Szélsőközép 50:52

Kreatív Európa tájékoztató | BIFF HUB X INGA

uniós pénzekfilmfinanszírozáspályázateurópai uniófilmpolitikaközéletpuzsér
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Kreatív Európa tájékoztató | BIFF HUB X INGA
tl;dr
  • A Szélsőközép rendezvényén a Kreatív Európa iroda munkatársai ismertették a MEDIA-pályázatokat és a 2028-tól induló AgoraEU-tervet.
  • A Kreatív Európa három ága (média, kultúra, szektorközi) az Európai Bizottság, az EACEA és a nemzeti irodák rendszerében működik; az irodák formai segítséget adnak, értékelni nem tudnak.
  • Minden pályázatban követelmény a fenntarthatóság, a társadalmi befogadás és a nemi egyenlőség stratégiája; a MEDIA-pályázatok tartalmi, üzleti és közönségcsoportokra bonthatók.
  • A MEDIA közel 1,5 milliárd eurós keretéből forgalmazásra jut a legtöbb pénz; a pályázatok száma nő, a sikerarány viszont csökken (utolsó körben ~10%).
  • 2028-tól a Kreatív Európa és a CERV AgoraEU néven egyesül; a javasolt 8,58 milliárd euróból meglepő módon a CERV-ág kapja a legnagyobb részt (3,6 milliárdot).
  • A CERV a demokratikus jogvédelmet, a civil szférát és a polgári részvételt támogatja; Magyarországon jelenleg nincs hozzá információs iroda.
  • A terv része a 52 uniós alap 16-ra való összevonása, a KPI-k 900-ra csökkentése és a mérföldkő-alapú elszámolás kiterjesztése – az előadó szerint lesznek „kényszerházasságok" is.
  • A költségvetési vita éles: az EP 10,72 milliárdot javasolt, a Tanács 7,3-at, az új elnökség pedig csak 6 milliárdot – a végleges összeg november–december környékén dől el.
  • Körvonalakban biztos: kibővült információs irodák, tagállami programbizottság, egyenlő versenyfeltételek, a videójáték-szektor erősítése és a forgalmazási pályázatok átstrukturálása.
  • „This is an evolution, not a revolution" – a brüsszeli üzenet: forradalom helyett évről évre fejlődő program várható.

Részletes összefoglaló megjelenítése

A felvétel a Szélsőközép csatornán közzétett, BIFF HUB és INGA közreműködésével megrendezett kreatív Európa tájékoztatót örökíti meg, amelyen a Kreatív Európa iroda két munkatársa (az egyiket a moderátor „Ági"-ként szólítja) ismerteti a jelenleg futó Kreatív Európa programot, annak MEDIA ágát, majd a 2028-tól induló, a Kreatív Európát és a CERV programot összevonó AgoraEU-tervet. A rendezvény élő közönség előtt zajlott, a végén kérdések lehetőségét jelölték ki a kávézóban.

A Kreatív Európa program felépítése és intézményi rendszere

  • A Kreatív Európa három fő ágra tagolódik: médiára (az audiovizuális szektor, a filmipar támogatása pályázatok révén), kultúrára (művészek és kulturális szakemberek mobilitási pályázatai, irodalmi művek fordításának támogatása, nemzetközi kulturális együttműködések) és szektorközi ágra (innen finanszírozzák magukat az információs irodák is; olyan pályázatok tartoznak ide, amelyek a filmipart és a kulturális szektort összekapcsolják, és minden szektor számára pozitív hatást céloznak).
  • Az intézményi rendszer három szintű:
  • Az Európai Bizottság határozza meg a stratégiai célokat és prioritásokat, elkészíti az éves munkaterveket, és értékeli az eredményeket.
  • Uniós szinten a végrehajtó szerv az Európai Oktatási és Kulturális Végrehajtó Ügynökség (EACEA): közzéteszi a pályázatokat, értékeli őket, a nyertesekkel tartja a kapcsolatot, intézi a kifizetéseket és a projektek utókövetését.
  • Nemzeti szinten a Kreatív Európa irodák nyújtanak gyakorlati segítséget: tanácsadás, események, előadások szervezése, valamint a nemzetközi együttműködés elősegítése a szektor szereplői között.
  • Fontos tisztázás a iroda szerepéről: „a pályázatokat nem mi értékeljük, hanem az EACA által megbízott szakértők" – a iroda „nem pályázatíró iroda, tehát mi tartalmilag nem szólunk bele, mi egy formai ellenőrzést tudunk ajánlani" – a iroda lényegében kapcsolódási pont az ügynökség és a pályázók között.
  • Az értékelő szakértőknek bárki jelentkezhet minden országból, nyílt felhívás alapján; a szakértői adatbázisból jelölik ki az egyes pályázattípusok értékelőit. Aki adott évben pályázatot nyújtott be egy felhívásra, abban a pályázatban nem választható értékelőnek.

Prioritások és a MEDIA pályázati struktúrája

  • A jelenlegi, 2027-ig futó keretprogramban három, minden pályázatban érvényesítendő prioritás van: a fenntarthatóság (zöld és környezetvédelmi szempontok), a társadalmi befogadás és sokszínűség, valamint a nemek közötti egyensúly. Minden pályázatban stratégiát kell kidolgozni rájuk – ez megjelenhet a film témájában is, de legalább a cég működésére vagy a projektcsapat működésére vonatkozó tervként.
  • A MEDIA-pályázatok három főcsoportba sorolhatók:
  • Tartalom (content): produceri pályázatok – első projektek nemzetközi együttműködésben történő fejlesztése, önálló vagy csomagterves (több projektet tartalmazó) pályázati lehetőség; filmek mellett videójáték-fejlesztésre és televíziós, online tartalmak fejlesztésére és gyártására is lehet pályázni.
  • Üzleti csoport: üzleti modellek középpontjában álló felhívások; az új keretprogramban jelent meg az „innovatív eszközök és üzleti modellek" pályázat, amelyben a filmipar számára jövedelmező modelleket kell kidolgozni – „ez majd látható lesz, hogy nagyon-nagyon-nagyon népszerű lett, de a sikerarány az viszont sajnos nem annyira virágzik". Ebben a csoportban vannak a marketek és kapcsolatépítő rendezvények szervezése, a filmforgalmazási pályázatok és a filmes képzések is.
  • Közönség: az Európa Cinemas mozihálózat tagmozijainak támogatása, filmfesztiválok és fesztiválhálózatok, VOD-platformok működtetése, valamint a kulturális tartalmak feliratozása – utóbbi nem nyílt pályázat, az Arte csatornán és online felületeken keresztül zajlik.
  • A szektorközi ágon található az Innovation Lab pályázat, amelyben a kultúra- és a médiaág közös, mindkét szektor számára hasznos projektet valósít meg; az új keretprogramban itt jelentek meg az újságíráshoz kapcsolódó pályázatok is, amelyek a médiafüggetlenséget, a médiaműveltséget és újságírói együttműködéseket támogatnak.

Eredmények, magyar szereplés és a pályázati környezet helyzete

  • A hétéves keretprogramban a MEDIA teljes költségvetése közel 1,5 milliárd euró volt – ez viszonylag kis uniós program, „igazából még az 1%-át sem éri el a teljes uniós költségvetésnek".
  • A pályázatok száma évről évre nő, de a támogatási keret nem arányosan tud növekedni, ezért a kiválasztási arányok csökkentek. A jelentkezések minden területen emelkedtek a képzési pályázat kivételével (ott −15%, de az előző évben ott is 40%-os emelkedés volt).
  • Az európai filmek forgalmazása rendelkezik a legnagyobb költségvetéssel a programban. A magyar pályázók körében is népszerű a „European Co-development" pályázat (projekt nemzetközi együttműködésben történő fejlesztése); az utolsó körben hat magyar pályázat nyert támogatást, miközben a kiválasztási arány ~10% körül volt.
  • A 2021–2026 közötti időszakban a magyar szervezeteknek juttatott támogatásoknál is a filmforgalmazás a legnagyobb tétel; az első hat helyen a Films on the Move (szintén forgalmazás) mellett filmszakfejlesztési és videójáték-fejlesztési pályázatok szerepelnek.
  • A MEDIA-pályázatok nagy részét október elején hirdették meg; az első határidő idén decemberben lesz, a többi 2027 során, december elején pedig további pályázatok várhatók. Az EACEA online tájékoztatókat szervez (Webexen), amelyekről felvétel visszanézhető, és amelyeken a kiíróktól első kézből lehet informálódni, kérdéseket feltenni. A második előadó megerősítette: aki pályázni szeretne, vagy csak ismerkedik a programmal, „nagyon-nagyon sok mindent meg tud ebből tanulni".

2028-tól: az AgoraEU – a Kreatív Európa és a CERV összevonása

  • A jelenlegi program 2027 végével megszűnik; hétévente az EU-s programok megújulnak. 2028-tól a jelenlegi Kreatív Európa (MEDIA + Kultúra) újra külön ágakkal, de egy harmadik ággal, a CERV-vel kiegészülve hármas egységként folytatódik – ez az AgoraEU. Az Európai Bizottság javaslatát 2025 júliusában tette.
  • Az eredeti elképzelés a görög Agóra-eszme: „a kultúra, a szabadsajtó, a civil társadalom egysége képezi az európai demokrácia védőbástyáját."
  • Történeti érdekesség: 2014 előtt a Kultúra és a MEDIA két teljesen külön, párhuzamosan futó program volt; az akkori egységesítéssel jött létre a mai Kreatív Európa, most ez egy újabb egységesítési lépés.
  • Az eredeti javasolt keretösszeg 8,58 milliárd euró, ami jól hangzó összeg, ha azt nézzük, hogy a mostani Kreatív Európa hétéves kerete 2,4 milliárd, a CERV-é pedig kb. 1,55 milliárd volt – a kettő összege is jóval kevesebb a javasoltnál.
  • Megoszlás: 1,8 milliárd a kultúráknak, 3,2 milliárd a médiának (a keret 37%-a), 3,6 milliárd a CERV-ágnak – meglepő módon a CERV-ág kapja a legnagyobb részt és a legnagyobb növekedési arányt.

A CERV program bemutatása

  • A CERV jelenleg is fut (2021–27), 1,55 milliárdos hétéves költségvetéssel. Három fő célja: a demokratikus jogvédelem (alapértékek és jogállamiság megerősítése), a civil szféra támogatása (független szervezetek közvetlen támogatása, a nyílt társadalom megerősítése, a diszkrimináció elleni fellépés) és a szektorok összekapcsolása.
  • A név mozaikszó: Citizens, Equality, Rights and Values – magyarul polgárok, egyenlőség, jogok és értékek.
  • Négy fő pillére:
  • Uniós értékek – jogállamiság, demokrácia, alapvető jogok védelme független civil szervezetek támogatásán keresztül;
  • Egyenlőség és jogok – esélyegyenlőség, diszkrimináció elleni fellépés, nemi egyenlőség, társadalmi integráció, gyermekjogok;
  • Polgári részvétel – aktív állampolgári részvétel, európai történelmi emlékezetprojektek, testvérvárosi kapcsolatok, nemzetközi civil hálózatok;
  • Daphne-pillér – nők, gyermekek és kisebbségi csoportok elleni erőszak megelőzése, áldozatsegítő szolgáltatások támogatása.
  • Pályázhatnak kizárólag jogi személyek (civil szervezetek, NGO-k, alapítványok, egyesületek, jogvédő szervezetek, önkormányzatok, oktatási és kutatóintézetek, közintézmények); a végső kedvezményezettek a helyi közösségek, fiatalok, diákok, jogvédők, civil aktivisták és hátrányos helyzetű csoportok.
  • Magyarországon jelenleg nincs CERV-információs iroda – ahogy Írországban, Bulgáriában, Máltán és Belgiumban sem; az EU-n kívül viszont négy társult/tagjelölt országban (Észak-Macedónia, Koszovó, Montenegró, Szerbia) működik ilyen iroda. Közvetlenül így is lehet pályázni, de nemzeti szintű segítség nincs. Az előadó megjegyezte, hogy ő maga is most ismerkedik a programmal részletesebben.

Az összevonás háttere: az EU-s pályázati rendszer nagy reformja

  • Az összevonás nem csak a Kreatív Európát érinti: jelenleg 52 közvetlenül pályázható EU-s pénzügyi alap/eszköz létezik, és a terv szerint ezekből 16-ot kívánnak létrehozni; a hét nagyobb fejezetet négy főfejezetre redukálják:
  • Emberek, régiók és közösségek (társadalmi kohézió, helyi közösségek, regionális támogatások);
  • Európai versenyképesség és kutatás – ide kerül az AgoraEU is, az Erasmussal, a Horizon Europe-tal, az Euratommal együtt;
  • Globális partnerségek, nemzetközi fejlesztéspolitika;
  • Uniós intézmények hatékony működtetése, adminisztratív reformok.
  • A reform vezérelvei: „egyszerűsítés, áramvonalasítás, egységesítés" – de az előadó felvetette a kérdést, hogy ennyi program összevonása valóban egyszerűbb lesz-e, és hogy „lesznek ilyen kényszerházasságok".
  • Konkrét elemek: a jelenleg több mint 5000 teljesítménymutatót (KPI) 900-ra csökkentenék; a mérföldkő- és munkacsomagalapú pályázatokat (amelyek a Kreatív Európában már minden pályázatnál működnek) kiterjesztenék az összes EU-s pályázatra – a számlaalapú elszámolás helyett a vállalt célok és az elkészült eredménytermék alapján történő elfogadásra.
  • A reform lényege összefoglalva: „a széttagolt, számlaalapú kifizetések helyét a stratégiai prioritásokhoz és mérföldkövekhez kötött egyszerűsített finanszírozás vegye át."

A költségvetési vita fordulatai

  • Az Európai Parlament jól fogadta az eredeti javaslatot, és ambiciózus ellenjavaslatot tett: 10,72 milliárd euró (25%-os emelés), ugyanakkor a rendszert nagyon széttagolta volna – a kultúrán belül a zenének, a MEDIA-n belül az újságírásnak, valamint a Daphnénak külön ágat kért (hét ág modell).
  • Az EU Tanácsa a ciprusi elnökség idején teljesen elutasította a hét ágast: maradjon a hármas egység, és a 10,72 milliárd túl ambiciózus, még a 8,6 is túlzónak tartották – ők 7,3 milliárdot javasoltak. Ugyanakkor a Tanács hangsúlyozta először, hogy mindenhol szükség van nemzeti AgoraEU-információs irodákra.
  • Menet közben, október 10-én újabb, rosszabb hír érkezett – az új elnökség javaslata szerint a program költségvetése csak 6 milliárd euró lenne, ami 30%-os csökkenés a legambiciózusabb tervekhez képest.
  • Folyamatos a lobbi: nyílt levelek, petíciók, kulturális, filmes és szakmai szervezetek összefogása bombázza az EU-t; „mindenki azon dolgozik, hogy azért ez valamennyire megmaradjon egy minél magasabb keret".
  • Ha minden jól megy, november végén vagy december környékén elfogadják az MFF-et, a több éves pénzügyi keretet, ami után derül ki az AgoraEU végleges költségvetése.

Nyitott kérdések és a jövő programjának körvonalai

  • Az újságírás jelenleg „kicsit ilyen senki földje" a szektorközi ágon – „se a kultúra-ágon belül nem foglalkoznak vele kellőképpen, se a médiánál" –, miközben magyar szervezetek elég jól szerepelnek a nagy nemzetközi újságírói együttműködési pályázatokon. A terv szerint a hírmédia-szektor teljesen a MEDIA-programba épülne be; kérdés, hogy kap-e külön költségvetést, vagy a MEDIA növekedése épp csak erre fog elfogyni.
  • Biztosnak tűnő elemek:
  • AgoraEU-deszkák (információs irodák) jelentősen kibővített feladatkörrel – a CERV-ág eddig irodával nem rendelkező országaiban újakat kell létrehozni; ez nemzeti hatáskör. Sok országban a kultúra- és a médiaág teljesen külön intézményekben működik (kultúrminisztérium vs. filmintézet); Magyarországon egy nonprofit Kft.-ben működtetik mindkettőt, és jól működnek együtt.
  • A programmanagement committee rendszerének megtartása: tagállami delegáltak szavazhatnak a program éves terveiről, költségvetés-megoszlásáról és pályázati struktúráiról – nem központilag dönt minden, a program menet közben alakítható.
  • Az egyenlő versenyfeltételek (level playing field) elve: az országokat nagy (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország), közepes és alacsony kapacitású csoportokba sorolják; vannak olyan felhívások (pl. a Mini-Slate), ahová nagy országok nem pályázhatnak, és a forgalmazási pályázatokon az alacsony kapacitású országokból származó filmek több pontot kapnak. „Mi is az alacsony kapacitású országok között vagyunk."
  • Az emberi kreativitás fókuszban tartása – az MI nem pótolhatja –, az etikus MI-használat és a szellemi tulajdon szigorú védelme mint általános célkitűzések.
  • Brüsszeli tapasztalatok (szeptember végi nemzetközi Kreatív Európa találkozó): a kérdezők nagyjából „it isn't the making" jellegű válaszokat kaptak, minden kialakulóban van. Kaptak viszont jelzést arról, hogy a produceri pályázatoknál (Slate, Mini-Slate) megtartják a cégkapacitás-építési célt, nemcsak a projektet támogatják; a forgalmazási szektor felhívásait átstrukturálják (a jelenlegi két külön moziforgalmazási pályázat eggyé válik); a videójáték-szektort mindenképpen erősítik – fejlesztési felhívás mellett forgalmazási/promóciós pályázatok is jöhetnek, mivel a videójátékipar piaca mára „nagyobb, mint a mozinak és a VOD-nak együtt véve".
  • Az előadó aggályát így fogalmazta meg: „én mindig attól félek, hogy hogy eközben pedig a hagyományos filmipar pedig egy picit beszűkül" – minél több új terület épül be, annál kevesebb mozgástér marad, még a 10 milliárdos keret esetén is.
  • A brüsszeli üzenet: „this is an evolution, not a revolution" – forradalmi átalakulás helyett évről évre fejlődő program. Tervezett elemek: több évre szóló keretösszegek (jobb kiszámíthatóság, kevesebb, de nagyobb pályázati felhívás), a cascading grantek (lépcsőzetes támogatás: a nyertes szervezet továbbosztja a forrást kisebb partner szervezeteknek) kiterjesztése, a lump sum (összeg-alapú, teljesítményalapú) elszámolás több területen történő alkalmazása, valamint a szinergiák és együttműködések azonosításának folytatása.
  • Bezáró megjegyzés: közel 1500 módosító javaslat érkezett az Európai Parlamentbe a teljes hétéves költségvetéshez; az AgoraEU ennek csak „egy nagyon-nagyon picike kis kirakó darabkája", sok a függőben lévő, megválaszolatlan kérdés.

Zárás

  • A moderátor megköszönte az előadást, és felhívta a figyelmet, hogy a termet át kell rendezni a 17:15-től kezdődő következő programra, a Mentálisan Egészséges Produkciókért Szövetség bemutatkozására; a kérdéseket kint a kávézóban lehetett feltenni az előadóknak.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „a VMON-on vissza lehet őket nézni" – a tájékoztatók visszanézhető felületének neve valószínűleg torzult (feltehetően „Vimeón"), nem rekonstruálható biztosan.
  • „European COD development pályázat" – valószínűleg a „European Co-development" MEDIA-pályázat ASR-torzulása.
  • „Most már az írelnökség van egyébként az Európai Unióban" – az elnökség országának neve (valószínűleg Írország) nem ellenőrizhető egyértelműen az átiratból.
  • „ha így külön vesszük a kultúrát és omédát 2137-t" – évszám- és szótöredék-torzulás (valószínűleg „2027-t" és „a médiát"), a mondat értelmezhető, de a szó szerinti alak hibás.
  • „Miniszlét" – a Mini-Slate pályázatnév ASR-torzulása.
  • „caskading granteket" és „lamsam technológiát / lamszam elszámolást" – az angol „cascading grants" és „lump sum" torzított átírásai.
  • „a cervag" / „cervág", „Cernepik" – a CERV-program nevének toldalékolt, torz alakjai; a kontextusból rekonstruálhatók.
  • „h1 óta" – töredékes, értelmezhetetlen részlet az újságírási ág történetének ismertetésében.
  • A beszélők közül csak az egyik azonosítható néven („Ági"); a másik előadó neve az átiratból nem derül ki egyértelműen (a moderátor „az Ádáméknak" utal).
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]levődik össze a média, ami úgy sejtem, hogy a jelenlévőknek az igazán releváns, ami az audiovizuális szektor támogatja, illetve a a filmiparnak minden területére kiterjedően lehetőségeket biztosít pályázatok formájában.

[00:00:19]Erre még részletesen kitérek.

[00:00:22]illetve a kultúra és a szektorköziek.

[00:00:22]A kultúrágon belül művészek és kulturális szakembereknek mobilitási pályázatokra van lehetőség, illetve irodalmi alkotások fordítására is vannak pályázatok és különböző nemzetközi kulturális együttműködésekre.

[00:00:45]A szektorközi ág, a az az ág, amiből ezek az irodák is a finanszírozást nyerik, illetve itt találhatóak olyan pályázatok, amik mind a filmipart és az ezenkívüli kulturális szektort összekapcsolják, és az a cél, hogy minden szektornak valamilyen pozitív hatást eredményezzenek ezeken a felhívásokon keresztül.

[00:01:16]A médiák, tehát az a rész, ami az audiovizuális szervezeteknek támogatást nyújt, itt rengeteg különféle pályázat van.

[00:01:26]a filmek fejlesztésétől a forgalmazásig különböző filmes képzések, közönségi építés és ennek megfelelően számos célcsoportja van a programnak, amik itt láthatóak is.

[00:01:47]Ö de a pályázatok kapcsán még ezekről részletesebben fogok beszélni.

[00:01:56]Itt láthatjuk, hogy melyik szervezeteknek van szerepe a kreatív Európa program működésében.

[00:02:09]Nem hallatszódik, vagy jó.

[00:02:13]Köszönöm.

[00:02:13]Ö, tehát az Európai Bizottság az a szervezet, amelyik a stratégiai célokat és a prioritásokat meghatározza.

[00:02:24]Itt készítik elő a Kreatív Európa programnak az éves munkaterveit, értékelik a különböző eredményeket.

[00:02:33]A programnak a végrehajtó szerve a az Európai Uniós szinten az Európai Oktatási és kulturális végrehajtóügynökség.

[00:02:44]ők teszik közé a pályázatokat, ők értékelik, illetve a kiválasztott nyertes projektek képviselőivel tartják a kapcsolatot.

[00:02:51]A a kifizetéseket is ők intézik, illetve a nyertes projektek után követése is itt valósul meg.

[00:03:02]És a nemzeti szint, amiről itt többet is beszéltünk, és amit mi is képviselünk, a kreatív európai irodák.

[00:03:11]Itt gyakorlati segítségnyújtás valósul meg a pályázók irányában.

[00:03:17]Tanácsadást biztosítunk, különböző eseményeket szervezünk, illetve veszünk részt előadások formájában, akár a ha maira is gondolunk.

[00:03:31]És még nagyon fontos feladatunk az, hogy a különböző országok szervezeteivel segítsük a a nemzetközi együttműködést a az audiovizuális és a kreatív szektor szereplői között.

[00:03:48]Azt fontos kiemelni, hogy a pályázatokat nem mi értékeljük, hanem az EACA által megbízott szakértők.

[00:03:56]Szakértőnek egyébként minden országból lehet jelentkezni.

[00:04:01]Erre egy nyílt pályázati felhívás van, és létrehoznak egy szakértői adatbázist, ahonnan kijelölik az adott pályázati típusokhoz az értékelőket.

[00:04:14]És az még fontos, hogyha az adott évben valaki pályázatot adott be egy felhívásra, abban az évben, abban a pályázatban nyilvánvalóan nem választják ki értékelőnek.

[00:04:24]És akkor csak annyival egészíteném ki ezt a részt, hogy hogy a a kreatív európa irodák a nemzeti szinten, ahogy mi is működünk, mi segítséget nyújtunk a pályázatíróknak, de nem vagyunk pályázatíró iroda, tehát mi tartalmilag nem nem szólunk bele, mi egy formai ellenőrzést tudunk ajánlani, és és hát egy egy nagyon fontos ilyen kapcsolódási pont vagyunk tulajdonképpen teg a a az ügynökség és a pályázók között.

[00:04:54]Köszönöm.

[00:04:54]Igen.

[00:04:54]És ahogy említettem a bizottság által kijelölt prioritásokat a jelenlegi keretprogramban, aminek az utolsó évéhez érünk 2027-tel három fontos prioritás volt, illetve még van a fenntarthatóság, ez a zöld és a környezetvédelmi szempontoknak a beemelése a pályázatokban, a társadalmi befogadás és sokszínűség, valamint a nemek közötti egyensúly.

[00:05:24]Ezekre a szempontokra minden pályázatban egy stratégiát kell kidolgozni, és például egy filmfejlesztési pályázatnál ez akár megjelenhet a film témájában is, de hogyha ott nem jelenik meg, akkor mindenképpen a cég működésére vonatkozóan, vagy a a projekteket megvalósító projekt csapatban ezekre ki kell dolgozni egy tervet, amivel előmozdítják ezeknek a megvalósítását.

[00:05:56]És akkor itt látható a médiának a jelenlegi pályázati struktúrája.

[00:06:03]Rengeteg pályázat van.

[00:06:03]Három főcsoportba oszthatóak ezek a felhívások.

[00:06:10]Az első a content vagy tartalom.

[00:06:10]Ide tartoznak a produceri pályázatok.

[00:06:17]Itt lehetségelső projekteknek nemzetközi együttműködésben történő fejlesztése, de akár egy magyar cég önállóan is pályázhat akár egy projekttel, de van lehetőség csomagtervben pályázni több projekttel.

[00:06:36]nemcsak filmek, hanem videójátékok fejlesztésére is lehet pályázni ebben a a csoportban, illetve televíziós és online tartalmak fejlesztésére és gyártására is.

[00:06:51]A második ilyen csoport az üzleti csoport.

[00:06:56]Ezeknek a középpontjában mindig valami ilyen üzleti modell áll.

[00:07:02]Az új keretprogramban jelent meg kifejezetten egy innovatív eszközök és üzleti modellek felhívás, aminek keretében a filmipar számára jövedelmező modelleket kell kidolgozni.

[00:07:18]Ez majd látható lesz, hogy nagyon nagyon nagyon népszerű lett, de a sikerarány az viszont sajnos nem annyira virágzik.

[00:07:31]A de ezenkívül ebben a csoportban találhatóak még a marketek és egyéb kapcsolatépítő rendezvényeknek a szervezése, filmforgalmazási pályázatok és a filmes képzések szervezésére is lehet pályázni.

[00:07:52]A harmadik fő csoport a közönség.

[00:07:56]Itt kifejezetten a közönségre irányuló tevékenységekre lehet támogatást igényelni.

[00:08:01]Az Európa Cinemas Mozin hálózatot szerintem mindenki ismeri.

[00:08:07]Ennek a pályázatnak a keretében részesülnek ezek a tagmozik támogatásban.

[00:08:14]Itt találhatóak filmfesztiválok, illetve filmfesztiválhálózatok, VOD platformok működtetésére is lehet támogatást elnyerni.

[00:08:28]illetve van egy pályázat a a kulturális tartalmaknak a feliratozása.

[00:08:32]Ez igazából nem egy nyílt pályázat, de az Árte televíziós csatornán keresztül, illetve online felületeken keresztül részesülnek támogatásban.

[00:08:46][horkantás] És akkor még itt szerepel a szektorközág.

[00:08:48]Ö ezt említettem, hogy itt található egy pályázat az Innovation Lab, amiben olyan együttműködéseket kell megvalósítani, amiben a a az említett kultúraág és a médiag valamilyen közös projektet valósít meg, illetve ami mindkét szektor számára hasznos.

[00:09:08]És szintén a az új keretprogramban, illetve ami most fut, ebben jelentek meg a a különböző újságíráshoz kapcsolódó pályázatok, ami a média függetlenségét vagy médiaműveltséget, újságírói együttműködéseket támogat.

[00:09:33]Itt látható egy kis összehasonlítás arról, hogy hogyan alakultak a pályázati eredmények felhívásonként.

[00:09:41]Nem tudom, hogy mennyire látszódik hátulról.

[00:09:47]De a ebben a hét éves keretprogramban egyébként majdnem másfél milliárd euró volt a a médiagnak a teljes költségvetése, ami egyébként nem mondható nagynak, illetve az uniós programok tekintetében is egy viszonylag kicsi program.

[00:10:06]Igazából még az 1%-át sem éri el a teljes uniós költségvetésnek.

[00:10:12]viszont a pályázatok száma az évről évre mindig növekszik.

[00:10:15]A támogatás ezzel arányosan sajnos nem tud növekedni, így a kiválasztási arányok azok csökkentek.

[00:10:26]És itt látható, hogy minden felhívás területén emelkedés volt, kivéve a képzési pályázatot, ahol ahol -15%-ot jeleztünk, de egyébként az előző évben pedig 40%-os emelkedés volt ott is, és a a kiválasztási arányok azok pedig drasztikusan csökkentek.

[00:10:51]A igen, itt a a főbb megfigyelések, amik közül néhányat említettem is, de nagyon fontos, hogy az európai filmek forgalmazása az, ami egyébként a legnagyobb költségvetéssel rendelkezik a programból.

[00:11:10]És ami a magyar pályázók között is nagyon népszerű, a European COD development pályázat, ahol ahol egy projektnek a nemzetközi együttműködésben történő fejlesztésére lehet pályázni.

[00:11:25]Ott volt a a legnagyobb arányú jelentkezés.

[00:11:31]Szerencsére a magyar pályázók elég sikeresek voltak, és például az utolsó körben hat magyar pályázat is nyert el támogatást, de a a kiválasztási arányén 10% körül mozgott, tehát elég alacsony.

[00:11:49]Igen.

[00:11:49]Itt a a magyar szervezeteknek juttatott támogatások láthatóak ez az egész keretprogramban.

[00:11:58]A tehát 2021-től 2026-ig, és itt is látható az, hogy a filmforgalmazás az, ami a legnagyobb arányú támogatást jelenti a magyar pályázók részére is, de ezután az első hat helyen mind a még a Films on the Move, az is egy filmforgalma, az első pályázat, de a többi az mind filmek fejlesztésére vonatkozik, illetve videójátékfejlesztésre.

[00:12:34]Igen.

[00:12:34]A tehát említettem, hogy az utolsó éve évébe lépünk a kreatív Európa programnak, illetve a médiának.

[00:12:41]A médiapályázatokat nagy részüket október elején megjelentették.

[00:12:51]És a az első határidő az már idén decemberben lesz, de de a többi pályázatnak a 2027-es év folyamán vannak elosztva, és még december elején is várhatóak új pályázatok.

[00:13:09]Ezekhez a pályázatokhoz a programnak a az uniós végrehajtója, az EACA mindig szervez online tájékoztató eseményeket, amit a Webex felületén lehet követni.

[00:13:23]Itt összegyűjtöttük a az időpontjaikat.

[00:13:27]Van néhány, ami már lezajlott, de ezeket rögzítik, és a VMON-on vissza lehet őket nézni.

[00:13:32]Ezek a honlapunkon mind elérhetőek.

[00:13:34]majd egy QR kódon a a honlapunkat is be lehet olvasni.

[00:13:42]Ezekre a tájékoztatókra mindig javasoljuk, hogy a az érdeklődők látogassanak el online, mert a kiíróktól első kézből lehet értesülni a pályázatok részleteiről, és a tájékoztatók végén kérdéseket is lehet feltenni.

[00:14:04]Úgyhogy én ennyit szerettem volna a jelenlegi programról mondani, és akkor átadom a szót.

[00:14:10]Köszönöm szépen, Ági.

[00:14:10]Igen.

[00:14:10]Szóval én is ezt csak meg tudom erősíteni, hogy ezeket az online találkozókat vagy online tájékoztatóakat, aki szeretne pályázni, már már van egy kész projektötlete, vagy csak egyáltalán ismerkedik a a az egész Kreatív Európával, akkor itt nagyon-nagyon sok mindent meg tud ebből tanulni.

[00:14:33][sóhajtás] Tehát [zihálás] akkor amiről szó volt, hogy a 2027 decemberével ez a mostani program, ami ami fut 21 óta, ez ez meg fog szűnni, és de hát ez egy ez egy ez egy normális meret, hogy hét évente a programok megújulnak itt az EU-ban.

[00:14:53]És 28-tól lesz egy egy olyan összevonás, amikor a jelenlegi kreatív Európa, ami állt a médiából és a kultúrából, úgymond újra külön lesz, és lesz csatlakozik hozzá egy harmadikák, tehát így egy hármas egység fog képződni.

[00:15:13]Ez az Európai Bizottságnak a eredeti javaslata, amit 2025 júliusában tett meg egyébként.

[00:15:23]És az elsődleges az első költségvetési terv, amit meghatároztak, hogy mi mi lesz a program keretösszege, az 8,58 milliárd euró, ami ami egy elég jól hangzó összeg ahhoz képest, hogy láttuk, hogy 2,4 milliárd volt a a mostani kreatív programnak a a teljes hét éves kerete.

[00:15:51]Ö, és az agórának egyébként más5él millió, tehát hogyha ezt összeadjuk, akkor is az jóval kevesebb, mint a 8,5.

[00:15:57]Tehát azt lehet mondani, hogy ez egy ez egy ez egy ilyen pozitív fejlemény, hogy akkor mennyire meg fog majd nőni ennek a programnak a a pénzügyi lehetősége.

[00:16:09]De tehát a kultúraág az továbbra is együttműködés, határokon átnyuló művészít projekteknek, ezeknek szól elsősorban nagyon fontos náluk az európai kulturális identitás védelme.

[00:16:26]ezek a hangzatos jelszavak vannak a médiánál is a versenyképesség növelése az európai filmipar megerősítése, hogy azért fölvegye valamilyen módon a az amerikai és ázsiai elég komoly filmar a versenyt ez a fő célkitűzés a digitális átállás az a mesterséges intelligenciának a szabályozása ezek itt a fő szempontok és a cervág amit Ö lehet, hogy nagyon sokan nem ismertek.

[00:16:57]Ö ez erről fogok most egy kicsit majd beszélni, hogy hogy mi ez és és mi az oka annak, hogy hogy egyáltalán felmerült annak a ötlete, hogy hogy ez a program egyesüljön.

[00:17:10]egyébként maga ez a elnevezés, hogy Agora EU, ez egy kicsit ilyen furánis hangzik, meg nem nem könnyű annyira kiejteni, nem esik annyira az ember szájra, de az az eredeti elképzelés, ez a görög fórum az Agóra eszméje szerint a kultúra, szabadsajtó, a civil társadalom egysége képezi az európai demokrácia védőbástyáját.

[00:17:32]Tehát ez volt így a fő elképzelés.

[00:17:36]És hát ez az egyik feladat, ami most zajlik, hogy hogy ezeket a szinergiákat, ezeket együtt együttműködési pontokat megtalálják így a kettő, vagy ha úgy vesszük, akkor 3A között.

[00:17:46]AK, merthogy ugye ezt fontos tudni, hogy 2014 előtt a kultúra és a média az két egymástól teljesen külön párhuzamosan futó program volt, és az is egy hasonló egységesítés kapcsán jött létre 2014-ben, és most ez egy újabb ilyen egységesítés.

[00:18:07][sóhajtás] És mint mondtam, ez a 8 58, ez közel 8,6 milliárd eurós indikatív büdzéje, amit amit javasolt az Európai Bizottság.

[00:18:21]Ez úgy tevődik össze, hogy ebből 1,8 milliárd ott terveznek a kész a kultúráknak biztosítani.

[00:18:29]A médiáknak 3,2 milliárdot, ez az egész keretnek a 37%-a és meglepő módon a legnagyobb rész a CER Plus ágnak lett előirányozva.

[00:18:46]Ez 3,6 milliárd.

[00:18:49]Tehát arányosítva a az az ág az, ami a korábbi kerethez képest a legnagyobbat kapja, tehát a a növekedési aránya ott a legnagyobb.

[00:19:01][sóhajtás] Ha tehát hogyha így külön vesszük a kultúrát és omédát 2137-t, ha a kettőt együtt vesszük, akkor persze a kreatív Európa nagyobb rész, de ha így hármas egységet nézzük, akkor akkor a szervág a leghangsúlyosabb.

[00:19:17]Elvesztettem a Ja, itt van.

[00:19:22]És akkor egy kicsit arról beszélnék, hogy mi ez a cervág, kik kik pályásztatnak erre, kiknek szól és és mi mik azok a pontok, amik amik közösek lehetnek a a mi céljainkkal.

[00:19:36][horkantás] Ez jelenleg is fut ez a program 21-27-ben, jelenleg 1,55 milliárdos hét éves költségvetéssel.

[00:19:47]Három fő célkitűzése van a programnak.

[00:19:50]Demokratikus jogvédelem, itt az alapértékek és jogállomágnak a megerősítése a fő cél.

[00:19:54]A civil szféra támogatása, független szervezeteknek a a közvetlen támogatása és a nyitottársadalom megerősíten megerősítése a diszkrimináció fellépés és sokszínűség biztosítása által.

[00:20:09]Egyébként ez a cerv ez ez egy mozaik szó.

[00:20:13]Az angol Citizens Equality rights and Values szavaknak a kezdőbejtőnek az összetétele.

[00:20:19]Magyarul polgárok, egyenlőség, jogok és értékek.

[00:20:25]A program teljes neve.

[00:20:30]A programnak négy fő alappillére van.

[00:20:34]az uniós érték.

[00:20:34]Ide tartozik a a jogállamiság, a demokráci, demokrácia és alapvető jogok védelme a független civil szervezetek támogatásán keresztül.

[00:20:47]Egyenlő a második főpill pillér az egyenlőség és jogok.

[00:20:49]Ide tartoznak olyan területek, mint az esély, egyenlőség megteremtése, a diszkrimináció vagy hátrányos megkülönböztetésreleni fellépés, a nemi egyenlőség, társadalmi integráció vagy a gyermekjogok védelme.

[00:21:05]A harmadik pillér pedig a polgári részvétel és szerepvállalásnak az erősítése.

[00:21:13]Ide tartozik például a demokratikus közéletben való aktív állampolgári részvételnek az ösztönzése.

[00:21:22]Van itt egy európai történelmi emlékezetprojekt, testvérvárosi kapcsolatok, amit lehet, hogy sokan ismertek, valamint ide tartoznak a nemzetközi civilhálózatok fejlesztésé is.

[00:21:32]És a negyedik pillér, az is egy nagyon fontos pillér, az pedig úgynevezett Dafne pillér.

[00:21:40]Itt pedig a nők, gyermekek és egyéb kisebbségi csoportok elleni erőszak megelőzése és felszámolása, valamint az áldozatsegítő szolgáltatásnak a támogatása is.

[00:21:51]Tehát ez egy ilyen jellegű program.

[00:21:53]Egyébként én is csak most ismerkedem ezzel a programmal, tudtam, hogy ez létezik, de olyan nagyon nem ástam bele magam abba, hogy hogy hogy hogy működik.

[00:22:06]És ez azért is van, mert Magyarország is pályázhat erre, de Magyarországon nincsen jelenleg ennek információs irodája.

[00:22:15]Majd mindjárt erre is kicsit jobban kitérek, de előtte elmondom, hogy hogy kik pályázhatnak a szervforrásokra.

[00:22:21]Itt érdemes egyébként külön választani a a közvetlen pályázókat, akik akik szerződnek és megvalósítják a projekteket, valamint a célcsoportokat is kedvezményezettek, tehát akiknek a projekt szól.

[00:22:39]Elsősorban hogy kik pályázhatnak.

[00:22:42]Ö itt is, ahogy a kreatív Európában természetes személyek nem pályázhatnak, tehát mindenképpen jogi személyeknek ö [zihálás] valamiféle cégformákban kell pályázni.

[00:22:50]Civil társadalmi szervezetek, NGOk, alapítványok, egyesületek, jogvédőszervezetek, helyi önkormányzatok, oktatási és kutatási intézmények, valamint közintézmények pályázhatnak.

[00:23:05]és hogy kik a végső haszonyélvezői a programnak, azok pedig a helyi közösségek, fiatalok, diákok, jogvédők, civil aktivisták, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok.

[00:23:20]Úgyhogy még csak ezt szeretném elmondani ezzel a programmal kapcsolatban, hogy hogy az 27 EU tagországban nem minden nem minden EU-s tagországban működik ilyen információs iroda, ilyen cervpont.

[00:23:38]Például Magyarországon nem érezték szükségét, hogy ezek a ez ez a program akkora hangsúlyt kapjon, hogy hogy itt a pályázókat segítsék.

[00:23:49]Ezért itt, de nem csak itt, hanem Írországban, Bulgáriában, ö Máltán és és Belgiumban sem működik ilyen iroda.

[00:23:58]Ellenben az EU tagállomokon kívül van négy olyan társult vagy tagjelölt tagország, ahol ahol működtetnek ilyen irodákat.

[00:24:09]Észak-macedóniában, Koszovóban, Montenegroban és Szerbiában is.

[00:24:14]De tényleg az van, hogy hogy ettől függetlenül közvetlenül lehet pályázni ezekre, de de ilyen nemzeti szintű segítségnyújtás vagy pályázati tájékoztatóirata nincsen.

[00:24:29]És akkor most térjünk rá arra, hogy hogyan fog kinézni maga az Agóre EU program.

[00:24:34]És ak most a szervet megismertük, hogy ez az, amivel gyakorlatilag egyesítik a Kreatív Európát.

[00:24:43]Úgyhogy nézzük meg, hogy milyen körülmények között jön létre ez az egész összeolvadás.

[00:24:47]Azt fontos tudni, hogy nemcsak a Kreatív Európát és a CERV programot érinti ez az összevonás, hanem szinte minden területen minden területen lehet tapasztalni hasonló összevonásokat, ami azt jelenti, hogy jelenleg 52 olyan pénzügyi alap és pénzügyi eszköz van, amire lehet közvetlenül pályázni az EU-hoz.

[00:25:11]Ezek egyike a Kreatív Európa.

[00:25:13]És az a terv, hogy ebből az 52-ből 16-ot szeretnének létrehozni.

[00:25:20]Tehát egy nagyon-nagyon radikális összevonásról beszélünk.

[00:25:22]És ez az 52 pénzügyi lap korábban hét különálló ilyen nagyobb fejezetre volt tagolva, és most ezt a hét fejezetet is szeretnék leredukálni négy főfejezetre.

[00:25:39]Tehát itt egy nagyon komoly összevonásról beszélünk, ami mindenhol az a cél, hogy egyszerűsítenek.

[00:25:47]Tehát a a azok a jelszavak, hogy egyszerűsítés, áramvonalasítás, egységesítés, minden mindenhol ez az ilyen fő szempont, ami ami vezérli ezt a nagy összevonást.

[00:25:58]kérdés, hogy hogy ez valóban egyszerűbb lesz-e, hogyha hogyha ennyire sok programot összevonnak, és lehet, hogy lesznek ilyen kényszerházasságok, ahol így nem biztos, hogy logikus vagy jól lépések születnek, de hát ez most még még folyamatban van.

[00:26:14]Ezt a négy fejezetet csak így megemlítem, hogy mi mi ez a maradék mostani négy fejezet, amit 28 után terveznek megtartani.

[00:26:23]Az első fejezet az emberek, régiók és közösségek.

[00:26:25]Itt gyakorlatilag a ez a társadalmi kohézió, helyi közösségek fejlesztése, regionális támogatások összehangolása, ehhez hasonló pályázatok lesznek.

[00:26:35]A második fejezet az, ahol az európai versenyképességet és kutatást helyezik középpontba, itt fog helyet kapni az Agóreu program is.

[00:26:47]Más olyan ismert programokkal, mint például az Erasmus program, vagy a Horizon Europe kutatásfejlesztési pályázatok.

[00:26:56]eur Eurotom és még és még sok más.

[00:26:56]Tehát mi majd itt erre fogunk koncentrálni.

[00:27:02]Harmadik fejezet pedig a globális partnerségek, nemzetközi fejlesztéspolitika hasonlók.

[00:27:09]Negyedik nagy fejezetben pedig uniós intézmények és testületek hatékony működtetése, adminisztratív reformok.

[00:27:17]Tehát azt azt érdemes tényleg látni, hogy itt egy nagyon nagy összeolvadások küszöbén állunk és tulajdonképpen a reform lényege az, hogy hogy a széttagolt számla alapú kifizetések helyét a a stratégiai prioritásokhoz és mérföldkövekhez kötött egyszerűsített finanszírozás vegye át.

[00:27:47]Tehát ne legyen ennyire szétaprózott, széttaggolt az EU-s pályázati rendszer, hanem hanem hanem minél egységesebb, minél egyszerűbb, minél átláthatóbb, mind pályázói oldalról, mind pedig értékelői oldalról és és kifizetési oldalról is ez a cél, hogy hogy egyszerűbb legyen.

[00:28:09]A jelenleg egyébként a az EU-ban, tehát nem csak a Kreatív Európában, hanem az összes többi közvetlen EU-s pályázatnál több mint 5000 ilyen KPI-t ilyen hogy mondják ezt magyarul, ilyen ilyen teljesítményértékelési mutatót alkalmaznak, ilyen ilyen indikátorokat, ezeket le akarják redukálni 900-ra, tehát egy egy értékelési szempontokat ö egyszerűsítik, egységesítik.

[00:28:42]Ezzel megszüntetik a tervek szerint a felesleges adminisztratív mikromanedzsmentet, ami egy pályázattal jár.

[00:28:49]A cél jelentős bürokrácia bürokrácia csökkentés lényegesen leegyszerűsítnek a pályázati és elszámolási folyamatok is, mind a tagállami irányító hatóságok, mind pedig a forrásokra pályázók számára.

[00:29:09]És ahogy a Kreatív Európában is már nagyon sok pályázatnál, sőt Kreatív már már mindegyik pályázatnál ez a mérföldkő és munkacsomag alapú pályázatok működnek, de nagyon sok más EUs pályázatnál ezek még nincsenek alkalmazva.

[00:29:24]Az a terv, hogy ezt ezt kiterjesztik és mindegy minden egyes területen ezt ezt a módszert alkalmazzák.

[00:29:30]Tehát amikor nem egy nem egy pénzügyi elszámolást kell bemutatni a a az elszámolásnál, hanem hanem teljesítményértékelés van, megnézik, hogy amit az ember egy pályázatban vállalt, hogy mit szeretne elérni, hova szeretne eljuttatni a projektjét a a támogatási összegből, ha ezt fel tudja mutatni, és a kész eredménytermék előállt, akkor akkor onnantól kezdve ez ez egy elfogadott ö elszámolás.

[00:30:07]És hát ugye mondtam, hogy ez a ez egy terv az a 8,58 milliárd euró, amit az Európai Bizottság letett az asztalra tavaly nyáron.

[00:30:23]A struktúra lényege, hogy ugye összevonja a Kreaturát és a CERV CER programot.

[00:30:27]Három ág van.

[00:30:27]meghatározták ugye azt is, hogy mi lesz, mi legyen ennek a költségvetése.

[00:30:31]1,8 milliárd kultúrának, az a 21% médiának 3,2 Cernepik 3,6.

[00:30:40]meghatározták az indikatív keretösszegeket, és az Európai Parlament elé került ugye ez a javaslat, ahol egyrészt elég jól fogadták ezt az ereti javaslatot, sőt annyira jól fogadták, hogy egy nagyon ambiciózus javaslattal álltak elő amit itt egyébként követelésnek is neveztek, de amellett, hogy megnövelte jelentősen a költségvetési javaslatanál, na itt már 10, 72 milliárd euró volt, ami egy 25%-os emel emelés a az eredeti tervhez képest.

[00:31:12]Ellenben ezzel együtt nagyon megbonyolította volna az Európai Parlament tervezete a rendszert, és azt mondták, hogy szerintük ne legyen csak három ág, mert a kultúra az annyira egy egy egy ilyen nagy massza, hogy hogy inkább legyenek ott is külön választva a kultúra, a zene kapjon külön területet, kapjon külön teretet a az újságírás, ne legyen a médián belül jon külön terület a Dafne a nők elleni erőszaknak a programja, és egy ilyen nagyon-nagyon széttagolt programtervezetet tettek le az asztalra.

[00:31:55]majd ugye az következő lépésben az EU tanácsa is megnézte ezeket a javaslatokat, és a tavalyi évben a ciprusi elnökség idején azt mondták, hogy ezt a hét ágas javaslatot teljesen elutasítják, maradjon meg a hármas egység, de és azt mond mondták, hogy ez túlságosan ambiciózus a 10,72 milliárd eurós költségvetés, sőt még az eredeti 8,6 is [horkantás] ők úgy gondolták, hogy az az egy túlzó szám, és nem fog beleférni a teljes költségvetésbe.

[00:32:36]Úgyhogy ők egy 7,3 milliárd eurós keretösszeget javasoltak.

[00:32:44]Viszont ők meg azt hangsúlyozták, hogy mindenképpen szükség van ezekre a tájékoztatóirodákra.

[00:32:49]Ez itt hangzott el először.

[00:32:51]szükség van arra, hogy legyen egy egy komoly nemzeti hatásköre mindenhol a az agoreú információs pontokban is.

[00:32:59]És akkor amikor ezt a előadásra készültünk, akkor még nem volt egy még rosszabb hír.

[00:33:09]Az menetközben jött, hogy ki kellett egészítenem, mert október 10-én befutott egy újabb javaslat.

[00:33:14]Most már az írelnökség van egyébként az Európai Unióban.

[00:33:18]És októberben egy olyan javaslat érkezett, ami ami azt javasolja, hogy a a programnak a költségvetése csak 6 milliárd euró legyen.

[00:33:27]Tehát ez már egy 30%-os csökkenés a a legambiciózusabb tervekhez képest.

[00:33:34]És hát egyébként tényleg mivel, hogy ezek itt nem elfogadott számok még ez folyamatos vita van róla.

[00:33:43]egyre másra érkeznek az a Európai Parlament elé, az Európai Bizottság elé, mindenfelé a a az ilyen nyílt levelek, petíciók, a különböző kulturális, filmes, szakmai szervezetek összefognak és és levelekkel bombázzák az EU-t.

[00:33:59]És ennek ennek igen, most van itt az ideje.

[00:34:01]Ö mindenki azon dolgozik, hogy azért ez valamennyire megmaradjon egy egy minél magasabb keret, de a helyzet az, hogy hogy még még jelenleg nem tudjuk, hogy mi mi lesz a a végső összeg.

[00:34:16]egyébként ha minden jól megy, akkor még idén vagy november végén, vagy valamikor december környékén el fogják fogadni a ezt az MFF-t, ezt a több éves keretszerződést, ami ugye az egész EU-nak a a költségvetését jelenti, és akkor ahhoz képest tud majd egészen pontosan az is kirajzolódni, hogy az hány százalék és mekkora lesz ebből a az Agóreunak a a költségvetése.

[00:34:44]És csak itt akkor egy egy ilyen kicsit talán jobban áttekinthető, hogy hogyan történtek az események, hogy az eredeti javaslat az tavaly július 17-én történt.

[00:34:54]Ezt követte következő tavasszal egy tanácsi részleges álláspont, ahol ugyanazt mondták, hogy megtartják a három ágas modellt, de ott nem határoztak meg keretszámokat.

[00:35:07]májusban az Európai Parlament javasolta 10,72 milliárdot egy 25%-os emeléssel.

[00:35:15]A tanács azt mondta, hogy ezt semmiképpen nem csökkentsük le 15%-kal ciprusi elnökségen.

[00:35:20][horkantás] Eközben már tavaly nyáron, vagy idén nyáron már elindultak a a közös nyilatkozatok Európa kultúráért.

[00:35:30]És tényleg számtalan ilyen ilyen nyílt levél és és nyílt megkeresés következett be egymás után.

[00:35:35]Ezek most is zajlanak.

[00:35:36]És hát ez a ez a 30%-os pedig ez idén október 10-én történt.

[00:35:40]És hát nagyon reméljük, hogy nem ez a nem ez a végső szám, ami ami lesz, de még nem tudunk biztosat.

[00:35:48]Ez csak egy egy nem nem egy túl érdekes día, de csak itt összefoglaltam azt, hogy hogy mi lett volna az Európai Parlamentnek az a javaslata, amikor amikor nem három, hanem hét ága van az Agora EU EU programnak.

[00:36:04]Itt ők még azt is meghatározták, hogy az egyes ágaknak milyen költségvetésük legyen.

[00:36:09]Úgyhogy ők ezt nagyon komolyan gondolták, de és nem is lenne annyira rossz ötlet szerintem, hogyha lenne mondjuk a a zenének egy külön ága vagy az újságírásnak, mert mert most az, hogy az újságírás az h1 óta most így a média ágonis a szektorközi ágon szerepel itt a kreatív Európánál.

[00:36:32]egy kicsit ilyen senki földje, tehát se a kultúraág gondon belül nem foglalkoznak vele kellőképpen, se a médiánál.

[00:36:39]egyrészt nem annyira értünk hozzá, a pályázatokat meghirdetjük, ha néha megkeresnek minket, eligazítjuk őket, tartunk ö központilag tartanak ilyen tájékoztató előadásokat, és egyébként elég jól szerepelnek magyar szervezetek is, nyernek ezeken ilyen nagy nemzetközi újságíró együttműködéseken, partnerségeken.

[00:37:03]Tehát egy kicsit úgy éreztük, hogy ez így nélkülünk is megy magától, de a mostani terv szerint egyébként ezt beakar be szeretnék integrálni a médiaprogramon belülre ezt a média [horkantás] pluralizmust és újságírás ágat.

[00:37:22][sóhajtás] Ami amit egyébként egyelőre lehet tudni biztosra már, hogy hogy terveznek Agóra EU irodákat, ez hogy Agóra EU irodákát ezt ezt kimondani szokatlan.

[00:37:35]Tehát ilyen Agóra EU deszkek kell terveznek.

[00:37:38]Ugye ezek független szakmai segítségási irodák jelentősen kibővített feladatkörrel.

[00:37:46]Tehát egyrészt nyilvánvalóan a cervág, ahol nincsen, ott ott újat kell létrehozni, ahol ez azt fontos tudni, hogy ez teljesen nemzeti hatáskör, hogy ez hogy ez hogyan működik.

[00:38:01]Egy nagyon nagyon sok külföldi országban például a kreatív Európán belül a média és a kultúra teljesen külön intézményen belül működik.

[00:38:09]Nem is egy irodában vannak.

[00:38:11]Van, hogy évente egyszer találkoznak.

[00:38:14]Legtöbb esetben a kultúraág a minisztériumon, kulturális minisztériumban működik, és mondjuk a a médiag pedig a helyi filmintézeten belül működik.

[00:38:26]Nálunk az a helyzet alakult ki, hogy mi egy külön ugye egy egy ilyen külön Kft-n belül, nonprofit Kft-n belül működtetjük ezt a dolgot, és mi nagyon jól működünk együtt.

[00:38:37]Az, hogy itthon ez hogy lesz, mint lesz, ezt még egyáltalán nem látjuk magunk előtt.

[00:38:46]De az, hogy mi mik lesznek a feladatok, hugye Ági beszélt róla, hogy hogy képzéseket, eseményeket, partnerkereső eseményeket szervezünk, és egy nagyon hatékony európai szintű hálózatot alkotnak ezek a deszkek.

[00:38:58]Nagyon sokszor van, hogy hogy egyik országból megkeresnek minket, hogy adott pályázó partnereket keress a mi régiónkból, tudunk-e segíteni, és akkor nagyon sok esetben történik segítségnyújtás, nagyon sokszor közösen tudunk programokat, szakmai eseményeket szervezni, úgyhogy úgyhogy ez egy ez egy jól működő rendszer, amit örülök, hogy megtartanak.

[00:39:24]A másik, amit biztosnak tűnik, hogy hogy most is működik egy ilyen program management committee, ami azt jelenti, hogy minden egyes tagországból, akik részt vesznek a programból, delegálnak embereket egy ilyen bizottságba, akiknek akik szavazhatnak a program éves terveiről a a az éves költségvetés megoszlásáról, a pályázati struktúrákról.

[00:39:56]Tehát tulajdonképpen egy tagállami befolyás van arról, hogy hogyan alakul a program évközben.

[00:40:04]És ez egy nagyon fontos kontroll is a programnál és a az is biztos, hogy ezt ezt a rendszert is meg szeretnék tartani, tehát hogy nem az van, hogy hogy valamit központilag eldöntenek, hogy hogy lesz, és akkor mindenki alkalmazkodik, hanem lehetőség van tényleg alakítani menet közben a programokat.

[00:40:29]ami szintén egy egy biztosnak tűnő ígéret, hogy hogy ahogy az es egyenlő esélyeket, egyenlő versenyfeltételeket szeretnének biztosítani a pályázók számára, ugye nagyon nagy elterések vannak az országgazdasági filmi iari kapacitásait tekintve, és most is elég sok olyan pályázat van, ahol ezt valamilyen módon megpróbálják kiegyenlíteni ezeket a különbözőségeket.

[00:41:05]Ö az alacsony kapacitású országok között vagyunk mi is egyébként.

[00:41:08]Tehát ö a há van van több tagása.

[00:41:11]Nagy országok, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország.

[00:41:15]Vannak közepes kapacitás kapacitású országok, amik ugyan méretileg azért kisebb országok, de de gazdaságilag és kulturális és filmpari szempontból elég elég jó háttérre rendelkező országok, és vannak vannak ilyen kisebb kapacitású országok is.

[00:41:40]Tehát, hogy mégis ugyanazokra a ugyanazokra a pályázatokra pályáznak mindhárom ország típusú országból.

[00:41:44]egy vannak ilyen ilyen kedvezmények, például a a Miniszlét egy egy ilyen ilyen felhívás, hogy oda például nem lehet pályázni nagy országokból, hanem hanem csak alacsony gyártókapacitású országokból, vagy vagy amikor egy filmforgalmazási elég elég bonyolult pályázatot bead valaki, akkor a akkor a kisországokból származó filmek azok azok több pontszámot kapnak.

[00:42:12]Tehát egy sokféle struktúrában megpróbálják ezeket a egyenlőtlenségeket kiegyenlíteni.

[00:42:17]Ez ilyen level playing fieldnek nevezett struktúra.

[00:42:22]És emellett a másik fontos célkitűzése ennek a a programnak, amit már elkezdtek nagyon kidolgozni, hogy hogy az emberi kreativitás maradjon a fókuszban, és a a mesterséges intelligencia semmilyen módon nem pótolhatja az emberi kreativitást, valamint az etikus AI használat a kreatív szellemi tulajdonnak az a intellectual propertynek a szigorú védelme.

[00:42:46]Ezek ezek lesznek a következő programnak az ilyen általános célkitűzései.

[00:42:57]Tehát ezt még egyszerre le kell szögezni, hogy ez a program ez még mindig alakítás alatt van.

[00:43:06]Zajlanak a a javaslatok, tervek és változatok egymást érik.

[00:43:09]Közel 1500 módosító javaslat érkezett.

[00:43:14]ö be az Európai Parlamentbe, ami amik a amik a hét éves költségvetést érintik, nem csak a Kreatív Európát, hanem a a teljes költségvetést.

[00:43:24]És ebből az egész nagy tervezésből ez az Agóra EU program, ez egy ez egy nagyon-nagyon picike egy kis kirakó darabka.

[00:43:31]Sok a függőben lévő megválasztatan kérdés.

[00:43:34]Még az egyik ilyen nagy kérdés, hogy ez a hírmédia szektort, ezt be szeretnék integrálni teljes mértékben a média programba, és nem a szektorközágban meg nem egy ilyen különálló rész lesz.

[00:43:50]Akkor az a kérdés merül fel, hogy hogy akkor ennek lesz-e külön költségvetése, vagy pedig akkor így a média hiába növekszik meg a költségvetésre a következő időszakra, hogyha az épp csak arra lesz elég, hogy akkor a a hírmédia szektort lefedje.

[00:44:06]Tehát kap-e küldő önköltségvetést, vagy nem?

[00:44:11]Ezeket a kérdéseket mi egyébként föltettük, mert most szeptember végén voltunk a kollégáinkkal Brüsszelben, ott van, ott tartják minden évben a a kreatív Európák nemzetközi találkozóját, és hát mi elkezdtük bombázni a kérdéseinkkel a az a az EAC ügynökségnek [torokköszörülés] a a munkatársait, amikor erről volt szó, és nagyjából mindenhol azokat a válaszokat kaptunk, hogy it isn't the making, hogy ez Ez még így folyamatban van.

[00:44:43]Még még még minden kialakulóban van.

[00:44:46][horkantás] Ö nagyon kevés konkrét választ tudtunk kapni a az ilyen gyakorlatai kérdéseinkre.

[00:44:52]azt is föltettük, az is egy egy ilyen nagyon fontos kérdés volt, hogy azt nagyon nagyon jónak tartjuk, hogy a mostani produceri pályázatoknál, a Slate és a Minislate pályázatoknál nemcsak magát tényleg a a projekteket támogatják, hanem ott ez egy kimondott cél, hogy hogy hogy a cégnek a kapacitását is növeljék, aki aki pályázik, hogy a cél az, hogy minél több európai olyan filmgyártó cég jöjjön létre, ezek tudjanak erősödni évről évre, hogy ö amivel hozzájárulak az egész európai filmparnak a a az erőséséhez.

[00:45:30]Itt azt mondták, hogy hogy az olyan pályázatoknál, ahol tényleg ez releváns, és van ennek értelme, ott ott ez ezt szeretnék megtartani, hogy nem csak magát a a projektet támogatják, hanem a nagyobb cél az, hogy hogy maga a cég is erősödjön, egy ilyen kapacitá kapacitásépítés történjen.

[00:45:48]Arról kaptunk még információt, hogy nagyon át szeretnék struktúrálni a forgalmazási szektornak a felhívásait.

[00:45:55]Jelenleg egyébként két külön moziforgalmazási pályázat is van.

[00:46:00]A tervek szerint ezt egységesíteni szeretnék.

[00:46:02]Egy egy féle lesz.

[00:46:09]És a a videójáték fejlesztés, ami ugye most is van, egy darab felhívás van hozzá videójátékok fejlesztésére, azt mindenképpen szeretnék erősíteni, mert hát ezt ez is elhangzott, hogy a a videójátékipar az annyira megerősödött, hogy jelenleg nagyobb a piaca, mint a mint a Mozinak és a a Viodinak együtt véve.

[00:46:30]Tehát nem nem egy nem megkerülhető iparág így az audiovizelés szektoron belül.

[00:46:38]valamint az is felmerült még, hogy a a ennek a videójáték szektornak akkor nem csak egy fejlesztési, hanem legyen egy külön forgalmazási vagy a promóciót segítő pályázati felhívásokat is kiírjanak.

[00:46:52]Tehát hogyha ezeket megnézzük, akkor még az a 10 milliárd eurós költségvetés sem biztos, hogy annyira biztosít nagy mozgásteret, hogyha ennyire sokféle új pályázatot ott terveznek.

[00:47:06]Tehát teljesen beépül a médiába a hírmédiaszektor, teljesen beépül már most is a videójáték szektor, amit nagyon erősíteni szeretnének.

[00:47:15]Tehát én mindig attól félek, hogy hogy eközben pedig a hagyományos filmipar pedig egy picit beszűkül, de tényleg nagyon remélem, hogy egy jó megoldás fog a végén születni.

[00:47:31]Ezt hangoztatták, amikor itt kint voltunk Brüsszelben, hogy hogy this is an evolution, not a revolution.

[00:47:35]Tehát ők nem akarnak itt hatalmas forradalmi újításokat, hanem azt szeretnék, hogy hogy hogy szépen évről évre fejlődjön ö a program a megfelelő igényeknek megfelelően, és ö semmi semmi drasztikusat nem kell itt elképzelni, csak egy egyfajta javulást, amit amit ami ilyen ilyen elemekből áll össze, hogy a több éves keretszerződéseket szeretnék előtérbe helyezni, ami azt jelenti, hogy amikor valaki pályázatot nyer, akkor tulajdonképpen nem egy évre nyeri el azt a keretösszeget, hanem hanem több évre azt az összeget, hanem több évre ezzel ezzel jobb kiszámíthatóság lesz, tervezhetősébb les kevesebb pályázati felhívás kevesebb de több területen.

[00:48:39]Tehát egy egy valamilyen módon ez ki fog egyenlítődni.

[00:48:45]El el szeretnék terjeszteni a caskading granteket, ami egy ilyen lépcsőzetes támogatás.

[00:48:49]Itt is pár pályázati területen ez most is működik.

[00:48:55]tulajuldonképpen amikor egy pályázószervezet nyeri el a támogatási összeget, és ő aztán tovább osztja ezeket a kisebb partnerszervezeteknek, mindenképpen ki akarják szélesíteni ezt a sok területen alkalmazott lamsam technológiát, lamszam elszámolást, ahol tulajdonképpen általán összegekre lehet pályázni, és nem számlaalapú a az elszámolás, hanem hanem teljesítményalapú, és zajlik továbbra is a szinergiák és együttműködéseknek az azonosítása.

[00:49:31]És érzem, hogy idő van, úgyhogy már semmi mást nem szeretnék elmondani, mintogy tényleg, hogyha érdekel valakit a program, akkor jöjjön föl a honlapunkra találódott kiadványokat, érdekességeket és hogyha esetleg vannak kérdések a a nézőközönségből, akkor azt most lehet, vagy már arra nincs idő?

[00:49:52]Át jó, akkor akkor itt leszek kint, hogyha Jó, akkor itt maradok, és hogyha valakinek bárkinnek kérdése van, akkor akkor keressetek minket.

[00:49:59]Köszi.

[00:49:59]Egy elmondom, hogy én ezt szerettem volna mondani, hogy meg kell kérjünk titeket sajnos, hogy fáradjatok ki abba a térbe, illetve a kávézóba, mert itt most mi átrendezzük a termet a nemsokára kezdődő köze következő programnak, amire egyébként szintén szívesen látunk titeket negyedtől, tehát 17:15-től a mentálisan egészséges produkciókért szövetség bemutatkozásán.

[00:50:28]viszont addig, ha egy kicsit kijjebb mentek, akkor fel tudjátok tenni a kérdéseket az Ádáméknak.

[00:50:31]Nekem is vannak egyébként, úgyhogy majd én is összegyűjtöm őket és jelentkezem velük.

[00:50:37]Nagyon szépen köszönjük, hogy elmondtátok ezt a csomó infót.

[00:50:39]Köszi.

[00:50:42][taps]