Beszélgetés Nemes Lászlóval az Árva c. filmről | Október 23-24-ei ünnepi adás

[00:01:42][zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เ เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เ [zene] [zene] [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เ [zene] [zene] [zene] ఓ [zene] เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] เ เฮ [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] [zene] Üdvözlöm a tisztelt megy.

[00:12:02]Üdvözlöm a tisztelt jelenlévőket itt az ingában a kétnapos megemlékezés sorozat hát talán csúcspontján, hiszen Oszkárdíjas rendező talán még nem járt itt a kis kultúrhelységünkben.

[00:12:19]Köszöntjük Nemes Lászlót, oszkár díjas és sokszoros díjas rendezőt, hát a kortárs magyar és talán Európai filmgyártás egyik jeles alakját.

[00:12:27]Puzsé Róbert.

[00:12:32]Köszönöm szépen.

[00:12:32][taps] Vendégnek nem nevezném, hiszen házigazda.

[00:12:38]Bár ezt a beszélgetést magam fogom vezetni.

[00:12:41]Csunderlik Péter vagyok, szakmás szerint történész, de szenvedélyes filmrajongó.

[00:12:45]És hát különösen szeretek történelmi filmekről beszélgetni.

[00:12:51]Mielőtt még rátérnék témánkra, ugye annyit kérnénk mindannyian, hogy támogassatok minket, támogassátok itt a szélső közép produkciót, ugye a Donablin, hogy továbbra is folytathassuk a reményeink szerint méltó megemlékezéseket, amelyek valahogy [horkantás] a jelent jelenünket kritizálják, és a múltunkkal pedig szembesítenek.

[00:13:12]És hát itt ezúttal az Árva című filmről fogunk beszélgetni, Nemes László 2025-ös alkotásáról, amely nagyon markáns koncepciót fogalmaz meg, hiszen egyszerre köti össze magát a holokausztot, 41-es holokausztot, valamint az 56-os forradalmat és annak utóéletét, mint egy-egy ilyen sorban rendezi ezeket.

[00:13:35]Ami az érdekes, hogy ez egy családtörténetikettségű, és édesapád története az, ami az inspirációt jelentette számodra.

[00:13:46]Elmondanád, hogy mit pillatottál meg ebben a történetben, és mi volt az ő története, amiből kinövesztetted magát ezt a parabolikus alkotást?

[00:13:56]Először is köszönöm a meghívást, nagyon örülök, hogy itt lehetek.

[00:14:02]Hát és kicsit vissza kell mennem az agyamba, a filmbe, mert most azóta csináltam egy másik filmet, és most készítek elő egy harmadikat, és picit ez jó, hogy vissza tudok jönni az árva az árva világába.

[00:14:17]Ráadásul 56 az évfordulójá alatt még ez külön külön jó érzés.

[00:14:31]viszont kicsit vissza kell, hogy ugorjak a világba, és nem lehet, hogy időnként időnként még már ködösen fogok fogalmazni, de megpróbálok amennyire lehet benne lenni.

[00:14:43]Ö ez a Igen, ez az apám története, amivel én felnőttem, és és ez egy örökösen ott kísértő történet volt a a hogy a a világomban, a hogy hogy az, hogy amit a a a apám azt azt mond azt mondja, hogy Auswitznak köszönheti életét, ez egy ezt lehet, hogy akkor ezt a mondatot ot hallottam, de ez egy meghatározó ö meghatározó ö szituáció az egész életemet befolyásoló szituáció összeköt öss összeköti a az egész 20.

[00:15:32]század teljes totalitárius rendszerét, rendszereit, a a kommunizmust, a a holokausztot, a a az egész ezt az egész őrületet, ami ami valahogy magyar Európa közepén még talán még jobban megjelent, mint hát jobban megjelent valószínűleg, mint Európa más része, mondjuk nyugatabbra.

[00:16:01][horkantás] Tehát ez az elválaszthatatlan az, hogy az az egyén sors elválaszthatatlan a politikai rendszer rendszertől, hogy ennyire a a rendszer benne van az a a mindenkinek az életében.

[00:16:23]És azt hiszem, hogy az én saját történetemben meg nagyon [zihálás] erősen és már már extrém módon.

[00:16:35]Tehát ezzel nőttem fel, és ez ezt ezt ez valahogy egy idő után ki kijött, hogy vagy vagy ez az a vágy megjelent, hogy én erről beszéljek.

[00:16:45]Eleinte még apám akart ezzel valamit csinálni.

[00:16:48]Ő írt egy alapanyagot, és én támogattam abban, hogy ezből csináljon filmet, de [horkantás] aztán nem kapott pénzt a akkor.

[00:17:01]És én mondtam, hogy ha ő őt nem támogatják, én szívesen ezt ezt megfilmesíteném, és talán ő túl közel is volt az egészhez, és nem tudott tehát mi felhasználtuk az élete alapanyagát, mint mint mint mint egy adaptá.

[00:17:20]Ez nagyon fontos, hogy azt mondod, hogy túl közel lett volna hozzá.

[00:17:22]Szem Román Polánkinak felajánlották korábban a Schinder listája forgatókönyvét, és azt mondta, hogy ő nem akart abból filmet rendezni, vagy az eredeti regényből, merthogy ő pont abban a gettóban volt fiatalon, és ezért valahogy mást, és ezért választotta inkább a zongorista történetét, vagy valami elemeltebb sztori.

[00:17:45]Tehát nem egy nem egy klasszikus, én értelem, nem egy klasszikus holocaust történet.

[00:17:48]Tehát a közelség, az alkotói közelség az nem csak inspiráló, hanem akadályzó és be is zárhatja magát a rendezőt mindenképpen.

[00:17:57]Tehát, hogy az egy folyamatos ö nem tudom, tehát egy egy dualitás, egy kettősség, hogy hogy hogy egyszerre nagyon megérint, mert belülről jön és és van egy olyan aspektusa, hogy túlságosan közel közel ránt, és már elveszítjük a a az egészséges perspektívát, ami ami kell, hogy egy filmet vagy valami mást megcsináljunk.

[00:18:27]pedig itt mindenképpen van egy összkép, hiszen egy család történetén vagy egy kisfiú történetén keresztül azért ez mégis csak az 50-es évekbeli Magyarországról szól, és ugye magyaroknak a a sorsáról, és a az apa az eltűnt apa, vagy az éppen bejelentkező apa az egy szimbólumá válik ebben a történetben.

[00:18:50]Ha valaki nem látta ezt a filmet, anélkül, hogy túlságosan részletezném, itt alapvetően egy Hirsandor nevezetű kisfiúról van szó, ugye őt inspirálta édesapád története, aki az édesanyjával él, és valahol van egy eltűnt apa, aki hát a holokauszt idején eltűnt, és a kisfiú saját magában kinöveszt egy apa képet, akire gondol, akivel társalog.

[00:19:13]Ö már ilyen egy ilyen mítosszá válik ebben a tekintetben.

[00:19:20]Amennyire tudom, az eredeti történetben édesapád lift aknához beszélt.

[00:19:26]Itt egy kazán az, ami lényegében az apát jelképezi.

[00:19:31]És van ez a hősi apakép, vagy egy ilyen legendás apakép, és akkor egyszer csak megjelenik.

[00:19:36]Hát egy meglehetősen durva figura, hogy ő a valódi apa.

[00:19:41]Robi, te ebben a történetben mit látsz?

[00:19:45]Hát ami a nagyon különösebben az az, amikor egy gyerektől elveszik az apját és bejelentkezik egy idegen és azt mondja, hogy mostantól én vagyok az apád.

[00:20:00]Nekem ez hát nekem ez az élmény megvolt gyerekkoromban, ami ebben a történetben igazán bizar, hogy a nevelő apa, vagy hát ez az idegen, aki bejelentkezik, hát ő a tényleges apa, ő a vérszerinti apa, de a funkciójában, a szerepében meg hát mégiscsak egy idegen.

[00:20:21]És hát megismerjük a történetből Andornak a Andor fogantatásának a körülményeit is.

[00:20:28]Ugye valójában Andor úgy fogant, hogy Andor anyját ez a ez a hentes mészáros berend, ez elbújtotta és és a hát ennek a bujkálásnak ennek megvolt az ára.

[00:20:51]Egyrészt pénzben, másrészt szexuálisan.

[00:20:58]hogy a berend védelmének, pártfogásának az volt az ára, hogy ő hát a szeretője lett ennek a ennek az asszonynak, akinek hát nem volt választása.

[00:21:12]Neki nem volt választása.

[00:21:16]Ennek a szeretői viszonynak az alternatívája az a az a halál lett volna.

[00:21:23]És ebben a helyzetben most mi a berendnek a szerepe?

[00:21:26]Egyrészt megmentő, másrészt meg ő a leigázó, meggyalázó egyszerre, és ez szétválaszthatatlan.

[00:21:39]És akkor egyszerre kell érezni hálát, és egyszerre lehet érezni gyűlöletet, meg undort, meg meg [horkantás] meg egy egy hát egy súlyos erkölcsi felháborodást vagy megbélyegzést erre vonatkozóan.

[00:22:01]Tehát és az én számomra ez a szerep, ami a berend ebben a történetben, hát az a ő a nagy testvérnek a metaforája.

[00:22:13]Bizonyos értelemben Kádáré, ha akarom, akkor a akárhogy is a pártfőtitkáré, aki felszabadít téged a nárcizmus alól, megment téged a nárcizmus alól, de ennek az az ára, hogy rádfekszik, az az ára, hogy élvezkedik rajtad, az az ára, hogy elveszi a pénzed, az az ára, hogy felcsinál, gyereket csinál neked, és az az ára, hogy utána ő bejelentkezik, mint a gyerekapja, és bejelentkezik, mint a cs családfő a maga jogán és a nev nevére is akar iratni téged, miközben az anya, remélve, hogy Berend soha nem kerül elő, az egykori férjének, a hírsnek a nevére iratta a gyerekét, mert tőle kellett volna születnie.

[00:23:03]És hogy ebben a ebben a tekintetben az én számomra a hentes mészáros figurája az több önmagánál.

[00:23:10]az kifejezi a kettős viszonyt egy zsidónak, aki emellett magyar, a kettős viszonyát az államszocializmushoz meg a pártelithez, amelyik hát ugye felszabadította őt, de meg is szállta őt.

[00:23:25]És akinek nem ér szemrehányást tenni, hanem tudomásul kell venni, és el kell fogadni és el kell tűrni.

[00:23:36][horkantás] És mikor máskor, ha nem 57.

[00:23:40]május 1jén az egész történet 57.

[00:23:40]május 1je körül forog.

[00:23:43]57.

[00:23:43]május 1jére készülnek.

[00:23:46]És 57.

[00:23:46]május 1je hát tulajdonképpen ennek a leigázásnak, ennek a amikor megérkezik a a hentes mészáros és kéri a jussát a magyarságtól, és a magyarság a hátára fekszik, és azt mondja, hogy gyere, csinálj fel.

[00:24:03]Ez azért ez a én az én számomra ez egy ilyen metaforikus kötés a a politikus és a családfőközt.

[00:24:17]Hát meg azt mondhatjuk, hogy igazából a Bennek a figurája az nem csak magyar, hanem általában magáról a Szovjetunióról szól.

[00:24:24]És erre az egész felszabadítás vagy megszállás, vagy és a kettő együtt történt 1945-ben, mert az biztos, hogy 1945-ben Magyarországot alapvetően felszabadították, ugye a náciomalól, ami egy megszállással párosult.

[00:24:39]És az tény az, hogy nagyon sokan felszabadításként is élték meg.

[00:24:44]Hát különösen azok, akik én Berent Éván nemrégéiben elhunyt akadémiai elnök nekinek husvány rokonát elgázosították, vagy Hanák Péter történész, akiről írtam egy életrajzot.

[00:25:00]Tehát alapvetően azok a zsidó származásúak, akik ténylegesen 20-30 rokont elveszettek, és aztán mondjuk sztálinist értelmiségiek lettek.

[00:25:08]És egyébként pont ők voltak azok, akik aztán ki is ábrándultak oly sokszor, mert ők hittek abban a sztálinizmusban, ami megmentette őket, és ezért volt lehetőség egy kiábrándulásra.

[00:25:18]Ebből a szempontból a kádarizmusból már nem lehetett kiábrándulni, mert az alapvetően már egy karrierista, opportunista, államszocialista irányzat volt.

[00:25:28]Hát erre majd kitérhetünk.

[00:25:30]Szóval ez egy nagyon fontos kontextus ebből a szempontból, amiben ez a parabola értelmeződik.

[00:25:38]A másik pedig azért az apának a hiánya az egy ilyen visszatérő téma a második világháború utáni kelet-európai filmgyártásban.

[00:25:46]Tehát a Szovjetunióban volt egy olyan generáció, vagy két generáció a második világháború után, ahol öt nőre három férfi jutott, mert annyian haltak meg ebben a brutális második világháborúban, meg a meg a népirtásban.

[00:26:02]És Magyarországon talán a legismertebb film Szabó István apa című 1966-os filmje, amiben a kisfiú fantáziál, az által soha nem látott és nem ismert édesapjáról, és egy mindenféle hősként képzeli el, akit tehát Gábor Miklós alakít.

[00:26:19]Szabó Istvánnak az apája, vagy általában a Szabó István filmek, amelyek igazából Szabó István elindul egy új hullámos alkotóként a 60-as években, de nagyon hamar megtalálja a történelmi témákat, és végül a a Mefisto Red Lezredes Hanusen trilógiával európai érvényű alkotásokat tesz.

[00:26:36]És hát te is azért végül is egy történelmi trilógiát alkottál.

[00:26:40]Jelentett ez bármi inspirációt?

[00:26:44]Nem.

[00:26:44]Ö szerintem nem talán nem egyenes inspirációt, mert nem mondjuk nem tudom a szegény legények nekem közelebb áll ö hozzám, mint filmes állítás.

[00:26:58]Ö de nem mondom, hogy nem inspirált meg ezek a azért mégis csak ez nagyon sok film készült, amiben kódolva vagy nem kódolva ott vannak ezek a ott van a második világháború, vagy vagy azok a sebek, traumák, azok valahogy meg előjönnek.

[00:27:17]Nem feltétlenül igen nem feltétlen van amikor tényleg indirekt módon ö vagy nagyon messze a direkt ábrázolástól van amikor közelebb de nem igen, tehát nem nem mondhatom, hogy hogy hogy a szabo filmek egyenes inspirációk voltak.

[00:27:40]Hát alapvetően ugye Jancsó Miklós szegénylegények című filmje az a kádári megtorlás mehanizmusáról szól, és igazából hát ott a mindig változóarcú és ilyen tekintetben arctalan hatalom az nagyon jól bemutatja ezt az 1957 58-as 59-es megtorlási időszakot, amiből aztán a paternalista kádárrendszer már lényegében egy felszabadulásként volt megélhető.

[00:28:12]Igen.

[00:28:12]Valahogy nagyon esszenciálisan tudja ezt megmutatni, vagy hát maga az ugye abban a filmben ez tényleg egy ugye klasszikus, hogy ha talál magánál bűnösebb embert a sáncban, mint szegény legény, akkor ugye megmenekül.

[00:28:26]És lényegében ott ugye Jancsó bemutatja azt, hogy magában a megtoldásban miképpen vesznek részt azok, akik elnyomottak, és miképpen vallanak sorra egymásra és nagyon jól bemutatja a félelmet és az elnyomó rendszereknek a működési mechanizmusát.

[00:28:45]Az egy feltételezem tudatos döntés volt, hogy az egészet 1957-re és az 57-es május 1je környékére helyezett.

[00:28:57]amikor 56 után azzal szembesülhettek oly sokan, hogy milyen hatalmas tömeg ünnepli Kádár Jánost, és lényegében hát a Magyar Szocialista Munkáspártnak, hogy a forradalmai ugye munkásparaszt kormányát, amely a béke, a prosperitás és a nyugalom ígéretével jelent meg, megjelentős béremelésekkel, meg a magyar televízió elindításával.

[00:29:21]egyébként kérném, hogy nézzünk meg egy filmhiríradó részletet, ami pont Kádár János 57.

[00:29:29]május 1jei beszédét mutatja meg.

[00:29:33]És utána akkor megkérdeznem, hogy miért gondoltad azt, hogy pont erre az időszakra kell helyezni ezt a történetet?

[00:29:41]Az apa felbukkanásának történetét, aki azért egy amíg eljutunk a videó lejátszóg, azért dicsérném ezt a színészt, akit te megtaláltál.

[00:29:50]Tehát egy ilyen nagy ilyen duvad figurát sikerült megtalálnod.

[00:29:53]Nem tudom, hogy a való életben milyen kedves ember.

[00:29:57]Általában az ilyen figurák nagyon kedvesek szoktak egyébként lenni.

[00:30:01]Ő nag a színész nagyon kedves.

[00:30:02]Igen.

[00:30:02]Tehát a akiknek ilyen brutális ilyen ilyen tehát ez az atlétás apa a az asszony és a feleségverő apa karakterét testesíti meg esszenciálisan.

[00:30:12]És általában ez ilyenek amúgy ilyen vajra kenhető figurák.

[00:30:16]Ez a francia színművész, hogyha jól tudom.

[00:30:18]Igen, igen, igen.

[00:30:18]Ő egyébként egy nagyon érdekes frances színész, aki költöztető volt, meg Normandiában származik, nagyon-nagyon egyszerű háttere van, és aztán valahogy beszippantotta a színház, mert azt mondták neki, hogy segítsen kivinni néhány bútort, aztán ott valahogy ott maradt a bútor helyett a színpadon.

[00:30:40]Tehát ő ő ő nagyon egy nagyon érdekes ember, és amikor és és valahogy olyan figurát kerestem kerestünk a [horkantás] filmhez, aki aki mégis csak szerethető a dúvadon kívül és a a nagyon, aki nagy tud nagyon hideg és nagyon sok lenni és agressz iszonyat agresszió van benne potenciálisan, hogy le van nyomva valami és benne is egyébként, mert ő is meg van szelídítve, és mindig mondta nekem, hogy hát hogy ő milyen hát azért a fiatal korában, hogy milyen erős volt, mert tényleg és volt egy, amikor forgattunk egy jelentet pont, amikor a amikor találkozik először a az apa és a fia és iszonyat sok statiszta volt, és akkor megmutatta nekem, hogy hogy lök félre egy valakit, és akkor engem lökött félre, és én tehát nem nem véletlenül, hanem megmutatta, És azt mondtam, hogy ú tényleg.

[00:31:40]Szóval én én hozzá még nem értek így és csak és azt és csak finoman, de ennek iszonyat ereje van.

[00:31:48]És akkor mondtam neki, hú, azért láttam, hogy van erőd.

[00:31:50]És azt mondta, nem, amikor fiatal voltam, akkor erős voltam.

[00:31:54]Nagyon ellentmondásos figura már.

[00:31:54]Én a karakterről beszélek, akit játszik.

[00:31:58]Szóval, hogy lehet érezni iránt a a megvetést, ugyanakkor nem lehet olyan igazán gyűlölni.

[00:32:10]olyan szerethető, tehát a szerethető a figura, és a valahányszor gyöng gesztusokat tesz a gyereke felé, a gyereke mindig durván elutasítja, és együtt lehet érezni vele ebben.

[00:32:21]Valahogy meg a nagyon különös érzést kelt abban a vonatkozásban, hogy mit is jelent az édesapa, hogy ez nem egy genetikai fogalom, hanem sokkal inkább az ide a világgal meg az identitással függ össze.

[00:32:37]És hogy a hősünknek egy olyan férfi az az lelkében az édesapja, aki jó eséllyel a fogantatásak, talán már nem is élt, és és mégis ő vele azonosul.

[00:32:50]a neve, a ő nevét viseli, és amikor megjelenik a vérszerinti apja, akkor az egy ez egy idegenként jelenik meg.

[00:33:01]És a ugye a a hirst, az anyjának az élete, szerelmét őt ő idealizálja, a a berendet meg démonizálja és és hát nem démon.

[00:33:14]Szóval, hogy azt azt látjuk és azt érzékeljük, hogy egy halottal egy élő, még hogyha az élő az édesapa, és a halott pedig az idegen, akkor sem vetekedhet egy halottal egy élő, mert az élő az az itt van a valóságban, és a valóság gyarló.

[00:33:31]A a halott meg ott van a az örökkévalóságban.

[00:33:37]Az pedig hát egy megszentelt tér.

[00:33:37]Robé és nemért, és akkor hogy átvezetjük iradó részlethez, Kádár János nem ezért maradt alul mindig nagy Imrével szemben, hiszen ott volt egy halott idea, akit sosem ért meg igazából a valóság, hogy milyen lehetett volna országvezetőként, míg ott volt Kádár, akit hát megkaptunk.

[00:33:54]Igen.

[00:33:54]Minthogyha Nagy Imre lenne hírs, és mintogyha Kádár lenne, Kádár lenne berend, és mintogyha mi magyarok lennénk Andor.

[00:34:03]Na ezt erre majd mindjárt kitérünk.

[00:34:05]Akkor nézzük meg a híradó részletet.

[00:34:09]Ezen a napon az októberi ellenforadalmi támadás fölött a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünneplik szabadon május el na ezen a napon az októberi ellenforatalmi támadás fölött a munkásosztály nemzetközi segítségével döntő győzelmet aratott magyar dolgozó nép ünnepli szabadon május 1jét a proletár nemzetköziség ünnepé ez a harc nem ment áldozatok nélkül emlékeznünk kell azokra a pártharcosok okra, államelistákra, honvédekre, rendőrökre, karhatalmistákra, akik hitükhöz, eskülyükhöz híven harcoltak és meghaltak a szocialista forradalom, a nemzeti függetlenség, a Magyar Népköztársaság ügyé.

[00:35:26]Mai május 1jei ünnepünkön messze hangzóan hirdetjük, és ezt hallja meg barát és ellenség egyarán, hogy népünk begyógyítja az ellenfadalom által okozott sebeket, és eltökélt szándéka, hogy magyar földön, amelyet annyi munkás és palasz nemzedék vére és verejtéke öntözött, és amelyen a bitang úri rend 12 évvel ezelőtt csak romokat hagyott örökül a népnek, felépítjük szabad, független szocialista hazánkat, a szocialista Magyarországot.

[00:36:26]Na hát ahogy Kádári János sírfeliratán is áll, ott voltam, ahol lennem kellett, azt tettem, amit tennem kellett.

[00:36:33]Ugye egész életében ezzel igazolta magát, valamint azzal, hogy a nemzetnek élnie kell.

[00:36:41]Hiszen amíg az ember él, mindig történhet valami, ahogy Szerbant Pedragon legendája, nem utas és holdvilág című regénye befejeződik.

[00:36:51]A nemzetnek élnie kellett, és hát egy ilyen apával kellett élnie.

[00:36:53]Na most miért gondoltad azt, hogy 57 május 1 környékére kell helyezni ezt a családi drámát?

[00:37:01][horkantás] Hacsak nem azért, mert tényleg a mi olvasatunk helyes, hogy itt valójában Nagy Imre a a hírs apa és Berend a Kádár, vagy ezt csak mi látjuk bele?

[00:37:14]A hát az érdekes, hogy maga az eredeti történet is, ami az alapja volt a filmnek, az az 57 körül játszódott.

[00:37:26]Tehát fel az egész ország 56 után 56-ban valószínűleg meg megmozdult, nagyon sok réteg megmozdult a a társadalomban, és sokan elmentek, sok minden előjött a alulról, nagyon sok indulat és és akkor Ö lehet szerintem 57-del az is lehet, hogy 58 az eredeti történet, [horkantás] amikor az egész elindult a családban.

[00:38:02]Ö nem véletlenül, tehát hogy ahogy a történelem bejön az egyéni világba.

[00:38:10]De hát a az érdekelt, hogy hogy hogy volt itt visszanyomva a felszín alá sok emoció, sok dolog, sok sebet el eltakartok, eltakartak eltakartunk [horkantás] a háború sebeit.

[00:38:32]Ö és valahogy az ahogy a ezek az elnyomó ö rezsimek egymásból egymásból táblálkoztak.

[00:38:41]Szerintem ennek a engem ösztönösen nagyon érdekel a a századnak a a szíve, és hogy ez hogy jelenik meg a az egyénben.

[00:38:54]Ugye magában a történetben a a zsidó közösség, a túlélőknek a hagyományápolása az nagyon fontos.

[00:39:00]és ugye szertartásokat láthatunk, és és valójában a holokauszra történő visszautalások, de így a mindennapok szintjén is, ahogy mondjuk gyerekek piszkálják egymást és szólogatnak be egymásnak, és ugye a gyerekek ilyen hétköznapi iskolai beszólogatás keretében idézik föl a holokausztot és a kis Andort támadják ezzel.

[00:39:24]És ebből a szempontból nagyon érdekes a holokaust emlékezete az 50-es években, vagy a szocialista rendszerekben, mert a hivatalos álláspont az volt, hogy a második világháború az fasiszták és antifasiszták küzdelméről szól.

[00:39:36]Aki áldozat, az anti antifasiszta volt.

[00:39:38]És ebbe a keretbe ez a az igazi vulgár marxista megközelítése a második világháború és a holokausznak.

[00:39:47]Holocaust az a lényegében a kapitalizmus szükségszerű következménye volt, merthogy Hitlert is a tőkések támogatták, és a dimitromi fasizmus elmélet szerint akkor emelik hatalomba a fasisztákat a tőkések, amikor már a legerőszakosabb eszközökhöz kell folyamodni, hogy megvédjék a munkásosztály forradalmától a kapitalista rendet.

[00:40:07]És ezért talán Betlen Oszkára, a Népszabadság külügyi újságírója írta azt, hogy lényegében a a tőkéből szükségszerűen következik maga maga Avic.

[00:40:22]És ebben a tekintetben az, hogy a azok, akiket ugye deportálnak, és akik áldozatok voltak és a zsidóságok miatt deportáltak, és nem azért, mert antifasiszták voltak, ugye nem voltak beilleszthetők ebbe a történetbe.

[00:40:36]És ezért a maga a holokauszt igazából a 80-as évekig egy olyan problémás volt Magyarországon.

[00:40:44]Egy-egy filmben talán felbukkan.

[00:40:45]Án Fábri Zoltán utószon című filmje volt az, ami először így rávilágít erre, de de alapvetően hiányzott ennek a ennek az emlékezete.

[00:40:57]Te miképpen próbáltál beled próbáltad magad rendezőként és alkotóként beledolgozni abba, hogy az 50-es években mit jelenthetett maga a holokauszt?

[00:41:06]Mennyire volt ez egyébként téma, vagy éppenséggel mit jelenthetett az a túlélőknek, főleg a fővárosi zsidóknak, hogy ők valaha túlélői voltak egy elnomó gyilkos rendszernek, és aztán itt ugye megint csak megik a hatalom, amely nem meggyilkolja őket, de mégis csak egy ilyen elnyomóként jelenik, mert hát láthatjuk az állambiztonsági kutatást, hogy a zsidó családban, Sári családja esetében Ön a-as éveket láttam amikor gyerek voltam, és hát az se volt rózsás.

[00:41:43]Ö ö nagyon én én tehát, hogy most persze tehát volt történészértőnk aki segített ebben a filmben és volt mi se voltunk teljesen ö ö [horkantás] fogalmatlanok ilyen szempontból, de de a én amit éreztem a 80-as években, azt azt biztos, hogy az egy alap volt, amit felhasználtam arra, hogy milyen mennyire re el volt hazudva és vissza és el volt takarva [horkantás] minden vagy nagyon sok minden a és nagyon sok történetet is tudok és nagyon sok történetet hallottam vagy tehát a ami szerintem nagyon érdekes, hogy hogy hogy a legtöbben ezt el akarták felejteni már az 50-es, tehát 40-es évek végén, 50-es évek elején.

[00:42:44]az a az a fajta asszimilációs trend, ami mondjuk a század elején elkezdődött a magyar zsidóknál, és elég erőteljesen és ebben benne van a az, hogy nevet változtatnak, vagy vagy kikeresztelkednek, vagy ö bármi más, vagy tényleg elfelejtik a vallást.

[00:43:06]ö tehát a teljes asszimiláció és a a és és a majdnem teljes asszimiláció között szerintem elég sokat lefedett a a főleg a városi, de nem csak a városi zsidók között, de most úgy beszélek róla, hogy nem azért nem vagyok egy történészológus, de az, hogy a a Halokaszt az mennyire még felelősítette ezt, hogy hogy mintogyha szégyen a szégyen érzését is hordták volna magukban még pluszban, hogy hogy ez a hogy úgy is sokan úgy is jöttek vissza hogy nem akartak erről beszélni, nem adták át a történeteket nem nem azt akarták, hogyha azt gondolták, hogy a gyerekeik nem fognak ettől szenvedni, hogyha nem adják át a történeteket, nem mondják el, még jobban nevet változtatnak, még jobban van egy ilyen szürke folt, hogy Mi történt akkor?

[00:44:08]Valami történt [horkantás] a nagymamával, valami történt a nagy nagypapával vagy a nagypapa családjával?

[00:44:15][horkantás] Nagyon szerintem amit én érzek, és ez persze azért mégis csak mégis csak ösztönös, de valamennyire azért vannak információk is mögötte, hogy hogy hogy ez a trend ez nem ez ez ez ez egy alapvető trend volt a a társadalomban.

[00:44:34]Hát persze az antiszemitizmus ott volt, és még a a ahhoz képest, hogy mennyi [horkantás] anekdótát hallottam apámtól, hogy ő mit kapott az 50-es években, ö a 60-as években, de már akkor tényleg, amikor kiskamasz volt gyerekkorában, hogy mennyi mindent kapott, sokat nem tettünk be a filmbe, mert nem akartuk, hogy ez ez egy ilyen állandó ö motívum legyen, hogy akkor már azt mondja Mondjá néző.

[00:45:05]Jól van, most már elég volt.

[00:45:06]Tehát inkább kevesebbet tettünk bele.

[00:45:11]a magyar magyarországi zsidóságnak a kétségbeesett igyekezetét az asszimilációra talán nem is példázza szebben semmi, minthogy a szép vagy gyönyörű vagy Magyarország című hazafias műdalnak, ami egyébként a Nemzeti Radikális szubkultúra számára egy ilyen hát egy ilyen bizonyos értelemben egy ilyen szentség.

[00:45:36]Hát annak a zeneszerzője és a dalszövegírója egyaránt zsidó volt.

[00:45:43]És a mind deportálták ők mindkettőt deportálták és elhunytak és nem védte meg őket a hát az asszim asszimilációra vonatkozó [sóhajtás][zihálás] hazafias igyekezetük.

[00:45:56]Ez nagyon ez igazán tragikus.

[00:45:59]Ez igazán tragikus, ha belegondolunk abba, hogy mit jelentett Magyarországon a Holokauszt, nagyon mást jelentett, mint mondjuk Lengyelországban.

[00:46:11]Lengyelországban a zsidóságnak a nagyon nagy része az párhuzamos társadalomban élt.

[00:46:16]Gyakorlatilag nem [horkantás] integrálódott a lengyel társadalomba.

[00:46:22]És hát hogy úgy mondjam, egy az egyik társadalom a másik társadalom kiirtása felett ö hát hogy úgy mondjam a a különösebb sorsközösség felvállalásának az igyekezete nélkül elsiklott.

[00:46:47]De akárhogy is, nem nagyon volt kulturális kapcsolódás, ami ezt olyan igazi drámává tette volna, mint ami a magyarországi holokauszt.

[00:47:01]Magyarországon nem egy párhuzamos társadalom kiirtása zajlott, hanem a kávéházban a szomszédasztalnál ülőé.

[00:47:12]Tehát itt Magyarországon a holokauszt az szerbantalokra, rejtőjenőkre, Radmóti Miklósokra vonatkozott, de lehet említeni a a már a holokauszt előtt meghalt Karintit, vagy akár a túlélő Örkény Istvánt.

[00:47:30]Szóval, hogy egészen mást jelent az, amikor az egyik magyar a másik magyart írtja ki, mint amikor hát a lengyeleket megszállják, és hát a zsidókat, akik hát nem lengyelek, hanem hát zsidók, azokat megdeportálják.

[00:47:52]Valahogy valahogy a ami Magyarországon történt, főleg a magyar hatóságoknak, főleg a a nyilasoknak a szerepe ebben valahogy mássá teszi, valahogy valahogy súlyosabbá teszi azt, ami Magyarországon lezajlott.

[00:48:09]Csak könny, hogy egyébként Lengyelországban is volt ez, ami alapvetően szembement a lengyelképpel.

[00:48:12]A lengyel önkép az, hogy ők is, hogyha elég sok nép vindikálja magának a népek Krisztusa elnevezést.

[00:48:20]Tehát a lengyelek is, ugye ők áldozatok.

[00:48:21]És például amikor a egy játékos nevű szerzőnek megjelent a szomszédok című mű műve, az arról szól, hogy a Jedvwabnéban a lengyelek voltak azok, akik ott kiírtják konkrétan a a helyi zsidókat.

[00:48:33]És ebből hatalmas botrány lett.

[00:48:35]Hát nem véletlen, hogy a lengyel, a mai lengyel jobb oldal konkrétan törvényileg próbálja szabályozni azt, hogy senki ne beszéljen a lengyelek felelősségéről a holokausban.

[00:48:45]olyan szintű felelősségről, mint ami mondjuk azért durvábban Magyarországon is ugye bekövetkezett ebben a ebben a tekintetben.

[00:48:55]Na most itt ténylegesen azt láthatjuk, hogy azért 1945-ben ugye nagyon sokan ezt felszabad felszabadulásként élték meg, és aztán ugye azzal szembesülnek, hogy hogyan épül föl egy el egyomó társadalom, amely a rákosi rendszerben tényleg egy szálista diktatúrát megvalósított, és aztán az 56 eredményeképpen mindebből hát a kádár rendszer születik meg.

[00:49:19]Szóval akkor itt eredetileg a családtörténetben konkrétan ekkor következett be ez a megjelenített eseménysor és te nem akkor ez a mi Kádár belelátásunk a Berendbe akkor ez egy ilyen az alkotóról leszagadó műve való projektálás.

[00:49:38]Hát hogy tudatalatti dolog.

[00:49:41]Meg itt a a Berendhez visszatérve ő az eredeti figura azért sokkal kevésbé szerethető szerintem, mint a mint ami a filmben van.

[00:49:51]Nem azt mondom, hogy imádjuk a filmben a berendet, tehát nem az van, de biztos, hogy van egy ampiverancia a a figurához a néző szemszögéből.

[00:50:01]És azt is, ez is volt, ez is a kérdés a filmben, hogy hogy a gyerek mennyire tudja integrálni ezt a részt, ami a ami az ő része is, ami ami hirtelen feltűnik.

[00:50:12]És ez szerintem ez ez viszont nagyon vagy azt azt hiszem, hogy tudatos gondolat volt, hogy hogy a kérdés a filmben, hogy mármint ennek az egész magyar társadalom szempontjából, lehet, hogy ezért is nem akarták megnézni a filmet, de hogy hogy mennyire tudja integrálni ezt a két nagyon más oldalát, a egyszerre az elkövetőt és egyszerre az áldozatot.

[00:50:42]Hogy lehet ezt, hogy lehet integrálni?

[00:50:44]Meg hát ugye a Berend figurájában tényleg arról van szó, hogy ő a kedveskedni akar, de a maga nyelvén, hogyha maga kultúrájával akar kedveskedni, ez a vidéki Mészáros konkrétan az, hogy mondjuk a pálinkát tölti, a töményt tölti a fiatal srácba, merthogy ott ahonnan jön, ahol szocializálódott és amit valószínű az apjától örökölt, ott ez a típusú a kedveskedés meg a komolyan vétel, hogy tessék fiam, így áll és a hányásig tölti bele a pálinkát.

[00:51:10]Ez a szeretet nyelve.

[00:51:12]Igen, ez a szeretet nyelve, de hogy erről ő nem tehet, hanem egyszerűen egy másik Magyarországról jön onnan, ami hát alapvetően különbözik onnan, ahonnan.

[00:51:22]Igen.

[00:51:22]És mégis szereti a fiát, tehát hogy valahogy valami ösztönös ö energia viszi felé a gyerek felé, és ezt nem lehet csak úgy lesöpörni az asztalra.

[00:51:34]Na és az anya szereti ezt a berendet, vagy ambival?

[00:51:38]Ja, azt hittem a Fiát, mert azt akartam mondani, hogy az is ambivalens, de az is egy kérdés a filmben, de a a berendett szerint ne, hát nem ő egy oly a státusznak a a megtestesí megtestesítője, hogy miért volt a a nagyanyámnak a neve a haláláig Nemes Jeles Mihályné és miért miért akar miért úgy, hogy 30 évvel vagy 40 évvel ezelőtt 40 évvel azelőtt már meghalt a ber a nemes jeles ebben a történelben.

[00:52:11]Ühüm.

[00:52:11]De ez ez nagyon különös, mert ugye olyan, mintogyha az anyának nem is lenne saját akarata, saját döntése, hanem mintha elszenvedné a megszállást, elszenvedné a bujkálást, elszenvedné annak az árát és viselni.

[00:52:30]Kicsit olyan az anya, mintogyha az anya lenne maga az ország.

[00:52:37][horkantás] ami ugye jön jön Kádár és ráfekszik, és minthogyha az ebből születő gyermek Andor lenne a magyarság, amelyik hát ezzel a sorsal meg hát ezzel a kereszttel kell, hogy éljen, és internalizálnia kell saját magában azt a dühöt és indulatot, amit az apjával szemben érez, akit nem érez az apjának, és nem tekint az apjának.

[00:53:03]De de hát mégiscsak [horkantás] ő az apja, és ezzel együtt kell tudnia élni.

[00:53:11]Tehát együtt kell tudnia élni egy olyan apa figurával, akit hát belül megvett és nem akar magának.

[00:53:18]Jó, de szerintem fontos az, hogy azért ne a mai magyar társadalomból, vagy nem magyér magyar viszonyokból induljunk ki.

[00:53:26]Tehát abban az időben, még az 50-es években is, tehát ez egy alapvetően patriarhális társadalom volt, ahol lényegében az egyedülálló nőket, vagy a gyermeküket, egyedül nevelő ugye nőket, hát most az másod rangúnak tekintették.

[00:53:43]férfi kell a háznál és nem csak azért, hogy nem tudom én a a a pontyot leön és megpucolja, hanem alapvetően minden tekintetben, hogy a férfi kell a háznál, mert a férfi a felelős, a férfi az, aki intézi a különböző dolgokat.

[00:53:54]És hogy pont ezért, mert ez egy alapvetően olyan tradicionális patriarchális berendezkedés volt, ha felbukkan egy férfi, aki jelentkezik, hogy akkor én a gyermeket a nevemre is veszem és segítek, akkor a közösségi nyomás miatt se feltételezem, hogyha visszagondolok, nem volt igazából alternatíva ebből a szempontból, hogy visszautasítsa egy anya ezt a lehetőséget.

[00:54:21]Hát minden bizonnyal, és ebben az esetben is ez történt.

[00:54:25]Fontosabb volt, hogy sajnos, hogy hogy akkor legyen egy férfi a háznál, legyen egy név, ami vállalható, nem ez a híres és mégis csak valami rendesen magyar magyarnak hangzó ö nem [horkantás] nincs, hogy ne legyen ez az egész zsidó vonal, vagy az egész De hát ez biztos a a megint csak kambivalens dolgok és ahogy az akit abuzálnak, az is visz valahogy még kapcsolódik ahhoz, aki abuzár és és visszahívja.

[00:55:07]Azért ez egy ismert dolog.

[00:55:12][horkantás] És itt is azt hiszem ez történt.

[00:55:16]Winston Churchill mondta, a kapitalizmus veleszületett bűne, hogy egyenlőtlenül osztja el a javakat.

[00:55:24]a szocializmus vele született erénye, hogy egyenlően osztja el a nyomort.

[00:55:30]Hát ez olyan pontos, hogy Churchill nem élte, de látta és felismerte, hogy miben is áll ez.

[00:55:42]Én szeretném, hogyha lejátszanánk egy másfél perces részletet Örkény Istvánnak a visszaemlékezéséből, amelyből Bereményi Géza és Mácsai Pál azt Meséld el Pista című előadást készítette, és ennek az előadásnak a hanganyagából egy olyan visszaemlékezésrészletet szeretnék felidézni, amelyik arról szól, amikor örkény a Dunapenteléből Sztálin várossá épülő óriás iparosításról tudósított Szálin városból, amikor a az óriás vasművet építették, és hát az egy eszmélés pillanat volt, és Örkény úgy emlékszik rá vissza, hogy ez az eszmélés pillanat megváltoztatta az egész életét.

[00:56:47]Találkoztam egy orvosnővel, ő is lent dolgozott.

[00:56:50]A gyári üzemi étkezdék kerültek szóba, ahol mind a ketten állandóan megfordultunk, és azt mondja ő: "Azért ez rettenetes, hát miért nem csinálnak már valamit?"

[00:57:00]Mondom, mit?

[00:57:03]Maga nem látta mit?

[00:57:03]És elkezdte mondani, és ahogy elkezdte mondani, az emlékezetemnek meglévő, de mindaddig bezárt fiókjai felpattantak, és kezdtek előleni a képek.

[00:57:18]A mocskos döngölt agyakpadló a kiloccsantott leves hónapok óta eltakarítatlan sarával a szennyes asztalok, a gyalulatlan lócák, a vakolatlan falak, és főleg az a töménytelen ember, aki le se ül ilyen körülmények között, hanem mosatlan kézzel vízcsap nincs.

[00:57:33]Állva falnak.

[00:57:33]Egy kanálleves a csajkából, egy falat kenyér kiharapva a hóna alól, üres szemmel meredve maga elé.

[00:57:44]Hát erre való egy új város, mondja ő, hogy így éljenek, így egyenek emberek.

[00:57:53]Nem feleltem neki.

[00:57:56]Rám szakadt, hogy nagyon nagy baj van velem.

[00:58:00]Én ugyanis ezt az embert a leírt körülmények között, a mosatlan kezével, a semmibe néző szemével, őrlő állkapoccsal láttam hónapok óta, napnap után 1000 és ezer változatban.

[00:58:14]És nem vettem észre.

[00:58:18]Valami javíthatatlan baj volt az államszocializmussal, és nem csak Magyarországon, hanem a világon mindenhol, ahol ez a társadalmi kísérlet szárba szökött és meg tudott valósulni, és nemzedékek [horkantás] életét és sorsát ragadta el.

[00:58:37]És a te filmednek az légköre az ez.

[00:58:37]Ez a légkör.

[00:58:43]Ez a ez a nekünk itt a megszállás alatt itt a vasfüggöny mögött berendezett látszatlét áll lét egy léthazugság meg egy lét hamisítvány, amit a tényleges szabadság helyett a a tényleges létezés ö térfogata helyett ide ebbe a ritka levegőjű kárpátmedencébe számüzűzött társadalom élhetett.

[00:59:24]Ez ez ez a légkör.

[00:59:24]Ezt a légkört akartad megidézni ebben a filmben?

[00:59:28]ezt a légkört akar, mert ez aztán a [sóhajtás][zihálás] a boltban, ahol az anya dolgozik, ott a főnökének a a jelenlétével, ott a a hivatalban, ahova járulni kell, a a a hatóság, amelyik beviszi a kölyköt, és aztán az anyjának kell kiváltani onnan, és aztán ott hajlongani kell a a pártfunkcionárius előtt, hogy haza lehessen vinni.

[00:59:58]Ez ennek az egész légköre volt.

[01:00:00]Az egész filmben valami folytogató atmoszféra, ami [horkantás] ami kifejeződik ebben a ebben a szocializmus javíthatatlanságában és reformálhatatlanságában.

[01:00:14]Aztán a puding próbája akkor jött el, amikor Gorbacsov megpróbálta reformálni, és kiderült, hogy gyakorlatban is kiderült, hogy tényleg javíthatatlan.

[01:00:21]Én én belelátok egy szép kis szimbólumot, tehát hogy a tojás, mint egy nagyon nagy érték.

[01:00:30]különböző a te filmedben is felbukkal, meg például Csabus Eszkó rendszerről szóló román filmekben is, ugye a tojáshiány a tojására, tehát a van van a mesék az Aranykorról című román alkotása, abban van konkrétan egy ilyen tojásos epizód, de az a lényeg, hogy ez nagyon nagy érv volt a terror mellett, meg az államszocialista hatalmas vállalkozások mellett, hogy ugye omletet csak akkor tudunk készíteni, ha feltörjük magát a tojást, Vagyis életeket törünk egyébként ugye össze, meg összetörünk majd egy egész társadalmi rendszert, adott, eset ebben a parasztcsákot mint összetörjük, hogy feltörjük, hogy legyen belőle egyébként valami.

[01:01:07]Ö miért konkrétan, hogy a kisfiú föllázad egyszer, amikor a tojásokat elkezdi ott összetörni, amikor legnagyobb beccsben állnak.

[01:01:12]Ezt megint csak én látom vele, vagy nem?

[01:01:16]Hát ott van valami a születés köz körül is, vagy valami valahogy ez bejött ez a tojás, mint valami világnak a születése.

[01:01:27]De a azt hiszem, hogy a melankólia volt az a szó, amit nagyon sokszor használtunk a film készítő vagy koncepciój koncepciója alatt, amikor kitaláltuk és amikor beszéltünk erről, hogy hogy mi az a mi az a szó, ami a legjobban definiálja egy egy megváltoztathatatlan ö jelen ö jövő nélkül, és igazából múlt nélkül, tehát csak egy jelen egy jelenbe megrekedt perspektíva nélkül ott vagyunk, nem hal nem vagyunk hallottak, de igazából nem is élünk.

[01:02:13]És hát tömegessé váltak a Kádárrendszer folyamán az öngyilkosságok.

[01:02:16]Tömegessé váltak.

[01:02:18]Tehát tömegek érezték úgy, hogy a életüknek nincs perspektívája.

[01:02:26]Ugyanakkor elviselhetetlen.

[01:02:26]Azt hiszem, hogy az öngyilkossághoz ez a két faktor kell.

[01:02:30]Az egyik az az, hogy elviselhetetlen legyen az a létállapot, amiben vagy.

[01:02:33]A másik az az, hogy ne legyen remény a számodra arra, hogy ez megváltozzon.

[01:02:37]És az a kettő együtt megvalósul, akkor az embernek tovább nincs miért élnie.

[01:02:42]És mintogyha a Kádánrendszer ezt a ezt a kilátástalanságot, ezt a reménytelenséget nem lehetett remélni, hogy a következő nemzedék majd szabadon fog élni, hogy egyáltalán ez a keleti blokk valaha is összeomlik, de elmenekülni se lehetett előle, megharcolni se lehetett vele.

[01:03:04]Aki meg tudott törni, [horkantás] vagy meg tudott hajolni 57.

[01:03:08]május 1jén az megtette, de sokan voltak, akik nem voltak képesek erre, és látták a létállapotát azoknak, akik megtették és ebben nem akartak osztozni, inkább megölték magukat.

[01:03:19]Jó most a Kádrendszer védelmében azért annyit el kell mondanom, hogy egyfelőtt benne volt ez a perspektivátlanság, tehát mondjuk a függetlenül gondolkodó értelmiség esetében, és mondjuk a Cse Tamás Bereményi Géza a levélnővéremnek lemez és annak a dalai tökéletesen összefoglalják ezt az életérzést, de másfelől a magyar társam szíles tömegei számára először a kádárrendszerben jutott el oda, hogy ténylegesen el tudnak kezdeni egy életet.

[01:03:43]Tehát a a vidék villanyosításától kezdve a lakáshoz jutás, a karrier vagy bármi.

[01:03:51]Tehát az, hogy héves fiatalok lényegében el tudnak kezdeni valamit.

[01:03:54]És ebből a szempontból ez egy történelmi előrelépés volt Magyarországon.

[01:04:02]De mi volt az ára ennek?

[01:04:03]Hát volt ára, volt ára, de de akik el tudtak kezdeni végre egy életet, lehet, hogy korábban nem is akartak egy olyan típusú életet, amit te egy ilyen független értelmiségiként elengedhetetlennek tartasz.

[01:04:11]meg, hogy a a nosztalgia tehát máig van hát valószínűleg nem véletlenül volt ez a rendszer 16 évig, merthogy a nosztalgia vagy ott van a szívekben, hogy hogy mi az, ami hogy hogy hogy a szabadság, ahogy mondja az Iványi a filmben, ára van és miért miért könnyebb, amikor valaki mást megmondja hogy mit kell csinálni?

[01:04:38]Ez kollektíven is igaz.

[01:04:42]hogy hogy talán könnyebb és az megnyugtató.

[01:04:44]Most most promózom a filmet Francia, mármint a francia filmemet Franciaországban.

[01:04:49]Most jövök onnan és és hogy erről is úgy beszélünk, hogy mi az, amit én, mint keletről jövő tudok nekik mondani, hogy a amikor úgy tűnik, hogy egy olyan történelmi fázisban vagyunk, ahol nyugaton is van van egy vágy a totalitárius gondolat felé, és hogy hogy azt gondolják, hogy itt például Keletten az nem is volt olyan rossz, hogy akkor ők 300 évig megharcoltak.

[01:05:20][horkantás] az egyéni szabadságért, de hogy most lehet, hogy tovább kéne állnia és behozni valami jó kis szimpatikus proletár diktatúrát, és hogy ezt ne valahogy ez nehezen ér el a tudatig tudatukig, hogy ez vagy sokszor, hogy hogy ez egy nagy probléma.

[01:05:39]Hát amikor a második világháború után megszületik az egzisztencializmus, mint Jean Potter Sartra megtartja az egzisztenci most humanizmus című előadását, hogy ugye a világnak nincs értelme meg nincs nincs az életnek értelme, hanem mindenkinek külön feladata az, hogy te értelmet adjál a saját életednek és hogy te lényegében éjjezzel a szabadsággal.

[01:06:00]Azért egy hatalmas felelősség és egy olyan típusú felelősség, amely addig nem létezett.

[01:06:05]És hányan akarnak érni ezzel a felelősséggel?

[01:06:07]Mert hogyha onnantól kezdve, hogy mindenkinek a saját feladata az, hogy értelmet adjon az életének és éljen a saját szabadságával, onnantól kezdve azt jelenti, hogy el tudja rontani és tudja magát hibáztatni, hogy hát az én életem akkor lehet, hogy azért olyan, mert én rosszul választottam, rossz döntéseket hoztam.

[01:06:24]És ebből adódik az, hogy nagyon sokan ebből a szabadságból, mondjuk ez a ilyen pszichológiai ilyen intellus magyarázat, hogy visszamenekülnének inkább egy paternalist apához, aki a nevére vesz téged, aki megvéd és aki biztonságot ad.

[01:06:40]hát a polgári státuszból vissza a kádári kisemberi státuszhoz, ahhoz a ahhoz a státuszhoz, ahol nem vagyok felelős.

[01:06:49]Ennek megfelelően ennek megvan a hátránya, hogy nem futhatok be olyan pályát, amire a képességeim és a és a becsvágyam és az elhivatottságom engem predesztinál, de ennek megvan a kényelmes oldala is.

[01:07:03]Nem én vagyok a felelős, ezért nem.

[01:07:06]Én nem tehetek róla.

[01:07:09]A rendszer a hibás, Kádár a hibás.

[01:07:12]A polgár nem hibáztathat senkit, mert a polgárnak szabadságjoga van ahhoz, hogy érvényesüljön.

[01:07:18]A kádári kisembernek nincsen, de a kádári kisembernek nem is kell felelősséget vállalnia a saját életért.

[01:07:26]És mintogyha ez az alku, ez a magyarsággal lezajlott volna, mintha a magyarság ezt a szerepet elsajátította volna, megszerette volna, és minthogyha a 20 év alatt visszauhajtotta volna, és talán Orbán Viktor 2010-es országfoglalását, meg ezt a 16 éves rendszert, ennek a szelleme ich lette volna.

[01:07:51]Most így közeledünk magához a film vetítéséhez, ugye az árva vetítéséhez.

[01:07:59]Kicsit talán azért beszél arról mégis, hogyha már itt vagy velünk, hogy mostanság min dolgozol, mik az elképzeléseid, mi az, amit még meg szeretnél csinálni, milyen témák izgatnak leginkább?

[01:08:11][sóhajtás] Hát most csináltam, amiről az előbb beszéltem, egy most hát tavaly egy francia filmet a francia ellenállás nagy hőséről, ami ki fog itt jönni novemberben, [horkantás] és az most fog kijönni Párizs Franciaországban a jövő héten.

[01:08:30]Ez ez most elvitt elég sok időt.

[01:08:35]Közben előkészítek egy másik filmet, amit jövőre forgatok.

[01:08:38]Az egy angol nyelvű film lesz, az egy Corm Carter adaptáció, kicsit horrorisztikus vagy ö Igen, horrorisztikus, mondjuk így ballada.

[01:08:51]És és akkor még vannak terveim, de hát ez annyira függ nagyon sok mindentől, hogy most még nem tudom, hogy melyik lesz azután.

[01:09:01]nagyon negatív nyilatkozol arról, hogy jelenleg milyen a filmipar úgy általában a világban, és hog milyen lehetőség van különböző művészi koncepciók megvalósítására, vagy arra, hogy önmagában mondjuk azt úgy, hogy a különböző éközban, mondjuk a régi Hollywood is visszakívánnád, amikor még nem menedzserek hozták a döntéseket, hanem filmet értő és filmet szerető emberek.

[01:09:26]Igen, magyarok alapították Hollywood is, azt tudjuk.

[01:09:30]Tehát kicsit ez az európai kelet-európai kelet-európai zsidók hozták létre.

[01:09:36]ö valami állomszerű dolog volt, és ö és ö persze sose sose beszéltek a ö [horkantás] sose beszéltek a múltjukról vagy a vallásukról, hanem mármint a filme a filmekben, amiket csináltak, de azért az egy nagyon komoly a világ szempontjából egy komoly dolog volt, és ugye Fox is magyar volt, cukor is magyar volt, tehát hogy Paramount Fox elég elég nagy sokat hagytak ott ebből a kis régióból.

[01:10:13]Ö a de ez ma már az, hogy azok az emberek ö [horkantás] tudták, hogy mi az, hogy szórakoztatás, az persze egy másik világ is volt, de mindig volt szükségük művészekre, akik amikor Fox azt mondja Murnaak, hogy 26-ban, hogy tessék gyere ki és csinálj egy filmet bármennyi pénzért.

[01:10:41]ö nálam és még akkor kezdett el bejönni a a hang 26-27-ben, és és csinált egy néma fületm, ami fantasztikus ez a sunrise és és elképesztő dolgokat csináltak.

[01:10:58]Tehát olyan tudás és am tényleg vannak olyan dolgok benne, ami nem tudom máig, hogy hogy csináltak és és hogy az tényleg egy álom álomvilág, ami megjelent az embereknek, ami elérhetetlen volt és valami vágyat fejezett ki.

[01:11:15]Ez ez ma már inkább valami tömeg nem is tudom mi.

[01:11:22]Szóval, hogy valami rövidtávú rövidtávú igényeknek a kielégítése.

[01:11:33]Nincs.

[01:11:33]Nem hagy, nem, nem akarnak ezek a, mert most már nagy cégek csinálják, és nem akarnak olyat olyat csinálni, ami ami ami aminek nyoma marad, hanem [horkantás] hanem az az érzés sem, hogy egyre inkább arra kell úgy kell kondicionálni a nézőt, hogy hogy azt, amit éppen eszik éppen abban a teremben, a popcornon kívül, azt már ne a ne azt ne ott legyen, hanem a következőben, hogy odaprojektálja magát, hogy mi lesz, amikor kijön a [horkantás] következő dolog a valamelyik franchisebból, de hogy ez közben a nézőt már nem annyira érdekli, és tehát hogy nagyon komoly válságban van az ipar.

[01:12:21]És közben a a a streaming is szerintem egy kicsit pilótajáték az egész.

[01:12:28]Az az emberek több időt töltenek a hogy meg kiválasszák, hogy mit fognak nézni, mintogy megnézzék, amit megnéznek, mert aztán valószínűleg ki is kapcsolják, mielőtt még megnézik.

[01:12:38]Tehát, hogy hogy az egész nekem egy felszínessé vált.

[01:12:44]Közben az igény ott lenne rá, hogy elmeséljük a nagy archetipális történeteket újra és újra, csak ehhez kéne meg kéne bízni a rendezőkben, az operatőrökben, akik értenek hozzá, csak meg nagyon sokan eladták a lelküket.

[01:13:00]Tehát ez van.

[01:13:00]Ez nagyon tetszett ez a gondolatod, hogy az emberek igazából azzal töltik el a legtöbb időt, hogy kiválasszák a programból a streaming szolgáltatón azt, amit meg szeretnének nézni, és végül nem tudnak választani.

[01:13:13]És ilyenkor nagyon ugy is, mert a katalógusok nagyon csökkentek, tehát nagyon lement a katalógusnak a méret.

[01:13:17]Igen.

[01:13:17]És az egy külön szórakoztató tartalom, hogy te válogatsz, mert ott nem az történik, hogy csak a a bélyek képeket nézegeted, hanem hogyha valamelyik bélyeg képre rá rá elindul elindul belőle egy egy ajánló, és aztán hát tovább lépsz, és hát megnézed a következő ajánlót és hát tulajdonképpen ez már önmagában egy szórakoztató tartalom, amivel az ember elvan, és nincs az az élménye, hogy lemarad bármiről, hiszen ha egyet választ, az összes többit kihagyja.

[01:13:49]És ilyenkor nagyon nagy a csábítás az, hogy jöjjön egy erős kezű ö apa figura, aki megmondja, ezt kell megnézned, mert ez a jó, ez a brüsszeli 12, korunk brüsszeli 12-je.

[01:14:01]Mást nem szabad, hanem ezt, és akkor tuti jól jársz.

[01:14:04]És igazából mindannyian ez egy jó jó a gondolat, hogy egy új céget csinálni, hogy valaki diktál, nem?

[01:14:12]Igen.

[01:14:12]És igazából valahogy pont arra gondolok, hogy nem bízzál magadban.

[01:14:16]Válasz és ne félj a választástól.

[01:14:19]Köszönjük szépen.

[01:14:19]Köszönjük szépen.

[01:14:19]Nem köszönöm a meghívá.

[01:14:23]Hogy itt velünk voltak.

[01:14:23]Most [taps] köszönöm Puzsé Róbertnek is köszönjük a a figyelmet.

[01:14:32]És akkor most öt perc szünet következik és aztán meg lehet megtekinthetik kedves nézőink a az Árval című kiváló filmet.

[01:14:38]Úgyhogy köszönöm szépen még egyszer.

[01:14:41]Köszönöm szépen.