Sz. Bíró Zoltán Oroszországról, 1956-ról és Ukrajnáról | Totem Show #58

[00:00:12]お お お お Sok szeretettel köszöntünk mindenkit.

[00:15:54]Ez a Totem Show itt az INGA kultúrkávóban.

[00:15:58]Ma az orosz birodalmi reflexekről fogunk beszélgetni 1956 és az orosz-ukrán háború kapcsán.

[00:16:03]Mai vendégünk pedig Eszbíro Zoltán, történész, Oroszországkutató.

[00:16:06]Üdvözlünk itt nálunk és rendszeres műsorvezető társam és állandó szakértőnk, Szép Obotoni történész.

[00:16:22]Jó estét.

[00:16:22]Köszönöm szépen.

[00:16:24]És Szilverána Noémi, aki ennek a műsornak a kitaláljól kitalálója, állandó műsorvezetője és lelke.

[00:16:31]Köszönjük szépen.

[00:16:36]Bemelegítő kérdés.

[00:16:36]Zoltán, pár napja voltál 16 év után először a közévében.

[00:16:40]Milyen érzés volt?

[00:16:48]Most ugye mondhatnám azt, hogy felemelő.

[00:16:51]Inkább azt mondanám, hogy inkább a normalitás visszatérése nem az én szereplésem, hanem azoknak a szereplése, akik ott lehettek október 23-án abban a hosszú műsorfolyamban, amit a televízió szervezett, olyan arcok jelentek meg, akiket hát másfél évtizeden keresztül a KözTV nem tüntetett ki a figyelmével.

[00:17:14]Én nem gondolom, hogy sűrű látogatója lennék a televízióknak.

[00:17:19]Azt gondolom, hogy a tévkel szemben például ilyen típusú beszélgetések és ilyen platformok ma már azok számára, akikhez én azt gondolom, hogy leginkább beszélek, sokkal fontosabb, mintogy televízióban vagy rádióban szerepeljek.

[00:17:33]Úgyhogy röviden ezt tudom mondani.

[00:17:36]Van benne valami komikus, van benne valami felemelő.

[00:17:39]Hát ez történt.

[00:17:45]Mielőtt belekezdünk, ha tetszik az, amit csinálunk, iratkozzatok fel a felületeinkre, Szélső Közép és a Szélső Közép podcast YouTube csatornájára, és tudtok minket támogatni is a donabli.com/szélső középoldalon.

[00:18:00]A beszélgetés végén pedig tudtok kérdezni majd Zoltántól és Széfántól, ezt egy mobil applikáción keresztül tudjátok megtenni.

[00:18:06]Minden információt megadunk majd a fenti kivetítőn.

[00:18:11]Beszéljünk kicsit a rendszerváltás utáni Oroszország politikáról.

[00:18:13]Mennyiben változott a Magyar Péter vezette kormány Oroszország politikája?

[00:18:20]Politikai, biztonságpolitikai, energietikai szempontból hogyan látjátok?

[00:18:25]Hát leglátványosabban ez a fordulat nem elsősorban Oroszország irányában mutatkozott meg, de közvetetten nyilván tükrözi azt a változást is, amit Oroszország kapcsán gondol, vagy amit én gondolni vélek a magyar külpolitikáról.

[00:18:41]Hát ezeknek a borzalmas és aljas plakátoknak és annak a különösen az utolsó időszakban teljesen aljas és elvadult úszításnak az eltűnése, amivel hergelték a magyar társadalmat az ukránokkal azokkal szemben, akik most már majdnem öt éve egy honvédőháborút folytatnak.

[00:18:59]Tehát az első nyilvános és fontos jele annak, hogy itt valami változott, hogy ezek a borzalmas plakátok, amik körbevet, ezek eltűntek.

[00:19:11]És az is nagyon világos volt.

[00:19:13]És ezt a júniusban megkötött politikai keretmegállapodás, amit az ukránokkal aláírtak, egyébként az a 10-11 pont került kölcsönös elfogadásra, amit az Orbán kormány is szeretett volna elérni, de láthatóan ukrán oldalon nem bíztak, és miért is bíztak volna az Orbán kormányban, és nem akartak, mert látták, hogy nem jó hiszemű az a tárgyalási mód és elképzelés, amely mozgatja az Orbán kormányt.

[00:19:39]De ezzel az új magyar-péterféle kormánnyal úgy tűnik, hogy hogy képesek és hajlandóak voltak megegyezni.

[00:19:46]Ö ami pedig közvetlenül Oroszországot illeti, itt ugye az lesz nagy kérdés, hogy hát az az energetikai függés, amelyik hosszú időn keresztül fönn maradt, és az Orbánkormány érdemben vajmi keveset tett annak érdekében, hogy ez megszűnjön, hát bizonyos kényszerűségek nyomán meg kell, hogy szűnjön.

[00:20:09]Ugye az Európai Uniónak van egy döntése, amely arról szól, hogy 27 őszéig hát az Európai Unió országainak minden tekintetben le kell válni az orosz gázszállításokról.

[00:20:24]27.

[00:20:24]január 1jétől a csepfolyós gázszállításról már le kell válni, és őssze a vezetéken történő szállításra.

[00:20:33]És hát ha jól figyeltem, akkor a magyar energiaügyekért felelős miniszter maga is megerősítette, hogy ezt a magyar kormány elfogadja.

[00:20:41]Én egyébként arra számítottam, hogy tekintettel az előző kormány politikájára esetleg némi időbeli haladékot fog kérni.

[00:20:49]Egyelőre nem látom jelét, hogy ezzel próbálkoznának.

[00:20:52]A kőolaj esetében mentességet nyertünk, és azt a gesztust megtette az Európai Unió, hogy hogy határidő nélkül adott lehetőséget arra a a barátságolajék DJ Ágán Olasz kőolajat vásároló országoknak, Csehországnak, Szlovákiának és Magyarországnak, hogy oldja meg ezt a problémát.

[00:21:16]Tehát nem szabott határidőt, mint a negyedikmentes ország Bulgária esetén.

[00:21:20]ők nem vezetéken, hanem tankereken vásárolták és kapták az oroszkiolajat.

[00:21:26]Nekik december 31-éig adott határidőt, nekünk nem adott, és azt hiszem, mi visszaéltünk ezzel a helyzettel.

[00:21:33]Úgyhogy röviden azt gondolom, és még egy utolsó megjegyzés, hogy vannak hírek arra unatkozóan, és én ezt már rögtön április után, amikor a Telexben volt egy hosszabb beszélgetést, ezt nagyon valószínűnek tartottam, illetve azt gondoltam, hogy a józanész ezt követelné meg, hogy hozzáértő szakemberek tárgyalják végig különböző szempontok alapján, hogy Paksnak mi legyen a sorsa.

[00:21:59]Nyilván nem olyan outsidereknek kell ebben nyilván megnyilatkozni, mint amilyen én vagyok, de az világos, hogy ilyen érzékeny, ilyen szenzitív területen, ahol a felek kölcsönös tartós bizalmát feltételezi a nukleáris együttműködés, hát eleve nonszens volt, hogy biztonságpolitikai, külpolitikai elemzés többek között nem előzte meg azt a döntést, amikor 14-ben a keretmegállapodás megszületett.

[00:22:27]Itt is lehet, hogy változás lesz.

[00:22:29]Fontosnak tartom, hogy szakértők tárgyalják meg és gondolják végig, hogy egyik, másik vagy harmadik megoldás milyen következményekkel járna.

[00:22:39]Mielőtt válaszolnék, egy fontos szolgálati közlemény.

[00:22:41]Jön a november.

[00:22:41]A november általában nagyon szürke és szomorú hónap.

[00:22:45]Tehát az az emberek ilyenkor úgy bekockulnak és nem mennek sehova.

[00:22:49]Viszont azt jelezném, hogy a totem show számára ez a november kifejezetten erős lesz.

[00:22:53]Tehát 11-én D Szabolcs érkezik, 18-án Rajnerem János és Mirák Katalin.

[00:23:00]És akkor tárgyaljuk ki ezeket az ügynökügyeket.

[00:23:02]És akkor csak akkor, mert ugye eredetileg október 263-ára ígérték ezt az egészet, aztán ebből lett a november 4e, tehát akkor tudtuk ezt leszervezni, és november 24-én pedig Ungvári Krisztián történész.

[00:23:18]Tehát, hogy ez a november, ez itt kifejezetten erősnek ígérkezik.

[00:23:20]Tehát ez volt a reklám helye.

[00:23:22]Bocsánat, ezt most el kellett sütni.

[00:23:28]Én is azt gondolom, hogy Óri, és hogy is számomra is nagy elégtétel volt, hogy hogy oroszukrán ügyben nagyon sok pozitív fejlemény történt.

[00:23:37]Ön kicsit hiányoltam a tempót, főleg az első hónapokban.

[00:23:44]szerettem volna, ha ha mondjuk ez a ez a pálfordulás gyorsabb, de ahogy tehát beszélgetve olyan szereplőkkel, akik mondjuk ahogy mondani szokják szokták, hát közel vannak a mostani kormányzathoz, többször magyarázták, hogy figyelj, itt az a probléma, hogy mindenki azt méri, tehát a közvédeménykatók azt mérik, hogy nem az orosz barátság, de az ukrán elleneség rettenetesen erős ebben a magyar társadalomban.

[00:24:10]Tehát, hogy ez egy ez egy nehéz örökség, és ez a FISA a Tisza szavazóinak 40-50%-a is valamilyen szintén ezt osztja.

[00:24:18]Tehát egyszerűen a kormányzat nem tud Itt itt vannak reál politikai dolgok, és például nagyon jól látszott szeptemberben ebben a nagyon rosszul végződött magyar-ukrán focimeccsen, tehát hogy mennyire mennyire könnyű egyszerűen felhelgeredni a társadalmat és szítani szítani a gyűlöletet.

[00:24:38]Tehát ö az ami az ami nálam egy túl lassú tempó, vagy vagy például kekeckedésnek tűnt bizonyos tárgyalási fejezeteknél, és tényleg nem értettem hogy miért kell ezt szinte úgy szándékosan lassítani, vagy mindig bevezetni olyan olyan új problémákat.

[00:24:57]A másik oldalról ez úgy fest, és szerintem ezt valahogy meg kell meg kell érteni, ha nem is értek vele egyet teljesen, hogy hogy figyelembe kell venni azt, hogy a magyar társadalon milyen masszív dózisban kapta ezt a ezt a gyűlöletkeltő propagandát, és sajnos ez eredményes volt bizonyos tekintetben, és akkor tehát ebből kigyógyulni egy nagyon hosszú folyamat, és nagyon jó, hogy téged meghívtak a köztévébe, vagy akár a közádióba, és egyszerűen a ugye azok a rétegek is, akik akik eddig ezt Nem, tehát nem, nem hallottak más hangot, csak csak azt most egy kicsit hát, hogy is mondjam, más sugarakat is kapnak, és hátha ez hosszú távon azért hat valamennyire rájuk is.

[00:25:39]Igen, csak annyit Jan csak annyit tennék ehhez hozzá, teljesen egyetértve, amit Stefano mondott, hogy hát én is a magam ízlése szerint gyorsabban és nagy vonalúbban fordultam volna az ukránok felé.

[00:25:51]Itt ugye két példa, hogy bizonyos tárgyalási klasztereknek a megnyitásánál ott volt némi purpalli, miközben az a júniusi megállapodás, amelyik 10-11 pontban kölcsönös elfogadásra került, például éppen a magyar külügyminiszter nyilatkozata alapján az oktatási kérdésekkel kapcsolatos ügyeknek az implementálása, tehát a rada előtti elégvitele, illetve elfogadása az december 31-éig kellett, hogy megtörténjen.

[00:26:23]Tehát arra hivatkozni, hogy ők nem teljesítették, hát enyhén szóva is furcsa, mert hát ha december 31-ig kell, akkor miért az őszi időszakban?

[00:26:34]És egyébként és Magyarországnak 32 klaszter van, tehát 32 fejezetet kell végigtárgyalni, és majd utána kerül Ukrajna abba a helyzetbe, hogy végső döntés szülessen arról, hogy most akkor fölveszik, hogyan veszik föl.

[00:26:47]annyi helyzete van Magyarországnak még ezt a folyamatot, hogyha úgy ítéli meg, hogy Ukrajna az ígéreteit nem teljesíti.

[00:26:54]És egyébként is én azt gondolom, hogy az ukránokkal szemben, akik nyilvánvalóan nem szent életű emberek, de hát négy és fél éve egy borzalmas háború áldozatai, szóval egy sokkal, de sokkal nagy vonalú politikát képzelnék el, egyetértve azzal, hogy hát hihetetlen roncsolást végzett az a propaganda a magyar társadalomban, ami rádőlt a társadalomra éveken keresztül, de azért minden egyes, tehát a politikai osztály szinonímájaként nem egyszer használják a politikai elit kifejezést, ami ugye kicsit azt sugalja, hogy mintát ad, és hát tudjuk, hogy milyen mintát próbált adni az előző kormány, és ennek a kormánynak épp ellenkezőleg valahogy föl kéne emelni, valahogy edukálni kellene a társadalmat.

[00:27:41]Nyilván nem egyszerű folyamat.

[00:27:43]A politika realitásai bizonyos keretek között tartják, de lépésről lépésre, de határozottan el kellene indulni azon az úton, hogy ne lenyomjuk, hamisságokkal terheljük, hanem próbáljuk meg felemelni, edukálni, nevelni, de jó irányba ezt a társadalmat.

[00:28:00]Hát azt remélem, hogy végül is ez történik, és hát alapvetően azért azt gondolom, hogy ebbe az irányba tartunk.

[00:28:09]Miről lesz ma szó?

[00:28:09]Gyorsan elemezzük mindjárt a front helyzetet.

[00:28:11]Mindenképpen kitérünk a jövő heti amerikai félidős választásokra.

[00:28:16]Nem csak azért, mert érdekes, hanem mert cikket is írtál nemrégen.

[00:28:20]Ez ezzel kapcsolatban.

[00:28:23]Orosz emlékezet politika és 1956.

[00:28:23]Ez a totem show is hozott hosztázoltá nekünk két különleges totemet, amit itt elrejtettünk a totem ládában, amit nemsokára megmutatunk és végül elemezzük a orosz birodalmiságot.

[00:28:36]mi mozgatja most Putyint és mikor lesz ennek a háborúnak vége?

[00:28:40]És akkor megkérem a szerkesztőimet, hogy tegyék ki a kivetítőre a térképet, amelyik két nappal ezelőtti.

[00:28:47]És nézzük meg, hogy és te ki is lehet kicsit nagyítani, azt megköszönjük.

[00:28:52]Van-e olyan hadsereg, van-e olyan fél, amelyik most rá tudja erőltetni az akaratát a másikra?

[00:28:56]És mik a legfontosabb fejleményei az elmúlt pár hónapnak?

[00:29:03]Hát az a helyzet, hogy igazán ebben a déli délkeleti fronton nagyon jelentős változások azért nem következtek be.

[00:29:10]Itt lényegében a front már jó ideje beállt, és sokkal fontosabb fejleményeknek tartom mindazt, ami az év tavaszi időszakától elkezdődött, és az ukránok mélységi csapások sorozatával próbálták a az energetikai infrastruktúráját Oroszországnak amennyire lehet kiiktatni, főleg az olajfinomítókat.

[00:29:37]Egyes adatok szerint körülbelül a tényleges kapacitás 30%-át sikerült kiiktatni.

[00:29:43]A névleges kapacitásnak pedig 40-45%-át, ami hát átmenetileg benzinhiányt okozott abban az országban, amelyik a világ egyik legnagyobb kőolajkmelője.

[00:29:55]És hát újdonságnak számít az is, hogy épp az utóbbi időben, október első két hetében nagyon komoly csapásokat mértek adatközpontokra.

[00:30:07]ahol az orosz szuperszámítógépek működnek.

[00:30:09]Ugye a Jandex, ami eredetileg keresőprogram volt, és utána egy nagy hát informatikai céggé vált, amelyik számos platformon, a hétköznapi élet számos területén szolgálja ki az embereket.

[00:30:23]öt nagy adatközpontjából háromra mértek csapást október 8-án, 9-én, aztán egy néhány nappal később a harmadikra is.

[00:30:32]Egyébként a Jandex épp tegnap adott ki egy nyilatkozatot, hogy az ott lévő szuperszámítógépeit nem érte semmiféle kár.

[00:30:40]Ehhez képest egyébként ezek a platformok érdekes módon elkezdtek nem működni, de hát lehet, hogy a nem értek az azt is jelenti, hogy pihennek ezek a platformok és nem tudnak teljesíteni.

[00:30:52]És október 14-én a Zberbanknak, amelyik az ottani OTP-nek felel meg, Oroszország legnagyobb kereskedelmi és lakossági bankja van két szóerszámítógépe, amit a szakértők azt mondják, hogy igazán védett.

[00:31:09]Gondolom valahol mélyen a föld alatt lehetnek, de épül egy harmadik, amelyik Európa egyik legnagyobb ilyen adatkezelője lenne.

[00:31:16]Arra például sikerült csapást mérni az ukránoknak talán egy héttel ezelőtt.

[00:31:20]Az ukráncsapások válaszok voltak az orosz korábbi ukrajnai adatközpontokra mért csapásokra.

[00:31:29]Tehát lehet látni, hogy olyan új célpontok jelennek meg, amiről a felek kölcsönösen akarják a másikat egyre nehezebb helyzetbe hozni.

[00:31:38]Röviden úgy foglalnám össze a tavasztól, tehát valamikor március-áprilistól májig tartó bőfél év időszakát, hogy nem annyira a frontvonalon lehet látni változásokat, mint amennyire egyfelől intenzívebbé válik kölcsönösen a mélységi csapásoknak az tehát intenzívebbé válik válnak ezek a csapások, aminek következménye ukrán oldalon anyagi értelemben valószínűleg súlyosabb.

[00:32:09]V már csak azért is, mert az ukrán hadiipar szinte mindent elő tud állítani, most már balisztikus ragétákat is, bár nem kellő mennyiségben, ennek még egy ilyen korai fázisában vannak a flamingód esetében.

[00:32:24]Egy kivételével egy dolgot nem tud továbbra sem elfogó rakétákat gyártani.

[00:32:29]És ezért lenne óriási szüksége ezekre a patriot rendszerekre, illetve az abba betölthető rakétákra.

[00:32:34]De hát Amerika részben ellőtte az öbölháborúban.

[00:32:42]Részben Európa, amivel rendelkezett, és amit a saját biztonságának feláldozása nélkül oda tudott adni, azt jó részt odaadta.

[00:32:51]Egyébként az ukránok kifizettek nem kevés patriótot, és egyelőre nem szállítják a a az ukránoknak.

[00:33:00]És például a lengyelek fizetik a Starlinket, amit ugye lassítanak.

[00:33:04]nyomást gyakorolva az ukránokra.

[00:33:07]Tehát azt mondják, hogyha az oroszok balisztikus rakétával vagy szárnyas rakétával támadnak, akkor az esélye annak, hogy azokkal a rendszerekkel, amivel Ukrajna ma rendelkezik, a 10%-át tudják most már csak elfogni.

[00:33:23]A drónok esetében valamivel jobb a helyzet, de ott is romlik, merthogy ezek a irániaktól átvett csapásmérő drónokat sugárhajtású rendszerekkel szerelték föl, és ezek jóval magasabban támadnak, 6-7000 m magasba is föl tudnak emelkedni, és csak az utolsó szakaszban, a célra tartó utolsó szakaszban jönnek le annyira, hogy a hagyományos eszközökkel, amivel korábban az alacsonyabban és lassabban érkező drónokat el tudták fogni.

[00:33:58]Ennek következtében ezeknek a drónoknak is az 5070%-a az, amelyik eléri a célját, tehát hogy pusztítást tud okozni.

[00:34:08]Tehát nagyon nehéz télőtt áll Ukrajna.

[00:34:14]Oroszország viszont bár anyagilag is megérezte, hogy az ukránok nagyon tudatosan elkezdték az energetikai infrastruktúrát, kikötőket, bizonyos hadipari cégeket támadni.

[00:34:27]Lélektanilag van egy fordulat Oroszországban.

[00:34:30]Igazán először kezdik megérezni, hogy háborúban vannak.

[00:34:33]Pont ezt akartam megkérdezni, hogy a a háború megérkezett, tehát a minden videó meg minden minden jel szerint megérkezett konkrétan Moszkvába, Szent Péter vár nagyobb városokba.

[00:34:45]A az emberek hát egyszerűen látják, hogy robbannak fel a közelükben.

[00:34:49]Ugye az ukránok eddig hát nem nagyon támadnak mondjuk lakóépületeket, de a lakóépülettől 50 vagy 100 vagy 200 mre robban fel egy nagy raktár, és ezt mindenki levideózza.

[00:35:00]Ö számomra nagyon furcsa, rengeteg videón látok például munkáott nevekgélnek, vagy nem tudom, tehát hogy úgy úgy olyan meglepetten és hogy úgy szintén úgy úgy szórakozottan reagálnak arra, hogy hoppá, hát ilyen is van nálunk.

[00:35:11]Na most ez lélektanilag például a az orosz social médiában, vagy az orosz telegram csoportokban, vagy hát abban a hát félig meddig ilyen hivatalos vagy föld alatti orosz fél vagy másodlagos nyilvánosságban.

[00:35:25]Ez mennyire változtatta meg mondjuk nyáróta a a háborúnak a megítélését, a saját helyzetüknek a megítélését?

[00:35:33]Mert ugye abban a bohócatban, amit ott választásnak neveznek, és ami szeptemberben volt, hát nem nagyon láttunk semmilyen jelét annak, hogy bármi változott.

[00:35:43]De ez akkor mit mond el arról, hogy ez a társal most hogyan viseli ezt a helyet?

[00:35:48]Hát ez leginkább azt mondja el, hogy egy konszolidált autokráciában azért nagy a félelem.

[00:35:53]És ugye láttuk, hogy ilyen nyilvános akár ilyen internetes különböző platformokon, amik jelentős része egyébként ma már tiltott, tehát a YouTube-tól kezdve a Instagramon, a Tiktokon keresztül, vagy a azok a Mess, tehát azok a üzenetküldőrendszerek is, a Telegram és ma már a WhatsApp, WhatsApp teljesen tiltott, tehát hogy nagyon sok mindent technológiailag is elzárnak előlük, de azért maradnak felületek.

[00:36:23]Például, ha a Facebookot már régóta nem is tudják az orosz polgárok használni, van a hazai fejlesztésű kontaktje, tehát kapcsolatban, ami lényegében egy orosz Facebooknak felel meg.

[00:36:34]Tehát nagyon-nagyon meggondolják az emberek, hogy nyilvánosan mit merjenek mondani, mert nagyon-nagyon súlyos következményei lehetnek annak, hogy egy-egy mondatért, tényleg egy-egy mondatért milyen büntetést kapnak.

[00:36:48]És hát ahogy a közelkutatások is azt jelzik, hogy hát nagyon nehéz magyarázatot találni arra, hogy még mindig legalább a kétharmada megkérdezetteknek vagy határozottan, vagy inkább támogatja a különleges katonai műveletet, mert csak így lehet föltenni a kérdést is, de ez hat-nyolc pontos visszaesést jelez ahhoz képest, ami majdnem négy éven keresztül rendületlenül ezt olyan három negyednyi szint szinten tartotta.

[00:37:19]Nehéz megmagyarázni, hogy miért, ha csak nem azért, mert például ezeket telefonos felvételek, tehát telefonon keresztül veszik föl a a mintát, és hát például a mobiltelefonok simkártyája az egy az egybe be van kötve az FSB-hez.

[00:37:37]Tehát amikor felhívnak valakit, akkor akkor Igen.

[00:37:43]Hát így a legegyszerű Így, így a legegyszerűbb.

[00:37:45]Tehát ezért az a helyzet, hogy kívülről megítélni ennek a a tehát a társadalom lélektani állapotát nagyon-nagyon nehéz.

[00:37:53]Tehát mind a közelkutatások, mind pedig a választások és ráadásul a választások esetében hát hatalmas rutinra tettek szert arra vonatkozóan, hogy hogyan lehet az eredményt manipulálni.

[00:38:05]És ma már ugye nincs igazi kontrollja.

[00:38:08]ráadásul lehetővé tették, és a válaszadók vagy a szavazók egy része digitálisan, tehát online adja le voksát, aminek semmiféle ellenőrzése nincs.

[00:38:20]Tehát ilyen értelemben a homályban tapogatózunk, amikor meg akarjuk érteni, hogy miért is, és hogy valóban ilyen lenne az orosz társadalom, hogy még mindig kétharmada ezt a háborút helyénvalónak és támogatandónak gondolja, annak ellenére, hogy a város szélén látja, hogy micsoda lángalég a finomító, hogy az ozon vagy más ilyen nagy logisztikai központokat, raktárakat hogyan mérnek ezekre csapást a az ukránok, hogy rendszeresen kikapcsolják a nagy városokba a mobil internetet.

[00:38:55]Most egyébként három napon keresztül Moszkvába ki van kapcsolva.

[00:38:56]Tehát és ezek visszatérő dolgok és Moszkva és Szentpétervár és a 10 leggyakrabban és leghosszabb ideig mobil internet által kikapcsolt területnek számít.

[00:39:07]Tehát ezek mind a a reál jövedelmek első esetben idén valószínűleg 1%-kal nőnek.

[00:39:18]Az előző évben még 7,4%-kal, miközben a GDP tavaly hivatalosan 1%-kal nőtt, de a realjövedelmek 7,4%-kal.

[00:39:27]Idén valószínűleg a növekedés 0,5-0,6% lesz és 1%-ra esett a reál növek, reál jövedelem növekedés.

[00:39:35]Tehát egyre több olyan elem van, ami túl azon, hogy ott a közelben robbannak ez meg az meg amaz, azért hát közeljön ez a háború hozzájuk.

[00:39:49]Beszéljünk kicsit a tárgyalások újraindításának lehetőségéről, annak kapcsán, hogy jövő héten lesznek az amerikai félidős választások, és Donald Trump amerikai elnök könnyen elveszítheti a kongresszusi többségét.

[00:40:01]Ezt te hogyan látod, ha itt történik egy bénakacsa, amerikai elnök, kompromisszumkeresőbb lesz, vagy esetleg látványosabb külpolitikai sikert akar?

[00:40:11]Hát ugye itt az a furcsa helyzet van, hogy abban az esetben, hogyha a felsőzat a szenátust is elveszíti, ott ugye egymadát, egészen pontosan két rendkívüli választás is lesz, tehát nem 33, hanem 35 helyről döntenek.

[00:40:25]ö a szenátus esetében is ott van az esély, bár kisebb, de azért elég erős az esély, hogy ott is elveszítik a republikánusuk a többséget.

[00:40:36]Az alsó házban, a képviselőházban pedig hát nagyon-nagyon nagy valószínűséggel demokrata többség jön létre.

[00:40:43]Na most abban az esetben, hogyha mindkét házban elveszítik a republikánusok a többséget, akkor belpolitikai tekintetben tényleg bénakacsává válik Trump.

[00:40:57]A törvényjavaslatokat a képviselőház folyamatosan blokkolhatja, blokkolhatja a költségvetés elfogadását.

[00:41:02]A képviselőház például olyan ügyekben is döntést hozhat, és meggátolhatja azt a szándékát például Trumpnak, hogy Európából katonai erőt vonjon ki, megtagadva ennek költségének finanszírozását.

[00:41:16]Tehát nagyon sok eszköz lesz, amivel és különösen, hogyha mindkét ház demokrata többség, mindkét házban demokrata többség alakul ki, abban az esetben hát vizsgálóbizottságok sorával fogják most például a legutolsó ilyen, és valószínűleg, ha ez a helyzet alakul ki, felálló bizottság például ezt a dízelalkút kezdené vizsgálni, amit ugye az oroszokkal kötöttek.

[00:41:42]De az a paradox helyzet van, hogy miközben belpolitikai tekintetben valóban bénacsává válik Trump, külpolitikai téren, illetve a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés tekintetében még mindig nagyon széles és erős szabadsággal rendelkezik.

[00:42:01]És ugye azt lehet megfigyelni, hogy azoknál az elnököknél, akik már nem tudnak egy újabb időszakban elnökök lenni, és ebbe a helyzetbe kerülnek, akkor gyakran azt lehet megfigyelni, hogy a hátralevő időszakban a figyelmüket döntően külpolitikára koncentrálják és nem jó ebben az esetben nagyon nem jó nagyon nagyon nem ráadásul ideig el eleg sokat foglalkozott a kőpolitikával.

[00:42:28]Így van.

[00:42:28]Így van.

[00:42:28]Szóval itt van egy ilyen kockázat, van egy ilyen erős kockázat.

[00:42:31]Ráadásul van egy nagyon kritikus időszak, hogy két hónap, tehát a november 3-ai választás után két hónappal fog fölállni az új összetételű képviselőház, illetve a 1adában megújított felsőház a szenátus.

[00:42:44]És ebben a két hónapban meg különösen elszabadulhat Trump.

[00:42:49]Úgyhogy ez egy ez egy izgalmas periódus lesz, de azért de azért még egyszer mondom, azok a vizsgáló bizottságok, amiket felállítanak, és láthatóan a republikánus párton belül is van egy a régen tradícióhoz ragaszkodó rész, akik láthatóan egyre kritikusabban fogadják Trump különböző fellépéseit, megnyilatkozásait.

[00:43:15]Lehet, hogy a impachmentet nem tudok elképzelni, tehát ahhoz olyan minősített többség kellene.

[00:43:20]Tehát ez az alkotmányos felelősségre vonás, tehát az ő elmozdítása, azt nem tartom reálisnak, de azt, hogy különböző vizsgáló bizottságokkal nagyon megnehezítik az életét, azt azért el tudom képzelni, de külpolitikában hát sok minden elképzel, sajnálatos módon sok minden elképzelhető.

[00:43:37]Bocsánat, nem volt benne semmilyen adástervben, de azért azt eszénbe jutott, hogy a szerinted tényleg elképzelhető, hogy ezek segítenének esetleg Viktorunknak ahhoz, hogy hogy ha nem is egy főtitkári, mert az egy főtitkárhelyettesi pozíciót elcsipjen a Zber, az az nem lenne szép.

[00:44:01]Tehát, hogy ha és ugye a a főtitkárnak, ha jól tudom, hat főtitkár helyettese van.

[00:44:05]hat helyettese van és a az egyik ilyen helyet lehetne még elcsípnie.

[00:44:10]Igen.

[00:44:10]Egyébként volt nem is olyan régen főtitkárhelyettesem Mizsei Kálmán egy ideig, tehát a közgazdász.

[00:44:16]Ismerem akár, de az más, egészen más minőség, egészen más ember.

[00:44:18]Szóval én igen, igen, persze.

[00:44:21]Szóval azt akarom csak mondani, hogy nehezen tudom elképzelni, hogy az ENS biztonsági tanácsának európai állandó tagjai azok azok ne tennének meg mindent annak érdekében, hogy ha esetleg komolyra fordul ez a dolog, amiben már eleve nem nagyon bízok, de ha komolyra fordulna a dolog, hogy ne akadályozzák meg.

[00:44:43]Tehát én azért ennek komoly esélyt semmiképpen nem adnék.

[00:44:55]Nem rajtam múlik, de legyen ma estére és jó hír.

[00:44:58]Jó.

[00:45:01]Azt a címet adtuk a mai beszélgetésnek, hogy orosz birodalmi reflexek 56 és 2026.

[00:45:05]És kicsit most ugorjunk át 1956-ra.

[00:45:11]Milyen híradások jelentek meg az orosz sajtóban médiában most a 70.

[00:45:16]évfordulóról és általában a a kormányváltásról.

[00:45:19]Hogyan látja az oroszsajtó az új kormányt egy 16 év ner után?

[00:45:25]Hát az az igazság, hogy megint visszakerült, azt hiszem, Magyarország a barzaki regényhősök státuszába, ami azt jelenti, hogy vannak köztük olyanok, amelyek vagy akik 300 oldalaként tűnnek fel.

[00:45:39]Tehát ilyen értelemben Magyarország nem hiszem, hogy na lehet ugye azt is mondani, hogy hogy ugye Peskov az elnök szóvivője az hát gyakorlatilag értésre adta, hogy hát voltaképpen nem is voltunk barátok.

[00:45:58]Én azt gondolom, hogy hogy hát nyilván mérlegelik, hogy milyen lépéseket tesz az új magyar kormány, mennyire barátságtalan.

[00:46:08]Az azért érdekes volt, hogy a 10 kiutasított orosz diplomata tehát erre a döntésre milyen hosszan született meg a döntés.

[00:46:18]Egyébként hogyha a tükör lett volna a döntés, akkor valószínűleg Svájc látná el mostanában már Magyarország diplomáciai képviseletét Moszkvában.

[00:46:27]De hát így szét azt hiszem Jekatyerinburg, illetve Szentpétervári konzulátusokról is, tehát így gyűjtötték össze, hogy valamelyest ez paritásban legyen.

[00:46:38]Tehát én nem gondolom, hogy hogy olyan nagyon drámainak gondolnák, mindazt, hogy elveszítették Magyarországot.

[00:46:48]Ö a ami pedig az 56-ot illeti, ott auguszt október 20-án a Htörténeti társaság tartott egy pódiumbeszélgetést, aminek a hát a tartalmát azt közölte a sajtó.

[00:47:02]És az azért volt érdekes, mert hát lényegében azt a 2009-ben először felbukkanó narratívát fogalmazták meg újra, hogy voltaképpen az 56-ban történtek, az egy színes forradalom, amit kívülről iniciáltak, kívülről kezdeményeztek, kívülről irányítottak és hát vajmi kevés közz van a néparathoz.

[00:47:28]Na most ehhez azt kell tudni, hogy Oroszországban van két történeti társaság.

[00:47:34]Van egy történeti társaság és van egy hadtörténeti társaság.

[00:47:38]Ugye ez elvileg mindkettő civil szerveződés lehetne, ahol a történelemmel foglalkozó kutatók, történészek különböző témákat megtárgyalnak.

[00:47:47]Na de hát az önmagában, hogy a történeti társaságnak az elnöke, jó ideje Vladyimir Megyinski, aki korábban a majdnem 10 éven keresztül a kultuszminisztere volt Putyinnak, egyébként alapképzettségét tekintve történész, és most pedig hát tanácsadója, leginkább ilyen emlékezet politikai tanácsadója Putyinnak, tehát egy ilyen státus hozzáképes Smit Mária egy szélső liberális.

[00:48:14]Igen.

[00:48:14]Igen.

[00:48:14]Tehát tehát egészen tényleg egészen elképesztő.

[00:48:18]Tehát az egyiknek, tehát a történeti társaságnak ő, bocsánat, a hadtörténeti társaságnak Megyinski az elnöke.

[00:48:24]Tehát e ez a hattörténeti társaság tartotta a pódiumbeszélgetést.

[00:48:29]A történeti társaságnak pedig Nariskin úr, aki pedig a külső hírszerzésnek az igazgatója.

[00:48:34]Na most nyilvánvalóan nehéz történelmi adatokhoz jutni, időnként külső piacokon kell körbenézni, tehát hogy státuszférfiak azok tehát az államhoz és a a a rendszerhez szorosan kötődő komoly funkcióban lévő emberek töltik be a ezeket a pozíciókat.

[00:48:54]egyébként mások miatt én rendszeresen látogatom mindkét társaságnak a honlapján, és például a hadtörténetinek a honlapján vastagabb, karcsúbb köteteket tesznek fel teljes terjedelemben, ami főleg a lengyel-orosz viszonnyal, a balti országok és Oroszország viszonyával, Ukrajna és az oroszok viszonyával.

[00:49:17]Tehát lehet látni, hogy az az emlékezett politikai csatározás, amibe belekezdtek valamikor úgy 2005 környékén, az egyre intenzívebben, és főleg ezek a szereplők, tehát a baltiak, a lengyelek és az ukránok azok, akik leginkább kiverik a biztosítékot.

[00:49:36]És hát elolvasva ezeket a néhány száz oldalas könyveket, vastag broszúrákat, azért az ember tehát időnként úgy úgy égnek áll a haja.

[00:49:48]Szóval és hát lehet látni, hogy ez mindez fontos számukra, és hát úgy tűnik, hogy el akarják hitetni, hogy hát ez egy színes forradalom volt 56.

[00:49:58]És a egyébként a talán az egyik egyik ilyen elhozott könyvet érdemes is felmutatni, mondjuk legyen a tankönyv.

[00:50:14]Ez az a elhíresült tankönyv.

[00:50:17]ö ami 2023-ban jelent meg, és annak idején hát hullámokat vetett Magyarországon, mert ugyancsak néhány mondat szerepel 56-ról, amely néhány mondat röviden úgy foglalható össze, hogy egyrészt arra utalnak, hogy akik radikálisként kimentek az utcára, az előző fasiszta rendszerhez kapcsolódtak, annak különböző fegyveres testületeihez.

[00:50:45]Tehát nem direkt mondják ki, hogy fasiszták felkelése volt, de akik radikálisan kimentek az utcára, azok többnyire ezekhez az egykori letünnt rezsimhez, fasiszta rezsimhez kapcsolódóak.

[00:50:56]Illetve a főszöveg, mert ez egy ilyen kép Sztálin fejének fotográfiai mellett van ez a néhány mondat.

[00:51:05]És utána a főszövegben pedig az szerepel, hogy a szovjet vezetés nem alaptalanul feltételezhette azt, hogy külső titkosszolgálatok műveletének köszönhetően történt mindaz, ami történik.

[00:51:20]Tehát ebben a 23-as könyvben ugyanúgy, mint ahogy már korábban, ez 2009-ben bukkan föl először, hát lényegében ez a narratíva fogalmazódik meg.

[00:51:31]röviden a tehát, hogy nem belső okai vannak.

[00:51:35]Tehát ez az, amit úgy tudnék röviden összefoglalni, hogy csak a arra a három alapvető kérdésre nem kap választ a 11-es Nebuló, hogy hogy kik is voltak azok, akik utcára mentek valójában.

[00:51:53]Miért mentek az utcára?

[00:51:53]Mi volt, ami kiváltotta azt, hogy utcára vonuljanak, és mit akartak elérni?

[00:51:57]Hát pont ez a három kérdés maradt megválaszolatlan, de azt tudjuk, hogy ezt nyilván nyugatról iniciálták, nyugatról kezdeményezték és irányították.

[00:52:08]Na most nagyon érdekes, hogy amikor ez a könyv megjelent, akkor ez gyakorlatilag amikor már kész volt a kézirat, és már megvolt a kefele vonat, ez fölkerült az internetre és lehetett olvasni, és hát én magam is olvastam, és Magyarországról is eljutott a híre, és talán először magyar politikusok szólaltak meg, hogy ne már, hogy ezt gondolják és ezt tanulják majd az orosz diákok.

[00:52:33]Akkor az orosz nagykövetség Budapestre akkreditált jelenlévő nagykövetség egy nyilatkozatot adott ki, hogy akik Magyarországon bírálják ezt a könyvet és a könyvben 56-ról szereplő dolgokat, azok a medúza egy olyan lap információira hagyatkoznak, ez a lap rában működik és valóban ellenzéki, de nem egy angazsált ellenzéki, hanem szerintem a normális újságírás szabályainak megfelelő platform, és hogy hát gyakorlatilag alaptalanul, mertogy ez még változni fog, semmit nem változott, tehát hogy amit a medúza leközölt, és amit egyébként még egyszer mondom, kefele vonatban vagy már abban a formában, ahogy aztán a könyv kijött, semmit nem változott.

[00:53:22]Tehát nagyon kicsinyes és nagyon hát szánalmas volt az a próbálkozás, ahogy el akarták hesetni.

[00:53:29]És még egy dolgot tegyek hozzá.

[00:53:31]Ebben a könyvben egyébként számos hajmeresztő állítás van.

[00:53:33]És a hajmeresztő állítások között szerepelnek olyan mondatok, amelyek az Északaukázusból a háború utolsó szakaszában deportált népekre vonatkozik.

[00:53:45]Őket ugye csecseneket, ingusokat, itt számos kis néhány századezetes népcsoportról van szó.

[00:53:53]Csecsenek vannak talán 1 millió fölött.

[00:53:55]Szóval őket kitelepítik a fasisztákkal, a nácikkal való együttműködés kollaborálás vágyával.

[00:54:00]És hát a az ezzel kapcsolatos mondatokat ezek a ma is Észa Kaukázdusban Oroszországhoz tartozó hát népek, illetve azok vezetői hát rossz hallották és felszólamlattak és azt a választ kapták, hogy a következő kiadásban ezt majd átírják.

[00:54:19]A magyar reakció az volt, nem akarom kimondani annak az államtitkárnak a nevét, mert nem érdemli meg, aki ugye ezt azzal heseget el, hogy annyira evidens, hogy mi is történt 56-ban, hogy mi nem fogjuk emiatt bekéretni az orosz nagykövetet, és semmiféle vissza lehet keresni, hogy ki volt az a derék egykori sportújságíró, akinek sikerült ezeket a mélygondolatokat megfogalmazni.

[00:54:47]egyébként még egy utolsót, hogy például a két állam egyesítésére vonatkozóan a könyvben az szerepel, hogy annektálta NSZK az NDK-t, ami egyébként azért azért érdekes, mert ugye a 4+2-es tárgyalás sorozat, amelyik hosszú hónapokon keresztül folyt, és 90.

[00:55:05]szeptember 12-én írták alá, az nagyon részletesen lefektette az egyesülés feltételeit.

[00:55:12]És a 4+2 az abból adódott, hogy a négy második világháborús győztes nagyhatalom képviselői mellett az akkor még létező két német állam képviselői vettek részt.

[00:55:25]Tehát itt egy nagyon komolyan végiggondolt, és egyébként a NATO-val kapcsolatban az egyetlen korlátozást jelentő írásos elköteleződés szerepel ebben a megállapodásban, amely kereteket és feltételeket szab, hogy hogyan is egyesül a két Németország és a keleti területekre, hogyan nem telepítenek NATO csapatokat.

[00:55:46]Egyébként ez az egyetlen, amire vonatkozóan a NATO bármikor is írásban ígéretet tett.

[00:55:56]egy apró személyes emlék vagy élmény 2016-tól.

[00:55:59]2016-ban én a az MTA történetudmány intézetében dolgoztam és szobatársam éppen a az itt ülő Bos Zoltán volt, akitől mindig informálódtunk arról, hogy éppen mi történik.

[00:56:12]És volt olyan szerencsém, hogy részt vehettem Moszkvában, tehát egy konferencián és másodszorra, és szerintem utoljára mentem Moszkvába.

[00:56:18]Ez 16.

[00:56:21]november közepén volt egy kétnapos konferencia 56-ról, amit a moszkvai magyar kulturális központ szervezett, és népes magyar delegáció is ment, és én is benne voltam a delegációban.

[00:56:31]Az én témám teljesen sima volt 56 Romániában, tehát az enyém az az teljesen, tehát hogy is mondjam semleges, sima topik volt, de nyilván és a magyar témák simán lementek, amit viszont amire viszont felfigyeltünk, az volt, hogy az orosz kollégák is, ráadásul olyanok részben, akiket mi is ismertünk, mert 20 éve voltak már a pályán, foglalkoztak 56-tal, és mindig nagyon kellemesen elvoltunk egymással, és mindig nagyon jókat publikáltak, nagyon idegesek voltak és nagyon szorongtak.

[00:57:06]És utólag ö rengeteg feljegyzést készítettem magamnak meg az intézetnek is, hogy mit lehetne csinálni.

[00:57:14]És ezeket most újra elolvastam 10 év után és rájöttem arra, hogy mi nem értettünk semmit, fel se fogtuk, hogy az, ami 16-ban történt, az már a teljes újraértékelése volt 56-nak.

[00:57:26]Tehát emlékszem, volt egy fiatalabb, akkor fiatal hadtörténész, aki hadarva mesélte, hogy hogy 56-ot úgy lehet felfogni, mint mint a a Szovjetunió lengyelországi 39-es intervenciónak egy újabb fejezete.

[00:57:47]Tehát egy lokális háború, de nagyon jól.

[00:57:49]Tehát azt mondta, hogy 56 háború is volt, csak nem úgy lehet hívni.

[00:57:54]És ezzel nem csak 39-re utalt, ami szintén nem kóser a a a mai szovjet értelmezésben, mert ők ugye ők csak segítették a belarusz és ukrán kisebbséget, amit elnyomtak a a a lengyel fasiszták.

[00:58:08]Tehát ők csak szeptemberben csak segíteni mentek, és akkor ha már segítettek, akkor eljutottak egészen varsóig, hogy még jobban segítsenek.

[00:58:16]meg se álltak, de ugyanakkor utalta a különleges katonai műveletre is, amit ami szintén nem háború, szintén nem deklarálta senki, csak úgy megvolt.

[00:58:26]És éreztem rajta, hogy ez a csávó fél, tehát egyszerűen és nem voltak újságírók, nem volt semmilyen nyilvánossága.

[00:58:36]Előtte voltam öt évvel, 2011-ben volt egy második világháborús konferencia, és ott volt közönség.

[00:58:41]Itt nem volt közönség sem.

[00:58:43]Tehát volt az orosz fél, volt a magyar fél és ennyi.

[00:58:47]És három diplomata gondolok.

[00:58:49]És mindenki félt.

[00:58:50]És mindenki félt.

[00:58:50]Minden, illetve mi nem féltünk, de mint a hülyék ott és nem értettük, és utólag jöttünk rá a kávészünetekben, és később összeradtuk, hogy hoppá, hát ez az 56 már nem az az 56.

[00:59:02]Hát itt megváltozott a múlt.

[00:59:05]Így van.

[00:59:05]és a múltnak az értelmezése, hogy mi erről teljesen lemaradtunk, és akkor döbbentünk meg, hogy hát valószínűleg utoljára fogjuk mi ezeket ott elmesélgetni a a a mi sizeünk szerint.

[00:59:16]Ez egy nagyon különleges élmény, és hát 10 év után is úgy úgy kísér egyébként a politika szintjén is megjelenik egy kicsit ilyen kakafón, ilyen zavaros módon 2006.

[00:59:26]február 28-án és március 1jén két napra ide látogat először Putyin a Gyurcsány kormány alatt.

[00:59:36]És talán a jelenlévők közül vannak olyanok, akik emlékeznek arra, hogy ott a Kossuttéren volt egy kis 56-os emlékmű, és 2006 korra a tavaszán Putyin féltérdre ereszkedett, és a megemlékezés virágát letette.

[00:59:53]2015.

[00:59:53]februárjában már Javában Orbán kormány van.

[00:59:57]szintén itt van Putin és elmegy megkoszorúzni azoknak a szovjet katonáknak a sírhelyét, akik közreműködtek az 56-os felkelés és szabadságharc leverésében.

[01:00:09]Ugye micsoda különbség.

[01:00:13]És itt van egy másik totem, amit hoztam.

[01:00:17]Ennek az a címe, hogy magyarországi, az 1956-os év magyarországi eseményei a KGB és a Szovjetunió Belügyminisztériumának szemével.

[01:00:27]Nagyon költői a megfogalmazás.

[01:00:31]Csak a sajnálatos hiányzik.

[01:00:31]Igen, igen, igen, igen.

[01:00:34]Szóval a ezt azért hoztam el, ezt 2009-ben az Oroszországi Föderáció Belügyminisztériumának könyvkiadója adta ki, mert hát egy belügyminisztérium adjon magára és legyen könyvkiadója.

[01:00:48]És van egy bevezető tanulmány, és a tanulmány előtt egy előszó.

[01:00:51]És az előszó első mondata azzal foglalkozik, vagy úgy fogalmaz, hogy ami történt 56-ban Magyarországon, az a 20.

[01:00:59]századi színes forradalmak egyik első példánya.

[01:01:02]Tehát gyakorlatilag 2009-ben ez hát féligmeddig hivatalosnak kell tekinteni, merthogy mégiscsak a a belügyminisztérium kiadója ad adja közre, de 2009-ben a lengyelek meghívják Putyint Dangsba.

[01:01:23]Ugye 2009, a 39-es szeptember 1jéi német támadás évfordulója kapcsán, ugye akkor éppen 70 éves, hogyha jól számolok, évforduló kapcsán meghívják Putying Dunksban, hogy mondjon egy beszédet, illetve a Gazéta Viborcsa felkéri, hogy írjon ebből az alkalomból egy dolgozatot, egy cikket.

[01:01:45]Mindkettő teljesíti Putyin, de ott még nagyon önkritikus.

[01:01:50]Önkritikus a molotov ribropaktummal kapcsolatban lényegében úgy fogalmaz a gazita viborcsában közreadó cikkében, hogy egyetlen ország sem növelheti biztonságát más országok róvására.

[01:02:06]Miközben már a saját belügyminisztérium már egészen mást mond.

[01:02:09]Tehát itt van egy ilyen elég érdekes elmozdulás.

[01:02:11]És miközben 2009-ben megjelenik ez a könyv, amit az előbb fölmutattam, gyakorlatilag ha emlékeim nem csalnak, akkor ugyanebben az időszakban a Duma, tehát az orosz alsóház kommunista frakciója egy olyan törvényjavaslatot terjeszt be, amiben kezdeményezi, hogy a 68-as csesszlovákiai bevonulásban résztvevő szovjet katonák ugyanazon elbírálás alá kerüljenek, essenek.

[01:02:42]mint amilyen aláesnek a nagyhonvédő háború veteránjai, ami ugye megint csak egy jelzés volt, hogy 68-ban is az a fajda vezeklőálláspont, amit korábban képviseltünk, okafogyottá vált.

[01:02:56]És az a fajta vezeklőálláspontunk, amit 56 kapcsán is korábban képviseltük, és nem csak Jelcin képviselt, hanem a korai Putyin is képviselt, hát az is okafogyott elá vált.

[01:03:08]Akkor mikor változik meg ez?

[01:03:10]Hát én azt 11-12 után, tehát a nagy belpolitikai orosz fordulat után.

[01:03:14]Én azt gondolom, hogy igazán amikor 11-12-ben először kényszerül a hatalom arra, hogy ne a normakörnyezet átalakításával, ne a kampánybeli egyenlőtlenségekkel, hanem a szavazatösszeszámlálással teremtse meg legalább azt, hogy abszolút többsége legyen parlamenti támaszának az egységes Oroszországnak.

[01:03:37]Ott egy egészen új politikai klíma jön létre, különösen a 2012-es nyári törvénydömpingnek köszönhetően.

[01:03:46]Ugye 2002 2012 nyarán ugye májusban iktatják be Putint, aki visszatér a négy éves medvegyevi közjáték után.

[01:03:54]És ezt követően miután valahogy átvészeli a rendszer azt a tüntetéssorozatot, amit a középosztály a csalások miatt ott 11 decemberétől a a nyár elejéig képvisel, meglepi a rezsimet, és amikor sikerül újraválasztatni Putyint, akkor akkor hát négy vagy öt törvénymódosítás, illetve tör törvény elfogadásával hát egy ilyen represszív fordulat történik.

[01:04:30]És szerintem ezzel a represszív fordulattal párhuzamosan hát azok az aggályok, amelyek esetleg keretek között tartották korábban a a rendszer ideológiai önképét, és az emlékezet politika tekintetében is bizonyos keretek között tudott mozogni és maradni.

[01:04:49]Hát ezek a keretek elkezdenek pillanatok alatt lebomlani.

[01:04:53]Hogy ne rébuszokban beszéljek, csak néhány mondatot.

[01:04:55]A tüntetések szervezésének feltételeit rendkívüli mód megszigorítják.

[01:05:01]Ekkor kezdődik meg az internet politikai tartalmú ellenőrzése.

[01:05:07]Ekkor definiálják újra a hazárulás fogalmát.

[01:05:11]Immár nem csak idegen hatalom javára, de nemzetközi szervezetek javára is lehet hazátárulni.

[01:05:17]A rágalmazás tényállását újra fogalmazzák.

[01:05:20]Medveggyev idején kivették a büntetőtörvénykönyvből vetették a polgári ügyek közé.

[01:05:24]Putin első dolga volt, hogy visszavigye a büntetőtörvények közé, tehát hogy az állam maga járjon el, hogyha valaki állami intézmények, egyház vagy olyasmikkel szemben nyilvánosan fogalmaz meg bármiféle kritikai álláspontot, hogy ott lebegjen fölötte Damoklis kardjaként, hogy hát lehet, hogy te rágalmazol, és akkor az állam el tud járni veled szembe.

[01:05:47]És hát a legismertebb és hát Magyarországon is hullámokat verő később ugye a Fidesz kormány is próbálkozik ezzel a az idegen vagy külföldi ügynök passzussal való kiegészítése a civil szervezetekre vonatkozó már korábban hatályba lévő törvénynek.

[01:06:03]Tehát ez mind 2012 nyara.

[01:06:07]Tehát hogyha végignézzük ezt a 25-26 évét a putytini rendszernek, akkor a nagy váltás ebben a 11-12-es korszakban van.

[01:06:16]És itt még egy dolgot hadd fűzzek hozzá, mert fontosnak gondolom, hogy miután ezt a 11 decemberében kezdődő és késő tavaszi, következő év késő tavaszáig tartó tüntetések, főleg nagyvárosokban, főleg Moszkvában, miután ennek motorja a középosztály volt, de ennek a középosztálynak volt veszteni valója.

[01:06:36]viszont mind a 2004-es narancsos forradalom idején, mind a 2013-as méltóság forradalma idején olyan erők vannak az utcán, akiknek nincs vesztenivalója.

[01:06:51]Tehát lehet látni, hogy az ukrán kitartás az bizonyos értelekben a szegénység, az alternatíva nélküliség.

[01:07:00]Míg ott talán az utolsó pillanat volt Oroszországban 11-12-ben, hogy föl lehetett volna tartóztatni az autokratikus áttörést.

[01:07:08]De miután a középosztály a saját helyzetétben tehát volt veszteni valója, nem merte vállalni azt, hogy akár radikálisabban lépjen fel és tartson ki álláspontja mellett.

[01:07:26]Akkor próbáljuk megérteni jobban Putyint.

[01:07:27]Lassan öt éve tart a háború.

[01:07:31]Hogyan változott ezalatt az öt év alatt a háború magyarázata a Birodalmi központból?

[01:07:37]Biztonsági övezet igénye, birodalmi ambíció, putyini rendszerönvédelme, ezek a tényezők hogyan, ezek a tényezőknek az aránya vagy a ereje változott az öt év alatt?

[01:07:48]Hát az egyik, és ez nagyon fontos, ahogy a kérdésben is elhangzik, hogy nagyon sokféle magyarázattal próbálják megindokolni, hogy miért is indul el a nyílt és átfogó háború, de azt hiszem, hogy a sok-sok magyarázat között, ami közt ott szerepel, hogy egy ilyen banderista fasiszta klikk került hatalomra, hogy nácitalanítani és demilitarizálni kellene Ukrajnát, hogy genocídiumot követett el Ukrajna keleti részén élő oroszokkal szemben, hogy Ukrajna politikai vezetése szeretné Ukrajnát bevezetni a NATO-ba, NATO taggá tenni, és ez olyan biztonsági kockázat, amit nem engedhet meg Oroszország.

[01:08:29]Tehát számos számos magyarázata van annak, amivel befelé is és hát talán kifelé is bizonyos szélsőséges pártok irányában talán nem is eredménytelenül megpróbálták megindokolni.

[01:08:43]De nekem meggyőződésem, hogy itt alapvetően arról van szó, hogy a Putytin második ciklusára megerősödő Oroszország, amit amit a legerősebben sújt a 2008-9-es globális válság, úgy érezte különösen a válság után egyrészt, hogy a nyugat is sebezhető, mert ez a globális válság, pénzügyválság ezt megmutatta.

[01:09:08]Ő pedig noha nagyon súlyosan érintette a válság, kezdte egyre inkább úgy érezni, hogy az idő szorít.

[01:09:14]És most vagyunk még abban a fázisban, mármint, hogy Oroszország, hogy az egykori Szovjetuniót, mint geopolitikai teret irányításunk mellett újra lehet szervezni.

[01:09:27]Tehát nekem meggyőződésem, hogy alapvetően a ezt az egész háborút az motiválja, hogy semmilyen körülmények között nem szabad elengedni Ukrajnát.

[01:09:38]Ha Ukrajna akár a NATO-nak, akár az Európai Uniónak tagja lesz, akkor gyakorlatilag Moszkva elveszíti azt a lehetőséget, hogy fölötte valamiféle politikai gyámkodást gyakoroljon.

[01:09:53]Egyébként itt érdemes arra utalni, hogy már a jelcini korszakban is a Szovjetunió területén létrejövő szuverénné vált utódállamok tekintetében egyfajta korlátozott szuveritású országoként tekintenek ezekre az új függetlenné vált államokra.

[01:10:11]Ez való kivétel, a három balti állam, akik ugyan nem velünk együtt, de néhány évvel utánunk NATO tagok lettek, majd velünk együtt 2004-ben írják alá az EU-hoz való csatlakozást.

[01:10:22]Tehát ők bizonyos tekintetben kicsit más megítélés alá kerültek azzal, hogy bekerültek ebbe a két nagyon fontos nyugati szervezetbe.

[01:10:31]De a többi tekintetében már 93-ban előbb migranján egy akkor elég befolyásos tanácsadója Jelcinnek egy nagy dolgozatában fejti ki majd maga jelzín is az ENS közgyűlésén kifejti, hogy a szovjet belső periféria függetlenné vált államai Oroszország életfontosságú érdekövezetét képviselik vagy képezik.

[01:10:55]Tehát a bejelentésem már a 90-es évek elején megtörténik annak, hogy hogy itt jöhet a nyugat így, úgy amúgy, de tiszteletben kell tartani különleges érdekeit, különleges fontosságú, életfontosságú érdekeit Oroszországnak.

[01:11:11]Oroszország a 90-es években gyenge.

[01:11:13]Nem tud semmit tenni annak érdekében, hogy ezt az igényt a gyakorlatban is megvalósítsa.

[01:11:18]De itt a 2008-9-es globális válság után Putyin úgy érzi, hogy itt az utolsó pillanat, hogy elkezdjünk egy olyan irányba menni, hogy ne engedjük el a poszovjet térség Oroszország utáni legfontosabb politika és gazdasági hatalmát, Ukrajnát.

[01:11:35]És hát persze ehhez az is hozzájön, hogy hát nyilván ha Ukrajnának sikerül egy versengő demokráciát, egy plurális politikai rendszert működtetni és egy többié-kevésbé sikeres gazdaságot felépíteni, akkor tehát egy sikeres jogállami konstrukció jönne létre.

[01:11:58]Miutána kulturálisan és történelmileg az oroszokhoz legközelebb álló közösségről van szó, ez olyan minta lehet, ami az oroszok számára is azt jelenti, hogy hát ha az ukránoknak sikerült nekünk, miért ne sikerülhetne?

[01:12:13]Mi az a legnagyobb kompromisszum, amit ha Putyin megtenne, még mindig el tudná adni győzelemként otthon az ukrán orosz háború kapcsán egy olyan béketárgyalás vagy tűzszüneti eredmény?

[01:12:26]Hát szerintem én azok közé tartozom, akik azt gondolják, hogy Putyin még mindig lezárhatná úgy a háborút, hogy otthon gond nélkül ezt győzelemként adhatná elő.

[01:12:38]Azt mondhatná, hogy megszereztük Ukrajna területének 20%-át.

[01:12:44]Egyébként itt egy kis kitérőt hadd tegyek, hogy amikor 2014-ben annektálják a Krmfélszigetet, ugye ez február-márciusban történik meg, okupálják majd annektálják március 18-án, majd április második hetében föllázítják eredetileg három megyéjét, keleti megyéjét Ukrajnának, Harkiv megyében is próbálkoznak, de ott lepattannak.

[01:13:05]A másik két megyéből, Luhanski, illetve Donyeck megyéből végül is 14-15-ben a két megye területének 30-30%-át szerzik meg.

[01:13:17]Tehát ez a két megyeerész, illetve a Krim együttesen Ukrajna nemzetközi jogilag elismert eredeti területének, ami valamivel több mint 603000 n km, összesen 7-es száz-át jelenti.

[01:13:33]Most négy és fél éves háborúban ehhez még 13%-ot szereztek.

[01:13:37]óriási áldozatok árán minimum másfél millió ember veszett oda.

[01:13:43]Ezt úgy kell érteni, hogy ebben a másfél millióban benne van a halottak, az eltűntek és azok a súlyos sebesültek, akiket tényleg nem tudnak visszavinni a frontra.

[01:13:54]Ez tényleg elképesztő veszteség, ha arra gondolok, hogy a a közel 10 éves afganisztáni intervencióban 14000 emberük veszhet oda a két csecsen háborúban hét h 77000re ez a hivatalos álláspont a szövetségi erők részéről vesztek oda.

[01:14:10]Tehát ott is a két háborúnak a szövetségi oldalon 14000res a veszteségen.

[01:14:16]Most ehhez képest a minimum más5él millió elképesztő.

[01:14:18]És az utóbbi hónapokban azt lehet megfigyelni, hogy egyrészt vannak olyan hónapok, amikor az ukránok több területet szereznek vissza, mint az oroszok, de például még 2025-ben havonta nyarán, amikor a nagy műveletek általában zajlanak valamikor május elejétől szeptember végéig ebben az időszakban, ezekben a hónapokban 25-ben 450 kötőlyel 550 n km-t szereztek.

[01:14:44]Most viszont idén ez lement 200 alá.

[01:14:50]És voltak hónapok, amikor az ukránok többet szereztek vissza.

[01:14:52]Tehát ennyit a frontvonalról.

[01:14:54]Tehát én azt gondolom, hogy lezárhatná, azt mondhatná, hogy itt megszereztem Ukrajna területének 20%-át.

[01:15:04]Ez egy megbízható pufferzóna.

[01:15:07]Meggyengítettük Ukrajnát, lényegében létrehoztunk egy olyan helyzetet, hogy meggyengített Ukrajna számunkra, vagy velünk szemben nem jelent további kockázatot.

[01:15:19]És ennyi.

[01:15:19]De láthatóan ez nekik nem elég, merthogy olyan mániák rabjává vált Putyin, és olyan feltételeket akar továbbra is szabni, ami messze túlmutat ezen, és sokkal többet akar.

[01:15:32]többet akar olyan területeket, amit hát leginkább ugye a Donyeck megyének egy ilyen 4-5000 nmes része, ami Erődvárosokból áll, tehát az ukránok számára katonai szempontból is létfontosságú, hogy ezeket a területeket ne adják át, mert utána egy ilyen nyitott terület nyílna a katonai szempontból az oroszok előtt.

[01:15:58]Nyilván meg akarja akadályozni, hogy erős hadserege maradjon a felügyelete alatt.

[01:16:03]ti ukrán területeknek, tehát megpróbálja valóban demilitarizálni létszámában, fegyverzetében nagyon jelentősen korlátozni.

[01:16:11]És hát vannak azért Putyin környezetében olyanok, akik hát egyáltalán nem zárják ki, hogy a most megszerzett és felügyeletet alatt tartott 20%-nyi területen túl újabb területeket sikerülne megszerezni.

[01:16:26]Vannak olyan befolyásos elemzők, akik arról beszélnek, hogy hát igen, nem sikerül valószínűleg Ukrajna egészét elfoglalni, de azokat a területeket, amelyek Kiev felügyelete alatt maradnak, azt egy ilyen preindusztriális állapotban kell visszabombázni.

[01:16:41]Tehát hogy és egyébként ugye Ukrajna a háború előtt is, Moldova mellett Európa legszegényebb államb, az egyfől eső GDP itt volt a legkisebb.

[01:16:52]Tehát egy Európa egyik legszegényebb államával szemben követi el Oroszország állítólag a testvér nemzetével szemben, sőt Putin olvasatában egy olyan közösséggel szemben, ami egyébként nem is létezik, mert az ukránok is oroszok.

[01:17:07]Tehát, hogy itt egy olyan csak nem tudják, vagy idáig nem nőttek föl.

[01:17:12]Tehát, hogy egy olyan ideológiai katyvasz van mindeközben jelen, amit hát racionálisan már jó ideje nem lehet értelmezni.

[01:17:21]Az én válaszom tehát az, hogy Putyin azt gondolta, hogy nem szab biztonsági igén.

[01:17:30]Ezt az utolsó fontosnak gondolom.

[01:17:30]97.

[01:17:33]május 27-én Párizsban aláírják az Oroszország NATO alapítókartát.

[01:17:39]Ez az alapítókarta arra vonatkozik, hogy Oroszország tudomásul veszi, hogy a köztes Európa országai, a béketábor egykori országai valószínűleg lépésről lépésre csatlakozni fognak a NATO-hoz.

[01:17:55]De cserébe, hogy ezt tudomásul veszi, két ígéretet kap a NATO-tól.

[01:17:57]Az egyik, hogy az új tagállamok, tehát a később felvételre kerülő tagállamok területére nukleáris fegyvert a NATO nem telepít.

[01:18:09]És mindaddig, amíg az új felvételre kerülő országok biztonsági helyzete radikálisan nem roblik, addig a NATO ezen országok biztonságát nem azzal fogja garantálni, hogy idegencsapatokat állandó jelleggel telepít.

[01:18:23]Ez nem egy egyoldalú NATO nyilatkozat volt, hanem egy megállapodás a két fél között.

[01:18:29]Tehát Oroszország nyilván tisztában kellett legyen azzal, hogy melyik az állam, amely ezen államok biztonsági helyzetét radikálisan ronthatja valamiféle fellépésével.

[01:18:40]Az csak én lehetek.

[01:18:40]De amíg ezen én nem rontok, addig Magyarország területén nem lesznek olasz kanadai, norvég katonák, mint ahogy Lengyelország vagy a balti államok területén sem.

[01:18:51]Tehát a párizsi megállapodás 97-től komoly és erős garanciát adott arra, hogy biztonsági fenyegetést nem jelentenek ezek az országok.

[01:19:01]És ha Ukrajnát felvették volna, aminek egyébként a háború kitörése előtt hát semmi esélye nem volt belátható időn belül, többek között azért, mert a a biztonsági szolgálatok, a hadseregvezetése, az államapparátus oly mértékben volt átjárt orosz ügynökök által, hogy a a NATO a saját biztonsága szempontjából sem gondolta azt, hogy most föl kellene venni Ukrajnát a NATO-ba, mert olyan kockázatot jelentett volna.

[01:19:29]Most túl azon, hogy a biztonsági garanciák kiterjesztését se akarták nagyon sokan Ukrajnára nézett.

[01:19:35]Tehát röviden Ukrajna felvételesen jelentett volna kockázatot, merthogy a világ nukleáris arszenájának 45%-a még mindig orosz kézben van.

[01:19:44]Hát lehet látni, hogy mint hím tojással bánik ebben a négy és fél éves háborúban is Oroszországgal a nyugat, mert nem akar olyan konfliktust kialakítani, ami ne adj isten egy harmadik világégéshez vezetne.

[01:20:03]Megnyitjuk a közönség kérdések lehetőségét.

[01:20:05]A kivetítőn fogtok látni egy kódot, amit hogyha beírtok a mobil telefonjaitokba, akkor felettek kérdést Zoltánnak és Stefának.

[01:20:13]A kérdéseket moderáljuk, és négy-öt kérdésre lesz majd lehetőség.

[01:20:21]És ha meg gyűjtjük a kérdéseket, anélkül, hogy erőltetett lenne a párhuzam, de mégis fel kell tennem a kérdést, milyen párhuzamot látok?

[01:20:30]56 és 2022, illetve a magyar és a ukrán szabadságharc között.

[01:20:34]Nyilván az egyik az egy szovjeturalom alatt álló pártállam forradalma, a másik egy egy független állam külső infázió elleni védekezése.

[01:20:44]De mégis milyen részekben láttok alkotó, értelmezhető párhuzamot?

[01:20:55]Kezdjem?

[01:20:55]Ühüm.

[01:20:57]A mindkettőben van egy van egy van egy romantika, tehát Dávid Góli ellen az a rendkívül egyenlőtlen küzdelem.

[01:21:11]A birodalom visszavág, a birodalom túlerővel próbálkozik és hazudik.

[01:21:16]Tehát ugye előbb még még az elején említettük ezeket a ezeket a tárgyalásokat.

[01:21:22]Tehát amikor ugye november első napjaiban ugye a magyar katonai tárgyaló delegációt beviszik tökörre és akkor azt mondják nekik, hogy akkor most tárgyalunk és aztán kiderül, hogy hát nem, hogy nem tárgyalunk, hanem ezek foglyok, és nincs itt semmiféle tárgyalás.

[01:21:38]Sőt, ugye 31-én a az SZK politikai bizottsága már eldöntötte, hogy valóban lesz intervenció.

[01:21:44]Tehát a saját korábbi döntését meghazudtolják és és eldöntik, hogy lesz.

[01:21:50]És akkor Nagy Imra ezért fordul a világhoz, és nem fordítva a tet.

[01:21:55]Nagy Imr egyszerűen ha már elvesztettünk mindent, akkor lássuk, hogy támogat-e bárki, nem támogat senki, de hogy hátha, tehát hogy úgyis elveszett már az ügy, ezekben jönnek.

[01:22:07]Tehát van ez a ez a ez a hazugságelem, és ezt a hazugságelemet fantasztikusan láttuk azért 21 és 22 között.

[01:22:11]Tehát miközben ugye 21-ben már szorgosan építették itt a a tábori kórházakat, meg az egész ott volt az egész buildup Ukrajna körül, hát végigbizonygatták hát semmiért és semmi látnivalót.

[01:22:26]Tehát mi ez?

[01:22:28]Hát itt csak csapatmozgások, csapat jönnek, mennek, tehát semmi probléma, nem készült semmi.

[01:22:32]És hát annyira jól sikerül ez az előadás, hogy még a nyugatiak nagy része is elhí.

[01:22:37]Tehát a nyugatiak a ugye a CIA-nak nem hisznek.

[01:22:41]Tehát most ha már az egyszer a CIA jól látja, és a nem a CIA nem hazudik, és elmondja az összes nyugati szövetségesnek, hogy gyerekek, novemberde decemberben gyerekek itt tényleg kész készülnek erre val bármilyen őrültnekt és nem hisznek nekik.

[01:22:57]Tehát Rómában, Párizsban, Berlinben egyszer nem hisznek nekik.

[01:23:02]Tehát én ez egy ugye ahogy nyilván a magyar forradalmároknak sem hittek, vagy nem adtak hitelt, vagy vagy sajnálkoztak, hogy hát bocsi, hát ez van, de hát most nem fogunk tudni segíteni, mert mert ha segítettünk volna, akkor igaza lenne a KGB-nek.

[01:23:17]Akkor ugye a KGB által írt tankönyv, ami ugye egy fasiszta pucsnak mutatja be a 56-ot, amit a nyugati imperialisták támogatnak és szitnak, akkor nekik lett volna igazán ez lett volna, de nem az volt.

[01:23:32]Szóval igen, szerintem vannak ilyen ilyen ilyen párhuzamok.

[01:23:36]Nyilvánvalóan a magyar szuverenitás 56-ban nem mérhető össze a az ukránéval 22-ben.

[01:23:42]Mi egy birodalomnak a a tagjai voltunk és a a részesei, ha tetszek, ha nem, az ukránok nem.

[01:23:47]Az ukránok van rendes hadseregők.

[01:23:50]Ez mondjuk nagyon érdekes.

[01:23:52]Ugye azért nekünk is lett volna egy 150000-es hadseregünk 56-ban, csak hogy az bent marad a laktanyában.

[01:23:57]Tehát az egy az a történet.

[01:24:00]Tehát itt háború volt, mert 56 nem csak felkelés, hanem egy háború.

[01:24:05]3500 ember hal meg, és a szovjetek is több mint 700 embert veszítenek két hét alatt.

[01:24:10]Tehát azért 56 és a az az afgán háború között soha sehol nem vesztettek 200 embert.

[01:24:16]Nem is katonák ellen, ugye srácok vagy mindenféle ilyen civilek ellen harcolva.

[01:24:26]Tehát ez egy háború, ami zajlik, de ebben a háborúban a magyar hadsereg, mint olyan, nem vesz részt.

[01:24:29]Az ukrán hadsereg viszont 22-ben hát adja az egésznek a gerincét.

[01:24:34]Tehát a ha az ukrán hadsereg nem úgy viselkedik, és nem úgy állt helyt, főleg az első napokban, hát akkor nincs miről beszélni.

[01:24:41]Akkor gyakorlatilag már kiebben mindenki tehát, hogy is mondjam, orosz zászló lenne, és nem ez lett.

[01:24:47]Én ezt látom, de kíváncsi vagyok, hogy Zoltán, hogy látod.

[01:24:51]Mindezzel egyetértek, amit Stefán mondott.

[01:24:54]azzal egészíteném ki, hogy ugye 56-ban Magyarország formálisan ugyan szuverén állam volt, de egy olyan világban, egy olyan Európában volt formálisan szuverén állam, amikor messzemenően és maradéktalanul érvényesült az érdekövezett politika, ami a második világháború után ugye ketté osztotta Európát.

[01:25:13]Na most az ukránok viszont komolyan elhitték magukról, noha az oroszok számos jelzését adták annak, hogy a szovjet belső periféria 91 végén függetlenné vált államainak szuverenitását nem tekinti teljes értékűnek, de ők a maguk részéről mégiscsak független szuverén államnak gondolták magukat.

[01:25:36]jellemző, hogy sem az 56-os szovjet beavatkozásért, sem a 68-as csezlovákiai beavatkozásért, mert hogy a nyugat tudomásul vette, hogy érdekövezett politika osztja ketté Európát, nincsenek szankciók.

[01:25:51]Az első szankció a Szovjetunió ellen az afganisztáni bevonulás után van, mert ott a nyugat, főleg az Egyesült Államok úgy érzékeli, hogy itt az érdekövezett politikával szemben egy olyan területre megy be a Szovjetunió, amit a nyugat maga részéről nem tekint Szovjet érdekövezetnek.

[01:26:12]Na most még egy dolog, ez egy ilyen veszőparipám, de kénytelen vagyok, kénytelen vagyok utalni rá, hogy 75-ben a Helsinki záródokumentum aláírásakor, 75.

[01:26:24]augusztus 1jén, ebben a dokumentumban nagyon sok fontos dolog már korábban elfogadott, nyermeggerősítést, de fölbukkan egy új fogalom a szuverén egyenlőség elve.

[01:26:34]A szuverén egyenlőség azt jelenti, hogy minden független szuverén államot megillet az a jog, hogy szabadon határozza meg külpolitikai irányvonalát, beleértve azt a jogot is, hogy szabadon dönthessen arról, hogy csatlakozni kíván-e valamely szövetségi rendszerhez, vagy a semlegességet választja.

[01:26:54]Most a Szovjetunió ezt aláírta.

[01:26:56]Európa összes állama kivéve ember hsa Albániáját.

[01:27:03]Nagyon helyesen.

[01:27:03]Tehát ő ők látta, hogy ezek büdös revizionisták.

[01:27:06]Bár itt van ez a nagy tartották a a jó irányt helyes irányt ugye itt van ez a gonosz vicc hogy melyik ország a világ legfüggetlenebb állam ugye Albánia tőle aztán semmi sem függ tehát hogy tehát az ember hogyhaféle Albánia nem érte alá az összes európai ország beleértve a szovjet aláért illetve Kanadai illetve az Egyesült Államok na most a szovjet nyilván amikor 75-ben aláírta ezt a dokumentumot arra gondolt hogy a Béketábor országainak politikai vezetés És maguk a rendszerek már annyira szilárdak, hogy itt arra számítani, hogy a szövetségesi hűséget bárki is megpróbálja kétségbe vonni és ezt feladni, hát van a Szovjetuniónak akkora politikai gazdaság és a végső sorron szükséges katonai ereje, hogy ilyen törekvést elfolytson.

[01:27:56]Na most itt viszont ami történik Ukrajnával, az mégis csak egy olyan időszakban történik, amikor az érdekövezett politikával szemben mégis Európa, az öreg kontinens nem alaptalanul gondolhatja, hogy hát itt itt a a szuverén egyenlőség érvényesül, ami azt is jelenti, hogy az ország méretétől függetlenül, katonai, gazdasági politikai erejétől függetlenül minden állam jogilag egyenlő.

[01:28:22]Tehát én értelemben itt két külön korszakban két hősies próbálkozásról van szó, de nemzetközi jogilag tisztább a helyzet Ukrajna esetében, mint Magyarország esetében, ahol a nyugat úgy gondolta, hogy hát itt felosztottuk Európát és hát ezekhez a szabályokhoz magunk részéről szintén tartjuk magunkat.

[01:28:44]Üüm, megjött az első közönségkérdés.

[01:28:47]Mennyiben mutatja az orosz befolyásolási képesség gyengeségét a szerb választás eredménye?

[01:28:56]Én ezzel kapcsolatban azt tudom mondani, hogy ennek egyik legfontosabb paramétere, vagy leginkább azon lehet majd lemérni, hogy a felálló új kormány az Szerbiát csatlakoztatja-e az Oroszországgal szembeni szankciós politikához.

[01:29:13]Ugye az eddigi szerpitika az egyfelől szeretett volna közeledni, és fontos volt számára az Európai Unió felé való közeledés, de különböző történelmi meg érzelmi okok miatt, és ebbe ne felejtsük el azt, ami történik 99-ben, ugye a koszovói háború kapcsán, ugye a szerbeknek van egy ilyen érzelmileg másfajta viszonyulása az oroszokhoz.

[01:29:37]Na most szerintem az egyik legfontosabb mutatója annak, hogy ez a befolyásolási képesség mennyire erős vagy nem, az épp ebben fog tudni leginkább megmutatkozni, hogy történik-e ilyen tekintetben változással, vagy sem.

[01:29:58]Köszönjük.

[01:29:58]Nézzük a következő kérdést.

[01:30:11]tudna tudna-e ajánlani két-három könyvet azokon kívül, amiket ön írt magyar, illetve angol nyelven, amiket már ilyen étlapon kívüli kérdések, de amiket elolvasott az ember, akit Putyin, illetve Putyin Oroszországa érdekel.

[01:30:27]Hát ha már ilyen kedvesen utaltak rám, akkor és a és a Stefánok biztatott, hogy nekem a nyáron az ünnepi könyvhit megjelent egy könyvem az Oziris kiadó igazgatójának, Gyurgyák Jánosnak a felkérésére, aminek az a címe, hogy Putyin Oroszországa békében és háborúban.

[01:30:49]És a felkérés arra vonatkozott, hogy ezt a 25-26 éve, tehát 2000-től 2026 tavaszáig, amíg a kéziratot le nem adtam, mindaz, ami tudható és fontos lehet egy magyar érdeklődő számára Oroszország kapcsán, az kerüljön ebbe a könybe.

[01:31:07]Eredetileg azt mondta a János, hogy ez legyen 400- 4500 leütés, 6500 lett, de amikor megkapta, azt mondta, hogy ez így jó.

[01:31:15]És akkor így a sorozat, ami mindig ilyen kis keskeny karcsú kötötetekből áll, ez ilyen vastag.

[01:31:21]Tehát hát ezt mint legfrissebbet tudom ajánlani szerénytelenül.

[01:31:28]A a a még két könyvet tudnék ajánlani.

[01:31:33]Az egyik, amit a libri, ez a könyvkereskedő, úgy látszik, könyvkiadással is foglalkozik néhány évvel ezelőtt a Putyin emberei címmel kiadott egy ilyen vaskos köttetet.

[01:31:40]egy angol 100 újságírónő írta, és az elég komoly munkának tűnik.

[01:31:50]Katherine Belton.

[01:31:51]Így van.

[01:31:51]illetve van egy Zigár nevű újságíró, rendkívüli intelligens újságíró, akinek a az az igazság, hogy neki van egy Putyin metamorfózisa, egy korábbi könyve, amit magyarul kiadtak, illetve van egy könyve, ami ami arról szól, hogy hogyan jutottunk odáig, hogy Ukrajnát megtámadja Oroszország.

[01:32:15]az az az eredeti cím, nem tudom, hogy miért nem azt fordították le magyarra, mert az annak az valahogy a a bűn és bűnhődésnek egyfajta parafrázisa lett volna, de most már ez se fog eszembe jutni.

[01:32:32]A Zigár nevet jegyezzék meg.

[01:32:35]Két könyve is olyan, emigrációban él, de egy nagyon művelt, nagyon okos ez a két könyve, tehát Putyin metamorfózisa és hogyan jutottunk Ukrajna megtámad, valami ilyesmi címe van ennek a másiknak.

[01:32:48]Hát én ezeket a könyveket tudnám melegen ajánlani.

[01:32:53]Nagyon izgalmasak, nagyon tárgyszerűek és az én nézőpontomból hát eligazítanak abban, amit a kortársi Oroszországról tudni kell.

[01:33:02]további könyvajánlót majd emelt tarifával.

[01:33:04]Tehát akkor köszönjük és én is ajánlak egy könyvet.

[01:33:08]Stefá novemberi totó adásokat ajánlottad, de a decemberi első adásban Panyi Szabolcs fog jönni könyvbemutatójával és fokozzuk, fokozzuk, csak fokozni lehet, aki aki a barátság extrákkal címmel írt kötetet november 9-én, aki már előfizette, vagy erő Putin magyarországi szolgálóiról.

[01:33:29]Szerintem ez a barátság extrákkal ez jól leír azt elárulom, hogy én már elolvashattam kéziratot.

[01:33:35]Azt nem mondhatom, hogy mi van benne.

[01:33:36]Nyilván nem, de jó, jó.

[01:33:41]Fincsi.

[01:33:41]Nagyon fincsi.

[01:33:41]Tehát tényleg, tehát Szabolcs nagyon nagyon nagy munkát végzett, és nagyon remélem, hogy perceken belül megjelenik majd angolul is, mert nyilván tehát ez ez robbanni fog, tehát nemzetközileg, nem csak a magyar közvéleményben.

[01:33:57]Következő kérdés.

[01:33:57]Van-e jelenleg olyan politikus Oroszországban, aki alternatíva lehetne Putyinnal szemben?

[01:34:03]Hát ugye az autokráciák egyik legfontosabb feladata és az autokratáknak, hogy ilyen ember ne legyen.

[01:34:09]Tehát, hogy ha valami politikai feladatot lát maga előtt az első számú vezető, akkor leginkább az.

[01:34:15]Ez persze nem jelenti azt, hogy ne lennének olyan emberek, akiket én el tudnék képzelni az ország élén, és azt gondolnám velük kapcsolatban, hogy meggyőződésük, hogy ezt a háborút nem kellett volna elindítani, és Oroszország érdekét szolgálná az, hogy ebből minél gyorsabban kikeveredjék.

[01:34:37]De hát ilyen kávézalcból való jóslás lenne, ha itt neveket mondanék.

[01:34:41]Ö és hát a legfontosabb, hogy olyan erőviszonyoknak kell kialakulnia és ugye azt se tudjuk, mert elvileg jogilag 2036-ig Putyin maradhat, tehát 30-ban, tehát 24-től 30-ig tart ez a hat éves ciklus.

[01:34:59]a 20-as alkotmánymódosítást követően, amikor le igen igazán süvölvény egyébként a a Trumphoz képest fiatal ember, mert 74 éves, tehát hogy és hát utána még 2030-tól jogilag még egy ciklus erejéig lehet, tehát hogyha a biopolitika nem szól közben, akkor 30 36-ig lehet az ország élén.

[01:35:23]Ami egyébként azt jelenti, hogy pont annyi időtölt Oroszország vezetésével, mert ugye azt a medvegyevi közjátékot 2008 és 12 között hát ugyanúgy putyini korszaknak kell tekinteni, mert a végső lényegi döntések kizárólag Putyinnál maradtak akkor is.

[01:35:41]Tehát akkor ez a 36 év, ha teljesül, tehát nem szól közben valami politikai dráma, vagy az, hogy hát az egészségi állapota romlana és balra el.

[01:35:52]Tehát abban az esetben pont addig irányítani az országot, ameddig Szalazár irányította Portugáliát vagy Frankó Spanyolországot.

[01:36:00]Igaz, Szalazár az utóbbi utolsó éveiben már úgy irányította, hogy valójában nem ő irányította, hanem eljátszották, hogy ő van az ország élén.

[01:36:08]Ez még akár Putyinnal is előfordulhat, hogyha és Sztálin és Sztálin lassan ki van pipálva.

[01:36:14]Tehát Sánhoz már közeledik nagy lépések.

[01:36:17]Hát közeledik, mert hogyha abból indulunk ki, hogy 22-től 53-ig, az mennyi?

[01:36:22]31 év.

[01:36:22]Tehát akkor ha a 36-ot megfutja, akkor Sztálinnál hosszabb.

[01:36:28]Bresnyevet már rég lehagyta, tehát igen.

[01:36:33]Egy utolsó kér közönség kérdésre van lehetőség.

[01:36:39]Hogyha az amerikaiak kihátrálnának teljesen az ukránok mögül, lenne-e még út a győzelemhez?

[01:36:46]Ugye egy vonatkozásban az amerikaiak, ahogy 2025 január 20-án beiktatták Trumpot, kihátráltak.

[01:36:55]Ez az anyagi támogatása Ukrajnának.

[01:36:58]Ugye Trump először azt próbálta elérni, hogy 500 milliárd dollárban kapjon hozzáférést a az ukrajnai ritka fémföld ö ásványokhoz, különböző szállítókapacitásokhoz.

[01:37:16]arra hivatkozva, hogy 300-350 milliárd dollárban már a Biden adminisztráció segítette, és hát ez voltaképpen el akarta érni, hogy visszafizessék, amit segélyként kapott a demokrata adminisztrációtól Ukrajna.

[01:37:28]Miközben egyébként a Biden adminisztráció körülbelül olyan 130 milliárd dollárt adott, ami egyébként az amerikai GDP-nek a 0,41%-a.

[01:37:41]egyébként az Egyesült Államok a második világháború idején GDP-nek 4%-ával segítette a briteket, a szovjeteket és egy idő után a francia ellenállást, mert nyilván a második világháború idején olyan globális veszélyt és kockázatot láttak a náci Németországban, hogy hajlandóak voltak ekkora segítséget nyújtani.

[01:38:03]Itt viszont láthatóan egy ilyen még a demokrata adminisztráció is egy ilyen regionális konfliktust látott.

[01:38:10]Na most tehát anyagilag nem támogatja.

[01:38:12]Európaiak fizetik a fegyvereket, amit Amerikától megvesznek és átadnak az ukránoknak.

[01:38:17]A lengyelek fizetik a Starlinket, tehát az illetve hát más forrásokból vannak, amit közvetlenül az ukránok fizetnek az amerikaiaknak.

[01:38:29]viszont hát a tehát a hírszerzés, illetve a a ezeknek a csapásmérő eszközöknek a használata, illetve a korai jelzése annak, hogy balisztikus rakéta támadja Ukrajnát, egyedül az Egyesült Államok tud pillanatnyilag, tehát egyetlen európai hatalom sem tud ilyen típusú információval szolgálni.

[01:38:53]Nem véletlen, hogy itt az elmúlt hetekben elkezdtek játszani ezzel, mert ugye Trump próbálta elhitetni a saját közönségével, hogy a magas dízelolajjárak azok nem a hormozi szorosban szorosban kialakult dolgok folytán jönnek létre, hanem az ukránok orosz finomítók elleni csapással.

[01:39:13]Csak megjegyzem egyébként, hogy a világ havi dízelolaj fogyasztása az 120 millió tonna.

[01:39:22]Ebből 30 millió tonna a nemzetközi kereskedelembe kerül.

[01:39:28]Na most ez a megállapodás, amit most aláírtak, tehát felfüggesztik április elejéig azt a szankciót, amely tiltaná Amerikának, hogy orosz dízelóját vásároljanak, októberben 300000, novemberben 500000, majd a következő hónapokban 1-1 millió tonna vásárlására ad lehetőséget.

[01:39:50]De ugye mondtam, hogy a globális kereskedelemben havonta 30 millió kerül értékesítésre.

[01:39:59]És ugye mindez egy kétségbeesett kísérlet annak érdekében, hogy a november 3-án esedékes választáson kettős vereséggel zárják a republikánusok, de lehet látni, hogy sem az idő, sem az oroszok által szállítható mennyiség nem fog értemben változtatni az amerikai dízelárakon.

[01:40:17]Szóval azt gondolom, hogy a hogy a hírszerzési adatok, illetve azok a az a fajta technikai tudás, ami az ukránok védelmi képességét jelentős mértékben segíti, ha ez kihullanna, kiesne, azt Európa rövid időn belül biztosan nem.

[01:40:37]Vannak bizonyos fejlesztések, de idő kell ahhoz, hogy például a Starlinghez mérhető hasonló képességű rendszereket Európa föl tudjon kínálni.

[01:40:47]Úgyhogy itt amerikai közvélemény olyan mértékben van Ukrajna oldalán, hogy az jelentős mértékben tudja korlátozni Trumpot.

[01:40:55]Tehát egy bizonyos ponton túl annyira nem mehet szembe, tehát nem csak a politikus, hanem a szélesebb.

[01:41:03]És például vannak mérések arra vonatkozóan, hogy lehet, hogy megosztott az amerikai társadalom abban a tekintetben, hogy szállítsunk-e fegyvereket, de nyilvánvaló többsége azt mondja, hogy továbbra is ezeket a hírszerzési adatokat át kell adni.

[01:41:17]Tehát a nagy többsége az amerikai társadalom ebben a tekintetben egyértelműen ukrán oldalon van.

[01:41:26]Köszönjük szépen a közönség kérdéseket, és az én zárókérdésem egy nagy ontológiai, történelmi kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy Moszkva megváltozzon, hogy ne saját feleségeként élje meg a szomszédai szabad döntését.

[01:41:38]Egy vezetőváltás, egy rendszerváltás, a nagyhatalmi szerep újragondolása.

[01:41:45]Mi kell ahhoz, hogy a birodalmi reflexek megváltozzanak?

[01:41:54]Mondtam neked, hogy ez egy nagyon hosszú választ igényel, hogy nem jó ez a kérdés.

[01:41:59]Kettő kettő perc.

[01:42:00]Kettő.

[01:42:00]Aha.

[01:42:00]Na, nagy vonalú voltál.

[01:42:04]Vereség szerintem a vereség, a megalázás és a a veleség, ami nem biztos, hogy jó lesz.

[01:42:12]Tehát ez egy ez egy dráma.

[01:42:12]Én én nem én mint nem orosz szakértő és mint olyan, aki tényleg kívülről látja ezt a ezt az egész helyzetet, de valamennyire rát a történelmére.

[01:42:23]Én azt mondom, tehát a 12 és főleg főleg a 20.

[01:42:26]században 1905-197 a a hideg háború elvesztése a 80-as évekb.

[01:42:35]Tehát mindig akkor történik valami történnie kell valaminek, amikor amikor óriási vereség előzi meg és egyszerűen nincs más út.

[01:42:43]Tehát be be bemennek egy zsákutcába, és onnan csak úgy lehet ki kimászni, hogy valami újat találnak ki.

[01:42:50]De nem tudom.

[01:42:52]egyetértek.

[01:42:52]A vereség, amely vereség nyilván nem úgy képzelendő el, mint a második világháború végén a németek veresége, hogy a vele szemben álló hatalmak a területét elfoglalják, megszállják, és egy rákényszerítenek egy politikai rendszert a vesztes németországra.

[01:43:13]Azt hiszem, senki nem gondol arra, hogy háborút úgy kéne befejezni, hogy nemzetközi jogilag elismert orosz területeket vegyenek el az ukránok, vagy szálljanak meg az ukránok, vagy esetleg más nemzetközi erők.

[01:43:26]Tehát ilyen értelemben nem ilyen párhuzamban gondolom a vereséget, de messze egyetértve, és a legnyilvánvalóbb történelmi párhuzam a 19.

[01:43:35]század közepéből ered a krími háború.

[01:43:37]Ugye az 53-55 között a párizsi béké zárja le a krími háborút, ami kudarcal végződik, és azok a nagyszabású reformok, amit második Sándor a 19.

[01:43:50]60-as-70-es éveiben elindít, amely egy archaikus világból megpróbálja egy modern, a kortársi Európához fölemelni Oroszországot, mert látja, hogy ha nem ezt teszi, akkor a nagyhatalmi versenyből kihullik, óhatatlanul kihullik Oroszország.

[01:44:07]És akkor 61-ben jobb ágyfelszabadítás, 64-ben zemszó, tehát önkormányzati reform, 64-ben átfogó bírósági igazságszolgáltatási reform, 74-ben ez mind a 19.

[01:44:21]Á, tehát 1874-ben hadi reform, az általános hadkötelezettség bevezetése.

[01:44:26]Nem sokkal, ugye az osztálykmagyar monarchiában ezt 68-ba csinálják meg a kiegyezés után, ők 74-ben.

[01:44:33]És ennek például azt, hogy egy modern hadsereg működjön, ennek feltétele volt, hogy a behívott katonák azok írni, olvasni tudjanak.

[01:44:42]Tehát az alfabetizáció, amiben nagyon lemaradott volt Oroszország, nagyon egyenlőtlenül, mert mondjuk a Baltikumban ugyanolyan arányban tudtak írni, olvasni az emberek, mint a skandináv térségben.

[01:44:55]Ugye Európában ők voltak legelől, aközben az oroszok vagy tőle délre Közép-Ázsiában megszerzett, tehát az orosz Turkmenisztánban, hát ez ez ez töredéke volt a lakosságnak.

[01:45:05]Tehát például a hatkötelezettség bevezetése és akkor városi reform, pénzügyi reform.

[01:45:13]Először történik meg, hogy a költségvetést nyilvánosságra hozzák Oroszországban.

[01:45:17]Ez a 60-as évek vége.

[01:45:20]Zárszámadás van, tehát nyilvánosságra hozzák, hogy amit elterveztek, utána mi teljesült.

[01:45:25]Városi reform, rendőrségi reform.

[01:45:28]Ugye rendőrségi reformot azért kell elfogadni, mert a jobbágyfelszabadítással a jobb ágyok kikerülnek a földbirtokosok, a nemesek jók hatósága alól.

[01:45:38]Tehát itt legalább 9-10, de az elsőként említett négy a legfontosabb reformmal radikálisan átalakítják Oroszországot, egyetlen egy területhez nem mernek hozzányúlni a politikai rendszerhez.

[01:45:50]Tehát önkényuralom marad, de nincs országos képviselet.

[01:45:53]És az önkormányzati reformnál a hataló mindent megtesz annak érdekében, hogy egy országos szerveződés, egy országos parlament ne legyen.

[01:46:04]Ez majd az 1957-es forradalom hozza el.

[01:46:07]Tehát Stefanoval messzemenőn egyetértve az igazán jelentős változás egy kudarc, egy vereség lenne.

[01:46:14]És Európa számára meg az lenne drámai, hogyha az orosz feltételek mellett sikerülne Moszkva számára ezt a háborút lezárni.

[01:46:27]Zoltán, másodszor voltál a Totem show vendége.

[01:46:29]Reménykedünk abban, hogy eljön egy olyan nap, amikor úgy jössz hozzánk, hogy egy Putyin utáni Oroszországról fogunk beszélni.

[01:46:35]Akkor írsz egy újabb könyvet, és akkor ezt ezt fogod elhozni.

[01:46:39]Az lesz a totem.

[01:46:41]Hát igen, igen.

[01:46:41]Igen.

[01:46:41]A hallgatóim egyébként mondták, mert az első ilyen oroszország, a mai Oroszországnak szentelt könyvem lakonikusan az volt a címe, hogy Putyin Oroszországa.

[01:46:50]A második könyv, amit 23-ban jelent meg, annak az odacíme, hogy Putyin háborúja.

[01:46:58]Most ugye az egész halála Putyin, tehát Putyinak szerepelnie kell, mert akkor jobban lehet eladni a könyvet, aztán hozzá most már trilógia, tehát most már olyan vagyok, mint a Tibó család, de lehet, hogy Gorkiákkel kijönjön és Krim Samgin az négy kötet, tehát lehet, hogy a negyedik kötetnek Putyin vége, de hát nem tudom.

[01:47:19]És legyen az az utolsó valóban.

[01:47:21]Köszönjük szépen.

[01:47:21]Ez Piro Zoltánt hallottó.

[01:47:23]Köszönjük szépen.

[01:47:23]Köszönjük szépen nektek.

[01:47:26]Gyertek tovább is.

[01:47:28]Köszönjük, köszönjük szépen a megtisztelő figyelmeteket és maradjatok még velünk itt egy kávézó mellettünk.

[01:47:36]Beszélgessünk az elhangzottakról, ha van kedvetek.

[01:47:38]Szép estét mindenkinek.

[01:47:48]Köszönöm szépen.

[01:48:15]Igen, egyik rendszer gondolkodás.