Az irodalomnak jót tesz a sötétség – Buksó az északi irodalomról

[00:00:00]az irodalomnak a sötétség az jót tesz.

[00:00:03]Sötétben ugyanis a képzelet megnyílik, és igazából az irodalom az a az a képzeletbodalma.

[00:00:14]Találkozom olyan olvasókkal vagy érdeklődőkkel, akik azt igszik, hogy nem szörnyű ilyen északi könyveket fordítan.

[00:00:22]Biztos fölvágod az ereidet, miközben olvasod ezeket a könyveket.

[00:00:24]Szerintem ez egy annyira ilyen elterjedt vagy bizonyos körökben elterjedt nézet, tehát ez egyáltalán nem igaz.

[00:00:32]Ne ne vegyük így általában egy kalap alá ezeket a az északi könyveket, hogy mindegyik komor és mindegyik borzalmasan depresszív és elviselhetetlen, hanem hanem nagyon sokszínűek, nagyon érdekesek és nagyon mélyek.

[00:00:52]Hosszú idejel kiugróan népszerűek a kortár skandináv szerzők könyvei Magyarországon és világszerte is.

[00:00:57]Hogy mi mindenre vezethető vissza ez az olvasói étvágy?

[00:01:01]Milyen a jó északi irodalom?

[00:01:03]Mennyiben rezonálnak a skandináv kötetek témái a magyar gondolkodással és hogy mit tanítanak a társadalomról, vagy éppen önmagunkról ezek a könyvek?

[00:01:12]Hamarosan kiderül.

[00:01:15]ugyanis ezúttal Patat Bence és Kunos László műfordítókkal fogok beszélgetni a skandináv irodalomról.

[00:01:20]Bemutatlak titeket, Kunos László József Attila díjas műfordító, szerkesztő, egyetemi tanár.

[00:01:26]1972 óta tanítasz az RTN angol művészet és építészetet.

[00:01:31]Egyébként pedig a Korvina Kiadó igazgatójaként mentél néhány évvel ezelőtt nyugdíjba.

[00:01:36]Prózai műveket és színdarabokat fordít az angol, svét, dán és norvég nyelvből.

[00:01:44]Patat Bence 2000-ben végzett az ELTE BTK skandinavisztika Finn szakpárján.

[00:01:49]Műfordítóként norvég, svéd, Islandi Finn és Észt meg egy kicsit dán szerzők műveit ülteti át magyarra.

[00:01:55]Ez Magyarországon nem magától értetődő, hogy valaki skandináv nyelvekkel kezd el foglalkozni.

[00:02:01]És az a tapasztalatom, hogyha valaki mégis, akkor valamilyen családi kötődés vagy személyes kötődés van, de tudomásom szerint egyikötöknek sincs.

[00:02:08]Miért kezdtetek el skandinávkel foglalkozni?

[00:02:11]Én bölcsész hallgató voltam a 67 és 72 között, és a kicsit elégezetlen voltam a az angol-magyar szakpárosításommal, pontosabban a magyarral, ami nekem az eredeti nagy szerelmem lett volna.

[00:02:26]És akkor észrevettem, hogy egy kezdő norvég nyelvtanfolyam indul az egyetemen, és merő kíváncsiságból mentem el, és ott ragadtam, és mai napig ott vagyok, mert ez akkor indult, azelőtt semmilyen képzés nem volt Magyarországon, és akkor alapult meg a német tanszéken belül egy ilyen germanisztikai szakcsoport, és azon belül voltak skandináv tanulmányok, és én az első felvettem harmadik szakként, és az első évfolyam hallgatóinknak az egyike voltam.

[00:03:05]Összesen öten voltunk.

[00:03:08]Így így kezdődött.

[00:03:08]És egyszerűen úgy éreztem, mintogyha egy mesében egy kapu kinyílt volna előttem, és felfedeztem egy olyan világot, persze, amiről azt gondol úgy is volt, hogy semmit nem tudok, de hát ahhoz, hogy az ember valamit fölfedezzen, az egy jó kiindulópont, hogy nem tud semmit.

[00:03:26]És akkor hát elkezdtem olvasni tanulni és hát egyre egyre beljebb jutottam ebbe a birodalomba.

[00:03:37]Úgyhogy így kezdődött Bence.

[00:03:40]Az én történetem is nagyon hasonló a Laciéhoz, mert annyi előzménye volt a dolognak, hogy én még a gimnázium alatt jártam Finnországban a gimnázium kórusával.

[00:03:50]Ennyi kötődésem volt Észak-Európához, de soha nem is akartam a bölcsészkarra menni.

[00:04:00]mindig is inkább ilyen külker vonal érdekelt volna, de pont amikor én érettségiztem, akkor indult meg az első úgynevezett szakos skandinavisztika szak, ami ami azt jelenti, hogy hogy kívülről lehetett felvételizni az egyetemre skandinavisztikára.

[00:04:17]Úgyhogy én lettem a az egyike az első skandinavisztika évfolyamnak.

[00:04:22]Ö hát mi nem öten voltunk, hanem olyan körülbelül 40-en.

[00:04:27]Ön is nagyon tiszta lappal indultam, nem tudtam a nyelvek közül sem egyiken, sem nem nagyon minimális tudásom volt a a skandináv országokról, meg az irodalomról, meg a kultúráról, meg a történelemről egyáltalán, de annyira beszippantott, hogy azóta sem ereszt.

[00:04:49]A Bence te egy interjúban színészethez hasonlítottad a a műfordítást.

[00:04:54]Laci, te pedig azt mondtad, hogy a műfordító olyan, mint egy kisgyerek.

[00:05:00]Ez van különbség, vagy tulajdonképpen ugyanazt írjátok össze?

[00:05:03]Ugyanazt.

[00:05:03]Ugyanazt.

[00:05:03]És én is szoktam a színészetethez hasonlítani.

[00:05:08]Egyszerűen azért, mert egy szöveget kell előállottanunk, amit nem mi írtunk.

[00:05:16]Tehát kicsit ugyanaz, mint a színész, hogy ő elmond valamit, amit nem ő írt, tehát bele belelép egy szerepbe, mi is belelépünk annak az írónak, részben az író szerepébe, részben pedig azoknak a hősöknek a szerepére, akiknek a szövegeit fordítjuk.

[00:05:35]Tehát ez nagyon színészes.

[00:05:35]A kisgyerekhasonlat az az attitűd volt.

[00:05:39]Tehát az már egy, mert ott arra vonatkozott a kérdés, hogy a műfordító láthatósága.

[00:05:48]És akkor jutott eszembe ez a ez a őskép, hogy aki az első gyerekjáték, amit minden gyerek játszik, hogy bebújik egy függöny mögé, vagy akár csak a keze mögé, és kikukucskál, és akkor öröm, hogy látják vagy nem látják.

[00:06:06]És ez ez jutott eszembe azzal, hogy a a műfordító is olyan, hogy örül, ha látják, de tulajdonképpen az is jó, ha nem látják.

[00:06:15]Tehát ezt a ezen, mert nekem ez egy régi vesző paripám, hogy nem, hogy amikor valakinek tetszik egy idegen nyelvből fordított könyv, és elkezdi dicsérni, akkor akkor nem kell én nem várom el, hogy ő neki legyen arra egy gondolata, hogy azt azt a szerző nem azon a nyelven írta a könyvet.

[00:06:42]Tehát, hogy ezt meg kellett neked is így van.

[00:06:44]Ö részben értek egyet.

[00:06:48]Szerintem az szerencsés, hogyha egy szövegről nem süt, nem árulkodik rögtön az első pillanatban, hogy ez egy fordított szöveg.

[00:06:55]Tehát, hogyha az olvasó elégedetten teszi le a könyvet olvasás után, és azt mondta, hogy de jól ír ez az XY, az tulajdonképpen egy dicséret a fordítóval szemben.

[00:07:08]Ugyanakkor szerintem az sem baj, hogyha nem nem nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy előtérbe kell helyezni a műfordítókat, de azért az igen.

[00:07:18]A az ő szerepüket se felejtsük el.

[00:07:18]Tehát ne csak azt mondjuk, hogy milyen jól írt ez a Shakespeare, hanem hanem ismerjük el, hogy igen, ezt mondjuk a Nádasdi Ádám fordította ezt a Shakespeare darabot, akkor akkor az nem csak a Shakespeare érdeme, hogy mi mennyire tudjuk élvezni vagy értékelni azt a művet.

[00:07:38]Ez inkább egy magányos munka, vagy pedig van ebben egy ilyen folyamatos párbeszéd is a szerzővel, szerkesztővel, olvasóval meg hát egy átvitt értemben a magyar nyelvvel is?

[00:07:50]Egyrészt teljesen magányos, mert az ember egyedül van, de közben hát az én fejemben legalábbis ott van a a magyar nyelv meg a magyar irodalmi hagyománynak a közege.

[00:08:02]És én bizonyos értelemben ezzel a láthatatlan közeggel vagyok egy folyamatos párbeszédben.

[00:08:07]Én nagyon szeretek például kimondani dolgokat.

[00:08:13]Tehát ez nyilván a dráma fordításoknál is nagyon fontos aspektus, tehát hogy hogy hangzik, vagy felolvasni, vagy hogy van úgy, hogy felolv felhív egy barátom, és azt mondom, hogy ezt most ha ezt a mondatot most fejeztem be, hallgasd meg.

[00:08:29]És akkor rögtön tesztelem is, hogy hogy mennyire mennyire gördülékeny.

[00:08:34]Tehát ilyen értelemben egyáltalán nem magányos, csak egyedül csinálja az ember.

[00:08:42]Hát én is úgy gondolom, hogy a maga a fordítási tevékenység, amikor effektíven bepötyögjük mondjuk a számítógépbe az új szöveget, az nyilván magányos, de ez valamennyire a a személyiség vagy az alkat kérdése is, hogy ki mennyire szeret, vagy vagy szeretne másokkal kölcsönhatásba kerülni, és akkor akár kollégákkal egyeztetni, vagy megbeszélni fordítási kérdéseket, vagy vagy a szerzővel.

[00:09:09]Ez mennyire jellemző, hogy a szerzővel fölvenni a kapcsolatot?

[00:09:13]Hát általában szerintem a skandináv szerzők vagy észak-európai szerzők ők nagyon nyitottak az eféle kommunikációra, legalábbis az én tapasztalataim szerint.

[00:09:24]Én szeretek is velük kapcsolatba lépni, csak azért is, nem feltétlenül kérdésekkel, hanem csak azért is, hogy tudjam, hogy hogy ők kicsodák, és ők is nyilvánvalóan örülnek annak, hogyha valaki az ő műveiket fordítja, és és kíváncsi rájuk, és és ők is kíváncsiak mi ránk fordítókra, és nyilván érdekeltek abban, hogy segítsék a fordítókat a munkájukban, és és az a szöveg minél jobb legyen, és az az az ő ö megítélésükön is javíthat, hogyha ez a szöveg jó lesz.

[00:09:58]Lehet egyáltalán beszélni egységesen olyasmiről, hogy skandinávirodalom.

[00:10:04]Szóval, hogyha egy hallgatónak, nézőnek el kéne magyarázni, hogy mi az, hogy skandinávodalom, akkor hogyan definiálnátok?

[00:10:11]Egyrészt ez egy ez egy nyelvi, kulturális, földrajzi közösség.

[00:10:14]És azért is lehet ilyenről beszélni, azért is lehet, mert a mert hát mint tudjuk, hát ezek rokonnyelvek nagyon egy nyelvcsaládról van szó, és a a műveltebb idézőjelben mondom skandinávok nagyjából értik is egymást.

[00:10:34]Tehát ezért és hát a a történelmükben is rengeteg közös volt, hiszen tudjuk, hogy itt különféle államalakulatuk voltak, és a D, Norvég, svéd főként meg persze Izlandi is, és a Finnek is.

[00:10:50]Hol így?

[00:10:54]Hol így, hol amúgy, de általában egy közös történelem volt.

[00:10:56]Tehát lehet beszélni erről.

[00:11:00]Az már egy érdekesebb kérdés, hogy akkor miket miket tud az ember definiálni.

[00:11:08]Tehát általában az irodalmon belül mi az a terület, ahol ahol nemzeti vagy nyelvi vagy nemzeti nyelvi történelmi különlegességeket lehet elkülöníteni más nyelvektől is.

[00:11:22]De te finből is, sőt észből is fordítasz.

[00:11:29]Akkor ezt így egységesen nordikusnak vagy északinak szokták mondani.

[00:11:31]Irodalmi értelemben skandinávok a finnek, vagy ez már eleve egy nagyon rossz kérdésfeltevés?

[00:11:39]Mint kérdés nem létezik rossz kérdés.

[00:11:42]Tehát lehet így is nézni, úgy is nézni.

[00:11:45]Finnországban ugye vannak finnül író írók és vannak svédül író írók is, akik nem svédek, hanem finnországi svédek.

[00:11:52]Tehát eleve ez már valamennyire egy kicsit közelebb tolja őket.

[00:11:55]a skandináv régióhoz kulturálisan nyilvánvalóan meg az a történelmi adottságok miatt összetartoznak.

[00:12:04]Ugyanakkor Finnországnak van egy Oroszországhoz kapcsolódó múltja is, ami a többi skandinávtól megkülönbözteti.

[00:12:14]A nyelvi ö hovatartozás, ugye a fin fnugor nyelv, a skandinávok pedig germán nyelvek.

[00:12:23]Ezek is szintén a különvállás irányába hatnak.

[00:12:26]Tehát, hogy ha akarom oda tartozik, ha akarom nem tartozik oda.

[00:12:29]Biztos, hogy nagyon sok közös vonása is van ezeknek a kultúráknak, meg az irodalmaknak, meg vannak mindegyiknek a saját egyedi jellemzői, jellegzetességei.

[00:12:40]Érdemes közös jegyeket keresni, mert az ember mindig ilyen dobozokba teszi be, mint a latinamerikai irodalom, miközben óriási különbségek vannak, hogy vannak ténylegesen ilyen közös jegyek.

[00:12:49]Ugye azt mondanám, hogy a szikárság, a magány, az önreflexió, bizonyos fajta humor, társadalmi érzékenység jellemzi ezeket a műveket.

[00:12:59]De nem lehet, hogy ez már csak azért van, mert ilyennek szeretném látni a skandinál vagy északirodalmat?

[00:13:06]Azt gondolom, hogy amikor fogyasztjuk, akkor ezekkel a tulajdonságokkal szembesülünk, és ez azért szembetű.

[00:13:14]Tehát valami amikor belép az ember egy regénybe, akkor egy kicsit belép abba a nemzeti kulturális, nyelvi világba, ahol ami az az a regény szól.

[00:13:25]És ezek valóban más vannak másféleségek benne, mert egyfelől persze minden minden új minden az, tehát én is híve vagyok annak, hogy ne vigyük túlzásba a nemzeti sztereotípiák használatát.

[00:13:43]De vannak érdekes adottságok, amikkel az ember újra és újra találkozik, és valószínűleg ez is az egyik magyarázata a vonzásának, és ez ennek számtalan oka van.

[00:13:54]Én azt gondolom, hogy egyrészt egyszerűen földrajzi, tehát hogy ez észak északon egy kicsit más.

[00:14:05]A földrajz, az éghajlat, a hőmérséklet, az évszakok.

[00:14:09]Tehát van egy sajátos északi verziója annak a annak a világnak, amit ismerünk, és rögtön ezután jön a történelem.

[00:14:22]Nem volt háború 200 éve mondjuk Svédországban, és a ami a a második világháborúban tudjuk, Dánia Norvéggia meg volt szárva, az is csak egy az az se olyan értelemben volt háború.

[00:14:35]Tehát voltak nem az, amit ma látunk, hogy egyik nap látunk egy nagy várost és egy hét múlva porrá van lőve.

[00:14:42]ez a típusú háború nem volt.

[00:14:46]És és ennek vannak érdekes következményei.

[00:14:52]Tehát például az a az az egyik következménye, hogy a hogy ahol nincs háború, ott ott az emberek tudnak foglalkozni az élet minden egyéb dolgával.

[00:15:01]Tehát az, amit azt szoktuk mondani, hogy lélekboncolás és satöbbi, annak van egy ilyen történelmi összefüggése, hogy nem, tehát miközben tudjuk a magyar irodalomból, hogy egy igazi magyar irodalom nem létezik történelmi dimenzió nélkül, tehát ahova lépünk, ahova nyúlunk, ott van valamilyen legtöbbször drámai, tragikus múlt, amit ne amit ha egy író nem reflektál rá, akkor akkor azt az ember számon kéri.

[00:15:34]Én ide még a természet kérdését bekapcsolnám, mert mert egy kicsit ahogy Laci mondja, hogy a történelem nálunk egy ilyen kihagyhatatlan elem.

[00:15:42]Szerintem ott a természet az és a természethez kapcsolódó jelenségek, az időjárás meg a földrajz, a topográfia, ez az, ami nagyon sok mindent meghatároz, és szerintem nagyon-nagyon kevés olyan irodalmi vagy egyéb mű van, aminek valamilyen köze nincs ehhez a ehhez a természethez, a természeti adottságokhoz.

[00:16:09]Az a hát ugye azt mindannyian tudjuk, hogy sokkal hosszabb a tél, sokkal rövidebb a nyár.

[00:16:14]Ennek két nagyon érdekes vetülete van.

[00:16:16]A nyár nemcsak, hogy rövidebb, hanem intenzívebb.

[00:16:21]Tehát egyszerűen minden gyorsabban történik, gyorsabban virágzik, burjánzik a természet, tehát és úgy is élik meg az emberek, mint egy örömünnepet.

[00:16:32]A a tél viszont sokkal hosszabb, és ott és és azt jelenti, hogy sokkal sokkal hosszabb ideig van sötétség.

[00:16:42]Most azt gondolom, hogy az irodalomnak a a sötétség az jót tesz.

[00:16:46]Tehát a az tehát, hogy sötétben ugyanis a képzelet megnyílik, és igazából az irodalom az a az a képzelet birodalma.

[00:16:57]Ezzel azt is mondod, hogy ezek a klíma, fényviszonyok, hőmérséklet beíródik a mondatokba, az irodalomba.

[00:17:05]Igen.

[00:17:05]Meg benne, megjelenik benne.

[00:17:08]És az, hogy a az északi regényeknek vagy akár drámáknak a szereplői, hogy hajlamosak vagyunk, azt mondani, olyan csendesek.

[00:17:16]Ez ez egy kulturális minta, vagy egyszerűen egy irodalmi döntés?

[00:17:22]Nem csesek, szerintem.

[00:17:22]Ez ez egy ez egy klisé.

[00:17:25]egyszerűen olyan olyan kérdések vannak az irodalom fókuszában, amihez nem kell kiabálni.

[00:17:35]Tehát hogy hogy a ugye mindig szokták a különféle módon, de ugyanarra futnak ki, hogy a lélektan, a az a lélekboncolás, a kapcsolatok boncolása, a kapcsolatok viszonyú.

[00:17:51]Tehát, hogy ezekhöz nem kell kiabálni, de ezt normális hangon is lehet megbeszélni.

[00:17:59]Ezzel is tulajdonképpen ugyanannak a történelmi ténynek egy másik részét veszem, hogy nem nem drámák, tehát nem olyan módon élet, halál harcok vannak a háttérben, hanem a hanem a konfliktusok, a problémák satöbbi sokaságának.

[00:18:15]Tehát valószínűleg lehetne egy ilyen számítást csinálni, hogy arányaiban sokkal inkább jelen van ez az északi irodalomban ez a ez a az élet hétköznapjainak és az emberi viszonyoknak ez a nagyon mélyreható elemzése, mint a történelmi típusú drámák, tragédiák, konfliktus.

[00:18:38]Egyébként mit szólnak az egyes északi országok olvasói vagy szerzői ahhoz, hogy milyen könnyen egybe látjuk ezt az egészet?

[00:18:46]Tehát, hogy nem nincs olyan hangulat, hogy de hát én norvég vagyok és akkor nézed, hanem hanem hanem miért az egészet.

[00:18:53]Ez nekem ez egy tényleg egy kicsit olyan, mint a latinamerikai irodalom, hogy hát a perui meg a mexikói meglehetősen távol van egymástól, és mégis egybe látjuk, mert úgy egyszerűbb.

[00:19:04]De hogy például Latinamerikában erre nagy hangsúlyt helyeznek, hogy ők nem azonosak.

[00:19:09]Ez ez északon nincs így?

[00:19:12]Én nem nagyon látom.

[00:19:12]Tehát én a én inkább azt a fajta normalitást látom megjelenni ennek majdhogynem az ellenkezőjét, hogy nem olyan érdekes, hogy én Norvég vagyok vagy svéd.

[00:19:21]Tehát az önmagában semmit nem definiál.

[00:19:23]Tehát ez ez nagyon más.

[00:19:28]Meg hát valahol ez egy természetes egység is, amit részben ugye a történelem meg a nyelvi közelség is öfolyásol.

[00:19:38]És és azért mivel ezek a nyelvek és kultúrák ennyire közel állnak egymáshoz, ezért már gyakorlatilag évszázadok óta ők kölcsönhatásban is vannak egymással.

[00:19:49]Tehát mindenki olvasta ugyanazokat az Ipsen meg Strinberg meg egyéb műveket, vagy akár hogyha a gyerekirodalmat nézzük, hogy azok a szerzők, akik ma írnak, azok mind a nem tudom, az Asri Lindrin meg az Andersen meg a többi jeles ismert skandináv szerző művein nevelkedtek.

[00:20:07]És mondjuk egy Ibzen, Strindberg vagy Zelmalág előfogy bárkinek a a 100 évvel ezelőtti népszerűsége az hozzájárul ahhoz, hogy ma az egész világon a skandináv irodalomnak ilyen tartósra nezán szava, mert most már azért ez évtizedekben mérhető, hogy hogy ez újra itt van.

[00:20:27]Annyiban hozzájárul, hogy ők hogy ők az elsők, akik felmerülnek az olvasó gondolataiban, és hogy töretlenül elsők.

[00:20:37]Tehát nem úgy van, hogy az valami más, hanem amit például a az Elma Lágerlöfhöz kötődik, azok az elemek azok változatlanul tovább éltek, és bizonyos módon ő már 100 évvel ezelőtt ö elkezdte azokat a témákat és azt a típusú nagy irodalmat írni, ami hát a mai napig tehát itt van egy folyamatosság, és ezekhöz mindenki viszonyul is, miközben Ö miközben ezek azért nagyon nemzetközi szerzők is.

[00:21:10]Magyarországon népszerűbb a skandinávirodalom, mint máshol, vagy mit mi is ugyanolyan fogyasztói vagyunk, mint bárhol a nyugati világban?

[00:21:16]Ezt ti hogy látjátok?

[00:21:19]Szerintem nagyjából ugyanannyira népszerű, mint mondjuk Nyugat-Európában vagy Európában általában.

[00:21:29]Aminek az egyik oka, hogy ezek az országok nagyon nagy erőfeszítéseket tesznek.

[00:21:33]nem csak most, hanem már évtizedek óta arra, hogy a hogy a műveiket eljuttassák külföldre.

[00:21:40]Támogatják a a fordításokat, támogatják a kiadók akár marketing tevékenységét, el támogatják azt, hogy mondjuk a szerzőiket meghívják nemzetközi könyves eseményekre, fesztiválokra, könyvbemutatókra.

[00:21:55]Egy ilyen tudatos soft power a az északi államok részéről.

[00:21:58]Ez abszolút tudatos tevékenység, és és tehát ez nem most kezdődött, hanem több évtizeddel ezelőtt.

[00:22:05]Ö és ez ennek láthatók most az eredményei.

[00:22:11]Ezt hogy kell elképzelni?

[00:22:11]Mondjuk összehasonlítva a a a magyar mit tudom én, irodalmi vagy kulturális exporttal, tehát hogy hogyan képzeljük el, mit csinálnak máshogy az északi?

[00:22:20]Hát szerintem először is az egy nagyon fontos adottság, ami nem egy egyszerűen meglévő adottság, hanem ezt ők hozták létre ezt a ezt az adottságot, hogy a belföldi termelést, ha ilyen csúnya szóval akarom mondani, tehát hogy a belföldi irodalomnak a a létrehozását is támogatják.

[00:22:43]Tehát nagyon sok szerzőnek vagy potenciális szerzőnek adják meg a lehetőséget, hogy kipróbálja magát.

[00:22:50]Például Norvégiában létezik egy ilyen könyvtári beszerzési rend, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag viszonylag m kevés feltétel teljesítésével az adott szerzőnek a művéből mondjuk 1000 példányt megvásárol az állam különböző könyvtárral kulturális intézmények számára.

[00:23:10]Nyilván, hogyha egy kiadó úgy indul neki egy könyv kiadásának, hogy tudja, hogy 1000 példányt már biztosan elfogott el fog tudni adni, akkor máshogy áll hozzá, mintogyha fogalm sincs róla, hogy öt példányt el fog-e tudni adni abból a verseskötetből, vagy nem.

[00:23:25]Tehát nyilván minél több embernek vagy szerzőnek adnak lehetőséget a bemutatkozásra, annál nagyobb eséllyel kerülnek ki közülük olyanok, akik méltóak arra, hogy hogy aztán tovább is alkothassanak.

[00:23:44]És ezt ez aztán nyilván azzal is jár, hogy minél több belöldön sikeres szerzőm van, annál inkább lehetőségem van közülük eljuttatni külföldre is többeket.

[00:23:55]És például Fosse Nobedia az dobott ezen még külföldön, vagy nekik már erre nincs is szükségük?

[00:24:00]Ezt azért kérdezem, hogy mondjuk Krasznaorkai Nobedia kapcsán mire számíthat úgy általában a magyar irodalom.

[00:24:08]Én azt gondolom, hogy Fosse egy picit annyiban különleges.

[00:24:10]Ő ugye a két irodalmi két norvég irodalmi nyelv közül az új norvég nyelven ír, ami talán kevésbé ismert így mondjuk a a külföldi közönség előtt, mert hogy két norvégirodalmi vagy két norvég nyelv van, ha csak a zök kedvéért mondom.

[00:24:29]Enre ennek a kérdés ennek a kérdésére vagy erre a kérdésre talán jobban rávilágított az ő Nobeldíja és és mondjuk a norvég irodalmat bizonyos mértékig egyesek előtt érdekessé tette vagy érdekesebbé tette akik addig mondjuk nem hallottak róla olyan sokat nem hiszem hogy mondjuk az izlandi irodalomra vagy akár a svédre különösebb hatást gyakorolt volna az ő Nobeldíja de hát ahhoz hogy mondjuk a KR Ororkai Lászlónak a művei, vagy egyáltalán bármilyen magyar szerző művei eljussanak a külföldi közönséghez.

[00:25:04]ahhoz Magyarországnak nagyon komolyan erőfeszítéseket kellene tennie ahhoz, hogy támogassa egyrészt azt, hogy a a kiadók, külföldi kiadók megismerhessék a a műveket, például mondjuk fordítók számára vagy kiadók számára ilyen mintafordítási támogatásokat nyújtani.

[00:25:27]Vagy egyáltalán, ha egy nem tudom, mondjuk Macedón Kiadó szeretné lefordítani Tót Krisztina a novellás kötetét, akkor a macedon kiadó kapjon arra támogatást, hogy a macedon fordító munkáját segítse, mert enélkült ugye a minden magyar könyv is a a világpiacon verseng az összes többi könyvvel.

[00:25:48]És hogyha én egy, nem tudom, albán kiadó vagyok, akkor nyilván megfontolom, hogy ha kapok támogatást a fordításra, vagy a kiadásra, vagy a bármilyen könyvvel kapcsolatos költségre, akkor akkor inkább afelé hajlok, hogy a a kockázataimat csökkentsem.

[00:26:06]Hogy mondjuk két konkrét szerzőt mondjak, a John Cman Stefanson vagy a Carlgar, halatlan népszerű Magyarországon márhogy ahhoz a regiszterhez képest, amiben ők írnak.

[00:26:16]nagy sorok kanyarognak a amikor Magyarországon vannak.

[00:26:18]Ö ez azért van, mert a a az mögöttük levő állami gépezet segítette őket, hogy ide eljussanak, vagy ez már önmagában a nemzetközi hírnévnek a a szele?

[00:26:34]Nem, nem, a azért van, mert jó író.

[00:26:36]azért azt azt érdemes tudnunk, hát most most ugye egy olyan kitüntetett pillanat, történelmi pillanatban vagyunk mi magyarok, hogy 25 éven belül két magyar író is Nobel díjat kapott, de ők azt a azt a hegyet, amit meg kell mászni ahhoz, hogy a csúcsra felérjen, ők azt megtették a mielőtt megkapták a díjat, tehát nem fordítva van.

[00:27:01]És ugyanez a norvégokra is igaz, tehát hogy itt már nagyon jelentős életművek kapják meg a díjakat.

[00:27:09]Inkább az az az valamelyest segíti vagy olajozhatja.

[00:27:13]Talán ez a jó szó ezt a ezt a folyamatot, hogy hogyha van egy fordítástámogatási rendszer, ami kisebb nyelveknél, olyan országoknál majdnem mindenhol van Európában legalábbis, de még máshol is.

[00:27:30]És ebben az északi valóban elő elől járnak, tehát támogatják a fordítást, és az által megkönnyítik a külföldi kiadó döntését.

[00:27:41]hogy azt mondod, hogy azért, mert jó író, ez persze szükséges, de nem feltétlenül elégséges.

[00:27:45]Én emlékszem, amikor hiszem 10 évvel ezelőtt kezdett el a Knosgarnak ez a nagy sorozat megjelenni magyarul, akkor még egyáltalán nem lehetett tudni, hogy ki ez a szerző, hogy ennyire népszerű lesz, és hogy a magyar olvasó rezonál-e rá.

[00:28:01]Tehát ez és aztán kiderült, hogy hogy igen, ez attól van, mert mindenütt népszerű.

[00:28:06]Vagy pedig mi nekünk van valami speciális fülünk, vagy amivel ezt megtaláltuk?

[00:28:11]Én én beleestem ebbe a nem nem is tudom, hogy minek nevezem csapdának, mert a Morcsány Géza annak idején még PDF változatban elküldte nekem az első kötetét a harcom sorozatnak, hogy olvassam el és hogyha van kedvem, akkor fordítsam.

[00:28:32]Ezen gondolkodik, és én elolvastam, és elmondtam neki, hogy ez egy nagyon jó minőségű írás, de de én nem vagyok abban biztos, hogy ez népszerű lesz.

[00:28:40]Ez túl aprólékos, túlságosan saját gyerekkorát térképezi föl így betűről betűre és pillanatról pillanatra.

[00:28:53]Nem is biztos, hogy javasolnám, mert kiadói szemmel és erre a Morcsány mondta, hogy már késő, mert én már megvettem, mondta, és neki volt igaza.

[00:29:01]Tehát ő igazi jó kiadóként látta azt, hogy ez a műfaj ez bizonyos étben újdonság.

[00:29:08]egyébként ez is beleesik egy kicsit ebbe az a az északi sztereotípiák kérdésébe, hogy a az önmagának a teljes mértékű, teljesen őszinte, teljesen, hogy mondjam, szűretlen megmutatása, kitárulkozása, ez ez halatlanul érdekes volt az orvasónak, hiszen minden olvasóban van egy ilyen kukkoló kíváncsiság, és ezt ezt nagyon kielégítette ez a könyv.

[00:29:40]Ha már akkor beszélünk egy konkrétumról, csak mert aktuális, hogy hamarosan jöjjön a a az éjszaka iskolája a fordításodban.

[00:29:47]Ettől mit várhatunk olvasóként?

[00:29:50]Én mindig azt gondolom, hogy azok fogják igazán élvezni, akik elkezdték.

[00:29:52]Itt sorozatról van szó, a Hajnalsillag volt az első kötete.

[00:29:59]Ez már a negyedik kötet.

[00:30:02]Ráadásul ezek is vaskos kötetek.

[00:30:02]Tehát Knausgor tulajdonképpen miután a saját életét hatkötetben aprólékosan felboncolta és kiteregedte, tulajdonképpen ezt a hatalmas anyagot most már egy-két évtizeddel idősebb módon egy fikcióba önti bele, és fantasztikus színvonalon műveli.

[00:30:24]Tehát a nagyon nem akarok belemenni, nem akarom spoilerezni azt, hogy miről fog szólni a a negyedik kötet, de akik akik ismerik, azok azoknak, ha csak annyit mondok, hogy Krisztián Hádelandnak hívják a hősét, akkor a jó memóriájú olvasóknak azonnal beugrik egy név az első és a harmadik kötetből.

[00:30:54]És ha azt mondom, hogy ez 86-ban játszódik és Londonban játszódik, és ez egy fotográfus, fotóművésznek készülő fiatalember életéről szól, akkor ez talán elég, de egy nagyon különös könyv.

[00:31:10]Nagyon sokat nagyon szenvedtem, amíg fordítottam.

[00:31:15]Csak annyit.

[00:31:16]Ilyenkor egyébként minden esetben a kiadó dönti el, hogy ti mit fordítsatok, vagy már it ti vagytok olyan helyzetben, hogy javasolni is tudtok, hogy ezt le kéne fordítani?

[00:31:24]A kiadótól jön a felkérés, de nincs egy általában mi is azt gondoljuk, hogy amit a kiadó javasol, azt érdemes De tudtok mondani mondjuk egy-két olyan kortár északi szerzőt, akit Magyarország még nem kapott fel, nincs ilyen felúj kérésetek, de szerintetek berobbanhatna Magyarországon?

[00:31:45]És javasolnátok?

[00:31:48]Hát most így hirtelen nekem nem van is.

[00:31:50]Tehát az én általán fordított könyveknek merem állítani, hogy a felét körülbelül én fedeztem föl.

[00:31:54]Ez lehet, hogy szerénytelenül hangzik, de hogy én ajánlottam különböző kiadók figyelmébe.

[00:32:02]Szerintem nagyon sok izgalmas szerző van.

[00:32:05]Pont azért, amiről már beszéltünk, hogy hogy sok sokan megtehetik különböző állami támogatások révén, hogy hogy megmutatják magukat, bemutatkoznak, és aztán lehet közülük válogatni.

[00:32:17]És sok sok izgalmas hang van.

[00:32:23]Sokaknak a skandináv irodalomról nem a feltétlenül a magas irodalom jut először eszébe, hanem a skandináv krími, ami hát egy 15 évvel ezelőtt, de lehet, hogy már 20 indult el, és egy évtized alatt letarolta a krími piacot, úgy ahogy van, és egy műfajt teremtett.

[00:32:40]Ez a, hogy látjátok, hogy ennek a ez a ez a diadamenet, ez ez még folytatódik, vagy azért már lecsengőben van szórakoztató műfajban egy hirtelen el szoktak tűnni.

[00:32:50]Ö komplett műfajok.

[00:32:54]Ezt meg én nem látom, hogy eltűnneb.

[00:32:54]Nem vagyok annyira benne.

[00:32:57]Igen.

[00:32:57]A a krimi egy örökműfaj, tehát hogy nem fog eltűnni.

[00:32:59]Mindig az a kérdés, hogy honnan jön valami új megközelítés vagy új pont, de biztos vagyok benne, hogy hogy szerepet játszik a a skandináv klími népszerűségébe, az, hogy hogy hogy valahogy Skandinávia az összes északi ország, aki amelyekről eddig beszéltünk ö ideális, hogy mondjam környezettalaj kiindulópont a krimiknek sötét sötét tulajdonképpen egy egy rendezett nyugodt békés civilizált élet tehát megvan benne a nagy kontrasznak a lehetőség szerintem a krimi egyik nagy vivőereje a nagy kontrasztát hogy van egy ez egy dipendrámában is megvan igen a a dipszendráma is a maga módján krimi volt.

[00:33:56]Képzeld a ez egy kosztolányi mondat, amire emlékszem, az egyik kritikájában azt az egy lelkes kritikájában, amiben azt fejtegette, hogy mi a 20-as években mind egy kicsit norvégok voltunk itt Magyarországon.

[00:34:11]És azt mondja, hogy a dipszen drámákban viszonylag konszolidált polgári környezetben a szereplők kesztűs kézzel folytogatják egymást.

[00:34:19]mondta Kosztalányi ez egy krimi helyzete.

[00:34:22]Csak egy mondjuk a krimi annyival drámai, hogy nem kesztyű kezden, hanem pisztollyal lelövik, vagy késsel leszúrják egymást.

[00:34:32]De hogy az alap alaphelyzet ugyanaz.

[00:34:32]De és azt gondolom, hogy ennek az igazi tápláló ereje ez az érdekes kontraszt, hogy egy jól elrendezett társadalom békéjét, rendjét valaki megbontja, aki nem tud beilleszkedni ilyen okoknál fogva.

[00:34:48]De mi ennek a titka az a brutalitás, ahogy leír egy-egy bűntényt, vagy az, hogy ez egy lélektani dolog tulajdonképpen és ezt valahogy ilyen szemvtelen, tárgyilagos hangon mondja el?

[00:34:59]Melyik?

[00:35:01]Ami ami erősebben hozjárul a népszerűség?

[00:35:04]Szerintem egyáltalán nem lehet azt mondani, hogy hogy minden skandinav krimi brutális és folyik a vér és és ilyesmi.

[00:35:10]Sőt, szerintem nagyon sokban kifejezetten úgy, ha úgy tetszik hiányzik ez a szál.

[00:35:18]Az ami biztos, hogy közös jellemzőjük az, hogy hogy mindig valamilyen társadalmi kérdést is boncolgatnak.

[00:35:25]Legyen az most nem tudom idegenyűlölet, vagy vagy a nők elleni erőszak, vagy bármi.

[00:35:31]Tehát ez mindig jelentős, illetve az is fontos, hogy a a nyomozók vagy újságírók, vagy bárkik, akik a bűncselekményt próbálják felgöngyölíteni, ők ők meg ugyanolyan húsvéremberek, mint bárki más.

[00:35:44]ők nem ilyen szuperhősök, akik soha nem alszanak, és nem járnak WC-re, és nem esznek, és semmi mást nem csinálnak, csak nyomoznak, hanem szenvednek.

[00:35:55]Szenvednek.

[00:35:55]Lehet, hogy éppen alkoholisták, vagy drogproblémájuk van, vagy nem tudom, párkapcsolati gondjaik vannak.

[00:36:02]Tehát, hogy itt azért van két műfajteremtő szerző, akikhez képest van az összes többi, vagy legalábbis az én olvasatomban, hogy a a a Stiglarson meg a Unesbő után kicsit hasonlít minden skandináv krimi, de te jobban ismered, mert azt mondta, hogy nem mindegyik olyan.

[00:36:19]Nem mindegyik olyan.

[00:36:19]is igazából tehát, hogy ők voltak persze, vagy ők a legnagyobb nevek, akiket így mond mondjuk a 2000-es években ismerünk, de ez igazából ugye 70-es években indult, tehát hogy ennek voltak előzményei és és vannak utózmányai is, tehát vannak már a a ennek a skandináv kriminek is ilyen alműfaji, nem tudom, femrimi, tehát ami kifejezetten nőkre összpontosít, női nyomozóval, női főszereplővel, női kérdés eket feszegetve és egyebek.

[00:36:53]És aztán tehát, hogy ez ez például Németországban ezt svéden krimiként tartják számon, tehát ők a svédekhez kötik akkor is, hogyha nem nem svéd az az adott krimi.

[00:37:02]De de ugye főleg inkább Igen, Svédország, Dániel, Norvégia volt a legerősebb így az első időszakban, de most már azért elég elős az izlandi krimi is, F krimi is.

[00:37:13]Az elmúlt nem tudom egy évtizedben nagyon megő megerősödött.

[00:37:17]van Feröeri, Krimi, több szerző is foglalkozik ilyesmivel, tehát úgy látszik, hogy ez élés virul ez a műfaj.

[00:37:29]És skandináv jellegzetes skandináv szórakoztatóirodalom létezik így külön brendként, vagy csak a a Jonasz Jonasson sikere miatt gondolom én, hogy létezik?

[00:37:40]Valamennyire létezett.

[00:37:40]Tehát mikor a Jonasson színre lépett, én már ismertem a Frederik Buckman nevű svéd szerzőt, aki szintén egy ilyen finom finom humorral közeledik a hőseihez, de a a Jonasson valami olyan módon volt eredeti az északi közegben, ami nekünk, vagy nekem, mint magyar olvasónak és fordítónak hallatlan ismerős volt.

[00:38:06]Tehát a Jonasson azt a típusú humornak adott.

[00:38:11]Valószínűleg először ilyen sikerrel hangol Svédországban, amit mi Közép-Európában nagyon jól ismerünk.

[00:38:18]Tehát ez a ez a defenzív, ez a defenzív a társadalomból kilépő, a társadalom ostobaságát felmutató humor.

[00:38:26]Ez egy svejki humor.

[00:38:29]a Jonassoné, tehát a azt az alapstruktúrát valósítja meg, hogy a a hőse, a 100 éves ember, a 100 éves ember azt mindenki hát joggal öregnek, hülyének, ütődöttnek, alkalmatlannak satöbbi tartja.

[00:38:50]Miközben úgy úgy megyünk, úgy követjük végig a történetét, hogy az ő szemével látjuk a világot, és az derül ki, hogy az a teljes normalitás az ő szempontjából, és a világ a hülye.

[00:39:01]Kicsit vanekur típusú.

[00:39:04]Abszolút.

[00:39:04]Ez a Svejk alapképlete, a derékkatona, akit mindenki lehülyézte, közben neki mindenben igaza van.

[00:39:08]És ez ez fergeteges volt, és ezt ő ugye belehelyezte egyrészt egy svéd kontextusba, másrészt utána körbehordozta a világtörténelemben.

[00:39:21]Egy kitűnő kitűnően megírt, hallatlanul sűrű és nagyon jól megkonstruált regényen robbant be.

[00:39:28]De az de elképesztő volt a erre a típusú humorra az északi országok kiéhezettsége, tehát hogy hirtelen hirtelen ez a ráébredésszerű siker volt.

[00:39:40]Hát assiszem 1 millió példányt adtak el az első könyvéből a 8 milliós Svédországba.

[00:39:49]Tehát, hogy hogy egy ilyen nagy áttörés volt, és valószínűleg az volt, hogy ezzel nagyon jól lehet azonosulni ezzel a típusú őssel, mert nagyon sokszor, hát nagyon sok ember érzi úgy, hogy hogy hát most ki a hülye én vagy te, mint a mondókába, hogy nem én én generációm a tulajdonképpen az északi irodalmat, már ahogy a modern északi irodalmat, azt a svét gyerekverseken keresztül ismerte meg, és ennek északialom is hallatlanul erős meg meg népszerű.

[00:40:22]Ti nem foglalkoztok ezeknek a forításával vagy te valamelyest?

[00:40:28]Hát én egy kötet állít kötetet állítottam össze kicsit emlékezvén arra, ami a szívedet nyomja című svéd gyerekverskötetre.

[00:40:36]Igen.

[00:40:37]Itt mi a a, hogy mondjam, a legveszélyesebb csapda, hogy megmaradjon ez valahogy szikárnak, ne csússzál át gügyögésbe, mert ez egy nagyon másfajta gyerek irodalomhang, mint amit mi megszoktunk.

[00:40:50]Igen.

[00:40:50]Nag nagyon nagyon csupasz, egyszerű.

[00:40:52]Lehet, hogy csak nem tudom, 10 szóból áll az a kis vers, de de szerintem ez ez ezzel jól tudnak rezonálni a magyar gyerekolvasók is ezzel az egyszerűséggel, meg az ilyen egyszerű humorral, meg az őszinte szókimondással.

[00:41:12]És szerintem ami abban a nagy true volt annak idején, az az volt, hogy hogy ezek a ezek a versek nem a gyerekekhez szólnak, hanem ez olyan, mintogy ezek olyanok, mintogyha a gyerekek maguk írták volna őket a saját szemszögből, és ez ami ami izgalmassá tette őket.

[00:41:30]Van olyan északi műfaj, akár essé, dokumentumregény, bármi, ami szerintetek nálunk még alulolvasott, és lenne rá érdeklődés?

[00:41:38]Igazából nincs, mert én azt mondanám, hogy az essében vannak mesteri eszék, de amit én ilyen mesteri eszének gondolok, azt egy olyan északi író írta, aki magyar.

[00:41:52]Tehát én a én három könyvét is fordítottam a Georg Kleinnek, vagy Klein Györgynek, Kengő professzor, aki genetikus, rákutató, orvos professzor volt Svédországban.

[00:42:09]és csodálatos eszéket írt általában a kultúra és a tudomány határterületeiről és összefüggéseiről, és bizonyos értelemben ő ő tette népszerűvé ezt a műfajt.

[00:42:19]Úgyhogy úgyhogy ebben egy bizonyos értelemben mi közép-európaiak hatoltunk be ilyen módon a svéd irodalomba.

[00:42:34]És konkrét könyvet így a végén tudnátok javasolni.

[00:42:39]fordítóként vagy olvasóként, amit ami talán nem annyira ismert, megjelent már magyarul, de szeretnétek fölhívni rá figyelmet?

[00:42:49]Hát nekem vannak vesszőparipáim.

[00:42:49]Ugye az én egyik hősöm az Igmárbergban a filmrendező volt.

[00:42:54]És mindenkinek azt mondom, hogy nem csak filmrendezőnek volt nagy, hanem regényírónak.

[00:42:59]Van négy olyan könyve, ami szerintem a világirodalom csúcsteljesítménye.

[00:43:07]A laterna magika és a három kötetből álló önélrajzi fikciós sorozat.

[00:43:12]a legjobb szándékok, a vasárnapi gyerekek és az öt vallomás, hogy ezeket elő kéne menni és olvasni, mert kortól mindentől függetlenül remek művek, de nagyon ajánlanám a az új KNOSGor sorozatot is, mert az aki aki oda egyszer bekerül, azt be az beszippantja, rabuljti és nem tudja abbahagyni.

[00:43:35]És biztos, hogy azt az időt, amit ott tölt, az értékes idő.

[00:43:40]Tehát jó ezekkel az emberekkel ez az ő társaságukban lenni.

[00:43:48]Neked van ilyen?

[00:43:49]Hát sok mindent tudnék ajánlani.

[00:43:54]Talán most az előbb emleetted ugye a gyerekirodalmat.

[00:43:58]Van egy Maria P nevű norvég szerző, akinek eddig még nem jelent meg magyarul egy kötete sem, de körülbelül nincs már olyan európai nyelv, amin nem lehetne olvasni a műveit.

[00:44:12]Az ő Oszcar és én című kötete az most egy-két héten belül meg fog jelenni.

[00:44:16]Ez egy tényleg csupa szív és csupa humor, nagyon-nagyon szívhez szóló ö kis gyerekkötet, és neki több műve is van, ami ami szerintem nagyon tetszeni fog a magyar felnőtt és gyerekolvasóknak.

[00:44:34]Tehát ez az a fajta gyerekirodalom, amit a gyerekek is élvezni tudnak, és a felnőttek is, amikor mondjuk felolvassák nekik, én úgy gondolom.

[00:44:41]Ö aztán ajánlanám Ékeri Markulának, aki tavaly járt is Magyarországon a Pestex fesztiválon a soha felnem engedő könyv, Föld című könyvét.

[00:44:57]Ö egyébként egy biológus ö kutató és és nagyon izgalmas dolgokkal foglalkozik többek között azzal, hogy hogy a az éghajlatváltozás milyen hatással van az emberek érzelmeire, érzéseire.

[00:45:12]Az, hogy a a táj valamennyire változik az éghajlattal, eltűnik a hó, eltűnik a jég, változik a változnak a hőmérsékletek, az éghajlati viszonyok.

[00:45:24]Ez ez mit vált ki az emberekből?

[00:45:26]Többek között ez is a témája ennek a kötetének, illetve egy kollégánktól, a Dobosi Dobosi Beáta fordítótól ajánlanék egy nemrégiben megjelent svéd könyvet a Lisa Rzén nevű szerzőtől, a Darwak vonulása címűt.

[00:45:43]Én bevallom, még nem olvastam, de már olyan sokan meséltek róla annyira jókat, hogy hogy muszáj lesz elolvasnom.

[00:45:52]Ez is egy tulajdonképpen egy kutató hölgynek a a kutatásain alapul.

[00:46:04]Ő észak-svországi ilyen kis településeken élő ö tulajdonképpen ilen elszigetelten élvő emberek sorsával foglalkozik.

[00:46:14]És és a könyv is valamennyire erről szól.

[00:46:17]egy idős férfiról, aki aki az akit már az elmúlás foglalkoztat, és és végigtekint az életén, és közben a a gondozói is ö akik odajárnak hozzá házhoz, ők is ö feljegyzéseket írnak, és gyakorlatilag ez a ennek a szerzőnek a saját édesapjának a történetét is feldolgozza egyben.

[00:46:41]És talán még megemlíteném, hogy ami nem egy könyv, hanem úgy általában a skandináv irodalmal kapcsolatos, hogy van egy Bábel című sorozatunk, amit a szá száraz Eszter barátommal szervezünk és csinálunk.

[00:47:01]Ez gyakorlatilag egy skandináv irodalmi, műfordítói, kultúrtörténeti ilyen rendezvénysorozat, amire az én legnagyobb megdöbbenésemre nagyon nagy az érdeklődés, és körülbelül havonta beszélgetünk.

[00:47:25]mindig valamilyen magyarul még nem létező szövegből kiindulva két műfordító ugyanazt a szöveget lefordítja, és akkor abból a két verzióból kiindulva beszélgetünk kulturális történeti, kultúrtörténeti, országismereti és egyéb izgalmas témákról.

[00:47:48]Még így utolsó utáni zárókérdésnél.

[00:47:52]Van bármi olyasmi, ami amit speciálisan a skandináv irodalom tanít meg leginkább a társadalomról vagy önmagunkról?

[00:48:02]Ami miatt dedikáltan ezt az irodalmat érdemes kézbe venni?

[00:48:08]Igen.

[00:48:08]Én azt gondolom, hogy a hogy az amit tulajdonképpen már Ipsen megfogalmazott és a és csodálatos színvonalon művelt, ez ez hogy ez hogy ismerd meg magadat és és tarts és ítéld meg magadat.

[00:48:32]Tehát, hogy nincs más, aki az embert megítéli.

[00:48:35]leg leg leginkább, hanem saját maga, hogy az az mindennél fontosabb, hogy önmagunk nézzünk, tudjunk szembenézni értően.

[00:48:46]E a ezt egy van egy négy soros kis verse, amit ezt soha senki nem tudott rendes igazán lefordítani, de ez az erről szól, hogy hogy a költészet az annyi, mint a trollokkal harcolni a belsőkkel és a a hát ezt most nem fogom tudni szó szerint ebben de ez a ez a lényeg, hogy A az ítéletalkotás és ítéletmondyás.

[00:49:16]Ezt mondja ki például többek között a Rosmersh Holm című drámájában a legfontosabb pillanatban, amikor a amikor a főhős úgy dönt, hogy azokat a bűnöket, amiket elkövettek, nem a nem a bíróság fogja őket elítélni, hanem ő maguk, és azt mondja a partnernak, hogy akkor én megszüle, és akkor ez egy öngyilkossággal végződik ez a darab, merthogy nincs bíró fölöttünk.

[00:49:44]mondja ezt a nagyon fontos mondatot.

[00:49:50]Abszolút egyetértek Lacival.

[00:49:50]Még annyit tennék hozzá, hogy néha találkozom olyan olvasókkal vagy érdeklődőkkel, akik azt kérzik, hogy nem szörnyű ilyen északi könyveket fordítanak.

[00:50:01]Biztos fölvágod az ereidet, miközben olvasod ezeket a könyveket.

[00:50:05]Szerintem ez egy annyira ilyen elterjedt vagy bizonyos körökben elterjedt nézet.

[00:50:11]Tehát ez egyáltalán nem igaz.

[00:50:13]még a legkomabb regényekben is én mindig találok valamiféle derüt vagy humort akár, úgyhogy ne ne ne vegyük így általában egy kalap alá ezeket a az északi könyveket, hogy mindegyik komor és mindegyik borzalmasan depresszív és elviselhetetlen, hanem hanem nagyon sokszínűek, nagyon érdekesek és nagyon mélyek, legalábbis nagyon sok közülük.

[00:50:41]Hát akkor jó fordítást és jó olvasást mindenkinek északi vagy kevésbé északi irodalomból.

[00:50:49]Köszönöm, hogy itt voltatok.

[00:50:50]Köszönjük szépen.

[00:50:56]Ez itt a Top 10 skandináv szerző könyvét ajánlom, amelyek a közelmúltban jelentek meg magyarul.

[00:51:02]Carl Jonas Louve Amquist lehet három kisregény Annu Sildikó és Murány Eszter fordításában jelent meg.

[00:51:11]Unquist klasszikus szerző, a svéd irodalom megkerülhetetlen szerzője.

[00:51:13]A kötet az évtized botránykönyve volt Svédországban.

[00:51:19]Megismerkedhetünk többek között egy vidéki lelkészlak mindennapjaival, valamint egy olyan romantikus hajóúttal, amely alaposan felkavarta a svéd közéletálló fizét.

[00:51:29]Solvej Balle a térfogadszámításról két részben jelent meg Bogdán Ágnes fordításában.

[00:51:36]A szerző a Dán kortársirodalom kiemelkedő nemzetközileg is elismert alakja.

[00:51:40]A térfogad számításról egy hétkötetesre tervezett regényfolyam.

[00:51:45]Izgalmas egzisztenciális vizsgálódás, könyvről könyvre, rejtélyes felfedezőútra hív.

[00:51:50]Főhősének élete egy végtelen ördögi körré válik, amikor minden reggel ugyanazon a napon november 18-án ébred.

[00:51:59]Lars Christensen a féltestvér Patat Bence fordításában jelent meg tavaly.

[00:52:05]Lar Sóbi Christien norvég dán író költő.

[00:52:08]A féltestvér pedig minden idők egyik legnépszerűbb norvég regénye.

[00:52:12]35 nyelvre fordították le.

[00:52:12]A lendületes és szórakoztató mesterműben végigkövethetjük a két testvér gyerekkorát.

[00:52:20]A négy generációt felülelő Tarka családban.

[00:52:23]Mindez a 60-as-70-es évek oszlójának eleven történelmi háttere előtt zajlik.

[00:52:27]Johannel Lükke Holm Strega Blonquis tünde fordította és idén jelent meg.

[00:52:34]A Svédországban több irodalmi díjat is elnyert Stréga történetének mesélője, Rafaella útrak otthonából a menekülés reményében.

[00:52:45]Henrik Ibzen a nép ellensége Kunos László fordításában jelent meg tavaly.

[00:52:48]A pergünt után ezt a norvég klasszikust is lefordította Kunos László.

[00:52:54]Ibzennek ez a remekműve egyszere tragédia és komédia, az igazság és a nyilvánosság ellentmondásos kapcsolata ma is aktuális olvasmánnyá teszi.

[00:53:04]Sirpa Kehkönen gránit ember Huotari Olga fordításában jelent meg tavaly.

[00:53:11]Az 1964-ben született Finn írónő regényének cselekménye a Finn polgárháborút követő években játszódik, amikor Finnországból több 1000er kommunista diszidál a Szovjetunióba.

[00:53:24]Bár van, aki a hatalmasok és van, aki az egyszerű munkások szintjén illeszkedik be az új életbe.

[00:53:28]A végén mindannyian áldozattá válnak.

[00:53:31]Jonas Carlson, esőisten, kerti mese Papolci Péter fordította, és tavaly jelent meg.

[00:53:37]Jonas Carson neve és arca leginkább színészként lehet ismerős számunkra.

[00:53:44]játszott többek között a szívem hiányzó darabja és a stokholmi történetek című filmekben, de feltűnt a Black Mirror című antológia sorozat egyik epizódjában is.

[00:53:53]Azt már kevesebben tudják, hogy Carson a kortár skandinávirodalom sokalú alakja, regényének hőse, Ingm, az özvegy nyugdíjas rendező, sok örömetlen felesége Rózsakertjében, amely idővel visszaadja az életkedvét is.

[00:54:06]Carl Uvek Nosgar, az éjszaka iskolája.

[00:54:09]Kunos László fordította, és idén jelent meg a magvetőnél.

[00:54:14]Az 1968-ban született norvégírót önéletrajzi regényfolyama a harcom tette világhírűvé.

[00:54:20]Hajnalcsillag sorozatának negyedik részében egy sötét és nyugtalanító fauszti alkuról olvasunk.

[00:54:28]Arról, milyen messzire vagyunk hajlandóak elmenni a sikerért.

[00:54:31]Unesbő vérségi kötelék.

[00:54:35]Súlyok Viktória fordításában 2024-ben jelent meg.

[00:54:39]Nesbő norvég író és rockzenész.

[00:54:42]Könyveit már több mint 8 millió példányban adták el világszerte, és 40 nyelvre fordították le.

[00:54:47]Ebben a kötetben főhősei Carl és Roy Opgard sikeres emberek.

[00:54:52]Kurt Orzen körzeti megbízott előtt azonban megcsillan annak reménye, hogy végre valahára be tudja bizonyítani, hogy jó néhány évekkel korábban elkövetett emberölés az Obgár testvérek lelkén szárad, csak hogy hamarosan kiderül, hogy a gyilkosságok sora nem szakadt meg a múltban.

[00:55:09]Jon Kalman Stefanson, sárga tenger alatt járó, Patat Bence fordításában jelent meg 2024-ben.

[00:55:20]A 62 éves izlendi költő és író utolsó magyarul megjelent regénye a szomorúságról, a vágyakozásról és a magányról szól, de megmutatja az érme másik oldalát, a szerelmet is.

[00:55:30]A sárga tenger alattjáró az életmű talán legbátrabb, legnyíltabb és legszemélyesebb darabja.

[00:55:39]เฮ