Bódis Kriszta: Ha egy kormány rabul ejti az államot, lerohad a gép
- Bódis Kriszta nyíltan beszél halláskárosodásáról és a Roger segédeszköz használatáról, amit a hátrányok erősséggé formálásának és a befogadás első lépésének tekint.
- A parlamentben a volt kormánypárt viselkedését a gyász tagadási fázisaként, egy önállósult dezinformációs világ csapdájaként és a bántalmazó-áldozat szerep megfordításaként (DARVO) írja le.
- A TISZA közvetlen kommunikációját a transzparencia szükségszerűségeként védi, hangsúlyozva, hogy a teljes parlamenti ülések dinamikája más, mint a kivágott, manipulatív internetes videóké.
- Kormánybiztosi szerepét a tárcák közötti koordinációra tervezték, hogy az állam „fogaskerekei" összekapcsolódjanak, és az élethelyzetekre (pl. kórházban ragadt gyerekek) komplex válaszok szülessenek.
- A kórházban ragadt gyerekek ügyében azonnali lépés volt egy költségvetési sor biztosítása, miután kiderült, hogy a korábbi belügyminiszter személyesen tiltotta meg az ellátásukat.
- Az elszámoltatás és a jogállam helyreállítása mellett olyan önkorlátozó kormányzati struktúrák kiépítése a cél, amelyek megakadályozzák a hatalom jövőbeli túlburjánzását.
„A Tisza szigetek egy újjászülető nemzetnek a bölcsői. Ezt nagyon komolyan gondolom. Itt akkora erőforrás van. Ez nem halt el a kampánnyal.” – Bódis Kriszta
- A gyermekvédelem bulvárosítását károsnak tartja, és egy közös parlamenti etikai kódex hiányát jelöli meg fő problémaként, miközben a frakción belül tudatosan figyel a kiégés megelőzésére.
- Vallja, hogy a személyes integritás nem darabolható szét szerepekre, és még politikai ellenfelében, Toroczkai Lászlóban is képes volt meglátni a megalázott embert, amit nem szeretne elveszíteni.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Bevezetés – a beszélgetés keretei és a halláskárosodás mint érzékenyítési példa
A műsorvezető, Krug Emília vendége ezúttal Bódis Kriszta – pszichológus, író, dokumentumfilmes, a Van helyed rendszer létrehozója, jelenleg a budapesti második választókerület parlamenti képviselője és társadalompolitikai stratégiáért, illetve ágazati koordinációért felelős kormánybiztos a TISZA-kormányban. Az interjú azzal indít, hogy Bódis Kriszta egy Roger nevű segédeszközt használ az asztalon, mert halláskárosodása elérte azt a szintet, ahol a hallókészüléken túl további megoldásokra van szüksége – különösen parlamenti környezetben, ahol minden szónak pontosnak kell lennie.
Ezt a nyílt beszédet a gyengeségről Bódis Kriszta küldetésének tekinti. Mint mondja, egész életében fontosnak tartotta, hogy őszintén beszéljenek a hátrányokról, mert azok nem feltétlenül szégyenek, sőt erősséggé is válhatnak – az ő hallása például más szempontból élesebb lett, jobban figyel a metakommunikációra. A társadalom perifériájára szorult emberekkel végzett munkája során meggyőződésévé vált, hogy a befogadás első lépése az, ha nyíltan tudunk beszélni a nehézségeinkről.
Első parlamenti tapasztalatok – pókerarc, csalódások és az ellenzék pszichológiája
A parlamenti jelenlét és a kamerák
Krug Emília megjegyzi, hogy Bódis Krisztát gyakran látni a parlamentben, amint a miniszterelnök mögött ül – Rost Andreával, Radnai Márkkal és másokkal együtt. Bódis elmondja, hogy ez a felállás nem véletlen, hanem csapatdöntés volt, bár korábban nem tulajdonított neki jelentőséget. Most már érzi a felelősséget, mert sokan visszajelzik, hogy az arca mit mutat a közvetítésekben. A műsorvezető által említett „pókerarc" kapcsán kifejti, hogy az arcán szerinte az ül ki, amit érez vagy gondol – a semleges tekintet mögött gyakran a feszült figyelem áll, mert nehezen hall, és nagyon igyekszik követni az eseményeket. Tudatosan törekszik rá, hogy ne ítélkezzen az arckifejezésével, és ezzel is tisztelje a nézőket és a felszólalókat.
Civilként a parlamentben – történelmi jelentőség és csalódások
Bódis Kriszta elmondja, hogy minden nagyon új élmény volt számára, és nem is számított semmire, mert nem volt mihez hasonlítania. Ugyanakkor határozottan átérzi a helyzet történelmi jelentőségét. A felkészülés során megnézte a rendszerváltás utáni parlamenti felszólalásokat, hogy saját maga számára meghatározza a kívánatos színvonalat. Ehhez képest sok csalódás érte.
„Én szerettem volna azt a szintet meghatározni magamnak, hogy körülbelül milyennek képzelem a parlamentet, hogyan kéne itt nekünk megnyilvánulnunk. És ehhez képest sok-sok csalódás ér." – Bódis Kriszta *
Három jelenséget emel ki a korábbi kormánypártból lett ellenzék viselkedésével kapcsolatban:
- A tagadás fázisa: Az egykori kormánypárt (és a Mi Hazánk) Bódis szerint a gyászreakció tagadási fázisában van, ami pszichológusként is drámai volt számára.
- Az önállósult dezinformációs világ: Az általuk kiépített dezinformációs közeg olyan, mint a palackból kiengedett szellem – elkezdett önműködni, és egy olyan mátrix-valóságot hozott létre, amelynek a szereplők maguk is a rabjaivá váltak. Egyesek valóban elhiszik a saját propagandájukat.
- A bántalmazó-bántalmazott kapcsolat megfordítása: A kiépült autoriter rezsim egy kodependens, bántalmazó kapcsolatra hasonlít, ahol a hatalom a hízelgés és a pórázon tartás mellett gyűlöletkampányokkal, gázlángolással, a másik fél dehumanizálásával és félelemben tartásával operál. Most ennek egy új szintje látszik, amit a szakirodalom DARVO-nak hív: a bántalmazó beállítja magát áldozatnak, és ebből az áldozati pózból vádolja az új szereplőket.
„Ez olyan, mint amikor kiereztünk egy szellemet a palackból, hogy elkezd önműködni. [...] Egyértelműen torzította a gondolkodását a különféle szereplőknek az elmúlt kormányban, aminek most látjuk a hatását.” – Bódis Kriszta *
A parlamentben mindez ellehetetleníti az érdemi párbeszédet, a régi hatalomtechnikai eszközök (bulvár, hazugság, rágalom) továbbra is működnek. Bódis ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a TISZA oldaláról a szembesítés szükséges és kötelesség, hiszen a másik fél nem hajlandó szembesülni a valósággal, és a minimális beismerés sem látszik.
A stílus kérdése és az internetes narratívák
Krug Emília felveti a TISZA politikusainak stílusával kapcsolatos kritikákat, köztük a ráolvasó, néha provokatív hangnemet. Bódis szerint az, aki egy teljes ülésnap 13-14 óráját végigüli és objektíven végignézi, egészen más dinamikát tapasztal, mint amit az internetre kivágott, gyakran manipulatív videók sugallnak. Ő maga nem tud annyi internetes narratívát nézni, mert akkor csak a képernyő előtt ülne.
„Az vessen először követ, aki tényleg objektíven végignéz egy ilyen teljes beszélgetést, és nem hagyja magát befolyásolni az egyébként sokszor óhatatlanul manipulatív internetes [...] átalakításokon.” – Bódis Kriszta *
Szakpolitika versus bulvárosodás – a „tisztítótűzművelet" és a belső viták
A közvetlen kommunikáció és az „influencerkedés"
A műsorvezető megemlíti a TISZA-t érő vádat, miszerint „influencer kormányzást" folytatnak. Bódis ezt a transzparenciáról szóló szükségszerűségként értelmezi: a régi típusú média már nem csupán közvetít, hanem új valóságokat teremt és interpretál. A kormánytagok ezért maguk lépnek az újságíró szerepébe, és szinte unalmas szakpolitikai szinten „influencerkednek". Szerinte jó lenne visszakapni a hagyományos, szakújságírói alapú médiavilágot, de ez ma már nincs, ezért muszáj közvetlenül kommunikálniuk.
Tisztítótűzművelet és belső vita
A „tisztítótűzművelet" kapcsán Bódis kifejti, hogy azt a társadalmasítási folyamatot (alaptörvény-módosítás, vagyonvisszaszerzési hivatal ügye), amit a kormány.hu-n is követni lehet, és az állam lebontásában részt vevő személyek gyors elmozdítását érdemes szétválasztani. Ezt a választók egyértelmű elvárásaként értékeli, és nem tartja túlzónak a „maffia kormány" emlegetését a korábbi kormányzattal kapcsolatban.
„Lehet, hogy még nem ütnek el minket a zebrán, de hogy ez nem egy kampánytörténet volt korábban se, ez a működés múltja. A megfélemlítés, a bemocskolás, a sarokba szorítás, a hazudozás, a rágalmazás, a gyűlöletkeltés […] ezek hazugságok és nagyon erősen átszövik a politikát.” – Bódis Kriszta *
A frakción belüli vita létét a műsorvezető egy korábbi miniszterelnöki nyilatkozattal verifikáltatná. Bódis megerősíti, hogy a viták nyíltak, és ő maga kritikus alkat, aki rendszeresen elmondja a véleményét. Példaként hozza fel saját kormánybiztosi kinevezésének sajtóvisszhangját: a bulvársajtó összekötötte a posztját azzal a vélt ténnyel, hogy a kampány során kritikát fogalmazott meg a központosított kampányműködéssel szemben, és ezért nem lett belőle miniszter. Bódis ezt a tipikus szenzációhajhász, valóságalapot nélkülöző híresztelések közé sorolja.
„Itt nem, hál' istennek, el lehet mondani a kritikát. Én azok közé tartozom, akik szeretnek is kritikát megfogalmazni. Általában sem tudok beállni a sorba.” – Bódis Kriszta *
Miért nem szociális miniszter, hanem kormánybiztos lett?
Bódis elmeséli, hogy amikor a TISZA csapatához került, Magyar Péter kifejezetten azt szerette volna, ha a szociális témával foglalkozik. Ő azonban – Ferge Zsuzsa tanítványaként – fontosabbnak tartott egy olyan szemléletet meghonosítani, amely nem csupán a szociális ágazat politikáját, hanem egy átfogó társadalompolitikát jelent, ami az élethelyzetekre koncentrál és az érintett területeket összehangolja. Ez a nézőpont Magyar Péter számára sem volt idegen, és a kormányzásra készülő munkában is ez volt Bódis szerepe: hozzá tartoztak az oktatási, szociális és egészségügyi munkacsoportok. A miniszterelnök végül megkérdezte, milyen szerepkörben lenne a leghatékonyabb – felmerült a szociális miniszterség, de közös döntés alapján az a konstrukció született, hogy a koordináció ne egy minisztériumhoz kötődjön, hanem külön felhatalmazásként, egyetlen tárca kiemelése nélkül valósuljon meg. Bódis ennek őszintén örült.
„A Péter, Magyar Péter miniszterelnök úr nagyon számomra rokonszenves módon megkérdezte, hogy mi az a szerepkör, amiben én a leghatékonyabb tudnék lenni, és fölmerült a szociális miniszterség is valóban. [...] Én elfogadtam azt az érvet, hogy [...] legyen ez egy külön felhatalmazás és egy külön feladat. És őszintén, én ennek örültem a legjobban.” – Bódis Kriszta *
A társadalompolitikai koordináció működése – rendszerszintű változások élethelyzetek mentén
A „fogaskerekek" metafora
Bódis Kriszta egy metaforával világítja meg a társadalompolitikai koordináció lényegét: az állam egy multifunkcionális kertészeti gép, amely a társadalom kertjét gondozza. A minisztériumok a fogaskerekek. Ha ezek össze-vissza forognak, széttarolják a kertet. A koordináció feladata, hogy a fogaskerekek összekapcsolódjanak, és a gép pontosan tudja, mikor, hova, mennyit kell locsolnia, nyesnie vagy ültetnie – ez pedig eddig soha nem működött, mert a fogaskerekek saját érdekeik szerint jártak.
Élethelyzetek, nem ágazatok
A kormánybiztos munkájának négy pillére közül kettőt emel ki: a társadalompolitikai stratégiaalkotást és az ágazati koordinációt. A megközelítés gyakorlatias, terepről jövő, és az emberi élethelyzetekre keres válaszokat, nem ágazatokban gondolkodik. A szaktárcák nyitottsága már az első lépéseknél tapasztalható.
Kulcsügyek és mérföldkövek
A ciklus feléig elérhető változások kapcsán Bódis konkrét ügyekben gondolkodik. Ilyen kiemelt terület a gyermekvédelem, amelyen belül a kórházban ragadt csecsemők és kisgyermekek helyzete azonnali intézkedést igényelt és modellértékű folyamatot indított el.
A kórházban ragadt gyerekek ügye – a koordináció gyakorlati példája
A korábbi állapot
Bódis elmondja, hogy az előző kormányzat alatt Pintér Sándor személyes utasítására megtiltották, hogy a kórházban bent ragadt gyermekek részére az ellátó intézmény élelmiszert vagy pelenkát vásárolhasson. Minderről levelezések tanúskodnak. A kórházak nem kaptak költségvetési sort tápszerre, a gyerekek ugyanakkor nem tudtak kikerülni az intézményből. A helyzetet a nővérek saját zsebből próbálták menteni.
„Pintér Sándor személyesen tiltotta le azt, hogy a gyerekeknek a kórházi soron, a bentragadt gyerekeknek lehessen még az ott tartózkodásuk alatt élelmiszert vásárolni. Tehát vannak erről levelezések. [...] Elég embertelen volt ez a kormányzás.” – Bódis Kriszta *
A koordináció lépései
Az élethelyzet komplexitása jól mutatja a koordináció szükségességét: egy kórházban ragadt csecsemő ügye az egészségügyi tárcán túl gyermekvédelmi, családügyi és kora gyermekkori szempontokat is érint. Bódis feladata ezeknek a pontoknak a beazonosítása, a szereplők összeültetése és egy komplex, a szolgáltatások, jogalkotás és intézmények szintjén is életszerű válasz kidolgozása.
Az első lépés egy költségvetési sor biztosítása a kórházak számára az ellátáshoz. Ezt követi a gyermekek örökbefogadásának vagy családba való visszahelyezésének szabályozott, körültekintő felgyorsítása. Utóbbi kapcsán épp egy korábbi, elhibázott jogszabálytervezetet vizsgálnak, amely az örökbefogadást egy adminisztratív, személytelen, pusztán számokon alapuló rendszerré tette volna. Ezt most módosítani kell, hogy a gyorsaság mellett a körültekintés is érvényesüljön.
„Az a cél, hogy az ember ne bolyongjon itt az intézmények meg a szolgáltatások között. [...] Ha minisztériumi és tárcaszinten össze tudjuk ezeket hangolni, akkor ez meg fog jelenni terepen is.” – Bódis Kriszta *
Elszámoltatás és a jogállam helyreállítása
Az ellopott pénzek visszaszerzése
A roma felzárkóztatás átvilágításával kapcsolatban Bódis kifejti: ha egy kormány rabul ejti az államot és kifosztja, az a „kertészeti gép" nemcsak hogy össze-vissza forog, hanem konkrétan lerohad. Az ellopott közpénzek visszaszerzése, a mechanizmusok leleplezése és az elkövetők felelősségre vonása mindenkinek elemi érdeke.
„Ha egy kormány rabul ejti az államot és az egész társadalmat és kifosztja, akkor az a gép nemhogy egyszerűen csak a fogaskerekek össze-vissza mennek, hanem ez a gép lerohad, bocsánat.” – Bódis Kriszta *
Önkorlátozó hatalmi struktúrák
Bódis hangsúlyozza, hogy a jelenlegi intézkedések nem pusztán a múlt hibáinak korrigálásáról szólnak. Olyan önkorlátozó kormányzati struktúrákat kell kiépíteni, amelyek megakadályozzák, hogy a hatalom a jövőben is önmaga burjánzásába, saját fenntartásába kezdjen. Ezt a folyamatot az önismerethez vagy az önszabályozáshoz hasonlítja: a hatalom természetéből fakadó hatalomvágyat tudatosan kell kordában tartani.
A Tisza szigetek jövője – egy „újjászülető nemzet bölcsői"
A kampány után is élő mozgalom
A műsorvezető kérdésére, hogy hogyan csatornázzák be a szigetekben rejlő energiákat, Bódis meggyőződésének ad hangot, hogy ezek a közösségek organikusan fognak tovább fejlődni, ahogyan alulról szerveződve létre is jöttek. A kampányban tapasztalt fegyelmezett, központilag segített együttműködés tartotta keretben a munkát, de ami ott megszületett, az több egy kampányszervezetnél.
„A Tisza szigetek egy újjászülető nemzetnek a bölcsői. Ezt nagyon komolyan gondolom. Itt akkora erőforrás van. Ez nem halt el a kampánnyal.” – Bódis Kriszta *
A közös cél: konszenzusos társadalompolitikai vízió
A legnagyobb kihívás a közös cél megtalálása most, hogy nincsenek külső ellenségek („nincs itt a Habsburg, német, orosz"). A közös cél egy olyan ország építése, amit mindannyian szeretnének, és ennek a konszenzusos társadalompolitikai víziónak a kialakítása. Ez Bódis szerint egy nagyon is kézzelfogható ajánlat mindazoknak, akik eddig azt akarták, hogy Magyar Péter legyen a miniszterelnök.
A szigetek gyakorlati szerepe
A képviselők nem akarnak elszakadni a valóságtól és a szigetektől. A szigettagok feladata a rendszerszintű javaslatok összegyűjtése, csoportosítása, a képviselők munkájának előkészítése – így a helyi tapasztalatok közvetlenül érkeznek a kabinetekbe, bizottságokba, és válnak törvényjavaslatok alapjává. Bódis kifejezetten örül, hogy ez nem egyből, felülről jött utasításként realizálódott, hanem egy organikus vita és útkeresés indult el a szigetekben arról, hogy mit is akarnak kezdeni ezzel az erővel.
A diósgyőri utcai ügy – az egyéni képviselői munka rendszerszintű következményei
A budapesti második választókerület egyik első ügye a diósgyőri utcai lakók helyzete volt, ahol 155 háztartás, több száz ember sorsa vált évekre bizonytalanná egy tervezett, de forrás és valós igény nélküli állami beruházás miatt. A TISZA az ügyet úgy zárta le, hogy leállították a folyamatot, és ezzel egy olyan törvényjavaslat alapjait rakták le, amely rendszerszinten akadályozza meg, hogy ilyen típusú, kisajátításokkal járó, az ott élők sorsát rendezetlenül hagyó „háttéralkuk" a jövőben megismétlődjenek. A területet egyébként az önkormányzat már eddig is rehabilitálni akarta, cserelakásokat ajánlva – most ez a munka egy hazug beruházás árnya nélkül folytatódhat.
A politika személyes nehézségei – etika, kiégés és a gyermekvédelem bulvárosítása
A gyermekvédelem mint támadási felület – a Pócs János-féle vádak
A műsorvezető szóba hozza, hogy Pócs János fideszes képviselő több videóban is támadta a TISZA-t és személy szerint Bódis Krisztát, megvádolva őket azzal, hogy egy kiskorú gyermeket használtak fel lejárató kampányhoz egy szolnoki intézetben tett látogatás során. Bódis ezt határozottan visszautasítja: a beszélgetés szakmailag körültekintően, szakemberek bevonásával, az intézet felhívásával történt. A probléma a bulvárosítás, a szenzációhajhász kontextus, ami minden körültekintés ellenére mesterségesen gerjeszt traumát és viszi el a figyelmet a lényegről.
„Minden olyan kontextus káros, ami ezt szenzációhajhász, bulvár, laikus keretek közé viszi. És ez nem ez a beszélgetés volt, amit mi ott szakmailag nagyon körültekintően végigcsináltunk.” – Bódis Kriszta *
A bulvárosodás elkerülésének egyik feltétele Bódis szerint egy olyan közös etikai kódex lenne, amihez a parlamentben mindenki tartja magát. Jelenleg ilyen nincs. Példaként hozza fel, hogy a frakció megállapodott: a parlamentben nem videóznak. Ezt a TISZA tagjai be is tartják, míg Pócs János nem – ami jól mutatja, hogy nincs garancia a közös szabályok betartására.
Az ügyképviselet és a politikai kommunikáció dilemmái
Bódis Kriszta hosszan beszél arról a dilemmáról, amit az ügyek láthatóvá tétele és a politika leegyszerűsítő, bulvár logikája között feszül. Dokumentumfilmes múltjából hoz példát: a láthatatlan csoportok bemutatásakor a kamera puszta jelenléte már egy kivételezett helyzetet teremt. Ő ezt először a résztvevő videós módszerrel, majd a Van helyed rendszer felépítésével oldotta fel, ahol az érintettek maguk kerülhetnek helyzetbe. Politikusként ugyanez a dilemma: az ügyképviseletet össze kell egyeztetni az etikus, nem kihasználó láthatóvá tétellel. Elismeri, hogy ezen folyamatosan dolgozni kell.
„A megoldás az az, hogyha ezen gondolkodunk, akkor lehet, hogy hibázunk sokszor, de ha ez van a középpontban, akkor óhatatlanul fogunk találni utakat arra, hogy ezt jól csináljuk.” – Bódis Kriszta *
Kiégés elleni felelősség a frakcióban
A személyes nehézségek között Bódis a folyamatos időnyomást és a kiégés veszélyét emeli ki. Pszichológusként tudatosan figyel arra, hogy a csapat ne merüljön fel egy önfeláldozó üzemmódban. Apró, de fontos dolgokat igyekszik szóvá tenni – például hogy legyen szünet, igyanak vizet, vagy hogy a női képviselők egészségügyi szükségleteire is figyeljenek. A tempó alapvetően a miniszterelnöktől ered, de Bódis szerint ez egy tágabb „tisztás" attitűd is, amelyben a szolgálat könnyen átcsaphat önfelélésbe.
Értékek, integrált személyiség és a politikán túli emberség
A személyes integritás mint politikai minőség
Bódis Kriszta hitvallása szerint az ember nem válik szét részekre, amikor belép a parlamentbe vagy a templomba – az egész lénye, hite, értékrendszere együtt megy vele. A probléma szerinte pont az, hogy ez a személyiség szétdarabolódott, és az emberek felmentik magukat az egyik szerepben a másikban tanúsított mulasztásaikért. Ehelyett az integrált személyiséget kellene erősíteni, ami többet tenne a közügyek érdekében.
Együttérzés a politikai ellenfél iránt – Toroczkai László példáján
Az interjú egyik legszemélyesebb pillanata, amikor Bódis elmeséli, hogy visszanézett egy részletet Toroczkai Lászlóról, aki korábban „vadászott" rá és számos rágalmat szórt rá. Az arcát figyelve mégis azt érezte, hogy látja benne az embert, aki abban a pillanatban valóban megalázottnak érzi magát. Ez az együttérzés olyan erőforrás, amit nem szeretne elveszíteni – és talán ez tükröződik az arcán a parlamentben is.
„Nyilván nagyon sérülékenyek vagyunk általában emberek. Van, aki jobban, van, aki kevésbé. És akkor ott azt éreztem, hogy ezt nem veszíthetjük el.” – Bódis Kriszta *
A Van helyed rendszer jövője
Bár Bódis Kriszta a Van helyed rendszer elnöki pozícióját otthagyta, a szervezettől nem szakadt el. Most is aktívan gondolkodik azon, hogyan lehet úgy továbbvinni a modellt, hogy az ne tőle függjön – ahogy egy jól működő államnak is egy jó kormány nélkül, sőt a kormányokat a helyes működésre szorítva kell működnie. A rendszer jelenleg is működik nélküle, de érzi, hogy ezen a téren még van feladata.
A Hodas Kriszta-szál – a kapcsolódás üzenete
Az interjú végén a műsorvezető rákérdez arra a történetre, amikor Bódis Kriszta véletlenül éppen Hodas Kriszta édesanyjától bérelt lakást, akivel korábban szakmailag és emberileg is szorosan összefonódott az élete. Bódis elmondja, hogy Hodas Kriszta szakújságíróként azon kevesek egyike volt, aki mélyen megértette a Van helyed modell lényegét. Ez a kapcsolódás számára azt üzeni, hogy az emberséget és az emberi viszonyokat soha nem írhatja felül semmi – és ezt a felismerést ma is igyekszik a parlamentben is őrizni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Lehet, hogy még nem ütnek el minket a zebrán, de hogy ez nem egy kampány történet volt korábban se, [zene] ez a működés múltja.
[00:00:06]A megfélemlítés, a bemocskolás, a sarokba szorítás, a hazudozás, a rágalmazás, [zene] a gyűlöletkeltés megkérdezte, hogy mi az a szerepkör, amiben én a leghatékonyabb tudnék lenni, [zene] és fölmerült a szociális miniszterség is.
[00:00:23]Áldoziti pózba vágják magukat az ellenzék [zene] tagjai.
[00:00:29]Pinté Sándor személyesen tiltotta le azt, hogy a a gyerekeknek a kórházi soron, a bentragadt gyerekeknek lehessen még az ott tartózkodásuk alatt [zene] élelmiszert vásárolni.
[00:00:43]Üüm.
[00:00:44]Tehát vannak erről levelezések.
[00:00:49][zene] [zene] Üdvözlök mindenkit.
[00:00:56]Ez itt a Szinten túl következő adása.
[00:00:59]Szokás szerint elmondom a beszélgetésünk elején, hogy köszönöm annak, aki már megtette és aki a jövőben megteszi, hogy feliratkozik a Szintentul Krug Emíliával YouTube csatornára és a szintentol.hu oldalon tudják támogatni a munkánkat.
[00:01:13]A következő vendégemről, hogyha azt mondom, hogy pszichológus, író, dokumentumfilmes a Van helyed rendszer létrehozója, akkor szerintem már mindenki tudja, hogy Bózis Kriszta ől itt velem szemben.
[00:01:24]Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat.
[00:01:28]Köszönöm a meghívást.
[00:01:29]És most először mutatom be úgy, hogy a budapesti második választókerület képviselője, illetve társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormány biztos.
[00:01:39]kormánytakként az első interjúját a szintentokra, amit szintén köszönök.
[00:01:44]Nulladik kérdésként magyarázzuk el, hogy nem a bizalom hiánya ez a szerkezet itt az asztalon, és nem lehallgató készülék és társai, hanem ő maga Roger.
[00:01:55]Igen.
[00:01:55]Egy segédeszköz, akadálymentesítjük a mai beszélgetést.
[00:01:57]A sajnos a halláskárosodásom egy olyan szintre lépett, ahol szükség van a hallókészüléken kívül még más megoldásokra, és ezeket a megoldásokat keressük különösen egy parlamenti helyzetbe, vagy egy nagyobb ülésen, ahol ahol nagyon fontos, hogy minden szót pontosan halljun.
[00:02:16]És ebben az egy kis momentumban szerintem nagyon sok minden összpontosul abból, hogy pár apró lépéssel hogyan lehet érzékenyíteni akár egy teljes társadalmat, ami valahol gondolom én, hogy ebben ebben a kormánybiztosi munkában is egy kulcsfontosságú dolog lesz.
[00:02:33]Mindig egész életemben fontosnak tartottam, hogy hogy őszintén beszéljünk a vagy merjünk beszélni a gyengeségeinkről, mert azok nem olyan a hátrányok, azok nem, hogy mondjam, a szégyenünk.
[00:02:44]Sokszor nagyon is az erősségeink is lehetnek.
[00:02:46]Nekem például meggyőződésem, hogy más szempontból élesebb lett a halásom.
[00:02:51]Ühüm.
[00:02:53]Sokkal inkább odafigyelek a másik emberre.
[00:02:55]A metakommunikációjából olvasok, figyelem az egész személyiségét.
[00:03:00]Másrészről nagyon sok szégyent cipálnak az emberek a hátrányaik miatt, és én mindig a társadalom perifériáján levő vagy odaszorult emberekkel és csoportokkal dolgoztam.
[00:03:08]És meggyőződésem, hogy az első út ahhoz, hogy hogy a társadalom részévé válhasson az ember, és annak is érezze magát, és a társadalom is befogadja, hogyha nyíltan tudunk a gyengeségeinkről is beszélni, amik ilyen értelemben már nem is gyengeségek.
[00:03:25]Úgyhogy nekem ez ilyen küldetés.
[00:03:27]Ö beszéljünk majd részletesen arról, hogy ezt a megközelítést hogyan lehet egy kormányzati munkába beelni, de onnan indítanék, hogy nagyon-nagyon sokszor látjuk a parlamentben, és ugye nyilván nem csak azért, mert mert a Tisza egy olyan parlamentben gondolkodik láthatóan, ami újra egy érdemi politikai térlet, ahol érdemi párbeszéd zarlik és érdemi ügyek, kérdések, válaszok hangzanak el, hanem már egyszerűen azért, mert a miniszterelnök mögött ül, és ezért ő mivel egy nagyon aktív szereplő, nagyon sokszor látszik az, hogy hogy Bód és Kriszta ott abban az adott helyzetben, hogy van jelen.
[00:03:59]Nem mindig látszik, hogy mit gondol, mert néha pókerarc látszik, de mik ennek az első másfél két hónapnak a tanulságai civil alkotó emberként beülve a parlamentbe?
[00:04:14]Ez három kérdés is volt, mert szerintem tényleg annak is az egy érdekes helyzet, hogy hogy a kamerák úgy állnak a parlamentbe, tehát én nem köz úgy ülök a miniszterelnök mögött, hogy Újdó Andrea, Velkei György, én Rost Andrea és a Radai Márk, tehát kicsit a kormánybiztosok, frakcióvezető, szóval, hogy hogy ez így alakult.
[00:04:35]És ez véletlen, vagy ez mi múlik, hogy hát csapat így így döntöttet.
[00:04:38]Gondom vannak megfontos.
[00:04:40]Nem beszélgettünk erről különösebben.
[00:04:42]Nem is gondoltam, hogy ennek van jelentősége.
[00:04:44]Most érzem a felelősségét, mert sokan visszajelzik, hogy hogy ennek van jelentősége, hogy én én ott milyen arcot vágok.
[00:04:52]A másik, hogy azt mondtad, hogy pókerarc.
[00:04:55]Tegeződhetünk ugye a régi ismer.
[00:04:57]Ez egy dilemma, mert nagyon régi az ismeretség, de ugye én boomer vagyok, ezt megkaptam a nézőinktől, hogy én alapvetően a politikai szereplőkkel nem szoktam tegeződni.
[00:05:07]Na most egy új politikai helyzet állt elő.
[00:05:09]És akkor te maradj tegeződés.
[00:05:09]És én én már csak azért is, mert mert én például a tegeződést azt azért szeretem, mert mert az nem pókerarcüm, az abban abban nagyon sok őszinteség van, és én mindig természetesen viszont tegezésben gondolkodom, és szoktam mondani a fiatalabbaknak, akik nem mernek tegezni, és még szoktam kérdezni, hogy anyukátokat tegezitek?
[00:05:33]És akkor mondjuk, hogy persze, hát akkor engem is bátran tegezzetek.
[00:05:37]Nem azért, mert az anyukájuk vagyok, hanem értitek, hogy a hogy hogy ez a közvetlenség, ez szerintem nagyon fontos.
[00:05:43]Már most mondok értékeket, amik egyébként a politikai munkámat is leképezik.
[00:05:51]Ö hát igen, hogy hogy szóval az arc és a visszajelzés Igen.
[00:05:54]Tehát, hogy nincs pókerarc, mert a pókerarc azt jelentené, hogy [horkantás] gondolok valamit, de nem mutatom ki.
[00:06:03]Az, hogyha semleges az arcom, akkor éppen akár gondolkodom azon, hogy hogy épp mi zajlik, vagy nagyon koncentrálok.
[00:06:11]Amikor mosolygok, akkor mosolygok.
[00:06:11]Tehát az arcomon azt gondolom, hogy az ül ki, ami amit gondolok, vagy amit amit érzek.
[00:06:18]Akkor lehet, hogy amit én pókerarcként dekódoltam, az arra vonatkozik, amit egyhelyütt írtál, hogy hogy megvisel bizonyos alkalmak a parlamenti színjáték.
[00:06:26]Akkor az is látszik az arcomon, sokkal inkább azhoz kötöm, hogy feszülten figyelnem kell, mert nem mindig hallok.
[00:06:34]Szerintem a feszült figyelmet látjátok az arcomon, hogy nagyon igyekszem követni az eseményeket szerintem.
[00:06:42]És másrészt megtisztelem a nézőket is azzal, meg a megszólalókat is, hogy nem vágok arcokat, vagy nem ittélkezem.
[00:06:54]Tehát amellett, hogy én tudok kritikus lenni, és az is vagyok, de de nem igyekszem nem ítélkezni az arckifejezésem már se.
[00:07:04]És hogyha ebből lebontjuk a a metakommunikációt meg a mimikát, akkor önmagában ez az elmúlt másfél hónapos parlamenti jelenlét neked neked milyen volt?
[00:07:14]Jó élmény, rossz élmény, más élmény, mint amire számítottál?
[00:07:19]Hát minden nagyon új, ezt kell mondanom.
[00:07:22]minden más élmény, mint amire számítottam, mert tulajdonképpen nem számítottam semmire, hiszen nem volt mihez hasonlítanom ezt az új helyzetet.
[00:07:31]És nagyon fontosnak is tartom, hogy azt a fajta emberek közül jövök, nem fölülről jövök, nem a hatalomból jövök, attitűdött fenn is akarom tartani, amellett, hogy tényleg átérzem ennek a történelmi jelentőségét annak is, hogy mi itt vagyunk, annak is, hogy hol vagyunk, hogy a parlamentben vagyunk.
[00:07:57]És ilyen értelemben vannak is elvárásaim azzal kapcsolatban, hogy milyen lehetne a parlamenti munka.
[00:08:01]A felkészülésünk során például megnéztük a rendszerváltás utáni parlamenti felszólalásokat.
[00:08:06]Tehát kifejezetten néztünk, néztem én magam is ilyen felszólalásokat.
[00:08:11]Egyszerűen szerettem volna azt a szintet, szinten túl meghatározni magamnak, hogy én én körülbelül milyen, hogy képzelem parlamentet, hogy hogyan kéne itt nekünk megnyilvánulnunk.
[00:08:27]És és ehhez képest sok-sok csalódás ér, ezt ezt elmondhatom.
[00:08:33]Nagyon sok szintű ez a ez a csalódás.
[00:08:33]Az egyik az az, hogy hogy nagyon döbbenet döbbenetes szembesülni azzal, ahogy az új ellenzék, az egykori kormánypárt, illetve illetve hát a a mi hazánk, mint mint régebben is ellenzék, de erősen összekapcsolódva mozgott azért a a kormánypárttal.
[00:08:59]Hol tart?
[00:09:01]Az számomra drámai volt, pedig pszichológus vagyok, tehát igazából nem is kéne annyira meglepődnöm, hogy a tagadás fázisában vannak a a gyászreakcióban.
[00:09:12]Másrészről én azt gondolom, hogy nem csak egyszerűen a tagadás fázisában vannak, hanem két dolgot figyeltem még meg.
[00:09:18]Az egyik, hogy a az a fajta dezinformációs kampány és közeg, amit ők maguk kialakítottak, az bár egy nagyon tudatos hatalomtechnikai, pszichológiai hatalomtechnikai eszköz, de nem kontrollálható teljes mértékben.
[00:09:32]Tehát ez olyan, mint amikor kiereztünk egy szellemet a palackból, hogy elkezd önműködni, és az, hogy felépül egy dezinformációs világ körülöttünk, aminek köszönő viszonyban nincs a valósággal, teret ad az összeesküvés elméleteknek.
[00:09:47]ö és a különféle valóságtól elrugaszkodott hamis állításoknak, sokszor hazugságoknak, amiket ugyanpontból generálnak, de ahogy elterjed az internetes térben meg mindenhol, az gerjeszti saját magát, és egyértelműen torzította a a gondolkodását a különféle szereplőknek az elmúlt kormányban, aminek most látjuk a hatását.
[00:10:12]Tehát én azt gondolom, hogy itt vannak, akik tényleg elhiszik a saját propagandájuk által felépített nem létező mátrix valóságot.
[00:10:22]Ühüm.
[00:10:24]És különféle állapotokban vannak ezek az emberek szerint, így látom.
[00:10:30]Ö és a másik pedig, vagy harmadik, így mondanám, a harmadik aspektus az pedig, hogy ez az autoritár rezsim, ami kiépült a jogállam felszámolásából.
[00:10:41]Egy autoritár rezsim az gyakorlatilag úgy működik, mint egy a kommunikációján túl úgy működik, és erről sokat beszéltünk korábban is mi néhányan, mint egy bántalmazób bántalmazott kapcsolat, egy kodependens, tehát egy egy függőségi kapcsolat, amiben egyszerre van híelgés mentén történő pórázontartás, nem feltétlenül nyílt agresszió.
[00:11:12]Tehát nem dobáltak ki senkit az ablakon, nem öltek meg embereket a börtönbe, tehát nem egy ilyen putyini szint.
[00:11:20]De az agresszió az az több szinten a gyűrületkampányokba, a a gázlángoltatás, a másik fél lekicsinylésébe, kiirtására való kiirtandó dehumanizálásába, tehát itt kiirtandó poloskához való hasonlításába, vagy abba, aki bárki, aki nem áll be ebbe a sorba, az az meg lesz fenyítve, félelemben tartva, hogy ez a fajta bántalmazó mechanizmus, ez ennek egy újabb szintjét látjuk most.
[00:11:48]ellenzékből.
[00:11:48]Ezt egy szakirodalom Darwónak hívja, ahol a bántalmazó állítja be magát bántalmazottnak, tehát áldoziti pózba vágják magukat az ellenzék tagjai, és ebből az áldozati póztból állítják be úgy az elmúlt időszakot, és minket is, mint új szereplőket, akik kvázi őket bántjuk azért, amit ők nem követtek el valójában, és az egész kommunikációt így így átforgatják.
[00:12:20]Ez végtelenül eltorzítja a parlamenti jelenlétet, és egyáltalán nem használ a munkánknak.
[00:12:25]Most nagyon sok összetevőt mondtál.
[00:12:30]Ebből mi az a amiből valahogy ki lehet jönni és lehet közös kompromisszumokra jötni a múltat illetően?
[00:12:36]És mi az, ami viszont már a a jelenre vonatkozik?
[00:12:39]Mert például amikor ugye ez a héten meghirdetett tisztítótőzművelet kapcsán mondjuk rákosi diktatúrát kiáltanak a fideszesek akkor abban még egyébként kormánypárti szimpatizánsú emberek is mondják azt, hogy jó, jó, de ennek vannak olyan elemei, amik lehet, hogy túlzóak, mondjuk a képviselői ciklusok korlátozása.
[00:13:02]Szóval, hogy egy kalap alá lehet-e venni minden kritikát, ami jobbról jön?
[00:13:04]Az a baj, hogy jó volna szakpolitikáról beszélni, vagy vagy bulvár hang nélkül, meg enélkül a hatalomtechnikai játszma meg kommunikáció nélkül pusztán átbeszélni a közös dolgainkat.
[00:13:25]De de hát itt nyilvánvalóan egy olyan pártpolitikai erő feszül ott a másik oldalon.
[00:13:30]egy saját bukását még el nem fogadó, és a saját felemelkedésében úgy tűnik mélyen hívő pártpolitizálás zajlik a másik oldalon, ami nagyon-nagyon sokszor a régi technikai eszközöket használja, mint mondtam, a bántalmazó technikának a megfordítása, vagy pedig a bulvár a bulvár felhasználása, illetve a hazugság és rágalom kombinációja ebbe az elbulvárosodás És ez ez az érdemi párbeszédet nem igazán teszi lehetővé.
[00:14:06]A másik részről ugye ez sokszor behozom, mert nyilván úgy is behoznád, hogy a másik oldalon pedig a a rá ráolvasás és a szembesítés zajlik különféle stílusban, függően mi nagyon sokszínűek vagyunk, ezért ez nagyon sokféleképpen zajlik.
[00:14:24]erősen szakpolitikai alapokon azt kell mondanom, hogy erre viszont abszolút szükség van.
[00:14:31]Erre hatalmazott föl, erre küldött el minket a társadalom.
[00:14:36]Ezt tapasztaltuk a az országjárás során, amit én társadalmasításnak is szoktam nevezni.
[00:14:44]Másrészről meg kell, hogy mondjam, ezt még soha senki nem mondta, vagy nem gondolkodott el ezen, de amikor mi azt mondjuk, hogy itt egy békés átmenet történt, egy igazi polgári, és nagy emlékeztek talán arra, vagy a nézők is emlékeznek arra, hogy nagyon sokszor mondtuk, hogy de meg lehet csinálni, de meg lehet demokratikus alapokon, meg kell próbálni demokratikus alapokon, választásokon levá leváltani ezt a rezsimet.
[00:15:11]pedig ez egy nagyon autokrata és minden pálya az ő irányukba lejt és az utolsó pillanatban is bármire képesek lehetnek akkor is el kell mennünk akkor tulajdonképpen mi a hátunkat is tartottuk egy felébredt és zendülő közeli állapotba került nép felé és azt éztétek meg vissza kellett húzni egyre inkább tehát nagyon sok szinten megfogalmazódott az az elvárás hogy itt sok sokkal radikálisabban kellene lépni.
[00:15:42]Azt persze senki nem mondta meg, hogy hogyan.
[00:15:47]Igen, de azért ez még értelmiségi asztalok körül is elhangzott ez, hogy ez ez értelmetlen, úgy se fog sikerülni.
[00:15:52]Ha valamit akar valaki, akkor sokkal radikálisabb.
[00:15:56]volt egy ilyen érdekes elvárása.
[00:16:00]Ö és ettől még ez egy ez egy, hogy mondjam, egy, hogy mondjam, jogos állapota volt a társadalomnak, amikor amikor fölébred és egyre jobban rádöbben az ember, hogy átverték, akkor akkor bizony bizonyan harag.
[00:16:16]Tehát és mi végig azon dolgoztunk, azért nem csak egy kampány szöveg volt az, hogy szelíd szeretet, mert hogy folyamatosan dolgoztunk ezen, hogy ez tényleg ebben a mederben maradjon.
[00:16:27]Ez az áradás azért mégse söpörjön el mindent.
[00:16:30]Ö beszéljünk még majd a ráolvasásról, de bocs, még csak azt akartam mondani, hogy a parlamentben az, hogy hogy muszáj szembesítenünk az kötelességünk.
[00:16:41]Főleg úgy, hogy hogy egyszerűen a a másik fél nem hajlandó szembesülni a valósága, és nem egyszerűen tiszta rapot lehet, ha itt valóban a mindenki azért ülne a parlamentbe, mert képviselni szeretné az országot, és azt szeretnénk, ha jobb lenne ennek az országnak, akkor tényleg az egészségügyről beszélgetnénk, meg tényleg a az oktatásról, hogy lehet azt gondolat, hogy az, hogy ez a szembesítés ilyen, és néha van, aki szerint akár provokálásba is átmegy, az pont azért van, mert Mertogy minimális beismerés sem látszik a másik oldalon.
[00:17:14]Szóval, hogy hogy ebbe mi fér bele stílusban akár más megalázásában.
[00:17:21]Ez nyilván egy nagyon szubjektív dolog, de hát hallod ezeket a kritikákat nyilván te is.
[00:17:26]Hogy hogy állsz ezzel?
[00:17:31]Én a azt ott ülök [sóhajtás] a parlamentbe, és hallom, egészen más a dinamikája, amikor végig egy [torokköszörülés] egész ülésnapon 13-14 órákat ülünk együtt.
[00:17:44]Tehát az, ahogy a a a médiumok átveszik ezt, ahogy ez az interneten megjelenik, kivágnak két, ahogy ezek a vágások és a hangsúlyok.
[00:17:53]Szóval azért ö én azt gondolom, hogy az vessen először követ, aki tényleg objektíven végignéz egy ilyen teljes beszélgetést, és nem hagyja magát befolyásolni, az egyébként sokszor óhatatlanul manipulatív internetes nem tudom átalakításokon.
[00:18:12]Szóval én én ezt látom, hogy hogy onnan bentről ennek teljesen más dinamikája van.
[00:18:17]Én nem is tudok annyi internetes narratívát nézni.
[00:18:23]ezzel kapcsolatban, mert akkor már tényleg csak a képernyő előtt ülnék.
[00:18:28]Úgyhogy ezt én belülről mondhatom, hogy ennek ennek más.
[00:18:32]Ugye azzal azz a kezdtet, hogy hogy zavaró az, hogy a bulbárpolitizálás szintjén lehet csak még egyelőre szakpolitikai témákat megbeszélni.
[00:18:42]És ugye itt erre a bulvárjelzőre elég sok szinonimát hozhatnánk, ami ugye a Tiszával kapcsolatban is mindig felmerül, ugye az influencer kormányzás társai, amiről ti mindig elmondjátok, hogy az, hogy beszélünk közvetlen a társadalommal, az miért probléma.
[00:18:54]Hát ez hiányzott, hogy becsatornázzátok, és ez egy kölcsönös viszony.
[00:18:58]Mégis ott van ez a kritika, hogy hát hogyha az egyik oldal leviszi, akkor hát a Tisza is leviszi, és leegyszerűsíti és kivágja és beszól és és egy kicsit ezt a világot használja.
[00:19:11]Ugyanúgy.
[00:19:13]Más ezt a világot, mint közvetítőeszközt használni.
[00:19:15]és az influencer kormányzást, azt általában legkicsylően és itt kérek elnézést az influencerektől, akik szerintem nagyon tisztelet a kivétel nagyon-nagyon minőségi munkát is tudnak csinálni.
[00:19:28]Tehát azt gondolom, hogy hogy a influencerkedésnek van egy van egy nagyon minőségi ez olyan, mint hogy az irodalom is mennyire széles?
[00:19:34]Nem, van magas irodalom, meg hát van alacsonyabb szinten van, vagy bulvárabb szintű irodalom és és lehet ezt ezt magas szinten is művelni.
[00:19:46]Ezt így ránk aggatták.
[00:19:46]Én sokkal inkább azt látom, és hogyha mondjuk megnézzük a kormánytagoknak a jelenlétét képviselőknek, de főleg a kormánytagoknak a jelenlétét a internetes térben, akkor szinte már unalmas szakpolitikai szinten influencerkedünk.
[00:20:03]Úgyhogy, úgyhogy ez tényleg elsősorban a transzparenciáról szól, ami azt védi ki, hogy különféle óhatatlanul ez ettől függetlenül párhuzamosan megtörténik, a média, amelyik most már egyre kevésbé közvetít, mint sokkal inkább új valóságokat teremt, interpretál és transzformál, teljesen más a médiaműködése.
[00:20:23]Régebben, amikor a médiáról beszélgettünk, az egy csatorna volt.
[00:20:27]Az egy értelmező csatorna, szakújságíróka satöbbi.
[00:20:29]Ezt most ne sírjuk már vissza, mert ez nincs.
[00:20:31]Tehát tehát mi egyszerre vagyunk magunk szakúságírói.
[00:20:37]Ha valamit közvetlenül visszaírja egyébként, de értem sírjuk vissza.
[00:20:40]Egyetértek, de én én örülnék a legjobban, hogyha ezt ezt még megtámogatná, és nem a mi feladatunk lenne, de hogy hogy mi mi azt mi egyszerűen közvetlenül kommunikálunk.
[00:20:52]Mennyire van érdemi vita a frakcióban a kormánytagok között?
[00:20:56]ö akár a szakpolitikai kérdésekben, akár a szakpolitikákon túlnyomó konkrét fontos választási ígéretekben, akár mondjuk a stílusban, ugye amikor ö a ez a tisztító tűzművelet, vagy akár Súlyog Tamás elmozdítása fölmerült, akkor erre a kérdésre Magyar Péter azt mondta, hogy itt nyílt vita van, lehet kérdéseket feltenni.
[00:21:18]Ez most egy viszontcsek, hogy hogy ezt mondjuk te is úgy így érzed el.
[00:21:23]A tisztítótűzművelet az úgy van felépítve, hogy hogy elindult egy társadalmasítási folyamat a a alaptörvény módosítása ügyében, és ugye a vagyonvisszaszerzési hivatal ügyében.
[00:21:37]Ezt mondom is, hogy ott van a kormány.hu-n lehet olvasni, lehet értelmezni, hogy miért zajlik így.
[00:21:41]És közben van egy gyors folyamat, ami ami a hát mi így mondjuk egy elég drasztikus kifejezés, de azért szerintem eléggé fedi a valóságot, hogy a bábok elmozdítása.
[00:21:55]És és szerintem ezt a kettőt nyugodtan külön lehet választani.
[00:21:59]Azt gondolom, hogy ez az elvárás.
[00:22:02]Ezért választottak meg minket, hogy ezeket a embereket, akik így kerültek hatalomra és és bebetonozták a hatalmukat, a azok azok azok ezt ezt a dolgot ne leessenek ott.
[00:22:19]És egyáltalán nem túlzás a a maffia kormány emlegetése a korábbi kormány esetében, hogy itt itt egyébként az, ahogy a bántalmazóeszköztár, illetve a bulvárosodás, vagy majd biztos fogod mondani Pócsi János meg hasonló támadások érnek minket, pontosan ezt mutatja, hogy maffia módszerekkel lehet, hogy még nem ütnek el minket a zebrán, de hogy ez nem egy kampány történet volt korábban Ez a működés múltja.
[00:22:51]A megfélemlítés, a bemocskolás, a sarokba szorítás, a hazudozás, a rágalmazás, a gyűlöletkeltés és tényleg a hazugság mocsara.
[00:23:02]Ez nem egyszerű bulvár.
[00:23:04]Ezek ezek hazugságok és ezek nagyon erősen átszövik a politikát.
[00:23:12]És ezt ennek véget kell vetni.
[00:23:12]Lásd például gyűlölet plakátok, ami nem csak a kampányidőszak alatt volt.
[00:23:18]És az, hogy a jogállamiságot visszaállítsuk, ahhoz ilyen gyors, erre van felhatalmazásunk, erre választottak meg minket, ehhez ilyen gyors eljárásokra van szükség.
[00:23:30]Egyébként pedig amikor törvényalkotásban vagyunk, akkor ugye nem csak az a két nap van, amit ott minket a plenárisban látnak vitatkozni a a nézők meg aki néz minket.
[00:23:40]Hál istennek sokan lesz egyébként szerintem egy nagyon jó dolog, hogy újra politizálni kezdtek az emberek, hanem hanem ott a bizottsági munka, a meghallgatások satöbbi, és több olyan lehet, hogy bizonyos direkt törvénymódosító javaslatokat akár még leí szavazunk a plenárison, de én pontosan tudom és láttam is, hogy nagyon sok mindent megfontoltunk, amit a az ellenzék mond, például az időzítéseket.
[00:24:14]hogy kiket érdemes megkérdezni, és még a törvényalkotás folyamat során kiket érdemes bevonni például.
[00:24:19]Ühüm.
[00:24:19]Ö ugye ez egy azért is egy fontos kérdés, kifejezetten akár nálad is, hogy mennyire engedi most nem feltétlenül az ellenzéki véleményeket, hanem a Tisztán belüli véleményeket érvényesülni a párt felsővezetése.
[00:24:37]Mert az, hogy belőled kormánybiztos lett és nem szociális miniszter, azt volt olyan sajtóhír, ami összekötte azzal, hogy neked befelé a kampány során voltak kritikáid a túlságosan központosított kampányműködés és a kampányfegyelem miatt, és ezért nem lett belőled minister.
[00:24:55]Na, ennyit a szaksálytó.
[00:24:56]Ezt tegyük ezt ezt például ezt tegyük tisztába.
[00:24:59]Igen.
[00:24:59]Tehát ez az, amiről beszélünk, amikor szenzációhajász meg bulvár sajtóról beszélünk.
[00:25:04]Én én voltam a legjobban megdöbbenve, hogy ezt így egyrészről azt feltételezi, hogy nem, hogy mi nem merünk kritikát megfogalmazni, nagyon ismerünk.
[00:25:13]Én például elég kritikus vagyok valóban.
[00:25:16]Nem lehet, hogy azt feltételezi, hogy ti mert csak ezt bent nem szeret.
[00:25:19]Na de ez mennyire vicces lenne, ha ez így működne, hiszem mindegy, én nem én nem látom logik.
[00:25:23]De ezben így működött, tehát hogy mi erre a magyar politikát követő társadalom arra szocializálódott, hogy a belső véleménykülönbségeknek retorzió a következményen.
[00:25:33]Na akkor itt most tegyük tisztába.
[00:25:33]Itt nem hál istennek el lehet mondani a kritikát.
[00:25:37]És én mondom, azok közé tartozunk meg, akik szeretek is kritikát megfogalmazni.
[00:25:40]Általában sem tudok beállni a sorba, mint gondolom a nézők tudják, az öltözködéstem is és hasonlókkal is ezt szeretem kifejezni.
[00:25:53]Természetesen nem.
[00:25:53]Amikor én a Tiszához kerültem, akkor Magyar Péter kifejezetten szerette volna, ha én kizárólag szociális, a szociális témával foglalkozom.
[00:26:08]Ez egy hosszú tanulási folyamat, hogy hogy én megértessem a Tiszán belül a alakuló kormányzásra alakuló csapattal, hogy évtizedek óta nincs társadalompolitikája sem a társadalomnak társadalompolitikai víziója.
[00:26:27]Milyen országot szeretnénk?
[00:26:30]Soha nem hagyták, hogy ezt megfogalmazza ez a társadalom.
[00:26:32]Milyen országot, milyen oktatást?
[00:26:36]Milyen jövőt szánunk a gyerekeinknek?
[00:26:39]De azért sem, mert a pártoknak sem volt igazán, vagy ha volt is öt percenként változott, különféle évtizedek voltak, különféle célokat tűztek ki maguknak.
[00:26:46]Én Ferge Zsuzsa tanítvány vagyok és és én pontosan tudom, hogy ennek milyen következményei vannak a társadalom szerkezeti alakulásában és az állam működését tekintve.
[00:27:02]Úgyhogy én azt végtől fontosnak tartottam, hogy ez egy sokkal egészlegesebb összefüggésen alapuló szociálpitika, ami magyarul nemcsak a szociális ágazat politikája, hanem sokkal inkább az a társadalompolitikai az emberek élethelyzetét érintő területek politikája, és legfőképpen azoknak az összehangolása, amikor mi kormány és ezt Magyar Péter megértette már, Valójában ebben te edukáltad őt meg a edukáltuk a csapatot.
[00:27:34]Igen.
[00:27:34]Nem akarok most nem ez túl nagyképpőnek hangzana.
[00:27:36]ö szakértők voltak a csapatban, és inkább azt mondanám, hogy ezt a nézőpontot erősítettem a párton belül is.
[00:27:47]Egyszerűen szerintem ebben az országban elfelejtettük ezt a nézőpontot és úgy kezdtem a kilépésemet a a kongresszuson, hogy mi a társadalompolitika az, ami ami a karmelitát nem érdekli.
[00:27:59]és nagyon könnyű leszokni a társadalom politikáról is, meg a közpolitizálásról.
[00:28:04]egyébként a közpolitika a a társadalompolitikai szak szakmai része tulajdonképpen a közpolitikának, hogyan működik az egészség, hogy egyáltalán nem esett ez távol Magyar Péter gondolkodásától, hiszen ő pontosan ilyen praktikusan és szak szakpolitikai alapon kezdett politizálni, és a kabineten belüli kormányzásra készülő munkában is ez volt a szerepem, hogy a a hozzám tartozott az oktatás szociális egészségügyi, az egészségügyi munkacsoport részén, de az oktatási szociál ális munkacsoportok hozzámtartottak és szakértők is, és ezzel a szemlélettel építettük föl a programot és készültünk a kormányzásra.
[00:28:46]A Péter Magyar Péter miniszterelnök úr nagyon számomra rokonszemves módon egyébként megkérdezte, hogy mi az a szerepkör, amiben én a leghatékonyabb tudnék lenni, és fölmerült a szociális miniszterség is valóban.
[00:29:04]azzal, hogyha az az ágazat, mint miniszter, az a koordinációt is elvégezheti.
[00:29:09]És én elfogadtam azt az érvet, hogy de ne legyen egyetlen egy minisztérium sem kiemelve a többi fölé, hogy még egy plusz egy ilyen felhatalmazást kapjon, hanem legyen ez egy külön, ahogy eddig is volt, egy külön felhatalmazás és egy külön feladat.
[00:29:26]És őszintén én ennek örültem a legjobban.
[00:29:29]Ühüm.
[00:29:29]Ühüm.
[00:29:31]Azt most is mondtad meg korábban is, hogy ez a társadalompolitika nem ágazatokban, hanem élethelyzetekben gondolkodik.
[00:29:39]Ez miben hoz mondjuk a ciklus feléig belátható változást, amit amit a titeket megválasztók érzékelnek, és amiben te személyesen méred a sikeredet?
[00:29:48]Milyen milyen mérföldkövekhez lehet ezt kötni?
[00:29:53]Most csak példákat fogok mondani.
[00:29:56]Van egy, a kabinetem most kezd fölállni, már régóta dolgozom szakemberekkel együtt.
[00:30:03]Nem fogom elsorolni mind a négy pillérét annak a munkának, ami mentén fogunk mondani, mert két fontos pillére van.
[00:30:08]Az egyik a társadalompolitikai stratégia alkotás, a másik pedig ez a koordináció.
[00:30:14]De a kérdésedre talán az pontosabb válasz, hogy nagyon gyakorlatias szempontból közelítem meg, mint ahogy terepről jövök.
[00:30:21]Ühüm.
[00:30:21]Tehát tehát gyakorlatias emberi élethelyzetekre adott válaszokat keresek.
[00:30:27]És hál istennek erre nagyon nyitott a a a szaktárcák is nagyon nyitottak.
[00:30:34]Pontosan értik, nem véletlenül indultunk erről az alapról, hogy a kormányzás alapja az egy sokkal egységesebb szemlélet.
[00:30:42]És mindjárt erre hozok egy metaforát.
[00:30:44]Jó, hogy hogy hogy képzeljük el ezt a munkát.
[00:30:46]De most mondok egy példát.
[00:30:50]Amikor a babák a kórházban ragadt gyerekek, csecsemők ügyéről beszélünk és megoldást keresünk erre, akkor ez nem csak az egészségügyi minisztériumra tartozik.
[00:31:01]Ugye ennek van egy nagyon erős gyermekvédelmi aspektusa.
[00:31:05]Tehát itt most az élethelyzet milyen?
[00:31:07]Van egy nagyon fontos családügyi vagy kora gyerekkori aspektusa.
[00:31:10]Tehát [horkantás] az én feladatom az, hogy beazonosítva ezeket a pontokat leültetem a szereplőket és egy közös gondolkodásra, a szolgáltatásoknak egy komplex megváltoztatására, jogalkotás, szolgáltatás, intézmények szempontjából is egy életszerű, élethelyzetre jól reagáló együttműködést dolgozunk ki.
[00:31:36]maradjunk ennél a példánál, mert mi is itt a műsorban ezzel többször foglalkoztunk.
[00:31:39]Szóval, hogy azt nehezen tudom elképzelni, hogy azok a szakemberek, akik ott vannak amellett az akár fiatalkorú lány mellett, aki egy hátrányos helyzetű településen teherbe esik, és lehet tudni, hogy nagyon-nagyon kockázatos az, ami most vele történik, hogy ott nincsenek körülötte azok az emberek, akik tudnának neki segíteni, hogy a nap végén ne az legyen, hogy ő nem tudja elhozni a gyerekét a kórházba, mert ugye nem arról van szó sok esetben, hogy ő nem akarja elhozni, hanem hogy nem hagyják neki.
[00:32:07]Szóval, hogy hogy van az, hogy ez most így történik?
[00:32:09]És mitől történik majd máské?
[00:32:13]Igen, pont a koordinációtól.
[00:32:13]Jelen pillanatban az történik, hogy vannak szereplők, vannak szolgáltatások, intézmények, kórház, családsegítő satöbbi.
[00:32:21]Ezek semmilyen módon nem kapcsolódnak, nem épülnek egymásra.
[00:32:28]Vagy hagy ha törvényileg mondjuk van egy jelzőrendszer, akkor is az egy ilyen adminisztratív folyamattá válik.
[00:32:32]Ez főleg a központosítások miatt van.
[00:32:35]Így meg azért is, mert nagyon sok központosítani nagyon sok fölösleges adminisztrációval is jár.
[00:32:40]Tehát effektíven benülnek az irodákba az emberek és töltögetnek mindenféle papírokat, ahelyett, hogy elmennének és együtt dolgoznának, vagy pedig a a kliensükkel vagy a az emberrel foglalkoznának.
[00:32:53]Ami a mi feladatunk, az a terepen fog megjelenni igazából, mert az a cél, hogy az ember ne bolyongjon itt az intézmények meg a szolgáltatások között.
[00:33:02]Tehát amikor megszületünk, akkor tulajdonképpen főleg az oktatási rendszeren keresztül, vagy a van egy fő intézményrendszer, amin haladunk végig.
[00:33:12]Egyébként az élethoz cigó oktatás az különben is, meg az oktatásfókusz különben is a középpontjában áll a társadalompolitikánknak, de ugye a gyerek nem úgy megy be az iskolába vagy a bölcsibe, hogy lerakja a kis batyuját.
[00:33:24]Tehát ő viszi be a személyiségét, a képességeit, a szülői hátterét, a aktuális problémáit, mindenfélét.
[00:33:31]Erre meg nem tud egy intézmény válaszolni.
[00:33:33]Ehhez van az a sok szakember.
[00:33:35]Na az ő munkájuk nincs összehangolva most sem intézmény szinten, sem nem integráltak a szolgáltatások.
[00:33:42]Tehát ha minisztérium és tárcaszinten össze tudjuk ezeket hangolni, akkor ez meg fog jelenni terepen is.
[00:33:50]Ez a gyakorlatban miben lesz mérhető?
[00:33:52]Tehát, hogy neked személyesen milyen milyen célok lebegnek a szemed előtt, ami ami tényleg visszamérhető, és azt mondod, hogy ide akarunk eljutni mondjuk a ciklus feléig.
[00:34:04]Most konkrét ügyek mentén megyünk, mert vannak olyan kulcsületek, ahol nagyon nagy problémák vannak.
[00:34:10]A mi feladatunk az is, hogy megmutassuk, hogy mekkora nagy problémák van.
[00:34:16]pláne egy ilyen ellenzélbe, amit még mindig gerjeszt a az ellenzék, amik azt hangsúlyozza, hogy ők egyébként mindent csodálatosan csináltak kormányon.
[00:34:23]Ugye ez a bántalmazótechnika, ők tényleg most áldozatai valaminek, hogy rájuk olvassuk.
[00:34:30]Hát ezt újra és újra meg kell mutatnunk az embereknek, hogy az a dolog, ami egy szóban úgy néz ki, hogy luxizás, vagy úgy néz ki, hogy 1000, nem tudom hány gyerek van, vagy 24000 gyerek van állami gondozásban, ahhoz képest nőtt ez, hogy a gyerekek száma csökkent.
[00:34:48]Ezek számok, statisztikák, ezeket újra és újra éle, hogy a bőrünkön érezzük, hogy ez mit jelent.
[00:34:56]A súlyát érezzük, meg kell mutatni.
[00:34:58]Mik a kulcsügyek?
[00:34:58]például a gyermekvédelem, de azon belül, tehát azon belül, mert ugye ez a azon belül rengeteg kulcsügy van, hogy mérhető vissza az, hogy jó-e az irány úgy, hogy változnak ezek a ezek a helyzetek, élethelyzetek, és ezek és összehangoljuk a a segítségeket.
[00:35:14]Tehát amikor azt látjuk, hogy amikor jön egy intézkedés, hogy a babák a kórházból kikerülnek, akkor már az intézkedés mögött látjuk azt az összehangoltságot, amiben adott esetben például most az első lépés az az volt, hogy Pintér Sándor személyesen tiltotta le azt, hogy a a gyerekeknek a kórházi soron, a bentragadt gyerekeknek lehessen még az ott tartózkodásuk alatt élelmiszert vásárolni.
[00:35:44]Ühüm.
[00:35:44]Tehát vannak erről levelezések, élelmiszert, pelenkát.
[00:35:49]Miért?
[00:35:50]Mert ágazati szemlélet, nem beteg, ne terhelje.
[00:35:54]Fogalmam sincs.
[00:35:54]Elég embertelen volt ez a kormányszó.
[00:35:55]Bármit odott, nem őszülte, tudod.
[00:35:57]De ki Igen, igen, de ki nem vásárolhatott?
[00:36:01]A kórház nem kapott arra költségvetési sort, hogy a gyereknek tápszert vegyen.
[00:36:09]Ühüm.
[00:36:10]De közben nem tudták elhelyezni a gyereket.
[00:36:11]Tehát a gyerek ott volt, ez a 300 baba, tehát hogy a nővérke megvette saját pé bejutott, ez történt.
[00:36:16]Most ez szakmailag is nagyon probléma.
[00:36:18]Ugye mindenfélét eszik a gyerek, ilyen-olyan pelenkát kap, tehát szakmailag is kifogásolható, embertelen és és értelmezhetetlen.
[00:36:29]Értelmezhetetlen.
[00:36:30]És akkor például a kórházban ragadt csecsemők ügyében a koordináció az miben öltest?
[00:36:35]Tehát, hogy te például például első lépés, hogy legyen rá egy költségvetési sor a kórháznak.
[00:36:41]ideiglenesen ugye el akarták fedni ezt az egészet, ez volt a megoldást, hogy vállaljuk föl, ott vannak, akkor adjunk nekik enni, de azzal, hogy a következő lépés már az az, hogy hogyan lehet majd őket örökbe fogadni, vagy visszahelyezni adott esetben a családjukat.
[00:36:54]Ehhez viszont több szereplőt kell összehangoltan, terepen is mozgatni, és olyan kereteket kell állami szinten biztosítani, m ehhez ott kerül ülni a Gyurkó Szévia államtitkárnak ahhoz, hogy hogy a jogszabályokat hogyan lehet, hogyan lehet a mi mit kell most például egy pont egy olyan jogszabálytárgyalatunk, ahol úgy akarták meggyorsítani az örökbefogadást, hogy létrehoznak egy rendszert, amiben ilyen számszerűen elosztják a gyerekeket, megnézik, hogy itt vannak örök befogadásra váró szülők, itt meg És így az egész személyes szállat felkészítési időszakot találkozás kivonták.
[00:37:29]Nem volt erre terv, hogy egyébként ezt hogy ezt például ki kell tolnunk, mert bár nagyon fontos a gyors örökbefogadás, viszont annak körültekintőnök kell lenni.
[00:37:37]Úgyhogy egy csomó olyan jogszabálymódosítás, ugye tudjuk, hogy ennek sok ideje van.
[00:37:42]Ezeket mind úgy kell összekapcsolni, hogy a végén a babák először is egyenek, egészséges dolgot egyenek, ez nyilvános legyen, transzparens legyen, hogy ott vannak, mert ez tény, és ezt tudjuk, hogy az előző kormánynak a hibája.
[00:37:54]És lássák az emberek is, hogy milyen lépéseket teszünk annak érdekében, hogy ez a helyzet megszűnjön.
[00:38:03]És azt gondolom, hogy ezek modellek arra, hogy hogyan fogjuk megváltoztatni azokat a kulcs területeken a problémákat, és körülbelül milyen időszakban itt ez egy viszonylag gyors ö intézkedés.
[00:38:15]Lehet gyors intézkedéseket és lehet a lesznek majd olyanok, amik amik sokkal hosszabb időt igényelnek.
[00:38:23]Ö mennyire van kész egy ilyen felfogású kormányzati politikára a magyar társadalom, amiben empatikus, egymást segítő, ö nem nem úgy áll hozzá, hogy ha nekem jó, akkor a többiek nem számítanak?
[00:38:42]Hogy annyira egy erős egy társadalom, amelyenre a leszakadó rétegeket fel tudja húzni?
[00:38:46]Szerintem, hogyha a keretek világosak és lehetőséget adnak erre erre a típusú együttműködésre például, akkor az emberekből ugyanígy kihozhatóak a jó tulajdonságok is, mint a kevésbé jók.
[00:39:02]Azt gondolom, hogy abszolút erre ugyanúgy képes a társadalom, mint a rosszra.
[00:39:06]A rosszat erősítik, a gyűlölködést erősítik a szerezd meg, mert különben sehova nem jutsz.
[00:39:11]Az vagy, aki amennyit keresel, annyit érsz, amennyit annyit amennyid van.
[00:39:18]Amennyid van.
[00:39:18]Igen.
[00:39:19]Igen.
[00:39:19]Erről szoktam mondani, hogy hogy ezt elfelejtették, hogy szellemi értelemben lehet sok minden.
[00:39:23]És akkor Ühüm.
[00:39:25]Annyit, tehát hogyha ha az értékrendszer valóban egy egy értékalap, és ezeket az értékeket erősítjük, akkor ez igenis itt van a magyar társadalomban is.
[00:39:33]Ezt ezt kell erősíteni szerintem és lehetővé tenni.
[00:39:37]Tehát az, hogy az orvosok amúgy megetették a gyerekeket, az azt jelenti, hogy majd amikor ott lesz költségvetési soron, hogy erre adunk pénzt, akkor a magyar társadom örülni fog annak, hogy hogy ennek most helye és kerete lett, és le lett szabályozva, és és szakmailag rendben van, de nyilván ez egy tűzoltól, és nem elégséges.
[00:39:57]Tudjuk, hogy nekik onnan családba kell kerülni, minél hamarabb is ezen dolgozunk.
[00:40:01]Úgyhogy én ebben optimista vagyok.
[00:40:03]És még egyet hadd mondjak el, hogy ez a társadalompolitikai koordináció, ezt ezt hogy lehet ilyen képletesen jól elképzelni, ha úgy képzeljük, hogy az állam egy ilyen multifunkcionális kerttészeti gép, amelyik amelyik a mi kertünket, a társadalom kertjét, amiben mi vagyunk a virágszárak, virágozók minden virág gondoz, akkor a ebben a gépben levő fogaskerekek, amik a minisztériumok meg területek, azok össze-vissza forognak Akkor ez a gép össze-vissza le fogja tarolni azt a kertet, amit társadalomnak hívunk.
[00:40:38]Nem, nem, nem lesz szép kert.
[00:40:41][horkantás] Viszont, hogyha ezek fogaskerekek összekapcsolódnak, akkor ez a gép pontosan szépen megy előre, mindig fogja tudni, hogy mikor, hova, mennyit kell locsolnia, hova kell nyesnie, hol kell ültetnie.
[00:40:52]És ez a feladat, ami eddig sose működött, mert össze-vissza mentek ezek a gépek egy egy a fogos kerekek egy saját érdekes.
[00:41:00]Ha folytatom ezt a hasonlatot, akkor van-e olyan gép, amit egy az egyben ki kell dobni?
[00:41:05]Tehát az elszámolt inkább fogáskerék fogáskeréket fogáskeréket kell kidob.
[00:41:09]Szóval, hogy van-e olyan ö hogy van helye társadalompolitikában az elszámoltatásnak, mert például ugye te is kiálltál a mellett, hogy a romafelzárkóztatásra szánt közpénzeket teljes körűen át kell világítani.
[00:41:25]Mi a mi a célja ezeknek az átvilágításoknak?
[00:41:26]És és miben lehet mérni azt, hogy akkor ez most sikeres, nem sikeres?
[00:41:30]Itt konkrétan itt is pénzeket kéne visszaszerezni, személyeket kéne felelősségre vonani és rossz gyakorlatokat lecserélni?
[00:41:36]Hát nagyon egyszerű, hogyha a kormány azon dolgozik, hogy hogy ne az áll ne az emberekhez kerüljön vissza az a pénz, amit az emberek befizettek arra, hogy az állam jól működjön és a szolgáltatások jól működjenek, legyen utak, legyen jó kórház, erre adjuk be az adónkat.
[00:41:53]Hát ezt az adót egy kormányzat, amelyik egyébként a amelyik egyébként folyton változik, tehát ennek a gépnek, ennek az államnak olyan stabilnak kell lennie, hogy hosszan előremutatóan jól működjön pártpolitikától és kormányoktól függetlenül.
[00:42:12]Na most ha egy kormány rabulejti az államot és az egész társadalmat és kifosztja, akkor az a gép nem hogy egyszerűen csak a fogaskerekek össze-vissza mennek, hanem ez a gép lerohad, bocsánat.
[00:42:24]És alkalmatlan lesz arra, hogy hogy azt a társadalmi szerződést, ami az állam és a társadalom között van, vagyis, hogy az állam elvégzi ezeket a feladatait, amit rábíztunk, az az megszűnik, akkor az az borzasztó nagy probléma.
[00:42:40]elkezd számoltatni azt a kormányt, amelyik nem erre költötte a pénzt, azt hagyjá, hogy nem erre, hanem ráadásul saját gyarapodására.
[00:42:48]Ez mindannyiunknak elemi érdeke.
[00:42:50]Egyszerűen az ellopott pénznek vissza kell kerülnie.
[00:42:53]És ennek az egész mechanizmusnak, ezt az egész mechanizmust egy egyszer le kell leplezni, el kell mondani, hogy ez mennyire káros, hogy ez mennyire mértéktelenné vált, és ennek véget kell vetni.
[00:43:08]Tehát olyan kormány hatalmi struktúrákat kell kiépíteni, amik önkorlátozóak, mert különben és ezek a 12 év, nyolc év, most sorolhatnám ezeket a a vagyon visszaszerzésén túl, tulajdonképpen végre kell egy olyan kormányzat, ami magát is önkorlátozza, mert a hatalom természetéből fakad, hogy egyre inkább burjázik, saját magát akarja fenntartani hatalom akarása, csak hogy a kis open is behozzak.
[00:43:36]Tehát, hogy ezt tudjuk, ez így működik.
[00:43:39]Tehát nekünk ez olyan, mint az önismeret, hogy vagy az önszabályozás.
[00:43:45]A ugye mondtad, hogy a gyerekvédelem az nyilván kiemelt prioritás abból a perspektívából, ahonnan te foglalkozol, társadalompolitikával, gyermekvédelemmel, amikor és most nem a bulváros oldaláról szeretném megfogni, az egész Zsolti bácsi ügy az minek a szimbóluma?
[00:44:03]Azt hogy lehet úgy jól keretezni, hogy abban ne újra traumatizálódjanak áldozatok, hogy ne politikai eszközök legyenek?
[00:44:11]Hát törekedni kell erre, de de nagyon nagy ellenszél van.
[00:44:13]Tehát mert ugye ebben visszát is érik folyamatos vádak.
[00:44:19]Az baj és egy csomó ös összemos meg hazudozás is van az egész történetben.
[00:44:23]Az a baj.
[00:44:25]Ugye említetted te is a Pócs Jánost.
[00:44:28]Ugye Pcs János két videóban foglalkozik ezzel és a a tiszta összefüggésében.
[00:44:34]Ugye az egyik az az volt, hogy ó Sándor Tisza közeli forrásból kapott volna pénzt a az ő interjújáért.
[00:44:41]A másik, amiben viszont személy szerint téged is megvádol azzal, hogy kisgyereket használtatok föl egy lejárató kampányhoz akkor, amikor ugye Magyar Péterrel együtt egy szolnöki intézetből megszokott kisgyereket kérdeztetek úgy, hogy ő nem volt felismerhető.
[00:44:58]És azt mondja a fideszes képviselő, hogy a gyán tudta jelenléte beleegyezése nélkül traumatizáltátok, cserben hagytátok ezt a gyereket?
[00:45:08]Természetesen nem.
[00:45:08]már csak azért is, mert ha egy szakmabeli ül beszélgetni egy gyerekkel, és azokat a körültekintő intézkedéseket meghoztuk, szakembereket is bevontuk, akkor ez természetesen egy hát egy enyhe túlzás, amit itt most szép finoman fogalmaztam.
[00:45:25]teljesen egyetértek a a Gyurkos Széviával, aki most államtitkárunk is lett, de korábban a Hintalóan Alapítványnál is megfogalmazta ezt.
[00:45:33]Minden olyan kontextus káros, ami ezt szenzációhajház, bulvár, laikus keretek közé viszi.
[00:45:42]És ez nem ez a beszélgetés volt, amit mi ott szakmailag nagyon körültekintően végigcsináltunk, fölhívva egyébként a intézetet és satöbbi.
[00:45:56]Tehát nyilvánvalóan most történik ennek a bulvárosítása.
[00:46:01]A ennyit tudok mondani, tehát hogy ehhez kell tartanunk magunkat és és folyamatosan ellenállni ennek a erőnek, ami erre a szintre akarja ezt a korábban sokszor mondtuk azt, hogy gumicsont meg meg nem ez a lényeg, és nem a lényegről beszélünk.
[00:46:20]Ezt ezt értettük alatta.
[00:46:20]A bulvárosodás vagy ez a szenzációhjász narratíva, ez pont ez, hogy nem a lényegről beszélünk.
[00:46:30]Tehát azt gondolod, hogy például ennek az ügynek így a tematizálása azzal a körültekintéssel, ahogy az megtörtént részletekről, az az rendben volt, de el lehet-e kerülni a bulvárosodást?
[00:46:43]Hát amennyiben nincs egy olyan etikai kódex, ami most nincs jelen pillanatban, amihez mindannyian tartjuk magunkat, például képviselőként, Pócsi János is.
[00:46:54]Csak mondom, hogy megjegyeztünk abban, hogy nem videózunk a parlamentbe.
[00:46:59][horkantás] Fotózni oké, meg értjük, hogy nekem is sokszor kell, hogy nem tudok nem akarok mindent kinyomtatni, és a telefonról olvasom ugye, amit nem hallok.
[00:47:13]követni telefonról.
[00:47:13]El tudunk képzelni, hogy a telefonokra másnak is szüksége lehet, de megkérjük, megegyezünk abba, hogy nem videózunk.
[00:47:21]És én kényszeresen én is egyszer majdnem véletlenül videóztam, és akkor eszembe jutott, jaj, megegyeztünk ebbe.
[00:47:27]És akkor Pócs János azt mondja, hogy telefontok ott nézegette.
[00:47:29]Tehát ha nincs egy közös legalább a parlamentben egy közös etikói kódex, megbeszélünk, akkor az is tartjuk magunkat.
[00:47:37]Van ilyen etik?
[00:47:39]Hát ezt például megbeszéltük.
[00:47:39]Azt gondolom, hogy nekünk a frakciónak van.
[00:47:43]Ühüm.
[00:47:44]De de azt gondolom, hogy amúgy van.
[00:47:45]Házszabálynak hívják.
[00:47:48]És ezt nagyon fontos volna.
[00:47:48]De amikor így megegyezünk, hogy hogy ne videózzunk, egyezzünk meg ebbe, és mi betartjuk, vagy mindenki, vagy nagyon sokan betartják, akkor most erre mit tudok mondani?
[00:48:03]Szóval, hogy mi a garancia?
[00:48:03]Hát az, hogy betartanánk ezeket.
[00:48:06]Ömában ez ugye egy sokkal mélyebb témához is átvezet, hogy hogy te dokumentumfilmesként, pszichológusként, civilként, íróként, hogy viseled a ezt a fajta politikai leegyszerűsítést, ami most éppen itt ebben az esetben a gyerekvédelem kapcsán érhető tetten, de de mondjuk tetten érhető volt a kampányban, például tavaly a a Pride kapcsán is akár nekem volt ott egy olyan olyan érzésem, hogy hogy ugye akkor, amikor úgy tűnt, hogy vagy hát be volt tiltva a Pride, és mindenki várta a Tisza részéről a kiállást, hogy hogy de oda kell menni, bele kell állni satöbbi, hogy ott sokan azt mondták, hogy hát hogy értjük, hogy politikailag rizikós ebbe beleállni, de kellett volna.
[00:48:54]Te ott akkor megfogalmaztál egy hosszabb Facebook posztot, ahol ezt próbáltad elmagyarázni.
[00:49:01]Ö mennyire volt ez könnyű vagy nehéz?
[00:49:03]Hogy néha más a politika logikája, mint az, amit az ember talán meggyőződésből mondana, vagy csinálna?
[00:49:10]Hát van egy olyan igényünk, hogy ne legyenek ekkora szakadékok a mondjuk az ügyképviselet, az értékek, a politika.
[00:49:18]Nekem meggyőződésem, hogy ezek nem külön dolgok.
[00:49:19]Ez sőt én tovább megyek, amikor amikor a hát egy sok sok olyan hívő közösség van, keresztény közösség, ami azt mondják, hogy de ide ne hozzuk be a politikát, ne hozzuk be ezt meg azt.
[00:49:33]Én én ugyanazt gondolom, hogy mindenhol egy ember vagy, egy egész vagy, és az egész lényedet, egy egy integrált személyiség a saját hitét, a értékrendszerét satöbbi behozza, azt nem rakja ki.
[00:49:45]amikor bemegyek a parlamentbe, akkor én nem politikusá válok, és akkor kinrakom az embert, vagy a az értékalapú gondolkodásomat, vagy a hívő embert.
[00:49:54]Tehát nem ez együtt megyünk be, és ezt így is kell tartani.
[00:49:56]Szerintem pont az a probléma, hogy ez így teljesen szétdarabolódott.
[00:50:00]Egyik esetben felmentjük magunkat a másikban.
[00:50:02]Ez olyan, mint a valaki bemegy a templomba, és azt gondolja, hogy akkor ő most ott kizárhatja a külvilágot.
[00:50:10]És akkor ezzel ő ott üdvözült a templomba járástól.
[00:50:16]Nem, nem, ezek egyben vannak, és ezek egybe is kellene tartani, és újra egyre inkább integráltabbá tenni a személyiségünket, az sokkal, sokkal többet tenne az ügy érdekében, mert mert nem mentenék föl magukat az emberek, hogy ja, én csak politizáltam, ja, a művész az megteheti ezt meg azt nem.
[00:50:32]Jó, de ha megfordítjuk, mi van azokban az esetekben, ahol az ember meggyőződésből valami mellett kiáll, de politikailag az nem hasznos.
[00:50:42]Tehát, hogy mondjuk itt van például a a migrációs kérdésben azzal nemrég elővették a Tiszát, hogy ugyanazt a gyűlöltkeltő migráns kommunikációt veszi elő, mint amiért korábban a a NERT meg a Fidesz kritizálta.
[00:50:59]Tehát egyrészt én azt gondolom, hogy nem, de hogyem nem ugyanazt veszi elő.
[00:51:04]Nem azt szerintem, hogy hogy a az az oldja fel ezt a paradoxont, hogy ha egy ügyért dolgozol, tehát az ügy van középpontban, akkor van amikor nem rontasz például a falnak egyből, és nem csapod le a másikat, hanem és nevezzük ezt ért, tehát hogy a politika az nem mindig mocskos, az az is, hogy ezért a közügyért hogyan tudok úgy tenni, hogy minél inkább eljussak ahhoz az ügyhöz, és ne sértsek mást, és ne szentesítsem minden eszközt az, hogy én ezért dolgozom, mert hogy az ügyhöz való közelítés módja is az ügy ügyet szolgálja, az ügy elérését.
[00:51:49]Egész életemben ezen gondolkodtam.
[00:51:49]Tehát ezek nagyon komoly dilemmák és folyamatos döntéshelyzetek.
[00:51:57]most ez mondok mint dokumentumfilmes, mint dokumentumfilmes.
[00:52:02]Azt, hogy a a láthatatlan csoportokról vagy a láthatatlan problémákról hogyan lehet úgy beszélni, hogy egyébként egy kivételezett helyzetben vagy, mert eleve attól, hogy nálad van a kamera, attól egy kivételezett helyzetben vagy.
[00:52:15]És ezt a dilemmát próbáltam egész életemben először Módszert annal, hogy a résztvevő videó film satöbbi, de végsosan mindig én vittem rá a filmet odáig, hogy végül felépítettem a vanhelyet rendszert, és most nem túlzok.
[00:52:33]Tehát a kettő között, hogy egy szolgálatig vigyem, vagy egy egy olyan modellig vigyem, ahol azok az emberekről, akikről beszéltem, azok helyzetbe kerülhessenek az életük során, és lehet, hogy az több évtized.
[00:52:45]Nek én ezt egy értelmes lépésnek találtam, de továbbra is nagyon nagy nehézség, különösen politikusként, hogy a láthatóváétel és az ügyképviselet az tud a lehetőleg értékalapúbb és etikus lenni.
[00:53:02]És szerintem a megoldás az az, hogyha ezen gondolkodunk, akkor lehet, hogy hibázunk sokszor, de ha ez van a középpontban, akkor akkor óhatatlanul fogunk találni utakat arra, hogy ezt ezt jól csináljuk.
[00:53:17]Tényleg, de ha nem ez a cél, bocsáss meg, hanem az a cél, hogy felhívjuk magunkra a figyelmet, hogy középpontban legyünk, hogy lenyomjunk valakinek valamit a torkán, hogy hatalomhoz jussunk, tehát hatalompolitikai eszközként, akkor az nem egy az nem egy olyan érték, ami azt az ügyet szolgálja, és ez a módszereken is konzekvensen látható.
[00:53:37]Te ugye előfordult most, mióta politikus lettél, hogy te ahogy elmondod a legjobb szándékkal akarsz láthatóvá tenni valamit, de ugye a személyzedés kapcsán ugye azt mondják, hogy csak egy nyomulópitikus lett a Bódis Kristán.
[00:53:52]Igen.
[00:53:52]Igen.
[00:53:52]És ezt én én ezekből hajlandó vagyok tanulni.
[00:53:54]Tehát én azt gondolom, hogy igen, ez egy másik szituáció.
[00:54:00]Most nem mesélem el különben, hogy azok az ott hogy lett félreértelmezve, nem?
[00:54:04]Mert ez most mentegetőzésnek tűnne és tök érdektelen.
[00:54:08]Hanem hanem azt akarom mondani, hogy de ezzel együtt én továbbra is ezen a dilemmán gondolkodom, hogy hogy politikusként, társadalompolitikusként, a társadalom ügyeiről, ilyen értelemben a marginalitásban levő emberekről is beszélnem kell.
[00:54:27]Meg akarom mutatni, hogy milyen az a politikai attitűd, amiben a politikus nem egy kivételezett személy, hanem együtt dolgozik az emberekkel, nem megoldja, egyszerűen viszi tovább a problémáikat, hanem közösen gondolkodik.
[00:54:41]Hiszek nagyon a közösség erejébe, hogy tapasztalati szakértőkkel dolgozik, akik esetben fogyatékossággal élő emberek.
[00:54:49]hogy hogyan tudok ezzel egyszerre példát is mutatni, hogy lehet így is és mutatni, megmutatni úgy, hogy nem használom ki.
[00:54:56]Ez szerint nagy dilemma és ezen dolgozni kell.
[00:54:59]Ezt pont akartam is kérdezni, hogy a hogy azt azt olvastam, hogy amikor megkaptad a mandátumodat a választókerületben, akkor az első utad az pont egy olyan civil szervezethez vezetett, ahonnan tapasztalati szakértőt szeretnél a kabinetbe beemelni.
[00:55:14]Ez a hétköznapok szintjén ez az oda-visszacsatolás, ez ez hogy fog működni?
[00:55:22]Az emberek és a az egyé munkabeosztásomban, vagy mire gond abban, hogy hogy lehet ezeket a teljesen hétköznapi tapasztalatokat ez akár ilyen tapasztalati szakértőkkel egészen felcsatornázni úgy, hogy abból modellszerűen valami elterjedjen?
[00:55:36]minden.
[00:55:36]A a fő cél az, hogy nem egyes ügyeket, képviselőként nem egyes ügyeket oldunk meg, hanem mi ezeket rendszerezzük és megkeressük, hogy mi az, ami a rendszerszintű probléma ezek mögött.
[00:55:48]Tehát amellett, hogy igyekszünk az egyes ügyeket is eljuttatni megfelelő helyre, ugye egy rosszul működő rendszerbe egyébként ez nem nem lesz annyira sikeres, mintogy egyenk ezt tovább gondoljuk és és és a kormányzatba ezekből az egyedi ügyekből az állam működésére nézve hozunk rendszerszintű változásokat.
[00:56:09]És ezt a logikát követem én, és szeretném, ha és fogják is a képviselők is követni akkor, amikor amikor ügye.
[00:56:17]És még egy dolgot nem csinálunk.
[00:56:20]Mi nem egy hűbéri láncba valami közvetítők vagyunk, összekapcsoló pontok a polgármesterek, önkormányzatok satöbbi és a és a kormányzat között, ahol ki lehet járni ilyen kivételező nem tudom támogatásokat, és lefele meg parancsokat lehet osztogatni.
[00:56:39]Ennek vége ennek a rendszernek.
[00:56:42]Ez szerintem, ha megkérdezed, hogy a társadalom hogy reagál rá, szerintem erre lesz a legnehezebb, mert mert alkalmazkodunk a rossz ö szisztémákhoz is.
[00:56:52]Óhatatlanul, életben akarunk maradni, teljesen normális dolog, hogy alkalmazkodunk, de hogy elhigyük, hogy most másképp működik, és és tényleg mi magunk is segítsük ezt, az szerintem még hosszú idő lesz.
[00:57:08]És ebben ebben a koordinációban és abban, amit alulról fölcsatornáztok, neked mennyire van döntő szavad?
[00:57:15]Tehát hogyha te a te tapasztalatoddal és ezzel a kormánybiztosi pozícióval valamire azt mondod, hogy ez nem jó irány, ezt ne csináljuk, akkor mi lesz?
[00:57:22]Szerintem nálunk az a tapasztalatom, hogy nálunk a szakembereknek, hogyha megindokolják, hogy mi és és van egyfajta szaktekintélyük, ami bebizonyosodott, hogy hogy viszony jól látják a dolgokat és hatékonyak, azoknak mindenkinek van szava.
[00:57:42]Tehát ez ez a tapasztalatom.
[00:57:46]Egyéni képviselőség.
[00:57:46]Öt ugye az egyik első ügy volt a diországi utcai lakóknak, háztartásoknak a az ügyének a rendezéseit.
[00:57:54]Ugye ö ha jól olvastam, 155 háztartást több száz ember sorsa évekre vált teljesen bizonytalanná.
[00:58:02]a kisebb része már rendezett, de itt ebből megint egy olyan törvényjavaslat lesz, ami nem csak ezt az ügyet, hanem rendszersen szerint az ilyen típusú kisajátításokat, az ott élők sorsának rendezése nélkül leállítását próbálja elérni.
[00:58:21]Így van.
[00:58:21]Így van.
[00:58:21]Így van.
[00:58:21]Tehát itt ez hol tart most pontosan?
[00:58:23]A azt megszavaztuk, azt a a tulajdonképpen arra kitettük a pontot, hogy hogy ez az ügy még húzódott volna ugye most július 30-án, és valószínűleg mivel többször módosították korábban, mivel mivel semmilyen fedezet nem volt mögötte, se cserelakások, se kártalanítás, semmi, csak ígérgetés, ezért az a legtisztább dolog, hogy itt az álma azt mondta, hogy jó, akkor mi nem így fogunk működni, ezt leállítjuk.
[00:58:53]Nem beszélve arról, hogy az önkormányzat, amelyik amúgy nem [torokköszörülés] kapott elég hatáskört, és mindenféle hatáskörelvonásban volt, ennek ellenére nagyon jól kezdte kezelni ezt az ügyet, cserelakásokat pontosabban amúgy is rehabilitálni akarták ezt a területet.
[00:59:08]Tehát itt amúgy is lakásokat akartak ajánlani a az ittlakóknak és és ezt a folyamatot ez most zajlik tovább.
[00:59:17]Csak most már nincs ott mögötte, hogy van egy ilyen nagy álom, hogy valamit akart az állam csinálni.
[00:59:24]Nincs mögötte egy hazug beruházás, ami senkinek nem kell, mert az egyetemnek erre nincs szüksége valójában.
[00:59:31]Úgyhogy azt gondolom, hogy azzal, ahogy ezek a folyamatok lezárulnak, ezek nem fognak megismétlődni.
[00:59:38]Tehát rendszerszintű eredménye ennek az lesz, hogy nem lesznek ilyen beruházások, amik egyértelműen arról szóltak, hogy ezek ilyen háttéralakú vállalkozók és egyebek kedvére történő mahinációk.
[00:59:55]Még maradva a az egyéni képviselői helyzeteknél, az az látszott a kampány során, nem csak nálad, hanem gyakorlatilag minden egyenéiben, győztes Tisztensnál, hogy hihetetlen felhajtóereje volt a helyi helyi csapatnak, aki öss akik összeálltak a képviselők mögött.
[01:00:09]Még az utóeseményekben is, amikor plakátokat dedikáltottok, hihetetlen tömeg gyűlt össze, akkor már teljesen tét nélkül, azt hiszem, ezt ilyen örömpultozásoknak nevezted el.
[01:00:23]És ugye most nagy dilemma az látszik, hogy ezeket a Tisza szigeteket, ezt a ezt az erőt hogyan és hova kéne becsatornázni.
[01:00:29]Neked ebben mi az álláspontod?
[01:00:32]illetve mennyire látszik az a az a nehézség, amit egy 444-es cikkben lehetett olvasni, hogy azok, akik április 13-án reggel szálltak be a Tiszaszigetekbe egy kicsit késői időzítéssel, ott van némi konfliktus azok között, akik ezt a kezdetektől végigcsinálták akkor, amikor még rizikós volt tiszásnak lenni.
[01:00:56][horkantás] Egyrészt azt gondolom, hogy ez szépen és organikusan alakul, pont úgy, ahogy ez az egész szigetmozgalom alulról szerveződve történt.
[01:01:04]És az viszont, amikor a kampányban voltak, akkor ugye volt egy tök egyértelmű és nagyon fegyelmezett és nagyon klassz együttműködés, ahogy ahogy egymásra odafigyelve a központ által nagyon sok fontos segítséggel dolgoztunk együtt.
[01:01:22]E ez tartotta a keretben és tartotta úton a kampányt.
[01:01:28]És én már azt hiszem a kanizsai gyűlésünkön mondtam, és nagyon-nagyon hiszek benne, és nagyon komolyan is gondolom, és nagy felismerés volt számomra, hogy tulajdonképpen a Tiszta szigetek egy újjászülető nemzetnek a bölcsői.
[01:01:42]Ezt nagyon komolyan gondolom.
[01:01:44]Itt akkora erőforrás van.
[01:01:44]Ez nem nem halt el a kampánnyal.
[01:01:48]Nagyon amit még maguk a szigetek sem ismernek fel.
[01:01:55]Én én a saját szigeteimnél ezt tükrözöm vissza, hogy nem csak erre a kampányra, nem csak arra voltatok képesek, hogy összeálltatok és önkéntesen dolgoztatok a a azért, hogy hogy ez az áradás ez megtörténten.
[01:02:14]Ez az áradás sokkal több, mint a Tisza.
[01:02:16]tiszaáradásnak hívják, de ez a nép áradása, hát itt nem csak nem csak arról van szó, hogy néhány sziget meg Tiszaszimpatizáns meg egy párt győzött.
[01:02:28]Itt itt egy olyan átalakulás történt, egy olyan vérnélküli forradalom történt, amivel a nép győzött, a többség győzött, a felébredt többség győzött, akik változást akartnak.
[01:02:41]De most mi a feladatuk?
[01:02:41]Mit tudtak?
[01:02:41]És most a szigetek azok a bölcsői ennek a ennek az újjászületésnek, akik ezt nagyon tudatosan csinálták végig ezt a folyamatot a közösség érdekében.
[01:02:56]A nagyon a magyar társadalom nagyon individuális.
[01:03:00]A Szabó Andria beszélt erről.
[01:03:02]Nagyon individuális.
[01:03:02]Ő maga döbbent meg, hogy mindenhol azt mértük, hogy hát az emberek így egyéni érdek satöbbi, hogy történhetett az, hogy itt mégis egy ilyen önfeláldozó közösségi munka és közösség alakult ki, mint a szigetek?
[01:03:16]Ez nem fog elmúlni.
[01:03:16]Ez nem fölülről teremtettük, ez itt van.
[01:03:20]Jó, de ott volt egy közös cél, amiért küzdenek.
[01:03:22]Most mi a közös cél?
[01:03:24]Hát ez az, ez az, amit fel kell tenniük a a csapatnak.
[01:03:27]És mi elmondtuk, mi a közös cél.
[01:03:30]Nagyon-nagyon nehéz.
[01:03:32]Van egy üres lapunk.
[01:03:35]Nincsenek külső ellenségek, hál istennek.
[01:03:37]Nincsenek itt a Habsburgok, németek, oroszok.
[01:03:39]Nincsenek, mert ugye külső ellenség ellen viszonylag [torokköszörülés] könnyebb összefogni.
[01:03:45]A közös cél ennek az üres lapnak a megfelelő tele, a közös cél az, hogy egy olyan országot építsünk, amit mindannyian szeretnénk konszenzusos társadalmpolitikai vízió kialakítása.
[01:03:58]Szerintem egy eléggé kézzel fogható ajánlat azok, akik eddig azt mondták, hogy legyen Magyar Péter a miniszterelnök.
[01:04:03]Szerintem kell egy kell egy ilyen táblati felismerés.
[01:04:08]És ami meg a praktikus, az az, hogy itt vannak a képviselők, akiket ti szigetek elsősorban ez a mozgalom bejuttatott a parlamentbe.
[01:04:18]A képviselők nem akarnak elszakadni tőletek, nem akarnak elszakadni a valóságtól.
[01:04:23]Ti fogjátok hozni azokat a rendszerszintű javaslatokat, konkrét munkába összegyűjteni, mikor problémák, azokat csoportosítani, vannak között az emberek között jogászok satöbbi, előkészíteni ezzik nagyon fel tudja gyorsítani a képviselők munkáját, akik továbbítják ugye a megfelelő helyekre, kabinetekbe, bizottságokba, a törvényjavaslatok fogalmazódnak meg ez alapján.
[01:04:50]Tehát a szigeteknek nagyon is kézzel fogható szerepük van, és el is kezdődtek, [torokköszörülés] kezdődött egy ilyen munka.
[01:04:57]És én azért örülök őszintén szólva, hogy nem ugrottunk, nem tudtunk, nem is nem tudom, hogy ez tudatos volt-e vagy nem.
[01:05:04]Az én részemről mindenképpen szeretném tudatosítani, hogy az, hogy nem jött egyből, hogy úgy mondjam, a központ felől vagy a kormány, pláne a kormány felől, ugye nem is lett, de a párt felől egy elvárás szerintem újra tudták értelmezni ebb ki kiford tulajdonképpen azt, hogy mit akarunk, mit nem akarunk és hogy erről elindult egy vita.
[01:05:29]Most akkor valami központi vezetést akarunk, valami újra egy párthoz akarunk tartozni, vagy megtartjuk ezt az erőt a szigetekben, ami volt, és elkezdünk helyi közösségként elhinni, hogy van befolyásunk.
[01:05:44]És már nekünk ott van egy emberünk, akit képviselők való több, mert ugye listán jutott emberünk, és elkezdünk neki dolgozni, óhat folytatjuk tovább a jó hírvitelét.
[01:05:57]Tehát, hogy az a jó, hogy ez organikusan alakul.
[01:05:59]Erre akartam kijukadni.
[01:05:59]Így születik a ez a új nemzet.
[01:06:03]Ö most politikusként és ideértve már azért a kampányidőszakot is, mi volt neked a legnehezebb, illetve a legemlékezetesebb?
[01:06:17]Hát nem tudom.
[01:06:17]Aiszem az időkezelés, hogy szoktuk mondani, hogy egy tészévén ülünk és itt vannak a határidők és menni kell nagyon fókuszáltan előre.
[01:06:30][horkantás] és hogy ebben ne őrüljük fel magunkat, mert egy kicsit ahhoz úgy vagyunk szocializálva, hogy van egy ilyen önfeláldozó üzemmód, de azért pszichológus vagyok, és tudom, hogy az könnyen kiégéshez vezet.
[01:06:51]Vagy pedig elveszítjük a fókuszt, máshogy annyira tartjuk, hogy elveszítjük, hogy erre így nagyon kell figyelni.
[01:06:57]És én vagyok a az egyik ilyen felelős, aki így szól, hogy hogy de legyen ez vagy az, vagy akadálymentesítés a az országgyűlésben és a sor.
[01:07:08]De mében nyilvánul meg, hogy ezt ezért nagyobb felelősséget érzel a csapaton belül.
[01:07:13]Hát ezt gondolom a Mit szoktál ilyen kocsib szóvá tenni, vagy vagy jelezni a frakcióba, vagy kitalálni rá valami megoldást?
[01:07:21]Arra, hogy ne égjenek ki az emberek, arra, hogy ne vállalják túl magukat, mire pontosan.
[01:07:26]sokszor nagyon egyszerű dolgokra, hogy például legyen szünetm, vagy hogy jó, hát igyunk vizet, hogy nagyon sok nő van a parlamentben, és és nekünk esetleg legyen lehetőség, hogy a a külsőnkel is rendben legyünk, egészségünkkel.
[01:07:51]Alapvetően ez a tempó, ez nyilván Magyar Péter tempójából fakad, akit legés szint, de ez nagyon tiszás tempó egyébként szerintem.
[01:08:01]Tehát úgy a Tisza vezetői között van ez a fajta a amikor a a szolgálatot úgy is értelmezzük, hogy abban mi is eléghetünk.
[01:08:10]Én is egy ilyen típus vagyok, de a fostofer Ágnes is ilyen például.
[01:08:14]Szóval és a már tehát, hogy hogy nem véletlenül bírjuk ezt a tempót igazából, de de hogy hogy szerintem nagyon fontos foglalkozni a ilyen szempontból pont nagyon érdekes az, amiről írtál, hogy hogy hát te abban egy sokkal magasabb rendű akaratot láttál, amikor ugye ideiglenes albérletet kerestél, és hogy az a lakás, amiben otthon érezted magad, azt pont a Hodas Kriszta édesanyja adja ki teljesen véletlen.
[01:08:47]Teljesen véletlen azok után, hogy te a Krisztával léptel nyomon az életetek összefonódott.
[01:08:51]Először inkább csak szakmailag, a tévében, különböző forgatásokon, utóbb pedig már emberileg is, mert nagyon szerette a könyveidet, nagyon sokat beszélgettetek az árulók után.
[01:09:01]Miért volt fontos neked ez az üzenet, vagy ez a kapcsolódás már köztetek az ő halála után?
[01:09:07]és az alapítványt is támogatta.
[01:09:09]A van helyedbe is ő nagyon érzékenyen látta ezt nagyon kevesen értették, hogy mi zajlik a van helyedben, hogy mi mi ez a modell, meg hogy mit mit csinálunk.
[01:09:18]Szerintem most is nagyon kevesen értik, pláne újságírók, és hát na, ő szakújságíró volt, tehát ő elmélyült, együtt készítettünk egy napló adást, mert megértette, hogy hogy az, hogy odamegyünk és nyomorsafarizunk, aközött, hogy a gyerekek kezébe adunk kamerát, és végigvihetik a folyamatot, és ugye nálam egy alkotóműhely volt, hogy hogy ezt együtt csináljuk, az az teljesen más.
[01:09:45]És a szerintem az példá egy jó megoldás volt, vagy egy jó irány [zene] volt erről, amiről én beszéltem, hogy láthatatlan.
[01:09:53]Sajnos a kérdésedre nem emlékszem.
[01:09:53]Mi mit üzen neked most a jelenetben ez a kapcsolódás vele, ami megérkezett az élet nem költöztem át, de olyasmit azt mondtam egy másik adásban, hogy valahogy a az emberségünket és az emberi viszonyainkat azt az soha nem írhatja fölül semmi.
[01:10:19]És hogy ha ebből indulunk ki, hogy egy emberként nézünk, most mondok egy példát.
[01:10:27]Visszanéztem a torockai.
[01:10:30]Furcsa, hogy ezt fogom mondani, aki a bűnvadászokkal meg nem tudom mit vadászott engem, meg egy csomó rágalmat rámszór, de visszanéztem most egy egy egy részletet valamelyik közvetítésből, és néztem az arcát, és és láttam ott az embert, aki abban a pillanatban valóban megalázottnak érzi magát, vagy vagy megérinti az a helyzet, amiben van.
[01:10:55]Nyilván nagyon sérülékenyek vagyunk általában emberek.
[01:10:59]Van, aki jobban, van aki kevésbé.
[01:11:03]És és akkor ott azt éreztem, hogy hogy ezt nem nem veszíthetjük el, és hogy jó, hogy ezt érzem iránta, hogy hogy ott együtt érzek vele ebben ebben a helyzetben.
[01:11:17]Jó lenne, hogyha ezek nem csak ilyen kiélezett pillanatokban volnának, és hogy talán az arcomon valami ilyesmi van írva, hogy úgy ülök ott a parlamentbe, hogy hogy ezt az együttérzést akarom érezni, nem akarom elveszíteni, akkor is, hogyha az számomra hajmeresztő vagy vagy kifejezetten botrányos dolgokról beszélnek a ellenzékben.
[01:11:40]Ugye ezt az érzékenységet nyilván ho, de a van helyed létrehozásával is beléd ivódott.
[01:11:49]Mennyire volt nehéz ottgyni?
[01:11:52]Nem hagytam ott.
[01:11:52]Ezt szoktam mondani.
[01:11:54]Igen, de az elnöki pozíciót ott hagytad.
[01:11:56]Nyilván a figyelmed most nagyobb feladatokra összpont.
[01:11:59]Ez egy nagyon nagy kihívás nekem, hogy hogy ezt hogyan lehet jól kezelni, hogy hogy hogy tényleg ez ne ottgyás legyen.
[01:12:09]Egyébként pont egy ilyen beszélgetésből jövök, hogy ezt a csapatommal, hogy hogy ezt hogy lehet.
[01:12:14]Ö nem beszélve arról, hogy azt mondta az egyik oszlopostnak, hogy így mondjam, hogy Kriszta, te ellenzélbe megcsináltál egy ilyen rendszert, lobog a tűz és vitted.
[01:12:25]Ezt te nem hagyhatod így itt.
[01:12:28]Tehát hogy találj ki valamit azzal kapcsolatban, hogy hogy ezt hogy lehet jól csinálni.
[01:12:33]Úgyhogy hát most ez töröm a fejem, hogy hogy lehet jól csinálni.
[01:12:39]megjegyzem, a nagy ambíció volt és nagyon motivált az, amikor nagyon sokan mondták, hogy sok bódiskriszta kellene, meg hogy hát bódiskriszta nélkül ez nem működne, satöbbi.
[01:12:51]És akkor én azt gondoltam, hogy egy államnak is úgy kell működnie, hogy egy jó kormány kialakíthat egy jó államot, de a egy jól működő államnak a jó kormányok nélkül is jól kell működnie, és egy egészséges társadalom rá kell szorítani a kormányait meg a pártjait, hogy jól működtessék azt az államot, ami nekik nekünk jó.
[01:13:12]és hogy én egy ilyen rendszert akartam felépíteni, amelyik tőlem függetlenül, az én akár lelkesedésemtől függetlenül is olyan jól van összerakva az a kertészeti gép, hogy [horkantás] a fogaskerekek olyan szépen dolgoznak benne, és az emberek annyira értik és átérzik a feladatot, mert úgy van felépítve ez a rendszer, hogy ez szolgálja ezt az átérzést, hogy hogy nélkülem is működik, és meg kell, hogy mondjam tulajdonképpen működik nélkül is, de azért az, hogy ez tovább fejlődjön és még többet lehetne ott csinálni, az az persze jó lenne így helyben is.
[01:13:47]Úgyhogy ez még egy feladat, hogy ez hogy lehet volt is.
[01:13:50]Kriszta, köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[01:13:52]Köszönöm.
[01:13:53]Köszönöm a figyelmet.
[01:13:53]Kivételesen már a héten hamarabb csütörtökön is láthatják holnap tehát a következő műsorunkat.
[01:14:02]Lacó Adrián lesz akkor a vendégem.
[01:14:04]Vigyázzanak magukra, iratkozzanak fel a szinten túl Krug Gamiliával a YouTube csatornára.