Böcskei Balázs: Benne vagyunk a szégyenítés kultúrájában
- A Szinten túl című YouTube-beszélgetés vendége Böcskei Balázs politológus (IDEA Intézet); a hét eseteit — ügyészi jelölés, Médiatanács, ukrán–magyar vita — teszik nagyobb képbe.
- A Medián-mérésben a Tisza 54, a Fidesz 22–27% körül áll; a 7–9 pontos visszaesést Böcskei természetes amortizációnak látja a magas bázisról induló párnál.
- Szerinte ritka történelmi helyzet: a Fidesz a magszavazóin kívül elvesztette legitimitását, így a kormány szinte bármit megtehet — ez 2010-hez képest merőben más.
- A Tiszánál hiányzik a kormányzati filozófia: csak Vitézy Dávid és egy másik tárcavezető mutat koherens szakpolitikai gondolkodást; a rezsimelszámoltatás pótolja a tartalmat.
- Orbán Anita nulladik lépése — diplomaták lecserélése, orosz befelé szivárgó csapok felszámolása — szükséges volt, de hiányzik a stratégiai válasz Magyarország külpolitikai helyére.
- Böcskei szerint Magyar Péter posztigazság-szereplő, akinek az algoritmikus tér folyamatos jelenlétet diktál; a szégyenítés-kultúra miatt pedig jóval több ideje van, mint gondolnák.
„Magyar Péter kommunikációja eltakarja Magyar Pétert." – Böcskei Balázs
- A Fidesz állapota rettentően rossz; Magyar Péter egyelőre csak a fideszesekkel való mérkőzésben érdekelt, miközben a 16 év muníciója még sokáig kitart.
- A Szatmári-jelölés és annak Tisza-általi elutasítása Böcskei szerint tankönyvi parlamenti folyamat, nem válságpillanat — tanulási folyamat, amelynek végét senki nem tudja.
- Az őszödi beszéd 20 éves tanulsága: Gyurcsány sem partnerként kezelte frakcióját — Magyar Péternek ezt a mintát érdemes kerülnie, különben amortizációs folyamatok indulhatnak.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A műsor kerete és a hét eseményei
A Szinten túl című YouTube-műsor szerda délutáni felvételén a műsorvezető vendége Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet kutatója. A beszélgetés kiindulópontját a friss hírek adják: a hét folyamán kiderült, kit jelöl legfőbb ügyésznek Baka András (a jelölési jogkör alapján a beszélgetésben köztársasági elnökként szereplő államfő), kiderült, ki lesz a Médiatanács elnöke, napról napra aktivizálódott az ügyészség, közben volt ukrán–magyar kormányvita és egy hazai kormányzati nézeteltérés is, valamint elhangzottak gyanúsítások. A műsorvezető és a vendég ezeket a napi-heti ügyeket próbálja „belerakni egy nagyobb képbe”.
Böcskei a nyitó téziseként (amely a műsor ajánlójában is szerepel) azt fogalmazta meg:
„A Fidesznek a nagy tragédiája — nem tudom, hogyan fogalmazzam — az, hogy az április 12-e nem egyszerűen az Orbán-rezsimről mondott vélemény, hanem az orbáni igazságról mondott vélemény." – Böcskei Balázs *
Szerinte a társadalom most mélyebben van a szégyenítés kultúrájában, és még nagyon sokáig elégtételt akar venni, vagy legalábbis helyénvalónak látja a 16 év tükrében azt a nyelvet, amely nagyon közel áll a Fidesz nyelvéhez. Emiatt kockáztatott kijelentése, hogy Magyar Péternek jóval több ideje van, mint amennyit a közvélekedés adna neki — miközben „Magyar Péter kommunikációja eltakarja Magyar Pétert”.
A Medián-mérés üzenete: magas bázis és természetes amortizáció
A műsorvezető a legfrissebb Medián-felmérést idézte (amelyet a HVG publikált): a Tisza a teljes népességben 54%-on áll a pártot választani tudók és a szavazáson részt vevők körében, a biztos szavazók között pedig 64%-on; a Fidesz ugyanezekben a szegmensekben 22, 26, illetve 27%-ot mutat. A tendencia: az április végi Tisza-csúcshoz képest 7 százalékos visszaesés a teljes népességben és 9 százalékos a biztos szavazók körében — amit a közvélemény-kutatók természetes felfutási–visszaesési jelenségként szoktak leírni.
Böcskei szerint ez egyfajta „természeti törvény”: a rezsimváltás eufóriája után, amikor felkapcsolják a villanyt és jönnek a „dolgosabb politikai hétköznapok”, a kampányelvárások helyébe a kormányzással kapcsolatos elvárások lépnek, és a kormány amortizálódni kezd. A Tisza magas bázisról indult, a választást követő mérések szerint támogatottságát még növelte is — tehát „van miből amortizálódni”. Ugyanakkor szerinte a pártpreferenciák még sokáig nem lesznek a legfontosabbak, nem is elsősorban azért, ahogy a Tisza csökken vagy stabilizálódik, hanem mert:
„A Fidesz politikai közösségének nincs érvényessége, nincs legitimitása a saját megmaradt magszavazóin kívül." – Böcskei Balázs *
Szerinte ritka, történelmi pillanat ez: egy kormányzó párt bármit megtehet nemcsak azért, mert magas a bázisa, hanem azért is, mert az ellenfelének nincs legitimitása, érvényessége, elfogadottsága a társadalomban — még akkor sem, ha konstruktív. Ez merőben más, mint a 2010-es helyzet: akkor az MSZP-nek volt világa, hátországa, intézményrendszere, szellemi hátországa, ez amortizálódott, de morális és szervezeti értelemben nem esett volna szét — a Fidesznél viszont van másodvonal, a szocialistáknál ez nem volt jellemző.
A hiányzó kormányzati filozófia
Böcskei szerint neki „nagyon nehézkesen bontakozik ki valamilyen kormányzati filozófia” abból, amit lát. Egyszerre vannak intézmények, amelyek újraindulnak, olyanok, amelyek leépülnek, és olyanok, amelyek hibrid üzemmódba kerülnek. A kormány egyik nap atlantista, erősen proatlantista pozícióban van, a másik nap külügyminiszterek közötti „éjszakai kommentháború” zajlik; egyik nap megmagyarázható közpolitikai intézkedések születnek, másnap ugyanezeket felülírják. A Tisza így nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy elmagyarázza, mi a történet lényege a rezsimváltáson túlmenően — de éppen ez nem történik meg. Sőt, szerinte már az is bizonytalan számára, mi a rezsimváltás, a rendszerváltás fogalma: párhuzamos intézményi leépülés és felépülés, hibrid állapotok, személyi kontinuitások egy területen, teljes személycsere egy másikon. „Nem látszik, hogy mi a rendszerfilozófiája, mi a kormányzatfilozófiája, mi az a gondolat, ami vezeti a kormányt.”
Két miniszteren látszik, hogy tudják, területükön mit akarnak, honnan indulnak, hova akarnak eljutni, milyen szakpolitikai gondolkodás áll mögöttük, és ez hogyan kapcsolódik az adott terület nemzetközi rendjéhez: Vitézy Dávid, illetve egy másik tárca vezetője (az átiratban torzult néven). A többi miniszterről — Böcskei felvetésére reagálva — nem mondható el, hogy mi a tárcája normatívája, hova akarja eljuttatni az országot, mit tekint igazságosnak szociál- és társadalompolitikai értelemben. „Még működnek a kampánymondatok, de nem érkezik meg mögé a tartalom.”
Az örökölt helyzet és az árnyékkormány tanulsága
A műsorvezető felvetésére — hogy az intézményekkel történő dolgok nagy része örökölt helyzet, amelyet nem lehet egy teljesen új politikai garnitúra számlájára írni — Böcskei azt felelte: jogos felvetés, de ettől függetlenül kell valamilyen filozófia a nagy politikai kérdésekben — nem a „büntetőpolitikai” vagy elszámoltatási kérdésekben, hanem a politika tartalmi szintjén, az újraelosztástól a fennálló kihívásokig.
Példaként a külpolitikát hozta: ami ma Európában és globálisan történik, hallatlanul izgalmas és politikailag nehéz kérdés — milyen szövetségi politika, milyen politikai-gazdasági játszmák zajlanak, arról gondolkodni kell. Orbán Viktor erről valamilyen álláspontot képviselt, volt egy horgony, amihez képest a globális folyamatokat értelmezte.
„Az, hogy Európában van a helyünk, az nem egy gondolat, az egy forma." – Böcskei Balázs *
A külügyminiszteri pozícióban lévő — a beszélgetésben Orbán Anitaként említett — miniszter szerinte „bőven az elvárások alatt” van, és a kormányfő is „adós” még azzal, mit jelent az „emberséges, működő Magyarország”: ezek technikai fogalmak ahhoz képest, ami a politika nagy kérdései. Az intézményi szinten való megjelenés elvárható lenne, de a vendég elismeri: főleg nem 130 nap alatt. Ugyanakkor azt látja, hogy bármelyik területre néz, a Tisza úgy érkezett, hogy nem voltak meg az előzetes gondolatai — a sport területén például tudni vélik, mi történik a Fradi körül, de azt nem tudják, mit akarnak a sportpolitikai rendszerben.
Sokan nevettek az árnyékkormány intézményén — mondta Böcskei —, pedig az árnyékkormány sajátossága az volt, hogy pontosan tudta az ember, kormányváltás esetén a szociálpolitikától kezdve mire készül az adott csapat. Most olyan állapot van, hogy futnak a „rezsimelszámoltató” kezdeményezések, de mintha ezek pótolnák a kormányzás filozófiáját — ez szerinte változni fog, mert a politikának meg kell érkeznie ahhoz a felismeréshez, hogy a kérdések meg fognak érkezni. A vendég nem megengedő: igaz, hogy pártépítés, egyéni jelöltek felállítása és kormányzati felkészülés egyszerre zajlott, de szerinte „ezek két éves távlatban párhuzamosan futtatható történetek”. Különösen, mivel a Tisza esetében pártépítésről szó sincs:
„Ez egy egyszemélyes projektpárt, és ennek van legitimitása a magyar politikai valóságban — hogy ez lesz az új pártszervezési mód a 21. században, ezt még nem tudjuk." – Böcskei Balázs *
A kormányzati felkészülés és annak előzetes „castingja” viszont szerinte kezelhető helyzet lett volna. Közben azt is elismeri: a Tisza által átvett problémahalmaz meglévő koncepciók mellett sem egyértelműen kezelhető — „de most a koncepció sincs meg”.
Orbán Anita nulladik lépése
Böcskei Orbán Anita (külügyminiszter) első hónapjairól elmondta: a „nulladik lépés” — valószínűleg minden minisztériumban hasonlóan zajlik — a feljelentések és a hangzatos elszámoltatási akciók mellett az volt, hogy levette a tábláról azokat a diplomatákat, nagyköveteket, akik nem a new koncepciót viszik, vagy akikben nem bízhat az új vezetés; egyúttal felszámolta azokat a „csapokat”, amelyeken Oroszország felé szivároghattak az információk (a diplomaták kiutasítása). Ez szerinte nem bonyolult lépés: aki átveszi a külügyet, annak kész listája van, amelyet „egy nap alatt legyárthat”. Ez szükséges, a nyugati együttműködés feltétele, beruházás a jövőbe — viszont ezt hiányolja: nincs válasz arra, hogy Magyarországnak milyen helye lesz stratégiai, külgazdasági értelemben. Egy külügyminiszternek szerinte erről álláspontja kell legyen. Ma minden mozog Európában, „intellektuálisan nagyon izgalmas”, de politikailag hatalmas a tét — nem követeli el, hogy valaki hosszú dolgozatokat írjon arról, mi a geopolitika a 21. században Magyarország felől nézve, de „a kettő között szerintem kell valamit gondolni”.
Az egyszemélyes projektpárt kommunikációja: Trump-párhuzam és posztigazság
A műsorvezető felidézte, hogy a vendég a 24.hu-n írt publicisztikájában azt írta: Magyar Péter sikere mutatja, hogy győzelemhez nem feltétlenül kell párt — egy egyszemélyes, projektpártszerű működés is működhet, amit a közösségi média és a technológia támogat. A kérdés azonban: mennyire lehet sikeres az egyszemélyes irányítás a kormányzatban?
Böcskei szerint nehéz erre válaszolni, mert „nem voltunk felkészülve arra, hogy a miniszterelnöki kommunikáció ennyire formabontó legyen”. A kampány megmutatta ugyan ezt, de az, hogy egy miniszterelnök olyan kommunikációt folytat, mint Magyar Péter — normákat feszeget vagy áthág, kereteket hagy figyelmen kívül, bizonyos szereplőket a saját szintjére emel és kommentek szintjén kezel, híreket és kommenteket narrál —, előzmény nélküli: „ilyen miniszterelnököt nem látunk Európa-szinten”. A műsorvezető jelezte: „Trump nem Európában.” Böcskei szerint az analógiák csak akkor érnek valamit, ha hozzátesszük a különbözőségeket. Amikor a műsorvezető azt vetette fel, hogy ez egy világtendencia, Böcskei ellentmondott: az nem világtendencia, hogy egy kormányfő beéjszakázik külügyminisztereknek kommentelni; az sem, hogy „beszélő bohócfejeket teszünk az újságírók alá”; az sem, hogy kioktatjuk az újságírókat, és „független megmondó embernek” tituláljuk őket. Ami valódi tendenciális változás: a politikai kommunikáció közvetlen, érzelemalapú, impulzív és azonnali lett — de ezek a politika mindig is jellemzői voltak, „csak néha az intézményeket jobban szeretjük és jobban is tartjuk ezeket a normákat. Most ez egy ilyen időszak.”
Következmény: mert a kommunikáció annyira mindent elfed, kevesebbet tudunk Magyar Péter nézeteiről, mint arról, hogyan kommunikál; álláspontjai „keddtől szerdára” változhatnak. A 2016-os post-truth kifejezést idézve, amelyet akkor használtak Trump és a Brexit magyarázatára — hogy a tények megszűntek számítani —, Böcskei szerint „Magyar Péter egy posztigazság szereplő: ő azt mondja, hogy »nem úgy mondta«” — ahogy Trumpról is mondták, hogy a tényeket nem veszi figyelembe, illetve maga teremt belőlük tényeket. Így nehéz beszélni arról, milyen az irányítás, mert a kommunikáció „elteríti az egész teret”. Másrészt a műsorvezető helyt adott annak, hogy a politikai térben a kommunikáció cselekvés, a politika nyelvileg is konstruálódik — a nyitott kérdés viszont az, hogy az állampolgár milyen cselekvésnek látja azt a nyelvi valóságot, amely kiszámíthatatlan, folyamatosan mozog és referenciákat sem tartalmaz.
„Magyar Péter kommunikációja eltakarja Magyar Pétert bizonyos értelemben. Tehát az, hogy Magyar Péter mit gondol a világról, arról sokkal kevesebbet tudunk, mint arról, hogy Magyar Péter hogyan kommunikál a világgal." – Böcskei Balázs *
A szégyenítés kultúrája és a társadalmi düh
Böcskei utalt egy korábbi, július végi–augusztus eleji műsorra, amelyben Szabó Andreával beszélgettek: ő fogalmazta meg a Tisza dilemmáját, miszerint ezt a kormányzati és Tisza-kommunikációt a választók egy része — életkorilag jól behatárolható módon — nagyon szereti, akár ez lehetett az egyik ok, amiért a Tiszára szavaztak; ahogy az életkor nő és a kommunikáció belép a kormányzásba, viszont pont nem ezt várják. Böcskei ezzel az „axiomatikus megállapítással” egyetért, és kiegészíti: a magyar társadalom jelenlegi politikai lélektanáról kevesebbet tudunk, mint amennyit a cselekvések elárulnak. Szerinte Magyar Péter parlamenti kommunikációja nem egyszerűen vitriolosság, nem a régi minták — nem a Kunce Gáborhoz (akit inkább politikusként, mint humoristaként kellene emlegetni) kötődő, nem a „Torgyán-féle humor”, nem a „Horn-féle” élesség —, hanem megszégyenítés: a másik ember, a fideszesek folyamatos megszégyenítése. „Ez egészen más habitus.”
„Nagyon más az a kommunikációt figyelni, azonosulni vele, támogatni, ami a megszégyenítésre és a csuklóztatásra irányul." – Böcskei Balázs *
Szerinte most ez dominál — és nem csak Magyar Péter személyében: NER-közeli influencereket is így szégyenítenek meg a „nagyon liberális és szabadelvű megmondó emberek” is. A vitája Szabó Andreával az, hogy ha a szégyenítés kultúrája ennyire demokratizálódott, vajon tényleg akkor fog elérkezni a pillanat, amikor kormányon az emberek mást várnak a kommunikációban, amikor mi azt gondoljuk, eljött az ideje? Ő úgy véli, a társadalom mélyen van ebben a kultúrában, és még sokáig elégtételt akar venni — ezért kockáztatott kijelentése, hogy Magyar Péternek sokkal több ideje van, mielőtt a támogatottsága amortizálódna, mint amikor azt gondoljuk, hogy „kormányon ez a kommunikáció tartósan nem folytatható”.
A műsorvezető megkérdezte: megértő-e a magyar társadalomban lévő dühvel? Böcskei: együtt tud érezni az emberek dühével, de azt, hogy egy politikus erre a dühkultúrára építsen, „határozottan nemet tud mondani”. Hozzátette: a kormányzati oldalon mindig hangsúlyozzák, hogy a vitriolos megjegyzések nem a fideszes szavazók ellen, hanem azok ellen irányulnak, akik például lopásokhoz, köztörvényes bűncselekményekhez asszisztáltak — csakhogy ez szerinte átfedi a jelenlegi Fidesz-frakció jelentős részét. Szűcs Gábor (fideszes képviselő) példáját hozta: egyetlen plenáris felszólalását sem látta elejétől a végéig, de az ő retorikája is az, hogy „aki támogatta ezt a kurzust, az támogatta” — vagyis „egy kalapban van” mindenki, ami felveti a kint és bent viszonyának kérdését: ha Magyar Péter ebbe a diskurzusba indult el, lenne egy feladata „hátrafelé” is.
A műsorvezető felhozta a azt a vitát, hogy Magyar Péternek el kellene számolnia a saját múltjával. Böcskei szerint ez fölösleges, időpocsékolás: „politikailag, filozófiailag, etikailag érdemes kérdés, csak a magyar társadalom döntött 2026. április 12-én, hogy ez a vita nem vita, ezt a munkát nem várják Magyar Pétertől.” Ezzel nem fognak rajta fogást találni; közben a Fidesz-kommunikáció légüres térbe került, mert nem működik. A fideszes szavazó is megszégyenítve érzi magát Magyar Péter révén — e nincs adata, kutatása, de biztos benne, mert „a szavazók egy politikai testhez kapcsolódnak, és ha azt támadják, akkor rólam is szó van”. Szeretne kutatást látni arról, hogyan ítélik meg a választók Magyar Péter megszólalásainak hangulatát — és szerinte nagyon könnyen lehet, hogy nem azonosulnak vele, de megértik, és egy társadalom ebbe az ellentmondásosságba be tud ragadni. Veszélyként említette, ha nyelvi-habituali folytonosság marad fenn a 2000 előtti korszakkal — azt a mintát, hogy a győztesnek „államférfiasan”, „lehet-nem lehet” gesztusokkal, nagyvonalúan kell viselkednie.
A Fidesz állapota: létezés a frakció nélkül?
„Ez a Fidesz rettentő rossz állapotban van. Szerintem ilyet a magyar politika történetében nem nagyon láttunk." – Böcskei Balázs *
Szerinte amikor egy párt a 20%-valahányra esik, az nem mutatja meg a válság mélységét. Önálló kérdésként vetette fel: ha a Fidesz-frakció úgy döntene, hogy kimegy a parlamentből — a házszabály vonatkozó büntetéseiről Kövér László szerinte úgy gondoskodott, hogy ezt ne lehessen megtenni —, akkor mi lenne Magyar Péterrel? Magyar Péter sorsa annak a kérdése, hogy létezik-e a Fidesz-frakció jelenléte nélkül is: tud-e érvényeset, érdekeset mondani a világról, saját magáról, a politikájáról — „vagy egyelőre csak annyi az érdekessége, hogy a fideszesekkel mérkőzik?” És szerinte Magyar Péter maga is termeli ezt a helyzetet: parlamenti felszólalásai nem érdekesek, mert arról szólnak, hogy „csuklóztatja a vele szemben állókat”. Ugyanakkor — ha a plenáris üléseket kivonjuk is, ahogy eddig nem is volt érdemben benne — a 16 év annyi muníciót és történetet ad a Tiszának még nagyon sokáig, „teljes joggal”, amíg feldolgoznak bizonyos ügyeket: a Fidesz akkor is „ott lesz”, ha fizikailag nincs ott.
A műsorvezető így foglalta össze:
„Ha elfogy a politikai muníció, akkor mindig lehet majd ide nyúlni, és mindig lesz is, ki arra nyúlni." – a műsorvezető *
A műsorvezető ugyanakkor azon is gondolkodott, miért ez a „túlmozgás” a ténylegesen újonc, „nullkilométeres” politikusokkal, hiszen a Fidesz-frakcióban is van egy csomó új arc, akik maguk sem tudják, hol vannak — politikai pillanatok mennek el így. Böcskei hozzátette: most is Magyar Péter politikai kommunikációjáról beszélnek — „nem azért, mert nem jut más eszünkbe, hanem mert nem tudunk másról beszélni, mert tartalmilag nem hozza” —, és nem tudja, Magyar Péter hogyan fog „visszajönni abból a képből”, amelyet magáról előállít.
Politika az algoritmikus térben
Konkrét példaként a hét újdonságát hozták: az ukrán külügyminiszter felé — egy „kárpáti nyolcas” jellegű formátum kapcsán, amelyben Magyarország nincs benne, „ha már nem akart benne lenni” — volt egy hivatalos, a diplomácia nyelvén fogalmazó külügyminisztériumi kommunikáció, és volt egy X-en közzétett, az ukrán külügyminiszternek címzett magyar Péter-poszt is, amelyben egy falusi futballcsapatos példát mondott: „nem ismerjük egymást, de te is benne vagy, és te hozod a labdát.” Negyed óra múlva — a vendég szavaival — „ott volt Orbán Anita”, ismét a teljesen hivatalos kormányzati kommunikációval. A kérdés: ki olvassa ki ebből, mi történik? A műsorvezető szerint a magyar sajtó eléggé kihangosítja ezeket; Böcskei viszont „lemérné”, hányan hallották Orbán Anita mondatát is. Szerinte az, hogy az emberek így „értik meg a politikát” — legalábbis a politikát, ahogy Magyar Péter reprezentálja, ami nem biztos, hogy a politika —, izgalmas jövőbeli kérdés.
Böcskei szerint Magyar Péteren túlmutató, „a jelen korának a tétele”, hogy hogyan változik a politika jelentése attól, hogy a technológia ilyen mértékig „gyarmatosította” a politikát: olyan környezetben kell működnie, ahol az algoritmus kipörget, ha valaki nem azonnal, érzelmi alapon narrál és pozíciót fog. Ez mindig is így volt (rádió, televízió, újság), de most látjuk, hogyan küzdenek a szerkesztőségek, hogy algoritmustérben is szerkesztőségként funkcionáljanak. Ő is gyártja a fogalmakat („politika 2.0”, „3.0”), mert jó lenne megnevezni azt, amiben vagyunk — de a kulcskérdés nyitott: jobban megértik-e az emberek a politikát, születik-e új politikafogalom? A Magyar Péterben látható politika nem ugyanaz, mint a gondolkodásra, tudásra, logikára épülő, Orbán Anita moderált, hivatalos megszólalásaihoz hasonlítható politika — felmerül, hogy az előbbi lehet-e „kapu, belépő” az utóbbi felé.
A műsorvezető szerint ugyanaz a történet elmesélhető TikTok-videóban is és másfél órás podcastban is; ha állampolgári ismereteket oktató lenne, ezt mondaná: kapu, amin keresztül komolyabb kérdésekhez lehet eljutni. Böcskei ellenvetése: „ezt a mondatot 15–20 éve mondjuk” — a politikának az alacsony küszöbén be kell lépni; a küszöb lejjebb ment, mégis a szégyenítés terjedéséről beszélgetnek, miközben olyan tömegek vonódtak be és érezték magukénak a választást, ami nyereség a társadalomnak. Szerinte ez egy diszruptív hatás: „teremtünk valamit, ami nagyon jó, de nem látjuk a következményét” — még nem tudja megmondani, a politikával mit csinál a technológia. Lehet, hogy Magyar Péter kommunikációja reaktív folyamat: a Fidesz az algoritmikus térre úgy válaszolt, hogy elérés nélküli sajtótermékeket hozott létre, hogy „úgy bombázza a nyilvánosságot”; Magyar Péter viszont:
„Folyamatos jelenlétet diktál, mert ha az algoritmikus pillanatot nem tudod uralni, akkor azt más fogja uralni." – Böcskei Balázs *
A nyitott kérdés: mi történik a politikával, amikor minden percről percre tudósítássá alakul — mit fognak az emberek politika érteni?
A legfőbb ügyészi jelölés: Baka András, a Tisza-frakció és a nyitott folyamat
A műsorvezető Szatmári Zoltán legfőbb ügyészi jelöléséről beszélt, kiemelve több ellentmondást: a Tisza-kommunikációban nem derült ki egyértelműen, hogy a frakció már tárgyalt-e róla, elfogadhatatlannak tartja-e, vagy csak „megszondázták” a képviselők véleményét — és Magyar Péter „előrébb futott”, mint ahogy a hivatalos frakcióálláspont megszületett volna, hasonlóan a „Polgár Judit-féle” esethez. Ugyanakkor az is látszik: van érdemi vita a jelöltekről, működnek fékek, ellensúlyok, a demokrácia és a vita. Böcskei erre azt mondta: ez számára természetes folyamat, nem látja „lóversenyszerűen”, percről percre tudósítva; ellenzi a bombasztikus keretezést („most dől el, mi a köztársasági elnök szerepfelfogása”) olyan folyamatokról, amelyek a parlamenti demokráciák velejárói. Amikor kijött, hogy a Tisza-frakció nem fogadja el a jelölést, az szerinte „tankönyvi” politika; messzemenő következtetést a szerepfelfogásokról még nem lehet levonni. A műsorvezető igyekezett „a magyar szempontból mi a jó” nézőpontból kérdezni: Baka András ragaszkodik a jelöltjéhez, a Tisza azért nem tartja jónak, mert (az átirat szerint) a jelölt testvérének volt valamilyen szerepe az ügyben — ez az intézmény működőképessége szempontjából hogy áll?
A műsorvezető idézte Török Gábor egyik posztját, amelyben az felidézte: Sólyom László anno háromszor jelölte Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára — először 2008 májusában, majd 2009 júniusában, és hét nappal később —, tehát az eljárás egy évig is eltarthatott. Ma viszont az ország nem engedhet meg egy évet, hogy egy ilyen fontos intézmény ne tudja, merre van az előre.
Böcskei itt megengedő: ez egy olyan helyzet, „amit nem láttunk jönni”, nem tudjuk, mit kell mérlegelni; a régi működési logikában az újrajelölések és időtávok belefértek. Most viszont „merőben más a szituáció, mert rezsimlebontási folyamatról van szó”, amelyet célszerű az ügyészség részéről személyét tekintve a „legtámadhatatlanabbal” vinni — ennek jegyében szerinte akár a köztársasági elnök is újragondolhat helyzeteket. Tapasztalat nélkül állnak a helyzettel: a 90-es rendszerváltás és a mostani olyan, mint „távoli rokonok” — sok a hasonlóság és megannyi a különbség. Hagyja a politikának az autonómiáját; autonóm szereplők a Tisza-frakció és a köztársasági elnök — kíváncsian várja, mi domorodik ki a szerepfelfogásaikból. Szatmári legyen vagy ne, a folyamat végét senki nem tudja. „Ezt nem tekintem válságpillanatnak, konfliktuspillanatnak, »ki kell hirdetni a győztest« helyzetnek, hanem előre nem látható helyzet tanulási folyamatának.”
Vezetői stílus: partnerség nélküli irányítás?
Azt a kérdést, hogy lehet-e ebből következtetést levonni, Böcskei így válaszolta: a nagy szereplőkre nézve nem, a kisebbekre igen — a Tisza-frakcióra. Szerinte egyre izgalmasabb kérdés, hol van a Tisza-frakciós politikusok autonómiájának határa. A közhelyek (van frakciófegyelem; ma már a kormánynak van frakciója, nem fordítva) mellett az itt kialakuló gyakorlat az irányítás, a vezetés és a partnerként kezelés kultúrájáról szól:
„Én megmondom előre az irányt anélkül, hogy egyeztetnék." – Böcskei Balázs (a vezetői attitűd leírásaként) *
Amit Magyar Péter folytat — előre pozíciót fog, és kényszer-, illetve szükséghelyzetbe hozza a frakcióját —, az a vezető részéről legitim stratégia; a kampányban is sokszor használta ezt a keretezési technikát: ha egy sztori kijött, ő dobta előre és keretezte először, és működött. Ez nem Magyar Péter unikalitása: „pozíciót kell fogni, különben más fog.” Az már más kérdés, hogy ezt partnerséggel lehet-e csinálni azokkal, akikkel csatába megy és akiknek az elismerése fontos. A Polgár Judit-féle és a jelölti esetekből — „kicsi a minta, kicsi az esetszám” — úgy tűnik, Magyar Péter egyelőre nem tekinti partnernek a frakcióját; ha ez kifelé látszik, amortizációs folyamatokat indíthat el. Egy jó politikusnál elsődleges, hogy azok, akikkel csatába megy, érezzék: tisztelik, elfogadják őket; tudják, hogy nem egyenrangúak, de a kormányfő képes annak látszatát kelteni, hogy kifelé egyenrangúak. Ma szerinte Magyar Péter kevéssé tiszteli a mögötte álló politikai közösséget.
A műsorvezető óvott: ebbe nem látunk bele, létezik dinamika, amelyben valakinek annyi az autonómiája, amennyit magának teremt. Böcskei elismerte: nem tudhatjuk, hogy ténylegesen így történik-e, ő „a látszat keletkezését” mondta — és megismételte: Magyar Péter nem tekinti a frakciót partnerének. „Nem az első ilyen kormányfő, ez a politika centrális működéséből fakad” — a fontos az, hogy kelteni kell a „mi egy csapat vagyunk” látszatát. Ma viszont Magyar Péter „egy picit kitakarja a többieket”, vagy legalábbis azt a látszatot kelti, hogy „ők majd úgy is jönnek utána”.
Az őszödi beszéd 20. évfordulója: mit tanulhat Magyar Péter?
A műsorvezető felvetette: lehetne arról is beszélni, mit csinált ez a kormány pár hónap alatt az előző 16 évhez képest (alacsony nyugdíjak, ÁFA-csökkentések reparálása). Böcskei szerint ez más érdeklődési kör — de azért beszélnek erről, mert „egy politikusnak a jövője most teremtődik”: a stabilitása nem ezektől az intézkedésektől függ, hanem attól, milyen „udvar” veszi körül, hogyan irányít szervezetileg, van-e harmónia a minisztériumok és a kormányfő között. Ekkor esett szó arról, hogy éppen az őszödi beszéd 2006-os kiszivárgásának 20. évfordulóján járnak. A műsorvezető említette a vendég másik publicisztikáját, amely szerint a kezdő politikusok hálásak lehetnek azért, amit az „őszödi beszéd” címszó alatt mint jelenség azonosítunk — és azt is, hogy keveset beszéltek arról, Gyurcsány Ferenc kik előtt, velük és róluk hogyan beszélt.
Böcskei elemzése: Gyurcsány politikai tudása kimagasló volt, de nem kezelte partnerként a szocialista frakciót, amely idővel erősebbnek bizonyult nála — a politikai tehetségeket el tudja söpörni az „anonim, arctalan tömeg”, a frakció, a minisztériumok, a bürokrácia. Saját olvasatában a beszéd lényege, hogy Gyurcsány „leckéztette” a szocialista politikusokat: elmondta, mit kell csinálni, mit nem csináltak, hogy hazudtak, és hogy nincs alternatívájuk — „különben vissza lehet menni a magánszektorba”. Ilyet nem csinál politikus: aki az egyetlen támogatása, akivel nehéz intézkedésekbe, bizonytalan helyzetbe megy — a politikus mindig bizonytalan helyzetbe megy —, azt ne leckéztesse. Ráadásul a beszéd helyszínén ott ültek az ellenfelei is — pontosan tudta, hiszen ők nem akarták pártelnöknek, miniszterelnöknek. A politikai személyiség túlnőtt a politikán; ez nem pszichologizálás, mert látszik, hogy „nincs uralva a nyelv”: kivételességtudat, büszke választási győzelem utáni leg
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]A Fidesznek a nagy tragédiája, nem tudom, hogy fogalmazom, az az, hogy a április 12-e az nem a egyszerűen a az Orbán rezsimről mondott vélemény, hanem az orbáni igazságról mondott vélemény.
[00:00:12]Társadalom most mélyebben benne van ebben a szégyenhítés kultúrájában, és még nagyon sokáig elégtételt akarnak venni, vagy legalábbis helyénvalónak látják a 16 év tükrében ezt a nyelvet, ami nagyon közel van a Fidesznek a nyelvéhez.
[00:00:26]És ezért szerintem még még azt is meg velem kockáztatni, hogy Magyar Péternek sokkal több ideje van az inflálódáshoz képest, miután Magyar Péter kommunikációja eltakarja Magyar Pétert bizonyos értelemben.
[00:00:40]Tehát az, hogy Magyar Péter mit gondol a világról, arról sokkal kevesebbet tudunk, mint arról, hogy Magyar Péter hogyan kommunikál a világgal.
[00:00:57]Köszöntök mindenkit.
[00:00:57]Ez itt a Szintenúl friss adása.
[00:01:00]Köszönöm azoknak, akik a Szintentol Krug Emiliával YouTube csatornára már feliratkoztak, és azoknak is, akik ha tehetik, a szintentol.hu oldalon támogatnak minket, azért, hogy minél több ilyen műsor készülhessen.
[00:01:14]Hát, hogyha belegondolunk, hogy mi történt a héten, akkor kiderült, hogy Bakand András kit jelölne a legfőbb ügyészi pozícióra.
[00:01:20]Aztán kiderült, hogy ki lesz a médiatanács elnöke.
[00:01:26]Aktivizálódott napról napra egyre inkább az ügyészség.
[00:01:28]Erre aztán a miniszterelnök adott egy választ.
[00:01:30]Közben volt egy ukrán magyar kormányvita és volt egy magyar kormányvita is.
[00:01:36]Voltak gyanúsítások és még csak szerda délután járunk, mert ugye ezt a műsort szerda délután vesszük föl.
[00:01:43]Böcskei Balázs politológus az Ideaintézet színeiben a vendégem.
[00:01:47]Szervusz.
[00:01:47]Köszönöm szépen, hogy itt vagy.
[00:01:50]Köszönöm kiveszt.
[00:01:50]És ezeket a napi heti ügyeket fogjuk belerakni egy nagyobb képbe, de mégse ezekből válogatok most egyet, hanem a legfrissebb medián számait hoznám ide.
[00:02:03]Ami ugye azt mérte, a HVG publikálta, hogy a Tisza a teljes népességben 54%-on át a a áll a pártot választani tudók és a szavazáson részvételőket biztosra mondók között pedig 64-64%-on.
[00:02:17]Mindez a Fidesznél 22, 26 és 27%.
[00:02:17]És ugye mindig elmondják politológusok, közlvény kutatók, hogy a tendenciákat érdemes nézni.
[00:02:25]Úgyhogy ezt gyorsan mellé is teszem.
[00:02:27]Ami ugye az volt, hogy az április végi Tisza csúcstámad támogatottsághoz képest 7% pontos a visszaesés a teljes népességben, és kilenc a biztos szavazó körében, amire szintén mindig mindenki elmondja, hogy ez egy természetes jelenség, a felfutás és a visszaesés.
[00:02:44]Neked ezek a számok mit üzennek?
[00:02:48]Valóban, ahogy itt említetted is, hogy van egy ilyen természeti törvénye ennek a folyamatnak, hogy hogy a vállalkozás sok megélése, kormányváltás, rezsimváltás pillanata, és az azt követő eufória, utána amikor felkapcsolják a villanyt és jönnek a dolgosabb politikai hétköznapok és a kormányzással kapcsolatos elvárások kerülnek a kampányelvárások helyére, ott egy kormány amortizálódik.
[00:03:11]A Tisza egy magas bázisról indul, tehát kétségkívül a választásokat követő mérések, ugye ha már a tendenciákról beszélünk, azt mutatták, hogy növelték a a támogatottságukat.
[00:03:22]Ennek megfelel még a választásokhoz képest is magasabbról indulnak, tehát van miből amortizálódni.
[00:03:28]Úgyhogy én ezeket tendenciának látjuk, hiszen egymást követő hónapokat nézzük és trendeket nézünk, de szerintem még mindig nem fontosak a pártpreferenciák, és sokáig ez így is lesz.
[00:03:39]Nem azért lesz sokáig így, mert hogy a Tisza hogyan csökken, vagy hogyan stabilizálódik egy magas bázison, hanem hogy hanem hogy a Fidesz politikai közösségének nincs érvényessége, nincs legitimitása a saját megmaradt magszavazóin kívül.
[00:03:55]És addig addig ez egy ez egy politikailag, hogy is mondjam, történelminek tekintve, és ez egy ritka pillanat, hogy egy kormányzópárt bármit megtehet, nem csak két okból, mert magas bázisom van.
[00:04:07]És azért, mert az ellenfelének nincsen legitimitása, érvényessége, elfogadottsága, még ha konstruktív, akkor sem a társadalomban.
[00:04:17]Ez merőben más, mint a 2010-es helyzet.
[00:04:19]Akkor a magyar szocialista pártnak volt világa, hátországa, intézményrendszere, szellemi hátországa, érvényessége amortizálódott, de hogy szerte fosztott volna morális és szervezeti, politikai értelemben, hiszen itt a másodhmadvonal van a Fidesznél, az a szocialistáknak nem volt jellemző.
[00:04:41]Szóval a a Tisza nagyon sokáig áramtattatja, vagy változtatja, hogy milyen sebességgel áramultat.
[00:04:45]Ö ezt a történelmi helyzetet kihasználja a Tisza, hogy látod szerinted?
[00:04:52]Hát nekem most nagyon nehézkesen bontakozik ki valamilyen kormányzati filozófia a abból, amit látunk.
[00:04:59]A felvezetés, amit ami ami volt, egyszerre vannak intézmények, amik újraindulnak.
[00:05:03]Egyszer vannak intézmények, amik leépülnek.
[00:05:05]Egyszer vannak intézmények, amelyek ilyen hibrid üzemmódba kerülnek.
[00:05:09]És vannak intézked egyik nap atlantista, erősen proatlantista pozícióban a kormány, a másikban külügyminiszterekkel való éjszakai kommentháború van.
[00:05:20]egyik oldalról megmagyarázható közpolitikai intézkedések, a másban ugyanezeknek a felülírása.
[00:05:27]Tehát, hogy a Tisza egy nagyon jó helyzetben van ahhoz, hogy elmagyarázza, hogy mi ennek a történetnek a rezsimváltáson túlmenően, mi ennek a a ennek a történetnek a lényege.
[00:05:38]Most már néha nekem az is bizonytalan, hogy mi a rezsimváltásnak a meg a meg a meg a rendszerváltásnak a fogalma.
[00:05:44]Pont em miiatt párhuzamos intézmény leépülés, felépülés, meg hibrid állapotok, személyi kontinuitások, másik területen viszont teljes személycsere.
[00:05:55]Szóval nem látszik, hogy mi a rendszer filozófiája, hogy mi a kormányzatfilozófáia, hogy mi az a gondolat, ami vezeti a kormányt.
[00:06:01]Nagyon látszik két miniszter, a Vitézi Dávid, illetve a Lanner Julit, akik tudjuk, hogy a területükön mit akarnak, honnan akarnak, indulnak és hova akarjak eljutni, és emögött milyen szakpolitikai gondolkodás van, és ez hogyan kapcsolódik az adott terület szélesebb nemzetközi értelemben vett rendjeihez.
[00:06:22]És a két és ez ez a két miniszteren kívül ez másokról nem mondható el, hogy mi a az ő tárcájának mi a normatívája, hol milyen milyen az ország, amival le akar jutni.
[00:06:32]mit tekint igazságosnak, akár szociálpol, társalompolitika értelemben.
[00:06:36]Tehát még működnek a kampánymondatok, de nem érkezik meg mögé a tartalom a szónak ilyen mondom gondolati értelemben.
[00:06:42]Hogyan lehet ezt a helyzetet, ami nem csak azért történelmi, ami a a választás után történt a Tisza támogatottságával, amivel kezdtük, hanem hanem amilyen 16 évet most a Tisza örökölt?
[00:06:55]Tehát ennek tudatában, hogy lehet méltányosan elemezni mondjuk ezeket a problémákat?
[00:07:03]Mertogy ami például az intézményekkel történik, annak egy nagy része egy öröklött helyzet.
[00:07:07]Azt nem lehet a számlájára írni egy teljesen új politikai garnitúrán.
[00:07:11]Ebben ez ez egy teljesen jogos felvetés.
[00:07:13]És én ezért is hangsúlyozom inkább azt, hogy hogy ettől függetlenül a valami gondolatnak, valami filozófiának kell enni, hogy mit gondolunk nagyon erős politikai kérdésekben, nem, hogy is mondjam, büntetőpitikai kérdésekben, vagy az elszámoltatás kérdésében, hanem az, ami a politikának a valóságának szintjéről mit gondolunk az újraelosztástól kezdve egészen mondjuk a fennálló kihívásokig.
[00:07:38]Mondok egy egy nagyobb léptéket.
[00:07:38]Itt van például a külügyi pozíció.
[00:07:41]Az, ami ma Európában történik, az meg a globális értelemben, az egy hallatlanul izgalmas és politikai értelemben nehéz dolog, hogy mi felé megyünk, milyen szövetségi politika, miért itt olyan politikai gazdasátani játszmák zajlanak a világból, amiről kell valamit gondolni.
[00:07:58]Orbán Viktor erről a kérdésről valamit gondolt, hogy ez egy ezzel az iránnyal ki hogyan megy.
[00:08:03]Ez egy politikai gondolkodásnak a tétje és tárgya, de egy biztos, hogy valamilyen horgony volt, amihez képest ő a globális folyamatokat értelmezte.
[00:08:12]Na most ehhez képest, hogy értem-e a nagy világot, és ehhez képest Magyarországnak ebben a világban hol a helye?
[00:08:19]Az, hogy Európában van a helyünk, az nem egy gondolat, az egy forma.
[00:08:23]Ehhez képest nekem például a küldi pozícióban lévő miniszter az nekem bőven az elvárások alatt van.
[00:08:27]Tehát hogy onnan nem jön ki valami olyan, amiben azt mondjuk, hogy na ez így illeszkedik ahhoz a trendek, hogy ezt gondolja bizonyos kérdésekről.
[00:08:37]Ö és a min és még a kormányfő is adós el az, hogy emberséges működő Magyarország.
[00:08:43]Ez így így ilyen ezek technikai fogalmak ahhoz képest, ami az a a politikanak a nagy kérdései.
[00:08:48]Szerintem ez elvárható, hogy ez megjelenjen az intézmények szintjén, tehát hogy ez a gondolat ez formát töltsön.
[00:08:55]A kérdésedbe rejlő okok miatt ez nem várható el, főleg nem 130 nap alatt, de ugye azt azért látjuk, hogy bármelyik területet nézzük, úgy érkezett meg oda a Tisza, hogy nem voltak meg az előzetes gondolatok.
[00:09:07]Tehát azt már tudjuk, hogy mi van a Fradi városban, illetve még nem tudjuk, de majd kamarosan tudjuk, de az, hogy mit akarnak a sportpolitikai arrendszerében, ezt nem tudjuk.
[00:09:17]Tehát mondok egy nagyon egyszerű példát.
[00:09:19]Nagyon sokat nevettek az emberek, meg az elemzők is az árnyékkormány intézményén.
[00:09:23]Az árnyéknak volt egy olyan sajátossága, hogy pontosan tudta az ember, hogyha a kormányváltásra kerül a sor, akkor a szociálpolitika kezdve az egyéb más arrendszereken belül az adott kormány mire készül.
[00:09:35]Na most egy olyan állapotban vagyunk, amikor nagyon futnak a, hogy is mondjam, a a rezsim elszámoltató intézkedésekre való kezdeményezések, de minthogyha ez potolná a kormányzásnak a filozófiáját.
[00:09:50]fog ez szerintem változni, kell, hogy ez változzon, mert a politikának meg kell érkeznie oda, hogy a a kérdésre, tehát hogy val a vagy vagy kérdések meg fog ékezni.
[00:10:00]Azokkal nem érteszed egyjeket, akik azért megengedőbbek, mert mert ez egy olyan váltás volt, ahol gyakorlatilag egyszerre építettek egy pártot, egyszerre építettek egyéni jelölteket, és egyébként egyszerre készültek a kormányzásra is.
[00:10:14]Szerintem ezek ezek ezek két éves távlatban ezek egyébként egymás párhuzamosan futtatható történetek.
[00:10:21]Tehát, hogy ha azért kellene megengedőnek lennem, mert ezek egyszerűen nehéz ezt a hármat csinálni, akkor nem vagyok megengedő, mert ezek két évesen két éves táblatban építhetők.
[00:10:31]Különösen úgy, hogy a Tiszána esetében pártépítésről nem beszélhetünk.
[00:10:34]Szerintem ez egy tudatosan outsourceol tevékenység, amit itt zajlunk.
[00:10:39]Ez egy egyszemélyes projektpárt, és ennek szerintem ennek van legitimitása magyar politikai valóságban, hogy ez lesz az új pártszervezési mód 21.
[00:10:46]században.
[00:10:46]Ezt még nem tudjuk.
[00:10:46]a kormányzatra való felkészülés és annak a castingja, előzetes castingja arra is fel lehetett fel lehet készülni.
[00:10:58]Tehát, hogy ezek szerintem kezelhető helyzetek lettek volna, de ez kétség kívül, hogy hogy az a problémahalmaz, amit átvett a Tisza, az még meglévő koncepciók mellett sem egyértelműen kezelhető.
[00:11:15]De most a koncepció sincs meg.
[00:11:18]Említetted ugye Orbán Anitát?
[00:11:18]Ö ö és ugye látszik azért az, hogy hogy a a nulladik lépésben, és ez valószínűleg minden minisztérium így zajlik most a feljelentések és a retorikaiak hangzatos elszámoltatási akciókon túl.
[00:11:32]Hát őneki gyakorlatilag az első hónapjai azzal teltek, hogy hogy levette a tábláról azokat a diplomatákat, nagy követeket, akik nem azt a koncepciót viszik, illetve nincs nem nem bízhat bennük az új vezetés.
[00:11:47]Egyrészről saját oldalról, másrészt ugye felszámolta azokat a csapokat, ami Oroszország felé szivárogtathatta az információkat, ugye a diplomaták kiutasítása.
[00:11:59]Szóval, hogy ez volt a nulladik lépés, ez ezzel volt elfoglalva, nem?
[00:12:01]Hát azért nem egy bonyolult lépés azért ezt azért tehát, hogy amikor valaki átveszi ezeket a külügyieket, akkor erre van egy listája és ez a lista egy nap alatt le le legyártható és le lehozható ez a lista.
[00:12:14]De én nem is ezt hiányolom, mert ez egy szükséges, meg ez egy egyébként a nyugati együttműködésnek egy szükséges feltétele, tehát ez egy beruházás is a jövőbe, hanem hanem azt, hogy azt, hogy hogy Magyarországnak milyen helye lesz stratégiai gazdasági értelemben, és hogy ilyen régi kifejezést érjünk és a korábbi rezsim kifejezés külgazdasági értelemben, arról szerintem kell lenni álláspontjának egy külügyminiszternek.
[00:12:40]És ma az, amikor által minden mozog Európában és és nagyon nehéz intelluálisan ez nagyon izgalmas nekünk, de politika hatalmas tétje van és ennyire nem kommunikálni ezt a stratégiai pozíciót, én nem állítom, hogy Orbán Balázs szintjén kell ezt csinálni, és akkor kormányzás helyett hosszú dolgozatokat kell írni, hogy mi a geopolitika 21.
[00:12:59]században Magyarország felől nézve, de a kettő között szerintem kell valamit gondolni.
[00:13:03]Na ugye elmondtad ezt a fogalmat, hogy egy személyes projektpárt, amiről írtál egy publicisztikát a 24.h-n mondván, hogy Magyar Péter sikere is azt mutatja, hogy nem kell párt feltétlen a győzelemhez, egyszemélyes projektpártként is ez, vagy projektpárt, pártprojektként is működhet, merthogy a közösségi média, a technológia is ezt a fajta működési módot támogatja.
[00:13:25]De aztán feltetted azt a kérdést, hogy az egyszemélyes irányítás a kormányzatban mennyire lehet sikeres?
[00:13:31]Ö, és én hozzátennék még egy kérdést, hogy ugye irányítás és irányítás között is különbség van, tehát hogy milyen az az irányítás?
[00:13:41]Egyelőre neked erre mi a válaszod?
[00:13:47]Azért nehéz most erőben rögtön így ráérkeztetni egy választ, mert hogy nem voltunk felkészülve arra, hogy a miniszterelnök kommunikáció az ennyire formabontó legyen.
[00:13:56]korábbi, hogy is mondjam, nem voltunk, merthogy egyébként a kampány azért megmutatta a kampányig el tudtam ezt képzelni, de hogy a hogy ez hogy egy miniszterelnök azt a kommunikációt folytatja, amit Magyar Péter folytat, érsd, hogy bizonyos normák feszegetése vagy áthágása, hogy bizonyos keretek figyelmen kívül hagyása, hogy bizonyos olyan szereplőket emel fel a saját szintjére és kezel kommentek szintjén, meg híreket narrál, meg kommenteket ket narrál arra a az az az az nem előz tehát az egy előzmény nélküli tehát ilyen miniszterelnököt nem látunk Európa szinten, aki a kommunikációját azt ennyire szerteágazóan és ennyire elinfláló módon tegye.
[00:14:40]Trump nem Európában.
[00:14:43]Ja, mert most megmentettél, hogy ezt hozzá, hogy nem Európában, de szerintem az analógiák azok annyik akkor érnek valamit, ha hozzátesszük a különbözőségeket.
[00:14:52]És szerintem azt mondani, hogy a trumpi valóság só adaptálható a magyar politikai környezet.
[00:14:59]Nem az magyar ez egy világtendencia alapvetően.
[00:15:02]Szerintem az nem világtendencia.
[00:15:02]Valaki valaki kormányfőként külügyminisztereknek kommentelget be éjjel.
[00:15:08]Az sem világtendencia, hogy beszélő bohóc fejeket teszünk újságírók alá.
[00:15:13]Az sem világtendencia, hogy kioktatjuk az újságírókat és függetlennek mondónak titibuláljuk őket.
[00:15:20]Tehát ezek nem világtendenciák.
[00:15:20]Az, hogy a politika kommunikációja közvetlen lett, az, hogy az érzelemalapú lett, az, hogy az impulzív lett, az, hogy az azonnali lett.
[00:15:29]Szóval ezek mind-mind vannak, ezek a politikának mindig is jellemző voltak.
[00:15:32]Csak néha az intézményeket jobban szeretjük és jobban is tartjuk ezeket a normákat.
[00:15:35]Most ez egy ilyen időszak.
[00:15:37]Tehát ezért miután Magyar Péter kommunikációja eltakarja Magyar Pétert bizonyos értelemben, tehát az, hogy Magyar Péter mit gondol a világról, arról sokkal kevesebbet tudunk, mint arról, hogy Magyar Péter hogyan kommunikál a világgal.
[00:15:52]És rá is jellemző az, hogy hogy az hogy az álláspontok kedről és szerdára tudnak változni.
[00:15:58]Meg ugye ez a nem ezt mondtam, hanem ezt mondtuk.
[00:16:04]Tehát évekkel ezelőtt szerintem te is emlékszel, hogy a 2016-ban a postru volt az a kifejezést, amit nagyon szerettek elemzők és újságírók használni Donald Trump és a Brexit megmagyarázásaképpen, hogy a tények megszűntek és a tények után vagyunk.
[00:16:17]Nem számít, hogy mit írtunk le.
[00:16:20]Magyar Péter egy egy post true szereplő, tehát ő azt mondja, hogy nem úgy mondta.
[00:16:25]Ő ezt nem mondta, ha jobban figyelt volna.
[00:16:27]Ez az, amire azt mondták korábban az újságról Donald Trump kommunikációjáról, hogy egyszerűen a tényeket nem veszi figyelembe, amiket tényeket ő maga épített, vagy teremtett belőle tényeket a másnapban.
[00:16:37]Szóval ezért mondom azt, hogy még nehéz arról is beszélni, hogy milyen ez az irányítás, mert milyen ez a vezetés, mert kommunikációja elteríti tulajdonképpen a az egész teret.
[00:16:49]De másrészről pedig a a politikai térben a kommunikáció az cselekvés.
[00:16:55]egyik oldalról tett az minta egy példa.
[00:16:58]Ebben teljes egyetértek, hogy a politika az ilyen ilyen diszkurzív módon, tehát nyelvi módon is abszolút konstruálódik.
[00:17:05]Ez ebből a szempontból igaz.
[00:17:05]Az a kérdés, hogy az a nyelvi valóság, ami kiszámíthatatlan, ami folyamatosan mozog, amiben nincsenek referenciák, az azt milyen cselekvésnek látja az állampolgár?
[00:17:19]Na igen, ez egy nagy kérdés.
[00:17:19]És amikor itt volt ha jól emlékszem augusztus elején, július végén Szabó Endra, akkor erről beszélgettünk vele és ő azt mondja, hogy az egy érdekes dilemma a Tisza számára hogy ezt a fajta kormányzati és Tiszás kommunikációt a választó egy része életkorilag egyébként valószínűleg elég jól behatárolható módon nagyon szereti.
[00:17:46]Kifejezetten akár ez egy indok lehetett, amiért szavazott a Tiszára.
[00:17:48]és életkorral fölfelé haladva meg és ahogy belép a kormányzás pont hogy nem ezt várja.
[00:17:55]És akkor itt nagyon érdekes, hogy hogy kinek és miért játszik ez a kormányzati kommunikáció.
[00:18:03]Azt hiszem, hogy ebben a Andreának ebben az axiomatikus megállapításával egyet tudok érteni.
[00:18:07]Annyiban egészíteném ki, hogy talán a magyar társadalomnak a jelenlegi politikai lélektaláról kevesebbet tudunk, mint amit az akciómák elárulnak.
[00:18:17]Mire gondolok?
[00:18:17]Szóval, hogy hogy Magyar Péternek például a a parlamenti kommunikációja az nem egyszerűen vitri olosság.
[00:18:24]Tehát ez nem annak a kommunikáció, amit megszokhattunk, mondjuk amiet szerették az emberek Kunce Gábort.
[00:18:29]Mondjuk őt is inkább politikusként kellene rá emlékezni, mints humoristaként, de mégis csak így emlékszünk rá.
[00:18:36]Ez nem a a torgyáni humor, ez nem a hornféle fokhegyről való vitriolosság, hanem ez megszégyenítés.
[00:18:46]Tehát ez a másik embernek a megszégyenítése, ez a a fideszesek folyamatos megszégyenítése.
[00:18:54]Tulajdonképpen ez egészen más habitus, és nem tudom, hogy az a társadalom milyen állapotban van, mert nagyon más honorálni azt a kommunikációt, ami az elszámoltatásra, a felelősség felmutatására, a normatív határok meghúzására irányuló.
[00:19:13]Meg nagyon más az a kommunikációt figyelni, azonosulni, vele, támogatni, ami a megszégyenítésre és a csuklóztatásra de de hogy irányul.
[00:19:22]És most szerintem ez dominál.
[00:19:24]De hogy ezt várja a társadalom, és erre rezonál, és egyébként nem csak az ő személyében, hanem hanem amikor nerközeli influenzerekről van szó, őket ugyanígy szégyeníti meg egyébként a a nagyon liberális és szabadelvű, megmondó emberek is.
[00:19:39]És itt van a vitám az Andreával, hogyha ez ennyire demokratizálódott a szégyenítés kultúrája és rendje, akkor vajon az a pillanat, hogy kormányon az emberek mást várnának a kommunikációban, az a pillanat az tényleg olyankor fog elérkezni, mikor azt gondoljuk, hogy már itt van az ideje, meg ilyenkor már szokott jönni.
[00:20:00]Tehát én azt gondolom, hogy hogy a társadalom most mélyebben benne van ebben a szégyenítés kultúrájában, és még nagyon sokáig elégtételt akarnak venni, vagy legalábbis helyénvalónak látják a 16 év tükrében ezt a nyelvet, ami nagyon közel van a Fidesznek a nyelvéhez.
[00:20:19]És ezért szerintem még még azt is meg velem kockáztatni, hogy Magyar Péternánek sokkal több ideje van az inflálódáshoz képest, mint mint akkor lenne, amikor azt gondoljuk, hogy hát igen, kormányon ez a kommunikáció tartóssal nem folytatható, mert megérkeznek a politikának a hétköznapi kérdései, és arra így már nem lehet válaszolni.
[00:20:37]Hogyha az ennyire intenzíven éli ezt a magyar társadalom ezt a dolgot, akkor abból abból abból nehezebb azért kijönni, meg nehezebben érkezik meg egy másik valóságfontosság.
[00:20:45]Te megértő vagy ezzel a dűvel kapcsolatban, ami a magyar társadalomban van?
[00:20:50]Hát nagyon nehezet kérdezem, mert mert egyik oldalról persze együtt tudok érezni a az embereknek a bennünk lévő dűvel.
[00:21:02]Hogy kívánatosnak tartom-e azt, hogy egy politikus erre a düre kultúrát építsen?
[00:21:08]Az egy a az akkor erre határozottan nemet tudok.
[00:21:10]azért azt tegyük hozzá, hogy ő mindig hangsúlyozza, nem csak ő, hanem a kormányzati politikusok is, hogy nem a fideszes szavazó ellen irányulnak ezek a vitriolos megjegyzések, hanem azok ellen, akik asszisztáltak például lopásokhoz köztörvényes bűncselekmények.
[00:21:27]Hát de ez pont nem az elnöki Fidesz frakciónak a jelentős része.
[00:21:29]Tehát mondjuk Szűcs Gábornak most mondtam valamit, én mondjuk még nem láttam egy folyati felszólalását elétől a végéig, csak tudom, hogy kicsoda ő.
[00:21:36]Ő mondjuk azt, hogy megafonosként ugye, hogy mega ő ezt egyben nem sa, tehát hogy aki támogatta ezt a kurzust, az támogatta.
[00:21:43]Tehát így van egy kalapal.
[00:21:45]Szóval Igen.
[00:21:45]És akkor nagyon könnyen elérkezhetünk oda, hogy akkor mi a kint és a bent a viszonya, hiszen mégis csak ha ő ebbe a diskurzusba indul el, akkor neki van egy feladata hátrafele is, vagy lenne egy feladat a hátrafele.
[00:21:56]Szerintem ez egy történelmetlen vita, tehát nem értem, és fölöslegesnek időpocsékolásnak tartom-e azt, hogy a magyar, hogy Magyar Péternek el kell számolnia a múltjával.
[00:22:06]Ez politika, filozófilag meg etikailag ez egy érdemes kérdés.
[00:22:07]Csak a magyar társam döntött 2026.
[00:22:09]április 12-ig, hugye ez a vita nem vita, ez a vita, ezt a munkát nem várják Magyar Pétertől.
[00:22:15]Tehát ezzel nem fognak fogást találni rajta azok, akik azt gondolják, hogy most ez a ezért van a a Fidesz kommunikáció is ilyen légüres térbe, mertogy ez ez ez nem működik.
[00:22:23]hogy a Fidesz szavazó ö is megszégyenítve érzi magát Magyar Péter révén.
[00:22:32]Ezem szinte ebben nincs erre adatom, meg nincsen kutatás, de hogy erről biztos vagyok, mert mert egy politikai testhez kapcsolnak a szavazók, és hogyha őket támadják, akkor rólam is beszél.
[00:22:42]De de de azért megnézném egy kutatást arra vonatkozólag, hogy mit gondolnak Magyar Péternek a a politikai megszólalásainak a, hogy is mondjam, a hangulatáról a választók.
[00:22:56]És nagyon furcsa, amit most mondok, mert nagyon könnyen el tudom képzelni, hogy nem azonosulnak ezzel, de megértik.
[00:23:10]Ühüm.
[00:23:10]És ez az ellentmondásosságba bele tud ragadni egy társadalom.
[00:23:13]És ez picit ugyanaz a kérdés, amitre adott választom, hogy hogyan állok ehhez, hogy is mondjam, így együttérzve a dühössel, de máské tartom ezt kívánatosnak.
[00:23:22]Én szerintem van annak veszélye, van annak veszélye, hogyha hogyha van valamilyen nyelvi habituális folytonosságok 2000-ot megelőző időszakkal.
[00:23:35]Tehát azt szokták mondani, hogy a győztesben lehet és kell is lenni.
[00:23:41]Az egy hatalmas államférfi emelkedettség jele, hogy lehet nem gesztust kell tenni, lehet nagy vonalúnak lenni.
[00:23:47]Ez a Fidesz rettentő rossz állapotban van.
[00:23:50]Ez a Fidesz rettentő rossz állapotban van.
[00:23:52]Szerintem ilyet a magyar politika történetben nem nagyon láttunk.
[00:23:57]Amikor valaki ilyen párt ilyen helyzetbe kör és ez a 20% valahány szakas támogatottság, ez nem mondja el annak a válságnak a mélységét.
[00:24:03]A kérdés az az, ha a Fidesz frakció úgy döntene, hogy kimegy a parlamentből, most nem tudom, hogy a házt hogyan rendelkező az erre vonatkozó büntetéseket, Kövér Lászlóz előkészített, hogy ezt nem lehet megcsinálni, akkor mi lenne Magyar Péterrel?
[00:24:18]És ez a politikai kérdés, hogy Magyar Péter mi lenne a Fidesz frakció nélkül?
[00:24:23]Mert a Magyar Péter sorsa az annak a kérdése, hogy Magyar Péter létezik-e a Fidesz frakció jelenléte nélkül is.
[00:24:33]Tehát tud-e érvényeset, érdekeset mondani a világról, saját magáról, meg arról a politikáról, amit csinál, vagy egyelőre csak annyi az érdekessége, hogy a fideszesekkel mérkőzik?
[00:24:43]És maga is termeli ezt a helyzetet.
[00:24:45]Tehát a parlamenti felszólalásai azok egyszerűen nem érdekesek, hiszen arról szólnak, hogy csuklóztatja a vele szebben áll.
[00:24:51]Jó, de ha kivonjuk mondjuk ebből a politikai térből mondjuk a a plenáris üléseket, mint ahogy eddig nem is volt érdemben benne, akkor is 16 év ner ad ennyi ad annyi muníciót és történetet a Tisztának még nagyon sokáig egyébként teljes joggal, amíg felgyölítenek bizonyos ügyeket, hogy a Fidesz akkor is ott lesz, ha mondjuk fizikailag nincs ott.
[00:25:16]Most eljártunk ezzel.
[00:25:16]Persze, persze.
[00:25:18]Tehát, hogy nekem mindig az a kérdésem, hogy Magyar Péter egy olyan lehetőségben van, pont amit te mondasz, hogy ezek az ügyek, ezek lesznek, tehát ezek gurulnak.
[00:25:26]Tehát a Fidesz, amikor nem lesz, még akkor is lesz Fidesz.
[00:25:29]Így fogalmaztál talán, ugye?
[00:25:30]Tehát hogy ha elfogy a politikai muníció, akkor mindig lehet majd ide nyúlni, és mindig lesz is okerre nyúlni.
[00:25:37]Ezért nem értem meg azt, hogy hogy Magyar Péternek mi ez a túlmozgása ezekkel a ténylegesen egy részük újonc 0 kmes köves politikusokkal, hiszen van egy csomó új arca a Fidesz frakcióban, aki aki aki azt se tudja épp úgy, mint a Tiszán, hogy hol vannak.
[00:25:54]Tehát ez egy szóval szóval, hogy itt ilyen politikai pillanatok mennek el, és nem tudom, hogy Magyar Péter majd hogyan fog visszajönni abból a képből, amit most előállít magából.
[00:26:05]Tehát, hogy nézd meg, most is a Magyar Péter politikai kommunikációjáról beszélünk, és nem azért, mert mert nem jut más eszünkbe, hanem nem tudunk másról beszélni, mert tartalomlag nem hozza a Igen, de van egy olyan szempont, amiről még nem beszélgettünk, hogy hogy annak, hogy ennyire közérthető és indulatokra, érzelmekre hat ez a fajta kommunikáció, ezt nagyon sokan olyan értelemben előnyként fogják föl, hogy megértik a magyarok, hogy miről szól a politika.
[00:26:34]Hát a politika biztos, hogy nem arról szól, hogy Szűs Gáborral, hogy értem, de most ezt tegyük félre, de mondjuk vegyük azt, amit ugye idéztél, és tényleg a a héten egy újdonság volt, hogy a az ukrán külügyminiszternek azzal, hogy ebben a kárpáti nyolcakban azért Magyarország nincsen benne, ha már nem akart benne lenni.
[00:26:51]És ugye volt egy hivatalos kulügyminisztériumi kommunikáció abszolút a diplomácia nyelvén, és volt egy x-en történő kommunikáció az ukrán külügyminiszternek.
[00:27:03]amiben ugye mondta ezt a példát Magyar Péter, hogy ez olyan, mintogyha egy faluban létrehoztunk volna egy futballcsapatot, hogy nem ismerjük egymást, de te is benne vagy és te hozod a labdát.
[00:27:11]Snit negyed óra múlva ott volt Orbán Anita, megint a teljesen hivatalos kormányzati kommunikációval.
[00:27:16]És ki ebből olvassa el és érti meg, hogy mi történik?
[00:27:20]Ki abból?
[00:27:22]Hát már aki ezt így lekövette ennek a ritmusát, ebben nem hát azért ezt eléggé kihangosítja a magyar sajtó ezeket.
[00:27:29]Oké, jó.
[00:27:31]Lemérném, lemérném, hogy hányan hallották Orbán Andita mondatát is.
[00:27:35]Viszont amit azt mondtad, hogy így az emberek megértik a politikát, legalábbis a a politikát, ahogy a Magyar Péter reprezentálja, és ez nem biztos, hogy a politika.
[00:27:43]Ez egy izgalmas kérdés lesz a jövőre.
[00:27:45]És ez, amit még nem tudunk, Magyar Pétertől függetlenül sem tudjuk, hogy vajon a politika valósága meg a politiká, hogy mélyes a politika, az hogyan változik meg azáltal, hogy egy olyan technológiai környezetben létezik, ahol gyorsan azonnal a figyelemgazdaság algoritmikus szabályainak megfelelően kell narrálni, pozíciót fogni, mert onnan kipörög az algoritmus.
[00:28:15]és nem érzelmileg kommunikálok, nem kerülök be az algoritmusba, és az én történetem nem tud elmagyarázásra kerül.
[00:28:22]Na ez mit csinál a politikával?
[00:28:24]Szerintem Magyar Péteren túlmutató, és ez a tétje szerintem a a a jelen kornak, hogy vajon hogyan változik a politika jelentése azáltal meg, hogy a politikát ilyen mértékig gyarmatosította a technológia.
[00:28:39]Ez mindig így volt.
[00:28:39]Tehát a tele, rádió, televízió, újság, ezt ismerjük, de azért látjuk mi is, hogy a szerkesztőségek hogyan küzdenek azzal, hogy szerkesztőségként tudjanak funkcionálni ebben az algoritmustérben.
[00:28:54]Mennyit változik a sajt?
[00:28:54]Sokkal többet, mint a rádió meg a tév között talán.
[00:28:55]És én én a politikát ilyen értem nagyon nagyon nagyon követtem, és nem tudom ezek jó szavak, hogy politika 2.0 meg politika 3.0, állandóan mi is ilyen fogalmakat gyártunk, merthogy jó lenne megnevezni azt, amiben vagyunk, de szerintem ez itt a kulcs, hogy nem tudom, hogy a politikát jobban megértik-e az emberek, hogy egy új politika fogalom és egy új politikáról való gondolkodás születik, mert ez a politika, amit a magyar Péterben, az nem ugyanaz a politika, aki gondolkodás, tudás, logika, mint amit Orbán Anita moderált kommentje ját.
[00:29:27]És és nem lehet, hogy ez az Orbán Anita félére egy kapu, egy belépő?
[00:29:35]Hát mertogy gyakorlatilag ugyanazt a történetet el lehet mesélni most értékítélet nélkül mondom egy TikTok videóban is.
[00:29:42]Meg el lehet mesélni egy másfél órás podcastban is.
[00:29:46]Ebben, hogyha én most ilyen állampolgári ismereteket oktató ember lennék, vagy olyan, aki ilyen pályázatokra szokott menni, és az a feladatal, hogy edukálja a társadot, akkor azt mondanám, hogy ez egy ilyen kapu, amin keresztül szeriózebb kérdésekkel is foglalkozhatunk.
[00:29:58]Csak az a baj, ez a mondattal a baj, hogy ezt a mondatot 15-20 éve is mondjuk, hogy hát igen, a politikának az alacsony küszöbén be kell lépni anguszol politikával.
[00:30:05]Oké, ez a küszöb lejjebb ment, és mégis ott vagyunk a beszélgetésünk egy részén, hogy a szégyen így terítődik a politikai kommunikációban és akkor részvétel van a választáson, és olyan olyan tömegek vonódtak be, és érezték magukénak, ami azért egy nyereség a társadalom számára.
[00:30:23]Na most az ez így van, de hogy ezt egy változóval kell-e megmagyaráznunk, ugye?
[00:30:27]Tehát hogy kétségkívül a technológiai környezet nélkül ez így nem állt volna elő, de ez kicsit egy olyan, mint egy ilyen diszruptív hatás, tehát hogy teremtünk valamit, ami nagyon jó, de nem látjuk ennek a következményét.
[00:30:42]Tehát én nem tudom még azt megmondani, hogy a politikával mit csinál a technológia.
[00:30:46]Tehát ezzel nem azt mondom, hogy Magyar Péter kommunikációja az egy az egy olyan az az lehet, hogy egy reaktív folyamat arra a dologra nézve, hogy a pillanatot uralni kell ebben az algoritmikus térben, hiszen ugye ez a mondás, ez ismert volt korábban is, csak ezt ugye hogyan oldotta meg a Fidesz, hogy létrehozott egy csomó elérés nélküli sajtóterméket, hogy majd úgy lebombázza a nyilvánosság.
[00:31:08]Magyar Péter azt csinálja, hogy folyamatos jelenlétet diktál, mert azt ő vagy a környezetében lévők tudják, hogy ha pillanatot, az algoritmikus pillanatot nem tudod uralni, akkor azt más fogja uralni.
[00:31:21]Na de az a kérdés, hogy mi történik a politikával, amikor minden, amikor az ilyen percről percre tudósítás alakul át, és abból mit értenek az emberek majd politika?
[00:31:31]Szerintem erre most ez a nyitott kérdés.
[00:31:33]Igen, és messzire is jutottunk, úgyhogy meg menjünk vissza egy hát sok lépést.
[00:31:39]Megint csak egy konkrét példa, és abból is majd vonjunk le messzemenőbb következtetéseket, hogyha lehet.
[00:31:46]Szatmári Zoltán jelölése a legfőbb ügyészi pozícióban.
[00:31:51]Ugye ennek is több érdekes árnyalata van ennek a történetnek.
[00:31:54]Ö a az egyik, hogy itt megint volt egy ilyen érdekes belső ellentmondás a Tiszakomunikációjában, hogy akkor itt most erről a frakció már tárgyalt, már már elfogadhatatlannak tartja, vagy még majd tárgyal, vagy már úgy megszondázták a képviselők véleményét, vagy még nem derült ki, és ebben Magyar Péter előrébb futott, mint ahogy ez a hivatalos frakciólláspont megszületett volna, hasonlóképpen a polgárjud Judit féle esethez.
[00:32:21]Ö de azért ennek van még más vonatkozása is, hogy érdemben beszélgetünk most jelöltekről.
[00:32:31]Van érdemi vita jelöltek körül, főleg ott, ahol több jelölt van.
[00:32:34]Ölletve, hogy ezt van, aki úgy írja le, hogy akkor most itt ez ez milyen érdekes helyzet Baka András és és a Magyar Péter és a Tisza között.
[00:32:45]Másrészről meg működnek a fékek, ellensúlyok, a demokrácia és vita van.
[00:32:51]Igen, megmondom őszintén nekem az utóbbi az egy ilyen természetes folyamat, szóval én nem tudom ezt ilyen lóversenyszerűen meg ilyen tényleg visszautalok az előzont ilyen percről percre tudósításba belátni azt, hogy hogy úristen most akkor itt újjab na most fog eldőlni, hogy mi a köztársasági elnök szerepfelfogása.
[00:33:07]Most fog eldőlni, hogy mi a törvényhozás és a és a más intézményeknek a viszonya.
[00:33:12]Szóval ezek ilyen ilyen bombasztikusan állítunk be olyan folyamatokat, amik parlamentis demokráciáknak a velejárói.
[00:33:19]Vannak bizonyos tisztségben viselők között, hogy is mondjam, hát ilyen súlódások meg meg másképpen gondolkoznak, személyi kérdések és a mellett lévő filozófiák mögött.
[00:33:31]Szóval mikor jött ez a hír, hogy hogy nem fogadja el a Tisza frakció, akkor oké, akkor igen, ez a politika, tehát hogy most erre most nem fogunk összehívni az eszközgyűlést, hogy a most a baka és a a Tisza frakció konfliktusba került, hanem oké, ezt szerettük, ezt vártuk, tankönyvekben ez áll bent és a többi, és a többi.
[00:33:51]Tehát még olyan ilyen messzemenő következtetésen tudok a szerepfelfogásokra majd levonni, bárki lesz majd a történet.
[00:33:57]Szerintem nagyon sokszor belecsúszunk abba a hibába, hogy hogy személyek, pártok érdekek mentén nézzük, hogy ez most kinek jó, kinek nem, milyen konfliktus van.
[00:34:07]Most próbáljuk meg onnan nézni, hogy és tudom, hogy ez megint nagyon megfoghatatlan, szubjektív kategória, hogy Magyarország szempontjából mi a jó.
[00:34:18]Mármint, hogy ebben az esetben például, merthogy nézhetjük onnan, hogy Bak András ragaszkodik az ő jelöltjéhez.
[00:34:24]Ö a tisza nem tartja jónak, merthogy a testvérének arbben milyen milyen szerepe volt.
[00:34:34]Ez kinek kinek hogy jó, de olyan szempontból, hogy ez egy működő, jól működő, hatékony intézmény legyen, mint ahogy eddig nem volt.
[00:34:44]Ilyen szempontból mennyire jó ez a helyzet, ami most kialakult?
[00:34:46]Ugye említetted törög Törögáborra utaltál, hogy szerinted bombasztikusan fogalmazott.
[00:34:51]Igen.
[00:34:51]Viszont volt egy másik érdekes posztja ezzel kapcsolatban ő felidézte, hogy Baka Lászlót Annó a legfelsőbb bíróság elnöki posztjára Solom László háromszor jelölte.
[00:35:00]És érdekesek voltak az időpontok.
[00:35:03]Először 2008 májusában, aztán egy évre rá majdnem 2009 júniusában, és aztán hét nap múlva és akkor hogyhogy nem megvolt már a parlamenti szavazatmennyiség Bakand Andrást.
[00:35:16]És tehát itt azért például itt eltelik egy év.
[00:35:21]Na most itt mondjuk egy ilyen helyzetben nincs az országnak egy éve kevesebb sem, hogy egy ennyire fontos intézményrendszer azt nem tudja, hogy merre van az előre.
[00:35:30]Na, ilyen szempontból mondom, hogy nézzük innen.
[00:35:33]Pont szerintem, hogyha csak ebből nézzük, akkor gyorsan jön a lakossági mondatom, minél előbb legyen ez a dolog rendezve.
[00:35:38]Csak hogy hirtelen mindenki legfőbb ügyész szakértő lesz, de ez sok mindenhez értünk már.
[00:35:45]Közvetlenül kell átjönnünk a szövetségkapitányból.
[00:35:47]Tehát ez nem egy nem egy nagy ugrás.
[00:35:48]Nem, még a még a NV NVBH és a média szakértő azt még ne ugorjuk el.
[00:35:56]Igen, igen.
[00:35:56]A én itt megengedő vagyok, és most lehet, hogy nem vagyok bombasztikus, és akkor itt most kicsatykkolnak páran, hogy a politikának vannak ilyen esetlegességei.
[00:36:09]Mire akarok utalni, hogy ez egy olyan helyzet, amit nem láttunk jönni, hogy mit kell ilyenkor mérlegelni, mert nyilván a sójonlyomnak a logikájában ez belefért ezekben az időtávók és az újrajelölések kérdése.
[00:36:21]Most viszont merőben más a szituáció, mert rezsimlebontási folyamatról van szó, mely rezsimlebontási folyamatot célszerű, személyét tekintve a leg, hogy is mondjam, támadhatatlanabbal vinni az ügyészség részéről.
[00:36:36]Ergo még azt is el tudom képzelni, hogy a köztársasági elnök is mondjuk ennek jegyében újra gondol helyzeteket és szituációkat, mert ezek ezek nem összehasonlítható helyzetek.
[00:36:46]Tehát olyan helyzetre kellene nekünk most ilyen választ adnunk, amik tapasztalat nélkül állunk vele szembe.
[00:36:54]Tehát egyszerűen nem tudjuk előhívni azt, hogy ó, hát ez 94-ben így volt, 98-ban így volt.
[00:36:57]A 90-es rendszerváltás meg a mostani rendszerváltás azok ilyen akik ilyen távoli rokonai egymásnak.
[00:37:04]Nagyon-nagyon sok hasonlóság van, és megannyi különbözőség van.
[00:37:08]Tehát én most úgy vagyok, hogy a politikának meghagyom az autonómiáját, és ebben több autonómszereplő van.
[00:37:14]a Tisza frakció és a köztársasági elnök.
[00:37:17]Tehát nézzük, kíváncsi vagyok, érdeklődök, hogy a szerepfelfogásuk az mit fog ebben a szempontban, mi az, ami kidomborodik abban?
[00:37:26]A kor, aminek van ez a kihívása, amire utalsz a kérdésedben, hogy minél előbb zajlódjon az a folyamat, vagy a köztársaságnak egy másik felfogása.
[00:37:37]Szerintem legyen ez egy nyitott végű.
[00:37:39]Én most, hogy is mondjam, na ez az izgalmas része a történetnek.
[00:37:43]És hogyha most lenne szatmári meg nem lenne, akkor se tudnánk, hogy mi a folyamatnak a vége.
[00:37:49]Tehát ezért mondtam az esetlegességeket.
[00:37:52]Úgyhogy én ezt nem tekintem egy válság pillanatnak.
[00:37:55]Én ezt nem tekintem egy ilyen konfliktusos pillanatnak.
[00:37:56]Én nem tekintem ezt egy ilyen egy ilyen átmeneti győztes kell hirdetni helyzetnek, hanem én ezt egy előre nem látható helyzet tanulási folyamatának.
[00:38:08]Igen, de ugye én is ezzel kezdtem, mert ez a bombesztikus, és ez a hangzatos, hogy az ilyen esetekben mindenki keresi a törésvonalakatüm a a tömbökön, a szereplőkön belül.
[00:38:20]De akkor szerinted ebből még ilyen következtetést sem érdemes levonni?
[00:38:24]Szerintem a a nagy szereplőknél nézve nem.
[00:38:27]A kisebb szereplőkre?
[00:38:27]Igen, ez a Tisza frakció.
[00:38:29]Ühüm.
[00:38:29]Ott ott mert a vezetést meg az irányítást tett fel korábbi beszélgetésébelő.
[00:38:34]És ez nagyon izgalmas kérdéssé kezd válni, hogy a Tisza frakció politikusainak hol van az autonómiájának a határa, mert egy dolog az, hogy hogy van frakciófegyelem.
[00:38:48]Tudjuk egy dolog az, hogy ma már egy kormánynak van frakciója és nem pedig fordítva.
[00:38:56]Tehát ezt is tudjuk.
[00:38:56]Tehát ezek ezek közhelyek.
[00:38:58]De de az, ami itt kialakul sok tekintetben az irányítás kultúrájáról, a vezetés kultúrájából, a másik partnerség, partnerként kezelés kultúrájá szól az, hogy én megmondom előre az irányt anélkül, hogy egyeztetnék.
[00:39:13]Tehát amit Magyar Péter tulajdonképpen folytat, hogy előrepozíciót fog ilyen értelemben kényszerhelyzetbe vagy szükséghelyzetbe hozza a frakcióját vagy politikai közösségét, ez vezető részéről egyik oldalról legitim stratégia és megint a hatékonyság meg a satöbbi másik oldalról.
[00:39:32]Ö, és egyébként a kampányban ő ezt nagyon sokszor használta, ezt a keretezési technikát, hogyha valamilyen olyan sztori jött ki, akkor ő azt előre bedobta és előre keretezte és működött egyébként.
[00:39:45]Ez nem magyar péteri unikalitás, hanem ez ez egyszerűen vezetőként, politikusként így kell lejárni, egyszerűen pozíciót kell fogni, a más különben pozíciót fog más.
[00:39:53]Az egy más kérdés, hogy ezt meg lehet úgy is csinálni, hogy azokkal, akikkel csatába megyek, akinek az elismerése fontos, azokkal azokban ezt azokkal ezt partnerséggel csinálok.
[00:40:03]Nekem ezekből a polgárjudit meg az előbb említett dologból úgy tűnik, úgy tűnik, kicsi a minta, kicsi az esetszám, hogy Magyar Péter azt mondja, hogy hogy hogy nem tekinti egyelőre partnernek a frakcióját.
[00:40:18]És az a baj, hogy ez ha ha ez kifele látszik, ha kifele látszik, akkor akkor az ott nem amortizációs folyamatokat indíthat el.
[00:40:27]egyáltalán nem veszít el, csak hogy a egy jó politikusnak az az elsődlegese az, hogy akikkel csatába megy, azok úgy érzik, hogy őket tiszteli, hogy őket elfogadja, hogy tudják magukról, hogy nem egyenrangúak, de a kormányfő képes annak a látszatát keli, hogy egyenrangúak vagyunk kifelé.
[00:40:50]Tehát és ma azt látom, hogy Magyar Péter ebben a tekintetben kevéssé tisztelot a pozg közösséget, ami mögött.
[00:40:59]De ezt szerinted ki lehet mondani?
[00:40:59]Mert valójában ebbe egyáltalán nem látunk bele, és abba se látunk bele, ami amivel kezdted ezt a ezt a részt, hogy hogy milyen az autonómiájuk, mert nem tudjuk, tehát hogy létezik egy olyan dinamika is, hogy valakinek akkora az autonómiája, amennyit teremt magának.
[00:41:16]Hát ugye modern politikában, tehát be kell lakni azt a teret.
[00:41:21]politikában azért amikor azt mondtuk, hogy modern parlamenti politikának annak része a frakciófegyelem és minden más, akkor ebben a formában szerintem egy parlamenti képviselő olyan sok lehetőségablakot nem tud nyitni és egy jó vezető pont miután tudja, hogy neki nincs autonómiája, képes azt a látszatot kelteni kifele, hogy itt autonóm szereprőlőről van szó.
[00:41:40]És ebben igazad van, hogy nem tudhatjuk, hogy ezt, hogy ez ténylegesen ez történik-e.
[00:41:45]Én azt mondtam, hogy azt a látszat keletkezik.
[00:41:49]Remélem így fogalmaztam, de akkor megismétlem, hogy hogy Magyar Péter nem tekinti frak a frakciót partnerének.
[00:41:55]Nem az első ilyen kormányfő, ez ez mondom a politika centrális működéséből fakad.
[00:42:00]Ami fontos, hogy viszont kell kelteni azt a látszatot, hogy mi egy csapat vagyunk.
[00:42:05]Ühüm.
[00:42:06]És ma Magyar Péter egy picit kitakarja a többieket, vagy legalábbis azt látszatot kelti, hogy ők majd úgy is jönnek utána.
[00:42:13]Azon gondolkodom, miközben beszélgetünk, hogy hogy ezek olyan olyan kérdések, ami ami nagyon érdekli az újságírókat, politikai jellemzőket és a széles közönség pedig, hogyha ilyen témák felmerülnek, akkor azt mondja, hogy de hát nézzük meg, hogy csak ez a kormány ezalatt a pár hónap alatt mi mindent csinált, amit amit az előző nem csinált, nem tudom, 16 év alatt.
[00:42:34]mit próbál reparálni, nem tudom, a a az alacsony nyugdíjakkal, bizonyos áfocsökkentésekkel és egyéb történetekkel.
[00:42:44]Persze ebben ebben és ezzel a felvetés ez igaz, hogy eltérő politikai érdeklődések és fókuszok vannak, amiről én amiről én amire amiért mégis erről szükségesnek tartottam, vagy lehet, hogy tartottuk, hogy egy politikusnak a jövője az most teremtődik.
[00:43:01]Tehát, hogy ezek intézkedések, amelyeket szükségesen meg kell tenni, de az, hogy az ő stabilitása, a jövőbeli stabilitása az nem ezektől az intézkedésektől függ, hanem az, hogy milyen udvar veszi körül, hogy hogyan irányítja szervezetileg, hogy ez a hogy a minisztériumok és a kormányfő között van-e van-e van-e harmónia.
[00:43:20]Itt vagyunk a 20 az 20 összöd 25 éves kiszivárgásának évfordulóján.
[00:43:26]Gyurcsány Ferenc politikai tudása kifejezetten kimagasló volt, de az egyik sajátossága az az, hogy nem kezelte partnerként a szocialista frakciót, amely szocialista frakció erősebbnek bizonyult aztán idővel nála.
[00:43:39]Szóval a politikai tehetségeket úgy el tud söpörni az anonim arctalan tömeg, értem ezt a frakciót, hogy azt gondoljuk meg a minisztériumokban, meg a bürokrácia, hogy hogy elfejtődik az elején.
[00:43:53]20ik évforduló volt, és ugye úgy úgy fogal ennyire még nem rohan az idő, úgy fogalmaztál, hogy egy másik publicisztikában, hogy hogy a kezdő politikusok hálásak lehetnek ezért, amit amit itt az összödi beszéd címszó alatt mint jelenség azonosítunk.
[00:44:10]Mit érdemes belőle tanulni?
[00:44:13]Ugye a keveset beszéltünk talán arról, hogy Gyurcsány Ferenc kik előtt beszélt és hogyan beszélt velük és róluk.
[00:44:23]És én az volt az állításom ebben az írásban, hogy ez ennek a tragédiája, ennek a politikai karriernek a tragédiája, hogy egy egy a politikáról sokat tudó ember maximalizálja a kockázatokat, amiket termel ott magának.
[00:44:37]Hiszen mit csinál Gyurcsány Ferenc?
[00:44:40]Az egész beszédnek az én olvasatom most a olvasatom a beszédről az az, hogy leckézteti a szocialista politikusokat.
[00:44:46]Elmondja, hogy mit kell csinálni, elmondja, hogy mit nem csináltak az elmúlt időben, sőt hazudtak.
[00:44:54]elmondja, hogy nincs alternatívájuk, különben vissza lehet menni a a magánszektorba egyik oldalról.
[00:45:00]Tehát ilyet nem csinál politikus, hogy azokkal, akikkel nehéz intézkedéseket vagy bizonytalan helyzetbe megy, márpedig a politikus mindig bizonytalan helyzetbe megy, akkor azok, akik az egyedüli támogatását képezik, azokat megleckéztesse.
[00:45:17]Másrészt, hogy Gyurcsány Ferenc ebben a beszédben beszéd körzetben ott ültek az ellenfelei is.
[00:45:22]Pontosan tudta, hogy ott ülnek az ellenfelei, hiszen nem ez a nem ők ez ők nem akarták pártelnöknek, ők nem akarták miniszterelnöknek.
[00:45:30]Tehát tudta, hogy itt ott vannak azok a szereplők.
[00:45:32]Ö és és az, hogy a politikai személyiség az túlnőtt.
[00:45:42]A politikai a személyiség az előbb előbb nagyobb lett, mint a a politika.
[00:45:45]És ez nem egy pszichológizálás, hanem látszik, hogy nincs uralva a nyelv.
[00:45:50]Ühüm.
[00:45:50]Van egy kivételességtudat, van egy van egy van egy egy büszkeség.
[00:45:55]választási győzelem után vagyunk, van egy legyőzhetetlenség, egy sebezhetetlenségnek a a az élése, és ez a három együttállása ebből következett, hogy azok, akik a Magyar Szociálista Tapártban nem akarták Gyurcsány Ferencnek, azok el érkezettnek látták az időt, hogy vagy most lépnek, vagy az ő sorsuk bevégeztetik ezen ezen elnök alatt vagy miniszterelnök alatt.
[00:46:21]És Gyurcsány Fensnek nem az a tragédiája, politikai identitásának nem az a tragédiája, hogy ez a beszéd kiszivárgott, hanem az, hogy azért a beszéd kiszivárgása ő a felelős, mert a beszédet ezt ő mondta el.
[00:46:32]És ezért nem lehetett szerintem az ő közösségnek kikcmeregni ebből a dologból.
[00:46:40]Mert egy, ha azok szocialista politikusok ott nincsenek leckéztetve, ha ez egy nyelvileg, érzelmileg uralt beszéd, ha ez egy ellaposodott beszéd, hogyha csak Gyurcsány Ferenc tart egy a politikai edukációt, hogy milyen nehéz kihívások előtt áll az ország, akkor nagyon ma ez a beszélgetés nagyon más irányban van.
[00:47:00]Nagyon más irányban van.
[00:47:02]És ezért mondom, hogy hogy hogy a politikusnak a hátországát azt becsülnie kell, mert a hátország az szivárogtat.
[00:47:10]A hátországban mindig van olyanak olyanok, akik azt gondolják, hogy jobban tudnák csinálni a munkát, mint az az adott politikus.
[00:47:19]A a hátországnak vannak sajtókapcsolatai.
[00:47:22]a hátország végre is végre tud hajtani, meg tud szabotálni is.
[00:47:26]És most a Magyar Péternek a hátországa a frakcióban van, a minisztériumokban vannak.
[00:47:31]Egyik oldal, ami az egyszemélyes pártprojekt lényege, az nagyon hatékony kampányképezetet eredményezett egy nehezen elszámolhatató politikust.
[00:47:42]Ez ez itt ezen a ponton ez ez a működési modell ez sikeresnek bizonyult.
[00:47:48]Csak pont az a helyzet, hogy ők nem alkotnak egy olyan politikai közösséget, amelyek az érdekösen függnének egymástól, ami egy pártszerű működésben van.
[00:47:56]Ezeknek az embereknek még megjöhet az autonómiájuk is útközben.
[00:47:58]Tehát mi még azt gondolhatjuk, hogy Magyar Péter uralja ezt a teret.
[00:48:02]Én el tudok kézelni olyan szituációkat, amikor miniszterek nagyobb, hogy is mondjam, autonómiára tesznek szert, mint amennyi mint amely autonómiáról most Magyar Péter az ő esetükben gondolkodik.
[00:48:12]Ezt hogyan tudjuk elkerülni egy politikus?
[00:48:14]úgy, hogy a tiszteletre méltósága a a a saját stábomnak.
[00:48:18]És az a az a az a az a az a talán az elsőre furcsa, hogy a tiszteletre méltóságot a az adott politikai közösség tagjai nem csak azon mérik, hogy hogyan beszélnek velük, hanem hogyan beszélnek a másikkal.
[00:48:33]Ühüm.
[00:48:35]Mer Gyurcsán Fresznek a beszédjéből azt hallották meg a szocialista politikusok, hogy ez velem is megtörténhet.
[00:48:40]Ühüm.
[00:48:40]És szerintem itt van egy olyan pont, ami szerintem, hogy is mondjam, ez lehet, hogy 2030 n-nek a kérdése, de hogy de hogy de hogy de hogy szerintem ez meghatározza majd a Magyar Péterről való percepciót.
[00:48:56]Mindezt mennyire mennyire ellensúlyoz a az a közös szándék a tiszásokban, már úgy értem, a tiszás politikusokban, illetve a tiszás szavazói közönségben, amit ugye elszámoltatásként szoktunk azonosítani, és amivel kapcsolatban ugye most a héten is hát meglepő gyorsasággal az ügyészség elkezdett ügyeket egymás mellé rakni és mentelmi jogokat kikérni.
[00:49:21]Ö ezt te hogy látod?
[00:49:21]Tehát, hogy hogy tényleg hirtelen a múlt héten ugye Jelinek Dániel, ugye most ugye Hankó Balázs Esznák Miklós mentám joga, tehát hogy nagyon-nagyon régi történetek kerülnek elő akkor amikor magyar maga a legfőbb ügyészi pozícióban eljáró helyettes mondja, hogy egyébként válságban van a szervezet.
[00:49:40]Ö akkor amikor Baka András is azzal indokolja, hogy a negyed vonalról öj jelöltet, mertogy ezt valakinek belülről kell átlátnia, akkor közben ilyen ügyeket elkezdenek felgyolítani és mellé rakják a a telefonügyet is.
[00:49:57]Hú!
[00:50:00]Azt mondja most a kommentelő, most nem tudom miért szabadkozok előre, hogy hát minek hívta meg, hogyha erre a kérésre nem tud választ adni, mert mert most olyan gondolataim vannak, hogy hogyan gurul a ilyen volumenű ügyek mellé a telefony, hogyan jut mellé, hogyan kerül mellé a a Magyar Péter telefonügye, hogy a telefonos történetet mondjuk el gyorsan, hogy ugye a a az ügyészség azért kérte ki Magyar Péter mentelmi jogát, merthogy 2024-ben az ötkertes buli után az ügyészség állítása szerint elvett egy férfi telefonját és a Dunába dobta záróje.
[00:50:36]Hát én nekem most a politika jellemző itt megakad ennél a helyzetnél, merthogy merthogy autonóm ügyészséget várunk, ami és helyes helyes, ami ami hogy is mondjam jogból következő módon le tudja vezetni, hogy mit miért tesz.
[00:51:00]És ahhoz, hogy ez így rá lett érkeztetve ez a telefonos kérdés, az az nekem nem feltétlenül azt jelenti, hogy ez a jog ebbe a szakaszba érkezett, és ezt együtt kell találni.
[00:51:13]Tehát, hogy másképpen fogalmazzak.
[00:51:15]Lehet, hogy ez egy politikai válasz.
[00:51:16]Lehet, hogy a hogy hogy itt a ügyészség is beszállt ebben a ebben a ebben a a folyamatban, ami az ügyészségről való gondolkodás, hogy ki legyen a legfőbb ügyész.
[00:51:30]De nagyon átlátszó, nem?
[00:51:32]Hát ezért vagyok egy picit zavarban.
[00:51:35]Most én nem nem tudom, hogy ezt a szót használtam volna, de most segítettél, hogy a zavarom az egyrészről enyhüljön, másik oldalról meg meg elvesztek benne.
[00:51:42]Mertogy nem szeretnék ilyen álla, nem szeretnék ilyen helyzetben nézni, hogy az ügyészség így válik autonómszereplővé valamibe.
[00:51:49]De nem tudok nem tudok nem tudok más magyarázatot erre találni.
[00:51:52]Tehát, hogy az az ügyészségi kommunikációt félretéve, akkor érezzük, hogy tehát a kérdésbe is benne volt, hogy ezek hogy kerülnek így egymás mellé és egy időben.
[00:52:05]Ö megúszós a válaszom, de kétségkívül ez ugyanaz a probléma, ami körül az egész ma jelenlegi univerzumban van, hogy egy ilyen egy ilyen ilyen intergnumos időszakok vannak.
[00:52:21]Intézmények autonómok lesznek, de nem úgy, ahogy tervezték és ahogy gondoljuk.
[00:52:26]Más intézmények lecsillapodnak, logikák érvényesülnek, amik addig azt hittük, hogy elhaltak.
[00:52:32]Szóval szerintem az, hogy mi ennek a a a ennek a rendszernek a ami most zajlik, hogy ez mi ennek a folyamatnak a megragadhatósága, milyen szavakkal, eljárásrenddel, protokollal és és hogy is mondjam, normatívákkal tudjuk ezt megragadni.
[00:52:50]Szerintem ez nem ennek a pillanata.
[00:52:51]Tehát a rendszerváltásokat nem élőbe szokták értelmezni, hanem egy kicsit el kell tenni annak az idésznek, amikor érezzük, hogy na ezek az intézményrendszerek eljutottak ide.
[00:53:00]már értjük, milyen logika alapján működnek.
[00:53:05]Már értjük, hogy hogy mi a a ennek a a felépítménye jogi és normatív értelemben, és onnan visszanézve értelmezhetjük, hogy mi történt, vagy mi volt az a pont, amikor ezek az intézmények félremehettek volna, vagy ők maguk is idelenesen, de hogy zsákutcába kerültek, és ebből hogyan jöttek ki.
[00:53:23]Szerintem ez a probléma ennek az egész dolognak, hogy élőben akarjuk megfejteni azokat a folyamatokat, amikre még nincsenek szavaink is, mert a korábbi politikatudomány jogelméleti szavak nem erre lettek kitalálva, és ezért elkezdjük azokrat alkalmazni, de azokban meg a kategóriákban nem férnek bele.
[00:53:42]Én egy kicsit várnék azzal, hogy hogy mineket nevez.
[00:53:44]Ezért ért bocsánat Koreainak a Facebook kormányzás és társai kifejezéseket is, merthogy merthogy ezek itt és aktuálisan akarnak leírni egy olyan folyamatot, ami ami lehet, hogy még csomó irányba mehet és más formát is ölset.
[00:53:57]Ö ebben a megértésben és nem a jelenlegi kormányzás, hanem az elmúlt 16 év megértésében az MVVH szerinted mekkora szerepet játszhat?
[00:54:07]És most hangsúlyozottan nem arra gondolok, hogy milyen ügyeket fog elővenni, és most hétfőn milyen négy üggyel fogja indítani a a hivatal működését, hanem arra, amit ő a meghallgatásán hangsúlyozott, hogy ő az egész láncolatot akarja bemutatni a bosszig, a politikai végrehajtókig és azokig, akik erre néztek, amikor erre volt az ügy.
[00:54:31]Hát nekem ezzel a felvetéssel az volt az első cseng, ami megszólalt bennem, hogy az elmúlt időszakban az újságírók, az oknyomú oknyomozó újságírók azok olyan komoly munkát végeztek, hogy mi az mi az, amit még nem tudunk a hálózat működéséről?
[00:54:51]Tehát mi az, amihez, tehát amit hozzá fog tudni majd ez a ez a ez a ez a hivatal?
[00:54:58]A hatóságok nem működéséről tudunk nagyon keveset.
[00:55:00]Tehát, hogy ott az ügyek hogyan akadtak el, miért akadtak el, milyen politikai ráhatásra akadtak el.
[00:55:07]Na ezt szerintem ezt ez ez engem is foglalkoztat.
[00:55:09]Előtt tényleg kevesebbet tudunk, de ez nem az ügyeknek a feltárása bizonyos értelemben.
[00:55:12]Tehát az étlap, amiről lehet válogatni, azok kész vannak.
[00:55:17]Szerintem ebben a tekintetben hatalmas munkát végzett a sajtó ebben az időszakban.
[00:55:20]Tehát ide nem kutatók kellenek, meg feltárók kellenek, meg meg a kutatásoknak a szupervíziói kellenek, hanem itt egy más típusú munka kell.
[00:55:27]De ez, hogy a hatóságokról fog ez inkább szólni, bizonyos értelen, hátrafele a hatóságok ö személyzeti meg ilyen intézmény sajátos NER intézmény logikáit fogjuk megérteni, az az egészen biztos.
[00:55:42]És legalábbis remélem engem ez nagyon foglalkoztat, hogy ez hogy hogy hogy ez hogyan jön fényre, de az ügyeket szerintem a a sajtó azt elvégezte.
[00:55:53]Ahogy ezekben haladunk előre, tud még jobban amortizálódni a Fidesz, mert ugye volt egy pont, amikor azt mondtad, hogy nem nem nagyon látunk olyan rossz állapotban lévő magyar pártot, ami egykor olyan csúcson volt, mint a Fidesz, mint ahogy most látjuk.
[00:56:07]Ö szerintem a a a lehetősége ennek megma van.
[00:56:14]Ezt ezt ezt ezt Orbán Viktor is érzi, hiszen amikor Orbán Viktor ott folytatja, ahol abbahagyta a a kötcsei beszédek és az egyéb más ilyen kampánynarratívák folytatódnak ukrán kérdéső, nemzetállam, globalizmus satöbbi, akkor éz érzékeli azt a Fideszt, hogy szavazat megtartási problémája van a Fidesznek.
[00:56:31]Tehát nem szavazatszerzési kihívás, hanem a magszavazókat kell most megtartani.
[00:56:36]Tehát egyáltalán nem iracenás, amit az Orbán Viktor csinál, hogy hogy hogy beszűkíti, mert ez azt jelzi, hogy men, hogy lemehetnek azok is, akik még itt vannak.
[00:56:45]Tehát először a max szavazókat kell megerősítenem, hogy tudjak ugrani.
[00:56:50]Na most ebben szerintem a Fideszt lehet sikeres.
[00:56:53]E stratégiának nem mondanám.
[00:56:53]Ez itt és most egy egy ez egy kihívása a Fidesznek.
[00:56:57]Én én nem látom azt ma nem látom azt, de a politika azért nyitott végül egy másik beszélgetési helyzetben.
[00:57:04]Ugye ezt mondtam, nem látom azt, hogy egy morálisan társadalmi mondanivaló szempontjából m értelmezési horizontja szempontjából ennyire illegit politikai erő, mint a Fidesz, az ebből hogyan tud visszajönni versenyképes szereplővé.
[00:57:29]Tehát egyszerűen az a az a szétesés, ami szervezeti, szervezet kultúrai a politikai osztálya tekintetében végbement, az az szerintem az szerintem példátlan a a a magyar politika történetben.
[00:57:48]Nyilván tudnák ilyet mondani, de hogy nagyon régi időkről.
[00:57:50]És a Fidesznek a a a nagy tragédiája, nem tudom, hogy fogalmazom, az az, hogy a április 12e az nem a egyszerűen a az Orbán rezsimről mondott vélemény, hanem az orbáni igazságról mondott vélemény.
[00:58:06]Az ahogyan ő leírja a valóságot, az amihez képest ő viszonyította a politikai folyamatokat, amihez képest most nem látjuk, hogy mi az új narratíva, ezzel kezdtük, de az de azt már tudjuk, hogy mi nem alternatíva a magyarok számára.
[00:58:16]És amikor egy politika az igazságát veszíti el, akkor a ugyanaz a politika visszaépülni nem tud.
[00:58:23]Lehet-e egy politikusnak más igazsága, más identitása?
[00:58:28]Hát ezek érdekes fejtörésekre adnak okot.
[00:58:30]Azzal mennyire értesz egyet, hogy ahhoz, hogy legyen új narratívam, ahhoz ö a választási rendszernek is változnia kell, mert akik abban gondolkodnak, és akkor nem narratívá, hanem új pártról beszélek, vagy pártokról, azok azt mondják, hogy amíg a versenyfeltételek nem adottak, addig egyszer felesleges erről beszélni.
[00:58:50]Én ma nem látom azt az üvöltői akaratot a magyar társadalomban, de hogyan nincs olyan nem tudom, kit kell fölívom a magyar társalommal akarok beszélni.
[00:58:57]azt, hogy kutatóként persze meg tudom kérdezni erről, de minek?
[00:58:59]Mert én nem látom most azt a felhajtelőt, hogy a magyarok ilyen mérsékelt sok pártrendszert szeretnének létrehozni.
[00:59:07]Tehát most ezzel békében van szerintem a magyar társadalom.
[00:59:08]Ez a ez a ez ez biztos sokakat foglalkoztat az ilyen politikai enimelőket, mint mi vagyunk, de valójában a magyar társa most békében van azzal, hogy nem kell politikával foglalkozni.
[00:59:16]Amit meg lát és szeret belőle, az pedig az, amiről beszéltünk, hogy zajlik a csuklóztatása a a fideszes politikusnak.
[00:59:24]Ez része ennek a, hogy is mondjam, ennek a ez ez a múlt feldolgozás magyar módra, de hogy azt, hogy itt itt ilyen új kínálatokra tartana igényt a magyar társadalom, meg azt tartanák kívánatosnak, én ezt nem látom.
[00:59:39]És itt van vitám mondjuk más kollégák, hogy szerintem a magyar társadalom annyira akarta magát repolitizálni 2026.
[00:59:49]április 12-én, hogy utána egy kicsit depolitizálódjon.
[00:59:52]Minden a politikáról szólt neki.
[00:59:54]A tankerületeket, mikor beiratom a gyereket valahova, azt kellett néznem, hogy a tankerületben milyen viszonyoktól kezdve egészen, hogy mikor elmegyek nyaralni, hogy akkor ez hogyan tejel, miest minden a politikáról szólt.
[01:00:07]És ma magyarok azt tapasztalhatják, és azt élhetik, hogy végre nem a politikáról szólnak a döntéseik, a hétköznapi döntéseik, hanem a hétköznapi döntéseik azok hétköznapi döntések és nem politikai döntések.
[01:00:16]És nem hiszem most, hogy a magyar társadalom abban az állapotában lenne, vagy abban az igényében lenne, hogy itt a választási rendszer reformja azért fontos és szükséges, és indokolt ilyen irányban, hogy abból a társadalmi keresetek és kínálatok másképpen is találkozhassanak.
[01:00:34]Szerintem most a magyar társam békében van ezzel a sajátos posztner állapottal.
[01:00:41]Micsoda végszó.
[01:00:41]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[01:00:44]Köszönjük szépen a figyelmet a Szintentu YouTube csatornám vöngészék a korábbi videókat.
[01:00:48]Iratkozzanak fel és vigyázzanak magukra.