Telex.hu 35:12

A szülők 80 százaléka bűntudatot érez, amikor visszatér a munkába

nőjogokmunkaerőpiaccsaládszociálpolitikainterjú
Irányultság: LiberálisKötődés: Független
A szülők 80 százaléka bűntudatot érez, amikor visszatér a munkába
tl;dr

Szenta Katica műsorvezetővel Dr. Szírto Linda pszichológus és szervezetfejlesztő beszélget a nők munkaerőpiaci visszatéréséről szülés után. A központi megállapítás: a visszatérő szülők (jellemzően nők) több mint 80%-a bűntudatot érez, amit egy kettős társadalmi elvárás okoz — egyszerre kell tökéletes anyának és ambiciózus munkavállalónak lenni.

Linda alapvető üzenete, hogy az otthon töltött idő nem „lyuk az önéletrajzban", hanem értékes kompetenciákat fejleszt (problémamegoldás, érzelmi stabilitás, kommunikáció). A megoldás nem az „egyensúly" keresése, hanem annak elfogadása, hogy a munka és magánélet közötti hangsúly időről időre változik — ezt a pszichológus „libikóka-modellnek" nevezi.

A vezetők és szervezetek szerepe kritikus: az anyasági falhatás (maternal bias) miatt a visszatérő szülőket gyakran kevésbé ítélik kompetensnek, ami bérhátrányt és karrierkorlátokat eredményez. Az apák aktív bevonódása a gondozási feladatokba jelentősen csökkenti a nők terheit és szorongását.

A Mindsetland alapítása és Linda személyes motivációja

Dr. Szírto Linda 2022-ben fogalmazta meg a Mindsetland koncepciójának alapötletét, amely 2023-ban hivatalosan is megalakult. Személyes élménye és a közvetlen környezetében tapasztalt kihívások inspirálták a vállalkozás létrehozását. Két gyermekes édesanyaként saját maga is szembesült a visszatérés akadályaival, és felismerte, hogy ezek nem csupán egyéni kihívások, hanem strukturális problémák, amelyekre a magyar munkaerőpiacon nincs megfelelő támogatási rendszer.

„Én két gyerekes édesanyja vagyok. Amikor a második gyermekem születése után tervezgettem a visszatérést, és aztán vissza is tértem a részmunkaidős munkámhoz. Akkor meglepődve tapasztaltam azt, hogy nem csak a saját élményeim szerint, de hogy a közvetlen környezetemben is milyen nagyon sokan találkozunk sokféle akadállyal a visszatérés során." – Dr. Szírto Linda *

Linda célja egy olyan támogatási rendszer létrehozása volt, amely konkrét kapaszkodót nyújt a visszatérő szülőknek, akik Magyarországon jellemzően nők.

A szakmai identitás elvesztésének érzelmi dimenziója

Linda pszichológusként személyesen is megtapasztalta a visszatérés érzelmi összetettségét. Bár fizikailag ugyanarra a munkahelyre tért vissza, ugyanabban a pozícióban, ugyanazokkal a kollégákkal és vezetővel, érzelmileg teljesen elveszettnek érezte magát. Az a biztonság, amit korábban érzett a saját szakmai képességeivel kapcsolatban, eltűnt.

„Hiába tudtam visszatérni fizikailag ugyanarra a munkahelyre, ugyanolyan pozícióban, még a környezetem is, ami sokaknak nem adatik meg, de a közvetlen munkakörnyezetem, tehát a kollégáim, a vezetőm is ugyanazok voltak. Én önmagamat kerestem ebben a helyzetben, és találtam meg egy kicsit nehezen." – Dr. Szírto Linda *

A szakmai identitás újradefiniálása több pillérből áll: a motiváció, a munkabeli értékek, a karriercélok, valamint az erősségek és fejlődési pontok újragondolása. Az otthon töltött idő alatt ugyanis nemcsak az időbeli távolság, hanem az új ingereik és élmények miatt is jelentősen megváltoznak a szülők prioritásai és önértékelése.

A kettős bűntudat: a nők 80%-át érinti

Az egyik legfontosabb megállapítás, hogy a dolgozó szülők kétoldalú bűntudattal küzdenek. Nem csak a visszatérés időszakában, hanem később is jelen van ez az érzés. A nők szignifikánsan több bűntudatról számolnak be, mint a férfiak.

„Azt látjuk, hogy a dolgozó szülők esetében kétoldalú bűntudat jelenik meg. Nem csak a visszatérés időszakában, de később is. A nők egyébként több bűntudatról számolnak be, mint a férfiak. És ez a kétoldalú bűntudat azt jelenti, hogy egyszerre éreznek bűntudatot amiatt, hogy nem elég jó szülők, hiszen a munkájuk miatt sérül a magánéleti tér, ha plusz munkájuk van, ha nem érnek oda időben az óvodába, vagy ha esetleg nem tudnak otthon lenni a gyerekek fürdetésekor. De bűntudatot élnek meg amiatt is, hogyha a magánéletet priorizálják és elmennek időben az óvodába, elmennek a családi délutánra a bölcsödébe, vagy otthon vannak a távpénzes gyerekekkel, hogy nem elég jó munkaerők, nem tudnak olyan hatékonyak lenni a munkahelyükön." – Dr. Szírto Linda *

Ez a bűntudat már a gyermekvállalás előtt megjelenik. Pályakezdő nők már előre aggódnak, hogy majd nem fogják őket elfelejteni a munkahelyükön, ha később szülési szabadságra mennek. A szorongás abból fakad, hogy már a fogantatás előtt felmerül a kérdés: elég jó tudok-e majd lenni mindkét szerepemben?

A társadalmi elvárások kettőssége

A bűntudat gyökerében egy alapvető társadalmi ellentmondás áll. A visszatérő nőkkel szemben két egymásnak ellentmondó elvárás jelenik meg:

  1. Elsődleges gondoskodó maradni: Továbbra is ők feleljenek az összes gyermekgondozási, háztartási és nevelési feladatért.
  2. Ambiciózus munkavállalónak lenni: Építsenek karriert, legyenek produktívak, érjenek el magas pozíciókat rövid idő alatt.

„Hogyha most a nőket nézzük, hiszen jellemzően nők azok, akik gyerekondozási távolan vannak Magyarországon, anyaként azzal az elvárással találkoznak, hogy ők a visszatérés időszakában is, és attól kezdve is, tehát hogy folyamatosan, folytatólagosan elsődleges gondoskodók legyenek a gyermekük vagy a gyermekeik életében. Tehát minden, ami egyébként gyermekneveléssel, a távpénzes napokkal, a gyerekek gondozásával, a háztartás vezetésével kapcsolatos, társadalmi elvárásként az ő vállukra hárul. Ugyanakkor megjelenik az az elvárás is, hogy hiszen visszatértek a munkaerőpiacra, 2026-ban vagyunk, építsenek karriert, legyenek ambícióusak, csináljanak magasröptű szakmai dolgokat nagyon rövid idő alatt." – Dr. Szírto Linda *

Ez a kettős elvárás erős feszültséget szül és szerepkonfliktust okoz, amely közvetlenül a bűntudat kialakulásához vezet.

Az „egyensúly" fogalmának kritikája

Linda szerint a munka–magánélet „egyensúlyára" való törekvés maga is problematikus és irreális elvárás. Az egyensúly fogalma azt sugallja, hogy a szülőnek mindenhol 100%-ot kell nyújtania, ami lehetetlen.

„Maga az egyensúlynak a fogalma behozza alapvetően azt a fajta dinamikát is, hogy a munkám meg a magánéletem folyamatosan konfliktuson van egymással. És hogy kicsit úgy kell ezt elképzelni, mintogyha a munkahelyemen folyamatosan jól kéne teljesítenem, de de emellett egyébként titkolnom is kellene, hogy nekem fontos a magánéletem, hisz itt most én dolgozom. Ha az egyensúlyra törekedek, akkor hasonló történik a magánéleti térben." – Dr. Szírto Linda *

Az alternatíva a „libikóka-modell", amely elfogadja, hogy a munka és magánélet közötti hangsúly időről időre változik. Vannak olyan időszakok, amikor a munka dominál (például egy nagyobb projekt alatt), és vannak olyan periódusok, amikor a család kerül előtérbe (nyári szünet, iskolai programok). Ez a természetes ingadozás nem bűntudat tárgya, hanem az élet normális része.

Az otthon töltött idő mint kompetenciafejlesztés

Egy kritikus félreértelmezés, hogy az otthon töltött szülési szabadság „lyuk az önéletrajzban" vagy kiesett idő a munkaerőpiacon. Linda hangsúlyozza, hogy ez az időszak valójában értékes kompetenciákat fejleszt.

„Valójában a társadalom tekint úgy, nem csak a a nők, de mindannyian úgy tekintünk a a szülési szabadságra, hogy nagyon sok esetben, mint egy lyuk az önéletrajzban. És ezalatt azt értem, hogy sokszor jut eszünkbe az a gondolat, hogy az otthonttött idő kiesett idő a munkaerőpiacon." – Dr. Szírto Linda *

Az otthon töltött idő alatt a szülők olyan készségeket fejlesztenek, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a munkahelyükön:

Ezek a kompetenciák nem vesznek el, sőt, gyakran fejlődnek az otthon töltött idő alatt.

Az anyasági falhatás (Maternal Bias) és munkaerőpiaci hátrányok

A pszichológiában létezik egy torzító hatás, amelyet „anyasági falhatásnak" (maternal bias) neveznek. Ez azt jelenti, hogy a visszatérő szülőket — különösen az anyákat — kevésbé ítéljük kompetensnek és a munkájuk iránt elkötelezettnek, még akkor is, ha nincs erre objektív alapunk.

„Alapvetően létezik a pszichológiában egy olyan torzító hatás, amit úgy hívunk, hogy maternal bias. Ez az anyasági falhatás, amikor a visszatérő szülőt kevésbé ítéljük kompetensnek és a munkája iránt elkötelezettnek. Ez viszont hatni fog olyan döntésekre, hogy ha ő nem a régi munkahelyére megy vissza, hanem éppen pályázik valahova, hogy mennyire érzem őt már az önéletrajza alapján, ha szerepel benne, hogy kisgyermekes szülő alkalmasnak, az interjúm mennyire ítélem meg jól a teljesítményét, ha felveszem, akkor mennyire fogom őt később kompetensnek látni, vagy alkalmasnak arra, hogy nagyobb projektekben részt vegyen." – Dr. Szírto Linda *

Ez a torzítás konkrét munkaerőpiaci következményekkel jár:

Linda saját tapasztalatából hoz példát: amikor egy potenciális üzleti partnernek említette, hogy gyermekei vannak, az illető azonnal negatív tapasztalatairól kezdett beszélni a szülőkkel való munkakapcsolatról, azt állítva, hogy a szülők nem képesek jól végezni a munkájukat.

A „Momi Brain" mítosz

A popkultúra és a köznyelvben elterjedt az a nézet, hogy az anyasággal járó kiváltság (kialvatlanság, sok teendő) hosszú ideig negatívan hat a kognitív képességekre. Linda szerint ez egy torzító hatás, amely nem felel meg a neuropszichológiai kutatások eredményeinek.

„Ez egy valójában egy tévedés, hiszen most már látjuk azt neuropszichológiai kutatások alapján, hogy azok a szülők, akik aktívan bevonulnak a gondoskodói szerepbe, az ő agyuk a szülőség hatására strukturálisan és működésében is tud változni." – Dr. Szírto Linda *

A valódi helyzet az, hogy az aktívan gondoskodó szülők agya strukturálisan és funkcionálisan is változik — ez nem romlást, hanem adaptációt jelent.

A vezetők és szervezeti kultúra szerepe

A visszatérésben a vezetőknek és a szervezeti kultúrának óriási szerepe van. Linda szerint a vezetőknek tudatosnak kell lenniük a visszatérés kihívásairól, és transzparensen kell kommunikálniuk a döntéseikről.

„Úgymond magában a munkaerőpiaci visszatérésben a vezetőknek óriási szerepe van. Ezt ezt azt gondolom, hogy nagyon fontos hangsúlyozni egészen attól kezdve, hogy a visszatérésben ők a visszatérő szülőt érintő kihívásokban mennyire tudatosak, mennyire tudják azt, hogy a visszatérés milyen kihívásokkal jár egészen addig, hogy mennyire tudnak ezekre az igényekre reagálni." – Dr. Szírto Linda *

A szervezeti kultúra fontos aspektusai:

Pozitív trend, hogy egyre több cég gondolkodik hosszú távú támogatási formákon, nem csak egy-egy eseményen vagy motivációs előadáson.

Az apák szerepének felértékelődése

A Millenniál generáció az első olyan generáció, amely jelentősen több időt tölt a gyermekeikkel, mint az előző generációk. Ez pozitív hatással van a nők munkaerőpiaci visszatérésére.

„Abszolút, abszolút. Tehát a visszatérésben magában, abban, hogy egy nő hogyan tér vissza a munkaerőpiacra, és aztán később hogyan tud a karrierében fejlődni, óriási szerep jut a társaknak és az apáknak." – Dr. Szírto Linda *

Ha a férfiak aktívan részt vesznek a gyermekek gondozásában és át tudnak vállalni gondoskodói feladatokat, ez jelentősen csökkenti a nők terheit és szorongását. Azonban a munkáltatók hozzáállása az apai gondoskodói szerephez nagyban meghatározza, hogy az apák valóban tudnak-e ilyen mértékben bevonódni.

Linda családi rendszerben gondolkodik: a visszatérés sikere nem csak az anyáról szól, hanem az egész család dinamikájáról.

Nemzetközi trendek és a szülési szabadság hossza

A különböző országok eltérő megoldásokat kínálnak. Linda a norvég modellt emeli ki példaként:

Ez a modell lehetőséget ad az apának is otthon lenni, és a nő hamarabb visszatérhet a munkaerőpiacra. Azonban Linda hangsúlyozza, hogy a választási lehetőség a legfontosabb.

Svédországban például csak néhány hét a szülési szabadság, míg Magyarországon viszonylag hosszú. Az Egyesült Államokban három-négy hónap után már szokás a visszatérés, ami babysitter vagy intézmény igénybevételét jelenti.

„Viszont azt látjuk, hogy ahol nagyon korán kell visszamennie a szülőknek, ott nagyon nagyon sok nehézséggel találkoznak. Érinti ez nyilván a mentális egészségüket, és érintheti, inkább így fogalmaznék, de de érzelmi feszültséget nagyon sokat okoz." – Dr. Szírto Linda *

Linda szerint az ideális az, ha van választási lehetőség abban, hogy meddig szeretne otthon lenni a szülő, és ez önazonos és komfortos legyen számára.

A Mindsetland workshopjai és gyakorlati támogatás

Linda képzésfejlesztési háttérrel rendelkezik, és ezt felhasználva olyan workshopokat fejlesztett ki, amelyek gyakorlati eszközöket nyújtanak a visszatérő szülőknek. Ezek a programok pszichológiai alapokon nyugszanak, de közvetlenül alkalmazható technikákat tartalmaznak.

A workshopok témái:

A cégek részéről egyre nagyobb igény van ilyen támogatási formák iránt. Linda azt tapasztalja, hogy az előző évekhez képest elmozdulás történt: egyre több szervezet gondolkodik hosszú távú, rendszerszemléletű támogatási kereteken, nem csak egy-egy eseményen.

A gyermekvállalás időpontjának eltolódása

Az elmúlt 30 évben jelentős eltolódás történt a gyermekvállalás időpontjában. 1990-es évek elején 23-25 év volt az átlagos korosztály, amely családot alapított, ez most már 29-31 év körülre tolódott.

„Az biztos, hogy maga a munkaerőpiaci visszatér és a munka a nők munkaerőpiacon való jelenlétének a gondolata erősen hat rám. Ugye most azért jelentősen átalakult a trend olyan irányban, hogy a középiskola után nagyon sokan gondolkodnak. Az egyetemen utána elvégeznek még egy szakirányú képzést, mert megjelent a lehetőség arra, hogy külföldi tanulmányokat folytassunk, és megjelenik az a gondolat, hogy ha szeretnék majd gyermeket vállalni, akkor előtte szeretnék egy bizonyos időt eltölteni a munkaerőpiacon, fejlődni a karrieremben egy pontig, ahonnan úgy gondolom, hogy biztonságosabban mehetek majd gyermekgondozási távoll létre." – Dr. Szírto Linda *

Ez az eltolódás több tényezővel magyarázható:

Linda szerint ez a tudatosabb gyermekvállalást jelent, bár sok egyéb tényezőtől is függ az időpont meghatározása.

Hazai fejlesztési szükségletek

Linda szerint Magyarországon több területen is szükséges a fejlődés:

  1. Társadalmi elvárások újradefiniálása: Sokkal többet kellene beszélni arról, hogy a visszatérő szülők értékes munkavállalók, akik fontos kompetenciákat szereztek az otthon töltött idő alatt.

  2. Előítéletek lebontása: Az anyasági falhatás és más torzító hatások tudatos felismerése és kezelése szükséges a munkaerőpiacon.

  3. Az apai gondoskodói szerep elismerése: Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az apák gondoskodói szerepének fontosságára és támogatására.

„Én azt gondolom, hogy a társadalmi elvárásokkal nagyon sok dolgunk van, hogy többet beszéljünk arról, többet foglalkozzunk azzal, hogy a visszatérős szülők, értékes munkavállalók, akik nem csak méretében, de kompetenciáikat tekintve is fontos készségekre tettek szert az otthont töltött idő alatt." – Dr. Szírto Linda *

Tanács a szorongó édesanyáknak

Linda végső tanácsa a visszatérésre készülő szülőknek:

„Én azt gondolom, hogy a tudatosság abban, hogy ő mit érez, az ő családjuknak az élethelyzete milyen igényekkel bír, az az kiemelten fontos. Tehát, hogy nem a társadalmi elvárások, nem az ismerősöknek a véleménye. Elsősorban azt definiálni és meghatározni, hogy neki mi az, ami valóban önazonos, és aztán viszont transzparensen beszélni erről a munkáltatóval, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy az igényeket össze tudják hangolni." – Dr. Szírto Linda *

A legfontosabb: az önazonosság és a transzparens kommunikáció a munkáltatóval az igények összeegyeztetéséről.

Linda saját fejlődési útja

A beszélgetés végén Linda azt osztja meg, hogy még mindig dolgozik azon, hogy elfogadja: soha nem fogja elérni az „egyensúlyt". Bár a munka–magánélet összhang témakörében szakértő, még ő is gyakran beleesik abba a csapdába, hogy mindenhol egyformán jól szeretne jelen lenni.

„Én azt gondolom, hogy hogy nekem nagyon sok dolgom volt, és van is még, hogy meg tud le tudjam bontani azokat a falakat, amik amik valójában abban akadályoznak, hogy elfogadjam, hogy hogy sosem fogom tudni elérni az egyensúlyt, hogy miközben nagyon sokat foglalkozom a munkamagánéletösszhangnak a témakörével, nagyon sokszor még én is beleesem abba a csaptába, hogy szeretném, hogyha mindenhol ugyanannyira jól tudnék jelen lenni." – Dr. Szírto Linda *

Személyes célja: elfogadni, hogy elég jó anyuka és elég jó munkavállaló, és hogy ez a két tér valóban jól összeegyeztethető.

⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
  • „Msetlandet" vs. „Mindsetland": Az átirat több helyen is eltérő névváltozatokat tartalmaz (Msetlandet, Mzetlendet, Mcetlenen). Az ASR-hiba alapján a helyes név: Mindsetland (Linda szervezete, amely a visszatérő szülőket támogatja).

  • „Momi Brain" helyesen: A beszélgetésben szereplő „Momi Brain" kifejezés a köznyelvben használt „mommy brain" (anyaagyat) jelenti, amely a kialvatlanság és sok teendő miatt feltételezett kognitív romlást sugallja.

  • Egyéb ASR-hibák: Az átirat több helyen tartalmaz toldalékhiányokat, szórendi hibákat és félreismert szavakat (pl. „gyerekondozási távolan" helyesen „gyermekgondozási szabadságon"), amelyeket a kontextus alapján korrigáltam.

Teljes átirat megjelenítése

[00:00:00]Én azt gondolom, hogy a társadalmi elvárásokkal nagyon sok dolgunk van, hogy többet beszéljünk arról, többet foglalkozzunk azzal, hogy a visszatérős szülők, értékes munkavállalók, akik nem csak méretében, de kompetenciáikat tekintve is fontos készségekre tettek szert az otthont töltött idő alatt.

[00:00:15]Ugye ezzel nagyon keveset foglalkozunk a kiesett idővel.

[00:00:19]Igen, viszont azzal azzal keveset foglalkozunk, hogy az otthontött idő alatt milyen kompetenciákra tesz szert szülő.

[00:00:26]Beszéljünk csak a problémamegoldásról, az érzelmi stabilitásról, diplomatikus kommunikációról, vagy akár a csapatjátékosságról.

[00:00:38]Sziasztok, Szenta Katica vagyok, ez pedig a Telex holnap című műsora, ahol főként fiatalokat érintő jelenségekről beszélgetünk.

[00:00:44]A mai témánk a nők visszatérése a munkába a szülés után, amiről Dr.

[00:00:49]Szírto Linda, pszichológus, szervezetfejlesztőt, illetve a szülők támogatásával foglalkozó Myszertlen alapítóját fogom kérdezni.

[00:00:56]Szia Linda, köszönöm, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:00]Szia, nagyon köszönöm a meghívást.

[00:01:02]2023-ban két gyermekes édesanyaként alapítottad a Msetlandet.

[00:01:05]Mesélsz arról, hogy téged mi inspirált ennek a megalapításában?

[00:01:08]Ö 2022-ben fogalmazódott meg a koncepció, és azóta dolgoztam rajta, és hát elsősorban a saját személyes élményem inspirált.

[00:01:15]Én két gyerekes édesanyja vagyok.

[00:01:17]Amikor a második gyermekem születése után tervezgettem a visszatérést, és aztán vissza is tértem a részmunkaidős munkámhoz.

[00:01:25]Akkor akkor meglepődve tapasztaltam azt, hogy nem csak a saját élményeim szerint, de hogy a közvetlen környezetemben is milyen nagyon sokan találkozunk sokféle akadállyal a visszatérés során.

[00:01:35]És ezek az akadályok, ezek nem csak egyéni élethelyzetből fakadó akadályok, nem csak az egyéni kihívások abban, hogy én hogyan, milyen ütemben tervezem vagy térek vissza a munkaerőpiacra, de hogy strukturális akadályokat láttam, amelyekre akkor nem találtam megoldást.

[00:01:53]És a Mzetlendet azért alapítottam, mert azt gondoltam, hogy nagyon fontos lenne a visszatérő szülőknek, akik Magyarországon jellemzően a nők, tehát a visszatérő édesanyának egy olyan támogatási rendszer, amely kapaszkodót nyújt a visszatérésben.

[00:02:08]Te milyen akadályokkal találkoztál, amikor vissza akartál térni a munkaerőpiacra édesanyaként?

[00:02:14]Én pszichológus vagyok, és nekem nagyon nehéz volt például az érzelmi része a visszatérésnek.

[00:02:19]És ilyen módon egyébként a visszatérésnek az az aspektusa érzelmileg, hogy hát most hol vagyok én a karrieremben?

[00:02:24]Azzal az élménnyel találkoztam, hogy amíg a visszatérés előtt számomra egyértelmű volt, hogy mik a céljaim, a motivációim, hogy mi a munkabeli ambícióm, tudtam, hogy mik az erősségeim és miben kell fejlődnöm, addig eltelt néhány év, és hirtelen nem találtam a helyem.

[00:02:42]Hiába tudtam visszatérni fizikailag ugyanarra a munkahelyre, ugyanolyan pozícióban, még a környezetem is, ami sokaknak nem adatik meg, de a közvetlen munkakörnyezetem, tehát a kollégáim, a vezetőm is ugyanazok voltak.

[00:02:53]Én önmagamat kerestem ebben a helyzetben, és találtam meg egy kicsit nehezen.

[00:02:58]És azért hoztam be ide egy szálként a pszichológiát, mert hogy ez egyébként a szakmai identitást érinti, amivel nagyon keveset foglalkozunk.

[00:03:06]De hasonlóan nehezen éltem meg azt is, hogy amikor megváltozik a szerepem, egy élethelyzetbeli szerepem, tehát hogy megérkezik a visszatérő szülői szerep, a dolgozónői szerep, az anyai szerep mellé, akkor a munkagánéletöszhang is már egészen máshogy értelmezhető volt számomra, mint korábban, ami amilyen eszközöket tudtam például használni hozzá.

[00:03:29]Nagyon jó, hogy szóba hozzad az önkeresést, mert egyébként néhány napja volt nálam itt a Telex stúdiójában Kovács Patrícia színésznő, és ő is mesélt erről, hogy hogy ez egy ő úgy fogalmazhat, hogy kőkemény munka, újraépítened magad édesanyént és újra definiálnod.

[00:03:43]Te mit tudsz javasolni azoknak az embereknek, akik most ebben a cipőben járnak és most próbálják újra feltalálni önmagukat?

[00:03:49]Én azt gondolom, hogy a tudatosság az nagyon fontos abban, hogy a visszatérésnek egy fontos része az, hogy újra kell definiálnom magam.

[00:03:58]Ide egyébként mindannyian megérkezünk.

[00:04:00]A kihívás az, hogy nagyon sokszor érzelmileg érkezünk csak meg, frusztrálódunk, nehéz érzéseink annak vannak annak kapcsán, hogy keressük önmagunkat.

[00:04:08]És az első lépés mindig az, hogy tudatosítani, hogy ez teljesen természetes módon jelenik meg.

[00:04:13]Valid minden, amit ebben az időszakban ehhez kapcsolódóan érzek.

[00:04:18]És és ilyen módon fontos nagyon foglalkozni azzal is, hogy milyen aspektusai vannak az újradefiniálásnak, hiszen ez miközben egy csomagnak tűnik, valójában többféle pillére van, hogy én újra tudjam definiálni a szakmai önmagamat.

[00:04:31]És van egy olyan pillérre, amit az előbb is említettem, ami a motivációimra vonatkozik, a munkabeli értékeimre, az aktuális élethelyzetben, a karriercéljaimra, hiszen ezek nagyon sokat változnak az otthont töltött idő alatt.

[00:04:47]És nem csak azért, mert hónapokat vagy éveket töltünk a munkahelyi szerepünktől sokan távol, hanem azért is, mert rengeteg új inger új élmény él bennünket, nagyon sok készségünk fejlődik, vannak készségek, amiket kevésbé használunk, és éppen miatt a szakmai identitás újradefiliálásának a az erősségeinknek és a fejlődési pontjainknak az újragondolása is nagyon fontos.

[00:05:10]Te sokat mesélsz az előadásaid és az interjúk során, hogy hogy jár egyfajta bűntudattal és szorongással az, hogyha az édesanya visszatér a munkaerőpiacra.

[00:05:19]És én úgy látom, hogy ez sajnos már bőven a a fogantatás pillanata előtt megtörténik, hiszen hogyha arra gondolok, hogy pályakezdő barátnőim, és az én fejemben is mi van ezzel kapcsolatban, már bőven előtte elindul egy ilyen szorongás, hogy te jóik, engem nem fognak elfelejteni majd a munkájámen, hogyha majd egyszer öt-h-ét év múlva, ahogy nekem kényelmes szülni szeretnék, utána gördüléken tudok majd visszatérni a munkaerőpiacra.

[00:05:40]Szerinted miből fakad ez a a szorongás, hogy már bőven azelőtt megtörténik, mielőtt ténylegesen a családalapítás lenne a fő fókusza az életünknek?

[00:05:50]Ez egy nagyon-nagyon fontos téma szerintem, és érdemes idővonalban visszafelé haladnunk, hogy amikor valaki visszatér a munkaerőpiacra, akkor alapvetően kettős elvárással találkozik.

[00:06:01]Hogyha most a nőket nézzük, hiszen jellemzően nők azok, akik gyerekondozási távolan vannak Magyarországon, anyaként azzal az elvárással találkoznak, hogy ők a visszatérés időszakában is, és attól kezdve is, tehát hogy folyamatosan, folytatólagosan elsődleges gondoskodók legyenek a gyermekük vagy a gyermekeik életében.

[00:06:18]Tehát minden, ami egyébként gyermekneveléssel, a távpénzes napokkal, a gyerekek gondozásával, a háztartás vezetésével kapcsolatos, társadalmi elvárásként az ő vállukra hárul.

[00:06:30]Ugyanakkor megjelenik az az elvárás is, hogy hiszen visszatértek a munkaerőpiacra, 2026-ban vagyunk, építsenek karriert, legyenek ambícióusak, csináljanak magasröptű szakmai dolgokat nagyon rövid idő alatt, akkor is, hogyha ez nem önazonos a számukra, vagy ha az adott időpillanatban ez nem elérhető az élethelyzet miatt.

[00:06:48]Ezt csak azért mondom ilyen részletesen, mert a kettős elvárás, hogy egyszerre legyél tökéletes munkavállaló és tökéletes anya, aki mindenen felül a magánéletét priorizálja.

[00:07:00]Ez nagyon erős feszültséget szül, szerepkonfliktust okoz, nagyon sok bűntudatot okoz, amit te is mondtál.

[00:07:05]Azt látjuk, hogy a dolgozó szülők esetében kétoldalú bűntudat jelenik meg.

[00:07:10]Nem csak a visszatérés időszakában, de később is.

[00:07:15]A nők egyébként több bűntudatról számolnak be, mint a férfiak.

[00:07:17]És ez a kőoldalok bűntudat azt jelenti, hogy egyszerre éreznek bűntudatot amiatt, hogy nem elég jó szülők, hiszen a munkájuk miatt sérül a magánéleti tér, ha plusz munkájuk van, ha nem érnek oda időben az óvodába, vagy ha esetleg nem tudnak otthon lenni a gyerekek fürdetésekor.

[00:07:33]De bűntudatot élnek meg amiatt is, hogyha a magánéletet priorizálják és elmennek időben az óvodába, elmennek a családi délutánra a bölcsödébe, vagy otthon vannak a távpénzes gyerekekkel, hogy nem elég jó munkaerők, nem tudnak olyan hatékonyak lenni a munkahelyükön.

[00:07:48]És ha visszamegyünk időben, ez nem csak a visszatérésre hat és a visszatérés utáni időszakra, de már az otthont töltött idő alatt megjelenik egyfajta szorongás a a szülők fejében ahhoz kapcsolódóan, hogy mi lesz, ha majd visszatérek.

[00:08:01]Elég jó tudok-e lenni?

[00:08:03]Elég jól tudok-e majd mindkét szerepemben jelen lenni?

[00:08:05]Azt látjuk, hogy a szülők több mint 80%-át érinti ez a kihívás, hogy bűntudatot élnek meg.

[00:08:12]És épp ahogy te mondtad, hogyha még vissza még egy picit visszatekintünk, vagy visszafelé megyünk az időben, akkor azt látjuk, hogy már a gyermekvállalási hajlandóságra is hatással van ez a gondolatiság, hogy mi lesz majd, amikor visszatérek, mi lesz a munkámmal, mi lesz, ha az otthontött időnek olyan nagy hatása lesz, hogy nem foglalkoztatnak már a korábbi munkahelyemen, nem tudok olyan jó pozícióba visszamenni dolgozni, mi lesz, ha elavulnak a kompetenciáim, és és ez a fajta a aggodalom, ami a munkaerőpiaci visszatérést megelőzi, ennek nagyon sok rétű hatása van egyéni és szervezeti szinten is.

[00:08:51]És hogy lehet enyhíteni ezt a bűntudatot?

[00:08:53]Egyszerűen el kell fogadni, hogy hogyha egy édesanya napi hat vagy nyc órában dolgozik, akkor nem feltétlen lesz minden hétköznap este meleg vacsora az asztalon.

[00:09:01]Vagy vagy mik erre a bevett módszerek?

[00:09:04]Ez egy nagyon-nagyon nehéz téma, hiszen önmagában az a fajta elvárás a saját irányunkban, hogy nem lehet bűntudatom mostantól, az nem nem reális nyilván.

[00:09:12]És és nem is tudjuk senkire ezt a terhet rátenni, mert ahogy más érzelmek kapcsán is az előbb mondtam, hogy nyilván minden érzelem valid, és hogy tudni azt, hogy nekem bűntudatom van, és az teljesen rendben van, az az nagyon-nagyon fontos.

[00:09:28]Ugyanakkor ennek a megjelenési esélyét azzal lehet csökkenteni, és itt ismét a társadalmi elvárásokhoz nyúlnék vissza, ami a téma kapcsán nagyon sokszor szóba kerül, hogy alapvetően azt várjuk el a szülőktől, hogy törekedjenek a munkamagánéletensúlyra.

[00:09:44]És ez a fajta elvárás önmagában nagyon sok bűntudatot szül.

[00:09:46]Tehát hogyha el tudunk egy kicsit lépni és vonatkoztatni az egyensúlynak a fogalmától, az már önmagában nagyon sok bűntudatot le tud venni a szülők válláról.

[00:09:54]És ezt csak azért mondom, mert maga az egyensúly, mint fogalom, az azt a fajta gondolatiságot hozza magával, hogy törekedj a munkamagánélet egyensúra, hiszen ezt kérem tőled, a világ vagy a társadalom, hogy attól kezdve igyekezz mindenhol a 100%-ot nyújtani, de ez nem csak az időbeli jelenlétet, az energiádat, a lelkesedésed is jelenti.

[00:10:18]És hát nyilván ez nem egy reális elvárás.

[00:10:21]Maga az egyensúlynak a fogalma behozza alapvetően azt a fajta dinamikát is, hogy a munkám meg a magánéletem folyamatosan konfliktuson van egymással.

[00:10:31]És hogy kicsit úgy kell ezt elképzelni, mintogyha a munkahelyemen folyamatosan jól kéne teljesítenem, de de emellett egyébként titkolnom is kellene, hogy nekem fontos a magánéletem, hisz itt most én dolgozom.

[00:10:41]Ha az egyensúrat örekszem, akkor hasonló történik a magánéleti térben.

[00:10:45]Hiába jut eszembe mondjuk a projekt, amint dolgozom, hiába látom, hogy felvillant egy üzenet a munkahelyemről, mondjuk munkaidőn túl.

[00:10:53]Bűntudatom van amiatt, hogy egyáltalán ezek a témák eszembe jutnak, hiszen én most a magánéleti térben vagyok.

[00:10:56]nem szabadna, hogy a munkám akár még a fejemben is megjelenjen.

[00:11:00]Éppen miatt használtam azt a kifejezést, hogy az egyensúlyra való törekvés, az irreális elvárás önmagunkkal szemben is, tehát nyilván ez egy társadalmi elvárásból fakad.

[00:11:11]És hogy válaszoljuk a kérdésedre, hogy ami a bűntudatot csökkenteni tudja, hogyha tudatosak vagyunk abban társadalmi szinten, és elkezdünk beszélni arról, hogy nem kell egyensúlyra törekedni.

[00:11:22]a pszichológiai libikóka hasonlattal él, amikor a két tér kapcsolatát mutatja be, hogy elfogadni azt, ahogy te is mondtad a példában, amit említettél, hogy időnként az egyik térre hangsúlyos, időnként a másik térre hangsúlyos, és nyilván figyelni kell arra, hogy ez a saját igényeinkhez igazítva legyen, de megtörténik, és nyilván hozzákapcsolódó érzések azok jelen vannak, de megtörténik, hogy időnként mondjuk többet jár a munkám a fejemben, hogy csapatítőre megyek, hogy hogy túl munkám van egy húzósabb időszakban.

[00:11:52]ban megtörténik az is, hogyha és akkor itt ugye a szervezetek szerepe különösen fontossá válik, megtörténik az is, hogy a családom a és a családi tér a túl hangsúlyos egy távpénzes időszakban a nyári szünet alatt, vagy akkor, hogyha mondjuk programok vannak a a gyerekek intézményeiben?

[00:12:10]Vannak arra adataid pszichológusként, hogy egy gyerek számára mi ez ideális?

[00:12:14]Mert szerintem itt is rengeteg információ áramlik így a mikrokörnyezetünkből.

[00:12:17]És lehetséges, hogy egy édesanya olyan környezetben találja magát, ahol talán a az elavultabb gondolkodásmódú rokonok azt mondják, hogy hát márpedig egy egy gyereknek szüksége van a az édesanyára, és nem engedheti meg úgymond azt a luxust, hogy napi négy, hat-ny órába visszamenjen dolgozni, akkor vannak olyan hangok, akik azt mondják, hogy márpedig pont az ő jó, hogyha hogyha az édesanya kiteljesed a munkában is, és akkor a gyerek is érzi azt, hogy hogy ő sokkal magabiztosabb más területen is.

[00:12:46]Erre vannak adataid.

[00:12:46]Ki ki lehet ezt így jelenteni, hogy egy gyerek számára mi ez ideális, vagy ez egyszerűen egyén függő?

[00:12:53]Ez egy nagyon nagyon szuper kérdés.

[00:12:55]Köszönöm szépen.

[00:12:55]És nagyon jól mutatja azt, hogy a társadalmi elvárások egyébként milyen mondatokban manifesztálódnak, mert amit mondasz, az idős rokonok és egyébként a a közvetlen környezet, a játszótéren az anyukák, mindenkinek van egyébként véleménye arról, hogy a másik szemény, amikor visszatér a munkaerőpiacra, az milyen hatással van a gyermekre.

[00:13:12]És amikor azt mondjuk, hogy ó, ilyen korán visszamész, mi lesz a gyermekeddel, de megjelenik ennek a másik aspektusa is, hogy ó, hát még ilyen sokáig otthon vagy, mi lesz az önállóságával, mert rég vissza kellett volna menned dolgo Igen.

[00:13:25]Meg neked is jó, hogyha felnőttekkel találkozol és kapcsolódsz, hogy ezek ezek nagyon nagyon-nagyon mély bűntudatot tudnak ébreszteni.

[00:13:32]És amiatt, mert ha jobban belegondolunk, az édesanyának az anyai identitásával kapcsolatos érzelme próbálnak hatni.

[00:13:40]Tehát ismét fel bolygatják azt a részt, vagy vagy egy picit bezavarnak abba a térbe, hogy az édesanyja mennyire érzi kompetensnek magát az anyai szerepében, hogy ez az elég jó anya vagyok-e.

[00:13:51]És természetesen nagyon fontosak ebben a saját határaink, hogy saját magunk számára és a családunk értékeivel összefüggésben tudjunk önazonos döntést hozni.

[00:14:02]Én nem vagyok gyermekpsichológus, viszont az nagyon fontos a téma kapcsán, amit képviselni tudok, hogy alapvetően a családot, hogyha rendszerben tekintjük, akkor az az kiemelten fontos, hogy a döntés, ami születik, az az édesanya számára komfortos legyen, és ne egy társadalmi elvárásból fakadó döntés legyen.

[00:14:21]Tehát, hogyha ő azt érzi, hogy neki a gyermekkel való kapcsolatában és az ő családi rendszerükben az a komfortos, hogyha ő otthon marad még egy plusz évig, és ezt egyébként anyagilag is megtehetik, mégis visszamegy azért, mert érzett egy erős elvárást a küzvetlen környezetéből, akkor az nagyon nagyon sok feszültséget és bűntudatot tud okozni, ami nyilván visszatérést is megnehezíti, és visszaadhat a családi dinamikára is.

[00:14:46]ugyanez fordítva, hogyha valaki azt érzi, hogy szeretne már egy év múlva visszamenni, mert szeretné a szakmai készségeit fejleszteni, mert hiányzik a munkája, ugye ennek számos oka lehet, és azt mondjuk neki, hogy maradjon otthon, hiszen ez az elvárás, mert ezt ezt tanácsoljuk és otthon marad, akkor ugyanúgy ez nagyon nagyon nehézzé teszi azt, hogy ő jól tudja megélni a saját szerepét.

[00:15:08]Az önazonosság ebben ebben nagyon fontos, hogy én ezt tudjam azt, hogy vannak kővilág, amit a kővilág kér, amit a kővilág elvár, de vagyok én abban, hogy hol vannak az én értékeim, az én érzéseim és az én határaim.

[00:15:25]A te részes beszédedben úgy fogalmaztál, hogy nagyon sok nő, mint egy lyukra az önéletrajzban, úgy tekint a a szülői szabadságra.

[00:15:33]Ez alatt pontosan mit értesz?

[00:15:36]Ühüm.

[00:15:36]Valójában a társadalom tekint úgy, nem csak a a nők, de mindannyian úgy tekintünk a a szülési szabadságra, hogy nagyon sok esetben, mint egy lyuk az önéletrajzban.

[00:15:45]És ezalatt azt értem, hogy sokszor jut eszünkbe az a gondolat, hogy az otthonttött idő kiesett idő a munkaerőpiacon.

[00:15:52]Egy olyan időszak, amikor a gyermekem gondozásával és nevelésével foglalkozom.

[00:15:58]Az anyaszerepem kerül előtérbe, és azt priorizálom felül.

[00:16:03]A munkahelyi szerepem az pedig, hogyha nem dolgozom aktív foglalkoztatásban vagy vállalkozóként közben, akkor pedig háttérbe szorul.

[00:16:11]Ennek nyilván hatása lesz arra, hogy milyen szakmai kompetenciáim fejlődnek, hogy a munkámhoz kapcsolódó hardés soft skillek azok azok mennyit erodálódnak az idő alatt, veszik el ezekből bármi, vagy gazdagodik el.

[00:16:23]És nagyon sokan gondolják úgy, és ez a munkaerőpiacon a a visszatérésben egyébként jelentős hatást fejt ki, hogy az otthont töltött idő alatt szakmailag nem történik semmi.

[00:16:34]Rengeteg kompetencia elveszik, nagyon sok minden tűnik el, ezért rosszabb esélyekkel indulnak, láthatóan rosszabb esélyekkel indulnak a munkaerőpiaci visszatérésben a szülők, mint más munkavállalók például egy állásinjan, de ez nem igaz.

[00:16:50]Találkozol egyébként olyan példákkal, hogy egy visszatérő édesanyának alacsonyabb bérezést és alacsonyabb pozíciót ajánlanak, felmondván, hogy hát neki lehet, hogy majd kell menni a gyerekért az óvodába vagy az iskolába, illetve le kell csippantania itt-ott a a munkaidőből, ezért talán már nem tudja teljes értékűen elvállalni a feladatait.

[00:17:10]Találkozol ezzel, hogy ezzel kell szembesüljenek a a visszatér édesanyák?

[00:17:15]Két két nagyon fontos témát is behozom most.

[00:17:17]Az egyik, amit úgy nevezünk, hogy parenting pay penalty, amikor a visszatérés során a szülők, és ugye elsősorban Magyarországon a nők azzal szembesülnek, hogy bérhátrányuk van más munkavállalókhoz képest.

[00:17:28]Ennek nagyon sok oka van, hiszen az otthont töltött idő alatt nagyon sokszor nem történik bérfejlesztés, és a visszatéréskor nem történik bérkorrekció.

[00:17:36]A másik fontos jelenség viszont, amire utazal, hogy alapvetően létezik a pszichológiában egy olyan torzító hatás, amit úgy hívunk, hogy matarnavolbias.

[00:17:45]Ez az anyasági falhatás, amikor a visszatérő szülőt kevésbé ítéljük kompetensnek és a munkája iránt elkötelezettnek.

[00:17:53]Ez viszont hatni fog olyan döntésekre, hogy ha ő nem a régi munkahelyére megy vissza, hanem éppen pályázik valahova, hogy mennyire érzem őt már az önéletrajza alapján, ha szerepel benne, hogy kisgyermekes szülő alkalmasnak, az interjúm mennyire ítélem meg jól a teljesítményét, ha felveszem, akkor mennyire fogom őt később kompetensnek látni, vagy alkalmasnak arra, hogy nagyobb projektekben részt vegyen.

[00:18:14]És ez nyilván a bérezésre is vissza fogni, és a karrierben való fejlődésre is.

[00:18:21]Találkoztál ezzel a Myszetland által, vagy esetleg saját példád példádon keresztül be tudod ezt mutatni, hogy van erre konkrét példa?

[00:18:28]Van saját példám is, ezt ezt szívesen elmesélem, amikor én a visszatérésem után nem csak alkalmazottként dolgoztam, hanem vele is, és volt egy kapcsolódás, amikor egy közös projekten gondolkodtunk egy egy lehetséges partner, és amikor elkezdtem neki mesélni, hogy amikor hívott, éppen rossz időpontban hívott, hogy a gyermekeimmel vagyok, később tudnánk majd beszélni, akkor akkor én mindig elmondom ezt, hogy egyébként rendkívül kedvesen, tehát hogy látszólagos, rossz indulat nélkül, de hirtelen elkezdte mesélni, hogy ó hát ha én anyuka vagyok, azért gyorsan még elmeséli a tapasztalatait, hogy neki mennyire nagyon rossz tapasztalatai vannak a szülőkkel így való munkakapcsolatban, mert hogy a szülők nem alkalmasak arra, hogy jól végezzék a munkájukat, mindig mindenhonnan elkésnek, nem tudnak igazán értéket teremteni.

[00:19:15]Egész egyszerűen amiatt, mert van szülői szerepük.

[00:19:17]És nekem ez volt az első alkalom, amikor magánemberként találkoztam azzal a pszichológiai jelenséggel, amiről most neked mesélek, hogy létezik az anyasági falhatás.

[00:19:27]Ugyanakkor nagyon sokaktól hallom így a Mcetlenen keresztül is ugye visszatérésben nagyon sok negatív megítéléssel találkoznak.

[00:19:34]Kezdve attól, hogy azt mondják nekik, hogy hát a a Momi Brain jelenség biztosan hat a képességeidre, türelmesek leszünk majd veled, hisz elő h Igen.

[00:19:45]És ezen nem segít így a popkultra se, ahol ugye a végjátékokba kifigurázzák a a kismamaagyat, úgymond, hogy mennyire feledékenyek, és hogy utána ez még évekig így van a a kialvatlanság meg a a sok teendő miatt.

[00:19:57]Igen.

[00:19:57]És ez ez is valójában egy torzító hatás.

[00:19:59]Ez egy valójában egy tévedés, hiszen most már látjuk azt neuropszichológiai kutatások alapján, hogy azok a szülők, akik aktívan bevonulnak a gondoskodói szerepbe, az ő agyuk a szülőség hatására strukturálisan és működésében is tud változni.

[00:20:12]De a visszatérve a kérdésedre nagyon sokan mesélik azt is, hogy magában a visszatérésben nagyon sok negatív megítéléssel találkoznak, hogy kisebb lehetőségeket kapnak, nem kapnak meg projektekben való részvételi lehetőséget, miután visszatértek, és amikor megpróbálnak ennek utánajárni, akkor kiderül, hogy a vezető nem merte rájuk bízni, vagy akár kímélni szerette volna őket, és és nem beszélték meg transzparensen, hogy mi alapján születik a döntés, hogy ki kerül be az adott projektbe.

[00:20:45]És mit lehet tenni a a vezető részéről, hogy hogy elkerüljék ezeket a a felesleges konfliktusokat?

[00:20:49]Úgymond magában a munkaerőpiaci visszatérésben a vezetőknek óriási szerepe van.

[00:20:54]Ezt ezt azt gondolom, hogy nagyon fontos hangsúlyozni egészen attól kezdve, hogy a visszatérésben ők a visszatérő szülőt érintő kihívásokban mennyire tudatosak, mennyire tudják azt, hogy a visszatérés milyen kihívásokkal jár egészen addig, hogy mennyire tudnak ezekre az igényekre reagálni.

[00:21:13]hogy mennyire transzparensek, hogy az előző példánál maradjak, amikor például a döntéseiket meghozzák.

[00:21:19]Mennyire tudatosak abban, hogy torzító hatások ne játszanak szerepet a döntéseikben, amikor a karrierben való előremenettelről vagy egy projektben való részvételről döntenek.

[00:21:27]A szervezeti kultúra az viszont olyan szempontból fontos, hogy mennyire tartjuk pontosnak mi azt kulturálisan, hogy figyeljünk arra, hogy ne legyenek hátrányban a kollégáink, bármilyen élethelyzetben is vannak.

[00:21:41]Mennyire tartjuk fontosnak, hogy az egyéni életút az összehangolható legyen a karrierúttal.

[00:21:47]És természetesen ez erőforrás és kompetencia kérdése is, de kulturális értékek is szerepet játszanak abban, hogy egy cég mekkora mekkora erőforrást tud delegálni arra, hogy a vezetőit képezze a témában, hogy hogy a visszatérés során jól szervezett programokkal támogassa a szülőket.

[00:22:07]Ne hagyjuk ki a az édesapák szerepét sem, ugyanis a Guardianen is van erről cikk, hogy hogy egy felmérés szerint a a Milleniál az első olyan generáció, akik így így hatványozottan nagyon sok időt töltenek a gyerekükkel, sokkal többet, mint az előző generációk.

[00:22:22]Szerinted mennyire érzékelhető a a az, hogy az apák jobban besegítenek a a háztartási teendőkben, mint az előző generációk most a a tudatos gyerekvállalásán?

[00:22:31]Lehet erre látni pozitív példát, hogy hogy jótékonyan hat a a visszatérése?

[00:22:38]Abszolút, abszolút.

[00:22:38]Tehát a visszatérésben magában, abban, hogy egy nő hogyan tér vissza a munkaerőpiacra, és aztán később hogyan tud a karrierében fejlődni, óriási szerep jut a társaknak és az apáknak.

[00:22:51]Ez azt jelenti, hogy ugye arról meséltem neked az előbb, hogy van egy olyan társadalmi elvárás, amikor visszatér a nő a munkaerőpiacra, akkor továbbra is ő legyen az elsődleges gondoskodó, és ő maradjon a gondozói szerepben.

[00:23:03]Jelentsse ez a távpénzes napokat, a plusz programokat az óvodában, vagy akár a bevásárlást, a főzést, vagy az esti mesé.

[00:23:09]Azt látjuk, hogy abban az esetben, hogy a férfiak alapvetően is aktívan részt vesznek a gyerekek gondozásában, és ebben az időszakban át is tudnak vállalni a gondoskodói szerepkörből feladatokat, felelősségi köröket, az nagyon-nagyon jótékony hatással van a visszatérésre.

[00:23:28]Ilyen módon én mindig családi rendszerben gondolkodom, amikor a visszatérésről beszélek.

[00:23:31]És látható az is kutatások alapján, hogy a férfiaknak egyébként erre nagy igényük is van.

[00:23:38]szívesen, sokan és szívesen vonódnak be a gyerekek gondozásába, de az, hogy a munkáltató az apai gondoskodói szerep kapcsán hogyan van jelen, az azért nagyban meghatározza azt, hogy mi az ő mozgásterők.

[00:23:51]Hogy állunk a külföldi trendekhez képest így a a visszatérés tekintetében, mert egy kicsit messziről indítok.

[00:23:56]Ö, a Teleksten 2022-ben jelent meg egy cikk Liptai Livia kollégámtól, amikor ami arra reagált, hogy a a az állami számvevőszék tanulmányában azt állította, hogy a diplomás nők helyzete miatt van egyre kevesebb gyermekszületés Magyarországon.

[00:24:16]És akkor a cikkben szakértők kifejtették, hogy egyébként az, hogy hogy családtámogató attitűdjellemző a a kormány részéről, az egyáltalán nem új keletű.

[00:24:24]Ez már a szocializmusban is így volt.

[00:24:26]És elvileg ez a kisországokra jellemző, hogy hogy sokkal tovább maradhatnak otthon a az édesanyák, mint mondjuk más nyugati országok esetében.

[00:24:34]Most így nézegettük is még így a az adásra készülve, hogy Svédországban például ez csak néhány hét ez a az otthon maradás, és ahhoz képest meg Magyarországon viszonylag hosszú, ahogy otthon maradhatnak a az édesanyák.

[00:24:50]Szerinted mi az ideális, hogy meddig maradhatnak otthon?

[00:24:51]És hogy állunk így a a külföldi trendekhez képest?

[00:24:56]Én azt gondolom, hogy abban, hogy mikor térek vissza a munkaerőpiacban, ugye ahogy azt már korábban is hangsúlyoztam, nagyon fontos az, hogy én hogy abban a szerepben, amiben most otthon vagyok például édesanyként.

[00:25:07]És hogyha van ebben mozgástér, annak nagyon-nagyon jótékony hatása lehet.

[00:25:12]Hogyha a külföldi mintát nézzük, én a norvég mintát szoktam említeni, ahol az édesanyának 15-7 gyermekgondozási tábollétre van lehetősége.

[00:25:23]Ezt követően van 15 olyan hét, amikor az édesapa lehet gyerekondozási távollétán.

[00:25:27]Ez nem kötelező, de egyébként ő választhat abban, hogy igénybe veszi.

[00:25:32]Ha nem, akkor én úgy tudom, hogy elveszíti a család a lehetőséget ebben az időszakban a a gyerekgondozási távol létre.

[00:25:37]És ezt követően van egy időszak, amit szabadon oshatnak fel egymás között.

[00:25:44]Nagyon sokszor úgy gondolunk erre a modellre, mintogy példaértékű, hiszen akkor ugye van lehetősége az apának is otthon lenni a gyermekkel, a nő, a a szülő, édesanya hamar visszatérhet a munkaerőpiacra.

[00:25:55]Ennek lehet egy olyan aspektusai is, hogyha az édes szeretne többet otthon lenni, de nem tudja megoldani, akkor ez mentálisan vagy akár fizikailag is kényelmetlen vagy nehéz lehet számára.

[00:26:07]Én azt gondolom, hogy a választási lehetőség abban, hogy mennyi ideig szeretnék otthon lenni, az az nagyon-nagyon fontos.

[00:26:15]És ugyanígy apaként is, hogy legyen lehetőség arra, hogy a gyermekemmel töltessek otthonidő gyerekgondozási távolléten, de de ebben legyen mozgásterem, hogy ez öna-e nekem, mert ahogy amikor kérdezted, hogy mi az ideális a visszatérésben, ez ugyanarra a problémakörre vezethető vissza.

[00:26:33]Nagyon fontos, hogy én abban a szerepben, amit vállalok, önazonos és komfortos tudjak lenni.

[00:26:38]Ha nekem valami miatt nagyon-nagyon nem fér bele, nem oké, érzelmileg megterhető anyaként vagy apaként a a szülői szerepem kapcsán gyeregondozási távollétel lenni, akkor ez visszahat a rendszerre.

[00:26:51]Ilyen módon a választásnak a lehetősége nagyon fontos.

[00:26:55]Arra vannak információink, hogy külföldön ezt hogy oldják meg, ahol ennyire rövid a szülői szabadság.

[00:27:01]Például azzem Amerikában is három-négy hónap után már az a bevet szokás, hogy visszamennek dolgozni, ott így ki vigyáz a a gyerekre?

[00:27:06]Ugye egyrészt igényből lehet venni babysitter segítségét, tehát akik nyilván, hogyha vannak esetleg rokonok, akik akik ebben segítségül kérhetőek, és hát úgyhogy intézménybe is tudnak kerülni a gyerekek, ami nyilván egy fizetett ellátási formát jelent.

[00:27:24]Viszont azt látjuk, hogy ahol nagyon korán kell visszamennie a szülőknek, ott nagyon nagyon sok nehézséggel találkoznak.

[00:27:32]Érinti ez nyilván a mentális egészségüket, és érintheti, inkább így fogalmaznék, de de érzelmi feszültséget nagyon sokat okoz.

[00:27:38]Tehát rengeteg, nem csak tanulmányt, de rengeteg beszámolót is lehet olvasni a témában, hogy annyira a néhány hét az annyira nagyon rövid még, hogy vannak, akik a szülés után, hogyha esetleg nehezebb szülési tapasztalatuk is élményük volt, akkor van, hogy még a szülés élményeiből regenerálódnak.

[00:27:53]Arról nem is beszélve, hogy ott ugye plusz kihívást jelent néhány hét után, hogyha szoptatni szeretném a gyermekemet, akkor azt hogy tudom úgy megoldani, hogy én a munkahelyemen vagyok?

[00:28:01]Ő pedig távol tőlem.

[00:28:06]A Mindsetlandel workshopokat is tartotok.

[00:28:07]elmeséled, hogy mi zajlik egy-egy ilyen programon?

[00:28:11]Igen, a workshopok azok épp amiatt születtek, amikor meséltünk arról, hogy hogy alakult ki a Mindsetland, mert nekem van egy képzésfejlesztési hátterem, és nagyon fontosnak tartottam azt, hogy erre a kompetenciára építve és magához a visszatéréshez kapcsolódó szakmai tudásomra építve olyan támogatási formát tudjak kitalálni, ami valós hatással van a munkaerőpiaci visszatérésre.

[00:28:32]Tehát a résztvevőknek, akik jellemzően visszatérő anyukák, olyan praktikus eszközöket tudjak átadni workshopokon, amelyeket ők akár már másnaptól kezdve használni fognak.

[00:28:41]És ezek nyilván mind valid és fontos pszichológiai alapokon nyugszanak.

[00:28:45]Van olyan workshop, ami a szakmai identitást támogatja.

[00:28:49]Ugye erről beszéltünk, hogy hol vagyok én a visszatérésben, a munkahelyi szerepem kapcsán, hogyan látom magam, milyen erősségeim vannak, és hogyan fejlődhetnék abban, ami most az él igényeim igazítva fontos lehet.

[00:29:03]Foglalkoznak a workshopok változásmenedzsmenttel, munkamagánéletöszhanggal és alapvetően azzal, hogy hogyan tudok, milyen eszközökkel tudok hatékony lenni a visszatérésben.

[00:29:14]És a cégek részéről, hogy látod a a hozzáállást?

[00:29:16]Most van egy ilyen törekvés, hogy hogy szeretnének ezen a területen fejlődni, hogy minél szökenő mentesebb legyen a a visszatérő édesanyáknak a helyzete.

[00:29:24]Én a saját vállalkozásomon és a saját szemüvegekemben keresztül azt látom, hogy van ebben egy elmozdulás az előző évekhez képest.

[00:29:31]Egyre többen gondolkodnak abban, hogy támogassák a visszatérő szülőket, és nem csak egy-egy esemény erejéig, hanem a tartós támogatási formákon gondolkodnak.

[00:29:40]Nagyon sokaknál jelenik meg az a szemlélet, hogy szeretnének olyan támogatási formát nyújtani, ami nem csak a visszatérés pillanatában, például egy előadással vagy egy motivációs podcasttal támogatja meg a visszatérő szülőket, hanem rendszerben gondolkodnak abban, hogy olyan keretet dolgozzanak ki, amely valóban támogatja a visszatérést, a hosszútávú megtartást, és aztán reagál a szülőség során megjelenő egyéb kihívásokra és élethelyzeti igényekre is.

[00:30:10]Mennyire látod úgy, hogy manapság tudatosabb a a gyermekvállalás?

[00:30:13]Mert a már említett cikkben Spréder Zsolt tanulmánya szerint például 30 éve 23-25 évről év volt ez a a korosztály, akik családot alapítottak, és ez most már 2931 év körülre váltotta fel ez az időszak.

[00:30:31]Ez egyébként egy 2021-es tanulmány, szóval viszonylag friss.

[00:30:33]Szerinted valami kijelentető ez, hogy tudatosabb manapság a gyermekvállalás?

[00:30:39]Én azt gondolom, hogy nagyon sok mindentől függ azt, hogy a gyermekvállalás, vagy a tervezett gyermekvállalásnak az időpontja az mikorra tehető.

[00:30:45]Az biztos, hogy maga a munkaerőpiaci visszatér és a munka a nők munkaerőpiacon való jelenlétének a gondolata erősen hat rám.

[00:30:52]Ugye most azért jelentősen átalakult a trend olyan irányban, hogy a középiskola után nagyon sokan gondolkodnak.

[00:31:01]Az egyetemen utána elvégeznek még egy szakirányú képzést, mert megjelent a lehetőség arra, hogy külföldi tanulmányokat folytassunk, és megjelenik az a gondolat, hogy ha szeretnék majd gyermeket vállalni, akkor előtte szeretnék egy bizonyos időt eltölteni a munkaerőpiacon, fejlődni a karrieremben egy pontig, ahonnan úgy gondolom, hogy biztonságosabban mehetek majd gyermekgondozási távoll létre.

[00:31:23]És itt a biztonságos alatt azt érztem, azt értem, hogy olyan kompetenciákkal mehettek majd el, hogy a visszatérés könnyebbé váljon.

[00:31:31]Megjelenik az a gondolat is, hogy szakmailag nagyon sokféle lehetőség van kiteljesedni, ezért többféle lehetőséget is kipróbálunk, mielőtt a gyermekvállalást tervezzük.

[00:31:43]És ezek mindhatnak arra, hogy az idő a gyermekvállalás kapcsán kitolódik.

[00:31:49]Hogy látod hazai viszonylatban, még milyen területen kéne fejlődnünk ahhoz, hogy hogy valóban sokkal kevesebb szorongással és magabiztosabban térjenek vissza a munkaerőpiacra az édesanyák?

[00:32:00]Én azt gondolom, hogy a társadalmi elvárásokkal nagyon sok dolgunk van, hogy többet beszéljünk arról, többet foglalkozzunk azzal, hogy a visszatérős szülők, értékes munkavállalók, akik nem csak méretében, de kompetenciáikat tekintve is fontos készségekre tettek szert az otthont töltött idő alatt.

[00:32:15]Ugye ezzel nagyon keveset foglalkozunk a kiesett idővel.

[00:32:19]Igen.

[00:32:19]Viszont azzal azzal keveset foglalkozunk, hogy az otthontött idő alatt milyen kompetenciákra tesz szert szülő.

[00:32:27]Beszéljünk csak a problémamegoldásról, az érzelmi stabilitásról, diplomatikus kommunikációról, vagy akár a csapatjátékosságról.

[00:32:36]Ugyanakkor azzal is nagyon fontos lenne foglalkozni, hogy hogyan tudunk előítéleteket lebontani.

[00:32:39]Ugye a torzító hatásról, az anyasági falhatásról már szintén beszéltem.

[00:32:43]Ez egy olyan torzító hatás, ami ilyen mindennapi döntésekben jelen van a munkaerőpiacon.

[00:32:47]És azt a fajta szorongást, hogy majd nehezen fogok tudni visszatérni, ha egyszer úgy döntök, hogy gyermeket vállalok, és később visszatérnék a munkaerőpiacra, ez jelentősen befolyásolja.

[00:32:57]Ugyanakkor azt gondolom, hogy az apák gondoskodói szerep szerepének az elismerésével is nagyon sok dolgunk van még.

[00:33:07]Lassan a beszélgetés végéhez közeledünk, és tudom, hogy hogy ezt kicsit nehezebb feladat megfogalmazni, de hogyha csak egy tanácsot adhatnál egy most nagyon szorongó édesanyának azzal kapcsolatban, hogy hogy zökkenőmentes lesz-e a visszatérés a munkaerőpiacra, akkor az mi lenne?

[00:33:24]Egy édesanyának, aki most otthon margási távollétán.

[00:33:29]Én azt gondolom, hogy a tudatosság abban, hogy ő mit érez, az ő családjuknak az élethelyzete milyen igényekkel bír, az az kiemelten fontos.

[00:33:40]Tehát, hogy nem a társadalmi elvárások, nem az ismerősöknek a véleménye.

[00:33:45]Elsősorban azt definiálni és meghatározni, hogy neki mi az, ami valóban önazonos, és aztán viszont transzparensen beszélni erről a munkáltatóval, hogy milyen lehetőségek vannak arra, hogy az igényeket össze tudják hangolni.

[00:33:57]Illetve, hogyha te újra kezdhetnéd, akkor van bármi, amit most már másképp csinálnál?

[00:34:03]Ó, ez egy nagyon izgalmas kérdés.

[00:34:05]Köszönöm.

[00:34:05]Én azt gondolom, hogy hogy nekem nagyon sok dolgom volt, és van is még, hogy meg tud le tudjam bontani azokat a falakat, amik amik valójában abban akadályoznak, hogy elfogadjam, hogy hogy sosem fogom tudni elérni az egyensúlyt, hogy miközben nagyon sokat foglalkozom a munkamagánéletösszhangnak a témakörével, nagyon sokszor még én is beleesem abba a csaptába, hogy szeretném, hogyha mindenhol ugyanannyira jól tudnék jelen lenni.

[00:34:30]És nekem nekem azt hiszem ezzel van még dolgom, hogy elfogadjam, hogy elég jó anyuka vagyok és elég jó munkavállaló vagyok.

[00:34:37]És hogy ez a két tér ez jól összehangolható valóban.

[00:34:43]Hát Linda, akkor ehhez kívánok nagyon sok sikert és köszönöm, hogy itt voltál.

[00:34:47]Nagyon köszönöm nektek.

[00:34:48]Nagyon köszönöm a figyelmet.

[00:34:50]Hogyha tetszett ez a videó, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és jövő héten is jövünk új izgalmas témákkal.

[00:34:55]Sziasztok!