Szinten túl 1:06:18

L.Ritók Nóra: A hatalmukkal visszaélőkkel nem vagyok megbocsátó

oktatástársadalmi egyenlőtlenségszegregációinterjúpedagógusokközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
L.Ritók Nóra: A hatalmukkal visszaélőkkel nem vagyok megbocsátó
tl;dr
  • L.Ritók Nóra 27 éve vezeti az Igazgyöngy Alapítványt, amely 650 hátrányos helyzetű gyermeket oktat művészeti fejlesztő programokkal, és augusztus 20-án Magyar Érdemrend tisztikereszttel tüntették ki.
  • Az iskolakezdési támogatás segítség, de a mélyszegénységben élő családok problémáit nem oldja meg, és a változások nagyon lassan érnek le a kis települések intézményrendszerébe.
  • A 16 éves kormányzás alatt a pedagógusokban a lojalitás, nem a szakmai teljesítmény értékelődött, ami kiölte belőlük a megújulás és az értékteremtés iránti vágyat.
  • Pilc Olivér visszatérése kapcsán kiemelte: az igazi pedagógusok erős érzelmi kötődése a gyerekekhez fájó, elveszített időszakokat hagy maga után, és reméli, hogy minél több jó tanár tér vissza.
  • A társadalmi megbékélés érdekében fontosnak tartja a korrupció feltárását, de a folyamatos politikai támadások és visszatámadások helyett a közeledésre és az összefogásra kellene törekedni.
  • „...az a klasszikus béka, akit szépen lassan élven megfőznek, az ember nem is tudja, hogy miben van.” – L.Ritók Nóra a titkosszolgálati megfélemlítésről és a rendszerbe való tudatos, de óvatos beleszocializálódásról.

  • Balog Zoltán felelősségét hangsúlyozta az egyházi iskolarendszer kiemelésével elszabadított oktatási szegregációért, amit nagyon hibás döntésnek tart, és nem tud megbocsátani.
  • A kitüntetése után korábban ellenséges fideszes vezetőktől is kapott gratulációkat, amit pozicionálásként vagy a munkája iránti mély, elfojtott elismerésként értelmez.
  • A teljes szociális és oktatási rendszer alapvető hibája, hogy „ügykezelő” és nem „okkezelő”, ahelyett hogy közösségfejlesztéssel és a problémák gyökerének kezelésével foglalkozna.
  • Betegsége miatt hátrébb lépett az operatív vezetéstől, és a módszertani tudás átadására, valamint az alapítvány generációs léptékű, nélküle is működő modelljének kiépítésére koncentrál.
Részletes összefoglaló megjelenítése

L.Ritók Nóra pályafutása és az Igazgyöngy Alapítvány bemutatása

A beszélgetés elején a műsorvezető röviden ismerteti L.Ritók Nóra munkásságát, aki 27 éve alapította az Igazgyöngy Alapítványt. Az alapítvány eredetileg a művészet eszközeivel fejlesztette a hátrányos helyzetű gyerekek lehetőségeit, de hamar kiderült, hogy a hatékony iskolai munka érdekében a családokkal és a közösséggel is foglalkozni kell. Jelenleg Berettyóújfalu 50 kilométeres körzetében 650 gyermeket oktatnak művészeti fejlesztő iskolarendszer keretei között, és kiemelt eseményeken (karácsony, iskolakezdés) 17 településen vannak jelen Told mellett. L.Ritók Nóra augusztus 20-a óta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetettje.

Iskolakezdés a hátrányos helyzetű térségekben: a valóság és a változások lassú lecsapódása

L.Ritók Nóra szerint a változások a kis településekre és az intézményrendszer aljára nagyon lassan érnek le. A családok szintjén a pozitív intézkedések nehezen értelmezhetőek, mert olyan szülőkről, nagyszülőkről van szó, akik maguk sem kaptak elég „muníciót” az iskolarendszertől ahhoz, hogy életstratégiát váltsanak. Az iskolakezdési támogatás (amelynek felét most kapták meg, másik felét utalvány formájában novemberben kapják) mindenképpen segítség volt, de a mélyben rejlő problémákat nem oldja meg. Az intézményrendszerben ugyanazok az iskolaigazgatók, vezetők, önkormányzatok maradtak, ami nehezíti a változásba vetett hit elterjedését. A pedagógusok talán egy leheletnyit optimistábbak, de a valódi változásokhoz az első lépéseknek meg kell gyökeresedniük.

„Amit most érzékelnek nyilván ez az iskolakezdési támogatás, aminek ugye felét megkapták most, felét meg majd utalvány formájában megkapják. Novemberben ez mindenképpen segítség volt nekik.” *

A 16 év lenyomata: szocializációs hatások a pedagógusokon és a családokon

L.Ritók Nóra hangsúlyozza, hogy a 16 éves kormányzás egy teljes szocializációs időszakot jelentett. Aki pályakezdő volt 16 éve, abban kialakult egy attitűd a tanítás, a tantestület, a szülők iránt abban a hatásrendszerben, amelyben a lojalitás értékelődött, nem a szakmai teljesítmény. Ez a fajta hatás „kivezeti az emberből a vágyat, hogy értéket teremtsen, hogy keresse a megújulás lehetőségét”. A családok esetében is hasonló a helyzet: a szülők, akik maguk is problémákkal küzdve, alapkészségek nélkül kerültek ki az iskolából, nem tudnak hitelesen a tanulás mellett érvelni otthon. Az attitűdök átalakítása a legnehezebb feladat, és ehhez a közösségek megerősítése elengedhetetlen. A közösségi attitűd visszahat az egyénre, ezért a változás záloga a közösségi szintű megerősítés lehet.

„Ez a fajta hatás kivezeti az emberből 16 év alatt azt a fajta vágyat, hogy ő értéket teremtsen, hogy keresse a megújulás lehetőségét.” *

Pilc Olivér visszatérése és a pedagógushiány fájó tanulságai

L.Ritók Nóra megosztotta Pilc Olivér posztját, aki a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban tanított, majd a státusztörvény miatt elhagyta a pályát, és három év után visszatért. A posztban Olivér azt írta, hogy leginkább azt bánja, hogy amikor nyolcosztályos gimnazistákat kezdett tanítani 9-10 éves korukban, és elindította őket például a törtek tanulásában, végül nem lehetett ott az érettségijükön. L.Ritók Nóra szerint az igazi pedagógusnak erős érzelmi kötődése van a gyerekekhez, és az elveszített időszakok örök kérdésként maradnak bennük. Reméli, hogy a korábban átadott tudásnak, élményeknek hosszú távú hatása van, és bízik benne, hogy minél több jó pedagógus visszatér a pályára.

„Én az Olivér írásából is ezt olvastam ki. Ezeket nem nem tudjuk. Ezek elveszített időszakok. Ezek ott maradnak bennünk örök kérdésként.” *

A társadalmi szakadék, a békés együttélés és a „nem ütni vissza” gondolata

L.Ritók Nóra egy József Attila-idézet kapcsán arról beszélt, hogy a romboló „adok-kapok” időszakának véget kellene vetni, és nem az a lényeg, hogy ki kezdte, hanem hogy ki hagyja abba. Bár fontosnak tartja a korrupciós ügyek feltárását és a bűnösök felelősségre vonását, a parlamenti közvetítésekben és a közösségi médiában zajló folyamatos támadások, visszatámadások betonozzák a harcállásokat. Szeretné, ha ezen túl tudnánk lépni, és a közeledés, az összefogás irányába mozdulnánk.

„Én nem azt mondom, hogy ne keressük meg a bűnösöket, akik tényleg iszonyatos pénzeket nyúltak le a korrupciós eseteket ne tárjuk fel, mert ezek baromi fontosak.” *

Személyes tapasztalatok a titkosszolgálati megfélemlítésről és a határok megtanulása

A Partizán-interjúban elmondott titkosszolgálati eljárásokról L.Ritók Nóra úgy fogalmazott, hogy a 16 év neki is tanulási folyamat volt. Tudatosan kellett lefaragnia a harciasságát úgy, hogy közben az önazonossága megmaradjon, és kiálljon az ügyei mellett, de ne provokálja a hatalmat. A közvetlen miniszteri telefonok, a burkolt fenyegetések és a titkos látogatások sorozata megtanította neki, hogy lássa a határokat. Saját magát egy autóvezetéshez hasonlította: ha 90 a megengedett sebesség, ő 95-tel megy – mindig picit a határon túl, de annyira nem, hogy az már ártson az alapítványnak és az ügynek. A legnagyobb lelki teher az volt, hogy mindezt úgy kellett menedzselnie, hogy a kollégái és a családok biztonságban érezzék magukat. Utólag, amikor a kollégákkal kronológiai sorrendbe rakták az eseményeket, látszott, hogy az ember ebbe a rendszerbe beleszocializálódik, mint „a klasszikus béka, akit szépen lassan élve megfőznek”.

„...az a klasszikus béka, akit szépen lassan élven megfőznek, az ember nem is tudja, hogy miben van.” *

Azonban hangsúlyozta: nem teljesen azonos a békával, mert volt benne egy tudatos figyelés és dac. Nem haragszik a fiatalemberre, aki látogatta, mert ő csak végrehajtó volt, de arra igen, aki az utasítást adta, és aki az utasítást adót utasította.

„Én nem haragszom arra a fiatalemberre, aki látogatott, mert ő egy végrehajtó volt ebben a dologban. Nem haragszom rá, arra haragszom, aki őt... aki ezt az utasítást adta neki” *

A hatalommal való visszaélés és a lejárató kampányok érthetetlen világa

L.Ritók Nóra számára felfoghatatlan, hogy egy munkaértekezleten, amikor lejárató kampányokat találtak ki, senkiben nem szólalt meg egy kis hang, hogy „ezt már nem kéne, ez már gusztustalan”. A hatalmukkal visszaélőkkel szemben nem megbocsátó, különösen azokkal, akik önjáró módon, saját felhatalmazásból romboltak, anélkül hogy bárki is kérte volna. Ugyanakkor a terepen eltöltött 17 év alatt a szegregátumokban sokszor megtapasztalta, hogy a manipulált, ellenük hangolt családoknak is képes volt újrakezdési lehetőséget adni, mert megértette a tudás- és világlátásbeli korlátaikat. A tanult emberek esetében azonban ezt sokkal nehezebbnek érzi, mert szerinte a társadalmi igazságosság irányába kellene húznia a világlátásukat.

Balog Zoltán felelőssége és az egyházi iskolarendszer szegregáló hatása

A beszélgetés során szóba került Balog Zoltán személye, akivel L.Ritók Nórának sok konfliktusa volt. Szerinte Balog Zoltán azzal, hogy az egyházi iskolarendszert kiemelt helyzetbe hozta, elszabadította az oktatási szegregációt, és ezt nagyon hibás döntésnek tartja. A mostani kormánynak is nehéz lesz kezelnie azokat a helyzeteket, amikor az emberek még mindig érzékenyen reagálnak az egyházak szerepére. L.Ritók Nóra nem tudja megbocsátani ezt Balog Zoltánnak, és fontosnak tartja, hogy ezeket az ügyeket feltárják és szembesítsék vele. Bár ez nem büntetőjogi kategória, de a döntések mögött pénzek, korrupciós ügyek és a gyermekotthonokban történt visszaélések is állnak, amelyekről Balog Zoltán tudott, és asszisztált hozzájuk.

„Én Balog Zoltánnak az, hogy az oktatási szegregáció elszabadult azzal, hogy az egyházi iskolarendszert olyan helyzetbe hozta... én ezt egy nagyon nagy hibájának tartom” *

A kitüntetés utáni meglepő gratulációk és a pálfordulások értelmezése

L.Ritók Nóra megdöbbenve tapasztalta, hogy a kitüntetése kapcsán olyan fideszes intézményvezetőktől, önkormányzatoktól, képviselőktől is kapott gratulációt, akiktől korábban soha semmilyen megerősítő visszajelzés nem érkezett, sőt érezte, hogy gátat állítottak a munkájának. Érthetetlen számára, hogy akik korábban ellenségképbe tolták, most elismeréssel fordulnak felé. Visszaírt, hogy köszönöm, de benne maradt a kérdés: „eddig hol volt?”. Úgy látja, hogy egy részük nyilván pozicionálja magát az új rendszerhez, más részük viszont talán mindig is tudta a lelke mélyén, hogy amit L.Ritók Nóra képvisel, az társadalmilag igazságos. A támogatója által idézett mondást – „magát se lenyelni, se kiköpni nem tudják” – most már kiegészíti: „leköpni azért le tudtak”.

„...fideszes intézményvezetők, fideszes önkormányzatok, fideszes képviselők közül kaptam most többektől olyan gratulációt, amire soha nem került sor” *

Rendszerszintű problémák: ügykezelés helyett okkezelésre lenne szükség

L.Ritók Nóra szerint a teljes szociális és oktatási rendszer alapvető hibája, hogy „ügykezelő” és nem „okkezelő”. Az intézményrendszer saját maga fenntartása érdekében nem foglalkozik a problémák okaival, miközben belefullad az ügyekbe. Ez egy skizofrén 22-es csapdája. A rendszerváltás óta nem sikerült olyan ágazati struktúrát kialakítani, amely élethelyzetekben, nem pedig ágazatokban gondolkodik. A paternalista viszonyulás és a büntető szemlélet kódolva van a rendszerben. A megoldás a közösségfejlesztés lenne, amelyben a normákat közösségi nyomás alakítja ki, nem csupán hatósági eszközök.

„...ügykezelő az egész rendszer, és nem okkezelő.” *

Egy konkrét példával illusztrálta: ha egy gyerek iskolai verekedés miatt védelembe kerül, a rendőrség és a gyámhivatal hónapokig tartó protokolláris eljárás után ellenőrzi, hogy nem történik-e meg újra az eset, majd lezárják az ügyet. Nem vizsgálják a család konfliktuskezelési képességeit, a gyerek pszichiátriai terheltségét, és nem mediálnak a felek között. Ezzel szemben az Igazgyöngy Alapítvány a családot egységként kezeli, és a közösségen belüli helyreállító folyamatokat támogatja. Hasonló példa volt Toldon, ahol a fiatalok által megrongált Betlehemet a közösségi nyomás hatására a szülők ösztönzésére helyreállították, és a tettes is részt vett a javításban. Ez a fajta hozzáállás a prevencióra és a büntetés helyett a helyreállításra épít.

Az iskolakezdési támogatás és a segélyezés csapdái

L.Ritók Nóra üdvözölte, hogy a kormány iskolakezdési támogatást adott, de rámutatott a buktatókra. A generációs szegénységben élő családoknál a hirtelen jött nagyobb összeg gyakran nem a célnak megfelelően hasznosul, hanem azonnali szükségletekre megy el. Ráadásul a tartozások miatt előfordulhat, hogy a pénz nem is jut el a családhoz, mert a behajtó cégek leemelik. A megoldás az lenne, ha az iskolák állítanák össze a szükséges csomagot, és differenciálnának a szegénység szintjei szerint. A webshopos megoldás például azoknak, akik a legmélyebben élnek, nem használható, mert hiányoznak a digitális kompetenciák és a feltételek. A kormányzat ígérete szerint finomítani fogják a rendszert, és differenciálnak majd a szegénység szintjei alapján.

Oktatási reformok és a leszakadó térségek kihívásai

Az elmúlt bő 100 nap oktatáspolitikai intézkedéseiről (új oktatási miniszter, párbeszéd, Erasmus Plus, tankönyvszabadság, iskolai autonómia bővítése, a Klebelsberg Központ szerepének változása, gyermekközpontú iskolai mindennapok stb.) L.Ritók Nóra elmondta, hogy ezek egy középosztályi szemüvegen keresztül örömteliek, de a leszakadó térségekben élők nem biztos, hogy tudnak élni ezekkel a szabadságokkal. A pedagógusokból a 16 év alatt kiölték a kezdeményezőkészséget, ezért mankókra, konkrét óratervekre és mentorálásra van szükségük. A kreativitás és a megújulás képessége csak ott marad meg, ahol értékelik. A hátrányos helyzetű iskolákban alapvető szakemberhiány van (pedagógiai asszisztensek, fejlesztőpedagógusok, iskolapszichológusok, logopédusok). A rutinból tanítás nagyon beégett a pedagógustársadalomba, és a kreatív pedagógusok aránya alacsony.

„...kreativitás csak ott van, ahol azt értékelik. És ahol nincs, ott kihal.” *

L.Ritók Nóra betegsége, az alapítvány jövője és az értékek átörökítése

L.Ritók Nóra nyíltan beszélt arról, hogy rákot diagnosztizáltak nála, és a műtétek, kezelések után most egy ötéves hormonkezelési időszakban van. A betegség rákényszerítette, hogy kilépjen a mókuskerékből, és bár még mindig keresi az egyensúlyt a munka és a pihenés között, a napi pörgésből való kimaradás jótékonyan hat rá. Az operatív vezetéstől két lépéssel hátrébb lépett, és a csapatépítés, illetve a módszertani összegzések irányába mozdult el. Az alapítvány munkáját generációs léptékűre tervezték, és a toldi modell 17. évében már az a cél, hogy az Igazgyöngy nélküle is működjön. A kollégáknak átadott legfontosabb értékek: szociális érzékenység, empátia, a megújulás képessége, a megbocsátás képessége, hogy ne várjanak hálát, és mindig elemezzék az okokat a reakciók mögött. A türelem társadalmi és egyéni szinten is alapvető.

A kitüntetés valódi üzenete

L.Ritók Nóra hangsúlyozta, hogy a kitüntetést nem rehabilitációnak tekinti, hanem a 27 év esélyteremtő munkájának elismeréseként. Nem akar civil zárvány maradni, vagy szakirodalmi lábjegyzetté válni, hanem azt szeretné, ha a tapasztalatai beépülnének a rendszerbe, és az oktatás, valamint a szociális ellátás esélykiegyenlítőbbé és élhetőbbé válna. A szakértői munkájára továbbra is számítanak, de pozíciót nem vállalna a kormányban, mert a terephez ért, és az egészségi állapota is óvatosságra inti.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Pilc Olivér” – a név valószínűleg egy pedagógusra utal, aki a Miskolci Herman Ottó Gimnáziumban tanított, de a pontos név nem ismert.
  • „Gyarmatéva” – a szövegkörnyezet alapján valószínűleg egy szakértő (talán Gyarmati Éva), aki az ADHD-ról, autizmusról és az érzékenyítésről ír, de a név nem egyértelmű.
  • „Kispapcsilő” és „Ves Tamás” – az Igazgyöngy Alapítvány munkatársainak nevei, de a pontos írásmód nem megállapítható.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Nagyon érdekes.

[00:00:00]Figyelj, a most a kitüntetésem kapcsán egészen meglepő emberektől is kaptam gratulációt.

[00:00:06]Fideszes intézményvezetők, fideszes önkormányzatok, Fideszes képviselők.

[00:00:11]Visszajírtam, hogy köszönöm.

[00:00:11]Egyszer mondta egy egy támogatónk, hogy magát se lenyelni, se kiköpni nem tudják.

[00:00:15]Most már hozzáteszem, leköpni azért le tudtak.

[00:00:19]Próbáltam elképzelni egy munkaértekezletet, amikor amikor kitalálták ezeket a lejárató kampányokat, hogy hogy ott mégis belül mi van, mi van az emberekben, hogy nem szólal meg egy pici hang, hogy bocsánat, ezt ezt ezt azért csak már nem kéne.

[00:00:33]Hát ez már ez már nem ez már gusztustalan.

[00:00:36]Engem már bánt zavar, hogy hogy ez tovább folyik, és úgy tűnik, hogy még generálódik is.

[00:00:44]Tehát minthogyha nem lehetne leállítani azokat a a ezeket az adókapokat.

[00:00:59]Üdvözlök mindenkit.

[00:00:59]Ez itt a Szintentú legfrissebb epizódja.

[00:01:02]szokás szerint megköszönöm azoknak, akik a Sintentu Krug Emiliával a YouTube csatornára feliratkoztak, vagy fel fognak iratkozni itt, hogyha az értesítés ikonra is rákattintanak, akkor azonnal láthatják, hogyha a friss videó kerül fel a csatornára.

[00:01:17]Ha pedig tetszik, amit látnak, akkor a sinentool.hu oldalon tudjuk fogadni, és nagyon megköszönjük a támogatásokat.

[00:01:24]És plusz egy szolgálati közlemény nemsokára indul a szintent hírlevele is.

[00:01:29]Erre szintén a sinentul.hu/hír //hírlevél oldalon lehet feliratkozni.

[00:01:34]Minden, ami az adásokból kimarad, extra videó, kulisszatitkok, hátterek érkeznek majd hétről hétre, úgyhogy ezért érdemes a hírlevélre is feliratkozni.

[00:01:46]Nagyon örülök annak, hogy a következő vendégem itt ül velem szemben.

[00:01:49]Ő Erritok Norra, az Igazgyöngy Alapítvány alapítója, szakmai vezetője és augusztus 20-a óta már elmondhatjuk azt is, hogy a Magyar Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetettje, amihez igazán szívből sok szeretettel gratulálok.

[00:02:06]Köszönöm szépen.

[00:02:07]És köszönöm, hogy eljöttél.

[00:02:07]Ö szerintem így ebben a körben, amelyben vagyunk, nem nagyon kell elmondani, hogy te mivel foglalkozol, de hogyha sikerül új nézőket is becsábítanunk, akkor kedvükért azt elmondom, hogy ugye 27 éve létezik az Igaz Gyöngy, amely eredetileg arra hivatott, hogy a művészet eszközeivel fejlessze a hátrányos helyzetből érkező gyerekek lehetőségeit.

[00:02:33]Aztán óra nagyon-nagyon hamar rájött arra, hogy nem lehet csak a gyerekekkel foglalkozni, a családokkal is kell foglalkozni, mert így lesz az iskolai hatás az valóban számot tevő, és így küzdötök a generációkon átívelő átörökített szegénység ellen.

[00:02:47]Most már olyannyira, hogyha jól olvasom, akkor Berety Újfalu 50 km-es körzetéből 650 gyereket oktattok művészeti fejlesztői iskolarendszer keretei között, és kiemelt eseményekkor, karácsonykor vagy iskolakezéskor 17 településen vagytok jelen Told mellett.

[00:03:06]Na ez csak Dióéban, bevezetőként, hogyha valaki nem ismerne Nóráék munkáját, amiért ezt a kitüntetést kaptad.

[00:03:14]Nem tudom nem azzal kezdeni, hogy iskolakezdés hetében vagyunk.

[00:03:19]Az én kisfiilm is most kezdi az elsőt.

[00:03:22]De mennyire más az iskolakezdés mondjuk ott toldon vagy abban a térségben?

[00:03:27]Mennyire mondasz mást egy az iskolát most kezdő kicsinek ott a családjának, a szüleinak, a tanárainak, mint mondjuk, amit mi itt mondjuk Budapesten mondan?

[00:03:38]A azért a változások a a kis településekre meg az intézmény rendszer legaljára elég soká érnek le.

[00:03:47]Nyilván mi látjuk azokat az intézkedéseket, nyilatkozatokat, amiből az ember előtt és optimizmust meríthet, de a családok szintjén azért ez nehezen értelmezhető, hiszen olyan családokról beszélünk, akiknek a a szülei a nagyszülei sem kaptak elég muníciót az iskolarendszertől ahhoz, hogy mondjuk élesstratégiát tudjanak váltani.

[00:04:07]És az a fajta viszonyulás, amiben ők szocializálódtak, az az erősen megmaradt bennük.

[00:04:15]Amit most érzékelnek nyilván ez az iskolakezdési támogatás, aminek ugye felét megkapták most, felét meg majd utalvány formájában megkapják.

[00:04:25]Novemberben ez mindenképpen segítség volt nekik.

[00:04:27]Tehát a családoknak azt tudjuk mondani, amit eddig, hogy járni kell az iskolába, és ott vagyunk, hogyha bármire szükségük van, akkor segítünk.

[00:04:36]Az intézményrendszerben nyilván ez a ez a leszakadó térségekre a a zömében az oktatási szegregáció szegálódás jellemző ennek minden hozadékával nyilván itt a pedagógusokban kiégés elleni küzdelem vagy az hogy higgyék el hogy az alulról jövő kezdeményezéseknek is most olyan ponton vagyunk hogy lehet létjogosultsága de hát erre jönnek a ugyanazok az iskolaigazgatók ugyanaz az intézményrendszer ugyanazok a vezetők ugyanazok az önkor önkormányzatok, tehát ezt nehéz elhitetni, hogy hogy változás lesz.

[00:05:09]Én azt gondolom, hogy hogy nyitottabban és optimistábban állnak talán egy leheletnyit a a pedagógusok is.

[00:05:16]Majd beszéljünk még arról, hogy hogy ezek a jó irányba, tehát első lépések mind múlik, hogy valóban meggyökeresednek és számot tevő változáshoz vezetnek.

[00:05:24]De itt ha már iskolakezdés, akkor akkor megosztottad Pilc Olivérnek a posztját, aki ugye szintén ismerős lehet szerintem a nézőink számára, aki ugye a Miskolci Hermanotto gimnáziumban tanított, és a státusztörvény miatti változások miatt elhagyta egy időre, most már szerencsére mondhatjuk, ezt a pedagógusi pályát, és három év után visszatért.

[00:05:47]és megosztottad azt a posztot, amiben ő leírta azt, hogy hogy ő egy dolgot bánt igazán.

[00:05:53]azt, hogy amikor ő nyolc osztályos gimnazist a gyerekeket elkezdett tavinítani, és a 9-10 éves piciknek elkezdte mondjuk a az írásbeli osztást vagy a törteket tanítani, utána nem lehetett ott az érettségük.

[00:06:07]Igen.

[00:06:08]És nyilván az pedagógusként azt gondolom, hogy egy nagyon ambivalens érzés lehet, hogy most sokan visszatérnek, de azokat az elvett éveket, élményeket, közösséget, azt lehet pótolni?

[00:06:19]Te te hogy hogy állsz ezekhez a helyz?

[00:06:24]Hát azt gondolom, hogy az igazi pedagógusnak egy nagyon erős érzelmi kötődése van a a gyerekek felé.

[00:06:27]Én az Olivér írásából is ezt olvastam ki.

[00:06:34]Ezeket nem nem tudjuk.

[00:06:34]Ezek elveszített időszakok.

[00:06:37]Ezek ott maradnak bennünk örök kérdésként.

[00:06:39]Csak abban reménykedhetünk, hogy amit előzőleg adtunk a gyerekeknek, annak van olyan hatása, hogy az az későbbiekre is kihat.

[00:06:47]Nyilván én abban reménykedek, hogy nagyon sokan visszatérnek, hiszen nagyon sok jó pedagógust veszítettünk el.

[00:06:54]Próbáltak máshol elhelyezkedni, de tehát visszahúzza az embert.

[00:06:57]Ez aki a, hogy mondjam, a a tanításban örömét lelte, aki akinek ez a ez vált a szenvedélyévé, és nagyon sok ilyen pedagógus van, az az visszatér, és az a annak a következő gyerek az lesz a fontos.

[00:07:11]Hát remélem Olivérnek is majd ezt a az új kezdése, az új gyerekek azok majd bepótolnak.

[00:07:16]Már láttam olyan kommenteket, hogy ah és az én fiamat is fogja remélem tanítani.

[00:07:22]Szóval drukkolok neki is, meg mindenkinek, hogy hogy erősödjön vissza a a pedagóguspálya azokkal a szakemberekkel, akik rákényszerültek, hogy elhagyják a pályát.

[00:07:32]Ha ha meg kéne fogalmazni azt, hogy ez a 16 év ez ez egy generációnak az életet gyakorlatilag, aki ilyen körülmények között nőtt föl, és ugye ha valaki, akkor te pontosan látod, hogy nem csak gyerekekről beszélünk, hanem családokról és közösségekről beszélünk.

[00:07:46]Ennek mi a lenyomata?

[00:07:49]És azt hogy lehet nyilván eltüntetni?

[00:07:52]Nem lehet, lehet-e reparálni?

[00:07:54]Üm, hát azt szoktam most mondani, hogy ez egy szocializációs időszak már.

[00:08:00]Ühüm.

[00:08:00]Tehát 16 év alatt.

[00:08:00]Most az gondolj bele, aki mondjuk pályakezdő volt 16 éve, és belecsöppent ebbe a rendszerbe, kialakult egy attitűdje pedagógusként a a a tanítás, a tantestület a a szülők iránt abban a hatásrendszerben, amiben ez működött.

[00:08:16]Na most neki újra tervezni, újra kezdeni ezt az egészetet baromi nehéz lesz, azt gondolom.

[00:08:24]És hát mindenhol ez a szocializációs lenyomat az, ami ami nekem nagyon erős, és ezért említettem az előbb, hogy a intézményrendszerben dolgozók is ehhez szoktak hozzá.

[00:08:33]Tehát ez vált rutinná.

[00:08:36]Nem kell gondolkodni, el kell fogadni, amit a főnök mond utasításba.

[00:08:41]Gyakorlatilag jó, ha észrevétlen maradsz, ne politizálj, ne adj hangot annak, hogy hogy másképp gondolsz bármit.

[00:08:49]És akkor aztán jön mellé, hogy milyen teljesítményt értékelnek, hogy a lojalitás értékelődik, és nem a a szakmai teljesítmény.

[00:08:56]És ez a fajta hogy mondjam hatás ez kivezeti az emberből 16 év alatt azt a fajta vágyat, hogy ő ö értéket teremtsen, hogy hogy keresse a megújulás lehetőségét.

[00:09:10]És azt lesz most nehéz ezt az attitűdöt, ami ami ami egyszerűen rögződött megváltoztatni.

[00:09:18]Pontosan látom például ezt a a amit említettem is, hogy azok a szülők, akik az iskolarendszerhez egyfajta attitűddel viszonyultak gyerekkorukban, problémásak voltak, végigbdácsolták, csakudták az iskolát, de szakmaszerzés és alapkészségek nélkül kerültek ki.

[00:09:36]ők nekik ez egy beégett dolog, és nyilván ennek megfelelően viszonyul a gyerekéhez is.

[00:09:41]Tehát hiába mondja el az iskoláb, hogy persze tanító néni, mondom én, hogy tanuljon, hogyha hazamegy, mennek otthon nem ez az üzenet, mert hát én se tanultam, én se nekem sinn szakmám, mégis itt vagyok.

[00:09:52]És akkor ezeket megtörni, ez a legnehezebb, mert tudás be lehet, hogy a kompetenciaszót mindig használjuk.

[00:10:00]Tehát tudást be lehet pótolni, készségeket lehet fejleszteni, de iszonyatosan nehéz az attitűdöket átalakítani.

[00:10:07]És ennek van még egy nagyon érdekes vonzata, hogy és én ezért mondom mindig, hogy a közösségek a legfontosabbak, mert a közösségi attitűd az visszahat az egyénre.

[00:10:18]És itt most ezt nézhetem tantestületi szinten.

[00:10:20]Milyen volt annak a tantestületnek az attitűdje?

[00:10:24]Alakítható egy pozitív irányba?

[00:10:26]Nyilván a vezető rengeteg múlik, meg az oktatásirányítás.

[00:10:30]De hogy ez, hogyha alakul, akkor változás lesz.

[00:10:32]A családi attitűd, ha változik, azt is közösségileg kell megerősíteni.

[00:10:36]És ez az, ami ami szerintem a legnagyobb kihívás, hogy ezt a hatalmasra nyílt társadalmi ollót, ezt a ezt az egysal szembehelyezkedő társadalmat, ami fekete-fehérben gondol, hogy ezt tudjuk-e attitűdben közelíteni egymáshoz ezt a két dolgot.

[00:10:53]Ide kapcsolódik az is, amit szintén nemrég a a Facebookodon megosztottál.

[00:10:59]Ugye egy József Attila idézetet, hogy milyen jó lenne nem ütni vissza és a teljes verset is.

[00:11:02]És azt írtad, hogy az lenne fontos, hogy a minden romboló adók kapok időszakának vége legyen, és hogy és hogy felejtsük el, hogy ki kezdte.

[00:11:11]Az a lényeges, hogy ki hagyja abba.

[00:11:16]Nem, mintha nem ebbe az irányba mennénk.

[00:11:18]Ö igen, engem már bánt zavar, hogy hogy ez tovább folyik, és úgy tűnik, hogy még generálódik is.

[00:11:26]Tehát minthogyha nem lehetne leállítani azokat a a ezeket az adókkapokat.

[00:11:32]Én nem azt mondom, hogy ne keressük meg a a a bűnösöket, akik akik tényleg iszonyatos pénzeket nyúltak le a korrupció a korrupciós eseteket ne tárjuk fel, mert ezek baromi fontosak.

[00:11:46]az is, hogy ki milyen, hogy mondjam, men ki milyen életet tett tönkre.

[00:11:50]És most teljesen mindegy, hogy állásból kirúgták, vagy egyszerűen csak mentálisan került mélypontra valaki.

[00:11:58]Tehát, hogy ezek bűnök, amik megvannak a én nem azt mondom, hogy ezekkel nem kell elszámolni, de ez, hogy hát nézzük a parlamenti közvetítéseket, nézzük a posztokat, ez a felerősödött, hogy én megmondom neked aztán kiderül, hogy nem is úgy volt, de mindegy, de akkor is kihangosítom.

[00:12:13]Vissza, oda vissza.

[00:12:13]Ez szerintem így be betonozza ezeket a harcállásokat.

[00:12:19]És na én nagyon szeretném már, hogyha ezen túllépnünk.

[00:12:21]Én tudom, hogy ez egy idealista dolog, hogy ne üssünk vissza.

[00:12:24]ö meg meg személyiség kérdése is, hogy hogy ki mennyire tudja a sérelmeit kezelni, vagy vagy feloldani magában, vagy elmenekülni azok elől a nagyon nehéz helyzetek elől, ami ami egyébként lelkileg megérinti az embert, de de valahogy véget kéne vetni ennek, és egy picit a a ezt az összefogást, ezt a közeledést ezt el szeretném valahogy erősíteni, és ezért is posztoltam ezt ki.

[00:12:52]Ühüm.

[00:12:54]Ugye én azt gondolom, hogy tényleg egy ország megdöbbent azon, amit amit ugye a Partizánban elmondtál, hogy hogy veled szemben milyen titkosszolgálati eljárások voltak, hogy téged hogyan próbáltak megfélemlíteni, hogyan járt vissza titkos szolga hozzád, havonta, gyakorlatilag értelmezhetetlen módült ki, hogy mit akarnak.

[00:13:14]Igazándiból a présen is tudtál, vagy velük szemben, vagy a helyzettel szemben utólag ennyire higgat lenni, hogy nem ütni vissza?

[00:13:27]Vagy ez egy tanulási folyamat volt?

[00:13:27]És ha igen, akkor mi volt a módszer, aminek a végén valahogy ez egy megnyugásra talált?

[00:13:34]Mert hogy ebben neked személyes tapasztalatod?

[00:13:35]Igen.

[00:13:35]Tehát nyilván egy tanulás volt a 16 év nekem is, tehát én pontosan érzem, hogy a a harciasságomat azt, hogy kellett tudatosan lesrófolnom úgy, hogy közben azért a a az önazonosságom megmaradjon, tehát hogy ugyanúgy kiálljak a dolgok mellett, de ne ne provokáljak, inkább így mondom, hogy ne provokáljam azt, akit egyébként nem érdemes provokálni.

[00:13:59]Tehát ez ez egy tanulási folyamat volt, és nyilván azok a állomások, amikor a közvetlen miniszteri telefonok, vagy a vagy az a burkolt fenyegetések, vagy vagy ugye ez a ez a bizonyos látogatási sorozat volt, hogy azok arról győztek meg, hogy hogy tehát muszáj, hogy a határt lássam, hogy hol van.

[00:14:21]Tudod, most ahogy jöttem fősfoglalig autóval, a vezetésem is ilyen.

[00:14:26]Tehát ha 90 a sebesség, amivel lehet menni, akkor én 95-tel megyek.

[00:14:31]Tehát mindig picit a határon túl, de azért annyira nem, hogy az már szóval azt hiszem, hogy ez egy ezt ezt tanultam meg, hogy hogy elmenni a határig, meg is tolni egy picit, de nem kitenni nem is magam, hanem az alapítványt és az ügyet olyan konfliktusoknak, ami aztán árthat a az egésznek.

[00:14:50]És ez volt a nagy lelki teher.

[00:14:53]Tehát én nekem nagyon sokat kell dolgoznom magamon egyrészt, hogy a kollégáim és a a családok se érzékeljenek ebből semmit, mert mert nyilván, hogyha erre tud van egy olyan mondás, hogy ahol a a fókusz, ott lesz a a a hatás a lényeg, és nem mindegy, hogy mire teszi az ember.

[00:15:09]És nekem vigyázni kellett a kollégáimra is, meg a családokra is, annak ellenére, hogy nyilván a kollégáim tudták, hiszen nem tudtam nyit titokba tartani, hogy bejött két férfi és ott egy helyiségben ott beszélgetem.

[00:15:21]Tehát nem ez nem lehetett így erről nem beszélni velük, de az, hogy ők biztonságba érezzék magukat, az fontos volt.

[00:15:30]Én az figyelj, azt, hogy ez az egész, hogy ment ez a 16 év, én akkor ott én nem tudtam olyan kronológiai sorrendbe rakni, mint amit a amikor a Partizán interjúra készültünk a kollégáim, akkor ültünk össze, hogy akkor ez mikor volt az mikor volt, hogy hogy akkor látszott ennek a rendszere, mert akkor az ember abb hát én is ebbe szocializálódtam, védekezni, figyelni a minden mondat, bocsánat, ezt a hasonlatot mondom, de az a klasszikus béka, akit szépen lassan élven megfőznek, az ember nem is tudja, hogy miben van.

[00:16:01]Így kell elképzelni.

[00:16:01]Ö azért nem teljesen, érted, mert azért volt a volt egyfajta dacos tudatosság bennem, hogy hogy ezt én hogy meddig hagyom.

[00:16:13]Tehát hogy hogy nyilván nem nem tehát azt gondolom, hogy hogy jobban kiabáltam volna, hogyha a az alapítványt valami éri.

[00:16:22]Hát egyszer mondta egy egy támogatónk, hogy magát se lenyelni, se kikötni nem tudják.

[00:16:28]Most már hozzáteszem, leköpni azért le tudtak, de de csak ugyanol ebbe valami, és azért nem azonos a békával, mert a béka az Igen, igen.

[00:16:38]Tehát, hogy azért volt bennem egy ilyen tudatos figyelés és DAC arra, hogy márpedig én ezt viszem, de óvatosság volt bennem.

[00:16:44]Szóval ezek a és és amikor sorba állítottuk ezt az egészet, akkor látszott, hogy tényleg ez olyan, és nem is tudom, hogy egyébként, hogy ez ennyire összehangolt lett volna.

[00:16:55]Ö lehet, hogy ezek csak így alakultak, mert tudod, nagyon sok ö utasítás végrehajtó volt.

[00:17:00]Tehát én nem haragszom arra a fiatalemberre, aki aki látogatott, mert ő egy végrehajtó volt ebben a dologban.

[00:17:07]Nem haragszom rá, arra haragszom, aki aki őt ezt aki aki ezt az utasítást adta neki, hogy hogy jöjjön oda, mert az volt a tudatos döntés.

[00:17:16]De a fölött is van egy van, aki az utasítóasítja.

[00:17:18]Így van.

[00:17:18]Így van.

[00:17:18]Ez ez erre mondtam, hogy ezeket az a ezeket az elszámoltatásokat, ezeket az ügyeket ki kell bontani, és az elszámoltatásokat meg meg kell csinálni, de de egy csomóan a rendszerbe nem ismerjük az élethelyzeteiket.

[00:17:34]Nem tudod, hogy hogy ő ő miért maradt ott, ahol mert könnyű azt mondani, hogy á miért nem áll föl.

[00:17:38]Ugye a pedagógusokra is mondták a kockásing nem jól csináljuk minden az egész országba fel kellene állni a pedagógusoknak de nem mindenki van abban az élethelyzetben, meg abban a fajta tudatosságban, hogy ő mit kezd az életével.

[00:17:50]Egy 50 éves vidéki pedagógusnő egy kis valuban mit kezd az életével, hogyha ha őt elbocsátják.

[00:17:55]Szóval ezeket én sokkal álnyaltabban kezelem.

[00:17:59]És ugye az is ott van, hogy mert mert itt is lehet differenciálni, hogy kik voltak az önjárók, tudod, akiknek már nem kellett utasítást adni, hanem abban a fajta felhatalmazásban, amit ő levett magának ebből a rendszerből, ő azzal a felhatalmazással rombolt tovább.

[00:18:15]Senki nem kérte rá, mégis rombolt.

[00:18:17]Na hát ezek érdekes, hogy ezzel mit lehet kezdeni, mert ez és vele vele szemben nem vagy megbocsátó.

[00:18:25]Annyira már nem, de hát ezek személyiségi jegyekhez kapcsolódnak megint.

[00:18:30]Tehát, hogy ki az, aki a hatalmával visszaél?

[00:18:31]Ki az, aki aki örömét lelíte?

[00:18:34]Ezt nem tudtam soha megérteni.

[00:18:36]Ja, tehát hogy lehet próbáltam elképzelni egy munkaértekezletet, amikor amikor kitalálták ezeket a lejárató kampányokat, hogy hogy ott mégis belül mi van mi van az emberekben, hogy nem szólal meg egy pici hang, hogy bocsánat, ezt ezt ezt azért csak már nem kéne.

[00:18:53]Hát ez már ez már nem ez már gusztustalan.

[00:18:55]Ez már f olvasom a penit favilitának most a posztját, hogy hogy újabb ítéletet vagy újabb a tárgyaláson sikerrel ezútta megvédeni ezt az egészet.

[00:19:06]Nyilván nagyon örülök neki, de hogy idáig elmenni, idáig elmenni állami pénzből embereknek állásokat erre.

[00:19:14]Szóval ez egy agyrrém.

[00:19:14]E ezt nem tudom megérteni.

[00:19:16]Lehet lehet ezekért bocsánatot kérni úgy, hogy arra te azt mondod, hogy hogy az valódi bocsánatkérés, vagy h hogy működik ilyenkor ez a megtisztulási folyamat az a része, ami morális kérdés, ami nem büntetőjogi?

[00:19:29]Hát figyelj, ez is nagyon érdekes, és megint a terepi munkát tudom hozni.

[00:19:33]Azért én ezalatt a 17 év közösségépítő és szociális munka alatt azért nagyon sok mindent megértem a a szegregátumokban.

[00:19:42]Tehát azért volt, amikor utánuk, tehát hogy ellenünk hangolták azokat a a családokat, azokat a roma családokat, akikken segíteni akartunk, és nagyon komoly támadások értek onnan is.

[00:19:56]Tehát az elején azért a volt olyan, amikor a rendőrséget kellett hívni, mert fizikailag veszélyben voltunk, de hát ott is ezek az élő videózással itt voltak azért olyan lejárató, borzasztó dolgok, amikor csak azt akartam, hogy ne hangosodjon ki, hogy más ne hallja, mert azt gondolom, hogy csak növelte volna a a az előítéleteket, hogyha ezt végighallja valaki.

[00:20:17]És akkor ezt a ezekben a helyzetekben az embernek meg kell tanulnia, hogy utána újrakezdési lehetőséget adjon.

[00:20:25]amikor megérted, hogy hogy ő őt milyen manipulációkkal, milyen tudással tudták rávenni arra, hogy ezt ezt megtegye és feljelenteni engem az egyenlő bánásmóhatóságnál.

[00:20:40]Nyilvány, hogy de de hogy ezeket végigvész.

[00:20:43]És náluk ugye ha megértem a tudásszintet, a világlátásást ezt akartam mondani, de hogy hogy akkor ott megbocsátok, itt meg nem értem meg.

[00:20:52]Nem tudom, tehát ezt nem tudom, mert ők tanult emberek.

[00:20:54]És bocsánat, én mindig azt gondolom, hogy a a tanult ember világlátását azt valahogy azért a a társadalmi igazságosság irányába ö kellene tolni, vagy kellene abba kellene megnyilvánulni.

[00:21:07]Tehát még itt értem és megbocsátó vagyok, és újrakezdési lehetőséggel megbeszélve tudok folytatni.

[00:21:15]Itt azért ezt nagyon nehezen tudnám meghozni.

[00:21:17]És akkor mindebből az következik, vagy mi következik mondjuk az olyan típusú vezetőre nézve, aki mondjuk Balok Zoltánnak hívnak, akivel neked ugye nagyon sok konfliktusod volt ebben a partizános interjúban is mondtad, hogy voltak telefonhívások, voltak megfélemlítések, voltak segítségek is, amikor az alapítvány pénze eltűnt feltételesen, hogy oké, de azt de azt nehogy mondjátok, hogy Matolcsi Ádám féle irányból jött a pénz.

[00:21:46]Neki mit kéne, vagy vagy é kellene tisztázni ezeket a dolgokat?

[00:21:51]Hát az én én Balog Zoltánnak az, hogy a az oktatási szegáció elszabadult azzal, hogy az egyházi iskolarendszert olyan helyzetbe hozta, vagy az egyházakat olyan helyzetbe hozta, amilyenbe én én ezt egy nagyon nagy hibájának tartom, egy nagyon hibás döntésnek tartom.

[00:22:08]nagyon nehéz lesz a mostani kormánynak kezelni ö azokat a helyzeteket, hogy hogy hát látjuk a a most a a Tar Zoltánféle kijelentésből, hogy mennyire ugranak az emberek, hogy még mindig az egyházak, tehát hogy ezt a ezt a öt ez ezt én hozzákötöm, nem tudom máshoz kötni, és én én neki nem tudom ezt a megbocsátást elfogadni, vagy maj nem tudok ezen az úton elindulni vele.

[00:22:33]Tehát én én erre figyelj, erre gondolok arra, amikor azt mondom, hogy hogy ezeket fel kell tárni, szembesíteni vele és akkor hát utána nyilván büntetést adni.

[00:22:43]Nem, nem tudom, hogy mib Igen.

[00:22:47]Szóval azt akarom mondani, hogy ez e ez a része a történetnek, ez egyáltalán nem büntetőjogi kategória.

[00:22:52]Azt lehet úgy keretezni, hogy ő hogy ő egyszerűen szakmai és ideológiai megfontolásból azt gondolta, hogy ez lesz a jó irány a hátrányos helyzetű gyerekek számára.Ien.

[00:23:01]Igen, de ez teljesen más, mint mint pénzeket mondjuk ellopni, és megint teljesen más, mint mondjuk lejárató kampányt folytatni.

[00:23:10]Ez igaz viszont ez a, hogy mondjam, összefüggnek ezek a dolgok.

[00:23:12]Tehát azért hát én azt gondolom, hogy hogy a a azok a pénzek, amik megjelentek a az egyházaknál, azért ott is lehetne.

[00:23:20]Hát ezt is halljuk és látjuk, hogy ott is van a korrupciós ügyek.

[00:23:23]Tehát ez nem úgy van, hogy ez egy tiszta elgondolás volt, amit ő nem tudom én a vallási meggyőződése alapján tett, hanem itt is millió egy szállal, és nem beszélve azokról a gyermeki cirkuszokról, amik amik aztán kiderültek, amihez amiről ő is tudott és amihez asszisztált.

[00:23:37]Szóval nem nem ilyen fekete-fehér ez.

[00:23:39]Én azt gondolom, hogy ezek mind összefüggnek.

[00:23:43]Ezek döntések voltak ö kormányzati szintről, döntéshozói szintről döntések, és azoknak a felelősségét azt meg kell állapítani ebben hogy hogy ezzel most mennyire lehetünk elégedettek, hogyha ez kihangosodik, hogyha ezt elmondjuk, hogyha ezért születik valamiféle konkrét vagy vagy társadalmi elítélés, vagy erkölcsi ítélet.

[00:24:09]Ez egy ez egy nagy kérdés, és azt gondolom, hogy most nem alkalmas még ez a társadalom arra, hogy ezeket a alapértékekben úgy közeledjen ehhez, hogy hogy egységes érzéseket, etikai dolgokat tudjon megfogalmazni.

[00:24:24]Azért, mert szétszakadtunk.

[00:24:25]És ez a ez a ez a támadás, ez a egyszerűen mintogyha tehát hiába derülnek ki újabb és újabb történetek, még mindig ott vannak azok, akik ennek ellenére ezt jónak tartják.

[00:24:40]becsukják a fülüket, csak azt gondolják, hogy hogy az az a rendszer úgy volt jó, ahogy volt.

[00:24:45]És amíg ezek a hályogok le nemesnek a szemekről, ha létezik egyáltalán egy ilyen, akkor addig én azt gondolom, hogy nem gondolkodhatunk abban.

[00:24:54]Tehát amíg a támadás határozza meg a a az, hogy miben különbözünk, és nem az, hogy miben vagyunk azonosak, addig addig itt nem lesz változás.

[00:25:01]És én mindig azt látom, hogy a a közösségfejlesztésben is, meg a a szívil szervezeti munkában is az alapítványnál, hogy az alapértékeket kell rendbe tenni.

[00:25:13]Mi az, amivel mindannyian egyetértünk, és mi az, amit elutasítunk.

[00:25:16]És ezt csináljuk például a toldi közösségben is, hogy határolódjunk el azoktól a dolgoktól, ami szerintünk vállalhatatlan, és amikor ez elér egy kritikus tömeget, akkor lesz változás.

[00:25:28]Na most ez a kritikus tömeg még szerintem nincs meg.

[00:25:30]egy olyan felhatalmazás ellenére sincs meg, mint amit nyilván tudjuk a választási törvény, tudjuk azt, hogy azt hogyan manipulált, hogyan húz a többséghez satöbbi, de hogy még ennek ellenére is ezt egy ekkora mészakadéknak érzed?

[00:25:44]Igen, igen, sajnos.

[00:25:44]És hát biztos ez ebbe ez hozzájárul az is, hogy a a social médiában folynak rész részben vagy nagyon nagy részben ezek a csatározások.

[00:25:54]És hát amíg, hogy mondjam, pén pénzek vannak arra, hogy mégis mozgassák ezt a ezt a vonalat, addig addig ez nagyon nagyon érdekes.

[00:26:05]Figyelj, a most a kitüntetésem kapcsán egészen meglepő emberektől is kaptam gratulációt, amit úgy látom, hogy egy mintha mintha egy ilyen nem azt mondom, hogy helyezkedés lenne, hanem mint egy ilyen elismerés vagy beismerés annak, hogy eddig másképpen gondolkodott.

[00:26:22]Tehát, hogy eddig akadályozott, most meg azt mondja, hogy gratulál.

[00:26:24]Hol ott minden területen próbált akadályozni.

[00:26:28]Honnan jöttek ezek a furcsa pálfordulások?

[00:26:31]Hát ezek fideszes vezetőképviselők Fideszes több helyről.

[00:26:38]Egy pint tudod konkretizálni, csak hogy érzékeljük a megdöbbenésedet.

[00:26:44]Tehát fideszes intézményvezetők, Fideszes önkormányzatok, Fideszes képviselők közül kaptam most többektől olyat olyan gratulációt, amire soha nem került sor, mert soha semmi semmilyen hogy mondjam, megerősítő telefonbeszélgetésünk vagy üzenetváltásunk nem volt.

[00:27:03]ö az volt, hogy gyakorlatilag egy ilyen ellenségképbe toltak és ebből az ellenségképből vagy nem foglalkozott velünk, vagy nyilván éreztük azt, hogy próbál gátat gátat állítani, vagy azoknak a dolgoknak, amit viszünk.

[00:27:20]Na most ezt akkor most ezzel is mit kezdjek?

[00:27:23]először nyilván felhboroda, hogy basszus, hát most most eddig eddig hol volt, de aztán meg hát nyilván a a gondolom, hogy visszaértem, hogy köszönöm, és ez ennyi.

[00:27:35]És hol volt szerinted tehát, hogy ebben az volt, hogy hogy ő most tényleg hirtelen új világra ébredt és rájött, hogy ez jó, vagy valójában eddig is tudta, csak nem mondhatta, és abban a szerepben tudott ő működni, amiben te ellenség voltál és is.

[00:27:50]Tehát ez megint egyén függő.

[00:27:50]Én azt gondolom, hogy egyrésze nyilván egy pozicionálás egy új rendszerhez, a másik része pedig olyan, hogy amit én mindig sejtettem azért, hogy a lelkem mélyén nem igaz, hogy nem tudja, hogy hogy ez egy társadalmilag igazságosság, vagy társadalmi igazságosság az, amit képviselek, és hogy a lelkemélyén tudta ezt, és hát én próbálok mindig valami pozitívba kapaszkodni ebbe is.

[00:28:12]Ühüm.

[00:28:16]Ühüm.

[00:28:16]Ö igen.

[00:28:16]És azt azt írtad is, amikor amikor két posztod is volt augusztus 20-án.

[00:28:22]Igen.

[00:28:24]És a második szólt erről a döbbenetről, hogy hány helyről kapsz visszajelzést, és hogy és hogy ez mennyire nem csak rólad szólt, hanem a munkáról és az alapítvány munkájáról, és hogy hogy gyakorlatilag egy értékrendváltást tükrözz ez a kitüntetés, ami most így talán az országban is megvalósul.

[00:28:41]Viszont szerinted mi kell ahhoz, hogy ennek az értékrendváltásnak a következményeképpen azok, akikkel te dolgoztok, tényleg előrébb jussanak?

[00:28:51]Mert ez az, amivel kezdtük, hogy ők pontosan ugyanott vannak, mint április 11-én, 13-án meg most.

[00:29:00]Oké, az iskolatámogatással beljebb, de Igen, de hát az is egy segély.

[00:29:05]És arról majd beszélünk, hogy azt hogy lehet jól adni.

[00:29:06]Ez is érdekes volt, amit arról.

[00:29:08]Igen.

[00:29:08]Tehát nyilván az igazgynek ez a 27 éves, úgyhogy a 17 éves komplex esélyteremtő munkájában azért nagyon sok mindent megértettünk.

[00:29:18]Tehát ugye azért nagyon érdekes ez, ahogy dolgozunk, mert ugye a gyerekek szintjén kezdjük, családi szint, közösségi szint, intézményrendszeri szint és szakpolitikai szint.

[00:29:28]Tehát innen nézve valój ugyanaz, mint fentről nézve nézve a dolgokat.

[00:29:33]Tehát tehát innen kőkeményen látszik, hogy mi mi az, ami félrecsúszik.

[00:29:36]és hát azokat a rendszer szintű hogy mondjam, hézagokat, amik amik vannak, voltak, mindig is megvoltak, azokat most már nagyon pontosan körül tudjuk határolni.

[00:29:47]Én azt gondolom nyilván a változások kulcsa az, hogy egy irányba tudjuk-e fésülni a határ határokat.

[00:29:55]Tehát félek egy kicsit attól, hogy ha ha csak az oktatásra terelődik megint a hangsúly, hogy akkor nem foglalkoznak a családokkal, mert önmagában ez biztos vagyok benne, hogy hogy nem fogja megoldani a a társadalmi leszakadása, csak az oktatásra fókuszálunk, hiszen két generációs szülői háttér van a gyerekek mögött.

[00:30:15]Ö ö de nyilván összefügg minden mindennel, mert ahhoz, hogy a szülők attitűdjére tudjunk hatni, ahhoz megélhetés kellene, ahhoz gazdasági fellendülés kellene a leszakadó térségekben, amit ugye nem látni.

[00:30:28]Tehát borzasztó összetett az, hogy most hogy priorizálunk és melyik dolgot kezdjük el, de az biztos, hogy a az ágazatok közötti együttműködést azt a azt az igazgöngyben máshogy gondoljuk.

[00:30:39]Tehát mentek ezek eddig is és mindenhol mennek.

[00:30:44]az államháztartásnak ilyen a szerkezete, csak ezek az összekapcsolódások nem töltődtek meg igazi hatástartalommal.

[00:30:52]És ez is tudod, amit mindig mondok, hogy ügykezelő az egész rendszer, és nem okkezelő.

[00:30:56]És ezt is annyira meg lehetett érteni, hogy az ügy olyan furcsa lett, mintogyha a az intézményrendszer saját magát magának a fenntartása érdekében nem foglalkozna az okokkal.

[00:31:07]És azért ez skrizofén helyzet, hogy így van, mert akkor nem lenne rá nem lenne annyi ügy, amivel foglalkozun, de valójában meg belefulladnak az ügyekbe.

[00:31:17]Tehát, hogy ez egy 22-es csadája.

[00:31:19]Ö olyan érdekes volt, hogy amikor olvastam a a a blogodat, akkor és pont pont erről is írtál, hogy hogy az újratermelődő okokat nem kezelik, akkor bevillant azt, hogy júniusban itt volt Bódis Kriszta, aki ugye pont a társadalompolitikai stratégiát és ágazati koordinációért felelős kormánybiztos, tehát hogy pont az a funkciója a az ő biztosi posztjának, hogy összehangolja a különböző területeket.

[00:31:51]És ő pont ugyanezt mondta, hogy hogy ő abban gondolkodik, hogy a társadalompolitika nem ágazatokban, hanem élethelyzetekben kell, hogy megjelenjen.

[00:32:00]És itt ez nekem nagyon rémel arra, amit te mondasz.

[00:32:01]És ugye ő is felépítette van helyeddel egy olyan rendszert, ami az ő sikerkritériumaik szerint működik.

[00:32:09]Az igazgyöngy is működik, de a nagy kérdés, hogy ezeket át lehet-e nagyba váltani állami szintre?

[00:32:17]Miért olyan nehézen?

[00:32:19]A a megint a szocializációt mondom, azt gondolom, hogy a rendszerváltása óta nem tudtunk egy olyan ágazati struktúrát, vagy egy olyan ágazati hatásrendszert kialakítani.

[00:32:30]A rendszerváltás előttről örököltük meg ezeket, és attitűdben sajnos ugyanígy működik a dolog, akár ha az ügykezeléseket nézem, akárhogyha a paternalista viszonyulást nézem, ami szintén kódolva van ebben ebbe az egész rendszerbe.

[00:32:45]És most nem látsz erre mondjuk az eddigieknél nagyobb esélyt?

[00:32:50]Hát nyilván szeretnék látni, még most nem látom ezeknek a a az elindulását sem, hiszen hát ugye a a Szociális és családügyi minisztérium részéről vannak ilyen civil szervezeteket megkereső beszélgetések, hogy a és ők úgy mondják, hogy az információgyűjtés szakaszában vannak.

[00:33:08]Tehát az, hogy átlássák az egész rendszert, az az hihetetlen.

[00:33:12]Mondtasz nekünk egy-két olyan konkrét élethelyzetet, példát, amin keresztül olyannak is, aki nincs ott napi szinten a terepen, érthetővé válik, hogy most hogy gondolkodik bizonyos tipikus problémákban az állam, és hogy mondjuk egy civil szervezet, ami tud egyről a kettőre jutni, és hogy kellene gondolkodnia.

[00:33:29]Igen.

[00:33:29]Tehát vegyük azt az esetet, ugye amikor védelembe vesznek valami miatt egy gyereket, ugye ez egy legyen ez egy iskolai verekedés vagy egy lopás.

[00:33:39]ö egy ebben feljelentést tesz a az iskolát, vagy kihívja a rendőrséget, és akkor innentől elindul a gyügy.

[00:33:46]Most a rendőrség a saját maga protokolláris rendszerében azzal az ütemezéssel, ami neki a túlterheltségével, mindennel van, elkezdi lejegyző feltáni, lejegyzőkönyvezni, hogy mi is történt.

[00:34:01]És egy ponton ezáltalában akár két-három hónap is lehet bevonja a a gyámhivatalt.

[00:34:07]Ö akkor akkor érkezik meg a gyámhivatala problémába, és védelembe veszik a gyereket, és egy fél évig védelem tartják, ami azt jelenti, hogy ilyenkor a családsegítők vagy a gyerekjól jobban figyelnek a a családra.

[00:34:22]Ellenőrzik, hogy megtörténik-e még egyszer ez az eset.

[00:34:24]majd befejeződik ez a ügykezelés, hogyha siker volt, és akkor visszateszik a a dosziét a polcra, amit egy idő után megfigyelésen túl történik bármi.

[00:34:36]Igazából nem mediálás vagy erre nincs erejük sem és idejük sem.

[00:34:41]Sajnosed nem.

[00:34:42]Hát nyilván amikor a az esetkonferencia van, akkor ezek szóba kerülnek, de hogy hogy ennek egy folyamatos feltárása lenne, hogy milyen annak a családnak a konfliktuskezelési képessége, mit visz otthonról a gyerek, van-e pszichiátriai terheltsége?

[00:34:56]Tehát egy csomó mindent meg kéne még nézni, amit egyébként mondjuk egy civil szervezet, ha a családot egységnek kezeli, és nem a gyereket kezeli egy elszigetelt elemnek az egészben, akkor nyilván mi elkezdünk ezzel foglalkozni.

[00:35:12]És akkor így a a családi attitűdre, amit ugye közösségileg is megerősítünk, hiszen a a közösség képes ráhatni a korm tehát most pont a vonaton néztem, hogy valamelyik Hajdúbihari polgármester teljesen kiakadt, hogy a a középisola előtt fiatalok letörték a fiatal fákat tönkrette egy egy vandál rombolást csináltak és hát rettentően kiakadt, hogy hogy milyen ez, és hogy mi mit lehet tenni, térfigyelő kamerák meg valami, és akkor Akkor mindenki nagyon okos volt alatta a a büntetésbe.

[00:35:42]És akkor eszembe jutott, hogy húsvétkor a a tolddi munkatársaink készítettek egy egy ilyen nem is húsvétkor, hanem karácsonykor készítettek egy Betlehemet, egy ilyen életnagyságú Betlehemet, szépen kifestették, elhelyezték a falu közepén, és hát jöttek a a fiatalok, aztán valamelyik nagyon erős volt, és ö belerúgott, nem tudom, összetört benne valamit, és hát ott is a térfigyelőkra nyilván tudtuk hogy ki.

[00:36:13]És erről írtunk rögtön egy posztot a a Tódi asszonyok közösségében, hogy tudjuk és hogy ez borzasztó dolog és hát most gondolkodunk, hogy feljelentést tegyünk-e vagy sem.

[00:36:24]És képzeld el, hogy a tehát nyilván a közösségben egy óriási felhődülés lett, hogy miért kelletes, és a vége a történetnek az lett, hogy a a nyilván a szülők ö ö ösztönzésére, de egy helyreállítás történt, érted?

[00:36:36]Tehát amikor a helyreállító dolog elkezd egy közösségi nyomás hatására működni, akkor azt mondod, hogy na igen, ez egy út.

[00:36:46]És aki csinálta, benne volt a helyreállítás folyamatban.

[00:36:48]Termész Igen, igen.

[00:36:48]Na most innen innen itt itt látszik az, hogy a közösségnek, hogy ez egy másfajta kezelés, de ehhez közösségfejlesztés kell.

[00:36:56]Hát és azt igen.

[00:36:56]És hogy nyilván az, hogy idáig eljutottatok, az nem egy egyhetes munka volt, hanem hosszú hónapok, évek munkája, mire a közösség nyomást helyez arra, aki a normákat.

[00:37:07]Így van.

[00:37:07]Így van.

[00:37:07]Így van.

[00:37:07]Tehát ez ezért kulcskérdés abban, hogy hogy vissza tudjuk-e állítani a normalitást, a normákat a közösségben.

[00:37:12]Hol a norma?

[00:37:12]A támadásban van a norma?

[00:37:15]A tönkretételben, annak az örömében, hogy a másiknak nem sikerül valami, vagy pedig abban, hogy közösen tudunk tenni azért, hogy ez a település, vagy ez a település rész, vagy vagy ez az intézmény élhetőbb legyen.

[00:37:28]Vissza az iskolai verekedés példájára, hogy mi az, ami nem működik a jelenlegi gyakorlatban, és mi lenne az ideális?

[00:37:36]Tehát a a az ami van, hogy kizárólag hatósági eszközökkel működik az intézményrendszer és büntet mindent.

[00:37:41]Ez hatott át.

[00:37:44]Az, hogy prevenció azt nem találjuk meg már a a ebben a történetben.

[00:37:48]Nyilván mondhatom, hogy hiányzik ehhez a a szakembergárda is.

[00:37:54]Azt is látom, hogy az igazgynek a munka a munkahelyei vagy a munkatársai, azok a munkakörök, azok nem azonosak, mint ami az állami rendszerben van.

[00:38:01]Tehát a mi családsegítőnk az nem azt jelenti, hogy egy gyerekkel, egy családdal, egy védelembe vett családdal foglalkozik, annak a dolgait próbálja meg figyelni, hanem az egy sokkal komplexebb ennél, mert a családnak a beágyazottságát nézi a a nagy családot, milyen hatás megy rá, van-e munkahelye, milyen tudással bír az a család, milyen képességek vannak a szülőknél, milyenek a konfliktuskezelések, a vannak-e, van-e alkoholizmus, van egyáltalán milyen ilyen túlélési stratégiák vannak, és innentől lehet egy irányba terelni a hatásokat.

[00:38:38]Tehát mi például nagyon sokat mediálunk az intézményrendszer ágai között.

[00:38:41]Azt ezt próbáljuk betölteni, hogy az iskola az nekünk szól leggyakrabban, hogyha nem éri el a szülőt, és valami gond van, hogy nem tudnánk el valamit tenni.

[00:38:51]Az, hogy egy ámvatal vagy a családsegítő, ha van egy baba, akit ki a kórházból az a kérdés, hogy kiadják-e a szülés után vagy sem, hogy akkor akkor az igazgy tud-e garanciát vállalni arra, hogy az a család benne van az együttműködéseinkben és tudunk hatni, hogyha ha gond van.

[00:39:10]Szóval ezek azok, amik azt mutatják, hogy ez egy járható út, az, hogy a rendőrség le információkat próbál kérni tőlünk, akik a közösségben jobban be vagyunk ázódva.

[00:39:21]Ugyanakkor nyilván ezekért a az információkért nekünk elvárás, hogyha szólunk, hogy mi sejtünk valamit előre, akkor ott megtöm, hogy hogy abban partnerek legyenek.

[00:39:31]A azon gondolkodom, hogy szerintem van még egy nagyon fontos faktor, ami ami tudom, hogy valahol végtelenül naívan hangzik, miközben mondom nagyon fontos, és ezért lehet nagyon nehéz azt a fajta munkát állami szintre emelni, amit csináltok.

[00:39:46]Ez pedig az a fajta attitűd és hozzáállás, amit amikor én mondjuk láttam, hogy te ott dolgozol terepen, akkor egyszerűen nem tudok kevésbé patetikusan megfogalmazni, mint a szeretet.

[00:39:58]Tehát az, ahogy te megöleled azokat a családokat, édesanyákat, gyerekeket, akik odafutnak hozzád, abban benne van az, amiről nagyon sokszor beszélsz, hogy úgy tudok hatni a szülőkre, hogyha érdekel engem az, hogy ő miben van, és amikor meglátogatom őket otthon, akkor bizalmat keltek.

[00:40:16]És itt jön az, hogy nem elítélem őket, meg nem vádaskodom, hanem hanem szeretve figyelem.

[00:40:24]Na most ezt egy állami szerv, egy állami alkalmazott, hát nem tudom, hát az hogy tudja, érted?

[00:40:34]Az a baj, hogy hatósági attitűdű, tehát egy hatósági attitűdből baromi nehéz bizalmat ébreszteni, mert az egy büntető szemlélet, tehát az egy fenyegető szemlélet.

[00:40:43]Azért mondom paternalistát is, mert ebben van benne.

[00:40:47]Én odamegyek és megmondom neked, hogy mit kell csinálni, hogy kell élj, mert egyrészt én tudom, másrészt pedig hú, ha nem csinálod, akkor akkor mi lesz?

[00:40:52]És tehát hogy az emberekkel, a gyerekekkel se tudunk így az iskolába, tehát nyilván nem sok mindent meghatároz az igazgönybe, hogy hogy az iskolából indultunk ki, és ez egy pedagógiai alapállású modell azzal együtt, hogy tudomásul vesszük és ki is hangosítjuk.

[00:41:10]Vannak esetek, amikor mi is a hatósági eszközhöz eszközökhöz nyúlunk.

[00:41:12]Tehát ez is egyfajta együttműködés lenne, de én azt gondolom, hogy minden esetet meg kell vizsgálni, és először a pedagógiai eszközökkel próbálkozni, és utána ha ha nem megy, akkor akkor behozni a hatóság.

[00:41:26]De ezt egyébként valószínűleg azért is nehéz ezt a ezt a szemléletváltást véghez vinni, mert a társadalom a hatósági eszközt várja el, amit te is mondtál, hogy büntetés, büntetés, gyors eredmény.

[00:41:36]Gyorsan.

[00:41:36]Így van.

[00:41:36]Így van.

[00:41:36]És azt gondolom, hogy egy picit a a gyors eredmények miatt, hogy lesz itt rend, ugye?

[00:41:41]Tehát megint ott vagyunk a 16 évnél, hogy majd mi aztán megmutatjuk, hogy lesz itt rend, de hát milyen áron hogy ez az elvárás ezzel és nem megy.

[00:41:51]Tehát az a fajta, hogy hogy az emberekkel bizal bizalommal az, hogy elhitessük velük, hogy ők képesek lesznek változni és változtatni az életükön, ez szerintem baromira fontos lenne.

[00:42:02]És ez az, ami ami hiányzik, de be lehet hozni a szakemberképzésbe.

[00:42:05]Tehát nem sok lehetőségünk volt a rendszerre hatni az elmúlt 16 évben.

[00:42:09]Hát most még nem látom, hogy mit tudunk, de hogy a felsőoktatásban, a szakemberképzésben ott nyíltak nekünk kapuk.

[00:42:15]Tehát az, hogy például a Szegedi Egyetemen két kurzusunk is van, ami a szociális munkás képzésre ezt a fajta attitűdöt ismerd meg a közösséget, építs a közösségi erőforrásokra.

[00:42:27]Ez az egyik képzésünk.

[00:42:27]A másik pedig az, hogy hogyan lehet az alkotással azokat a érzéseket, készségeket fejleszteni, azokat a tudásokat átadni, megerősíteni az attitűdváltást, amit mi használunk.

[00:42:40]Ö ezektől a szigetszerűbb példáktól eltekintve ugye itt ott beszéltél arról, hogy voltak puhatollozások, megkeresések, hogy te valamilyen tanácsadói szerepben csatlakozz a kormányhoz.

[00:42:52]Ezekből nem lett semmi?

[00:42:52]Pont került a végére, vagy még van nyaknyitott kérdések és lehet ilyen?

[00:42:57]nem került pont a végére, tehát továbbra is egy ilyen informális területen van az egész.

[00:43:06]Nem, tehát én lát figyelj, nem tehát én nem fogok és nem is akarok pozíciót vállalni a a kormányban ilyen irányba.

[00:43:17]Egyrészt azért, mert azt gondolom, hogy igazából a telephez értek, másrészt azért, mert ezt szeretném még, hogy mondjam, legalább a az összegzések szintjén olyan olyan szintre eljuttatni, hogy ha ha lesz politikai szándék rá, akkor akkor tényleg beépíthető legyen.

[00:43:34]A harmadik meg, hogy az egészségi állapotom is inkább arra szólít fel, hogy hogy most egy kicsit türelmesebben magammal is foglalkozzak, de azt, hogy a a a szakértői munkában, tehát egy-egy beavatkozási pont átgondolásánál, a tapasztalatok megosztásánál számíthatnak ránk, azt nagyon szeretném én is, és még nagyon sokan, akik egyébként nem kaptak ilyen jellegű megkeresést, de türelmesek vagyunk, hiszen annyi dologgal, hogy foglalkozzanak egyszerre.

[00:44:04]Tehát én értem ezt az információszerzéses dolgot, csak hát ordít a lelkem, amikor azt látom, hogy hogy egy félrecsúszó ág ág van, amit amit nekik tudni kéne, hogy az nem nem lesz jó vonal, hogyha az azzal elindulnak.

[00:44:21]Hát például látok olyan egyházi vonalakat, ami amit én biztos, hogy nem emelnék pajzsra.

[00:44:26]Ö nem nem ö gondolnám, hogy hogy ö ö ö ö ö ö tehát egy alaposabb tájékozódást ö kellene mögé tenni ahhoz, hogy kimondjuk, hogy ez egy rendkívül jó gyakorlat valamiben.

[00:44:39]Legyen ez akár egy tanoda, vagy vagy legyen akár a a mondjuk a Máltai szeretetszolgálatnak egy módszertana.

[00:44:48]Menntesz egyet?

[00:44:51]Hát olvastam olyat, amiben a olyan településnek az eredményeit méltatták, amiről azt gondolom, hogy alaposabban meg kellett volna nézni, hogy hosszú távon annak milyen a hatékonysága.

[00:45:01]Tehát itt egy hatásmérési dolognak kéne bejönni, mielőtt azt mondjuk valamit, hogy mindent be lehet mutatni úgy, hogy szuper és nem beszélünk arról, hogy milyen nem tudom problémák vannak a mögött a a modell mögött.

[00:45:16]Ö, és hogyha ezeket nem hangosítjuk ki, hogy tehát nem nem olyan, hogy ú ilyen gyémántok vannak itt szétszórva az országban, amik eddig nem kaptak hangsúlyt, aztán most most aztán gyorsan ismerjük el, hogy hogy ezek remek, mert mindegyikben van hiba, a mienkben is van hiba, mkben is volt tévút, zsákutca, és ezért nagyon fontos a hatásmérés.

[00:45:37]Tehát hogyha valaki a hatékonyságát éveken keresztül föl tudja mutatni, akkor akkor ott lehet, hogy hogy érdemes mutat.

[00:45:44]E ez valószínűleg minden területen így van, hogy most iszonyatos lobbi, érdekek indultak el minden ágazatban, minden szakpolitikában és és hát lehet, hogy a hangosabb győzt független attól, hogy men Igen, ez az érzésem, hogy megvan, megvan sajnos.

[00:45:58]És egy kicsit ez a ez a mintázat azért mindig megvolt a a sz a kormányváltások után, tehát hogy nyilván, hogy ki a hangosabb, és hogy ki az, aki aki jobban tudja pozicionálni magát.

[00:46:10]Én is utasítok el olyan együttműködéseket, amiben civil együttműködéseket, amiben azt látom, hogy hogy én nincs értékazonosság közöttünk, mert nem tehát nem nem minden áron megy ez a dolog, de szerintem nagyon fontos lenne, hogy ezeket a hatásokat hosszútávon megnéz.

[00:46:27]Mondok egy példát, talán úgy érthetőbb lesz.

[00:46:29]Ö például a a kiskert programok, tehát mondjuk a a fetén belül, ugye ez a felzárkózó települések program belül nagyon hamar kimondták, hogy sikeres a kiskert program egy év után, mert x család műveli a kertet.

[00:46:43]Most ezt a telepen dolgozva pontosan látjuk, hogy ezt lehet, hogy ez ilyen, mert egyikében működik, a másikében nem működik.

[00:46:50]és hogy igazából akkor mondhatjuk, hogy sikeres, hogyha nélkülünk anélkül, hogy mi adnánk a vetőmagot, mi mentorálnánk, mi szántanánk fel a kertet, anélkül éveken keresztül működne.

[00:47:01]Tehát a beépülés lesz a és most ilyeneket látok, hogy hú, hát ez sikeres, és hogy igazából pontosan akkor nézzük meg, hogy hogy honnan, hova és milyen emberekkel jutott el, mert ez is egy nagy buktató ebbe.

[00:47:15]És ezt is hiányolom a rendszerből, hogy nem nézi a szegénység szintjeit.

[00:47:21]egy isonatosan haaki aét kezdi el megbolygatni megint hozom ezt örököltük, hogy gyorsan mutasson eredményt a a a bármelyik program, vagy az intézmény, ugye az indikátorkényszer, márpedig ez sikeres, hogyha felülről jött, akkor bizonyítanunk kell, hogy ez sikeres, és emiatt csak a a felső réteg lesz annak az ered mintha működne.

[00:47:43]És ez általánosítva van az egészre, holott a legmélyebben levőkre, nem?

[00:47:48]És olyan sokszor hallom most, mikor így megkeresnek egy-egy ötlettel, hogy ez szerintem jó, hogy elmondom a buktatóit, és akkor azt mondják, hogy ja, akkor nekünk nem kell ennyire mélyelem menni.

[00:48:00]Csak akkor ennek megint az a csapdája, hogy erről a társadalmi csoportról beszélünk, hogy ez nő és ez nagyon ott van generációk óta.

[00:48:06]Ugye nem véletlenül a generációs szegénység kifejezést használom.

[00:48:10]És ugye ez nem ugyanaz a a fogadó ugye volt egy ilyen mondat egyszer gyerekesé program volt nálunk, hogy olyan családokhoz megyünk, ahol van fogadókészség.

[00:48:20]Na most érted, hogy ahol nincs, ott azokkal azt fel kéne valakinek építeni.

[00:48:25]És ezt nem látom például ezt, hogy hogy ez a fajta differenciálás meglenne.

[00:48:27]És most nagyon könnyű egy bármilyen felzárkóztató programot megkukkantani, elmenni és azt mondani, hog csodálatos, de nem tudjuk, hogy az most mély szegény, generációs szegény, lecsúszó szegény, hol mutatja fel ezt az eredményt, egyházi közösségen belül mutatja fel ezt az eredményt.

[00:48:45]Azér furcsa anomália, hogy mondjuk van olyan település, ahol az egyház is az egyházi iskola szegregálta az állami iskolát, tehát a jobb társadalmi státuszúak odajárnak, majd az előző 16 év lehetőségeivel élve ugyanez az egyház, ez a fenntartó tanodát nyitott a településen, és a tanodába az át állami iskola gyerekei járnak.

[00:49:07]Egyetlen egy gyerek sem jár a az egyházi iskolából.

[00:49:12]Hát milyen integrációs vagy inklúziós politika ez?

[00:49:15]Mondok én is egy konkrétumot, mert ugye erről is írtál, hogy hogy lehetne jobban csinálni mondjuk azt, amikor beiskolázási támogatást ad a admány.

[00:49:25]Mertogy ebből mondjuk, hogyha valaki előítéletesen nézi ezt a helyzetet, akkor tényleg azt láthatja, amit te diplomatikusan és empatikusan írtál le, hogyha mondjuk van egy gyerekes család, ahol ahol a a napi megélhetése nem futja, és hirtelen beesik 250000 Ft, hát ott habzsidőzsi lesz.

[00:49:42]I és nem feltétlen új iskolatáska meg új ceruzakészlet.

[00:49:49]És hogy ezt is lehet jól csinálni, lehet odafigyelve csinálni, lehet úgy csinálni, hogy egy elvárásrendszer kapcsolódjon mellé, például úgy, hogy az az iskolatáska az három évig legyen.

[00:49:56]Jó, és ugye egy olyan problémát is említettél, amire szintén gondolom én döntéshozók gondolnak, de egy átlagember nem, hogy lehet, hogy valaki neek valamennyire még megvan a keresete, de az ott van a behajtó cégeknél.

[00:50:11]Tehát, hogy ő nem lát semmit a közüzemi tartozások miatt.

[00:50:14]Szóval az ilyen típusú megoldásokat például hogy lehetne okosabban csinálni?

[00:50:20]Hát nyilván ide kellene behozni ennek a szegénység szintjeinek a a kezelését.

[00:50:24]Tehát én nyilván utóisztikus dolgot mondok, hogy hát baromi jó lenne, hogyha ha ugye a a szürke zóna változna.

[00:50:28]Tehát azért a azok, akik mondjuk zseb zsebbe kapják a fizetésük bizonyos részét, és a papíron kimutatható jövedelmünk alapján jogosultak erre, azok azt mondják, hogy bocs, vagy vagy mondjuk azok, akik olyan anyagi helyzetben vannak, hogy ők nincsenek rászorulva egy ingyenes tankönyv támogatásra, és akkor ott azt mondjuk, hogy vagy azt mondják, hogy mi mi nem kérjük ezt.

[00:50:51]Hát ezek viszonyok ritkább fordulatok ezek azt gondolom, hogy nem fogjuk még ezt elérni.

[00:50:57]ehhez is egyfajta társadalmi igazságosság, érzés meg egy általánosabb jó jólét kellene.

[00:51:02]De de nyilván mi látjuk, hogy hogy pontosan azoknak a generációs szegénységbe élő családoknak, akiket említettél, azoknak az iskola, mi ezt pártolnánk, hogy az iskola állítsa össze a csomagot és adja oda a gyereknek.

[00:51:18]Ők pontosan tudják, hogy milyen iskolatáska, vagy milyen belevaló kell a táskába.

[00:51:22]Ezt én próbáltam egyébként a a ilyen erőszervezeteknél, akik ennek a véleményezésében tehát közösen adtunk be anyagot jelezni, hogy hogy nem nem ilyen egyszerű a dolog, de jött rá rögtön egy olyan reakció, amit amit értek, hogy de ha valaki saját maga szeretné kiválasztani a táskát, a táska színét, és hogy jobb lenne egy webshopot nyitni ebből.

[00:51:43]Na most tök jó a webshop, csak eszembe jutottak azok, akikről beszélünk, ők nem fognak tudni a a a webshop kínálatával élni, mert egyszerűen nincsenek meg hozzá a feltételeik sem, meg a tudásuk sem, hogy ez menjen.

[00:51:56]Szóval annyira összetette az egész meg ráadásul még felismerült még a kisördög is, hogy esetleg sok politikailag is jobban hangzik az, hogy mennyi pénzt adunk.

[00:52:06]Hát nyilván nyilván.

[00:52:06]Igen, igen.

[00:52:09]Mindennek van most egy ilyen üzenete is, de de azt gondolom, hogy azt mondták, hogy finomítani fogják ezt a rendszert.

[00:52:15]Nyilván a novemberi utalványok is egyébként hasonló sorossra juthatnak, tehát azokat is el lehet adni.

[00:52:21]Tehát nyilván lesz, aki tartozás fejébe ezt felvásárolja, és aztán majd ő valamit ügyeskedik vele.

[00:52:27]Tehát látni kell azt, hogy a a generációs segítés, mert még egyszer a legmélyebben levőkről beszélek, ott felépült egy olyan túlélési stratégia amire azt szoktam mondani, hogy nem integráció vagy inklúzió barát és ezek hangosodnak ki.

[00:52:43]Na most, hogyha a többségi társadalom egy része ezekre ugrik rá és ezt hangoztatja, akkor nyilván növekszik az előítélet meg anélkül, hogy ők egyébként megértenék és ennek a az okait, és hát nem tudom a hasonló helyzetben lennének, hogy akkor ők nem kenyeret vennének-e rajta, nem iskolatáská, csak ezt így zárójelben mondom.

[00:53:02]Tehát, hogy ennél azért sokkal empatikusabban kell érteni ezeknek a családoknak a hátterét, de azt mondták, hogy majd differenciának meg finomítva lesz a rendszer.

[00:53:13]Kell hozzá finomítani a szintjeiket nézni a szintjeit nézni a szegénységnek.

[00:53:18]És én azt gondolom, hogy az is, hogy egy társadalmi igazságosság érzet az jobban megalapozódjon.

[00:53:26]hogyha ennél sokkal nagyobb perspektívából nézzük azt, ami ami mondjuk a a az oktatásban történt az elmúlt bő 100 napban, amiből nyilván most mindent nem fogok felsorolni, de amit mondjuk a az oktatási miniszter jegyezzük meg önmagában, azt, hogy beszélünk arról, hogy van oktatási miniszter, az már egy fontos elvárás volt a kormánnyal szemben, de hogy ő hangsúlyozott, hogy van párbeszéd, hogy hogy iskolakezdési támogatás van, Erasmus Plus van, tanároknak is van lehetőség.

[00:53:58]Szabadtankönyválasztás visszaállításának a megkezdése, iskolai autonómia bővítése, az iskolai igazgatók jogköreinek bővítése, a nevelőtestületek beleszólhatnak majd az iskolai vezetőkbe.

[00:54:10]Megváltozik a Klébersberg központ szerepe, a gyermekközpontú iskolai mindennapok.

[00:54:15]Szóval, hogy ezek mind-mind olyan döntések, ami hát most nagyon sematikusan fogalmazva, mondjuk egy ilyen középosztályi szemüvegen keresztül nézve, mind-mind nagyon-nagyon örömteliek és nagyon jók, de pont azok, akikkel te foglalkozol, és ezt is próbáltad kihangosítani, nem biztos, hogy az ilyen típusú szabadsággal élni tudnak, akár a pedagógusok sem, mert nincsenek meg azok a kompetenciák, hogy ezt tudják használni.

[00:54:47]Ehhez nagyon-nagyon sok kompetencia, akarat, szándék, képzettség kell, hogy ha hirtelen kapok lehetőséget, akkor azzal jól éljek.

[00:54:56]Igen.

[00:54:56]Igen.

[00:54:56]Mert ebben, mert ebben a szocializációban kiölték a a az elmúlt 16 évben ezt az egészet.

[00:55:01]Nyilván sokkal több pénzt kell ezekre az iskolákra szánni, mint ahogy eddig, hogy olyan szakembereket tudjanak fölvenni, amiknek híán voltak.

[00:55:11]Tehát itt azért a a pedagógiai asszisztensek, a fejlesztőpedagógusok, az iskolapszichológus, a logopédus, ezek azért létszükségletek lennének.

[00:55:18]Tehát az, hogy mondjuk a logopédiai rendszer az az hogy hányszor éri el ezeket a gyerekeket, hogy csoportosan hetente egyszer kapnak öt-öt percet, tehát semmi semmi nem megy úgy, hogy még otthonról nincsen megerősítés és mondjuk a szülő is épp olyan beszédhibás, hogy mint tehát, hogy egy csomó minden van, amivel amivel lehetne mit kezdeni, hogyha ha ezek a szakemberek ott lennének.

[00:55:42]Tehát ez a kiégés faktort csökkenteni a pedagógusoknál.

[00:55:46]Én egyébként azt mondtam, hogy most én az elején mindenképpen azt tartanám fontosnak, hogy ezeknek az iskoláknak adjunk mankókat, tehát konkrét óraterveket, hogy mit csináljon, mert nyilván mindenki megrémult, hogy hú 35 perces óra, az nem azt jelenti, hogy ő 365 perc után bemegy a tanáriba, és nagyobb lesz a szünet, hanem ott, hogy az órát más kell felépíteni, de az ahhoz, hogy ő neki igénye legyen rá, és ze, hogy elhigye, hogy ő ezt az órát fel tudja így építeni, ahhoz először segítséget kell adni.

[00:56:16]Tehát ez a segítségnyújtás és mentorálás a tantestületeknél ez épp olyan fontos, mint ahogy mi mentoráljuk a családokat.

[00:56:24]Tehát megerősíteni a hitet arra, hogy ők képesek rá, megadni minden támogatást ahhoz, hogy hogy tudjak.

[00:56:30]És akkor ez ugyanúgy lassan beépül az attitűdbe, mint ahogy mi a családoknál az attitűdváltást el tudjuk érni.

[00:56:38]És ezt lehet központilag?

[00:56:40]Szerintem lehetne, csak ez pénz.

[00:56:40]És most azt sem látom, hogy mert mindennel rohanunk, és azt se tudjuk, hogy hogy mihez kapjunk.

[00:56:46]Tehát amikor a a Klébeszber központ kihangosítása megtörtént, hogy marad, akkor mindenki felzúdult, hogy el kell törölni, de hát két héttel az iskolakezdés előtt nem lehet az önkormányzatoknak visszaadni, mikor ott már se infrastruktúra, se humán erőforrás arra, hogy megszervezzék az oktatást.

[00:57:03]Tehát ez is egy folyamat kell, hogy legyen.

[00:57:05]Nyilván a tankönyv visszaállítássál is először ugye ott voltak már a tankönyv megrendelések, utána jött akkor egy őrület, hogy na kinek van valamije, és akkor hogyha az jó, akkor azt azt most pótrendelésbe azt azt próbáljuk megfinanszírozni.

[00:57:19]Kérdés, hogy mondjuk ezekben az iskolákban, a leszakadó térségekben lesz-e annyi szándék tudás a pedagógusokra, hogy elkezdi bogyózgatni, hogy talán ez a könyv jobb lenne, vagy azt mondja, hogy eddig is ebből tanítottam, majd ebből.

[00:57:32]Tehát tudod, a rutin, tehát a rutinból tanítás az nagyon beégett szerintem a a a pedagógus társadalomba, és kevesebb százalékban van meg a kreatív, hogy mondjam, reziliens kreatív ö pedagógus rész.

[00:57:48]Hát az nagyon, tehát az nyilván személyiségkérdése, és az nagyon melós mindig kreatívnak lenni.

[00:57:51]Persze, persze, de hát hogy mondjam, rákényszerít az élet bennünket arra, hogy hogy ha csak a ADHD-ban érintett, vagy az autista gyerekek, vagy az esenisés gyerekek ugye Gyarmatéva rengeteget ír róla, hogy milyen arányban nő az nő a a gyerek populációban ezeknek a gyerekeknek az aránya, akik speciális segítséget igényelnek.

[00:58:13]Na most a egy középosztálybeli szülő megadja sok esetben ezt a speciális segíts segítséget, már csak azzal is, hogy látjuk a Facebookon, hogy a nagymozgásokat próbáld a gyerekeddel és akkor így lesz.

[00:58:24]De az akikről mi beszélünk, azok nem fogják ezt megadni.

[00:58:28]Tehát itt valakinek ezt megint be kéne pautni.

[00:58:30]De észrevettél valaha olyat magadon, hogy valamit rutinból oldasz meg?

[00:58:36]az automatizmusokat, hogy bezárom az ajtót.

[00:58:38]Értem, hogy ami amire volt egy pillanat, amikor ránéztél kicsit kívülről, és azt mondod, hogy na most kell egy picit változtatni, hogy figyelj, ez a amiben én dolgoztam, ez a vizuális nevelés, ez ez egy annyira, hogy mondjam gazdag területe a a pedagógiának, hogy hogy itt egyszerűen annyi annyi ötlet van, és hogy hogy egyszerűen én én soha nem tudtam ismételni magam, mindig azt kerestem, hogy akkor most mással jött egy új hatás, jött egy másik gyerekcsoport, más érdekli.

[00:59:08]És akkor ebbe ebbe én mindig tudtam megújulni.

[00:59:10]Tehát nekem nem volt meg ez, de de tudom, hogy hogy mert ismerem a pedagógusokat, meg nagyon sok mindenkivel dolgozunk együtt, hogy hogy nem mindenki ennyire pörög ezen a kreativitásen.

[00:59:22]De akkor ez azt is jelenti, hogy ez a terület megóvott téged attól, vagy azt a mélyiséged, hogy egyáltalán kiégés közeli állapotba kerülje valaha is.

[00:59:29]Azt gondolom, hogy megóvott ez is.

[00:59:29]Ez is megóvott, mert ez meg a a képzőművészet is megoldult.

[00:59:35]Tudod, van egy olyan vonal ebbe, hogy értéktudat.

[00:59:39]Ühüm.

[00:59:40]Tehát hogyha az ember hisz abban, hogy ő azt becsületesen megcsinálja, megküzd az anyaggal, létrehoz egy alkotást és azt el tudja helyezni, akkor az az egy értéktudat.

[00:59:50]És nekem több, tehát ma bárkit találsz, aki erre is megvolt az első ten, az előző 16 évban a példa, aki azt mondja, hogy te vagy a legzseniálisabb képzőművész, meg rögtön találhatsz olyanokat is, akik azt mondják, hogy hogy azonnal hagyd abba, mert borzasztó, amit csinálsz.

[01:00:04]De hogyha te belülérzed, hogy az az egy az egy tisztességesen létrehozott érték, amit te megcsináltál, akkor ez erősít, és azt mondod, hogy ez a legfontosabb, hogy önazonos legyek, önmagamnak megfeleljek.

[01:00:17]És én nekem ez kijött a munkámra is.

[01:00:21]Hát igen, de az még egy támogató családi közegben sem egyszerű mindig, hogy az ember higgyen magában akkor is, hogy értéket teremt, hogyha azt a külvilág nem jelzi vissza.

[01:00:30]És hát még akkor, hogyha valaki nem szocializálódik.

[01:00:34]Hát nyilván az alap dolog nálunk ezek a az egész alapítványnál a a minden területen az oktatásban és a szociális munkába is, hogy ezeket a pozitív visszacsatolásokat megadjuk.

[01:00:43]Tehát az nagyon fontos, hogy jól érezzük magunkat ebben a munkában.

[01:00:47]Ez ez ha egymás felé is ezeket a visszacsatolásokat megadjuk, ha van az a cégkultúra, most lehet, hogy egy szívil szervezetér durva ilyet mondani, hogy cégkultúra, de hogy de igen, hogy ember vagy értékellek.

[01:01:00]Ugye azt azt szoktuk mondani, hogy kreativitás csak ott van, ahol azt értékeliküm.

[01:01:07]És ahol nincs, ott kihal.

[01:01:07]És ezeket kell, hogy érezze az ember ahhoz, hogy hogy ne égjen ki ebbe a munkába.

[01:01:11]Hát én nem tudom egyébként, hogy hogy tehát most olvastam ezt, hogy rehabilitálták Erry Tokórát ezzel a kitüntetéssel.

[01:01:21]Én nem így akarom fölfogni ezt a kitüntetést.

[01:01:23]Nem egy rehabilitáció, hogy fogalmazád meg, hanem azzal a szóval, hogy a azzal a hogy a 27 év munkájának az elismerése, az esélyteremtő munkaismerés, én nem akarom ezt a tehát én le akarom tenni ezt, hogy hogy mennyi hogy mondjam gátat próbált szadni a az előző kormány, mert nem voltunk hajlandók ezt a sikerkommunikációs vonalat tolni, mert nem nem ez a lényeg benne, hanem az, hogy hogy találtunk egy, hogy megküzdöttünk ezzel az egésszel, hogy találtunk egy olyan települést, ami nagyon nehéz és ott elkezdtünk eredményeket felmutatni, és hát ezeket a tapasztalatokat szeretném adni.

[01:01:58]Az, hogy ezt rendszerré hogy lehet építeni, az egy másik tudás.

[01:02:00]Tehát a rendszerépítésre arra is vannak szakemberek, hogy ezt hogy lehet, de az, hogy ezeknek a tapasztalatoknak a rendszeren belül van a helye, én azt nem tudom elengedni, mert mert nem egy civil zárványt akarok, nem egy szakirodalmi lábjegyzetet, hogy volt egy ilyen próbálkozás, hanem azt, hogy hogy a rendszer jobb legyen, esély kiegyenlítőbb legyen, és hogy élhetőbb legyen a társad.

[01:02:23]Ota az operatív vezetéstől kettőt hátrébb léptél, jobban figyelsz arra, hogy pihenj?

[01:02:31]Hát nyilván a betegség az rákényszerített erre.

[01:02:32]Tehát ez egy nagyon kemény, megint egy nagyon kemény önfejlesztés volt.

[01:02:37]Ezt írtad azért, mert mondom, mert rákal diagnosztizált.

[01:02:40]Igen, igen.

[01:02:40]Igen.

[01:02:42]Októbertől tulajdonképpen április végéig a nehéz nehéz szakaszokon túllettem a műté és a kezeléseken.

[01:02:47]Most egy ilyen öt éves hormonkezelési időszakban vagyok.

[01:02:53]kontrollokkal rendben vannak az eredményeim.

[01:02:55]Nyilván a mellékhatásokkal küzdök, de hogy meg kellett egy életmódváltást vinnem be az egészbe és hát igen, a mókuskerékből kilépni egy picit meg kellett tanulnom.

[01:03:05]Azt nem mondom, hogy pihenek, merthogy még mindig keresem az egyensúlyt, hogy hogy dolgozok, de az a ez a napi pörgésből, ebből a mókuskerékből ebből kimarad kimaradtam, és ez ez jó jótékonyan hat rám.

[01:03:19]Hát a tanítást azt sajnálom, mert hát nyilván ez a második szeptember, amikor a a gyerekekkel ilyen módon nem találkozok, de hát azért találkozok a az ölelések, a toldli gyerekek, azok ott vannak nek.

[01:03:33]Én mondtam, hogy nekem ez az ölelés, amikor láttam, ez annyira annyira meghatározó veled kapcsolatban.

[01:03:36]Nagyon nehéz megállni azt, hogy ne vedd föl a telefont, vagy korábban nagyon nehéz volt, amikor azt érzed, hogy már nem kéne fölvenni, de de tudod, hogy hogy kell ezt oda és fontos.

[01:03:48]Ö ezt ez egy már a önmagam számára, tehát ez ezt csak ab a betegséggel kényszerültem rá.

[01:03:54]Az, hogy a csapatot mennyire hozzam helyzetbe, az a az az egy nem most kezdődött, hanem tulajdonképpen öt éve elkezdtünk dolgozni céges segítséggel azon, hogy hogy hogy mondjam, hogy lehet azt a struktúrát mű felállítani és működtetni, amiben nélkül is megy a tát.

[01:04:11]Nyilván sokat gondolkozok rajta, hogy lehetett volna-e úgy, hogy a hogy hogy ne vagyok nem nem vagyok ennyire központi szerebbe az igazgöngybe hogy annyira az én arcomhoz kötődik.

[01:04:22]És mostatunk hogy dolgozunk, hogy Kispapcsilő és Ves Tamás kollégám arcát is felépítsük, és nyilván a többiekét is, akik dolgoznak benne, de már nagyon sok olyan levelet kapok, ami nem úgy jön, hogy elitógna oda, hanem igazy alapítvány.

[01:04:36]És ez ezt ezt jó jó érzéssel kell megélni ahhoz, hogy hogy az ember el tudja engedni, és én jó érzéssel tudom ezt megélni.

[01:04:44]Mindig azt mondtam, hogy azt szeretném megélni, hogy az igazi nélkülem is működik, hiszen generációs léptékűre terveztük a munkát.

[01:04:53]Ugye 20 év volt az első a a az első szakasz toldi modellnek, a 17.

[01:04:55]évében vagyunk és nem azt jelenti, hogy 20 év múlva becsukjuk, hanem onnan egy más szerepet kell körvonalaznunk.

[01:05:02]Most ebbe segítek a stratégiába, az összegzésekbe, a módszertani leírásokba.

[01:05:07]Küldöm, aki kéri az anyagokat arról, ami készen van, hogy hogy hátha sz Mi volt a legfontosabb útra való, amit nekik megfogalmaztál?

[01:05:19]Az alapértékeinket vettük elő újra.

[01:05:22]Tehát a a szociális érzékenység, az empátia, a a megújulás képessége, a megbocsátás képessége, hogy ne várj hálát a a dolgokért, hogy mindig elemezd ki az okokat, hogy mi van egy-egy reakció mögött.

[01:05:36]Ezeket tudtam átadni.

[01:05:36]És hát nyilván a türelmet ez nagyon fontos, hogy ez egy hosszú munka és türelmesnek kell lennünk társadalmi szinten is és egyéni szinten is.

[01:05:47]Hát ahogy ezt így most felsoroltad, azon gondolkozom, hogy ezeket mind és ilyen sorrendben kellene így az országnak nagyban is gyakorolni és átadni.

[01:05:53]Nagyon szépen köszönöm.

[01:05:56]Én köszönöm a itt voltál.

[01:05:57]Jó munkát, picit távolabbról és jó egészséget.

[01:06:00]Köszönöm szépen.

[01:06:01]Köszönjük szépen a figyelmet.

[01:06:01]Jövünk jövő héten is.

[01:06:03]Vigyázzanak magunkra.