Lengyel Tamás: Meg kell értenünk, mi történt az elmúlt 16 évben
- A Szinten túl utolsó, Telexszel készített adásának vendége Lengyel Tamás; a beszélgetés kiindulópontja az „Az Örökség" című független film, amelynek társalkotója és szereplője.
- A film látszólag idős emberek elleni vagyoni visszaélésről szól, de valójában testvéri viszályról, transzgenerációs traumákról, elmagányosodásról és az öregkori méltóságról.
- A filmet 14 nap alatt, nulla tiszteletdíjért forgatták kb. 100 milliós költségvetésből; 40 000 néző felett az alkotók arányosan részesednének a bevételből.
- Lengyel szerint az ingyenes alkotói munka már nem választás, hanem „a rendszer következménye" – a nagyprodukciók elviszik a filmkeretek jelentős részét.
- A Loop állami pénzre nem pályázik, hogy a lehetőséget az ismertlenebbeknek hagyja; 7 milliárd forintot pályázati rendszerre költene eddig támogatásban nem részesült filmeseknek.
- Javaslata színészkamarát és etikai bizottságot tartalmaz, de már csak „fentről" jövő szabályrendszerben hisz – az alulról szerveződés 16 év alatt nem jött létre.
- Az Operettszínház- és SZFE-zaklatási ügyek következmény nélkül maradtak; fő félelme, hogy csak a kulturális elit feje cserélődik le, a kizárólagosság megmarad.
- Szerinte elemezni kell, mi történt az elmúlt 16 évben, majd jogi úton elszámoltatni; az eltűnt pénzek láttán szerinte a Fidesz-szavazók is egyetértenének.
„16 évig uralkodott rajtunk egy ilyen maffiaállam, és kirabolták még a padlást is – annak mi nem csak az áldozatai vagyunk, hanem az okai is." – Lengyel Tamás
- Az uszítást nem azonosítja a szólásszabadsággal, szabályokat és kereteket szeretne; a tartós megoldást az oktatásban és a kritikus gondolkodás nevelésében látja.
- A Loop sem a közmédiába megy be, sem az Index-podcastra, amíg a rendszerek „teljesen" meg nem tisztulnak; a NER-rel együttműködőket a bevonódás mértéke szerint ítéli meg.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A Szinten túl YouTube-csatorna utolsó, a Telexszel közösen készített adásának vendége Lengyel Tamás színész. A beszélgetés kiindulópontja az „Az Örökség" című, október 22-étől moziban látható független film, amelynek Lengyel társalkotója és szereplője is. Innen a beszélgetés eljut a független filmes és színházi finanszírozás kérdéseiig, a színházi zaklatási ügyek (Operettszínház, SZFE) nyitva maradt következményeiig, majd a „mi történt az elmúlt 16 évben" – vagyis a NER időszakának elszámoltatása – társadalmi kérdéséig. A műsorvezető az április 12-i rendszerváltás utáni kultúrafinanszírozási váltásra is rákérdez: szerinte most már nem kell olyan erősen hangsúlyozni a „független" jelzőt, mert a támogatások elvileg szakmai alapon oszlanak majd.
„Az Örökség" – kamaradráma az időskori bűncselekményekről
- A film alaptörténete: Mucsi Zoltán által alakított Árpi bácsit elérhetetlenné vált számlák miatt kikapcsolják a villanyt, és a két fia – Kristóf és Attila (utóbbit Molnár Áron játssza) – próbálja kideríteni, mi történt. A Hajnalka nevű lány szerepe ambivalens: akár őszintén szerelmes, akár csak a pénzre hajt.
- A műsorvezető közönségvetítésen látta a filmet, és szerinte kívülről az idősödő emberek elleni vagyoni visszaélések története látszik, de a film ennél több: benne van a testvérek viszálya, a szülői minták, a transzgenerációs traumák és bántalmazások, az elmagányosodás, a jóléti rendszer tehetetlensége, és legmélyebben az öregkori méltóság kérdése.
- Lengyelnek a személyes érintettség miatt az időskori magány áll legközelebb: édesanyja egyedül él, tőle mintegy tízperces autóútra laknak. Egy fiatalabb családapa szemszögéből elmondta, hogy ez neki bűntudatot és lelkiismeret-furdalást is okoz.
- A film 2018-ban született meg alapként, egy baráti-kollégális alkotói hármas (Lengyel, Molnár Áron, a forgatókönyvíró Tasnádi István) együttműködése nyomán; az ihletet Tasnádi egyik ismerősével történt hasonló bűncselekmény adta. Felmerült zombifilm-ötlet is, de annak költségei miatt elengedték.
„Nekem van egy olyan jellegű fogadalom, anyu – ha nézed ezt a műsort, akkor tudod –, hogy minden este igyekszem felhívni és igyekszem vele beszélni egy 15–20 percet." – Lengyel Tamás *
14 forgatási nap, nulla tiszteletdíj – hogyan készült el a film?
- A fejlesztés hosszú kudarcsorozaton ment keresztül: 2018-ban nagyjátéfilmként az NFI elutasította; átorítva tévfilmként „a portfólióba nem fért bele"; majd egy RTL-fejlesztés keretében hatrészes minisorozattá írták át, de az RTL-nél sem talált nyitott fülekre – ekkor gyakorlatilag mindenki lemondott a projektről.
- A fordulópont a Vertigo produkciós cégnél jött: a „Futni mentem" közönségsikere után Lengyel castingon szerepet kapott a „Szenvedélyes nők"ben, így közvetlen kapcsolatba került a producerpárossal, akiknek felajánlotta a projekthez már elkészült forgatókönyvváltozatokat (minisorozat, tévfilm, játékfilm) és a forgatott pilótát.
- A fő kockázat a tömör forgatási idő volt:
„A kockázat az, hogy 14 nap alatt fel lehet-e venni olyan minőségben egy mozifilmet, mint ami egyébként a közönség igénye. Aki beül és megvásárolja a jegyet, azt egyáltalán nem érdekli, hogy az egy nap alatt forgott, vagy pedig 101 nap alatt." – Lengyel Tamás *
- A normális forgatási idő „30–40 nap környékén" van, tehát minimum a duplája; ezért a független filmek jellemzően egy helyszínen játszódó kamaradrámák – a költségeket így lehet szűken tartani. A film költségvetése a műsorvezető szerint nagyságrendileg 100 millió forint volt.
- Az alkotók nulla tiszteletdíjért dolgoztak; a megállapodás szerint, ha a film kitermeli a költségét, a bevételből 40 000 néző fölött arányosan részesednek. Lengyel szerint ez nem volt idegen tőlük: a Loop Színházi Társulás is ugyanilyen modell alapján működik – a színészek befektetnek a projektbe, és sikeres nézettség esetén az árbevételből részesednek.
- A kontextus: a „Most vagy soha!" elviszi a magyar filmre fordított keretösszeg kb. egyharmadát, a „Hunyadi" pedig a kétharmadát – ezért maradnak „kispadon" a többiek. Reisz Gábor, Hajdú Szabolcs és a „Fekete pont" is jellemzően filléres, részben szívességi alapon készülő filmeket forgatott. Lengyel véleménye: az ingyenes alkotói munka nem önkéntes választás lett, hanem „a rendszer következménye".
„Te mihez kezdsz 7 milliárd forinttal?"
- A műsorvezető pár hete Reisz Gábortól tette fel a kérdést; most Lengyeltől is. Először viccel:
„Hát vennék egy jachtot." – Lengyel Tamás *
- Komolyan válaszolva: egyetlen filmre sosem költené el a 7 milliárdot; ehelyett pályázati rendszert hozna létre, ahol azok a filmesek, akik korábban nem részesültek támogatásban, szakmai alapon jutnának pénzhez – a pénzt szétosztaná. A műsorvezető hozzáteszi: Reisz Gábor is ugyanezt mondta, ő is visszaadná a közösségnek.
Állami pénz és függetlenség: miért nem pályáznak?
- Lengyel a Loop nevében mondja el: bár a piacról megélnek, az elv alapvető – állami pénzre nem pályáznak, hogy ne vegyék el a lehetőséget azoktól, akiknek erre nagyobb szükségük van. Európai Uniós pályázatra viszont elképzelhető.
- Indoklásuk: a tévéből és az internetről ismert színészeként neki van publikuma, míg a pályakezdők, ismeretlen alkotók hiába hirdetik magukat. Ugyanakkor szerinte a 9,5 milliós magyar piac sok független produkciót önmagában nem tud eltartani, a kultúra az identitás része, ezért az államnak be kell szállnia – csak épp szakmai alapon.
„Állami pénzre nem fogunk pályázni… hogy ne vegyük el a lehetőséget, a pénzt azoktól az emberektől, akik az ismertségük hiányában nem tudnak ilyen fajta nézettségre szert tenni, mint ami a miénk." – Lengyel Tamás *
Színészkamara és etikai bizottság – és miért hisz már csak „fentről" jövő megoldásban
- Lengyel konkrét javaslatcsomagot tett közzé a Facebookon (ahol érdemi vita indult): létrejöhetne egy színészkamara, amely a jogosítványokat adja ki; az egyetemi diploma lehetőséget tenne a regisztrációra, egy akkreditációs bizottság pedig a nem diplomás színészeket is felvenné. Minden közpénzes produkcióban kb. 70–30%-os arányt húzna meg a kamara tagsága javára, ezzel kezelve a túlképzést, az aláígérközést, és piaci sztenderdeket teremtve. Ez tenné lehetővé egy etikai bizottság működését is: aki nem megfelelően viselkedik, kizárható vagy felfüggeszthető lenne.
- Ugyanakkor úgy nyilatkozott: már nem hiszi, hogy a színészek érdekképviselete alulról megszerveződhet; a szabályrendszert „fönt" kell megalkotni – ahogy az adózási szabályokat is. Az okát így fogalmazta meg:
„Az a tapasztalatom, hogy eltöltöttünk 16 évet a NER-rendszerében, és mindig volt fontosabb dolog, mint hogy felszólaljunk a rendszer ellen." – Lengyel Tamás *
- Kritikus megjegyzése április 12-hez kötődik: a társadalom egy nagy, elsöprő rendszernek képes volt kollektíven nemet mondani – de csak névtelenül, anonim módon. Amikor viszont névvel kellene kiállni (például a színházi bántalmazások ügyeiben), egy kézen meg lehet számolni a felszólalókat.
„Lehet, hogy együtt nevettetek a büfében bizonyos dolgokon, de sok ember kényszerből nevetett azért, hogy ne essen ki a pixisből." – Lengyel Tamás *
- Szerinte mindig lesz „ezer és egy oka" annak, hogy a közösségileg elfogadott szabályokat miért nem érvényesítik önmagukra – ebben szomorúságot és csalódottságot érez. Saját közösségében, a Loopban viszont igyekszik ezeket az elveket megvalósítani; a szélesebb áttöréshez pedig már a színházi-filmes felsőoktatásban el kell kezdeni az edukációt: az alázatnak határa van, és a diákoknak tudniuk kell, mi munkaszituáció és mi az, ami már annál több.
Az Operettszínház és az SZFE-ügy: a következmények hiánya
- A beszélgetés szeptemberi SZFE-vitát is érint: ki ülhet a fenntartó alapítvány kuratóriumába, kirúgható-e osztály, és felmerült egy név, akit színházon belüli zaklatási ügyek eltussolásával vádoltak.
- Lengyelt döbbenten hagyja, hogy a rendszerváltás után is folytatódnak a régi mintázatok:
„Hogy lehet, hogy Kis-B. Attila az osztályt indított idén megint, miközben április 12-én volt egy rendszerváltás – amikor már öt éve beszélnek az Operettszínházról, hogy a zaklatási ügyeket nem megfelelően vizsgálta ki, eltussolta?" – Lengyel Tamás *
- Magyarázata: „itt összecsúsznak a rendszerek", és vannak érdeklobbik. A legnagyobb félelme:
„A legnagyobb félelmem az pont az, hogy nehogy az legyen, hogy most egyszer csak lecseréljük a kulturális elit fejét, de egyébként ugyanúgy kizárólagosságban fognak megtörténni a döntések." – Lengyel Tamás *
- Pozitív jelként említette, hogy Kis-B. Attilát felfüggesztették az Operettszínházi ügyvezetésében/igazgatóságában. A műsorvezető idézte Nagy Ervint és Petrányi Viktóriát (a filmreformért felelős miniszteri biztos), akik a 444 stúdiójában hangsúlyozták: nem az lesz a logika, hogy „eddig ti voltatok, most mi jövünk", hanem szakmai alapon születnek a döntések.
„Mentális állapotát tekintve a magyar művészvilág nincsen jól… Túl van fűtve a kohó, rengeteg embert ért hátrány, nem tudott alkotni, és generációk vannak kivéreztetve." – Nagy Ervin (a műsorvezető idézte) *
- Lengyel a szavakat üdvözli, de tapasztalata szerint kevés az erőforrás, kevesen vannak, és a folyamatok lassan zajlanak – a reményt mégsem adná fel.
- Az SZFE-s zaklatási ügyben (amelyben 70 embert hallgattak ki, érdemi következmény nélkül, a jelentést pedig megsemmisítették, érdemi kijelentéseit „kisatírozták") négy hónapja egy Tisza-képviselőnő azt jelezte, utánajár; azóta betekintést kapott az iratokba (fotózni nem lehetett), de az anyag annyira tömény volt, hogy jegyzetelés miatt vissza kell még mennie.
- Lengyel elmondta: ezt a fejezetet ő már lezárta magában – a főváros nem kezelte megfelelően az ügyet, és a tudásból építkezve majd legközelebb harcol azért, hogy a dolgoknak legyen következménye. Veszélyesnek tartja az olyan kijelentéseket, mint Máté Gáboré a „Halinda-interjúban", mert ezek megszüntetik a következmények iránti társadalmi igényt; ő maga a bocsánatkérés helyett annak elbagatelizálását és az áldozatok hibáztatását kritizálta. A hat évvel későbbi bocsánatkérést az egzisztenciális válság következményének látja – akkor hangzott el, amikor a NER-rendszer széthullott, és a színházi hatalmi térfoglalás meggyengült. Valódi lezárásnak azt érezné, ha független etikai bizottság működne, amelynek tagjai nem függnek a hatalomtól vagy a szakma „disponáló" szereplőitől. Szerinte ma is hiányzik a szabályrendszer: aki bántalmazónak bizonyul, attól az intézmények elhatárolódhatnak, de munkát ugyanúgy tud vállalni.
Elszámoltatás és megbékélés: „mi történt az elmúlt 16 évben"
- A beszélgetés címadó gondolata Lengyeltől származik:
„Az, hogy meg kell értenünk, mi történt az elmúlt 16 évben – ezt elemezni kell, térképre kell rá tenni, hogy hogyan juthattunk el ide… és utána az elszámoltatást normális jogi úton kell végrehajtani." – Lengyel Tamás *
- Szerinte a demokratikus elszámoltatás megbékélést is hoz, de az első és legfontosabb lépés az, hogy az emberek tapasztalják: a következmény nélküliség megszűnik. Kockázatként nevezte meg, ha az ügyek „elsiklanak", ahogy 1989-ben (amikor szerinte meg kellett volna nyitni az ügynökaktákat) vagy 2010-ben – amikor Budai Gyula feladata lett volna a 2002 és 2010 közti MSZP-kormányok elszámoltatása, és „ez mind nem történt meg".
- Azt állítja, ebben a társadalomban konszenzus van:
„Nekem meggyőződésem az, hogy egy Fidesz-szavazó is, ha egyszer azt fogja látni és érzékelni, hogy milyen mennyiségű volt az a pénz, amit kiloptak ebből az országból, és azt nem ennek az országnak a fejlődésére használták föl, akkor ő ezzel egyet fog érteni." – Lengyel Tamás *
- A műsorvezető rákérdezett a BTK-paragrafusokba nem foglalt morális bűnökre is: az uszításra (óriásplakátok) és az elmaradt bocsánatkérésekre, amelyek nyomai egy generáción át velünk maradnak. Lengyel válasza: a propaganda és az emberek egymás ellen fordítása a közösségi média uralta világban vált lehetővé; az uszítást „nem lehet feltétlenül szólásszabadságként azonosítanunk" – nem a megszólalás korlátozását javasolja, hanem szabályokat és kereteket. Örült az Európai Unió 2025. október 6-i döntésének, amely szerint politikai hirdetésekre nem lehet többé „vödörrel önteni a pénzt". Ugyanakkor a Facebook véleménybuborékokra osztja az embereket, és a saját hitüket táplálja – a megoldást szerinte az oktatásban, a kritikus gondolkodásra nevelésben kell kezdeni.
A független alkotói lét mindennapjai: marketing, gőzhenger, kiégés
- A műsorvezető arra kérdezett rá, miért marad Lengyel a közéleti szerepléssel, miután április 12 után azt mondta, többé nem akar hajnalban kelni. Két okot említett: egyrészt be akarja bizonyítani, hogy nem csak az előző rendszerrel szemben volt kritikus, és másokat is sarkal kritikus gondolkodásra; másrészt az önálló jegyeladás kemény háttérmunkát igényel, és „minden fórumot meg kell ragadni" – az ismertség elengedhetetlen a piacon való működéshez. Ez szerinte egzisztenciális kérdés.
- Lengyel bevallotta: ebben „nagyon rossz"; a második gyermeke születése óta „tűzoltásban" van, nem tud mindennek megfelelő időt szánni – pedig ennek döntésnek kellene lennie.
- A piac zsugorodik: szerinte kevesebb a pénze az embereknek, az érdeklődés számokban is követhetően csökken, és a zsugorodó piacon a figyelemért egyre keményebben kell harcolni. A Loop tavaly 310 előadást játszott, több mint 100 000 nézővel; ez a gépezet „mint egy gőzhenger" megy előre, nincs benne megállás. Probléma esetén (Molnár Áronnál is volt ilyen) helyettesítettek, és mindig az egészség és a társaskapcsolatok élveznek prioritást – Lengyel maga idén kispadra ült, mert fáradt volt, és a társai meghallották ezt.
- A világ megváltozott: szerinte már „egyik színházban sem" az a helyzet, hogy az ember művészbejárón besétál, a büfében kibeszéli a napot, és egész nap készülhet az estire. Mindenkinek autodidakta módon meg kell tanulnia a saját marketingjét: felvenni, megvágni a videót, posztolni – például azt, hogy az október 17-én, szombaton esedékes szabadnapi előadásra 30 százalékos kedvezmény jár. Erre nem szintalatinak, hanem büszkének érzi magát: szerinte a sikerekben ez a képessége is benne van. „Aki nem érzékeli, hogy ez iszonyúan megváltozott, az kies."
- A kiégés témájában elhangzott: Reisz Gábor nyíltan beszélt a testi tünetekről, Molnár Áron is számol be hasonlókról. Lengyelnek a barátai és a felesége figyelnek rá, bár szerinte „ez már bulldózer".
Castingbojkott, közmédia, Index: mennyire tisztuljon meg egy rendszer?
- Lengyel 2020 és 2025 között (az átiratban tévesen „19 éven át, 2001-től" hangzik el, amit maga javított) nem ment el castingra az MTVA, az NFI és a TV2 gyártotta produkciókhoz. Kérdésre, hogy elment volna-e, ha hívták: szerencsére nem kellett ezzel a dilemmával megküzdenie – de a dilemma, szerinte, ma is él, mert „bizonyos rendszerek úgy tűnik, hogy egyelőre még élnek tovább".
- A Loop ezért most sem megy be a közmédiába: amíg nem írtak ki pályázatot, nincs új vezetés és újraszervezés (a műsorvezető szerint a pályázat azóta kiírásra került), addig az elvük: majd akkor mennek, amikor ezek lezárultak.
- Hasonló példa: az „Az Örökség" népszerűsítésének része lett volna egy Index-podcast-megjelenés, de Lengyel és Molnár Áron is azt mondta, nem megy – mert szerinte Hont András lett az Index vezérigazgatója, „akinél landolt 500 millió forint, nem tudni honnan"; ebből az összegből két-három független film elkészült volna. A kérdésre, milyen mélységben kell a rendszereknek megtisztulniuk, a válasza: „teljesen".
- A NER-rel együttműködők megítélésében differenciáltan gondolkodik: a 16 év legnagyobb problémája szerinte az volt, hogy „nem mondtuk azt a dolgokra, hogy nem". Megérti a megélhetési kényszert, és a bevonódás mértékét nézi. A „Hunyadi" szereplőit nem feltétlenül ítéli el, de kritizálja, hogy kritikamentesen gondolkodnak egy állítólag 28 milliárdos produkcióról (amelybe állítása szerint 2 milliárdot az osztrák ORF tett koprodukciós pénzként), illetve arról, hogy Magyarországnak kell-e egy 26 milliárdos, tízrészes tévésorozat. Ezzel szemben például a TV2-es műsor vágóját „csak gombokat nyomta" – kevésbé ítéli el.
„Van ez a mondás, hogy a politikailag semlegesek azok morálisan megkérdőjelezhetőek, mert valójában nincs olyan, hogy politikai semlegesség." – Lengyel Tamás *
- Aki viszont a híradókban, közmédia-műsorokban olvasta vagy forgatta a propaganda híreit, annál szerinte „mondhatták volna, hogy ez már sok" – ezt nem tették meg, ezért ez közös felelősség. És ha az ember visszaszálazza az egészet, „mindig van valami ok, ami felmentődhet" – így jut el ahhoz az összegzéshez:
„16 évig uralkodott rajtunk egy ilyen maffiaállam, és kirabolták még a padlást is – annak mi nem csak az áldozatai vagyunk, hanem az okai is." – Lengyel Tamás *
- A mentális terhelésről: nem minden szembetűnő visszaélés éri el őt egyformán. Ami „bejön": amikor a Petőfi TV két műsorvezetője elszólja magát – „most már fogadhatunk bárkit" –, azon „felkúrom az agyamat… legalább hallgattad volna el; kirakod a cenzúrát, és ezt kiszolgáltad". Máskor viszont a hírek elsikkadnak – mindent nem lehet feldolgozni.
Szatíra a rendszerváltás után: a sketchműsor-jövőkép
- A 2023-ban, „aki akinek kell, vigye" alapon nyilvánosságra hozott pilotjuk a „Magyarország kedvenc reggeli műsora" – gyakorlatilag egy sketch-műsor. Lengyel szerint egy ilyen műfaj épp azért lenne értékes, mert a problémákra és traumákra közösen kényszerít reflektálni, és a kritikus gondolkodást is fejleszti – mint az amerikai Saturday Night Live, amely mindenkire reflektál, és mégis nagyon népszerű.
- Az első visszajelzés a társaitól az volt, hogy nem lehet úgy posztolni, hogy „a köztévében kell egy ilyen" – ha kell, majd maguk jelentkeznek. Lengyel álláspontja: szerinte kell, „mindenki a saját oldalát menedzseli", és megengedheti magának, hogy ezt kimondja. A kommentek alapján sokan néznének egy ilyet.
- A döntéshozók kockázatkerülők, de szerinte most már lazább a helyzet: amikor egy tévét politikai hirdetésekkel hizlaltak fel, nehezebb volt szabadon gondolkodni és öncenzúrát alkalmazni; most az MTV „objektív tájékoztatásra szerveződik újjá". Emellett szerinte a parlamenti közvetítések YouTube-nézettsége is mutatja, hogy nagy a közéleti érdeklődés.
- Szerinte akár a rendszerváltás következménye is lehetne, hogy elindul egy hétről hétre futó, „nyíltan, bátran" kritikát megfogalmazó és közben szórakoztató műsor. Közölte: már írta valaki, és egy másik médiumnál is volt tárgyalni róla – tehát a formátum „van helyen".
Búcsú: véget ért a Szinten túl–Telex-együttműködés
- A zárásban a műsorvezető elmondta: ez az utolsó közös adásuk a Telexszel; megköszönte a Telex RGB stúdiója és a gyártás munkáját, a vendégek és a nézők figyelmét, és jelezte, hogy a jövőbeni formátumról a közösségi média oldalain fog beszámolni.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Kristóf ottel játszott Attillet pedig Molnár Áron" – a szereposztásra vonatkozó mondat töredezett; Kristóf szerepének alakítója az átirat alapján nem rekonstruálható biztonsággal. Ugyanígy bizonytalan a később elhangzó „a Kapa játszik benne" kifejezés, amely valószínűleg személynév, de nem fejthető vissza.
- „Krisza Zsigmond" – a név feltehetően „Zsigmond Kriszta" lehet (hangalak- és névsorrend-torzítás), de ez nem teljesen bizonyos.
- „kis be Attila / kisbé Attila" – Kis-B. Attilaként értelmezve (az Operettszínházi ügy kapcsán többször is elhangzik).
- „Vigyázzki Attila" – a kontextus alapján valószínűleg Vidnyánszky Attila.
- „Rajz Gábor" (illetve „a Rzi") – a kontextus („Most vagy soha!", kiégésről való beszéd) alapján valószínűleg Reisz Gábort jelöli.
- „Nagyvényi Petrányi Viktória" – valószínűleg a „Nagy Ervin és Petrányi Viktória" névpáros összemosódása (a 444-es stúdióvendégek).
- „a NEL rendszerében" – NER-rendszerként értelmezve; „esznyi" – SZFE; „operetzínház" – Operettszínház; „MTVL" – MTVA; „Futnimentem" – „Futni mentem"; „záner film" – zsánerelem.
- A castingbojkott időszakánál az átiratban „2001 és 20 között… 19 éven át" hangzik el; a vendég maga javította a mondatot 2020–2025 közti időszakra.
- „Halinda interjú" – az érintett médium/személy neve az átirat alapján nem azonosítható biztosan. Ugyanígy a „Bóta Gábor" név (egy helyen „Bota Café"-ként is megjelenik) csak feltételezett visszaállítás.
- „kábé 1:10 perc autóval" – a távolság pontos értéke (valószínűleg „kb. 10–15 perc autóval") bizonytalan.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Én nekem meggyőződésem az, hogy egy Fidesz szavazó is, hogyha egyszer csak azt fogja látni és érzékelni, hogy milyen mennyiségű volt az a pénz, amit kiloptak ebből az országból, és hogy azt azt nem ennek az országnak a fejlődésére, megváltoztatására használták föl, akkor ő ezzel ugyanúgy együtt egyet fog érteni.
[00:00:16]azt, hogy hogy 16 évig uralkodott rajtunk egy ilyen maffia állam, és és kirabolták még a padlást is, annak a annak mi nem csak az áldozatai vagyunk, hanem az okai is.
[00:00:28]Hy, hogy lehet, hogy a kis be Attila a osztályt indított idén megint, miközben április 12-én volt egy rendszerváltás, amikor már öt éve beszél az operetzínház arról, hogy a Krissa Zsigmondnak a zaklatás ügyeit nem megfelelően vizsgálta ki, eltussolta.
[00:00:44]Te mihez kezd 7 milliárd Fttal?
[00:00:49]H vennék egy jaktot.
[00:00:49]Biztos sót forgatnál hellat kefét innék rajta.
[00:01:04]Köszöntök mindenkit.
[00:01:04]Ez itt a Szintentol új adása és köszönöm azoknak, akik feliratkoztak a Sinent Tool YouTube csatornára.
[00:01:10]A mai adásban egy új független filmről fogunk beszélgetni, meg arról, hogy éppen most jelenleg milyen sors várhat a független filmekre, vagy már nem kell annyira hangsúlyoznunk, hogyha egy film független, merthogy szakmai alapon jut majd rájuk állami támogatás, meg egyébként beszélünk majd kultúráról, filmezésről és a közállapatainkról, merthogy mindegyik kérdéshez nagyon szívesen szól hozzá a vendégem, aki Lengyel Tamás színész.
[00:01:35]Köszönöm szépen, hogy itt vagy.
[00:01:37]Köszönöm a meghívást.
[00:01:37]És ugye az örökség ez a bizonyos film, ami október 22-étől látható a mozikban.
[00:01:42]És ugye nekem volt szerencsém látni egy közönség vetítésen.
[00:01:47]Annyit mondok el csak a tartalmáról, amivel nem spoilerezünk túl sokat.
[00:01:52]Ugye arról szól a film, hogy a Mucsi Zoltán által játszott Árpi bácsi karaktere az szembesül azzal, hogy kikapcsolják nála a villanyt, merthogy nem fizeti a számlákat.
[00:02:03]Ezzel szembesül a két fia is.
[00:02:06]Ugye Kristóf ottel játszott Attillet pedig Molnár Áron.
[00:02:07]És ahogy próbálják kisilabizálni, hogy mi történhetett, kiderül, hogy egy bizonyos Hajnalka nevű lány az, aki hát vagy nagyon-nagyon szerelmes ő is és a az Árpibá is, vagy egyszerűen csak a pénzre hajt.
[00:02:20]Ez az alaptörténetünk.
[00:02:25]És ugye elmondtátok itt a közönség találkozón, hogy 2018-ban született meg ennek a filmnek az alap története, és hogy ahogy a független filmek eddig nagyon hányattatott sorsa volt.
[00:02:35]Miért volt annyira fontos, hogy ezt leforgassátok?
[00:02:39]Vagy volt egy pillanat, amikor már úgy voltatok vele, hogy ezt már csak azért is megcsináljuk?
[00:02:45]Ö nem nem tudok erre egy ilyen exakt választ adni.
[00:02:48]Ennek az egésznek van egy ilyen fura fejlődés története, és nekem meg van egy olyanfjta mániám, hogyha van egy projekt a a fiókban, akkor azt megpróbálom addig nyomni vagy tolni, amíg az egyszer csak meg nem valósul.
[00:03:05]Tehát, hogy most, hogyha így visszatekintek az elmúlt éveimre, akkor leginkább amióta szabadúszó vagyok, vagy ilyen független alkotó, azóta leginkább ez jellemző rám.
[00:03:17]De egyébként meg hát a a a hogy miért szerettük volna ennyire megvalósítani, annak az egyik oka biztos az, hogy nagyon szeretünk Tasnádi Istvánnal együtt dolgozni, Molnár Áronnal.
[00:03:27]Mi nagyon régóta vagyunk ilyen nem csak baráti viszonyban, hanem hanem ilyen kollegális viszonyban sok mindent csináltunk együtt.
[00:03:37]És és 2017-ben forgattunk egy filmet Mucsi Zoltánnal, Áronnal, Tasival, aminek aztán nem nem volt következménye, nem lett folytatása, nagyon szerettünk volna újra együtt dolgozni, és akkor egyszer csak megfogalmazódott, hogy mi lenne, hogyha mi hármunkra kitalálnánk egy sztorit, egy történetet.
[00:04:00]Ugye itt most láttuk a az előzetesét a filmnek.
[00:04:04]És ugye a tartalomból meg ami amit kommunikáltok róla, inkább az a fő történetszál látszik kívülről, hogy itt ez a az öregezéssel kapcsolatos bűncselekmény visszaélés, hogy hogyan próbálják az örökségét, a vagyonát elvenni a az idősödő generációnak.
[00:04:20]Ez a fő történet száll.
[00:04:23]De azért, hogyha valaki megnézi, ebbe ebbe rengeteg más vonulat van.
[00:04:27]Benne van a a testvérek viszája miatt, ahogy őket nevelnék.
[00:04:30]Benne vannak szülői minták, transzgenerációs traumák, bántalmazás, benne van az elmagányosodás.
[00:04:40]Igen, benne van az, hogy a a társadalom nem tud mit kezdeni ezekkel a helyzetekkel, az, hogy a jóléti rendszer nem tud segíteni, még mélyebben benne van a az öregkori méltóság, az emberi méltóság kérdés, hogy azzal mit kezdünk.
[00:04:52]Neked ezek közül melyik a legfontosabb?
[00:04:56]Hát talán ez az időskori, öregkori magány vagy egyedüllét.
[00:05:02]pusztán azért, mert mert édesanyám egyedül él, és és nekem ez egy komoly nehézséget, sok bűntudatot, lelkiismeretfurdalást jelent, hogy hogyan lehet olyan, nem tudom, intenzíven tartani a kapcsolatot, kommunikálni, amit egyébként az ember ténylegesen érez.
[00:05:20]De azért a naptára vagy a munkosztása az ennek jelentősen gátja tud lenni.
[00:05:25]Szóval, hogy hozzám a a filmből ez a rész áll a legközelebb.
[00:05:31]Én nekem ezzel van nap mint nap dolgom, de tényleg van is.
[00:05:33]Tehát, hogy ez egy napi olyan dolog, amit akár a film fel is nagyított, hogy hogy az idő véges, és hogy ezt az ember vagy most végzi el ezt a dolgot, vagy már nem tudni.
[00:05:44]Igen, igen.
[00:05:46]Konkrétan tehát, hogy nekem van egy egy olyan jellegű fogadalmam, anyu, hogyha nézed ezt a műsort, akkor tudod, hogy minden este igyekszem fölhívni és igyekszem vele beszélni egy 15-20 percet azért, mert mert egyszerűen olyan távon lakunk egymástól, tehát kábé 1: 10 perc autóval ami hát így a mindennapokban nem igazán áthidalható ez a távolság, és hogy legalább valahogy hogyan tudjuk tartani a kapcsolatot, és hogy hogy nem tudom, hát egy érzelmi támaszt nyújtsunk kölcsönösen egy és sikerül ezt a napi 15-öt tartani.
[00:06:27]Ezt igyekszem.
[00:06:27]Igen.
[00:06:27]Tehát, hogy ennek van egy egy dedikált ideje a a napomban, és igyekszem ahhoz tartani magam, tehát amikor befejeződik az előadás, akkor hazafele megpróbálom Ühüm.
[00:06:38]elsőként édesanyámat tárcsázni, és akkor amíg hazaérek, addig beszélünk, hogyha úgy van, akkor akkor megállok a ház előtt, és akkor folytatjuk tovább a beszélgetést.
[00:06:49]De tehát nem azt mondom, hogy hogy ezt nem mulasztom el, de hogy van egy törekvés bennem, hogy ezt ezt tegyem.
[00:06:57]Érdekes, hogy ezek szerint neked is van egy ilyen személyes érintettséged.
[00:07:01]Hát valójában mindannyiunknak van, aki aki ezt komolyan veszi.
[00:07:05]Ö van ugye egy társadalmi probléma is, és mégis amikor ti meséltetek arról, hogy hogy jött a filmötlet, akkor akkor előbb volt az a motiváció, hogy csináljunk együtt valami jót, és utána jött az Tasnádi István személyes története révén, merthogy őt is Igen.
[00:07:24]Az egyik barát, én rosszul mondtam ott el egyébként magán a közönségtalálkozóan ezt a történetet, tehát az egyik ismerősével történt egy ilyen jellegű bűncselekmény.
[00:07:34]De hát igen, ez egy ez egy érdekes dolog.
[00:07:36]Tehát, hogy az ember, nem tudom, meg megtalálja a szereplőket, kikel szeretne együtt dolgozni, utána arra keres, megpróbál különböző témákat keresni.
[00:07:44]Hát volt zombifilm is, ami felmerült, csak aztán Igen.
[00:07:48]Igen, csak aztán a a a költségei miatt végül azt elengedtük.
[00:07:51]De amikor ez az egész film szerveződött, akkor ez még nem egy ilyen kamaradráma volt, hanem hanem ma ez egy rendes nagyjátékfilmi keretek között normális költségvetésből lett elképzelve, és maga a könyv erre íródott.
[00:08:09]Szóval, hogy és aztán szerintem ez valahogy így így hozza magát, és bekúznak ezek az egyéb témák a a saját tapasztalatokon keresztül.
[00:08:18]Ühüm.
[00:08:18]Ühüm.
[00:08:18]Ö ez egy sajátos túlélési technika.
[00:08:21]Most ugye a múltból már úgy tűnik, hogy hogy hát, hogy vége lett ennek az időszaknak.
[00:08:26]Majd beszélünk róla, hogy tényleg vége lett-e, de hát azért 18-ban még nem lehetett tudni, hogy már csak hat éve vagy nyolc évet kell várni, és lehet, hogy könnyebb lesz majd filmet forgatni.
[00:08:37]Mi volt itt a a rizikó?
[00:08:37]Mi volt itt a kockázat?
[00:08:39]Mert az elmúlt években nagyon sokféle független filmes megközelítési módot láttunk, hogy ki hogy állítja elő a költségvetést, vagy oldja meg.
[00:08:47]Itt nálatok mi volt az irány?
[00:08:50]Hát szerintem maga a a kockázat az az, hogy 14 nap alatt fel lehet-e venni olyan minőségben egy mozifilmet, mint ami egyébként a közönség igénye, mert aki beül, megvásárolja egyet, azt egyáltalán nem érdekli, hogy az egy nap alatt forgott, vagy pedig 101 nap alatt.
[00:09:07]Tehát, hogy 14 nap alatt például meg lehet-e ugrani ezt a minőség, hogy 14 nap lesz, hogyha már 2018-ban nem, mert mert ez különböző stációkon ment keresztül 2018-ban először beadtuk nagy játékfilmre, akkor az NFi elutasította, akkor kitalálta a Tas, hogy mi lenne, hogyha tévfilmre adnánk be, mint ahogy az előző két filmünket csináltuk, akkor azt átírta, akkor azt a kereteket azt szűkítette, akkor beadtuk tévfilmre, a ott se fért bele a portfólióba az NFI-nél majd elkezdtünk dolgozni az RTL egyik sorozatán közösen a Tasival, és akkor jött le az ötlet, hogy mi lenne, hogyha ebből egy miniorozat lenne, és akkor a Tassi ezt átalakította egy hatészes minisorozattá és amikor egyszer csak nem talált nyitott fülekre ehhez az RTL-nél, akkor gyakorlatilag mindenki lemondott róla, amikor egyszer csak jött a Vertigo a Futnimentem című filmjével, ami ilyen közönségsikert ért el.
[00:10:06]jött a következő filmje a a Vertigónak a a szenvedélyes nők, amiben én elnyertem egy casting útján egy szerepet, és akkor így közvetlen kapcsolatom vagy lehetőségem nyílt a a producerpárossal beszélni, és nekik mondjuk ezt az ötletet, ezt ezt felajánlot.
[00:10:23]Jó volt a P.
[00:10:24]Hát meggyőzted őket.
[00:10:26]Nem, én én csak elmondtam, hogy nekünk van egy egy sor egy minisorozat, egy egy tév film meg egy játékfilm forgatókönyvünk.
[00:10:34]Ugyanabban a témában van egy forgatott pilotunk, megvan a a cast hozzá, ami szerintünk magáért beszél.
[00:10:39]És hogyha ez felkelti az érdeklődésüket, akkor adhatnának nekünk 45 percet, ahol közösen elmondjuk, hogy mi ez az egész, elküldjük az anyagokat, és akkor felkészülve tudnak érkezni.
[00:10:51]Tehát a Pachet már nem én tartottam, hanem azt a a Tasnádi István meg az áron együtt, vagy hármasban együtt, de hogy valahogy ez volt a menete.
[00:10:59]Tehát az elején nem tudtuk, hogy ez ilyen költségvetésű lesz, miután ezek a független filmek, ezek nagyjából az inkubátor filmekhez hasonlítanak, ezért itt kellett aztán megváltoztatni a kereteket ilyen szinten.
[00:11:12]Ö mit mondott az RTL, és mit mondott az NFi, hogy miért nem?
[00:11:16]Hát az RTL-nél nem tudom a a pontos választ, hogy aztán mert hogy abban a tárgyalásban meg abban a fejlesztés folyamatban én nem voltam benne.
[00:11:28]Egyszer csak ez tehát ezek úgy szoktak lenni, hogy az ember nem tudom, legalábbis velem így voltak, hogy hogy mindenhova az ember visz projekteket, és akkor aztán arról a kommunikáció egyszer csak így megszűnik, vagy vagy elmúlik, vagy nem tudom, hogyan mondjam.
[00:11:40]Tehát de itt konkrét tudásom erről nincsen.
[00:11:42]Az NF-nél az volt a válasz, hogy a a portfólióba nem fér bele.
[00:11:48]Tehát egy egy semleges választ adtak.
[00:11:52]De hát szóval a Kapa játszik benne, a Molnár Áron meg én.
[00:11:58]Ühüm.
[00:11:59]2018 óta pályáztunk.
[00:12:01]2020-ban már én is a a rendszerkus kritikusoknak a táborát.
[00:12:07]Szóval azt le tudtátok fordítani ezt, hogy melyik portfólióba nem fér bele.
[00:12:11]Igen.
[00:12:11]Tehát, hogy leginkább az ember erre gondol ilyenkor.
[00:12:13]Ühüm.
[00:12:13]Amikor amikor a a vertigo elmondta, hogy oké, akkor milyen körülmények között kéne kéne forgatni?
[00:12:22]Erre mennyi pénz van?
[00:12:22]Milyen időhatárok?
[00:12:24]Ez a azért ezt mondjuk el, hogy ez a 14 nap ez mihez viszonyul, hogy ezt laikusok is értsék, hogy ez úgy normálisan mennyi kellene, hogy legyen?
[00:12:33]Hát hát a a duplája minimum.
[00:12:33]Ühüm.
[00:12:33]Tehát azt azt azt mondják, hogy hogy olyan 30-40 nap környékén vesznek föl egy ilyen filmet.
[00:12:40]De ugye itt a a keretrendszer az nem nem csak ez, hogy a napok szűkülnek, hanem hanem a helyszínek is szűkülnie kell.
[00:12:46]Tehát, hogy ezek a független filmek, ezek nem véletlenül, mint ilyen kamaradrámák egy helyszínen játszódó történetek, azért, mert a filmgyártáshoz egy költséges ö nem tudom, mulatság vagy akármicsoda dolog, és egyszerűen a költségeket úgy lehet szűken tartani, hogyha hogyha egy egy helyszínen forgatnak az emberek, nem kell átállni, átvilágítani, költözni, nem tudom micsoda.
[00:13:13]Tehát, hogy ugye itt az volt a a nagy vállalás, ha én jól értem a a producerek részéről is, hogy azt mutatta a szenvedélyesnők is, meg a futmántum is, hogy a végjátékot finanszírozza a magyar közönség a jegy jegyárakból, de ez nem vígjáték.
[00:13:26]Bár egyébként mesterien van adagolva benne a humor és a és a az erősérzelmi töltet, meg a komolyabb, mélyebb tartalom, de ez nem vígjáték, nem?
[00:13:39]Ez egy záner film, ez egy thriller.
[00:13:43]De azt hiszem, hogy itt egyrészt közösen vállaljuk valamilyen szinten a kockázatot, mert ugye a mi a konstrukció mögötte?
[00:13:49]Mert mert mi itt ezért pénzt nem kaptunk, tehát hogy nulla volt a tiszteletdíjunk, tehát ingyen dolgoztunk ebben a 14 napban a fejlesztésben.
[00:13:58]Ugye ingyen voltunk benne.
[00:14:00]És az a megállapodás közöttünk, hogyha ha a költségét ki tudja termelni ez a film, akkor a azon felüli árbevételből pedig arányosan részesülünk.
[00:14:11]Tehát, hogy ehhez azért azt kell, hogy sok néző legyen.
[00:14:16]És akkor ez 100 millió Ft volt nagyságrendileg.
[00:14:17]Hát nem nem tudom, de inkubátor igen valamilyából és hogy 40000 néző fölött Igen.
[00:14:25]Talán ebből valami vissza az alkotó.
[00:14:28]Ühüm.
[00:14:29]Az egész és 40000 fölött az, ami amikor már úgym benne vagyunk, mint mint egy egység a a árbevétel részesedésben.
[00:14:40]Ez mennyire magától értetődő volt az elmúlt időszakban, hogy hogy így születnek független filmek?
[00:14:44]Mert ezt nagyon sokan elmondják, hogy ez az egyik verzió, hogy ingyen dolgozunk, a másik, hogy hát nagyon nagyon vékonyan fog a ceruza.
[00:14:54]Hát én én nem tudom.
[00:14:54]Hát a Reisz Gábor filmje szerintem ő az is filmjei szívességi alapon, részben szívességi alapon.
[00:15:04]Akkor a a talán, hogyha jól emlékszem, a fekete pont is ühüm ö így készült.
[00:15:10]Hát hát mi mit lehet csinálni, amikor mondjuk egy egy nagy film, mondjuk a most vagy soha elviszi a a magyar filmre fordítandó keretösszegnek mondjuk a az 1egyharmadát, és a kétharmadát pedig elviszi a a Hunyadi Film?
[00:15:25]Tehát, hogy akkor nincsen más lehetőség.
[00:15:27]Tehát egyébként kispadon ültek a az alkotók, a jobbnál jobb alkotók, Hajdú Szabolcs, ő is fillérek forgatott és szívességi alapon.
[00:15:37]Tehát ez szerintem ez a a rendszernek lett egyszer csak a következménye.
[00:15:42]Most, hogy így mondod a most vagy sohát, itt ült pár hete Rajz Gábor tőle megkérdeztem, de akkor most tőled is megjegzem, hogy te mihez kezd 7 milliárd Fttal?
[00:15:50]Hát vennék egy jachtot.
[00:15:50]Biztos sót forgatnál hellat kefét innék rajta.
[00:15:56]Ez hát de most komolyan?
[00:15:59]Hát hogyha én a nyakamba szakadna ez célányos nem magánemberként hanem mint alkotóként.
[00:16:06]Hát én én kívül azt mondanánk, hogy nincs fölső határ a büdzsében.
[00:16:09]Gyakorlatilag ez azt jelenti.
[00:16:11]Ja, én én én én én biztos, hogy nem költenék egy filmre a sajátomra 7 milliárd Ftot, de én azt hiszem, hogy csinálnék egy pályázatot, ahol hogyha ezt mondjuk filmes projektekre kell elkölteni, ahol lehet pályázni, és ott nem tudom, azok az emberek, akik akik nem részesültek támogatásban, azok szakmai alapon hozzá tudnának jutni.
[00:16:30]Ezt felosztanám szerintem ezt a 7 milliárdot nem tudom 7 milliárdos összegre, vagy vagy 10 mennyire?
[00:16:38]Hogy kell, akkor sok a nulla kell 700 millosra.
[00:16:40]Igen.
[00:16:43]Ühüm.
[00:16:44]Ez nagyon érdekes egyébként.
[00:16:44]Ugyanezt mondta ő is.
[00:16:47]Igen.
[00:16:47]Aha.
[00:16:47]Márhogy nem láttam, nem leosztott.
[00:16:49]Na nem azért mondom, nem leosztotta, de hogy ő is ugyanazt mondta, hogy hogy nem magára költené, hanem hogy visszaadna belőle ennek a közösségnek.
[00:16:57]Ö, a másik meg bocs, még azt így közúrnám, hogy hogy maga ez a működés, ez nem volt tőlünk idegen, mertogy maga a loopszínházi társulás az az ilyen elgondolás alapján működik.
[00:17:07]Tehát, hogy ott ugyanúgy a színészek, az alkotók befektetnek magába a projektbe, részvényesei lesznek, és aztán hogyha az működik, hogyha az, nem tudom, annak van közönségsikere, hogyha jönnek a nézők, akkor az árbevételből ugyanilyen szintetnak.
[00:17:23]Ezt nyilván elmondhatjuk a független sajtóról is, elmondhatjuk a a civil szféra más részeiről és a kultúrán kívül.
[00:17:29]Nekem meg ilyenkor mindig az a dilemmám, hogy nyilván az fontos, hogy egy közönség magáénak érezze a azokat az alkotókat, akik számára fontos témákat felkarolnak és abba energiát tesznek.
[00:17:42]De ebben ebben hol az egészséges határ?
[00:17:44]Tehát, hogy hogy mondjuk mostantól levonva ezeket a tanulságokat, mit érdemes elvinni a NER kultúra finanszírozásából tanulságként?
[00:17:56]Mert azt tudjuk, hogy mit nem, de hogy mondjuk mit igen.
[00:18:00]Hát mi én a Loop nevében tudok beszélni, én azt tudom mondani, hogy hogy miután nekünk lehetőségünk van a piacról megélni, mi nem fogunk pályázni azért, hogy ne vegy aztán se.
[00:18:10]Nem, nem, nem.
[00:18:10]Állami pénzre nem fogunk pályázni.
[00:18:12]Európai Uniós pályázatra lehet, hogy fogunk, de állami pénzre, ami ennek a nem tudom, ennek a a színházcsinálásra van fenntartva, oda nem fogunk pályázni, hogy ne vegyük el a lehetőséget, a pénzt azoktól az emberektől, akik egyébként az ismertségük hiányában nem tudnak ilyen fajta nézettségre szerttenni, mint ami ami rebi.
[00:18:33]De ezt egy picit konkretizáljuk, tehát hogy hogy kik azok, aki elől nem akarjátok elvenni, mert mondjuk egy táncszínház, tehát egy táncszínháznak, tehát ez egy ez inkább műfaji kérdés, mert hogy valójában ti is megcsináltátok magatoknak az ismertséget.
[00:18:51]Hát igen, de mi mi a mi a a tévéből és az internetről ismert emberek vagyunk.
[00:18:54]Ö és nekünk az a a amikor a a loop társolást létrehoztuk, akkor az az volt az egyik alapvetés, hogy országosan ismert színészekkel hozzunk létre tabu döntögető, de szórakoztató tartalmat.
[00:19:07]És és szerintem tehát, hogy azok az emberek például, akik nem tudom, mondjuk pályakezdők és fontos dologról beszélnének, de nem ismerik őket, ők hiába hirdetik magukat az interneten.
[00:19:22]Szerintem ebből fogadóan kevesebb nézőjük lesz, mint nekünk.
[00:19:24]őnekik biztosan szükség van támogatásra, meg hát magáról a a piacról, tehát 9 és fél millióan élünk itt Magyarországon.
[00:19:31]Ez egy ez egy olyan piac, ami szerintem azért sok független dolgot piaci alapon, tehát maga a piac eltartani.
[00:19:40]Tehát a a kultúra létrehozásához, ahhoz szükség van pénzre.
[00:19:47]És miután az a saját identitásunk, ezért a a az állam feladata, hogy ez Ühüm.
[00:19:52]ebbe beleszálljon szerintem.
[00:19:54]Jó, de akkor hogyha mondjuk filmekről beszélünk és színházról beszélünk, akkor ott milyen alapon érdemes a közpénzt elosztani?
[00:20:03]Hát nekem mi a véleményem erről?
[00:20:03]Hát én hát én én azt gondolom, hogy például a színészet esetében létre kellene hozni egy színészkamarát, ami a jogosítványokat kiadja.
[00:20:19]Az egyetemek azok adnának olyan diplomát, ami aztán lehetővé teszi a regisztrációt ebbe a színészkamarába.
[00:20:27]lenne egy akkreditációs bizottság, ami szintén felvesz embereket, hogy ne csak egyetemet végzett emberek lehessenek színészek, és minden olyan dolog, amiben közpénz van, én azt csinálnám, ott kábé ilyen 70-30% arányban meghúznám azt, hogy 70% résztvevőnek, annak kamarai tagnak kell lennie, és valahogy így próbálnám meg kontrollálni vagy vagy menedzselni a a túlképzést, azt, hogy ne lehessen a az árversenyben egymásnak aláígérni, hogy legyenek piaci sztendernek sztenderdek.
[00:21:01]Ezzel próbálnám megvalósítani a szakmai normákat.
[00:21:02]Ez lehetőséget adna arra például, hogy hogy etikai bizottság álljon föl, mert hogyha valaki nem megfelelően viselkedik, akkor azt ki lehet zárni mondjuk a kamarából, fel lehet függeszteni az ő tagságát, és akkor x ideig nem tud munkát végezni.
[00:21:18]Tehát, hogy én amennyiben ez válasz a kérdésedre, én ezeket tennék.
[00:21:20]Ög ez erről egy hosszabb szöveget a Facebook adandon is kiraktál, és ott el is indult egy érdemi beszélgetés, és azt írtad erre, hogy itt itt pont azért nem az a lényeg, hogy egyetértsetek mindenmen, hanem hogy erről legyen vita és beszélgetés, és ne mindenki hátradőlve várja a szakmában, hogy majd a feje fölött a politika és a döntéshozók új szabályokat alakítanak ki.
[00:21:45]Ez ez elindult, tehát nem nem ez nem indult el, de akkor lehet, hogy félreérthetően fogalmaztam, mert én én őszintén szólva már nem hiszek abban, hogy alulról meg tud szerveződni például egy érdekképviselet ma a tényleg a színészek.
[00:21:59]Pont most már nem hiszel be?
[00:22:00]Én nem hiszem.
[00:22:00]Én egyszerűen ezt kizártnak tartom, és azt gondolom, hogy hogy felelős embereknek meg kell hozni azokat a döntéseket, amik aztán ennek mondjuk ennek a szakmai közösségnek jó lesz.
[00:22:11]Tehát, hogy én úgy gondolom, hogy ezeket ezt a szabályrendszert, ezt ezt fönt kell megalkodni, megalkotni, mint ahogy a a nem tudom én a a NAV, az adóztatást, az adózási szabályokat, és akkor azt érvényesíteni kell erre a És ebben már miért nem hisz fel?
[00:22:28]Mert ez a tapasztalatom, mert az a tapasztalatom, hogy mindig van hivatkozási alap.
[00:22:31]Az a tapasztalatom, hogy eltöltöttünk 16 évet a NEL rendszerében, és mindig volt fontosabb dolog, mint hogy felszóljunk, felszólaljunk a a rendszer ellen.
[00:22:39]Tehát, hogy egyszerűen azt érzem, hogy hogy nagyon alacsony a képességünk a a szerveződésre és a saját jóik április 12-e után mondod ezt.
[00:22:49]Igen, még mindig ezt gondolom, de ez azért valahol nagyon szomorú, hogy amikor egysott azt tudta mondani egy nagyon nagy és nagyon elsöprő rendszerre, hogy nem, akkor azt mondod, hogy egy ilyen alrendszert viszont igen, de ott névtelenül, anonim módon mondták az emberek azt, hogy nem, de amikor névvel kell kiállni, például mondjuk a színházi bántalmazások esetében, akkor egy kezeden meg tudod számolni, hogy ki az, aki aki felszólal, aki azt mondja, hogy ezeknek a régi időknek vége van.
[00:23:19]Mert lehet, hogy együtt nevettetek a büfében bizonyos dolgokon, de sok ember kényszerből nevetett azért, hogy ne essen ki a pixisből.
[00:23:27]Ühüm.
[00:23:27]Ühüm.
[00:23:29]És egy csomó olyan vagy sok olyan ember van, aki még mindig a szakmában dolgozik, aki nem megfelelően közlekedik a a háttérdolgozókkal, a színészekkel, és soha senki nem emel hangot.
[00:23:43]Tehát, hogy ez egy hiányosság.
[00:23:46]Ühüm.
[00:23:46]És ezért azt gondolom, hogy hogy mindig lesz 1000er és egy oka annak, hogy éppen a a saját magunk vagy közösségileg elfogadott szabályokat miért nem tartjuk magunkra érvényesnek.
[00:24:00]Ezt szóval, hogy szomorúságot, csalódottságot érzek ebben, ahogy most elmondam.
[00:24:06]Van is, van, van.
[00:24:06]Igen.
[00:24:07]Meg hogy meg hogy valahogy rólad a nyilvánosságban nem az a képél, hogy mész előre, mész előre addig, amíg meg nem csinálod.
[00:24:14]Lásd a film, amivel kezdtük.
[00:24:15]hogy nem az a képél, vagy hogy az a képél, hogy mész előre, mész előre, és most meg az a kép, hogy itt viszont azt mondod, hogy itt a fal.
[00:24:23]Hát de én ezt ezért raktam ki a a Facebookra, hogy esetleg eljut majd olyan helyekre, ahol elkezdenek érdemben foglalkozni, mondjuk egy lehetséges ilyen variációval, de egyébként nekem meg van egy saját közösségem, klub színházi társulás, ahol én próbálom a a többet magammal megvalósítani ezeket a dolgokat, és én nekem azért kell felelősséget vállalni.
[00:24:42]Tehát igen, csak ugye az egy nagy különbség, hogy hogy ott meg tudjátok ezt valósítani, mertogy mindenki ilyen elvek mentén szállt be ebbe a közösségbe, és még nagyobb dolog ott megvalósítani, ahol a közösség egy része ezek szerint nem úgy működik, ahogy ez megfelelő, és mégis ennek ellenére át lehetne vinni.
[00:25:01]De ehhez edukáció szükséges.
[00:25:03]Tehát például ott szükséges elkezdeni, amikor a az embert fölveszik a színház filmvészeti egyetemre, és ott el kell mondani azt, hogy hogy persze fontos az alázat, mert az alázat nélkül nem lehet dolgozni, de az alázatnak van egy határa.
[00:25:17]Ühüm.
[00:25:17]És azt azonosítani kell a a diáknak, hogy hogy meddig mehet el, mi egy munkaszituáció, és utána mi mi mi jelent már mást.
[00:25:30]Ha már ezt felhozod, ugye volt egy vita itt szeptember elején arról, hogy hogy mondjuk a a az SFT fenntartó alapítvány kuratóriumába ki ülhet kik ülhettek be meg kik nem, és hogy az Szefén kiindítható osztályt meg kit nem.
[00:25:43]És felmerült olyan név is, akit színházon belüli zaklatási ügy átussolásával vádoltak.
[00:25:51]Ö és ugye még mindig itt van az esznyi ügy, hogy a főváros ezt nem megfelelően kezelte.
[00:25:56]Ugye erről te sokat sokat beszélsz.
[00:26:01]Itt ebben miért nem lehet tisztalapot kezdeni szerinted?
[00:26:07]Nem tudok rá válaszolni.
[00:26:07]Nem, nem tudom.
[00:26:09]Hát addig, amíg amíg a rendszernek vannak fenntartói, meg ki kiszolgálói, amíg nem tudom egy nem tudom, hogy mondjam, egy kulturális elit szervezi a a dolgokat.
[00:26:23]Tehát a legnagyobb félelmem az pont az, hogy nehogy az legyen, hogy most egyszer csak lecseréljük a kulturális elitnek a fejét, de egyébként ugyanúgy ilyen kizárólagosság ban fognak megtörténni a döntések, és hogy a számunkra tetsző embereket ültetjük a bizonyos hely helyekre.
[00:26:39]Tehát, hogy van egy ilyen jellegű félelmem.
[00:26:41]Hát én nem tudom, hát hogy hogy lehet, hogy a kis be Attila a osztályt indított idén megint, miközben április 12-én volt egy rendszerváltás, amikor már öt éve beszél az operetzínház arról, hogy a Krisza Zsigmondnak a zaklatás ügyeit nem megfelelően vizsgálta ki, eltussolta.
[00:26:57]Tehát akkor az, hogy lehet, hogy hogy amikor van egy egy kormányváltás, amikor új pozícióba ülnek emberek, akkor nem az az első, hogy hogy azokat a problémás embereket, akiknek az ügye nem került kivizsgálásra, azokat most addig, amíg nem születik róluk valamilyen mondás, vagy valami ítélet, azokat addig kivesszük ebből a rendszerből.
[00:27:20]Én Én egyszerűen ne nem értem döbbenten állok, hogy hogy lehet, hogy a És nincs rá megfejtésed?
[00:27:28]Hát a a az a megfejtésem, hogy hogy itt összecsúsznak a rendszerek és hogy vannak érdeklobbik meg nem tudom.
[00:27:35]Tehát kábé ezt gondolom róla.
[00:27:40]Nagyon nagyon érdekes, mert a hát egy nagyjából egy hónapja volt bent a 444 stúdiójában Nagyvényi Petrányi Viktória ugye utóbbi a filmreformért felelős miniszteri biztos, aki producerből ült át ebbe a székbe és ott Nagy Ervin nagyon hangsúlyozta, hogy ez most nem az lesz, hogy eddig ti voltatok és most mi jövünk.
[00:28:03]Hanem azt, hogy itt csak szakmai alapon születnek majd döntések.
[00:28:06]Nagyon remélem, nagyon hiszek benne.
[00:28:08]Jó, de ami amiről most beszélünk, az nem ezt támasztja alá.
[00:28:13]Nem, hát már most a te hogy oldod föl ezt a mondást?
[00:28:16]E a színház és filmművészeti egyetemnek a kuratóriá kuratóriumáról beszélünk, vagy a az alapítvány Igen.
[00:28:24]De igen, mert végül is most ezek a kekvák, ezek csak jövőre fognak megszűnni az egyetemi kekvák.
[00:28:29]Hát nem tudom, azt azt gondolom, hogy nagyobb elánnal kell ilyen jellegű törekvéseket tenni.
[00:28:33]Tehát, hogy ehhez politikai bátorság kell, vagy vagy mi vagy mi kell ehhez?
[00:28:38]Mert ő egyébként Nagy Ervin, az is nagyon érdekes volt, hogy azt is elmondta, hogy hogy szerinte idézem most szó szerint, mert tényleg itt fontos, hogy hogy hangzott el, hogy mentális állapotát tekintve a magyar művészvilág nincsen jól, merthogy erősen bántalmazva volt.
[00:28:53]Túl van fűtve a kohó, rengeteg embert ért hátrány, nem tudott alkotni és generációk vannak kivéreztetve és az éhezők viadala zajlott.
[00:29:06]Er mi jó?
[00:29:06]Igen, jól beszél, de hát hát most ugye felfüggesztették a kisbé Attilának például a az ügyvezetését vagy az igazgatóságát a az operet színházban.
[00:29:18]Ezek mind olyan lépések szerintem, amik ebbe az irányba mutatnak.
[00:29:20]De hát nem tudom, én azt kábé azt gondolom, hogy hogy nincs megfelelő erőforrás, kevés ember van, és hogy ezek a dolgok, ezek lassabban zajlanak, de a a reményt, hogy ez ilyen irányba változik, mint ahogy az Ervin mondja, meg az a néhány tapasztalat, amit lehet érzékelni, azért azt nem szeretném még elvenni magamtól, tehát hogy hiszek abban, hogy majd ez lesz.
[00:29:43]De ezt most még nem sikerült Ühüm.
[00:29:47]bizonyos helyen például a színházi filmművészeti egyetemen arra ami a fővárosban történt az esznyi ügy kivizsgálásával összefüggésben, amiről ugye négy hónapja Bóta Gábornak úgy fogalmaztál, hogy te kaptál egy akár ígéretnek is értelmeztető jelzést egy Tiszás képviselőtől, hogy ő után jár, hogy ott mi történt, amikor is ugye 70 embert meghallgattak abban az ügyben, és nem született érdemi következmény.
[00:30:14]Sőt, mi több, a az egész jelentést megsemmisítették úgy, hogy a konklúziókat hát úgy hozták nyilvánosságra, hogy sehogy, mert hogy az érdemi kijelentéseket kisatírozták.
[00:30:25]És ebből te azt a következtetést mondtad le, hogy akkor itt már megint az történik, hogy hogy az elkövető megússza, aki pedig benne volt és vállalta akár a teljes nyilvánosságot is, ő pedig nem kapja meg azt, hogy hogy ezt miért csinálta.
[00:30:37]Ebben van bármi előrelépés, vagy te úgy vagy vele, hogy ezt most már lassan le kell zárni, ezt a fejezetet, mert hát annyi előrelépés van, hogy hogy a a képviselőnő bent volt, elolvasta ezeket a papírokat, és de ugye erről nem lehet fényképet készíteni, tehát hogy csak ilyen betekintést kapott, és azt mondta, hogy annyira tömény volt az anyag, és olyan sűrű és olyan kemény vagy érdekes dolgok voltak benne, ami amiért szükség hogy visszamenjen még egyszer és jegyzeteket készítsen róla, és majd utána fogunk érdemen beszélni erről.
[00:31:13]Tehát ez ez most jelen pillanatban így tart.
[00:31:16]Hát gondolom ott is az van, hogy egy csomó dolog van párhuzamosan kérdés, hogy hogyan lehet egy ilyen betekintést beiktatni az ő naptárjába.
[00:31:29]Ö a mi volt a kérdés második felnek, hogy hogy ettől te mit?
[00:31:32]Tehát hogy azt gondolod, hogy ebben az ügyben még születhet-e olyan megoldás.
[00:31:35]Hát a megmutató a konkrét ügyre nézve meg egyébként lehet belőle építkezni.
[00:31:40]Én a a én én azért adom veszélyesnek az olyan jellegű kijelentéseket, mint amit például Máté Gábor tett a Halinda interjúban, mert mert pont ezt az igényt a a a következményekre irányuló igényt szünteti meg, vagy vagy anulálja, vagy nem tudom micsoda.
[00:32:05]És és egy idő után, amikor az ember ezt sokat hangoztatja, hogy de hát nem volt következménye, nem kért bocsánatot meg nem tudom micsoda, akkor már úgy érzi, hogy hogy már ezt fölösleges elmondani.
[00:32:16]Ja ennyiszer.
[00:32:16]Én én az egy én már nem akartam erről beszélni, amikor a bóta interjúban ez előjött.
[00:32:23]Igazából én már ezt lezártam, lemondtam róla.
[00:32:26]Én úgy gondoltam, hogy a főváros nem megfelelően kezelte ezt az ügyet.
[00:32:30]És én ezt elpakoltam, és úgy gondoltam, hogy hogy ebből a tudásból építkezve, hogyha legközelebb van valamilyen, akkor újra fogok harcolni azért, hogy a dolgoknak legyen következménye.
[00:32:42]De őszintén szólva, tehát hogy már a Máté Gábor esetében sem az eszenyi üggyel foglalkoztam, hanem hanem a ennek a a az elbagatelizálásával, és hogy a az áldozatoknak a hibáztatásával.
[00:32:58]Ühüm.
[00:32:58]Ühüm.
[00:33:00]Ugye amikor erről posztoltál, akkor akkor azt mondtad, hogy ez a történet, ez azért fontos, mert hogy van egy párhuzam abban, ahogy ezt az ügyet és a és a a nernek a társadalomhoz fűződő viszonyát látjuk, ezt a fajta bántalmazást.
[00:33:17]Itt ebben, és most független attól, hogy a főváros végül is levon-á egy érdemi következtetést, vagy nem, ebből ebből hogy lehet jól kijönni?
[00:33:23]Hogy lehet úgy kijönni, hogy a hogy a bántalmazottak, akár egy színész, akár egy társadalom azt érezze, hogy hogy kapott elégtételt, és akár úgy, hogy az elkövetőre a bántalmazó azt mondja, hogy hogy elhiszi azt a bocsánatkérést, ami elhangzik, ha egyáltalán elhangzik.
[00:33:43]Hát azt, hogy elhiszi az elkövető, mert ugye a részéről elhangzott bocsánat.
[00:33:48]Igen.
[00:33:48]Hát igen, igen.
[00:33:48]Tehát hat évvel volt azután, hogy és ráadásul akkor, amikor a NER rendszere széthullott, amikor a teátrumi társaságnak a a nem tudom én a a térfoglalása az meggyengült, amikor Vigyázzki Attila hatalma az nem tudom hát szétesőben van.
[00:34:04]Tehát, hogy abban egy én azt gondoltam ott abban a pillanatban, hogy ez egy egzisztenciális válságnak a a következménye.
[00:34:11]Hát nem tudom, hát az biztos, hogy hogy az ember a akkor legalábbis nem biztos, én akkor éreznék befejezettnek egy ilyen ügyet, hogyha ha mondjuk tényleg felállna egy etikai bizottság, ami független, ahol nem tudom, sokféle ember van, akik nincsenek egyébként az aktuális hatalomtól függő viszonyba, vagy vagy a szakmában, a szakmában disponáló emberektől függő viszonyban, hanem ők ők ilyen tekintetben egy tök külső bizottság, akinek nem tudom én, mondjuk a megértésében olyanok segítenek, akik ezt a szakmát gyakorolják.
[00:34:56]Tehát itt és és hogyha az nem tudom hozna egy etikai döntést, vagy hogyha ennek lenne egy ilyen kerete, mint amit például én mondtam, hogy hogy mi mi történik akkor, hogyha valakiről megállapítják most jelen pillanatban ebben a szakmában, hogy mondjuk ő bántalmazó volt, attól ő ugyanúgy tud dolgozni.
[00:35:17]Tehát, hogy hogy a a az intézmények vagy a a szerveződések elhatárolódhatnak tőle, de egyébként erre nincsen semmiféle szabályrendszer kialakítva, tehát hogy ezt ezt meg kéne szülni, ezt valahogy létre kell hozni.
[00:35:29]A a társadalomban pedig hát pedig én ezt ezt gondolom, ami most történik.
[00:35:34]Tehát az, hogy meg kell értenünk, hogy mi történt az elmúlt 16 évben, ezt elemezni kell, ezt föl kell rajzolni, térképre rá kell tenni, hogy hogyan juthattunk el ide ebbe a ehhez a 16 évhez, ami megtörtént közöttünk, és utána azt a azt az elszámoltatást azt pedig normális jogi úton kell végrehajtani egy demokratikus kérzámoltatás az biztos, hogy hoz egy megbékélést is, mert ugye akkor, amikor elkezdtétek a a Magyarország kedvenc reggeli műsorát, akkor utána valahol nyilatkoztad, hogy téged azért az megdöbbentett, hogy micsoda indulatok jelentek meg ott a komment szekcióban.
[00:36:17]És hát ez nem csillapodott, azóta sült.
[00:36:20]Hát de ott az szerintem az emlékeim szerint másra vonatkozott.
[00:36:22]Tehát ott arra vonatkozott, hogy hogy ugyanúgy szemellenzővel néznek a Igen.
[00:36:32]Azokra a kiemelt folyamatokra vagy személyiségre kritika nélkül, mint ahogy mondjuk a a Fidesz tábor nézett a a Orbán Viktorra, vagy a Fidesznek a a nem tudom ideológiai megnyilvánulásaira, tehát ott ott az az erre vonatkozott.
[00:36:46]De hát szóval, hogy hol lesz ebből egy egy nyugodtabb, szolidárisabb, empatikus társadalom, mert oké, elszámoltatás lensz, van akit börtönben látunk, de mégis a dű az ott van az emberekben, benned is ott van, látszik a megszólalásokból.
[00:37:07]De ahhoz, hogy a nyugalomhoz eljusson, szerintem eljussonak az emberek.
[00:37:12]Legelőször is véleményem szerint a a azt kell tapasztalniuk, hogy a következmény nélküliség az megszűnik.
[00:37:19]Ühüm.
[00:37:19]És hogy a dolg tehát, hogy a dolgoknak lesz lesz következménye.
[00:37:22]Szerintem ez a ez az első és legfontosabb lépés.
[00:37:24]És én biztos vagyok benne, hogyha ha e hogyha azok, amikről ilyen mély tudásunk van, hogy mik történtek az előző rendszerben, hogyha azokat az ügyeket kivizsgálják, és hogyha azoknak aztán lesz folytatása, és azok nem elsikálódnak, és nem az történik, mint ami történt 1989-ben vagy 2010-ben, hogy végül is a szőnyeg alá söpörtük ezeket a a dolgokat, tehát 89-ben kellett volna megnyitni az ügynökaktákat, akkor kellett volna szembesül és miket az előző rendszerben.
[00:38:06]De hát itt volt Budai Gyula, akinek az volt a feladata, hogy a 2002 és 2010 között lévő MSZP kormányt elszámoltassa és és ez mind nem történt meg.
[00:38:15]Tehát hogyha ez most ezeket a jogosnak vért dolgokat kivizsgálják, és ennek következményei lesznek, szerintem az már egy az egy nyugalmat fog hozni.
[00:38:26]És és én úgy érzem, hogy eb ebben ilyen tekintetben konszenzus van a a társadalomban.
[00:38:31]Tehát, hogy én nekem meggyőződésem az, hogy egy Fidesz szavazó is, hogyha egyszer csak azt fogja látni és érzékelni, hogy milyen mennyiségű volt az a pénz, amit kiloptak ebből az országból, és hogy azt azt nem ennek az országnak a fejlődésére, vált megváltoztatására használták föl, akkor ő ezzel ugyanúgy együtt egyet fog érteni.
[00:38:53]Ühüm.
[00:38:53]És mi van azokkal a morális bűnökkel, amik amik nem feleltethetőek meg BTK paragrafusnak?
[00:39:02]De mire gondolsz az úszításra például?
[00:39:04]óriás plakátokra uszításra arra, amire viszont nem, sőt nem azt, hogy nem nagyon nem látunk bocsánatkérést, ami viszont itt marad velünk, ami viszont akár egy generációra, vagy még többre itt marad velünk, annak a annak a lenyomata, annak a szocializációja.
[00:39:24]Hát én én nem tudom, én azt érzem, hogy hogy a a propagendát és ezt az egymás ellen való fordítást, ezt a a hergelést azt a azt sokkal könnyebb volt végrehajtani azáltal, hogy ebben a közösségi közösségi média uralta világban élünk.
[00:39:44]Tehát, hogy én szerintem legelőször valahogy ezekkel a felületekkel kell kezdeni valamit.
[00:39:50]és a azt a az egymás ellen való úszítást, azt nem lehet feltétlenül szólás szabadságként azonosítanunk.
[00:39:55]De ezen én nem azt mondom, hogy korlátozni kell a megszólálásnak a szabadságát, csak hogy itt is az a probléma, hogy nincsenek szabályok és keretek, amin belül meg lehet nyilvánulni.
[00:40:05]Tehát, hogy én nagyon örültem neki, hogy 2025 október 6-án az Európai Unió úgy döntött, hogy nem lehet többet vödörrel önteni a pénzt az ilyen politikai jellegű hirdetésekbe.
[00:40:16]De hát közben meg a Facebook mégis csak azt csinálja, hogy hogy vélemény buborékokra osztja az embereket, és a saját hírigényüket táplálja, és ezáltal a saját hitüket táplálja.
[00:40:29]Tehát nem tudom, hogy hogy amikor az embereknek a többsége a Facebookon él, és a Facebook pedig a saját hitrendszerét táplálja, és pont nem a kritikus vizsgálatát a dolgoknak, akkor ezt a például ezt a megosztottságot, ezt hogyan lehet feloldani.
[00:40:44]De hát bizonyára úgy, hogyha ezt az elején az oktatásban már nagyon komolyan elkezdjük alkalmazni, és a a a gyerekeket a kritikus gondolkodásra neveljük.
[00:40:55]Te van, hogy ebbe belecsússzol, hogy hogy azt veszed észre, hogy fú, ez most nagyon a az én buborékom, és nem látok be, nem látok belőle kijjebb.
[00:41:04]Van van esetleg ebben nagyon tudatos törekvés, hogy hogy máshonnan ismeríts másoktól?
[00:41:12]Nem, nem tudom.
[00:41:12]Hát egy ilyen nem nem nehéz.
[00:41:16]Tehát, hogy egyrészt az a az a baj, hogy egy olyan annyira felpörgött minden olyan olyan szintű, nem tudom én, impulzus éri az embert, és abból már eleve kiválogatni azt, amivel akarsz kezdeni valamit, vagy amiről úgy gondolod, hogy szükséges véleményt formálni róla, mert az olyan nehéz ahhoz hozzájutni azokhoz a dolgokhoz, mert annyi annyi tartalom van, annyi a a a a annyi nem tudom, cikk, annyi megnyilvánulás, hogy hogy már ebben nagyon nehéz elmenni.
[00:41:49]Hát nem tudom, leginkább amire nem törekednem kéne, az szerintem leginkább az az ilyen jellegű detox, tehát hogy hogy semmilyen semmilyen tartalmat, semmit ne vegyek magamhoz.
[00:42:01]Mer volt ilyen az elmúlt, nem tudom két évben.
[00:42:05]Nem, nekem soha nem volt még ilyen.
[00:42:07]Soha.
[00:42:07]Soha, mert mert pont ezt pont akartam kérdezni, hogy ez meddig tartható, amiben vagy most személyesen, meg amiben mondjuk az áronékkal vagytok.
[00:42:14]És most tökre nem arra gondolok, hogy a színésznek politizáljon, meg tudom, hogy mindig kapod ezt, hogy kaptafa.
[00:42:19]És akkor lehet nem erre gondolok.
[00:42:23]Merthogy nyilván a színésznek feladata az, hogy közéleti témákra ráirányítsa a figyelmet, hogyha ha erre van benne igény, hanem inkább pont erre gondolok, hogy gyakorlatilag amit amit csinálsz, amit csináltok, az egy az egy másik szakmának a az elsajátítása, mertogy nyilván aki közéleti témákban akár egy műsorban, hetente mondjuk a reggeli műsorban szerepeltek, ez iszonyat meló erre fölkészülni, olvasottnak lenni, tájékozottnak lenni és mellettne forgatni, fellépni a színpad padra önálló estet vinni.
[00:42:52]Tehát ez hát ezt magunknak kell eldönteni egyébként.
[00:42:56]Benned ebben hol van a a határ?
[00:42:56]Hogy hogy lövöd be magadnak?
[00:42:59]És egyébként van két gyereked meg egy családod?
[00:43:03]Nem tudom, nagyon rossz vagyok benne.
[00:43:05]Tehát hogy hogy az az van, hogy hogy én egy ilyen tűzoltásban vagyok a leginkább az elmúlt hány évben?
[00:43:13]Próbálom ezt, de hát amióta megszületett a második gyerekem, biztosan, hogy azóta én tűzoltásban vagyok, tehát hogy minden mindenre próbálok megfelelő mennyiségű időt szánni, de hát de de közben nem tudok.
[00:43:26]Tehát és ez, hogy tehát ez egy döntés kérdése kell legyen.
[00:43:29]Tehát az ember kiszáll egy ilyen reggeli műsorból, akkor nem kell nem kell olyan szinten tájékozottnak lennie, vagy nem kell éppen a legfontosabb híreket legalább felszínesen átolvasnia ahhoz, hogy tudja, hogy miről van szó.
[00:43:40]Azt később a stúdióban.
[00:43:42]Tehát ez ez egy döntésnek kéne lenni.
[00:43:45]Ez mi tart benne azok után, hogy megvolt a cél, megvolt a a váltás?
[00:43:51]Hát ez ez mi tart benne ennyire a közéletben?
[00:43:52]Tö több dolog.
[00:43:54]Az egyik egyik nyilván az, hogy hogy az ember be akarja bizonyítani, hogy nem csak az előző rendszerrel szemben volt kritikus, hanem ezt a kritikus gondolkoz gondolkodását megőrzi, és ezzel próbál mást is kritikus gondolkodásra sarkalni.
[00:44:07]Ez az egyik.
[00:44:09]A másik az, hogy azért azért az egy kemény dolog eladni a saját jegyeidet.
[00:44:19]Ühüm.
[00:44:19]hogy és itt itt mindent be kell vetni, tehát hogy hogy ez egy olyan háttérmunkát igényel igazából mindenkinek a részéről, aki benne van egy ilyen jellegű független formációban, vagy bármit függetlenül hoz létre, hogy hogy itt minden fórumot meg kell ragadni ahhoz, hogy hogy egyszerűen tehát az ismertség ahhoz, hogy a piacon működni tudjál és érvényesülni tudjál, az az egy elengedhetetlen része.
[00:44:47]És bár azt mondtam április 12-e után, hogy én nem akarok többet reggel fölkelni, de egyszerűen az volt a megjegyzésem, hogyha azt szeretném, hogy a a loop az továbbra is így menjen tovább, akkor nekem ilyen felületeken is meg kell jelennem, bármennyire is nem szeretném, vagy vagy nehezemre esik, mert inkább pihennék, vagy vinném a gyereket a az óvodába.
[00:45:06]De hogy ez egy azt gondolom, hogy ez így ez egy egzisztenciális kérdés, mert egyébként nem tudom a egyébként szerintem kevesebb a pénze az embereknek, maga az érdeklődés az ebből kifolyólag zsugorodik, tehát hogy érzékelitek ezt igen, ezt ezt ezt számokban is lehet nagyon jól látni.
[00:45:26]Tehát, hogy és ugye minél inkább megy össze a piac, annál kevesebb ember van, azoknak a keves annak a kevesebb embernek a figyelméért, annál jobban kell harcolni.
[00:45:36]Tehát, hogy egyszerűen ezeket a lehetőségeket ezt ezt tökre értem, de de olyan értelemben meg ördögi kör, hogy hogy az Igen, szerintem is.
[00:45:46]Tehát, hogy beleraksz ebbe rengeteg energiát, és lehet, hogy pont nem ott van a fókuszod, vagy nem annyira van ott, vagy az energiád nem tud annyira ott lenni, amennyire a művészeten kellene Igen.
[00:45:55]Meg de a világ megváltozott már, tehát hogy már nem az van, hogy hogy én besétálok a művészbe, járón keresztül 6:30-kor leülök a a büfében, kérek egy egy kávét, és akkor Ilónkával vagy Ibolykával megbeszélem a azt, hogy mi történt ma a Izében a zöldségesnél, és utána szépen komótosan felöltözöm, majd bemegyek a színpadra, és elmondom a szövegemet, és hogyha minden jól alakul, akkor erre tudtam készülni egész nap.
[00:46:20]Nem így van már az ember saját mag Nem, szerintem ez nem nem és szerintem már egyik színházban sem.
[00:46:26]Függetlenül attól, hogy egyébként a a a támogatásba mennyivel száll bele az állam.
[00:46:33]De egyszerűen tehát, hogy hogy a a az érdeklődésért, a nézőkért, azért, mert ennyi impulzus van, és sokkal kényelmesebb otthon maradni és kapcsolgatni a podcastokat, mint ahogy például itt vagyok, mint fölvenni a kabátot, elmenni a színházba, tehát hogy ezért iszonyú nagy harcot kell víni, és mindenkinek autódidakta módon szerintem tetszik, nem tetszik, ezt a saját marketinget, ezt meg kell tanulni és föl kell venni magadat a videóm, azt meg kell tudnod minimálisan vágni, ki kell posztolnod azt, hogy a szabadnappra 30% kedvezmény van, például szeptember most október 17-én, szombaton.
[00:47:10]Igen.
[00:47:10]Tehát, hogy ez most kerül ki majd ez a poszt, de hogy ezt és itt ebben mindenkinek benne kell lennie, mert egyébként nem megy.
[00:47:21]Ühüm.
[00:47:22]Nem érzed szint alattinak, hogy neked kell megvágni, neked kell kirakni?
[00:47:27]Nem, nem, nem, nem, nem.
[00:47:27]Egyáltalán nem.
[00:47:30]És hogy az alkotástól viszi el az idődet, az energiádat, vagy ezen túl, vagy ez így eg gondol, én ezt gondolom, hogy megváltozott a világ, és aki ezt nem érzékeli, hogy ez iszonyúan megváltozott, az aztán kies.
[00:47:41]De bocsánat, csak reagálva, nem, én nagyon büszke vagyok rá.
[00:47:47]É én nagy én nagyon büszke vagyok az egész loopra, nagyon büszke vagyok erre a független filmre, és én azt gondolom, hogy nem arra értettem nyilván, értem, de hogy ez ennek a következménye.
[00:47:57]Aha.
[00:47:57]És hogyha ezt én nem csinálnám, és hogyha ebben a képességeimhez mérten nem tudnék a a legjobbra fejlődni, akkor akkor lehet, hogy ez nem is lenne ilyen sikeres.
[00:48:07]Persze nem csak magamra gondolok, hanem a ezt mindenki csinálja a saját küldetein.
[00:48:11]Igen.
[00:48:12]Hogy vigyáztok ti egymásra ebbe ebben az őrült cirkuszban?
[00:48:15]Ö most pozitív értelemben, tehát a felgyorsult világról gondolok, amikor időről időre ugye a Rzi is nyíltan beszélt arról, amikor amikor ő neki ez sok volt, és ennek a teste tünete tüneteket produkált, miatt az Áron is azért beszámol ilyenekről.
[00:48:33]Tudtok-e erre visszajelzést adni, figyeltek?
[00:48:35]És hogy neked személyesen valaki mondja-e azt, hogy na jó, akkor be kéne húzni a féket?
[00:48:43]Nekem nekem nem figyelnek a barátaim rám, meg a feleségem, tehát hogy nyilván majd kapok tőlük visszajelzést.
[00:48:52]De hát ez egy ez is egy nagyon nehéz helyzet, mert mert ez már egy olyan, mint egy bulldózerop.
[00:48:57]Tehát, hogy tavaly 310 előadást játszottunk, 100 több mint 100000 nézőnk volt.
[00:49:03]Tehát, hogy itt a szervezés, az egyeztetés, a a nem tudom én, az új bemutatóknak a beütemezése és aztán azoknak a megvalósulása az már nem adhok módon alakul, hanem az előre eltervezetten, és mint egy gőzhenger ez az egész megy előre.
[00:49:19]És nyilván, hogyha ebben súlyos problémák vannak, akkor itt itt ebben születik egy egy nem tudom, egy egy rövid ügyig tartó válság, vagy vészhelyzet, vagy nem tudom mit meg kell oldani.
[00:49:31]Tehát az Áron esetében például ez volt, ugye ott akkor le kellett cserélni őt, kellett helyette egy másik ember, aki hasonlóan vonzó, mint amilyen az áron.
[00:49:41]Tehát, hogy vannak ilyen helyzetek, de hát a az van, hogy lehet mondani bármit, és aztán azokat a helyzeteket minden oldalról megpróbáljuk megvizsgálni, és a a a az egészség, a nem tudom én, a társaskapcsolatok, ezek prioritást élveznek, és ennek mentén próbálunk dönteni, gondolkodni, miközben tudjuk azt, hogy itt van ez a gépezet, ami meg megy előre, És azért érdekes, amit mondtál beszélgetés elején, hogy hogy egyébként ti tudva azt, hogy ti megéltek a piacról, nem is szeretnétek egy új rendszerben sem állami forintokra pályázni, mert az azért nyilván ebből a ebből az őrült templóból és Verkliből adna egy szussszanást legalább időről időre, hogyha elnyertek valami pénzt.
[00:50:28]Ez ilyen szempontból sem merült föl eddig?
[00:50:33]Nem, de majd most felvettem a többieknek.
[00:50:35]De nem, most komolyan.
[00:50:35]Szóval, hogy merül nem merült fel.
[00:50:37]Nem, nem, nem.
[00:50:39]Ühüm, nem egyszerűen tehát, hogy egy ahhoz, hogy hogy megtartsd a vásárlóidat, ahhoz mindig újabb és újabb dolgokat kell létrehozni.
[00:50:47]Tehát mi nem tudunk egy évadnyi szünetet kivni, nem tudjuk ezt a feladatot delegálni valakinek, mert valakinek oda kell menni, és mondjuk a a művészes színvonalára vigyáznia kell, valakinek el kell döntenie, hogy ki fognak ott szerepelni, vagy ki fog rendezni ebben ezekben az előadásokban.
[00:51:01]Tehát, hogy hogy e olyan dolog, amiben amiben nincsen szünet.
[00:51:06]Tehát hogy egyes embereket lehet, hogy ki lehet venni belőle.
[00:51:10]Tehát én se próbálok most például idén, mert úgy éreztem, hogy fáradt vagyok.
[00:51:14]Tehát hogy ezt meghallották a többiek, és végül meg tudtuk hozni ezt a döntést.
[00:51:19]De de hogy én szerintem egy ilyen folyamatban nincs megállás.
[00:51:24]Ühüm.
[00:51:24]Ühüm.
[00:51:24]Ö volt egy nagyon érdekes mondatod valamelyik interjúban.
[00:51:29]Lehet, hogy ez is a Bota Caféban volt, hogy nem meglepő módon, de 2001 és 20 között, tehát 19 éven át, se az MTVL, se az NFI, se a TV2 által gyártott produkciókhoz nem mentél el castingra.
[00:51:42]Ez nyilván nem 2001 volt, hanem 2020 és 25 között volt.
[00:51:51]Na, akkor ezt majd vissza.
[00:51:51]Jó, oké.
[00:51:51]De ha hívtak volna, elmentél volna.
[00:51:58]Hát ez egy jó kérdés.
[00:51:58]Szerencsére ezt ezzel a dilemmával nem kellett megküzdenem, de ez a dilemma szerintem áthúzódik pont azért, amiről beszéltünk, hogy bizonyos rendszerek azért úgy tűnik, hogy egyelőre még élnek tovább.
[00:52:11]Ennek például egy nagyon látványos példája volt, amikor posztoltatok arról, hogy a loop nem megy be még a közmédiába.
[00:52:18]Oda hívtak, most is nem mentünk be.
[00:52:18]De de most mondhatnám azt, hogy a az örökségnek a az egyik megjelenése az az Index podcastban lesz.
[00:52:27]Ühüm.
[00:52:27]És én mondtam, hogy én nem megyek.
[00:52:30]Áron is mondta, hogy ő nem megy.
[00:52:31]De hát azok után, hogy a Hont András lett annak a vezérigazgatója, akinél landolt 500 millió Ft, nem tudni honnan, aztán aztán kérdezem, hogy 500 millióval mit kezdettek volna, de abból két vagy három film is elkészült volna, független film.
[00:52:45]Szóval itt ebben miket mérlegeltek?
[00:52:45]Jó, most nyilván ez a példa az egyértelmű volt, de hogy milyen mélységében kell rendszereknek megtisztulnia?
[00:52:53]Szerintem teljesen.
[00:52:57]Vagy hát nem tudok erre más választ adni, csak de a közévében is azért nem megyünk, mert mert nem lett kiírva a pályázat, nem lett egy új, nem tudom igazgató, nem kezdődött el ott a De most már ki van írva.
[00:53:09]Igen.
[00:53:09]De hogy azt mondtuk, hogy majd akkor megyünk el, amikor már ez a pályáztatás lezajlik, amikor kiválasztják a és elkezdődik az újraszervezése a magának a köztévének.
[00:53:20]Hát ha valaki együttműködött a Nerrel, akkor ott azt ti milyen szinten szinten tartjátok, hogy te meg megbocsáthatónak?
[00:53:29]Te kire gondolsz?
[00:53:30]Egy rendező, egy színész, egy színházigazgató.
[00:53:36]Ennek nagyon vágó esetében, vagy egy operatőr esetében, nem tudom.
[00:53:38]Tehát, hogy ez ez egy nehéz kérdés.
[00:53:40]Hát mivel járultál hozzá mondjuk a propagandához?
[00:53:46]amilyen híreket te felolvastál, az az mennyire fedte a valóságot, vagy az mennyire azt a torcépet próbált erősíteni, és azt á játszott valaki egy ilyen most vagy soha típusú filmben, most több ilyen van, ne arra hegyezzük ki.
[00:54:00]Abban szerepet vállalt, abban abban rendezett vagy egyéb vezető pozíciót vitt.
[00:54:06]Ez probléma, vagy ez egy helyzet?
[00:54:10]Hát szerintem a összességében a az elmúlt 16 évben az egy probléma, hogy nem mondtuk azt dolgokra, hogy nem.
[00:54:17]Tehát, hogy ez egy ez egy nagy probléma.
[00:54:20]Bizonyos oldalról megértem ezt a megélhetési válságot, vagy ezt az egzisztenciális kérdést.
[00:54:25]Hát mindig az a kérdés szerintem, hogy az ember nem tudom, hogyan volt, mennyire volt involvba ezekben a dolgokban.
[00:54:31]Én nem feltétlenül ítélem el azokat az embereket, akik a Hunyadi című izében szerepeltek, de de az már biztos nem esik jól, hogy hogy kritikamentesen gondolkodnak arról a filmalkotásról, és magát azt nem látják, hogy hogy készült most nem akarok nem tudom pontos számot, de mondjuk 28 milliárd Ftból, amiből 2 milliárdot az ORFK ORFK az ORF az osztrák TV adott bele, hogyha jól tudom, és akkor mégis koprodukcióként nyilatkoznak erről az egészről, illetve az, hogy szükség van-e Magyarországon egy 26 milliárdos 10 részes tévsorozatnak a legyártására.
[00:55:07]Tehát, hogy erről közben lehetne egy mellesleg egy kritikus gondolkodás.
[00:55:12]Nem tudom.
[00:55:12]Hát vannak bizonyos esetek, ahol ahol ami ahol radikális vagyok, vagy szélsőségesen gondolkodom erről van, ahol meg megbocsátóbb vagyok.
[00:55:23]De hát nem tudom, például a a képvágója a TV2-es műsornak ő ő nem volt benne abban, hogy hogy ezt a nem tudom a állandó jellegű propagandá terjesztésében részt vegyen.
[00:55:36]Tehát hogy ő ő csak a gombokat nyomta.
[00:55:38]Tehát, hogy hol van itt a hát ő lehet, hogy így gondol van ez a mondás, hogy a a hogy a politik politikailag semlegesek azok azok morálisan megkérdőjelezhetőek, merthogy valójában nincs olyan, hogy politika semlegesség.
[00:55:55]Én én nem nem tudom.
[00:55:55]Tehát ebben én én biztos nem tudnék egy szót se váltani azzal az emberrel, aki a nem tudom, a Hírtv-nek az MTV híradóinak meg a TV2-nek a nem tudom.
[00:56:07]Ühüm.
[00:56:10]Operatőre volt, mert lehetett volna azt mondani, hogy ne haragudj, de azért ez már sok, aki felolvasta azokat a híreket.
[00:56:14]Hát lehetett volna azt mondani, hogy az És ezt nem tették meg az emberek.
[00:56:18]Tehát, hogy ez egy ez egy közös felelősség, vagy vagy nem tudom, tehát hogy és az a baj, hogy hogyha így elkezdjük visszaszálazni az egészet, akkor mindig van valami ok, ami ami a a amitől felmentődhetnek az emberek.
[00:56:30]De összességében ezt azt, hogy hogy 16 évig uralkodott rajtunk egy ilyen maffiaállam és és kirabolták még a padlást is, annak a annak mi nem csak az áldozatai vagyunk, hanem az okai is.
[00:56:43]Hát mi nem léptünk fel ellene.
[00:56:46]Ezt szóval, hogy ilyen szinten, hogyha itt erről hosszú beszélgetünk, akkor egy idő után igazából mindenki, aki részt vett ilyenben, az megkérdőjelezhető.
[00:56:57]Ühüm.
[00:56:57]Ühüm.
[00:56:59]ezen te menet közben folyamatosan voltál kiakadva, vagy volt egy pillanat, amikor átcsapott ez azért olyan értelemben közönyben, hogy már nem nem mindent vettél föl, ami szembe jött?
[00:57:10]Tehát, hogy ezt ezt mentálisan hogy kezelted?
[00:57:13]H szerintem úgy van, hogy az embernél vannak vannak erő erőteljesebb dolgok, amik er amik jobban bejönnek és vannak olyanok, amik amik kevésbé.
[00:57:22]Tehát például amikor a két műsorvezető azt mondja a Petőfi tévén, hogy most már fogadhatunk bárkit, akkor azon felkúrom az agyamat, hogy azt érzem, hogy de hát ez, hogy akkor legalább hallgattad volna el, vagy ezt most mi?
[00:57:34]Tehát, hogy ezt a hogy így kirakod ezt a cenzúrát, és ezt kiszolgáltad, akkor az az jobban megérint, vagy bejön.
[00:57:40]De hát de hát vannak, amik elsikkadatnak.
[00:57:43]Hát minden az ember nem tud mindent fölvenni.
[00:57:45]Hát van, ami rosszabbul, van ami Ühüm.
[00:57:48]Ühüm.
[00:57:50]rosszul érint.
[00:57:51]Ugye kitettétek ennek a 2023-as műsornak a pilot verzióját, ami egy skatch műsor gyakorlatilag, hogy akkor akinek kell vigye, merthogy szerintetek kell egy ilyen Magyarországnak erre milyen milyen reakciók jöttek, és hogy szerinted, mert ugye ennek pont az lenne a lényege, hogy akkor erre tök mindegy, milyen oldal van kormányon, reflektálunk közéleti témákról.
[00:58:13]Na most ez az, amitől mindenki fázik.
[00:58:18]Hát értem, de az Esenal az mennyire jó példa.
[00:58:21]Ez a Saturday Night Live.
[00:58:21]Ő ő ő mindenkire mindenre reflektál.
[00:58:28]Nagyon népszerű műsor.
[00:58:28]Értem azt, hogy Amerika az egy sokkal nagyobb ország, és hogy ott egy egy nichpiac is sokkal nagyobbat jelent, mint ami a pí mint ami a magyar.
[00:58:39]De hát közben ahhoz, hogy hogy a problémákat nem tudom, így szembenézzünk a problémákkal, vagy a traumákat feldolgozzuk, vagy ahhoz, hogy közösen gondolkodjunk bizonyos dolgokról, azért az a az ilyen jellegű megmutatása azoknak, mint ami ebben a sketsműsorban van, az szerintem ehhez hozzátesz.
[00:58:57]És ez ez még a kritikus gondolkodást is fejleszti, vagy igen.
[00:59:05]Tehát a az első és legfontosabb visszajelzés az az volt a társaimtól, hogy szerintük nem lehet így kiírni valamit így posztolni, mint ahogy én posztoltam, hogy hogy a a köztévében kell egy ilyen, mert hogyha kell, akkor majd úgy is jelentkeznek, hogy kell-e.
[00:59:20]Én Én azt gondolom, hogy kell.
[00:59:20]Tehát, hogy mindenki a saját oldalát menedzseli.
[00:59:23]Én az enyém azt gondolom megengedhetem magamnak, hogy én ezt a véleményt fejezzem ki.
[00:59:31]Egyébként meg meg hát nem tudom, tehát hogy hogy a a kommentek azok azt írják, hogy hogy nagyon néznének egy ilyet.
[00:59:39]Nagyon szórakoztató.
[00:59:41]Önén És a döntéshozók szerinted megértek egy ilyenre most akár a köztévénél, akár máshol?
[00:59:48]Hát szerintem azért, mert azért az rizikó, tehát hogyát szerintem most már azért ennél lazább a helyzet, tehát hogy amikor amikor egy egy tév mondjuk ilyen politikai hirdetésekkel volt fölhizlalva, vagy bármilyen médium, akkor azért úgy nehezebb vagy könnyebb öncenzúrát alkalmazni, és nehezebb szabadon gondolkodni.
[01:00:12]Hát ugye most az MTV is egy objektív tájékoztatásra szerveződik újjá.
[01:00:15]Ö tehát azt gondolom, hogy hogy azért közben a a a amit látunk, az, hogy erre van igény.
[01:00:27]Tehát hogyha csak azt nézed, hogy a a parlamenti közvetítéseket mondjuk 100z indítják el a YouTube-on, akkor a abból azt látod, hogy van egy nagyobb közéleti érdeklődés, és akkor talán pont gyakorlatilag egy konkurenciát teremtett az abszolút film színhénház szénháznak.
[01:00:42]Igen.
[01:00:42]Hát hát nem hát lehet nem tudom ezen nem gondolkoztam.
[01:00:47]De szóval, hogy hogy ez ez akár nem tudom, ennek a rendszerváltásnak a következménye is lehetne, hogy hogy egy ilyen jellegű műsor hétről hétre vagy két hétről két hétre, nem feltétlenül mienk, de valami ilyesmi az az elindul, ami ami nyíltan, bátran, mert kritikát megfogalmazni, és közben szórakoztató is.
[01:01:07]De akkor még nem csaptak lere rá.
[01:01:07]Hát nem, hogyha ide ide vezetett a kérdést, akkor nem hát már valaki írt egyébként, meg már voltam tárgyalni egy másik médiumnál róla, de tehát még nem, de legyen úgy, hogy van helyen formátumnak.
[01:01:27]Köszönöm szépen, hogy itt voltál.
[01:01:29]Köön köszönöm szépen a figyelmet.
[01:01:30]És ez most egy olyan adás, amikor nem csak jövő szerdáig köszönök el, merthogy a szinten túl és a Telex együttműködése ebben a formában, ezzel az adással végetért.
[01:01:46]És ezért is szeretném megköszönni a Telex RGB stúdiójának, a gyártásnak, az adások elkészítésében, összeállításában, szerkesztésében adott segítségét.
[01:01:55]És természetesen nagyon köszönöm a vendégeimnek is, hogy jöttek és hogy örömmel jöttek, és leginkább a nézőknek, hogy hétről hétre csatlakoztak, nézték a műsorokat, egyre többen nézték és kommenteltek.
[01:02:10]Nagyon-nagyon örültem ennek a figyelemnek és a sok visszajelzésnek, tényleg nagyon jól esett.
[01:02:17]És hogy legközelebb hol és milyen formában találkozhatunk, erről majd a közösségi média oldalaimon fogok beszámolni.
[01:02:24]Köszönöm még egyszer a figyelmet.
[01:02:26]Vigyázzanak magukra!