Technicizált istenek – FAM, Waldmann Szabolcs | Nehezen vonszolja magát a sáska #8
TL;DR
- A Szélsőközép podcast vendége Waldmann Szabolcs sci-fi-író (álnevén Martin Æthelwulf, valódi nevén Farkas Attila Márton), a beszélgetés középpontjában vallás, tudomány és sci-fi viszonya áll.
- Megemlékeznek az idén elhunyt Fonyódi Tibor sci-fi-íróról, a Mysterious Universe világ megteremtőjéről, aki a vendég mestere volt — és aki Az aranypiramisban róla mintázta egyik főszereplőjét, és beleszőtte az IGRA parodisztikus régészeti szövetséget.
- Waldmann szerint a „mindenható, mindentudó, végtelenül jóságos" keresztény Isten leírásával önmagát definiálja ki: a jóság és a világ szenvedései összeegyeztethetetlenek — de sok másféle Isten létezhet.
- Vitát vált ki a teista/ateista és gnosztikus/agnosztikus tengelyek tisztázása; Waldmann bizonyos istenek (Thor) létéről „tudásként" állítja a nemlétezést, másokról agnosztikus marad.
- A műsorvezető (vallástudományt oktató, agnosztikus) óv a vallásos élményt „őrültségnek" bélyegző érveléstől; szóba kerül William James, a sámáni skizofrénia és a Szárnyas fejvadász android-tesztje.
- A felek a rések istenéről, a scientizmusról és a megismerés sokféleségéről beszélnek: a művészet és az introspekció is megismerés; a tudomány erénye, hogy „képes tévedni és belátni".
- Lem Non serviam című írását elemzik, mint az ábrahámi teremtő-kritika és a szimulációs világegyetem előfutárát; Lem personoidjai a mai AI-kísérletekhez hasonló társadalmat hoznak létre.
- Kitérnek a sci-fi jósló erejének határaira (űrhajózás, szingularitás-szkepticizmus), és arra, hogy a sci-fi szerinte nem a vallás továbbélése, hanem annak dekonstrukciója — az embert kicsiny, jelentéktelen lényként mutatja meg.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A vendég, a műsor és a könyv
A Szélsőközép-csatorna „Nehezen vonzolja magát a sáska" című beszélgetős műsorának 8. adásának vendége Waldmann Szabolcs sci-fi-író, akit a műsorvezető tréfás névváltozatokkal mutat be („Michael az úgy jó angol"), és megjegyzi, hogy a vendég korábban a műsor szerkesztőjeként és műsorvezetőjeként is dolgozott – most vendégként tér vissza, ami „rendkívül örül neki".
A műsorvezető – aki főiskolai tanárként dolgozik, vallástudományt tanít, magát agnosztikusnak vallja, és „a spiritualitás erősen vonzza" – a kezében tartja a vendég egyik könyvét, a Galaktika Kiadónál megjelent A végtelen város-t. Elmondja, hogy fantasy-ellenes olvasó: 14 évesen sem jött be neki a Csillagok háborúja, utálta „a fénykardot, a királyokat, királynőket, hercegeket, istenségeket"; a számára a sci-fi:
„[Az], hogy az űrhajós szuszogjon a szkafanderben a kráterek között, és legyen végtelen kietlen űr, és a zsilipkamra nagyon lassan nyíljon." – a műsorvezető *
Felveti a műsorparadoxont: vendége ateista gondolkodónak vallja magát, mégis fantasy-szerű kiindulású könyvei vannak, amelyekben a hősök Ahura Mazdába hisznek. A vendég rámutat: A végtelen város „fantasyként kezdődik, de hard SF könyv lesz a végére", és hozzáteszi, hogy ez ebből a szempontból a „lehető legrosszabb" választás. A könyvet a műsorvezető kedvese, Kata választotta ki számára „a sok világkoncepció miatt"; a vendég szerint egy fantasy-utáló olvasónak inkább Verne egyik mérföldes regényét adta volna, ami steampunkos, inkább posztapokaliptikus hangvételű.
Emlékezés Fonyódi Tiborra
A műsorvezető megemlékezést kezdeményez a közös barátról, Fonyódi Tiborról (álnevén Harrison Fawcett), „aki ebben az évben hunyt el". Fonyódi a műsorvezetővel volt egyidős, pár hónapnyi különbséggel; „hirtelen ment el, bár ő habzsolta az életet", és a vendég bevallja, hogy állatira irigyelte érte.
A vendég jellemzése alapján Fonyódi Tibor magyar sci-fi-író volt, aki „igazán döbbenetes méretű magyar szifi világot" hozott létre, az úgynevezett Mysterious Universe-t, amelybe „huszonvalahány író írt kimondhatatlan mennyiségű könyvet" – a vendéget személyesen hívta meg írónak, ami „nagyon megtisztelő volt". A könyvei attól érdekesek, hogy a „rendkívüli pornográfia és a többi explicit tartalom mellett" legendákat, mítoszokat és történelmi eseményeket dolgoznak fel; vannak benne űrmagyarok, „azokat ki se lehet bírni a röhögéstől", de vannak például Egyiptomot feldolgozó regényei is – köztük Az aranypiramis, amelyet a műsorvezető épp a kezében tart.
A vendég szerint Fonyódi „egyfajta mesterem": tőle tanult forgatókönyvírást és az írás sok mindenét; bár a megismerkedésükkor már volt kiadott könyve, „akkor kezdtem el igazán tanulni, amikor elkezdtem vele beszélni". Fonyódi „a kozmoszaiba azt a világot tette, ahogy ő élt": frivol módon élt, szerette az életet, rengeteget dolgozott, klasszikus volt – nagy szivarjai és konyakja „talán a korai halálához is hozzájárultak". A vendég egyiptológus-tanoncként járt gyakorlatra a Szépművészeti Múzeumba, ahol Fonyódi portásként dolgozott – bár nem onnan ismerkedtek meg. Jellemzése szerint Fonyódi „az a nagyon dumás, akitől ott standupol a baráti társaságban"; „amikor eljutottunk a gyíkemberekig meg az összeesküvéselméletekig, ahhoz már kellett néhány pohár" – a vendég nem is biztos, hogy valaha hitt ezekben; „benne volt egy jó nagy adag cinizmus". A felek együtt mondták: „Isten nyugosztalja."
Martin Æthelwulf és az IGRA – beleszületni egy regénybe
A vendég elárulja névtitkát: Fonyódi Az aranypiramis című regénye (melynek ez a második kiadása) posztapokaliptikus Kairón játszódik, egy expedíciós történet „kicsit Indiana Jones, csak annál is olyanabb". Fonyódi tőle kért tanácsokat az ókori Egyiptomot illetően, főleg Héka istenről – aki nem volt külön kultusszal rendelkező isten, hanem „a varázslás megszemélyesítése Egyiptomban, a varázslás istensége". A vendég részleteket és szaktanácsokat adott a piramisszövegekből („a világ egyik legrégibb vallási szövegeiből") és a koporsószövegekből – a középbirodalmi nomosz-kormányzók ládaszerű koporsóira írt szövegekből. Hálából Fonyódi az egyik főszereplőt Martin Æthelwulfnak nevezte el – aki a vendég álneve.
A vendég elmondja, hogy már a 90-es években Martin Æthelwulfnéven írt „kétes ezoterikus magazinokba pénzért" ismeretterjesztő cikkeket (mint az Elixír vagy az Atanor) – „nem ezeket a gagyi ezoterikus cuccokat", de, mint tréfásan megjegyzi, „ez is egyfajta pornográfia". A név ötletét egy hetedik-nyolcadik századi angolszász király adta, akit Æthelwulfnak neveztek: az Æthel germán „atyácska", a wulf „farkas" – vagyis a név magyarul Farkas Attila Mártonra bontható, aki a vendég valódi neve (monogramja, a FAM, a videó címében is szerepel).
A vendég a saját magyar nevén is benne van a regényben: egy lábjegyzetben, amely az IGRA-t, a Nemzetközi Sírrabló Szövetséget (International Grave Robber Association) említi – „a 22. század 20-as éveiben Farkas Attila Márton egyiptológus által életre hívott alternatív régészeti mozgalom, mely az »ecsettel vissza, a csákányokkal« szellemébe próbálta ösztönözni a tunyaságba tévedő és állandó veszekedéstől zajos szakmát". Az IGRA emblémája az Újbirodalom korszakából származó, talpára állított szarkofág előtt egymást keresztező feszítővas és csákány. A vendég még azt is kérte Fonyóditól, hogy a Héka által megszállt Martin Æthelwulf-énnak „olyan jó gusztustalan halála legyen" – ami meg is valósul a könyvben. A felolvasott részben az expedíció a posztapokaliptikus Kairó rejtett zónájában megtalálja az IGRA alapítójának életnagyságú bronzszobrát, a talapzaton a „F.A.M." felirattal; a szobor „sunyi arcú, bizalmatlan külsejű, csenevész testalkatú, ám boltozatos homloka és értelmet sugárzó tekintete alapján lenyűgöző intellektusú férfi lehetett. Az alkotóművész minden bizonnyal a valóságot tárta elénk." A vendég hozzáteszi: „tudniilik ennyire nem lehet, nem illik kiszúrni a bronzzal."
Ateista gondolkodó? A fogalmak tisztázása
A műsorvezető rákérdez, mit jelent a vendég számára az „ateista gondolkodó" jelző. A vendég szerint a gondolkodó az, akinél „nincs bezárva a kapu, hanem nyitott a kapu" az adott kérdésben; az „ateista" pedig „olyan valaki, aki nem talált még meggyőződést a hit kérdéseiben eddig" – a hangsúly az „eddigi"-n van. A műsorvezető korrigálja: ez inkább agnosztikus.
A műsorvezető felajánlja a fogalmak definiálását – „én csak itten műveled, én meg oktatok ilyen dolgokat" –, és elmondja az általa ismert sémát: a teista/ateista a hit tengelyén van, a gnosztikus/agnosztikus a tudás tengelyén. Ezért létezhet ateista agnosztikus és hívő agnosztikus is: az agnosztikus nem tudásként állítja, hogy nem tudja, nincs-e Isten, csak a hitét nem találta meg.
A vendég ebből a szempontból „bizonyos istenek tekintetében agnosztikus, bizonyos istenek tekintetében nem":
„Bizonyos istenekről pontosan tudom, hogy nem léteznek, és tudásként állítom. Például Thor, a villámisten, nyilvánvalóan nem létezik. Remélem, nem fog ide be. Nagyon jók Budapesten a villámhárítók." – Waldmann Szabolcs *
Tréfásan felveti, hogy ezt elmondhatja-e Jahvéról is, majd kijelenti: „ezt még soha nem vállaltam fel, de szinte biztos vagyok abban, hogy a keresztények Istene nem létezik" – ugyanakkor „nagyon sok Isten létezhet".
A keresztény Isten kritikája: a jóság-probléma
A vendég szerint „a keresztények Istene önmagát definiálja ki a létezésből, pusztán a leírásával":
„A mindenható, mindentudó Isten, aki végtelenül jóságos – ez a hármasság együtt nem létezik ebben a világban." – Waldmann Szabolcs *
Szerinte egy kegyetlen, gonosz, mindenható Isten létezhetne; a keresztények „sokkal jobban tennék, ha az ilyen vitákban nem ragaszkodnának a »végtelenül jóságos« jelzőhöz". Azt az álláspontot, amelyik vállalja, hogy Isten megöli a csecsemőket, hogy „minden évben százezer gyermek hal bele a maláriába", vagy hogy „minden évben születik olyan gyermek, akinek a szervei a testeán kívül vannak a méhben belül" – azt „el tudnám fogadni":
„Ez egy tiszteletre méltó hit. Ő elfogadja, hogy ilyen. Én nem tudom elfogadni azt, hogy egy végtelenül jóságos Isten mindenható." – Waldmann Szabolcs *
A műsorvezető megjegyzi: ez a vallásukban, hitükben csalódott embereknél is előforduló klasszikus dilemma – a világ igazságtalanságait és kegyetlenségeit nem lehet Istennek tulajdonítani. A vendég hozzáteszi: „a Biblia teljes mértékében megmutatja ennek a hitnek a képtelenségeit, hibáit és ellentmondásait", de szerinte „nagyon sok fajta Isten létezhet".
Mit jelent „Isten" – és mit jelent, hogy „nincs"?
A műsorvezető elmondja: neki két intellektuális problémája van azzal, amikor valaki kijelenti, hogy „az ateista biztosan tudja, hogy Isten nincs". Az első, hogy mit értünk Isten alatt: el tudja képzelni egy szupercivilizációt, amely Zeuszt is felülmúlja; kedvenc szerzője, a gnosztikus-misztikus Philip K. Dick „A Frolix 8 küldetése" című regényében vicceskedve azt írja, hogy „Istent fölfedezték", mert egy föld körül keringő űrhajó megtalálta; de lehet Isten egy bolond nagy, egy gondolkodónak tűnő rendszer, egy elme módjára működő galaxis, vagy egy istenként imádott diktátor. „Baromi széles a spektruma ennek a fogalomnak."
A vendég válasza: „megtisztelem azzal az emberiséget, hogy azt nevezem Istennek, amit az emberiség többsége nevezi Istennek" – azaz az antropomorf, világot teremtő valakiről gondolkodik, „akit érdekli, mit csinálsz éjszaka a takaród alatt":
„Ha más beszél hozzád, akkor őrültek házába kerülsz, ha ő beszél hozzád, akkor szent leszel." – Waldmann Szabolcs *
„Ha valaki a galaxist nevezi Istennek, akkor hiszek benne, mert a galaxis létezik." A szupercivilizációkkal az a baj – „és a szifi legtöbb istenéből is" –, hogy hiányzik belőlük a numinózum: „a számomra egyébként értelmezhetetlen természetfeletti rész". Fonyódi Tibor olyan fegyverekről, eszközökről ír, amelyektől Apolló is elbújna; de ha Zeusz meglátogatja a filozófust (a vendég itt – Wittgensteinre utaló, értelmezhetetlen részletben – nevet említ), „attól még nem teremti meg a világot, és nem foglalkozik azzal, mi lesz veled a halálod után".
A műsorvezető felveti a szimulációs világot, megemlítve, hogy matematikai modelleket készítettek rá (a neveket – valószínűleg Bostrom és Tegmark – az átirat torzan rögzíti). A vendég erre így áll:
„Nekem az életemet úgy kell élni, mint ha valóságos lenne, és akkor is úgy élném, ha szimuláció volna." – Waldmann Szabolcs *
A műsorvezető megjegyzi, hogy ez a felfüggesztés az epoché klasszikus filozófiai mozzanata.
A második probléma, mit értünk „nincs" alatt: a műsorvezető rámutat, Jézus „nincs" – „hogy a francban, ellene tele vannak szobrokkal". A vendég szerint Jézus számára „eszme és archetípus": „eszme nincs. Nem létezik olyan, hogy magyar nemzet például, az se egy valaki." Ha azt mondja, nincs rózsaszín elefánt, csinálhat egyet, fröccsöntheti sorozatban – és lesz. De:
„Bizonyos eszme, aminek ráadásul még szobrokat meg képeket meg emlékműveket csinálnak, sokkal valóságosabban létezik ám, mint te meg én, mert a történelmet is meghatározza." – Waldmann Szabolcs *
A vendég ezután meghatározza, hogy szerinte mi a hit: „abban hiszünk, amiről meg vagyunk győződve, hogy igaz" – ő például abban hisz, hogy a Föld a Nap körül forog, mert olyan emberek, olyan életkorban, olyan módon mutatták meg neki, hogy beépülhetett az agya által felépített világképbe. Ez a világkép folyamatosan épül, és amikor valami nem illeszthető bele, azt az ember „nem hiszi el". Innen: „Amikor azt mondom, hogy nincs, akkor az nincs, amit ők mondanak, hogy milyen." Jézus létezhetett mint történelmi személy, mint eszme, mint társadalmi energia; „az a Jézus, akiről Szent Pál beszél, szerintem nem létezik", de ha valaki kevesebbet művelt vagy mást mondott, „az lehet, hogy létezik" – ez nála részben „érzelmi, esztétikai választás".
A műsorvezető – aki „mindig vallástörténészként ad elő, nem vallásosként" – elmondja, hogy őt a történeti Jézus nem érdekli; neki Krisztus „az, aki az evangéliumokban van, és amit a szentképek ábrázolnak. És nekem az tetszik. Nem szoktam vele beszélgetni, de tetszik. És egyébként irigylem azokat, akik szoktak vele beszélgetni." A vendég megkérdezi, melyik Jézust választaná: a Páli Jézust („a halálával megvált") vagy az evangéliumi Jézust („a tanítással tanít, hogy jutsz be a mennyországba") – a műsorvezető az evangéliumi Jézust zárná szívére.
Képzelt barátok, sámánok és androidok
A műsorvezető egy elterjedt vicces mondást elemez: „a vallásos ember a képzelt barátjával beszélget. A kisgyerek ezt kinövi. Akinél ez pszichopatológiai probléma, az elmegy a szakemberhez. Ha meg túl súlyos a probléma, és ön- és közveszélyességbe torkollik, bezárják. Bezzeg a vallásos, azt megteheti." Saját álláspontja: „szerintem nem beszélget senki Istennel. Szerintem Istennel, aki beszélget, az a skizofrén." Ugyanakkor hozzáteszi: „amikor igazán elkezdesz beszélni egy hívővel, azt fogod látni, hogy áttételesen, jeleken keresztül, érzéseken van kapcsolata" – és „nagyon-nagyon kevés ember hallja szó szerint hangként".
A vendég ehhez hozza a sámáni skizofrénia fogalmát: a szent és az őrült különbsége az, hogy a szent „csak akkor hallja a hangokat, amikor kell, szankcionált módon". Ha beveszik a gombát, táncolnak, hallja a hangokat – az jó. Ha viszont vadászat közben sikolt fel az erdőben, hogy „a szellemek szóltak hozzám", lelövik, mert elijesztette az őzet. „A teljes őrült meg a félőrült között pont ez a különbség. És a sámán a fél őrült."
A műsorvezető ellenvetésként jelzi: tőle távol áll a tekintélyelvű érvelés, de ez „durva" – a világ kultúráinak többezer éves hagyományára azt mondani, hogy azok bolondok, „pökhendi modern embernek, etnocentrikus, és ilyen értelemben a rasszizmust is súrolja". Hozza fel William James-t, az angolszász pragmatikus iskola alapítóatyját, akinek A vallási élmény változatai című könyve ezekről az élményekről szól, és akit mint kanonizált filozófust–pszichológust a vallástudomány is komolyan kezel – „nem ezzel élnek, hogy hát az bolond". Az érvet vissza lehet fordítani: „ti fogyatékosok vagytok, mert nincsenek ilyen élményeitek, és ilyen értelemben a művészetet se értenétek." Megemlíti a Heisenberg–Dirac vitát: Heisenberg mérsékelten vallásos volt, és azt mondta, „a vallás a művészi felfogáshoz áll valahol közel"; Dirac pedig – aki utálta a vallást, és „volt egy kis autista izéje" – a kérdést nem is értette.
A vendég hajlandó elfogadni a keretet: „elfogadom. Sőt, odáig az is bőven lehetséges, hogy akkora fogyi vagyok, hogy minden igaz – a numinózum, a túlvilág, a szellem –, és én nem érzem a numinózumot mint élmény." Ekkor jut eszébe a Szárnyas fejvadász: a filmben volt egy teszt, amely eldöntötte, ki ember és ki android – és „akiből hiányzik ez a fajta érzékenység, az android":
„Lehet, hogy ti androidok vagytok bizonyos értelemben." – Waldmann Szabolcs *
A műsorvezető megjegyzi, hogy Rick Deckardot René Descartes után nevezte el Philip K. Dick: ha Descartes a 21. században élne, androidvadász fejvadász lenne, hiszen a dualizmus pontosan arról szól, mi különbözteti meg az automatát a lélekkel bíró embertől. A vendég két dolgot mond magáról: elsőként, hogy „rendkívül érzékeny vagyok a művészetre" – a lakása tele festményekkel, éjjel-nappal szól a zene, rengeteget olvas; másodikként, hogy „nem szabad alábecsülni az emberiségnek azt a tulajdonságát, hogy nem bírjuk elviselni, ha valamire nincs válasz" – keletkezett-e egyáltalán az univerzum, kelt-e életre az első élet, „ezekre nem biztos, hogy lesz valaha válasz, és egyszerűen ezt nem bírjuk elviselni". Önjellemzése szerint az android-provokáció valójában annak a képességének a kifigurázása, hogy elbírja: „valamire nincs válaszom, és nem is lesz."
A rések istene, scientizmus és a megismerés
A vendég – metaforaként, „nem teológiai alapvetésként" – a rések istenéről beszél: „mindig kell lenni ismeretlennek, és ez főleg a mi nyugati civilizációnkban vonzerű; a határtalan, a titokzatos, pontosan az a jó benne, hogy nem ismerem." Ez a titokigény szerinte alapvető lélektani igény: „ha ezt elveszed tőle, elpusztul, elsorvad" – inspirálja a művészetet és magát a kutatást is. „Most képzeld el, mindenre tudjuk a választ – mi lesz?" Felhozza az Orchideák bolygója című NDK-s sci-fit, amelyben az ember a számítógépek korában növényszerűvé válik, elvész a cél.
A hívőkhöz fordulva rámutat: ők pontosan egyetértenek abban, hogy „az összes többi vallás témája egy képzelgés, mert valaki kitalálta – rohadt jól kitalálta". Nincsenek csakrák, nincs újraszületés, nem létezik Hachiman és a többi isten (a vendég további istenneveket is sorol, amelyek nem rekonstruálhatók), „nem volt semminek és senkinek az apostola" – „oké, de akkor valaki rohadt jó kitalálta". A válasz, hogy ezek hosszú idő alatt, evolúciósan alakultak ki – de az az evolúció „az emberek nyelvében, cselekedeteiben, agyában történik". „Megy a villám – miért kell kitalálni, hogy azt egy Isten dobja?"
A műsorvezető evolúciós-kognitív magyarázatot ad: Daniel Dennett (akinek könyvének címe az átiratban nem rekonstruálható) szerint azért alakult ki az elme such „ágenskeresése", mert ez túlélő stratégia volt: ágensnek tekinteni állatokat, természeti jelenségeket. Hozza fel Michael Shermert: az ember mintakereső élőlény, és ágenseket keres mindenhol – a kutya is megugatja télen a hulló hót, mert azt hiszi, valaki dobta. „Ez egy teljesen evolúciós előny, csak nem nőttük ki." Ugyanakkor óvatosságra int: „nagyon nagy önbizalom eldönteni, hogy bizonyos dolgokra nem lesz válasz" – a modern tudomány alig száz éves, „elég sok mindenre lesz még válasz". Az is felmerül, hogy a rések istene épp azért jöhet létre, mert az emberek hiszik, hogy bizonyos dolgokat sosem talál meg a tudomány – erre jön a pszichológiai ellenvetés: épp az igény, hogy ne lehessen megtalálni.
A felek kitérnek a scientizmusra is: a műsorvezető szerint a tudomány nem lehet vallás, mert „megismerési módszer"; de „ha valaki a tudományra vetít rá megváltástant, az funkcionális értelemben vallás". A vendég kifogásolja, hogy a megismerést a természettudományra szűkítsék: „a művészet is megismerés, a meditáció is megismerés, az introspektív magamba nézés is megismerés" – felhozja Clifford Geertz „sűrű leírás" fogalmát: a kacsintás nem csupán fiziológiailag írható le, hanem mint metakommunikatív gesztus. A vitában tisztázódik: a természettudomány sem mindenre kompetens, más megismerési formák „mindig voltak és mindig lesznek".
A vendég kifejti, mi a tudomány csodája: a módszer mellett az, hogy „képes tévedni és belátni":
„Ezt sokan úgy hívják, hogy bug. Valójában ez egy feature." – Waldmann Szabolcs *
Ezzel szemben „a kinyilatkoztatás ritkán ismeri ezt – ott nincs tévedés". Példaként említ egy 17. századi szefárd álmesiást (a nevét nem mondja ki), aki végül az iszlám hitre tért. Kitér Steven Hawking filozófusokat lesújtó kijelentéseire is: a természettudósok zsenialitásukból fakadó hübrisze miatt hiszik, hogy mindenhez értenek – „ez olyan, mint hogyha mondanám, jó gitáros vagyok, tehát a vonósnégyes szar. Műfaji anomáliák ezek."
Lem: Non serviam – teremtő a gépben
A műsorvezető Stanisław Lem-szöveget hoz: a Summa Technologiae-val együtt a Non serviam című írást, amely egy olyan programfejlesztésről szól, amely a virtuális térben önszerveződő, önmagukat fejlesztő lényeket hoz létre – a Lem-szótárban personoidokat –, amelyek társadalommá állnak össze. A programok nevei (Bál 66, Jahve 09, Adonaj 9) az ábrahámi istenneveket figurázzák ki; a virtuális lények egymás közt teológiai vitákat folytatnak. A műsorvezető szerint ez bár a vallást parodizáló szöveg, mégis ott benne van a szimulációs univerzum elképzelése.
A vendég a Kiberiádát is említi – „az egyik kedvenc könyvem" –, amelyben a Trurl és Klapauciusz konstruktőrök körüli mesék viccesnek tűnnek, de „borzasztó véres és nagyon ijesztő, ha túllátsz a vicceken": az emberek robotirtása, a robotkirálykisasszony, aki embert akar feleségül, de az igazi embert látva csak a „büdös, levegőt fújó, szottyadó" testet, miközben az acélvitéz gyönyörű páncélt visel – a vendég szerint Lem dehumanizáló író. A felek ezután spoiler-vitába bonyolódnak a kulcsot eldobó és a hazudozó acélvitéz meséinek sorrendjéről; a műsorvezető szerint a vendég az elejét összekeverte a végével, és megemlíti a kötet záró jelenetét is.
A műsorvezető felolvassa a Non serviam záró, a programozó „teremtő" monológját:
„Világukat megnövelhetem vagy csökkenthetem, idejüket gyorsíthatom vagy lassíthatom, megváltoztathatom érzékelésük jellegét és módját… Az ő szempontjukból tehát mindenható vagyok, de ebből valóban nem következik, hogy ezért bármi megilletne tőlük. Úgy vélem, semmivel sem tartoznak nekem." – Stanisław Lem: Non serviam (a műsorvezető felolvasásában) *
A programozó egy túlvilág-szimulációs gondolatkísérletet is leír (a hívő personoidok jutalmazása, a többiek büntetése), amelyet a saját szavaival „elképesztően szemérmetlen önimádat kiélésének", „hitvány irracionális bosszúnak" nevez – „ennyire azért mégsem vagyok szörnyeteg". A történet vége:
„A villanyszámlát negyedévenként ki kell fizetni, és eljön a nap, amikor egyetemi főnökségem utasít, hogy fejezzem be a kísérletet. Tehát kikapcsoljuk a gépet, vagyis eljön a világ vége. Addig halogatom ezt a percet, ameddig csak lehet… Inkább olyasmi, amit köznyelven kutyakötelességnek hívnak." – Stanisław Lem: Non serviam (a műsorvezető felolvasásában) *
A vendég értelmezése: a szöveg tulajdonképpen a Biblia, főleg az Ótestamentum istenének bírálata – ugyanakkor elismeri, hogy „egy ilyen szituációban nyilvánvalóan van teremtő", hiszen a personoidok világát valóban létrehozták; de a történet lényege „a keresztény – zsidó és iszlám – vallás kritikája". A műsorvezetőt különösen az a rész tetszik, „amely a teremtő felelősségéről és arról az érzéséről ír, amit éreznie kellene valójában".
Hozzákapcsolódik a jelenkor: a műsorvezető megemlíti, hogy nemrég megjelent egy cikk, amely szerint AI-entitásokat engedtek össze, amelyek automatikusan hierarchikus társadalmat hoztak létre, és megjelent bennük az altruista, a vezér – „emberi mintákat utánoznak", mert „a saját képmására és hasonlatosságára teremtette meg ezeket a figurákat". „És a Lem ezt 60–70 évvel ezelőtt megjósolta, baszki."
A sci-fi mint jóslás
A beszélgetés kitér arra, mit tudott és mit nem tudott megjósolni a sci-fi. A vendég szerint Lem jóslatai közé tartozik a virtuális valóság: a Summa Technologiae-ban Lem már a 70-es évek elején leírja, hogy mindent „teljes háromdimenziós áttétellel" lehet a virtuális térbe vinni – és a jelenséget saját szóval, fantomatikának nevezi, mert akkor még el sem gondoltak ilyet.
A kudarcok oldaláról: a 60-as évekig „óriási számítógépekbe gondolkodtak"; Neumann János – „a számítógép atyja" – úgy vélte, kevés és nagy gép lesz, ehelyett rengeteg és egyre kisebb lett (egy felszólaló korrigálja: a szuperszámítógépek száma és mérete egyaránt nő, mert egyre nagyobb számítási kapacitásra van szükség). Az űrhajózás „nem jött be" – „nem jutunk el a szomszédba se, és nem találkozunk idegenlényekkel". A Space: 1999 – Alfa Holdbázis is szóba kerül: a műsorvezető bevallja, hogy felnőtt fejjel már „szar"-nak találja, a vendég pedig védelmébe veszi Gerry Anderson művét („Melyik részre emlékszel? Mond egy címet" – „A sárkány birodalma"; magyarországon összecserélték az első és a második évadot).
A vendég rámutat a jóslás alapproblémájára: „egy átlagos szifi-író, ami valószínűleg én is vagyok, csak a saját világát tudja tovább alkotni, tovább álmodni." Például A távoli Föld dalai című regényben egy pasi a vonaton kinyitja a táskáját, benne egy számítógép, és lehívja otthonról az emailjeit – még az internet létezése előtt. „Ez óriási látnoki képesség, csak azt nem tudta meglátni, hogy mit fog jelenteni": nem jósolta meg a cyberbullyingot, a véleménybuborékot, azt, hogy „elzárjuk magunkat a világtól".
A vendég szerint Gene Roddenberry nagy tévedése a Star Trek békés jövőképe: „azt nem látják, hogy a hülyék is nagyobb teret kapnak, és hogy minden információ elérhetővel a téves információ is elérhető." Hozzáteszi: utópia írásához nem kell szovjetnek lenni – Lem kommunista sci-fikkel kezdte (a Magellán-felhő: „A kapitalizmus végével eltűntek az utolsó akadályok, hogy az emberiség a Szaharát virágzó zöld övezetté változtassa"), és a Star Trek is „teljesen egyértelmű, full utópisztikus kommunizmus". A műsorvezető felveti a „messziási" tudomány-hitet: „a Messiás az az alak, aki elhozza a végső győzelmet az emberiségnek – a tudománytól ezt várták sokan, köztük nagy elmék is, mint Freud"; a vendég szerint „tutira mindig lesz Messiás".
A sci-fi mint a vallás dekonstrukciója
A vendég álláspontja: a szifiben megjelenő istenek „dekonstrukciós próbálkozások"; „a sci-fi nem a vallás továbbélése, hanem inkább a dekonstrukciója". Míg az ábrahámi vallásokban „az ember van a középpontban", a szifiben épp azt látjuk, „hogy mennyire kicsik vagyunk, mennyire semmik vagyunk". Emlékeztet Lovecraft-ra: a legfőbb isten, Azathoth – az „őrült", „idióta isten" – az univerzum közepén alszik, és démonok zenélnek neki, hogy fel ne kelljen, „mert ha felébred, mindennek vége". A műsorvezető ellenpéldaként az Iliászt hozza fel, ahol az istenek játszanak az emberekkel – a politeizmusban hasonló a helyzet; a vendég kifogásolja, hogy ábrahámi vallásokra szűkítette az állítást.
Egy felszólaló (a vendég megszólításából ítélve a közönségből) Philip K. Dick A halál útfestői című regényét hozza ellenpéldaként: benne egy halálos ítéletre váró űrhajó lakói „különböző vallásokból összekotyvasztott" hitszemlélettel szórakoztatják magukat, és a Sárkány 88 program virtuális álomvilágokba meríti őket – a végén pedig megjelenik egy krisztusi figura, aki kiderül, hogy maga is konstruált (a Sárkány 88 alkotása), mégis valósággá válik, és megváltja a főszereplőt. A vendég szerint ez katartikus: „hiába virtuális és konstruált, valóságosabb tud lenni adott esetben – de ez már egy olyan szféra, amiről nem lehet beszélgetni és vitatkozni."
Közönségkérdések: űrhajózás, fejlődés, szingularitás
Az első felszólaló rámutat: fizikailag az emberek többnyire az alacsony Föld körüli pályáig jutnak, „viszont soha nem volt még ennyi űrszonda és műhold más égi testek között" – vagyis fokozati fejlődés van, minőségi nincs: „szebb képeket kapunk a Szaturnuszról". Megemlíti, hogy a Voyager (szerinte) elérte az Oort-felhőt. A vendég válasza: „nem jutunk el a szomszédba se, és nem találkozunk idegenlényekkel – én mindig az alienekben reménykedtem, hátha megmentik az emberiséget." A műsorvezető rámutat az időskála-problémára: a civilizáció alig 5000–10 000 éves, és 12 000 évvel ezelőtt a Göbekli Tepe-nél már „sokkal fejlettebb szentélyt" ástak Törökország délkeleti részén – az utolsó jégkorszak végén ugrásszerű fejlődés indult a Közel-Keleten. Ha azt a sebességet nézzük, az, amire a vendég vár, lehet, hogy 200–500 év múlva valóság meg. A vendég: „de rajtam ez nem segít, mert én most akarnék ott lenni." Szóba kerül, hogy manapság „nincsenek utópiák, csak disztópiák szaporodnak": a klasszikus rémkép, hogy „a negyedik világháborút kőbaltákkal vívják", a Mad Max-világ – afele is viccelődnek, hogy „hogy hívják magyarul a War Rig-et?".
A felszólaló még hozza a kozmizmust, amely a korai szovjet science fictionre hatott: Konstantin Ciolkovszki – a rakéta „feltalálója" – maga is írt sci-fit a 19–20. század fordulóján. Egy másik felszólaló a vendég dekonstrukciós téziséhez hozza a fenti Philip K. Dick-ellenpéldát.
Egy másik kérdező – aki közli, igazából csak azt akarta kipróbálni, milyen mikrofonba beszélni – felveti: akik a 60–80-as években születtek, megtapasztalták a technológiai gyorsulást; ha visszanézünk 1500–2000 évet, „felfedezhető egy akkora gyorsulás", amely a technológiai szingularitás felé mutat, ahol már generációk között is akkora lesz a szakadék, hogy „ki tudná ma megjósolni a jövőt?". Emlékszik egy 90-es évekbeli szerzőre – a neve nem jön vissza pontosan (a vendég a Vernor Vinge-re gondolja), akiről a vendég azt mondja: „állatira untam, és baromi szar író, de érdekes jóslatai voltak".
A vendég válaszában óvatosságra int: hajlamosak vagyunk vonalat húzni („ez volt az első pont, ez a második, akkor a negyedik itt lesz fent"), de ez nem biztos. Hozza a kambriumi robbanást: hirtelen sok új család jelenik meg az életben, mert az élet felfedezi a bilaterális szimmetriát, a szexet, a variációkat, a külső és belső vázat. „Azt hinné az ember, ha a kambriumban élsz, hogy 100 millió év múlva istenek vagyunk. És a kambriumi robbanás kialakította azt az életstandardot, amelyben 600 millió éve élünk." Vagyis: „bőven lehet, hogy ez a szingularitás nincs sehol. Elérünk egy szintet, ami után nem tudunk hová nőni, mert a technológiának lehet, hogy vannak határai – a fénysebesség lehet, hogy nem elérhető, a végtelen energia lehet, hogy nem elérhető. És akkor megrekedünk."
A tudomány és a valóság
Egy néző felteszi a nagy filozófiai kérdést: „miért gondoljuk azt, hogy a tudomány leírja a valóságot?" – az emberi létezés mérettartományában a fizikai-kémiai modellek lefordíthatók az érzékelésünk nyelvére, de atomi, elektronmikroszkópiás tartományban „az egyenletek egy ponton lefordíthatatlanná válnak"; a modellek megmagyarázzák, hogyan történnek a dolgok – de megmagyarázzák-e, mi történik?
A vendég válaszában a „valóság" fogalmát „nagyon problémásnak" nevezi, és felhozza a hangya-példát: egy teljesen más érzékelőkkel rendelkező lény nem hülye, „nem szart érzékkel él" – csak mást érzékel. „Igen, de nyilván a tudományt jobban kedvelő barátunknak más a véleménye erről." A műsorvezető: a „hit" szót nem használná – inkább bizalmat: „Bízom a tudományban, hiszen az egy olyan módszer, ami a valóságot akarja megmutatni. Hinni is csak akkor kéne, amikor az ember meggyőződött róla." A vendég a hívők gyakori kifogására válaszol:
„Jó, mutasd meg, hogy létezik. Mutasd meg, hogy a tudomány nem tud hozzáférni [a túlvilághoz], és *
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:08]Aki bújt, aki nem.
[00:00:08]Elvileg jönnek.
[00:00:12]Főiskolai tanárként megszoktam ennél jóval kevesebb közönséget is, úgyhogy nekem ez nem okoz különösebb problémát.
[00:00:20]Szeretettel üdvözlöm mai vendégét a Sáskának.
[00:00:26]Ő pedig Valdman Szabolcs, alias Michel, Michael, Michail, Michael, Michael legyen.
[00:00:35]Michael az úgy jó angol.
[00:00:39]Fú, ezt az öngyarmatosítást miért nem német Walden az még jobban hangozna porosz hangzásiv.
[00:00:46]Jó, német Cifíró.
[00:00:48]Hát miért?
[00:00:48]És a dűne írója, érted?
[00:00:51]Na, azért volt némes Cifi.
[00:00:55]Egy könyvedet a kezembe tartom.
[00:00:58]Elkezdtem olvasni a ezt a galaktikások adták ki a második neem egyébként.
[00:01:04]És kértem tőle, hogy megismerjem, hogy egyáltalán ki fog itt ülni.
[00:01:12]Mert be kell neked vallanom, hogy én ki nem állhatom a fantasyit és mint műfajt.
[00:01:19]Tehát nem a fantasy írókat okosak, szellemesek, jól írnak minden, hanem a fent.
[00:01:24]De olyan szinten nem, hogy nekem már 14 éves koromban nem jött be a csillagok háborúja se.
[00:01:31]Utáltam a fénykardot, a királyokat, királynőket, hercegeket, istenségeket.
[00:01:38]De És nekem a science fiction, amióta, amiért gyerekkorom óta rajongok, az az, hogy az űrhajós szuszogjon a szkafanderbe a kráterek között, és legyen végtelen kietlen űr, és a zsilipkamra nagyon lassan nyíljon, érted?
[00:02:00]És ebbe tudod mi a poén?
[00:02:00]És akkor ez lenne a felütés.
[00:02:04]Csak utána még más, aztán visszatérünk, hogy nagyon vicces te ateista gondolkodónak vallod magad, és az est folyamán erről azért bőven lesz szó.
[00:02:15]Ehhez képest fantasy és akkor itt a hőseid Ahura Mazdába hisznek meg mit tudom én mi.
[00:02:20]Én aki nevezzük így, hogy ha agnikus is vagyok, de azért a spiritualitás nagyon erősen vonz.
[00:02:30]Én meg ezt az industriális, csőmaterialista szkafanderes cuccokat kedvelem.
[00:02:34]Majd ezt a paradoxont föloldjuk.
[00:02:36]Jó, jó.
[00:02:36]Hát sziasztok mindenki.
[00:02:39]Nagyon köszönöm, hogy eljöttetek.
[00:02:41]Nagyon örülök, hogy meghívtál.
[00:02:44]Imádom, hogy ismételten nem mint szerkesztő és mint műsorvezető kell itt lennem.
[00:02:49]Nagyon sok munkával jár, hanem mint meghívott vendég.
[00:02:52]Rendkívül örülök neki.
[00:02:54]Köszönöm szépen.
[00:02:54]Isten jó műsor lesz, hogyha így álltál neki.
[00:02:58]Egyébként a lehető legrosszabb könyvemet olvasod ebből a szempontból, mert a végtelen várost fogod a kezedben, ami ugye fantasyként kezdődik, de az egy hard SF könyv lesz a végére egyébként.
[00:03:10]Nekem a lányom anyja, ott fölhívtam, hogy Kata, adjál egy olyan könyvet a Szabolcstól, ami számomra is olvasható, és ezt választotta ki a sok világkoncepció miatt.
[00:03:28]Nézd, én én tudom, hogy Akata ezt imádja, és gondolom, ezért küldte ezt neked.
[00:03:31]Én nem ezt adtam volna elsőre.
[00:03:34]Mit adtál volna egy fantasit nem szerető olvasónak?
[00:03:38]A 100000 mérföldet.
[00:03:38]Aha.
[00:03:40]Annak van egy ilyen zslnes áthallásai és ilyen igazi hardf.
[00:03:43]Ab vannak ilyen steam steampos cucc.
[00:03:46]Nem inkább ilyen posztapokaliptikus.
[00:03:48]Aha.
[00:03:48]Aha.
[00:03:48]Na, mielőtt elkezdünk majd filozofálni, meg beszélünk ateizmusról, hitről, vallásról, egyebekről.
[00:03:54]Szokásom szerint hoztam megint olyat, amiből majd föl szeretnék olvasni, és te pedig reflektálsz rá.
[00:04:01]Ö jó reményeim szerint szeretnék megemlékezni egy közös barátunkról.
[00:04:11]Ó igen.
[00:04:12]Fonyódi Tiborról, alias Harison Fosetről, aki ebben az évben hunyt el.
[00:04:18]Egy velem egy idős, pár hónap különbség van köztünk.
[00:04:22]Hirtelen ment el, bár ő habzsolta az életet.
[00:04:26]Mindig irigykedtem rá állatirra.
[00:04:28]nagyon régóta ismerem, és úgy tudom, hogy neked a mestered, vagy valami ilyesmi, vagy sokat tanultál tőle?
[00:04:35]Idősebb generáció.
[00:04:35]Ö igen.
[00:04:37]Ö a úristen, Tibor, te jó ég!
[00:04:37]Ha Tiborról kell beszélni.
[00:04:41]Aki tudja, ki miről beszélünk, az tudja amúgy is.
[00:04:43]A Fonyódi Tibor egy magyar szifi író volt.
[00:04:49]Van egy igazán döbbenetes méretű magyar szifi világ, ami a nevéhez kapcsolódik.
[00:04:55]Ez az úgynevezett Mysterious Universe, amibe hát nem is tudom, huszonvalahány író írt kimondhatatlan mennyiségű könyvet.
[00:05:02]Ebbe írok én is, mert ő személyesen engem meghívott írónak ebbe, és ez nagyon megtisztelő volt annak idején.
[00:05:08]A Tibor könyvei attól érdekesek, hogy hát elég sok mindentől érdekesek a rendkívüli pornográfia és a többi explicit tartalom mellett, hogy legendákat, mítoszokat és történelmi eseményeket dolgoz fel a szifieiben.
[00:05:21]És vannak ilyen űrmagyarjai, azokat ki se lehet bírni a röhögéstől, tehát nem tudsz egy oldalt lapozni, hogy ne pukkadnál meg, mikor olvasod.
[00:05:30]De vannak olyan könyvei is, amik ilyen mit tudom, Egyiptomot dolgoznák fel.
[00:05:34]É, az van a kezedben, ha jól látom, az aranypiramis.
[00:05:38]Igen, ő nekem hát egyfajta mesterem.
[00:05:40]Igen.
[00:05:40]Tőle tanultam fogatókönyvírást, tőle tanultam nagyon sok mindent az írásból is, de amikor én megismertem, akkor már volt kiadva könyvem, de úgy érzem, hogy akkor kezdtem el igazán tanulni, amikor elkezdtem vele beszélni.
[00:05:53]Ez igaz?
[00:05:53]A Tibor egyébként azt a világot tette ki a kozmoszaiba, ahogy ő élt.
[00:06:02]Tehát ő azért eléggé frivol módon élt.
[00:06:06]Ő nagyon szerette az életet.
[00:06:11]Talán a korai halálához is hozzájárultak a hatalmas szivarjai meg a izé konyak meg a az ilyen ilyen ilyen cuccok.
[00:06:21]Drog nem.
[00:06:21]Tehát ő klasszik volt, mint én.
[00:06:23]Tehát ugye és és rengeteget dolgozott, és a és volt benne egy ilyen kis kalandorhajlam.
[00:06:29]Hát ő izé volt, portás a szépművészeti múzeumban.
[00:06:33]Már akkor ismertük egymást, csak én odajártam egyiptológus tanon ilyen gyakorlatra.
[00:06:39]Ő meg ott volt portás, de nem onnan ismertük egymást.
[00:06:43]És ott írta a izét, a klasszikus könyveit, és behoztam a kedvencemet, amiről is nevezted magad, ugye valójában a neved ezt, ezt oké most igazi titok, ezt áruld el nekem itt.
[00:06:54]És most te hívod magad Martin Etel Wolfnak a könyvel alapján, vagy ő írt bele téged?
[00:07:01]Ő írt.
[00:07:02]Erre tippeltem.
[00:07:02]Na, úgy volt a sztori, hogy kért tőlem ez két, ez pont ilyen ezretfordulós cucc.
[00:07:08]Ez már a második kiadása.
[00:07:10]Kért tőlem tanácsokat, mivel egyiptomi téma.
[00:07:16]Posztapokaliptikus Kairó, egy expedíció, kicsit ilyen Indiana Johnson, csak annál még olyanabb.
[00:07:23]és kér tőlem tanácsokat az ókori Egyiptomot illetőleg főleg Heka Istent, aki egyébként egy ilyen külön kultuszal nagyon nem is volt.
[00:07:35]Ő rékája, réhasmás lelke.
[00:07:38]Ő a varázslásnak a megszemélyesülése Egyiptomban.
[00:07:40]a varázslásnak az istensége.
[00:07:45]És és akkor a piramisszövegekből, a piramiszszövegeknek nevezett, most ne a nagy piramisokra gondoljatok világ egyik legrégibb vallási szövegeiből, meg a koporsó szövegekből.
[00:07:58]Ezek szak elnevezések.
[00:07:58]a középbirodalmi nomooszkormányzók ilyen ládaszerű kuporsúóira ráírt szövegekből adtam neki részleteket meg ilyen szaktanácsokat és ezért hálából a egyik főszereplőt Martinel Wolfnak nevezte én Martin Etelwolfként már a 90-es években írtam ilyen, hogy is mondjam, elég kétes ezoterikus magazinokba pénzért.
[00:08:28]Ért, de ismeretterjesztő cuccokat, tehát azért nem ezeket a gagyi ezomez cuccokat harem vagy ilyen.
[00:08:36]És hát figyeljem oda nem, de várj, mi volt a neve, egy beszart az egyik, akkor volt az elixír magazin, meg volt az Atanor na ilyen dolgot.
[00:08:45]És ezért áll nnéven hát gondolod, mert akkor izé rüheltem nyilván, csak fiatal voltam és kellett a pénz valahogy.
[00:08:52]Ez is pornográf, ha belegondolsz.
[00:08:55]Esküszöm ezt akartam mondani, hogy ez is egyfajta pornográfia.
[00:08:59]És akkor ugye Martin, Ethell, Wolf, ezt könnyű lefordítani.
[00:09:02]Az ötletet még még nagyon régen egy hetik vagy 8.
[00:09:09]századi angolszáz király adta, akit Etel Wolfnak neveztek.
[00:09:12]És mondom basszus ez Farkas Attila, mert az Attila név az elvileg germán atyácska, atya Etel.
[00:09:19]Van, aki ezt kérti, de ez volt a mainstream.
[00:09:22]És akkor farkas mondom, basszus Etel Wolf.
[00:09:24]És Etel Wolf név nem nagyon van.
[00:09:26]És akkor Martin Atel Farkas Attila Márton.
[00:09:29]De benne vagyok ebben a könyvben a saját magyar nevemen is.
[00:09:35]És ez pedig így hangzik, egy lábjegyzet erejéig.
[00:09:43]Önigra szimpatizáns, Etel Wolf professzor kérdezik a magam által alapított szövetségről a jóval későbbi évszázadokban élő másik énemet.
[00:09:54]De ezt ugye ezt ezt az olvasó nem tudja.
[00:09:58]És akkor lábjegyzet Igra International Grave Robber Association Nemzetközi sírrabló szövetség.
[00:10:07]A 22.
[00:10:07]század 20-as éveiben Farkas Attila Márton egyiptológus által életre hívott alternatív archeológiai mozgalom, mely a le az ecsettel vissza a csákányokkal szellemébe próbálta ösztönözni a tunyaságba testpedő és állandó veszekedéstől zajos szakmát.
[00:10:27]Az Igra emblémája egy az újbodalom korszakából származó talpára állított szarkofág előtt egymást keresztező feszítővas és csákány.
[00:10:35]És akkor ez még így világos, ez vicces.
[00:10:38]És csak még annyit egy nagyon rövid részt, hogy amikor a expedíció tagjai egyébként még azt is kértem, hogy a Martinetel Wolf énem a akibe heka Isten beleköltözik, annak olyan jó gusztustalan halálla legyen.
[00:10:52]És akkor ezen tényleg az van benne.
[00:10:57]elérkeznek a posztapokaliptikus már atomháború utáni Kairónak az ilyen nagyon ilyen rejtett zónájába, és ott megtalálják az igra alapítójának a szobrát.
[00:11:11]A háromszintes és borostyánnal benőtt épületet alumínium rács kerítette el az utcától.
[00:11:17]Közvetlenül a gazzal benőtt főkapu előtt egy élethű nagyságú bronzobor állt.
[00:11:24]Az igra alapítója mondta Romi áhitattal a hangjába, mert ő tagja az igrának.
[00:11:27]Nem hittem volna, hogy valaha eljutok ide.
[00:11:30]F a Marton lehetett olvasni a szobortalapzaton.
[00:11:38]Több nem derült ki az egykori egyiptológusról, aki életre keltette Romi és bátja a hőnszeretet mozgalmát.
[00:11:46]A szobor alapján az égra alapítója egy sunyi arcú, bizalmatlan külsejű, csenevész testalkatú, ám boltozatos homloka és értelmet sugárzó tekintete alapján lenyűgöző intellektusú férfi lehetett.
[00:12:07]Az alkotóművész minden bizonnyal a valóságot tárta elénk.
[00:12:09]Tudnilik ennyire nem lehet, nem illik kiszúrni a bronzzal.
[00:12:14]Hát ezt így kedvesen, de hát ha ismerted a Tibort, akkor egyébként egy szórakoztató ember volt.
[00:12:20]Tehát ilyen tényleg az a az a nagyon dumás, akitől ott standupol a baráti társaságban, és beszarsz a röhögéstől.
[00:12:31]Hát jó, csak ugye még kínálhatta volna még azt is az írás mellett.
[00:12:35]Persze, persze, csak az volt a gáz, amikor eljutottunk a gyíkemberekig, meg a összeesküvés elméletekig, de ahhoz már kellett néhány pohár.
[00:12:42]De ő én én várjál, tehát akkor nyilván én korábbi korszakaiból ismertem, akkor ő még nem hitt ilyenekbe.
[00:12:50]Nem vagyok benne biztos, hogy valaha is hitt ilyenekben.
[00:12:53]Csak azt mondtam, hogy jutott ahhoz az ahhoz a beszélgetés ahhoz a részéhez, ahol ezek a dolgok kerültek elő.
[00:13:00]Nem itt volt benne egy jó nagy adagcinizmus.
[00:13:01]Na mindegy.
[00:13:01]Hát Isten nyugz whisky.
[00:13:03]Vis whky is volt ben whky is volt benne.
[00:13:05]Isten nyugosztalja.
[00:13:07]Így van.
[00:13:07]Isten nyugosztalja.
[00:13:07]Tehát akkor te még forgatókönyví írást is tanultál tőle.
[00:13:12]Aha.
[00:13:12]Jó, jól van.
[00:13:12]Na, evezzünk a tulajdonképpeni komolyabb témáinkra.
[00:13:24]Mit jelent az, hogy ateista gondolkodó?
[00:13:26]Mert az, hogy science fiction író, vagy vagy író, vagy a kettőnek az elegye, nálam a kettő nem ugyanaz.
[00:13:36]Ugye ezt így a magam módján kifejtettem az előbb.
[00:13:38]De mi az, hogy ateista gondolkodó?
[00:13:42]Látszólag magától értetődne a válasz, de számomra nem teljesen.
[00:13:45]Tehát hogy érted ezt?
[00:13:48]Az, hogy gondolkodó, ugye a filozófusokat nevezzik, vagy a tágértelemben vett filozófusokat gondolkodónak.
[00:13:53]Tehát vannak neked ilyen jellegű írásműveid, vagy előadásaid, vagy beleszöved a regényeidbe?
[00:14:00]Ögöm.
[00:14:00]Jó nehéz kérdéssel indítasz.
[00:14:04]Igen, benne vannak a regényeimben, benne vannak a beszélgetéseimben.
[00:14:06]A gondolkodó számomra azt jelenti, hogy nincs bezárva a kapu, hanem nyitott a kapu, ami ami ami a adott kérdést illeti.
[00:14:14]A te Isten pedig annyit jelent, hogy olyan valaki, aki nem talált még meggyőződést a hit kérdéseiben eddig, és az eddigen van a hangsúly, ugye mindig.
[00:14:26]Ö inkább agnikus, nem az amit most mondtál.
[00:14:32]Hú!
[00:14:32]Ö a következő, én azt gondolom, hogy nem lenne baj, hogyha definiálnánk ezeket a szavakat, mert nagyon sokféle sokféleképpen elmond, hogy én én hogy ismerem ezeket a szavakat?
[00:14:41]És akkor elmondod, hogy hol tévedek, mert azt hiszem te azért mégis csak oktatsz ilyeneket, én pedig csak itten műveled.
[00:14:50]Művelem.
[00:14:50]Én úgy tudom, hogy a teista, ateista az a hit tengelyén van.
[00:14:58]A gnosztikus a gnosztikus a tudás tengelyén van.
[00:15:00]És emiatt létezik olyan, aki ateista agnztikus, és létezhet olyan, aki hívő agnikus.
[00:15:08]Ez azt jelenti, ez agnikus, hogy nem tudásként definiálja azt, hogy ő nem tudja, hogy mondjuk nincs Isten, csak a hitét nem találta meg.
[00:15:18]Aki nem találta meg a hitét, de nem állítja, hogy nincs, azaz agnztikus ateista.
[00:15:23]Én így tudom.
[00:15:26]Ebből a szempontból természetesen bizonyos istenek tekintetében agnosztikus vagyok.
[00:15:33]Bizonyos istenek tekintetében nem vagyok agnosztikus.
[00:15:35]Bizonyos istenekről pontosan tudom, hogy nem léteznek és tudásként állítom.
[00:15:39]Például Thor már úgy értem a villám istene nyilvánvalóan.
[00:15:43]Nem létez.
[00:15:45]Remélem nem fog ide be.
[00:15:48]Nagyon jó Budapesten a a villámhárítók.
[00:15:52]Tehát, hogy abból az es e várjál, ezt JHVH-ra is kiered jelenteni, vagy akkor beszarsz tőle, vagy kimerem jelenteni.
[00:15:58]Én azt hiszem még ezt ezt ezt így még nem vállaltam fel soha, de szinte biztos vagyok abban, hogy a keresztények Isten nem létezik.
[00:16:08]Nagyon sok Isten létezhet.
[00:16:08]A keresztények istene önmagát definiálja ki a létezésből, a pusztán a leírásával.
[00:16:15]Tehát az az szerintem az ezt egy picit fejtsd ki.
[00:16:16]Nem kell itt előadást tartani, mert annyi időnk nincs.
[00:16:19]De legalább egy mit tudom én két-három mondatban, hogy mi az, hogy ki definiálja magát a hát a a mindenható, mindentudó Isten, aki végtlenül jóságos, ez a hármasság, ez együtt nem létezik ebben a világban.
[00:16:31]Ebben a világban.
[00:16:33]Aha.
[00:16:33]De mondjuk egy kegyetlen gonosz, mindenható az létezhet.
[00:16:36]Az Aha.
[00:16:36]Én én egyébként azt gondolom, hogy a keresztények sokkal jobban tennék, hogyha az ilyen vitákban nem ragaszkodnának a végtlenül jóságos jelző.
[00:16:43]Na azt mondja valaki, hogy Isten az Isten és kész, neki szabad.
[00:16:45]És ez baj, hogy neki szabad.
[00:16:48]És én fölvállalom azt, hogy nem jó az, hogy csecsemőket öl meg, vagy hogy minden évben 100z gyermek hal bele a maláriába, vagy hogy minden évben születik 100 olyan gyermek, akinek a testén kívül vannak a szervei még a méhben belül.
[00:17:05]És hogy ez baj, de elfogadom, mert ilyen az Isten.
[00:17:08]Ezt el tudnám fog.
[00:17:08]Ez egy tiszteletre méltó hit.
[00:17:09]Ő elfogadja, hogy ilyen.
[00:17:12]Én nem tudom elfogadni azt, hogy egy végtelenül jóságos Isten mindenható.
[00:17:18]És ezt a világot most már most már értelek.
[00:17:20]Te figyelj, Szabolcs, akkor neked az a klasszikus nagyon-nagyon sok embernél előforduló a vallásában hitében csalódott embereknél is elő szokott fordulni.
[00:17:31]Tehát, hogy ezeket a a világ igazságtalanságait és kegyetlen dolgait nem tudod Istennek tulajdonítani.
[00:17:41]Hát igen, hogy ez az, ami miatt nem tudsz a végtelen jóságba hinni.
[00:17:46]Igen.
[00:17:46]Igen.
[00:17:46]Értem.
[00:17:46]Értem.
[00:17:46]Igen.
[00:17:46]Jó, de most pont ez egy nagyon hosszú beszélgetés lehetne.
[00:17:50]Én azt gondolom, hogy a Biblia teljes mértékében megmutatja ennek a hitnek a képtelenségeit, hibáit és eledmondásait.
[00:18:00]De mondom nagyon sok fajta Isten létezhet.
[00:18:01]Vágom azt annyira nem tart.
[00:18:04]Olyan kár, mert egyébként én erről szeret beszéljünk róla vitatkozni, tudod, mert mert itt nem tudom azt mond, tehát itt azt mondom, ez teljesen oké, csak amikor valaki például kijelenti, hogy az ateist volt ilyen az ateista biztosan tudja, hogy Isten nincs, akkor bennem két probléma.
[00:18:22]Picit filozofálunhatunk, az nem baj.
[00:18:27]Hajrá ez a legjobb az egész.
[00:18:27]ilyen az este, akkor akkor egy kicsit nekem itt két problémám van, mertőben intellektuális jellegű mind a kettő.
[00:18:36]Igen.
[00:18:36]Az egyik, hogy mit értünk Isten alatt, mert el tudom képzelni, hogy egy szupercivilizáció egyede is megjelenhet olyan tulajdonságokkal, hogy mit tudom én, Zeuszt felülmúlja.
[00:18:49]Ö ez eleve kizárható, hogy létezik olyan szupercivilizáció, ami számunkra kedvenc science fiction szerzőm a Philip Kédik.
[00:19:00]Ő egyébként gnosztikus volt és misztikus, de most nem ez a lényeg.
[00:19:01]A Frolix 8 küldetése című regényében van egy ilyen mondat, hogy tehát Istent fölfedezték, mert föld körül keringő űrhajó, aki itt mit tudom én, az a csávó csinált ezt, azt és most már tudjuk, hát ő volt az a izé.
[00:19:15]Ö ez ilyen vicceskedés, vagy egy bolmanagy, vagy egy gondolkodó, vagy gondolkodónak tűnő rendszer, vagy maga, mit tudom, az egész mit tudom én, galaktika, ami mondjuk elmeként működik, és sorolhatnék baromi sok dolgot.
[00:19:36]Vagy egy diktátor, akit úgy imádnak, mint egy isten.
[00:19:38]Vágó, tehát hogy az Isten fogalma az állati sokfélét jelentett a történet.
[00:19:46]a történetben nagyon sokfélét.
[00:19:46]Igazából baromi széles a spektruma ennek a fogalomnak.
[00:19:53]És akkor még egy picit maradjunk ennél, tehát hogy mit értünk azalatt, hogy Isten.
[00:19:59]Utána jön majd a második.
[00:19:59]Mit értünk azalatt, hogy nincs?
[00:20:01]Mert az sem teljesen egyértelmű.
[00:20:06]Jó.
[00:20:06]Figyelj, én először is én nem okoskodni szeretnék.
[00:20:11]egyrészt igen, másrészt a gondolat, másrészt generáljuk ugye a a komment szekciót a YouTube-on, ahol majd megkapom a magamét, de a másik oldalról pedig én csak gondolataimat mondom el, tehát én nem akarok senkit se itt meggyőzni, meg ilyenek amúgy, de de amúgy nem, úgyse lehetne senkit, de nem baj.
[00:20:28]Szóval szóval én megtisztelem azzal az emberiséget, hogy azt nevezem Istennek, amit az emberiség többsége nevezi Istennek.
[00:20:35]Tehát én én amikor úgy általában erről beszélni vagy írni szoktam, akkor azt az antropomorf világot teremtő valakiről gondolkodok, amit kaporszakálasnak neveznek, ilyen csúfontáros, mondjuk így, akit érdekli, mit csinálsz éjszaka a takaród alatt, Ühüm.
[00:20:52]akinek kapcsolata van te veled egy végtelen univerzumban, és beszél hozzád, tudod, hogyha más beszél hozzád, akkor őrüttek házába kerülsz, hogyha ő beszél hozzád, akkor szent leszel.
[00:21:02]Szóval én erről az én ezt nevezem Istennek.
[00:21:04]Ha valaki a galaxist nevezi Istennek, akkor hiszek benne, mert a galaxis létezik.
[00:21:11]A szupercivilizációkkal is, ugye a témánk ugye a szifi és az istenek.
[00:21:13]A szupercvilizációkkal az a baj, hogy hiányzik belőlük valami, és a szifinek a legtöbb istenéből is hiányzik valami, mégpedig a numinózum.
[00:21:21]Tehát a a a számomra egyébként értelmezhetetlen természet feletti rész.
[00:21:27]Tehát egy szuper civilizáció persze, hogy lehet.
[00:21:30]Hoppa, Tibor ugye, akiről előbb beszéltünk, ő olyan fegyverekről, eszközökről ír, amik, ahogy mondtad is, Apollo elbújna tőlük.
[00:21:40]Tehát hogyha mit tudom én, egy rész Zeú, de Apollo is.
[00:21:42]Igen.
[00:21:43]Jó, oké.
[00:21:43]Legyen Zeus.
[00:21:43]Ha Zeus meglátogatja Paul Widgen egy Herdennel, akkor tudjuk, ki fog győzni.
[00:21:50]Aha.
[00:21:51]És ez egy dolog, de attól még Paul Widgen nem teremti meg a világot, érted?
[00:21:56]Meg nem foglalkozik azzal, mi lesz veled a halálod után.
[00:21:58]Ő csak eléget.
[00:22:00]Aha.
[00:22:00]Aha.
[00:22:01]Nagyon.
[00:22:02]Erről egy picit később, mert hoztam egy másik szakirodalmat.
[00:22:04]Nem tudom, te Stanislavlemet mennyire kedveled.
[00:22:08]Hát talán a kedvencem.
[00:22:11]A nonszerviam.
[00:22:12]Jó, oké.
[00:22:12]Heinle a kedvencem.
[00:22:12]Bocsánat, majdnem hűtlen lettem saját magamhoz, de nem a következő.
[00:22:16]Benne van a Hát jó.
[00:22:18]Verne a kedvencem.
[00:22:18]Heyle, a második kedvencem.
[00:22:21]Len az kedvencem.
[00:22:21]Ez mutatja azt a buddhista alapvetést, hogy pillanatonként változunk.
[00:22:27]Nem eszem, ez már nem az, aki itt két másodperccel előtte volt.
[00:22:32]Na de hogy lemet, elismered, kedvelt satöbbi, satöbbi.
[00:22:35]Én főleg a humorát.
[00:22:38]Na most a majd a nonszerviamról szeretnénk beszélni, mert az pont az Isten lét a maga ilyen fekete humorával, és lassan az AI elérkezett oda, amit ő már a 60-as években megjósolt.
[00:22:51]De még egy picit a a fogalmakat tisztázzuk.
[00:22:54]Tehát értem a gonosz istent el tudod fogadni, a mit tudom én, a kísérletező szuperelmét, aki szadisztikus módon itt, vagy a világegyetem mint szimuláció, amit valakik csinálnak.
[00:23:05]A szimulációt.
[00:23:05]Nem, nem, nem, nem.
[00:23:07]A a azt, azt egyszerűen bár természetesen lehetséges, ugye ez az matematikai modelleket csináltak rá.
[00:23:12]A beró és tippert ismered.
[00:23:17]Ezt úgy ezt úgy kezelem és úgy kerülöm el, hogy egyszerűen nem foglalkozok vele, nem veszem tudomásul, hogy létezik ez a téma.
[00:23:22]Én nekem az életemet úgy kell élni, mintogyha valóságos lenne, és akkor is úgy élném, hogyha szimuláció volna.
[00:23:28]Tehát az agyak a tartályba koncepciót, azt felfüggeszted, felfüggeszted filozófiáb epokénak nevezik ezt.
[00:23:36]Ez a klasszikus.
[00:23:38]Felfüggeszted, úgy kell élnünk, mintogyha Oké, ez teljesen rendben van.
[00:23:42]És akkor Lem egyébként sokat játszik ezzel a JHVH-s meg mit tudom én ilyen dologgal.
[00:23:52]Na mindegy.
[00:23:52]Ateista volt és szeretett ezzel viccelődni.
[00:23:55]Visszatérve egyébként erre a ateista dologra, nem arra majd egy picit később, csak mert csaponganánk.
[00:24:06]A mi az, hogy nincs, tudod?
[00:24:06]Tehát mit tudom én, Jézus nincs.
[00:24:09]Hát, hogy a francban ellene tele vannak szobrokkal a tudod, például nekem Jézus egy eszme és egy archetípus.
[00:24:17]Ugy eszme nincs.
[00:24:17]Tehát nem létezik olyan, hogy magyar nemzet például az se egy valaki.
[00:24:25]Tehát példá az, hogy mi az, hogy vagy egy gondolat.
[00:24:27]Azt mondom, nincs rózsaszín elefánt.
[00:24:29]Hát csinálok egyet, aztán fröccsöntöm sorozatgyártásba, és elárasztom vele a mit tudom én, játékpiacot, és van.
[00:24:35]Tehát a a nincsnek, a nem létezzezésnek hol vannak azok a határai?
[00:24:41]És mondok valamit, nem vicceskedek.
[00:24:47]Bizonyos eszme, aminek ráadásul még szobrokat meg képeket, meg emlékműveket csinálnak, sokkal valóságosan léabban létezik ám, mint te meg én, mert a történelmet is meghatározza.
[00:24:57]Akkor mi az, hogy nincs?
[00:25:01]Érted?
[00:25:02]Értem, értem.
[00:25:02]Ez egy kemény dió, mert abban a pillanatban ugye van ez a elmélet, hogy hiszen beszélünk róla, tehát van Ja.
[00:25:09]Ja.
[00:25:09]Na figyelj, én én kicsit ilyen tangenst, ha tehetek ebbe, és akkor azt hiszem ez ez az én álláspontom ne fogja világítani.
[00:25:15]Mi az a hit?
[00:25:15]És szerintem én innen közelíteném meg azt, hogy mi az, ami nincs.
[00:25:19]A hit az valójában abban hiszünk, amiről meg vagyunk győződve, hogy igaz.
[00:25:26]Pont ez azt jelenti, hogy én például hiszek abban, hogy a föld a nap körül her.
[00:25:31]És ezt azért hiszem, mert olyan emberek olyan életkoromban olyan olyan olyan módon mutatták meg nekem, hogy be lehet ott épülni az agyam által fölépített világképbe.
[00:25:43]Na most ez az agy a világképet folyamatosan építi, és olyannal találkozik, amit nem tud belerakni a a a létező világ.
[00:25:53]Ő általa felérképezett ilyen térképében azt úgy éli meg az ember, hogy nem hiszi el, mint az öreg bácsi, mikor kijön a csillagok háborújából, hogy hát én ezt nem hiszem el, tudod?
[00:26:04]És én egyszerűen egyszer egy szerintem ennyi.
[00:26:07]Amikor azt mondom, hogy nincs, akkor az nincs, amit ők mondanak, hogy milyen.
[00:26:12]Más milyen.
[00:26:14]Lehet, hogy van.
[00:26:14]És szerintem ezt jelenti a a az, amit kérdeztél, hogy gondolkodás, meg nyitottság, meg agnicizmus, hogy hogy Jézus Jézus létezik, mint történelmi személy.
[00:26:28]Jézus létezik, mint eszme, Jézus létezik, mint mint társadalmi energia.
[00:26:36]Az az a Jézus, akiről Szent Pál beszél, szerintem nem létezik, de itt azt az Jézust értjük alatta, aki ezt meg ezt meg ezt művelte.
[00:26:48]Ha kevesebbet művelt, vagy mást művelt, vagy mást mondott, az lehet, hogy létezik.
[00:26:54]Aha.
[00:26:54]Pont fordítva gondolom.
[00:26:54]De ez egy személyes részben, érzelmi részében esztétikai választás a részemről.
[00:27:01]Engem például noha mindig vallástörténészként adok elő, és nem vallásosként.
[00:27:11]Persze, mivel egyébként nem is vagyok vallásos a szó hagyományos értelmebben semmiképpen.
[00:27:18]Mindig el szoktam mondani, hogy engem például nem érdekel, hogy Jézus történeti személyként ki volt, vagy egyetem volt-e, hanem a európai történelemben meg politikában levő hatását szintén hagyjuk.
[00:27:30]Bár érdekes dolgok vannak ott is.
[00:27:33]Engem, nekem Krisztus az pont az, aki az evangéliumokban van, és amit a szentképek ábrázolnak.
[00:27:43]És nekem az tetszik.
[00:27:48]Ó, nem szoktam vele beszélgetni, de tetszik.
[00:27:51]És egyébként irigylem azokat, akik szoktak vele beszélgetni és mondok neked valamit.
[00:27:55]Azt megfigyeltem, hogy ez egy ilyen elterjed és te is előhozod a már egy jó ideje az egy elterjedt, vicceskedő mondás, hogy a vallásos ember a képzelt barátjával beszélget.
[00:28:09]A kisgyerek ezt kinövi.
[00:28:11]Akinél ez pszichopatológiai probléma, azt elmegy a szakemberhez.
[00:28:18]Ha meg túl súlyos a probléma, esetleg ön és közveszélyességbe torkolik, akkor bezárják az ennek megfelelő intézménybe.
[00:28:27]Bezzeg a vallásos, azt megteheti.
[00:28:30]Most túl azon, hogy a vallás szerintem nem teszi meg.
[00:28:36]Szerintem nem beszélget senki Istennel.
[00:28:38]Szerintem Istennel, aki beszélget aznak a a skizofrén.
[00:28:41]Nem igaz, hogy hallja a hangokat.
[00:28:43]Ha valaki hangokat hall, azt én nem fogadom el.
[00:28:45]Azt mondja, hogy hal.
[00:28:49]De amikor igazán elkezdesz beszélni egy hívővel, azt fogod látni, hogy ő ilyen áttételesen az ő ő kapcsolata az jeleken keresztül, érzéseken.
[00:28:56]De az, hogy valaki hallja a hangját, annak én azt gondolom, hogy gyógyszer kell.
[00:29:03]És szerintem nagyon-nagyon kevés ember hallja szó szerint hangként Isten van egy történy nehogy elfelejtaszol de viszont nem szeretem elmennénk az előző témától melyik Jézus tetszik neked a Páli Jézus vagy az evangéliumok Jézusa az evangéliumoké de a Páli Jézus az egy fény volt amit ő megbot nem úgy értettem ugye a Páli Jézus az a halálával megvált téged az evangéliumi Jézus a tanítás Ával tanít, hogy jutsz be a mennyországba.
[00:29:35]Mert nekem ha választanom kéne, akkor én az evangélium Jézusát zárnám a szívembe, aki azt mondja, de én már válaszoltam, mondtam, hogy az evangélium.
[00:29:46]Akkor jó, akkor bocsánat nem figyeltél, vagy halkan mondtam, de figyelj, térjünk vissza ehhez a skizofrénhez.
[00:29:50]A a sámáni skizofrén.
[00:29:57]Igen.
[00:29:57]Aha, értem.
[00:29:57]Nem, bocsánat, az az nem nem fél félbolond.
[00:30:01]Ne, nem, nem teljesen skizofrén.
[00:30:03]Éppen csak annyira, éppen annyira bolond csak.
[00:30:05]És ez a különbség egyébként a az őrült meg a szent között, hogy a szent az csak akkor hallja a hangokat, amikor kell.
[00:30:13]Tehát szankcionált módon.
[00:30:16]Amikor bevesszük a a mushroomot, megeszem, meg táncolunk, akkor hallom a hangokat, az jó.
[00:30:21]De amikor nem kéne, például amikor elmegyek vadászni a többi társammal és fölsikoltok az erdőbe vadászat közben, hogy á a szellemek szóltak hozzám, akkor lelőnek, mert elfutott az őz miattam.
[00:30:33]Tehát a teljes őrült meg a félőrült között pont ez a különbség.
[00:30:36]És azt gondolom, hogy a sámán az a fél őrült.
[00:30:42]Figyelj, tőlem távol áll a tekintjelvű érvelés, de azért az durva, hogy a világ kultúráinak több 1000er éves hagyományára azt mondod, hogy hát azok bolondok, meg.
[00:30:52]Milyen az?
[00:30:52]Ez ez a pökhendy modern embernek a egy ez etnocentrikus, és ilyen értelemben már a rasszizmust is súrolja.
[00:31:01]Hát azért azt hát de de lenézed a más izé a más civilizációkat meg a más népeket abszolút.
[00:31:11]Én mondtam ő az magyarországon van.
[00:31:14]Mászés jó de tudjuk, hogy ilyen meg ez egy képzelt szituáció volt.
[00:31:15]Ilyen a történetben nem nagyon van.
[00:31:17]A másik meg ezt visszafordíthatjuk.
[00:31:21]Hogyha olvastad te William Jamesnek a vallási élményváltozásait?
[00:31:25]William James az tudod ki?
[00:31:27]Nem olvastam.
[00:31:28]De William James az tudod ki?
[00:31:31]Az angolsz 100 pragmatikus iskolának az alapítóatja.
[00:31:33]Nem misztikus, nem vallásos.
[00:31:36]Ő egy 19.
[00:31:36]század végi, 20.
[00:31:40]század eleji filozófus és akkori értelemben vett pszichológus.
[00:31:43]Az időérzékeléstől kezdve nagyon sok mindennel foglalkozott, ugye elég nagyhatású és kanonizált szerző, akadémista értelemben is kanonizált szerzőről beszélünk.
[00:31:55]és van egy baromi érdekes könyve, amibe ezeket próbálja megérteni, és és maga, amit vallástudománynak nevezünk, és ezt szoktam is tanítom is rendszeresen, ott szakemberek foglalkoznak ezzel, és nem ezzel izélik, hogy hát az bolond, meg, hát bolond, hát bolond, hát magában beszélnem, látod?
[00:32:20]Vissza is lehet ezt az egészet fordítani.
[00:32:22]Ti fogyatékosok vagytok, mert nincsenek ilyen élményeitek, és ilyen értelemben a művészetet se értenétek.
[00:32:30]Heiszenberg azt mondja, amikor Dirakkal vitatkozott, mert Dirak nagyon szíta a vallást.
[00:32:35]Heisenberg mérték mérsékkeltem vallásos volt tudtammal.
[00:32:39]És Dirak meg egyébként és akkor azt mondja, hogy a vallás az a művészi fölfogáshoz áll valahol közel.
[00:32:48]Dirak meg egy olyan fazon volt, aki egy kérdést nem értett, mert volt egy kis autista izéje.
[00:32:54]És akkor ezt el lehet mondani így vissza, hogy oké, mi ők skizofrének, mert beszélgetnek a képzelt barátjukkal.
[00:33:02]Ti meg fogyik vagytok.
[00:33:06]Elfogadom.
[00:33:06]Nem, nem, nem, nem.
[00:33:06]Ez teljesen jó.
[00:33:07]A szín van.
[00:33:07]Sőt, sőt, sőt, sőt odáig meg még az is bőven lehetséges, hogy akkora fogyi vagyok, hogy minden igaz, a numózum, a túlvilág, a szellem, és én nem érzem a numózum egy élmény.
[00:33:24]Amúgy ezt mondom, hogy hogy egy élmény.
[00:33:29]Tehát akkor nevezzük a a a felsőbb rendű szféráknak.
[00:33:35]Az, hogy ezeket van, aki nem érzi, bőven lehetséges, hogy ez a fogyatékosság.
[00:33:43]És ezt és most kitaláltam egy jót.
[00:33:44]Ez most jutott eszembe.
[00:33:46]Emlékszel a szárnyas fejvadászra?
[00:33:50]Hogyne.
[00:33:51]A ott volt a teszt, hogy ki az ember, ki az android.
[00:33:59]Igen.
[00:33:59]Fölfutották a tchnőst.
[00:33:59]Igen.
[00:34:01]Így van.
[00:34:01]akiből hiányzik ez a fajta érzékenység, az Android.
[00:34:08]Ezzel nem azt akartam mondani, hogy a Rick Decartnak le lehet lőni titeket, még mielőtt engem itt izé bevádolnak a harcos ateisták, hogy erőszakkal buzzítokkal izé, de képzeld el, mi van?
[00:34:22]Érted?
[00:34:22]Lehet, hogy ti androidok vagytok bizonyos értelemben.
[00:34:28]A nominózumban azt érző ember, abban megvan az, ami ami a teszten ki lehet Ja, egyébként volt ez csak látom gondolkozol, csak egy egy érdekesség.
[00:34:38]Azt tudod, hogy miért nevezik Rick Descartnak a szárnyas fejvadászt a Philipkédi könyvben?
[00:34:46]Nem, ezt nem tudom.
[00:34:48]René Dart.
[00:34:49]Ó, oké.
[00:34:50]René Dart.
[00:34:50]És ez vicces, hogyha Röy decart a 21.
[00:34:53]században élne, akkor izé lenne androidokat levadásszó fejvadász, mert ugye a Darty filozófia ez a dualizmus, tudod, hogy mi a különbözteti meg az automatát, a gépet a lélekkel bíró embertől.
[00:35:06]Tehát ez volt a izé.
[00:35:08]Én azt tudom, hogy a az egész két dög jut eszembe.
[00:35:12]Az első dolog az, hogy rendkívül érzékeny vagyok a művészetre.
[00:35:19]Ez azt jelenti, hogy imádom.
[00:35:19]Ha járnál nálam, akkor azt látnád, hogy tele van a lakásfestményekkel.
[00:35:24]Azt látnád, hogy éjjel nappal szól a zene.
[00:35:26]Azt látnád, hogy rengeteget olvasok, imádom a világot.
[00:35:34]Állatokkal élünkus is.
[00:35:37]Lehet, de ez esetben nem az.
[00:35:37]Ö és hát mi az a katarzis élményre gondol?
[00:35:42]Katarzis élményre akartam kitérni.
[00:35:42]Igen.
[00:35:44]Ez az egyik, amit tudok.
[00:35:44]A másik, hogy nem szabad alábecsülni az emberiségnek azt a tulajdonságát.
[00:35:51]hogy mi nem nagyon bírjuk elviselni azt, hogyha valamire nincsen válasz.
[00:35:54]Tehát ha van egy kérdés, például, hogy keletkezett az univerzum?
[00:35:59]Keletkezett-e egyáltalán az univerzum?
[00:36:01]Hogy kelt életre az első?
[00:36:03]Életre kelte-e egyáltalán az első?
[00:36:05]Ezekre nem biztos, hogy lesz valaha válasz.
[00:36:07]És egyszerűen ezt nem bírjuk mi emberek elviselni.
[00:36:08]Én ha valami kül én lehet, hogy ez a ez amit te most előbb úgy aposztrofáltál, hogy hogy ilyen ilyen raszista androidizmus, az valójában annak a képessége az csak a provokáció része volt, az igazság jól sikerült.
[00:36:32]Az valójában nem más, mint annak a képessége, hogy elbírom fogadni azt, hogy valamire nincs válaszom, és nem is lesz.
[00:36:37]Például mondtam az elején, hogy én azzal a kérdéssel, hogy lehet, hogy a világszimuláció egyszerűen nem foglalkozott és nem érdekel.
[00:36:44]Föggesztetted, fölföggeszted.
[00:36:45]Igen.
[00:36:45]Nem érdekel.
[00:36:45]Nem, de várjál azt azt a aztán rá kéne térni ennek ennek kapcsán a lemet nem véletlenül hoztam hogy pont az okoz számos ember számára izgalmat, hogy valaminek nincs válasza.
[00:37:03]a rések istene, most ezt metaforaként és nem teológiai alapvetéseként, hogy mindig kell lenni ismeretlennek, és az főleg a mi nyugati civilizációnkban az egy vonzerű, tudod a a a határtalan, a titokzatos, a a nem is pont az a jó benne, hogy nem ismerem.
[00:37:21]És akkor és akkor bele péld például figyelj, belevetítetek egy csomó mindent.
[00:37:25]Igen, lehet, hogy az egész képzelet és projekció tökre emberi.
[00:37:32]De figyelj, most beszélek ahhoz az a hívőkhöz itt a kamerán keresztül.
[00:37:35]Te aki hívő vagy, márhogy te, nem te ö te pontosan egyetértesz abban, hogy az összes többi vallás, nem igaz, hogy az összes többi vallásnak a témája az egy képzelgés, mert valaki kitalálta, rohadt jól kitalálta.
[00:37:54]Tehát ha teszem azt, nincsenek csakrák, nincsen élete, nincsen C, nem létezik Hachiman, nem létezik nem tudom Sius Hoodra, nem volt semminek és senkinek az apostola.
[00:38:07]Oké, de akkor valaki rohadt jó kitalálta és nem nem nincsen, hogy valaki kitalálta.
[00:38:14]Ezek kialakulnak hosszú idő.
[00:38:14]Oké, oké.
[00:38:18]Tehát evolúció van itt is.
[00:38:19]Jó, de akkor is az emberek, ez az evolúció, amiről te beszélsz, az emberek nyelvében, cselekedeteiben, agyában történik, ahol nem egy embert találta ki, hanem sok embert találta ki.
[00:38:27]Ais az ember találta ki.
[00:38:28]És ez csak an arra válasz, hogy amikor arról beszélünk, hogy nem tudjuk elfogadni, hogy valaminek nincs magyarázata, muszáj.
[00:38:34]És ezt ezt a részt nem értem, őszintén nem értem.
[00:38:40]Megy a villám, miért kell kitalálni, hogy azt egy Isten dobja?
[00:38:42]Ez a rész.
[00:38:45]Te vagy a te vagy az hát alapvető evolúciós dolgokat nem olvastál?
[00:38:50]Én elmondom neked.
[00:38:50]Várjál, akkor most egy harcos ateistát mondok.
[00:38:56]Daniel Denet.
[00:38:58]Megvan.
[00:38:59]Isten nyugosztalja is.
[00:39:00]Mit?
[00:39:00]Isten nyugosztal.
[00:39:00]Ez viszont blaszfémia volt vele szemben.
[00:39:03]De már csak azért is az Isten nyugosztalja szegény jó Daniel Denettet.
[00:39:12]És a a micsoda elmék című könyvében van, azt hiszem, ha jól emlézem, rég olvastam, hogy elme, de ez egy általános kognitív elmefilozófia, kognitív evolúciós pszichológia is, hogy azért alakul ez ki, hogy te ágensnek tekintesz állatokat, természeti jelenségeket, mert ez egy túlél, tehát az emberi elme ahhoz alkalmazkodott.
[00:39:37]Igen.
[00:39:39]Mi a szándéka a ez egy túlélő stratégia volt, de nem tudatosan, automatikusan tudod, amiről beszélsz, arról nagyon jó könyve van Michael Shermernek is.
[00:39:47]Ez a ez ez arról szól, mondom a kedves nézőknek, ez arról szól, hogy az ember egyrészt mintakereső élőlény, másrészt ágenseket keres minden.
[00:39:58]A kutya is, a kutya is, hogyha lezem a Sen pont azt a példát hozza, hogy télen, mikor leesik a hó, a kutya megugatja, a kutya sem tudja, hogy azt nem kéne megmutatni.
[00:40:07]megugatni, mert az nem egy állat esett le, hanem csak a hó esett le, és senki nem lökte le, csak elolvadt.
[00:40:13]Tehát ez egy teljesen evolúciós előny.
[00:40:14]Igen.
[00:40:14]Tehát az, hogy mi akarunk belelátni, igen, csak hogy nem nőttük ki.
[00:40:20]Ezt a részt nem értem.
[00:40:20]Azt, hogyos egy egy mikor most úgy tűnik, hogy minden egyes kérdésre találjuk meg a választ szép lassan.
[00:40:33]Nyilván az elején vagyunk, mert a modern tudomány mit tudom én 100 éves, 200, inkább csak 100 éves, tehát még nagyon sok van előttünk, de hogy egyre döntjük meg a korábbi több mint 100 éveseket azért a modern tudományra gondoltam.
[00:40:46]Hát én is a modern hát ennél a Maxwell meg ezek még 19.
[00:40:48]századnál.
[00:40:48]Hát most hát jó, értem.
[00:40:51]Így azt mondomát jó legyen több.
[00:40:56]Egyre döntjük meg ezeket a határokat és egyszer majd csak megtaláljuk a választ.
[00:41:02]Ne, én nem tudom, nekem nem lenne olyan nagy bizalmam azt gondolni, ezt az önbizalmat én nem értem, hogy nagyon nagy önbizalmal gondolják emberek, hogy bizonyos dolgokra nem lesz válasz.
[00:41:09]Én például azt gondolom, hogy elég sok mindenre lesz válasz.
[00:41:15]És ezek a rések istenét hoztad szóba.
[00:41:15]Én azt gondolom, hogy a rések istene azért jöhet létre, mert az emberek még mindig azt gondolják, hogy bizonyos dolgokat nem lehet például tudományosan majd megtalálni.
[00:41:26]És akkor ez egy nagy önbizalommal beleteszik.
[00:41:28]Kiegészíteném?
[00:41:28]Nem, szerintem az egy alapvető lélektani igény, hogy ne lehessen megtalálni, mert az embernek szüksége van a a titokzatosra.
[00:41:42]Ha ezt elveszed tőle, elpusztul, elsorvad.
[00:41:45]Most a szónak nem fizikai értelmébe.
[00:41:47]Tudod, ez inspirálja a művészetet is sokszor.
[00:41:50]Ez inspir egyébként magát a kutatást is az inspirálja, hogy hogy válaszokat keressen.
[00:41:55]Most képzeld el, mindenre tudjuk a választ.
[00:41:57]Tehát mi lesz?
[00:41:57]Hát Orchideák bolygója, tudod a nem ismered azt a NDK-s Sifit, a F.
[00:42:04]Frank Herbert és Herbert Frank.
[00:42:07]majd összekevertem gyerekkoromban két szerzőt.
[00:42:09]Ez egy NDK-s szerző, amikor amikor már érted minden számítógépeket néz, aztán ez ilyen növényszerűvé válik az ember.
[00:42:17]Elveszik a értemet.
[00:42:20]Figyelj, ha a pszichológiát kizárod ezekből a dolgokból, akkor egy nagyon hamis egyoldalú képet kapsz.
[00:42:29]A másik pedig én tudományvallásnak, scientizmusnak azt nevezem, nem a tudományt nevezem, a tudomány nem lehet vallás, ez egy megismerési módszer.
[00:42:39]És mindegy, ez bonyolul téma.
[00:42:42]Ha amikor valaki a tudománytól vár, a tudományra vetít rá megváltástant.
[00:42:51]Kicsit most az előbb te is.
[00:42:51]És bizonyos értem itt már ez funkcionális értelemben vallás.
[00:42:56]Hát funkcionális értelem, nem tartalmilag tudod, funkció.
[00:42:59]Ellja a számodra a tudományba vetett bizalmad és hited a vallási funkciót.
[00:43:05]Vágod?
[00:43:07]Jó.
[00:43:07]Jó.
[00:43:07]De mi a tudomány?
[00:43:07]Szerinted mi a tudomány?
[00:43:09]Hadd kérdezzem meg.
[00:43:11]Mert szerintem h mondom, megismerés módszer.
[00:43:13]Vagy most mire gondolsz?
[00:43:14]Ennyi.
[00:43:14]A megismerés maga.
[00:43:14]Most azt mondt, hogy a megismerés tekintem van.
[00:43:18]Hát nem, ezzel viszont nem értek egyet.
[00:43:20]Szerintem a bocs, a művészet is megismerés, meg a meditáció is megismerés, meg a mit tudom én introspektív magamba nézés is megismerés.
[00:43:29]sokféle megismerés van.
[00:43:31]És nem mondhatod, hogy kizárólag a természettudomány hivatott magát megismerésnek tekinteni, akkor ezt ilyen alapon a Picassónak a képei azok hát mivel nem a valóságot ábrázolják, mert nincs ilyen ember, érted, akkor az az kamu, és hogy megint a művészetet hozzam.
[00:43:52]Érted, amit mondok?
[00:43:53]Értem.
[00:43:53]Csak abb látok egy kis csúszást, így a csúsztatást is mond nem, nem azt mondom, hogy te csúsztatsz merrt nem csúsztatsz, mert amit mondasz, azt úgy látod, a véleményeink közötti csúszás az csak annyi, hogy én a világ megismeréséről besz.
[00:44:08]Ha azt mondod nekem, hogy te a világot ismered meg a meditációval, azt meg kell nekem mutatnod, és akkor elfogad.
[00:44:15]Ja, akkor a akkor a megismerés tárgyáról beszélünk.
[00:44:17]Igen.
[00:44:17]Tehát ugye a tudomát tudomány az nem a hát jó a festm a festészetnek is van egy az elemi részecské keresztül megismerjük mondjuk a társadalmat.
[00:44:28]Milyen milyen világot ismerünk mi meg?
[00:44:32]Na a társadalmat sem úgy fogod megismerni, hogy festesz egy képet, vagy hogy meditál nem azt a szociológus ismeri meg, vagy a kulturális antropológus.
[00:44:37]viszont a kulturális antropológus már nem mér meg statisztikázik, hanem beépül egy közösségbe és Clifford GZ úgynevezett sűrű leírásnak nevezi.
[00:44:51]Le lehet írni a ritka leírásnak, am kacsintást hozza példaként.
[00:44:53]Ha a kacsintást leírom fiziológiailag.
[00:44:59]Visz figyelj, leírta a kacsintásnak a jelentését, azaz a valóságát ez a leírás?
[00:45:04]Nem az bizony az a sűrű leírás, amikor leírod, hogy a kacsintás milyen metakommunikatív elem, vagy milyen metakommunikációs gesztus, érted?
[00:45:12]Ez már ilyesmi.
[00:45:16]A művészi meg a mű, tehát amit tágértem, vagy meditációs meg egyéb megismerésű formák is, ami nem mérhető, nem statisztikázható, nem kellenek hozzá műszerek, másfajta, és mindig volt, és mindig lesz, kivéve, hogyha az androidok uralják el.
[00:45:34]Hát jó, de ugye amiről ö jaj, de élvezem már ezt a beszélgetést, de figyelj, látom abban látom a fő szerintem most nem szándékosan, de egy nagyon pici csúsztatást érzek, méghozzá azért, mert összemosod a dolgokat.
[00:45:49]Na nem azt mondtam, hogy csak fizikai tárgyakat tud vizsgálni a tudomány, hogy ne tudná vizsgálni a fiziológián túl a pszichológiáját a kacsintásnak.
[00:46:02]De én nem erről beszélek megismeréstanként, én arról beszélek, amikor azt mondja valaki, hogy ő leül meditálni és úgy áll föl, hogy megmondja, hogy hogy keletkezett az univerzum.
[00:46:14]Na ez a lépés az, amit az én agyam nem tud e meg én ezt meg én függtem föl.
[00:46:23]azért, mert nem képviselem azt az álláspontot, hogy elmondja, hogy hogy keletkezett az univerzum.
[00:46:28]Én mindössze az ilyesfajta számomra megismerés nagyon tág kategória zsákjába gyömöszölhető különböző tudásoknak is nevezhetem, nekitása mellett állok ki.
[00:46:45]És nem pedig azt mondom, hogy az viszont kompetenciájuk lenne bármire.
[00:46:50]Nem bizonyos dolgokra van kompetenciája, és a természettudománynak meg nincs mindenre kompetenciája, hogy vissza is fordítsam.
[00:46:59]Tudod, ezt ezt nem is állítottam meg.
[00:47:01]Tát amikor Steven Hawking leszólta a filozófusokat, akkor tehát ugye van van a természettudósok között megfigyelt, hogy vannak ilyen nagy zsenék, és ebből jön a hübris, és azt hiszik, hogy már mindenhez értenek a demokráciától kezdve a izén a humán humaniórákon át minden szarig.
[00:47:18]És akkor hát az egész filozófia Widgenstein is egy szar, mert már csak a nyelvvel foglalkozott.
[00:47:23]Mi van?
[00:47:25]Mi van?
[00:47:25]Hát ez olyan, mintogy mint jó gitáros vagyok, és akkor azt mondom, hogy a vonos négyes egy szar.
[00:47:30]Na érted, amit mondok?
[00:47:33]Műfaji anomáliák ezek.
[00:47:37]A tudománynak az a csodája, hogy a módszert talanán túl, ami mindössze annyit, a egy ilyen tudomány mindössze annyit jelent egyébként mondom a kedves nézőknek, hogy meg akarsz valamit ismerni és biztosra mész, hogy amit megismertél, az úgy is van.
[00:47:54]A bölcsészet nem tartozik ide.
[00:47:56]Viszont hozzátar ez csak a természettudomány, az science, azt muszáj hozzátenni.
[00:48:02]Viszont amiben mindegyik tudomány beletartozik, az az, hogy képes tévedni és belátni.
[00:48:05]Ezt én nagyon-nagyon ez a amit sokan úgy hívnak, hogy bug, hogy ez egy baj.
[00:48:10]Valójában ez egy feature.
[00:48:12]Persze.
[00:48:13]Na most ilyet azért, hogy mondjam?
[00:48:13]A kinyilatkoztatás az ritkán ismeri ezt.
[00:48:20]Ott volt a 17.
[00:48:20]századi zsidó vallás egyik nagy alakjal.
[00:48:28]Hú, egy Szefard rabbi.
[00:48:28]Nem jutt eszembe a neve, mindegy.
[00:48:32]Ő őt őt tartották a ő egy nagyon híres álmessiás volt.
[00:48:35]Végén áttért az iszlámhitre, ami halálos bűn a izé beismerte tévedését.
[00:48:46]Na most szándékosan csúsztattam a sóműsor kedvért.
[00:48:49]Nyilván a kinyilatkoztatás egy más.
[00:48:51]Ott nem lehet be, ott nincs tévedés.
[00:48:54]Értem mi a bajod?
[00:48:57]Értem-e?
[00:48:57]Mi az ateista baja?
[00:48:57]Nem vagyok hülye.
[00:48:59]Ezzel nem is foglalkozom, mert ezzel még egyet is tudok érteni, de arról nem akarok beszélni, amivel egyetértünk.
[00:49:06]Na érted?
[00:49:09]Hanem hanem inkább azzal, amiben nem értünk egyet, érted?
[00:49:11]Mert különben nincs beszélgetés.
[00:49:18]Na.
[00:49:18]Ö, mint például most, amikor egyetértünk.
[00:49:21]Igen, igen.
[00:49:21]Na figyelj, azt írja Stanislav Lem 60-as években megjósol, és utána ha még lesz időnk, akkor én például nagyon szeretnék egy olyant is veled körbejárni, ha lesz rá vagy kedvünk, hogy hogy a science fiction, mint jóslás, ez egy izgalmas.
[00:49:42]Persze, feltétlenül keressünk rá időt.
[00:49:44]Azért hoztam be a szumma technológiét is a lemtől.
[00:49:50]A az a cím, hogy Nonszerviam.
[00:49:50]Ez egy rövid írása, és egy ilyen számítógép programfejlesztésről szól, ami létrehoz a virtuális térbe minek nevezni lényeket, önszerveződő, önmagukat fejlesztő lényeket, amelyek társadalommalá összeállnak.
[00:50:13]Nem tudom, emlékszettem erre az írására?
[00:50:17]Igen, aem.
[00:50:17]Ez lekapcsolják a végén, vagy most a poénygyilkos spoilerező.
[00:50:25]Ilyet én szoktam a puzsérnak.
[00:50:31]Igen.
[00:50:31]Tehát hogy na de itt nem ez a nem ez a lények, hanem hogy ezek a lények elkezdenek agyalni.
[00:50:42]Ezek igazából szoftver hard nélkül, illetve a számítógép maga a hardware, de hogy nem, tehát nem robotokról beszélünk.
[00:50:49]Egyébként olyan science fiction elbeszélések is vannak, hogy a robotok elkezdenek Istenről, meg a teremtés egy csomó már ilyen vicceskedő formában is.
[00:50:58]Lentől a Kiberiáda, ami az egyik kedvenc könyvem bőven van ilyen persze abszolút jó, de az az ilyen vicceskedő mesés annyira azért nem, ha jól mélyre nézzem.
[00:51:07]Hát én halálra röhögtem magam.
[00:51:07]Ja, én is.
[00:51:09]A kiberi az borzasztó véres és nagyon ijesztő, hogyha túllátsz a a vicceken, mert amikor az emberek ott elkezdik irtani a robotokat, és ilyen meseként meséli elg a sápatagok meg a puk, és az embert meg úgy írja le ilyen izé, tehát a robot a robot kisasszony az így a snobés embert akar, de amikor az igazi embert meglátja, hogy ilyen büdös levegőt fúj ki magából, és ilyen szötty az egész, és bezzeg a acélvité.
[00:51:36]téz annak ilyen nagy gyönyörű izé páncélból áll az egész test.
[00:51:43]Tehát a lám egy ilyen ilyen ilyen dehumanizáló írja hozzá kell tennem, hogy az az ember utána ugye király kisasszony akar egy embert a nagyon tetszik neki, hozzá akar menni feleségül és akkor hoznak neki egy nem igazi embert egy robotól, aki be van így öltöztetve tésztába, meg tesz egy ilyen fújtatót a mellére, hogy jöjjön be a levegő, hogy a Snob király kisasszonynak ő embert.
[00:52:06]Amikor az igazi ember odamegy, az akkora bosszút áll, a brutális, tehát mindenki belehal abba.
[00:52:12]Amikor az igazi egy szememberem odavisznek, annak csúnya vége van.
[00:52:17]Szerintem az elejét összekevered a végével, mert az, hogy a kulcsot eldobja és meg kell keres de az elején van.
[00:52:23]A végén jön a acélvité, aki hazudik azról, hogy megszerezte a kulcsot.
[00:52:30]Igen, az egy következő részben van, azt hiszem.
[00:52:32]És a végén pedig az emberiség jön a flottájával és lebombázza a bolygót.
[00:52:37]Na, erre meg én nem emlékszem.
[00:52:39]Hát nézd csak meg.
[00:52:39]Ott van a igazából a kőnek a közepén van a Klapancius és túl előtt.
[00:52:43]Na és akkor ez a ez a program azt írja, tehát itt tulajdonképpen szoftver elmék ön önszerveződő elmék agyalnak, meg társadalmat hoznak létre.
[00:52:54]azt mondja, jelenleg a világot a virtuális világról van szó, és a lem idézőjelbe is rakja a világot.
[00:53:03]Leendő lakói idézőjelbe számára két óra alatt elő lehet állítani.
[00:53:07]Ennyi időt igényel ugyanis, hogy beletáplálják a gépbe valamelyik teljes értékű programot, mint a Bál 66.
[00:53:18]Ó, oké.
[00:53:19]Jahve 09.
[00:53:21]Igen.
[00:53:22]Na, szóval ő ő azért ezzel szeret szórakozni.
[00:53:26]Ugye Bál az a Ká, tehát a Kénának volt a istene, Jah pedig ugye a dél a kánaánié Kánaán mindent angolul olvasok.
[00:53:36]Ja ja.
[00:53:40]És a végét akarom fölolvasni.
[00:53:45]Tudom ezek a médiaképes pillanatok.
[00:53:48]Megszokhattátok?
[00:53:51]Ezeket kell beletenni ilyen kivágásba a reklámnak a Facebookon.
[00:53:55]Na, akkor itt különböző ilyen virtuális lények vitatkoznak, hogy azt mondja, hogy az egyik szempontból ateista nincs Isten, a másik biz a ilyen vitákat a virtuális lények, akit egyébként csinált a programozó.
[00:54:14]Ezért mondom, hogy ez bár egy vallást parodizáló szöveg, mégis ott van ez a szimulációs univerzum elképzelés a lemnél.
[00:54:27]Mi van, ha itt tényleg valakik itt kísérleteznek, tudod?
[00:54:33]És akkor nagyon nagyon vicces a a legvége, hogy Ádám érvelését.
[00:54:38]Most ezeket a teológiai érveket nem olvasom föl, mert erre nincs idő meg lehetőség, csak elmondtam, hogy mikről vitatkoznak a virtuális lények.
[00:54:48]Tehát Adán érvelését legalábbis abban megtámadhatatlannak találom, ami nekem szól, hiszen én teremtettem.
[00:54:57]Írja a programozó.
[00:55:02]Vallásában én vagyok a teremtő.
[00:55:02]Valóban én hoztam létre ezt a 47-es sorszámú világot az Adonaj 9 program segítségével, és én teremtettem persononoid csírákat.
[00:55:17]Persononoidnak nevezi, tehát ez a szakkifejezés ezekre a entitásokra.
[00:55:23]A módosított Jahve 6 programmal.
[00:55:27]Ezek a kiinduló lények hozták létre a következő 300 nemzedéket.
[00:55:29]Valóban nem közöltem velük bizonyosságként sem ezeket a tényeket, sem saját létezésemet világuk határain kívül.
[00:55:43]Valóban csak közvetetten sejtések és hipotézisek révén jutnak el létezésemhez.
[00:55:50]Valóban, mikor értelmes lényeket teremtek, nem érzem jogosnak, hogy bármiféle kiváltságot követeljek tőlük, szeretetet, hálát, sőt valamiféle szolgálatot.
[00:56:03]Ez valláskritika, de majd mindjárt tumálunk róla.
[00:56:05]Világukat megnövelhetem vagy csökkenthetem, idejüket gyorsíthatom, vagy lassíthatom, megváltoztathatom érzékelésük jellegét és módját.
[00:56:19]felszámolhatom, sokasíthatom és szaporíthatom őket, átalakíthatom létük ontológiai alapját.
[00:56:25]Az ő szempontjukból tehát mindenható vagyok, de ebből valóban nem következik, hogy ezért bármi megilletne tőlük.
[00:56:37]Úgy vélem, semmivel sem tartoznak nekem.
[00:56:40]Való igaz, hogy nem szeretem őket.
[00:56:43]Szeretetről szó sem lehet, bár végsősoron egy másik kísérletező talán szerethetné.
[00:56:48]personidjait, personoidjait.
[00:56:52]Véleményem szerint ez hajszálnit sem változtat a dolgom.
[00:56:54]Képzeljék el, hogy a B931092-esemhez hozzácsatolok egy óriási egységet.
[00:57:01]Ez lesz a túlvilág.
[00:57:04]sorra átbocsájtom az összekötő csatornán persononoidjaim idézőbe vett lelkét a pótegységbe és ott megjutalmazom azokat akik hittek bennem hódoltak nekem hálát és bizalmat éreztek irántam a többieket pedig az idézőbőt istenteleneket persononoid szóval élve megbüntetem például megsemmisítéssel vagy kínokkal örök büntetésre még gondolni sem merek ennyire azért mégsem sem vagyok szörnyeteg.
[00:57:38]Tettemet minden bizonnyal az elképesztően szemérmetlen önimádat kiélésének minősíthetnénk.
[00:57:46]hitvány irracionális bosszú állásnak, egyszóval aias gazságnak az ártatlanok feletti totális uralom helyzetében, akik a magatartásokat vezérlő lóika cáfolhatatlan érveit szögezik ellene.
[00:57:59]Természetesen mindenki olyan következtetéseket vonhat le a personetikai kísérletekből, amilyeneket jónak és helyesnek tart.
[00:58:08]Dr.
[00:58:08]Jan Combeé egy magánbeszélgetésben azt mondta nekem, hogy végtérre bizonyossá tehettem volna a personaidok társadalmát létezésemről.
[00:58:17]Nos, ezt semmiképpen nem teszem meg.
[00:58:21]olyannak tűnne, mint valami felhívás a folytatásra, mint az ő reagálásuk elvárása.
[00:58:28]De tulajdonképpen mi olyat tehetnek, vagy mondhatnának nekem, hogy ne érezzem magam mélységesen megszégyenítve, fájdalmasan megsebezve, mint boldogtalan teremtőjük.
[00:58:39]A villanyszámlát negyed évenként ki kell fizetni, és eljön a nap, amikor egyetemi főnökségem utasít, hogy fejezzem be a kísérletet.
[00:58:48]Tehát kikapcsoljuk a gépet, vagyis eljön a világ vége.
[00:58:51]Addig hallogatom ezt a percet, ameddig csak lehet.
[00:58:57]Ez az egyetlen, ami telik tőlem, de nem olyasmi, amiért dicséretet értemelnék.
[00:59:02]Inkább olyasmi, amit köznyelven kutyakötelességnek hívnak.
[00:59:07]Remélem, e szavak olvastán senki nem gondol semmire.
[00:59:10]Ha mégis gondol, az ő dolga.
[00:59:16]Nagyon erős, szöveg, nagyon nagyon szép, nagyon szép.
[00:59:22]Na, kattikus tulajdonképpen egyszerre bírálata a Biblia istenének, főleg az Ótestamentuminak, ugye ez egyértelmű.
[00:59:32]Ugyanakkor mégis azt mondja, hogy hát van teremtés, én csináltam őket, mert az egyetem megbízásából ilyen kísérletet kellett folytatni.
[00:59:42]És ezért az állam vagy szponzorok ezt támogatták.
[00:59:46]És a világ vége semmi egyebet nem jelent, mintogy lekapcsolják a villanyt, mert már nem tudjuk kifizetni a villanyszámlát.
[00:59:55]Ezt jó, hogy felolvastad, mert ezt ez egész ezt nagyon régen kaptam a kezemben.
[00:59:58]Ezt el kell újra olvasnom.
[01:00:00]Tetszik?
[01:00:00]Király.
[01:00:01]És mi a véleményed?
[01:00:01]Az Istenérveket tekint el.
[01:00:04]Most akkor van Isten vagy nincs?
[01:00:05]Na jó, nem tudjuk, de ebben az értelemben?
[01:00:08]Tudom utálod ezt a szimulációs világot, de nem nem utálom.
[01:00:13]föl föl már a kérdést, de hogy föl fölveti ezt az egészet.
[01:00:18]Nézd ja, bocsás meg, bocsás meg a gondolkozni nagyon fontos, mert most jelent meg, elfelejtem és nagyon fontos, most jelent meg egy cikk, hogy ezt megcsinálták már ilyen AI cuccokkal, összeengedtek ilyen különböző AI entitásokat, és automatikusan létrehoztak egy hierarchikus társadalmat, és elkezdtek viselkedni.
[01:00:40]megjelent benne az altruista, a vezér, a nem tudom kicsoda, merthogy emberi mintákat utánoz nyilván.
[01:00:48]Tehát az ember által létrehoz a dolog emberi mintákat utánoz, tudod a saját képmására és hasonlatosságára teremtette meg ezeket a figurákat.
[01:00:57]É tulajdonképpen itt mi mikor is 70 60 vagy 70 évvel ezelőtt a leme megjósolta ezt, baszki.
[01:01:08]És akkor majd rátérünk a jóslásra, de még azért egy gondolatot.
[01:01:14]Na, ha jól értem a kérdésedet, és erre való reflektálást vársz tőlem, mint ateistától, azt gondolom, hogy van teremtő, látod, egy ilyen szituáci ebben ebben nyilvánvalóan van.
[01:01:27]Lem gyakorlatilag ez a keresztény vallásnak volt nyilvánvalóan a kritikája.
[01:01:30]Ezt ezért írta, erről szól.
[01:01:32]Zsidó és keresztény meg iszlám.
[01:01:32]Ez a Oké.
[01:01:41]Nagyon tetszik az a rész, hogy a teremtőnek a felelősségéről és arról az érzéseiről ír, amit éreznie kellene valójában.
[01:01:50]Igen.
[01:01:50]Jaj, jaj, ja.
[01:01:51]Igen.
[01:01:51]Erről beszélünk.
[01:01:51]Nem ez Igen.
[01:01:56]Mi a kérdésed pontosan azon kívül, hogy le vagyok nyűözve tőle, mint mindig?
[01:02:00]Akkor semmi, teljesen jó.
[01:02:00]De ennek kapcsán áttérhetünk egy másikra.
[01:02:04]Ugye itt azt mondtam, hogy lem megjósolt, és akkor a science fiction sokszor megjósol, sokszor meg durván félremegy.
[01:02:13]Itt mondtam egy olyat, ami bekövetkezett, ami durván félreegy, ha belegondolok, öre nagyobb számítógépekbe gondolkodtak még az 50-es, 60-as, 70-es években.
[01:02:23]űrhajó már átmegy egy másik galaxisba, nemhogy a szomszédnaprendszerbe, de nagy számítógépek vannak és lyuk kártya.
[01:02:35]Főleg egyébként én az ilyen szovjet a Androméda köd például.
[01:02:38]Lem is egyébként ilyen kommunista science fictionökkel kezdte.
[01:02:43]A kapitalizmus végével, ezzel kezdi aem a Magellán felhőt.
[01:02:49]A kapitalizmus végével eltűntek az utolsó akadályok, hogy az emberiség a szaharát virágzó zöld övezetté változtassa.
[01:02:57]És meg ilyen elképesztő izé ott már a vége fele megcsillan a zsenéje, de ezek még ilyen jó kommunista science fictionök.
[01:03:07]Ahhoz nem kell ám valakinek szovjetnek lenni, hogy ilyet írjam.
[01:03:11]Ott van Jean Rodenberry a Star Trekkel, ami azt egy teljesen egyértelmű és full ilyen utóisztikus kommunizmus az egész irányos.
[01:03:21]És nem is nem is szűkítettem, én pusztán csak példát hoztam, hogy például óriási számítógépekbe gondolkodtak, de azt is tudod, hogy a Najman János maga a számítógép atja úgy gondolta, hogy nagyon kevés számítógép lesz és nagy.
[01:03:35]Ehhez képest rengeteg lett és egyre kisebb.
[01:03:38]Szóval na ö igen, a Szifinek a jóslását az egy nehéz ügy, mert egy átlagos szifi író, ami valószínűleg én is vagyok, az a saját világát tudja csak tovább alkotni, tovább álmodni.
[01:03:52]És egyszerű példát mondok.
[01:03:54]Azt hiszem a távoli föld dalaiban volt, hogy megy a vonaton egy pas.
[01:03:59]Rohadt unalmas a könyv, szinte nem szól semmiről.
[01:04:02]Megy a vonaton egy pasi, kinyitja a táskáját, és benne van egy számítógép, és lehívja otthonról az emailjeit, írja ezt, mit tudom én, azelőtt, hogy internet létezett volna.
[01:04:14]És ez nagyon érdekes, és óriási látnoki képesség, csak hogy azt nem tudta meglátni, hogy mit fog jelenteni ez.
[01:04:19]eszében nem jutott megjósolni azt, mit fog jelenteni a cyber bullying, amikor egymást kicsináljuk, mit fog jelenteni a véleménybuborék, hogy gyakorlatilag elzárjuk magunkat a világtól.
[01:04:32]Mit fog jelenteni, hogy ahelyett ugye minden szifíró azt hiszi, hogy a sok tudás, amit elérünk az interneten, attól majd egyre okosabbak, fejlettebbek és kedvesebbek lesz.
[01:04:43]Például Jean Rodenberynek a nagy tévedése szerintem ez, hogy a ilyen borzasztó nagy békésnek éli meg a jövőbeli emberiséget, de azt nem látják, hogy a hülyék is nagyobb teret kapnak.
[01:04:52]Meg hogy meg hogy egyszerűen a a minden információ elérhetővel a téves információ is elérhető.
[01:05:00]Ezt nem jósolták meg.
[01:05:02]Akkor akkor akkor mégse hozza el a tudomány a nem az a Messiás.
[01:05:06]Persze, hogy nem.
[01:05:07]Jó, oké.
[01:05:10]Az azt nem is állítottam, hogy a Messiás volna.
[01:05:13]A Messiás az az alak, aki elhozza a végső győzelmet az emberiségnek.
[01:05:18]A tudománytól ezt várták azért sokan, köztük egész nagy elmék is, mint Freud meg ilyenek.
[01:05:24]Igen.
[01:05:24]Igen.
[01:05:26]Nem tudom létezhet-e Messiás hogy az egy így vallás formáját fogja venni, egy kibernetikus organizmusként fogalkodni.
[01:05:35]Vem, tutira veszem, hogy mindig lesz Messiás Messiás.
[01:05:41]Kiírta a főnökség, ha van igény nézői kérdésekre, most van itt az ideje.
[01:05:43]Tudod 35 körbe kell fejezni.
[01:05:46]Felénés most kezdtük volna el, nem?
[01:05:48]Ez csak bevezető volt.
[01:05:50]Igen.
[01:05:50]És még lemtől egy rövid izét akart.
[01:05:53]Azt gyorsan fölolvasom.
[01:05:54]Hogy ne olvasd már, hogy ne olvassak?
[01:05:58]Jó, hát elviszi az időt.
[01:05:59]Oké, akkor azt írja a Summa technológiéban, hogy teljes háromdmenziós áttélésbe lehet mindent a virtuális térbe megcsinálni.
[01:06:08]70-es évek 70-es évek eleje assiszem.
[01:06:12]És és teljesen leírja a virtuális valóságot, ami már van.
[01:06:21]és fantomatikának nevezi, tehát saját szavakat gyárt, mert akkor még el se gondoltak ilyeneket.
[01:06:27]Hát ezt akartam mondani, hogy lem elég jól bejósolt pár dolgot.
[01:06:31]Viszont nem jött be az űrhajózás se.
[01:06:34]Nem találkozunk idegenlényekkel, ki se dugjuk be a fejünket.
[01:06:36]Hát ne hülyéskedj.
[01:06:38]1999 Alfa Holdbázis a Hold elszakad a Földtől és megyünk a vé.
[01:06:42]Én is imádtam.
[01:06:46]És most felnőtt fejjel megnéztem és úristen de szar.
[01:06:48]Dehogy is, hogy mondhatsz ilyet?
[01:06:50]Gerry Anderson fantasztikus műve.
[01:06:52]Melyik részre emlékezel?
[01:06:54]Mond egy címet.
[01:06:54]A sárkány birodalma.
[01:06:57]Emlékszel rá?
[01:06:58]De várjál.
[01:06:58]Én nekem a legjobb az, amikor nem látta az emberalakokat, mert ilyen karácsonyfaszerűek igen.
[01:07:05]Magyarországon összekeverték az első és a második szezont, és a második szezonból van az, és az egy kicsikét gyengus meg maga az elszakadás.
[01:07:12]Az örökség nagyon akarja, hogy abbahagyjuk, de nem fogjuk.
[01:07:14]Na, szóval de kérdések kellenek még.
[01:07:20]Addig gondolkozzatok kérdéseken.
[01:07:20]Én egy dolgot hadd mondjak el, amit úgy szerettem volna, hogy a szóba kerül.
[01:07:24]Ugye a szifi istenek, jövő satöbbi.
[01:07:28]Nekem úgy tűnik, hogy a Szifiben megjelenő istenek azok ilyen dekonstrukciós próbálkozások mindát, hogy épp azt mutatják meg az estek többségében én úgy látom, hogy a a Szifi az nem a vallás továbbélése, hanem inkább a dekonstrukciója.
[01:07:41]Én legtöbb szívben azt olvasom, hogy az ember hogy a vallásban az ember van a középpontban, például a tehát a ábrahámi vallásokban és a szifikben meg pont azt látjuk, hogy mennyire kicsik vagyunk, mennyire semmik nem vagyunk.
[01:07:53]eszembe jut Lovecraftnek a szifijei, amiben ugye van a legfőbb isten ugye Azat, aki az őrült, hát igazából idióta istennek szokták fordítani, aki az univerzum közepén alszik, és démonok zenélnek neki, hogy föl ne kelljen, mert ha föl kell, mindennek vége.
[01:08:08]Tehát hogy én inkább ilyeneket láttam, ezt akartam hozzá.
[01:08:10]A az űrhajó sztorikban mindig az ember van középen.
[01:08:18]Elindul.
[01:08:18]Mit?
[01:08:19]Hát az elm persze a sztori elmesélésében igen, de nem a világ nézetében.
[01:08:24]Ja, értem.
[01:08:25]Tehát hogy nem arról van szó, hogy miért van, hanem hogyha ha szuper civilizációt álmodnak bele Istenben, akkor azt látjuk, ott van a figyelj, és az és az Iliászba az istenek játszanak az emberekkel.
[01:08:35]Bocsi, a politeizmusokban hasonló, mintél.
[01:08:38]Én én ábrahám vallásokat mondtam szándékosan.
[01:08:44]Igen, tudom, de ezzel szűkítetted, hogy ne legyen igazam direkt, hogy ez nem tehetek róla, hogy nincs, de hát Ja, ne ne nézőközönség kérdéseket tehet föl, és elhallgattatom, tudod ne még egy zárszó, aztán tényleg muszáj egyébként.
[01:09:03]Bocs, van-e kérdés?
[01:09:06]Egy már van, de csak rövid.
[01:09:10]Na mondjad.
[01:09:13]Nem tudom, lehet hallani.
[01:09:15]Üvöltsél.
[01:09:17]Nem.
[01:09:17]Szóval több dologra is reflektálnék, de akkor ahogyan kértétek röviden.
[01:09:23]A kérdés emisívek a műsorvezető.
[01:09:25]Ha én lennék, akkor azt mondanám, hogy ne reflektálj, ha nem kérdezd, de szerencsére nem én vagyok.
[01:09:30]Röviden, röviden rövid.
[01:09:31]Köszönöm.
[01:09:31]Ugye említetted azt, hogy ki se megyünk az űrbe, és már részben igazad van.
[01:09:36]Mi emberek fizikailag nem annyira többnyire alacsony pályáig jutunk, alacsony földkörüli pályáig, viszont soha nem volt még ennyi űrszanda és egyéb műhold más égi testek között satöbbi.
[01:09:49]Tehát igazad van, fokozati fejlődés vagy változás van, minőségi nincs, mert szebb képeket kapunk a Szaturnuszról.
[01:09:55]A izé a Voyager már elérte az ortfelhőt, ha jól tudom.
[01:10:00]Igen, de de nem figyelj, nem jutunk el a szomszédba se, és nem találkozunk idegenlényekkel.
[01:10:06]Én mindig az alienekbe reménykedtem, tudod, hogyják az emberiséget, hátha érted?
[01:10:14]Figyelj, egy nem veszem el a szót nagyon ugye csak egy kicsit annyit annyit, tehát a úriembernek annyiban igaza van, hogy tényleg most most mintha ugrana egyet, de ugye az idő kicsi, amit látunk.
[01:10:24]Hát, hogy mennyi a civilizációnk?
[01:10:26]5000 éves, 10000 évvel ezelőtt még beszéltünk 12000 évvel ezelőtt Göbel Pébe már kiástak sokkal fejlettebb szentét Törökország délkeleti részén van kétségtelen, hogy csak kábé 20 éves felfedezés, tehát nincs benne a kanonizát m sokkal régibb, mint Stonehenge meg a piramisok és 12000 évről beszélünk.
[01:10:45]hogyha az utolsó jégkorszak végénél volt egy ugrásszerű fejlődés a Közelkelet terségében.
[01:10:52]Hogyha ugyanezt a sebességet nézzük és hogy jutottunk el mennyiott ide, akkor én értem, hogy most azt várjuk, hogy a mi életünkben megtörténjen, de lehet, hogy tehát hogy most mond azt, hogy amit te vársz, az 500 év múlva valóság, lehet, hogy 200 év múlva valóság, hát most még nem.
[01:11:06]Hát ja, ja, persze.
[01:11:06]Aztán lehet, hogy de persze rajtam ez nem segít, mert én most akarnék ott lenni.
[01:11:09]Világos?
[01:11:11]Értelem, de lehet, hogy szerencsések vagyunk, mert a a másik a diszt a klasszikus disztópia, hogy a negyedik világháborút kőbaltákkal vívják, érted?
[01:11:19]Meg Medmex meg egyéb.
[01:11:22]Tudod, most egyébként ezek szaporodtak el, nincsenek utópiák, beszartak, izé disztópiák vannak.
[01:11:28]Nem vett é de figyelj, figyelj, a MadMax világába élni nem szeretnék, de azért az a sok V8-as nagyon jó 2 V8-as összeépítve egyetlen harci.
[01:11:37]Mi?
[01:11:40]Hogy hívják magyarul a Warriget?
[01:11:40]Nem is tudom.
[01:11:42]Valaki mondja, hogy hívják a nagy kamiont magyarul.
[01:11:44]Jézus V8.
[01:11:47]De jó, de mi a neve?
[01:11:47]A warriget, hogy mondják magyarul?
[01:11:49]Nem tudja valaki?
[01:11:52]Mindegy.
[01:11:52]Olyat vezetnék.
[01:11:52]Nem.
[01:11:54]Hadivas.
[01:11:56]Na kérdés.
[01:12:00]M folytatom azt.
[01:12:00]Azt azt de várjál, hátul is jelentkezett valaki.
[01:12:05]Ne, ne stoppold le egyet.
[01:12:05]De nem ő nem nem.
[01:12:08]És el Ja, de hogy folytat, mert hogy jogod van, folytatz.
[01:12:11]Jó, folytatom rövid röviden, röviden röviden.
[01:12:16]Azt azt említetted, hogy Najman Jánosnak nem volt igaza, merthogy sok kicsi gép lett.
[01:12:23]Részben azért igaza lett, mert a számítógépek, bár a személyi számítógépek egyre kisebbek lettek, viszont szuperszámítógépekből is egyre több van, és ezeknek a mérete is egyre nagyobb.
[01:12:37]Elsősorban azért, mert egyre nagyobb számítási kapacitásra van szüksége.
[01:12:39]A mest vannak nagyon nagy szuperszámító gépek, csak nem kevés, hanem sok.
[01:12:48]És hát úgy nem lett igaz.
[01:12:48]Na jó, jó.
[01:12:50]Nem lett, nem lehet lem, lem korai műveit említetted.
[01:12:52]És szerintem az nem csak szimplán kommunista, vagy hát mármint úgymond államszocialista igényeket elégíted ki, hanem a hanem a az alapján, amit elmondtál, szerintem a kozmizmus az nagy hatástakorolatot rához.
[01:13:07]Ez a Konstantin Ciolkovski nevű matematikusnak volt a az érdekes a rakéta feltalálójáról beszélsz, és ő maga is írt science fiction, no ha ő 19.
[01:13:18]század végi faszi.
[01:13:18]Igen.
[01:13:18]Hát 20.
[01:13:18]század eleje is.
[01:13:22]20.
[01:13:22]század eleje.
[01:13:22]Aha.
[01:13:22]Igen.
[01:13:23]Igen.
[01:13:24]Ja.
[01:13:25]És akkor és mi a kérdésed?
[01:13:27]Nincs kérdésem.
[01:13:27]Szabolcs pedig említette azt, hogy jó, ez a ez lesz az kiegész az első sáskán meg kell, hogy ez ilyen.
[01:13:34]Tehát sö két két rövid észrevétel és utána már azonnal átadom a mikrofont.
[01:13:40]Említetted azt, hogy a science fictionök jellemzően dekonstruálják az ábrahámita vallásokban szereplő isteneket.
[01:13:46]És ugye mondjuk erre egy érdekes ellenpélda, vagy hát értelmezhetjük példaként is, de ellenpéldaként is, Philip Kédiknek a halál útfesztőjében című regénye, ahol ahol a végén végén van egy dupla pseudó tripla csavar, de akkor azt nem áruljuk el, mert már két regényt is spoilereztetek.
[01:14:10]Na nekem az a hitvallásom, elmondom, sok apun is beszéltem róla, nekem az katartikus volt.
[01:14:15]Tudod, ez a be vannak zárva egy űrhajóba, teljesen kilátástalan az egész, és különböző vallásokból össze truty, ilyen összekotyvasztott valamivel szórakoztatják magukat, hogy elviselhető legyen az a szörnyű létezés.
[01:14:30]És virtuális álomvilágokba merülnek, ahol elfelejtik, hogy ők volt, akak épp ott vannak abba a egyetlen űrhajóba.
[01:14:37]És ez a sárkány B, mit tudom én 88-as program csinálja ezeket a judaizmusból, kereszténységből, Tibetből, így összekötyva ezt izé és ez ilyen elviselhetőbbé teszi.
[01:14:49]És akkor a végén tényleg megjelenik egy ilyen krisztusi figura, és mondja, hogy de minket, de téged mi találtunk ki a sárkány 88.
[01:14:58]És az mégis valósággá vált, és meg is váltja a főszereplőt, aki el is tűnik az űrhajóból.
[01:15:06]Filipkéik misztikus volt, de csodálat az csodálatos volt.
[01:15:09]Erre mondtam, hogy hogy a virtuál, tehát hiába virtuális és konstruált, valóságosabb tud lenni adott esetben, de ez már egy olyan szféra, amiről nem lehet beszélgetni és vitatkozni.
[01:15:30]Elég jól sikerült, de erről nem beszéltünk.
[01:15:34]Na mindegy, ez azért egy mélyebb széra.
[01:15:36]Hátul valaki kérdezne valamit már.
[01:15:40]Jó, még még annyit ha szabad, hogy a nem jó átadom.
[01:15:47]Szegény gyerek még fizetett is érte, és itt kint csináljuk.
[01:15:51]Elnézést kérek a vezetőség nevében, de nagyon élvezem.
[01:15:56]Én igazából csak kíváncsi voltam, hogy milyen mikrofonba beszélni.
[01:15:58]Üm, add vissza a Nem, nem, nem, nem.
[01:16:02]A lényeg az, hogy túl rövid volt az idő szerintem, tehát ezt legalább megduplázhatnátok.
[01:16:10]A másik felvetésem pedig az, hogy gondolkoztatok-e azon, hogy megszülettünk a 80-as, 70-es, 60-as évek elején, és akkor hol tartott a úgy az egész technológia.
[01:16:25]És hogyha visszanézzük az elmúlt 1500, 2000 év civilizációját akár, akkor felfedezhető egy akkora gyorsulás, ami ami ami esetleg predesztinálja ezt a a tehát a az a az értetetlen felé megyünk, tehát hogy ki tudná ma megjós olni a jövőt, mert az 1500-as években akár akkor se jósolták meg, de voltak érdekes előre jelző, vagy egy ilyen megsejtések, azok mindig így felmerülnek.
[01:17:16]Természetesen nem, és nagyon sok mindenbe téve nem ez a technológiai szingularitás, ugye, tehát már egy generáció már akkora szakadék lesz.
[01:17:23]Nem jut eszembe annak a science fiction szerzőnek a neve azzem 90-es években volt, aki aki ilyen regényeket írt.
[01:17:35]Állatira untam és baromi szar, mint író, de olyan érdekes jóslatai voltak mégis.
[01:17:44]Verz ving mit tudom én, valami valami hülye neve volt.
[01:17:48]Nem, el is felejtettem.
[01:17:48]Egy barátom, aki azóta nem él volt, odaérte, és akkor olvasom dögunal, most végig se tudtam olvasni, de így mit tudom én 20 valány év után nézem, hát meg, ez teljesen most van.
[01:18:00]Ez baromi érdekes.
[01:18:03]Wern mindegy, nem, nem jut eszembe, mert elfelejtettem nagyon utána kéne kutatni.
[01:18:11]Ő például megjósolta, megjósolt valamit.
[01:18:14]Van, van ilyen néha, vagy azért, mert tényleg van valami misztikus intuíciója az embernek, vagy annyira érzékeny mintázatokra, meg hogy folyamat mintázatokból valahogy így, vagy pusztán csak annyi, hogy sok mindent képzelünk a jövőről, pusztán statisztikai alapon abból néhány dolog bejön, mert a statisztika ilyen természetű.
[01:18:38]Ez is lehet.
[01:18:40]Én erre szeretnék reagálni.
[01:18:40]Egy nagyon-nagyon érdekes felvetés.
[01:18:42]Először is én általában ilyen technika szkeptikusnak számítok, ami tök furcsa szifíróként.
[01:18:50]Ja, de hajlamos a fantasy.
[01:18:52]De hát nem én nem írok fantasy meg a izé, de egy darab fantasy könyvem nincs.
[01:18:57]Na jó, de itt is izé ilyenák meg a becó az becsapós.
[01:19:01]Óves, meg fogod látni, az egy harcifi.
[01:19:03]Na, hajlamosak vagyunk emberként vonalat húzni, hogy ez volt az első pont, ez a második, ez a harmadik, akkor negyedik itt lesz fönt.
[01:19:11]És ez nem biztos, egyáltalán nem biztos.
[01:19:12]Aok egy egy nagyon fura, nagyon távoli példát.
[01:19:20]Az élet elkezdődött valahogy, az élet fejlődött valahogy.
[01:19:22]És van egy esemény, amit úgy hívunk, hogy a kambriumi robbanás.
[01:19:25]A kambriumi robbanás az a kambriumban történt, és hirtelen nagyon sok új család jelenik meg az életben, nagyon sok dolog jelenik meg, trilobiták, mindenféle lények.
[01:19:39]Azért történik ez, mert akkor az élet, hát most idézet téve felfedez néhány tök érdekes dolgot, amit azelőtt nem tudott, ilyen bilaterális szimmetria, meg a szex, meg a varianciák, meg a külső váz, belső váz, mindennek megjelenik akkora az eleje, és akkora hirtelen robbanás lesz.
[01:19:56]Azt hinné az ember, ha te a kambriumban élsz, hogy ebből az lesz, hogy 100 millió év múlva istenek vagyunk.
[01:20:04]És a kambriumi robbanás kialakította azt az élet standardot, amit nem tudom, most nagyon nagy túlzáson mondom, de 600 millió éve élünk.
[01:20:12]Tehát bőven lehet, hogy ez a szingularitás nincs sehol.
[01:20:17]Elérünk egy olyan szintet, ahol ami még távol van tőlünk, de hogy azután nem nagyon fogunk hova tudni nőni, mert a technológiának lehet, hogy vannak határai.
[01:20:24]A fénysebesség lehet, hogy nem elérhető, a végtelen energia lehet, hogy nem elérhető.
[01:20:30]És akkor megrekedünk.
[01:20:35]Nem tudok ehhez mit hozzáfűzni.
[01:20:41]Kérdés?
[01:20:42]Igen.
[01:20:48]Az lenne a kérdésem, hogy miért gondoljuk azt, hogy a tudomány leírja a valóságot?
[01:20:52]Mertogy az emberi létezésnek a mérettartományában ezek a fizikai, kémiai modellek, amelyek modellek talán lefordíthatóak, ugye az emberi érzékelés szempontjából, mit tudom én, a kémcsőbe becsepegtetek valami indikátort, látom, hogy megváltozik a színe, de már egy olyan mérettartományban, ami az egészet magába foglalja, vagy egy nagyon kicsi mérettartományban, mint mondjuk a ami már ilyen atommikro, tehát ilyen elektromikroszkópiás tartományok, ott gyakorlatilag emberi szempontból leírhatatlan az, hogy mi történik.
[01:21:30]A matematikai egyenletek egy ponton lefordíthatatlanná válnak, és úgy úgy ezek a modellek magyarázni tudják azt, hogy hogyan történnek a dolgok, de azt vajon tudják-e magyarázni, hogy mi történik?
[01:21:45]Hát ha jól dekódolom azt, amit most mondasz, nézd, engem nem kell bemutatni.
[01:21:50]Én egyáltalán nem tartom azt, hogy a tudomány a való eleve a valóság, mint olyan nagyon problémás fogalom.
[01:22:01]Én ilyen halálegyszerű dolgot mondok.
[01:22:03]Most itt megjelenik egy nagyon kistestű lény, mondjuk egy hangya, teljesen mást érzékkel.
[01:22:07]Most ő hülye, vagy szart érzékkel?
[01:22:10]Én én a én érzékszerveimmel látom ezt jobban, és így van ez a következtetésekkel, meg a logikákkal, meg a matematika nyelvével sok minden szerintem, de nyilván tudomány hívő vagy tudományt jobban kedvelő barátunknak más a véleménye erről.
[01:22:28]A hit szót én nem használnák.
[01:22:32]Én a bizalmat aztán a tudomány bizalma.
[01:22:33]Igen, az az az vagyok.
[01:22:35]Bízok a tudományban, hiszen az egy olyan módszert, ami a valóságot akarja megmutatni.
[01:22:39]Az a kérdés, hogy hogy gondolhatjuk azt, hogy esetleg képes, ha én is jól dekódolom, akkor, hogy képesek vagyunk-e a tudománnyal leírni a valóságot?
[01:22:49]Hát fogalmam nincs, de az ideje annak, hogy higgyek valamit, akkor van, amikor meggyőződtem róla, akkor hiszek benne, és akkor tudom, ha meg tudom mutatni.
[01:23:03]Amíg nem tudom megmutatni, addig nem tudom, csak hiszem.
[01:23:08]És akkor én azt gondolom, hogy hinni is csak akkor kéne, amikor az ember megbizonyosítod róla, hogy ez egy valóság.
[01:23:15]Tehát elmondani azt, hogy mond a tudomány nem fogja látni a túlvilágot meg a meg a szellemi világot, meg a mert mert mert nincs köze hozzá.
[01:23:22]Jó, mutasd meg, hogy létezik.
[01:23:25]Mutasd meg, hogy a tudomány nem tud hozzáférni, és máris tudományt csináltál.
[01:23:35]Ámen.
[01:23:39]Itt véget ért a kompetenciám.
[01:23:42]Tehát hitekről lehet vitatko nem hitek tartalmairól nem lehet vitatkozni, de a hit pszichológiájáról meg társadalmi szerepéről, arról viszont baromira lehet vitatkozni, érted?
[01:23:55]Tehát sose v mit tudom én, egy természettudósal nem vitatkozom a szakmájára, mert hülye vagyok hozzá.
[01:24:01]Tehát természettudósnak a társadalmi szerepéről már nagyon szívesen, érted?
[01:24:06]Tehát ezért nem van még öt perc, még lehet csomó idő, főleg, ha mondjuk várunk egy járművet.
[01:24:16]Nekem az órák, a szubjektív idő, látod az időérzék nyilván neked is megvan.
[01:24:21]Ugye, hogy van ez?
[01:24:25]Baramira unsz valamit, az öt perc ott ilyen 5 óráv tágul.
[01:24:28]Hát egyszerű példát mondani.
[01:24:32]El akarsz utazni a relatív következő.
[01:24:34]El akarsz utazni valahova, sose voltál ott.
[01:24:36]Nagyon hosszú a repülőt.
[01:24:38]Szenvedsz előtte hónapokig, hogy ott kell ülnöd 10 órát.
[01:24:41]10 órát ülsz egyhben, majd meg veszel tőle.
[01:24:43]Ki kiugranál, ha tehetnéd, bevennéd a mérget, ha odaadnák.
[01:24:48]Nagyon jó, ahova elértél, és másodszor is elrepülsz.
[01:24:53]Másodszor, mikor repülsz, akkor 10 óra az már semmi.
[01:24:57]Az már sem, mert ott vár a túloldalon.
[01:25:00]A Seven-Eleven.
[01:25:01]Ja, ja, értem.
[01:25:03]És azért bármennyit úgy megy el.
[01:25:03]Na, volt ott egy kérdés.
[01:25:08]Igen, halljuk.
[01:25:09]Megpróbálom.
[01:25:12]Nagyon tetszett a beszélgetés, és már a témafelvetés is nagyon izgalmas volt, mikor gondolkoztam előtte, mielőtt idejöttem, hogy miről lesz szó.
[01:25:21]Ö nekem én is ö és itt most nagyon könyvapú volt, meg egy-két film, skif került szóba.
[01:25:29]Én behoznék a streaming világból is néhány nagyon jó mostani sorozatot.
[01:25:38]Ö, az egyik a Devs, a címe, nem tudom, lát valaki.
[01:25:45]Ez nem akarok nagyon spoilerezni, de nagyjából az az egyik fő motívuma, hogy építenek benne egy olyan iszonyatosan nagy teljesítményű kvantumszámítógépet, ami időben hátrafelé vagy 1000er évvel lát ilyen big data elemzések alapján, és előrefelé is valamennyire.
[01:26:03]És ennek az alkotója egy ilyen hát a a dash Deus, szóval, hogy egy egy ilyen kicsit ilyen Isten szójáték, névjáték.
[01:26:14]Igen.
[01:26:14]Meg ú rengeteg ilyen van benne egy nagyon nagyon izgalmas képileg is, meg zeneileg is nagyon nagyon klassz sorozat.
[01:26:22]Van egy másik még még kettőt mondanék gyorsan a Person of Interest a célszemély, amiben pedig egy olyan maschine, egy olyan gépet épít egy programozó, ami minden nem tudom, hogy Amerika, nyilván amerikai sorozat minden kamerát minden mobilt, amit lát, tehát mindent lát, amit amit mi így kamerákkal megfigyelünk.
[01:26:48]És ebből egy elképesztő tudása, minden tudása jön létre, amit aztán hát így úgy kihasználnak a sorozatban.
[01:26:58]És a harmadik az meg egy még egy tovább lép eggyel a a Panteon, ami hát megint egy isteni utalás, ami egy rajz animációs sorozat, és abban pedig ilyen feltöltött uplód intelligenciákkal operálnak, ami embereket a haláluk utána, illetve hát végülis így halnak meg, hogy a a az agyukat ö be szkennelik és feltöltik a valahova a a netre és és ettől ilyen isteni tulajdonságaik lesznek.
[01:27:34]Szóval, hogy ez mind a három csak azért jutott eszembe, hogy a a technológiai fejlődés ö nem küszöböli ki a vallási elképzeléseket, csak technicizálja.
[01:27:47]Igen, abszolút.
[01:27:47]Én Én teljesen ugyanez ez a véleményem.
[01:27:51]És hogy egy kicsit szemben barátunk véleményével.
[01:27:52]Még még egy félmondatot ehhez mondhatok, hogy a a egy kicsit ez megjelenik nálunk is otthon a mit tudom hálózó este, amikor beszélgetsz a chat GPTdel mondjuk és a így mondtad az elején, hogy az ember beszélget az Istennel vagy nem itt van a zsebedben egy mindent tudó, gyakorlatilag mindent tudó valami amitől bármit kérdezhetsz.
[01:28:13]Sokat sokat gondolkodtam, hogy gyerekkoromban hogy írtam volna le az okostelefont, hogy egyszerre mozi, telefon, stopperóra, tév, rádió és az összes eszközt föl kellett volna, é flipper gép a kocsmába, 70-es éve kisaszeg, csehó és akkor izé és akkor ez mind egy tenyérnyi valamiben James Bondnak se volt ilyenne.
[01:28:37]Érted?
[01:28:39]Pontosan, pontosan így adta elő Steve Jobs a keyó a a amikor először az iPhone kijött, pontosan így, hogy mi minden van, hogy itt öt-h gépet fogok megmutatni nektek.
[01:28:47]Egy ilyet, egy ilyet, egy ilyet, egy ilyet, és az egy és akkor ezt ezt nem tudtam.
[01:28:52]Nézd, fantasztikus legjobb kínód a világon, azt érdemes megnézni.
[01:28:54]Viszont nagyon kevés időnk maradt, másodpercek.
[01:28:59]Ö úgyhogy megköszönöm a vendégemnek, Szabolcsnak, hogy itt volt.
[01:29:04]Én nagyon élveztem a beszélgetést kifejezetten, pedig azt hittem, unatkozni fogok.
[01:29:09]Meg egy nyomott ked állapottal is jöttem ide.
[01:29:13]Mindegy, hogy miatt.
[01:29:13]Több minden miatt.
[01:29:17]Ö, úgyhogy ez nekem nagyon-nagyon jó volt.
[01:29:20]Nagyon hálás vagyok mind azoknak, akik elfáradtak ide október 15-én, mert addig apu lesz, folytatjuk a a nehezen vonzolja magát a sáska című műsort, és hogy mennyire változatos próbálok lenni.
[01:29:37]Berettyán Nándor, a Petőfi című film főszereplője és a Nemzeti Színház rendezője és színésze lesz a vendégem, mert ő írt vallási témájú dolgokat, meg ő a Csányi Vilmoshoz jár, mert a humán etológia is érdekli.
[01:29:54]Szóval arra várunk sok embert és drága Szabolcs, hát én is nagyon szeretném megköszönni, hogy eljöttetek neked ezt a nagyon izgalmas beszélgetést nem sokszor hívtak egyetlen beszélgetésben fajgyüllő androidnak és mi voltam még?
[01:30:10]Nem is tudom.
[01:30:13]Rasszistát mondtam, nem fagyűlölőd, bocsánat azt mondtam ez már a rasszizmust izé, hogy más civilizációkat így leszól.
[01:30:21]Etnocentrista volt.
[01:30:22]Etnocentrista android vagyok.
[01:30:22]Egy fatl a megszólításom.
[01:30:25]Az Android csak föltételezés volt, bocs.
[01:30:28]Nem állítás, lebuktam.
[01:30:29]Nem állítás.
[01:30:29]És nem csak rád vonatkoztattam, hanem minden ilyen von köszönöm a fajom nevében, hogy mindenkire vonatkoz.
[01:30:36]Te etnocentrikus android gyűlölő.
[01:30:41]Tisztelt nézők, egy annyit gyorsan tegyek hozzá, kihasználom a lehetőséget.
[01:30:45]Új könyvem, a rezervátum már előrendelhető.
[01:30:47]Egy ember lesz benne isteni hatalmú lény.
[01:30:50]Nagyon érdekes.
[01:30:52]Na na.
[01:30:52]Ezt indexre teszik az ateista haverjaid, úgyhogy nincsenek ateista haverji.
[01:30:59]Ja, mi gyűlöljük egymást, nem tudtad?
[01:31:02]Jól van.
[01:31:04]Végre valami pozitívumon.
[01:31:07]Na, jól van.
[01:31:07]Ki vagyunk rúgva.
[01:31:10]Nyugodalmas jó éjszakát mindenkinek.
[01:31:12]Továb sziasztok.