Puzsér, FAM, Paulinyi utópiáról, disztópiáról | Parafrázis
Résztvevők: FAM házigazda, Puzsér Róbert és Paulinyi Tamás parakutató – a Parafrázis 39. adásában az utópiákról, disztópiákról, az aranykor-mítoszról és a hatalom lélektanáról beszélgetnek.
- Téma indoka: a műsor eddig kerülte a politizálást, most „spirituális politikaként" csempészték be; a kiindulópont FAM gyerekkori csalódása a kommunista ígért aranykorban.
- Hatalom és bölcsesség: a taoizmus és Makiavelli ugyanazt a régi feladatot látja el – az uralkodó tanácsadása; a hatalom ritkán korlátozza önmagát, feléli erőforrásait, és összeomlik, de az írástudók is felelősek a korokért.
- Aranykor-mítosz: a „régen minden jobb volt" ősi mém (Hésziodosz, Szaturnália, satja-juga); Hobbes és Rousseau ugyanazt a kort két ellentétes nézőpontból látják – Puzsér szerint „running man" volt, Paulinyi szerint a mitikus, szellemi időben volt paradicsom.
- Magyarázatok: a bonobók békés, a csimpánzok háborús viselkedése, Freud gyerekkor-projekciója, Adler hatalmi magyarázata – a paradicsomi képzet az emberi természetben is ott lapuló disztópiával együtt él.
- Lélek-elméletek: Puzsér „Equitorn" elmélete szerint a lélek földönkívüli szoftver a majom-test hardverén; Paulinyi a tudat nyitottságát és a halálközeli élmények szeretet-élményét említi – a platoni és buddhista nézet között nincs bizonyság.
- Miért ért véget az aranykor: entrópia, ősrobbanás-analógia, Paulinyi saját Dávid-csillag-interpretációja (szeretet a menny, félelem a pokol).
- Központi tétel: > „Ha az ember meg akarja valósítani az Isten országát a földön, akkor abból mindig pokol lesz." – Puzsér
- Forradalmak anatómiája: az értelmiségi vezetésű forradalmak önmagukatpusztítják, leverve válnak romantikussá; Puzsér színuszkör-modellje szerint nincs lineáris romlás, az aranykor és a rothadék-kor egyszerre van itt.
- Világvége-várás: a jehovisták, Jim Jones szektája, a pestisjárványok flagellánsai és a klímakatasztrófa-disztópia; T. S. Eliot szerint a világ nyüszítéssel ér véget – „de még egy bomba belefér".
- Iszlám és totalitarizmus: Puzsér szerint az iszlám a térítő kereszténység és a minden szempontból szabályozó judaizmus „zsarnoki tulajdonságait" egyesíti – de a totalitarizmus nem a vallásokban, hanem az emberben van meg. Tanács egy disztópiás korban: behódolás a sors előtt, sztoikus-keresztény belső megbékélés, halálra való felkészülés.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Szélsőközép csatorna Parafrázis-sorozatának 39. adásában FAM (a műsor házigazdája, aki az első részt is vezette), Puzsér Róbert („Robi") és Paulinyi Tamás parakutató beszélget az utópiákról, disztópiákról, az aranykor-mítoszról és a hatalom lélektanáról. A cím szerinti ív: „utópiától a disztópiáig, aranykortól a kalijugáig", kiegészítve a hatalom ösztönének és a lélek politikájának pszichológiai vizsgálatával. A beszélgetés ősembertől a közeljövő jóslataig kalauzol, szokás szerint a közönségkérdésekkel zárul.
Bevezetés: a politika mint elálcázott téma
FAM elmondja, hogy eddig szándékosan kerülték a politizálást a műsorban — azért indult a Parafrázis, hogy a spiritualitás felé kacsingassanak —, de „ahol ember van, ott politika is". A politikát ezúttal azzal az álcával csempészték be a témafüzérbe, hogy létezik „spirituális politika".
FAM felvezetőjében felidézi gyerekkorát: a hatvanas évekban a történelemkönyvek azt ígérték, hogy az ősközösségben „derék emberek egyenlően éltek", majd Lenin „apánk" visszaállítja az ős közösség igaz rendjét, és eljő az aranykor. Ezt a képmutatást elhitte:
„Én bedőltem ennek a képmutatásnak, és elmentem Kisitkárnak, ahonnan kirúgtak, túlzott aktivitásom miatt." *
Amikor kollégái rávilágítanak — „Túl kommunista voltál" —, a poénFelismerés úgy függ össze a téma lényegével, hogy a történelemkönyv többi lapja tele van háborúkkal, forradalmakkal és bukásokkal, aminek a mélyebb, lelki és történeti rugóit keresik a műsorban.
A bölcs és a hatalom: taoizmus és Makiavelli
Puzsér az uralkodás ősi kérdésével nyit: a taoizmusban és sok más bölcseletben visszatérő feladat, hogy a király kikéri a bölcs tanácsát az államvezetéshez. A Tao Te Kingben rengeteg instrukció szól az uralkodóhoz: „ha így uralkodsz, uralmad fényes lesz; ha így uralkodsz, zavaros lesz." Makiavelli A fejedelem című műve is ugyanezt a régi feladatot látja el.
„A hatalom az… nagyon ritkán korlátozza saját magát. Elvétve korlátozza a hatalom saját magát. És ilyen módon a hatalom feléli a felhatalmazását, feléli saját erőforrásait… és összeomlik." *
Puzsér szerint a Lao-ce-i üzenet az, hogy ha az úton jársz, a működésed fenntartható lesz, és gazdagabb, boldogabb világot adsz át az utódodnak, mint amit átvettél. Ezért a mindenkor írástudóké is felelősség — nem csak a hatalmasoké: „a királyok fülébe sugdosók" —, mert ők is felelősek a fénykorokért és a sötét, elborult korokért.
„Régen minden jobb volt" — az aranykor-mítosz
Puzsér a Senki neve című western-paródiából (Terence Hill, Henry Fonda, forgatókönyvíró: Sergio Leone) hoz egy mondást: „Elárulok neked egy titkot, fiam: sose voltak régi szép idők." Ő maga bevallja: hajlamos a nosztalgiára, gyerekkora óta szereti emlékezni, „beleéli magát a régen minden jobb volt ideáiba" — de valóban jobb volt-e?
A neolitikumból kiásott leletek — rabszolgaság, emberáldozat, bányákban agyondolgoztatott emberek — arra utalnak, hogy kemény világ lehetett. Mivel nincsenek írásos emlékek és nincs időgép, nem tudható biztosan. Puzsér szerint azonban az biztos, hogy „a régen minden jobb volt" egy rendkívül ősi mém, azaz gondolat, amely a kínai konfucianizmusban és taoizmusban is visszatérő toposz.
FAM felsorolja a kultúrtörténeti párhuzamokat:
- Az ókori Rómában a Szaturnália ünnepén a szolgák a gazdáikkal együtt ettek — az aranykorra emlékeztek.
- Az aranykor-kifejezés Hésziodosznál, a Munkák és napok című műben jelenik meg először, de megfelelő korszak minden mitológiában van: az ókori Egyiptomban, amikor az istenek még a földön éltek az emberekkel, valamint a klasszikus indiai „trétajugában" (szatja-juga), az igazság korában.
- Egy közismert „történelemtanári" anekdota is előkerül: a kultúra kezdetének azt a leletet tekintik, amelyen egy közösség tagja — sérülése miatt — nem maradt magára, hanem tovább ápolták: „minden eredettörténetnek van valahol mélyen egy paradicsomi pontja, szociális viszonyokat tekintve is."
Mindannyian kételik, hogy ez valós volt: „az ősközösségi hordák nem paleo-termelő szövetkezetek voltak, hanem nagyon durva alfahímek ütötték, vágták az apraját" — farkashordákhoz hasonlóan vészelték át a történelmi időszakokat.
Hobbes vs. Rousseau: ugyanaz a korszak, két tanúvallomás
FAM felvázolja, hogy az aranykor-mítosz megosztotta a felvilágosodást: az egyik irányzat szerint az aranykor sosem létezett, „mindenki harcolt mindenki ellen", és ebből váltotta meg magát az emberiség a társadalmi szerződéssel — míg Rousseau szerint épp az a (természetközeli, a civilizáció előtti) időszak volt az aranykor.
Puzsér ebben hallja a Running Man allegóriáját: „ez az úgynevezett aranykor egy Running Man volt mindenkinek, egy kiszavazó show, ahol mindenkire vadászott mindenki." Paulinyi ezzel szemben azt mondja: mindkettő volt — csak az egyik a történelmi időben volt (a „running man"), a másik egy allegorikus, mitikus időben, a szellem idejében: „volt paradicsom, volt elsüllyedt Atlantisz, volt ez az ősi bölcsesség és tudás, de nem azon az idősíkon."
Biológiai és pszichológiai magyarázatok: bonobók, Freud, Adler
FAM felveti, hogy lehettek átmeneti korszakok, amikor bizonyos közösségek a bonobókhoz (törpecsimpánzokhoz) hasonlóan rendkívül békésen éltek. Ekkor beindul a bonobó-lexikon: a bonobónál ritka az erőszak, óriás heréik a promiszkuitással függnek össze („a gorillának borsószemméretű heréje van"), a csimpánzoknál viszont — mint az állatvilág ritka jelensége — konkrét, csoportos, tömeges, „emberinek" tűnő háborúk zajlanak, nem pusztán territóriális viselkedésről van szó.
Freud magyarázata is szóba kerül: a paradicsom — a kiűzetés előtti állapot — a gyerekkor lenne, amikor az emberről gondoskodnak (a polgári körülmények között, nem a Dickens-féle nyomornegyedekben). Ezt a gyermekkori állapotot vetítjük a történetre, és így alakul ki az aranykor-mítosz. FAM Adlerhez hajlik inkább, aki a hatalmi tényezőkre és indíttatásokra vezeti vissza az emberi természet működését — és az óvodát hozza példának: „ott olyan háborúk zajlanak… az nem egy bonobós hely, az konkrétan az ütlek, verlek, lopok, hisztizek" — tehát az aranykor-ábránd nyomorult módon az emberi természetben van benne, miközben disztópiás borzalmakat művel.
A lélek mint földönkívüli szoftver; a tudat másik síkja
Puzsér egy saját, merész elméletet fejt ki: „Én karteziánus vagyok, én Descartesnak hiszek." Szerinte a lélek a tudatosság, a gondolkodás, a logosz — ami nyilván nem a tobozmirigyben lakik —, hanem:
„Amit léleknek nevezünk, az egy földönkívüli lény, egy merő információból szoftver, és a hardware az a majomfaj, annak a primátának a teste. És ebből a szimbiózisból jött létre az ember." *
Ezért lenne „teljesen természetellenes" az egyenlőség — az a másik civilizációból érkezik. Szerinte az ember ezen a bolygón mindentől idegen: a sok millió fajból egyetlenegy különbözik abban, amiben mindegyik hasonlít egymásra. Elméletének nevet is ad: „Equitorn" — „képregényünk is van ebből", vallja be nevetve, és közli, hogy beleszeretett a saját ötletébe.
Paulinyi egy másfajta választ ad: a mai tudatkutatás szerint a tudat nem bezárt, dobozolt termék, hanem nyitott, kölcsönhatásban van a környezettel, „téren, időn túlmutató módon". Évtizedek óta foglalkozik kísérleti pszichológiai módszerekkel ezekkel a jelenségekkel. A halálközeli élményekben a megélők „valami eszméletlen nagy biztonsággal, együttérzéssel, egy szeretetben való feloldódással" találkoznak:
„Lehet, hogy ennek a nosztalgiája nem egy földön túli civilizáció, hanem a tudatnak egy másik síkja, ahol mindaz, amit mi jónak, szentnek, szépnek, szeretetelinek tartunk, a tudat magasabb kollektívumának szükségszerű evidenciája." *
Puzsér elismeri, hogy maga is „modernizálta a gnoszticizmust": ide büntetésből kerülnek a lelkek és bezáródnak — ez platonizmus is. A beszélgetés elismeri: soha nem fogjuk eldönteni, hogy a platoni gondolkodásnak (a múlékony dolgokban megnyilvánuló örök mintázatoknak) vagy a buddhista, antiplatonista nézetnek van igaza — „nincs bizonyság". Puzsér azonban egy érvelést megpróbál: ha az ideák emberi konstrukciók lennének, mások másutt mást tudnának absztrahálni a valóságból — de mindenhol ugyanaz absztrahálódik, „ez már egy érv". A mai tudomány a fraktálokkal mutatja, hogy minimális létezőből végtelen variáció jöhet létre.
Miért ért véget az aranykor? Entrópia, ősrobbanás, Dávid-csillag
A következő nagy kérdés: mi volt az a mozdulat, a „kibukás", a bűnbeesés, a lezuhanás, az elsüllyedés? Puzsér szerint az aranykor fogalmát nem mi teremtettük a mítoszokban, hanem „lehívtuk valahonnan": a platoni ideák — a kör, a gömb, a négyzet — a valóság (nem csak a valóságértelmezés) alapkövei. A számoknak is eredetileg saját jelentésük volt; „az inflációban helyiértékekké züllöttek". Az aranykor így „egy tényleg létező, matematikai, fizikai, minden szinten harmóniákat és szakrális egységeket képező létezés", amelyhez képest mi csak szappanbuborékok vagyunk — de ha azonosulunk az örök ideákkal, magunk is halhatatlanná válunk: „ez lenne a platónium, ez az út."
FAM felveti az entrópia-analógiát: minden mitológiában az aranykor elmúlása fokozatos süllyedés, átmeneteken keresztül (ezüst-, bronz-, vaskor). A keresztény kultúrkör armageddonos világvége-képzetét pedig úgy jellemzi, hogy „egy nagyon egyszerű óvodás érzelmet manipulál": hogy vannak a jók és a rossz fiúk — „na most ez tökre nem így van." Ugyanakkor a jó–rossz kettősség geometriailag is ábrázolható: egy fölfelé és lefelé mutató háromszöggel, egy Dávid-csillaggal. Puzsér idézi a képletet: „az Isten és a sátán csatázik bennem, és a lelkem a csatatér."
Paulinyi felolvassa a saját interpretációját a Dávid-csillagról: a felfelé álló háromszög az egzisztenciális tér, a magasztos szférák lélekvilága, melynek terméke a szeretet — ez a menny; a lefelé álló a fizikai tér, az alantas ösztönök anyagvilága, melynek terméke a félelem — ez a pokol. A teremtésben a két háromszöget egymásba tolták, így a Dávid-csillag „a teremtés tervrajza". Kiderül, hogy saját találmány, amiről tréfásan jegyzik meg, hogy „nincs rajta a kóser pecsét".
Puzsér az aranykor lényegét így fogalmazza meg:
„Az aranykor mikor volt? Amikor együtt voltunk, amikor Ádám együtt volt az Úrral, és az oroszlán szalmát evett, amikor az oroszlán együtt legelt a báránnyal. Tudjuk, hogy nincs ilyen… de az aranykor az volt, amikor még együtt voltunk." *
Vagyis az aranykor valaminek az elvesztése miatt ért véget. FAM ezt párhuzamba állítja az ősrobbanással: a világ — az egyéni sors, az embertest, a világegyetem — folyamatos szétzuhanásban van; a világegyetem tágulása nagyobb, mint a fénysebesség. „Hát csoda, hogy az ember a múltba visszatekintve az ősrobbanás pillanatának allegóriáját látja az aranykorkorban, amikor minden egyetlen szingularitásban egyesült?" Az entrópia pedig — mint az idő nyila a fizikában — a nő: „Az apa férfi, az entrópia nő." Paulinyi kiegészíti: léteznek ellentétes, lokális folyamatok is, mint az élet, amely rendezetlenebből rendezettebb állapotot hoz létre — a teljes rendszer entrópiáját ez nem befolyásolja, de a divergencia (szétesés) és a konvergencia (összetartás) kettőssége megmarad.
Amikor az utópia disztópiává válik: forradalmak anatómiája
Puzsér adja a műsor egyik központi tételét:
„Ha az ember meg akarja valósítani az Isten országát a földön, akkor abból mindig pokol lesz." *
Paulinyi magyarázata szerint ez azért van, mert az ember a Földhöz tartozik, az idea pedig „egy másik civilizáció" — és történelmi szerepcserék zajlanak: akik alul voltak, felülre kerülnek. A proletárdiktatúra logikája szerint Puzsér „egyszerű aritmetikával" él: ha egy százfős csoportban tíz normális realista ember és kilencven hülye van, ott a demokrácia kézitus katasztrófa — ezért lenne olyan nehéz a szavazóhelyiségbe IQ-tesztet beengedni.
Puzsér azonban a francia forradalmat erre nem tartja érvényesnek: az ott guillotine-ra kerültek többsége szerinte romlott, züllött figura volt, a forradalmat vezető réteg pedig értelmiségiekből állt (az enciklopédisták, filozófusok szellemében), ahogy a bolsevik forradalom is „értelmiségi buli" volt kezdetben — hogy aztán egymást lenyakazzák. A forradalmak természete:
„Az első generációs forradalom már túlélve végez a második generációssal… amíg el nem fogy, és az egész folyamat visszatér az eredeti kiindulópontjára, csak még szarabbul. És a forradalmak akkor jók, amikor leverik őket, mert akkor romantikussá válnak az emlékezetben — egyben pedig felszentelik az új császárt." *
Orwell Állatfarmját is idézik: „azért vannak különösen egyenlőek."
Puzsér színuszkör-modellje
Puzsér elutasítja a lineáris romlás-felfogást: „Én abban hiszek, hogy az emberiség története is egy színuszkörben van rajta. Vannak jobb és rosszabb idők, apályok és dagályok."
„Az aranykor is itt van, itt és most, és az elkárhozott rothadékkor is itt van, itt és most. És a kettőnek az aránya attól függ, hogy hol vagyunk a színuszgörbén." *
A korszellem állása dönti el, hogy a politikusok fülébe a Lao-cek (mint az angyal) vagy a Makiavellik (mint az ördög) súgnak erősebben — a fejedelem aszerint fordítja oda a fejét. És szerinte ez a színuszkör egy nagyobb színuszkörön fekszik: a civilizációk fölemelkedése és süllyedése is ilyen görbe. Spenglert „a stílusáért" szereti, de nem tudja, hogy igaza van-e.
A világvége-várás mint perverz élvezet
FAM felveti: a világ vége várása sokaknál „különleges perverz élvezet" — azoknak, akik utálják mindezt: „legyen vége a világnak, dögöljetek meg, égjen Róma, pusztuljon a Nyugat." Saját ironikus ábrándja: „legkorábban egy fél órával az én temetésem után", amikor a násznép már kisírta magát, és épp folytatná az életét.
A jelenség bemutatására szóba kerülnek a Jehova tanúi, az ilyen világvégére rászerveződő közösségek, és a klasszikus példa, Jim Jones szektája: egy amerikai társaság az 1970-es években Guyanába, az őserdőbe ment, kommunát alapított, végül a rájuk küldött szenátort lelőtték, majd körbeadták a ciános szörpöket — a tömeges halálos áldozatok nagy része gyerek volt.
FAM a középkort is feleleveníti: világvége-hangulat, „jujuyüstös" prédikációk, elherdált vagyonok, és a kedden este hatórai világvégre szerda reggel „másnaposan, vagyontalanul" a járdaszélen ülő hívő. A nagy pestisjárványok idején — amikor Európa fele meghalt — is volt reális a fenyegetés; a flagelláns szekták az utakon vonultak. Ugyanakkor a reneszánsz nem aszketikus irányba fordult: Boccaccio (a Dekameron) és Chaucer (Canterbury mesék) ugyanazt a világot mutatják, „csak az éjszakát".
Puzsér a jelent hozza fel: „nem elsősorban az atomháborúra gondolok… szép csendbe kivágjuk a fát magunk alatt" — a környezetszennyezés, a visszafordíthatatlan klímafolyamatok, a nyersanyagok kifogyása „nagyon komoly és szinte elháríthatatlan disztópiás jövőképet sejtet". És egy klasszikus irodalmi utalás zárja a részt — T. S. Eliot gondolata: a világ nem hangos robajjal, hanem nyüszítéssel ér véget. A csattanó: „lehet, hogy miközben nyüszítve fulladozunk, még egy bomba belefér."
Két nagykönyv: az e világi és a túlvilági nagyság
Puzsér ontológiai képet vázol: minden uralkodó, fejedelem, császár két nagykönyvbe iratkozhat. Ha az e világiba: hatalmas lesz, leigáz mindent, „Csingisz kán lesz, Mohamed lesz, birodalomalapító". Ha a túlvilágiba: az eszmények világában lesz hallhatatlan, új korszakot nyit, olyan világot épít, amely „megtermékenyíti az összes többi kultúrát, és mindenki annak a múltjára fog élni".
Minden király megkapja a hatalom gyűrűjét: óriás erő, óriás kísértés, óriás lehetőség. Az e világi nagysághoz éles, fókuszált látás kell; a másikhoz elvont, defókuszált látás. Példaként Napóleont hozza fel: ahová betette a lábát, bevezette a polgári törvénykönyvet, az emberi és polgári jogokat — „exportálta a forradalmat", világszintű rendet teremtett, ami más nagyság, mint egy Sztálin. Sztálin és Hitler olyan próbálkozások voltak, amelyek „társadalom-mérnöki művelettel" akartak világot alkotni — és Puzsér szerint ez azt jelenti, hogy „a tudatosság alacsonyabb rendű a működésnél".
Az iszlám mint totalitárius ideológia
Puzsér szerint ma „egy nagy narratíva maradt": az iszlám — nem mint puszta vallás, hanem mint vallás és politikai ideológia egyben. Érvelése a két nagy előd-vallás tulajdonságainak kombinációja:
„A kereszténység nem szabályozza az élet minden területét, viszont térítő vallás, és úgy gondolja, hogy egy nap mindenkinek kereszténynek kell lennie. A judaizmus leszabályozza az élet minden területét, nem térítő vallás, és nem gondolja, hogy egy nap mindenkinek zsidónak kell lennie. Az iszlám a kettő zsarnoki tulajdonságát egyesíti: térítő vallás, és az élet teljes egészét szabályozza — és ez így együtt totalitárius ideológia." *
Szerinte a totalitárius ideológiákat nem a 20. század találta fel — „ez nem igaz": az iszlám ezzel a kombinációval maga a totalitárius politikai ideológia, csak a fogalom akkor még nem létezett. FAM hozzáteszi: a teokrácia nálunk az invesztitúraharcok idején volt időszerű, az iszlámban viszont „időről időre újra meg újra fellángol".
A gnosztikus- és egyháztörténeti párhuzamok sora: Kálvin Genfje, ahol fekete ruhákban kellett járni és mindent szabályoztak — és ahol Kálvin, akit a pápa eretneknek tartott, maga égette el Servetet, „eretnekségében": „az eretnek égette el az eretneket." Puzsér conclusions: „megvolt a kereszténységben is a totalitarizmus… de nem a kereszténységben van meg, hanem az emberben" — csak bizonyos vallások ennyire engedik át, mások kevésbé. Érdekességként hangzik el, hogy a judaizmus bár nem térítő vallás, volt történelmi kivétel: Jemenben egy uralkodó hivatalos vallássá tette a judaizmust, és kivégeztette, aki nem tért át — ez az iszlám keletkezésének előtörténetéhez számít.
FAM a kommunizmust „funkcionális vallásként" jellemzi: az államegyház helyett állampárt volt, az ideológusok a papok szerepét töltötték be. Sztálin a Nagy Honvédő Háború mélypontján megnyittatta a templomokat, mert muszáj volt összefogni — „összefogott Jehovával" —, és ezzel új szövetséget kötött az orosz néppel: „a Szovjetunió nem tart igényt a lelkedre teljesen; egy kis helyet megtarthatsz magadnak belőle Jézus Krisztusnak." Ez a szövetség azóta is él — nem véletlen, hogy Putyin neosztálinista, és számtalan Sztálin-emlékmű, emléktábla avatás történik.
Hogyan éljünk egy disztópiába hajló korban?
Puzsér legnagyobb tanácsa: „fejet hajtasz valahol a sors előtt." Paulinyi ezt keresztényi és sztoikus szellemben bontja ki: a kereszténység, Jézus tanításai (Mózessel egybevetve) az együttérzésre, a belső megbékélésre, lelki egyszerűségre és szerénységre tanítanak — nem térítésről van szó („kopogtatok nálatok az őrtoronnyal"), hanem egy olyan sztoikus filozófiáról, amely kapcsolódik a halálközeli élmények kutatásához. A panorámatudat állapotában a klinikai halálban lévő gyakran az egész életét „kiterítve" látja — az időt nem pillanatonként zárva, hanem egészében —, és leltárt készít: mennyi volt benne lazaság, boldogság, öröm, együttérzés, egymásra figyelés.
Irodalmi ajánló: Tolsztoj Ivan Iljics halála — a halálfélelem, az „úgy éltem, ahogy kell" kispolgári életút, és a felismerés: „talán azok a lázadozások lettek volna az igaziak." FAM bevallja, apja halála után olvasta (meg A három halált), és utána pánikbeteg lett: az volt a kényszerképzet, hogy ha elalszik, meghal — „a pálinka segített". Paulinyi zárótétele: „meghalni megtanulni — az egy tényleges tudás."
FAM hozzáteszi a világvégre vonatkozóan: nem a világ végére érdemes készülni, hanem „egyszeriben jelenbe berakni magad" — mindig veszélyes volt a világ. És a nagy számtalan halál aritmetikájáról: „most együtt haltunk meg Hirosimába" — ezt nem lehet szorozni, álságos eredményekre vezet.
Közönségkérdések
A hatalom önkorlátozása. Egy közönségtagnak az a kérdése, hogy a mai egyenrangú társadalomban megtörtént-e már a „kegyelmi pillanat", amikor a hatalmas a kiszolgáltatottak érdekében mondott le a hatalmáról. Puzsér válasza: igen, sokszor megtörtént — ezért van törvény előtti egyenlőség. „A hatalom ezt nem magától adta: kellettek az igazságnak kényszerítő, ihletett, megszentelt pillanatai, amikor a hatalom nem tehetett mást, meghajolt, mert az igazságnak nagyobb ereje van, mint az ökölnek vagy a fegyvernek." De ahhoz, hogy az igazság érvényesüljön, „meg kell rándelni az embert, aki hisz az igazságban".
FAM az ókori egyiptomi fáraó-szimbólumot hozza fel: egyik kézben pásztorbot (amivel a népet terelik), másikban korbács (amivel saját magukat fegyelmezik) — ami a felettesén és az ösztönén metaforája lenne. Paulinyi, mint egyiptológiai érdeklődésű beszélgetőtárs, kiegészíti: a bot „létezésnek" (héka) nevezett része a fáraói ornátushoz tartozott, bikafarokkal; a kettősség-értelmezéshez adatot nem ismer. A fáraó nem a társadalmi piramis csúcsán volt, „hanem ő maga volt a társadalmi piramis" — a lojális szövegek szerint „egy tag vagyok az ő testéből". A beszélgetés megemlíti az ősi tudást, hogy a császár mellé kell egy rabszolga, aki a fülébe súgja: „tudd, hogy te is csak ember vagy, kínok közt fogsz meghalni" — de a példák fonákját is: Néró nevelője Seneca volt, akit aztán megölt, pedig a fiatal Néró a halálos ítéleteknél még irtózott; Robespierre 1790-ben a halálbüntetés eltörlése mellett beszélt a nemzetgyűlésben, majd ő lett „a leggyakoribb kezű" kivégző.
Az iszlám mint politikai ideológia. Egy közönségtag szúfi példát hoz. Puzsér elismeri a szúfikt — a misztikusokat —, de hangsúlyozza: „mindig is üldözte őket az iszlamista papság." A válasz lényege: az iszlám születésénél, gyökérzeténél totalitárius ideológia volt, de a kultúra — főleg a meghódított területek — integrálta magába a hellenizmust, és „civilizálta". Ezért laktak másodrendű állampolgárként keresztények és zsidók a Hispán-félszigeten, építettek nekik zsinagógát, templomot. „De valahányszor reformációjuk volt, mindig ugyanahhoz az eredethez tértek vissza: a totalitárius politikai ideológiához." A kultúra az, ami e lázas eszméket élhetővé teszi — különben a papság mindenkit kiirtana, aki nem úgy él, ahogy ő. (Kiegészítés: nem klasszikus papság, mint a plébános — inkább jogtudós-szerű, mint az iráni imámok, ahol a vallásjog „egyet jelent az alkotmánybírósággal": az a kalifátus.)
Paulinyi Dávid-csillag-értelmezése. Kiderül: saját gondolat, és valószínűleg „nincs rajta a kóser pecsét" — tréfás utalás Oberländer Báruch rabbira.
Melyik korszak állt legközelebb az aranykorhoz? A válaszok részben humorosak: FAM a bonobó-létet választja (méretük és promiszkuitásuk az emberi és gorilla-értékek közé esik), majd krokodilt: „a hüllőagy… a napon sütkérezni és bekapni a finom falatokat" — mire jön a visszája: „az azt jelenti, hogy nem akarsz érezni, mert az érzéseid gyengévé tesznek." Puzsér: gorilla lenne legszívesebben (amely „nagyon közel van a nirvánához": nem kell vadászni, karnyújtásnyira van valami ehető növény), de hozzáteszi: „minden bonobó gorilla akar lenni, és minden gorilla gorilla akar lenni." A komoly válaszok: Puzsér „ebben a korban, amit most élek" — és a zamanovadas meggondolás: ha az ember csak száz évvel ezelőttre menne vissza, meghalna spanyolnáthában; kétszáz évvel ezelőtti állapotokat nem bírnánk elviselni; a középkorba „nem élnénk túl egy hetet". FAM a 19. század végét választja — a kávéházak kora —, de azonnal kitérő poén: „nagyon hamar vérbajos lennél, öreg." Paulinyi komoly válasza: „az egész egy ijesztő látomás, ez az emberi történelem: egy ön- és közveszélyes, kellemes, boldog pillanatokkal cifrázott rémregény… nem tudok olyanra, hogy lett volna egy békés aranykor. Sőt, szerintem semmire nem lett kitalálva."
Az aranykor és a nosztalgia viszonya. Egy közönségtag azt kérdezi: az aranykor nem igazából a nosztalgia? Puzsér válasza megdönti az irányt: „A nosztalgia a nosztalgia adódik az aranykorból, nem az aranykor a nosztalgiából. A nosztalgia az aranykornak az érzékszerve." Az érzés abból fakad, hogy „ez a létezés egy romlott, leromlott létezés — kétségbevonhatatlan tény —, csak nem a történelmi időben romlott le, hanem az eszmeidőben". Van egy idea, amelyhez képest ez a létezés leromlott állapot, és ennek tudása kelti a nosztalgiát, amit aztán hibásan a történelmi időbe vetítünk: „és azt képzeljük, hogy a 18. század jobb volt, vagy a 17."
Zárszó: mitológia és történelem
Paulinyi egy buddhista szöveggel, a páli nyelvű Cakkavatti-szuttával (szanszkritul Csakravartin — a világuralkodó, kereket forgató király) zár: amikor a csakkavatti uralkodik, aranykor van, de „valami egészen pici elromlik" — és a mítosz leírja a generációkon átívelő fokozatos süllyedést, amikor az emberek már tíz évig élnek és egyfolytában gyilkolják egymást. Egyetlen gondolat — „miért ölném meg én a másikat?" — indítja el a visszafordulást a hosszú, ciklikus folyamatban. Erre mondja a Buddha:
„Légy önmagad menedéke, ne a korszakoktól várj bármit is." *
FAM zárógondolata: minden szépség, művészet, harmónia gyökere talán az emlékezés valami teljesebb szépségre — és a túlvilágról azt mondják, „nem egy hely, hanem egy tudatállapot". Talán a tudatunk képes szimultán, egy életen át velünk lenni olyan tudatsíkokon, amelyekbe ebben a tudatállapotban nem tudunk benyitni — de az emlék megvan.
Puzsér utolsó szavai: az irodalom és a mitológia a világ nagy erővonalaira való emlékezés — arra, hogyan vetül az ideák, az archetípusok világa az emberi, a tömeg-, a nép- és törzssorsokra. És a rögeszméje:
„Nincs olyan drámaíró, mint az Isten. Nincs olyan eposz, ami meghaladja a történelmet, a mi történelmünket… Ha csak a 20. századunkat nézzük, nincs az a Homérosz, aki ilyet írjon. A valóság, a történelem hatalmasabb bármelyiknél. És minden le van írva benne — ha csak ezt ismered, mindent tudsz arról, mi fog történni a jövőben." *
A következő adás
A következő Parafrázis két hét múlva lesz, de csavarral: már 18:00-kor kezdődik a korábbi esti időpont helyett. Puzsér nem lesz ott — FAM vezeti majd, és a vendége Paulinyi Tamás parakutató lesz. A téma: halálközeli élmények, médiumitás és a tudományos parakutatás — „van-e vagy nincs (túlvilág), és ha nincs, akkor miért nincs? Meg akkor is van" —, időzítve közeledő halottak napjához, amikor „vékonyodik a világok között az átjáró".
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „elmentem Kisitkárnak, ahonnan kirúgtak" — az ASR-torzítás miatt bizonytalan; a kontextus (kommunista gyerekkor, „túl kommunista voltál") alapján valószínűleg KISZ-funkcióba való belépésről van szó, de a pontos hivatalnem megállapítható.
- „a földelem folyam permanens szétzuhanásban van… Ez a mia por lábjegyzet alatt található. apuatók jól ismerán" — ez a szakasz több ponton értelmezhetetlen; a szófordulatok („földelem", „mia por", „apuatók") nem rekonstruálhatók megbízhatóan.
- „az oroszlán szalmelett" / „szalmete vett" — az Ézsaiás-book-image alapján („az oroszlán szalmát eszik") javítva; az eredeti átirat torz.
- „Kezó az jó azok folyamatosan" az amazonasi békés népekről — a szócsokor nem rekonstruálható; a kontextus békés indiai/amazonasi népekre utalhat.
- „ZD Burián" és a „Csesszlovák" — valószínűleg a csehszlovák zoológiai-paleoillusZtrátorra, Zdeněk Burianra utal, de a teljes képre utaló szövegrész töredékes.
- „190 emberke fele gyerekot kipurcant" (Jim Jones-szekta) — a szám és a megfogalmazás torzult; a valós Jonestown-i áldozatszám eltér az átiratban rögzített értéktől, ezért az összefoglalóban nem tüntettünk fel konkrét számot.
- „11. századra gondolsz a pesti sárvány?" — a datálás a beszélgetésben torzultan hangzott el (a nagy európai pestisjárványok más századokhoz köthetők); a lényegi állítás (Európa jelentős része meghalt) megmaradt.
- „mint az Sálin" — a kontextus alapján Sztálinra utal, az átiratban torzult alakban szerepel.
- „Dobrovics Aladár" — a kontextus (egyiptológiai szimbólumok) alapján valószínűleg az ismert orientalista–egyiptológus, Dobrovits Aladár nevének torzulása, de a hivatkozás pontos mibenléte bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Amit léleknek nevezünk, az egy földönkívüli lény, egy merő információból szoftver, és a hardware az a majom faj, annak a primátának a teste.
[00:00:12]És akkor ebből a szimbiózisból jött létre az ember.
[00:00:18]Az aranykor mikor volt?
[00:00:18]Amikor együtt voltunk, amikor Ádám együtt volt az Úrral.
[00:00:23]És az oroszlán szalmelett, amikor az oroszlán együtt legelt a báránnyal.
[00:00:27]Igen.
[00:00:27]Nem a tudjuk, hogy tudjuk, hogy nincs ilyen övés, nincs ilyen történelmi korszak.
[00:00:31]Az aranykor az volt, amikor még együtt voltunk.
[00:00:33]Tehát az aranykor valaminek az elvesztése miatt ért véget, és kerültünk ebbe a jelenkorba.
[00:00:42]Tehát valami valamivel együtt voltunk ott, amitől elszakadtunk itt most.
[00:00:56]Sziasztok!
[00:00:56]Isten hozott mindenkit!
[00:00:56]Ez itt a parafrázis sorozatnak az aktuális része, ami pedig a 39.
[00:01:03]Ez egy egész szép darabszámra is egy jó másfél éve kezdtük.
[00:01:07]Egész konkrétan nem 26-ban, hanem 25-ben vagy még komarabb.
[00:01:17]És én voltam az első.
[00:01:19]Ugyanígy ültök.
[00:01:19]És mostó és vége a parafáz.
[00:01:23]Igen.
[00:01:23]Igen.
[00:01:23]Mi?
[00:01:23]Mi?
[00:01:23]Illetve kifejezetten FAM övezi, keretezi ezt a műsort az eddigi időtartamát tekintve.
[00:01:30]Itt ugye a Robi ül mellettem, a puzzsérnén pedig a Paulinyi vagyok és mára is egy elég izgalmasnak szánt témát hoztunk nektek.
[00:01:43]eddig óckodtunk ebben a műsorban a politizálástól, tehát van elég politika, ahol ez az ember vagy ez a két ember felbukkan, főleg így együtt.
[00:01:54]És személy szerint én nem nagyon akartam, hogy ebbe a parafrázisba, inkább a spiritualitás felé kacsingat, betegyeje a lábát a politika.
[00:02:02]De hát ahol ember van, ott politika is.
[00:02:04]Úgyhogy azzal az álcával csempéztük be most a politikát a témafüzérben, miszerint van olyan spirituális politika, hát nem erről híres szerintem a politika.
[00:02:18]És akkor kapott egy ilyen szebb címet, hogy utópiától a disztópiáig, aranykortól a kaliógáig.
[00:02:27]Sőt még ki lett egészítve ilyen pszichológiai nyalángságok, amzerint a hatalom ösztöne és a lélek politikája.
[00:02:37]Avagy mit kezdünk egymással már megváltani, nem tudjuk magunkat, és ebben van valami nagy igazság.
[00:02:43]Következő másfél órában ezt fogjuk körbejárni szokás szerint ősembertől a közeljövő jóslataiig.
[00:02:49]És hadd kezdjem egy gondolatsorral, aztán átadom a szót a kollégáknak.
[00:02:57]Engem a politika mindig riasztott.
[00:02:57]Eleve olyan becsapósnak tűnt, amikor én kisgyerek voltam és sokan voltak kisgyerekek és elkezdtünk történelmet tanulni.
[00:03:06]Ott megígérték, 60-as évekről beszélünk, hogy egyszer volt nem csak Kutyavásár Budán, hanem igazság a föld bolygón.
[00:03:15]És az a őskor volt, amikor ősközösségben ilyen derék emberek egyenlően éltek.
[00:03:19]Aztán valami szörnyű dolog történt, mondjuk egy ilyen 15-200 éven át, de hirtelen megjött Lenin apánk, és visszaállítja az ős közösség igaz rendjét, és végre megmalósul a kommunizmus, mindenki egyenlő, és eljő az aranykor, bőség szaruból áramlik mindenféle.
[00:03:40]Én bedőltem ennek a képmutatásnak és és elmentem Kisitkárnak, ahonnan kirúgtak, túlzott a aktivitásom miatt, és még mindig nem értettem, hogy mit rontottam el.
[00:03:52]Túl kommunista voltál.
[00:03:53]Nagy túl kommunista.
[00:03:53]Nagyon jól mondod.
[00:03:56]A lényeg az, hogy a törtelemkönyv összes többi lapja, mint ennek a műsornak is összes többi lapja, tele van ilyen hülye háborúkkal, meg forradalom, meg ellenforradalom, meg királyság, meg köztársaság, meg császárság, meg ilyen bukás, meg olyan felemelkedés.
[00:04:10]Már ennek keresnénk mi most a a mélyeb pszichológiai, lelki és történeti rugóit.
[00:04:18]Nem elsősorban történészeti szempontok szerint, hanem úgy a emberség és az embertelenség viszonylat.
[00:04:24]Robi, olyan rég voltál itt, nem szólalsz meg, aztán beadjuk kedves kollégát, Famot is.
[00:04:35]a taoizmus, de nem pusztán a taoizmus, hanem nagyon-nagyon sok ilyen bölcselet abból indul ki, hogy amikor a király kikéri a bölcsnek a tanácsát, hogy hogyan vezesse az államot, akkor az mit tanácsol?
[00:04:53]Tulajdonképpen a a Taotekingben is rengeteg olyan instrukció van, amit a bölcs mond a királynak, az uralkodónak.
[00:05:03]hogyha ha így uralkodsz, uralmad fényes lesz.
[00:05:06]Ha így uralkodsz, akkor uralmad zavaros lesz.
[00:05:13]Makiavelli is a fejedelemben, ő mint gondolkodó beavatja az uralkodót abba, hogy hogyan hogyan vezesse az államot.
[00:05:25]Ez egy ez egy ez egy ősrégi feladat, feladata a bölcsnek, az írástudónak, a szellemszféráib beavatottnak, hogy hatással legyen a hatalomra, mert a hatalom az az nem az nagyon ritkán korlátozza saját magát.
[00:05:46]Iletett pillanatokban elvétve korlátozza a hatalom saját magát.
[00:05:49]És ilyen módon a hatalom feléli a felhatalmazását, feléli az saját erőforrásait, feléli, rohamosan feléli a maga lét kereteit és összeomlik.
[00:06:04]Miért?
[00:06:04]Mert a működése nem fenntartható.
[00:06:07]A a a Laoce, a Taote King, az arról szól, hogy ha az úton jársz, ha az utat követed, akkor ő mindig mindörökké fenntartható lesz, és egy gazdagabb és boldogabb irodalmat adsz át az utódodnak, mint amit átvettél, és hogy ez a legtöbb, amit ami telhet.
[00:06:26]Úgyhogy ilyen értelemben a mindenkor írástudóké is a felelősség, nem csak a hatalmasuké.
[00:06:30]Az övék, akik a királyok fülébe sugdosnak.
[00:06:33]A makiavelliké, igen.
[00:06:36]És a a Laocéké a fénykorokért, meg a sötét elborult korokért.
[00:06:39]Röviden talán előzetesen talán ennyit.
[00:06:46]Jó estét.
[00:06:48]A neve senki című western paródiába, melyben Terence Hill játszik a öreg Henry Fondával, és nem sokkal a Volcszer egy vadnyugat után készült, és Sergio Leone írta egyébként a forgatókönyvet, minthogyha a saját film ilyen gúnyolódott volna.
[00:07:09]Na, abban van egy mondat.
[00:07:10]Azt mondja az öreg már kivénhet nyugdíja, ilen tajképpen egy nyugdíjas gondolkodású revolver hős a fiatalnak, aki Terenil játszik.
[00:07:24]Elárulok neked egy titkot, fiam.
[00:07:24]Sose voltak régi szép idők.
[00:07:30]Tehát van ez a mondás, az a régen minden jobb volt.
[00:07:33]Én hajlok rá egyébként.
[00:07:33]Tehát gyerekkorom óta szerettem emlékezni, magával az emlékezettel is foglalkoztam rengeteget.
[00:07:42]Szeretek nosztalgiázni, tökre beleélem magam a régen minden jobb volt ideáibba.
[00:07:46]De vajon tényleg jobb volt-e?
[00:07:49]Tehát az ősközösséggel kezdte Tamás a a speechet, és azért kiásnak a régészek olyan leleteket a Neolitikum időszakából, hogy jó, az oké, az már nem a pattintott hordatársadalom, ami vadászhalász meg gyűjtögető, hanem ott már azért letelepedett életformban van, hogy azért volt a rabszolgaság, meg emberáldozat, meg agyon dolgoztattak két nőt ott a bányába.
[00:08:16]Ez egy új izé, tehát azért ott ott azért lehet, hogy egy kemény világ volt, és mivel nincsenek írásos emlékek ezekből a korokból, időgépünk pedig nem áll rendelkezés, ezért csak ebből tudunk kiindulni.
[00:08:31]Nem tudjuk igazán.
[00:08:34]Viszont az biztos, hogy az egy rendkívül ősi mém szónak most nem a internetes, Facebookos szóhasználatában.
[00:08:44]Egy rendkívül ősi gondolat, hogy régen minden jobb volt.
[00:08:50]Tehát itt a taoizmust említette a Robi mind a konfucionizmusban, mind a taoizmusba, ami pedig két ellentétes irányzat volt a régi Kínában, a régi idők emberei az egy ilyen visszatérő toposz, hogy bezzeg a régi idők emberei, akik a talpoktól fogva lélegeztek, egyszerűek voltak.
[00:09:09]Szóval ott megjelennek az idák.
[00:09:12]És egyébként ez a régi idők emberei, hát a ókori Rómában volt a Szaturnália, az annak az ünnepe, amikor a szolgák és a és a gazdáik együtt ettek, mert az aranykorra emlékeztek.
[00:09:28]Az aranykor egyébként észi odosznál jelenik meg a munkák és napokban ez a kifejezés, de ennek megfelelő korszak mindenhol megvolt.
[00:09:35]Az ókori Egyiptomban, amikor az istenek réisten még itt a földön élt együtt az emberekkel és kezdve hát a klasszikus india trétauga, az az igazság kora, amikor minden jó volt és ilyen mítosz rengeteg van.
[00:09:52]Az az érdekes, hogy ez honnan jön?
[00:09:54]Miért?
[00:09:54]Tehát engem igazából azért nem nem a ennek a valóságtartalma izgat, hanem hogy honnan jön.
[00:10:02]És valóban a baloldali utópiák is ebből táplálkoznak.
[00:10:06]Na persze azért nem így, azért egyszerű lélek lehetett a te tanárod.
[00:10:11]Hát azért nem az ős közösséget akarta a Lenin meg a többiek visszahozni, hanem azt mondták, hogy hogy a távoli jövőbe.
[00:10:17]De egyébként, hogyha az est folyamán belefér, lehet erről beszélni, hogy mennyire bibliai, eszkatalógikus üdvtörténetet követett a kommunizmus.
[00:10:28]Ősközösség, osztálytársadalom, kommunizmus.
[00:10:33]Az idő halad a szent cél fele, a kommunizmus fele, eleve teleológikus, tehát nem is rendes evolúció igazából, ami a Bibliába ő a izé a paradicsom, a kiüzetés, az a a történelem, ami üdvtörténet, végén apokalipszis és apokatasztázis és megújulás és Isten városa.
[00:10:54]Itt az apokalipszis a világforradalom.
[00:10:56]Az Istenváros, a megújulás meg a kommunizmus tök ugyanazokat a sémákat használta.
[00:11:02]Gyanítom a kulturális gyökerek miatt.
[00:11:04]Na, ennyit előljáróva.
[00:11:07]Na, régen minden jobb volt, ugye ez tényleg egy ilyen mém is.
[00:11:10]Facebookon konkrétan lehet venni egy képet.
[00:11:12]Ez a ZD Burián nevű festő úr, akitől ugye ismerjük a Csesszlovák.
[00:11:20]Úgy biz az festette és ilyen rossz arcú ős emberek ott vonultak.
[00:11:24]Szőrösek, nagyon szőrös ilyen veszélyes kinézetek.
[00:11:28]És régen minden jobb volt, ez volt felírva.
[00:11:30]és ilyen kis szóbuborékban, hogy de jó, hogy ilyen régen élünk.
[00:11:35]Úgy ezt úgy megmosolyogtam, és közben az jutott eszembe, még a mindenkori politikának meg aranykornak, meg disztópiának, mint mindenféle ellen mondó dolognak a kapcsán, amikor egy történelem állítólag egy történelem tanárt idéztek, hogy na gyerekek, hol kezdődött olyan az emberi kultúra, milyen milyen leletekre építhetünk és ott mondtak mindenféle, hogy szerszámok ez az, hogy nem és mutatott egy áshatási fotót, egy összeford Combcsontról, hogy itt amikor megszületett egy közösségben ez az együttérzés, hogy beteget vagy a balesetest nem hagyták magára, hanem tovább ápolták.
[00:12:15]Tehát minden eredettörténetnek, mitológiának tényleg van valahol nagyon mélyen egy ilyen kezdeti pontja, egy paradicsomi pontja, szociális viszonyokat tekintve is.
[00:12:26]Én ugyanúgy kétlem, mintogy gyanítom te is, hogy ez egy valós dolog volt.
[00:12:31]Tehát a ősközösségi hordák azok nem ilyen paleo izé termelő szövetkezetek voltak, hanem nagyon durva alfahémek ütötték, vágták az apraját.
[00:12:44]És hát aztán farkashordákhoz hasonlóan valahogy áttevickéltek a következő törtelmi időszakokon.
[00:12:51]De ezt az aranykort még szerintem picit piszkálhatnánk.
[00:12:53]Hát azért Platón államától kezdve innen-onnan van mit csipegetni.
[00:13:01]Az aranykor mítosz hozz való viszony az megosztotta a felvilágosodás korát.
[00:13:05]A felvilágosodásnak az egyik irányzata az azt mondta, hogy az az az aranykor sosem létezett.
[00:13:15]Mindenki harcolt mindenki ellen, és és ebből váltotta meg magát az emberiség a társadalmi szerződéssel.
[00:13:29]És ezzel állt szemben Russo, aki azt mondta, hogy az volt az aranykor.
[00:13:31]Az aranykor volt a Mertogy itt arról az időszakról van szó, ami az emberé válás és a civilizáció között elterülő tzredek.
[00:13:45]Ez ez a ez a kilépés az állatvilágból, de még nem civilizáció, még nem civilizáltság, még még a még még őskor.
[00:13:54]De a természetközelő ember, ugye ez a ruszuista.
[00:13:56]Igen, de ugyanarról az időszakról van szó, ugyanarról beszél, de tök másról tanúskodik.
[00:14:02]Az egyik azt mondja, hogy ez olyan volt, mint egy Running Man.
[00:14:11]Látta valaki a Running Mant?
[00:14:11]Most már remake-je is van a Running Mannek.
[00:14:15]Mindegy.
[00:14:15]Ez egy ez egy nagyon-nagyon jó kis disztópia, amiben a Schwarzenegger játszott, és most már menekülő, a Running Man.
[00:14:24]Igen, igen.
[00:14:24]A menekülő ember.
[00:14:26]Ez a Running Man.
[00:14:26]Igen, igen.
[00:14:29]Ezt mondták, hogy a hogy ez az úgynevezett aranykor, ez egy running man volt mindenkinek, egy kiszavazó show, ahol mindenkire vadászott mindenki, és mindenki vadászott mindenkire.
[00:14:37]Ö ezzel szemben állt Russo, aki azt mondta, hogy az volt az aranykor.
[00:14:42]Hát az volt a és ez tulajdonképpen a paradicsomnak vagy a vagy a elsüllyt Atlantisznak a metaforája.
[00:14:51]Tehát ugyanarról beszélünk, ez ugyanaz az aranykor, és hogy volt-e ez az aranykor, mi volt?
[00:14:55]És valójában mindkettő volt, csak az egyik a történelmi időben, abban volt a runningben, a másik meg egy allegorikus időben, egy egy metaidőben, egy párhuzamos eszmeidőben volt igen paradicsom.
[00:15:14]Igen, a mítikus időben.
[00:15:18]Igen, volt paradicsom, igen volt elsüljedt Atlantisz.
[00:15:22]Igen, volt ez az ősi bölcsesség és tudás, de nem abban az időben, nem azon az idősíkon, egy más egy más értelmezésben, a szellem idejében.
[00:15:32]Szellem ideé.
[00:15:34]De hogy került oda?
[00:15:34]Na ez érdekes.
[00:15:34]Hogy került oda?
[00:15:38]Érted?
[00:15:42]A de bocsánat, te jössz.
[00:15:45]Nem muszáj itt ABC ABC sorrendbe aladni, de ha már itt tartunk, én azért megkockázatom, hogy lehettek olyan átmeneti korszakok régi időkben, ugye ez hosszú időtartamokat jelentetett, ahol bizonyos emberi közösségek kellő természeti közegben bonobó majmokhoz hasonlóan egy egy rendkívül békés, mai mondjuk amazonasiben szülöttek Kezó az jó azok folyamatosan az hogyne.
[00:16:17]Egymással seátva akarják esznek isznak nagyjából így valahogy és bonobó az a törpecsimpánz ugye?
[00:16:26]Na hogy igen nem annyira törpe a csimpánznak egy olyan faja ahol nagyon ritka az erőszakos cselekvő és viszont totál ilyen ilyen hippi bandát potyog a fáró a banár meg minden.
[00:16:39]És akkor ott ilyen négyesével ötösével összekapott.
[00:16:42]Óriási heréik vannak.
[00:16:42]tolják a műsortási óriási van nem ez tényleg így van ez összefügg a hereem mérete meg a promiszkuitás mértéke.
[00:16:53]A a borsószemméretű heréje van a gorillának, tudod, ilyen nagyon nyugodt évente egyszer ilyen arany aranykorról beszélünk.
[00:17:05]Allegóriákba, különböző allegóriákba bele belecsúszva.
[00:17:11]Bonobó bonobó az aranykori, az a kaliugás, az a emberi vetület meg a csimpánz.
[00:17:17]Azért a csimpázánok már mutatják, hogy az állatvilágban is annak konkrétan háborúk, nem élelmiszerszerzés vagy szimpla territóriás viselkedés, hanem csoportos, tömeges egymásra támadás és agyonverés, ami olyan emberi valahol.
[00:17:33]Ugye egyébként a Freud, azt meg kell említeni, tehát hogy a paradicsom a kiüzetés előtt szerinte az a gyerekkor, amikor az emberről gondoskodnak.
[00:17:47]Most jó, nyilván nem a Dickens regényekbe leírt külvárosi izé sikátorok világa, ahol már lopni tanították a gyereket, akit aztán elvitt a rendőr, és Lelancenc házba adott.
[00:18:01]Henrik idején meg még föl is akasztották, hanem hanem nyilván a a Frej polgári miljöbe, amikor még gondoskodnak róla, amikor még a élvezettel bepisilhet, kitörölik a fenekét, satöbbi, satöbbi.
[00:18:14]Ilyenkor alakulnak ki az alapvető fixációk, de most nem erről beszélünk.
[00:18:19]Na most ott ilyen Freudista Fraj Robit tudom, ez érdekli, de a de ez most nem ilyen műsor a Freudista Frejdista alapon, tehát a az ember a gyerekkora, ez a gyermekkor és ezt vetíti rá, ezt projektálja a történetre és így alakul ki a aranykormítosz.
[00:18:40]Ez egy fraudista elmélet.
[00:18:44]Lehet, hogy ság, bőven el tudom képzelni.
[00:18:47]Freud elég sok mindenben elavult már nagyon régóta, de mégis egy magyarázat.
[00:18:52]Jó, még akkor mégis egy magyaráz.
[00:18:56]Ugyanebb még mehetünk prenatális korszakba, tehát amikor mama hasába ringunk, egyenletes meleg van, áramlik csöveken a kaja, meg mit tudom én, nincs gond meg fönn meg len.
[00:19:06]Hát a jó Isten tudja.
[00:19:09]Én én arra gyanz a terempés, az ősvizek is na például egyébként gyönyörű allergória halmaz.
[00:19:16]Épp a szexualitás egy picit hiányzik belőle, de hát ami késik, nem múlik.
[00:19:20]Azért nekem inkább, ha már itt freozunk meg egyebezünk, akkor az Ádler huhog be, bár a sasok nem huhognak az ablakon, aki viszont a hatalmi tényezőkre, indíttatásokra vezeti le az emberi természetnek a a működését alapból.
[00:19:39]És akárhogy is nézem, mondjuk vegyük a a gyerekkort, a gyermekkori aranykort, vagy aranykori gyermekkort, nem gyermekkori aranykort, óvodát.
[00:19:50]Tessék.
[00:19:50]Tehát az óvodában olyan háborúk zajlanak, meg ilyen történelmek, meg az nem egy bonobós hely, az egy konkrétan a ütlek, verlek, lopok, hisztizek satöbbi.
[00:20:03]Tehát ez az emberi természetben van benne ez a nyomorult ábránd az aranykorról, miköz disztópikus borzalmakat emberséges álmok helyett embertelen elképzelhetetlen dolgokat művel.
[00:20:19]Tehát egy nagyon fonák ugye a az embert vizsgálni, főleg, hogy magunk is nagyjából Én tudok egy más magyarázatot erre.
[00:20:29]Na, aranykorra a ember duális lény.
[00:20:32]Én karteziános vagyok, én Dartnak hiszek.
[00:20:38]Azt mondta, hogy a lélek, ami a tudatosság, a gondolkodás, a logosz, az a tobozmirybe lakik.
[00:20:45]Ez nyilván nem így van, de szerintem amit léleknek nevezünk, az egy földönkívüli lény, egy merő információból szoftver, és a hardware az a majom faj, annak a primátának a teste.
[00:21:01]És akkor ebből a szimbiózisból jött létre az ember és ez a más entitás, ahonnan jött, az egy teljesen más társadalom volt.
[00:21:11]És ezek a dolgok, amelyek a kultúránkban természetellenesek, mert az egyenlőség teljesen természetellenes.
[00:21:22]Ezek a másik civilizációból érkeznek.
[00:21:22]Na jó volt ez az, de a másik civilizációból érkezik minden, ami eltér a növényvilágtól, az állatvilágtól, meg a baktérium gombavilágtól.
[00:21:31]Merthogy ugye arról van szó, hogy ez ezen az bolygón ez, ami az ember, ez teljesen idegen idegen idegen mindentől.
[00:21:42]Az a helyzet, hogy ezen a bolygón ez, hogy öntudat, ez idegen mindentől.
[00:21:47]Abba gondoljunk bele, hogy hányféle faj él a bolygón.
[00:21:49]Abba gondoljunk bele, hogy hányféle faj élt valaha a bolygón.
[00:21:54]És ebből egy egyetlen egy abban különbözik köztük tőlük, őtőlük mindegyiküktől, amiben ők hasonlítanak egymásra.
[00:22:07]Na most bocs, most bocs, de ne de reagálj légy szíves erre, mert mert mert a Robi ismeri ezt az elméletemet.
[00:22:14]Hogy is hívják, tudod ezt a fajta equitorn ekvitornak képregényünk is van ebből az Equitorn Equitorn ez a faj mindenesetre ez nagyon különös.
[00:22:25]Ez már önmagában, hogy mondjam, ennek már van eg beszélünk.
[00:22:32]Ez nem véletlen, ez nem a véletlen műve.
[00:22:34]Igen, van itt egy sokkal konkrétabb dolog most, hogy végre megnyíltak az ilyen lehetőségek.
[00:22:39]Azt hittem, komolyabbnak kell lenni, de mindegy.
[00:22:44]Szóval a tudat az nem egy bezárt dolog, egy ilyen dobozolt termék, hanem igenis egyértelműen mai tudatkutatás szerint nagyon nyitott kölcsönhatásban, bizonyos szinteken egységben áll a környezettől, környezettel, téren, időn túlmutató módon.
[00:23:03]Nem mellesre évtizedek óta foglalkozom ezeknek a jelenségeknek a kutatása a kísérleti pszichológiai módszerekkel.
[00:23:10]Tehát nyugodtan kijelenthetjük azt, hogy ahogy például a halálközeli élményekben a megélők azt mondják, hogy találkoznak valami eszméletlen nagy biztonsággal, együttérzéssel, kicsit elcsépelt szó, egy ilyen szeretetben való feloldódással, egy evidenciával, egy egy olyan homogén lelkiséggel, amibe egyszer nem fér bele a diszon Ancia vagy az ártani vágyás.
[00:23:41]Tehát lehet, hogy ennek a nosztalgiája, ami nem egy-egy földön túli civilizáció, hanem a tudatnak egy másik síkja, ahol mindaz, amit mi jónak, szentnek, szépnek, szeretettelinek tartunk, egy szükségszerű evidencia magától értetődő jellegzetessége a tudat magasabb kollektívumának.
[00:24:04]Jó, hogy ezekben a a rendszerekben, síkokban is megszülethetnek a tudat félelmei, fájdalmai, kétejei, démonai, de ahogy redukjuk, ahogy besűrítjük a tudatot esszenciálisan, egy olyan egység marad, ahol egy egy nonduális biztonság és és szó szerint együttérzés az uralkodó.
[00:24:26]Hát nem tudom, hogy ez a földönkívüli Hát jó, én has tudom, hogy ez is én modernizáltam a gnoszticizmust egyébként.
[00:24:33]Ez egy trükk volt a részemről, ugye?
[00:24:35]Tehát ide büntetésből kerülnek a lelkek és bezáródnak a egyébként ez platonizmus is.
[00:24:43]Ez abszolút platonizmus is.
[00:24:45]Na de a másik kérdés, ami talán közelebb vihet minket a ha már játszunk a rejtélyhez.
[00:24:56]Miért lett vége az aranykornak?
[00:24:56]Mi volt az a mozdulat, amikor kibuktak innen?
[00:25:01]Ugye ez a ez a bűnbeesés, ez a lezuhanás, ez elsüllyedés.
[00:25:08]Így van.
[00:25:08]Így van.
[00:25:08]Így van.
[00:25:08]Ez mi?
[00:25:12]Hát alapból ugye mi most itt azt a lufit fújtuk nagyra, hogy nem feltétlen létezett ez, hanem egy ilyen kollektív mú múlteremtés az ideák világába, a mitikus dimenziókban, az aranykor fogalmat.
[00:25:29]Tehát h talán soha nem volt ilyen a valóságban.
[00:25:30]Mi megteremtettük majd.
[00:25:30]Hát hozzá kellett tenni, hogy igen, de nem így élünk.
[00:25:36]Valami történt, elvitte a cica, elsüllyedt, felrobbant, mit tudom én, kiszáradt.
[00:25:43]Szerintem ezt nem mi teremtettük.
[00:25:44]Szerintem ezt lehívtuk valahonnan.
[00:25:44]Ez ott van.
[00:25:46]De úgy is úgy gondolom, hogy nem mi teremtettük, hanem az az eszmevilágban ott mi tőlünk teljesen függetlenül örök entitásokként vannak ott azok az platoni ideák, amilyen a kör, a gömb, a négyzet, a háromszög, a tudod ezek a amelyek amelyekből nincs hogy mondjam ezek ezek az alapkövei a a valóságért értelmezésének, és nem hiszem azt, hogy a valóság értelmezésének, hanem inkább úgy, hogy a valóságnak.
[00:26:20]Tehát, hogy ezek az alapkövei.
[00:26:24]De ebben az értelme számoknak is megvan egy ilyen gyöket.
[00:26:26]Abszolút.
[00:26:26]A számoknak jelentésük van, hogy a számoknak jelentésük van, csak a csak az inflációban a számok helyiértékekké züllöttek, és most már csak most már csak számosságuk van, de eredetileg jel saját jelentésük volt.
[00:26:42]Tehát, hogy ez az aranykor egy tényleg létező matematikai, fizikai, minden szinten harmóniákat és szakrális egységeket képező, tovább redukálhatatlan vagy alapsorozatba elhelyezhető létezet.
[00:26:58]Igen.
[00:26:58]Igen.
[00:26:58]És mi igen és mi ennek az ismeretére eljutottunk.
[00:27:03]De hogy ez van, ez a ez ez a van.
[00:27:03]Mi nem vagyunk, mi szappanuborékok vagyunk, akik most egy fénytörés aztán már nincs is, de ezek örökkévalók, mert nem születtek soha, hanem a világgal együtt járnak.
[00:27:17]De ha azonosulsz velük, akkor te magad is hallhatatlanná válsz.
[00:27:19]Ugye ez lenne a plátum.
[00:27:22]Ez az út.
[00:27:22]Ez az út.
[00:27:22]Ez az út, amit érdemes majd be kell járni.
[00:27:25]egyébként.
[00:27:27]Jó, itt most hol vicceskedünk, hol játszunk a gondolatokkal, de hogyha visszakanyar említetted a tudományt, ismerem a antikarteziános elmefilozófia mai diskurzusainak hát egy részét és a és valóban ez a folyamatos interakcióba levés világos ez most egyébként a mainstream.
[00:27:50]Vicceltem az equitorral.
[00:27:50]Na mindegy, de jó ötlet.
[00:27:54]Mondjuk szerintem nagyon beleszerettem a saját ötletembe.
[00:27:58]Na de visszatérve erre, hogy azért azt szerintem soha a büdös életben nem fogjuk eldönteni, a legfeljebb egy poszhumán létezésbe, ha ha ilyen kialakul, hogy tényleg a platoni gondolkodásmódnak van igaza.
[00:28:15]Tehát léteznek olyan mintázatok, alakzatok, melyek manifesztálódnak a időbeni múlékony dolgokba, vagy pont fordítva, például egy buddhista nagyon antiplatonista, az azt mondja, hogy nincsenek ilyen alakzatok a sok és nem csak a buddhista Európában is, a sok egyediből abszrahállsz egy plátonédeát.
[00:28:44]elmekstrukció.
[00:28:44]Ilyen létezik ez a nézet.
[00:28:47]És nem tudjuk melyik az igaz, Robi.
[00:28:51]Nem tudjuk, nincs bizonyság.
[00:28:54]Filozó dolgokat ha í lenne, bocsáss meg, ha így lenne, akkor valahol máshol valakik mások egy másikat tudnának abszrahálni a valóságból, de nem tudnak másikat.
[00:29:05]Mindenhol a valóságból ez abszrahálható.
[00:29:09]Abszrahálódik.
[00:29:10]Ez már egy ez már egy érv.
[00:29:10]De kérdes, hogy most mire akar ées a készlet.
[00:29:14]Ez igazolná a ideákat.
[00:29:17]Hát mondjuk a mai tudomány például fraktálokkal és egy-két dologgal vagyunk úgy, hogy minimális létezőből végtelen variációjú valóság létrehozható, vagy látszólagos, végtelen változatosság.
[00:29:32]De ezzel együtt én változottan azt gondolom, hogy érdemes a pszichológiáját vakarászni a emberben lévő jó és rossz fogalmaknak, mert azért minden aranykor valahol a jó volt, amit felváltott ugye az első tétülés, a szétesés a fokozat általában a süllyedés fokozatos.
[00:29:56]Már van a ezüstó.
[00:29:57]Az emelkedés egyidejűleg nem annyira, hacsak nem most megpróbálunk elképzelni egy ilyen egyszerre divergens és konvergens dinamikát, de minden mitológiában a aranykor elmúlása az ugye korszakok, nem két korszak van, hogy aranykor és sötétkor, aranykor és kor, hanem vannak átmenetek.
[00:30:17]Persze, baromi hosszúak ezek az átmenetek.
[00:30:19]Ezzel együtt én úgy látom, hogy jó, ez inkább a keresztény kultúrkörre tartozik, hogy ez a armageddonos világvé és apokalipszis lovasai és Jézus a seregével megküzdenek, hogy egy egy nagyon egyszerű óvodás érzelmet manipulál az emberben világnézetileg.
[00:30:39]Konkrétan újra és újra ellatta, hogy vannak a jók és a rossz fiúk.
[00:30:42]Na most ez tökre nem így van.
[00:30:45]Tehát valakinek egy picit már benőtt az agyalágya, magába is felfedezi, meg a a családi, szociális, társadalmi, politikai, történelmi, mindenféle viszonyokban, vagy ezzel megy a a hergelés, ezzel tartják életben az egészet a jó rossz szerepeknek a osztogatásá.
[00:31:04]És azért ennek erős köze van a változások olyasfjta természetéhez, és amit már csak az ókorban görögöknél, rómaiaknál jó párszor tanulságosan lejátszottak, hogy na de iszonyú nagy tirannoszok voltak, de elkergették ötkö, jaj de komoly köztársaság lett, konzulok, mindenki figyelt, hogy rendben menjen a dolog.
[00:31:26]Azt mondja, új megint császárság lett, aztán az is megbukott.
[00:31:28]Tehát van egy ilyen vidám kiszámíthatósága ennek.
[00:31:30]Hát már amennyire vidám az emberi százezreknek a föllebugdácsolása mindenféle szenvedések közepette.
[00:31:40]De ugye gyakran mondják, hogy na tessük, ott egy példakép, az até demokrácia, az aztán nem sem jó.
[00:31:49]És arab szolgák, tehát valahogy megint nem találjuk azt a kivitelezett aranykort a történelmi időben.
[00:31:57]Nem.
[00:31:57]Az aranykor mikor volt?
[00:32:00]Amikor együtt voltunk, amikor Ádám együtt volt az Úrral, és az oroszlán szalmete vett, amikor az oroszlán együtt legelt a báránnyal.
[00:32:08]Igen.
[00:32:09]Nem a tudjuk, hogy tudjuk, hogy nincs ilyen övés, nincs ilyen történelmi korszak, de de az aranykor az volt, amikor még együtt voltunk.
[00:32:19]Tehát az aranykor valaminek az elvesztése miatt ért véget, és kerültünk ebbe a jelenkorba.
[00:32:26]Tehát valami valamivel együtt voltunk ott, amitől elszakadtunk itt most.
[00:32:33]És és ez párhuzamosan zajlik az erózióval, azzal, hogy a a földelem folyam permanens szétzuhanásban van.
[00:32:45]Ez a mia por lábjegyzet alatt található.
[00:32:54]apuatók jól ismerán.
[00:32:57]Igen.
[00:32:57]És ez párhuzamosan zajlik.
[00:32:57]És ez párhuzamosan zajlik és analógiában áll az ősrobbanással a a mindenség óriás hatalmas szétzuhanásával, amiben a tér gyorsabban növekszik, terjed, mint a fény sebessége.
[00:33:16]Tehát a fény nem éri utól az ősrobbanás dinamikáját, ütemét.
[00:33:19]várjál a fénynél nincs nagyobb sebesség tudni de a de az ő de de de a világegyetem világegyetem tágulása nagyobb a világegyetemen belül nincsen nagyobb sebesség magának a világegyetemnek a tágulása az nagyobb mint a fénysebesség de most nem ez a lényeg mert nem fizika stúdiumot veszünk ugye hál istennek hála Istennek de most úgy se értünk hogy ritkán fordul elő jobban tudok valamit fizikából mint akár te De ez így ilyen pillanat volt.
[00:33:52]Na lényeg a lényeg az az történetet a a analógia az úgy néz ki, hogy ugye szétzuhan a világ, szétzuhan minden körülöttünk, folyamatos szétesésben van.
[00:34:07]Az az ember is ezt tapasztalja.
[00:34:09]Gyerekkorában nagyon jól össze van rakva és aztán ahogyan öregszik, úgy esik szét, úgy romlik el.
[00:34:13]Van egy ilyen romlás a világban, ami folyamatosan történik.
[00:34:18]Történik az egyéni sors.
[00:34:21]Történik az egyéni sorsban, történik az a földelemnek a szétzuhanásában történik a világegyetemnek a tágulásában történik abban, hogy minden apró részecske minden apró részecskétől minden pillanatban távolabb kerül.
[00:34:35]Az egész világ ebben van, ebben a dinamikában van.
[00:34:40]Hát csoda akkor, hogy az ember a múltba visszatekintve mi minek az allegóriája az aranykor?
[00:34:45]az ősrobbanás pillanatáé, amikor egy egyetlen egy Igen.
[00:34:54]szingularitásban egyesült minden minden anyag, végtelen hő, végtelen nyomás, végtelen anyagkoncentráció, az az volt az ősállapot, és ott onnantól kezdve minden szétesésben van.
[00:35:07]Nem nem erre vonatkozik.
[00:35:10]Nem nyilvánvaló az iránya a folyamatoknak a szétfelé az egy felől.
[00:35:16]És hogy nem erre emlékszünk véletlenül, amikor az aranykorra gondolunk?
[00:35:21]Az apa férfi, az entrópia nő.
[00:35:21]Azt tudtátok?
[00:35:25]Tehát, hogy az entrópia az idő nyila, az idő iránya a fizikában.
[00:35:28]Ezzel próbálják bizonyítani, hogy csak egy fele van, de hát azért nem teljesen, mert vannak mitikus idők.
[00:35:37]Tehát te most azt mondod, hogy az ősöbbanás szingularitásától kezdve minden valóban jelen tudományos felfogás és lineáris időkép szerint folyamatosan egyre kaotikusabb, rendezetlenebb és egyre alacsonyabb energia névjú állapotba kerül.
[00:35:55]Tehát divergens diaboloszi állapotok, mindent szétrahajigálva uralkodnak.
[00:36:01]Ugyanakkor azt mondhatjuk, hogy vannak olyan ellentétes, igaz felületi folyamatok, mint például konkrétan az élet, ami megvalósítja azt, hogy egy rendezetlenebb állapotból, rendezettebb állapotokat hoz össz magyarul kifejlődik egy növény egy magból, vagy megszület alacsony entrópiájú alacsony entrópiáját.
[00:36:22]véged a teljes halmaz entrópiáját ez nem befolyásolja, de ugyanakkor ha már a jót és a rosszat, az aranykort, a a utópiát, disztópiát nézzük, akkor azért az a kettősség megvan.
[00:36:36]Tehát az egyik a a szétesés, ami akár egy-egy ördögi iránynak is tekinthető, szétbontani az egyet részletekre, egyre jobban széttaprózni.
[00:36:47]Másrészt egy törekvés a konvergenciára újra egyre kisebb nevezőre hozni a dolgokat.
[00:36:54]Tehát ez lehet egy olyan program jellemző egy-egy létfelület, amit geometrikusan egy fölfelé és egy lefelé mutató háromszöggel, gyakorlatilag egy Dávid csillaggal is jellemezhetünk.
[00:37:10]Tehát eközött feszül az a bizonyos Krisztus utolsó megkísértéses kezdőmondat, hogy az Isten és a sátán csatázik bennem, és a lelkem a csatatér.
[00:37:23]Tehát ebben idealizálhatunk jót és rosszat, jövőképekben, utópiákat és vagy disztópiákat, csak valahogy úgy néz ki, hogy a disztópia picit reálisabb, mint kimenet, legalábbis jelen formában.
[00:37:35]Hát az még érdekesebb, amikor az utópia válik disztópiává, mert a történelemben ez történt, nem?
[00:37:47]Hát ez történt az igazságos társadalomra való törekvés mindig ilyen rémálomba úgy, úgy.
[00:37:53]Francia forradalom, orosz forradalom.
[00:37:56]Abszolút, abszolút, abszolút.
[00:37:56]Így van.
[00:37:58]Tehát, hogy ez na e harmadik kérdés.
[00:37:58]Ez minek köszönhető?
[00:38:02]Tehát ha az ember meg akarja valósítani az Isten országát a földön, akkor abból mindig pokol lesz.
[00:38:12]Ez ide azért, mert az ember a Földhöz tartozik, de viszont a az idea az meg egy másik civilizáció.
[00:38:18]meg a a helyet cserélnek emberek, mondjuk történelmi szerepkörökben.
[00:38:22]Tehát a proletár diktatúra vagy a a francia népharag, amikor ugye lenyiszálja a nyakát a a vezetőrétegnek, és megkapja nagy egyenlőséget, ugyanúgy előjön belőle.
[00:38:36]Na, azért vannak külön különösen egyenlőek Orvel állatformját követve.
[00:38:43]A Dávid csillagban lévő hatszögre visszautalva olvasnám fel azt az alábbi részletet, amire utaltál.
[00:38:50]Talán ez értelmezi vagy pontosítja.
[00:38:56]Két egyenlő oldalú háromszög közül egyik az egzisztenciális tér, a magasztos szférák lélekvilága, az éterikus régió.
[00:39:04]Ennek a terméke a szeretet, ez a menny.
[00:39:06]A másik a fizikai tér.
[00:39:08]Az alantas ösztönök anyagvilága, a vulkanikus régió, ennek a terméke a félelem, ez a pokol.
[00:39:13]A teremtésben az Isten a lélek háromszögét az oldalával felfelé, az anyag háromszögét az oldalával lefelé fordította, és a kettőt önmagában egymásba tolta.
[00:39:22]Az így képződő alakzatban hat kis egyenlőoldalú háromszög, a tér háromtengelyének hat iránya, kelet-nyugat, észak, dél, fönt lent.
[00:39:33]Az egy nagy hadszög, a szellemi tér, a teremtett világ, a purgatórium, amit a menny és a pokol alkot azzal, hogy magában egymásnak teret ad.
[00:39:41]A Dávid csillag a teremtés tervrajza.
[00:39:48]Rimmel arra, amit erre utaltál, ugye?
[00:39:52]Hát ez a gondolatnak a geometriája.
[00:39:55]Igen, valahol ez.
[00:39:55]Most azon tűnődöm, amit kérdezett fam, hogy miért van az, hogy mindig disztópiává válik az utópia.
[00:40:04]És nagyon röviden arra utaltam, hogy talán azért már történelmi szerepcsen zajlik le, akik alul voltak felülre kerülnek.
[00:40:12]És ez a lényeg az, hogy felül voltak, alulra kerülnek, az már majdnem mindegy, mert nagyott a fejetlenség ugye lefelé kerülésben, főleg francia forradalom időszakában.
[00:40:23]De ott volt a fejetlenség.
[00:40:26]Igen.
[00:40:26]Kitört a fejetlenség.
[00:40:26]Igen.
[00:40:28]Eluralkodott a fejetlenség.
[00:40:28]Ez így talán még jobb.
[00:40:32]De van még egy problémáság azért, mert ugye mindig volt egy egy antagonisztikus viszony a pórné és az arisztokrácia közt.
[00:40:42]Tehát azért mondjuk a arisztokrácia szinte bármelyik korban nézzük, akkor is, hogyha voltak beltenyészetek meg ilyen speciális elmebajok, de valahol kiműveltebb, érzékenyebb, tenyésztett főkből állt, mint mondjuk az aljapórné, ahol mondjuk a IQ az hát egy pár tizessel lejjebb csúszott.
[00:41:05]Na most a proletár diktatúrának ugye volt egy ilyen nagyon aranyos vonatkozása, hogy emeljük fel a népet és nyomjuk le a eddigi vezető és a a dolgoknak a lényegét diktáló réteget, vagy szüntessük meg.
[00:41:23]És ez egy picit olyan, mintogyha egy-egy 100 fős csoportban demokratikus szavazást indítványoznának, és ebben van 10 normális realista ember és 90 hülye.
[00:41:35]Tehát ebbe a közegben a demokrácia kéz katasztrófa.
[00:41:42]Nagyon nehéz lenne azt megalkotni, hogy a szavazóhelységbe átpontozzák a IQ tesztet, vagy nem tudom mi alapján pszichológiai szakvélemények szerint a szavazatod valós súlyát pluszba mínuszba, jobbra-balra állítgatva.
[00:41:57]Na most a francia forradalomra ez baromira nem igaz, amit most mondtál.
[00:42:01]Hát az orosz van igaz, de szerintem a francia az oroszra inkább a a franciára baromira nem egyrészt a a akiket ott lenyakaztak, mint egy mint egy csirkét, azok többsége rendkívül romlott, szétesett, züllött figura volt, és nem is túl okos.
[00:42:17]Tehát azért a francia forradalmat megelőző anscien rezsimnek a kultúrájába ott azért nagyon sok minden volt.
[00:42:24]Nem sorolom itt a hogy jó hát ott egy fejnehéz dolgot vágtakra.
[00:42:33]Másrészt meg a annak a vezetőrétege java részt értelmiségiekből állt, akik a felvilágosodáskori enciklopédistákra meg filozófusokra és egyébként a a bolsevik forradalom is eredetileg ilyen értelmiségi buli volt, csak aztán hát ugye egymást le is lenyakazzák ezek rendszeresen.
[00:42:49]Tehát azért a forradalmak természete mindig az, hogy az első generációs forradalom márkal végez a második generációs, aztán így tovább, amíg el nem fogynak.
[00:43:00]és az egész folyamat visszatér az eredeti kiindulópontjára, csak még szarabbul.
[00:43:07]Igazából ez a forradalmaknak a természete.
[00:43:10]És akkor jók a forradalmak, amikor leverik őket, mert akkor romantikus, ilyen romantikussá válnak a emlékezetbe.
[00:43:19]Tudod, egyben pedig felszentelik az új császert.
[00:43:22]Én nem gondolom, hogy mindenkor egyformán elfajzott, és mindenkor úgy gondol a múltra, mint valamiféle hát akkor még eggyel jobb volt, vagy legalább eggyel jobb volt, de mostanra így hát teljesen elzülött.
[00:43:33]És minden pillanatban ezt érezte az emberiség.
[00:43:36]Én abban hiszek, hogy az emberiség története is egy ilyen színuszkörbén van rajta.
[00:43:40]Vannak jobb és rosszabb idők, vannak apályok és dagályok.
[00:43:44]És bizony a az aranykor is itt van itt és most, és a ez az elkárhozott rothadékkor is itt van itt és most.
[00:43:52]És a kettőnek az aránya attól függ, hogy hol vagyunk a színusz görbén, vagy éppen lent vagyunk, alsó harmadban vagyunk, vagy fönt vagyunk.
[00:44:01]Ennek az aránya most is ott sugdosnak a laócék is a politikusok fülébe, meg ott sugdosnak, tudod, mint a mint az ördög.
[00:44:10]Igen, meg a a igen a makiavellik is ott sudosnak a és mint az ördög meg az angyal a két válladon és attól függően, hogy a kor, hogy a korszellem hol tart ezen a színusz görbén, attól függően erősebb az egyik vagy a másik, függően fog a fejedelem erre hallgatni, vagy arra, hogy erre fordítja egy kicsit a fejét, vagy arra fordítja, de hogy az egész valójában, hogy mondjam, itt van, itt van.
[00:44:39]És van emlékezetünk, hogy milyen volt fönt, most, hogy lent vagyunk, és tudjuk, hogy majd bizonyára föl is fog menni, és bizonyára úgy igaz, hogy ez a színusz görbe rajta van egy nagyobb színusz görbén, ami szintén le és fölvisz.
[00:44:55]Úgy szeretsz ilyen modelleket fölállítani, de Aha.
[00:44:58]Azt gondolom, hogy a civilizációk fölemelkedése és süllyedése is egy ilyen is egy ilyen színuszgörbe, amin belül a korszellemi színuszgörbéket képez.
[00:45:06]Nem tudom, hogy ez így van-e.
[00:45:09]Lehet, nem foglalkoztam vele.
[00:45:11]Spenglert nagyon szeretem, mert jó a stílusa, de fene tudja, hogy igaza van-e.
[00:45:16]Viszont szer én én visszatérnek ezek az emberib dolgokhoz.
[00:45:21]Tehát ez a miért lépünk ki az aranykorból, mi okozza satöbbi, satöbbi.
[00:45:26]Mi lehet az oka ennek a mémnek a istentelen fennmaradása korszakokon és kultúrákon túl?
[00:45:33]Tehát szinte egyetemes.
[00:45:36]Jó.
[00:45:36]statisztikát nem csináltunk, hogy a világ összes kultúrában megvan-e, de az biztos, hogy volt ez nagyon egymástól térbe és időbe távoleső kultúrákban.
[00:45:48]Na most a másik, hogy ez a világ vége, várás az sok esetben meg egy olyan dolog bennünk, hogy már akibe persze, hogy az egy különleges perverz élvezet tud lenni.
[00:46:07]A világ vég várás olyan emberek részéről, akik utálják ezt az egészet, és és ha ha én nekem szar, mindenkinek legyen szar, és legyen vége a világnak, dögöljetek meg, égjen Róma, pusztuljon a nyugat.
[00:46:21]Ez komolyan?
[00:46:21]De legfj de legkorábban egy fél órával az én temetésem után, amikor már a násznép kisírta magát, hogy eltávoztam ebből a világból, ez milyen rettenetes, és amikor éppen kezdenék folytatni az életüket, mondjuk legyen vége a világnak vége, vagy egy sorozatepizódot megnéznének, hogy mást mondjak, vagy bármit, bármi ennének egy jót, ott ott ott ott ott legyen vége, ott vége.
[00:46:51]És szóval, hogy az egész arról szól, hogy én még én a a zuhanórepülőn szeretnék lenni, de a világ végvárást élvezem, hiszen még egy jó vacsora, aztán még kem egy csomó lehetőség, így még jó, de a zuhanórepülőt azt nem szeretném.
[00:47:07]Azt senki se.
[00:47:09]Hát figyelj, nem tudom, most én a Jehova tanúira gondoltam.
[00:47:14]A mert vannak csak ők a legismertebbek.
[00:47:18]Ö aztán ez a fajta ö szervezkedés, vagy az ilyesfajta közösségek, akik kifejezetten a világvége várásra vannak ö rászerveződve.
[00:47:31]Ez elmehet az öngyilkos szektákig.
[00:47:36]Itt azért durva sztorikat ismerünk.
[00:47:36]A világ bű ugye általában ez ezek a minták, hogy a világ szar, bűnös, mocskos, aljas, rodhat, ki kell onnan vonulni és várni a világ végét.
[00:47:46]Ugye ez egy klasszikus.
[00:47:48]Ennek vannak enyhép fokozatai.
[00:47:53]A Messiás várástól kezdve a komars az egész durva özvíz Jim Jones féle szekta.
[00:47:59]Nem tudom ez.
[00:48:01]Mond-e valakit meg emlékeztek?
[00:48:01]Nagyon klasszik volt 70-es évek ideje ugye ki kiment egy amerikai társaság a izébe Guanába az őserdőbe és és akkor ott ilyen kommunát alapítottak tehát egy ilyen kis ilyen klasszik szekta volt.
[00:48:21]És aztán végén mindenkit megöltek.
[00:48:26]Hát volt ott egy összebalhézás, egy szenátort küldtek rájuk.
[00:48:30]De azt is lelőtték.
[00:48:31]Azt lelőtték, mielőtt hazament volna.
[00:48:33]Aztán körbeadták a Ciános szörpöket, és 190 emberke fele gyerekot kipurcant.
[00:48:42]De azért egy picit most itt a az ilyen elvadult akcióktól haladjunk a realitás felé, tehát középkor is tele volt a lélektana érdekes, hogy miért várjuk a világ végét.
[00:48:53]De figyelj már középkodban is ugyanez volt, hogy rárepültek mindenre ami jujgyüstökös világvége elherdálták a vagyonokat és majd kedden este 6:00-kor világvége és szerda reggel ilyen másnaposan vagyontalanul ült a izé járdaszélen a hívő.
[00:49:12]Én most azért szeretném ezt egy picit átpakolni a mai időkbe, mert azért még a nagy pestis járványok idején se volt reális az, hogy kihal az emberiség.
[00:49:22]Jó, Európa fele meghal durván.
[00:49:22]Azért ez nagyon-nagyon durva.
[00:49:26]11.
[00:49:26]századra gondolsz a pesti sárvány?
[00:49:29]Igen, igen, igen.
[00:49:29]De az, hogy most viszont na az igazi világvé volt a flagelláns szekták mentek az útformácsoló izé.
[00:49:38]Az milyen lehetett?
[00:49:40]Hát meg ott tényleg minden második, mint itt a fele banda már hiányozna.
[00:49:44]És a reneszának nyitott.
[00:49:44]Az az érdekes.
[00:49:47]Nem egy aszketikus irányba ment el a világ.
[00:49:48]Ez na de nézd meg Bácsó.
[00:49:50]A bokácsoldameroni innen indult korá az már korábbi az korábbi az korábbi 13.
[00:49:55]század a Dek vagy 14 a bokacsó mindegy.
[00:50:00]Hát több hulláma volt a a Bokácsó az már renesszáns.
[00:50:01]Reness vagy keverem a izével a a Joffrey Choserrel, mert az a canterbury mesé az detto ugyanaz a világ, csak az éjszaka.
[00:50:12]Na de most nézd körül.
[00:50:12]Most viszont jelenlegi gazdaságpolitikai helyzetben, és nem is elsősorban az atomháborúra gondolok, pedig az egy az kiütne mindent, amit bír.
[00:50:25]Hát ebben nevelkedtünk, nem emlékszel?
[00:50:27]Atomháborús pszichózisba ment készültek a filmek a másnap meg ezek, tudod is volt egy másik film gazdag emberek magánbunkereket csináltattak, tudod.
[00:50:39]Még mindig vannak ilyenek, de én most csak arra akarok utalni, hogy szép csendbe kivágjuk a fát magunk alatt, tehát nem kell atomháború elintézzük ezt anélkül is.
[00:50:49]De itt fogyaszhatunk is.
[00:50:49]Várjál.
[00:50:51]És hát szép csendbe leépülünk és vartyogva eltűnünk a mocsárba pár bűnzös buborékot.
[00:50:58]De addig még azért fogyaszthatunk egy picit.
[00:51:00]Hát még ebbe beleiszok.
[00:51:02]Helyes.
[00:51:02]Csak egy picit.
[00:51:03]Há miért?
[00:51:03]Hát Éli ott nem ezt írta, hogy nem hangos bummalm, hanem nyüszítéssel véget.
[00:51:08]Igen, igen, igen, igen.
[00:51:08]Vagy és vagy, mert lehet, hogy miközben nyzítve fulladozunk, még egy bomba belefér.
[00:51:17]Ne szed is disznó.
[00:51:17]Ez a tied.
[00:51:20]Akkor akkor lesz sikeres ez az este, ha itt mindenki depressziósan hazamegy, érted?
[00:51:25]És igen.
[00:51:25]Ilyen folyamatosan eget fürkészve, meg a szembejövőt, hogy magalá engem.
[00:51:34]Szóval az az van, hogy két két mérleg párhuzamosan íródik.
[00:51:37]Egy e világi mérleg, mert hogy hát mégis csak a szellem meg a politika kapcsolat ketős könyvelésben gondolod el a világ.
[00:51:43]Igen, így gondolom igen, hogy van egy evilági mérleg, meg van egy túlvilági mérleg.
[00:51:48]A már a már a a uralkodó, a fejedelem, a császár számára iratkozhat az e világi vagy a túlvilági nagykönyvbe.
[00:52:03]Ha az e világi nagykönyvbe iratkozik, akkor hatalmas lesz, akkor akkor leigáz mindenkit, akkor csingiskán lesz, akkor Mohamed lesz, akkor akkor birodalomalapító lesz, ha meg ha meg a túlvilágira.
[00:52:20]akkor akkor az eszmeevilágban lesz hallhatatlan.
[00:52:23]Akkor olyan olyan olyan rendszer, akkor ki akkor egy új korszakot nyit, akkor egy egy egy olyan olyan olyan világot épít, ami aztán megtermékenyíti az összes többi kultúrát meg civilizációt, és mindenki annak a múltjára fog élni, mert ő forradalmasítja az addigi létezést.
[00:52:43]Ez a túlvilági számítás, és a minden király számára, tudod, megkapják a hatalom gyűrűjét.
[00:52:54]Óriás erő, óriás hatalom, óriás kísértés és óriás lehetőség.
[00:53:00]És minden uralkodónak ott van a lehetőség, hogy az egyikbe, hogy a másikba iratkozzon.
[00:53:04]És az egyik az igazi nagyság, de ehhez elvont látás kell, de fókuszált látás kell.
[00:53:15]A a másik az meg az e világi nagyság, ahhoz a fókuszált az éles látás.
[00:53:18]És akkor az mind az enyém, hatalmas vagyok, de a történ az időben nem szappan buborék vagyok, de amennyiben nem akarok, tehát ebben a defókuszált látásban akarom összerakni a képet, akkor akkor világkorszakon keresztül uralkodik az, ami belőlem az igazán nemes, amit a amit a világrend világrendé avattam a királyságomban.
[00:53:52]Ez a és végül aztán világrendé teszi az a különbség, amit betölt a többi kultúrának az a működéséhez képest.
[00:53:58]És ez ez egy másik nagyság, ez egy hatalmasabb, de a most te a Jézus Krisztusról beszélsz, mi?
[00:54:10]Én a én én azokról az uralkodókról beszélek, akiknek az uralma ő is király volt.
[00:54:15]Egy ő egy új egy új korszakot nyit.
[00:54:15]Nem feltétlen a nem feltétlen a Jézus Krisztus nem feltétlen a Jézus Krisztusról beszélek.
[00:54:24]De akkor a király.
[00:54:26]De akkor mondjuk mondjuk úgy, hogy na Napóleon Napóleon azt az országot, ahol ahol ahol amint meghódított, ott bevezette a polgári törvénykönyvet.
[00:54:34]Hát bizonyos értelemben bevezette az emberi és polgári jogokat, olyan dolgot, ami addig nem létezett.
[00:54:41]A az a bizonyos értelemben az, ahova betette a lábát, ott egy új világrend lett.
[00:54:47]Ez egy ez a forrad, ő exportálta a forradalmat.
[00:54:50]Ez bizony és értelemben egy másfajta nagyság, mint az Sálin.
[00:54:56]Erre ez volt a kísérlet.
[00:54:56]Ez volt a kísérlet.
[00:54:58]Valójában valamennyonok akartak lenni, csak a különbség az amit a Napoleon szervesen jött létre organikusan.
[00:55:06]Amit meg a Sztálin meg a Hitler próbált, az meg egy ilyen okoskodás, egy ilyen társadalom mérnökös mérnöki művelet által jött létre és hát annyira tartósnak is bizonyult ellentétben azal.
[00:55:20]Ez azt jelenti, hogy a tudatosság alacsonyabb rendű.
[00:55:23]Igen.
[00:55:23]Igen.
[00:55:23]A működésnél, a cselekvés a működésnél alacsonyabb rendű.
[00:55:26]Igen.
[00:55:26]Jó.
[00:55:28]És mögötte van, amiket elmondtál, akár itt felszorozva ilyen asztrális verziókban, hát egy imperialista felfogás, ami egyfajta terjeszkedésre és egy egy örökös győzelembe való ide-oda váltásba, győzelembe és vesztésből ide-oda váltásra épül, de a mai lakossága a földnek a mai technikai fejlettség szintjén ezt átviszi egy-egy beteljesíthetetlen rémálomban.
[00:55:57]Tehát exponenciálisan nő a gazdasági erő.
[00:56:01]Most hagyjuk, hogy a katonai is, meg egyebek is, de nincs hova terjeszkedni.
[00:56:06]Tehát felettük magunk körül a bolygót.
[00:56:11]És eddigi évszázadokhoz és évvezedekhez képest egy olyan padhelyzet felé sodródunk, mint a környezetszennyezés, visszafordíthatatlan folyamatok klímától kezdve a nyersanyagok kifogyását, meg nem újuló dolgok felélését.
[00:56:26]ami egy nagyon komoly és szinte elháríthatatlan disztópikus jövőképet sejtett.
[00:56:32]Tehát nem nem látom a normalistást az emberekben.
[00:56:38]Tehát kifújtak a vallásoknak azok a a korábbi társadalmi szinten véleményformáló hatásai.
[00:56:46]Ugyanúgy mint mondjuk fékeit a fék szerepét nem lát.
[00:56:51]Így van.
[00:56:51]De hát például még egy egy kezdeti, jó, hogy Sztálin villám gyorsan lerombolta, legalábbis a valóságban az ide szintjén, nem a kommunizmusnak a beteljesíthetőségét, de semmi ilyen nincs.
[00:57:04]Tehát most a egy ilyen ilyen homogén imperialista kapitalista végtelen terjeszkedés illúzióját látjuk.
[00:57:13]Egy nagy narratíva maradt, és az az iszlám.
[00:57:16]Hát igen, mondjuk azzal, hogy és nem mint vallás, hanem mint vallás és politikai ideológia egyben.
[00:57:25]Tehát valójában iszlám és iszlám, mint vallás és iszlamizmus mint politikai ideológia.
[00:57:30]És ez így egyben, amit mi nem értünk, mert nálunk a teokrácia az az invesztitúraharcok idején volt időszerű.
[00:57:42]az iszlámban meg hát időről időre újra meg újra fellángol.
[00:57:48]Aztán, hogy ez meddig tart ki, hogyha például valami oknál fogva az iszlámnak egy nagyobb globális politikai szerepe lenne a mostaninál.
[00:57:54]Hát gondoljunk bele a Dubai, Kuvait egyéb területekre, ahol azért a gazdaság urral és vízbe szintén kapitalista szemléletet és értékrendeket, nem tudom.
[00:58:08]Tehát könnyű a a szegényeket lelkessé tenni, és nehéz a gazdagokat, merthogy azokat már mivel.
[00:58:17]Úgyhogy én igazából ezt nem tudom mennyire kell itt kijelenteni, de hát ilyen ilyen döbbent tanácstalansággal nézem ezt a száguldását a emberi kultúrának a semmibe.
[00:58:28]Tehát én én nem látok nem látok megoldást ebbe.
[00:58:32]Csoda nyilván történet.
[00:58:35]De nem csak te nem látsz, hanem nincsenek olyan forgatókönyvek, amelyek kedvező kimenetelt tudnak egyáltalán írni.
[00:58:42]Tudnak egyáltalán a fantázia erejével írni.
[00:58:44]A minden elsivatagosodik, pláne az iszlám, az egy sivatagi vallás.
[00:58:49]Egyébként halnak meg utoljára, tudod, ők kapcsolják majd le a villanyt.
[00:58:55]Igen, igen.
[00:58:55]Így van, így van.
[00:58:57]Még egy utolsó Allahuakbar.
[00:58:57]Aztán régen nagyon sokat töprengtem azon.
[00:59:00]Jó régen ez már volt, vagy ha hát nem tudom, 90-es évek rég volt, rég volt, hogy mitől terjed egy vallás, vagy egy világkép, és arra jöttem rá, hogy egyszerű erős ősképekkel él.
[00:59:15]Hát figyelj, majd lesznek kérdések.
[00:59:19]Bolsevik frakció.
[00:59:22]Jó, itt ne dumáljatok már közben.
[00:59:24]A egyszerű képekkel él, egyszerű erős ősképekkel él, és és mindenki számára érthető, emészthető választ ad a dolgokra.
[00:59:36]Miért nem valamely bonyolult szimbólumokban gazdag misztérium vallásból lett a izé?
[00:59:42]Tudod, miért a kereszténységből?
[00:59:45]Nem csak azért, mert a szegényekhez szólt, kétségtelen volt egy nagyon erős szociális vonatkozással, hanem nagyon erős képek vannak benne, de egyszerűek, nem túlbonyolítottak, nem csak az értelmiséghez szólóak, tudod, és az iszlámba is, tudod, ez hasonló ehhez.
[01:00:04]És akkor ez szerintem a terjedését egy ilyennek ez már memetika, a terjedését egy ilyennek megkönnyítik ezek.
[01:00:10]Ez egy robbanókeverék szó szerint, és a szó átvitt értelmében egyaránt az iszlám egy robbanókeverék.
[01:00:20]Egyrészt ugye a kereszténységből, másrészt a judaizmusból áll össze, de úgy, hogy ugye a kereszténységnek az a sajátja, hogy nem szabályozza az élet minden területét, viszont térítő vallás és úgy gondolja, hogy egy nap mindenkinek kereszténynek kell lennie.
[01:00:35]ellentétben a judaizmussal, ami leszabályozza az élet minden területét, nem térítővallás, és nem gondolja, hogy egy nap mindenkinek zsidónak kell lennie.
[01:00:43]És akkor ennek a hát a két a két zsarnoki tulajdonságát egyesíti az iszlamizmus meg az iszlám maga, amelyik amelyik egyrészt télítő vallás, másrészt az élet teljes egészét szabályozza.
[01:01:00]És ez így, ez így együtt totalitárius ideológia.
[01:01:05]Azt gondoljuk, hogy a totalitárius ideológiákat a 20.
[01:01:10]században találták föl.
[01:01:13]De ez Lenin meg Hitler, de ez nem igaz.
[01:01:17]Ez nem igaz.
[01:01:17]E az a az az a helyzet, hogy az iszlám ezzel a ezzel a kombinációval, hogy az élet teljességét ö szabályozza, és azt állítja, hogy egy nap mindenkinek így kell élnie, ez maga a totalitárius politikai ideológia.
[01:01:32]Csak akkor ez a fogalom még nem létezett.
[01:01:37]Teokratikus a teokrácia azért mi?
[01:01:38]Figyelj, azért Calvin Genfébe milyen világ volt, Robi?
[01:01:44]Milyen világ volt Calvin Genfébe?
[01:01:44]Fekete ruhákba kellett járni.
[01:01:46]És ott aztán tényleg beszabályoztak eredtek.
[01:01:51]Az a durva, hogy Kalvint üldözte és akarta megégetni a pápa minteretneket és közben a Cálvin meg a szervettót égette meg interetneket mondván, hogy ő a pápa.
[01:02:03]Igen.
[01:02:03]Ja ja.
[01:02:03]Tehát volt a totali az eretnek égettte el az eretneket.
[01:02:08]Eretnekségén volt.
[01:02:08]Figyelj, megvolt a megvolt a keresztény.
[01:02:10]Jó, megvolt a kereszténységben is a totalitarizmus.
[01:02:15]Az, hogy az élet minden terület beszabály.
[01:02:16]A katolicizmus az lazáb sz.
[01:02:18]Az nem a kereszténységben van meg.
[01:02:18]Szer nem a kereszténységben van meg, hanem az emberben.
[01:02:23]Ja.
[01:02:23]És a ezt bizonyos vallás ennyire engedi át, bizonyos vallás ennyire, bizonyos vallás meg ennyire.
[01:02:29]Egyébként egyébként csak a érdekesség kedvéért a judaizmus kétségtelenül nem térítő vallás, de voltak ilyen események.
[01:02:38]Tehát a jemeni zsidók eredete az, hogy azon a részen ez ez tulen az iszlám elő története, az iszlám létrejöttének az előfeltételehez szokták sorolni.
[01:02:51]Bevezette a judaizmust hivatalos vallásként és kivégeztette, aki nem tér á el zsidónak.
[01:02:57]Volt ilyen a történelemben, Jemenben.
[01:03:01]Na figyeljetek, azért vannak nagy általánosságok, amik történelmi léptékben abszolút igazak.
[01:03:06]Tehát a jelleg a három különböző nagy történeti vallásnak miben különbözik.
[01:03:11]Tehát hogy lett egy ilyen külön szintézise a Mohamed vallásban a a térítőnek és a leszabályzónak.
[01:03:18]De hogyha mondjuk a jelenlegi szerintem realista és indokolt módon disztópikus jövőképpel nézünk szembe, akkor leg leg leg nagyobb tanács, ami szerintem adható, hogy fejet hajtasz valahol a sors előtt.
[01:03:38]Hát ó jó, tudom, én is igyekszem szelektíven, főleg most már 50 Ft egy pont meggyűjteni az ilyen dolgokat, de nem ettől fogunk megmenekülni.
[01:03:46]Tehát ennél sokkal nagyobb a gond, de az, hogy ami például kereszténységnek egy kidomborodó erénye a a az ősüzenetbe, a jézusi tanításokba, egész konkrétan például Mózesivel egybevetve teljesen más jellegű volt, az, hogy egy együttérzésre és egy egy belső megbékélésre, egy-eg egy lelki egyszerűségre és szerénységre tanít.
[01:04:15]Na most én nem azt mondom, hogy meg kéne gyorsan térni, testvéreim, kopogtatok nálatok a őrtoronnyal, hanem azt, hogy ez egyben egy olyan sztoikus filozófia is, amit épp a halálközeli élményekkel kapcsolatban említettem, hogy létezik egy olyan síkja a tudatiságnak, van egy olyan tudatállapot, egy belelátás a valóság mégkéntjébe, akár a saját sorsod felfogásával.
[01:04:43]Ez az a bizonyos panorámatud.
[01:04:47]Klinikai halálban lévők igen gyakran élik meg.
[01:04:49]Ránéz az életére és na basszus ez így nézett ki és pukk leesik neki, hogy hát ez lehetett volna jobb is, mert kevés volt benne a lazaság, a boldogság, az öröm, az együttérzés, az egymásra figyelés.
[01:05:02]Tiszta biblikus izé leltárlista.
[01:05:08]Tehát kiterítve látja az időt.
[01:05:08]Tehát kiterítve látja az időt.
[01:05:10]Tehát nem, mert különben a pillanatba van zárva és a pillanatba zárt tudatba van zárva, de hogy abban az állapotban kiszabadul ebből, és az idő egészét látja és minden tudatállapotát egyszerre látja.
[01:05:25]És ezáltal megnyílik egy megnyílik egy plusz dimenzió.
[01:05:30]Megnyílik egy plusz dimenzió, amiben az egész életed, az egész sorsod egyetlen pillanat.
[01:05:36]Várjál.
[01:05:36]mé nem kell ilyen misztikus módosult tudatállapot se hozzá.
[01:05:40]Tehát az ember elérkezik bizonyos pontokhoz, traumaéri, vagy szembesül a időmúlásával és összegez, akkor pusztán érzelmileg is elérkezik.
[01:05:56]Tehát olvassátok el az Iván Ilic halálát a tolstoytól.
[01:05:59]És ö ott ott ez erről szól, tudod, először a halálfélem satöbbi, vándorvese, valami leveri a vesét, elesik, mindegy, leesik a létráról, de nem ez a lényeg.
[01:06:09]És akkor ott tudod az egész életét, hogy mindig úgy éltem, ahogy kell.
[01:06:15]Tudod az kis polgár.
[01:06:19]És akkor van benne egy ilyen, hogy néha lázadoztam.
[01:06:21]Talán talán azok a lázadozások lettek volna az igaziak.
[01:06:27]Talán a tudod az ez borzalmas.
[01:06:27]Apám halála után olvastam, meg a három halál című másikasztólybeszélést, és utáem pánikbeteg, de egyébként tényleg, ez egy ajánló volt.
[01:06:44]Nem tudtam elaludni.
[01:06:44]Az volt, az volt az volt a kényszerképzet, hogy ha elalszom, meghalok.
[01:06:50]De a pálinka segít emzál segít pálinka segítet.
[01:06:54]Jó, tehát akkor Ivan, Ilinics és Pálinka így együtt egy bizonyos arányba.
[01:07:00]Egyébként nagyon szép műs, hospiceosok, egyebek is ajánlják tényleg.
[01:07:05]Úgyhogy érdemes készülni, de én szerintem ez egyébként tényleges tudás megtanulni, meghalni, az egy tényleges tudás.
[01:07:12]Az a legfőbbú gyerekek megsúgom nektek, hogy abban maradtam itt a tennikai személyzetem, hogy egy olyan 20 perc körülre redukáljuk a fél óra kérdésekre szánt időt.
[01:07:25]Ha meg nagy a tanácstalanság, akkor visszavesszük a sabotot.
[01:07:27]Úgyhogy ennek az ígéretnek elegéve jelzem, hogy másfél perc múlva lesz a maradék 20 perc kezdete, és kérjük a mikrofont a hozzávaló humanoiddal egyetembe, aki feltartott kezeket figyelve odaviszi a mikrofont a jelentkezőknek.
[01:07:48]Röviden azért nem a a világ végére érdemes készülni szerintem, hanem egyszer jelenbe berakni magad.
[01:07:58]Tehát mindig veszélyes volt a világ, mindig a elejét több végéig.
[01:08:00]Most az, hogy egyszerre soka halnak, meg még Sztálin is milyen szépen elmondta, hogy egy ember halálat tragédia, öt emberé szomorú, többer éé pusztán statisztika.
[01:08:14]Most együtt haltunk meg Hirosimába 1200.
[01:08:18]Hűha!
[01:08:18]És akkor mi van?
[01:08:18]Na már bocsánat, nem bunkó vagyok, csak ezt nem lehet szorozni.
[01:08:23]Ez ez ilyen álságos eredményekre vezet.
[01:08:28]No, van egy kérdés, mert ezt megígértük, és akkor célozzátok be ezt a témát.
[01:08:33]Csak a felemelt kezek.
[01:08:38]Itt, itt itt fel a kezekkel.
[01:08:43]Közeleg a mikrofon.
[01:08:51]Oké.
[01:08:54]Sziasztok.
[01:08:54]Azt szeret azt szeretném kérdezni, hogy még a legelején legelején elhangzott Robitól, hogy nagyon ritka az a pillanat, amikor a hatalom saját magát szabályozza, korlátozza, korlátozza.
[01:09:11]És hogy a hatalom egy egy kegyelmi pillanat.
[01:09:17]És én azt szeretném kérdezni, hogy a mai társadalomban is, ahol férfi és nő, gazdag és szegény, okos és buta, egyenrangú, vajon megtörtént ez a pillanat, és ez annak ez eredménye, hogy mondjuk a hatalmában lévő ember mondott-e a kiszolgáltatott érdekében a saját hatalmáról, és ez azért történt így?
[01:09:41]Szerintem ez sokszor megtörtént a történelemben.
[01:09:44]Ezért van törvény előtti egyenlőség például azért van az, hogy a a minden embernek ugyanaz az igazság jár, vagy ugyanaz az igazságszolgáltatás, is persze tudjuk, hogy nincs így, de a törvény ellenében nincs így.
[01:09:57]És amennyire így van, a törvény nevében van így.
[01:10:02]Tehát e ezt mi még ha nem is tudjuk jól, vagy kielégítően, vagy nyilván Dániában kielégíten, Tadsikisztánban meg kevésbé, de mégiscsak van egy van a civilizációnak egy erre vonatkozó szándéka, hogy az ember ugye egyetemes, egyetemes rang, egyetemes státusz, egyetemes jog.
[01:10:29]És és hogy ez valahonnan a természettől ered.
[01:10:31]A vallásosok úgy mondják, hogy Istentől ered.
[01:10:33]De hogy ez ez ugye van és mindenkinek jár a hatalom ezt nem magától adta, hanem hanem kellettek azok a küzdelmek, meg kellett hozzá az igazság, ami elhozta az ihletett pillanatot, hogy a hatalom ezeket a jogokat odaadta.
[01:10:50]Amúgy nála volt.
[01:10:53]Ő akarta mindörökké ő akarta, de kellettek az igazságnak ezek a kényszerítő, ihletett, megszentelt pillanatai, amikor a hatalom nem tehetett mást, meg meghajolt, mert az igazságnak nagyobb ereje van, mint az ökölnek, meg mint a fegyvernek.
[01:11:09]Az igazság előtt meghajlott és odaadta ezt a jogot, mert belátta, mert be kényszerült látni, hogy az jár.
[01:11:17]És minden jog így került az emberhez.
[01:11:21]Különben minden a hatalmasoké lenne, minden a fejedelemé lenne, de nem így van.
[01:11:27]És ez azt azt igazolja, hogy igenis van a van a van ezek van az igazságnak kényszerítő ereje, de mögé kell rendelni az embert, amelyik hisz az igazságban, különben nem érvényesül.
[01:11:41]Hát azért a önkorlátozó hatalom az egy ritka fehéró történelmet végignézem.
[01:11:49]Felmaradt egy-két nagy királyról, hogy igazságos és és emberszerető és és egy önkorlátozó lény volt, de a közelbről meg akaradjuk, nem?
[01:12:00]Tehát politika és hatalom az mindig egyben egyfajta elkötelezettség, hatalmi, további hatalmi és üzleti érdekek szövevényében nehéz ebből kitörni.
[01:12:13]Mondjuk az egyiptomiaknál, az ókori egyiptomiaknál volt egy olyan szép szimbólum, hogy az tényleg valóságot takart, vagy csak egy idát.
[01:12:20]Ugye fáraókat ilyen keresztvetett kézzel szokás volt szokásrázolni.
[01:12:28]És egyik kezükben egy pásztorbot volt, amivel ugye a népet irányítják és terik.
[01:12:34]Másikban egy korbács, amivel saját magát fegyelmezi.
[01:12:38]Tehát ez egy olyan szép beszédes szimbólum.
[01:12:41]És ha létezne tényleg valami jó értelembe vett teokrácia, ahol egy egy szent elkötelezettség uralkodna, hát ez ez nagyon megfelelne neki, de a mai világban szerintem nem szeretném, mert ez nagyon szép gondolat.
[01:12:58]Én egyiptológus vagyok, de én nem tudok erről a szimbólumról.
[01:13:03]Én korbácsról meg a pásztorb.
[01:13:05]Arról tudok egyébként létcsapónak nevezik, mert nem igazi kor és még bika bikafarok is lógott.
[01:13:09]a fáraói ornátus része volt, merthogy a termékenység, a férfi termékenység erről, hogy arról nem tudok, hogy ez a hogy ezt a kettősséget szimbolizálta volna, de ha így van, ha így van, ez nagyon szép, hogy lehet, hogy a görögök lehet, hogy a görögök találták ezt.
[01:13:31]De ha így van, akkor a felettesénnek meg az ösztönénnek a metaforája ugye az egyik a az ösztönén, amivel végigversz az alattvalókon.
[01:13:39]A másik a felettesén, amelyikkel önmagadat korbácsolod, hogy fékezd az ösztönént, hogy nem kell nem kell mindig az alattvalókon végigverni.
[01:13:50]Emlékezteted magad, milyen az, amikor végigvernek rajtad?
[01:13:56]Figyelj, jó, ez nem egy jó jó, mindegy.
[01:13:57]Durván a még a Dobrovics Aladár fogalmazta meg, de ezbe, hogy álltában be egyetértenek.
[01:14:04]A fáraó az nem a társadalmi piramis csúcsán volt, hanem ő maga volt a társadalmi piramis.
[01:14:08]Ilyen szövegek vannak, hogy én lojális szövegeknek nevezik.
[01:14:13]Udvaronc írja: "Egy tag vagyok az ő testéből."
[01:14:16]Mintogyha Krisztusról beszélt volna.
[01:14:18]Ez egy archaikus kultúra más gondolkodással.
[01:14:23]Nem olyan király volt, mint 14.
[01:14:23]Lajos, érted?
[01:14:25]Szóval na mindegy.
[01:14:28]De hogy mindenesetre létezik ez az ősi tudás, hogy kell a császár mellé egy rabszolga, amelyik a fülébe sugdossa, hogy tudjad, hogy te is csak ember vagy, kínok közt fogsz meghalni.
[01:14:41]És és ha ez a ez a rabszolga ott van, akkor az egy jobb császár lesz, ha az a rabszolga nincs ott, mert az első percben a Neiró vagy a Kaligula azt mondja, hogy takarodj innen a akkor az nem lesz olyan jó császár, nem lesz Marcus Aurélius.
[01:14:59]Ez sem így van, mert Nerónak tudod ki volt a nevelője?
[01:15:02]Szeneka.
[01:15:02]Aztán megölte azt.
[01:15:05]És persze, de hogy és a fiatal néro még a halálos ítéleteknél mondta, hogy ne ne vigyék, ez irtózott tőle, és teljesen teljesen átalakult.
[01:15:16]Robes Pier Robes Pier 1790-ben a halálbüntetés eltörlése mellett beszélt a nemzetgyűlésbe.
[01:15:23]Tudod, hogy az egy barbár színjáték.
[01:15:27]Robes Pier legéresebb kezű faszi.
[01:15:30]Van fura a történelem.
[01:15:33]Fura.
[01:15:35]Elmúlt az aranykor, inkább ezek a gazemberek.
[01:15:39]Hát mi lett a uralkodók önkorlátozásából?
[01:15:46]Válaszoltunk, vagy kaptál választ?
[01:15:50]No, itt emelkedik egy újabb mancs.
[01:15:58]Na hát nehéz erre a szabad asszociációk által fűtött audio vizuális álmokfutásra reflektálni és bármit kérdezni, mert rengeteg minden elhangzott.
[01:16:09]A Robi az iszlámról azt mondta, hogy az eredendően egy totalitárius politikai ide politikai.
[01:16:18]Hát úgy mint iszlamitus, de szúfi.
[01:16:22]Hát jó, nyilván ott vannak a szufisták, a misztikusok, de most és mindig is üldözte, mindig is üldözte a a papság, az iszlamista papság.
[01:16:31]Igen, de a középkorban, amikor ez az egész elkezdődött, és mondjuk az első kalifátusok létrejöttek, és még Európára is átért a kezük, akkor még nem volt annyira totalitárius közel sem.
[01:16:40]Tehát például másodrangú állampolgárként keresztények, zsidók is laktak a hispán félszigeten, sőt építettek is nekik zsinagógát, templomot.
[01:16:52]Ennek az az oka, ennek az az oka, hogy az iszlám az a születésénél, a gyökérzeténél igenis hát totalitárius ideológia.
[01:16:59]Aztán a kultúra és főleg a meghódított területek ugye ők integrálták magukba a hellenizmust és örökítették át és az a kultúra az őket is hát föl fölfejleszt föl civilizálta civilizálta a kellő kifejezés de aztán valahány valahány reformációjuk volt és valahányszor tértek vissza az eredó eredet hez dekonstruálódott, és mindig ugyanahoz az eredethez tértek vissza a totalitárius politikai ideológiához.
[01:17:40]Tehát, hogy valóban a kultúra az, ami ezeket a lázas eszméket élhetővé teszi.
[01:17:47]A kultúra által válnak ezek olyan civilizációkká, amelyekben élni lehet, különben a papság mindenkit kiirtana, mert nem úgy él, ahogy ő.
[01:18:01]Hát hm nem is igazi papság, ezek ilyen jog jogtudósszerű valamik, tehát nem nem olyan papság, mint a plébános meg ezek mi mindegy.
[01:18:12]Olyanok, mint az irán hitzónok.
[01:18:14]Igen.
[01:18:14]A hitzónok az irán imámok.
[01:18:14]Mondjuk Igen.
[01:18:16]Az az már papság a az a sz a séta.
[01:18:21]Igen.
[01:18:21]És ahol ahol ez ahol ez egyet jelent az alkotmánybírósággal, az a kalifátus.
[01:18:25]Igen, hát ez a de mi a kommunizmusban is ez volt.
[01:18:29]Tudtok a kommunizmusb állam az államegyház helyett állampárt volt.
[01:18:32]Tök ugyanazt a szerepet játszott a és az ideológusok meg a izék, mint a papok.
[01:18:37]Funkcionális vallás.
[01:18:39]Funkcionális vallás.
[01:18:39]Így van.
[01:18:39]Kedvenc kip és ez is és ez is volt az ambíciója egészen a a nagyhonvédő háborúnak a mélypontjáig, amikor Sztálin megnyittatta a templomokat, mert muszáj volt összefogni.
[01:18:53]És összefogott Jehovával.
[01:18:57]Az ezzel az úrral az ő az útodoxok mást mondanának.
[01:19:03]Igen.
[01:19:03]Ez és ez ebből lett a hát ebből lett a a nagy honvédőháborúnak a dicsősége, ugye, hogy ő azt mondta, hogy mostantól kezdve a Szovjetunió meg a Szovjetállam meg a kommunizmus nem tart igényt a lelkedre teljesen.
[01:19:18]Egy kis helyet megtarthatsz magadnak belőle a Jézus Krisztusnak.
[01:19:23]Addig az a gulágon volt.
[01:19:26]És az egy új szövetség volt Sztálin és az orosz nép között.
[01:19:30]Igen.
[01:19:30]Ami azóta is hát elég masszívan működik, meg él.
[01:19:33]Nem véletlen, hogy Putyin neostálinista.
[01:19:37]Hány sztálin szobor ott avat?
[01:19:39]120.
[01:19:39]Nem csak szobor, ilyen emlékmű emléktábla.
[01:19:41]Ez az nekem még annyi kérdés, bocsánat.
[01:19:43]Nekem még annyi kérdésem lenne Robihoz, hogy felolvastál valami nagyon meredek interpretációt a Dávid csillaghoz, vagy értelmezést.
[01:19:52]Ezt te találtad ki, vagy hol találtad?
[01:19:55]Ez micsoda?
[01:19:56]Igen, ez a sajátom.
[01:19:59]Akkor akkor sejtettem, hogy valami olyasmit mondasz, amitől Oberlander bárukrabbi felrobban, és nincs rajta a kóser pecsét?
[01:20:06]Nincs rajta valószínűleg a egész egész belső Erzsébet városváros lázad.
[01:20:12]Igen.
[01:20:17]Na drága érzőlények, van-e új kérdés?
[01:20:35]Jaj, de fura mikrofonba beszélni.
[01:20:35]Tehát tehát nekem az lenne a kérdésem, hogy hogy mivel mondtátok mindannyian, hogy tehát, hogy mivel az aranykor konkrétan nem létezik, inkább csak ilyen teológiai, mi ez?
[01:20:52]az ilyen teológiai felvezetésekben.
[01:20:55]viszont hogyha van egy ilyen nagyon egyszerű materialista kérdésem, hogyha a történelemből valamelyik periódust ki kéne választani, hogy az az, ami a legköz leginkább megközelíti az aranykort, vagy így a legközelebb áll hozzá, az melyik lenne így mindhármatoknak, vagy így, hogy különkülön bonobók.
[01:21:21]Robi monobók.
[01:21:25]azok abban a pillanatban meg a nőstényt, hogy az Alfa nem néz oda.
[01:21:33]Viccen kívül.
[01:21:33]De ez egy ez egyébként valami, hogy mondjam, kifejez valamit, mert mi pont a monobók meg a gorillák között vagyunk.
[01:21:40]Fele akkora tehát kábé a a herénk mérete a a tudod a bonobóké meg a gorilláké között van pont félúton.
[01:21:52]Nálunk a promiszkuitás is kábé fele annyi, mint a a bonobóknál, kétszer annyi, mint a gorilláknál.
[01:22:00]És és ők ők ők tényleg tehát a az a nagyon különleges a bonobókra.
[01:22:04]Ez a bonó, imádom a bonobókat.
[01:22:06]Lehetett volna belőlük cápa is vagy por, de végül nem lett.
[01:22:13]Az a csodálatos bennük, hogy a a nőstényeknek a hüvelyében van egy amerikai focipálya, ahol vannak olyan spermiók, különböző spermiók versenyeznek, tehát különböző bonobó hímeknek a spermája verseng a bonobó nőstényeknek a aér.
[01:22:35]Hát igen, a méhébe való bejutásért.
[01:22:41]De választ kéne adni.
[01:22:41]Te is te is bonobó lennél.
[01:22:45]Na, akkor akkor leegyszerűsítem a kérdést.
[01:22:50]Igen, ez a bonob ez a bonobó lét két bonobó.
[01:22:52]Ez igen, ez a bonobó ez a bonobó lét ez ez vezet az állatvilágba.
[01:22:56]És az embernek van egy fogalma arról, hogy igen, a gorilla lét az vezet a budha meg a Laoce felé.
[01:23:03]Ez a ez a monobóét kicsi, nagyon-nagyon apró.
[01:23:08]Még éppen, hogy fönn maradjunk, mert azért még dolgozni kell a nirván, de nem nagyon, tehát nem nagyon hisszük azt, hogy itt ebben a világban, vagy hogy nekünk itt most vadászni kéne, vagy más fajokat le kéne gyilkolni, nagyjából karnyújtásnyira van valami növény, amit valahogy meg tudunk emészteni.
[01:23:23]Tehát több libudónk nincs.
[01:23:25]Igazából ez a ez a gorilla lét, ez nagyon közel van.
[01:23:29]És a az a helyzet, hogy a bonobók, akik pedig őrjöngve párosodnak ezekkel a nőstényekkel, és mondom a spermájuk amerikai focit játszik a nőstényekben, mondván, hogy vannak elkapók, akiknek a szélről meg vissza kell tartaniuk az ellenséges spermát, miközben vannak ilyen futók, akiknek el kell szökniük és be kell jutniuk.
[01:23:50]Viccen kívül ez ez valami ez valami valami mélt, tehát ez a haláltánc, ez a ez a világ valójában ez a történelem, ez az emberiség nagy története, amiben mindenféle bonobó spermák azt gondolják, hogy ha ők bejutnak, akkor ők megcsinálják, de valójában csak újabb jegyet váltanak ugyanerre.
[01:24:14]És akkor ehhez képest van a gorilla.
[01:24:19]Melyik?
[01:24:19]Mondja, hogy mesél Jézus kis részt.
[01:24:26]Szóval melyik korszakba élnél egy szóval?
[01:24:30]Hát én gorilla lennék legszívesebben.
[01:24:30]De hát minden bonobó gorilla akar lenni, és minden gorilla bonobó.
[01:24:37]Nem, minden gorilla gorilla akar lenni, és minden bonobó is gorilla akar lenni.
[01:24:41]Akkor várjál, akkor a nirvána viszont vissza.
[01:24:44]Régen minden jobb volt az a Hüllőagy.
[01:24:46]Tehát én krokodil szeretnék lenni.
[01:24:49]Tehát a napon sütkére és izé bekapni a finom falatokat.
[01:24:55]Nem.
[01:24:55]Valójában ez azt jelenti, hogy te nem akarsz érezni, mert az érzéseid gyengévé tesznek.
[01:25:01]De hogyha üllő lennél, egy olyan krokodill lennél, akkor nem lennél megverve ezzel, és lehetnél az, hogy amúgy valójá valójában szeretnél.
[01:25:11]egy kicsit Jézusnak a krokodilság mellett.
[01:25:15]Na igen.
[01:25:15]Egy kis Jézus és a maximum krokod.
[01:25:19]Kezd elhűülni a történet, de nem baj.
[01:25:22]Jó válaszok.
[01:25:23]Három karé újsrákra módosítok.
[01:25:26]Jó, mert régen minden jobb.
[01:25:28]Nem jó.
[01:25:28]Én válaszolok rendesen.
[01:25:28]Én ebben a korban, amit most élek.
[01:25:33]Én is feleszol.
[01:25:35]Nekem meg az aranykor, az aranykor az nem a történelemnek a gyerekkoromban persze nagyon szerettem volna középkori lovag lenni meg mit tudom én ábrándozik az ember meg kurúc meg egyebek, de valószínűleg, hogyha az ember már csak 100 évvel ezelőtre menne vissza az időgéppel, meghalna spanyol nátába.
[01:25:50]200 évvel ezelőtti állapotokat nem bírnánk elviselni egyáltalán.
[01:25:55]Tehát ez, hogy középkorba hány napot élnénk túl?
[01:25:58]Nem élnénk túl egy hetet.
[01:26:01]Szóval szerintem a 19.
[01:26:05]század vége az, ami talán még úgy nem tudom, tehát a kávéházak, mit tudom én.
[01:26:13]Nagyon hamar vérbajos lennél, öreg.
[01:26:16]Igen, igen.
[01:26:18]Meg a válasz.
[01:26:19]Ja, ne, nekem megfeleltek a bonobók is.
[01:26:22]Tehát én nem tudom, azért egészen komolyra fordítva, az egész egy olyan ijesztő látomás ez az emberi történelmem.
[01:26:29]Tehát egy egy ön és közveszélyes, itt kellemes, boldog pillanatokkal cifrázott rémregény.
[01:26:38]Tehát én én nem tudok olyanra, hogy lett volna egy békés aranykorban.
[01:26:44]Az egészem is erre lett kitalálva amúgy.
[01:26:46]Sőt, szerintem semmire nem lett kitalálva.
[01:26:48]És ez nem egy ilyen ataista, materialista kiózanító végszó szeretne lenni.
[01:26:54]Majd közelgünk a műsoridő végéhez.
[01:26:57]Már nincs is több kérdés, hogy mi mit kezdünk ezzel az egésszel, hogy élünk benne, azt meg valamilyen szinten eldönthetjük, hogy tök mindegy, hogy hol.
[01:27:06]De van, van, csak mondom, hogy lassan lassan, de legalább a bonobókról alapos információkat kaptatok, de okos kérdéseket ne ilyen bonobósat.
[01:27:26]Nekem nekem az lenne a kérdésem, hogy szerintetek az egész aranykor az nem igazából a nosztalgia, még akkor is, amikor a nosztalgia, mint kifejezés nem létezett, hogy ez nem abból adódik?
[01:27:40]Nem, a nosztalgi a nosztalgia adódik az aranykorból, nem az aranykor a nosztalgiából.
[01:27:45]De hogy de hogy akkor az aranykor hamarabb volt, mint a nosztalgia?
[01:27:47]Persze hamarabondák persze a nosztal nosztalgia a nosztalgia az az érzékszerv amelyik érzékeli az aranykort.
[01:27:56]A nosztalgia egy érzékszerv.
[01:27:58]Az az egy érzékszerv.
[01:27:59]Az nem egy érzés.
[01:28:01]De de de úgy úgy értem, hogy az egy olyan olyan csatorna, amin keresztül az aranykor átdereng.
[01:28:07]Ilyen értelemben egy érzékszerve az aranykornak.
[01:28:09]Egy az aranykorhoz tartozó belső.
[01:28:14]Tehát ez miből fakad ez a nosztalgia?
[01:28:17]Abból a belső tudásból, hogy ez a létezés, ez egy romlott, leromlott létezés.
[01:28:26]Ez kétségbe vonhatatlan tény, csak nem a történelmi időben romlott le, hanem hanem az eszmeidőben.
[01:28:33]Az esz van egy van egy olyan idea, amihez képest ez a létezés egy leromlott állapot, és az ennek a tudása kelti azt az érzést, amitől a nosztalgiát érzed, és amiért, amit aztán a történelmi időbe vetítesz bele hibásan, és azt képzeled, hogy a 18.
[01:28:53]század jobb volt, vagy a 17.
[01:28:53]Igen, igen, igen.
[01:28:57]Egyébként én szeretnék valamit mondani.
[01:29:01]Van egy buddhista szöveg, a legrégebbiek közül való, tehát még a pálikánból.
[01:29:08]Az a címe, hogy Csakkavati szutta.
[01:29:10]Csakkavati vagy Csakravartin szanszkritú.
[01:29:12]Az a világhódító, világuralkodó király.
[01:29:14]És amikor az uralkodik, az az aranykor és egy kereket forgatsz, ez a csakra, mint kerék.
[01:29:20]és akkor megy hódítani, és a világ igazságos mindent, és valami kis szírszar elromlik, csak egy egészen pici valami, és onnan kezd, leírja a mítosz a fokozatos süllyedést, ami egész aztán odáig megy nagyon, nagyon, nagyon sok generáción keresztül.
[01:29:40]Az emberek 10 évig élnek, és egyfolytában gyilkolják egymást.
[01:29:44]És akkor az egyik azt gondolja, hogy de miért ölném meg én a másikat?
[01:29:48]És ebből a pici kis gondolatból a folyamat kezd visszatérni egészen hosszú hosszú időn keresztül a Csakartin aranykorához.
[01:30:01]És aztán az egész ugye ez egy ciklikus, hogy ez örökké örökké örökké tart.
[01:30:04]És akkor erre mondja a budha a szövegbe: "Légy önmagad menedékkel, ne a korszakoktól várjál bármit is."
[01:30:20]Na gyerekek, hát ez akár zárszónak is elmegy.
[01:30:24]Mondjuk a nosztalgia, mint érzékszer meglepett, de van egy olyan gyanúm, hogy a csatorna minden szépségnek, minden művészetnek, minden harmóniának valahol az a gyökere, hogy milyen szépnek érezzük, hogy egy emlékezés valami teljesebb szépségre, harmóniára, tehát túlvilágra is mondják azt, hogy ez nem egy hely, hanem egy tudatállapot.
[01:30:50]És van egy olyan gyanúm, hogy azért a tudatunk képes szimultán játszani.
[01:30:52]Egy életten át velünk vannak olyan tudatsíkok, amiket ebben a tudatállapotban nem élünk meg, nem tudunk benyitni oda, de az emléke megvan.
[01:31:03]Tehát hogyha az egy aranykor, mint például a testetlen tudatnak egy emelkedettebb, harmonikusabb állapota, akkor éppensége az aranykorra is elvető.
[01:31:13]Viszont amit mondtál, mint vég konklúzió, hogy jéj akármelyik orban itt befelé néz, ez meg szerintem nagyon szép tanulság lehet azt, hogy ezt lezárzuk.
[01:31:24]irodalom meg a mitológia az valójában a a világ nagy erővonalaira való emlékezés és arra való emlékezés, hogy az istenek világa, az esz eszmények világa, az ideák világa, az archetípusok világa hogyan vetül az emberi sorsokra.
[01:31:48]És ennek a ebből születtek a mítoszok, hogy van ez az eszmei tér, ez rávetül az emberi sorsra, meg a meg a tömegsorsra, meg a népsorsra, meg a törzsorsra, és ebből milyen cselekmény válik.
[01:32:08]És és az a rögeszmém, hogy nincs olyan drámaíró, mint az Isten.
[01:32:15]Nincs olyan regényíró, mint az Isten, nincs olyan eposz szerző, mint az Isten.
[01:32:20]A nincs olyan, nincs olyan eposz, ami meghaladja a történelmet, a mi történelmünket.
[01:32:29]Nincs olyan, nincs olyan, ami a közelébe ér.
[01:32:31]Persze csodálatos.
[01:32:31]Vannak csodálatos eposzaink, amik hatalmas bölcsességet hordoznak.
[01:32:37]De ha csak a 20.
[01:32:37]századunkat nézzük meg, hogy ott milyen erők, és azoknak a teljes összefüggését értve és átgondolva látjuk magunk előtt, nincs az a homérosz, aki ilyet írjon.
[01:32:57]mint ez.
[01:33:00]Ez a ez valójában minden eposzoknak és minden regényeknek és minden ember által alkotott történetnek az ősatja, a valóság, a történelem hatalmasabb, mint bármelyik ezek közül.
[01:33:17]És minden le van írva benne.
[01:33:21]Ha csak ezt ismered, már minden tudsz arról, mi fog történni a jövőben.
[01:33:27]Halleluja!
[01:33:27]Testvéreim, szépen beszéltünk, szép végszavak.
[01:33:33]Ja, nagyon nagyon.
[01:33:33]Na, drága jó lények, előre az utópiák és a disztópiák felé, hogy aztán mi lesz, ezt meglátjuk.
[01:33:44]úriember biztosan nem fogad.
[01:33:46]Viszont mondanám, hogy mikor lesz a következő parafrázis.
[01:33:52]Hát természetesen két hét múlva.
[01:33:54]Viszont, hogy itt is legyen egy kis csavar benne.
[01:33:56]Most nem este :30-kor kezdünk, hanem megint 6:00-kor, tehát megy meg engem szívattál itt meg a Nem én tehetek róla hittel.
[01:34:05]Nem én nem én én is már bocsi, én már öreg vagyok ahhoz, hogy itt ragaszkodjak a késő esti megpróbáltatásokhoz.
[01:34:13]Viszont mondanám, hogy ki lesz a vendég.
[01:34:16]Robi nem lesz, én leszek.
[01:34:16]És a vendégem Paulinyi Tamás parakutató, ami azt jelenti, hogy ez a parafrázis, paramonológ második része, ez úgy nagyjából harmad évente van.
[01:34:27]Az első az nyáron a zavar az időcsavarban volt az idő történetéről.
[01:34:32]Ez pedig a Lehull, a lepel, meztelen kísértetek.
[01:34:35]Na hát közeleg a halottak napja, Halloween vékonyodik a világok között ugye az átjáró.
[01:34:43]Úgyhogy azzal tudlak kecsegtetni titeket, hogy több évtizedes halálközeli élményekkel, médiumitással abból kifejlődő tudományos parakutatással kapcsolatos ismereteimet megosztom-e téren, van-e vagy nincs.
[01:34:57]És ha van, hogy van.
[01:34:59]Ha meg nincs, akkor miért nincs?
[01:35:01]Meg akkor is van.
[01:35:01]Úgyhogy gyertek, gyertek, gyertek.
[01:35:04]És nagyon köszönjük Robival, hogy FAM eljött, mint a legesleelső alkalommal.
[01:35:12]Úgyhogy nagyon szép keret az eddigieknek, meg tik nektek is köszönjük mink, hogy eljöttetek és gyertek máskor is.
[01:35:21]És Isten áldja meg mindenkit.
[01:35:24]Csá!
[01:35:27]Jó éjszakát!