra leselkedő veszélyt.)

Lányi András – aki 2015–16-ban vendégprofesszor volt az Indianai Egyetemen – tudományos alapon bontotta le a mítoszokat: a madarak nem olyan hülyék, hogy nekirepüljenek a lapátoknak. A szélerőművek környékén talált madártetemek nem ütközés miatt vannak ott, hanem a lapátmozgás ultrahang-kibocsátása miatt, amely a kistestű madarakban súlyos élettani károsodást okoz. Az ultrahang emberekre is hathat – anélkül, hogy tudatosulna, idegessé teheti –, ezért kell a lakott településektől megfelelő távolságot tartani. Alapelvként kimondta: ha választani kell természetvédelmi/Natura 2000-es terület és szélerőmű között, „akkor semmiféleképpen nem a szélerőmű” – az országban van elég hely máshol. (A panel szerint a pályázatból e védett területek ki vannak hagyva; összesen hét csatlakozási ponton 770 MW-ra lehet pályázni, és előnyt jelent a települési hozzájárulás.)

Felsmann Balázs a rendszerlogikát hangsúlyozta: hőkupolás helyzetben – tankönyvi eset – nincs szél, így a kormány 4000 MW-os szélcélnak legfeljebb kis segítsége a nyári krízisnek; de éves és napi szinten a nap- és szélenergia kombinációja jól kiegyensúlyozza egymást. Az irányt – a természetvédelmi korlátokkal együtt – helyesnek tartja.

Tárolás: „ebben van üzlet”

A tárolókapacitásról Felsmann azt mondta: viszonyítási alapunkhoz képest kifejezetten jól állunk, hatalmas léptékű beruházások zajlanak. Az állami (METÁR-)program kapcsán kb. 500 MW+ valósult meg – de ami fontosabb: tisztán kereskedelmi, komoly tárolós projektek is épülnek, amelyek az árbitrázsra mennek rá: olcsó órákban betöltenek, drágákban kiürítenek.

„A jó hír az, hogy még csak állami támogatást sem kell hozzá. Ez egyébként azt bizonyítja, hogy ebben van üzlet.” – Felsmann Balázs *

A Dániát említette, ahol a szél túlsúlyos – „nem ettől még mondom, hogy a dánok hülyék”: kihasználják, amijük van, és az európai rendszer jól összekapcsolódva megtalálja mindegyiknek a felhasználási helyét. A rugalmassági eszközök (tárolók) kilaposítják a szélsőséges áringadozást – délben akár mínusz, este 7-kor 400 euró az ár. „Nem azt kell keresnünk, mi az optimális mix, hanem azt, hogy Magyarország ebbe a rendszerbe hol tud hozzájárulni.” A saját célú, ipari napelemes + tárolós beruházások ma is „maguktól mennek”.

A kiegészítő forrásoknál szóba kerültek az MVM által bejelentett három, nagy hatásfokú kombinált ciklusú (CCGT) gázerőmű-projekt (összesen kb. 1500 MW). Felsmann szerint ezek valamilyen szinten annak üzenetei voltak, hogy „ők maguk is keresték a B-tervet a Paks 2 helyett” – sosem mondták ki. A gázerőmű előnye a gyors reagálás és az alacsony beruházási (capex) költség, hátránya a drága üzemeltetés (opex); üzleti modellje az 1500–2000 üzemóra, amikor hiány és magas ár van – pont a „ködös november”, amit a megújulók ellen fogunk felhozni.

A geotermikus energiáról elhangzott: Magyarországnak nagy potenciálja van, de inkább a hőpiacon, mint villamosenergia-termelésben – Szeged távhőjének nagyjából a fele már geotermikus, Miskolcon is van ilyen, Budapesten is zajlott előkészítő projekt, bár ott a fúrások és a termálvízkincs, a fürdőkultúra viszonya érzékeny kérdés – senki sem értene egyet, ha a város fürdőkultúrája esne áldozatul egy olcsóbb, karbonszegényebb távhőnek.

Két koncepció: állami tőke vagy háztető

Élő Zoltán a napelemes hullám politikáját bírálta: bosszantja, amikor a mostani KDNP- vagy Fidesz-frakció azt mondogatja, a naperőmű-beruházások az Orbán-időszak érdemei. Ő maga próbált napelemet tenni fel, a cég csődbe ment, „itt maradt a 2 millió forintom”, az akkumulátor sosem jött meg. Szerinte először az EU-kényszer miatt indult támogatási rendszer, majd azt akadályozták meg, amikor kiderült, hogy a napelemek révén nincs szükség a Paks 2-re – a cégek tönkrementek, ahogy maga a napelemesek szövetsége is mondja. Két koncepciót különített el: az energia-termelő kapacitás az állam vagy nagy tőkések kezében („menjünk el Nógrád megyébe, az egész domboldal kilométereken át napelemekből áll”) vagy 300 ezer háztetőn, akár úgy, hogy a bank béreli a sufniát és bérleti díjat fizet, „de az áram a miénk”. Pozitív eredménye mindenképp van: most megfelelő mértékű naperőmű-kapacitás alakult ki – „de ez nem azért volt, mert ezt akarták”, legfeljebb az NER-hez tartozó érdekcsoportok.

Zárás

A műsorvezető lezárásul elismerte: ez a témakör így nem kerekíthető le, de remélhetőleg hónapok múlva hasonló körben visszatérnek rá – addigra meglesz a szélturbina-pályázatok eredménye, és talán Paks 2 ügyében is okosabbak leszünk. Köszönet a stúdióban lévőknek és a YouTube-nézőknek, a hétvégére pedig a játékos „figyelmeztetés”: jövő héten „veszekedősebb konfrontzóna várható – nem azért mondom, hogy elijtem az embereket, hanem csalogatni szeretném ezzel őket”.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „pancsóvai olajfinomító” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg a százhalombattai olajfinomítóra utal, de az átirat alakja torz.
  • „nagy tiszai járvíz … hatalmas résztározóra” – bizonytalan: valószínűleg a kétezres évek eleji tiszai cianidszennyezés és egy nagy iszaptározó, de pontos rekonstrukció nem lehetséges.
  • „verkvaró tárgyalások” – értelmezhetetlen kifejezés; valószínűleg EU-s munkacsoporti/vízi útvonal-tárgyalásokra utal, pontos alakja nem rekonstruálható.
  • „itt Maxs kapcsán” – az utalás (személynév vagy egyéb) nem azonosítható, ezért a szempontból a szöveg csak általánosságban adta vissza.
  • „most a politikban megírták, hogy 313 mi ebben a meglepő” – torz mondat; a kontextus (betonozás megkezdése, 2034–35-ös határidő) alapján valószínű évszám- vagy összeghiba.
  • „erre az ambulánshelyzetre való hivatkozás” – torz kifejezés; a kontextus alapján valószínűleg „a válsághelyzetre/havária-helyzetre való hivatkozás”.
  • „a vér térrendszert veri szét az ultrahang” – torz; az ultrahang madarakra gyakorolt élettani hatásának pontos leírása nem rekonstruálható szóról szóra.
  • „200 évig üzemeltessenek egy atomerőművet” – valószínűleg torzított üzemidő-adat (a kontextus a hosszabbítás kockázatairól szól).
  • „CEUS diákjaimnak” – valószínűleg „CEU-s diákjaimnak” Bécsben, de nem teljesen biztos.
  • „hogy 024-be az neki köpje ki a hidrogén molekulát” – „0–24-ben (napi folyamatos üzemben) működtesse” értelemben javítva; a mondat többi része torz.
  • Néhány beszélőváltás (pl. az akkumulátorgyár- és vízlépcső-viták egyes közbevetései) beszédcímkék hiányában csak a szövegkörnyezet alapján azonosítható, ezért ott az attribúció bizonytalan lehet.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Án lehet, hogy valami egészen mást kell majd csinálni, de mondom én erről amikor cikket írok, akkor előtte megkérdezek néhány tanszékvezet vagy néhány professzort a műegyetemen vagy más egyetemeken, nem a saját fejemből húzom.

[00:00:14]Én ehhez csókolom, nem értek.

[00:00:16]Jó, de hát itt azért környezetvédelemről is lesz szó bőven, mertogy ennek a témának van átfedése.

[00:00:20]Azt hiszem, hogy a zöldek régi gondolataival is.

[00:00:23]Perger András viszont itt az elején egy picit megrántotta a vállát.

[00:00:27]Figyelek egyébként van egy ilyen nagyon jó látásom.

[00:00:29]Igen, ugye az volt a kérdés, hogy hogy jól intézkedett-e a kormány, és én aki elég sok publicisztikában leírtam már, hogy a a mi a feladat az energetikában a a mindenkori kormánynak, hát az egyike az ellátásbiztonságnak a garantálása.

[00:00:44]Az már szereplőre nem hárítható át ez a dolog, mint egyébként az előző hónapokban, nem az előző hónapokon, még azelőtti előző pár hónapban, még az előző kormány idején gyakran volt ilyen újjal mutogatás, hogy akkor valakik mások miatt valami nem tudom mi történik.

[00:01:00]Nem az elát biztonságot a kormánynak kell garantálnia és mivel nem volt áramszünet, ezért hazakérdés, hogy jó kezelte kormány a helyzetet.

[00:01:07]Hát ebből a szempontból biztosan.

[00:01:12]De vannak egyéb szempontok is.

[00:01:13]Vannak egyéb szempontok is.

[00:01:13]Ahogy az András mondta, ilyen típusú haváriát gyorsan lehet kezelni.

[00:01:18]Viszont igazából nem is feltétlenül csak az volt a szempont, hogy gyorsan kell kezelni, hanem az is a szempont volt, hogy hogy nem tudjuk, hogy a kis vizes állapot mennyi ideig maradt fent.

[00:01:28]És amíg ilyen torz a villamosenergiarendszerünk, hogy az ország közepén egy darab erőmély azon a termelés azon múlik, hogy van-e elég víz a Dunában, akkor erre nyilván kell valami megoldást találni.

[00:01:39]Röviden úgy tűnik, hogy sikerült.

[00:01:41]Ebben mennyi szerencse volt, hogy jött egy kicsivel több víz és nem mosta el a köveket a a Duna satöbbi satöbbi.

[00:01:47]Ez még mindig kérdés, amennyire én tudom, hogy de András majd megerősítő, hogyha jön egy Boris 2 típusú árhullám szeptember végén, hogy akkor nem feltétlenül biztos, hogy mi lesz ezzel a eddig megépített gáttal, de hogy október végéig minimum október végéig látod, hogy ebből probléma lehet.

[00:02:02]Ugye a a tapasztalatok azt mutatják, hogy addig a kisvizes állapot minimum fenn maradhat, és akkor ugye már a nap sem termel, satöbbi, satöbbi.

[00:02:10]Tehát egyelőre nem volt áramszünet.

[00:02:13]Tehát egyre úgy tűnik, hogy ezt a krízis helyzetet a kormány jól kezelte.

[00:02:17]Felszm Bolást nem kellett látnom ahhoz, hogy halljam, hogy itt zúgolódik mellettem, vagy nagyon szeretne hozzászólni.

[00:02:23]Igen, azért azért tettem föl a kezemet, mert használta az András egy szót, ami ellen tiltakozok.

[00:02:27]azt a szót használtad, hogy havária.

[00:02:29]Ez a helyzet szerintem nem volt havária.

[00:02:31]Erő keveset tudom, de ez ezt nagyon fontos szerintem, hogy a közönség is tudja.

[00:02:35]Ez nem volt havária.

[00:02:37]Már Lányi András is utalt rá, hogy hány éve András, 20 akárhányban, rengeteg éve beszéltek erről.

[00:02:43]De ami ennél szerintem sokkal fontosabb, bocsánat, mert nem azért, hogy zöldek miről beszélnek egy kicsit közö, hanem ami ami sokkal fontosabb bennél, hogy ez a hivatalos Magyarország által elfogadott nukleáris jelentésben is benne van.

[00:02:59]A 2025-ös jelentés szóról szóra leírja, hogy a kisvízes állapotokra az erőmű üzemeltetőinek föl kell kezelnie.

[00:03:09]Sőt, és itt jön a, sőt, még az is benne van, hogy nem minden kisvizes állapot függ össze a klímaváltozással, hanem vizsgálni kell a dunamorfológiai helyzetét is.

[00:03:19]Tehát itt egy tudott, az üzemeltető által ismert problémáról volt szó, amit kettő évve is már leírtek.

[00:03:28]A 25-ös jelentés az 24-ben, tehát az egy évvel korábban van.

[00:03:31]Azért mondom, hogy kettő éve leírtak.

[00:03:32]De egyébként visszanéztem a kilencedik jelentés is már csak ez egy kicsit ilyen e kicsit masszatolósabban ír erőt, de 10edik jelentés az teljesen szóról szóra így fogalmaz, ahogy most én ezt elmondtam.

[00:03:45]Tehát ne játsszuk el, hogy ez egy havária, bocsánat, és ezt csak a szó miatt nem nem veled vitatkozva, csak a szó miatt akart, tettem föl a kezemet, hogy ez nem volt havári helyzet.

[00:03:54]Ez egy ez egy beárazható üzemeltetési kockázat volt, amivel egyébként nem foglalkozott az üzemeltet.

[00:04:02]Balázs az sem.

[00:04:02]jogos akkor, ami itt történt, hogy ugye erre az ambulánshelyzetre való hivatkozás a nemzetstatégiai beruházássá nyilvánították.

[00:04:10]Nem volt semmifajta környezetvédelmi hatásvizsgálat ennek megfel a kialakult helyzetet tekinthetjük Haváriának, csak ugye maga a szituációra mondtam, hogy maga az alapszituáció nem havária volt.

[00:04:23]Ez egy beáraszható, számszerűsíthető kockázat volt, amire egyébként föl kellett volna szerintem készülni.

[00:04:30]Tehát kell kockázatmérséklési tervet készíteni az üzemeltetőnek.

[00:04:33]Végig kell gondolni, hogy így ilyen helyzeten mi milyen opciói vannak.

[00:04:37]Az ami kialakult, hogy ez mind elmaradt és hogy a legvégén maradt egy-két hét beavatkozni.

[00:04:45]Én sem vagyok vízügyes.

[00:04:45]Azt gondolom, hogy az, ahogy az előbb a Pergen András összefoglalta, szerintem az egy jó összefoglalás.

[00:04:51]Örüljünk, hogy örüljünk, hogy meg lehetett úszni az áramszünetet.

[00:04:55]Meg még jobban örüljünk annak, hogy magának az erőműnek a teljes leállítását meg lehetett úszni.

[00:04:59]Mert valójában itt egy közgazdasági havária is kialakult, mert a teljes leállítás utáni hidegindítás költségei azok beláthatatlanok lettek volna, illetve ott azért nagyon szórnak a vélemények, hogy az mennyire lett volna műszakilag problémás.

[00:05:17]Tehát én azt gondolom, hogy az a küzdés, amit azért az utolsó 240 MW, tehát félgőzzel termelő reaktor üzemben tartásáért végzett a kormány, meg végzett az üzemeltető, meg mindenki más, az ebből a szempontból mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy meg lehetett úszni azt, hogy teljes mértékben le kelljen állítani az erőművet.

[00:05:38]Zoltán maj pillanat még igen hagyjuk megszólalni Élé Zoltánt, aki 2014-ig, tehát az első 2010 utáni első Orbán kormánynak volt államtitkára.

[00:05:49]Igen.

[00:05:49]Környezetügyi államitkár, természetvédelem, vízügy és környezetvédelem tartozott hozzám.

[00:05:53]Ön tegnap Bécs-ben a CEUS diákjaimnak és ma Gödöllőn, az itt tanuló külföldieknek és magyar diákjaimnak többek között az előadás sorozat során a következőt mondtam, és ebből az állításomból szeretnék kiindulni.

[00:06:09]A környezetvédelem területén, mondom én, tökéletes megoldások nincsenek, csak rosszak és még rosszabbak.

[00:06:18]Józan paraszti ésszel mondom én a rossz megoldást kell választani.

[00:06:23]Na most ebben a helyzetben sikerült.

[00:06:27]Ez volt a rossz megoldás, amit választottak.

[00:06:30]Lehetett volna még rosszabb megoldást választani.

[00:06:32]Viszont volna ez tudunk ilyet mondani, ami még rosszabb lett volna?

[00:06:37]Tehát átmenetileg lehet, hogy megoldást jelent, de még rosszabb, mint ez?

[00:06:41]Hát az, hogy elmegyünk az energiakrízis irányába, tehát hogy teljesen lezárom, kénytelen vagyok lezárni nukleáris biztonsági okoknál fogva az atommerőművet, és ennek gazdasági.

[00:06:52]Tehát ez is rámutat arra, hogy a környezetvédelmi gazdasági vízügyi kérdések egy nexusként teljesen összefonódnak, tehát nem lehet őket külön kezelni.

[00:07:04]És az is dühít sokszor, amikor egyesek csak egyfajta szemszögből nézik a dolgot.

[00:07:10]És nagyon helyes, hogy mi például sok oldalról világítjuk meg ugyanazt a problémát.

[00:07:16]De én tovább lépnék ugyanis azon túl, hogy ez volt a lehetséges megoldások talán legjobbika.

[00:07:24]Józan paraszti ésszel ezt kellett csinálni, csak dicsérőleg lehet szólni, de azért van itt több tanulság, amit azért vonjunk le.

[00:07:30]Egy ha nincs víz, akkor nincs paksi atomerőmű működése.

[00:07:33]De bocsánat, a pancsóvai olajfinomító sem működik, pedig nem atomerőmű.

[00:07:39]És ha visztulán nincs víz, akkor a szenes erőművek se működnek, higgyen bárki bármit.

[00:07:46]Sőt, a Loár völgyében zárják be a francia atomerőműveket, ha nincs víz.

[00:07:54]a tetejébe hiába volt a szlovák miniszterelnök úr nagyszerű fölajánlása, majd ő segít.

[00:07:59]Szerintem nagyon jó cinikus vagyok most egy pillanatig távolá tőlem, de most idézőjel beteszem.

[00:08:06]Nagyszerű húzással fölajánlotta Szlovákia segítségét a kis Magyarországnak a Nagyzlovákia.

[00:08:11]De nem akarok ebbe az irányba tovább menni, csak jelzem, hogy Bohunyi De miért nem tudtak volna segíteni?

[00:08:20]Hát én azt gondolom, hogy nem, de itt majd a Balázs beszél itt az energetikai részéről a dolgok.

[00:08:25]Én csak azt akarom mondani, hogy a vágon megállítják a vizet, tározótérben felhalmozzák, majd az atomerőmű hűtőtornyait kérem ne lepődjenek meg, vízzel hűtik.

[00:08:35]Tehát senki nem mondja hangosan, hogy nem csak a paksi atomerőmű átfolyásos rendszeréhez kell a víz, de a bohunyicei és az összes többi atomerőmű hűtőtornyához is kell a víz.

[00:08:51]Ugyanaz egy körfolyamatban újra hasznosul, de 10-15% veszteséget állandóan pótolni kell, mondom a vág vizéből.

[00:09:02]Ha a vágon nincs, akkor a bohunyicei nincs víz, akkor a bohunyicai atomerőmű sem működik.

[00:09:11]Viszont elkerültük azt a helyzetet, hogy le kellen teljesen állítani.

[00:09:13]De hogyha le kellett volna állítani, szerintem akkor is meglettünk volna a paksi atomerőmű nélkül.

[00:09:21]Mármint energetikai tekintetben a negyes negyedórás árakat figyelembe véve importból meg tudjuk venni.

[00:09:29]És persze lehet azt mondani, hogy drága, kétségtelenül így igaz.

[00:09:32]Viszont négy év alatt innentől kezdve, és ez az egyik tanúság, a paksi atemerőművet nem újra élettarthosszabbításba kell gondolni, gondolkodni.

[00:09:43]És ezt mondom én, ez az én most hozzáadott gondolatom a az itt elhangzottakhoz.

[00:09:48]32 és 37 között a paksi atomerőmű élettartam hosszabbítása lejár, és nem hosszabbítani kell, hanem bezárni.

[00:09:57]Viszont addig, 32-ig, körülbelül négy év kell, hogy azokat az akkumulátor kapacitásokat kiépítsük Magyarországon, amellyel meg tudjuk venni akkor, amikor az olcsó áram van, vagy negatív árak vannak az európai energetikai piacon, hogy akkor, amikor nagyon drága lenne megvenni, mint most is, akkor viszont meg tudjuk csinálni.

[00:10:19]Tehát az egyik kitörési lehetőség nem a Paks 2 megépítése, mert ha nem lesz víz, hiába tesznek mellé hűtőtornyokat, mondom a paks 2-ről, hanem az a megoldás, hogy tárolókapacitások építése, azon kívül, hogy okosenderek építés.

[00:10:34]Igen, mert ugye gyakorlatilag erről akarunk itt végigbeszélni.

[00:10:37]Én még maradnék mindig ennél a nyári havária helyzetnél és annál, ami most történt, hogy ezek szerint azért valamilyen hibát a kormány elkövethetett, még hogyha nem is mondjuk a mederben, hanem a szomszédokkal való kommunikációban, mert az, hogy ugye egyetlen dunamenti ország sem tud arról, hogy itt mi fog pontosan zajlani, és utána szembesülnek vele, hogy a hajók nem tudnak közlekedni, ott valami nem stimmel.

[00:11:06]Hát vagy stimmel?

[00:11:06]Én szerintem stimmel, tehát én ebben most nem látok egy ilyen dolgot.

[00:11:10]Nyilván különböző érdek vannak a hajózásnak, tehát a vízik közlevekedésnek is megvan a maga érdekköre, mint ahogy a villamosenergi termelésnek is megvan az érdekköre.

[00:11:19]Most végigmentünk, szerintem nem érdemes még egyszer belekezdeni abba, hogy ez egy ez egy időnyomás alatti intézkedés volt, amikor azt gondolom, hogy akárki ült volna ott a döntéshozók helyébe, először ezt meg kell oldani, aztán utána le lehet beszélgetni arról, hogy egyébként azon a megépítendő fenékküszöbön majd hogyan fognak tudni áthaladni a turistahajók meg a meg az áruszállítóhajók, de szerintem az a következő lépés.

[00:11:45]Tehát, tehát hogy itt nagyon fontos az, hogy nyilván ha Ausztria lennék, vagy nem tudom, német vízi szállítmányozó, akkor érdekelne az, hogy hogy mi is itt a helyzet.

[00:11:58]De de azért itt szerintem rakjuk időrendbe ezeket a dolgokat.

[00:12:03]Tehát azt az is érthető szerintem, amivel kezdted a a felvezetésbe, hogy most Ausztria érdeklődik, meg több ország érdeklődik, de de ez még én azt gondolom, hogy ez a nemzetközi diplomáciában ez egy ilyen normál, hogy mondjam, negatív esemény normáljelzése a másik felé, ami aminek még rengeteg rengeteg stációja lesz a későbbiekben.

[00:12:27]Nyilván nem megoldható egy, nem tudom, aki szeret raftingolni, vagy aki szokott a sziget közben járni, mint én evezni, és tudja, hogy vannak ezek a sarkantyúk, és ott azért ott néha elég kalandos egy kenuval is átmenni.

[00:12:39]Nyilván nem ez a válasz, hogy majd a turistahajók ott kalandoznak a Dunán, és így átugratnak a paksi fenékküszöbön.

[00:12:45]Biztos vagyok benne, hogy erre a vízügy a következő szakaszba fog megoldást mondani, hogy hogy egyébként ezen a megemelt műtárgyon hogyan fog történni a hajózás.

[00:12:59]Én nem értek ezt, de abban meg lehet egyezni így a ahányannyal a színpadon vagyunk, hogy most engem ne számítsunk, mert teljesen mindegy, hogy mit gondolok róla, de hogyha négyen ugyanarra szavaznak, én leszek az ötödik, tehát akkor meg fogunk egyezni.

[00:13:10]Tehát, hogy itt nem lehetett volna ennyi idő alatt olyan megoldást találni, ami gondol a hajózásra is.

[00:13:19]Gondoltok a hajózásra.

[00:13:19]A fennélkül szőv úgy lett kialakítva, hogy a hajózóútvonalnál egy kicsit mélyebb.

[00:13:25]Tehát tulajdonképpen megvan a, ha jól tudom, még a 2,s5 m is.

[00:13:32]Inkább ezek az áramlási problémák miatt ebben a pillanatban ez a hajóknak biztosan gondot okozhat.

[00:13:40]Érdemes erre gondolni.

[00:13:40]Tehát feltehetőleg majd kell valamilyen kiegészítést a műtárnyon végezni, és valamivel még jó sok költség meg probléma lehet, de hát erre van idő.

[00:13:52]Viszont az egy nagyon szerencsés szerencse a szerencsétlenségben, ha úgy tetszik, hogy azért kiderült, hogy néhány milliárd Ftból meg lehetett oldani ezt a problémát.

[00:14:06]És bár a jövő héten most fogadhatunk rá, a hajózási lobbi újra elő fog állni azzal, hogy na ugye megmondtuk, hogyha Mohásnál, Fajsnál, Adonynál és nem tudom hol nem építenek meg 3500 milliárd Ft-ért cirka ez szakértői becslés három nagy vízlépcsőt akkor akkor itt a Duna nem lesz hajózható.

[00:14:27]Tehát ez ők most vérszemet fognak kapni, és akkor újra el kell majd mondani, hogy a Duna egyébként évente 240 napig a hajózó útvonalon Magyarországon biztosítva van a 2 és fő mteres merülési mélység, ezért nekünk nincsen okunk hajózási célokra a Dunát duzasztani.

[00:14:49]Itt most majd valamit csinálni kell, ami mondom technikai, biztosan megoldható kérdés.

[00:14:56]Én Andrással teljesen egyetértek, de még rosszabb a helyzet, és hadd tegyem ezt hozzá.

[00:15:01]Először is az összes hivatalos statisztikai adat alapján elmondható, hogy mondjuk a fekete tengerről a földközi tengeren keresztül, Gibraltári szoroson angol csatornán fölmenni Hollandiáig, az körülbelül hét nap.

[00:15:17]Olyan unlimited, tehát merülésű hajókkal, amelyeknél nincs kapacitás és mélységi probléma.

[00:15:23]Mondom, hat-hét nap.

[00:15:26]Ugyanezt megtenni a Fekete tengertől Hollandiáig, Duna, Rajna, Majna, csatorna, az három hét vagy négy.

[00:15:30]Na most innentől kezdve ne most nem Andrást, hanem pont Andrást erősítve ne misztifikáljuk azt, hogy ezeken a belső hajózási útvonalakon milyen mennyiségű árt meg személyt tudunk szállítani.

[00:15:44]a tetejébe az összes klímamodell azt mutatja, hogy 15 éven belül, nem 200, 15 éven belül, június elejétől augusztus végéig Magyarország területén minden nap 42-t 45° lesz.

[00:16:05]És ez, ami történik folyamatosan, ez azt jelenti, hogy az európai kontinensen, az egész vízgyűjtő területen ez a probléma lesz.

[00:16:13]Tehát nemcsak, hogy felesleges beletenni 24 milliárd eurót a Paks 2 megépítésébe, mert nem lesz hűtővíz, akár hűtőtornyokkal építik.

[00:16:23]Nem érdemes 3500 milliárdot beletenni a keresztgátakba, mert nem lesz víz, hanem hiába ugrál a holland hajózási érdeklobbi, a konténerszállítók, személyes tapasztalataim vannak a verkvaró tárgyalásokról abból az időszakból, amíg államtitkárként ott voltam.

[00:16:41]Tehát 40000 konténer helyett 120000 konténert akartak Magyarországon.

[00:16:46]És hogy a magyar kormány állítsa elő azt a helyzetet, hogy ők tudjanak jó üzletet csinálni anélkül, hogy az Európai Unió adott volna is egy petákot.

[00:16:55]De mondom az érdekcsoport ebben a pillanatban lepke hang sem, ugyanis nem lesz víz.

[00:17:01]Tehát a Duna vízgyűjtő területén, sőt itt a magyar szakaszon is, akár van keresztgát, három vagy öt vagy akármennyi, nem lesz mit visszaduzzasztani.

[00:17:13]Zoltán itt most ezt megállapítja, hogy nem lesz víz.

[00:17:15]És tényleg vannak ilyen modellek, amelyek előrejelzik, hogy mennyit fog melegedni Magyarország mondjuk a nyári hónapokban, a következő években, évtizedekben, és hogy a csapadék sem várható, hogy különösebben több lenne majd, de ezt így elfogadhatjuk-e, vagy tudunk ellene valamit tenni, van-e valami csodamegoldás, mert hát mondjuk a Egyiptomban már az ókorban meg tudták oldani az öntözést az Olykor kiszáradó Nílusból is.

[00:17:42]Tehát valamilyen rendszer lehet, amivel a vizet mégis meg lehet tartani, de nem gondolnám, hogy ez olyan egyszerű lenne.

[00:17:50]Persze, csak a vizet nem a a folyóban nem lehet megtartani.

[00:17:53]Ott annyi víz lesz, amennyi folyik.

[00:17:55]hogyha ezt gátakkal megállítjuk, ettől nem lesz a víz több, csak lassabban halad át.

[00:17:59]Ez például egy pillanatra még visszatérve Paksra azt jelenti, hogy mi ha duzzasztunk, hát most ezt tesszük, nincs más választásunk, de sajnos az erőműből visszafolyó felmelegedett hűtővíz az a fenéküszöb alatt menthetetlenül a nyár egy jelentős részében 30 fok fölé fogja melegíteni a Dunát.

[00:18:20]Úgyhogy majd lehet helybe a Dunába megfőzni a híres paksi halászlevet, és akkor már ilyen halászlév formában nyerjük ki a folyóból.

[00:18:29]De a vizet nem a folyóban kéne, kéne, de nem lehet megtartani.

[00:18:31]A vizet a talajban kell megtartani.

[00:18:34]És döbbenetes számításokat toltak az orom alá a magyar Alföldön.

[00:18:39]Itt most főleg a közelebb a mikrofon.

[00:18:42]Itt most főleg a Tisza vízgyűjtő területe az izgalmas, mert ugye mezőgazdasági szempontból ezen a területen még mindig esik annyi víz, csak nem akkor, amikor kéne, amit hogyha meg tudnánk a talajban tartani, vagy hogyha a tavaszi nagy vizeket a tiszából kiengednénk az ártérre, amihez nem kell mást csinálni, mint megbontani a létező gátakat, és nem új gátakat építeni, se keresztbe, se hosszába, akkor evvel az Áföldön jelentős mértékben javítani lehetne a mezőgazdaság helyzetét.

[00:19:15]És mondom, hát főleg, hogyha a nem elvezetnénk a belvizeket, hanem megőriznénk, megtartanánk őket, tehát ez a legkényesebb része a vízkérdésnek.

[00:19:28]Erre van válasz.

[00:19:28]A Duna mélyebben fekvőfolyó, ott ez ilyen egyszerűen nem megy.

[00:19:32]Ezért ott nem a a Dunából való öntözés nem egy opció.

[00:19:35]A mederben tározott víz öntözése nem alkalmas.

[00:19:39]Mert a meder lejjebb van, a fődek meg feljebb.

[00:19:44]Főleg a izé a homokhátság.

[00:19:47]Ugye Romániában már most azzal foglalkoznak, hogy nem hogy nem tudják újraindítani az egyik atomerőművet, hanem még a hűtéséhez sem elegendő a víz, ami jelenleg ott folyik.

[00:19:58]Tehát gondolom, hogy ez akkor itt is fenyegetne.

[00:20:01]Van-e olyan megoldás, ami a talajban megtartott vízzel paksot működőképesnek mutat évtizedól beszéltem.

[00:20:09]Nem gazdaság nem a baksól?

[00:20:09]az a szivattyú kapacitás, amivel olyan mennyiségű vizetne kipumpálni, ez fizikai képtelenség.

[00:20:16]De visszatérve arra, amit András mondott a Tisza mentén, a Dunából hiába oda lehet-e Paksot építeni?

[00:20:23]Hát most nem Paks néven, akkor nyilván hát nincs értelme a Paks 2 építésének egyszerűen, de én oda szeretnék visszatérni, hogy a vízmegtartás.

[00:20:38]Az elődöm Szabó Imre szocialista miniszter úr csinálta csapatával nagyszerű módon a tiszarofi tározó előkészítését.

[00:20:46]És mikor én odakerültem, ugye én nem miniszteri rangban, mert összevonták a tárcákat, hanem államtitkári rangban, akkor az én csapatom meg jómam fejeztük be a tiszarofi tározó megépítését és átadását.

[00:21:03]Igen, csak nem tározók kellenének ilyen betontekenőben.

[00:21:06]De de pont de nem, ez nem betonteknő.

[00:21:08]Tehát a következő a problémára akarok utalni.

[00:21:10]Először is Magyarországon 86000 km volt csatornából és és árkokból.

[00:21:18]Ezeket a gazdák a területükön beszántották.

[00:21:22]Volt 6 km, mellette 4 m szélességű árok.

[00:21:30]beszántotta, mert 6 km x 4 mt és kiszámította, hogy mennyivel több gabonája lesz akkor azon a területen.

[00:21:40]Jelen pillanatban nincs 50000 km az, ami akkor 86000 km volt.

[00:21:43]Tehát ahhoz, hogy mi azt mondjuk, hogy legyen ott a víz és tároljuk a vizet, az kell, hogy már most ki kellett volna tenderek révén választani azokat a cégeket meghirdetett pályázattal, allokálni a pénzt, amellyel az árokrendszert, a hozzátartozó csatornákat, a különböző átemelőállomásokat meg kellene valósítani, mert ha jön eső és adja a jó Isten, hogy jöjjön október és február között, akkor kellene a tiszából a vizet rávezetni a területekre.

[00:22:21]De miért mondtam a tiszarofi tározót?

[00:22:23]Ugyanis ott volt a tapasztalatom.

[00:22:25]Ültem egy egy kultúrházban 350 gazdával szemben egyedül a személyi titkárommal.

[00:22:34]Ott üvöltöttünk másfél órán keresztül.

[00:22:37]Ugyanis nem adja a földet semmi áron.

[00:22:40]Miért?

[00:22:40]Mert ahhoz voltak hozzászokva a tulajdonosok, hogy három éven keresztül jó volt a termés, a negyedik évben rossz volt, de a három év kompenzálta.

[00:22:48]Nem volt hajlandó, és most sem akarják adni, hogy a területeket ezekkel a csatornákkal, ezekkel az árkókkal, amiről beszélek, el lehessen árasztani.

[00:23:01]ugyanis csak úgy lehet megtartani a talajban a vizet, ha valahogy odavezetem azokra a területekre a Tisza mentén, amelyek különben azelőtt Hajdanában belvízes területek voltak, és minden digitális térkép szerint egybeesnek ezek a belvizes területek a legaszályosabb területekkel és a legalkalmatlanabb területekkel, ami a termelés tekintetében létezik.

[00:23:24]Zoli, a gazdáknak addig teljes mértékben igaza van, ameddig azt mondja, hogy én kérem a akármit vetek abba a fődbe majd terület alapú támogatásból, aszálykárból, vadkárból, minden kárból szépen megélek, hogyha a kormány nem változtat az agrár támogatási rendszeren, és nem tesz érdekelti a gazdákat abban, hogy ő akkor is megéljen, hogyha engedi a vizet állni a földjén, vagy amikor majd a vízonnal levonul, akkor eset esetleg még jól is jár, mert úgy legelt gyümölcsfát ültet mit tudom mi mint.

[00:23:59]De András, az élő környezetért tárca fényévekre van attól emberanyagában, kapacitásával, hogy ezeket a műveleteket végrehajtsa.

[00:24:09]Meg nincs közgá, mert ez az agrártárcánál van, úgyhogy először a két tárcának kéne megegyezni egymással.

[00:24:15]Szóval ez jó, csak lássuk világosan, hogy legalább az, hogy mit kéne tenni, hogy mi fog történni, az egyelőre nem rá ránk tartozik.

[00:24:22]Ugye 2008.

[00:24:22]március 18-án, tehát hat nappal azután, hogy Felsman Balázs távozott a minisztériumból, mint közlekedésért és energetikáért felelős szakállamtitkár, fogadta el a parlament, és ezért mondtam, hogy itt hat nap volt a különbség, az akkori nemzetstatégiát a klímaváltozással kapcsolatban arra való felkészülésként.

[00:24:46]És ebben volt egy rész, ami egy kicsit összefügg ezzel a vitával, amit most itt hallottunk, vagy kis érdekességgel, hogy az edukációt azt külön kiemelt kategóriaként fogalmazta meg, mint az egyik legfontosabbat, hogy meg kell értetni a lakossággal és a mezőgazdaságban résztvevőkkel is, hogy mi a jelentősége annak, hogy a vizet megtartsuk.

[00:25:09]Na most ebben mi történt az előző 18 évben?

[00:25:13]Egyrészt Felszma Balázs ezért mondott le.

[00:25:17]Semmi?

[00:25:17]Nem, nem, nem, nem.

[00:25:17]Ezért és egyébként tényleg március 12-én mondtam le, de április 30-áig dolgoztam, mert ugye ilyenkor úgy van, hogy az ember lemond, és akkor a miniszterelnök megmondja, hogy mi az utolsó munkanapja.

[00:25:28]Úgyhogy, úgyhogy aznap még dolgoztam, most így végiggondoltam, hogy hogy is voltak ezek.

[00:25:34]Én már elfelejtettem különben ezt a dátumot, de hát azt abba most nem megyek bele, hogy miért mondtam le.

[00:25:41]Akkor akkor beszéltem róla, de 20 évvel ezelőtti dolgok szerintem már a kutyát nem érdeklik.

[00:25:45]De ebbe ebbe nekünk viszonylag kevesebb szerepünk volt a GKM-be, tehát a mi stábunk ezen nem dolgozott ezen a stratégiaanyagon.

[00:25:53]Viszont volt egy másik anyag egyébként, ami azt hittem, hogy erre fogott kifuttatni, ami viszont a azt hiszem egy picit korábban fogadta el a parlament.

[00:26:01]Ugye ez a Nemzeti Energiastratégia volt, és azért annak az elfogadása környékén voltak elég érdekes fejlemények, amik többek között egyébként a paksi atomerőmű, Paks 2höz kapcsolódó történéseknek is egyfajta ilyen előképe.

[00:26:23]És aztán a későbbi kormány Paks 2 beruházás megindítására ugye úgy hivatkozott, hogy de hát már az előző kormány is ezt elfogadta.

[00:26:30]Nem, nem fogadta el egyébként, aki visszaolvasa azt a stratégiát, az az arra adott az MVM-nek felhatalmazást, hogy készítsen előkészítő tanulmányt, hogy egyáltalán érdemes-e ezt a Paks 2-es beruházást végrehajtani.

[00:26:44]Csak ugye mivel a Országgyűlés erre felhatalmazta az MVM-et, utána ezt már később úgy interpretálták, hogy nem kell még egy országgyűlési határozat ahhoz, hogy hogy elinduljon ugye az a Rosszatomos Paks 2 projekt 2014-ben.

[00:26:57]De bocsánat, én ezért gondoltam, hogy ez lesz a történet, mert ez egyébként amúgy ide kapcsolódik a témánkhoz.

[00:27:06]Hát én visszaadnám a szót nagyon szívesen a környezet kérdésével többet foglalkozó emberek.

[00:27:12]Én az edukációra szeretnék rákérdezni, mert hogy itt minden ember foglalkozik valamennyire, legalább környezetvédelemmel vagy energetikával, tehát ehhez az ügyhöz van köze, mit tapasztal, mit lát, hogy hol tartunk abban, amit 2008-ban már sikerült megfogalmazni.

[00:27:26]Most 2026-ban 18 évvel később egy kicsit én is hozzászólok bár ugye abszolút nem értek a vízhez de de nyilván véleményem nekem is van meg azért tanultam környezetvédelmet megy történelemföldra szakos tanár illetve környezetmérnök vagyok és azért névit tanultam és így még emlékszem a 90-es években jártam a tanárképző főiskolára is azt hogy hát tulajdonképpen foggazdálkodásra lenne szükség és ki kéne vezetni a vizet a tájba ezek már akkor elhangzottak és ehhez képest ugye annyi történt a kétes évek ellen volt egy nagy tiszai járvíz és akkor hirt lett pénzné egy hatalmas résztározóra.

[00:27:59]Hát igazi nagy víz szerintem azóta volt a Tiszán, hogy ezeket használni tudjuk.

[00:28:02]Tehát a hülyeséggrömán mindig van pénz.

[00:28:05]Azt gondolom, hogy nem néztem meg a tartalmát, hiszen nem értek hozzá, most van egy úgy vízstratégi, az lett kimondva, hogy ne vezessük el a vizet, hanem tartsuk meg a tájban Magyarországon, ami nagyon helyes, de annyival a 24 óra után vagyunk már ezzel, hogy így akkor amikor mondjuk mi mindig azt mondjuk, hogy tartsuk meg a nagy vizet.

[00:28:21]Hát de mikor volt nagy víz?

[00:28:21]És igazán a Dunán is látjuk, hogy nincsen nagy tavaszi olvadás, hiszen a sem az Alpokban sem a kárpátokban sem a tisztán sem a duná nincsenek nagy olvadásos árvizek.

[00:28:31]Ha vannak akkor a Dunának inkább átcsúsznak őszre egy nagy mediterrán ciklon idére satöbbi satöbbi.

[00:28:38]Egészen más az a helyzet, mint amiről amik a 90-es év 2000-es években beszéltünk.

[00:28:42]Egészen más mé megoldásokra lehet, hogy van szükség.

[00:28:45]Ezt majd a szakértők, akik jobban értenek hozzá, majd megerősítik.

[00:28:50]Tehát még ahhoz is képest is át kell gondolnunk, amit 10 évvel ezelőtt gondoltunk, hogy erről a kérdésről szerintem, hogy mit kéne csinálni.

[00:28:56]És de ne tegyük boldogtalanná a Viktort, amikor kérdezi, hogy az edukáció, mert nyilvánvalóan nincs olyan balga ember, aki azt mondaná, hogy nincs szükség az oktatásra, a nevelésre, a tudatformálásra, az információ átadásra.

[00:29:11]Ez mind rendben van.

[00:29:11]Ugyanakkor szerintem András, lányi András mondta ki a tutit.

[00:29:16]Tehát a gazda, ha ösztönző rendszert kap, hogy adja föl a 100 hetárból azt a 16 hektárt, és akkor fog kapni pénzt, ha arra a területre rá lehet vezetni, és ne tegye oda a kukoricáját, de a napraforgóját se, akkor fog áttörést.

[00:29:35]És ez nem edukáció kérdése.

[00:29:38]Persze kell egyetemi tanárként nem is akarok mást mondani, de ha az érdekek, az érdekviszonyok úgy alakulnak, akkor meg fogják csinálni.

[00:29:45]És persze ha nem lesz nagy víz, még nagyobb bajunk lesz, hiszen nem hőkupoláról kell beszélni, hanem sivatagosodásról itt ebben a régióban.

[00:29:56]Tehát adja a jó Isten, hogy legalább úgy változzanak meg a szelek az év bizonyos szakában, hogy ide sodorják azokat a felhelőket.

[00:30:04]esővel együtt Gibraltári szórostról, az Atlanti óceánról, hogy utána itt adják le a terhüket.

[00:30:11]És ha akkor van víz, bármennyi, ha nem nagytározókra van szükség, hanem ezekre a csatornákra, ezekre az ártkokba, amelyekben részben tárolni is lehet, hiszen olyan hosszúak, másrészt pedig rávezetni azokra a földekre, amelynek tulajdonosai jelen pillanatban abban spekulálnak, hogy bármelyik kormány legyen, parasztlázadást kerüljük el, adjuk nekik oda aszálykárként, és ez évente 300 és 800 milliárd Ft közötti összeg.

[00:30:39]Ezért már számos csatornát meg lehetne építeni.

[00:30:45]Tehát nem azt mondom, hogy ne kompenzáljunk, mert akkor még rosszabb lenne akár a a politikai helyzet, vagy a a hozzáállásuk, de úgy kell csinálni, ahogy Lányi András mondja.

[00:30:55]A csak akkor edukációról valóban nem az jutna eszembe, hogy magyarázzuk el a alföldi gazdáknak, hogy mi van akkor, hogyha nem esik az eső, mert köszönik szépen, tudják.

[00:31:04]viszont ö az egész köztatásban van egy borzasztóan nagy baj, hát az, hogy hazudunk, mint az állat.

[00:31:13]Tehát folyik ez a hamis kettős könyvelés, hogy egyrészt nagyon tisztességesen elmagyarázzuk a természettudományos tárgyakban, hogy mi történik, hogyha Tiszába ciánt bocsájtunk, vagy mi történik, hogyha majd utána átmegy a gyerek, vagy az egyetem, hogy átmegy a másik órára a társadalomtudományi tárgyakba, ahol közgazdaságtanból társadalomismeretből, politikaudományokból megt tanulja azt, hogy ugyanaz, amit a természettudományos tárgyakban, mint ökológiai katasztrófát mutattak be neki, az a jólét, a haladás, a gazdsági növekedésnek a sikertörténetéhez elengedhetetlen.

[00:31:55]És hát akkor a diák ehhez van szokva, tudja, hogy ezen az órán ezt kell mondani, azon az órán azt kell mondani, és természetesen nem hisz semmit.

[00:32:04]Tehát ezen kéne végetni, hogy az egész környezetvédelmi ügy az nem egy természettudományos kérdés, nem a biológiaurán kell elmagyarázni.

[00:32:13]hanem azokban a társadalomtól humán tárgyakban, amelyeken az emberi társadalom működése múlik.

[00:32:21]És ez meg eszünk ágában sincsen.

[00:32:24]Ugye az edukáció az olyan téma, hogy mindegyikünk hozzá tud szólni, végülis mindenkinek van is ezzel kapcsolatos élménye.

[00:32:31]Ha megengeded Viktor, akkor nem a gazdákhoz kapcsolódom, mert abhoz nincsen élményem.

[00:32:34]De kettő példa az energiaszektorból.

[00:32:39]Edukáció.

[00:32:39]András, te is azzal kezdted, hogy amíg a gazdag gazdasági ösztönzője más, addig nem fog lépni.

[00:32:43]Hát erre egy csodálatos letesztelt azonnali alkalmazkodás történt 2022-ben Magyarországon.

[00:32:51]A Magyar Lakosság egy pillanat alatt 20%-kal mérsékelte a gáz felhasználását, ugye az orosz-ukrán háború kirobbanását követően.

[00:32:57]Akkor amit most így leegyszerűsítve, ugye rezsicsökkentés csökkentésének a hírére, főleg az első évben, ameddig még nem tudta, hogy át fog-e csúszni, vagy nem.

[00:33:09]Ugye amikor látta, hogy nem csúszik elt, akkor elmaradt.

[00:33:10]Tehát aki látta, hogy ja, megvagyok 1400 köbm gázból, az onnan nem edukálódott tovább.

[00:33:15]Tehát ez a gazdasági ösztönzők hatása.

[00:33:17]Mit láttunk most ezen a nyáron?

[00:33:22]Más módon is el lehet ezt érni.

[00:33:22]Ugye a legjobb, tehát a tartós eszköz azt gondolom, hogy a hogy a gazdasági ösztönzöttség egyértelműen.

[00:33:27]És ugye most én azt gondolom, hogy a a választást nyert politikai párt egyébként szerintem nagyon helyesen, kihasználva ezt a ezt a lehetőségét, hogy ugye ebben az időszakban még viszonylag, hogy mondjam, lehet számítani valamiféle társadalmi szolidaritásra.

[00:33:46]ugye megüzte ezt, hogy lehetőleg ne délután 5 és este 9 között használjátok légyszi a a nagy energet energiafogyasztó berendezéseiteket.

[00:33:56]És egyébként volt ennek mérhető és látható hatása.

[00:34:01]Azt gondolom, hogy ez működik egy ilyen nagyon rövidtávú krízishelyzetbe, de tartósan ezt ez az eszköz például már nem alkalmas.

[00:34:07]Ezért is nagyon érdekes egyébként.

[00:34:10]Nagyon kíváncsian várom, hogy mi lesz ebből a MVM által az elmúlt héten, vagy talán ezen a hét elején igen, meg még csak kedv.

[00:34:19]elmúlt héten bejelentett 2027 január 1-től elérhető dinamikus tarifával, mert ugye az első lépés abba az irányba, hogy a fogyasztók számára megmutassuk, tehát a lakossági fogyasztó számára is megmutassuk, hogy a villamosenergiára az nem egy konstans, azt nem 36 Ft, vagy nem is 72, hanem igen, vannak pillanatok, amikor -40 Ft, és van amikor meg 800 Ft.

[00:34:42]És egész addig, ameddig ezt nem jelezzük, addig egyébként torz válaszokat fogunk kapni.

[00:34:51]A a és azért jó ez az edukáció kérdés, mert ugye ez egy nagyon egyszerű fajta edukáció, de ugyanakkor meg nagyon nagyon is működik.

[00:35:01]Tehát ezért mondtam a gázt, hogy ezt most két éve vagy három éve ugye ezt láttuk, hogy ez ez működik.

[00:35:08]A biztos nem én vagyok az egyetlen, aki a piactól kezdve az élelmiszerboltig ezt hallgatta, hogy mögöttem ezt beszélik, hogy akkor te akkor akkor átálltál, meg akkor a klímával bekapcsoltad, és azzal fűtöttél, ugye, és akkor az úgy jobb lett.

[00:35:20]Egész társadalmi, tehát a kocsmába a mindenki erről beszélt.

[00:35:24]Egyébként ezen a nyáron is volt ilyesmi hatás itt Maxs kapcsán, most mindenki ezzel kezd foglalkozni.

[00:35:30]Egyébként ezt szerintem ki kell használni.

[00:35:31]Nagyon ki kell használni.

[00:35:32]És most kell beszélni ezekről a dolgokról.

[00:35:34]mi az, ami fenntarthatatlan például a fixáras rezsicsökkentés rendszerébe, hozzá kell ezekhez nyúlni értelmesen, elmagyarázva megfelelő kompenzációkat.

[00:35:44]Tehát ez azért nagyon jó példa, mert szerintem ez a kulcsa, hogy hogy széles társadalmi megértése legyen ezeknek a egyébként amúgy természeti összefüggéseknek.

[00:35:54]Szerintem most ehelyütt ne térjünk ki arra, hogy a rezsicsökkentés mennyire nevelte rossz irányba a magyar társadalmat, mert abban megint egyetértés lenne, meg szerintem a nézők is tudják, akik itt összegyűltek, de hát itt gyakorlatilag volt egy évtizedes szoktatás arra, hogy pazaroljál, akkor sem történik semmi, nem fogja a pénztárcád jelentősen megérezni.

[00:36:14]Hát az a kérdés inkább, hogyha lett volna most egy jelentős igazi energiaválság, egy bőrünkön érezhető olyan tekintetben, hogy áramszünetekkel, kimaradásokkal, több órára lekapcsolt kerületekkel, területekkel, annak lett volna-e esetleg olyan nevelő hatása, hogy akkor rájönnek az emberek, hogy az a délután 5 és este 9 közötti spórolás, az lehet, hogy hosszabb távon is fontos lenne.

[00:36:44]Lehetett volna ennek.

[00:36:44]Tehát a sok terápia azért mégis csak jobban hat az emberekre, nem?

[00:36:49]Hát van ennek pszichológiája, de ugyanakkor a másik oldalon, ha az egyén nem tudja, és ez megint tényleg egy pszichológiai kérdés, én meg akarom oldani a problémát, túl akarom élni, de ha nem tudom megcsinálni, akkor lehet, hogy ez ellenszenvet vált ki.

[00:37:04]Tehát ezért nagyon fontos, amit a Balázs mondott, hogy kompenzációs dolgok, vagy hozzásegíteni ahhoz, hogy meg tudja venni azt az akkumulátort a napelemek mellé.

[00:37:14]Tehát olyan programok, de mi van azokkal, akik putriban laknak, és szegény magyarok és szegény romák, akiknél nem a napelem kérdése van, hanem a 42 fok és nincs víz bent a házban.

[00:37:28]Tehát én azt gondolom, hogy tulaj tulajdonképpen különböző társadalmi rétegekre kell megcsinálni azokat a kompenzációkat.

[00:37:37]Hűtött terek kialakítása a településeken például, de az nem elég, hogy oda bemehet az ember a vásárlóközpontba, hanem akkor valamit tenni kell a nénikkel, meg a bácsikkal, meg a gyerekekkel.

[00:37:49]Szóval ennek egy nagyon széleskörű társadalmi következmény rendszere van, amit csak egy kormány tud kezelni.

[00:37:58]Amikor volt a az július végig augusztus elejőhullám, ami azzal fenyegetett, hogy akár nagy áramszünetek kizárások lesznek a villamos fogyasztásban, akkor megnéztük, hogy vajon tényleg kevesebb áramot használt a magyar lakosság és társadalomgazdaság, mint mint esetleg várható volt.

[00:38:14]És akkor ugye lobogtatva volt, hogy a a Mavir terveihez képest.

[00:38:18]Hát ez na szó a mihez képest.

[00:38:18]És ezért meg fogtuk magunkat és megnéztük a az előző június végi hőhullám vagy június közepi végi hőhullámhoz képest, hogy akkor hogy hogyan alakul egy nagyon szeren szerencsés.

[00:38:30]Hát hát szerencsés.

[00:38:32]Szóval úgy alakult a helyzet, hogy pont nagyjából ilyen szerda körül indult be és akkor hétvégén tetőzött a hőhullám.

[00:38:39]azért csak fogtuk és összehasonlítottuk, hogy milyen napi csúcsértékek voltak és mennyi villamos energia fogyott összesen egy adott nap és azt találtuk, hogy a a csúcs az nagyjából ilyen 500 MW-tal, tehát egy nagyság lend Paksi blokknyival volt kevesebb, és a napi villamos energia fogyasztás is átlagosan egy ilyen paksi blokk napi átlagos termelésével volt kevesebb.

[00:38:56]Na és ez minek köszönhető?

[00:38:59]Hát mit tudom én augusztus július, augusztus eleje van.

[00:39:03]Hát ilyenkor ilyenkor, hogy a félország Horvátországban meg Görögországban nyaral.

[00:39:08]vagy a Balaton van, azért véletlenül lehet, hogy kevesebbet fogyaszt.

[00:39:11]Egyébként az üzemek azt mondták, hogy akkor kevesebbet fogyasztok, de valójában az üzemek is azért meg a gazdaság ilyenkor azért az ipar kicsit visszavesz.

[00:39:18]Hát pont azért, mert a mindenki szabadságon van a szomszédos országban is mindenki szabadságon van.

[00:39:23]Tehát nem volt annyira látványos változás, mint amekkoráról beszéltek, amit egyébként viszont nagyon megértek, hogy miket mondak és miért mondtak.

[00:39:29]És a Zoltán kiemelte a pszichológiai szempontot, azért látszott, hogy a miközben minden nap sikerült megnyerni a a paksi a csatát a a az utolsó turbináért.

[00:39:40]A hétvég hétvégére már bejött a sikerkommunikáció, mer emberek már csak egy nap és akkor megnyertük és akkor minden rendben van.

[00:39:46]Én is azt gondolom, hogy azt érezték vagy lehet, hogy ki mérték, hogy hogy azért fáradnak az emberek ettől az egész dologtól.

[00:39:54]Jó, hát akkor lehet, hogy tényleg a sok terápia nevelt volna jobban.

[00:39:55]Erre következtetek.

[00:39:57]És bocsánat, bocsánat.

[00:39:59]Most itt jön a szokásos sok terápia.

[00:39:59]Ezt nagyon nehezen szokták bírni a nézőink, hogy szünet jön.

[00:40:04]Szünet jön, de 10-15 perc múlva folytatjuk.

[00:40:17]át el tudnak menni büfébe és akkor utána meg szerintem akkor mi már az energiával fogunk teljesen a a egyrészt még a kicsit papsról beszélünk ezzel a rosszat hírel kapcsolatban tehát paps kettő és akkor utána meg az egész energia amit szélt azt azt valózá minden van többet ugye és mit csinálja az a legát egyébként az egész ször most mindenki válasz és azt mondá mer és utána Egyszer nem az van azért Folytatjuk.

[00:52:02]És itt miközben tényleg szétszélett a közönség, mert annyira megijesztettük a sok terápiával őket, de Felszaman Balázs pedig hozzátette, hogy ő neki pedig még lett volna a sokkal kapcsolatban meg annak a nevelőhatásával kapcsolatban megjegyzése.

[00:52:17]Úgyhogy most meghallgatjuk.

[00:52:19]Igen, ez egy rövid megjegyzés, csak ugye ott hagytuk abba ezt a beszélgetést, hogy vajon segített volna egy ilyen sok terápia, hogyha mondjuk áramszünetek vannak.

[00:52:26]És azt mondtam, hogy azért ennek nézzük az árnyoldalát is.

[00:52:29]Tehát én nem örülnék neki, hogyha Magyarországon egy hasonló reakció alakulna ki, ami egyébként az Egyesült Államok néhány államában kialakult, amikor áramszünetek voltak, és akkor mindenki elrohanna az Obiba, és venne egy dízel aggregátort, hogy ilyen helyzeteket kezeljen, mert mert ez ez nem vezet sehova, tehát ez nem a jó megoldás.

[00:52:47]Tehát ezeket a problémákat rendszerszinten kell kezelni.

[00:52:50]És az a baj ezzel, és azért mondtam, hogy azért nem triviális, hogy egy sok terápi segít, mert lehet, hogy egy teljesen rossz irányba viszi el a társadalomnak a gondolkodását az adott problémáról.

[00:52:59]És utána meg azért nem lehet tovább lépni, mert mondjuk egy új új suboptimum alakul ki, mert hát innentől kezdve engem nem érdekel, mert nekem van aggregátorom, és hát a az, hogy a többiekkel mi lesz, az engem már nem érdekel.

[00:53:16]És ez erre gondolok, hogy ugye akár kialakíthat egyébként egy olyan olyan állapotot is, ami kifejezetten kártékony és káros, mert pont a rendszerszintű megoldások ellenében hat.

[00:53:26]Tehát csak ennyit akartam hozzátenni.

[00:53:28]Jó, akkor folytatjuk, de azt hozzáteszem, hogy akkor erről a kérdésről, hogy hogyan lehet az embereket nevelni, majd Lannert Juditot próbáljuk megkérdezni, tervezzünk egy oktatási vitát is majd itt a konfrontzónában pár hét múlva, úgyhogy akkor visszatérünk erre.

[00:53:43]Viszont ami nekünk nagyon fontos feladatunk itt, és ezt be is ígértük a kedves nézőinknek, úgyhogy tartsuk magunkat ehhez, hogy egy kicsit az energiáról is bővebben beszélgetünk, mert eddig a víz az elvitte a figyelmet.

[00:53:57]Tehát nyilván egyébként az emberek ezt érzékelik.

[00:54:01]Talán elsősorban lemennek a Dunapartra, hogy milyen alacsony a vízállás.

[00:54:03]Na de Paks 2 többször szóba került, és hát Ilézió Zoltán gyakorlatilag teljesen lemondóan beszélt erről.

[00:54:12]lehetetlen.

[00:54:15]Most ehhez képest ugye 2034-re teszi a rosszatom jelenleg Paks 2 felépítésének határidejét.

[00:54:22]Tehát ez még egy élő projekt.

[00:54:24]És ugye hallottuk azt is, hogy 2032 és 37 között pedig Paksegynek gyakorlatilag vége, tehát kifut a meghosszabbított üzemidő és engedély is.

[00:54:38]Tehát itt valahol be kell lépnie majd valami nagy energiának.

[00:54:40]És hogyha nem Paks 2, akkor mi?

[00:54:41]De maradjunk először Paks 2-nél, hogy tényleg le kell tennünk róla.

[00:54:48]Tehát itt most beszéltünk a vízről, beszéltünk arról, hogy nehezen megoldható, de azért Lányi András a talaj megtartóképességről is beszélt.

[00:54:58]Azt én tudom, hogy Ilé Zoltán már 2014-ben ellenezte Paks 2-t, még kormánytagként is, hogyha jól emlékszem.

[00:55:07]pedig akkor volt az év végén, amikor Orbán Viktor megállapodott, és már írásban is volt szerződésünk erre.

[00:55:16]Szóval akkor is reménytelen volt, most meg még reménytelenebb.

[00:55:18]Hát most nem akarok hencegni, de én azért arra büszke vagyok, hogy az összes parlamenti képviselő közül kormánypárt abban az időben ellenzékén voltam az egyedüli, aki nem szavazta meg a Paks 2 továbbítését és ennek számos oka van, és nem csak a vízhiány, a költségektől kezdve.

[00:55:36]De Perger András biztos, hogy erről fantasztikusan sok mindent tud mondani.

[00:55:43]Én olvastam az ő jelentéseiket, anyagaikat elképesztő részletességgel a fűtőelemek árától kezdve az utólagos le elhelyezés költségei, az építés időtávtól kezdve a egészen a containment, tehát egy olyan hélyszerkezetnek a kialakítása, amit az oroszok nem tudnak megcsinálni.

[00:56:08]Ezért nem felelnek meg az Európai Uniós szabványoknak.

[00:56:10]Tehát én azt gondolom, és nem bántásban mondom, a az oroszoknak nem azt kell mondani, hogy 34-ig ők meg tudnák építeni.

[00:56:17]Ők egyáltalán nem tudják megépíteni, és nem tudják megfinanszírozni.

[00:56:22]Magyarországnak meg nem szabad számos oknál fogva az anyagiaktól kezdve a víz az energiabiztonságon keresztül megépíteni.

[00:56:32]Ja, bocsánat.

[00:56:32]És a mostani kormánynak pedig a költségvetésben nem 200 milliárdot kell allokálni, hogy a a betonöntés az tovább folytatódjon, hanem azonnal le kellene állítani kidobott pénzt minden egyes fitying.

[00:56:46]Ugye most 780 milliárd Ftnál tart elvileg a magyar állam által a projektre költött pénz.

[00:56:51]Tehát hogyha ez nem folytatódik, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy az mind kidobott pénz.

[00:56:56]Ugyanakkor meg azt láttuk, hogy Orbán Viktor még a választási kampányban is, amikor az Egyesült Államokba utazott, vagy amikor Franciaországban látogatott, akkor arról beszélt, hogy onnan is lehet beszerni alkatrészeket, fűtőelemeket és akkor ez így segíthet a felépítésben.

[00:57:11]Szó, nem tudják, hogy miről beszélnek.

[00:57:15]András abban a szerencsés helyzetben vagyok.

[00:57:18]Az ugye a Zoltán megdicsért, és akkor már azt is elmondhatta, hogy én már 2009-ben elleneztem Paks 2-t.

[00:57:23]Ö, de egyszerűen mi mindig be vagyunk küldve abba a zöld sarokba, hogy a itt vannak ezek a músok, akik ilyen sötétződek és szamáságokat beszélnek.

[00:57:32]És a néhány hónap ezt leültem, és akkor vissza is kutattam, hogy dokumentáljon már, hogy tényleg mi ekkor ezt ők ekkor ezt mondták, mi akkor azt mondtuk, és hogy mindenben nekünk lett igazunk konkrétan, hogy ez drágább lesz, nem lehet annyira addig megépíteni, csúszni fogok satöbbi, probléma lesz az uniós engedézésre, probléma lesz a rosszat annak, amikor az engedélyzése sor fog kerülni.

[00:57:51]Azt mondták, hogy ekkora meg fog épülni, ennyi idő alatt meg egy nyolc év alatt megépítik mond igaz, mert legalább ott Oroszországban is 10 éve alatt építik meg.

[00:58:00]Tehát egyébként most az a politikban megírták, hogy 313 mi ebben a meglepő, amikor most kezdték elméletileg hivatalosan a betonozást, és akkor az oroszok otthon 10 év alatt építenek, hát akkor az egyszerű matek, de de a matekkal kapcsolatban is ugye nem elleneztük igazán Paks 2- csak az egyszerűen sosem jött ki a matek ebből az egész történetből és most látszik, most már nagyon látszik, hogy hát a 2009-ben azt mondták, hogy kell a kell a Paks 2, meg 2020-21-ben nagyon kell az áram.

[00:58:24]Hát mi volt 2020-21-ben?

[00:58:26]Hát paksból hát semmi.

[00:58:26]De ugye azt mondták, hogy 24-ben lesz majd, mer 215-ben lesz meg és nagyon kell, mert kell az ár, mert majd Németországban fogunk exportálni a villamos energiát Paks 2-ből, meg meg az elektromos autók fölveszi, meg az eltifikáció fölveszi és most ott tartunk, hogy most már elismerten két legalább 2035-ben lesz majd Ankom nem lesz áram és szükség lesz POS 2-re.

[00:58:47]Mi mindig azt mondtuk, hogy nem csak az a kérdés, hogy kell vagy nem kell, hanem az is meg kell nézni, ez megépíthető egyáltalán ezzel a felkészültséggel, ilyen árakkal, ilyen villamosenergiapiaccal, meg majd a jövőbeli villosenergiapiaccal.

[00:58:58]Ezt most a most kapott a magyar kormány egy lehetőséget, hogy ezt most tényleg átgondolja ezt a dolgot, megnézze, hogy mitől lett ez ennyivel drágább, mennyivel lesz drágább, mikor épülhet meg.

[00:59:09]Akkor mit várunk az Európai villamos Energiapiacon?

[00:59:10]Mi azt mondtuk, hogy és szerintem a balázsiek is ezt mondták, ha hát ugye a megújulók jönnek.

[00:59:16]Aztán mindenki látta, hogy ez a napa is a szereletjelenti döntőn, aztán már lehetett látni 2020-ban már lehetett látni és ugye az már az már lepörgött lemez nap és szél, most már a tárolók jönnek, mert 2020-21 körül voltak olyan tenderek nálunk boldogabb országokban, ahol már úgy hirdették ki a tendereket megújósak, hogy tárlóval együtt.

[00:59:31]Nálam még azt mondták, hogy hű, hát akkumulátor, hát hát nagyon drága satöbbi, satöbbi.

[00:59:37]Akkor lehetett látni, akkor most meg kell nézni, hogy ugye hát azt tudjuk, hogy nem 12 és fár fél milliárd euró lesz.

[00:59:42]Ez mindig is tudtuk, hogy nem annyi lesz, de most már az, hogy minimum duplája.

[00:59:45]Oké.

[00:59:45]Na de akkor és mikorra fog megépülni?

[00:59:49]Tehát így azt mondják, hogy mi lesz velünk Paks 2 nélkül, de hát az mi az a Paks 2?

[00:59:52]Ezt tessék már nekem megmondani.

[00:59:55]És ehhez idejött még egy probléma, hogy akkor most mi is van ezzel a hűtésdogal?

[00:59:59]lesz elég víz.

[01:00:01]Ennek van egy édes bus története.

[01:00:03]Mindenki tudta 2009-ben, amikor a parlamenti határozat hozzatal zajlott, hogy hogy aki 80-as évek óta beszélnek arról, hogy 2000-es blokk lesz majd még Pakson, és hogy azokhoz hűtőtorony fog kelleni.

[01:00:16]Ez ez egy szakmai konszenzus volt.

[01:00:16]Ezt le is írta a KFK még 2008-ban egy megvalósíthatósági tanulmányban.

[01:00:21]Aztán egyszer csak hogyhogy nem az lett, hogy van itt elég víz.

[01:00:25]Hat blokknak is lesz elég víz, amz tessék úgy elképzelni, hogy a Paks fogyaszt 100 köbmé 100 köbmétert másodpercenként a Paks 2 fogyasztanak 132 köbmt már azt már 230 és most a kisvíz alatt alig csordogált le jó esetben 700 kbm tehát abba a folyónak így több mint a harmadát el kéne terelni hát good luck mondanám én ugye most már ott tartunk hogy nem is biztos, hogy együtt fognak üzemelni de az is lehet hogy együtt fognak üzemelni és de az is lehet és most már ott tartunk hogy lehet hogy mégis hűtőtorok lesznek Poskétőhöz Psegyhez Mi lesz, azt még majd nem is tudjuk.

[01:00:57]Gondolom az megdobná a költségeket.

[01:00:57]Most itt Felszon Balást is láttam egy videóban, amint 2014 tájékán egy akkori pont pont az Andrásék megbízásáról.

[01:01:07]Igen, pont kérdezte azt hiszem az államtitkárt, hogy ez hogyan lesz.

[01:01:12]Igen.

[01:01:12]Akkor írtam egy tanulmányt, ez is jó régen volt már ugye pont erről, amit mondtál, hogy nem jön ki a matek.

[01:01:16]Tehát, hogy nekem az első probléma az volt a Paks 2-vel, hogy és egy pillanatraig felejtsük el, hogy nukleáris erőmű vagy satöbbi, így egyszerűen nem jön ki, tehát hogy nem igaz az állítás, hogy ez nem egy nem egy állami támogatással megvalósuló projekt.

[01:01:33]És ugye ez is, ahogy mondtad, mindenben igazunk lett.

[01:01:35]Ugye ez is egy olyan volt, hogy én nagyon sok kritikát kaptam, vagy támadást kaptam akkor, majd mi történt?

[01:01:41]Három évvel megszületett az Európai Bizottság határozata, mely szerint a Paksi Paks 2 projekt állami támogatást tartalmaz.

[01:01:47]De az az igazság, hogy aki egy kicsit ismeri, hogy mit jelent egy és milyen test, ezzel az a probléma, hogy az ár, tehát amit az András mond, hogy a matek, tehát valójában az erőművek, tehát én nagyon nem szeretem azt, amikor az energiarendszerről így úgy tekintünk, mintha országok csinálnak valamit.

[01:02:07]Országok semmit nem csinálnak, befektetők vannak.

[01:02:08]Ez egy ez egy magán biznisz.

[01:02:11]Ez az egész áramtermelés, részben kivéve ebből a nukleáris erőművet, de nem azért, mert az valami specialitás, hanem mert arra annyira nincsen üzleti modell, hogy nincs az a magánbefektető, akibe befektet.

[01:02:23]Tehát ugye ez egy nagyon nagyon furcsa dolog.

[01:02:28]Nem azért nincsek privát atomerőművek, mert bárki tiltaná, hogy privát atomerőmű jöjjön létre.

[01:02:32]Azért nincsenek, mert a matek nem jön ki, ahogy az ezzel fogalmaz.

[01:02:38]Soha nem térül beruházás.

[01:02:39]És akkor egy-két dolog, mert Viktor, amikor elkezdted ezt fölvezetni, azért akkor tegyük még azt is az asztalra, hogy nem úgy van, ahogy te most mondod, hogy 32 és 37 között kimegy a rendszerből Paks Hát zajlik a 20 éves meghosszabbítás a Paksy üzemidőnek.

[01:02:54]Na és Paks 2-t ebben a kontextusba kell belehelyezni a magyar villamosenergiarendszerbe, hogy abban az esetben, hogyha egyébként ez a 2000 MW úgynevezett alaperőmű, ez rendelkezésre áll, és emellett jönnek be azok az új technológiák, amikről András ugye beszéltél, hogy látjuk azt, és ezt szerintem mindenki nézi, aki már most most tényleg mindenki nézegetett ilyen napi görbéket, és akkor látta, hogy hú, a nap közepén ilyen nagy csúcsosodás.

[01:03:20]A paksi leállás vagy visszaterhelés időszakába is délidőben a legtöbb napon Magyarország exportőr volt már most is.

[01:03:31]Tehát és még ugye jönnek be még újabb napelemes projektek.

[01:03:34]Most a kormány elindította a szélerőmű irányba is ugye a rendszernek a fejlődését.

[01:03:38]Tehát nem úgy történik, hogy mi mindig importálunk.

[01:03:42]Nem délben exportálunk, este 7:00-kor importálunk, aztán megint exportálunk, megint importálunk.

[01:03:48]És ha erre ráteszek még egy ilyen alaperőművet, az tulajdonképpen nem biztos, hogy megold bármit is ebből a helyzetből, mert valójában van, amikor túl sok lesz, merthogy egyébként a napelemek változó költsége az atomerőműnél is kisebb, tehát egy napelemmel előbb éri megtermelni, mint egy atomerőművel, mert nincsen tulajdonképpen, mivel nincs tüzelőanyag igénye, azért nincs változó költsége.

[01:04:15]Tehát ugye egész addig a piacon van egy naperőmű, amíg 1 cent legalább fizetnek az áramáért, és abban a pillanatban kiszállam -nusz1 cent lesz.

[01:04:23]Egy atomerő még nem tud kiszállni -usz1 centnél, mert nem tudja leszabályozni úgy az atomerőmét és kénytelen akkor is a piacon termelni, amikor mondjuk mínusz 60€ a villamosenergiár, mert ilyeneket is lehet látni, hogy fizetnek azért, hogyha valaki akkor elviszi az áramot.

[01:04:36]És ha megduplázzuk az ilyen típusú alapkapacitást, az nem feltétlenül éri meg üzletileg.

[01:04:42]Tehát ez egy nagyon egyszerű matematika, egy nagyon érdekes logikája annak, hogy milyen típusú forrásokba, termelő vagy akár tárolási eszközökbe érdemes fektetni.

[01:04:52]És ezt az egészet tényleg egy nagy európai rendszerbe kell elképzelnünk.

[01:04:57]És ez egy nagyon fontos tanulság ennek a mostani paksi ö szabályozásnak, hogy nem fizetett Magyarország érdembe többet ezeken a napokon a villamosenergiáért, mint mondjuk Csehország.

[01:05:14]Megnéztük negyed órás bontásba.

[01:05:14]Kisebb volt most a két ország közötti napi vagy akár órás órásokat is néztünk órás eltérés a villamosenergia nagykereskedelmi árába, mint mondjuk 2024-ben, amikor semmilyen leállás nem volt.

[01:05:29]Tehát azért egyébként, mert ezek a rendszerek összekapcsolódnak.

[01:05:32]Nyilván a kereslet kínálat egész addig kiegyenlítődik, amíg egyébként hálózat bírja.

[01:05:38]csak abban az esetben is olyan mértékben szakadnak el az árak egymástól az egyes egyes országokba, amilyen mértékben már nincs szállítási kapacitás.

[01:05:47]Tehát amikor már nem tudod áramolni több, akkor mindig az adott piacon még elérhető legdrágább erőmű lesz az adott piacon az ármeghatározó.

[01:05:56]egy kicsit bonyolultnak tűnik ez, de ennek a üzenete az, hogy a legtöbb órában teljesen ugyanannyi, vagy néhány eurón belül van az európai ára máár, tehát Franciaországtól Romániáig még a 100 vagy a 200 eurós áramár tartományban és sokszor azt látjuk, hogy 5-10 eurónál nem nagyobb az árkülönbség.

[01:06:17]De hát ez az orbáni hülyeség, amikor a szuverenitás érdekében kvázi nem akarja, hogy az energiapiacon az Európai Unióval kooperáljon, de közben ez lenne a magyarság érdeke is.

[01:06:28]Most mond ez a lényege ennek, hogy ezt az egész rendszert úgy kell fölfogni.

[01:06:32]És azért kezdtem azzal, hogy magánbefektetők, mert hogy ugye ez a közgazdaságt ez a komparatív előnyök elve, tehát mindenki ott csinál és azt, ami ott éri meg.

[01:06:39]És a jó esetben, hogyha egyébként van áramlás és van kereskedelem, akkor a nem, tehát nem Magyarországon építek sok szivattyú tározós erőművet, mert hegyet is kéne hozzáépíteni, hanem olyan helyen építek ilyeneket, ahol a földrajzi viszonyok erre Szlovénia, Bosznia vagy vagy például Csehországban is viszonylag sok szett van egyébként Szlovákia, Ausztria.

[01:07:03]Tudnánk mondani azért azokat az országokat itt a környékünkön, akik ebbe a tekintetben sokkal szerencsésebbek, földrajzék.

[01:07:08]És nekem ezért nincs is azzal bajom, hogy úgymond túlépítjük Magyarországot napelemekkel, mert egész addig, amíg hiszünk a nemzetközi kereskedelembe, addig tulajdonképpen mi azt tesszük, hogy azt tesszük bele ebbe a nagy európai fazékba azt az alapanyagot, amivel mi tudunk főzni.

[01:07:23]Ha mindenki beleteszi azt, amivel ő tud főzni, és egyébként nem gátoljuk az áramlásokat, és úgy kezeljük ezt, hogy ez egy egységes európai piac, egyébként ebben a tekintetben az is sok pozitív változás volt az elmúlt évtizedben.

[01:07:37]Azért ezt halál szeretném húzni itt.

[01:07:39]Nem nem Magyarország, hanem Európa szerte.

[01:07:40]Ha így kezeljük, akkor tulajdonképpen kialakítjuk az össze-európai optimumot, hogy így mondjam.

[01:07:48]És én személy szerint annak örülnék, vagy annak örülök, hogyha ebbe az irányba fejlődik.

[01:07:54]Ki hova szeretne csatlakozni, az is egy nagy kérdés, hogy Európához akar-e valaki csatlakozni, vagy más elképzelései vannak, de ez már a politikai kérdés.

[01:08:01]Ugye 2400 MW, azt hiszem, hogy ennyit ígérnek Paks 2-re, ugye blokkonként 1200 MW-ot, akkor ezt hallottuk, hogy az mekkora tétel, hogyha most 2000 MW-ot termel Paks 1.

[01:08:17]Itt ugye az előző időszakban nagyon sokat beszéltek arról, hogy az akyárak mekkora energiaigénnyel működnek.

[01:08:22]Hogy az jó okot adott volna a Paks 2-re, hogyha mi itt tényleg ugye a világ vezető, akugyártó hatalma akarunk lenni, ahogy lépéseket tettünk-e felé, vagy ez is irracionális, és akkor sem indokolható.

[01:08:40]Balázs most beszélt a komparatív előnyökről.

[01:08:41]Tehát ezt azért mindenki sejtsük el hamar belátta, hogy Magyarországon csak az alapanyagok meg a víz meg a áram meg a munkaerő meg a nohow meg a satöbbi hiányzik ennek ezeknek a atom akkumulátorgyáratnak a a a termeléséhez.

[01:08:55]Tehát, hogy egy pillanat nem úgy tűnt, hogy hogy ez magyarul igen levegő az még van, de az nem kell annyira kisitűgazdaságos terület, amit viszont barnamezőre kellett volna, roncsolt területekre kellett volna megépíteni, és nem a 40 aranykoronás földekre, mondjuk Debrecennél, de ennek is megvan a személyi háttere a 20% meg mindenfajta visszaosztások, meg hogy Debrecenből majd 21.

[01:09:20]századi űrkükő városa lesz már.

[01:09:23]Bocsánat, hogy itt az agyamat játszom, mert a a az iparűzési adó, hogy hova megy, mehetett volna máshol is, ahol roncsolt területek vannak, csak oda meg nem akarták, mert hát az nem Debrecen.

[01:09:36]Itt annyira egészíteném ki, és annak a jogája, amikor a akkumulátógyárak így nagyon pörögtek, akkor még a Greenpacenél dolgoztam és foglalkoztunk elég sokat velük.

[01:09:42]Ö, hogy azt lehetett mondani erre a kér azt szoktam mondani, hogy mi kisország vagyunk, én csak magunkat tudjuk gyarmatosítani és ezt ugye úgy tudtuk megvalósítani, hogy hogy a híresztelésekkel szemben igenis meg lehetett találni a szennyezéseket a a földben, levegőben, vízben, ott aznek az akkumulát gyárak környékén.

[01:10:01]Nem mindig, mert ez egy olyan játék, hogy nem biztos, hogy megtalálod, de igenis meg lehetett találni, és ugye először még határérték se volt egy csomó mindenre ilyen oldószerekre meg egyebekre, és azóta már meg azt jöttek a hírek, hogy igen, komoly problémák vannak és hogy azok a tervek, amelyek sajnos iparági stratégia nélkül készültek el, valakinek kipattant a fejéből, akkor ezzel fogjuk megnyerni, mint itt a a gazdasági nem tudom micsodát.

[01:10:23]Hát ezek nagyon nem jöttek be.

[01:10:26]Jó, kezdek lemondani Paks 2-ről nagyon nehezen, de azért még egy picit, akkor én leszek Paks 2 védője.

[01:10:32]Jó, próbálok, ha akarok jó, de még egy jó, de de még egy kérdést is feltennék ezzel kapcsolatban, mert rendben van, hogyha mi eldöntjük, hogy nem kell Paks 2, de azért itt van valamifajta szerződés is.

[01:10:42]Tehát eddig ráköltöttünk itt, most mondtam ezt az adatot, amit olvastam több helyen is, ezt a 780 milliárdot, meg nem tudom még mennyit, mert lehet, hogy ez azóta nőtt.

[01:10:50]És akkor hát mivel jár az, hogy a szerződést felbontjuk?

[01:10:58]Tudunk erről valamit?

[01:10:59]Hát az, hogy az oroszok nem teljesítettek számos dolgot a szerződésben, tehát ez alapján fel lehet mondani.

[01:11:05]Tehát én azt gondolom, hogy inkább ők vannak rossz helyzetben.

[01:11:06]A második, hogy igazad van, amikor azt mondod, hogy 780 milliárdot Ftban beletettünk, és 24 milliárd eurót, ha még beleteszünk, és akkor se fog működni, mert nincs víz a Dunában, akár van hűtőtorony, akkor mennyit veszítettünk?

[01:11:20]Ott vannak az osztrákok, fölépítették az első atomerőművet, nagy korrupciós botrányok voltak vele kapcsolatban, aztán népszavazással úgy döntöttek, hogy egyáltalán nem üzemelik be.

[01:11:30]Soha nem működött.

[01:11:32]Az akkor kidobott pé?

[01:11:34]Hát akkor az eg kipróbált út.

[01:11:37]Én azt gondolom, hogy nincs értelme megépíteni.

[01:11:39]Viszont csodálatos akusztikája van annak a reaktorcsarnoknak, és fantasztikus koncerteket lehet ott rendezni.

[01:11:43]Na, hát egy kicsit drágának tűnik.

[01:11:45]Én én tényleg szívesen védem egy kicsit, de nem a Paks 2 projektet, mert azt azt szerintem nem lehet védeni.

[01:11:51]Az a az a tehát az a kérdés, hogy egyébként el tudunk-e képzelni olyan forgatókönyvet Magyarországon, ahol ennyi áramra van szükség.

[01:12:03]Ebbe a tekintetben azért azért már sokkal óvatosabban fogalmaznék.

[01:12:07]Ez nem azárat nem nem közlekedés elektrifikációja.

[01:12:12]Hogyha fölmegy 500000-re a magyarországi villanyautók száma, akkor ez a jelenlegi fogyasztás, lakossági áramfogyasztás akár megduplázódhat.

[01:12:25]Ez 10 teróra addicionális igényt jelenthet.

[01:12:29]nagyon tehát, hogy ipardbonizáció, tehát ha valaki beszélget arról és elolvassa az Európai Uniós stratégiákat, hogy mondjuk milyen víziók vannak a műtrágyayagyártás átállítására, és azt látja, hogy elektrolíasz, akkor azt látja, hogy ahhoz villamosenergia kell.

[01:12:43]Ilyenkor nagyon könnyű azt mondani, hogy jó, majd majd akkor a napelemből lesz villamosenergia.

[01:12:49]Igen ám, de az elektrolizáló berendezés az egy borzasztóan fejnehéz beruházás.

[01:12:53]Tehát aki elektrolizáló berendezést vásárol, az azt szeretné, hogy 024-be az neki köpje ki a hidrogén molekulát, merthogy különben nem fogja nem fog megtérülni, mert nem nem éri meg, hogy ő csak a elvi óraszám 15%-ában működteti.

[01:13:10]Ugye vannak ilyen nagy bölcködő gondolatok, hogy például hát nem baj az, hogyha egy adatközpont is majd akkor számoljon, amikor van napelem.

[01:13:19]Nem.

[01:13:19]Tehát, hogy ez nem fog így működni.

[01:13:21]Tehát, hogy akkor se, hogyha azt gondolja valaki, mert ezek illúziók, mert ott sokkal nagyobb üzleti érdek van abban, hogy az adatközpont az menjen, mert sokkal nagyobb András által egyébként jogosan kritizált, hogy mondtad a jólétnek ezeket a pénzügyi mutatószámait, ugye, hogy ezeket el kéne felejteni, de hogy ettől még azt kell mondanom, hogy sokkal nagyobb hozzáadott értéket termel, mint amennyi vesztesége van abból, hogyha közben ő nem jár amiatt, hogy most éppen drága az áramtá számára nem érdekes, hogy milyen áron van áram.

[01:13:55]Egyébként Amerikában ezt látjuk most Virginiában ez a probléma, hogy az adatközpontok most már közel a 25%-át szívják föl a teljes virgsiniai áramkeresletnek, árampiacnak.

[01:14:05]És most már helyi megmozdulások vannak, mert az áram már az egekbe ment, mert az adatközponti üzleti modell bármit elbír ahhoz képest, amit a lakosság elbír, tehát hogy értsük helyén ezeket a számokat.

[01:14:21]Tehát, hogy ugye ezért mondom azt, hogy én látok olyan száriót, olyan elektrifikációs, tehát villamosításos víziót az Európai Unió két szektor, közlekedés és ipar.

[01:14:32]És ezekkel vagyunk a legnagyobb lemaradásban egyébként a 2050-es forgatókönyvekhez képest.

[01:14:38]Viszont ha ezeket mind villamosenergiával akarjuk megoldani, akkor arra arra bizony addicionális kapacitások kellenek.

[01:14:49]Hogy melyik az az addicionális kapacitás, az egy nagyon jó kérdés.

[01:14:51]A megújulóknak azért az utolsó 15-20% ellátása tekintetében azért vannak korlátai.

[01:15:00]Tehát az már nagyon drágának tűnik az utolsó része.

[01:15:02]Azt most én azt merném mondani, hogy a 80%-áig egy rendszer keresletét el lehet vinni megújuló alapon napra szélre alapozva.

[01:15:11]Az utolsó 20% viszont nagyon problémás.

[01:15:13]És innen jön innen már jönnek az elágazások.

[01:15:14]Nukleáris szeretjük jobban, a földgázt szeretjük jobban, geoterikus, ne adj isten szem direkt nem akartam ilyeneket mondani.

[01:15:23]hogy esetleg az energiaigénynek a csökkentését szeretjük jobban, mert azért nehéz erről egyáltalán bármit mondani, mert attól függ, hogy persze milyen közlekedési vízió lebeg előttünk a minél több elektromos autó, vagy pedig a minél inkább átterelni a a vasúthálózatra a közlekedést meg a szállítást, vagy hogy milyen iparpolitikát akarunk folytatni minden ároneket, az energiazabáló ipari és mezőgazdasági tevékenységeket akarjuk ölőltetni, amelyek köztudottan hát nem ez a korszerű gazdaságpolitika, hanem esetleg a szolgáltatás központú a és és sok esetben nagyobb hazaadott értéket termelő ágazatokat.

[01:16:08]Most ezeket kiszámítani én nem értek hozzá, azért nem tudom.

[01:16:13]Ha valaki mond nekem számokat, azt meg helyből nem hiszem el, mert ez mind találgatás.

[01:16:17]Tehát itt mit kell ilyenkor csinálni?

[01:16:21]Az ember igazából nem tud tényszámokat mondani több évtized jövőre, akkor egy valamit kell tudni, hogy én mit szeretnék, abban biztos lehetsz, hogy te mit preferálsz.

[01:16:34]és nem titok, akkor én nyilván ezeket a zöld preferenciákat fogom előadni, és akkor azt mondom, hogy lehet, hogy van olyan forgatókönyv, amelyhez nem is kell annyival több energia, és akkor belépesz, hogy ami meg kell, azt, ahogy az előbb a mondtad, akkor azt beszerezzük az európai árumpiacról.

[01:16:54]De ha már nálam van szó, akkor egy megjegyeznék, én tehát ilyen értelemben ilyen érveket a Paks 2 mellett nem okvetlenül fogadnék el.

[01:17:03]Viszont ha azt számolgatjuk, hogy mi mennyi, akkor szeretném egy valamit nem tudunk, hogy mi van abban a szerződésben.

[01:17:11]Igen.

[01:17:12]Igen.

[01:17:12]A ha meg atomenergia, akkor megint visszacsatolok Orbán Viktor legendás washingtoni útjára, ahol ugye ezeket a mini mobil reaktorokat egyszer csak fókuszba tette.

[01:17:25]Nem nagyon hallottunk azóta sem ezekről.

[01:17:28]Előtte sem tájékoztatták a magyar közvéleményt nagyon arról, hogy ez egy opció.

[01:17:32]De opció-e?

[01:17:35]Nem, ez egy szamarság.

[01:17:35]Hát nem létező technológiákról beszélünk.

[01:17:38]megpróbálják eladni, hogy majd lesz ilyen, de hát ezek hogy mondjam, tehát ebből az azt gondolom, hogy a ebben a tekintetben Magyarország azt nyilván a ként azt mondta a Lantos miniszter úr még az előző enegetikai miniszter, hogy így nagyjából az derült ki, hogy oké, most fabrikálunk kicsit a jogszabályokon, de valójában egy követőálláspontot fogunk követni, megnézzük, hogyha ez máshol működik, akkor majd esetleg.

[01:17:59]Tehát könyörgöm paks 2-t 2008 óta csináljuk és most 2035-ről beszélünk gyakorlatilag egy 30 éves futamidőről beszélünk tehát hogy akarunk SMR-eket behozni magyar Magyarországra úgy, hogy ezek nem is létező technolák, hogyan lehetne ezekkel kalkulálni?

[01:18:15]Felejtsük el.

[01:18:17]viszont meg Pakre meg visszatérnék, tehát hogy meg nem tudjuk mi van a szerződésben, és mert de csak nagyon rövidesát visszatérek Paksyre, mer sokkal fontosabb szerintem, mert az, hogy Paks 2-ben mi lesz, ez most egy nagyon komoly jogi, közgazdasági, mérnöki, energetikusi satöbbi feladat.

[01:18:33]ezt most így kibogozni, mi hogy most ezzel mi legyen.

[01:18:34]És a akkor majd k vagy mi van és és hogy mi várható és akkor majd lesz egy tipp a jövőre nézés, hogy mit is kaphatunk mikorra és mennyiért.

[01:18:43]És akkor mi akkor az hogyan fog tudni fog-e tudni majd működni a magyarországi év az uniós piacon és a magyarországi dunavizállások mellett.

[01:18:49]Ennek milyen feltétel satöbbi, satöbbi.

[01:18:51]Viszont amit most idén láttunk, hogy áram hiány lehet azért, mert a a a Dunapró Dunaprólma kettős, ugye, hogy nincs elég víz.

[01:19:00]ö nyáron a Dunában, és az nagyon meleg.

[01:19:03]Ö átlag a fejékküszöb orvosolja az egyik problémát, ezt majd meglátjuk.

[01:19:08]Egyébként pont most ugye beszéltük, hogy megint negatív rekord van Budapesten.

[01:19:11]Az ugye holnap, holnap után megérkezik Paksra ez a probléma.

[01:19:15]Ha a fenélküszöb működik, akkor akkor talán kisebb lesz a gond.

[01:19:18]Most azt néztem, hogy a jóslás az, hogy a 105 cmig fog -nus 105 cmig fog lemenni a paksi vízmércén.

[01:19:23]Az első turbinát, ha jól mész, akkor -16-on kapcsolták ki.

[01:19:29]Tehát a június végén, vagy július végén, augusztus elején.

[01:19:31]Tehát, hogy elég közel leszünk megint ehhez a dolghoz, hogy lehet, hogy ott majd így ráncolódni fognak a homlokok, hogy jövőre lesz ez.

[01:19:38]Hát ha egyszer megtörtént, akkor valószínűleg megint meg fog tudni történni, de fogadjuk el, hogy a fenékűző működik.

[01:19:42]Fogadjuk ki, hogy egyetlen nagy víz sem fogja elmosni, és jövőre is működni fog, utána is működni fog.

[01:19:48]Ettől függetlenül, ahogy András mondta, a melegvíz probléma az velünk marad.

[01:19:52]Tehát akkor, amikor nem lehet a a Dunavízért 30 fok fölé melegíteni, és Paks fölött már 29 okos a víz, hát az az egy olyan mutatvány, amit nem fogunk tudni megugrani.

[01:20:01]Most arra van jogszabályi lehetőség, hogy egy évben 15 napon keresztül melegíthessük, melegítesse az atomerőmű túladuna vizet 30 fok föl, de akkor csak 31,5 fokig, ha erre a miniszter ugye engedélyt ad.

[01:20:15]És hát és a nyár további 90 napja, mert most már nem 30 nem háromszor 30 nap a te három jó de a természeti törvények azok a miniszter fennhatósággal alá tartoznak, tehát ha 32, fél fokra ad engedélyt, akkor úgy is akkor halak nem főnek meg, mert ezt mondta a miniszter ez, de ez világos, ezt tudjuk, de a korlátok még velünk vannak.

[01:20:36]Tehát most volt azt tudja a miniszter enged, hogy oké, akkor 15 napon keresztül lehet melegebb a Dunavíz hőmérséket a paks alatt, mint 30 fok, de maximum 31,s fél.

[01:20:44]És akkor mindig maradt minimum 75 napunk, amikor lehet, hogy probléma lesz, és erre a problémára valamit reagálni kell, különben jövőre is futkározás lesz, hogy akkor akkor emberek légyszíves fogyasztható kevesebbet.

[01:20:56]Ezt a Balázs mer interpretálta, hogy a lelkire beszélés az embereknek hát a szomszéd marinél lehet, hogy működik két napig, de egy egész társadalomnál minden évben hónapokon keresztül erről a pedagógusokat meg fogom kérdezni, hogyha itt lesznek.

[01:21:08]Az egész biztos, hogy hogy kell ránevelni a társadalmat.

[01:21:11]Az energiamixről azért beszéljünk, mert állandóan csak az atomenergia és paks kerül a középpontba, meg a víz mennyisége és kö ne menjünk el még amellett nem a meleg víz, mert általában az emberek azt fogják mondani, és akkor mi van?

[01:21:25]Hát megdöglenek a halak és akkor mi van?

[01:21:29]És mit érdekel bennünk?

[01:21:31]Hát kell az áram, hát különben nem lesz.

[01:21:33]Tehát, hogy hogy azt kellene szintén elmagyarázni az embereknek, hogy ezek ökológiai rendszerek, amelyek végérvényesen sérülnek.

[01:21:40]És lehet, hogy te azt gondolod, hogy téged nem érint, de mivel minden mindennel összefügg ebben a világban az ökológiai rendszerek révén, ennek a kihatásai megjelennek, és utána ne csodálkozz, hogy a keleti szelek, a passzált szelek nem arra fújnak, és nem jön a megfelelő felhőzet, és nincs eső.

[01:22:00]Tehát minden egyes cselekedet, akármilyen kicsi és ilyen jellegű és van jelentősége, ha szerbek esetleg kiabálnak, hogy megfőttek a halak, vagy nem tudják locsolásra használni a és így tovább, és így tovább.

[01:22:16]Az egy azonnali következmény, de emberként nem vagyunk képesek átlátni azokat a természeti rendszereket, azt a táplálékhálót, nem is láncot, ami létezik, és mi tönkretesszük, aminek az összes következménye elvezet bennünket ahhoz a katasztrófához, amivel az emberiség néz szembe.

[01:22:35]A klímától kezdve a vízhiányon keresztül, a klimatikus viszonyok átalakulásáig.

[01:22:40]Minden mindennel összefügg, de külön összefügg minden paks kettővel.

[01:22:44]És ugye, ahogy a rómaiak mondták, minden út paksa vezet.

[01:22:47]De most próbáljunk meg elvonatkoztatni egy kicsit ettől, és menjünk az energiamix felé, mertogy ez szerintem elég sok ember fülében cseng, amit mostanában hallunk a szélerőművekkel, szélturbinákkal kapcsolatban.

[01:23:02]Ráadásul most folyik a pályáztatás, október 30-án zárul ez a fejezete a szélturbina pályázatoknak.

[01:23:12]És hát ez egy viszonylag új dolog ahhoz képest, hogy 2011-ben befejezték az Orbán kormány alatt az utolsó szélerőmű fejlesztést, és mindenki azt mondja, hogy na ez olyan szempontból megoldás lehet, hogy ez akkor is termel, amikor a nap nem termel, például éjszaka, például télen.

[01:23:31]Szóval mit remélhetünk ettől?

[01:23:34]És akkor én most így felteszek egyben egy komplex kérdést, és akkor mindenki mondhatja a magáét ezzel kapcsolatban.

[01:23:42]hogy közben meg elkezd természetesen terjedni a netten egy csomó hát konteónak tűnő vélemény, ami már rontja a megítélését a szélerőműveknek kezdve attól, hogy ugye egész madár fajokat fog kiirtani, hogy a karbantartásához szükséges olaj olyan szinten szennyezi a környezetet, hogy sokkal károsabb, mintogyha egyből atombombát dobnának le.

[01:24:08]Talán nem így hangzik, de de elég fajsúlyosan.

[01:24:11]Akkor a zajszennyezésről, tehát mindenfélét mondanak.

[01:24:14]Úgy látszik, hogy vannak olyanok, akik nem szeretik.

[01:24:18]És akkor ide idézem Donald Trumpot, aki az Egyesült Államokban egy 1,2 milliárd dolláros megállapodást felrúgott egy német céggel szélerőművekre, és ahelyett most fosszilis energiát akar ugyanazzal a céggel valahogy erőltetni.

[01:24:34]És neki meggyőződése, hogy egyébként a bálnák is kihalnak a szélerőművektől.

[01:24:43]Nem sokat gondolkodtam ezen, és tényleg ez csak a vicc kedvért, de hogy a szerintem a republik együttesnek a repül a bálna című számát ismerhetné, mert csak így tudom elképzelni, hogy repülő bálnákra mint a madarakra veszél van.

[01:24:56]Szóval erről beszéljünk, hogy mit jelenthet a szélerőmű, mire megoldás, és hogyan kell ezt elképzelnünk.

[01:25:01]Hát veszélyek tekintetében 2016 15-16-ban vendégprofesszor voltam az Indiana Universityn és az ottani kutatók munkássága révén, de mások is világszerte vizsgálták ezt a kérdéskört, és a következőt tudom állítani.

[01:25:18]Tehát erről tudományos cikkek szólnak.

[01:25:20]A madarak nem olyan hülyék, hogy nekirepülnének a lapátoknak.

[01:25:24]Sőt, ugye el tudjuk képzelni azt a nagy bokrot, ahova 100 veréb rámegy és egyik se ütközik neki az ágaknak, hanem a következő a helyzet, azért találnak madártetemeket esetleg a szélerőműve környékén, nem azért, mert nekimentek a lapátnak vagy a törzsnek vagy a képháznak fönt, hanem a következő a probléma ultrahangkibocsátás történik a lapát mozgása következtében, és a kistestű madarak esetében a vér térrendszert veri szét az ultrahang és ennek következtében találnak tetemeket.

[01:26:03]Na most ez az is probléma.

[01:26:06]Ez természetesen probléma, de még egyszer nem nekirepül, nem széttrancsírozza, hanem az ultrahang kibocsátása.

[01:26:12]Ugyanakkor például ez az ultrahang, ez úgy kell elképzelni, mikor a kutyát valaki hívja, van egy sípja, akkor egy ilyen sipoló hangot h hal az ember, de a kutya meg egy ultrahangot vesz.

[01:26:25]Nagyon sok embernek olyan kifejlett hallása van, hogy a kihatással van rá az ultrahang.

[01:26:31]Tehát nem tudja, hogy miért ideges azon kívül ez az ultrahang ezt zavarja anélkül, hogy tudatosulna benne.

[01:26:40]Tehát vannak ilyen élettani hatásai.

[01:26:42]Ezért mondják azt, hogy például lakott településtől megfelelő távolságra kell elhelyezni.

[01:26:47]De akkor mondok még valamit.

[01:26:50]Én támogatom, híve vagyok a megújulóknak, de ha az a kérdés, hogy természetvédelmi terület, Natúra 2000-es terület, ez két különböző kategória, a Natúda 2000-es az európai szintű védelem, de Magyarországon is van törvényi védelme a természeti területeknek, vagy szélerőmű, akkor semmiféleképpen nem a szélerőmű.

[01:27:12]Tehát a tési fensíkra ne tegyék oda a szélerőműveket védett területre.

[01:27:18]Tehát van az országban elég hely, ahol meg lehet oldani.

[01:27:21]Igenis van szerintem létjogosultsága mindazzal, amit mondtam.

[01:27:27]Na most ez a pályázatra vonatkozik?

[01:27:28]Tehát a pályázatban lehet Natura 2000-es területre is.

[01:27:31]Én úgy tudom, hogy nincsen, hogy hogy kikerülik ezeket a területeket.

[01:27:34]Csak még egyszer én alapállásként mondom azt, hogyha választani kell, hogy megújuló vagy természetvédelmi terület, akkor természetvédelmi terület.

[01:27:44]Igen, azt biztosan tudom a pályázatról, hogy nincs nincs Natura 2000 szerintem.

[01:27:48]Hiszem hét csatlakozási ponton összesen 770 MW az amire most lehet pályázni.

[01:27:51]Én én most így végigpörgettem a fejembe.

[01:27:56]Szerintem egyik sem az, amik amikbe most ebbe a ebbe a tenderbe végéig lehet pályázni.

[01:28:02]Serem se az biztos, hogy a feltételek között előnyt jelent az, hogyha sikerül a szél tervezett szélturbina környékén a lakókat meggyőzni arról, hogy hozzájáruljanak.

[01:28:12]Tehát mondjuk úgy, hogy a települési engedély nélkül nem lehet eleve pályázni érdemben.

[01:28:20]Én a a Energix Mixa kérdeztél rá.

[01:28:22]Ugye itt az a kérdés, hogy mi a feladat egyébként mint mindig ezt kéne fölteni.

[01:28:26]A Paks esetében is, meg Paks 2 esetében is mindig ezt kell föltenni, hogy akkor mi is a feladat és mikor akarok mi a megoldást.

[01:28:34]kicsit visszatérve paksegyre, hogy akkor mit is csinálhatunk jövőre, mert a következő egy mindjárt az félre fog beszélni majd, de hogy azt még nem nem tudtam lekerekíteni hogy mi az ami megoldás lehet és azt gondolom, hogy a az az ami egyébként megtörtént és most éppen történik Magyarországon, hogy sok napelem és tároló azt fog tudni és az nagyon gyorsan néhány éven belül az ilyen típusú problémákra, hogy húha le kell szabályozni, mert le kell majd szabályozni paksa egyet akkor is, hogyha a fenélküsző működik a hő a Duna vízhőmérsék miatt.

[01:29:01]Sőt, én azt is javasolnám egyébként, a karbantartásokat úgy kéne ütemezni, hogy nyárra, és akkor egy blokk mindig áll, és akkor már a kapásból kisebb ez a hőemelési probléma.

[01:29:10]Jó, a szél azért azért azért nagyjából sejtjük, látjuk, hogy amikor hőkupolás helyzet van, ez ez tankönyvi eset.

[01:29:15]Tehát ilyenkor azért nem mozog annyira a levegő, fönt sem annyira mozog a levő.

[01:29:21]kis segítséget tudna adni az a 4000 MW cél, amit javasol a kormány.

[01:29:23]De itt igazán nem erről van szó, hanem arról, hogy az éves, illetve a napi szintű általában a balansz egyensúlygény, ami elborult a naenergia miatt Magyarországon, azt ki lehet egyensúlyozni a szélenergiá, vagy a Balázs mondta, inkább éjszaka fúj, inkább télen fúj a szél és éves szinten egy ilyen jó kiegyenlítést már mostani adatokból látszik, hogy a nap és a szélenergia kombinációja ki tud hozni.

[01:29:46]És tehát ezért gondolom, hogy ezek a dolgok, amik most így zarnak, ezek tényleg olyanok, amik így néhány éven belül jóskálázható, belátható módon napszél, tárolás, ezek tudnak megvalósulni.

[01:29:55]És én azt helyesnek tartom az irányt azokkal a kritériumokkal, korlátozásokkal, amit a Zoltán feszeget, hogy hát azért mindenhová természetesen nem szabad semmit semmi van, aki érková semmit nem szabad rakni, szélturbinát, semmi naplemet sem.

[01:30:09]Ugye napszél tár geotermikus energia.

[01:30:12]Igen, még az is létezik már azért, mert Magyarországnak nagyon nagy potenciálja van más országokkal szemben.

[01:30:19]Természetesen nagyok a beruházási költségek.

[01:30:21]Kétségtelenül igaz.

[01:30:23]Én azt gondolom, hogy inkább a hőpiacon, mint a villamosenergiatermelésben.

[01:30:27]Tehát, hogy a a magyarországi hozzáférhető geotermális források, azok inkább arra predesztinálnak, hogy és ilyen projektek azért vannak is szerencsére viszonylag nagyobb számban, hogy hőenergiakiváltás, tehát fosszilis hőenergia.

[01:30:40]fűtési rendszerek az amibe én én inkább odatenném a voksot a geotermi Szegednek a a távőnek hőnek már a fele körülbelül asszem geot Miskolcon is Szegeden is de de hát egyébként Budapesten is zajlott ilyen előkészítő projekt ugye itt Budapesten mindig nagy kérdés és ne nem is könnyű megválaszolni hogy hogy az ilyen ipari célú fúrások és a budapesti termálvízkincs egymáshoz való viszonya azért nem nem annyira könnyen megválaszolható kérdés ez hogy itt van a meleg víz mert gondolom Azzal azért senki nem értene együtt, hogyha ennek a városnak mondjuk a fürdőkultúrája esne áldozatul annak, hogy esetleg picit olcsóbb lenne a távtése miatt, vagy picit kevésbé karbonintenzív, tehát hogy azért de de jó ez is, de de ugye ott igen, ott hagytad abba a fölsorolást, hogy mik vannak mézik akkor tárolás.

[01:31:28]Azt szeretném, Balázs, hogy evidenciának számít ebben a körben az, hogy napelemekben jól állunk.

[01:31:37]Ühüm.

[01:31:38]Szélerőműben rosszul állunk, tárolókapacitásban nem állunk elég jól.

[01:31:44]Mik a lépése?

[01:31:44]Jól állunk?

[01:31:45]Jól van, szerintem tárolókapacitásb jól állunk, régian, kifejezetten jól állunk, és hatalmas léptékű beruházások zajlanak Magyarországon.

[01:31:52]És ami én azt gondolom, hogy ami egyébként nagyon üdvös, mert itt nagyon könnyen rávágjuk, hogy volt a metároló program és állami szubvenció miatt zajlanak beruházások.

[01:32:00]Ez részben igaz, körülbelül egy 500 MW, még valamivel több is az, ami megvalósul e ennek kapcsán.

[01:32:08]Ugye ez mindig egy kérdés, hogy k mit kell és milyen mértékben támogatni.

[01:32:13]Én ebbe most nem mennék bele.

[01:32:15]De amit én látok így a akár a saját megbízásaink alapján is, hogy hogy vannak tisztán kereskedelmi, komoly tárolós projektek Magyarországon, amelyek egyébként pontosan arra már megint ilyen üzlet meg közgazdaságtalan arbitrás lehetőségre mennek rá, hogy alacsony árazású órákban betárolnak, magas árazású órákban kitárolnak.

[01:32:42]Ez egy üzlet, erre üzleti modellt lehet építeni, és komoly befektetők nem pici kapacitásokkal építenek, vagy terveznek építeni ilyen eszközöket.

[01:32:51]A jó hír az, hogy még csak állami támogatást sem kell hozzá.

[01:32:55]Ez egyébként azt bizonyítja, hogy ebben van üzlet.

[01:32:56]Tehát, hogy a tárolás egy nagyon fontos kiegészítő a említett nap meg szél mellett.

[01:33:03]Ö de én azt gondolom, hogy tehát amire még szünet előtt is utaltam, hogy tehát nincs azon nekem olyan nagy bajom, hogyha nálunk ez napelem túlsúlyos.

[01:33:11]Hát Dániában meg szélenergia túlsúlyos a rendszer.

[01:33:14]Nem ettől még nem mondom azt, hogy aán dánok hülyék.

[01:33:19]Ők azt használták ki, ami nekik van.

[01:33:22]Ha egyébként az európai rendszer jól összekapcsolódik, amiről már beszéltem, akkor egyébként ezek mind megtalálják a a felhasználási helyüket.

[01:33:31]Ráadásul ahogy jönnek ezek a pluszkiegészítő rugalmassági eszközök, úgy szoktuk őket hívni, hogy a tárolókat is ebbe soroljuk, azok egyébként a napon belüli ingadozást tompítják, a túl a napon belüli fölösleget elviszik olyan időszakra, amikor a termelés kisebb.

[01:33:49]Ezzel kicsit kilaposítják, vagy kiegyensúlyozzák azt a rendkívül ingadozó árszintet, ami most van, hogy tényleg az van, azt látjuk, hogy délben akár mínuszos is az áramár, és akkor mondjuk este 7:00 órakor meg 400€ az áramár, és eközött kell ugye navigáljon minden szereplő a piacon.

[01:34:05]Tehát én én azt gondolom, hogy nem is azt kell keresnünk, hogy mi az optimális mix, hanem azt kell keresni, hogy egyébként ebbe a rendszerbe Magyarország hol tud hozzájárulni.

[01:34:14]A tárolás szerintem ilyen szempontból egy fontos dolog, de még azt is érdemes végiggondolnunk, hogy mik a mik a predesztinációink, mi az, ami már most egyértelmű, hogy az az benne van a rendszerben, és hol van mozgástér.

[01:34:26]És még a mozgástérről érdemes szerintem pár mondatot beszélni.

[01:34:31]Ugye ez eddig beszéltünk a megújulókról, és azt gondolom, hogy azokat olyan nagyon nem is kell toszigálni előre, mert mennek maguktól.

[01:34:38]Szélenergia is fog menni magától.

[01:34:41]Ha van, ha lesz lehetőség pályáz, ha lesz kiírt pályázat, akkor fognak rá jelentkezni, fognak épülni.

[01:34:47]Napelemed még mindig megy, önállóan már nem, de tárolóval kombinálva most is megáll az üzleti modell.

[01:34:52]Meg kell nézni a saját célra ipari erőműveknek a az előretörését egyébként tárolóvat kombinálva, nem kitermelve a az együttműködő hálózatra, hanem ugye telephelyi igények kielégítésére.

[01:35:05]Ezek ma is ma is maguktól menő dolgok.

[01:35:08]Ami a kérdés, és ugye itt jön az, hogy és azért mondtam, hogy beszéljünk Paksegyről, és ezért mondtam az üzemidő hosszabbítást, hogyha betesszük ebbe a rendszerik determinációként, hogy még 2052 és 57-ig van ez a 2000 MW zsinór, akkor még ezen kívül mi van?

[01:35:23]És akkor itt jön az a kérdés, hogy milyen forrásba lehet még gondolkodni.

[01:35:29]És akkor általában itt jön az a válasz, hogy hát kiegészítő forrásként még áthidalásra a gázerőművek.

[01:35:36]Ugye ha követtük a híreket, akkor az elmúlt években az MVM bejelentett három ilyen CCGT, tehát ilyen nagy hatásfokú, ugye ilyen kombinált ciklusú gázerőmű fejlesztési projektet.

[01:35:49]Én én azt gondolom, hogy ezek a projektek azért valamilyen szinten annak az üzenetei voltak, hogy már ők maguk is keresték a B tervet a Paks 2 helyett.

[01:35:59]sosem mondták ezt ki, de valójában, ha berakok a rendszerbe 1500 MW-nyi ilyen típusú új kapacitást, ami ráadásul még rugalmas is, az egyébként azokat a ugye akik a megújókat kritizálják, nagyon sokszor azokat az időszakokat szokták az évből elővenni, amikor ködös november van, nem süt a nap, és még meg is állt a levegő, és akkor megmutatják, hogy hát a megújulók azok ugye kész, azok a halál.

[01:36:25]Na most a gázerőmű óriási előnye, hogy rendkívül gyorsan tud reagálni.

[01:36:32]Nagyon gyorsan felterhelhető, leterhelhető, relatív alacsony a a tőkebefektetés része, tehát a kepex része.

[01:36:41]Drága működtetni az opexe az sok, mert a gáz drága.

[01:36:44]Igen ám, de ugye ő akkor termel, amikor egyébként hiány van, tehát amikor olyan magas az ára már, hogy megéri termelni.

[01:36:51]Tehát én ezzel bocsánat, hogy hosszú voltam, csak azért meséltem ennyit, hogy lássuk, hogy mindenkinek megvan egyébként ebbe a világba a saját sztorija, meg a saját üzleti modellje.

[01:37:01]Bele lehet ebbe helyezni akár egy gázerőművet, és hogyha kijön neki a saját számításából mondjuk az az 1500 óra vagy 2000 óra üzemidő, amikor neki megéri a magas piaci áramárak mellett termelnie.

[01:37:15]Zoltán, most már arra kérek mindenkit, hogy rövidek legyünk a hátról lévő időben.

[01:37:24]Balázs, tökéletesen mondod le a kalappal.

[01:37:26]Így van.

[01:37:26]Én két elemet csempésznék ide a gond a közös gondolkodás érdekében.

[01:37:33]32-37-ben lejár a Pakseggy.

[01:37:39]Viszont ez egy öregedő atomerőmű.

[01:37:39]Ezzel én ezzel a jelzővel csak jelezni szeretném, hogy mind az anyag elfáradása, mind a különböző szerelvények cserélése fölvett költségeket, másrészt kockázatokat is.

[01:37:58]Sehol a világon azt a kísérletet nem tudták lefolytatni, hogy 200 évig üzemeltessenek egy atomerőművet, vagy 50 évig, és akkor megnézzék, hogy mi történt az acélszerkezetekkel, amelyeket állandó sugárzásért, vagy a betonszerkezetekkel.

[01:38:19]Magyarul én azt gondolom, és a második évben pedig az, amit nem ignorál itt senki, de én újból és újból erőltetem, nem lesz víz.

[01:38:30]Tehát hiába adsz még 20 év üzemeltetési periódust neki 52-ig, ha nem lesz víz.

[01:38:37]Ti voltatok nagyon büszkék Andrással, és igazatok van, hogy minden beigazolódott, amit mondtatok.

[01:38:46]Na most én viszont azt mondom, hogy nem lesz víz.

[01:38:49]És persze mondhat mondhatjátok, hát de honnan tudod?

[01:38:50]Te előre látod a jövőt?

[01:38:53]Nem, de az összes modell azt mutatja, hogy nem lesz víz.

[01:39:00]Tehát két oka van, ami miatt ennek a zsinór erőműnek nincs létjogosultsága 32-37 után.

[01:39:07]A költségek, az előregedés következtében és a veszélyek.

[01:39:11]Kettő, az, hogy hiába akarod üzemeltetni, adminisztratív, adhatsz neki engedélyt, ha nincs víz.

[01:39:20]A másik része a dolognak, hogy itt most nem került szóba, én tudatosan ide akarom csempészni, hogy bosszant állandó jelleggel, amikor a mostani KDNP vagy Fidesz frakció azt mondogatja, de hát az Orbán időszakban történt ez a sok naperőmű beruházás.

[01:39:36]Én nem csak a saját példámon, mint magyar állampolgár, aki megpróbált föltenni napelemeket, és akkor a cég tönkrement, és ott maradt a 2 millió Ftom, és nem jött meg az akkumulátor.

[01:39:52]Tehát magyarul mi történt?

[01:39:54]Először is a Paks 2 az nem egy energetikai beruházás volt az Orbán kormány számára, hanem egy nagy politikai kérdés.

[01:40:01]De én ebbe most nem akarok belemenni.

[01:40:04]Kettő.

[01:40:07]Eleinte az európai Unió kényszere miatt, mivel az megfelelő energiamixhez kellett a megújulókat, elkezdődött egy támogatási rendszer, majd azt megakadályozták, mert kiderült, hogy a naperőművek révén, nap a napelemek révén nincs szükség a PS kettőnek a megépítésére.

[01:40:26]Hát azokat a kapacitásokat lét lehet hozni a megújuló energiával.

[01:40:33]Tehát akkor megakadályozták, tönkrementek a cégek.

[01:40:35]Ezt nem csak én mondom, han van ennek szövetsége, napelem építők szövetsége, és ők maguk mondják.

[01:40:43]Majd utána mi történt?

[01:40:43]Az, hogy egyesek rájöttek, gazdasági érdekcsoportok, amiről te is beszélsz, hogy nem a lakossággal kell megcsináltatni, nem a lakosságot kell ösztönözni, hanem mit kell, nincs vele nagy bajom.

[01:40:57]menj el menjünk el Nógrád megyébe, és az egész domboldal kilométereken keresztül napelemekből áll.

[01:41:05]Én azt nem bírálom, csak azt jelzem, hogy két koncepció van.

[01:41:07]Az állam kezébe vagy nagy tőkések kezébe van az energiatermelő kapacitás, annak a megvalósítása, akár naperőmű parkok tekintetében, vagy 300000 háztető, 300000.

[01:41:22]Sőt, odamegy a bank, és azt mondja, ha ma maga a sufniára nem akar rátenni, mi béreljük a maga sufniát, és önnek fizetünk bérleti díjat.

[01:41:31]De az áram a miénk, mert mi tettük rá.

[01:41:33]Tehát két koncepció van, egyéni, akár szigetszerű, tehát hogy minden egyes háztartás, család, ház, lakóközösség meg tudja valósítani azt, hogy ha baj van, akkor is van árama, vagy le tud válni a rendszerről.

[01:41:50]Ez az egyik.

[01:41:50]A másik koncepció a világon mindenütt az, hogy az állam mondja meg, és nagyon sokszor a tőkések, hogy ki az, akinek a kezében van az energiatermelő kapacitás.

[01:42:00]Ez utóbbi pozitív hatás az lett, hogy most nyugodtan mondhatjuk, hogy itt Magyarországon megfelelő nagy mértékű naperőmű kapacitást alakult ki, de ez nem azért volt, mert ezt akarták legfeljebb azok a gazdasági érdekcsoportok, amelyek ez ehhez a nerhez tartoztak.

[01:42:20]Hát az a helyzet, hogy itt nincs több koncepció a konfrontzónában.

[01:42:26]Nem dönthetnek egyénileg a nézők sem, meg a jelenlévő szakértők sem, hogy meddig folyik a műsor.

[01:42:30]Ez egy kézben van.

[01:42:33]Nem akarom elmondani, hogy kiében.

[01:42:37]De most vége kell, hogy legyen a műsornak.

[01:42:39]Én tudtam, hogy nem fogjuk tudni lekerekíteni ezt az egészet, de így is sokkal hosszabbak voltunk, mint általában lenni szoktunk.

[01:42:44]Amennyiben megfelelő az érdeklődés, akkor szerintem még majd visszatérhetünk akár hónapok múlva hasonló körben erre a témára.

[01:42:56]Addigra már például a szélturbina kérdésben tudni fogjuk a pályázatok eredményét.

[01:43:00]Meg hát lehet, hogy Paks 2 tekintetében is okosabbak leszünk.

[01:43:05]Köszönöm szépen a jelenlévőknek és azoknak, akik néztek minket a YouTube-on.

[01:43:09]A jövő héten veszekedősebb konfrontzóna várható.

[01:43:14]Nem azért mondom, hogy elijtem.

[01:43:14]az embereket, hanem csalogatni szeretném ezzel őket.

[01:43:17]Viszontlátásra.

[01:43:20]Köszönjük.