Megfigyelés, terror, ügyeskedés – Filmes szembenézés a kommunizmussal | Régen minden jobb volt
- A Szélsőközép élő estjén három beszélgető öt rendszerváltás utáni kelet-európai filmen keresztül tárgyalta az államszocializmus bűneit, emlékezetét és feldolgozását.
- Központi vita: összehasonlítható-e a kommunizmus a nácizmussal — a műsorvezető erkölcsileg egyenrangúnak látja, a vitapartner „minőségi különbséget" vél (Wajda példájával).
„Mindegy, hogy a bal vagy a jobb halántékomon lőnek-e le." – Vas István
- Egyetértettek viszont: az államszocializmus lényege a hazugságon alapulás — ezért készülhettek kritikus filmek a rendszeren belül, és ezért választottak tudatosan rendszerváltás utáni alkotásokat.
- Wajda Katynja személyes végtisztesség (kivégzett apja); a Danton mellett a terror dramaturgiai eszközeként a várakozást emelték ki, a Márványember pedig a legjobb sztálinizmus-kritikus film.
- A magyar Passió témája fontos, de dramaturgiailag elmarasztalták: szovjet termelési regény sémája, „nem emberekről szól, hanem szobrokról".
- A mások élete: a mindenkori besúgás bizalomromboló hatása és Wiesler színeváltozása; a német múltfeldolgozás két pillére hiányzik a magyar filmtermésből.
- 4 hónap, 3 hét, 2 nap: a 770-es rendeleten át a tiltások természetrajza — abortusz, homoszexualitás, drogok „akkordként" ma is működő politikai eszközök.
- A Kolja megfordítja az ívet: a felszabadult rendszernek is számon kér valamit — a valódi szabadság a felelősség megtalálásával kezdődik.
- Zárás: miért nincs magyar „A mások élete"? A téma kifut, az új generációnak a kommunizmus már nem elszámolandó időszak; következő est: NER-kurzusfilmek.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Szélsőközép csatorna „Régen minden jobb volt" című, történelmi-popkulturális élő estjén három beszélgető — a műsort vezető történész (aki magát Csondelli Péterként mutatja be), a forgatókönyvíró társ (Laska Pál) és a műsor „ideológusának" nevezett harmadik résztvevő — öt rendszerváltás utáni kelet-európai filmen keresztül beszélgetett a kommunizmus, illetve pontosabban az államszocializmus bűneiről, emlékezetéről és feldolgozásáról.
A sorozat hitvallása és az elvi kiindulópont
- Az est a sorozat folytatása: legutóbb a nácizmusról, illetve a „célső jobboldali fasisztoid rendszerek" bűneinek filmes elszámolásáról beszélgettek; most a kommunizmus bűnei kerültek sorra. A hitvallásuk: az elszámolásnál ne csak jogászokhoz, hanem művészekhez is forduljunk.
„…amennyiben az elszámoltatás kérdése szóba kerül, akkor ne csak jogászokhoz forduljunk, hanem művészekhez, akik hát ugye az igazat mondják, nem csak a valódit." – a műsorvezető *
- A bevezetőben viccelődtek a korszak kultúráján: az 50–60-as évek magyar filmjeiben a főcímekben sorjáztak a kitüntetések („kétszeres Kossuth-díjas, háromszoros Kossuth-díjas, a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetett"), és szó esett a Rákosi-korszak amerikaellenes propagandafilmjéről, a Gyarmata föld alatt című alkotásról, amelyet egyetlen alkotó sem vállalt névvel — „a magyar Allen Smithee-filmként". A kollektíva-szerkesztőségekre utalva idézték (Fáy Miklósnak tulajdonítva) a mondást:
„Ennél még a terroristák is becsületesebbek, hiszen ők mindig vállalják az akciót." *
Kommunizmus vs. nácizmus: a nagy elvi vita
Az est központi elméleti vitája a két rendszer összehasonlíthatóságáról szólt, és a beszélgetők közt elvi nézeteltérés rajzolódott ki:
- A műsorvezető álláspontja: bár elismeri a történészi szempontból indokolt strukturális különbségtételt, az erkölcsi ítélet mindkét rendszerrel szemben azonos kell legyen. A döntő szempont nem az elvek, hanem a „végállomás": „mindkét esetben a tömegsíroknál ért véget". Ezt a kommunizmusra is igaznak tartja, még ha a Katyn bizonyos szempontból „alkalmi esemény" is volt a náci folyamatos tömeggyilkosságokhoz képest. Idézte Vas Istvánt:
„Mindegy, hogy a bal vagy a jobb halántékomon lőnek-e le." – Vas István (az idézet a Vallomások — Lukács Györgyről című filmben hangzik el, a beszélő szerint a 80-as évekből) *
„Egyszerűen nem lehet két tarkólövés között érdemi különbséget… találni." *
- A vitapartner ellenvetése: a klasszikus hidegháborús totalitarizmus-elméletet — ami egyenlőségjelet tesz a nácizmus és a kommunizmus közé — „nagyon megúszósnak" tartja. Emlékeztetett: Wajda édesapját kivégezték, mégis az 50-es években filmművészeti iskolát végezhetett és filmet rendezhetett, amelyben kritizálhatta is a rendszert — ilyet egy nácirendszerben elképzelhetetlennek tartott („képzeljük el, hogy Polański a náci rendszerben filmet rendez…"). Szerinte a náci és a szovjet megszállás Lengyelországban „két nagyon rossz és brutális helyzet", de köztük „minőségi különbség" volt.
- A műsorvezető erre reagált, majd a „Terror Háza-vitára" hivatkozva közömbösséget jelzett az elméleti különbségtétel elfogadása felé, és hozzátette — feltehetően a harmadik beszélő, Laska Pál — a közép-európai szempontot:
„Ez tényleg olyan volt, mint az Alien versus Predátor. Tehát bárki győz, mi vesztünk. Közép-Európa veszít, vagy Kelet-Európa veszít." *
- Egyetértettek viszont abban, hogy az államszocializmus lényege a hazugságon alapulás: „nagy eszmények nevében" azt valósították meg, amit a prospektusban nem ígértek — és éppen ezért tudtak kritikus filmek születni magukban a létező szocialista rendszerekben is (Fábri Zoltán 20 óra című filmje a kollektivizálás kritikája, a A tanú pedig a Kádár-rendszerben készült, és hosszú ideig „dobozban maradt"). Emiatt dönthettek úgy, hogy rendszerváltás utáni filmeket választanak a műsorba, tudatosan lemondva arról, hogy minden témáról a „legjobb alkotás" kerüljön a programba.
Andrej Wajda: a Katyn és a Danton
- Wajda pályája személyesen kötődik a témához: édesapja, egy lengyel katonatiszt a katyni gyilkosságsorozat áldozata volt — nem a katyni erdőben, hanem Harkivban, ahol a mészárlások mintegy négy-ötezer fős „kisÿhelyszíneken" történtek. Wajda 14 éves volt az apja elvesztésekor, és majdnem 80 évesen rendezhette meg a filmet — a beszélő szavai szerint „szinte szimbolikusan saját kezűleg kell kihantolnia a saját édesapját" a filmmel, végtisztességet adva nemcsak neki, hanem minden katyni áldozatnak.
- Wajda 16 évesen csatlakozott a lengyel ellenálláshoz, végigharcolta a második világháborút, először festészetet tanult, majd a Łódźi filmfőiskolán diplomázott. Pályája kezdetén hazafias háborús filmek született (A hamu és a gyémánt a leghíresebb közülük; Polański itt tűnt fel gyerekszínészként — „70 évesen is bármikor tud gyerekszínészként foglalkoztatni… a kosztümöket nem kell kicserélni"). Később is visszatért ehhez a témához: a Légió című filmje a napóleoni háborúk lengyel légióit meséli el, „gyakorlatilag egy második világháborús történet, csak átteve a lengyel történelem egy korábbi pontjára".
- A Katyn (2007) egy oknyomozói szálra épül: a kollektív, szájhagyomány útján terjedő emlékezet áll szemben az állami propagandával. A szovjetek a háború alatt és után „fake news kampányt" indítottak — a beszélő szerint a politikai történeti intézet (a Munkásmozgalmi Intézet utódja) könyvtárában olvasta a korabeli szovjet kiadványokat, amelyek „felháborodva lepleztek le" kitalált náci tömeggyilkosságokat. Nem is kellett nagyon rásegíteni: a gyilkosok Walter-pisztolyt használtak, a töltényhüvelyek önmagukban képezték a vád alapját.
- A rendező tudatosan Krakkóba helyezi a történetet — „ha van szimbolikus helyszíne a lengyelek németektől és szovjetektől való szenvedésének" — és a Schindler listája világát idézi (a film Krakkóban játszódik), a holokausztfilmek dramaturgiáját használva a peronjelenettől a várakozó tömegekig.
- Ajánlásként a Katyn mellé került Wajda Danton című 1983-as filmje is: „tökéletes párja" a Katynnak, mert a terror bemutatásának elsődleges dramaturgiai eszköze Wajdánál a várakozás — a tömeg, amely a guillotine alatt rostokol, és nem tudja, ki emelkedik legközelebb a vérpadra. A két film egymás utáni megnézését javasolták.
- A beszélgetésben szóba került Wajda Márványember című 1977-es filmje is mint a legjobb sztálinizmus-kritikus alkotás: „a legjobb szintézise részben a hollywoodi mozinak és a kelet-európai művészfilmnek" — az oknyomozó újságíró eszköztára, amely az 50-es évek sztahanovista mozgalmának és a felépített, majd ledöntött hősök jelenségének kritikája: „olyan embertelen volt, amikor fölépítették ezeket a hősöket, akiket kihasználtak, és aztán arra használták, hogy kizsigereljék a munkásokból — mind ezt a munkások nevében."
Tisztázat: A magyar Passió (2021)
- A második film Eperjes Károly rendezésében, főszereplésével készült „magyar Katyn", amely az 1950-es évekbeli ferences üldözéseket mutatja be két ferences atya drámájának feldolgozásából. Az 1948-as iskolaállamosítást és az 1950-től indult szerzetesrend-üldözést idézi fel; a film szerint 1950. június 4-én, Trianon 30. évfordulójának megemlékezésekor érte az első csapás a rendházat — „egyszerre lehet klerikalizmussal és nacionalizmussal vádolni".
- A beszélgetők annyit elismertek a filmben, hogy a témája fontos (az 50-es évek traumáinak feldolgozása), és hogy érdemes pont: nem a szovjetekre keni a dolgot, hanem a magyar emberekből álló ÁVH-ra mutat — „és megtehették volna, hogy telerakják szovjetekkel". Egyikük személyes emlékeket is megosztott: szerzetesi közegben találkozott azokkal az idős atyákkal, akiket az 50-es években ténylegesen kínoztak — „megrendítőek ezek a történetek".
- A film művészi megítélése azonban kemény kritikát kapott. A legélesebb ítélet a dramaturgiai szerkezetre vonatkozott:
„Ez tulajdonképpen semmi más, mint egy vallásos köntösbe bújtatott szovjet termelési regény." – az egyik beszélgető *
- Kifogásolták a szovjet filmalkotói sémát: a tökéletesen jó pozitív hőst és a megváltoztathatatlanul gonosz negatív hőst (akinek az arcán egy sebhely jelzi, hogy ő a rossz), köztük az ingadozó figurát, aki a film végére megtalálja a „helyes pozíciót". Dramaturgiai hibaként említették a késői főszerepváltást is: „Antonioninál a Kalandban vagy Hitchcock Psychójánál mind az első fél órában történik, nem az utolsó 20 percben."
- Külön vizsgálták a „szentfilmek" problémáját, Martin Scorsese megfogalmazására hivatkozva: nehéz szentekről filmet készíteni, mert a szent „már elkészült figura", nem változik — Eperjes alakját pedig már „kirobbanthatatlan", megkövült állapotban ismerjük meg. Ebből fakadóan:
„A baj ezekkel a filmekkel, hogy nem emberekről szólnak, hanem szobrokról. A szoborban mi a jó? Mozdulatlan. Nem képlékeny. Viszont nagyon szépen meg lehet világítani." *
- A kifogás a Zeffirelli-filmekre is vonatkozott, és arra a tévesztésre, hogy az ikonográfiát, a szemlélődést mozgóképi műfajként kezelik — „akkor nincs szükség mozgóképre, hanem festeni kell."
- Eperjes Károly pályájáról is esett szó: színészi képességei „vitathatatlanok", de legjobban az olyan, kissé „kattant" figurákban funkcionál — Puzsér Róbert hasonlata szerint „a magyar Robert De Niro". Tréfás megjegyzés hangzott el arról is, hogy Eperjes ott volt abban a 3000 fős színészlistában, amelyből Spielberg kiválasztotta az Oscar Schindler-szereplőt.
A mások élete (2006) — a Stasi színeváltozása
- A harmadik film a kelet-német állambiztonságról, a Stasiról szól. A beszélgetők említették Erich Mielkét, aki 1957-től 1989-ig vezette a szervezetet — a beszélő szerint csupán J. Edgar Hooverrel mérhető össze, „aki így egyaránt ura volt egy ilyen szervezetnek". Anekdotaként hangzott el, hogy egy lipcsei labdarúgásmérkőzés 90 000 nézőjéből állítólag 300 a Stasi beszervezett ügynöke volt — „nehogy valami baj legyen", amivel lejáratják a dicsőséges szocialista Németországot. Megemlítették, hogy a Stasi és a sportminisztérium (mint „dopingügyi minisztérium") rendelkezett a két legnagyobb büdzsével.
- A cselekmény: egy lavírozó, „határvidéken bolyongó" író — „tipikusan Szabó Istváni karakter", aki az NDK Brechtjéhez hasonlít: szocialista művészként él, de jogdíjait nyugat-német kiadónál tartja, svájci bankszámlája van — ellenzéki tevékenysége csak akkor kezdődik, amikor feketelistázott rendezőtársát öngyilkosságba kergetik. A konfliktus kiindulópontja, hogy a kultúrminiszter (Bruno Hempf) megtetszik az író színésznő élettársa, Christa-Maria Sieland, és egy karrierista Stasi-tiszt utasítást kap, hogy „lehallgassák", meglehessen az író ügye.
- A beszélgetés középpontja azonban a lehallgató tiszt, Gerd Wiesler százados alakja volt: „hallgatag, érzelemmentes hivatalnok, a legbiztonságosabb embertípus egy ilyen rendszer számára" — az a főhős, akinek színeváltozása „a film szíve, közepe". A vita tárgya, mi indítja el benne a változást: a színésznő, a Brecht-kötet, amit az író lakásából elvisz, vagy a meghallott zongoradarab — a résztvevők szerint valószínűleg „mindezek együttes hatása", egyfajta érzelmi impulzus, amely miatt végül hamisítani kezdi saját jegyzőkönyveit, hogy megmentse az írót.
- A film (és a rendszer) lényegi tapasztalata a mindenütt jelenlévő megfigyelés romboló hatása: „bárki jelenthet rólam, és én is jelenthetek bárkiről" — a bizalmatlanság átalakítja a barátságokat, családi kapcsolatokat, és pont a hatalom célja, hogy senki ne bízzon senkiben. Itt hangzott el József Attilára utalás („A belőled büdös árad, magadban is zsarnokság vagy"), valamint a lehallgató tiszt magánéletének sivársága: időnként „feljön hozzá egy ilyen kövér" — Urszula —, beleül az ölébe, aztán mennie kell.
- A német múltfeldolgozásról: a beszélgetők szerint a német filmes szembenézés két pillére a A mások élete és a Bukás (Hitler utolsó napjai) — „ez a két film, ami alapvetően elkezdte és csúcsra vitte a német múlt feldolgozását". Ezzel szemben „ez a két film hiányzik az elmúlt 30 év magyar filmterméséből" — volt rá próbálkozás (Nagy Imre-film, Temetetlen halott), de nem született olyan alkotás, „amely mögé az egész nemzet és az egész szakma be tudott volna állni". Németországban az újraegyesítés miatt a hétköznapi tapasztalat (Ossik és Wessik találkozása) tette állandóvá a témát a 90-es évektől.
- Megemlítették Richard Müller színészt (a lehallgató tiszt megformelőjét), akiről rendszerváltás után derült ki, hogy a saját felesége a Stasi beépített ügynöke volt, és rendszeresen jelentett rá.
4 hónap, 3 hét, 2 nap — a román újhullám és a tiltások természete
- A negyedik film a román új hullám legerősebb alkotása, Cristian Mungiu rendezésében; a beszélgetés megemlítette a mozgalom más alakjait is (Corneliu Porumboiu, valamint a Ceaușescu-korszakról készült Mesék az aranykorból rövidfilm-sorozat, amely „egyszerre nagyon szatírikus rendszerkritika és kicsit mágikus realizmus"). Megállapítás: „a 2000-es években a román film lelépte a magyar filmet… pedig mi Szabó Istvántól és Fábri Zoltántól indultunk."
- A film a Ceaușescu-rendszer 1966-os 770-es rendeletéről szól, amely betiltotta az abortuszt (népesedési okokra hivatkozva; öt gyermekkel rendelkezők, illetve erőszak áldozatai kivétellel). A beszélgetés ebből kiindulva a diktatúrák tiltásainak „természetrajzát" elemezte: a tiltások mögött általában anyagi megfontolások vannak — az állam nem akar bizonyos számlákat kifizetni, ezért kijelöl egy olyan területet, amit a társadalom a legnagyobb eséllyel jóváhagy, és onnantól nem kell finanszírozni. Az állam visszavonulása után a szolgáltatási igény nem tűnik el: „megjelennek az ilyen hiénák, mint ez az orvos" — a filmtörténet egyik legaljasabb figurája, a Bebe-doktor, aki egy hotelszobában végzi az illegális beavatkozást, és nemcsak pénzt, hanem szexuális szolgáltatást is követel a lányoktól.
- A demográfiai következmények: rövid távon sikerült egy hullámot létrehozni — a csúcson „egy anyára Romániában 3,7 gyerek jutott" —, de megszületett a „rendeleti generáció", a nem kívánt gyerekek generációja. Az árvaházak megteltek; a beszélgetés során felmerült, hogy a rendszerváltás előtt kiszivárgott felvétel-ek a román állami gondozás horrorisztikus állapotairól „körülbelül annyit látnak, mint a mai magyar [gyerekvédelmi] helyzet". Hosszú távon a több száz kötődési és mentális problémákkal küzdő gyerek „kamatos kamatokat" fizetett meg a társadalomnak az állam döntéséért — miközben Ceaușescu és családja „elképesztő luxusban élt".
- A hiánygazdálkodás mindennapjai: a feketepiac „nemhogy a mindennapok része, hanem túlélési stratégia"; hajfestéket gyűjtenek a kollégiumban („igaz, hogy hullik tőle a hajuk"), Magyarországról csempésznek be fogamzásgátlót, és a Kent cigarettát „aranyárban mérik".
- Ceaușescu-kuriozitások: Nicu Ceaușescu, a „trónörökös" részegen száguldott Bukarestben és elütött civileket, névlegesen a román titkoszolgálat főnöke volt; megkísérelte „elnyerni" Nadia Comăne cit („minden idők legjobb tornászát, aki 14 évesen a montréali olimpián kapott először tökéletes 10-est"). Ceaușescu Kojak-rajongó volt — Pacepa tábornok Vörös horizontok című disszidálás utáni könyve szerint a titkoszolgálat Kojak-kazettákat lopott az Egyesült Államokból, hogy a diktátor házimoziában nézhesse őket. Szó esett arról is, hogy Ceaușescu — a szuverénista vezető, aki vissza is fizette Románia államadósságát — jegesmedvéket hozatott az országba a vadászathoz, és szülővárosának csapata hatalmas stadiont kapott.
- A jelenre fordult párhuzam: a beszélgetők szerint tipikusan három terület szokott a diktatórikus rendszerek tiltási és demonizációs politikájának tárgya lenni — az abortusz, a homoszexualitás és a drogok —, és „ez három dolog, ez három hang, az már egy akkord", amellyel felkészületlen társadalomban tömegek etethetők politikai szólamokkal. Kifejezetten a magyar kormányra utaltak, amely szerintük „az elmúlt évben" ugyanezeket a kommunikációs fogásokat alkalmazta. Kritikaként elhangzott: az a álláspont, hogy „te nem teheted a saját testeddel, amit akarsz, mert én majd megmondom, mit csinálj vele", nem kizárólag kelet-európai jelenség — az amerikai republikánusok is „jeleskednek" benne —, de ott az nem emelkedik államivá, hogy mindenkinek be kell tartania.
Kolja (1996) — a szabadság mint felelősség
- Az utolsó film cseh alkotás, Jan Svěrák rendezésében, a forgatókönyvet az édesapa, Zdeněk Svěrák írta, aki maga játssza a főszereplőt. A főhős: František Luka, 50 körüli bohém csellista, aki fogadást tett, hogy soha nem nősül, lányokat oktat és le is fekszik velük, és egy toronyházban lakik, „a város fölött, lefelé néz az emberekre".
- A sztori: érdekházasság köt egy orosz nővel — csehszlovák útlevelet szerezve —, hogy Trabantot vehessen; két nap múlva a nő nyugatra szökik, és ott hagyja az ötéves kisfiút. Luka pedig gyámként kénytelen újraélni az életét: „lőttek a csellós csajoknak", etetni, nevelni, moziba kell vinni a gyereket. A film üzenete a beszélgetők értelmezésében: az ötéves kisfiú „megneveli a neveletlen zenészt", megtanítja a felelősségre.
- Ez a film fordítja meg az est dramaturgiai ívét: míg az előző négy a szocialista rendszerektől kér számon, ez a felszabadult kelet-európaitól — annak, aki „eddig elnyomás alatt élt, és most omladozik a rendszer":
„A szabadság az nem azt jelenti, hogy heti három csajt dugtál meg — a szabadság az, ha beköszönt, heti ötöt fogsz megdugni —, hanem azt jelenti, hogy megtanulod, mi az, hogy felelősség… a valódi szabadság a felelősség megtalálásával kezdődik." *
- A „szabadság nem szabadosság" mondást az egyik beszélő az osztályfőnökétől idézte — „és ezzel megmondták a következő 50 év irányvonalát."
- Szó esett a cseh újhullám hatásairól is (Ivan Passer Intim megvilágítása; Passer később Hollywoodban az HBO Stalin című filmjét rendezte), valamint a kisvárosi zenész jelenségéről, amely a cseh értelmiség metaforája: az előtte álló kotta és a szeszélyes karmester között lavírozó figura „búvópatakként végighúzódik az egész cseh új hullámon". Megemlítették Svěrák trilógiáját: Az akkumulátor (rendszerváltás utáni médiakritika), Kolja, A csereüvegek (az ember lecserélhetősége).
- A film poénos kihallgatási jelenetét is idézték: a csehszlovák állambiztonság nyomoz a gyors felbomlott névházasság ügyében, mire Luka magyarázkodik — „az a probléma, hogy ez egy szibériai lány volt, és állandóan szellőztetni akart, mert hideget akart, és nem bírtam ki ezt a sok szellőztetést."
- A keretes szerkezet szépsége: az est egy apa–fiú viszony rendezésével indult (Wajda és az apja), és azzal zárult — Svěráknál a készítői dimenzióban is: Jan és Zdeněk Svěrák viszonya ebben a filmben „normalizálódott", miután a rendező interjúkban azt mondta, nem érezte magát egyenrangú alkotótársnak az édesapja mellett.
- A szimbolikus csavar: „a gyámság megszűnése — Csehszlovákia kikerül a szovjet gyámság alól, ugyanakkor egy orosz kisgyerek gyámsága alá kerül egy csefickónál" — a történelem „a kis figurák magánkörnyezetében" jelenik meg, ami „nagyon csehes".
- Tréfás felhang is elhangzott: a Filmvilág — amely „a Macskafogót is leúszta, az Indiana Jonest is leúszta" — a Kolya kapcsán azt írta, „azért készült, hogy Oscar-díjat nyerjen, és feladatát példásan teljesítette is." A beszélgetők ezt a „korpás pulóveres" médiakritikai stílus példájaként említették.
Zárókör: miért nincs magyar „A mások élete"?
- A beszélgetés végén felvetődött, miért maradt el a magyar múltfeldolgozás. Megemlített alkotások: Taxidermia és Fehér tenyér (két „erős, formalista" kísérlet, de nem „nagy generációs művek"), a Moszkva tér (amely inkább az 1989–90 körüli, elhúzódó rendszerváltásra fókuszál, és inkább „generációs, így jöttem" kategória), a Szabó István-féle A napfény íze (amely „az egész 20. századi magyar történelmet" mutatja be), a 1945 (amely „a fasizmus bűneiről szól"). A résztvevők szerint Szabó István volt az a rendező, aki képes lett volna egy nemzetméretű magyar múltfeldolgozó filmet alkotni — „Ferenztől várjuk."
- Sorozatokról is szó esett: a Besúgó (a 80-as évekkel foglalkozó, sikeresebb próbálkozás), az Aranyélet (ami a jelenről szólt, de egy elképzelt 80-as évek reprodukálásával próbálkozott anakronizmusokkal). A résztvevők szerint a téma lassan kifut: „fölnőtt egy olyan generáció, akiknek a kommunizmus, mint elszámolandó időszak, már igazából semmit nem mond" — ezt nem lehet hibáztatni. Tréfás megjegyzés: „a legjobb román sorozatot 89 karácsonyán láthattuk."
- Vitát váltott ki, hogy a Magyar passió helyett esetleg a Csinibaba — „a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar filmsiker" (kb. 700 ezres nézőszámmal, a Miniszter félrelép előtt) — került volna a programba. A védekezés: nem a „valóságmutatás" a mérce, hanem „az adott választott műfajjal hogyan él" a film; Marx tételére utalva pedig: „az emberiség derűsen váljon meg a múltjától" — „csak mi az Istennek nem akarunk megválni a múltunktól."
- A zárásban kitekintés: a következő est a „NER-kurzusfilmekről" fog szólni — hőstörténetekről, „jobbnál jobb alkotásokról", köztük egy „taxisblokád-feldolgozásról", egy püspök-főhősös tervről („Malibu-barnaságú magyar püspök"), valamint Rákay Philip Petőfi-filmjéről, akinek védekezését idézték: „ő csak kreatív producer volt."
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Az átirat eleji tréfa („ha Csehszlovákia a nevét meghallom… a kisfakont… Grabovski… a Nápi és Csokik") pontos utalásai nem rekonstruálhatók — valószínűleg csehszlovák kultúrtörténeti poén, de a célpont bizonytalan.
- „Csesslovákiának is megvolt az, amit betett a KGST-be" — a konkrét ipari/kulturális tétel az átiratból nem azonosítható.
- A Márványember-részben szereplő „LNG Pekula filmek" hivatkozás értelmezhetetlen (feltehetően nyomozós/paranoiás filmek műfaji listája).
- „Jászoskárnak igaza van… a maga megvalósult esszenciális gonosz" — a hivatkozott gondolkodó neve az átirat alapján nem biztos, hogy helyreállítható.
- A Stasi-epizódban a lipcsei mérkőzés ellenfele („azzem kekdöntő") nem rekonstruálható.
- „A jó emberek szonátáját… Tán Hubertől" — a szonáta zeneszerzője (a filmben Brecht/Eisler-szonáta) az átiratban félreismerve jelenik meg.
- A német múltfeldolgozó filmek listája („Grabigotól az onnenállénát a Sulczig") pontosan nem azonosítható.
- „VNSS tag" — a román új hullám alkotóinak tanulmányi helye/kapcsolata az átiratban értelmezhetetlen.
- A záró tréfafüzér („Glac Ferenc miért jelentette be az érettségi eltörlését, ki igazította meg a nyakkendőjét Orbán Viktornak, a magyar fiam") értelmezhetetlen; feltehetően vicces magyar filmtémajavaslat-lista.
- „Erik Robert… bíboros drogbáró helyett" — a leendő NER-kurzusfilmekkel kapcsolatos poén nevei és cím-csúfjai („Kabul sárkány", „tatakjárásfilm") részben értelmezhetetlenek.
- „Eperjes… a Szűzanyának azt a mondatát értette meg" — az anekdota pontos utalása nem rekonstruálható.
- „menj ki a blaujzetérre" — a román árvaházak és egy mai magyar helyzet összevetésének konkrét helyszínre utalása bizonytalan.
- „Árp Attilánál kötöttünk ki" — a magyar filmművészet „leszakadásának" állítólagos végpontjaként említett név bizonytalan.
- „egyfajta modernizáltabb ridlezredes" — Wiesler figurájának jellemzésekor használt utalás értelmezhetetlen.
- A vámpírkomédia („Drakulic") címe bizonytalan; Nagy Zsolt főszereplésével készült műfaji filmre utal.
- „Hubsbon írja" — feltehetően Hobsbawmra utal, de az átirat alapján nem állapítható meg teljes bizonyossággal.
- A beszélgető nevek („Csondellik Péter", „Laska Pál", „Balázs/Balázsi István") az ASR-torzítás miatt csak nagy fenntartással rekonstruálhatók; az idézetek szerzőségét a szöveg kétértelműsége miatt egyes esetekben leíró megnevezéssel jelöltük.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]hogyha Cseszlovákia a nevét meghallom, akkor mindig a kisfakont jut eszembe, aki Jézus Krisztus óta a legjobb arc.
[00:00:05][horkantás] Grabovski mellett [nevetés] meg a meg a meg a Nápi és Csokik.
[00:00:10]Csesslovákiának is megvolt ugye az, amit betett a KGST-be.
[00:00:12]Sok mindenben különbözött a kommunista rendszer, vagy az államszocializmus a nárcizmustól abban mindenképpen, hogy nem csak 12 év jutott neki Kelet-Európában, ami miatt korszakok is voltak, és ami miatt az egyes korszakokban tudtak reflektálni egy előző korszaknak a különböző bűneire.
[00:00:38]Üdvözlöm a tisztelt jelenlévőket.
[00:00:38]A régen minden jobb volt történelmi popkulturális produkció mostani élő estjén itt az ingában, ahol folytatjuk sorozatunkat, miszerint történelmi közéleti kérdések filmes reprezentációiról beszélgetünk, és hát annak kapcsán beszélünk meg különböző problémákat.
[00:00:57]Legutóbb a nácizmus bűneinek vagy hát célső jobboldali fasisztoid rendszerek bűneinek elszámoltatásáról beszélgettünk.
[00:01:04]És hát akkor is megfogalmaztuk hitvallásunkat, hogy amennyiben az elszámoltatás kérdése szóba kerül, akkor ne csak jogászokhoz forduljunk, hanem művészekhez, akik hát ugye az igazat mondják, nem csak a valódit.
[00:01:20]És ezúttal is művészeket fogunk segítségül hívni, hogy ezúttal a kommunizmus bűneivel szembesünk.
[00:01:29]Magam Csondellik Péter vagyok, szakmám szerint történész és hát legmegbízhatóbb embereim.
[00:01:34]Ugye Laska Pál, bravó osztöndíjas forgatókonyvíró.
[00:01:39]Jó estét kívánok.
[00:01:39][taps] Bocsánat, most azt kellett volna mondanom, hogy a munka a vörös zászló érdemredel kitüntetett forgatok.
[00:01:49]Nomszoros Kossutdíjas.
[00:01:49][nevetés] És érdekes művész.
[00:01:55]És Balázs többre érdemes.
[00:01:56][nevetés] És Balázsi István ugye műsorunk ideológusa.
[00:02:01]Szép jó estét.
[00:02:01]Szervusztok.
[00:02:01][taps] Hát neki szoktam azt mondani, hogy ezért lenni rendet fog kapni parancsnokelvtárs, hogy a vadászat a Vörös Október című filmből idézzek.
[00:02:15]Eszembe jutott csak rögtön így megelőlegezve a történeteket, hogy mindig jót szórakoztam.
[00:02:19]amikor az 50-es60-as években készült filmben valóban mindenkinek ott van, hogy kétszeres kosutdíjas, Keleti Márton háromszoros Kossutdíjas.
[00:02:26]Ilyen-olyan a munka Vörös Zászlóérdemredd kitüntetett érdemes művész, vagy többre érdemes művész.
[00:02:33]És egy olyan film volt a Rákosi rendszerben készült a gyarmata föld alatt című alkotás, ami annyira penetráns volt, tehát annyira amerika ellenes és annyira ideologikus, [horkantás] tehát az egész ilyen maort magyaramerikai olajtársaság elleni kampányba illeszkedett a gyarmata föld alatt, hogy azt egy alkotó se vállalta nevével, hanem a úgy jelent meg, hogy a magyar filmgyártóvállalat alkotói munkaközössége.
[00:03:02][nevetés] Ez a magyar Allen Smithy, ugye Allen Smith névvel illetik azokat a filmeket Hollywoodban, ahova a rendező nem hajlandó a valódi nevét odairatni, illetve hát jelen meg Magyarországon olyan újság egyébként talán még most is van, aminek a szerkesztője az a szerkesztőbizottság.
[00:03:25]Igen.
[00:03:25]Főszerkesztővel, egyebekkel nem foglalkoznak, hanem maga a kollektíva.
[00:03:29]Ez olyan, mint az Origónál is volt ilyen, hogy az Origó írta a cikket.
[00:03:33]Origó László.
[00:03:35]Hát fáj Miklós erre szokta azt mondani, vagy írta régebben, hogy ennél még a terroristák is becsületesebbek, hiszen ők mindig vállalják az akciót.
[00:03:40]Na most ugye a kommunizmus bűneivel, a kommunista múlttal szembesítünk, és kifejezetten arra törekedtünk, hogy kelet-európai filmeket válasszunk.
[00:03:50]Öt különböző filmkultúrából próbáltunk érdemes produkciókat [horkantás] a programban jelölni.
[00:03:59]Nagyon fontos az, hogy itt rendszerváltás után készült filmeket választottunk ki, ami azt jelenti, hogy az adó témáról nem biztos, hogy a legjobb alkotás kerül a programa, mert ha sok mindenben különbözött a kommunista rendszer, vagy az államszocializmus a nácizmustól, abban mindenképpen, hogy nem csak 12 év jutott neki Kelet-Európában, ami miatt korszakok is voltak, és ami miatt az egyes korszakokban tudtak reflektálni egy előző korszaknak a különböző bűneire.
[00:04:31]Tehát ha csak arra gondolunk, hogy Fábri Zoltánnak a 20 óra című filmje az mennyire kritikus a kollektivizálásokkal szemben, vagy hogy a Kádár rendszerben készül el a tanú például, már sokáig dobozban marad.
[00:04:44]Ugye emiatt azt mondhatjuk, hogy nagyon erős államszocialista kritikus filmek készültek már a különböző létező szocialista rendszerekben, és többek között ugye pont azért tudták ezek a sokszor baloldali művészek elkészíteni ezeket a filmeket, mert maga egy hazugság volt.
[00:05:03]Tehát [horkantás] nagy eszmények nevében, amit megvalósítottak, mondjuk azt, hogy nem az szerepelt sokszor, mint amit a prospektusban megígértek.
[00:05:10]Míg ezzel szemben ugye a nácizmus, én itt vallom, hogy Jászoskárnak igaza van, ugye a maga megvalósult esszenciális gonosz, ahol Hitler ugye sose sose hazudott arról, hogy mit akar egyébként megvalósítani, mert a kezdetektől mindent leért a Minecamp.
[00:05:26]Ettől függetlenül én azt gondolom, hogy a a kommunizmusnak és a fasizmusnak alapvetően a történelmem könyvekben ugyanazon a hasábon van a helye, mert sem soha nem az számít egy rendszerben, hogy milyen elvek mentén kezd el dolgozni, kezd el működni, vagy milyen zászl, milyen színű zászlót bont ki, hanem az, hogy hol ér véget, milyen cselekményekben ér véget az adott rendszer, mi a végállomása egy egy eszmének.
[00:05:49]És mindkét esetben a Katinnál fogjuk látni, hogy mindkét esetben a tömegsíroknál ért véget a fasizmus is, és jelen esetben a kommunizmus is.
[00:05:57]És és ez még akkor is igaz, hogyha igaz az a megállapítás, hogy ez egy kivétel volt.
[00:06:05]tényleg a egy egy olyan alkalmi esemény volt, ami nem folyamatosan zajlott a kommunizmus ideje alatt szemben a fasizmussal, de végeredményben mégis az kell, hogy legyen a az úgymond a kasszája ennek az ideológiának, ami a fasizmusnak.
[00:06:19]És én értem és és tudomásul veszem azokat a történészi szempontokat, miszerint bizonyos strukturális különbségek alapján érdemes ketté bontani és és érdemes ezek alapján elméleti szinten összehasonlítani és megállapítani a különbségeket, de végül is az erkölcsi ítélet mind a két rendszerrel kapcsolatban alapvetően azonos kell, hogy legyen.
[00:06:40]Pontosan látni fogjuk mindjárt, hogy miért.
[00:06:43]Vas István költő mondta azt, hogy mindegy, hogy a bal vagy a jobb halántékomon lőnek-e kö.
[00:06:49]Pontosan így van.
[00:06:51]Lénéges az, hogy ezt a 80-as években mondta egyébként azzem a vallomások Lukás Györgyől című filmben hangzik el.
[00:06:56]Egyszerűen egyszerűen nem lehet két tarkólövővés között érdemi különbséget bármiféle differenciát találni.
[00:07:05]És akkor azt javaslom, hogy kezdjük is el a programunkat.
[00:07:07]Mégpedig az első filmünk, amit ajánlani fogunk és amiről beszélgetni fogunk, az Anger Vagyjának a a Katiny című alkotása 2007-ből.
[00:07:14]Na most Vajda pályája is egy szép példája annak, hogy amennyiben igazán jó sztálinizmus kritikus filmet [torokköszörülés] szeretnénk megnézni, akkor a Márvány ember című 1977-es alkotást én mindenkinek ajánlom.
[00:07:31]Az valahogy a legjobb szintézise részben a hollywoodi mozinak és mondjuk így a kelet-európai művészfilmnek.
[00:07:40]ugyanis gyakorlatilag a márványberben a az LNG Pekula filmeknek meg a 70-es évekre jellemző paranoja filmeknek az eszköztára oknyomozó újságíró elkezd nyomozni valami után jut el oda, hogy az 50-es évek szaonovista mozgalma miképpen nézett ki és miért van az egyik legnevezetesebb lengyel szaonovistának a márványszobrát ugye ledöntik és már nincsen kiállítva történt mi lett ezzel az emberrel a szocialista munka hősével és egy nagyon erős kritikája a szalovizmusnak, és önmagában, hogy milyen embertelen volt az, amikor fölépítették ezeket a hősöket, akiket kihasználtak, és aztán ezeket a hősöket arra használták, hogy kizsigereljenek, mindent kipréseljenek, ugye a munkásokból általában mindezt a munkások nevében és a szociazmus építése nevében.
[00:08:28]Na most hát ez egy 77-es filmje, és az 50-es években tűnt föl Andrej Vajda.
[00:08:32]Nézzük meg ezt a Nézzük meg egy jelenetet a Katin című filmből, aminek szintén van egyébként egy ilyen oknyomozó szála, egy ilyen nyomozószála.
[00:08:42]Na most ha megnézzük ezeket a döbbenetes képsorokat, akkor tényleg az első és egyetlen és talán legfontosabb kérdés az, hogy látunk-e bármiféle különbséget ezek között a képsorok között, és mondjuk akár a Schindler listája, akár Roman Polanski a zongorista című filmében látott szörnyőségek között.
[00:08:56]Én azt gondolom, hogy nem, és nem tudunk erkölcsi különbséget tenni a a látottak között.
[00:09:03]Ezért is próbáltam úgy érvelni a műsor elején, ahogy az egy nagyon fontos ha most egy kicsit elkezdünk a filmet kibontani, hogy Andsej [horkantás] Vajda nagyon őt nagyon erős szálak fűzik Katin ügyéhez, ugyanis az édesapja is ennek a gyilkosságsorozatnak volt az áldozata.
[00:09:25]Egész pontosan őt nem a Katinyi erdőben ölték meg, hanem Harkivban.
[00:09:31]Ez ez a gyilkosságsorozat ez körülbelül négy-öt helyszínen volt is szétterítve.
[00:09:36]Mindenhol ilyen 4-5000 embert lőttek Tarkón egymás után egyenként, és Vajda apja az Harkivban végezte.
[00:09:47]És egészen döbbenetes az a az a történelmi tapasztalat, hogy egy fiúnak, aki akkor 14 éves volt, és semmiféle információt nem kapott arról, hogy mi történt az apjával, idős emberként közel a 80-hoz, sőt talán már el is múlt 80, amikor ő ezt a filmet rendezte, szinte szimbolikusan saját kezülek kell kihantolni a saját édesapját ezzel a filmmel kapcsolat, ezzel a filmmel megadva egyfajta végtisztességet nem csak neki, hanem minden egyes katinyiá áldozatnak.
[00:10:18]Ez ez olyan személyességet ad hozzá a a az egyébként is a filmművészet legmagasabb szinten űző Andrej Vajdához, hogy ez magáért beszél.
[00:10:31]Te ajánlottad egy korábbi filmjét, én is szeretnék a Katyin mellé tenni egy másik Andrej Wajda filmet, ami tökéletesen szerintem az a tökéletes párja ennek a filmnek.
[00:10:40]Ez pedig az 1983-as Don.
[00:10:44]Talán, hogyha láttátok, akkor aki látta, az az talán érzés rögtön, hogy Vajda különös érzékkel bír a terror [horkantás] bemutatására, és mi a terror, és az ő filmében hogyan jelenik meg a terror első elsődlegesen.
[00:10:59]Tehát a legfontosabb dramaturgiai pontja a Vajdának a a várakozás.
[00:11:05]Ott is az történik, ami Katsinban.
[00:11:08]Ö ott van egy tömeg, ami ott rostokol a giotin alatt, és várja, hogy és senki nem tudja, hogy mi fog történni, senki nem tudja, hogy ki fog legközelebb ö fölmenni a vérpadra, és hogy egyáltalán született már bármiféle döntés, hogy akkor mi most merre megyünk tovább.
[00:11:30]Kísértetesen hasonló struktúrával van fölépítve a Katyin is.
[00:11:32]Nagyon ajánlom ezt a két filmet egymás után megnézni.
[00:11:37][torokköszörülés] fogjátok látni a párhuzamokat.
[00:11:39]Én csak annyit szerettem volna hozzátenni, hogy ugye a történész mindig a különbséget és az egyedit keresi a történelemben annak leírását, bár mindezt egy elméleti keretbe próbálja helyezni.
[00:11:48]És hogy ebből a szempontból én nagyon megúszósnak tartom azt a klasszikus hidegháborús totalitárius koncepciót, ami egyenlőséggelet tesz a nácizmus meg a kommunizmus között, mert akár csak Vajda esetében is láthatjuk, tehát hogy képzeljük el azt el, hogy Román Polanskinak a szüleit ugye elgázosítják, és ezek után Román Polanski a náci rendszerben elvégezheti mondjuk a filmfűvészeti főiskolát, és még a náci rendszerben filmet rendezhet, amiben mondjuk kritizálja egyébként a náci rendszert.
[00:12:14]Ez szinte elképzelhetetlen, de Vajda esetében ez történt, hiszen az ő édesapját kivégezték, mint lengyel tisztet, de aztán már az 50-es években egyébként elvégzi a filmművészeti sulit, és az 50-es években már ugye befutott rendező.
[00:12:26]És ha megnézzük, hogy a náci megszállás mit jelentett Lengyelországban, és ehhez képest a szovjet megszállás, nyilván két-két nagyon rossz és brutális helyzetről van szó, de azt hiszem minőségi különbség volt, vagy én nem látom annál nem minőségi különbséget, de ezt csak el kellett mondanom.
[00:12:43]Elfogadom egyébként, de a terrorháza vita kapcsán ugye most ez a közetet ugye uralja, de átadom akkor a lehetőséget ugye Palinak, hogy csak erre még annyit akarok reagálni, hogy ez abszolút elfogadható ez a elméleti szinten ez a különbségtétel.
[00:13:02]De ha belegondolunk a a lengyel szempontba, egy picit, hogyha popkulturális hasonlattal akarunk, akkor ez tényleg olyan volt, mint az Alien versus Predátor.
[00:13:08]Tehát bárki győz, mi vesztünk.
[00:13:12]Közép-Európa veszít, vagy Kelet-Európa veszít.
[00:13:15]Igen.
[00:13:15]Tehát csak ugye egy mondattal kapcsolódnék ehhez, hogy tulajdonképpen a más a gázrobbanás és az erdőtűz esztétikája, de végeredményben ugyanott tartunk, tehát hogy ugyanúgy felperzselt föld lesz a vége, hogy ugye maga Vajda élete ű azért 16 évesen csatlakozik a lengyel ellenálláshoz, és ő gyakorlatilag ellenállóként végigharcolja a második világháborút.
[00:13:40][horkantás] Nyilván ebben a döntésben ugye az apja eltűnése is szerepet játszik, ugye aki lengyel katonatiszt volt és tulajdonképpen ő a világháború után ő festészetet tanul elsőként, és először ugye képzőművészeti egyetemen lesz diplomája, és utána ugye [horkantás] ugye Ludsi filmfőiskolát végzi el, és utána ugye a pálya kezdete már egy ilyen három olyan film, ami kifejezetten ugye ez a Lengyelország a második világháborúban résszel foglalkozik.
[00:14:20]Ugye a Hamó és gyémánt a leghíresebb ezek közül.
[00:14:24]A mi nemzedékünkben meg a Palánzki ott tűnik föl, mint gyerekszínész.
[00:14:26]H és akkor már 20 éves volt, csak gyereket játszott.
[00:14:29]Hát igen, hát ő így 70 évesen is bármikor tud gyerekszínész, gyerekszínészként tudják foglalkoztatni.
[00:14:35]Igen, a kosztümöket nem kell kicserélni.
[00:14:37]Tehát olyan, mint a Rolling Stones, tehát 17 éves kori farmerüket viselik.
[00:14:42]Igen.
[00:14:42]És és azért Vajdának ez a fajta érdeklődése mindig is megvolt, és és meg is maradt ugye ugye a légió című filmben ugye sz ugye a napóleoni harcokban ugye a lengyel légió történetét meséli el, de gyakorlatilag az az szintén egy ilyen második világháborús történet, csak ugye átteszi a lengyel történelem egy korábbi pontjára.
[00:15:06][horkantás] És tehát neki nagyon fontos ez a történelems szemlélet és ez a fajta, hogy mondjam, felelősségvállalás, hogy ő filmművészként ő elmondja, hogy ő egyébként mit gondol az adott korszakról.
[00:15:22]És hát ugye itt is talán azt mondja el, hogy már ez egy ilyen bűnben fogant rendszer, hiszen már a legelejétől kezdve hazugsággal kezdődik.
[00:15:31]Pusztán azért, mert ezt egy propaganda érdekében akarják felhasználni, hogy valójában ugye azt mondják a szovjetek, hogy hát a nácik voltak azok, akik lelőtték a Katyini erdőben megtalált áldozatokat, [horkantás] és hát már a lengyelek közül is mondjuk azt, hogy ha nem is köztudomású, de minimum egy ilyen nyílt nyílt titok volt, hogy hát valójában nem itt a szovjetek voltak.
[00:15:59]tehát a politika történet intézet könyvtárában, hogy ez a hát a Munkásmozgalmi intézetnek a ugye az utódja végül, én olvastam ezeket az egykori szovjet kiadványokat, amiket már a világháború alatt és után kiadtak, amiben felháborodva leplezik le, külön bizottságot küldenek ki, hogy milyen náci tömeggyilkosságot találkoztak, és lényegében elindítottak egy ilyen fake news kampányt, ugye hozzátéve a fake news kampányok ölsönösek voltak a világháború alatt.
[00:16:25]Meg nem is kellett olyan nagyon kampányt elindítani.
[00:16:26]Volt egy ugye volt egy vád alapja.
[00:16:30]Ugye Moszkvában már úgy úgy tervezték el ezt ezt a cselekménysorozatot, hogy eleve német pisztolyok ugye Walter pisztolyokkal hajtották végre ezeket a mészárlásokat és ezeknek a töltényhüvjeit találták meg a helyszínen, és ez már a vád alapját képezte.
[00:16:44]Tehát olyan nagyon nem is kellett rásegíteni.
[00:16:45]Természetesen rásegítettek meg további dezinformációval, de már volt egy alap, amiből amiből ezt kibontották.
[00:16:50]Igen.
[00:16:50]És [horkantás] tulajdonképpen itt ez a van egy kollektív emlékezet, ami szá szájhagyomány útján terjedt, hogy egyébként mi történt a rokonokkal, és ezzel szemben áll ugye az állami propaganda.
[00:17:05]És ugye itt van ugye a nyomozási dramaturgia, ugye az mindig egy nagyon hálás dolog, hogy gyakorlatilag a néző az ugye a főszereplővel azonos, és folyamatosan egyre több és több információ birtokába jut, és így saját maga tudja összeállítani a képet, ami majd ugye kirajzolódik ebből, és hogy ugye hozzátartozik, hogy ezek ilyen ki nem mondott titkok voltak, tehát hogy nem lehetett erről beszélni, ugyanúgy, mint ahogy nálunk is voltak bizonyos tabuk, hogy a Szovjetunió nem lehet megkérdőjelezni, mint a béketábor vezető szereplőjét.
[00:17:41]És és itt is a az a fajta ö történelmi emlékezet elfolytása az az gyakorlatilag egy ilyen társadalmi traumát eredményez pusztán attól, hogy az ember nem beszélhet szabadon és nem mondhatja el, amit egyébként ő tud, mert saját rokona ott volt, elbeszélésből tudja.
[00:18:03][horkantás] véletlenül éppen a félfalu egyik napról a másikra nincs ott, és hogy ezeknek ezekre nem kapnak megfelelő magyarázatot.
[00:18:09]És ez a fajta övat [horkantás] az, hogy egyrészt maga maga már a sztálini, mert majdnem azt mondtam, hogy kommunizmus, de hát ugy a kommunizmus sose valósult meg sehol.
[00:18:22]Tehát ez a nagyon erős sztálini szocializmus.
[00:18:26]Államszocializmus.
[00:18:26]Így tanultam Kraus Tamástól.
[00:18:28]Köszönöm szépen.
[00:18:31]Akkor használnám én is, tehát csak bérelném ezt a kifejezést akkor erre a másfél órára.
[00:18:36]És tehát az államszocializmus már a kezdetekkor kez kezdetektől fogva egy hazugságon alapul.
[00:18:43]Másrészt ennek a hazugságnak a folyamatos fenntartása egy [horkantás] olyan következménnyel jár, hogy gyakorlatilag egy egész nép törik meg bizonyos szinten, amit viszont utána már orvosolni kell valahogy.
[00:18:58]És hogyha van szimbolikus helyszíne a lengyelek német lengyelek németektől és szovjetektől szenvedésének, akkor az egészen biztosan krakkó.
[00:19:04]Vegyük észre, hogy Steven Spielberg Schindler listája című filmje is Krakkóban játszódik, és Vajda is ebbe a nagyon szomorú múlttal bíró városba helyezi ezt a a történetet.
[00:19:18]ö nagyon tudatosan és nagyon tudatosan használja a holokaus filmek dramaturgiáját a a fonatfütstől kezdve a peron várakozó embert tömegig teljesen megidézi ugyanazt a hatásmechanizmussal amivel a holokauszt filmek dolgoznak.
[00:19:37]Menjünk a következő alkotásunkhoz, amelyet rendezője, főszereplője, lelke és szíve [horkantás] Eperjes Károly.
[00:19:50]Az az eszét valahogy nem említed.
[00:19:52]Ezt nem említettem.
[00:19:52]Én se direkt.
[00:19:54]A magyar katénynak nevezett ez a magyar passió 2021-ből, viszont nem a magyar melgépzon, bár annak szánta az alkotó, tehát át is lényegült.
[00:20:06][horkantás] Nyilván a perfekcionista felkészülés egyébben Eperjes Káró interjúkat is meghallgattunk, és hát ő, hogy is mondjam, azt mondta, hogy itt a magyar pasió készítése közben értette meg a Szűzanyának azt a mondatát, hogy amiből kiderül az embernek tényleg víziói vannak.
[00:20:22]Hát először a film műfaját kellett volna megérteni.
[00:20:26]Ez egy hát egy igazi igazi szenvedéstörténet, de mondjuk azt, hogy a legrosszabb, de hogy a legrosszabb értelemben vett szenvedéstörténet ez [horkantás] egy két ferences atyának a drámájának az összedolgozásából származik, és mégpedig az 1950-es évekbeli ferences üldözéseket mutatja be.
[00:20:46]Ugye lényegében ugye hát '8-ban megtörténik az iskolák, az egyházi iskoláknak az államosítása, és 1950-től pedig azokat a szerzetes rendeket, amelyek nem folytatnak oktató és egyéb tevékenységet, az célzatosan ugye üldözni kezdik.
[00:21:02]És végül egy kompromisszum jegyében maradhatni maradhat néhány oktatási intézmény, egyházi oktatás intézmény Magyarországon, többek között az Esztergomi Ferences Gimnázium is, ahol én végeztem.
[00:21:14]Na most itt ferences atyákat sújtanak és egy ferences rendházat csapnak le.
[00:21:19]Kifejezetten ugye 1950 június 4-én érkezik az első csapás, amikor hát Leó atya megemlékezik Trianon 30.
[00:21:28]évfordulóján.
[00:21:28]Tehát egyszerre lehet klerikalizmussal vádolni és nacionalizmussal.
[00:21:34]És honnan indulnak a kommunisták a kocsmából?
[00:21:36]Hát persze ugye a leíatott csűhe.
[00:21:39]Úgyhogy ízleljük meg.
[00:21:39]egy cseffvért érezzünk ebből ebből a filmből, mert [horkantás] sajátos zama szentek egymás között mindenki egyforma.
[00:21:50]Én tudnék arról mesélni, hogy hogyan akartak megóvni a vörös ateista propagandától.
[00:21:53]Tehát amikor a sikertelenül a prefektus meglátta a kezemben a a megjélt gondolkodás című beszélgetőkönyvet Lukás Györggyel, akkor megfogta, kivette a kezemből és bedobta a szemetesbe.
[00:22:06]Tehát, [horkantás] hogy örültek volna, hogy művelődni próbálok, [nevetés] de mindegy.
[00:22:11]Nem az én traumafeldolgozásaim tere ez az est.
[00:22:16]És szerencsére nekem csak ilyen traumáim voltak, és nem olyanok, mint oly sokaknak egyébként az 50-es évek elén.
[00:22:22]Tény, hogy szöldű és tény, hogy embertelen cselekedetek voltak, ahogy megtörtek, megbüntettek egykori szerzeteseket.
[00:22:29]Hát én magam még a Frankában tényleg találkoztam azokkal, akiket az 50-es években konkrétan megkínoztak nagyon idős szerzetesek közül, és megrendítőek ezek a történetek.
[00:22:39]Csak azért, mert de de csak azért, mert valami traumatikus a hát attól az még nem attól még nem születik súlyos alkotás.
[00:22:46]És azért hát Eperes Károly ebben a filmben nem mondhatjuk, hogy olyan erős igénnyel ugye itt formaön formába öntési problémák vannak, tehát egészen újszerű és avanguard az a megoldás, hogy egy alapvetően antikommunista témájú filmet sikerült tökéletesen kommunista eszközökkel megvalósítani.
[00:23:05]Ez tulajdonképpen semmi más ez a film, mint egy vallásos köntösbe bújtatott szovjet termelési regény.
[00:23:11]Ezt ez azzal az igényességgel lett elkészítve.
[00:23:16]Ugye van a az a felismerhető a tökéletesen jó pozitív hős és a tökéletesen megváltoztathatatlanul gonosz negatív hős, akinek még van is egy sebhely a harcán az arcán.
[00:23:30]Csak, hogy ne feledjük el, hogy ő a gonosz.
[00:23:32]Ez egy sebhellyel van jelezve.
[00:23:34]És a kettő között van egy ingadozó figura, aki egyszer ide dől, egyszer odadől.
[00:23:39]Természetesen a film végére meg megtudja, hogy hol van az ő helyes pozíciója.
[00:23:44]Ez tökéletesen megfelelő annak a fajta szovjet semizmusnak, annak a fajta kulisszahasogató ö ö ö kisbaltával faragott dramaturgiának, ami a ami a szovjet filmművészet volt az 50-es években.
[00:24:00]Hát én óvatosan nyilatkozom erről a filmről.
[00:24:02]révén alkotók közül azért van némi személyes ismeretség is.
[00:24:06]És hát tény és való, hogy mondjuk olyan színvonalon dolgoztak a bizonyos kollégák, amit akiktől én egyébként egy sokkal magasabb színvonalat vártam volna el, de hát nyilván itt a különböző fajta nyomások azok érvényesülhettek.
[00:24:27]Tulajdonképpen szerintem is ez egy fontos téma egyébként maga az 50-es éveknek ennek bizonyos traumáinak a feldolgozása, amiben tehát róma feldolgozásban a magyar filmművészet nem kifejezetten erős, mint azt már ugye az előző alkalmunkon is megállapítottuk.
[00:24:43]Bár azért mondjuk a az apa című Szabó István film van, de mégsem nevezhető egyfajta erős vonulatnak, ami így fópatakként végighúzódik a magyar filmművészeten, hogy szinte évente van egy olyan nagy hatású szembenézős film, hogy hogy tényleg ez ez mi történt az elmúlt évtizedekben velünk [horkantás] és és témában témájában valóban fontos.
[00:25:12]És hát igen, egy időben én kifejezetten néztem ezeket a magyar termelésű filmeket így a 40-es évek végétől 50-es évek közepéig.
[00:25:23]Akkor azért fogytál ennyit.
[00:25:25]És köszönöm szépen.
[00:25:26]Nyilván nyilván az, hogy az ember el étvágyát elvegyék, abban különösen fontos szerepet játszott például ez a fajta kúra.
[00:25:38]És és tulajdonképpen ott is lehetett azért olyan filmet találni, aminek megvan megvoltak ezek a nagyon világos és nagyon egyértelmű karakterei.
[00:25:46]Ugye sósim le kibomló hajjal csap az asztalra és söpri le az ott lévő különböző tárgyakat.
[00:25:55]Jó, de nem Ty Káro, tehát hogy itt minőségi különbség van az akkori színészek meg az Igen, az itt játszik nem csak nem Csakároly egy AVH-t, aki a templomba az orgonisták mondja, hogy most az a szép, az a szép és az orgonával eljátszatja.
[00:26:09]És tehát, hogy mondjuk egy dalolva szép az élet, vagy egy állami áruház, mind a mai napig egyébként egy nézhető dolog, úgy, hogy az ember meglátja a éppen nagyon szocialista, nagyon termelés centrikus mérnököt, és azt mondja, hogy jó, hát tudjuk, akkor inkább hagyjuk.
[00:26:30]És ö és itt is például mondjuk erényeként tudom a filmnek felhozni azt, hogy nem Keni egyértelműen a szovjetekre a dolgot, hanem szintén a az AVO, illetve az AVH, hogy ezek magyar emberekből álltak ugyanúgy.
[00:26:48]Hát és megtehették volna, hogy egyébként telerakják szovjetek.
[00:26:53]Jó, akkor jó.
[00:26:55]És biztos, hogy magyarok voltak.
[00:26:56]Tehát hogyha eperjes Károlyt megkérdezzük, akkor én is azt a keresztlevelet.
[00:27:03]Igen.
[00:27:04]És és tulajdonképpen ez a fajta hát, hogy mondjam, a a hit mint ellenállási forma, ha már ugye a lengyel filmről beszéltünk korábban, az az ugye itt is megjelenik, csak hát ez egy ilyen egyszeri dolog volt.
[00:27:17]És hát ugye olyan dramaturgiai hibákat követnek el benne, hogy például egy óránál megváltozik a főszereplő.
[00:27:25]Tehát onnantól kezdve már nem az eperies Károly alakította apát lesz a főszereplő, hanem az éppen ingadozó avháss [horkantás] vagy hát ilyen katona, aki aki hát nem tudja, hogy ugye hova dőljön, aztán a néző inkább a kardjába.
[00:27:41]De hogy de hogy gyakorlatilag a főszerepváltás, ami mondjuk Antonioninál ugye a kalandban megtörténik, vagy Hicok pszichójánál, az mind az első fél órában, nem az utolsó 20 percben történik.
[00:27:55]Tehát úgy érzi az ember, hogy néz egy filmet, néz egy embert, egy ember történetét, és egy egyik pillanatról a másikra magára hagyják.
[00:28:05]Igen.
[00:28:05]Tehát így ott ott ül az ember száraz [torokköszörülés] részekkel, és azt mondja, hogy hát én én anyám én nem ugye nem ilyen lovat akartam.
[00:28:14]Ugye a általában a szentekről készített filmekkel, ezt Martin Scorzel fogalmazta meg tökéletesen, hogy nagyon nagyon nehéz szentekről filmet készíteni, hiszen nem változnak.
[00:28:24]Egy szent az már egy olyan figura, ami már elkészült, tehát ő már túl sokat nem fog változni.
[00:28:31]Úgy pláne, hogyha úgy ismerjük meg a filmben, hogy hogy ő már úgymond révbe ért, tehát ő már átment azon a folyamaton, ami őt azzette, aki azzal utána az ő történetet le lehet zárni.
[00:28:43]Na most Eperjes Károly akkor kezdi a történetet, amikor amikor ez az ő figurája már megkövült.
[00:28:48]Tehát ő már ő már kirobbanthatatlan ebből a ebből [nevetés] az Igen.
[00:28:53]És ez a baj ezekkel a filmekkel, hogy nem emberekről szólnak, hanem szobrokról.
[00:28:58]Ugye a szoborban mi a jó?
[00:29:00]Mozdulatlan.
[00:29:02]Ö nem képlékeny.
[00:29:05]Viszont nagyon szépen meg lehet világítani.
[00:29:07]Egy a galambok leszarhat.
[00:29:08][torokköszörülés] Pon.
[00:29:10]Igen.
[00:29:12]Tehát ezek ilyen, ezek ilyen szentekről készült filmek.
[00:29:14]egyébként ez a baj nagyon sok esetben ö Frankó Zeepérelli filmjeivel és hogy ő is szentekről készít filmeket és hiába néz ki csodálatosan az egész az egész egy ilyen középszerű vacak lesz mert egyszerűen nem alakul semer sem sem erre a karakterre hanem szenteket látunk mert mert az egy ikonográfia gyakorlatilag a szemlélődés jelen a befogadás jelenti imá akkor akkor a akkor műfaj lett tévesztve akkor akkor nincs szükség mozgóképre hanem akkor festeni kell itt itt ajánlom, hogy legközelebb majd a NER kurzusfilmekről fogunk beszélni, ahol ugyanez a hős jól fogunk szórakozni.
[00:29:51]Hő hősök kellenek nekünk, úgyhogy öt kurzusfilmet választunk majd ki a nervből, jobbnál jobb alkotásokat, és hát egy-től egyik hőstörténet kerül majd sorra.
[00:30:01]Én nagyon meglepődtem, amikor itt a perfekcionista felkészülés jegyében Pisti mesélte nekem, hogy a a magyar passióról majd Mártisz Korzé fogom idézni, és én azt hittem, hogy mi a Martisz Korzézi látta a magyar passiót és [nevetés] nem tehát ez Eperes Károly a radar alatt repül, tehát ő nem ő nincs rajta a hollywoodi figyelőlistán, tehát nem szólal meg a piros telefon, hogy megint rendezett.
[00:30:25]Bár, [nevetés] bár, bár benne volt abba a k-3000 színészbe, akit Spielberg ugye kiválasztot kiválasztani kívánt ugye a Oscar Schindler szerepére, csak hát a az első körökben hát most elképzeltem a az Eldorádó főszereplőit, mint Oscar Schindlert.
[00:30:45]Azért az egy az egy avanguard filmet vol.
[00:30:47]Az egy vállalás lett.
[00:30:47]Bátor döntés.
[00:30:47]Jó, de az biztos, hogy itt a tehát Eperás károl színészi képességei vitathatatlanok, vagy legalábbis a fiatal eperjes, csak ugye olyan szerep kell neki, aki egy kicsit őrült, aki ahol funkciót kap az ő hibbantsága.
[00:31:00]Hát Puzsé Róbert hasonlata volt, hogy a magyar Robert de Nero és legjobb alakításaiban tényleg egy ilyen kattant figurát.
[00:31:05]Ez véleményes.
[00:31:06]Jó, de azért itt a legrosszabb értelemben vet alakítását nyújtja Eperjes.
[00:31:10]Tehát az Eperjes Károlyt alakítja, mint mindig.
[00:31:13][nevetés] Azt javastlom, hogy akkor menjünk következő filmünkhöz, és ez pedig a mások élete lesz ugye 2006-ból.
[00:31:18]Hát itt szintén az állambiztonság rémtetteivel és szörnységeéivel nézünk szembe.
[00:31:26]Itt németel készítenek filmet hát a a stáziról, amely val a ugye az állambiztonsági minisztérium ugye a kelet-németországban, tehát az állambiztonsági minisztérium meg a sportminisztérium, ami hát a dopingügyi minisztérium is volt, nagyjából a két legnagyobb büdzsével rendelkezhetett.
[00:31:47]Ugye az elején kisebb büdzsével rendelkeztek, de aztán felpumpálták.
[00:31:51][nevetés] És és egyébként pedig tehát ugye Erich Milke, aki azem 1957-től 1989-ig vezette a stázit, tehát egy világszinten talán J.
[00:32:02]Edgar Huver meg Eric Milke, aki így egyaránt ura volt egy ilyen szervezetnek.
[00:32:07]Szörnyű.
[00:32:07]Egyszer egy azem reportfilmben hallottam azt, hogy amikor a a Lipcse azzem kekdöntőt játszott, akkor 90000en voltak a nézőtéren, de ebből 300 valami úton módon a stázi beszervezett ügynöke volt.
[00:32:21]Nehogy valami nehogy valami baj legyen egyébként a a lépcsekdöntős mérkőzésén, amivel lejáratják ugye a dicsőséges szocialista Németországot.
[00:32:28]Na most a mások életéből az derül ki, hogy ez a szocialista Németország még a szocialista hőseivel, a szocialista ugye írókkal, költőkkel, a lélekmérnökeivel hogyan amit adtál a figurára, hogy és pont ebből a különbségből bomlik ki majd aztán az egész történet, hogy ez az író, akiről itten szó van, ő ő ilyen ezt úgy szokták mondani, hogy ilyen hajlandó ember, tehát ő természetesen a szocializmus hőse engedik dolgot dolgozni, de azért ilyen határvidéken bolyong, tehát azért megvannak az ellenzéki kapcsolatai, összejárkálnak a a rebellis barátaival a lakás egymás lakásán.
[00:33:12]Tehát egy picit ő ilyen minden irányba nyitott ez a ez az a helyezkedő, ez a ez a lavírozó ember.
[00:33:18]Ez ez egy tipikusan Szabó Istváni karakter.
[00:33:21]Hát kicsit ugye a 80-as évek Bertold Brechje, hát ugye Bertold Brecht volt ugye a színházi forradalmára, aki aztán hát az NDK-t választotta, mint mint kommunista művész, de korábban amúgy dolgozott Hollywoodban is.
[00:33:33]És hát ő volt az, hogy aki ugyan az NDK-t választotta, hogy szuperszínházat kapasson a megvalósíthatja a művészi forradalmát, de azért a drámáinak a jogdíját talán egy nyugat-német kiadónál hagyta.
[00:33:45]Volt svájci bankszámlája, meg meg ő azért Svédországban is biztosította magát.
[00:33:52]Tehát egy ilyen egy ilyen figurát, akinek ilyen kapcsolatrendszere van, hogy azért az ő lakásán rendszeresen megjelennek azért nagyon kemény fekete listás, tehát épp csak le nem tartóztatott, de betiltott írók.
[00:34:04]Egy ilyen embernek a renoméját kikezdeni azért nem olyan nehéz, mint mondjuk egy teljesen makulátlan szocialista hősét, aki akármilyen okból besározni.
[00:34:14]Tehát itt pont ebből ebből nő ki ez a ez a kis sztori.
[00:34:18]Ugye a sztorinak a ugye az alapja az, hogy van neki egy ugye [horkantás] szeretője, élettársa, ugye Kris Maria Zeland, aki az ő színésznője, a sztárszínésznője, akibe hát kinézi, kinézi magának, hugye Bruno Hef miniszter úr, megtetszik neki ez a színésznő, és ezért, hogy leválasszák erről az élettársról, kiadja utasításnak helyesebben.
[00:34:41]karrierista vagyő kedvezni akar a miniszternek, hogy akkor dolgozzunk rá erre a Drearra, biztos van valami sötét ügy, hogy félreállíthassák, amíg ugye Bruno Health miniszter úr hát ugye eltölteti a kedves óráit a ezzel a színésznővel egyébként.
[00:34:59]Hát, ugye elkezdték isolni.
[00:35:01]Tehát az a az a létező szocializmus igazi arca, amikor láthatjuk, hogy a miniszter fekete autójában a hátsó ülésen ugye ott van, hazaviszik a színésznőt, hogy ez a Bruno Hef miniszter úr így ráveti magát, aztán le is tolja nadrágját, és hogy a fecskét is lehúzza.
[00:35:20]És ez a fehér segg, ami beletolódik az, az az idomok nélküli tölgyfasegg, tudod, amit pár ami párttitkároknak szokott csak lenni.
[00:35:27]Tehát az ilyen az ilyen fejlesztett forma feljött a hold és a Igen.
[00:35:32]És amikor ugye a az antifasiszta propaganda és az osztályharcos emancipáció a gyakorlatban ugye megvalósult, tehát hogy mi mi az, ami és hogy igazából a rendszer barátai ellen kezdenek el dolgozni.
[00:35:46]Igen.
[00:35:46]Több gondolatom is van ez.
[00:35:50]egyrészt tehát, hogy ugye itt ebben a ö filmben elsősorban ugye az, hogy a rendező próbál ki ugye az íróbarátja mellett, aki egyébként a darabot írt, amit meg akar rendezni.
[00:36:05]És és egyébként ugyanez a konfliktus például a 82-es hatásvadászokban ugyanúgy megvan, amikor ugye egy egy ilyen sztenderd szovjet darabot kell a rendezőnek megrendeznie, azért, hogy utána a kis színpadon bemutathassa a valódi fontos darabot, amit tényleg egy íróbarátja írt egyébként.
[00:36:27]És ez csak egy ilyen dramaturgiai hasonlóság.
[00:36:30]A a másik pedig ugye a lehallgatótisztet játszó richműe ugye ő hát egy megbecsült kelet-európai kelet-európai kelet-berlini színész volt és tulajdonképpen az kvázi az ő egyik alteregója ugye ez a rendező karakter hogy ő folyamatosan játszotta ezeket a stand darabokat és ugye pont a rendszerváltás után derült ki hogy például a saját felesége a sztázi beépített ügynöke volt és rendszeresen adott jelentést róla.
[00:37:04]Az írónknak, a szocialista írónknak az ellenzéki tevékenység akkor kezdődik, amikor az ő korábbi rendezőjét és alkotói társát, akit aztán feketelistáznak, ugye öngyilkosságba kergetik.
[00:37:13]És in in ekkor kezd elő igazán ellenzéki tevékenységet folytatni.
[00:37:18]Mindzek ellenére azt gondolom, hogy ebben a filmben mégsem ez az író a főhős.
[00:37:21]Nem enn ennek a történetnek a lehallgató tiszta főhőse, nem csak a screen time miatt, tehát az hogy ő van legtöbbször a legtöbb időt a tölti a képernyőn.
[00:37:31]Gert Wizler százados.
[00:37:32]Így van.
[00:37:32]Wizler százados.
[00:37:32]Ő az egy ilyen hallgatag, ez az igazi érzelemmentes hivatalnok, a legbiztonságosabb embertípus egy ilyen típusú rendszer számára.
[00:37:42]hiszen hogyha valaki egy ilyen munkát túl személyesen, túl túlságosan értelmekkel feltöltve végez, az veszélyezteti az adott rendszernek a biztonságát.
[00:37:51]Ő ez az igazi megbízható, professzionális, jéghideg hivatalnok, és az ő színeváltozása szerintem ennek a filmnek a szíve, közepe, például az, hogy ő neki az a munkája, hogy a kijelölt személyeket beporoskáztassa, és ő jegyzőkönyvezze a a felvételek alapján, hogy mi hogy milyen párbeszédek és milyen tevékenységek folynak az adott lakásban.
[00:38:15]Mi történik akkor, ha valaki beköltözik, ahogy a cím is mondja, mások életébe?
[00:38:21]kialakul észrevétlenül a lehallgató és a lehallgatott között egy egy akaratlanul is egy intim viszony, még akkor is, hogyha lehallgatott, ugye az ő nem tudja, de a a lehallgató közel kerül érzelmileg, egyszerűen közel kerül érzelmileg a lehallgatott személyhez, és lehetséges-e úgy beköltözni valakihez, hogy semmiféle érzelmi közeledés nem indul el?
[00:38:45]Nem lehetséges még egy ilyen embernek sem.
[00:38:48]Ez a változás, ami elindul ebben a ebben a figurában, ez a legcsodálatosabb ebben a filmben.
[00:38:55]És a végén a végén természetesen arra van kifuttatva majd a film, hogy a végső csavar, amit most most nem akarok spoilerezni, de akár beszélhetünk is ról róla, teljesebb lesz a beszélgetés, hogy ennek köszönheti aztán a saját megmentését, hiszen ő ezáltal egy pozitív tartományba kerül a film végre.
[00:39:13]Erkölcsileg pozitív tartományba.
[00:39:15]Igen.
[00:39:15]Tehát, hogy azért ez a lehallgató tiszt évtizedeken keresztül tökéletesen megállta, hogy érzelmileg bevonódjon bárki más életében.
[00:39:21]De pont akkor ért oda.
[00:39:24]Nem, nem, hanem neki is megtetszik a színésznő.
[00:39:27][horkantás] Ő is elkezd érzelmeket táplálni irányban.
[00:39:29]A színésznő tetszik meg, de ez ezt er én hát én szerintem inkább bocs, szerintem inkább a az az érzelmi intellektuális élet lesz a zongrad, mert nem a mert nem a színésznő bugyiját lopja el a lakásból, hanem a Brech kötetét lopja el a az írónak.
[00:39:46]Viszont őt akarja megmenteni.
[00:39:48]Szerintem még az is lehet, hogy ezek mindegyszerre indítanak el egy változást.
[00:39:51]A lényeg az, hogy egy valamiféle érzelmi behatást, egy impulzust kap akár a a nőtől, akár ettől az intellektuális élettől, akár attól a pillanatnyilag meghallott zongoradarabtól, amit amit elkezd játszani a az író.
[00:40:05]És ezeknek az együttes hatása elindít benne egy folyamatot, aminek hatására ugye akar és akkor elmondhatjuk, hogy elkezdi meghamisítani a saját jegyzőkönyveit azért, hogy megmentse ezt az embert.
[00:40:19]Igen.
[00:40:19]Egy egy egyfajta egy ilyen modern vagy modernizáltabb ilyen ridlezredes lényegében a a lehallgatót ősz a Wizler kigolyozza magát a saját szakmájából a végére csak azért, hogy ezt az írót megmentse.
[00:40:32]hogy [horkantás] a jó emberek szonátáját zongorázzák Tán Hubertől és elhangzik az, hogy aki ezt hallgatja és aki ezt értékeli, csak jó embernek, ott van egy első fordulat a figurában.
[00:40:42]Igen.
[00:40:42]És tetszik neki egyébként ez a zongoradal, amit hallgat.
[00:40:46]Igen.
[00:40:46]És tehát ugye el is sírja magát.
[00:40:46]Nyilván ez egy k izé melodramatikus elem, de de nem rontja el a fá legjobb értelembe.
[00:40:50]Tehát ezzel semmi baj nincsen, mert hát ugye egyrészt azt ugye fontos megemlíteni, hogy a a korábbi alkotásokban ugye az 50-es években voltunk ugye még a rendszer legelején.
[00:41:03]Most már ugye a 80-as évek végén, második felében vagyunk már ugye a rendszer másik végén.
[00:41:08][horkantás] Ö és hogy gyakorlatilag amikor már teljesen ö [horkantás] hát ugye a filmből vagy a részletből is lehetett látni, hogyért, hogy azért ez a film ebben hát a szürke 50 árnyalata gyakorlatilag megjelenik, tehát ez a maga egyébként a főszereplőle hallgatótiszt is annyira laza, mint Honekker.
[00:41:32]Igen.
[00:41:33]Tehát így bármikor tehát egy véletlen érzelem átfut az arcán, akkor az már nagy és felkavaró változatosság, és hogy [horkantás] tényleg ebbe a nagyon formalizált, nagyon militarista világba, amit pont ez a félelem tart össze, hogy bárki jelenthet rólam, és én is jelenthetek bárkiről egyébként.
[00:41:55]Igen.
[00:41:55]És ez és nagyon szépen be van mutatva ez, hogy mi mit tesz egy közösséggel a bizalmatlanság.
[00:41:59]Mindenki elkezd egy idő után úgy úgy viselkedni, hogy nem tudom, hogy lehallgatnak.
[00:42:06]Hát is megját elkezdek úgy viselkedni, mintha lehallgattnának.
[00:42:09]És ezek a ezek észrevétlenül alakítják át az emberi viszonyokat.
[00:42:13]Ezek és kialakul a még a legszentebb baráti társaságokb és családtagok között is kialakul egy ilyen folyamatos bizalmatlanság.
[00:42:19]És pont ez a célja a hatalomnak, hogy senki ne bízzon senkiben.
[00:42:26]Hát ez a belőled büzdik árad, magadban is zsarnokság vagy, ahogy í Zsula megírta, hogy az egy mondat a zsarnokságról című versében.
[00:42:33]És és hogy valójában tényleg ugye mindenki mindenkinek megfigyeltje és teljesen szétzilálja ugye nem csak az emberi kapcsolatokat, hanem amikor már az ember pont emiatt vágyódik egy valódi érzelmi kapcsolódásra.
[00:42:51]Hát látjuk ugye ennek a ennek a lehallgatótisztnak az életét.
[00:42:53]Ez a tökéletes sivárság.
[00:42:55]Néha följön hozzá egy ilyen kövér Az úgy beleül az ölébe.
[00:43:00]Állami állami pénzem.
[00:43:04][nevetés] Ez ez a látod látod rajta, hogy Urszulának hívják.
[00:43:07]És azilagulailag urszula.
[00:43:09][nevetés] És néha beleül az ölébe, és akkor jaj, mennem kell, és akkor majd jövök jövő héten, és ennyi.
[00:43:15]És akkor és akkor még van még néhány állambiztonsági alkalmazott csak ebben a lépcsőházban, úgyhogy még és azt mondja, legközelebb legközelebb fizess többet, és akkor így hirtelen így utá összehúzódik minden.
[00:43:31]Tehát hogy csak megeszi a borsólev.
[00:43:31]És mit tesz a borsóle borsófőzelékbe?
[00:43:33]Piros aranyat.
[00:43:35]Azt nem tudom.
[00:43:35]Igen, igen.
[00:43:35]Azó ott [nevetés] a tég egy nagyon erős film a a mások élet és nem véletlő lett akkora siker.
[00:43:44]Az az érdekes, hogyha a 2000-es években egy másik hasonló filmsikert kell mondani, akkor az a Goodbye Lenin, ami az NDK-nak pont nem ezt az arcát mutatja be.
[00:43:52]Én azt gondolom, hogy az a német múlttal való szembenézésnek két pillére van, két filmes pillére.
[00:43:57]Az egyik az egymások, a mások élete, a másik pedig a Bukás Hitler utolsó napjai.
[00:44:02]Tehát ez az a két film, amin keresztül megvalósult.
[00:44:07]Természetesen több film is van még, tehát itt egy egész generációról beszélünk, de ez az a két film, ami alapvetően elkezdte és csúcsra vitte a német múlt feldolgozást.
[00:44:16]És ezek ez az a két film, ami hiányzik a magyar az elmúlt 30 év magyar filmterméséből.
[00:44:24]Voltak rá próbálkozások, de nem sikerült még csak megkísérni sem, és azt éppen sikerült, csak valami teljesen más jött létre helyette.
[00:44:31]Tehát nekünk is készült azért Nagy Imre film, de ez ilyen méretű, olyan méretű film, ami mögé az egész nemzet és az egész szakma be tudott állni, mert ez két olyan film, ami mögé az egész német társadalom beállt.
[00:44:45]Nálunk ilyen nem volt.
[00:44:47]Bár azért a temetetlen halott se a Mészáros Márta életműnek a csúcsa.
[00:44:49]Nem határozott, nem a legjobb, nem a legjobb filmje.
[00:44:53]És tehát, hogy egyébként a rólunk, tehát Németországban ugye pont az egyesítés miatt azért folyamatosan készültek és készülnek már a 90-es évektől fogva filmek, tehát hogy a Grabigotól az onnenállénát a Sulc sul Sulc és Sulczig nagyon sok ugye pont azért, mert [horkantás] mert hogy hétköznapi tapasztalat lett ugye az Oszik és a Vessiknek az állandó találkozása találkozási pontjai.
[00:45:20]Aztán ugye a legutóbbi választások rámutattak arra, hogy lassan megvalósul a német nép régi vágya és Németország ketté válik.
[00:45:32]És és hogy valójában ugye akkor ugye ez a fajta múltfeldolgozási igény ez pont a 2000-es éveknek erre a közepére, második felére állt úgy össze, ami aminek az eredményei például ezek a filmek, aminek az alkotói egyébként nagyrészt [horkantás] tett helyen és különböző ilyen kríisorozatokon egytek.
[00:45:52]Hát a például ugye a a VNSS tag akár haladjunk tovább.
[00:46:01]És akkor a magyar múltfeldolgozás elmaradásával szemben mondjuk egy pozitív példát.
[00:46:06]A művelt Romániában ugye olyan franciás iskolázottság olyan olyan jelentős filmek készültek, mint például a következő filmünk, ugye a négy hónap, három hét két nap.
[00:46:19]Sesel itak ugye a Krisztián Mundsut kell említeni, aki talán ennek a román Újhullámnak egyeles alkotója.
[00:46:26]Tehát ő később a Cusesco korszakról más rendezőkkel együtt elkészítette a mesék az Aranykorból című ilyen rövid filmsorozatot, ami egyszerre nagyon szatikus rendszerkritika.
[00:46:35]Van benne egy kis mágikus realizmus is, és jobbnál jobb kisfilmek találkoznak benne.
[00:46:42]De egyébként is azt mondhatjuk, hogy mind a történelmi múltfeldolgozásban, mind társam kritikában azért mondjuk a 2000-es években a román film azért lelépte a magyar filmet.
[00:46:51]Pedig pedig mi Szabó Istvántól meg Fábri Zoltántól indultunk, de aztán lehagytak egyébként mindeket.
[00:46:57]Aztán Árp Attilánál kötöttünk ki.
[00:46:59]Igen.
[00:46:59]Na most ugye a a négy hónap három hét két nap az a Cehus Escó rendszerben játszódik.
[00:47:04]Na most gyerekkoromban emlékszem, hogy hogyan jutott el hozzánk a Késelyi Cézár című ilyen VHS kazetta.
[00:47:11]Az egy osztrák ilyen riportfilm volt a Csusco kultuszról.
[00:47:13]És emlékszem, hogy így hát ugye Magyarország volt az a Cosescot lehetett azért így bírálni legalábbis.
[00:47:20]Tehát 87-től már az MSMP is nagyjából beállt a Cosesco lehetett röhögni a románokon meg ugye megsajnálni a ugye az erdélyi magyarokat [horkantás] és azért az döbbenetes volt ami Romániában megvalósult ott a sztálinizmus az tényleg a a rendszerváltásig tartott ami másképpen zajlott le mint Magyarországon [horkantás] na most a hát a négy hónap három hét két nap az a az az egy abortus dráma itt arról szól ugye Romániában, ahogy Magyarországon A Ratkó korszakban egy rövid ideig nagyon szigorú a bortosztiralom volt.
[00:47:53]Hát Romániában ez tartott 66-tól.
[00:47:58]Igen, 66 ez a 770-es rendelet volt, ami gyakorlatilag betiltotta az abortuszt.
[00:48:04]Igen.
[00:48:04]Ha valakinek népesedési okokra hivatkozva, ha valakinek öt gyermeke volt, akkor már akkor már igényelhette.
[00:48:09]Meg bizonyos esetleg nemi erőszaka esetén ugye volt még egy ilyen lehetőség.
[00:48:13]Amúgy az abortos tilalom ezeknél az elnyomó diktatórikus rendszereknél tipikus.
[00:48:19]Tehát ezt Hubsbon írja, hogy ugye ezek a rendszerek mindig erőforrásnak tekintik az embereket és erőforrásként tekintenek az állampolgárokra.
[00:48:26]Ebből a szempontból ugye a legrosszabb értelett kizsákmányoltott dolgozókat látnak, vagy katonákat, vagy bármit.
[00:48:32]De ez az erőforrás, mint olyan.
[00:48:35]És hát azért csak eszembe jut, hogy a végéppen lett ugye Nemzeti Erőforrásminisztérium vagy emberi erőforrások minisztérium az amibe az egészségügy oktatás és mindent ugye belesúvasztottak a NERben.
[00:48:49]És akkor jött az, hogy nem mi szültük őket, ugye?
[00:48:52]Tehát azért azért Sanyi bácsi azért nagy ott is belül miniszter lehetett volna, de hogy alapvetően arról szólnak ezek, hogy itt hogy a a gyermek felnevelése az nem arról szól, hogy egy boldog életet neveljél föl, hanem hogy van valami nagy nemzetközi küzdelem, ami lehet egy internacionalista osztályharc, vagy a fajok harca, de mindenképpen katonákra és dolgozókra van szükség ebben a küzdelemben.
[00:49:12]Nézzük [horkantás] meg a És nézzük meg a jelenetet ebből a rendszerkritikus abortusz filmből, mert egyszerre egy dráma és egyszerre szól magáról a gyakos eszkendszerről.
[00:49:25]Várjon, én még nem egészen értem.
[00:49:27]Én várok.
[00:49:30]Ugye most egy olyan jelenetet láttunk a filmből, ahol a feketehajú lánynak abortuszra van szüksége, és elhívt, és mivel tiltott az abortusz, és ő nem jogosult a a körülmények alapján abortuszra, ezért hoztak egy ilyen igazi hiénaorvost, aki illegálisan egy hotelszobában elvégzi, hogy nem hoztak, hanem hogy hát ők találták, ők kerestek és ők találtak egy ilyet.
[00:49:55]hozta.
[00:49:55]Ők ők kerestek egy dokit, és oda hozzta, odahívták a a hotelszobába, és tulajdonképpen közölte velük az orvos, hogy nekik itten neki itten a pénz pénzen túl neki szexuális szolgáltatásokat is kell, hogy nyújtsanak a lányok, és mire kijön a fújdőszobából, döntsék el.
[00:50:11]Hú, ez a ez a Bebe doktor, ez ez a ez a filmtörténet egyik egyfelől egy legaljasabb figurája, másfő pedig nem tűnik fiktívnek, hanem hanem tényleg ilyen életszagú karakter legrosszabb értelemben.
[00:50:22]Tehát és leginkább az, amikor arra hivatkozik, hogy 3000 lejért, 3000 lejjél akarnak kifizetni engem, amikor én kockáztatok mindent.
[00:50:33]Hát nekem feleségem van, gyerekeim vannak, családom van.
[00:50:38]Úgyhogy mellé még ugye feküdjenek le vele és döntsék melyik kezdik ahhoz, hogy tehát hogyan állnak elő ilyen szituációk.
[00:50:46]Tehát akkor egy kicsit egy picit ha visszább lépünk, nézzük meg a tiltásoknak a a természetrajzát.
[00:50:50]Tehát ha egy diktatúra úgy úgy akar mondjuk pénzt spórolni, mert hát általában az vegyük tudomásul, hogy a különböző tiltások mögött mindig, mint a legtöbb dolog mögött mindig anyagi megfontolások vannak.
[00:51:05]Az állam nem akar bizonyos számlákat kifizetni.
[00:51:10]Olyankor azt megméri a társadalom hőmérsékletét, és kijöl egy kijelöl egy olyan területet, amit ha be tud tiltani, tehát ha az odatartozó számlákat, ha nem kell kifizetni, akkor a társadalom azt legnagyobb eséllyel jóvá hagyja.
[00:51:22]És az abortusz, mivel tudja mondani azt, hogy hát elég kevesen vagyunk, és a a népi jólétünk függ attól, hogy többen legyünk, és akkor nektek mindenkinek jobb lesz.
[00:51:35]Ezt a társadalom ezt jóvá hagyja.
[00:51:38]Viszont és ezt úgy lehet a leghatékonyabban megoldani, hogyha az egy bizonyos területet betiltunk, és onnantól fogva már azt a területet nem kell finanszírozni, azt illetve hogyha ott történik valami, akkor finanszírozza maga az azok azok az emberek, akik ezt a tevékenységet végzik.
[00:51:53]Legfeljebb mi államként félrenézünk, vagy megbüntetjük, hogyha kiderül.
[00:51:57]És mi történik egy olyan területen, ahonnan visszavonul az állam, megjelennek az ilyen hiénák, mint az ez az orvos is.
[00:52:07]Hiszen van igény egy bizonyos szolgáltatásra, és nincs olyan, hogy ha igény van, olyan nincs, hogy ez ezek az igények ne lennének kiszolgálva.
[00:52:14]Ha hiénákkal, akkor hiénákkal.
[00:52:17]És ezek hozzák létre az ilyen rettenetes szituációkat, amiket itt itt láttunk.
[00:52:23]Hát ugye egyrészt ugye maga ugye ez az egész román újhullám ugye amiben ez készül ugye hát egyrészt ugye a Munzumrészt meg a Kornéli Porombóju a két olyan rendező akik ezt ennek a lángját viszik tovább aminek tényleg ugye az a lényege hogy ahogy láttuk hogy sok kézi kamera minél olcsóbban legyen forgatható viszont pont azért mert olyan óriási vizuális élményt nem nyújt ezért a a dráma iság is a történetnek kell, hogy annyira drámai legyen.
[00:52:55]És ugye az első ilyen nagyobb siker ugye a Lazareszkúr halála volt, ami szintén az, hogy amíg a mentő egyik kórházról jár a másikra, gyakorlatilag az értelme veszik el, hogy valakinek az életét megmentsék.
[00:53:06]Na jó, ez csak egy kis kitérő, tehát hogy azt a filmet Magyarországon nem készítették el, az nem azt mondom, hogy érthetetlen, pedig pedig el lehetett volna készíteni, hiszen túl drága filmről nem beszélünk.
[00:53:19]És Magyarországon is voltak olyan esetek, hogy egy beteget, akinek sűrögős beavatkozásra van szüksége, ez a kórház nem tud fogadni, az a kórház nem tud fogadni, és akkor végül amíg a mentőautó elmegy a negyedik kórházba, addig meghal egyébként a menthető beteg.
[00:53:31]És ebből egy nagyon erős drámát alkottak, ami a román egészségügy kritikája, csak hát Magyarországon nem készült ilyen film.
[00:53:40]És nyilván még még rengeteg ugye a rendészetnyelvészet, ami kifejezetten a rendőrség működésére vonatkozott, de tehát hogy nagyon sok aspektusát egyébként a jelenlegi rendszernek és ugye a a régi csaescu rendszernek is bemutatta például ez az irányzat és és igen, tehát hogy ez a ez a 80-as évek végi Románia, tehát gyakorlatilag az, hogy a fekete piac nemhogy a mindennapok része, hanem gyakorlatilag egy túlélési stratégia.
[00:54:13]Tehát amikor a az elején ugye a az egyetemi kollégiumban ugye elmondják, hogy hát tulajdonképpen még azért gyűjtenek [torokköszörülés] ugye a hajfestékre, igaz, hogy hullik tőle a hajuk, de hát hogy egyszerűen nincs más az, hogy ugye Magyarországról kell becsempészni a fogamzásgátlót, mert ugye arra nem tudnak rájönni, hogy egyébként azt azt szedik.
[00:54:37]És nyilván ez a ez a hiánygazdálkodás, hogy állandóan mindig valami kompromisszumot kell kötnöd.
[00:54:45]És a kent cigaretta az, amit aranyárban mérnek, ugye?
[00:54:48]És ugye itt ugye be volt írva, hát aki már látott Kárpát itt közelről, az megérti, hogy ahhoz képest a Kent az tényleg egy ilyen És ugye mi történik hosszú távon akkor, hogyha mondjuk egy ilyen szolgáltatás, mint az abortusz, ez be van tiltva.
[00:55:04]Tehát ha megnézzük a demográfia adatokat a 70-es80-as években, tehát rövidtávon sikerült létrehozni egy olyan demográfiai hullámot, aminek az volt az volt számszerűen a következménye, hogy egy anyára Romániában 3,7 gyerek jutott.
[00:55:20]Ez ez volt a csúcs.
[00:55:20]Tehát gondoljátok bele, majdnem négy gyerek jutott.
[00:55:25]Ez természetesen egy pár évig pár évig fújt.
[00:55:27]Utána ez normalizálódott úgymond kettő és kettő körül már a 80-as évek közepén.
[00:55:33][zihálás] viszont megszületett egy olyan generáció, egy olyan generáció, akit ugye ez a nem kívánt gyerekek generációja, ez a ezek ez ezek úgy hívták, hogy a rendeleti generáció, tehát akik rend az abortusz rendelet miatt szül születtek meg, nem pedig azért, mert volt egy szerető család, és őket akarták és ugrásszerűen megnőtt a a egyrészt tömvelettek az árvaházak, hiszen ezeket a nem kívánt gyerekeket azonnal leadták a állami gondozásba.
[00:55:59]Emlékszünk én gyerekkoromban, amikor a Csaucesk rezsim már így dőlögetett, elkezdtek szivárogni a felvételek a tévékbe a romániai árvaházakról, hogy ott a milyen elképesztő horrorisztikus állapotok uralkodtak ilyen lassan, mint a mai magyar erróhelyz körülbelül menj ki a blaújzetérre és körülbelül azt látod egészen döbbenetes.
[00:56:22]viszont tehát rövidtávon volt egy demográfiai haszna, ami kiadt, és de hosszútávon a társadalom nagyon csúnyán megsinlette azt, hogy ott maradt a több száz gyerek a nyakán, akinek nyilván mivel nem szeretetteljes közegben nőttek föl, ezért tele voltak mentális problémákkal, szeretet és kötődési problémákkal.
[00:56:42]A családalapítás azt gyakorlatilag lehetetlen volt.
[00:56:46]Őket ki Olaszországba koldulni.
[00:56:49]Igen.
[00:56:49]Anyag, tehát anyagi és mentális állap állapotokból kifolyólag és képtelenség volt, hogy ők valaha is normális munkát, normális családot fognak tudni vinni.
[00:56:59]És jutott az az egész román társadalom emiatt oda, ahova.
[00:57:04]Tehát [horkantás] tehát ez történik akkor, hogyha az állam azt mondja egyszer csak, hogy én ezt a területet, ezt a területet tovább nem, bár dolgom lenne, de nem fizetem ki a számlákat, mert máshová akarom költeni a pénzt.
[00:57:16]Iszonyatos kamatot kell utána fizetni.
[00:57:20]És miközben meg ott volt a cézár, a kisei cézár, ugye Eszkós az ő családja, ugye Elena meg a gyerekek elképesztő luxusban éltek.
[00:57:27]Tehát a Csusesco maga jeges akadémikus asszony.
[00:57:31]Az akadémikus asszony.
[00:57:31]Igen.
[00:57:31]El a Csusesco Román Marik.
[00:57:34]Igen.
[00:57:34][nevetés] Igen, igen.
[00:57:37]Hát sugárzó személyiség volt, az biztos.
[00:57:39]Hát és ugye ugye a Nikolá Csusescu hát ő előfordulott jeges medvéket hozatott Románi, akkor megta a rom a román medvére vadászást.
[00:57:47]Hát, mert akkor még nem volt a zebra divatban valójában.
[00:57:51]És és ugye ott volt tehát ugye a Nikutyaus ugye a trónörökös vagy ugye a kedvenc, aki ugye hulla részegen szágódott állandóan Bukarestdván és ütötte el ezt azt a maszt civileket.
[00:58:03]ugye ő volt a román titkoszolgálat főnöke.
[00:58:05]Hát ugye névleg névleg igen.
[00:58:06]És ugye ő volt ugye a Nadja Komanácsi, tehát tehát minden idők legjobb tornásza, aki 14 évesen először ugye a Montreal olimpián ugye 10-est kapott és azt hiszem, hogy a Nagy komencset is kinézte magának és ugye megszerezte magának és részegen így jól el is verte és aztán a rendszer próbálta tusolni, hogy ahogy a nagy komanecsivel mit csinált egyébként ugye a trónörökös és az, hogy ez van ez a jelenség és ezt ezt a a ezt tovább tudja rontani például a politika, hiszen az elmúlt az elmúlt évben mi pontosan láttuk azokat a nagyon ehhez a korszakhoz kapcsolód nagyon hasonló kommunikációs fogásokat a magyar kormány részéről.
[00:58:48]Ugye három területe van tipikusan a a betiltandó viselkedésmintáknak és normáknak.
[00:58:53]Ugye az egyik az abortusz, a homoszexualitás és a drogok.
[00:58:56]Tehát az az Orbán kormány mind a háromnak a a a működését vagy a vagy az életlehetőségeit jelentősen roltak.
[00:59:07]Ez három ez három dolog, ez három hang, az már egy akkord.
[00:59:12]És ezzel olyan olyan szólamokat lehet, olyan politikai szólamokat lehet ennek a három dolognak a tiltásával és démonizálásával generálni, amivel tényleg a egy felkészületlen társadalomban tömegeket lehet megetetni.
[00:59:24]Hát csak ugye egyrészt ezeket a szólamokat már ismerjük.
[00:59:28]is de mégis időrő időre bevethetők.
[00:59:30]De abszolút, abszolút.
[00:59:30]És hogy igen, tehát amit mond gyakorlatilag egy ilyen diktatórikus berendezkedésű állam, amikor már az állampolgárok testére igényt tart.
[00:59:39]Persze.
[00:59:39]Hát az és azt mondja, hogy te nem teheted azt a saját testeddel, amit te akarsz, mert egyébként nyilván, tehát hogy normál demokratikus intézményrendszerek között is ezt lehet szabályozni.
[00:59:50]Alkohol és cigaretta megállapításával, különböző jövedéki adók meg minden egyebek.
[00:59:55]Csak ugye a tiltás ugye szedésével csak igen.
[00:59:58]Tehát az, hogy egy állam azt mondja, hogy te nem csinálhatod azt a saját testeddel, amit akarsz, mert én majd megmondom, hogy te mit csináljál vele.
[01:00:07]Ez nem csak, hogy egy ilyen, ez ilyen jellegzetes, ilyen kelet-európai megoldás.
[01:00:15]És az, hogy a hogy azért a közép-nyugati republikánusok is jeleskednek ebben az Egyesült Államokban.
[01:00:21]Hát fölzárkóznak hozzánk lassan.
[01:00:22]Hát talán más egy ilyen 300 fős faluban, amikor így ő ők eldöntik, hogy akkor valójában énől kezdve a háromkeresztes méreg nem a halálfejet rakják, hanem egy szívecskét.
[01:00:36]Tehát, hogy nyilván nyilván vannak furcsaságok, de de onnantól de az nem emelkedik egy állami politika rangjára, hogy az adott államban élőknek mindenkinek ezt be kell tartania.
[01:00:52]Még egy egy könyvet hadd ajánljak a Csuseszco rendszerről, mert nagyon szórakoztató olvasmány volt.
[01:00:55]Egyfől megrendítő, más szórakoztató.
[01:00:59]Ugye a beszélgetésből is látszik, hogy mennyire szórakoztató lehetett a Csausescu rendszerre.
[01:01:02]Ugye a Pacsepa tábornok a román titkosszolgálat operatív vezetője volt, nem végleges, mint a vagy névleges, mint a Nikseusesku, és ő diszidált és ez egy utána át kellett alakítani teljesen román titkos szolgálatot, de ő az Egyesült Államokban megjelentett tehetett vörös horizontok című könyvében leírja, hogy miképpen működött ugye a román titkosszolgálat, mikre használták, többek között milyen tervek voltak, hogy mindent egész bukarestet hogyan hallgassák le, de hogy amikor a román titkosszolgálatnak azzal kellett foglalkoznia, hogy mivel [horkantás] Cusescu az Kojek rajongó volt, hogy Kojek kópiákat szerezzenek meg az Egyesült Államokból, azokat lopják el, hogy hogy aztán Csusesco házimoában kyek filmeket nézzen.
[01:01:44]Hát Orbán és a futball relációja.
[01:01:47]Tehát és egyébként ugye a Marcus Wolf is megjátszotta ezt NDK-ból, hogy a titkosszolgálat vezetője lelép nyugatra és akkor ott jelenteti meg egyébként ottani jogdíjért, hogy egyébként mi zajlik az országon belül.
[01:02:03]speciális és hogyha még hozzáveszük ehhez, hogy az abortusztilom után ugye a az államadósság visszafizetése is micsoda iszonyatos terhet ezen felül nyomon nyomott még a román társadalomra, az valami elképesztő, hogy amit ezeknek ki kellett bírni.
[01:02:17]Ha volt szuverenista, szocialista vezető, akkor azért Cusesku volt a Kellett Dögolja, aki így neveztette magát, aki visszafizett Románia államadósságát.
[01:02:26]Egyébként a Steua Bukaresté ugye 1984-ben becket nyert, ugye Dukadá minden 11-es 11-est kivédett.
[01:02:35]Akkor ez is ismerős mintázatok ezek, csak épp mi nem nyertünk be.
[01:02:36]És egyébként Csusescu szülővárosának futballcsapata ugye a negyed osztályból talán az első osztályból jutott föl és akkora stadiont emeltettek neki, amibe nem tudom én sok sokszor elfért volna a szülőfalujának a a lakossága tehát megvoltak itt a minták egyébként már ilyet a nyári a nyári konyhából nyílt a stadion és ez nagyon vicces volt amikor vicces tragikus amikor azt hallottam hogy Orbán Viktor egyes udvari propagandistája így a terrorhából [horkantás] miképpen írták azt hogy Mátyás király óta nem volt olyan hasonló vezetőnk, mert 500 évente születik ilyen ilyen ilyen okos géniusz.
[01:03:11]Hát akkor itt Cuseszkoról mondták ezt, ugye a Kárpátok géniuszáról meg az eszmék dunájáról, hogy 500 évente születik hasonló.
[01:03:18]De menjünk akkor utolsó hála Istennek.
[01:03:23][nevetés] Igen.
[01:03:26]Menjünk utolsó alkotásunkhoz és a KJA című 1996-os cse film.
[01:03:32]Majd nem Cseszlovákot mondtam, cseh film.
[01:03:35]Cseszlovákiában játszódik.
[01:03:35]Igen.
[01:03:38]Csefimről fogunk beszélgetni.
[01:03:38]Hát nem tudom én, hogyha Csesztovákia a nevét meghallom, akkor mindig a kisfakond jut eszembe, aki Jézus Krisztus óta a legjobb arc.
[01:03:46]Meg [horkantás] egyébként ugye a Cseslovák sárgrabovski mellett meg a sárgafeketes éves, csak mondom a meg a meg a meg a Nápoli és csokik.
[01:03:57]Czeákiának is megvolt ugye az, amit betett a KGST-be.
[01:03:59]De akkor nézzük meg a Konja című filmből.
[01:04:06]Egy egy humoros végjáték.
[01:04:06]Egy szórakoztató végjáték, de úgy szórakoztató, tehát ez ez megfogalmazza a teljes identitása identitását a filmnek, de viszont nem kisebbíti a drámát, amiről valójában szól.
[01:04:22]Itt van Francisek Luka, Bohém cselló művész, aki egyébként még a plusz betevőt vagy a plusz zsebpénzét sírfeliratok aranyozásából szerzi.
[01:04:33]Hogyan kerül hozzá egy orosz kisfiú?
[01:04:37]Itt az egész történet úgy indul, hogy van ez a csellista, ez a 50 körüli bohém csellista, aki tulajdonképpen egyedül él.
[01:04:45]Ő megfogadta, hogy ő zenész, és ő soha az életben nem fog megnősülni.
[01:04:51]Maga az életvitel is olyan, hogy cselló csellista a lányokat oktat és fekszik le velük egyidejűleg.
[01:04:56]Természetesen ezek együtt járnak.
[01:04:59]Pláne, hogyha Csefilmről van szó.
[01:05:01]Az sem véletlen, hogy ez a figura egy ilyen toronyházszerű figurában házban lakik egyedül.
[01:05:11]Tehát úgy kell hozzá fölmenni.
[01:05:11]nagyon szépen leírja az ő életformáját az, hogy igazából ő ő a saját életét menedzseli, senkivel nem osztja meg csak ideiglenesen, és őt nagyon nehéz megközelíteni, hiszen fönt lakik a város fölött, lefelé néz az emberekre, nem nagyon akar ők ő nem akar senkivel közösködni, és egyszer csak jön egy lehetőség, hiszen az jó lenne egy új Trabant, és jönne [nevetés] és felajánlják neki, hogy egy érdekházasságot, ha köt pár hét után, vagy pár két hónap után, vagy nem tudom, valamennyi idő után el lehet válni tőle, és akkor megkap 40000 koronát, koron és abból tud majd venni egy új autót, vagy amit akar.
[01:05:48]Ő belemegy ebbe anyagi okokból.
[01:05:50]Csak, hogy ugye a enyhülés időszakában vagyunk, a hölgy egy orosz nő, akinek van egy kisfia, megismerkednek, megtörtődik a házasság, két nap múlva ez a nő eltűnik, elmegy nyugatra és ott hagyja a kis öt éves kaját.
[01:06:08]Ugye ez azért fontos, mert szovjet útlevéllel utazhatott volna nyugat.
[01:06:12]Igen.
[01:06:12]És kellett egy köztes állomás, de azzal, hogy ér névházasságot kötnek, vagy azzal, hogy ugye cseszlovák házastárs lesz, akkor lényegében megszerzi ugye a cseszlovák útlevelet és lelép nyugatra.
[01:06:22]Amit kiderül, volt már egy kapcsolata.
[01:06:24]És gyakorlatilag Lukának onnantól fogva, hogy ő lesz a gyámja, idelenesen a gyámja ennek a kisfiúnak, Fenekestől föl fölborul az élete, tehát lőttek a csellós csajoknak, hiszen ezzel a kisgyerekkel foglalkozni kell, etetni kell, nevelni kell, moziba kell vinni és tulajdonképpen ez a legszebb ebben a filmben.
[01:06:42]Nekem az öt film közül megmondom ő azt, hogy nekem ez a kedvencem.
[01:06:45]Jó, hát a legrosszabb pillanatban jön elő a gyerekszobából.
[01:06:47]Tehát [nevetés] Luka úr, és ráadásul egy orosz, akik már most kifelé mennek, akik aki ráadásul még most ki már most kifelé mennek az országból, neki ő meg most jön be az ő szent szentélyébe, ahová ahová ahol mindenki csak ideglenesen tűr meg.
[01:07:02]És valójában szépen kiderül a film alatt, hogy Lukának semmi másra nincs szüksége, mint pontosan erre, hogy egy kis öt éves kisgyerek megjelenjen és gyakorlatilag megnevelje ezt a neveletlen zenészt, hogy megtanulja azt, hogy mi is az, hogy felelősség, mi is az, hogy magadon kívül másra is gondolni kell.
[01:07:22]Azért tetszik nekem különösen a felépítése ennek a filmnek, mert tökéletesen meg van megfordítja az irányát az előző négy filmmel ellentétben.
[01:07:31]Az előző négy film arról szólt, hogy számon kérjük a számonkérjük a szocialista rendszereket, hogy miket tettek.
[01:07:37]Ez a film kit kér számon a felszabadult kelet-európait, aki eddig elnyomás alatt élt, és most omladozik a rendszer, és akkor kapja meg a felelősséget, hogy barátom, ilyen a sors, barátom, a szabadság az nem azt jelenti, hogy heti három csajt dugtál meg, a szabadság, ha beköszönt, utána már csak utána már heti ötöt fogsz megdugni, hanem azt jelenti, hogy megtanulod, hogy mi az, hogy felelősség.
[01:08:03]kezdheted ezen az öt éves kisfiún itt, és nagyon szépen megfogalmazza ezt, hogy hogy a szabadság, a valódi szabadság az a felelősség megtalálásával kezdődik.
[01:08:15][torokköszörülés] A az, hogy kimennek az oroszok, az egy tök jó dolog, de attól még nem lesz egy élet szabad.
[01:08:20]Hát, ahogy a Frankában mondták nekem osztályfőnökén, a szabadság nem szabadosság.
[01:08:25]És ezzel ugye megkap ő úgy érezték, hogy ezzel most megmondták a követ útravót a következő 50 évrező.
[01:08:32]Igen.
[01:08:34]Mint mes.
[01:08:34]Károly mondta volna.
[01:08:37]Szinte hallom.
[01:08:38]Na most de azért egyébként a kihallgatózben ugye csak hamar ugye lényegében azért én nem tudom, hogy a zöld kártya volt-e bármilyen hatással az alkotókra.
[01:08:47]Biztos.
[01:08:50]És amikor itt megjelenik a csezlovák állambiztonság, hogy elkezdenek nyomozni a népházasság ügyében, miért van az, hogy itt megtörtént valami házasság, aztán ugye a szovjet állampolgárt nagyon hamar lelép és hogyne.
[01:09:01]Ugye ezt ez kiemelt ügy az ilyen ugye nagyon szórakoztató, hogy amikor ugye Luka urat megkérdezik, hogy hát miért bomlott föl olyan hamar ez a házasság?
[01:09:10]Mi volt itt a konfliktus alapja, mire otthelyben elkezd magyarázkodni?
[01:09:14]Hát hát, hogy az a probléma, hogy ez egy szibíriai lány volt, és állandóan szellőztetni akart, mert hideget akarta, [nevetés] szerette a hideget, ugye, már csak szerette a hideget, és nem bírtam ki ezt a sok szellésztést [nevetés] egyrészt a kapcsolatok nagy része ilyen dolgokon megy tönkre.
[01:09:30]Ö másrészt ö igen.
[01:09:34]Tehát ugye ez a ugye a Jánveráknak van egy ilyen trilógiája.
[01:09:36]Ugye ez gyakorlatilag ez a középső része.
[01:09:41]Ugye a korábbi film, ugye a az akkumulátor az kifejezetten ez a rendszerváltás utáni kelet-európai valóság médiakritikával, hogy olyan dolgok, amiknek ki kéne kapcsolni, valójában csak fáradtságot okoznak, mert folyamatosan figyelni kell rájuk.
[01:09:57]illetve a következő ugye a csereüvegek, az pedig egy ilyen az ember lecserélhetőségével foglalkozik.
[01:10:05]Az általános iskola.
[01:10:05]Nem, nem az volt a nem nem az az másik.
[01:10:07]te vagy a doktor és igyekszünk és tulajdonképpen ez a középső film ugye [torokköszörülés] mindegyikben ugye a saját édesapja ugye színész író rendező ugye az Denek Sverák ugye az ősz úr aki ezt a csellistát játsza és hogy nagyon ilyen cse újhullámos hatások vannak benne.
[01:10:32]És például ugye már az ugye a ugye az Ivan Passer jön rá ugye az első cse újhullámos filmben, az intim megvilágításban című filmben, hogy jeg a Stlin rendezője Hollywoodban, amikor dobbant a az HBO.
[01:10:46]Igen, igen.
[01:10:46]Film két részes.
[01:10:50]És valójában az, hogy gyakorlatilag egy kisvárosban zenésznek lenni, az maga a a cse értelmiség.
[01:10:59]aki ért a művészethez, ö nem sokat, de legalább felszínesen, tulajdonképpen előtte van a Kotta, tudja, hogy mit kéne játszani, de hát előtte áll egy figura, aki néha teljesen mást irányít, vagy vagy mást int, mint ami egyébként le van írva.
[01:11:16]És hát a kettő között ő hát vagy a Kottához ragaszkodik, akkor szétesik a az egész zenekar, vagy pedig követi a karmestert, akkor viszont egy teljesen más dolog fog kijönni belőle, mint aminek egyébként kellene lennie.
[01:11:36]És és ez így egy ilyen búvópatakként végighúzódik a az egész Csej hullámon.
[01:11:40]Ez a ez a kisvárosi zenészek élete.
[01:11:42]Ez hogyan működik?
[01:11:45]Ö még annyit, hogy azért is örülök, hogy ez a film került a végére, mert nagyon szép keretes szerkezetet ad a mai estének, hiszen egy olyan filmmel kezdtük, ahol egy apa fiúviszony rendezése van a központban az alkotói szinten.
[01:11:59]Tehát Andi Vajda a Katiny című filmje során talált vissza az édesapjához, és utólag szolgáltatott neki igazságot.
[01:12:09]Ez a ez a film a készítői dimenziójában is ugyanígy ezt a apa-fiú viszonyt mutatja.
[01:12:17]Nem csak a történetében, hiszen itt azért a sztori is az, hogy egy megtanul egy idős ember apaként viselkedni, megtanul felelősséget mutatni, de ezen túl ugye Ján Sverák a rendezője és az Denek Sverák az édesapja, aki írta is ezt a filmet.
[01:12:37]Ezt én utána olvastam.
[01:12:37]Ez volt az a film, ahol egy picit az ő viszonyuk normalizálódott.
[01:12:42]Tehát nem volt nagyon nagy probléma, de volt egy aszimmetria az ő viszonyukban.
[01:12:48]Ezt a a Janswerak ezt sokszor el is mondta interjúkban, hogy érezte, hogy nem egyenrangú alkotófele az édesapjának.
[01:12:54]És ez volt az a film, ahol az ő viszonyuk teljes mértékben harmonizálódott.
[01:12:59]És csodá nagyon szépen ez a apa-fiú jelenség, hogy milyen szépen megkerítiz ezt az ötös listát, amivel erről most már beszéltünk.
[01:13:09]És hát a film maga eljut a rendszerváltásig.
[01:13:12]Igen.
[01:13:13]Ahol látjuk egyébként a korábbi állambiztonsági figurákat szintén, hogy a Igen.
[01:13:17]És ez is milyen szép ilyen szimbólum, hogy az a ugye a gyámság megszűnése ugye Csesszlovákia kikerül a az az a szovjet gyámság alól, ugyanakkor a gyámság, egy orosz kisgyerek gyámság alá kerül egy csefickónál, tehát megfordul ez az egész képlet, és nagyon szépen visszatükrözi.
[01:13:40]Ez nagyon ez nagyon csehes, hogy a a kis figurák magán környezetében jelenik meg a történelem.
[01:13:48]illetve az, hogy egyrészt ugye itt ugye hangsúlyosan jelennek meg a szovjetek, ugye eddig korábban nem nagyon jelentek meg a Katinyban azért hát a Igen.
[01:13:57]Igen.
[01:14:00]És és hogy valójában itt ugye egy nő és egy gyerek, aki szovjet, tehát hogy ilyen gyámolításra [horkantás] szoruló figurákként jelennek meg.
[01:14:12]És hát például ugye ez a jelenet is ugye folyamatosan a házi hát górcső alá veszi, hogy miért nem teszi már ki azt a nyamvat szovjet zászlót és hát egy lyukaszok zenésztől ne várd ezt így így.
[01:14:29]Illetve tényleg az, hogy ez a fajta, hogy maga a rendszer bürokratizmusa ellen gyakorlatilag ugye ez a család meg az érzelmi háttér az, ahova lehet menekülni.
[01:14:38]És egyszerűen nincs, mert nincs hova hátrálni csak ide.
[01:14:43]Na most idéznem kell filmvilág ugye ahogy gyakran hivatkozunk erre a remek folyiratra, amely a macskafogót is leúszta, meg az Indiana 8 is leúzta, meg a Terminator 2-t is leúzta.
[01:14:51]James Cameront oktatták a közgázincéből.
[01:14:55]Az a filmvilág már nem ez a filmvilág, amit egyébként minden hónapban lehet kapni.
[01:14:59]Tehát hogy más na it idézzem a filmvilágot.
[01:15:04]A Kja azért készült, hogy Oszká díjat nyerjen és feladatát példásan teljesítette is.
[01:15:09]Ide látom a korpás pullóvert, amiben ez írótikailag cigiszagú pullóverben szoktak ilyen ilyen mondatokat mondani.
[01:15:18]Általában ilyen este 11 környékén sugárzott műsorokban.
[01:15:22]Igen, egy spotlámpás stúdióban.
[01:15:22]Ugye ilyenkor kell megkérdezni a kedves szerzőt, hogy jó, de a filmet sikerült-e megnézni?
[01:15:29]Jó, de hát jó.
[01:15:29]Ő most azért [horkantás] azért ez nagyjából az a filmvilág volt, ahol Milos Formát azóta temették, hogy emigrált és diszidált a Hollywoodba, ahol már a színes filmat is árulásnak tartották.
[01:15:43]Na igen, nem látták a fekete esőt.
[01:15:43]Na azt sem, azt sem.
[01:15:48]Jó, nekem van egy kérdésem, mert bennem vita volt és komolyan felmerült, hogy itt a Zepperes Károlyféle magyar passió helyett mondjuk érdemesen talán a Csimi Babát bevenni egyébként a programba.
[01:16:00][horkantás] Mert a Csini Baba, ha jól gondolom, Pali, majd kiigazítasz nézőszámokkal, az a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar filmsiker.
[01:16:08]Nem igen, emlékeim szerint 700zres.
[01:16:13]Az hamarabb volt, mint a miniszter félrelép, ugye, mert az volt az volt még az volt még hasonló.
[01:16:17]Igen, igen, igen, igen.
[01:16:19]Amely hát azért ha a Goodby Leninnel kapcsolatban felvenülnek kritikák, hogy valahogy nem a valódi arcát mutatja meg az NDK-nak, akkor azért az 1962-es Magyarországnak szintén nem a valódi arcá az nem erény, vagy hát az nem erénye egy filmnek, hogy a valóságot mutatja meg.
[01:16:35]Az a az az a az a mérce, hogy az adott a választott műfajjal hogyan él.
[01:16:38]Tehát a valóság az azt azt nem lehet kilóra mérni egy filmben.
[01:16:46]Hát illetve azért hozzátartozik a ahhoz, hogy egyrészt ugye a marxi tétellel szólva az emberiség derűsen váljon meg a múltjától.
[01:16:53]Másrészt pedig amerre a amire például a Csini Baba tökéletesen alkalmas.
[01:17:00]Ugyanez jutott eszembe, ugyanaz az idézett.
[01:17:02]Az a baj, hogy mi az Istennek nem akarunk megválni a múltunktól.
[01:17:03]Hát ölletve hát mint ugye a az elmúlt másfél órában ugye részleteztük nem is nagyon érdemes.
[01:17:13]Na én akkor föltenném itt a kérdést, hogy akár a Csiniabával kapcsolatban, ugye nekünk a Csini Baba és a magyar passió volt az, ami így a programba lehetségesen fel gyakorlatilag ilyen állócsillagként vezérel minket, de hogy valaki egyébként és akkor tényleg őszintén remélem, hogy esetleg kiigazítanak minket, hogy készült olyan magyar film a rendszerváltás utáni Magyarországon, amely valahogy akár a nem azt mondom, hogy a mások élete szintjén, mert olyan szintén nem lehetett, arról már tudnánk, vagy én tudnék, azt hiszem, Bízom benne, de hogy ténylegesen készült valami jó film, ami szembesített volna a Rákosi, vagy inkább a a Kádár rendszerrel?
[01:17:51]Hát de hogy a rendszerváltás után, a rendszerváltás után.
[01:17:55]Igen, ezt erre na a na jó jó, hogy szór szóra kijött.
[01:17:57]Ugye voltak próbálkozások a múltfeldolgozásra.
[01:18:02]Ugye a taxidermiát szokták és a Fehértenyér című filmet.
[01:18:07]Ezt ugye a klasszikus Simóosztály két jeles tagjának filmjét szokták fölhozni.
[01:18:12]De ezek is olyan filmek, amiket ugye úgy fogalmaztam a a azt hiszem a mások élete kapcsán, hogy egyik sem olyan film volt, amin mögé az egész nemzetbe oda tudott volna állni, mint mondjuk a mások élete vagy a a bukás mögé.
[01:18:27]Ez két erősen formalista, két heves fiatal filmrendezőnek a kísérlete formai kísérletezéséről szóló film.
[01:18:36]Erős film mind a kettő nem rossz filmekről van szó, de egyik sem az a fajta nagy generációs mű, ami amit aztán ki tudunk tenni és ami esetleg évtizedek táblatából is, mint ezek a filmek láthatók maradnának.
[01:18:50]Hát ugye a talán ugye a Moszkvaér az ami mi kifejezetten hangsúlyosan a rendszerváltás előtti időszakra itt a rend ugye ez az elhúzódó rendszerváltás ez a 899-90 környéki időszakra fókuszál az viszont tényleg inkább egy ilyen generációs így jöttem igen meg az kategóri nem kifejezetten a múlt feldolgozás igénye hogy akkor Glac Ferenc miért akkor jelentette be az érettségi eltörlését ki igazította meg a nyakkendőjét Orbán Viktornak És a magyar fiam az melyik melyik tessék?
[01:19:27]Ez ilyen 56-os magyar rées film magyarviam.
[01:19:32]Rvi bocsánat.
[01:19:34]Aha.
[01:19:34]Azt azt mi is azt én nem ismerem azt a filmet, hogy így be kell vallanom.
[01:19:39]Alig al ilyenkor lőj fel egy ilzet.
[01:19:42]Igen.
[01:19:42]Igyekszem igyekszem.
[01:19:42]Ö sz lát, hogy a hogy a mikrofilmolvasó előtt ül, és akkor így [nevetés] haladnak előre a különböző sárga, mint a az amerikai rozatyilkos sos filmekben.
[01:19:54]Egy film.
[01:19:54]Igen, igen.
[01:19:56]Ez a nagyítsuk ki.
[01:19:56]És és szerintem ott ott kifejezetten ugye az tényleg az a probléma, hogy valahogy akár formai, akár tartalmi részen nem volt meg az a hát, hogy mondjam, széles közönségig igény.
[01:20:11]Tehát, hogy azt kellene nem az, hogy kiszolgálni, hanem nyilván a közönség ugye Wood a menettemben van, hogy a közönségnek nem tetszik.
[01:20:21]A közönség.
[01:20:22]Ennek a közönségnek kábítószereken nőtt föl, és a gabasokorak szétzabálták az agyát.
[01:20:28]Ezeknek tetszen.
[01:20:28]Tehát mondja, hogy a művészrendező.
[01:20:31][nevetés] Igen.
[01:20:32]Tehát hogy hogy mondjam, lehet, hogy több engedményt kellett volna tenni mondjuk így a komerciális igényeknek.
[01:20:39]Talán [horkantás] így így fogalmazhatom meg.
[01:20:41]Igen, ugye ez jellegzetes problémája a magyar filmnek, hogy mindenki tehát nagyon széttöredezett az egész szakma, mindenki próbálja a saját kis filmjét összehozni, ami önben nem baj, hát persze.
[01:20:52]És mindenki saját formanyelvvel kísérletezik, és mindenki abban reménykedik, hogy majd ez lesz a jövő magyar mainstreamje, és ez az Istennek nem akar valahogy létrejönni.
[01:21:02]Pedig megvan a formátum, hiszen láttuk, hogy a a közönség nyitott arra, hogy hogy ilyen nehéz témájú filmeket is jól fogadjon.
[01:21:11]ha egy kicsit a formalizmusból próbálnánk visszávenni és a tartalom irányába elmozdulni.
[01:21:16]Tehát de ez még vár magára.
[01:21:19]Tehát talán majd most most kiderült, hogy a parlament egy közvetítésekre is nyitott egyébként, mert ugye sokan nézik.
[01:21:26]Hát figyel az a legjobb vigjáték mostanában.
[01:21:28]Hát csak jobban kéne vágni valójában.
[01:21:31]Tehát hogy így tényleg, tehát hogy amikor csak a poénok vannak egymás után.
[01:21:37]Drakulic, de az is műfaji film, tehát az egy ilyen vámpírkomédia, de én ezt nem láttam, de azt tudom, hogy van azért árnyalatnyi politikai dimenziója, de akkor majd meg fogjuk nézni.
[01:21:48]Ugye a Nagy Zsolt főszereplésével készült pár éve.
[01:21:53]Ugye az a baj, hogy ez egy fantázia.
[01:21:55]Igen.
[01:21:55]Igen.
[01:21:55]Tehát ez rétegfilm.
[01:21:58]Rétegfilm, ugye rétegfilm, nem egy konkrét részhez egy konkrét meghatározott utoljára ilyen filmet én most a saját véleményemet, de talán nem tudom mennyire vagyunk konszenzuálisak ebben.
[01:22:10]Szabó István volt az a filmrendező, aki képes volt és képes lett volna ilyen filmnek a a a megalkotására.
[01:22:20]Meg is el is készült a részéről, de igazából a nag ugye a a napfényíze az az egész 20.
[01:22:26]századi magyar történelmet nem csak a deklarálhatán a kommunizmus évtizedeit mutatta be, de nála van meg az a tudás, tapasztalat, ízlés képesség, ami létre tudott volna hozni egy ezekhez méltó magyar filmet.
[01:22:41]És akkor Ferenztől várjuk, várjuk.
[01:22:43]Egyébként az 1945 az mondjuk az a fasizmus bűneiről szól.
[01:22:46]Tehát voltak kísérletek és sokszor egész közel került hozzá az adott alkotás, hogy ezt elérje.
[01:22:52]Eddig még nem sikerült.
[01:22:53]Most én vagyok az, aki a Twinfix óta nem látott sorozatot alapvetően.
[01:22:55]Tehát, hogy [nevetés] te 2000, te 2000 óta semmit nem láttál el.
[01:23:00]Ja, ugye régen minden jobb volt ezért vannak, hogy a korter sorozatokkal készült alkotá vagy rendő sorokban nem veszek részt, amikor én valami konferencián vagyok, akor amikor Peti elmegy New Yorkba továbbképzésre, akkor a Palival mi elővesszük a dossiét, hogy na akkor ami egyre vastagabb egyébként, hogy mit nem láttál és akkor azt megbeszéljük.
[01:23:19]De volt valami sikeres és biosózat is, nem a 80-as évekbeli Magyarországról.
[01:23:23]Nem, nem.
[01:23:24]Ö mármint a besúgó című sorozatra gondolsz?
[01:23:27]Csak így félve [nevetés] félve kérdezek.
[01:23:29]Igen, volt a az milyen?
[01:23:32]Igen, igen.
[01:23:32]Az is ezzel a korszakkal foglalkozik.
[01:23:37]kétoldalú aranyélet irigységben szenved próbáltal ugye az aranyélet volt ez, de az meg az aranyélet meg a jelenről szólt és ez a ez a sorozat meg az aranyéletet próbált egy picit reprodukálni a 80-as években játszó helyzettörténettel, de ugye ott voltak olyan anakronizmusok, amik már ugye az azonosulhatósággal voltak már problémák, tehát annyira már egy ilyen megsz egy ilyen elképzelt 80-as évek voltak azokk meg szerintem meg szerintem ez a téma most már kezd kifutni.
[01:24:11]Fölnőtt egy olyan generáció és most már ők az aktív az aktívabb generáció [horkantás] akiknek az a a kommunizmus és a szocializmus, mint elszámolandó időszak, az már igazából semmit nem mond érthető okokból.
[01:24:25]Tehát azért nem lehet őket hibáztatni.
[01:24:26]Szerintem ez a ez a törekvés, ez kifutott.
[01:24:31]Hát illetve hát a legjobb román sorozatot 89 karácsonyán láthattuk.
[01:24:37][nevetés] Hát akkor várjuk majd az új Szabó Istvánoknak, vagy legalábbis az új generációdak mondjuk a Nerről szóló filmjeit.
[01:24:45]Addig isok elkészülnek, jönnek a NER készült kurzusfilmek, mert akkor legközelebb majd a NER hőstörténetei kerülnek majd sorra.
[01:24:53]lesz majd itt ugye a tatájárásfilm, amelyben ugye Erik Robert alkot alakít majd ugye bíborost drogbáró helyett kivételesen meg a a Kabul sárkány a Kabul felett tehát Malibuj barnaságú püsp magyar püspök láthatjuk majd miképpen dolgozzák fel a taxisbrogádot szóval lesz majd témánk és hát nyilván ugye Rákai Filipnek a Petőfi filmje is szóba kerül bár ugye most már azzal védekezik hogy ő csak kreatív producer volt.
[01:25:21]ra legyünk vagy szabadok köszönjük szépen köszönöm szépen hogy megtiszteltek figyelmünk kösönjük szépen [taps] legközelebb akkor majd novemberben a NER kurzusfilmejeit listázzuk és beszélgetünk róluk nemsokára láthatjátok majd az INGA programjában úgyhogy köszönjük szépen még egyszer a Sziasztok sziasztok Ok.