Szinten túl 1:09:56

Darázs Lénárd, az ELTE rektora: Nem lehet mindig becsicskulni

interjúfelsőoktatáseltekekvanerközélet
Irányultság: CentristaKötődés: Független
Darázs Lénárd, az ELTE rektora: Nem lehet mindig becsicskulni
tl;dr
  • Keret: Darázs Lénárd ELTE-rektor (tavaly augusztus óta) a Szinten túl vendége; szerinte a felsőoktatás struktúrájában és finanszírozásában is NER-termék — erről eddig keveset beszélt a közbeszéd.
  • KEKVA-rendszer: valódi célja az RRF-források „megfelelő körökhöz” juttatása és az intézmények „eltelenítése” volt; az ELTE jutalma a nem-beállásért a „lassú kivéreztetés”.
  • Nyomásgyakorlás az ELTE ellen: nullás RRF-elosztás, Csák János uniós forrásokra vonatkozó ultimátuma, minisztériumilag blokkolt szakindítások, be nem tetsző nyilatkozatok után Hankó-féle telefonhívások.
  • Felosztási terv: állítólag Orbán Balázs vetette fel — low-cost jogászképzés, tanárképzés az NKE-be olvasztása, a TTK elcsatolása, a bölcsészkar helyére Pázmány-kampusz.
  • Pénzügyi szakadék: a KEKVA-oktatók kb. 30%-kal többet keresnek; a Hun-Ren milliárdokat kapott, az ELTE „konkrétan semmit”; a dolgozók 60%-a tanítói átlagbér alatt van.
  • Hun-Ren és Kraus: a kutatóhálózat dupla fizetésekkel „kiüresíti” az egyetemeket, ez szerinte „halálra ítéri” őket; a külföldi kutatók hazahozatalának ígérete „mesekategória” volt.
  • Miért most szólal meg: a kormány ígérte az állami egyetemek rendezését, miközben a KEKVA-k minden megoldást megkaptak — „belünk meg semmi se történt”.
  • Elvárás: először kb. 10 milliárd Ft a 30%-os bérkülönbség összezárására, majd a 2027-es költségvetésben kb. 120 milliárdos, felmenő rendszerű finanszírozási perspektíva.
  • Hangulat: „puskaporos”, intézményi csalódottság öt hónap után is; Magyar Péter látogatását gesztusnak értékelte, de az egész rendszernek kell mozognia.

„Amíg az ELTE-t nem rendezik, addig nincs rendszerváltás Magyarországon a felsőoktatásban.” – Darázs Lénárd

Részletes összefoglaló megjelenítése

A beszélgetés kerete: a felsőoktatás mint elhanyagolt téma

A Szinten túl adásának vendége Darázs Lénárd, az ELTE rektora, aki a tisztséget tavaly augusztus óta tölti be. A műsorvezető a bevezetőben arról beszélt, hogy bár a közbeszédben rengeteget foglalkoznak a NER lebontásával – a mély állammal, a gazdasággal, az igazságszolgáltatással, a hatóságokkal, a kultúrával –, arról, hogy a NER a hazai felsőoktatásban is ott van, és azt a struktúrát hogyan, mit kellene lebontani, eddig keveset beszéltek.

„…bár nagyon-nagyon sokat beszélünk a NER lebontásának folyamatáról… ugyanúgy ott van a NER a hazai felsőoktatásban is.” – a műsorvezető *

Eddig az ígéretekből ismert a téma: a KEKVA – közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványként fenntartott, ún. modellváltó – egyetemek helyzetének rendezése (amely az Erasmushoz, a Horizont-programokhoz és az uniós forrásokhoz való visszacsatlakozás feltétele volt, és a rektor szerint megvalósult), valamint az állami egyetemek helyzetének rendezése. Ez utóbbira alig esett figyelem – talán egy fél délutánig hír volt, amikor az ELTE tanévnyitóján a szakszervezeti vezető Magyar Péternek adott át egy papírt az oktatók fenntarthatatlan bérhelyzetéről.

„A mai felsőoktatás NER-termék”

Darázs Lénárd szerint a jelenlegi felsőoktatási rendszer – struktúrájában, finanszírozásában, rendszerében – NER-termék, és ez szerinte nem is erős állítás: egy 16 éves monolit kormányzás után, amelyből legalább 10 év már a „NER-szerű” működés volt, minden társadalmi rendszer átalakul, „miért lett volna kivétel a felsőoktatás?” A felsőoktatás ráadásul a NER számára mindig „vörös posztó” volt, mert lételeme az autonóm működés – ezt pedig „minden diktatórikus berendezkedés tagadja”.

A folyamatot 2015-től vezette vissza: ekkor vezették be a kancellári rendszert, amelynek szereplőit állítólag közvetlenül a miniszterelnök nevezte ki, és feladatuk az egyetemek ideológiai és gazdálkodási keretben tartása volt. Az ELTE ebből a szempontból pozitív kivétel volt – „szerencsénk volt, korrekt kancellárunk volt”, aki tiszteletben tartotta a tudományos autonómiát –, más egyetemeken viszont „nagyon brutális események” történtek. Ideológiai oldalon említette a CEU üldözését és a modellváltásnál a Színház- és Filmművészeti Egyetem „lerombolását”; az ELTE mindig „lázadó” egyetemnek számított a társadalomtudományos és jogi hagyománya miatt.

A KEKVA-sítás valódi okai: RRF-források és „eltelenítés”

A rektor a vagyoni oldalát is kifejtette a történetnek: 2021-ben, amikor megjelentek az RRF-források, és Magyarországot a 2026-ig futó RRF-tervre „prelesztinálta” az Európai Unió, egy erős paradigmaváltás indult (digitális átállás, fenntarthatóság finanszírozása), és egyértelmű volt, hogy jelentős uniós források fognak a felsőoktatási intézményeken keresztül érkezni. Szerinte ezért volt szükség a KEKVA-kra: nem az autonómia volt a kérdés – „ezt azért tudjuk, hogy nem egészen ebben” –, hanem az, hogy a több ezer milliárdos forrás „a megfelelő körökhöz” jusson, politikailag motivált kuratóriumok közreműködésével.

A rektor szerint a KEKVA-rendszer nem csak a vagyon átcsoportosításáról szólt („a közkeletű szóval lopás”), hanem az eltelenítésről is: azok az intézmények, amelyek nem álltak be a sorba, megbüntették magukat. Az ELTE és még egy-két állami egyetem jutalma a nem állt-be-állásért „lassú kivéreztetés és egy nagyon aszimmetrikus helyzet” volt – hasonlóan a független kulturális intézmények sorsához.

Nyomásgyakorlás a kulisszák mögött

A rektor konkrét példákkal illusztrálta, milyen látható és kulisszák mögötti nyomás érte az ELTE-t:

  • RRF-források: határozatban közölték „kerek perec”, hogy az ELTE nem kap az RRF-forrásokból – „nullát” –, miközben a kormányhoz közelebb álló egyetemek több száz milliárdos pályázatokat adhattak be. Az indoklás: „támogatni kell a gazdaságfejlesztést, a kormányzati célkitűzésekbe illeszkedő egyetemeket”.
  • Csák János mondata: az eggyel korábbi – nem a Hankó Balázs előtti – oktatási miniszter, Csák János egy vacsorán, az előző rektor és a kuratóriumi vezető jelenlétében szó szerint azt mondta: ameddig az egyetem nem áll be a modellváltási folyamatba, nem definiálja újra magát, nem lesz „zökkenőmentes” a működése, addig nem számíthat uniós forrásokra. (Akkoriban Hankó Balázs még államtitkár volt.)
  • Szakindítások: volt olyan eset, hogy tíz szakindítási kérelmüket az oktatási hivatal és az MAB jóváhagyta, de a minisztérium nem – hallgatói alapú finanszírozásnál ez „nagyon-nagyon brutális”.
  • Bérfejlesztés megtagadása: amikor „nagyon égett a ház”, kaptak egy 15%-os emelést a legalacsonyabb bérűekhez (ami összetolta a bértáblákat, és aránytalanul érintette az egyetemi tanárok bérét), majd további 15%-ot teljesítményalapon, karokon eltérő módon, amely nem épült be az egyetemi költségvetésbe.
  • Telefonhívások: amikor Polyák Gábor, Fleck Zoltán vagy más ELTE-s oktató olyat írt vagy mondott a médiában, ami nem tetszett a kormányzatnak, felhívták a rektort.

– Ki hívta? *
– Na, hívott a Hankó. – Darázs Lénárd *

A hívások lényege „probléma lehet, próbáljon erre figyelni” volt – de mivel a beszélő már megírta, amit megírt, „ebben maradt”. Direkt szankció nem volt, mégis nyomásként jelentkezett. A kutatók tudhatták, hogy nem lesz következménye a megszólalásnak, így az nem ütötte meg az ingerküszöbüket.

  • A Fleck-ügy: 2025 nyarán Fleck Zoltán egy Tisza-szigeti rendezvényen arról beszélt, milyen lehetőségek lennének egy Tisza-kormány előtt a köztársasági elnökre gyakorolt politikai nyomás, fenyegetés vagy zsarolás kapcsán. Sulyok Tamás ezt nehezményezte; az ELTE először azt reagálta, hogy a professzor magánemberként nyilatkozott, majd közleményben jelezte: politikai eszközként megjelenő zsarolásról így nem lehet beszélni – ezért az egyetem is kapott kritikát. A rektor utólag elismerte (a Klubrádióban is elhangzott), hogy a nyilatkozat nem volt teljesen átgondolt: „Én ismerem őt. Nyilván nem egy anarchista felhívás volt a részéről.” Ugyanakkor szerinte egy ELTE-s professzor, aki kvázi véleményvezérként jelenik meg, nem nyilatkozhat félreérthetően – „igazából csak ennyi volt a kritika”. Szankció semmilyen nem lett belőle, „amit a Sulyok Tamás is adott esetben sugalt volna”.

A mélyebb ok: az értékalapú működés és a modellváltás elutasítása

A rektor szerint a felszíni ügyek (a Polyák- és Fleck-nyilatkozatok) nem voltak a valódi okok: „kis felületi dolgok” voltak. A mély probléma az volt, hogy az ELTE nem vált el az értékalapú egyetemi működéstől, és mindenfajta modellváltásnak ellenállt.

„…megmutattuk, hogy van választás, meg hogy erre lehet állni, és hogy nem lehet mindig úgymond becsicskulni – kerül, amibe kerül. […] Mi nem egy vagyonkezelő meg nem tudom milyen intézmény vagyunk, hanem komolyan vesszük az egyetem működését.” – Darázs Lénárd *

Ez szerinte „óriási tüske volt a kormány szemében”. Felsorolta a további támadásokat: a szociológusaikat vádolták, hogy a szegénységről, a cigányság helyzetéről angolul írt, Q1-es tanulmányokkal „a kormányellenes ténymegállapításokból húznak hasznot”; a tanítóképzés szexuális neveléssel foglalkozó kurzusa miatt „teljes támadást” indítottak („mi az, hogy szexuális nevelésre oktatunk az egyetemen?”) – miközben a rektor szerint most „üt vissza a gyermekvédelmi rendszerben”, hogy nem tanítják meg a gyerekeknek és szülőknek az abuzálást jelző riasztórendszer felismerését (hogy egy kisfiú sérülése nem azért van, hogy „fejbe vágta a haverja, vagy molesztálja a nagyapja”). Belekötöttek a NAT-ba is, meg a pedagógusképzés „eltulajdonításába”.

„392. tanévünkben vagyunk, sok mindent láttunk. […] Átvészeltük az 50-es éveket is, meg az előtte lévő éveket is.” – Darázs Lénárd *

Az ELTE-t „az idegrendszerét rombolta” az Európai Unióval való „kalódás” is: a nemzetközi együttműködésekből, a nemzetközi vérkeringésből való kisodródás és az egyre alacsonyabb színvonal „egyszer nem fér bele a mi értékrendünkben”.

Az ellenállás ára és az alulfizetés erkölcsi dilemmája

A műsorvezető rákérdezett: nincs-e ellentmondás abban, hogy egy zászlóshajó egyetem, amely nemzetközileg fél évvel (a rektor szerint évekkel) megelőzi a magyar egyetemeket, alulfinanszírozott. A rektor válasza: a nyomás alatt dolgozó szervezetek ugyanúgy rendkívül hatékonyak – de „nagyon-nagyon tisztességtelen egy államtól – legyen ez az előző, Fidesz-kormány, vagy meglátjuk, a Tisza-kormány – kihasználni azoknak az embereknek az elköteleződését, egyfajta fanatizmusát, hogy alulfizeti őket”. Párhuzamot vont a független sajtó működésével. A nyomás náluk fordítva hatott: minél inkább szorították őket, annál inkább a kiválóság, a nemzetközi kapcsolatok és pályázatok felé.

„Nem engedheti meg magának egy kormány – de ez legyen a Tisza-kormány is, ha majd jövőre beszélünk –, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget. Ilyen nem tud lenni egy normális országban, mert ezzel szembenézteti a rendszert azokkal az emberekkel, akik több nyelven beszélnek, nemzetközi kapcsolatokkal viszik a hátukon ezt az egyébként lefelé süllyedő országot.” – Darázs Lénárd *

Miért nem darálták be? Társadalmi reputáció és politikai óvatosság

A rektor szerint április 12 (a Tisza győzelme) után visszatekintve: „ha nem a Tisza győzött volna, nagyon-nagyon sötét képem lenne.” A társadalmi megítélés erőt adott az egyetemnek: az idei, február 15-i jelentkezéskor – amikor az egyetem még abban az állapotban volt, amiről beszélnek – 38 000 diák jelentkezett az ELTE-re, a teljes jelentkezői létszám negyede, és közülük 14 501-et vettek fel; az elmúlt években 120 000 hallgató járt az egyetemre. A magyar társadalom véleményformáló értelmisége szerintük jelentős erőt képvisel, amivel a kormányzat „nem akart szembenézni” – a választások előtti félévben a fenyegetések fel sem merültek.

Konkrét fenyegetésekről is beszélt: Orbán Balázs – „aki az MCC atyja”, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez is kötődik, és a miniszterelnökhöz közelálló volt – tavaly nyáron egy jogászfórumon állítólag kifejtette, hogy az ELTE feldarabolandó. A rektor elmondása alapján a tervek: a jogi karból „low cost”, önfinanszírozó jogászképzés, amely nem kapna államilag finanszírozott helyet; a tanárképzés eltelenítése a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre épített, „senki által nem értelmezhető, színvonaltalan” rendszerrel; a szomszédságukban a bölcsészkar rovására a „Ferenc József város” lerombolása a Pázmány-kampusz megépítéséhez; a természettudományi kart (TTK) pedig szívesen elcsatolták volna a BME-hez (illetve egy másik, csonka néven említett intézményhez). A rektor hangsúlyozta: Orbán Balázzsal soha nem beszélt, de „hiteles emberek mondták”, az előző rektor maga mesélte kerek perec az Orbán Balázzsal folytatott beszélgetést – „ez nyílt titok volt”. Egy Fidesz-győzelem esetén – akár csak egy szavazattal – szerinte bosszúfolyamatok indultak volna be.

A KEKVA-kapcsolatban hozzátette: sosem látták azt a vagyont, amely egy ekkora intézmény vagyonkezelését indokolná, és a kormányzat nem is akarta nekik odaadni – ez a források átcsoportosításának lehetősége volt, amire nem voltak készek.

„Az állam helyzetbe hoz”: ez szerintem a korrupció

„Az »állam helyzetbe hoz« – ezt én nem tudom értelmezni. Ilyen nincs. […] Ez pont a korrupció. Ez pont a NER.” – Darázs Lénárd *

A rektor kifejtette: ezzel nem az egyes KEKVA-egyetemeket akarja bántani – ott is kiváló oktatók és kutatók dolgoznak –, hanem a rendszert kritizálja. Kitérőben élesen kritizálta az NKE tanárképzését: „akkreditálatlan, kettőt fizet, egyet kap, mint a mosópor”, és aki elvégzi, „BA-s bölcsészdiplomát kap milliós hallgatói ösztöndíjakkal” – ez szerinte lealacsonyítja a mai fiatalokat, bár végül nem is „masíroztak be” a képzésbe. Hozzátette: az ELTE nem monolit – voltak, akik pénzügyi okokból átmentek máshova, ahogy jöttek is.

A rektorválasztás utáni beiktatási ünnepségen (amelyen Hankó Balázs is jelen volt) a rektor arról beszélt, hogy csak annyit kérnek: legyen verseny – indikátor- és teljesítményalapú finanszírozás. „Ha a KEKVA-k kapnak a publikációkra pénzt, akkor mi is kapjunk; ha a KEKVA-knál van béremelés, akkor nálunk is legyen béremelés.” A jelenlegi helyzet „megdolgozott” – ehhez képest kellene őket „helyzetbe hozni”.

Konkrét számok: bér- és infrastruktúra-óriáskülönbségek

  • Ugyanazért a munkáért (nem a professzorokat vetik össze a tanácsegédekkel) a KEKVA-egyetemek oktatói kb. 30%-kal többet keresnek, mint az ELTE-n.
  • A Hun-Ren kutatóhálózat tavaly 18 milliárd Ft-os bérfejlesztést és 11 milliárd Ft-os infrastruktúrafejlesztést kapott; múlt heti hír, hogy most 11 milliárd Ft-os bérfejlesztésről döntenek – miközben a rektor szerint a létszámuk kb. akkora, mint az ELTE-é. Az ELTE: „konkrétan semmit”.
  • Az ELTE bruttó átlagbére kb. 750 ezer Ft, a diplomás átlagbér kb. 1,2 millió Ft; a dolgozók kb. 60%-a kevesebbet keres, mint az általános iskolai tanítók átlagbére. A rektor szerint ez nem arról szól, hogy mások túl sokat keresnek, hanem az arányosságról és a nemzetközi versenyképességről.
  • Infrastruktúra: a KEKVA-egyetemeken fedett sportpályákat, új kampuszokat építenek; a lágymányosi természettudományi karon – ahol világszínvonalú kutatások zajlanak – „gödrök és porfelhők” vannak; a Trefort-kertbe az idén a meglévő hallgatói létszám mellé 6000 új hallgatót kellett beengedni (3000 a bölcsészkarra, 3000 a gazdaságtudományi karra).
  • A működési infrastruktúra is elmaradt: adatalapú működés, adatszabvány, számítási és kutatási infrastruktúra hiányzik. A rektor úgy magyarázta: régen a nemzetközi tudományos életben való részvételhez folyóiratokra kellett előfizetni, ma adatbázisokra kell, ez is komoly költség – és a pályázati önrészeket sem tudja, kitől kérje el, ezért a minimális nemzetközi együttműködésből is kisodródhatnak.

Kraus Ferenc ígérete: „mesekategória”

A műsorvezető rákérdezett a Kraus Ferenc-féle ígéretre – hogy hazahozza a külföldön kutató magyar tudósokat és külföldieket hoz az országba. A rektor válasza: „semennyire” sem volt reális.

„Hát ez nagyon-nagyon a mesekategória volt: hogy majd ilyen fejlesztés tud lenni Magyarország.” – Darázs Lénárd *

A kutatók csoporttal, PhD-hallgatókkal, támogatókkal, kutatási infrastruktúrával és lakhatással pályáznak az európai rendszerben – miből fizették volna ki mindezt? Az ELTE „nadrágszíjbe húzva” létrehozott egy kiválósági alapot is, amelynek egyik jogcíme a külföldi kutatók legalább hat hónapos fogadása volt minimálbér-szintű juttatással – „nem jött senki”. Amikor a Kraus-modell létrejött, a KEKVA-egyetemek még nem tartották kézben az uniós forrásokhoz való hozzáférést, a BME csak alakulóban volt, a Hun-Ren pedig átalakulóban – a rektor szerint az ígéret háttere ezért is tarthatatlan volt.

HUN-REN: hogyan „ítéli halálra” a kutatóhálózat az egyetemeket

A rektor időrendben vezette fel a problémát: a Hun-Ren 2019-ben szakadt le az MTA-ról – szerinte ez politikai döntés volt, és az ingatlanvagyonon (a Várbeli épületek, a zenetudományi intézet stb.) „ment a játék”; egyesek szerint ingatlanprojekt lett volna, ami megállt. Ezután politikához közeli vezetést neveztek ki, majd újra egy másikat.

Az alapelv szerinte: független kutatóhálózatot csak olyan ország engedhet meg magának, ahol az egyetemek jól vannak finanszírozva – ez Németországtól Dél-Koreáig így működik. A nemzetközi rangsorokban csak az egyetemek mérhetők, a kutatóintézetek nem látszanak; a zászlóshajó tudományegyetemek hordozzák a külvilág felé a nemzetközi láthatóságot.

„A kutatóhálózatnak a működése ebben a formában halálra ítéri az egyetemeket. Ezt nyugodtan kijelentem.” – Darázs Lénárd *

Az indikátorokat a kutatóközpontok úgy tudják teljesíteni, hogy egyetemi embereket, PhD-hallgatókat, legjobb kutatókat vonzanak át – kétszeres fizetésekkel. „Ki fogja képezni a jövőben a tudós-utánpótlást?” A nemzetközi versenyben is az egyetemek versenyeznek erős kutatói lábbal – így „kiüresítik az egyetemeket”. Szerinte a kutatóhálózat és az egyetemek között kidolgozott viszonyrendszer kellene (közös működés, források), és egy szegény ország nem tudja megduplázni a kutatási infrastruktúrákat, hogy mindenhol legyen.

Miért most szólal meg? „Amíg az ELTE-t nem rendezik, nincs rendszerváltás”

A rektor leszögezte: nem csak most szólal meg – az előző nyári, rektori beiktatási ünnepségen is elmondta ezeket a miniszter előtt, és folyamatosan jelezték a helyzetet. De az is igaz: „egy diktatúrában egész más ugrabugrálni még egy egyetem vezetőnek is, mint egy nem diktatúrában.” Most viszont azt a helyzetet élik meg, hogy „nem tudjuk, merre van előre”.

A kormányzati ígéret elhangzott: az oktatási miniszter a rektoroknak, a szakszervezetnek és a hallgatóknak egyaránt elmondta, hogy az idei év feladata az állami egyetemek helyzetének rendezése. Eközben a rektor tapasztalata: a KEKVA-egyetemeknél kicserélték a kuratóriumokat (amit az EU akart), megkötötték velük a finanszírozási szerződéseket, megjöttek az uniós források, hozzáférnek az Erasmushoz – „belünk meg semmi se történt”. Az ELTE, a Zeneakadémia, a Képzőművészeti Egyetem és egy kis főiskola folyamatosan „abuzált” szerepben van, miközben a KEKVA-egyetemek örülnek, hogy „nagyobb problémájuk nem volt”.

„Az nem rendszerváltás, hogy lecsukják a bűnözőket. Az csak annyit jelent, hogy működik a jogállam – egyébként az semmi. Az a rendszerváltás, ha ezzel együtt zajlik a közpolitikai megfelelősségre vonás, a vagyonvisszaszerzés, és ezek a teljesen eltorzult, beteges NER-struktúrákon változtat a kormány.” – Darázs Lénárd *

„Amíg az ELTE-t nem rendezik, addig nincs rendszerváltás Magyarországon a felsőoktatásban.” – Darázs Lénárd *

Az ELTE – mint mondta – nem az az egyetem, ami „kiabál ki a sorból”, hanem az, aki „viszi az egynegyedét ennek az egész felsőoktatási történetnek”: 500 helyre küldenek hallgatókat Erasmusban, további 350 egyetemmel van nemzetközi kapcsolatuk, a nemzetközi tanévnyitón 27 nagykövet van (japán, dél-koreai, francia, német és a többi), és meghatározó szerepük van a pedagógusképzésben. Ezért van „egy kicsit indulat”: nem fenntartható a mostani helyzet.

Pénz vagy akarat? Kormányzati szerkezet és gesztusok

A rektor szerint valószínűleg van akarat, de a „pénz nehéz” felmentést nagyon visszautasítja – „mindenki Kármán Andrásnál áll sorban”, ez így nem magyarázat, és komoly problémákhoz vezet. Kifejezetten elítéli, hogy az államilag finanszírozott csoportokat (egészségügyi dolgozók, köznevelés) próbálják egymással összeugrasztani: „nem az egészségügyi dolgozóktól akarunk pénzt elvonni.” A valódi probléma szerinte az, hogy a felsőoktatásra és a kutatásra szánt pénz „még mindig a NER által létrehozott struktúrákon belül és olyan arányokban” oszlik el.

Magyar Péter tanévnyitós látogatását a rektor gesztusként értékelte: a rendszerváltás első útja az egyetemek közül az ELTE-re vezetett – ahogy Antall József is a 90-es évek első szabad választása után az ELTE-re jött. Szerinte a miniszterelnök teljesen normálisan kezelte a helyzetet, megértő volt, láthatólag sok mindenre szembesült, és pozitívan nyilatkozott az ELTE pedagógusképzésben betöltött szerepéről. „Nem az ő dolga, hogy zsákba hozza a pénzt – az egész rendszernek kell mozognia.”

Kormányzati szerkezeti kérdésekről: a rektor szerint az oktatási minisztérium jelenleg inkább nem felsőoktatás-szemléletű (Landner Judit sem ebből a világból érkezett). A felsőoktatási államtitkár volt a riválisa a rektori választáson, de – hangsúlyozta – „se ő bennem, se bennem ő”: világhírű, kiváló tudós, kiváló viszonya van az ELTE-hez; sőt szerinte egy ELTE-s államtitkárban inkább keletkezhetne kvázi gátlás, hogy senki nem várja tőle a saját intézménye pénzét. A tudományos-technológiai minisztérium viszont a Hun-Rennel van elfoglalva – lehet, hogy strukturális probléma van a kormányzati szerkezetben. A rektor álláspontja: a felsőoktatás organikusabban kapcsolódik a tudományhoz és az innovációhoz, mint a közneveléshez, de lényeges, hogy legyen erő a kettő között – most viszont nem látják, egy tudományos projekt kapcsán kihez fordulhatnak.

A hangulat: „puskaporos”, csalódottság

A rektor szerint öt hónap telt el a kormányalakítás óta (május 9-től októberig), de a parlamenti működés felfokozottsága, a számonkérés miatt „úgy tűnik, hogy már másfél év telt el”. Amit az ELTE vár, nem azt, hogy „zsákba hozza a pénzt” valaki, hanem perspektívát: tárgyalásokat, és hogy a 2027-es költségvetésben látszik az állami egyetemek helyzetének rendezése – nem egyszeri pénz, hanem éven belüli, a különböző területekre kiterjedő finanszírozási megállapodás.

„Nagyon-nagyon rossz hangulat van. […] Konkrét kollégáktól hallom, és mindenhol, tehát nem csak az egyik karomon vagy a másikon, és nem csak a támogatói munkatársak körében.” – Darázs Lénárd *

Sztrájkra vonatkozó kérdésre nem tudott válaszolni: az elmúlt években nem volt példa rá, mert az egyetemvezetők is hűtötték az ilyen mozgalmakat – a „lineáris rendszerben” (április 12 előtt) mindennek volt következménye. Most viszont nincs kormányzati nyomás, mindenki tárgyalni készséggel találkozik, a demokrácia kialakulóban van – nem tudja, hogyan robban majd a felszabadultság. „Mit mondjak az embereknek most én vezetőként?” – tette fel a kérdést, majd hozzátette: nem csak az 5000 kollégáért és a 45 000 hallgatóért harcol, hanem a mostani negyedikesekért, harmadikosokért is, akiket a következő években a most végzős óvópedagógusok, tanárok, tanítók fognak tanítani. „Az ELTE nem sziget, hanem 1000 felé hat a magyar társadalomban” – ezért szerinte „nagyon hamis” az a vonal, hogy melyik szektor pénzét kellene elvonni az egyetemeknek.

Mennyi pénz kell? A rektor számításai

  • Első lépés: a kb. 30%-os bérkülönbség összezárása – ez kb. 10 milliárd Ft (az ELTE éves finanszírozása nagyjából 40 milliárd Ft). Ez a pénz nem „magánzsebre” megy: hallgatótámogatásba, kampuszfejlesztésbe, dolgozói és hallgatói jólétbe, esélyegyenlőségi programokba menne vissza.
  • Optimális forgatókönyv: a 2027-es költségvetésben jelenjen meg perspektívikus finanszírozási ígéret – a lepusztult infrastruktúra és az elmaradások miatt kb. 3-3,5-szeres, akár négyszeres, körülbelül 120 milliárd Ft-os finanszírozás lenne indokolt az ELTE számára – felmenő rendszerben, nem egyszeri összegként.
  • Időzítés: az ígért bérfejlesztés eredetileg szeptemberben és januárban, két lépésben jött volna; októberben már csak egy-két hónap maradt az idén, és a 10 milliárd egy éves bértömeg-finanszírozást jelent – minden hónappal „csúszik át” 2027-re. Ha a 2027-es költségvetésben nem látják az ELTE helyzetének rendezését, „minden elúszott ebben az egész rendszerben”: nem valósul meg a magyar felsőoktatás átstrukturálása, és nem szűnik meg a NER-i modellváltás értelmetlensége.

A rektor a beszélgetés után tárgyalásra megy: az NKE tanárképzésének kivezetése a téma – a megszűnő képzés NKE-s hallgatóit az ELTE veszi át, mert „állami egyetemként a hallgatók érdekében mindent elvállalunk, csak mégis egy kicsit morbid az egész történet”.

Szakmai szolidaritás: „ennél morbidabb dolog a földön nincsen”

A záró, „naiv” kérdésre – tapasztaltak-e szakmai szolidaritást más egyetemi vezetőktől – a rektor azt mondta: meglepte a kérdés, sosem gondolkodott rajta. Rivalizálás nem volt, de szolidaritási színtér sem, mert ilyen nem létezett: a Magyar Rektori Konferencián – ahol mindenki KEKVA – az állami tagozatot az NKE rektora képviseli.

„Ennél morbidabb dolog a földön nincsen, hogy az ELTE-t az NKE rektora képviseli.” – Darázs Lénárd *

Ugyanakkor erős együttműködések voltak: a KEKVA-egyetemek a maguknak juttatott kutatási infrastruktúrákba bevonták az ELTE-t is, és a kisebb egyetemek az ELTE-vel működtek együtt a nemzetközi kapcsolataik miatt.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Hát az egyszerűen a pzfakítás / pszcvakítás kategóriája” – a rektor a Kraus-modell állami megvalósításáról; a szó pontos alakja az átiratban kétszer is eltérően torzult, nem rekonstruálható biztosan (becsmérlő megnevezés értelmű).
  • „…hogy ilyen Sándor József Berdeg zsákba hozza a pénzt” – garanciálisan garbálódott mondat; a kontextusból annyi rekonstruálható, hogy az ELTE nem zsákban hozott pénzt vár a kormányzattól, hanem perspektívát.
  • „a Kraus féle élvan alapítvány” – a lágymányosi infrastruktúra-leírásnál szereplő alapítványnév nem rekonstruálható pontosan.
  • „van egy Tomás Akadémián keresztül zajlik az egész történet” – az adatbázis-hozzáférés rendszereként említett név valószínűleg torzított alak, pontos megfelelője bizonytalan.
  • „Ha belekötünk abba a… NADba” – valószínűleg a Nemzeti Alaptantervre (NAT) utal, de a pontos alak bizonytalan.
  • „a Len Akadémia van még így meg a képzőművészeti egyetem meg egy kicsi főiskola baján” – a kontextusból a Zeneakadémia értendő; a „kis főiskola” pontos azonosítása („baján”) bizonytalan.
  • „Ungaran az MVVH élén” – valószínűleg „Ungár Andrást az MTVA élén” értendő (a név az átiratban többféle torz alakban szerepel: „Ungaran”, „Ungerannának”, „Ungeralnak”), de a pontos névalak bizonytalan.
  • „a TTK-t… elcsatolták volna BMZ például, vagy akár a Ham.” – „BMZ” valószínűleg a BME; a „Ham.” csonka, azonosítatlan név.
  • „nem állt be az ATA modellváltó egyetemek sorába” – torz alak; értelmezés szerint „a modellváltó egyetemek sorába”.
  • „a szomszédunkban lerombolták a fé József várost, hogy a pázbányampuszt megépítsék” – „Pázmány-kampusz” jól rekonstruálható, de a lerombolt épületegyüttes pontos megnevezése („Ferenc József város”) bizonytalan.
  • „számszeresítsük… nagyjából 3840 400 milliárd az ELTE finanszírozása… 40000 milliárdot, jól mondtam, 400 milli 40 milliárd” – a beszélgetés alapján az ELTE kb. 40 milliárd Ft-os éves finanszírozása értendő.
  • „7500 Ft körül van az ETE átlagbér” – kontextusból (diplomás átlagbér: 1,2 millió Ft) 750 ezer Ft bruttó átlagbér értendő.
  • „Klub Rádióban megitottam, ott láttam leírva” – pontos alakja értelmezhetetlen; a mondat értelme: a rektor a Klubrádióban is elismerte a kritikát a Fleck-ügy kapcsán.
  • „annuál 3-át ott legyen a pénz” – értelmezhetetlen töredék; a mondat értelme, hogy nem egyszeri pénzadást, hanem perspektívikus, felmenő rendszerű finanszírozási ígéretet várnak.
Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Elég sok telefont kaptam például.

[00:00:01]Milyen telefonokat kapott?

[00:00:01]Ezt hogy kell elképzelni?

[00:00:04]Hát hogy amikor mondjuk a Polyák Gábor vagy a Freg Zoltán vagy valaki írt vagy szólt olyasmit a a médiában, ami nem tetszett az akkori kormányzatnak, akkor felveh hívtak, hogy ezt hogy képzeljük meg, hogy jó lenne, hogyha ez nem lenne.

[00:00:17]Ki hívta?

[00:00:18]Na, hívott a Hankú.

[00:00:18]Mindenfajta modellváltásnak ellen álltunk.

[00:00:20]Ez nyilván egy óriási tüske volt a kormány szemében, mert egyrészt megmutattuk, hogy van választás, meg hogy erre lehet állni, és hogy nem lehet mindig úgymond becsicskóni.

[00:00:30]Államhelyzetbe hoz.

[00:00:30]Ezt én nem nem tudom értelmezni ilyen nincs.

[00:00:34]Ugye nincs, hogy az állam helyzetbe hoz.

[00:00:36]Ez pont a korrupció.

[00:00:36]Ez pont a NR.

[00:00:36]A Krausfére modell, azért ezt ki kell mondani és majd ezt nem tartza a kormány, hogy mi mi mit ért az alatt, hogy majd állami keretek között meg fogják valósítani.

[00:00:47]Hát az egyszerűen a pzfakítás kategóriája.

[00:00:50]Az nem rendszerváltás, hogy lecsukják a bűnözőket.

[00:00:53]Az csak annyit jelent, hogy működik a jogállam.

[00:00:55]Egyébként az semmi, azt hozzáteszem, de az nem rendszervál, az a rendszerváltás, hogyha ezzel együtt, tehát zajlik ez a közpolitikai megfelelősségre vonás, vagyon visszaszerés satöbbi, ezek a teljesen eltorzult beteges, neruktúrákon változtat a kormány.

[00:01:12]Nem engedheti meg magának egy kormányt, de ez legyen Attisz kormány is, hogyha majd jövőre beszélünk, hogy nem fizeti meg a top értelmiséget.

[00:01:29]Üdvözlök mindenkit.

[00:01:29]Ez itt a Szintentú következő adása.

[00:01:31]Látom és köszönöm, hogy folyamatosan jönnek az újabb és újabb feliratkozók a Szintánú YouTube csatornára.

[00:01:39]És azt is köszönöm, hogyha ezen felül valaki még úgy is tudja támogatni a beszélgetések elkészülését, hogy a szintentool.hu hu oldalon anyagilag is támogatja a műsort.

[00:01:49]Ma egy méltatlanul hát elhanyagolt területről fogunk beszélgetni már, ami a közbeszédben betöltött terét illeti, merthogy bár nagyon-nagyon sokat beszélünk a NER lebontásának folyamatáról, a NER lebontásáról a mély államban, a magyar gazdaságban, az igazságszolgáltatásban, hatósági intézményekben vagy éppen a kultúrában, de hát ugyanúgy ott van a NER a hazai felsőoktatásban is.

[00:02:16]és azt, hogy ezt a NER által megképződött struktúrát a felsőoktatásban hogyan kellene lebontani, abból mit kellene lebontani, ezt mennyire könnyű lebontani, vagy mennyire nehéz, és mennyire van erre szándék.

[00:02:29]Na, erről nagyon keveset beszéltünk eddig.

[00:02:31]Ami eddig a nyilvánosságban és tisztás ígéretként is elhangzott, az a KEK egyetemek, ugye ez a közfeladatot ellátó közérdekű Vagyonkezelő Alapítvány által fenntartott egyetemek, másnéve modellváltó Egyetemek helyzetének rendezése volt, azért, hogy ugye ők újra be tudjanak kapcsolódni az európai felsőoktatásba, az Erasmus, a Horizont programokba.

[00:02:55]És emellett ígérlet az állami egyetemek helyzetének rendezésére is.

[00:03:00]Na most az első a kekvás az megvalósult.

[00:03:03]Egy ugye ez ugye az uniós források visszahozatalának is feltétele volt.

[00:03:06]De mi van az állami egyetemekkel?

[00:03:09]Ha emlékeznek rá, egy leheletnyi figyelmet ez az ügy akkor kapott, amikor az ELTE tanévnyitóján Magyar Péternek odaadott a szakszervezeti vezető egy papírt arról, hogy milyen fenntarthatatlan bérhelyzetben dolgoznak az ELT-s oktatók.

[00:03:23]Ez talán hír volt egy fél délutánig, és aztán annyi pedig a vendég, aki itt ül velem szemben, aki Darázs Lénárd, az ELTE rektora tavaly augusztus óta.

[00:03:34]Köszönöm szépen, hogy itt van.

[00:03:36]Üdvözlöm a stúdióban.

[00:03:37]Szóval úgy fogalmazd, hogy a jelenlegi felsőoktatási rendszer egy ner termék úgy, ahogy van.

[00:03:43]Ez egy nagyon erős állítás.

[00:03:47]Az meg külön érdekes, hogyha ez így van, akkor ebben szigetként az ELTE, hogy tudott az elmúlt 16 évben fennmaradni?

[00:03:55]Ugye azt lehet tudni, hogy az nagyon nehéz volt.

[00:03:56]Mennyire küzdelmes ez a fennmaradás?

[00:03:58]Mennyiben érték fenyegetések az eltét?

[00:04:00]induljunk innen.

[00:04:02]Igen.

[00:04:02]Hát nagyon küzdelmes volt, és a az, hogy a mai felsőtatás egy termék, az természetesen úgy értendő, hogy struktúrájában, finanszírozásában, rendszerében tulajdonképpen ne termék, de ez nem azért nem egy erős állítás szerintem néha szembesülni nehéz a valósággal, ezt el tudom fogadni, de azért nem egy erős állítás, mert azért egy 16 éves monolit kormányzás után, amiben azért volt egy mondjuk egy legalább egy 10 év, ami már a nersszerű működésre volt igaz, minden arrendszere a társadalomnak átalakul ebben az ebben a a struktúrában.

[00:04:36]És hát miért lett volna kivétel a felsoratás?

[00:04:37]Ráadásul a felsorolatás az azért egy nagyon bonyolult és a Nel szempontjából egy nagyon mondjuk így, hogy vörös posztó témakör volt mindig ismert.

[00:04:47]A felsoratásnak lételeme az autonóm működés, lételeme tulajdonképpen az, hogy itt egyfajta autonóm rendszerben működjenek az oktatókutatók.

[00:04:58]És hát nyilván minden diktatorikus berendezkedés tagadja ezt.

[00:04:59]És a nhezerű működése a felsőtásnak az nagyon sok szempontból megragadtható.

[00:05:05]Egyrészt ketté mondtanám egy kit az oktatási részét, tehát a felsorolatás, de ugyanezdig az a kutatásra vagy a tudományos tevékenységekre.

[00:05:14]És hogyha vissza akarjuk nézni ezt a folyamatot, hogy hogy is alakult ez ki, akkor lényegében olyan 2015-ig kell visszamennünk, ahol először ugye a kancellái rendszert vezette be az akkori kormányzat, amelynek az volt a feladata, mi a kancellárakat közvetlenül állítólag a miniszterelnök neveztek, és ugye az volt a feladattuk, hogy egyrészt egyfajta ideológiai keretek között meg gazdálkodási keretek között tartsák az egyetemeket.

[00:05:38]És ebben a rendszerben tulajdonképpen csak a kancellárok személye volt az, amelyik vagy tisztességes, vagy a tisztességtelen irányba mozdult el.

[00:05:46]Az ETE ebből a szempontból egyébként egy pozitív kivétel volt.

[00:05:49]A későbbi fejlődését nagyban sejtette azt, hogy nekünk tényleg szerencsénk volt mi kancellárunk egy korrekt ember, aki mind a tudományos autonómiát tiszteletbe tartotta és az egyetem érdekeit megszemenő kiképviselte, de más egyetemeken nagyon brutális mindenfajta események történtek.

[00:06:06]Aztán ugye, hogy mi volt a tehát a nernnek van egyfajta ilyen ideológiai ideológiai és pénzügyi hatása mindenfajta rendszerre.

[00:06:14]Ideológia elég emlékeztetnem arra, hogy azért gondoljunk vissza CEU előldözésére vagy a modellváltásnál a színatbűvészeti egyetemnek a hát mondjuk így, hogy lerombolása az akkori viszonyok között, akik úgymond ellen akartak állni.

[00:06:26]És az ELTE is mindig egy ilyen riten egyetemnek számított, mert azért nálunk társadalomtudományikal, jogikkal az egész működésünkben ez a fajta hagyományos szemlélet volt, de vagyoni oldalról és erről nagyon-nagyon kev keveset beszélünk.

[00:06:40]Szerintem ez méltatlanul elhanyagolt, pedig ez nagyon hozzátartozik az igazsághoz, hogy 2021-ben, amikor az RRF források megjelentek, és Magyarországot a 2126-os RRF tervre hát prelesztinálta tulajdonképpen az Európai Unió, akkor nem csak ez történt Európában, hanem egy nagyon erős paradigmaváltás, mert akkor indult ez nagyon erős digitális átállás, a fenntarthatóságnak a finanszírozása.

[00:07:07]teljesen egyértelmű volt, hogy nagyon nagyon nagyon jelentős európai uniós források fognak Magyarországra érkezni a felsőtatás intézményeken keresztül.

[00:07:17]Úgyhogy a kekvásítása a magyar egyetemeknek az nem csak egyfajta ilyen, mert ezt szokták mondani autonómia meg ilyesmi, de azért ezt szerintem ezt azért tudjuk, hogy nem egészen ebben ez volt az oka, hanem az volt az oka, hogy ez a nagyon sok 1000 milliárd Ft, ami kinézett valójában, az a forrásoknak a egyetemeken keresztül csatornázása az megfelelődek körökhöz fog jutni.

[00:07:39]Ezért volt szükség a kekvákra, hogy azok a kuratóriumok, akik politikailag motiváltak voltak, azok hát nyilván ezt biztosítsákne.

[00:07:48]És akkor még egy nagyon fontos, vagy a szóba került az ELTE, hogy egy a KEV rendszer, vagy a NRS rendszer az nem csak ebből állt, hogy vagyoni struktúrákat csoportosítanak át most a közkeletű szóval lopás nem csak ebből állt, hanem az elletetlenítés is.

[00:08:06]Tehát azok az intézmények, amelyek nem álltak be a sorba, azok mondjuk így, hogy megnézhették magukat.

[00:08:11]Mondok egy másik példát, mondjuk a független kulturális intézményeknek a sokasára, de nem csak egy felsoratási példa, de az ET-nek és a még egy vagy két másik állami egyetemnek, akik nem lettekvások, nem egyházi egyetemek, nem magánegyetemek, hanem próbálták ezt az autonóm működést fenntartani, annak tulajdonképpen valóban egy lassú kivéreztetés és egy nagyon aszimmetrikus helyzet volt a jutalmuk.

[00:08:35]Miben?

[00:08:35]Miben lehetett ezt kézzel foghatóan érezni?

[00:08:37]Mert ugye egyrészt ugye nem állt be az ATA modellváltó egyetemek sorába, másrészt mondjuk olyan eltés tanárok szólaltak meg a nyilvánosságban, és aztán utóbb a kormányváltás után ugye vállal jutottak nagyon fontos kormányhoz közeli intézményeknél, vezető szerephez, mint mondjuk Poyá Gábor, ugye Flexzeltán is nagyon sokat szerepelt a nyilvánosságban kormánykritikusan.

[00:09:03]Ugye Szabó Andra itt is vendégem volt, és mindig is elmondta, hogy mi a probléma azzal a kialakuló autokráciával, amit láttunk a Fidesznél, Ugye Ungaran az MVVH élén.

[00:09:16]Szóval, hogy sok baj volt és sok vajte füle mögött Fideszes szempontból.

[00:09:22]Mindenre milyen reakciók érkeztek, amit mondjuk a nyilvánosság nem látott, de küzdöttek vele?

[00:09:28]Hát ez egy nagyon brutális folyamat volt.

[00:09:30]Tehát volt ami ami nyilvánosan el is hangzott és volt ami a kulisszák között zajló.

[00:09:34]Tehát például ez az RR forrás témakör megmondták Kerekpesz, hogy a Delte nem kap az Rforrásokból nulla.

[00:09:41]Miközben az akkor már a kormányhoz közelebb áld egyetemek több 100 milliárdos pályatokat adhattak be kormány előtt.

[00:09:49]Igaz úgy, hogy nem milyen forma ezt ezt önnek valaki megüzte, fölhívta a telefonon vagy így tartázott.

[00:09:54]Nem így tartázott.

[00:09:54]Tehát jött egy mond, jött egy határozat, hogy az Eter nem kap ebből az erre forrásból.

[00:09:59]Indoklást, hát az indoklást azt mindannyian tudtuk, mert hogy a hogy a hát hogy ugye támogatni kell a gazdaságfejlesztést, támogatni kell a kormányzati célkitűzésekbe illeszkedő egyetemeket.

[00:10:13]Akkor már akkor már szó volt Némely kegyetemnél a kekvásításról, és ezt Kerek Perec megmondták, hogy mi nem illeszkedünk egy ideológiai vonalba, de ezt megmondta a miniszter a kettővel korábbi, tehát nem a most a Hankó Balázs, hanem eggyel korábbi miniszter, hogy amíg az nem áll be a sorba, addig nem számíthatunk érdekesztés Csák János.

[00:10:33]Igen, igen, igen.

[00:10:33]Ugye akkor volt a Anko államtitkár, de nem csak ezen.

[00:10:35]Tehát ezt megmondta önnek ennyire egyértelmű.

[00:10:39]megmondta egy egy beszélgetés, ott volt az előző rektor, ott volt az akkori kuratórium vezetője, egy ilyen vacsora keretében történt.

[00:10:46]És ez hogy hangzott el ez a mondat?

[00:10:47]Itt szó szerint, hogy nem, hogy ameddig az egyetem nem viszonyul ehhez a modellváltási folyamathoz, vagy nem definiálja újra magát, vagy nem illeszkedik abban, hogy ez egy zökenőmentes egyetem működés legyen, addig nem számíthatunk élői forrásokra.

[00:11:01]De ezt láttuk egyébként az egyéb működésünkben, mert ugye itt most kicsit úrálunk az időben, tehát hogy amikor ugye bérfejlesztések voltak máshol, infrastruktúrafejlesztések voltak máshol, akkor ezt kifejezetten megtagadták az e-től.

[00:11:14]Tehát nem volt bérfejlesztés.

[00:11:16]Amikor már nagyon égett a ház, akkor volt olyan bfejlesztés, hogy a hogy egy 15%-os, tehát akkor bázis nagyon rossz volt, egy 15%-os bfejlesztést kaptunk, ami arra szolgált, hogy a teljesen tarthatatlan legalacsonyabb szinten lévő béreket próbáltuk meg alulról felfelé tolni, ami persze összetolta a bértáblákat, és akkor mondjuk az egyetemi tanároknak a bére volt aránytanul, alacsony a a többiekhez képest, akkor kaptunk még egy 15%-ot, de azt meg úgy úgy úgyhattuk el, hogy kiválóságra teljesítmény alapon, tehát a karok nagyon-nagyon különböző módon, és ez nem épült be egyetemnek a költségvetésébe.

[00:11:56]Aztán mondok más példákat, ami ami nagyon akadályoz benzott bennünket, tehát mondjuk szakindítások, ugye változik a világ, nagyon változnak a hallgatóigények, a társadalmiági körülmények, a nemzetközi igények és azért az egyetem képzési struktúrájának a megújítása is egy fontos szempont.

[00:12:14]Volt olyan eset, amikor 10 szakindítási kérelmünk akadt be a minisztériumnál.

[00:12:18]Jóvá hagyta az oktatási, jóvágyta a MAB, de minisztérium nem hagyta jóvá.

[00:12:20]Ugye ez azt jelenti, hogy nem tudtuk meghirdetni valójában.

[00:12:24]És egy hallgatói alapú finanszírozásnál ez nagyon-nagyon brutális.

[00:12:28]Azt láttuk, hogy nálunk tényleg leromló, lepusztuló infrastruktúrában működik a Delte, miközben a Kekvás egyetemek például megkapták mondjuk így a politikai haszon kapcsán a azt az amire számoltak.

[00:12:43]Beszéljünk majd még az infrastruktúrális és egyéb különbségekről, csak még ezt végig víve akkor időben ugyanezt a nyomvonalat követte akkor a következő miniszter Hankó Balázs is.

[00:12:54]Nyilván közeledve egy kiélezett választási kampányhoz ott milyen üzenetek voltak, vagy honnan lehetett érezni, hogy itt egyre nehezebb, egyre inkább fogy a levegő az elte körül?

[00:13:04]Ugye sok szempontból nem csak mi a mi helyzetünk változott, hogy elfogyott a pénz nagyon leegyszerűsítve.

[00:13:08]Tehát, hogy akkor, amikor a az a pénzbőség volt, az EUs források még itt voltak a pályatokon az operatív alapokon keresztül, akkor azért az volt, hogy jöttek a kekvás egyetemek érdemmel vagy érdemtelen, ezt nem tudom, de hirtelen egyszer csak kiválókká váltak és akkor nyertek komoly pályatokat.

[00:13:25]Elfogyott az EU-s pénz.

[00:13:25]Ugye azt láttuk, hogy állandó piszkálódás volt a pályatainkkal, soha nem hagyták elszámold modapályatokat, ilyen hiánypótlás, olyan hiánypótlás.

[00:13:36]tulajdonképpen gyakorlatilag a működéssi lehetőség szélére sorodolta ez bennünket.

[00:13:41]És jött egyfajta politikai nyomás is persze, de hát ezek aztán nem sokat éltek, tehát hogy elég sok telefont kaptam például.

[00:13:49]Milyen telefonokat kapott?

[00:13:49]Ezt hogy kell elképzelni?

[00:13:51]Hát hogy amikor mondjuk a Polyák Gábor vagy a Freg Zoltán vagy valaki írt vagy szólt olyasmit a a médiában, ami nem tetszett az akkori kormányzatnak, akkor felveh hívtak, hogy ezt hogy képzeljük meg, hogy jó lenne, hogyha ez nem lenne.

[00:14:04]Ki hívta?

[00:14:04]Na, hívott a Hankó, és igazából ezek, hogy zajlik egy ilyen telefonhívás?

[00:14:10]Hát, hogy láttam, hogy már megint mit mondott a Polyák, hogy akkor ezzel ebből probléma lehet, hogy akkor próbáljak erre figyelni.

[00:14:16]Akkor megkérdeztem, hogy már megírta, amit megírt, akkor azt mondta, hogy igen, megírta, akkor igazából ebben maradt.

[00:14:21]Tehát nem nagyon tud nem, hogy úgy mondjam, szankciója nem volt ennek direktben a annak, hogy nem feleltünk meg ezeknek az úgymond leszúrásoknak.

[00:14:29]De hát azért ez egyfajta ilyen nyomásként jelenzett.

[00:14:32]Ráadásul ugye másik oldalon meg tudhatták a kutatóink, hogy nem lesz ennek semmilyen semmilyen szankciója, tehát ilyen értelet.

[00:14:40]Ugye ebből egy ügy ütötte meg az ingerküszebet, amikor amikor 25 nyarán Flex Zoltán ugye egy Tiszasziget rendezvényen beszélt arról, hogy milyen lehetőségek lesznek egy Tiszakormány előtt ugye a köztársasági elnök re gyakorolt politikai nyomás, fenyegetés vagy épp zsarolás kapcsán.

[00:14:57]És akkor ott ott ugye volt, aki kritizálta az ELTét, mert hogy először elhatárolótak a a mert ugye Sulyok Tamás is ezt nehezményezte, és akkor az ELT először úgy reagált, hogy hogy ez abszolút egy egy magánemberkéntet nyilatkozott a Freg Zoltánnak.

[00:15:13]Utóbb viszont azért azt közleményben jelezték, hogy az nem stimmel, hogyha politikai eszközként jelenik meg a zsarolás, ezért meg az elte kapott kritikát.

[00:15:23]Igen.

[00:15:23]Igen.

[00:15:23]De ezt már én is tartom.

[00:15:26]Tehát a Freg Zoltánnak azzal a nyilatkozata az nem volt egy teljesen átgondolt nyilatkozat.

[00:15:29]Szerintem ezt elismert egyébként Klub Rádióban megitottam, ott láttam leírva, hogy fogalmazhatott volna egyértelműben, vagy nem úgy gondolta.

[00:15:37]És ezt el is tudom fogadni.

[00:15:39]Én ismerem őt.

[00:15:39]Nyilván nem egy anarchista felhívás volt a részéről.

[00:15:44]Természetesen értettük a környezetet, de neki meg figyelnie kellett arra, hogy amennyiben egy eltés professzor megszólal, és azt a társalnak nagyon széles köre nézi, olvassa, figyel rá.

[00:15:55]egyfajta ilyen kvádi most jó értelemben egyfajta ilyen véleményvezérként is megjenik, akkor az nem lehet félreérthető.

[00:16:01]Igazából csak ennyi volt a kritika, hogy úgy, hogy úgy fogalmazzon, ahogy kell.

[00:16:05]De hát ugye aztán egyébként meg semmilyen olyan szankciója nem lett ennek, amit a mondjuk így a Sullyok Tamás is adott esetben sugalt volna.

[00:16:13]Utólag kettős volt ezek szerint a probléma az LT-vel, hogy megtartotta a saját fenntartói állami struktúráját, és nem szállt be a modellváltásba, és az, hogy hogy autonóm volt, és és a véleményeit a az oktatóknak, az ott dolgozóknak szabadon engedte.

[00:16:29]Ez ez verte ki a biztosítékot többször a kormánynál, a a kormányoknál, hogy fogalmazta meg ezt utólag magának?

[00:16:37]Én ez egy nagyon mély strukturális probléma, és ezt tudom, hogy nagyon elméletinek tűnik, de muszáj a felsoratás az nem ilyen, hogy is mondjam, ilyen gyerekjáték, amit mindenkinek meg kell értenie.

[00:16:48]Tehát nyilván az a modellváltásnak való ellenállás, vagy az, hogy mindenfajta modellváltásnak ellenálltunk, ez nyilván egy óriási tüske volt a kormány szemében, mert egyrészt megmutattuk, hogy van választás, meg hogy erre lehet állni, és hogy nem lehet mindig úgymond becsicskóni kerül, amibe kerül, illetőleg, hogy mi nem egy vagyonkezelő meg nem tudom milyen intézmény vagyunk, hanem komolyan vesszük az egyet működést.

[00:17:11]Arra is lehet gondolni, de ebbe se hiszek, hogy igazából ez volt, hogy hogy ezek az előbb említett megnyilatkozások, mert nem csak ezek voltak, tehát hogy azért voltak ennél általánosabbak, hogy hogy a a társamtudósaink azok a magyar helyzetről, a szegénységről, a cigányok helyzetéről zárványban élve az oktatásnak a leüléséről megírják a tanulmányaikat angolul, megkapják a Q1-es cikket, és így vagyunk kiválóak, hogy a kormány ellenes, mondjuk így, hogy ténymegállapításokból húzunk mi hasznot, vagy a nem tudom én a tanítóval képzők aron, amikor a a csecse vagy a a fiatalok, a seülő korú fiataloknak a szexuális neveléséről szóló kurzus volt, akkor megvádolták egy ilyen tömeg, vagy ilyen, hogy mondjak, teljeses támadást indítottak ellenünk, hogy mi mit művelünk a fiatalokkal.

[00:18:01]pedig mi csak annyit próbáltunk, most ütött vissza egyébként a gyermekvédelmi rendszerben, hogy amikor nem tudjuk megtanítani a a gyerekeknek meg a szüleiknek, hogy milyen mondjuk egy abuzáló riasztórendszer, hogy amikor ő a kisfiú a játszótéren, akkor az azért van nem, hogy orba vágta haverja, vagy molesztálja nagyapja, és ezt valakinek fel kell ismernie.

[00:18:24]Mi ezt tanítottuk, de ebbe is belekötöttek.

[00:18:26]Tehát hogy mert hogy mi az, hogy szexuális tevelésre oktatunk az egyetemen?

[00:18:32]Nagyon-nagyon, hogy is mondjam, szertágazó volt ez a ez a ez a problémahmaz, de nem hiszem, hogy ez volt az oka Isten igazából, hogy nem büntettük meg a Polyákot, meg a Flex Zoltánt, vagy az Ungerannának, vagy a nem tudom én, vagy bárkinek is a megnyilatkozását.

[00:18:47]Ezek csak ilyen kis felületi dolgok.

[00:18:50]Mélyen az volt a probléma, hogy nem váltunk el ettől az ünnepet, és itt jön egy kicsit elméletibb dolog egy értékalapú egyetemi működéstől.

[00:18:59]Ez, hogyha erre tanít bennünket a felvilágosodás óta az összes diktatúra, az összes rendszer több 100 éven keresztül, ha egyetem kisiklik a értékalapú működésből, egyetemi autonómia, tudományutonómia, most itt Európában nálunk a nemzeti egyetem, meg az Európai Egyetem közötti érdemi, hát mondjuk így egyensúlytartás, hogyha mi nyügnek tekintjük a fogyatékosokat, az esegyenlőségi programokat, hogyha nem segít egy gazdasági versenyképességet, úgymond erre figyelnünk kell.

[00:19:33]a felzárkóztatása most tudományos oktatási atási alapon.

[00:19:38]Ha belekötünk abba a sző jobboldali ideológia által vezérelt vagy ilyen emberek által írt NADba, vagy a pedagógus képzésnek a teljes eltulásába, akkor ez a fajta értékalapú működés, ez nagyon-nagyon szembeszökő volt a kormányzatnak.

[00:19:55]És állandóan ez ezzel szembesült tulajdonképpen, hogy miközben van egy ilyen nivellálódás, vagy egy ilyen elprimitivizálódás, bizonyos értelem ezt merem vállalni, közben meg van egy egyetem, amelyik folyamatosan más mond, másként működik, mást szeretne csinálni, de ez az, de ez majd kitérünhetünk erre, vagy esetleg beszélhetünk erről, hogy hogyan álltunk ellen, vagy vagy hogy mi volt az ellenás, de de ez volt az igazi probléma, amin amin de ezen nem tudtunk segíteni.

[00:20:24]Ez lehet ez ilyen.

[00:20:24]És megmondom őszintén, áttél, hittünk ebbe, senki nem látta a jövőt természetesen, de azért azt gondoltuk, hogy ez valamikor meg kell, hogy változzott.

[00:20:33]Ez nem nem tud áttéltük az 50-es éveket is, meg előtte éveket is.

[00:20:38]392.

[00:20:38]tanévünkben vagyunk, sok mindent láttunk.

[00:20:41]Nyilván nem én meg nem a én generációm, vagy a most, de erre tanít bennünket az egyetem.

[00:20:46]És nekünk a az idegrendszerünket rombolta például az Európai Unióval való kalódás, tehát az, hogy kisodródunk a nemzetközi együttműködésekből, nemzetközi vékeringésből, hogy egyre alacsonyabb színvonalú minden ez egyszer nem fér bele a mi értékrendünkben.

[00:21:05]Ez probléma volt.

[00:21:07]Ez volt a probléma.

[00:21:07]És igazából ezzel sajnálom, ezzel nem lehetett változtatni valójában, de nem én nem akartam, s én nem akartam, de senki más sem akart változtatni.

[00:21:17]Az a nagyon-nagyon sok ezer kollégám, aki vállalta azt, hogy ebből esetleg negatív hatás következik a kevesebbé, a leromló infrastruktúra.

[00:21:30]Igen, de de ebből nem akartunk ennyi.

[00:21:32]Pont ezt akartam kérdezni, hogy azért annak, hogy az értékalapúság mellett kitartottak, iszonyatos ára volt ezek szerint nem tudom, nem tudom miben mérjük ezt.

[00:21:42]Tehát, hogy Igen, igen.

[00:21:42]Tehát hogyha úgy nézzük, akkor valóban az infrastruktúrában, a pénzben meg ilyesmiben ára volt.

[00:21:48]Na de azért ez egy olyan tevékenység, a mi tevékenységünk, ahol a színvonalnak, az autonóm működésnek, az elkötelezettségnek bizonyos értékek mellett, amelyek egy egy európai beágyazott értékrendszer működ egyetemnek, nagyon-nagyon fontos.

[00:22:06]Nem, nem lehet a pénzhiányt vagy mondjam, a ennek az előző értékalapú működésnek a lerombolását megváltani bármennyi pénzzel is.

[00:22:15]Miért nem ment egy ponton túl az előző kormány?

[00:22:18]Tehát ugye mondta, hogy nem nem jutottak források, nem jutott állami forrás sem, pályázati forrás sem.

[00:22:23]A kapacitás problémák voltak, ami ugye nehézkes egy államilag finanszírozott intézménnyel, hogyha nem indíthat annyi államilag finanszírozott helyet, mint szeretne, szakindítással probléma volt, de mégis egy ponton túl megállt.

[00:22:40]Tehát azért láttuk azt, hogy a kétados nár az gyakorlatilag amit akart, azt elérte.

[00:22:45]Miért nem mentek tovább?

[00:22:45]kicsit két kérdés vett fel.

[00:22:49]Az egyik, hogy ez az értékalapú működés, amiről amiről beszéltem, ennek van egy másik oldala is, mert ezt bárki felteheti ezt a kérdést, és ezt szerintem ezt muszáj megvászolni, hogy hogy nincs itt némi ellenmondás abban, amivel én érvelek, hogy van egy Magyarország zászlósajó intézménye Magyarország legkiválóbb egyeteme tudományos reputációban oktatási gazdaságtársa, ami nemzetközileg mindenhol fél évekkel hagyjuk el a magyar átlagot vagy magyar egyetemeket, miközben meg van egy alófinanszrog, hogy itt nincsen némi ellentmondás, de nincsen ellentmondás, mert az amennyiben ez negatív hatásokat szül, ugyanúgy nagyon hatékoná tesz egy szervezetet.

[00:23:28]Ezt nagyon nehéz elfogadni, de ez sajnos ez így működik, és nagyon-nagyon tisztességtelen egy államtól legyen ez a előző Fidesz kormány, vagy ma meglátjuk a Tisza kormány, hogy visszajön ehhez a témakörhöz, hogy kihasználja azoknak az embereknek az elkötelező egyfajta ilyen most nagyon jó értelemben mondom fanatizmusát, kötött hozzárendeltségét egy értékalapú működésnek, hogy alul fizeti őket, mert azt tudjuk, hogy a nyomásra lehelyezett szervezetek óriási hatékonyságot szülnek.

[00:23:59]Vannak más példák is a kiskereskedelemben, hogy nem akarok nagyon kitérni, ott is volt, de akár a független sajtó is így műkö akár a független sajtó is.

[00:24:06]Igen, igen, igen.

[00:24:08]Tehát, hogy az, hogy a, hogy minél inkább szólítottak rajtunk, ez annál inkább szólított bennünket a kiválóság a nemzetközi kapcsolatokban, a nemzetközi pályatokban, az együttműködésekben oda, hogy ezt az értékalapú működést képviseljük.

[00:24:23]És nagyon érdekes, hogy ugyan ez a áprilisi választásokban robbant be az eredmény, de az ELTE reputációjában hánny jelentkeztek hozzánk, milyen vállati kapcsolataink vannak, milyen társadalmi kapcsolataink vannak, hogy ítéli meg jelenleg vagy április 12 előtt, hogy ítélte meg a magyar társam az ET-t egy hiteles helyként, egy kiválóság szimbólumaként?

[00:24:47]Na, ez visszaköszönt abban, hogy mi ragaszkodtunk ehhez a ehhez az értékalapú működéshez.

[00:24:51]Tehát ez a része szerintem egyértelműen úgymond kvázi meghá meghálta magát.

[00:24:56]Hogy meddig ment volna el a kormány, ez egy picit olyan értelmetlen kérdés, felvetés, mert nem tudjuk, hogy mi történt volna, hogyha nem a Tisza győzött volna a áprilisban, akkor nagyon-nagyon sötét képem lenne, vagy volt az elmúlt időszakban, ha nem a Tisza győzött volna.

[00:25:17]Tehát, hogy miért nem daráltak bemennünket.

[00:25:22]Egyrészt nagyon nagyok vagyunk, azért tudok mondani számokat.

[00:25:25]Tehát amikor ugye most ebben az évben február 15-én volt a jelentkezés, mert senki nem látta a tisz eredményeket, a diákok jelentkezését.

[00:25:34]Azt abba az állapotba volt, amiről most beszélünk.

[00:25:39]38000 diák jelentkezett a DTre.

[00:25:40]Ez az összes jelentkezőnek az 1 negyede.

[00:25:43]25%-a a jelentkezőknek a DT jelentkezett.

[00:25:46]Ebből felvettünk 14501 hallgatót, nagyon-nagyon sok hallgatót, de ők ők emelli emellét tették le a voksukat, tudták, hogy milyen helyzben vagyunk.

[00:25:56]És ez a fajta ilyen társadalmi reputáció azért egyfajta ilyen erőt is jelentett.

[00:26:01]Tehát és azért, hogyha visszanézzük az elmúlt éveket, akkor 120000 diákját hozzánk az elmúlt években.

[00:26:06]Tehát nyugodtan mondhatom, hogy a magyar társam véleményformál értelműsé részé neked nagyon jelentős.

[00:26:12]Cs azt gondolja gondolják, hogy ez egy olyan erő, amivel egy ponton nem akart szembenni.

[00:26:17]egy hát az elmúlt időszakban nem akart, mert azért akármilyen nagy közvénykutatás meg az egész katyfasz, ami itt volt a választások előtt, hogy ki mit mélt, meg hogy volt, meg hogy féltek, tudták, nem tudták az Orbánékát, ezt ezt nem nem tudom így megítélénni, de az biztos, hogy óvatosabbak voltak a a választások előtti félévben, tehát ott már ez nem merült fel.

[00:26:38]Ugye ugye mi lett volna a bedarálás módja?

[00:26:40]Tehát, hogy felvetődtek ilyenek is, hogy a hogy szét fogják darabolni az ELT-t, hogy bizonyos tereteket megszüntetnek a deltén.

[00:26:48]Ezek volt ezek nagyon komoly megfogalmazott fenyegetések voltak.

[00:26:53]Fogalmazták meg ezt?

[00:26:56]Hát Orbán Balázs például, aki azért egy nem elhanyagolható politikai erőt képviselt az előző idősz.

[00:27:00]Szóval most ugye leátódott itt, hogy az elmúlt, hogy milyen eredménye lett a Fidesznek, de ő volt az MCC atyja nemzeti Közszolgálat Egyetemen.

[00:27:08]A miniszterelnökhöz előzőhöz nagyon közelálló ember volt.

[00:27:11]Ő megmondta egy jogászfórumon tavaly nyáron, hogy azte feldarabolandó tulajdonképpen, méghozzá különböző elvek alapján ment a feldarabolák jogi karból.

[00:27:22]Egy egy ilyen lowcót akartak, az úgy is megfinanszírozza magát, ne is adjunk nekik államilag finanszírozott helyet.

[00:27:27]A pedagógus képzésünk, hát ott elképesztő, hogy mi zajlott.

[00:27:32]Hát megalakították a Nemzeti Közszolgált egyetemen a senki által nem értelmezhető színvonaltalan rendszerbe strukturálódó tanárképzést, aminek egyértelmű célja az ELTE tanárképzésének az eltelenítése.

[00:27:47]Vagy a szomszédunkban lerombolták a fé József várost, hogy a pázbányampuszt megépítsék, ami szintén a lehet bölcsészkar rovására történt volna.

[00:27:52]a TTK-t, a természettudományikat szívesen elcsatolták volna BMZ például, vagy akár a Ham.

[00:28:01]volt erről mondjuk Orbán Balázs a beszélgetése is?

[00:28:05]Én Orbán Balázsról nem beszéltem soha, de hiteles emberek mondták ezt a hogy elhangzott ezen a beszélgetésen.

[00:28:10]És az előző rektor meg egyik rektorhelyettes, ő egyszer beszélt az Orbán Balázsral erről, és ő kerekperec elmondta, de ez nyíl titok volt.

[00:28:18]Tehát valójában ez ilyen beszélgetések kapcsán felmerült.

[00:28:20]Hogy aztán mi lett volna ebből meg, hogy mi lesz, azt nem tudom.

[00:28:26]Azt se tudom egyébként, hogy egy potenciális Fidesz győzelem esetén, akár csak egy szavazattal, hogy ott milyen bosszú folyamatok indulnak be, mert azért amit ön említett az előbb, ez tényleg így van, hogy a bizonyos hiteles emberek, ugye ez fontos, hogy nem kikiabálók voltak, vagy egy-egy ember így mondta maga véleményét, hanem ezek a magyar hogy nyilvánosságnak az egyik leghitelesebb szakmai emberei voltak, a Polyák Gábor vagy akár az Ungeralnak kiváló szakemberek a saját Szabó Angel neve elhangzott, de hát még mondjuk így, hogy még 4000 embert tudnék mondani, akkor de lehet ilyen munka munkát végez.

[00:29:03]Úgyhogy nem tudom, hogy mi lett volna, de azt biztos, hogy nem nagyon láttuk volna jövő.

[00:29:08]És mi és még egy dolog, bocsánat, hogy ugye a a kilépés ebbe az állami egyetemi rendszerből, hogyha a kekvát nézzük, akkor ugye elhangzott a felvezetőben is, hogy közérdekű vagyon vagyonkezelítvány.

[00:29:21]Nem nagyon láttuk azt a vagyont, ami egy méretű intézménynek a vagyonkezelésére tudott volna adni.

[00:29:28]És azt se láttuk a kormányzaton, hogy ők akarnak nekünk vagyont adni, hogy vagyon kezeljük, mert ugye az a fajta, amit az előbb elmondtam, hogy esetleg ilyen pénzek, olyan pénzek, olyan pénzek ide oda abon a csatornázása.

[00:29:40]Erre mondjuk így nem voltunk készek, és nem is voltunk Beszéljünk majd még egy picit mélyebben arról, hogy hogy mi történtek a kvásygyetemekkel az előző kormányok alatt, és egyébként most mit kaptak ettől a kormánytól, és ehhez képest az ELTE és az állami egyetmek hol tartanak.

[00:29:55]De még egy picit azt azért szerintem fontos helyre tenni, hogyha valaki mondjuk nem az önök pozíciójából nézi a helyzetet, akkor mondhatja azt, hogy azzal, hogy az állam más nagy egyetemeket is helyzetbe hoz az LT-vel szemben, az az LT-nek csak azért fáj, mertogy riválisokat kap az adott területen.

[00:30:13]Most itt felsoroltunk mondjuk az NK pedagógus képzést, vagy hogy a a pázmány vagy más egyetemeket, mondjuk egyházi egyetemet is helyzetbe hoznak, az miért baj feltétlenül növeli a versenyt?

[00:30:25]Hát kicsit benne van a kérdésben, a válasz.

[00:30:27]Az államhelyzetbe hoz, ezt én nem nem tudom értelmezni.

[00:30:31]Ilyen nincs.

[00:30:31]Igen, nincs, hogy az állam helyzetbe hoz.

[00:30:33]Ez pont a korrupció.

[00:30:33]Ez pont a NR, hogy bizonyos valakiket helyzetbe hozzunk, másokat meg elnyomunk.

[00:30:39]Semmifajta értékalapú működés nincs a helyzetbehozás mögött.

[00:30:42]És ezzel nem az egyes egyetemeket, a kekvás egyetemeket akarom bántani, mert ott is kiváló oktatókutatók vannak, kiváló egyetemek.

[00:30:50]Tehát nem erről van szó vidéken is, Budapesten is, bárhol.

[00:30:52]a rendszerről beszélünk, arról, hogy hogy ilyen nem tud történni, hogy az állam az úgymond helyzetbe hozak is, azt meg azért mondjuk így ejtésként kikérem magamnak, hogy a hogy az NK-t azt egyáltalán hozzánk hasonlítsák.

[00:31:06]Tehát ugye a a tanárképzés területén akkreditálatlan kettőt fizet, egyet kapon, mint a mosópor.

[00:31:13]Hogyha elvégzi valaki a tanárkérdés, akkor kap egy Bás bölcségdiplomát milliós hallgatói ösztöndíjakkal.

[00:31:22]Ühüm.

[00:31:23]Egyáltalán hogy lehet így ilyennek ilyen lealacsonyítanak tekinteni a mai fiatalokat?

[00:31:27]Mondjuk oké, nem is masíroztak be azért, azt tegyük hozzá talánképzésben, de nem tudtuk volna, hogy mi történt volna.

[00:31:34]És nem a ott ott viszont nem a diákok voltak a probléma, hanem hanem azért ez a fajta bérhelyzet, azért az eltéseket nem szabad ilyen monolit egységnek tekinteni.

[00:31:44]Természet itt is voltak, akiknek pénzügyi okokból, bármilyen okokból átmentek oda dolgozni.

[00:31:51]máshova mentek- el, vagy jöttek is hozzánk persze, de ez a rombolóhatás, ez ez így megtörtént, és nem a versenyről van szó.

[00:31:58]Hát ezzel érveünk pontosan tavaly, amikor ugye szóba került a rektorválasztás a beiktatási ünnepségen, ott volt a Hankó Balázs is egyébként én erről beszéltem, hogy a versenyhelyzetnek a megteremtésének a a lehetőségét kértük úgymond.

[00:32:15]Tehát ez is morbida, ahogy mondom, hogy kértük, hogy legyen verseny.

[00:32:17]Ennyit kértünk csak, hogy a indikátor alapot, tevé teljesítmény alapon legyenek finanszírozva az egyetemek.

[00:32:24]Egyform, hogyha ha kekvások kapnak a publikációkra pénzt, akkor mi is kapjunk a publikációkra pénzt.

[00:32:28]Hogyha a kekvásoknál van béremelés, akkor nálunk is legyen béremelés.

[00:32:33]Tehát az a helyzet, amihez képest őket helyzetbe kellene hozni, az egy megdolgozott helyzet.

[00:32:40]Ühüm.

[00:32:40]Tehát azért mi dolgoztunk mondjuk így 392 éven keresztül, és persze ők is dolgoztak sokáig a saját helyzetükön.

[00:32:47]tudunk mondani pár egészen konkrét példát, hogy az akinek most nincs élőkapcsolata a felsőoktatási intézménnyel, hogy képzelje el azt, hogy mondjuk bérolóban mekkora különbség van a az ELT oktatói és mondjuk Kekvás egyetemi oktatói fizetések között infrastruktúrában, vagy mondjuk akár nem tudom, ugye régen arról beszéltünk, hogy nemzetközi folyóiratokra van-e pénz előfizetni, most már adatbázisokra érdemes előfizetni ahhoz, hogy a kutatók tudják végezni a dolgukat.

[00:33:13]Szóval pár ilyen konkrét példát.

[00:33:15]Igen, igen.

[00:33:15]Ezt elmondom, de még egy dolgot ide kell tenni.

[00:33:19]Ez ehhez kapcsolódik, hogy senki ne gondolja azt, hogy mi egy ilyen romalmaz lennénk.

[00:33:23]Tehát valójában arról van szó, hogy a a munkatársaiknak a bérezése és az a az a infrastruktúra, amiben működünk, leépül, de az oktatás, kutatás és az a tevékenység, ami miatt remélem, most ez egy üzenet, hogy remélem, hogy az idén is fel fogunk már úgy értem, hogy a következő évi felvételinél is valószínűleg a hallgatóknak egy nagyon nagy része eletére fog jelentkezni, de méltán teszi ezt, mert hogyha még a kekvás rendszerben is minket válaszol, akkor nyilván most is, tehát nem ha tesz ki úgymond a hallgatókutatói tevékenységre.

[00:33:56]De hogyha megnézzük a nemzetközi követelményeket, hogy hogyan működik egy európai egyetem infrastruktúrában, ami egyébként kiad a dolgozókra, hallgatókra satöbbi, akkor viszont tényleg le vagyunk maradva, csak a csak azért ettől még ugye tudjuk nyújtani alkotóknak.

[00:34:11]egyébként a kérdésre visszatérve, hát ez konkrétan úgy néz ki, hogy a ugye nagyon nehéz itt a számokkal dobálozni, mert majdnem mindig minden viszonyítás kérdése, de azt látjuk, hogy hogy amennyiben számolnánk egy kekvás bérátlagot, mondjuk így, hogy kört mennyit dolgoznak, ugyanazért a munkáért, tehát nem a professzorokat hasonlítjuk, mondjuk a tanácssegédekhez vagy a támogató kollégákat, ugyanazért a munkáért körülbelül 30%-kal több bért kapnak a Kekvás egyetemen dolgozók, mint amit Ühüm.

[00:34:40]Mi kapunk a Huren, aki még a kutatás, majd esetleg ha szokat, mer majd erről beszélünk, ők ők most kaptak egy 11 milliárd tavaly 18 milliárd Ftos Bfejlesztés, mikor ők kábé annyian vannak, mint mi körülbelül.

[00:34:52]És nem tudom, hogy na mind az egy más téma, de de hogy bérben.

[00:34:57]Ha megnézegetjük ezeket a társadalmi igazságtalanságként is értemezhető számokat, hogy mondjuk a menny a diplomás átlagbér, és akkor a diplomás átlagbérhez képest mekkora az á az ELTE.

[00:35:09]átlagbér nagyrendekkel kevesebb.

[00:35:12]Ugye 1 millió2 körül van diplomás átlagbérnál mondjuk 7500 Ft körül van az ETE átlagbér.

[00:35:19]Bruttó.

[00:35:19]Bruttó.

[00:35:19]Igen.

[00:35:19]Hogyha megnézzük azt, hogy mondjuk a közlevelésben vagy a szakképzésben mekkora átlagbérek vannak, akkor nagyságrendekkel kisebb az ET-s átlagbér.

[00:35:29]Nagyjából a 60%-a az eltén dolgozóknak az kevesebbet keres, mint a tanítók átlagbére az általos iskolákban.

[00:35:40]És még egyszer nem arról nem az a probléma, hogy ők sokat keresnek, hanem egyszerűen arányosítunk ahhoz, hogy hogy egy adott rendszerben, egy adott ökoszisztémában ki hogyan keres.

[00:35:49]És az a probléma, hogy ez azon kívül, hogy ez nem versenyképes nemzetközileg, ez egyszer nem fer nem fer egy olyan egyetemmel szemben, amelyik és most nem a nem azért nem azért érvel velünk, hogy bárki ezt hálja meg nekünk.

[00:36:05]Szó nincs arról, hogy a hogy a helytállás meg az ellenállás meg a nem tudom mi micsodáért érvelnék.

[00:36:11]Nem engedheti meg magának egy kormányt, de ez legyen a Tisza kormány is, hogyha majd yyy jövőre beszélünk, hogy nem fizeti meg a topmiséget.

[00:36:17]ilyen nem tud lenni egy normális országban, mert ezzel tulajdonképpen hát nagyon nem akarok ilyen patetikus lenni, de azért ezzel úgy szembekpi egy kicsit a rendszer azokat az embereket, akik beleülik, több nyelven beszélnek, nemzetközi kapcsolat, viszik a hátán tulajdonképpen ezt az egyébként le lefelé süllyedő országot tartjuk, vagy süllyedőfében volt országot.

[00:36:44]Ez nem tud történni és az infrastruktúrában is nagyon komoly problémáink vannak.

[00:36:47]Hát azt láttuk, hogy más egyetemeken, a kekvás egyetemeken fedetten iszpályákat építenek, új kampuszokat építenek, virágozik a szószós értelen a kampuszuk, új beruházások, infrastruktúrafejlesztések.

[00:37:02]Nálunk meg el kell menni lágymányosra például, ahol a egyébként világszínvon kutatások zajnak a a természettudományi karon, ott a Kraus féle élvan alapítvány mi a társaság hátta nem tudom milyen gödrött és por porfelők vannak a a ott is.

[00:37:17]Meg kell nézni, hogy a bölcsészettudományi karon vagy bármelyik karunkon az az infrastruktúrális adottság, be vagyunk szorítva tulajdonképpen az infrastruktúrában.

[00:37:24]A Trefford kertbe felvettünk az idén pluszban a meglévő hallgatói létszók mentek is ki nyilván 6000 embert.

[00:37:31]3000 a bölcsészkarra, 3000 a gazdaságtudományi karra.

[00:37:36]Egyszerűen infrastrukturálisan működési rendszereinkben nagyon rosszul állunk.

[00:37:43]És nem csak az ingatlan infrastruktúra, és nem csak a bérek.

[00:37:44]Nem a mai világban nem tudunk fejlődni olyan működésinstruktúrában, ami a nemzetközi egyetemi rendszerekben, de akár Magyarországon is fontos lenne.

[00:37:55]Adatalapú működés.

[00:37:55]Nem úgy van, hogy kéregetek csak úgy adatokat az egyetemről, egy ekkora rendszerben.

[00:38:03]A ez van ez a déta légprojektünk, adatzabványt kell csinálni, számítási infrastruktúra kell hozzá, kutatási infrastruktúra pluszban.

[00:38:09]Ez mind-mind hiányzik.

[00:38:11]Ezt úgy kell elkezdeni, csak próbálom lefordítani tényleg azoknak, akik ebben nincsenek képben, hogy tényleg, amit mondtam, hogy régen folyóiratokra kellett előfizetni azért, hogy az ember a legfrissebb, napra készebb tudással rendelkez a nemzetközi kutatásokról.

[00:38:24]Most pegatokra kell előfizetni, hogy ezt lehessen.

[00:38:28]Adatokat termelünk.

[00:38:28]Tehát mi mi magunk adatokat termelünk.

[00:38:30]Az a az az adat most már adatbázisokra fizettünk elő.

[00:38:32]Tehát azt úgy kell elképzelni, hogy mondjuk van egy Tomás Akadémián keresztül zajlik az egész történet.

[00:38:39]Ugye most már nem jön az esetek nagy részében a könyv, az idegen nyelvű könyv vagy a vagy a folyóirat, hanem hozzáférünk több 1000 folyóirathoz könyvhöz elektronikusan.

[00:38:50]Csak ennek nagyon komoly ára van.

[00:38:50]és hogy amikor az egyetemen belül azon hát vitatkozunk, hogy akkor ki melyik forrásbó, hogyan, miközben tudjuk, hogy eznek nem így kéenes azért nem akkora nagy milliárdos tételekről van itt szó, vagy például pályázati önalapok, vagy ilyen önrészek, amiket most van, tehát anélkül nem lehet elindulni se önrész, ugye igen tehát vannak olyanok, ahol magyar állam megfinanszíroz, de ilyen egyedi lobbizások alapján most ez nyilván átvezet bennünket a mostani helyzethez, mert nem tudjuk kitől elkérni az önalapot vagy ezt az önrészesedést és hogyha nem jó akkor ne legyen, de akkor kisodródunk még abból a minimális nemzetközi együttműködésből is, ami valamilyen szinten így a jövőképünket még egy kicsit érteti.

[00:39:31]Ö említette Kraus Ferenc nevét, aki ugye azt ígérte a magyar tudóstársadalomnak, hogy majd hazahozza azokat a magyar tudósokat, akik külföldön kutatnak, meg egyébként hoz olyan külföldieket, akik ehhez hozzá tudnak tenni.

[00:39:45]Ez realitás?

[00:39:48]És az által mennyire tud mondjuk külföldi vendégoktatókat, kutatókat fogadni?

[00:39:54]Erre csak nagyon durva választ tudnék adni.

[00:39:57]Mi lenne?

[00:39:57]semennyire semennyire nem volt reális és semennyire nem tudunk hát gondolkozzunk ezen, tehát hogy hova poros lágymányosra vagy a leszakadó infrastruktúrába, tehát hogyan hozzunk haza Európából olyan kutatókat, akik ugye ezeket sem úgy kell elkezdeni, hogy hogy van egy kutató, aki csak ide-oda jön, megy.

[00:40:16]Hát pályázik az európai rendszerben.

[00:40:18]Jellemző kutatócsoporttal pályázik, nem?

[00:40:20]Egy professzornak van legalább két vagy három olyan embere, PhD hallgatók, titkárnők, most bocsánat, hogy így fogadok, tehát támogatók meg van egy kutatási infrastruktúra.

[00:40:31]Miből fizessük azt ki, hogy ide jöjjenek?

[00:40:33]Miért jönnének ide?

[00:40:33]Hol laknának, milyen infrastruktúra mit csinálnak?

[00:40:37]Nem volt egyszerűen a Krausfére modell.

[00:40:39]azért ezt ki kell mondani, és majd ezt nem tartza a kormány, hogy mi mi mit ért az alatt, hogy majd állami keretek között meg fogják valósítani.

[00:40:48]Hát az egyszerűen a pszcvakítás kategóriája.

[00:40:51]Hát milyen olyan kutatók vannak, íászi kutatók, akik tömegesen jönnének Magyarországra kutatni, de hogyha jönnének a én nagyon hálás lennék, csak próbálkoztunk ilyenekkel.

[00:41:02]meg mi az egyetemi egyetemünkön aztén összehúzva nadrágszíat mindent csináltunk egy ilyen egy ilyen kiválósági alapot, aminek az egyik jogcí címe külföldi kutatók Magyarországra hozott legalább hat hónapra valamilyen minimál bérres már úgy értem hogy a a az elválható legkisebb pénzfizeség neki nem jött senki mert hogy miért jönne ide tehát hogy amikor olyan a rendszer ami ami nem verseny nem nyújtja neki azt amit szeretne akkor nem tud ide jönni és az az ötlet tehát ugye akkoriban mi voltunk az egyel, mikor a Kraus ezt létrehozta, akkor ugye kekvás egyetemek még sehol nem voltak az EU-s forrásokhoz való hozzáférést illetően.

[00:41:39]Mi lettünk volna ilyenek, a BME akkor alakulgatott, tehát nagyon vigyáztak vele, Hurren átalakult, ősnek se nagyon tudták.

[00:41:47]Hát ez ez nagyon-nagyon a mesekategória volt, hogy majd ilyen fejlesztés tud lenni Magyarország.

[00:41:53]Kapcsoljuk be itt a felsőoktatás helyzetének elemzésébe a Honrent, mert ugye egy fél mondattal ön is említettem, ez szerintem megint csak laikusabbak számára nem egyértelmű, hogy a a Hunren kutatóintézeti hálózat és az odaadott források miért jelentenek problémát az ált számára?

[00:42:16]Hát itt is majd időben azért össze fog kapcsolódni, hogy mi történik most a Tisza kormány alatt.

[00:42:22]életek, hogy hogy mi volt korábban.

[00:42:24]Tehát ugye a a hullrent azt úgy kell ugye elképzelni, szerintem azt talán a nézők még emlékeznek rá, hogy az eredeti probléma az onnan indult, amikor 2018-ban vagy 19-ben 19-ben lecsatolták az MTA-ról.

[00:42:38]Igen.

[00:42:39]És akkor ugye ez ez egy politikai döntés volt, ahol az volt, hogy hatékonyság nem tudod, de egyértelműen az ingatlan vagyonon ment a játék.

[00:42:46]Ugye azt akasztotta meg az akadémia, hogy nem adták oda azt az ingatlanvagyont a várban a a nem tudom a zene tudományintézetnek az épületét, mert még nagyon sok mindent.

[00:42:57]Egyesek szerint ez egy ingatlan projekt akart lenni tulajdonképpen, csak az ugye megállt.

[00:43:03]Akkor utána kinevezték azt a vezetést egyébként az akkor lecsatolt intézetben, amin mondjuk így, hogy politika nagyon közel állt, majd kinevezték újra a politikailagak, nagyon közel áll a neve vezetést, a mostanit.

[00:43:13]És az a probléma, hogy egyetemektől független, mert függetlenek kutatóhálózatot csak akkor engedhetnek magának egy ország, hogyha egyébként az egyetemek jól vannak finanszírozva.

[00:43:27]Ezt meg tudom bizony itt Németországtól elkezdett dél-korán keresztül mindenhol.

[00:43:32]Olyan nincsen, hogy az egyetemek alul vannak finanszírozva.

[00:43:36]A zászosaj egyetem az ELTE, amelyik egy tudományegyetem.

[00:43:39]Tehát mi nem csak oktatunk, hanem a hagyományos modellben a nemzetközi láthatóságot csak az egyetemek tiszt testesítik meg a külvilág felé, mert a nemzetközi rangsorokban, egyebekben nem látszanak a kutatóintzetek, ott csak a ott csak az egyetemeket mérik meg.

[00:43:54]olyan nem tud lenni egy normális rendszerben, hogy az egyetemeket elnyomják, vagy a vagy a vezetőegyetemet elnyomják, mert nincs bérfejlesztés, nincs infrastúfejlesztés satöbbi, de egy kutatóhálózatot pedig fejlesztenek, és megint nem a kutatóhálózattal van úgymond problémá, mert kiváló kutatók is szükség is van rájuk, csak ki kell alakítani a kutatóházat meg az egyetemek közötti viszonyrendszert.

[00:44:19]A probléma az, hogy a kutatóhálózatnak a működése ebben a formában halálra ítéri az egyetemeket.

[00:44:28]Ezt nyugodtan kierem jelenteni.

[00:44:30]Hát amíg olyan indikátorokat vállaltatnak vagy vállalnak a kutatóközpontok, amit csak úgy tudnak teljesíteni, hogy egyetemi embereket vonzzanak át, a PSD hallgatókat vonzzák át, a legkiválóbb kutatókat vonzzák át, mert ott most már kétszeres, vagy nem tudom mekkora fizetések vannak.

[00:44:45]ki fogja képezni a jövőben a tudós utánpótlást.

[00:44:51]Tehát alapvetően anyagi ösztönzőkkel kétszeres fizetés miatt mennek el azte oktatói a hunre hálózathoz.

[00:45:00]Igen.

[00:45:00]De ez nem csak a az ez más egyetemek más egyetemekről is így van.

[00:45:04]Csak nyilván ott mondjuk egy kékás egyetemnél kisebb az anyagi különbség, merthogy magasabbak a de mi de mi lenne itt a jövőkép mondjuk egy öt ötö1 év múlva?

[00:45:12]Mi mi lesz?

[00:45:12]Tehát, hogy ki fogja, hogy mert ugye ez azt fogja jelenteni, hogy a legkiválóbb kutatók az eltérről tegyük fel professzorok, vagy azok a docensek vagy a most PhD hallgatók, akik felmenő rendszerbe pár éven belül eljutnak egy magasabb szintre, jutnának, ha nálunk lennének, akkor ők már nem nálunk vannak, hanem a Hóremben vannak.

[00:45:31]Ö őket ne ők felfedezelik, amit felfedeznek, de nem tudjuk, hogy az nemzetközileg egészen pontosan micsoda, mert azt a rendszert nem mérik meg a nemzetközi rendszerek.

[00:45:40]És az egyetemek, amik amik egyébként tudományegyetemi versenyzajlik a világban, nem kutatóháldozózatok, hanem az egyetemek versenyeznek egymással, akiknek van nagyon erős kutatói lába, kiüresítik tulajdonképpen egyetemeket.

[00:45:52]Tehát mind a nemzetközi versenyké, a nemzeti kutatási projektek ez a bekapcsolódásai tudományegyetemnek, mind a magyar tudós utánpótlásnak a biztosítását veszélyezteti az, hogyha egy kutatóháldózatnak meg az egyetemeknek nincsen egy kidolgozott rendszere.

[00:46:09]Tehát hogy mit mi mi hogyan működnek együtt, milyen források vannak.

[00:46:13]Á, ezt meg ugye senki nem gondolja, hogy majd ugyanazokat a kutatási infrastruktúrákat egy ilyen szegény országban majd megduplázzuk, hogy ott is legyen, meg nálunk is legyen, meg meg majd mindenhol is legyen.

[00:46:25]Ez ez így nem tud működ.

[00:46:25]Azt hiszem, hogy elég jól látszik az, hogy mennyire összetett és sok szempontból örökölt a probléma a kekvás egyetemek rendszerével, a hunrennel, az alulfinanszírozottsággal, infrastrukturális elmaradásokkal, meg hát a a hogy mondjam, az indulat is érződik bizonyos mondatai mögött.

[00:46:43]De miért most szólal meg a nyilvánosságban?

[00:46:49]Hát ez nem teljesen igaz, hogy csak most szólalunk meg, mert ugye a ez is egy kicsit része volt az előző problémának, hogy azért ezt mi jeleztük folyamatosan.

[00:46:58]Tehát ugye még a tavalyi tavaly nyáron a tavalyi nyitó beszéd a rektori ciklusváltásnál a beiktatási ünnepségen a miniszter előtt a sajtóban ez folyamatosan megjelent azt, hogy az ET-nek milyen helyzete van.

[00:47:11]Tehát azért egy pici empáti ugye azt a részét, hogy az egy diktatúrában egész más ugrabugrálni még egy egyetem vezetőnek is, mi mondjuk egy nem diktatúrában.

[00:47:21]Tehát a mostani megszólalás az egyrészt nem csak most van, másrészt pedig most érezzük azt a helyzetet, hogy nem tudjuk, hogy merre van előre sajnos.

[00:47:30]Tehát nem látjuk, hogy mi történik a jelenlegi kormányzati struktúrában és a és a kormányzat működésében ennek a helyzetnek a kezelésében.

[00:47:40]Mert ugye az a a azt a bevezetőben elmondtam, hogy ugye azt mindenképpen rendezni akarták gyorsan uniós források fenntartás megállítása miatt is, hogy a KEKS egyetemek autonómiája az rendeződjön.

[00:47:52]A kuratóriumokat sorra lecserélték.

[00:47:54]Ö és aztán majd jönnek az állami fenntartású egyetemek az ígéret szerint.

[00:48:00]Nem, nem arról van szó, hogy kicsit türelmetlenek esetleg?

[00:48:03]Hát ezt nem mondom, egyrészt ne nem.

[00:48:05]Tehát ez egy nagyon-nagyon öss összetett probléma ez is.

[00:48:08]Nem gondolom, hogy türelmetlenek vagyunk, mert aki akinek elől kellett volna len vagy is mondjam, ne velünk is kellene foglalkozni, ez a probléma, hogy nem látjuk, hogy hogy mi történik.

[00:48:18]A ugye az az ígéret, ez valóban elhangzott a miniszter részéről, a oktatási miniszter részéről.

[00:48:22]Ezt elmondta a rektoroknak, a szakszeretnek, a hallgatóknak, mindenkinek.

[00:48:26]Tök nyilvános volt, hogy az idei év feladatába tartozik az ámegyetem meghelyzetének a rendezése.

[00:48:32]Most lehet, hogy valaki rendez valamit, de valójában ezt mi nem éljük meg, hanem mi azt éljük meg.

[00:48:39]És ez nem, és ez, hogy is mondjam, ha ha indulatosnak tűnik, amit mondok, ez a ez a minimum, ami indulatnak elő kell jönnie, mert ezt most már azért kikérjük így magunknak, hogy folyamatosan ilyen értelemben egy ilyen abuzált szerepbe kerüljön az eem, vagy az ámegyetemek egyébként a Len Akadémia van még így meg a képzőművészeti egyetem meg egy kicsi főiskola baján, tehát nem nem tudom mekkora dolgokról beszélek, hogy folyamatosan khasználja az állam azt, hogy egyébként a kekvás egyetem örülnek, hogy vannak, és nagyobb problémájuk nem volt az elmúlt időszak miatt.

[00:49:13]A hullen nyilván járja maga érdekrendszerét, meg hozzáhagyunk szó, hogy nem merünk beszélni, mert akkor majd megkapjuk a fejünkre, hogy akkor mi történik velünk.

[00:49:22]Tehát, hogy egyrészt ez nem tartható fenn.

[00:49:25]És azt is, az is, azt is merem mondani, és ezt nagyon-nagyon komolyan gondolom, hogyha én, én hiszek ebben a rendszerváltás gondolatban, mert ez valóban egy egy már csak jogi értelme is egy ilyen fölcsuszamlásszerű választási eredmény után fogalmilag átrendeződik.

[00:49:41]Ez valóban rendszerváltás, de azt is tudom mondani, az nem rendszerváltás, hogy lecsukják a bűnözőket.

[00:49:46]Az csak annyit jelent, hogy működik a jogállam.

[00:49:50]egyébként az semmi, azt hozzáteszem, de az nem rendszervál, az a rendszerváltás, hogyha ezzel együtt tehát zajlik ez a közpolitikai megfelelősségre vonás, vagyon visszaszerés satöbbi, de ezek a teljesen eltorzult beteges, neruktúrákon változtat a kormány.

[00:50:05]És ezért mondom azt, hogy amíg az eltét nem rendezik, addig nincsen rendszerváltás Magyarországon a felsőtatásban, mert nem egy egyetemről beszélünk pusztán.

[00:50:15]Nem arról van szó, hogy valamelyik egyetem ki kik kiabál a sorból, hanem az az egyetem kiabál ki a sorból, aki viszi az egy negyedét ennek az egész felsorodási történetnek.

[00:50:27]Úgy, hogy a nemzetközi kapcsolatrendszerünk például teljesen páratlan.

[00:50:32]Tehát amikor 500 helyre tud mi ö nemhogy végre tudjuk, mint a kekvások, hanem 500 helyre tudjuk küldeni a hallgatóinkat Eazmusban.

[00:50:39]350 további egyetemmel van nemzetközi kapcsolatunk.

[00:50:44]A nemzetközi tanévnyitón 27 nagykövet van, de nem ilyen Azerbajdzsán, mert nem tudom micsoda, csak most nem bocsánat a azerbajdzsániaktól, hanem a hanem a japán meg a dkai meg a francia meg a német és az összes többi is.

[00:50:56]A pedagógus képzésben meghatázó szerepünk van.

[00:50:59]Tehát egyáltalán nem mindegy, hogy az egyetemi történik.

[00:51:04]És ezért van egy kicsit indulat, mert nem fenntartható most már ez a helyzet, ami most történik.

[00:51:08]És nem is lenne indulat, hogyha ha láttuk volna, hogy elindul valamilyen folyamat, de ezért ezt meg másoknak kell megérteni, hogy ET szempontból mi látszik.

[00:51:18]Tehát ET szempontból az látszik, hogy velünk nem foglalkozik senki, vagy legalábbis nem tudjuk.

[00:51:22]A kekvárás egyetemeknél mondjuk egy csúnya szóba kipucolták a kuratóriumokat.

[00:51:29]Mostan kuratóriumokból állak a kekvásek, am összeátusok akartak.

[00:51:34]Meg van kötve velük a finanszási szerződés.

[00:51:36]Ma jövőre lesz valami, de azt m nem tudjuk, hogy mi lesz.

[00:51:38]És megjöttek az EUs források, meg hozzáférnek a Erasmushoz.

[00:51:43]Belünk meg semmi se történt.

[00:51:46]A Húenemben múlt heti hír 11 milliárd Ft béremelésről fognak dönteni.

[00:51:49]Tavaly 18 milliárd Ftos béremelést kaptak és 11 milliárd Ftos infrastruktúrafejztés.

[00:51:55]Mi meg konkrétan semmit.

[00:51:59]Ühüm.

[00:51:59]Tehát nem látom, hogy mi történik az ET-n, mi történik az állami egyetemekkel, hogyha ezt nem beszéljük ki, vagy ezt nem nem tesszük szóvá, mert azt is el tudom fogadni, hogy ez egy új apparátus, új miniszterek, új új álltkárok, mindenki és lehet, hogy nem is tudják ilyen mélységeszt egészet.

[00:52:18]Ezt el tudom fogadni, hogy ez így van, de most már eltehet öt hónap és most mondom.

[00:52:23]Pénz nincs nincs, vagy akarat nincs?

[00:52:27]Én szerintem akarat lenne, vagy gondolom miért ne lenne akarat?

[00:52:30]Tehát azt gondolom, a pénz meg egy nagyon nehéz töltetés, mert most nyilván mindenki Kármán Andrásnál áll sorban.

[00:52:39]Igen, de ez minden miniszter, mindenki lobbizik.

[00:52:43]Igen, de ezt nem tudom elfogadni ezt az élvet, és ezt nagyon visszaut is utasítom, mert ez nagyon-nagyon messzed és nagyon komoly problémákat jelent.

[00:52:48]Ha arról beszélünk, hogy miért az miért az RT-nek, miért az egyetemnek adunk, miért nem a közlevelésnek, a nem tudom én, a gyermekvédelemnek, a az egészség dolgozóknak, milyens, ez azért borzalmas ez az év, mert megpróbálja összeugrasztani egymással az ámilag finanszírozott csoportokat.

[00:53:07]Mi nem az az egészség dolgozóktól akarunk pénzt kérni, vagy vagy elvonni.

[00:53:14]És még nem is a és még nem is arról beszélünk, hogy a hogy az oktatási rendszeren belül, hanem az a probléma, hogy a felsoratásra és a kutatásra szánt pénzek azok kekvás módon vannak elosztva jelenleg.

[00:53:26]És ennek az átstruktúrálása lenne a cél, vagy az az elsődleges?

[00:53:29]Az a probléma, hogy még mindig a Nerátal létrehozott struktúrákon belül és olyan arányokban oszlik el a felsoktatásra és kutatásra szánt pénz.

[00:53:41]Hát hogy hogy náluk mire oslik el, azt nem tudom, de náluk hozzánk nem jut semmi.

[00:53:44]Tehát csak az út, ami ugye ami ugye ami mi ugye megáodtunk, és nem tudjuk, hogy mert az is lehet, nagyon remélem, hogy majd a Tisza kormány majd ezt a helyzetet fogja orvosolni.

[00:53:53]Csak az a probléma, hogy nekünk meg nincs mire várnunk, mert azért itt is emberek vannak, és azok az emberek, akik az elmúlt években tényleg kifeszített módon dolgoztak, hittek abban, hogy ez majd meg fog változni.

[00:54:07]És most nem a politikai állásról vagy hozzáviszonyulásról beszélek, hanem arról, hogy ez nem fenntartható ez az állapot, és meg is lett ígérve, és ugye megtörtént a változás, és nem látjuk el.

[00:54:20]Ugye most azt látja egy eetés, de mondom lehet, hogy nem így van a színfalak mögött, de az ejtés azt látja, hogy a az oktatási minisztérium a kekvás egyetemekkel foglalkozott, foglalkozik.

[00:54:33]Hát nézzük meg a sajtóban, hogy hányszor merült fel az elmúlt hónapokban az eltérnek helyzet Magyar Péter miniszterelnök ugye eljött az évnyitóra, annak nem az volt a súlya, hogy a hogy a szakszereti vezető a kezébe nyomta a követelést.

[00:54:47]a szakszerleti vezető ugyan elkeseredett és harcos harcol a helyzet ellen, mint ahogy én.

[00:54:51]Ő ő mindenki a maga eszközö ott az volt a lényeg, hogy a magyar Péter a rendszerváltás első útját az egyetemeken belül hozzánk intézte, mint ahogy Anta József is, amikor voltam 90-es évek első szabadvásztás, az eltérre jött az én, mert ez egy üzenet és úgy is fogtuk fel.

[00:55:10]Senki nem válta Magyar Pétertől.

[00:55:12]Szerintem egyébként teljesen normálisan, hát hogy is mondjam, kezelte ő a helyzetet, mert nagyon megértő volt az egyetem helyzetével kapcsolatban.

[00:55:20]Láthatólag ott szembesült jó sok mindennel, amit szerintem ő mérkelt volna, hogy tudjon, önt nem tudott.

[00:55:24]És nagyon pozitívan nyilatkozott az ele pedagógus képzésben, egyébkén betöltött helyéről.

[00:55:31]Nem az ő dolga úgymond, hogy ő zsákba hozza a pénzt, az eltér és akkor úgymond helyzetbe hozza.

[00:55:37]Most az egész rendszernek kell majd megmozdulnia.

[00:55:40]Úgyhogy az évnyitó az teljesen rendben volt.

[00:55:42]Most azt látjuk, hogy hogy nem tudom, hogy mi történt.

[00:55:44]Tehát nem tudjuk a felsorást és nem tudjuk a kutatási résznél sem, mert ott meg az a probléma, mondom biztos nem így van, de az látszik, hogy a Tudományos Technológiai minisztérium az pedig a Húennel van elfoglalva.

[00:55:58]És nem látjuk, ez persze nagyon messze vezet, lehet, hogy van egy strukturális probléma a kormárati szerkezetben.

[00:56:04]Ezt lehet tudom fogadni.

[00:56:06]Lehet, hogy lehet, hogy ilyen van, mert hogy ugye van egy érdekes helyzet, hogy a felsőoktatási államtitkár az ön riválisa volt a rektori pozícióért.

[00:56:14]Ó, hát de ott van az oktatási minisztériuma.

[00:56:15]De amúgy inkább, hogy mondjam nem felsőoktatás szemléletű jelenleg az oktatási minisztérium.

[00:56:23]Ugye Landner Judit sem ebből a világból érkezett.

[00:56:27]Tehát hogy hol csúszik el ez a probléma, hogyha ennyire jelentő.

[00:56:29]Ez szerintem ogy az, hogy az, hogy a rektóválasztás mi történt, mondjuk így, hogy ez semmilyen szerepe nincsen, ez az egy helyzet volt tulajdonképpen.

[00:56:38]Se ő, se bennem, se sem úgymond meg se karcoltuk egymást ilyen emberileg vagy hasonló módon.

[00:56:44]Ő egy világhkírű, kiváló tudós.

[00:56:47]Nagyon kiváló viszonya van az ELT-hez, akadémiához, mindenhez.

[00:56:52]És jóban vagyok vele, tehát semmifajta ilyen ilyen probléma nincsen.

[00:56:56]Nem is lehet.

[00:56:56]Sőt, ha még így nézzük, akkor még inkább kvádi gátlás keletkezhet egy ET-s államtitkárban, hogy a odtér akkor ezt senki nem vá senki nem vár tőle.

[00:57:05]Nyilván nyilván a felálló apparátus, a minisztérium ezt el tudom fogadni, hogy ez időbe telik, csak csak vannak dolgok, amik meg egyébkén zarnak a Hátében.

[00:57:15]Valóban így van, hogy nyilván a Felsőtás államtitkárnak a feladata a fejőoktatás, de én a én így belegondolva az ő helyébe nagyon nehezen látnám, hogy milyen viszonyrendszerem van mondjuk a tudományhoz.

[00:57:27]Tehát ugye tudományos kérdésekbel, ahol Húem szerepel csak, tehát hogy a felsorottál nincs olyan forrás, tehát nincs olyan feladatkör, ami márpedig azt azért nyugodtan merem mondani, biztos ez ellen sokan fognak tiltakozni, de én ezt válom elte rektorként, hogy nagyobb az ugrás a köznevelés és a felsoratás között, nagyobb a szakadéki ilyen egy gimnazista az egy egész más világba mozog és a gimnazitak, mint a felsőatás és sokkal organikusabb kapcsolatban a felsőtatás a tudománnyal és az innovációs tevékenység, de ezt lehet vitatni, mert sok fajta modell van a csak az európai országokban, de tök mindegy végül is, hogy melyik minisztériumhoz tartozik egyik vagy másik feladat, hogyha van egy erőszól is a a kettő között.

[00:58:08]Csak most azt nem látjuk, hogyha mondjuk tegyük fel egyetemként szeretnék valamilyen tudományos projektben bármit is, akkor most kihez menjek, vagy hogy vagy vagy hogyan hogyan történik ennek az összefésülése.

[00:58:23]Ugye úgy fogalmazott, hogy azt az eltések látták, hogy hogy egy gesztus volt, hogy Magyar Péter idejött és hogy megértette a helyzetet, de nyilván a gesztusból még nincsen pénz és nincsenek ilyen típusú döntések.

[00:58:33]Milyen a hangulat most az eltén?

[00:58:37]Hát most nagyon puskaporos old ülőnek tűnik.

[00:58:41]Nagyon nagy a kiábrándultság is, nagyon nagy a csalódottság tulajdonképpen az, mert az emberek tehát itt nagyon sok nagyon sok, hogy is mondjam együtthatást kell látni, ami persze egyik ellene hat a másiknak.

[00:58:52]Ugye van ez a hagyományos 100 nap meg a nem tudom, hogyha csak úgy nézzük, hogy öt hónap tehet el a kormányalakítása óta, hogy május 9-től nagyjából most október nagyjából megint 9, tehát hogy a az nagyon kevés idő.

[00:59:06]Tehát igazából nem válhatnánk, de a másik oldalon meg van egy felfokozott működés a parlamentben, a számonkérés, a ezek a mindenféle ügyek is, tehát működik a tehát ezért úgy tűnik nagyon sokaknak, hogy már nem nem öt hónap telte, hanem másfél év.

[00:59:18]Ühüm.

[00:59:21]És nem azt válja az ELTE, mondjuk így a kormányzattól, hogy ilyen Sándor József Berdeg zsákba hozza a pénzt, hanem hogy legyen perspektíva.

[00:59:29]Nyilván az első lépésünk egy bér bér bérkérés, mert az nem tartható fenn.

[00:59:36]Tehát ez egyszerűen fenntarthatatlan és morálisan is nagyon súlyos probléma, hogy béroló van ekvás egyetemek meg az ELTE között.

[00:59:44]Ezt minden normális országban ezt meg kell szüntetni.

[00:59:49]Tehát az első lépés az az, hogy egy olyan bérkorrekciót kell végrehajteni az egyetemen.

[00:59:53]De nem csak ezt várjuk, ne?

[00:59:54]És hogy amíg ezt nem látjuk, addig van ez a ez a kicsit ilyen rosszabb hangulat, hogy látni szeretnénk a perspektívát.

[01:00:01]Tehát hogyha tudnánk, tárgyalnának már velünk, vagy látnánk a 2027-es költségvetésben, hogy az ámegyetemeknek a helyzetét rendezik.

[01:00:11]Ugye ez nem egyszeri pénzadás, hanem ez egy éven belüli a legkülönbözőbb témakörökre vonatkozó finanszírozási megáodás, mondjuk vagy finanszírozási költségvetésen keresztül.

[01:00:23]Ezt várnánk tulajdonképpen és hogyan milyen hangulat van, ezt tényleg és már azért nehéz erről beszélni, mert amit hogyha ilyen kvázi fenyegetésre ne tényleg távol álljon tőlem.

[01:00:32]Nagyon-nagyon rossz hangulat van.

[01:00:34]dkánoktól hallom, konkrét kollégáktól hallom és mindenhol, tehát nem csak a egyik karom vagy a másik karom, mert nem csak a támogatói munkatársak körében, mert addig ameddig ez a és ez nem kerülne olyan hatalmas nagy pénzbe.

[01:00:47]És hogyha visszatérünk a ehhez a álljunk meg itt két dolognál.

[01:00:51]Az, hogy nagyon rossz a hangulat, az az kézzel foghatóan milyen következményekkel járhat?

[01:00:58]Tehát, hogy szervezhetnek-e stráj-ot?

[01:01:01]Annak milyen következménye lesz mondjuk a hallgatókra nézve?

[01:01:02]Tehát hogy mi az, amiből megüti a nyilvánosság inger küszöbés küszöbét is egy lépés?

[01:01:10]Ezt tényleg nem tudom.

[01:01:10]Tényleg nem tudom.

[01:01:12]Még nem is hogy ilyet mondanék, hogy hogy származ ebből Strike az amit, hogyha én fenyegetőznék.

[01:01:16]Nem tudom.

[01:01:18]Tehát az a baj, hogy hogy vagy jó, nem tudom, hogy baj-e, tehát hogy az elmúlt években nem volt erre példa.

[01:01:21]Tehát hogy a ez a fajta ilyen elnyomottság meg a a diktatúra árnyékában lét, az ugye elnyomta ezeket a mozgalmakat és valóban mi is hűtöttük a, mármint egyetem vezetők az ilyen típusú mozgalmakat, mert régen, hogy régen, tehát a április 12 előtt ez ilyen lineáris rendszer vagy kapcsolatban állt.

[01:01:42]Hogyha valamiéret csináltunk, akkor annak volt valami következménye, vagy féltünk a következménytől.

[01:01:46]De most meg nincsen ilyen kormányzati nyomás.

[01:01:49]Tárgyalnak mindenkivel, szakszeretekkel, nyitottsággal, meg ha a demokrácia kezd kialakulni.

[01:01:56]Tehát ezért nem tudom, hogy az ilyen felszabadultótság politikailag is ez a fajta ilyen, hogy is mondjam, ilyen önkorlátozások, hogy ezek hogyan robbannak, hogyha ezek nem tudnak de mit mondjak az embereknek most én vezetőként?

[01:02:10]Tehát, hogy hogy mit csinál, hogy nyilván nekem az a feladatom, hogy az emberek érdekében lépjek fel, de azért azt is szeretném hozzátenni, hogy azért ne értse ezt senki se félre.

[01:02:19]Tehát én természetesen harcolok az 5000 kollégámért, meg a még 45000 hallgatóért, de azért harcolok a mostani negyedikesekért, akik a gimnáziumokban vannak, akik akik nemsokára befog, meg a harmadikasokért, akik majd de harcolok az ön gyerekért is, meg a meg a későbbiekért, mert akiket kibocsáttunk a következő évben óvópedagógusként meg tanárként meg tanítóként adok őket fogják tanítani.

[01:02:45]Igen.

[01:02:45]Igen.

[01:02:45]Szóval nyilván az ált az az nem egy sziget, hanem hanem 1000er felé hat a magyar társadalomban.

[01:02:52]Hát ezért ezért nem jó az a vonal, hogy mi egy vagyunk a sok közül ilyen értelemben, mert nem egy vagyunk a sok közül a a az egyetemek közül.

[01:02:58]És ezért nagyon hamis az a vonal, hogy itt mi kitől akarunk pénzt levonni, és hogy hogy miért miért jelentkezünk most ezért a béfejlesztésre.

[01:03:08]egyébként, hogyha számszerűsítenénk, akkor már szinte eléggé viccesnek tűnik a de számszeresítsük.

[01:03:13]Pont azt akartam kérni, hogy hogy ugye nagyjából 3840 400 milliárd az ELTE finanszírozása egy évben.

[01:03:25]Mennyivel kéne ezt mondjuk rövid távon és aztán középtávon növelni, hogy azok a problémák, amiket részletezünk, ne álljanak fel, vagy fokozatosan csökkenjenek?

[01:03:35]Ugye ez egy mint majdnem minden nagyon összetedő és látni kell a a az összetettségét.

[01:03:40]Tehát nyilván az első lépés egy béremelés ennek a bérolónak az összezárása.

[01:03:45]Ez ki van számolva, hogyha ezt a 30%-os különbözetet meg akarnák szüntetni, ak ez körülbelül 10 milliárd Ftot jelentene.

[01:03:52]Ugye nagyon nagyok vagyunk, ezért ilyen relatív nagy az összeg, de azért ez nem egy akkora nagy tétel.

[01:03:58]40000 milliárdot, jól mondtam, 400 milli 40 milliárd milliárd.

[01:04:00]Igen, igen.

[01:04:03]Azért visszaszámolákat.

[01:04:03]Igen.

[01:04:03]Nem0 40 milliárd, de ugye 40 milliárdban azért azt látni kell, hogy mi nem úgy, tehát hogy mi egy állami egyetem vagyunk, ahol úgymond nincsenek abba az életemben önös érdekeink, hogy ezt úgymond mi használnánk fel.

[01:04:17]Tehát nagy ez visszamegy a hallgatótámogatásban, kampuszfejlesztésekre, dolgozói, hallgatói jólét támogatásra.

[01:04:25]Hát miből fogjuk finanszírozni az senlőségi programjainkat?

[01:04:28]Miből fogjuk az infrastruktúrafejztése, ami egyébként arról szól, ahogy egy normális egyetem most már működik kutatásban meg minden egyéb másban.

[01:04:37]Tehát ezért az első lépésben, és a versek ebben benne van persze a közemelési intézményeink is, meg a meg a minden is, ami az ERT-n van.

[01:04:46]Na és ha van ez a van ez a 30%-os béremelés, ami szerintem a nulladik kérdés, tehát ez szinte nem is szabadna, hogy erről beszéljünk, akkor az lenne az optimális, hogy a 2027-es költségvetésben jelenjen meg egy olyan finanszódási többet egyébként, a lepusztult infrastruktúrák meg az elmaradt, az körülbelül egy háromszoros, három és fél akár négyszeres finanszírozdás, tehát ez 120 milliárd Ftos finanszírozdás lenne indokolt az ETA számra.

[01:05:14]De még egyszer mondom, nem úgy, hogy annuál 3-át ott legyen a pénz, hanem hogy olyan perspektívikus fejlesztések finanszírozási ígérete tudjon elindulni, amit aztán utána felmenő rendszerben majd finanszíroz az állam.

[01:05:27]Ez lenne tulajdonképpen az, ami valamilyen szinten korrekt, de másként is tudnék számolni.

[01:05:33]És a az azonnali bérfejlesztésre, hát az az a 10 milliárd, a 10 milliárd, Igen.

[01:05:39]De ugye most már az is egy kicsit probléma, hogy mi az, hogy azonnali.

[01:05:42]Tehát ugye az azonnali az akkor lett volna értelmezhető, ahogy eredetileg a kormányat ígérte, hogy szeptemberben két lépésben, szeptember januárban, hát most már itt vagyunk októberben, hogyha holnap lenne bérfejlesztés, akkor ezt majd a novemberi béreg, akkor majd csak egy hónap lenne az idén, vagy vagy kettő.

[01:05:59]A decembert azt már azt már januárban kapnánk meg.

[01:06:00]Ühüm.

[01:06:00]Tehát igazából ez a 10 milliárd ez egy éves bértömegnek a finanszírozását jelent, és hogy telik, múlik az idő, persze csúszunk át a 2027-es évre már.

[01:06:08]Tehát a 2027-es költségvetésben, ha nem látjuk viszont a ELTE helyzetének a javítását, vagy ennek a helyzetnek a rendezését, akkor akkor minden elúszott ebben az egész rendszerben, mert akkor nem valósul meg a magyar felsoratás átstruktúrálása.

[01:06:26]Tehát ez a fajta ilyen egy ilyen működési modellváltás és ilyen értelen a nnek a felszámolása.

[01:06:33]Az az érdekes helyzet áll elő, hogyha jól tudom, akkor innen megy is tárgyalni.

[01:06:38]Megyek igen, igen.

[01:06:38]Csak lehet, hogy nem pont erről.

[01:06:40]Hát én úgy tudom, a Nemzeti Közszolgálategyetemnek a tanárképzési témájának a kivezetése a a témakör, mert ugye ott is a az a az is egy kicsit probléma.

[01:06:49]Tehát ez egy végtelenül betegrendszer volt, hogy miközben mindenhol minket próbáltak elpusztítani, lenyomni, feldarabolni, a a kivéreztetni minden, a másik oldalon meg nem tudott működni a rendszer nélkülünk.

[01:07:03]Tehát most is a a Nemzeti Közszolgálat Egyetemen lévő hallgatókat, azokat úgymond nekünk kéne megmenteni, hogy felvette az NK hallgatókat, ugye megszűnik a talánképzés, de mi legyen a hallgatókkal.

[01:07:14]És én ebben partner vagyok, mert állami egyetemként pedig a hallgatóként esze mindent, csak mégis egy kicsit morvid az egész történet.

[01:07:24]Utolsó kérdés, és tudom, hogy végtelenül naiv, de bármilyen szakmai szolidaritást tapasztaltak az elmúlt években más egyetemi felsőoltatási vezetőktől?

[01:07:36]Hát ez egy nehéz kérdés, mert nem is tudom, ez ez egy meglepő kérdés abból a szempontból, hogy sose gondolkoztam ezzen, meg meg így váltam volna.

[01:07:45]Jó a viszony, most lehet, hogy meg fognak rám haragudni természetesen a Kekvás egyetemnek a vezetői meg a húenesek, de valójában nem volt ilyen típusú rivalizálás meg szakmai szolidatás, merthogy mert hogy mi is lett volna ennek a szintere, vagy hogy lett volna.

[01:08:03]Tehát most van a rektori konferencia formálisan.

[01:08:06]Hát és azért mondtam, hogy naiv, mert elszoktunk ettől, hogy egymással valamennyire is versenyben álló bármilyen területen lévő szervezetek.

[01:08:16]Én én én ilyen erről nem tudok, hogy bármelyikvás egyetem felszólalt volna vagy lóbizott volna úgymond a te érdekeért, de valójában anny annyira tolsz az egész struktúra, itt van a magyar rektori konferencia például az összes egyetemnek a hát ott ott mindenki kekvás.

[01:08:32]Konkrétan ugye az állami tagozatban az állami tagozat képviselői vagy ám tagozati egyetemeket képvisel az NK-nek a rektora.

[01:08:41]Tehát ennél morbidabb dolog a földön nincsen, hogy az eltét az NK rektorak képviseli, tehát hogy ez hogyan van.

[01:08:47]Tehát igazából nincsen ilyen típusú szakmai szolidaritás, de ugyanakkor meg nagyon erős együttműködések voltak, vagy vannak velünk.

[01:08:57]És azért olyan szakmai szolidaritás azért volt, azt azért most így gondolkodom közben, hogy esetleg olyan kutatási együttműködések, ahol a Kekvások könnyebben kapta a kutatási infrastruktúrát az előző kormánytól, oda bevontok úgymond bennünket is, és akkor mi is használtuk a gépeket, vagy ilyen típusú együttműködések voltak, de ezér itt inkább fordítva volt, hogy a hogy az LT-vel működtek együtt, mondjuk így az kisebbek tőve meg ugye nemzetközi kapcsolatok miatt a többi egyetem.

[01:09:28]Fontos, hogy erről beszéltünk és köszönöm az őszintességet.

[01:09:31]Köszönöm szépen.

[01:09:31]Én is itt volt.

[01:09:32]Meghívást.

[01:09:32]Köszönöm.

[01:09:33]Köszönjük szépen a figyelmet.

[01:09:33]Jövünk jövő héten is.

[01:09:36]Addig is böngés a szintentu korábbi videóit.

[01:09:38]Iratkozzanak föl a hírlevélre, illetve támogassák a műsort.

[01:09:43]Vigyázzanak magukra.