Szélsőközép 2:05:15

Megállítható Trump? Meddig éri meg Budapestnek rá építeni? | Konfrontzóna

választásokizraelegyesült államokkorrupcióeurópai politikaközéletpuzsér
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Megállítható Trump? Meddig éri meg Budapestnek rá építeni? | Konfrontzóna
tl;dr
  • A Konfrontzóna vendégei Csunderlik Péter, Zentai Péter és Béndek Ábris a 2026-os választási sorozatot (Brazília, Szerbia, Izrael, USA) elemezték Kohán Mátyás vezetésével; a stúdió-szavazás szerint 85% szerint „véget ér Orbán világa".
  • A vesztes oldalt a résztvevők eltérően határozták meg: Csunderlik az autoriter populista vezetők közös mintáját (fékek elutasítása, hatalom mint üzlet), Béndek pedig radikálisan azt mondta, nincs közös halmaz, csak az Orbánnal való jó viszony.
  • A győztes koalíciókat nem közös jövőkép, hanem a közös ellenség legyőzése egyesítette – Csunderlik az 1918-as Tisza-ellenes koalícióval párhuzamosította.
  • Izrael: a népharag Netanjahu politikai gyakorlata, a jogállam leépítése és a lakhatási válság ellen fordult, nem a palesztin ügy ellen; Zentai szerint október 7-e „méltatlanná teszi" őt a miniszterelnöki posztra.
  • Csunderlik szerint Netanjahunak elemi érdeke a háború folytatása, mert az tartja hatalmon; Zentai viszont árnyalt: a háború politikai érdeke nem zárja ki a geopolitikai igazolhatóságát.
  • Az USA-ban a demokraták Nixon óta példátlan, 14–15%-os különbséggel nyertek; az exit pollok szerint a fő ok a korrupció volt, nem a háború vagy az infláció.
  • Zentai korrupció-értelmezése: Amerika strukturálisan nem korrupt, a narratíva akkor vált érdemessé, amikor az emberek látták, hogy nincs pénz a saját kenyerükre, de van másra.
  • Európa jövőjéről vita: Béndek a jóléti költés visszavágását és szerkezetváltást sürget (Le Pen fordulatát dicsérve), Zentai szerint a probléma nem a jólét, hanem a fegyverkezésre nem költés.
  • Közös álláspont: a Trump utáni amerikai kormány sem lesz nagylelkűbb Európával, csak udvariasabb – a struktúra nem változik.

„Mindennek tudja, mennyi az ára, és semminek se ismeri az értékét." – Gary Kasparov Trumpról, Csunderlik idézésében

Részletes összefoglaló megjelenítése

A Konfrontzóna adásának témája a 2026-os globális választási sorozat (brazíliai, szerbiai, izraeli, amerikai) és annak tanulságai: mit kezdhet Budapest a Trump gyengülésével, és hol tart a „vesztes oldalt" összekötő narratíva. A vendégek: Csunderlik Péter történész (a Szabadság és erőszak című amerikai történelmi könyv szerzője), Zentai Péter külpolitikai újságíró (Klub Rádió) és Béndek Ábris (Sötét Középkor blog). A műsort a Konfront újságírója, Kohán Mátyás vezeti.

A felvezetés és az Instagram-szavazás

A műsorvezető elmondta, hogy a Konfrontzóna Instagram-oldalán szavazást indítottak a „véget ér Orbán világa?" kérdésről: a szavazók 85%-a igennel, 15%-a nemmel válaszolt. Ő azt reméli, hogy a válaszadók a sztoriban említett kontextusra értették: „négy választás, négy vereség" azokra, akikhez Orbán Viktor magát sorolja. Az adás alatt is szavazhattak a nézők; az adás közepén 84%-ra, a végén vissza 85%-ra állt az arány.

Ki tartozik a „vesztes oldalra"? – Közös halmaz keresése

  • Csunderlik Péter szerint a közös nevező: „jobboldali autoriter populista vezetők", akik nem hisznek a hatalmi ágak szétválasztásában, a fékek és ellensúlyokat a hatékony kormányzás akadályainak tekintik, és elsődlegesen üzleti vállalkozásként tekintenek a hatalomra – saját, családjuk és gazdasági köreik gazdagítását értik ez alatt.
  • Zentai Péter hozzátette: történetileg a nacionalizmushoz és bizonyos tekintetben az etnicizmushoz kötődnek, a nemzetállamok jelentőségének dinamizálásában hittek. Ugyanakkor rámutatott, hogy külpolitikai stratégiáik nagyon különböznek: Vucic tipikus multivektor-stratégiát folytat (egyszerre jó az oroszokkal és nyugati hatalmakkal), a latin-amerikaiak (Bolsonaro, Milei) viszont az USA felé orientálódnak Kínával és Oroszországgal szemben.
  • Béndek Ábris radikálisabban fogalmazott: szerinte nincs közös halmaz, az egyetlen „közös halmaz, hogy Orbán Viktorral jóban vannak" – ami szerinte rossz megközelítés. Kiemelte a választói koalíciók különbözőségét: Vucic pártjának 800 ezer tagja és 1,7 millió szavazója van – ez pártállam, amelyet állami állásokhoz való hozzáférés és kliensviszonyok tartanak össze, nem értékrend. Luláról keményen beszélt: szerinte az amerikai kontinensen senki nem ássa alá jobban a Kínával szembeni kiállást, és a brazil belső törésvonal a szegény, transzferre épülő államok és a gazdaságilag életképes államok között húzódik.
  • Csunderlik Umberto Eco „Ellenséget alkotni" esszéjét és Schmitt Carl baráti–ellenség megkülönböztetését hozta fel: a győztes koalíciókat nem közös jövőkép, hanem egy közös ellenség (Trump, Netanjahu, Vucic-rendszer, látványos korrupciós esetek – pl. a novi sad-i híd-katasztrófa) legyőzése egyesítette. Történelmi párhuzamként az 1918 őszí Tisza-ellenes koalíciót említette, amely a szociáldemokratáktól a polgári radikálisokig terjedt, eltérő jövőkép mellett is.
  • Zentai az európai félelmek pszichológiáját hangsúlyozta: a covid, az orosz–ukrán háború és a Trump okozta észak-atlanti krízis olyan hangulatot teremtett, hogy „egyedül vagyunk, itt hagytak minket". Szerinte ezt a traumát Európának kell a saját számlájára írnia, mert 2022-ig elhanyagolta katonai elrettentési képességét. Felhívta a figyelmet az objektív ellenpéldákra, pl. a 2025 júniusi hágai NATO-csúcsra, ahol Trump kikényszerítette a tagállamok elköteleződését az 5%-os katonai költségvetés mellett – de az agy az egyszerű „el vagyunk árulva" narratívát részesíti előnyben. Szerinte ezek a vezetők inkább cinikusan, Lord Palmerston szellemében („nem barátaink vannak, hanem érdekeink") gondolkodnak.

A győztesek oldalán

  • Zentai a győzteseket két csoportra bontotta: a brazil és izraeli választás a normál „ingakilengés–ingavisszalengés" politikai ciklus része; míg három esetben valami új történt: az amerikai demokrata győzelem egy teljesen új koalícióval (Texas, Kansas, Ohio, Mississippi, Alaska egyes részei, ahol a párt magasról „tolja rájuk" az AI-adatközpontokkal felverő energiaárakat), a szerb diákmozgalom politikai-technológiai innováció egy stabil autoriter rendszerrel szemben, és a Tisza is ilyen „megoldókulcs" egy ötödik választásra.
  • Béndek szerint a veszteseket a nacionalizmus, a nemzetállam és a „woke"-nak nevezett progresszivitás leállítása köti össze, és mindegyik vesztes Izrael-barát volt – míg a győztesek (Lula, a demokraták) a palesztin ügyet forszírozzák, ami Izrael-támogatók szemében „antiszemitának nevezett" irányzat. A palesztin kérdés mindegyik Izraelen kívüli választás eredményét befolyásolta.

Az izraeli választás

  • Béndek részletesen elemezte Netanjahu helyzetét: a népharag nem a palesztin ügy, hanem a politikai gyakorlata ellen fordult. Sokan felelősnek tartják október 7-e megtörténtéért (nem összeesküvés-elméleti értelemben, hanem mulasztások miatt), emellett a jogállam leépítése, a vallási nacionalisták (a közel-keleti, „mizrahi" zsidóság köréből fanatizált csoportok) megerősödése, a lakhatási válság és az „új gazdagok" kivagyisága halmozódott fel. Szerinte az alapító „fehér" zsidóság egy része elhagyja az országot, mert már nem bírja az „orbánizmust".
  • Zentai keményen fogalmazott: „az a miniszterelnök, akinek a hivatali ideje alatt október 7-e megtörténhetett… méltatlanná teszi Netanyahut arra, hogy Izrael miniszterelnöke legyen." Ugyanakkor megjegyezte, hogy a Gáza melletti és libanoni határ menti választókerületekben Netanjahu támogatottsága magas maradt, mert ott bőrükre ment a játék. A likud ezeken a helyeken látványosan jobban szerepelt az országos átlagnál.
  • Csunderlik Jászi Oszkár 1910-es évekbeli tételét alkalmazta Izraelre: „50%-ra nem lehet demokráciát építeni" – a nemzetiségi mumussal riogatva nem lehet demokráciát építeni, ez Izraelre is igaz, mert a jelenlegi állapot tarthatatlan. Balkár idézettel is élt: „ahol gyerekek bombavetőkké válnak", onnan csak rossz jön – Gáza letarolása újabb terroristákat állít elő.
  • Csunderlik szerint Netanjahu elemi érdeke, hogy a háború ne érjen véget, mert így marad hatalmon: „a háború folytatása marad maga a győzelem" – mint Herschel a Halál 50 órájában. Az izraeli választás előtt nyomta a Trump-adminisztráció, hogy Irán elleni csapás épp a választás előtt legyen.
  • Zentai viszont árnyalt: a háború folytatásának politikai érdeke nem zárja ki, hogy a háború geopolitikai vagy természetjogi alapon magyarázható legyen. Szerinte az izraeli választáson a háborúnak kisebb jelentősége volt, mint a többi választáson: „Izrael-pártinak lenni Izraelben politikailag nem egy költséges dolog. Izrael-pártinak lenni Izraelen kívül nagyon költséges dolog." Szerinte inkább az amerikai választás lesz hatással Izraelre, mint fordítva: a kongresszus törvényekkel könnyen korlátozhatja Trump mozgásterét (a Nixon-korszak Kambodzsa-, Pakisztán-, Ciprus- precedenseit hozta fel).
  • A lehetséges zsidó–arab koalíció esélyéről: a fogadóirodák szerint maximum 50% körüli az esélye; Csunderlik elismerte, hogy ennek szurkol, bár Magyarországon a gondolkodó többség szerint ez „öngyilkosság" lenne Izrael szemszögéből.

Az amerikai választás és Trump bukása

  • A demokraták a félidős választásokon Nixon óta példátlan fordulattal, várhatóan 14–15%-os országos különbséggel győztek – szemben Trump 2024-es másfél százalékos győzelmével.
  • Csunderlik szerint Trump egyetlen választási ígéretét sem tartotta be: nem zárta le egy nap alatt az orosz–ukrán háborút, sőt háborúba keveredett; a bevándorlási razziák (maszkos keretlegények, civilek lelövése, utánuk dezinformációs kampány a Fehér Házból) felháborították még a republikánus szavazóvá lett latinokat is; és az iráni háború. Az exit pollok szerint a szavazók többsége nem a háborút és az inflációt, hanem a korrupciót jelölte meg fő okként.
  • A korrupciós lista: kegyelem azoknak, akik Trump üzletébe fektettek; 400 millió dolláros repülőgép az Egyesült Arab Emírségektől (illetve Katartól); a család vagyona 3 milliárd dollárral nőtt a hatalomba kerülése óta. Witkoff és Kushner „képesség nélküli" küldöttek – Csunderlik szerint ezért kevésbé sikeresek a diplomáciai megoldások; Zentai viszont védte Kushnert (Ábrahám-egyezmények), és a kettőt nem tartotta egy kalapnak.
  • Zentai fontos különbségtételt tett: az amerikai GDP-növekedés és tőzsdei rekordok mellett az ország fele ki van maradva a gazdasági csodából – a reálbérek a fordista jóléti állam vége óta nem nőnek. A korrupció csak akkor vált érdemes témává, amikor az emberek látják, hogy nincs pénz a saját kenyerükre, de van az iráni háborúra, az adatközpontok által felvert áramárakra, mindenre. Szerinte Amerika strukturálisan nem korrupt ország; a korrupció-narratíva a rossz élet értelmezésére szolgál. Trump maga is mutatta a szakadékot: a demokraták győzelme után a tőzsde zuhanását azzal magyarázta, hogy „utálják a demokratákat a piac részéről", és fenyegetően mondta: ha a demokraták nyernek, „mindenkinek biztosítani fogják az egészségbiztosítását".
  • Béndek szerint a szavazók nem az altruizmust szavazták le, hanem az élet drágítását több fronton; a vámok Trump elvetélt megoldása volt az ipari munkahelyek hazahozatalára – „jó elképzelés volt, és totális hülyeség lett belőle", mert az amerikai fizetésekért nem működtethető az ipar. A maga által megoldandó problémát viszont nem szavazták le.
  • Trump elismerte, hogy az iráni háború hozzájárult a vereségéhez. Zentai kiemelte, hogy először állt elő olyan helyzet, hogy a MAGA-szélsőbal és az arabbarát demokrata baloldal ugyanazt mondta: Izrael bevitte az USA-t a háborúba. A New York Times tényfeltáró cikke a Trump–Netanjahu–Vance-féle tanácskozásról komoly vitát váltott ki.
  • Csunderlik az amerikai „kivételesség-tudat" eróziójáról beszélt: a külpolitikai küldöttek saját üzleti érdekeiket érvényesítik (Oroszország, Ukrajna, Izrael, Szaúd-Arábia) – „ez egy elhajlás" az amerikai világmissziótól. A Delaware-ben és Pennsylvania-ban látott Trump- és ukránzászlós házakról mesélt: a szavazók Trumpra szavaznak, de kulturálisan az oroszokkal szembeni kiálláshoz szocializálódtak. Kitért a Bucsa-ügy vitájára is: szerinte az Isztambulban létező, jobb békefeltételek instrumentalizálása egy népirtás felhasználásával „gyalázatos undorító Ukrajna elleni bűn" – nem Bucsa gyászolását kritizálta.
  • Csunderlik Gary Kasparov Trump-jellemzését idézte: „mindennek tudja, mennyi az ára, és semminek se ismeri az értékét." A Marshall-segélyt a 20. század legjobb amerikai befektetésének nevezte: a pénz valójában az amerikai ipart forgatta meg, és kommunista kormányú ország nem vehette fel – befolyásszerzés is volt. Szerinte Ukrajna támogatása is ilyen befektetés lehetne.

Trump gyengülése és Európa

  • Béndek szerint az európai euroszkeptikus mozgalmak (AfD, Nemzeti Tömörülés) támogatásának valódi oka gazdasági-nagyhatalmi: az EU mint „digitális szabályozó unió" kiszabályozza az amerikai versenytechnológiát az 500 milliós piacról, ami hátrány Amerikának Kínával szemben.
  • Kiemelte Marine Le Pen 2026 októberi fordulatát: a Nemzeti Tömörülés elhagyja az intervencionista gazdaságpolitikát, és liberális kapitalista szerkezetváltást sürget – kevesebb jóléti kiadás, több hadseregre és technológiára. Szerinte ez pontos valóságdiagnózis: Európa azért gyengül, mert nem termel; a francia állam a GDP 32%-át költi jólétre, a 18–24 évesek 22%-a munkanélküli. Robert Kagan Paradise and Power tézisét idézte: ha Európa lemarad, elveszíti az amerikai támogatást. Szerinte amíg Európa nem beszél szerkezetváltásról, egyre gyengülni fog, és egyre több háború lesz a kontinensen.
  • Zentai ezzel vitatkozott: a diáktüntetések (a zavargások csak kis része) az oktatási büdzsé megvágása ellen indultak, és szerinte nem vonzó ajánlat a fiataloknak, akiknek a fizetésük felét elviszi az albérlet, hogy „vágjuk vissza a jólétet, mert építsünk repülőgéphordozót". Kagan és Ferguson (Colossus) ellenében azt mondta: a probléma nem a jóléti költés, hanem hogy Európa a fegyverkezésre nem költ, miközben gazdaságilag erős volt – és Kissinger gondolatát idézte, hogy Európa az USA nélkül félsziget Ázsiában.
  • Csunderlik a lakhatási válságot és a mesterséges intelligencia okozta bizonytalanságot emelte ki: a fiataloknál Nyugat-Európában fogy a „lesz holnapom" tudat, ami forradalmivá válhat. Az AI-víziókat (Musk, Thiel – „nettó James Bond főgonosz") kritizálta: ha robotok termelnek és az AI veszi át az államigazgatást, ki veszi meg a termékeket? Zentai erre a 20. század eleji túltermelési válság párhuzamát hozta fel: a futószalag-gyártás megduplázta a termelést, fogyasztóhiány lett belőle, ami válsághoz és a New Dealhez vezetett – hasonló fenyeget most is.
  • Béndek a növekedés-kritikus közgazdasági irányzatot is említette: szerintük ugyanekkora termeléssel, jobb újraelosztással mindenki jól élhetne. Közben a hanyatlásról való beszélgetés felszabadultságát ünnepelte: „végre lehet értelmesen beszélgetni az európai hanyatlásról anélkül, hogy az embert azzal vádolnák, hogy ezzel az Orbánt védi."
  • Közös álláspont alakult ki: a Trump utáni amerikai kormány (demokrata vagy Rubio-féle „udvarias" republikánus) strukturálisan nem lesz nagylelkűbb Európával – csak a mód lesz udvariasabb, a struktúra nem változik. Az „Európa potyautas" hozzáállás nem volt rajta a szavazólapon, de megerősítést nyert.

Zárás

A műsorvezető bejelentette, hogy a következő adás témája az olimpia rendezés lesz. Az Instagram-szavazás 85%-on zárult.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Farin Affers" – a Foreign Affairs folyóirat ASR-torzulata; Jake Sullivan 2023 őszí cikkére utal.
  • „WK néven" – értelmezhetetlen rövidítés, valószínűleg egy progresszív irányzat összefoglaló neve, nem rekonstruálható.
  • „Délkubának nevezett nyomorult periférikus államok" – bizonytalan kifejezés a brazil választási földrajz leírásában.
  • „Lincigram szankciós csomag" – valószínűleg egy szankciós csomag nevének torzulása, pontos alak nem rekonstruálható.
  • „pezik pivottal" – az Obama-elnökség „pacific pivot" (ázsiai fordulat) stratégiájának torz alakja.
  • Több, hosszú, egymásba csatolt mondat (főleg Béndek és Zentai gyors beszédében) részben értelmezhetetlen maradt; a lényegi állítások a szövegkörnyezet alapján rekonstruálhatók.
Teljes átirat megjelenítése

[00:14:06]お Jó estét kívánok.

[00:16:50]külpolitikával foglalkozunk ma, ami nagy bátorságra val, mert a tapasztalatok szerint a magyar embereket kevésbé érinti meg ez a terület, pedig szerintem rengeteg dolgot befolyásol a belpolitikában is, és sokkal inkább hatással van az életünkre, mint azt sokan gondolnák.

[00:17:07]De ezt most ma be fogjuk bizonyítani.

[00:17:10]Volt egy kérdés, amit a Confrontzóna Instagram oldalán tettem fel történetben, úgynevezett sztoriban, hogy végetér Orbán világa.

[00:17:18]És erre az ott szavazók 85%-a azt írta, hogy igen, 15% azt, hogy nem.

[00:17:25]Én remélem, hogy ők kifejezetten arra értették, amit a sztoriban meg is említek, hogy négy választás, négy vereség az előző időszakban annak a társaságnak, amelyhez Orbán Viktor is sorolja magát.

[00:17:39]Úgyhogy én arra biztatnék mindenkit, hogy az adás végig is az Instán, a Confrontzóna oldalán a sztoriban szavazzanak, és akkor majd megmondom akkor, hogy mennyiben alakult át a vélemény.

[00:17:50]Ezt a YouTube-on nézők is magukra vehetik, és nem csak az itt ülők.

[00:17:54]Szóval ez lesz a fő témánk, az a négy választás, a brazíliai, a szerbiai, az izraeli és az amerikai, amelyek most zajlottak az előző hetekben, és ahol egy picit mintogyha egy irányba mutatott volna a választópolgárok iránytűje.

[00:18:11]Bemutatom a vendégeket.

[00:18:11]Csunderlik Péter, a Szabadság és erőszak című Amerikáról, az Egyesült Államokról szóló könyv szerzője.

[00:18:19]Ezt meg tudom mutatni ezt a könyvet, mert annyira szerencsés vagyok, hogy én kaptam belőle egyet.

[00:18:25]Köszönöm.

[00:18:25][taps] Zentai Péter, külpolitikai újságíró, a Klub Rádió munkatársa, [taps] Béndek Ábris, a sötét középkorblog szerzője, [taps] ami nagyon vicces, mert ugye amikor megjelölöm különböző történetekben, akkor az van odaírva a neve alá, hogy sötét.

[00:18:52][nevetés] Na mindegy.

[00:18:54]Talán talán megérdemel.

[00:18:57]És akkor igen, ha meg Kohán Mátyást a Konfront újságíróját jelölöm meg, akkor ott meg a konfront jön ki, ami a konfrontzóna rövidítése.

[00:19:06]Nyilván innen vették a nevet.

[00:19:07]Most ugye Matyi ezt mindig meg akartam kérdezni, mert egy titokzatos voltál, amikor utoljára itt jártál, hogy nagyon meg fogok lepődni a néven, hogy hol és meg is történt.

[00:19:18]Nem, hát eléggé meglepődtem, de nem, nem innen van.

[00:19:20]egy olyan belső szavazáson dőlt el, amelynek én nem voltam a része, biztos ellene szavaztam volna.

[00:19:27]Oké, jó, nem innen van.

[00:19:27]Nem innen van, de a mi nevünk meg pláne nem onnan van.

[00:19:34]Kezdjük először azzal, szerintem ahhoz, hogy a folyamatokat megértsük, nagyjából azt kell tisztázni, hogy azok, akik szerepelnek ezeken a választásokon, és mondjuk úgy, hogy egy csoportba soroljuk őket a vesztes oldalra, őket miért soroljuk egy csoportba?

[00:19:47]Azt szeretném, hogyha mindenki röviden megindokolná, persze lehet azt is mondani, hogy madara tolláról embert, barátjáról, az is egy jó megközelítés, hogy ugye ezek az emberek mondjuk Bolsonaro, Flavio Bolsonarotól kezdve Vucig meg Netahuig, meg Trumpig, minthogyha jóban lennének egymással is, meg Orbán Viktorral, de ennél azért én valami jobb meghatározást szeretnék, hogy miért tartoznak ők egy csoportba.

[00:20:14]Csunderlik Péter, üdvözlöm a tisztelt jelenlévőket.

[00:20:19]Talán ha azt mondom, hogy jobboldali autoriter populista vezetők, akik alapvetően nem hisznek a hatalmi ágak szétválasztásában, sőt úgy gondolják, hogy a fékek és ellensúlyok csak a hatékony kormányzás akadályai, nem demokratikus feltételek.

[00:20:33]És hozzáteszem, hogy ők a hatékony kormányzás alatt alapvetően saját maguk családjuk és gazdasági köreik gazdagítását értik.

[00:20:42]elsődlegesen üzleti vállalkozásként tekintenek a hatalomra.

[00:20:43]Ez talán alapvetően közös ezekre a szereplőkre.

[00:20:48]Ugye Benjamin Netu valamennyire kivédtel, bár azért nem véletlenül nézzen be állandóan azzal, hogy bíróság elé kell kerülnie.

[00:20:56]Otthon Zentai Péter, én minden szóval egyetértek, amit a Csunderli úr most elmondott.

[00:21:04]Ehhez talán hozzátenném, hogy ö történetileg ezeknek az embereknek a nacionalizmushoz és bizonyos tekintetben az etnicizmushoz szoros közük van, mármint a veszteseknek.

[00:21:20]És a leegyszerűsítetten és európai kifejezve a nemzetállamoknak a jelentőségének a dinamizálódásában h hisznek és hittek.

[00:21:36]És most az a nagy kérdés, hogy ez a probléma mennyire változik meg megítélését tekintve, mert úgy éltük le az elmúlt öt-nyolc évet, hogy a nemzetállamoknak a reneszánszát, vagyis a nemzetállami szellem, vagy az etnicizmus szellemének a reneszánszában vagyunk, és most meginoktunk, de a dolognak nincs vége.

[00:22:00]ábrát ami összeköti őket egy csapattá hát az elsősorban az hogy az, hogy ők a rossz fiúk számunkra, akik akik akik ugye innen nézzük ebből az egyébként nagyon nagyon konkrét látószögből, tehát azért ne legyenek illúzióink elsősorban egy médiatörténet, egy egy nagyon egyszerű erkölcsi mese, ami szerint vannak a tágabb értelemben vett nyugati civilizáció, nyugati szövetségi rendszeren belül a nyugati szövetségi rendszer normái, értékei legyenek.

[00:22:27]Ezek bármik ez ellen küzdő belső rossz fiúk.

[00:22:32]És van a Demokratikus Európa, aki fogal körömmel a maga bürokratikus és lassú módján mégis csak próbálja fenntartani az értékeket.

[00:22:39]Nem mondom, hogy ez egy teljesen valótlan mese, vagy ne ragadna meg valamit a valóság.

[00:22:45]És a te mesédre vagyok kíván.

[00:22:47]Elsősorban ez egy elsősorban az egy erkölcsém.

[00:22:48]És az én mesém nekem ugye valamennyire külpolitikai látószögem van.

[00:22:53]Nem szeretném azt mondani, amit ti vitattok.

[00:22:55]Bár azért a Bolzonárót legyőző lóla azért neki is vannak személyes történetei a korrupcióról meg a meg a meg a brazil börtönökről.

[00:23:05]A külpolitikai mesé az viszont kicsit máshogy néz ki.

[00:23:07]Nem ezek az emberek szövetkeznek a a nyugati demokrácia ellen.

[00:23:11]A a Vic, akit legyőztek, a szerbek ő egy jellegzetesen mulvektor stratégiát folytat.

[00:23:15]Igyekszik jobban lenni az oroszokkal.

[00:23:17]igyekszik.

[00:23:19]Franciaországból vett viszont talán f akármilyen vadász vadászgépeket satöbbi.

[00:23:24]Tehát Szerbia, mint felzárkózó kisállam abban érdekelt, hogy a nagy hatalmakkal egyaránt jóban legyen.

[00:23:31]Ugye ezt ismerjük Magyarországról is, amit ugye a konnektivitás stratégiájaként próbált Orbán Balázs megfogalmazni kisebb-nagyobb sikerrel.

[00:23:40]Ugye ez túl sokak számára, köztük számra is.

[00:23:42]Szerintem ez kód volt arra, hogy inkább legális szerinted az a mese tartja őket egy csoportban, amit először elmondtál, hogy ez az általános európai nézőpont, hogy ők azok, akik a liberális demokráciát támadják, aki a nacionalista, etnicista államot és gondolkodást visszahozzák, akik nem úgy tartják be a demokratikus normákat, ahogy azt megszoktuk.

[00:24:06]Ez a ez a csoportmeghatározás.

[00:24:08]Igen, ez a erkölcsi mese, ami tehát úgy is mondhatnám, hogy tündérmese, de többé-kevésbé valós tündérmese.

[00:24:16]Tehát nem ezellen küzdök, de ez elsősorban egy média történet.

[00:24:17]Bocs, ez egy narratológiai alapvetés, hogy minden történet az jó és rosszra épül.

[00:24:24]Gyakorlatilag ez egy narratológiai alapvetés, ha ismeret elméletilegre közelítünk.

[00:24:26]Tehát, hogy ezt sok minden tekintetben el lehet mondani.

[00:24:28]Alapvetően minden történet jóra és rosszakra épül.

[00:24:32]Jó, de én én én nem is mondom, tehát hogyha figyelsz rám, akkor aláhúzom.

[00:24:34]Nem mondom, hogy ez egy teljesen valótlan történet.

[00:24:37]Tehát ezt ezt akkor aláhúzom harmadjára is, de ami ami ami ami ami ami viszont ugye nagyon fontos, és ezt akartam az előbb befejezni, hogy külpolitikai stratégiája ezeknek a felügyéneknek nem ugyanaz.

[00:24:47]A Vicnak alapvetően egy mulvektor stratégiája volt.

[00:24:51]A brazilok, különösen a mostani latinamerikai választások, ide tartozik a Milei, ide tartozik Columbia, ide tartozik ugye a Bolsonáró.

[00:24:58]ők jellemzően az amerikai nagyhatalmomhoz akarak akarnak ugye felcsatlakozni, és azt a fajta afelé a nagy hatalmiság felé orientálódni szemben az oroszokkal és szemben Kínával.

[00:25:10]Tehát itt azért nagyon ellentétes külpolitikai stratégiák, elképzelések vannak még akkor is, hogyha vannak olyan koncepcionális vagy akár bűnügyi kapcsolatok, amik összekötik őket.

[00:25:22]Mátyás, érzékelem, hogy rám itt ahhoz semmi szükség, hogy összevesszünk.

[00:25:25]Neked más a tündó attól attól féltem, hogy itt lesz a három Péter meg én különböző különböző oldalakon, de alig győztem bologatni az ábrisnak.

[00:25:35]Tehát ugye azt hiszem, hogy itt a egy nagyon sekéhes nyugat-európai mérje megközelítésen kívül elég nehéz embereknek, akik bármilyen mértékben ismerik ezeket az országokat egy helyre vagy egy egy csoportba kalapozni össze ezeket az embereket.

[00:25:48]Tehát csak, hogy néhány tény fragmentumot villantsak föl.

[00:25:53]A és szerintem az elsődleges különbség nem is az egyébként igaz, amit az Ábis mondott, hogy nagyon más külpolitikai stratégiáik vannak.

[00:25:57]Emellett a választói koalícióik is döbbenetes mértékben különbözőek Orbántól is, meg egymás között is.

[00:26:02]Tehát Alexander Vucsic pártjának 800000 tagja van, és 1,7 millió szavazója.

[00:26:06]Tehát ismerjük, hogy hogy hívjuk az élet pártállamnak.

[00:26:09]Teljesen más összehasonlította minden olyan párttal, amely valamilyen érték vagy valamilyen politika akár értsünk azzal egyet, vagy ne alapján szerveződik.

[00:26:16]Ez egy pártállam, tehát a szerb állami állásokhoz való hozzáférés és a patunkus kliensvis viszonyok tartották össze a szerbhaladó pártot.

[00:26:23]Nem valami értékrend.

[00:26:23]Bolsonáró és és Lula balázslatos története.

[00:26:26]Hát azért nagyon udvaries voltál ábrisa a Lulával az előbb.

[00:26:30]Tehát a Lula az egy akkora kínai és orosz ügynök, hogy geolus pörtle megnyalja a tizujúját.

[00:26:34]Az a helyzet.

[00:26:36]Tehát a Lula az a az amerikai kontinens mondjuk Kínával szembeni kiállásának az aláásában senki által nem nem überelhető.

[00:26:46]És a Lula voltaképpen az egy ősségi brazil politikai földrajzi törésvonalnak a kifejeződése.

[00:26:53]Lula a szegény államok, tehát a az állandó központi transzerekben meg újrárosztó államban hívő szegény államok jelöltje a működőképes gazdaságilag létező értelmes gazdag államokkal szemben.

[00:27:03]Tehát ott ott egy belső politikai földrazíésvonal van, aminek az egyik oldalán van a hatám, ha kell egy közös halmaz.

[00:27:12]Tehát ha azt mondod, hogy szerintem nincs közös halmaz.

[00:27:13]Nincs közös halmaz.

[00:27:14]Akkor csak az a közös almaz, hogy Orbán Vikt Orbán Jóban vannak, ami egy nagyon izgalmas popkulturális megközelítés, de szerintem egy egy abszolút rossz megközelítése viszont olyan emberek fülében, akik bármilyen mértékben mélyebben ismerik ezeket az országokat, vagy egy kicsit is foglalkoztak velük, de egymással is jóban vannak töb.

[00:27:29]Ez nag ez egy nagyon jó dolog, de tehát egymással jobban tud lenni két halálosan különböző elvet valló ember is.

[00:27:34]Tehát meg meg meg van énekelve a Luk Frieden meg Orbán Viktor közötti barátság, vagy az Emanuel Macron Orbán viszony, hát Orbán egyébként sok mindenkivel tud jóban lenni, akivel amúgy nincs jó.

[00:27:45]Hát hát hogy mondjam, azért a Macronnal való kapcsolata az egy kicsit más így, hogy Löpen is ott van a képben.

[00:27:50]De akkor maradjunk annyiban, hogy ezek szerint a madarat tolláról, embert barátjáról alapon lehet őket egy kalap alá venni.

[00:27:58]azért vannak, akik nem ezt állítják.

[00:28:00]Itt ezen az oldalon hallottam sok közösnek tűnő jellenvonást.

[00:28:05]Na most próbáljunk meg egy picit először különbséget tenni akkor a mostani győztesek között, vagy megtalálni a közöset, azaz Lula a demokraták, még nehéz a diákmozgalom, ugye, mert ezek ezek a győztesek, illetve hát Izraelben sem lehet azt mondani, hogy itt most egy személy nyert volna, hanem egy egy nagy koalíció.

[00:28:28]Hogy mi az azonos ezekben a társaságokban, amelyek így tudtak nyerni?

[00:28:35]Valójában sokkal kevesebb a közös vonás ezen az oldalon, a mi oldalunkon, ha úgy tetszik, mint amennyi közös vonás van a vesztesek oldalán.

[00:28:47]Ezekről mindannyian szerintem sok okosságot hallhattunk, nem?

[00:28:52]De látod, hogy még ezt is tagadják.

[00:28:53]Tehát ahogy ahogy haladunk innen oda még ez is tagadják a fideszesek innenoda egyre kevesebb közöset említenek.

[00:28:59][nevetés] A e ettől függetlenül most és lehet, hogy most az lesz, hogy te elmondod a különbségeket a győzteseknél, ők pedig el fogják mondani a hasonlóságokat, és azt mondják, hogy mint két tojás olyan a szerb diákmozgalom és lula.

[00:29:15]Igen.

[00:29:15]Az a szerb diákmozgalom és a lula között.

[00:29:17]Tehát valóban úgy van, ahogy a Mátyástól hallottunk, hogy nagyon-nagyon kevés igazából olyan részletkérdés, ami populárissá teszi a dolgot.

[00:29:26]Én szerintem csak nekem van igazam nacionalizmus nemzetállam és leállítani azt, amit a WK néven össze tudunk foglalni.

[00:29:40]Tehát egy ilyen progresszivitásnak az a formája, amibe mindenféle dolog belefér a homoszexualitásoknak a a a istenítésétől kezdve egy csomó olyasmi, amit a balliberalizmusnak nevezünk, ezeket ők ők összenyomják.

[00:29:57]De egy másik téma, ami a te általad felsorolt országokhoz tartozik, azok, akik megbuktak mindegy szálig, nagyon erősen Izrael barátok, és akik de beleértve itt most az Orbán Viktort is, és akik most nyernek, óvatosan beszélek Szerbiáról, mert nem tudom, hogy a diákmozgalomnak van-e ilyen jellegű, de Lula esetében Amerika esetében azok nak a sikeréről van szó, akik a közelkeleti helyzetben a palesztinoknak a az ügyét forszírozzák, és Izraelnek az ügyét úgy fogadjázzák el, mintogyha Izrael egy kolonialista, részben fasisizmus felé haladó ország lenne.

[00:30:50]És ebben a Lula és a demokratáknak a győztes győztesei, tehát akik rising sztárokká, tehát most felemelkedő sztárokká válnak, igenis megfogalmazódik egy nagyon erős az izraeliek és az Izrael támogatók szempontjából mármár antiszemitának nevezett, vagy annak nevezett valami.

[00:31:12]Tehát ez egy nagyon fontos probléma mindegyik Izraelen kívüli választásnak az eredményében, mert a Palesztin ügy az hatott mindegyik országban.

[00:31:24]És hát Izraelről ne is beszél, ahol képesek voltak izraeli problémákat fölvetni izraeliek.

[00:31:29]Igen.

[00:31:29]Azért mondjuk az izraeli győztesekre bár részben nyilván azt mondja Netu, hogy azok is antiszemiták, hiszen arabok is bekerülnek majd a koalícióba.

[00:31:37]De a többiekről talán nehéz ezt állítani.

[00:31:42]Péter, te mit gondolsz, hogy a a mostani győzteseket, ezt a négy győztest már Csunderlik Péter, bocsánat, mert két Péter és ráadásul egy oldalra ültettem őket.

[00:31:51]Tehát, hogy ez a nagyon jó, tehát hogy igazából az köti őket össze, hogy a túloldalonkig szerepelnek velük szemben.

[00:31:58]Vagy egyetértesz ezzel a másik törésvonallal, hogy van egy izraeli palesztin törésvonal is, ami alapján meg lehet különböztetni őket?

[00:32:10]Umberto Eco írt egy remekes szét, hogy ellenséget alkotni címmel, ami ugye arról szól, lényegében populárisan fejezi ki azt, amit Kársmitta Baráti és ellenség megkülönböztetéseként írt le a politikában.

[00:32:19]Vagyis, hogy miképpen lehet legegyszerűben identitást építeni úgy, hogy valakivel szemben meghatározom magam.

[00:32:25]Ez azt jelenti, hogy a politikában halmozottan érvényes az, ami egy narratológiai lepvetés, hogy történetet csak úgy tudunk elmesélni, hogy van egy hős és van egy van egy van egy van egy negatív hős, ugye ebből a szempontból.

[00:32:37]És gyakorlatilag az egész világunk naratológilag így épül föl, hogy sztorikat mesélünk el.

[00:32:41]Tehát én ezért mondtam csak azt, hogy ugye egyfelől igazad van, hogy tehát hogy nyilván létezik ez a történet, de ezt különlegességként beállítani nem hiszem, hogy lehetne, mert a világban számtalan ilyen történet van, és ezek a történetek versenyeznek egymással.

[00:32:57]És ebben a tekintetben, ezekben a különböző országokban ugye mindig volt egy ilyen bossmanszter, egy ilyen főgonosz, akit be lehet állítani.

[00:33:06]Hozzáteszem, hogy ez a főgonosz ilyen értelműen narratológiai ugye kliséket alkalmazva, az azonosítja saját magát a saját hazájával.

[00:33:14]Tehát ilyen tekintetben abszolút ugye kirekesztő, és a politikai ellenfeleket, azokat ellenségként tekinti.

[00:33:20]Na most ebben a helyzetben gyakorlatilag itt ennek a típusú ilyen bossmesternek, főszörnek a legyőzése volt az, ami az ilyen különböző szereplőket egyesítette.

[00:33:29]És azt mondom, hogy ez ilyen tekintetben ez hát én ugye történész vagyok és a 20.

[00:33:35]századi amerikai történelmet tanítom valamint hát a 20.

[00:33:39]század elé magyar történelmet alapvetően.

[00:33:42]Tehát az, hogy a magyar politikában is előállt az a helyzet, hogy valamivel valamivel szembamit el kell utasítani és mondjuk 1918 őszére alapvetően egy Tisza ellenes koalíció jött létre.

[00:33:53]Tehát Tiszát azonosították sok mindennel, olyan rosszakkal is, amiről nem a Tis figyeljünk a az időpontokra.

[00:34:00]19 tegnap és vele szemben fölállt egy olyan koalíció, amit 1918 őszén a balold a szociáldemokrata pártól a Károly féle függetlenség nacionalistákon át a Jászéféle polgárradikálisokig terjedt és ezeknek a szereplőknek alapvetően eltérő koncepciója volt, hogy merre kell haladni.

[00:34:17]Azt tudták, hogy Tiszával, Tisza Istvánnal le kell számolni.

[00:34:19]És ebben a tekintetben gyakorlatilag ilyen típusú koalíciók álltak össze, valamikor konkrét koalíciók, választói koalíciók, valamikor pedig különböző választói csoportok állnak össze választási rendszertől függetlenül.

[00:34:32]Tehát nem egy közös jövőkép, hanem valaminek az elutasítása, Trumpnak az elutasítása, Netának az elutasítása, a VC rendszer elutasítása, az olyan látványos korrupciós esetek, amik életeket követelnek.

[00:34:43]Tehát itt mondjuk ugye a az emlékezetes híd katasztrófára utalok pasúti hídkatasztrófára.

[00:34:46]És ugye Brazíliában pedig hát ugye egy egyetemű báb volt egyébként az ellenség.

[00:34:51]Tehát senki nem gondolta komolyan, hogy a Bolsonaro fiának saját politikai akarata van, hogy ő egy politikai aktor.

[00:34:56]Tehát az egy ilyen duplán látványos volt, hogy itt egy családi politikai vállalkozást kell egyébként legyőzni.

[00:35:02]És Ras sikeresen mozgósította a szavazókat a politikai vállalkozással szemben.

[00:35:11]Szóval ti mit tudtok mondjuk közös halmazként meghatározni a győzteseknél?

[00:35:17]Ezt a Péter elég jól leírták.

[00:35:17]Szerintem nehéz hozzátenni, de azért elvárom tőletek.

[00:35:21]Igen.

[00:35:21]Hogyha hogyha narratológia ez nagyon nagyon fontos észrevele észrevétele a a Petinek, amivel messz menőkig egyetértek.

[00:35:29]Én csak arra akarom felhívni a a figyelmet, hogy ez a történet, amit amit mesélünk kifejezetten Magyarországon, illetve a a kontinentális Európán belül, a liberális demokráciák ellen összeszövetkező autoriter vezetőkről, amellett, hogy részben van ennek valóság alapja, tényleg szeretném aláhozni, hogy van valóság alapja.

[00:35:50]Amellett jellegzetesen európai félelmeket fejez ki ez a ez a ez a történet.

[00:35:55]Tehát az a helyzet, hogy a covid és az orosz-ukrán háború, illetve a Donald Trump jelentette krízis, ugye az északatlanti kapcsolatokban bekövetkező krízis.

[00:36:09]Egy olyan világot hoztak létre körülöttünk európaiak körült, amiben egyre kevésbé érezzük magunkat biztonságban.

[00:36:15]Tehát ez a három esemény a covid, az orosz-ukrán hábor és az északatlanti kapcsolatok látszólagos meggyengülése.

[00:36:23]Ezek létrehoztak egy olyan hangulatot Európán belül, hogy egyedül vagyunk, hogy itt hagytak minket, törbecsaltak minket, hátba döfnek minket és és magányosak vagyunk.

[00:36:35]És az a helyzet, hogy ez az európai félelem, ezt írhatjuk Trumpnak a számlájára, írhatjuk Putyinnak a számlájára.

[00:36:43]Végsősoron azt gondolom, hogy Európának a számlájára kell írnunk, mert Európa volt az, ami 2022-ig olyan szinten elhanyagolta a maga katonai elrettentési képességét, hogy szintegy invitálta a kontinensen bekövetkező újabb háborút.

[00:37:01]És azt gondolom, hogy egy olyan traumában vagyunk, ami ami amire az a természetes pszichológiai válasz, hogy történeteket szövünk arról, hogy kik szövetkeznek ellenünk, és kik akarnak minket felszámolni és felosztani.

[00:37:17]És nagyon fontos, hogy figyeljünk arra, hogy mikor vannak objektív bizonyítékaink ehhez a történethez, és mikor a mi mélyebb félelmeink és szorongásaink azok az, amik amik alakítják, megszervezik ezt a történetet.

[00:37:28]Tehát te azt mondod most finoman, persze nem annyira konkrétan, mint ahogy én ezt most ki fogom fejezni, hogy itt a az Európával szembeni összefogás réme az erősebben jelenik meg a pszichés problémák miatt, mint amilyen az valójában.

[00:37:47]És nagyobb a rettegés, mint az okrá.

[00:37:50]Így van.

[00:37:50]És inkább inkább magyarázzuk meg a saját traumánkat, vagy a saját gyengeségünket, szívesebben magyarázzuk meg, ugye emészthető a közösségi médián gyorsan terjedő konspirációs történetekkel, mint keresünk hozzá objektív kapaszkodókat.

[00:38:09]Tehát nem tudom, hogy kinek van jelenleg a fejében a 2025 júniusi hágai NATO konferencia, amikor Donald Trump és az Amerikai Egyesült Államok kényszerítették ki azt, hogy a NATO összes tagállama 2035-re elköteleződjön az 5%-os katonai költségvetés mellett.

[00:38:27]Objektív események vannak, amiket az agyunk nagyon érdekesen nem vesz figyelembe, mert fontosabb az egyszerű narratológiai mintázat, hogy el vagyunk árulva.

[00:38:40]Nem azt akarom mondani, hogy a Trumpnak ne lennének baráti szándékai Putyinnal, vagy ne lennének olyan szándékai, amiknek mi európaiak jog, amitől mi európaiak joggal félünk.

[00:38:50]Csak az emberi agynak az általános tevékenységére szeretném felhívni a figyelmet, hogy az objek, tehát az ellenpéldákat elfelejtjük, nem válnak a médiatörténet részévé, hanem egyszerű, áttélhető, megragadható magyarázatokat, tündérmesékben, mintázatokban gondolkodunk a világpolitikáról.

[00:39:07]És szerintem ez a ez a mai gondolat, hogy itt vannak a vannak a barátok, vannak a a bűntársak és a bűntársak összeszövetkeznek, ez részben ennek a neurológiai jelenségnek a megnyilvánulása.

[00:39:24]Igazából ezek az emberek mélyen cinikusan, bizonyos egyében, realistán gondolkodnak a politikára.

[00:39:30]Úgy ahogy a Lord Palmester annak idején mondta, hogy nekünk nem nekünk nem barátaink vannak, hanem érdekeink, és mindig azok a barátaink, akikkel éppen megtaláljuk a közös érdekeinket.

[00:39:39]Ezeknek az embereknek sokkal cinikusabb hozzáállásuk van a politikához, mint sem hogy azt a barát ellenség fogalom párjaival le lehessen írni.

[00:39:48]Várjál, akkor megpróbálom leegyszerűsíteni, és akkor a Mátyáshoz szól ez már.

[00:39:51]Aztán persze ő teljesen más szemszögből fogja ezt látni, mint ahogy itt bárki gondolná meg tudod.

[00:39:56]Hát én biztos vagyok benne, hogy akkor vannak azok, akik úgy gondolkodnak, hogy léteznek értékközösségek, és vannak, akik pedig elsősorban cinikus módon, vagy nem cinikus módon az megközelítés kérdése, de kizárólag az érdekeket veszik figyelembe.

[00:40:17]Ez lehet egy választóvonal?

[00:40:18]Ezt már tőlem kérdezed.

[00:40:19]Hát tőled is kérdezem.

[00:40:21]Ez egy választóvonal.

[00:40:21]Elletben lehet, csak én nem érzem érvényesnek a ez választások lényegében egyikére sem.

[00:40:26]Tehát itt én most már nem vagyok ebben a körben teljesen kalaptagadó, mert az előző körben kalaptagadó voltam.

[00:40:30]Szerintem nincs egy kalap a vesztesekre.

[00:40:32]Ezek nagyon-nagyon különböző társalmi bázisok.

[00:40:34]A győztesekre kettő kalap már van.

[00:40:36]Tehát ott ott azt el tudok külön különíteni.

[00:40:38]A megszokott ingakilengés, inga visszalengés, tehát normál normál politikai folyamatokból következő egyszerű reguláris választásokat.

[00:40:48]Szerintem ilyen a brazil és és ilyen az izraeli.

[00:40:50]Tehát az ottani normális politikai folyamatok következménye az, hogy hogy most éppen így történtek a dolgok.

[00:40:55]Tehát a úgy ugyanúgy, ahogy emberemlékezett volt a Brazíliában, mindig a a Délkubának nevezett nyomorult periférikus államok, amelyek persze saját maguk szerint kizsákmányoltak, mások szerint pedig működésképtelek és paternalisták, azok megszavazzák a munkáspárti jelöltet, a jobboldal aktuális jelöltjét megszavazzák a gazdaságilag életképesebb államok.

[00:41:15]És éppen éppen milyen köztesebb, kisebb elemeket tudnak ezek a koalíciók maguk mellé húzni, annak a az eredménye, a brazil elnökválasztás eredménye.

[00:41:22]Ez egy teljesen klasszikus választás, semmi extra, semmi rendkívüli nincsen benne.

[00:41:26]Néhány politikai Brazíliában is.

[00:41:26]Az ami az Brazíliában is létezett, hogy még azokon a területeken is, ahol a a gazdaságilag erősebb, tehát önmagukat bőven ellátni képes államok szintjén nyert Bolsonáró, ott a nagyvárosokban mégis Lula nyert, de volt egy 3%-os különbség, tehát egy nagy ez egy icipici kis különbség volt, nem volt egy népmozgalma Báróval szemben.

[00:41:48]Izrael szerintem nagyon hasonló a helyzet.

[00:41:50]Tehát Izraelben vannak időszakok, amikor kell a vagy van kedvük az Izraelnek Bibihez, meg van olyan időszak, amikor nincsen kedvük a Bibihez.

[00:41:56]Van időszak, amikor a koalíció, minden minden zöldi kormány koalíciós.

[00:42:00]Van amikor a koalíció extrém tagja az arab közösség valamelyik pártja.

[00:42:04]Van amikor a koalíció extrém tagja az a terepes közösség valamelyik pártja.

[00:42:07]Szerintem ez ez ez is egy klasszikus izraeli választás.

[00:42:10]És akkor van a három olyan, ahol valami új történt.

[00:42:12]Tehát egy új egy új koalíció állt össze egy korábbi erős hatalmi vonulattal szemben.

[00:42:20]Szerintem teljesen új koalíció most az a koalíció, akikkel a demokraták megnyerték a félidős választásokat.

[00:42:26]Tehát az abban olyan részek vannak, Texas, Kansas, Ohio, Mississippi, Alaska bizonyos részei, amelyeknek egyszerűen az az élményük a saját korábbi évtizedes pártjukról, hogy tolj rájuk magasról és betelepíti a területeiket, az energiaárakat fölverő AI adatközpontokkal, meg nem veszi figyelembe a dízelár jelentőségét, és nem méri ezt le rendesen a a az iráni háború folytatásának a jelentőségével szemben.

[00:42:51]És akkor ezért most átmennek a a demokraták egy bizonyos fajtájához, a nagyon mérsékelt, nagyon újszerű, nagyon nem pártos és nagyon nem kommunista demokratához bizonyos szavazók.

[00:42:59]Ez a demokrata győztes oldal.

[00:43:01]A az egyetemi stalista egy egy fantasztikus politikachnológiai újítás, egy egy politikai innováció, egy nagyon stabil autoritár hajlamokkal rendelkező rendszerrel szemben.

[00:43:13]A Tisza megint egy ilyen megoldókulcs, egy nagyon-nagyon ú néz egy ötödik választás.

[00:43:19]Mondd, ez egy ötödik választás.

[00:43:20]A Tisza az az szintén talán hasonlítani merném az egyetemista listához úgy, hogy egy konkrét politikai helyzetben egy egészen újszerű koalíció, vagy egészen újszerű megoldókulcs egy hatalmi rendszernek a föltörésére.

[00:43:31]Ezek új dolgok, ez a három, és van a és van a kettő, ami teljesen teljesen a szokás.

[00:43:36]Na jó, odáig jutottunk ennyi idő alatt, hogy igazából nem tudtuk meghatározni azt, hogy mi köti össze az egyik oldalt és mi köti össze a másik oldalt, hogy legalábbis egyetértés nem volt.

[00:43:44]Én most azt szeretném kérni, hogy menjünk akkor külön, mert itt elhangzott az, hogy az izraeli választás az minden más választásra, meg Európára és az Egyesült Államokra is hatással van.

[00:43:56]És ilyen szempontból nagyon fontos.

[00:43:59]Kezdjük egy kicsit ezzel most, mert hát itt Maty azt mondja, hogy hol van kedvük Bibihez, hol nincs kedvük Bibihez.

[00:44:08]Hát talán itt azért a kedvnél most többről volt szó, nem?

[00:44:13]Én azon nem baj, hogy én kezdem és utána, hogy amit elfelejtettem és mindannyian elfelejtettünk, hogy eme országok és beleírtve a mi hazánkat is ötödikként Magyarországot, a népharag az nagyon fontos szerepet játszott.

[00:44:32]Mindegyik oldalon volt egy népharag, ami e az establishment, tehát az éppen uralmon lévőkk ellen fordult, legyen az ilyen, vagy olyan, vagy amolyan.

[00:44:46]B népharag, fiatalos népharag, a hatalom jellegzetes nek látszó korrupciója, és az új gazdagoknak a kivagyiságának mindenütt megfigyelhető növekedésével.

[00:45:06]És ez ellen.

[00:45:06]Tehát tulajdonképpen úgy is mondhatnánk, hogyha rossz indulatokban vagyunk, hogy hogy egyfajta irigység a nagyon sikeres emberekkel szemben, de második olvasatban azt tudjuk, mert mindenütt lelepleződik, hogy az újgaoknak egy nem jelentéktelen része azért újga, mert a politikai hatalommal összekacsint, és az olimpiai politikai hatalom és ők együttműködnek klientúra alapon, mégpedig neoklientúrák, tehát nem régi fajta, egy új megújult dolog.

[00:45:35]Az Amerikában azt nem értek egyet a Mátyással.

[00:45:38]Amennyiben ő menjünk, menjünk most először Izraellel.

[00:45:42]Jó, majd utána beszélünk Amerikáról, mert hát a Bibből elegük van nincs én úgy gondolom, hogy ott is van egy nép egyébként, hogyha valaki nem tudná népharag is nagyon komolyan közrejátszott.

[00:45:56]Nem a palesztin ügy, hanem a népharag netanyahu politikai gyakorlatával szemben.

[00:46:02]Egyrészt, amit talán nem mindenki tud, az izraeli nép is, és nagyon sokan a világban Netanyahunak a felelősségét biztosra veszik október 7e megtörténte kapcsán.

[00:46:15]Na most nem megyek bele, hogy tehát nem arról van szó, hogy ő megszervezte, az ez nevetséges lenne, ez összeesküves elmélet alaptalan, de köze lehet hozzá.

[00:46:23]Sőt biztos, hogy ö tényszerűen egy csomó dologban ö nagyon komoly olyan hibát vétett, ami miatt a népnek kötelessége leváltani.

[00:46:32]Ezt mondom én.

[00:46:35]De a másik, ami jóval előtte volt még 2023 előtt, hogy Izraelben egyrészt a jogállam leépítése kapcsán történtek lépések, másodsorban az alapító eszméhez nem kapcsolódó olyan vallási nacionalistáknak az megerősödése bizonyos népcsoportok révén elsősorban a közelkeleti zsidó, nem a fehér, ők ők magukat egymás között fehérnek nevezik a akik akik innen jöttek, és a Marokkó, Irán, Irak, Afganisztán satöbbit, a a azok fanatizálva lettek az évek során, és kétségtelenül egy rasszista megoldást láttak reálisnak, azért, mert tulajdonképpen azt nevelték belőjük, hogy ők is arabok satöbbi, de nem vagyunk mi arabok.

[00:47:25]Ezt akarták, hogy ti ti zsidók vagytok.

[00:47:28]És ilyen módon egy kialakult egy nagyon nagy tábora azoknak a szélső jobboldal mellett, akik kompenzálják azt, amit nekik tanítottak, hogy az ők nagyapáik milyen szar sorgosuk volt a különböző arab országokban.

[00:47:45]Ez vitatott kérdés, de úgy vannak tanítva, és őnekik a szélső jobboldal kedvez.

[00:47:49]És most éppenséggel annak vagyunk, tanúi, hogy a az a az alapító fehér zsidóknak egy része elmegy az országból, mert már nem bírja az orbánizmust, mert azt vezették be.

[00:48:00]És ami ami lényeges, hogy a korábban a gazdagodás nagyon összefüggött, az izraeli gazdagodás a a netanjau féle hatalmi csoporttal és a lakás a lakhatási probléma, ami aztán átment Franciaországba, először komoly tüntetésekbe, szinte felkelésbe éppenséggel az elmúlt évtizedben már Izraelben megjelent, hogy az ottani fiatalok nem tudnak lakáshoz jutni, bérlakáshoz sem tudnak jutni.

[00:48:32]satöbbi.

[00:48:34]Ezek halmozódnak és Netuban látják minden ellenségüknek a ugye innen nézve itt a háború tűnik a legsúlyosabb kérdésnek, de ezek szerint ott azért van más is.

[00:48:46]Ez sokkal több, sokkal több, mert valójában azt a háborút, amit Gáza ellen folytattak, az tulajdonképpen az izraeli emberek számára egy üdvözlendő is volt.

[00:48:57]Az egy másik kérdés, hogy milyen szinten, de ők úgy gondolták, hogy ez a kérdés, ez életveszélyes, mert ami történt október 7-én, egy olyan traumát okozott, hogy hogy minket tényleg nem csak a levegőben mondjuk ezt ki akarnak irtani, hiszen bementek oda emberek és embereket, akiket zsidónak véltek, vagy Izraelnek véltek, lekaszabolták.

[00:49:17]És ezt feldolgozni úgy lehetett, hogy ezt meg kell bosszulnunk, hogy azt csináljuk, hogy elvesszük a kedvüket, hogy még egyszer ilyet csináljanak.

[00:49:27]És a a leszámolás során azonban történetek alakultak ki tényszerűen is, amelyek aztán az izraeli közvéleményt is megosztották, de eredendően nem ez a izraeli társadalomnak a fő problémája legfeljebb október 7-ig.

[00:49:41]annyiban azt még egyszer hangsúlyozom, hogy úgy gondolják, hogy a dolog történetett volna meg, hogyha nem követ el a netyagú vezette kormány óriási bűnöket, ahogy a fél Izrael így gondolja.

[00:49:57]Ábel, szerettél volna megszólalni ott még, amikor Péter elkezdte vagy Ábrisa a monológiát?

[00:50:05]Igen, igen, az már, az már az már kicsit ideét múlt.

[00:50:07]Úgyhogy elő Péterre vászolnék Péter vászolnék gyorsan, hogy hogy nekem a netanyahu kapcsán mindig elég, tehát a a izraeli választások kapcsán eléggé mondjam következetes véleményem volt.

[00:50:20]Szerintem az a miniszterelnök, akinek a hivatali ideje alatt október 7-e megtörténhetett, tehát nem arról van szó, hogy még csak abba se szeretnék belemenni, amiben ott is biztos vannak felfejthető szálak, hogy milyen mulasztások voltak, de egyáltalán az a tény, hogy október 7 megtörtént, az méltatlanná teszi Netanyahut arra, hogy hogy Izrael miniszterelnöke legyen.

[00:50:38]Tehát egy olyan, tehát 40, tehát 9/evennek a 40szerese ugye izraeli lakosság arányban nézve, hogyha ez megtörténhet egy ilyen terrortámadás, akkor az ottani kormánynak radikálisan átértékelődik a funkciója.

[00:50:49]Az egyetlen funkciója onnantól fogva az állam, az állampolgárok iránt vállalt szerződésének a a restaurációja és a biztonság restaurációja utána, hogy ez megtörtént, a miniszterelnöknek le kell mondania, és nem szabad újra a választásokon indulnia.

[00:51:04]A másik dolog viszont az, hogy kifejezetten a a Libanontól délre eső és a és ugye és ugye a Gázától keletre eső izraeli választókerületek voltak azok, ahol Netanyahunak nagy volt a társadalmi támogatottsága.

[00:51:16]Tehát azt, amit mi ilyen absztrakt szempontból, ami számomra egy nagyon fontos szempont, a felvilágosodás és a természetjog, hogyha ez megtörtént az én hivatali időm alatt, akkor nem lehetek utána miniszterelnök satöbbi.

[00:51:27]Ők ezt azért máshogy értékelik, mert mégis csak Netanyahuban látták azt, ezek a kibucok és ezek a választókerületeknek több esélye van arra, hogy meg megvédje őket a megvédje őket a Hamastástól.

[00:51:38]A másik viszont, de ugye ezek pont azok a területek, amelyekről Péter elmondta, hogy ott laknak olyan Igen, de hogyha megnéz Mizrainak hívják azokat a zsidókat, akik közelkeleti és arab országokból, illetve Jemenből, Etiópiából satöbbi, elhagyott népességcsoport volt, amikor én fiatal voltam, amikor annyi idős voltam, mint ő, akkor ezek másod osztályú embereknek érezték magukat.

[00:52:05]használ jött a vallási naciona a szélső jobba, amelyik ezeknek adott lehetőséget, hogy ne érezzék magukat a odabban az ország.

[00:52:14]Én én csak azt mondom, hogy a likud ezeken a helyeken látványosan jobban szerepelt, mint az országos átlag.

[00:52:20]Ez az egyik.

[00:52:20]A másik pedig csak az, hogy az, hogy azért nem akarom azt tettetni, hogy ezek között az emberek között, a bűntársak között ugye nincs nincsenek nagyon fontos ideológiai koncepcionális átfedések.

[00:52:32]És szerintem tehát és ez fontos is, hogy megjegyezzük, mert ezzel tudjuk bele becsomagolni igazá belekötni a beszélgetést a a a globális történetbe.

[00:52:40]A globális történet pedig az, hogy a nyugati civilizáción belül ellentétes nézetek jöttek és jönnek létre azt illetően, hogy mik az államnak az elsődleges kötelességei.

[00:52:49]És van egy geng a nyugati szövetségen belül.

[00:52:53]Nem tudom, hogy a Vucic az hogy illik ide, de hogyha a Bolsonaróra gondolok, hogyha Trumpra gondolok, hogyha a Netanyahura gondolok, akkor ugye az elsődleges felfogás az, hogy az államnak az elsődleges felelőssége, és aztán ebből jön létre a republikánus pártnak az ideológiája, ebből jön létre a brazil liberális pártnak, vagy progresszív liberális pártnak az az ideológiája.

[00:53:11]Ugye ez ironikus módon a Borzonarónak a pártja vagy pártjának a neve.

[00:53:16]Ö a történet az az, hogy az állam elsősorban véd és biztosítja a szabadversenyt.

[00:53:23]Az európai történet az az, hogy az állam az segít.

[00:53:29]És és annyi azért fontos nekünk szerintem lelkileg ez a ez a választási sorozat, mert úgy érezzük, hogy igazából ez a két vízió harcol egymással.

[00:53:36]Mi az államnak az elsődleges dolga?

[00:53:41]És ennél a enné ebben a fényben bizony ugye fontos, ahogy említettem, hasonlóságok rajzolódnak ki a most választást vesztő politikusok és a választást megnyerő politikusok között.

[00:53:53]Na most itt egy teljes egységben fog a négy győztes, aki mellettem ül a két oldalon, szünetre vonulni a közönséggel együtt, és utána innen folytatjuk talán már azzal, hogy az izraeli választást, ha lehet lezártuk, hanem hogy például az, hogy hat a világra, hogy hat Európára, hogy hatott mondjuk az amerikai választás.

[00:54:11]És akkor ezzel megyünk tovább.

[00:54:47]Jó.

[00:54:53]Milyen érdekeltek meg nagypapám sokat meséltek dorog módjáról, ahol a családi háttered vidék vagy Budapest dorog dorogi tehát Eszegon mellett és alapvető azért értelmességi családból származom tehát a nagypapám a kultúrháznak Ja folytatódik állítólag élőben vagyunk én egy ilyen villanylefelre számít ítottam, de akkor az most nincsen.

[01:06:19]Elmondanám, hogy a konfrontzóna Insta oldalán folytatódik a szavazás, és 1%kal lement azoknak az aránya, most 84%, akik szerint az orbáni világ véget éér.

[01:06:34]Tehát áprissal, mint fideszesek elértünk 1% változást.

[01:06:38]Igen.

[01:06:38]Nagyon szépen húzzátok lefelé.

[01:06:40]Most példásam van.

[01:06:40]Jó, ott tartottunk ugye, hogy beszéltünk egy kicsit az izraeli választásról, de teljesen mások voltak természetesen az izraeli állampolgárok szempontjai, mint a világ szempontjai Netu hatalmának meggyengülésével kapcsolatban, mert nyilvánvalóan a háború az, ami kifele a leginkább hatott mind az Egyesült Államokra, mind pedig Európára, mert ez a konfliktus, ez egy kicsit hát exportra került Izraelből.

[01:07:09]a világ minden részére, főleg annak köszönhetően, hogy ugye a világ zsidó és arab lakossága az most már gyakorlatilag mindenhol megtalálható.

[01:07:20]Pár párhuzamosan egymás mellett élve így a konfliktus is átkerül.

[01:07:27]Az, hogy vélhetően talán egy kevésbé háborús kormány alakul ki, és lesz egy olyan koalíció, amelyben arabok és zsidók együtt igyekeznek majd kormányozni, az ebben hozhat-e változást?

[01:07:41]Érezni fogjuk-e ennek a hatását?

[01:07:45]Mondjuk Amerikában például mennyit segíthet abban, hogy a most már ott megjelenő muszlim politikusok és a zsidó lakosság közötti viszony változzon, ha egyáltalán kell változnia?

[01:07:59]Hát én félve nyilatkozom a Közelkelettel kapcsolatban.

[01:08:02]Jake Sullivan Biden nemzetbiztonsági tanácsadója, akit nemzedéke legnagyobb tehetségének és legokosabb fiatalemberének tartottak.

[01:08:09]Ő írt 2023 őszén egy nagy cikket a legnagyobb presztízsű külpolitikai szemlébe, Farin Affersbe, amiben egy alapvetően egy áttekintést adott a világ ügyeiről, és a közelkelettel kapcsolatban úgy összegzett, hogy gyakorlatilag évtizedek óta nem volt ennyire békés a közelkelet, mint most.

[01:08:30]És mire ez a cikk megjelent a Foreign Affsben, már megtörtént az október 7-i merénylet.

[01:08:35]És mondom, tehát Biden nemzetbiztonsági tanácsadójáról van szó, akinek a rendelkezésére álltak a CIA értesülések.

[01:08:40]Tehát azért óvatosan nyilatkozunk azzal kapcsolatban, hogy ugye mi fog történni és mi várható.

[01:08:47]De Péter azért az megállapítható, hogyha arab pártoknak és zsidó pártoknak kell együtt kormányozniuk, akkor az óhatatlanul szükségessé teszi, hogy a béke felé mozduljon el a térség, vagy hát legalábbis a a békesség szándéka meglegyen.

[01:09:04]De de azt tudod, hogy hogy ez korán sem biztos, amiről te beszélsz.

[01:09:06]Tehát itt ez nem egy eldőlt dologról van szó.

[01:09:08]nagyon alakulófélben a koalíció 28 nap van arra, hogy de ha ha most ha polimarketet érdemes esetleg vagy más ilyen fordikai fogadóirodákatnak az eredményeit megnézni, én attól tartok, hogy nagyon nagy maximum az 50%-nak az esély.

[01:09:25]Én úgy gondolnám, hogy a többség azt mondja, hogy nem lesz ez a koalízió, de az, amit fölvetsz, az természetesen egy reálisan létező alternatíva.

[01:09:37]És ö sokan én magam, és ítéljenek el, én ennek szurkolok.

[01:09:44]Valószínűleg nem vagyok többségi álláspont Magyarországon, mert a Magyarországon a többsége, a gondolkodó többség úgy gondolja, hogy nem lenne helyes.

[01:09:55]Aki foglalkozik a közelkelettel, azoknak a nagyobbik része azt mondja, hogy ez öngyilkosság Izrael szemszögéből.

[01:10:04]Én alapvetően azt gondolom, amit Jászi Oszkár úgy fogalmazott meg, polgáradikális politikus gondolkodó, akiről az április által szerkesztett szabadságról című kötetben volt is alkalmam írni.

[01:10:15]Ő azt írta, hogy 50%-re nem lehet demokráciát építeni.

[01:10:18]Ezt az 1910-es években írta azzal kapcsolatban, hogy nem lehet anélkül magyar demokráciát, úgy demokráciát építeni, hogy a nemzetiségeket nem integráljuk ebbe az egész történetbe.

[01:10:29]És hogy amikor a nemzetiségi mumussal riogat ugye az elit, az etnikai elit, az etnikai magyar elit, úgy nem lehet demokráciát építeni, valahogy ki kell egyezni, de ezt lefordíthatjuk Izraelre is.

[01:10:42]És én azt gondolom, de mondom, tehát én nem vagyok Izrael szakértő, nem vagyok közelkelett szakértő, én alapvetően 20.

[01:10:51]századi amerikai történelemmel meg magyar történelemmel foglalkozom.

[01:10:56]Csak azt tudom mondani, amit így olvasgatok és bizonyos benyomásaimat meg tudom osztani.

[01:10:59]És ezzel kapcsolatban nekem anélkül, hogy Péter lántében mély ismereteim lennének az izraeli politikáról, nekem az a benyomásom, hogy az 50%re nem lehet demokráciát építeni, ez valahogy alkalmazható.

[01:11:08]Tehát anélkül, hogy nem történne valamilyen típusú kiegyezés, és anélkül, hogy valahogy nem próbálnák meg valami, nem tudom, hogy ez hogyan lehet, de az biztos, hogy ami van, az tarthatatlan.

[01:11:17]És annál is inkább tarthatatlan, mert hogyha egy másik jelzi idézetet hozok, ő a balkára írta azt, hogy ahol gyerekek bombavetőkké válnak, tehát gyerekekből terroristák lesznek, az azt jelenti, hogy olyan szintű az elkeseredettség és olyan szintű a rossz helyzet, hogy abból csak rossz jön.

[01:11:34]Most ezek után, ahogy letarolták Gázát, és történik az, amit ami miatt a Nemzetközi bíróság elítélte Natanjaut, és ami miatt sokan már ugye néptirtást emlegetnek, a az megint ahhoz vezet, hogy itt mi történik.

[01:11:50]Egy újabb és újabb terroristákat fog fog elő felőállíteni.

[01:11:55]Tehát, hogy ez ez nem a béke garanciája ebben a tekintetben.

[01:11:58]Hát ki kéne tenni az arabokat onnan, arról a területre menjenek ahova akarnak.

[01:12:04]radikális megoldásnak tűnik.

[01:12:04]Ezzel sem lennélek sokan elég.

[01:12:06]Hát jó, oké, akkor ezt tisztázzunk, hogy ez hülyéskedés volt [nevetés] ebben a helyzetben eg ezt aláhoztuk kétszer.

[01:12:13]Jó, háromszor.

[01:12:16]Tehát én abszolút egyetértek azzal, hogy Netanyak le kellett volna mondania rögtön, mert alatta következett az október 7-én berénylet egy nem mondott le, sőt ugye hatalommal akar maradni és szerintem a történelemben a az erős emberek, az erős vezetők mindig több problémát okoztak, mint amennyit megoldottak.

[01:12:33]Ez statisztikailag szerintem elkezdük számolgatni, az nagyjából bizonyítható.

[01:12:37]Netenu is sokkal több problémát okoz, mint amennyit megold.

[01:12:41]Noha voltak itt ténylegesen ilyen zseniális titkosszolgati akciók, mint a csipogóval felrobbantása a ugye a Hezbolach tagoknak, de azért alapvetően egy olyan vezetőről beszélünk, aki nagyjából úgy gondolkodik jelenleg, mint Hesler gyerekkorom kedvenc filmjében, a halál 50 órájában, hogy a háború folytatása marad maga a győzelem.

[01:13:01]A háború folytatódjon tovább, tovább és tovább.

[01:13:05]Meddig?

[01:13:05]A végtelenségig.

[01:13:05]Miért?

[01:13:09]Mert amíg a háború folytatódik, addig mi egyen ruhát hordatunk, és a világnál fog megszabadulni tőlünk.

[01:13:13]Netjau addig tudja elmondani, hogy rá szükség van, mert ő Izrael békesség, mert Izrael nyugalmának biztonságának a garanciája, amíg háború van.

[01:13:22]Ezért neki elemi érdeke az, hogy a háború ne érjen véget, mert ha véget ér a háború, akkor esetleg visszamehetünk a hábor előtti időszaknak a különböző ügyei jelé, amiért ugye bíróság előtt kéne felelnie.

[01:13:33]Tehát ha netyomulik a háború soha soha nem fog végetérni.

[01:13:36]És nem véletlen, hogy izraeli választás előtt nyomta a Trump adminisztrációt, hogy azért egy nappal, két nappal az izraeli választás előtt legyen már egy csapás, újabb csapás, hogy Iránra.

[01:13:48]Tehát, hogy ez az ember a legnagyobb akadálya szerintem jelenleg a bármilyen szintű továbblépés felé.

[01:13:56]Én a Péterben, mint azi Péter vonalán vagyok.

[01:13:58]Tehát szerintem a a az izraeli választáson volt sokkal kisebb jelentősége a háborúnak, összes itva az összes többi választással.

[01:14:06]Tehát Izrael pártinak lenni Izraelben politikailag nem egy költséges dolog.

[01:14:10]Izrael pártinak lenni Izraelen kívül nagyon költséges dolog.

[01:14:14][horkantás] Tehát a az izraelieknek elmagyarázni azt, hogy egy iszonytató kicsi stratégiai mérségű országban miért nem jó döntés megbízni bármilyen béke architektúrában, ami éppen most lehetséges volna, vagy tűzszüneti architektúrában, az egy sokkal kevésbé nehéz magyarázási feladat, mint elmagyarázni a Kansas farmernek.

[01:14:30]Ugye te dízeled most azért drága, mert mi úgy úgy láttuk, hogy Irán már egy kicsit túl közel volt az atomfegyverhez ahhoz, hogy oda ne csapjunk be.

[01:14:38]Tehát ez ez egy olyan dolog, amit amit Izraelben könnyű megmagyarázni, mert ott az ember nagyon könnyen érzi, hogy ebben az itt indulipinduri országban, amit amit könnyebb átlőni, mint mint megkerülni autóval, az tehát ott ott ott a bőrükre megy a játék.

[01:14:51]Mindenki másnak a bőrére a zsidókon kívül nem megy az izraeli háború.

[01:14:54]Ez ezt fontos leszögezni, és és igazából szerintem a sztorij eznek a választőknak inkább az, hogy hát ez egy kicsit az arabok bőrére is megy.

[01:15:03]De a választásokról beszélünk, azokról a választásokról, amelyek le zajlottak az elmúlt néhány hónapban.

[01:15:06]Ugye az arabok azok nem demokráciákban élnek jellemzően ott a közelkelető nincsenek ilyen természetű választások.

[01:15:11]A tehát mindenki más számára válik ez brutál költségessé.

[01:15:16]És ami ami miatt tehát szerintem nem az izraeli választásoknak van kihatása más országok belpolitikájára most a választások után.

[01:15:22]Az amerikai választásoknak van komoly kihatása majd Izraelre, hogy Izrael ezt a szerintem belpolitikai szempontból teljesen tartható helyzetét ezt mennyire tudja továbbis amerikai támogatással vinni, vagy mennyire lesz amerikai nyomás arrafelé, hogy hogy ők valamit csináljanak, vagy vagy akár magá magukra hagyják őket?

[01:15:40]Tehát én azt gondolom, hogy Trumpnak a lehetőségei arra, hogy azt a politikát vigye, amit ugye a választás utáni interjúiban is, miközben elismeri, hogy ennek az üzemanyagokra gyakorolthatása miatt bukott meg részben, de magát a dolgot őt helyesnek tartja továbbra is.

[01:15:53]A lehetőségei arra, hogy ezt mennyire viheti, azok azért elég csekélyek.

[01:15:57]Tehát a a kongresszus jellemző nem úgy szokott kőpolitikát csinálni Amerikában, hogy ő maga csinálja a kőpolitikát, utasítana bárkit is, hanem törvényekben fixre le ír az elnökök számára különböző határokat, hogy miket nem léphetnek át.

[01:16:07]A Nixon korszak ugye nagy eseményei voltak, tehát mit lehet csinálni Kambodzsában.

[01:16:12]Ugye en ennek komoly jelentősége volt a Vietnám háborontjából, hogy mit tiltottak be ott, hogy hogy Pakisztánnak vagy törökországnak a török ciprusi, görög ciprusi a háború kapcsán nem lehetett fegyvereket szállítani.

[01:16:21]Ezek a kongresszusnak a hatáskörei is.

[01:16:23]És a kongresszus az Izrael támogatásában nagyon könnyen meg tudja akadályozni Trumpot.

[01:16:28]Ennek lehet a a helyzetre hatása a közelkeleten, és nem pedig fordítva.

[01:16:32]Én nem látok most olyan drámai izraeli fordulatot magában a háborús politikának az ügyében, ami bármi más bármi más hely politikájára érdemel határásrab iratnak.

[01:16:40]Ugye Netanu azt is mondta, hogy ha ő veszít, akkor Izrael elveszíti Trump támogatását.

[01:16:45]Tehát ebből is látszik ez a kapcsolat ez mennyire erős.

[01:16:51]Ezt ezt ismerjük.

[01:16:51]Ezt ezt Orbán Viktor is mondta, hogy ha ő veszít.

[01:16:53]Sőt maga Donald Trump mondta, hogy ha Orbán Viktor veszít, akkor utána az amerikai magyar kapcsolatoknak ugye ezt Rubio mondta szerintem, amikor itt volt.

[01:17:02]Azután ez nem következett be.

[01:17:02]Mindegy.

[01:17:03]Izra Izraelre visszatérve azért ez nagyon fontos, hogyha egy vezetőnek vannak politikai érdekei a háborúban, márpedig elismerjük, hogy vannak.

[01:17:09]Ha vannak politikai érdekei háborúban, az nem azt jelenti, hogy ne lehetne adott háború, nem ennek a vezetőnek a politikai érdeke mentén megmagyarázható és indokolható.

[01:17:18]Tehát ez egy nagyon fontos különbség, amit meg kell vonni.

[01:17:23]Az a helyzet, hogy az izraeli politikai spektrumnak, ide a zsidó cionista pártokat értem, ők mind amellett voltak, hogy a túszok élve vagy holtan, de a túszok kiszabadításáig a háborút folytatni kell gázában.

[01:17:35]Ugye ez nem ez nem egy ezért is volt nagyon ellentmondásos szerintem a Gázai háború alatt a a a nyugati baloldalnak a fókusa Netánahunak a személyén, mert mert ez egy belpolitikai konszenzus volt, de most már túl vagyunk.

[01:17:49]Nem tessék.

[01:17:50]Ezt csak azt mond Péternek volt ugye a felvetése, amivel egyetértek, hogy a Netánahó politikailag érdekelt a háborúknak a folytatásában.

[01:17:56]Ez viszont Csunderlik Péternek, ez viszont ez ez viszont ugye nem azt jelenti, hogy ne lehetne geopolitikai vagy más alapon, természetjogi alapon megmagyarázható akár a Gázai háború, akár az iráni háború.

[01:18:09]Tehát ez nagyon fontos szerintem az a az a mérték, amennyire ráfixálódtunk Netanyahunak a személyére valahányszor, amikor Izraelről és a Közelkeletről beszélünk, az toxikus, mert teljesen ellehetetleníti, hogy reális világpolitikai alapon viszonyuljunk ehhez a nagyon komplex témához.

[01:18:25]Ugyanakkor Európára is nagyon nagy mértékben hat, és az itteni viszonyokra az egyre nagyobb számú arab közösségek és a zsidó közösségek miatt.

[01:18:36]Szerintem azért most már egy picit lépjünk akkor az Egyesült Államok felé, mert azért mégis Donald Trump a világ legnagyobb hatalmú vezetője.

[01:18:42]Vagyis hát nem tudom, hogy ezt most még így mondhatom-e már nem most már cicimping.

[01:18:47]Tehát a a választás után szerintem ez megváltozott.

[01:18:51]Azért is vetem ezt fel, mert valóban egy kicsit próbáljuk meg képbe helyezni.

[01:18:53]a közönséget.

[01:18:56]Péter, ez már csunderlik, ez talán a te területed leginkább, hogy mit jelent az Egyesült Államokban, jogilag, politikailag, amilyen helyzetben most Trump került, figyelembe véve, hogy gyakorlatilag Nixon óta nem történt ekkora politikai fordulat a demokraták javára, mint amilyen most.

[01:19:17]És hát azt mondják, hogy mire összeszámolják az összes szavazatot, itt 14-15%-os különbség lesz.

[01:19:26]szavazatok összesítésében a demokraták és a republikánusok között.

[01:19:28]Ezt hozzátenném, hogy gyakorlatilag másfél százkal nyert Trump két évvel ezelőtt.

[01:19:35]Tehát ez a 14-15% brutális különbség.

[01:19:39]Jó.

[01:19:39]Emlékezhetünk rá, hogy amikor Trump visszatért a fehér házba, akkor azt mondta, hogy az új aranykor kezdődik.

[01:19:46]hát kormányzásának elmúlt két évéről sokat elmondt, hogy Kenszasben 1932 óta először ugye küldtetnek szenátort a demokraták, és hogy Mississippien tényleg a mélydlen nyerésre áll a demokrata szenátor, és hogy döbbenetes, hogy micsodát taroltak, és valóban olyan helyeken, ahol korábban Trump nyert, hát nem ritka 20%-os elmozdulás a demokraták javára.

[01:20:09]Hát nagyjából három dologbódik ez, hogy Trump egy választási ígéretét se tartotta be.

[01:20:13]Ugye azzal Nagy Zolt, hogy egy nap alatt ugye lezárná ő a orosz-ukrán háborút.

[01:20:18]Ehhez képest ugye úgy háborúba kezdett bele.

[01:20:21]A másik a bevándorlás kapcsán.

[01:20:25]Hát a ugye a szigorú bevándorláspolitikában a republikánus párt támogatói voltak a szavazók, de a szigorú bevándorláspitika nem azt jelenti, hogy konkrétan maszkos keretlegények mászkálnak és rángatnak ki olyan embereket, akikről a a republikánus szavazóvá lett latinok is azt gondolják, hogy de hát őt mióta ismerem, ő egy rendes ember satöbbi.

[01:20:45]És olyan atrocitások voltak, amikben egy konkrétan ugye civilek lelövése történt, amik után a Fehérház, és ez példátlan volt, nem bocsánatot kért, nem elnézést kért, hanem belekezdett egy dezinformációs kampányba, hogy ez egy radikális kommunista volt az, akit lelőttek.

[01:21:04]És és ugye egy még egy dolog van.

[01:21:08]Ugye az iráni háborút szokták, hogy JD V is egy ilyen öt pontot közé tett, amiben na gyakorlatilag az iráni háborúra fog mindent.

[01:21:16]Mivel ő egyébként ellenezte a háborút, és így próbál kimozogni Trump mögül.

[01:21:18]Az exit pollok szerint a szavazók nagy része többsége azt mondta, hogy ugye nem a háborút és az inflációt jelölte meg, hanem a korrupciót.

[01:21:28][horkantás] ami eddig szintén nem volt alapvetően probléma és topik az amerikai külpolitikában, de az ilyen szintű gazdagodása Trumpnak, Trump körének meg, hogy ennyire családi alapon üzletelget és hozzáteszem, nem véletlen, hogy a diplomáciai megoldások kevésbéb sikeresek, mert a Steve Witkofot meg meg a Vejét meg hasonló ilyen képesség nélküli figurákat küldenek ki.

[01:21:51]Igen.

[01:21:51]Hát a Tibor a Tiborc Istvánját küldi tárgyalni.

[01:21:54]K jó, azért ez két más kaliberű ember, a Vitkov meg a Jeret Kusner.

[01:21:56]Tehát az egyiknek vannak való külp politikai eredménye az Ábrahám egyezményekkel, a másiknak meg nincsenek.

[01:22:01]Tehát azért szerintem ez nem két egyenlő kaliber.

[01:22:05]Igen.

[01:22:05]Hozzátem szerintem a Jeret Husner helyett is jobban jártak volna, hogyha a Jordan Universityről válogatnának különböző szakértőket.

[01:22:11]Na de tehát, hogy itt alapvetően ilyen hatalmas volt a Trumpal szemben ellentés.

[01:22:16]Mi ennek a következménye?

[01:22:20]Hát az, hogy ugye a külpolitika az alapvetően elnöki hatáskör, de a különböző beavatkozások, katonai akciók, bármi mögül a pénz az eltűnhet, ugye a demokrata, képviselőház és szenátus nyomán.

[01:22:34]Sőt, nagyon határozott elképzelés van arra, hogy a gyakorlatilag 70-es évek óta meglévő határozatot, ami az elnöknek viszonylag szabad kezet ad háború kiindításában, 60 napig, hogy ezt is alapvetően korlátozzák, és valahogy így hát korlátozzák a Trumpnak a a lehetőségét bármire.

[01:22:59]Elhangzott, hogy a Sicin Ping jelenleg a világ leghatalmasabb embere.

[01:23:03]Én alapvetően azt gondolom, hogy azért az Egyesült Államok katonai ereje, tehát az konkrét, hogy valakinek mekkora mozgástere van otten.

[01:23:10]Az emberre értettem, nem az országra.

[01:23:11]Igen.

[01:23:11]Tehát, hogy a saját mozgástere alapján és hol de azért a békés bocsánat, már eleve nagyon borzasztó az, hogy az Amerikai Egyesült Államok elnökét mozgástérben egyáltalán a kínai elnökhöz lehet hasonlítani, hogy ez így volt már, hogy a belpolitikai mozgásterét illet hagyományosan a Kindrai Kommunista pártnak és a a kollektív vezetésnek egy nagy kontrollja volt.

[01:23:34]Tehát az, hogy ugye szakított azzal, hogy ugye két ciklus többet van, hogy kinyiratja hát ma óta nem voltak ilyen ilyen tisztogatások a kínai vezetésben, tehát azért itt egy egy kollektív vezetési stílusra álltál, de hozzátem Kínához se értek, csak vannak bizonyos benyomásai, meg olvasgatok ezt azt.

[01:23:52]Ö, szóval azért egy dolgot hangsúlyoznék, tehát az erőkivetítési képességben, a repülőgéphordozók számában, ugye a B2-es bombázókban, tehát a B2-es bombázó ugye a 2090-es évek elején került darabonként 2 milliárd dollárba és egy bő 30 valahány éve meghallhatatlan technika.

[01:24:14]Tehát katonailag az Egyesül Támog mindig olyan nyomasztó fölényben van, hogy az elképesztő.

[01:24:17]Más kérdés, más kérdés, hogy hallandóak lennének Tajwantt megvédeni-e vagy sem.

[01:24:22]És akkor itt jön a trumpi féle vonal, amely azt mondja, hogy nem védenénk meg Tajvant egy invázió esetén, hanem kössünk valamilyen alkut ugye a kínaiakkal.

[01:24:32]És ezzel gyakorlatilag az amerikai nemzetbiztonságnak egy olyan stratégiai, egy kétpárti stratégiával szakítak, amelyik azt gondolta, hogy Taiwan egy kulcsfontosságú kérdés, amit minden áron meg kell védeni.

[01:24:43]Egy a tengeri útvonalak miatt.

[01:24:46]kettő egyre inkább felértékelődött ugye a chipgyártás meg a vezetők nyomán.

[01:24:54]Eg csak annyit, hogy mellesleg a picit korrigálok.

[01:24:57]A maga az amerikai elnök most már elmondja azt, amit a Vens mondott, hogy valószínűleg az iráni háború az hozzájárult a vereségemhez.

[01:25:13]Na most ez azért fontos, mert e tekintetben nagyon nagy volt a jelentősége nemcsak a liberális baloldalnak nevezhet vagy demokrata oldalon, hanem az ő támogató bázisnak a úgymond szélső jobb oldalán, a Make America Great Again oldalon is.

[01:25:33]Tehát most először voltunk tanúi annak, hogy a ottani szélsőnek nevezhető baloldal, amelyik tulajdonképpen Irán kapcsán azt állítja, hogy Izrael bevitte a háborúba az Egyesült Államokat.

[01:25:54]Ugye a New York Times-nak volt egy tényfeltáró cikke, amelyik szinte szórú szóra leírta, hogy mi zajlott abban a teremben, ahol jelen volt.

[01:26:04]Netanu is, Trump is, Vence is, meg még néhányan.

[01:26:06]Ez direkt ezt nagyon komolyan vitatják, mert ez kellemetlen.

[01:26:12]De az mármint, hogy Izrael szemszögéből nézve, de az biztos Trump szemszögéből is.

[01:26:16]Hát Trump szemsz a Trump ezzel a dologgal úgy, ahogy van, lehet, hogy a az ábr ezzel nem fog egyetérteni.

[01:26:21]Én úgy gondolom, hogy hogy a Trump leírható, tehát már nem ő nem potens.

[01:26:26]És ő a akármit csinált korrupcióval kapcsolatosan, az, hogy hagyta ezt az egész összevonódást látni az amerikai nép látta a szeme előtt, hogy a az Elon Musk bemegy a fehér házba, kimegy a fehér házból.

[01:26:45]Most először volt, hogy a politikai küldöttei, akik tehetségesek is lehetnek, de nyilvánvalóan a saját üzleti érdekeiket is akár Oroszországban, Ukrajnában, akár Izraelben, akár Szaudarábiában érvényesítették, ezek példátlanok Amerikában.

[01:27:01]Nem az amerikai misszió, világmissziónak a a szerves része.

[01:27:04]Ez egy elhajlás.

[01:27:07]És még egyszer mondom, az ő szélső jobboldali republikánus párthoz kapcsolódó népi bázisa az szintén ugyanazt pofázta, vagy ugyanazt szövegelte, vagy ugyanazt állította, amit a úgymond arabbarát demokrata baloldal.

[01:27:28]Ilyenre nem volt példa korábban.

[01:27:30]Igen.

[01:27:30]Hát a korrupció olyan mértékű volt, hogy ugye ügyeket hoznak fel, amikor kegyelmet adott olyan embereknek, akik az üzleti vállalkozásába pénzt fektettek, 400 millió dollárért kapott repülőgépet az Egyesült Arab emérségektől, amit elfogadott személyes vagy Katartól.

[01:27:51]És emellett 3 milliárd dollárral nőtt a család vagyona, amióta hatalomba került ismételten csak egy egy nagyon gondolat.

[01:27:59]Tehát ez szerintem nagyon fontos az amerikai kivételesség tudat, tehát az, hogy az Egyesült Államok és az Egyesült Államok ugye vezetésének van egy ügye, van egy missziója a világban, ahogy az amerikai elit gondolkodott róla hagyományosan, a külpolitikai elit.

[01:28:14]És ez mondjuk a a Wilsonista progresszív idealisban is testet töltött, de mondjuk a 90-es években a a nélkülöztetett elemzett koncepció, ugye a Bill Clinton, hogy miért kell leállítani a koszovói népirtást például ugye a baloldal gyakori kritikája az, hogy az Egyesült Államok mindig beavatkozik ott, ahol ugye van olaj és elég alacsony a beavatkozási küszöb, de hogy ott is most is látni ilyen mintázatot, de hogy jugoszláv nem volt olaj, mégis beavatkoztak és rállították hosszú népirter, mert az amerikai kivétel tudatból ez származott.

[01:28:39]És az Egyesült Államokban tanultam egy külpolitikai programon Daverben.

[01:28:43]Nagyon sok házat láttam, tessék, ahol [horkantás] meg a Pens meg Delaverben, Pennsylvániában mentünk ide-oda, ahol Trump 2024 és ukrán zászló.

[01:28:52]És kérdeztem, hogy ez hogy van?

[01:28:55]És azt mondták, hogy nyilván Trumpra szavaznak, de figyelj, mi amerikaiak vagyunk, mi Roki nemzete vagyunk.

[01:29:02]kultúrálisan ahhoz szocializálódnak, hogy a kicsit támogatni kell az erősebbel szemben.

[01:29:05]És hozzáteszem a 80-as éveknek a klasszikus akciófilmeit, amik meghatározzák, hogy az oroszokról mit gondolnak.

[01:29:11]Tehát, hogy mellé lehet ezt tenni ezt a dumát, hogy háborúkat ne finanszírozzuk, ne támogassuk őket és hogy ez sokak számára ez egy érv.

[01:29:20]Oké, most minek fizessük az ukránkat?

[01:29:22]De az, hogy nyíltan mondjuk az oroszok mellé állunk és az oroszt támogatjuk és Zeleneckit megalázzák és kidobják a fehér házból, azért te egy nagyon aljas ciket írtál akkoriban erről.

[01:29:32]Egy kár ciket azt, hogy azt, hogy óbucsa, tehát amikor a néppirtáson helyrész, úgy idézed egészben azt a azt a bekezdést, mert ugye miről volt szó?

[01:29:43]Arról volt szó abban a bekezdésben, hogy az, hogy instrumentalizálnak egy népirtást annak érdekében, hogy egy létező és a maiál sokkal jobb békességekkel rendelkező isztamban békefyam megtorpedozzanak, az egy gyalázatos undorító dolog.

[01:29:53]Én ezt írtam abban a cikkben.

[01:29:55]Nem a nem gunyolótam bucsán eszembe nem jutna.

[01:29:57]Az egy népirtás, egy undorító, orosz háborús bűn.

[01:30:01]Na ezt örülök, hogy nem ezt írtam.

[01:30:02]Nem ezt írtam.

[01:30:02]Azt írtam, hogy ezt fölhasználni annak érdekében, hogy Ukrajna olyan békességeket érjen, olyan békefeltételeket, amikről ma nem is álmodhat, amik ott voltak az asztalán 22 márciusban Iztambulban.

[01:30:14]Ezt megtorpedózni azért, mert jaj bucsa.

[01:30:17]Ez szerintem egy gyalázatos undorító ukrán ukrajna elleni bűn.

[01:30:19]Én ezt gondolom.

[01:30:21]Jó, ha ezt így írtad volna le, akkor íg írtam le.

[01:30:23]Írtam le.

[01:30:23]Volt volt, aki nem értette.

[01:30:24]Sokan voltak lehet, hog nem írtem el vol egy nagyon kevés Koán Mátyás cikket olvasok.

[01:30:27]De [nevetés] de de de a az óbsára vagy jajbúcsára tisztán emlékszem.

[01:30:32]És ha belőle kér, de ezt a két szót olvastad és semmi mást nem olvastál, ahogy elég sok mindenki más lehet, hogy más emlékezetes mondata nem volt annak a cikknek.

[01:30:39]Jó, tegyük tehát tehát az a lényeg, hogy hogy viszont ez szerintem sokakat feláborítottat és egyébként még az orosz bármifikt orosz távámogatásnak a a közvénk kutatások szerint nagyon, de valami 3%-os a támogatottsága.

[01:30:52]És itt megint csak ugye látványos az, hogy le akarják elvileg zárni a háborút, elfogadják mondjuk a Lincigram szankciós csomagot, amit a Trump rögtön felfüggeszt, és olyan szinten a következetes léges a kaotikuságában az amerikai külpolitikában, hogy egy ez képességhiány.

[01:31:09]Másfelől pedig sokan értik azt, akik akár csak a 80-as évek republikános akciófjén nőttek fel és sokan vannak, hogy ez egy erkölcslen álláspont az amerikai identitásból val szemben.

[01:31:21]Matyi, szerinted mi volt az a tényező, ami leginkább Trump ellen hangolta a közvéleményt?

[01:31:27]Ugye itt most Csunderlik Péter elmondta, hogy készítettek közvéleménykutatásokat gyakorlatilag a választással egy időben, exit pólokat, amelyeken különböző kérdésekre válaszoltak, és ott tényleg a korrupció is magasan volt, de hát lehetett látni, hogy mondjuk a latinok, a latin férfiak, akik Trump mellett szavaztak két évvel ezelőtt, azok most már több mint 45%-kal szavaztak Trump ellen, már úgy értem, hogy 45%-os különbséggel.

[01:31:54]Tehát rengeteg pozíciót veszített, de mi lehetett a legfontosabb?

[01:32:00]Rákapcsolom erre a korrupciós kérdéskörre, mert szerintem ezt ezt érdemes átbeszélni, hogy itt pontosan mi történt, mert én azt gondolom, hogy semelyik választáson nem a korrupció az első mozgató.

[01:32:08]Tehát olyan olyan választó szerint nem létezik, aki úgy gondolja, hogy nekem van egy tök jó életem, körülöttem a közszolgáltatások kiválóak, de egyébként zavar, hogy gazdagodnak néhányan.

[01:32:18]Olyan választó létezik, aki úgy érzi, hogy ez azért szar, mert ők gazdagodnak.

[01:32:21]Olyan választó van.

[01:32:21]És a de akkor az első mozgató, az igazi oka annak, amiért az emberek elkezdtek ezekre a tényleg elég obsztén dolgokra figyelni a a a Trump körül, az az, hogy az ő életükkel mintogyha nem foglalkozott volna a az amerikai kormányzat.

[01:32:35]Szerintem van egy kibeszél Nem keresem a párhuzamot, de ne ne keresd a párhuzamot.

[01:32:39]Azért ne keres a párhuzamot, mert mert itt Magyarországon egy teljesen más gazdasági dinamikában vagyunk.

[01:32:43]Tehát Amerikában nem korrupció réven áll az elő.

[01:32:47]De hogy jutott eszedbe Magyarország?

[01:32:47]A rólad, rólad Viktor szó ismerem a kérdéseidet.

[01:32:53]Szóval Amerikában egy Amerikában egy teljesen más gazdasági dinamikában vagyunk, nem korrupció révén, hanem a hanem a kapitalizmus teljes szabadonó engedése révén állt elő az a helyzet, hogy az, hogy az amerikai GDP növekszik, hogy hogy rekordokat döntöget a a részvényárfolyam, hogy a [horkantás] amerikai cégek tőzsdei kapitalizációja az akkora, hogy hogy hogy nem, hogy ebbe a terembe nem fér be, de ennek a teremnek a 10 milliárdszorosába se az az érték, amit ő képviselnek.

[01:33:16]Ez semmilyen gyakorlati hatással nem jár a Fordista jóléti állam vége óta az amerikai reálbérekre arra, hogy az amerikaiak hogyan élnek.

[01:33:26]Maty, ezt összefoglalhatom úgy, ahogy Donald Trump megfogalmazta az egyik nagygyűlésén, hogy látom, hogy a kutaknál szenvednek az állampolgárok, de akkor én most kimondom, mert kimondhatom, hogy hatalmas szerencsénk van, átkozott szerencsénk, mert az olaj és gázcégek Amerikában 100 milliárdokat keresnek.

[01:33:49]Igen, azt hiszem, hogy itt amikor a választás után Trump bement a Sixi minisznek a stúdiójába, és a és és az és elkezdett arról hadoválni, mert ez hadoválás ebben a politikai kontextusban, hogy hogy milyen fantasztikus az amerikai amerikai tőzsdepiac, és hogy milyen csodálatos az, hogy a demokraták győzelme után akkorát zuhant, mert ebből látszik, hogy utálják a demokratákat a piac részéről, akkor világosan látszik, hogy ön nem érti, hogy az amerikai gazdaságnak van ez a fantasztikus nagy, hatalmas nagy problémája, hogy miközben teljesen rendben vannak a makroszámok, Aközben aözben az ország nagyjából fele az ki van maradva az amerikai gazdasági csodából.

[01:34:25]Tehát ne egyszerűen semmilyen mértékben nem csorog le hozzájuk.

[01:34:27]Az amúgy jó intézmények által szabad kapitalista szabályok mellett megszerzett és megtermelt és és létrejövő vagyon.

[01:34:33]És Amerika egy egy rossz oldalán van annak az ingának, amelynek a Európa meg szintén egy rossz oldalán van, hogy nem találta el a megfelelő megfelelő egyensúlyt az újraelosztás meg a gazdaság szabadsága között.

[01:34:46]És a korrupció szerintem ezen a ponton kezdél érdekelni az embereket.

[01:34:47]amikor azt látják, hogy van valamilyen, van egy valamilyen rendszer, alapvetően szerint mint rendszer, nem korrupt, de van valamilyen rendszer, ami amiben nekem folyamatosan kenyérgondom van az üzemanyagnak az árával, meg egyéb dolgokkal is, nem csak üzemanyagokról beszélünk, hanem a szolgáltatásokról, élmiszerekről és és emellett viszont valamiért van pénz a most szabad így fogalmaznom, mert elég sok demokratának a fejében ez így volt a zsidók háborújára van van pénz az Irán elleni háborúra, amely egy egy viszonylag kicsi ország és nem Amerika érdekének van tételezve demokr által meg van pénz arra, vagy van lehetőség arra, hogy é cégek hatalmas adatközpontokat építsenek, és ezzel fölverjék az áramárakat, hogy hogy van lehetőség 1000 mindenre, és közben én meg szarul élek, akkor kezdik kezdi el az embereket érdekelni ez, hogy Csered Kusnerrel mi van, meg Ivanka Trumpal mi van, meg a Witkoffal mi van, meg kifizette azt a gépet, és biztos-e, hogy az a rezsim, ami ami ezt a gépet elfogadta, az értem dolgozik.

[01:35:43]Miközben én azt azt gondolom, hogy strukturális értelemben Amerika nem egy korrupt ország, talán Palat sem, de de egyszerűen a saját rossz életükben ennek a ennek a kettészak gazdasági rendszernek az értelmezésében hívják segítségül az emberek ezt a korrupciót, ami nagyon [horkantás] sok mindenkinek nagyon sok országban segít abban, hogy a saját rossz élete vagy rossz tapasztalatait politikailag valahogyan becsatornázza egy pártnak.

[01:36:03]Igen.

[01:36:03]Trpplnán jobban senki nem tudta volna megmutatni, hogy milyen a korrupció.

[01:36:07]Tehát igyekezett ezt minden módon érzékeltetni.

[01:36:09]És még egy fenyegető mondatát azért ide idézném.

[01:36:11]Azt mondta, hogyha a demokraták nyernek, mindenkinek biztosítani fogják az egészségbiztosítását.

[01:36:20]Mármint, hogy a hát a demokraták ilyen aljas módon mindenkinek lesz egészségbiztosítás.

[01:36:25]Mert ugye ez a szabad amerikai gazdaság szempontjából egy egy merénnek tűnik nagyon sok valódi választó számáig, miközben nem az, miközben egy őrültség piaci alapon tartani ebben a mértékben az amerikai egészség biztosítés.

[01:36:34]Értem, de ugye pont erről beszélek, egy szétszakadt nagyon izgalmas vadkapitalista amerikai gazdaság.

[01:36:39]Igen, most egy kicsit elszaladt az idő, és tudom, hogy Ábris nagyon szeretett volna erről beszélni, de nem fogom megkérdezni erről, hanem csak arról, mert most már muszáj arra tendálnunk egy picit, hogy hogyan hat Trump gyengülése Európára, mert azt láthattuk az előző időszakban, hogy ő és a mögötte lévő milliárdosok a és a leghangosabb Elon Musk közülük azért látványosan beavatkoznak európai választásokba.

[01:37:08]Ugye a német AFD mellett nagy üléseken kivetítve szónokolt Musk többek között.

[01:37:16]És hát mondjuk JD V is, amikor megjelent először Európában még 2024-ben Trump megválasztása után azzal kezdte, hogy elmondta, hogy ő mely pártokat preferálja.

[01:37:26]Szóval mit várunk itt Európában?

[01:37:28]Miben változik az Egyesült Államok szerepe és hatása ezután?

[01:37:35]Egyszerű kifejtős kérdés.

[01:37:39]Igen.

[01:37:39]Hát Európa bajban van.

[01:37:39]Ezzel kezdeném.

[01:37:43]Na de most akkor kevésbé.

[01:37:43]Nem tessék.

[01:37:44]Nem, nem.

[01:37:46]Még jobban.

[01:37:46]Viszod a fideszes dolgokat mond.

[01:37:48]Nem, nem.

[01:37:50]Hát ezt szerintem mindenki tudja.

[01:37:50]Ez nem Fidesz.

[01:37:52]Ja, jó, rendben van.

[01:37:54]Hanyatlik is.

[01:37:55]Tehát ott kezdjük, hogy a hogy az Ilom Ilom, tehát akkor k induljunk ki innen.

[01:37:58]Az Elon Musk az miért támogatja az AFD-t?

[01:37:59]Az Elon Musk azért támogatja az AFD-t, mert az AFD ellenzi azt a az Európai Uniót, mint digitális szabályozó uniót.

[01:38:10]Az AFD sem Elon Musk nem szeretnék, hogy az Európai Unió az kizabályozza az amerikai versenytechnológiát Európa az európai piacról.

[01:38:20]Ez a legegyszerűbb gazdasági, nagyhatalmi oka annak, hogy az amerikai tech elit, Donald Trump, Elon Musk miért támogatják ezeket az európai euroszkeptikus mozgalmakat.

[01:38:33]És és az a helyzet, hogy erre vannak jó reál politikai okaik.

[01:38:35]Nem csak nem csak nem csak a személyes gazdagodásukról van szó, hanem nagyon fontos reálpolitikai okai vannak.

[01:38:43]Hogyha Európa ugye állítólag a nagy történelmi amerikai szövetséges kireza az amerikai versenytechnológiát a saját 500 milliós piacáról, azzal egy jelentős hátrányt okoz Amerikának a nagyhatalmi versenyben Kínával szemben.

[01:39:04]Ö, tehát vannak itt egyszerre személyes gazdagodási, viszont van nagyon komoly nagyhatalmi reálpolitikai okai annak, hogy ez az amerikai maga világ, tech, arisztokrácia, ez miért támogatja ezeket az euroszkeptikus mozgalmakat.

[01:39:15]A a a másik fontos dolog Európával viszont kapcsolat nézzünk ezekre az európai euroszkeptikus mozgalmakra, mert van egy van az a hagyományos narratíva, hogy a szélső jobb oldalnak a lázadása zajlik az európai liberális demokratikus estabáblismenttel szemben.

[01:39:33]És ez valamennyire így is van, de most szeretnék 2026 október legelejére visszautalni.

[01:39:39]Tehát az előző hónapnak a legelejére, amikor Marine Löpen, francia elnöki várományos, ugye egyre nagyobbak az esélyi polymarketen, tehát akkor majd csináljunk még egy ilyen beszélgetést, hogy a hogy a hogy az újabb választás meg mire erősíti a a demokráciát Európa szerte, de Marine Löpen 2026 októberében megcsinálta azt, ami a francia politika történetben szerintem az egyik legfontosabb politikai pillanat volt.

[01:40:01]Nem a franciaorsági zavargásokról van szó, hanem arról, hogy Löpen közölte, hogy a saját a nemzeti tömörülés, az ő pártjának a populista, intervencionista gazdasági programjával szemben ledarálnák a francia állami költségvetést és ledarálnák a francia jóléti szolgáltatásokat.

[01:40:17]Miért?

[01:40:17]Mert ez az euroszkeptikus világ, ez elhagyja egy ideértve az AFD-t, ideértve a nemzeti tömörülést, ideértve egyébként a latinamerikai populista mozgalmakat.

[01:40:31]egyre jobban elhagyja a maga intervencionista politikáját, és egyfajta liberális kapitalista szerkezetváltást sürget az Európai Unióban, amiben az állam egyre kevesebbet költ, és kifejezetten egyre kevesebbet költ jóléti szolgáltatásokra azzal szemben, hogy mennyit költ például a hadseregre és a technológiára.

[01:40:53]Ez nagyon fontos.

[01:40:53]És miért?

[01:40:53]Nem azért, mert gonosz neoliberálisok, hanem azért, mert van az európai társadalom többségével rezonáló való válságdiagnózisuk, hogy Amerikában lehet, hogy a vadkapitalizmus okoz társadalmi frusztrációkat, Európában viszont a mi nagyhatalmi lemaradásunkat részben az okozza, hogy az állam nem ad elég teret a nagyhatalmi versenyben való részvételre, a technológiai és a gazdasági fejlődésre.

[01:41:21]És ez egy pontos valóságdiagnózis.

[01:41:21]És nem véletlenül fogja Marine Löpen megnyerni a választásokat.

[01:41:25]Nem véletlenül nyer egyre inkább az AFD, mert a német és a francia választópolgárok többsége osztja ezt a valóságdiagnózist.

[01:41:32]Tehát szemben azzal a felfogással, hogy a neoliberális státuszkó ellen harcolnak a az elnyomott választói csoportok, akik több jóléti szolgáltatást akarnak.

[01:41:45]Meg kell őket kérdezni.

[01:41:47]Lehet, hogy Jürgen, lehet, hogy Jean-pul inkább úgy érzi, hogy nem tud egyről a kettőre jutni.

[01:41:50]És nem azért, mert túl sok a Nem azért, mert nem azért, mert túl kevés a kórház, hanem azért, mert túl kevés a kapitalizmus.

[01:41:57]És ezt ezt ezt azért akarom mondani, nagyon fontos, mert arra akartam visszatértenni, hogy Európa gyengül.

[01:42:03]És amíg Európa gyengül, addig teljesen mindegy, ugye ez volt az eredeti kérdésed, teljesen mindegy, hogy Amerikában ki van kormányon, de amíg Európa gyengül, lemarad a gazdasági, technológiai és katonai versenyben, addig a strukturális minta amerikai oldalról az lesz, hogy egyre inkább távol maradunk Európától.

[01:42:20]2000-es évek eleje óta a Robert Kagen, aki annak idején egy nagy neokon, harmadik generációs neokonzervatív értelmiségi volt, ezt az iraki háborúval asszociáljuk, ma már nagy Trump kritikus, kilépett a republikánus pártból, de Robert Kigen a 2000-es évek elején a Paradise and Power című nagyon fontos könyvében megírta, hogyha Európa tovább folytatja a lemaradását a gazdasági, a technológiai, a katonai versenyben, akkor előbb-utóbb el fogja veszteni az amerikai politika támogatását.

[01:42:50]És ma napjainkban ezt látjuk.

[01:42:53]Figyelj, én én olvastam ezt a munkát, de úgy emlékszem, pont az a problémája, ez a kifogása a Kégennek és másoknak, hogy gyakorlatilag az európai biztonság volt, ugye a NATO keresztül az Egyesült Államok biztosítja, az Egyesült Államok költe a fegyverkezésre, miközben az Európa jóléti kiadásra és a jólétre fordítja ezt.

[01:43:11]Tehát ott nem inkább nem az anyagi lemaradásról volt inkább szó, hanem pont azt problematizálták, hogy az USA megvédi a világot, és ez kihasználva gyakorlatilag ingyen élő poáznak.

[01:43:23]Igen.

[01:43:23]Pocázunk és következésképpen nem fejlesztjük az autonóm képességeinket és lemaradunk a nagyhatalmi versenyben, amely gazdasági technológiai és gazdasági verseny tehát az európai termelés az megszűnik.

[01:43:32]Tehát hogyha megnézi val ugye ugye bocsánat bocsánat Peti, tehát van az a van az a van az a van az a történet, hogy mikor jött a Régen meg a techer, azóta egy ilyen nagy neoliberális dúlás volt és ez átmenetileg igaz volt, de elvileg az a történet, hogy ma ez ugyanúgy ebben az állapotban vagyunk, amit ők okoztak.

[01:43:47]A francia állam a GDP 32%-át költi el jóléti szolgáltatásokra.

[01:43:55]32 És ennek része az előregedés, része a hatékonyságkiesés.

[01:43:58]Tehát nem akarom mondani, hogy nincsenek erre prózai okaik, de egyszerűen az a történet, hogy a neoliberalizmus okozza Európa egy a neoliberalizmus nincs itt ma min strukturális minta.

[01:44:08]Az állam van itt.

[01:44:08]A túlköltekező állam és az előregedő társadalom.

[01:44:13]Ja, de Ábris akkor itt most kettő minta látszik.

[01:44:15]Ú, de hogy ugye a Kégennel egy időben a Nfergasson a a kolosszus című könyvében ugye Európát még nagyon fenyegetőnek írta.

[01:44:20]Nem azért, mert gyenge gazdaságilag, hanem pont azért, mert akkoriban még nagyon erősnek tűnk gazdaságilag.

[01:44:24]Az csak ugye autókat gyártanak és Németország akkor a világ vezető autógyártója volt és alapvetően pörgött az európai gazdaság nem repülőgép panyahajókat ugye építenek és nem vagy mondjuk a ugye rafát gyártanak meg vannak azóta ugye fejlesztések de hogy a fegyverkezésre nem költenek én én egyetértek azzal szerintem a mai napig is ez egy ilyen nyomasztó gondolat amit a Kissinger megfogalmazott hogy Európa az USA nélkül egy félszéget Ázsiában ugye geopolitikailag és a súlyát tekintve és ezen mindenképpen ugye változtatni kell.

[01:44:55]És ezen biztos, hogy változtatni kell.

[01:45:01]Hadd hadd szóljak közben.

[01:45:01]Én úgy gondolom, hogy a beszélgetésünk hihetetlen mértékben átmegy egy elméleti fejtegetésbe, amit azok, akik most lázonganak, akármilyen réteghöz tartoznak, abból a felét se érthetik.

[01:45:16]illetőleg ők konkrétan mondjuk, ha azt mondjuk, hogy lakhatás, ez egy olyan probléma, amit a kapitalizmus azért nem tud megoldani, mert nincs kapitalista rendszerhez méltó modell olcsó bérlakások építésére.

[01:45:36]Azt nem tudják biztosítani, hogy most megfizethetővé váljék nem a maga az örök lakás, hanem a bérlakás.

[01:45:43]Berlinben és más német városokban állnak sorba 100-egy meghirdetett lakás, bérlakás irányába.

[01:45:52]Péter, akkor te azt mondod, hogy ki kell gondolni a kapitalizmusból?

[01:45:56]Nem, nem.

[01:45:56]Én ha azt mondanám, akkor elárulnám önmagamat, mert én úgy gondolom, hogy ez történelmileg a legéletképesebb és önkorrekcióra alkalmas modell.

[01:46:06]Ennél fogva hiszek az önkorrekcióban, és hiszek, hogyha háborúk nem lesznek, akkor ez a probléma megoldódik egyebek között egy olyan másik problémának a meg el befogadásával, ami most, ahogy beszélünk, inkább félelmet szül.

[01:46:22]Ez a mesterséges intelligencia.

[01:46:25]Na most a mesterséges intelligenciától való félelem öt, ami egy új félelem, ötvöződik régi megújult félelmekkel, hogy tudnilik a fiatalságnak egyre nagyobb hányadal Nyugat-Európában és nem bizonyos Magyarországon is, de nem annyira éberen, mint Nyugat-Európában, mert ők nagyon jól éltek a covid előtt.

[01:46:46]ahhoz képest az ő számukra az élet megengedhetősége kimondottan romlott, és ez leginkább abban csúcsosodik ki, hogy ellentétben minden korábbi, mondjuk a 60-as évektől nézzük a nemzedéknél az, hogy én nekem lesz holnapom, lesz majd miért dolgoznom, ez a tudat, ez egyszerűen fogy mérhetetlenül, tehát forradalmivá tud válni ez a hangulat.

[01:47:18]Bocsánat, én csak egy dolgot jegyeznék meg, hogy végtelen türelemmel és nagy érdeklődéssel hallgatok mindenkit, ezért ülök itt.

[01:47:27]Mindenkit.

[01:47:27]Tehát tényleg ugyanakkor azt vettem észre, hogy mintogyha a Trump szál elfogyott volna a beszélgetésből, tehát minthogyha Donald Trump meggyengülése az sem Ábris szerint, sem Péter szerint nem tartozna a fontos történések közére, mert a folyamatok lényege ettől független a Trump Trumphoz visszakanyarodva.

[01:47:49]Mi volt egyik Trump Trump egyik nagy ígérete?

[01:47:51]A lényegében az a típus protekcionizmus, ami szakít egy neoliberális konszenzussal, ami a gyakorlatilag a 70-es évek vége, 80-as évek óta régen a a Clinton korszakban és azóta is tartott.

[01:48:04]Ez mit jelentett?

[01:48:07]Alapvetően a nem érti nagyon a a vámok működését.

[01:48:09]Na mindegy, hogy az mit okoz és hogyan.

[01:48:12]Részben a ugye a Kanada menti államokban ezérítés esetben a népszerűsége a a Trumpnak.

[01:48:16]Tehát a vámok több problémát okoztak, mint amennyit ugye megoldottak, de mindenképpen egy protekcionizmushoz akar ugye visszatérni.

[01:48:23]És a másik nagy ígérete az volt, hogy akkor hozzuk haza egyébként az ipart.

[01:48:27]Tehát a a Trump népszerűsége az részben abból adódott, hogy ő azt mondta, hogy ő szakít azzal a típusú neoliberális politikával, ami korábban ahhoz vezetett, hogy a fix demokrata, demokrata szavazó államok, amik rozsdállamokká váltak, ott a deklasszálódott izé prekariátus, az átszavazott inkább a Trumpra, mert populistaként azt mondta, hogy megoldja ezt.

[01:48:49]De látszót, hogy ezt nem mondja meg egyébként a Trump.

[01:48:51]És amikor Ábic azt mondta, hogy itt az egy vonzó ajánlat sokaknak Európában, de én én én komolyan, tehát hogy én nehezen látom azt, hogy elégedetlen szavazók, fiatalok, akiknek alapvető problémájuk az, hogy nehezen tudnak elkezdeni egy életet Magyarországon, és hány fiatal tud elkezdeni egy életet szülői segítség nélkül.

[01:49:13]Tehát a vidéken ugye kevés a munka, Budapestre megy, alapvetően ott tartunk, hogy a fizetésének a felét elviszi az albérlet.

[01:49:22]És és ez egy és ez egy általános helyzet itt Európában.

[01:49:24]És hogy erre az a válasz, hogy akkor majd azt mondjuk, hogy hát de hát a nagyhatalmi versenyfutás vissza kell vágni a jólétet, mert akkor építsünk inkább még egy repülőgéphajót, meg úgy a rafá vadászgépeket.

[01:49:34]Én tényleg nem látom, hogy ez egy, hogy ez egy vonzóajánlat lenne a szavazóknak.

[01:49:37]É, hogyha löppen ezt képviseli, én csak örülök, mert nem gondolom.

[01:49:41]Nem, ez ez hát ez nem egy én nem mondtam, hogy ez egy vonzó a szabóknak az, hogy a nagyhatalmi versenyben vagyunk részt, és ne oszogattunk nekik rövidtávú jóléti támogatásokat.

[01:49:48]Ugye a Trump az részben ezért veszített, mert ahogy te mondod, szemb a maga intervencionista segély juttató politikával azért cserébe, hogy a nagyhatalmi versenyben részt vegyen.

[01:49:59]De az amerikai strukturális helyzet, ahol a vadkapitalizmust enged túl, az más, mint az európai helyzet, mert az európai helyzetben, hogyha Franciaországra nézünk, satöbbi, lehet, hogy ezek a diákok, akikkel én akiktől eredetileg kiindultak ezek a zavargások, én szimpatizálok velük annyiban, hogy bocsánat Ábr, a zavargások az egy nagyon pici része, az a látványos része.

[01:50:20]Azt mondtam a diákoktól, akiktől eredetileg kiindultak zavar na mindt nem nevezném zavargásnak.

[01:50:27]Én azért állítom egy rész volt, hogy zavar Igen.

[01:50:31]Igen, de ez az általában ezres nagyságrendű, miközben a tüntetők százres nagyságrendben vannak az után.

[01:50:37]Akkor akkor tüntetések nem ez a nem ez most a szerintem a szabargés erősebb mindetés egyébként.

[01:50:41]Jó én jó.

[01:50:41]Mindegy tehát hadd hadd hadd hadd fejezzem be.

[01:50:45]Tehát az, hogy a diákok ugye amiatt kezdtek el tüntetni Franciaországban, hogy az állam bejelentette, vagy a a Macron ugye bejelentették, hogy meg fogják vágni az oktatási büdzsét.

[01:50:56]És ugye ez, hogyha első látásra, ez egy ilyen neoliberális elitek reformjának tűnik, hogy kiszervezzük azt a pénzt a tőkének.

[01:51:06]De hogyha eggyel távolabbról nézzük ezt a dolgot, és feltesszük azt a kérdést, hogy miért van szükség az oktatási büdzsé megvágására, akkor azért van szüksége az oktatási büdzé megvágására, mert a francia társadalom nem termel iszonyatos magas minimálbérek mellett iszonyatosan magas fiatal munkanélkülség a fiatalok 18-tól 24 éves csoport 22%-a nem dolgozik.

[01:51:27]Tehát a francia társadalom strukturális válsága az nem a neoliberalizmus, hanem az, hogy a francia társadalom nem termel.

[01:51:32]És az, hogy nem termel, az fog megjelent megjelenni, nűjtődni, manifesztálódni úgy a költségvetési oldalon, hogy szépen lassan meg kell vágnunk a jóléti szolgáltatásokat, mert az állam nem tud miből újraosztani.

[01:51:47]Kiott kikoptak azok a piaci dinamikák, kikopott az a termelés, kikopott az a többletfejlődés, amire történetileg a jóléti állam maga ráépült.

[01:51:56]Tehát a jóléti állam erősebb lett, mint az a kapitalista kontextus, ami a a ami ami ami eltartotta a jóléti államot, ami felnevelte a jóléti államot.

[01:52:06]És az amerikaiaknak pontosan ez a baja Európával, hogy hogy miközben látszik, évről évre egyre jobban látszik, hogy valójában a gondjainknak a strukturális eredete az az, hogy nem termelünk, az, hogy csökken a produktivitás, nem veszünk részt a technológiai versenyben helyette kiszabályozzuk a technológiát, nem veszünk részt a gazdasági versenyben, helyette munkanélküliségi támogatást nyújtunk a francia fiataloknak.

[01:52:34]A struktális probléma az, hogy nem termelünk.

[01:52:36]Ez az, amivel Európa kiírja magát a nagyhatalmi versenyből.

[01:52:40]És pont ezért mondom, hogy pont ezért mondom, hogy amíg ez a tendencia folytatódik, és mi európai polgárok nem arról kezdünk el beszélgetni, hogy mi az az európai politikai szerkezetváltás, ami ahhoz szükséges, hogy elkezdjünk termelni és autonóm módon részt venni a nagyhatalmi versenyben, ameddig nem ez a beszélgetés folyik, hanem Kínáról beszélünk, meg az Egyesült Államokról satöbbi.

[01:53:01]És csak ez a beszélgetés folyik, addig Európa egyre gyengülni fog, és egyre több háború lesz az európai kontinensen, és egyre elárvultabbnak fogjuk magunkat érezni.

[01:53:12]Ugye van egy olyan szélsőségesnek tekintett, de mégis csak létező közgazdasági irányzat, amelyik arról beszél, hogy a növekedést, mint első számú célját a gazdasági tevékenységnek el kell felejteni, mert ugye a a növekedést nem lehet megenni.

[01:53:29]Hát egyrészt más nem lehet megenni.

[01:53:29]Hát bizonyos összetétben nem lehet másban meg lehet azért ugye azt mondják nem egyszer ezek az emberek jelentős közgazdászok is vannak közöttük hogy a megoldás az emberiség számára nem a növekedés mostantól kezdve hanem az újraelosztás megváltoztatása merth hogy ugyanekkora megtermelt javakból mint amelyek most az emberiség rendelkezésére állnak korábbi elosztási rendszerekben és kisebb egyenlőtlenséggel mint mondjuk akár a covid előtt voltak mert ugye azóta folyamatosan nő a leggazdagabbak és a legszegényebbek közbek közötti különbség.

[01:54:03]Mindenki jól élhetne szociális juttatásokkal együtt.

[01:54:08]Én a kicsit ehhez kapcsolódnék vissza.

[01:54:10]Tehát 88-nak nagy sikerkönyve volt Polkerenditől a nagyhatalmak tündöklés bukása, ami valamilyen történelmi és struktúrális magyarázatot akart adni, hogy mitől emelkedik fel egy nagyhatalom és mitől hanyatlik le.

[01:54:20]És lényegében ugye arra jutott, hogy valami típus innováció az, ami felhajt egy nagy hatalmat.

[01:54:26]Tehát, hogy mit ér a nagy lakosságszám, amennyiben nincsen bürokrácia, amely konkrétan tudja, hogy kiket kell egyébként besorozni.

[01:54:32]Mit érnek az erőforrások, amennyiben nincsen egy ipar?

[01:54:36]Mit ér maga az ipar, ha ez lemaradt és nincsen mondjuk egy korszerű technív technika, de hogyan létre úgy, hogy az oktatásba teszünk?

[01:54:43]és lényegében arra jutott, hogy mindig az oktatásra múlik minden.

[01:54:47]187071-ben francia porosz háborúban eldrecsült mondat, hogy azt mondták a porosz tábornokok, hogy ez a porosz iskolamestereknek a győzelme volt, mert előtte gyakorlatilag a felvilágos abszolizmus óta a porosz oktatás meg a hivatalnoki karra, a mozgósíthatóság és az innováció ezt eredményezte.

[01:55:06]És amikor arról van szó, hogy egy államnak részt kell venni, akkor adott esetben a nagyhatalmi versenyfutásban, én nem gondolom azt tényleg, hogy ez a szavazók többsége számára ez fontos kérés a nagyhatalmi versenyfutás vagy sem.

[01:55:16]Tehát mindennapi probléma fontos kérdés, csak nem tudják róla.

[01:55:19]Nem ezen a néven fontos kérdés.

[01:55:21]Oké.

[01:55:21]Jó, ez így igaz lehet.

[01:55:21]És ebben az esetben az oktásból tuti nem szabad egyébként ugye várni, mert hanem mindig az oktásba kell tenni.

[01:55:33]És egy kenedrel találta ki a birodalmi túterjeszkedés fogalmát, amikor egy birodalom túl nagyra nő, túl sokatani támaszpot van, túl sok kitettség van, pont már az oktatásra nem tud fordítani, ami miatt szükségszerűen belülről kezd el korrodálódni és lehanyatlani.

[01:55:46]Ez egy megfontolandó gondolat a tekintetben, hogyha Európának valamire akkor szüksége van, hogy a nagyhatalmi versenyfutásban részt vegyen, akkor az tuti, hogy az oktatásba kell még többet tenni adott esetben máshonnan elvéve, vagy másoktól elvéve.

[01:56:02]Tehát szerintem az oktás fontos.

[01:56:03]És ami viszont egy nagyon kérdés, ez a bizonytalanságérzet.

[01:56:06]Tehát azon túl, hogy van ez a jövőkép hiány, hogy hogyan kezdünk r egy életet, ott van tényleg ez a mesterséges intelligencia.

[01:56:13]És én ugye itt mindenféle víziók vannak.

[01:56:16]Elon Musk Peter, akik konkrétan szerintem James Bond főgonoszok.

[01:56:19]Tehát a Peter az nettó James Bond főgonosz.

[01:56:23]És van ez a vízió, hogy majd robotok termelnek, a mesterséges intelligencia átveszi az államigazgatást, és akkor előáll majd itt a bőség.

[01:56:30]De én csak azt kérdezném meg ezektől az emberektől, hogy akkor kik fognák meg kik fogják megvenni ezeket a termékeket?

[01:56:37]Tehát hogyha a gyárakban nem emberek dolgoznak, nem emberek állítják elő az üzmeket, az államigazgatásban sincsenek bürókraták, hivatalok senki, mert minden a mesterséges intelligencia és a robotok átvesznek, akkor a megtermelt javakat kik fogják megvenni?

[01:56:54]Hogy munka nélkül fognak az emberek pénzt kapni, mert mert mert Elon Musk alapvetően azt mondja, hogy ebből univerzális alapjövedelem lesz.

[01:56:59]Én nem, tehát nekem egy kicsit túl vastag az Elon Mus vízió, de te szerintem soha nem voltál éppen ezért mondom se te, se az összes viivaloldaló soha nem volt ilyen közel még Elon Muskhoz, mert azt gondolja, hogy hogy az a az é fogja megteremteni az alapjavel ennek az alapját.

[01:57:11]Nekem ez nagyon sz ahonnan én ülök, de ő ezt mondja már ilyen volt már ilyen, ugye 1900 szón előtt a gazdasági világ válságát mit előzte meg?

[01:57:19]Egy olyan típusú technikai innováció, amikor a futószalaggyártás megjelenik és hatalmas tömegekben a termelés ugye megsokszorozódik, és nem volt annyi fogyasztó, mint amit java terül állítottak.

[01:57:29]Ebből lett a túltermelés gazdasági válság, amiből lett valamennyire ugye a Newdal és az intervencionizmus átta tapra Amerikát, de hogy ebben az esetben ismét egy ilyen típusú dolog fenyeget.

[01:57:37]Hát amennyiben nem nincs szükség ugye a munkásokra, nincs szükség bürókratákra, mert ezeket átveszi a mertes intelligencia, meg ugye a robotizáció, akkor megint egy olyan túltermelés jön, ami gazdasági válsághoz és bedőléshez vezet.

[01:57:54]Matyi, szerintem te még nem beszéltél arról, hogy hogy hat Trump gyengülés Európára.

[01:57:58]akarsz mondani valamit?

[01:57:58]Olyan olyan messzire mentünk, és igazából csak [nevetés] érintőlegesen foglalkoztun.

[01:58:03]Az a helyzet, hogy én én én én rendkívüli élvezettel hallgattam az ábrisnak azt megmutatását, és őszintén meg kell mondjam nektek, abban, hogy megbuktunk, van annyi hatalmas előny, hogy most már értelmesen lehet az európai hanyatlásról beszélgetni anélkül, hogy az embert mindig, amikor ez a szájára veszi, azzal vádolnák meg egyrészt, hogy ezzel az Orbánt védi.

[01:58:21]A kettő azzal azzal a az észbontó hülyeséggel szólnának erre vissza, hogy de Franciaországban négyszer annyit keresnek.

[01:58:28]Igen, ez a probléma.

[01:58:29]Tehát ez a probléma része.

[01:58:32]Ezért van hanyatlásban Európa, mert azok a fizetések, amik vannak Nyugat-Európa jelentős részén, azok indokolatlanok a az európai gazdaság jelenlegi struktúráját.

[01:58:42]Csak azt akarom utarian jelezni, hogy hát végre lehet értelmesen beszélgetni az európai hanyatlásról anélkül, hogy az ember az embert azzal, hogy a szóba hozza, különböző politikai elhajlásokat gyanúsítgatnának.

[01:58:53]Szóval a kérdésedre válaszol, mert én tisztelni szoktam úsövezető kérdéseit.

[01:58:56]Ez egy megkülönbözető jelzés.

[01:59:00]szinte minden szinte minden műsorban.

[01:59:02]Szóval én azt gondolom, hogy ha tehát fontos érteni, hogy mit szavaztak le a Trump és mit nem szavaztak le a Trump.

[01:59:10]Leszavazták a Trump.

[01:59:10]Lényegében az amerikaiak mi minden altruizmust a külpolitikában leszavaztak.

[01:59:16]azért mégis csak az alapvető dolog, ami a ami a Trumpot ebbe a választási vereségbe belezavarta, az az, hogy több különböző fronton is az élet drágításával járó dolgokat csinált.

[01:59:31]Az irá háború esetében nagyon sok amerikai megélésében egy másik másik ország Izrael érdekében.

[01:59:34]Ez volt az alapvető megélés, ez volt az a dinamika, ami amit sok minden más mellett leváltottak az amerikai szavazók.

[01:59:40]Ebből az én szempontomból nem következik az, hogy az Európával szembeni altruizmus, Európa jólétének és biztonságának további finanszírozása az része lehetne egy olyan platformnak, ami Trump után következik, mert ezt nem szavazták le.

[01:59:55]Ezt nem szavazták le.

[01:59:55]Sőt, viszont aki a a vámokat is leszavazták, ez azt jelenti, hogy talán Trumpnak a külpolitikai aktivitása az egy kicsit csökken, nem?

[02:00:06]Na ez egy rémségesen érdekes dolog, hogy a válokat szavazták.

[02:00:07]Ebben igazad van, mert a vámok valóban drágítást, drágulást hoztak a a amerikai járpiacon, de ugye a a vámok a vámok voltak Trump elképzelt és elvetélt megoldásra arra arra a hatalmas gazdasági szakadékra, amit az előbb mondtam.

[02:00:21]Tehát, hogy hogyan hogy hogyan akarta ő ezt megoldani?

[02:00:24]Nem úgy, hogy jobban szabályoz, jobban újra eloszt, csinál egy baloldalib államot, hanem úgy akarta ezt megoldani, hogy a vámokkal visszahozza az ipari munkahelyeket Amerikába.

[02:00:32]Ez egy jó elképzelés volt, és egy totális hülyeség lett belőle, mert nem így működik a világ.

[02:00:35]olyan fizetésekért, amikért a az amerikaiak dolgoznak, nem lehet az ipari működés jelentős részét működtetni az ET Államokban.

[02:00:43]Tehát a nem nem a vámokat, persze a vámokat, mint inflációt okozó tényezőt leszavazták.

[02:00:46]Magát a problémát, amit meg akart oldani velük Trump, azt azt nem szavazták le.

[02:00:50]Az az egyik oka volt annak, hogy most a Trump ellen szavaztak.

[02:00:53]Kértek egy másik megoldást erre a valóban létező problémára.

[02:00:54]hogyha Európáról beszélünk, akkor azt gondolom, hogy én én én nem látok a következő néhány választáson olyan európai kormányt, vagy olyan amerikai kormányt, és ebben teljesen az ábrissal vagyok egyetértésben, amely nagy lelkűbb volna Európával szemben, mint a mint mint amilyen a Trump volt.

[02:01:10]Lehet, hogy udvariasabbak lesznek, tehát lehet, hogy a megfogalmazás az nem Benzi vagy Trumpi lesz, hanem Rubii.

[02:01:15]Az lehet.

[02:01:15]Tehát marha szépen tudnak beszélni a demokraták, de de strukturálisan más viszony.

[02:01:20]Nagyob nagy demokrata demokrata.

[02:01:22]Rubió sem demokrata.

[02:01:24]Nem, nem.

[02:01:24]Ühüm versen szerintem érthető szerintem érthető amit mondtam.

[02:01:29]Tehát hogy a én azt mondtam, hogy a a rubiói udvariasság meg a demokrata udvariasság Európából szemben az nem jelenti azt, hogy a a trumpi hozzáállás, az hogy mennyit adunk Európának, mennyit veszünk el, hogy állunk hozzá Európához, az változna.

[02:01:43]Tehát én nem kevertem Rubio meg Ven párt állását össze.

[02:01:45]Én azt mondtam, hogy vannak udvarias módok annak a kifejezésére, ami az amerikai hozzáárállás Európá, meg vannak udvariatlanok.

[02:01:50]A módja udvariasabb lesz, de a struktúra nem fog változni.

[02:01:53]Tehát az, hogy Európának ne adjunk semmit, mert Európa Európa potyautas, ez nem volt explicit módon rajta a szavazólapon, de ez megerősítés nyert, és nem les szavazást az amerikai választásokon.

[02:02:06]Én csak azt szeretném mondani, tehát hogy ezt nyilván Trump nem érti meg, mi volt mondjuk a Marshallas segélynek a lényege, de az gyakorlatilag az a 20.

[02:02:13]század legjobb amerikai befektetése volt, amikor gyakorlatilag a második világháboreti gazdasági pörgést meghosszabbította az Egyesült Államok úgy, hogy Európának pénzt adott Trumpezésben.

[02:02:23]Ez lenyúlnak minket és lehúznak minket.

[02:02:25]Valójában azt jelentette, hogy a pénz az ugye nem Európában érkezett meg, hanem mondjuk a Missori völgyében szamár tenyésztőknek adtak pénzt azért, hogy a szamarak megjelenjek Görögországban, vagy éppenséggel az amerikai ipart támogatták, hogy traktorok érkezzenek Olaszországba.

[02:02:41]És lényegében az történt, hogy így megforgatták a pénzt, és ez az amerikai ipart támogatta.

[02:02:45]És amit egybe kötöttek azzal, hogy olyan ország nem vehette föl a Marshall segélyt, amelynek a kormányában kommunista van.

[02:02:52]Ez egy ilyen politikai befolyás szerzés is volt.

[02:02:55][horkantás] És ugye ebből a szempontból akár ugye Ukrajna támogatása meg az, hogy Ukrajnába befektetnek, az egy befektetés lenne.

[02:03:01]És ha kicsit nem úgy tekintene rá Trump, akirőzem Gary Kasparov mondott egy nagyon jót, az hogy mindennek tudja mennyire, mindennek tudja, hogy mennyi az ára, és semminek se ismeri az értékét.

[02:03:13]Ezzel nagyon jól leírta a a Trumpot.

[02:03:16]Tehát ha a Trump kicsit tovább gondolkodna, az, hogy a nem feltett diplomácia úgy működik, hogy valamit adok én és te mit adsz érte cserébe, hanem nem csak anyagi tőke van, hanem befolyás, bármi kapcsat sok szempontból létezik, akkor ezek a befektetések működtetnének.

[02:03:33]És nyilván az a típusú hagyományos ilyen biztonsági politikai dolog, hogy itt Európa tényleg nem védte meg, vagy a NATO tagállamok nagy része nem járult úgy hozzá a biztonság, a közös biztonsági politikához és a közös védelemhez, mint korábban.

[02:03:49]Az tarthatatlan, mert egy jelentős elmozdulás van, hogy a Kína felemelkedése miatt, és ugye ezt már Obama elnöksége elkezdte ezzel a pezik pivottal, hogy Kínára kell ráfordulni.

[02:03:59]már 2008-tól már Kínára fordulnak rá, és egyre inkább európai ügyekre nem adnak pénzt.

[02:04:04]És ugye ebben a tekintetben azt gondolom, hogy azzal szakítani kéne mindenképp ezzel a típusú nagyon ilyen ilyen stupid megoldással, hogy pénzt adók és akkor lehúznak minket, mert ez ezek befektetések voltak mindig az amerikai politikában.

[02:04:19]Na hát kérem szépen, az időnk véges.

[02:04:19]És már rég lejárt.

[02:04:23]Jaj, akkor úgyhogy igen.

[02:04:24]Nem baj, Péter, nem téged hibáztatlak.

[02:04:26]Senkit nem hibáztatok.

[02:04:28]Nagyon sok mindenről lehetett volna még beszélni.

[02:04:30]A konfrontzóna Insta oldalán visszament 85%-ra azoknak az arány, akik azt mondják, hogy az orbáni időszak véget ért, vagy végetér.

[02:04:40]Úgyhogy itt a második felében Matyi azért oda kellett volna tenned magad, de nem sikerült.

[02:04:44]Na mindegy, majd legközelebb [nevetés] vagy az ábrisnak.

[02:04:48]Köszönöm szépen a részvételt.

[02:04:48]Jövő héten a terveink szerint, és nagyon nagy valószínűséggel ezek a tervek megvalósulnak, az olimpia rendezésről fogtok itt meg fognak itt vitát látni.

[02:05:01]Szerintem ez is egy érdekes kérdés.

[02:05:01]Mára köszönöm a figyelmet.

[02:05:03]Sziasztok, viszontlátással.

[02:05:07][taps]