Bod Péter Ákos az euróbevezetésről: Nincsenek komoly érvek, hogy megtartsuk a forintot
Bod Péter Ákos közgazdász a Telex műsorában Csurgó Dénessel beszélget az euró bevezetéséről. Bod szerint nincsenek komoly közgazdasági érvek a forint megtartása mellett: a magyar gazdaság már euroizálva van (vállalati hitelek fele euróban, megtakarítások vegyes), és a kis, inflációs valuta csak költséges fenntartása miatt terhet jelent. Az euróbevezetés nem technikai, hanem politikai kérdés – az Orbán-kormány 2011-ben szándékosan írta az alaptörvénybe a forint védelmét, hogy megakadályozza az integráció mélyülését.
A 2030-as céldátum technikai értelemben elérhető, de előfeltétele a költségvetési deficit leszorítása 3% alá (jelenleg 5–7%). Ez nem „megszorítás", hanem az állam működésének racionalizálása: ha nő a gazdaság és csökken a kamatszint, több pénz jut oktatásra, egészségügyre, infrastruktúrára. Az eurozóna nem tökéletes, de a nemzeti valuta alternatívája még rosszabb – a forint válság idején nem segít, hanem ront a helyzeten.
Bod szerint Magyarország gazdaságilag már az eurozóna része, és az elit klubba való belépés nem választás, hanem szükségszerűség: Frankfurt mellett ülni, ahol a döntéseket hozzák, jobb, mint kívülről nézni. Az euró bevezetése hosszú távon csökkenti az állam finanszírozási költségeit (jelenleg 3,5%-os kamatfelárat fizet a magyar állam a német mellett), ami közvetlenül több forrást szabadít fel közfeladatokra.
Részletes összefoglaló megjelenítése
A forint megtartásának közgazdasági érvelése és cáfolata
Bod Péter Ákos szerint az egyik leggyakoribb érv a nemzeti valuta megtartása mellett az, hogy az egy gazdaságpolitikai eszköz, amely segíthet válságkezelésben – egy „lengcsillapító" szerepet játszik. Azonban ezt az érvet cáfolja a magyar tapasztalat: amikor válság van, a forint nem segít, hanem ront a helyzeten.
„Ha válság volt nálunk, akkor a HUF az nem segített a válság kezében, hanem rápakolt a válságra. Tehát ilyenkor akkorát esett a forint, akkorát gyengült, hogy az volt a probléma, hogy válság közepén kell kamatot emelni, hogy visszahúzzák a szélről a forintot." *
Az érv csak olyan erős valutájú országokra érvényes, mint Svájc. Magyarország azonban egy nyitott, európai értékláncba beépült gazdaság, ahol a nemzeti valuta nem jelent valódi szuverenitást. Bod szerint az elmúlt évtizedek alatt a magyar gazdaság szerkezete megváltozott, és már nincsen komoly közgazdasági érv a forint megtartása mellett.
„Nincs, tehát nincs igazából komoly közgazdasági érv az amellett, hogy miért tartson meg valaki egy inflációs ingatagvutát." *
Az euróbevezetés politikai története Magyarországon
Magyarország 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, és elméletileg azonnal elkezdhetett volna az euróbevezetés felé haladni. Szlovénia és Szlovákia már belépett az eurozónába, de Magyarország kimaradt az első körökből. Bod szerint az Orbán-kormány 2010-ben szándékosan fordított hátat az eurónak.
„Az alaptörvénybe ugye a 2011-es verzióba, az alapverzióba bekerült egy mondat, ami nem volt benne az alkotmányban. Nevezetesen, hogy a forint, a törvényes fizetési eszköz." *
Ez azért volt szignifikáns, mert az EU-tagságból adódóan Magyarországnak nincs opt-out lehetősége (ellentétben Dániával vagy a volt Egyesült Királysággal) – az euró bevezetése kötelezettség. Az alaptörvénybe való beírás egy világos politikai üzenet volt: az Orbán-kormány nem akarta, hogy az ország az eurozóna belső körébe kerüljön.
„Hát ez egy nagyon egyértelmű üzenet volt, legalábbis abban az értelemben, hogy nem akarom, vagy nem szeretem, vagy pedig hát a Fidesz megtartja magának azt az eszközt, ha más kerül kormányra, akkor tudjon kellemetlenkedni." *
Bod szerint az Orbán-kormány stratégiája az volt, hogy Magyarország a „kerítés tetején ülve" szedjen almát mindkét oldalról – sem az európai integráció belső körébe nem akar kerülni, sem teljesen ki nem lép. Ez azonban rossz stratégia volt szerinte.
Az eurozóna mint elit klub és integrációs szükségszerűség
Bod az eurozónát egy elit klubnak tekinti, amelynek tagságában Magyarország gazdaságilag és politikailag is nyerne. Az eurozóna nem csupán valutaunió, hanem bankunió is, amely azt jelenti, hogy a magyar nagybankok (MNB, OTP) feletti prudenciális ellenőrzést Frankfurt végzi – ez szerinte nagyobb biztonságot jelent.
„Az eurózóna az egyben, azon kívül, hogy belső kör jelenti például bankuniót, ami azt is jelenti, hogy a magyarországi nagybankok felett a prudenciális ellenőrzést azt például Frankfurt végzi." *
Az integráció logikus folyamata, amelyből Magyarország megrekedt. Közben Horvátország, Bulgária és más országok már végrehajtották ezt a lépést. Bod szerint a magyar nemzeti érdek mindig az volt, hogy legyenek ott, ahol a pénzügyi döntéseket hozzák – vagyis Frankfurtban, az Európai Központi Bank mellett.
„Szerintem a magyar nemzeti érdek mindig is az volt, hogy legyünk ott, ahol döntenek a pénzügyekről. Ez Frankfurt, most nincs ott a Magyar Nemzeti Bank." *
Az euró bevezetésének finanszírozási előnyei
Az egyik legfontosabb érv az euró bevezetése mellett a finanszírozási költségek csökkentése. Magyarország jelenleg 3,5%-os kamatfelárat fizet az államadósság finanszírozásakor, míg a német állampapír sokkal alacsonyabb kamattal bocsátható ki. Összehasonlításképpen: a horvátok 50 bázisponttal drágábban, a lengyelek 1%-kal, a csehek szintén 1%-kal finanszíroznak.
„A bund, a német állampapír szint az mondjuk ennyi. A horvátok 50 bázisponttal drágábban bocsátan ki kötvényt. Hát fél%-kal a lengyelek más%-kal, csehek 1%-kal. Mi 3,5%-kal mondjuk, tehát irdatlan kamatfelárat kell fizetni a magyar államnak." *
Ez a kamatfelárat a költségvetés 4–5%-át emészti fel, amely az oktatási kiadások nagyságrendjével egyezik meg. Az eurozónához való csatlakozás révén a magyar állam olcsóbban tudna finanszírozni, és ezek a megtakarítások közvetlenül közfeladatokra fordíthatók lennének.
Bod szerint az elmúlt hetekben már látható a pozitív hatás: a magyar forint erősödésével párhuzamosan a magyar állampapír iránti kereslet nőtt, és a hozamok csökkentek. Körülbelül 100 bázisponttal csökkent az állampapír-hozam két hét alatt.
„Hát most egy majdnem 100 bázisponttal lement két hét alatt a magyar állampapírhozam." *
A költségvetési deficit és az euróbevezetés feltételei
Az eurozónához való csatlakozás szigorú feltételeket támasztott az ún. Maastrichti kritériumok révén. Ezek közül a legfontosabb az államháztartási deficit 3% alá szorítása. Magyarország jelenleg 5–7% közötti deficittel működik, amely az elmúlt hat évben szignifikánsan nőtt.
„Az államadósság, amikor én voltam a politikában, és az volt a mumus, hogy még a 90 88090 államcsőd, államadósság, hát az volt a mumus. Na azt megoldotta az első évtizede a rendszerváltozásnak, és ezt ízélte el." *
Az Orbán-kormány az első hat-nyolc évben betartotta a 3%-os deficitkorlátot, de az elmúlt hat évben túlköltekezett. Bod szerint az előző kormány 2020 óta a GDP 5–7%-a közötti deficittel működött, amely rendkívül drágán finanszírozható.
A deficit leszorítása nem egyszerűen „megszorítás", hanem az állam működésének racionalizálása. Bod szerint az új kormánynak végig kell mennie az állami funkciók teljes átnézésén: mely funkciók szükségesek, melyeket lehet csökkenteni, hol lehet hatékonyabbá tenni a működést.
„Tehát aki az államháztartást rendbe teszi, azzal megkönnyíti a monetáris politikának is azt, hogy a rájutó részt teljesítse nevezetesen, az infláció ne legyen túl nagy, és a kamaratszint ne legyen túl nagy." *
A gazdasági növekedés szerepe az euróbevezetésben
Bod hangsúlyozza, hogy a deficit csökkentésének nem szükséges „megszorítás" formájában történnie, ha a gazdaság növekedésbe lendül. Az elmúlt három évben a magyar gazdaság gyakorlatilag nem nőtt, miközben az állam nagy deficittel működött – ez egy fenntarthatatlan pálya.
„Tehát hogyha a magyar gazdaság nem nő, akkor ezt a hatalmas ülepű államot nem tudja elvonszolni." *
Ha azonban a gazdaság elkezd nőni, az új GDP-ből körülbelül 40% automatikusan bekerül a költségvetésbe. Ez azt jelenti, hogy a deficit csökkentése nem feltétlenül az állami kiadások abszolút csökkentésével jár, hanem az új bevételek révén több pénz jut közfeladatokra.
Bod szerint a magyar gazdaság visszaesésének oka részben az volt, hogy az elmúlt időszakban a vállalkozók és a tőke bizalmatlan volt. Az új kormány megválasztása azonban már pozitív jeleket mutat: a forint erősödik, a kamatszintek csökkennek, és a tőke ismét befektetésre hajlik.
Az ERM2-be való belépés és az euróbevezetés ütemezése
Az eurozónához való csatlakozás első lépése az ERM2-be (Exchange Rate Mechanism 2) való belépés. Ez egy árfolyam-stabilizációs rendszer, amelyben a forint legalább 24 hónapon keresztül egy meghatározott sávban (±15%) marad az euróhoz képest.
„Exchange rate mechanizm. Ez egy olyan árfilmrendszer, amibe beviszik a nem eurós valutát abban az azzal a szándékkal, hogy onnantól kezdve legalább 24 hónapon keresztül, tehát két éven keresztül egy nem fog nagyon kilengenni a plusz és mínusz 15%-os sávba." *
Bod szerint a magyar gazdaság teljesíteni fogja ezt a feltételt. Az ERM2-be való belépés után elindulnak az egyéb folyamatok, különösen a deficit leszorítása.
A 2030-as céldátum technikai értelemben elérhető, de nem garantált. Bod szerint több változó van a képletben: a gazdasági növekedés üteme, a kamatszint alakulása, az induló deficit nagysága, és az árfolyamváltozások. Ezek alapján lehet majd konkrét céldátumot hirdetni.
„Tehát nem lehet megmondani, hogy hogy egy számot tudok akkor négy év, mert függ a növekedésütől, a kamasszintől, az indulóficittől, a az éves kör és akkor még annak a árfolyamváltozása is." *
A Maastrichti kritériumok mint politikai kényszerzubbony
Bod szerint a Maastrichti kritériumrendszer politikai értelemben egy „kényszerzubbony", amely megakadályozza, hogy a kormányok az választások előtt nagy deficiteket hozzanak létre. Ez azért fontos, mert az Orbán-kormány 2021–2022-ben és 2025–2026-ban is nagy pénzeket szórt szét, hogy választási előnyökhöz jusson, majd utána vissza kellett szedni azokat.
„Hát ez egy kényszerzubbony bizonyos értelemben. Vagy úgy is mondhatnám, hogy ki vannak rakva a kamerák és be kell tartani a sebességhatárt." *
Az eurozónához való csatlakozás azt jelenti, hogy a magyar kormány nem játszhat ezzel a játékkal: a deficit pályáját rögzíteni kell, és azt követni kell. Ez politikailag nehéz, de gazdaságilag szükséges.
Az eurozóna jelenlegi helyzete és perspektívái
Bod szerint az eurozóna nem tökéletes, de nem is olyan rossz, mint sokan gondolják. Az euró a dollár után a világ második legnagyobb valutája, és sok szempontból speciális, mert nem egy államnak és egy jegybanknak a játékszere.
„Az euro fontos második legnagyobb valutája, horgonyvalutája a világnak. És sok szempontból azért is speciális, mert nem egy államnak és egy jegybanknak a játékszere ez a bizonyos Frankfurt, ez ez a miénk." *
Az eurozóna szerkezeti problémái (például az eltérő gazdasági teljesítmény) valósak, de nem megoldhatatlanak. Az euróválság után tanultak az intézmények, és korrigálnak a hibákon.
Bod szerint az a gyakori érv, hogy az eurozóna „német diktálás", nem állja meg a helyét. Igaz, hogy Frankfurt dönt, de ott vannak más országok képviselői is – például a horvát jegybankelnök most már alelnök a testületben, és volt már bulgár pénzügyminiszter az IMF vezetője.
„Tehát itt nem az, hogy nyomják Krahácsot és a kis nemzetekkel elbánnak. Én én nem ezt a történetet látom magam előtt, hanem azt, hogy hát ne tessék pénzügyi krízisbe kerülni." *
Az euró bevezetésének gyakorlati hatásai
Bod szerint az euró bevezetésének gyakorlati hatásai az átlagos magyar polgárra nézve nem olyan drámainak, mint sokan gondolják. Az árak átszámítása szokásos, és az emberek már jártak külföldön, így tudják, hogy mennyibe kerül egy villamos Bécsben vagy egy tojás Ausztriában.
„A legegyszerűbb magyarázatom az, hogy nem sokat változtott az életünkön. Ha most például a Fáenhely térnénk át Cziusból, akkor ennek a stúdiónak a hőmérséklete semmit se változna. Csak akkor nem azt mondanánk, hogy hogy 18 fok, hanem azt mondanánk, hogy nem tudom, 84 valami." *
Az igazi előny nem rövidtávon, hanem hosszú távon jelentkezik: az árfolyamkockázat eltűnik, az inflációs ingatagság csökken, és az állam olcsóbban finanszírozhat.
Bod hangsúlyozza, hogy a magyar gazdaság már most is euroizálva van: a vállalatok hitelállományának fele euróban van, a nagyobb bérleti szerződéseket euróban írják, és az átlagos magyar megtakarítások vegyes valutaösszetételűek.
„A magyar vállalatok hitelállománynak körülbelül fele euróba van. Ha bérelnek egy szép nagy épületet, azt a szerződés mibe írják? Hát nem HUVba. Hát ugye az egy inflációs valuta." *
Az eurozóna mint európai integráció szimbóluma
Bod szerint az euróbevezetés nem csupán technikai vagy gazdasági kérdés, hanem az európai integráció szimbóluma. Az Orbán-kormány 2010-ben azért fordított hátat az eurónak, mert nem akarta, hogy Magyarország az integráció belső körébe kerüljön – ez pedig hosszú távon rossz stratégia volt.
„Azt gondolták, hogy az a kinti pozíció az ott ott a kerítés tetején ücsörgünk, és akkor innen is szedünk egy kis almát, onnan egy egy kis körtét. hogy abba nem fér bele ez." *
Bod szerint a magyar nemzeti érdek az, hogy az integráció belső körébe kerüljünk, ahol a döntéseket hozzák. Ez nem azt jelenti, hogy az ország elveszíti szuverenitását, hanem azt, hogy részt vesz a közös döntéshozatalban.
Az eurozóna egy modern, komplex intézmény, amely nem tökéletes, de működik. Bod szerint az a gyakori kritika, hogy az eurozóna „német diktálás", túlzott – valójában egy klubban élünk, ahol közösen hozzuk meg a döntéseket.
„Tehát Európa, hogy is mondta Gorbacsov, Európa ház. tényleg egy bizonyos, úgy kell elkezdeni, mint egy épület, egy modern épület, aminek vannak. És akkor az, hogy mit tudom én, a medencét kiukadt és klórozni kellett, rendbe kell hozni." *
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- „Cziuszból" – valószínűleg „Celsius"-ból való félreismerés
- „Fáenhely" – értelmezhetetlen, lehetséges ASR-hiba, kontextusból nem világos
- „Krahácsot" – valószínűleg „Kelet-Európát" vagy hasonló kifejezés torzulása
- „Igazából engem fejem már tele van azzal" – mondatszerkezet hiányos, de értelmezhető
- „Egy ilyen ruhát adtak" – személyes anekdota, de kontextusa tiszta
- „Szülőnők" – valószínűleg „szülők" vagy „szülőanyák"
- „Sziát" – valószínűleg „szociális hozzájárulási adót" vagy hasonló adónem rövidítése
- „Mandiner" – valószínűleg egy magyar médiaorgánum neve, de az átiratban nem egyértelműen azonosítható
- „Paradicsomal" – valószínűleg „paradicsom"-mal való félreismerés
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Lehet arról vitatkozni, hogy optimális övezete az euró, és hogyha az a kamatszint, amit megállapítanak majd a Frankfurtban, a a francia, a német meg a a portugál jegybankelnökök befolyására, az jó-e Portugáliának meg Franciaországnak?
[00:00:17]És a válasz az, hogy nem tökéletes.
[00:00:18]Mi van akkor ezzel szemben?
[00:00:20]A nemzeti Valuta?
[00:00:20]És akkor azzal meg az a probléma, ami amit amit látunk, hogy hogy kicsike és bármilyen szél arrébb fújja egy hrivnyát, egy leket, egy hufot.
[00:00:33]Ezek egzóták, ezek egzotikus kis valuták.
[00:00:37]Tehát ezeknek az a problémáik, hogy egyáltalán vannak.
[00:00:55]Állj ki a telexért adód 1%-ával.
[00:00:58]telex.hu/1% Sziasztok, ez a téma a Telex közéleti műsora.
[00:01:03]Én Csurgó Dénes vagyok.
[00:01:03]A Tisza kétharmados választási győzelme után ismét napirendre került, hogy Magyarország is vezesse be az eurót.
[00:01:09]A téma mai adásában Bot Péter Ákos közgazdászal arról beszélünk, hogy ez mennyire lenne nagy feladat, és hogy jól járna-e az ország, hogyha elhagyná a forintot.
[00:01:18]Bot Péter Ákos nagyon szépen köszönöm, hogy eljött.
[00:01:22]Köszönöm szépen a meghívást.
[00:01:22]Ugye a választások előtt meg a választás után is Magyar Péter is többször elmondta, hogy nemzeti érdek az euró bevezetése.
[00:01:31]Kármán András leendő pénzügyminiszter azt mondta, hogy azon fognak dolgozni, hogy ezt 2030-ra előkészítsék.
[00:01:35]De egy kicsit szeretnék így az elején visszamenni az időben, mert nyilván az, hogy bevezessük az eurót, az már több mint 20 éve téma.
[00:01:48]Hogy alakult Magyarország története az Euró nem bevezetésével?
[00:01:53]Hát nem tudjuk elkapkodni ezt az ügyet valóban, mert mások már beléptek előttünk.
[00:01:58]Szlovénia kezdte.
[00:01:58]Úgy nézett ki, hogy Magyarország is azzal a hullámmal be fog kerülni.
[00:02:03]Még még amikor beléptünk az Európai Unióba 2004.
[00:02:06]május 1jén, akkor onnantól kezdve lehetett elvileg elindítani a folyamatot, amiben van egy két éves szakasz, ez az ERM2, és vannak egyéb feltételek.
[00:02:19]Na, a lényeg az, hogy Szlovíia belépett, utána ő Szlovákia, Magyarország meg kimaradt az első körből, kimaradt a második körből.
[00:02:27]És most ugye az a kérdés, hogy 20 év elteltével mikor tudjuk ezt teljesíteni azt a feladatot, ami egyébként feladat és hát kötelező feladat is, de lehet látni, hogy sikerült elhúzni idáig.
[00:02:37]A történet elég hosszú, nem tudom mennyire menjünk vissza.
[00:02:42]Igazából engem most már az érdekel jobban, hogy mi lesz.
[00:02:43]Annyira menjünk vissza csak, hogy hogy ugye az elején nyilván amikor belépett az ország a az Európai Unióba, akkor volt egyfajta optimizmus azzal kapcsolatban, hogy akkor be fogjuk vezetni az eurót.
[00:02:55]Voltak is kitűzött céldátumok, majd ezek ugye nem teljesültek 10-ig, és azután az Orbánkormányok valamiért így kiszerettek az Euróból, és egy ideig csak így azt mondták, hogy tervben van, de nem mondunk konkrétumot.
[00:03:13]És aztán Orbán Viktor olyanokat is mondott a végén, hogy ha rajta múlik, akkor soha nem lenne eurónk.
[00:03:16]Miért szeretett ki az Orbán kormány ebből a ebből a projektből?
[00:03:22]Talán a jó indulatú magyarázat az, hogy volt a 2008-10-es pénzügyi válság, ami azért megrázta Európát, megrázta ezt a térséget is, és egy kicsit a egész kapitalizmusnak a a bája elment, és akkor jött a a Brick országok, hogy talán esetleg nem is a az európai dinamika az érdekes, hanem a keleti.
[00:03:41]A lényeg az, hogy 2010-ben hatalomra visszakerülő Orbán Viktor egészen más Orbán Viktor volt, mint az előző négy év alatt.
[00:03:51]És hát éles szememmel észrevettem, hogy az alaptörvénybe ugye a ugye a a 2011-es verzióba, az alapverzióba bekerült egy mondat, ami nem volt benne az alkotmányban.
[00:04:07]Nevezetesen, hogy a a forint, a törvényes fizetési eszköz.
[00:04:09]Na most ez úgy beírni 2011-ben, hogy 2004-ben már tagok vagyunk és a tagságból adódik, hogy nincsen opt out, nincsen kimaradási opció.
[00:04:18]Tehát ez nem ez nem Dánia, vagy nem Egyesült Királyság esete, hanem az új tagországoknak be kell lépniük.
[00:04:25]Hát ez egy nagyon egyértelmű üzenet volt, legalábbis abban az értelemben, hogy nem akarom, vagy nem szeretem, vagy pedig hát a a Fidesz megtartja magának azt a eszközt, ha más kerül kormányra, akkor tudjon kellemetlenkedni, ha beírja az alkotmányba, alkotmányos erejű rendelkezésbe.
[00:04:44]És utána jött valóban az, hogy először úgy lassították a folyamatot, hogy majd egyszer valamikor jöttek olyan érvek, amik közgazdaságilnak nem állják meg a helyüket, de úgy hangzanak, mintha gazdasági érv lenne, hogy majd ha felzárkózunk, akkor ezt most is hallom, hogy hát majd fölzárkózunk és akkor majd belépünk, aminek nincs sok értelme már csak azért is, mert a magyar felzárkózási teljesítmény az roppant gyenge ezzel a húffal.
[00:05:10]Szóval 2010-ben volt egy törés, és úgy juttunk el addig a montatik, amit valóban úgy úgy szól valahogy, hogy ameddig én vagyok, addig nincsen euró.
[00:05:22]Hát most már nincsen Orbán Viktor, úgyhogy megnyílt a pálya, ami nem új pálya, hanem a régi pálya.
[00:05:29]Ugye amellett is szólnak közgazdasági érvek, hogy egy ország tartsa meg a saját valutáját.
[00:05:34]Ugye Zsidai Viktor pont ebben a stúdióban, aki amúgy most már lelkesen ér amellett, hogy hogy vezessük be az eurót.
[00:05:42]Ő azt mondta, hogy korábban ő azt gondolta, hogy hogy azért alapvetően jó dolog egy ilyen saját valuta, mert mert olyan, mint úgy fogalmazott, mint egy ilyen lengcsillapító, hogyha bajok vannak a gazdaságban, akkor ez segít egy kicsit felfogni az ütéseket.
[00:06:00]Nem szórtak soha sose szórtak komoly érvek.
[00:06:02]Ugyanis ezt el szokták mondani, hogy van nemzeti való milyen jó, mert ha válság van, akkor az egy ilyen plusz gazdasági eszköz.
[00:06:08]Ez ez igaz akkor, ha valaki Svájc szinten van.
[00:06:11]Tehát a nemzeti valutája az egy komoly valuta és a szuverenitás, pénzügyi szuverenitásnak van valóság, illúziója volt.
[00:06:20]Hát ha válság volt nálunk, akkor a HUF az nem segített a válság kezében, hanem rápakolt a válságra.
[00:06:26]Tehát ilyenkor akkorát esett a forint, akkorát gyengült, hogy az volt a probléma, hogy válság közepén kell kamatot emelni, hogy visszahúzzák a szélről a forintot, mert beuhanna a szakadékba.
[00:06:37]Tehát ez egy volt ilyen tankönyv, de a eltelt néhány évtized és a magyar gazdaságnak a szerkezetében beállt változások miatt nevezetesen be vagyunk ékelődve egy európai értékláncba.
[00:06:52]Nincs, tehát nincs igazából komoly közgazdasági érv az amellett, hogy miért tartson meg valaki egy inflációs ingatagvutát.
[00:07:00]Ha Svánj lennénk, akkor mást mondanék, sőt még a csehek érdekében is tudok érvelni.
[00:07:10]Dánia is külön eset, de a magyar esetre visszatérve azok az érvek, amelyek nem sok érv volt, ez volt, hogy egy gazdaságpolitikai eszköz, amivel lehet jól élni.
[00:07:20]jól élni és lehet rosszul élni.
[00:07:23]Hát a Nemzeti Banknak a előző működése az azt mutatja, hogy ez ez sose volt komoly eszköz.
[00:07:30]Ez egy kifogás volt, hogy föladni a szuverenitást.
[00:07:34]Szerintem a magyar nemzeti érdek mindig is az volt, hogy legyünk ott, ahol döntenek a pénzügyekről.
[00:07:42]Ez Frankfurt, most nincs ott a Magyar Nemzeti Bank.
[00:07:44]Tehát én nekem ez nagyon egyszerű közgazdaságilag az áttérés.
[00:07:47]És na abban már valóban a közgazdászok között van jogos vita, hogy melyik az időzítési pillanat, melyik az a pálya, és azon a pályán milyen sebességgel kell, hogy ugye végig kell menni egy ilyen pályán, na de hogy lassíts, vagy gyorsíts, csak hogy húzzak bele, ez már ez már vezetési stílus kérdése.
[00:08:09]Ezekről mindenképpen beszélünk majd részletesebben, de akkor térjünk rá arra a jelenre és a jövőre, miért miért lenne jó Magyarországnak az, hogyha hogyha belépne az eurozónába most ilyen gazdaság.
[00:08:22]És igazából úgy teszem föl a kérdést, hogy jó vagy nem jó, hogy van-e ilyen ingatagalutánk.
[00:08:26]Csak azért, mert a az a másik kérdés az egy gyönyörű szakmai vita, és már 30 éve beszélgetünk róla, majdnem, hát amióta van közös európai valuta, hogy előnyei, hátrányai, de nem ez az igazi kérdés, mert euró van, tehát az tőlünk függetlenül van.
[00:08:44]Az egy létező valóság.
[00:08:46]A nagy kérdés az, hogy jó-e nekünk a HUF, mert ez az igazi kérdés.
[00:08:49]És a másik az van, az rajtunk kívülálló.
[00:08:52]Ez viszont ugye itt van.
[00:08:55]És akkor az az őszinte válasz, hogy egy 9, fél milliós lakosságú országban, ami az Európai Unió GDP-nek 1,1%-át teszik ki, hát 1,2, ha nagyon felfele kerekítek.
[00:09:11]Tehát magyarul picurka annak szüksége van-e saját nemzeti valutára.
[00:09:19]És a válasz az, hogy nincsen költséges a fenntartása a ahhoz, hogy stabilizálni lehessen az árfolyamát, mert nincs hozzákötve az euróhoz.
[00:09:30]Ha hozzá lenne kötve, mint a leva volt hozzákötve, vagy praktikusan a akár a dán korona, akkor nincsen árfolyamkockázat.
[00:09:39]Persze akkor meg lehet kérdezni, mi a manónak tartani külön valutát, ha hozzá van kötve az árfilmhoz, mert akkor a a zsidai féle érvelés nevezetesen, hogy föl lehet használni mondjuk az árfolyampolitikát, válságkezelésre elesik, mert nincsen árfolyampolitika.
[00:09:53]Tehát hogyha hozzá van kötve a erős horgonyvalutához, akkor nem lehet vele játszani, de legalább nincsen kockázat.
[00:10:01]Ha nincs hozzákötve, akkor elvileg lehetne vele játszani, de sajnos akkor velünk játszik az élet, tehát akkor nagyobb a gond.
[00:10:08]Ezért tehát legjobb volna, ha nem lenne.
[00:10:10]Én ugye a szívemhez közel áll a forint sokok miatt.
[00:10:13]Egy időben a aláírásom rajta volt a 1000 Ftoson meg a 10000 Ft-oson.
[00:10:20]A 20000-esen már nem, mert azt azt gondoltuk akkor, mikor MMB-ben voltam, hogy már nem kell.
[00:10:28]Na kellett.
[00:10:28]Tehát ugye ez a baj, hogyha nem lép be az ember a erős pénzbe, akkor lehet egy gyengécske pénzre és akkor a 200.
[00:10:35]Most már akár lehetne gondolkozni, de ne gondolkozzunk nagyobb denomináción.
[00:10:39]Úgyhogy tehát röviden a azt gondolom, hogy egy ennyire nyitott országnak, amely ennyire be van épülve az európai folyamatokban, ott a helye.
[00:10:48]B az nem csupán egy valuta struktúra, az a belső köre az Európai Uniónak.
[00:10:59]És amikor visszatérek arra, hogy miért nem akarta Orbán Viktor 2010-ben meg a az alkotmány írói, akik egy laptopon ugye Ser írta iPaden meg.
[00:11:11]Igen.
[00:11:11]Na jó.
[00:11:11]Szóval mert nem akartak bekerülni az európai integráció belső körébe.
[00:11:18]Azt gondolták, hogy az a kinti pozíció az ott ott a kerítés tetején ücsörgünk, és akkor innen is szedünk egy kis almát, onnan egy egy kis körtét.
[00:11:27]hogy abba nem fér bele ez.
[00:11:30]De én akkor is azt gondoltam, hogy ez a ez a ha ez stratégia, ez nem jó stratégia, nekünk be kell kerülni, ha lehet, a belső körbe, mert az eurózóna az egyben, azon kívül, hogy belső kör jelenti például bankuniót, ami azt is jelenti, hogy a magyarországi nagybankok felett a a prudenciális ellenőrzést azt például Frankfurt végzi.
[00:11:56]Hát a minket hallgatók azt mondják, hogy ez azt is jelenti, hogy az MHB, az OTP igen.
[00:12:01]Hát azért nagyobb biztonság nekem, ha olyan ernyő alatt van szakmailag is, meg talán pénzgyűleges.
[00:12:10]Előbb-utóbb a betétbiztosítás is európai lesz.
[00:12:12]Tehát ez az integrációnak egy logikus folyamata, amiben Magyarország megrekedt.
[00:12:22]Miközben azért most megyek térképen Érztországtól lefele Horvátország Bulgáriáig már a nagy többség ezt végrehajtotta, de lehet, hogy azt is gondolták, vagy hát valószínűleg azt is gondolták a az Orbánkor kormányban a a amikor beleírták ezt ugye az alkotmányba, hogy hogy azzal, hogy akkor Magyarország bekerül ebbe a belső körbe, azt is jelenti, hogy akkor ennek a belső körnek sokkal nagyobb ráhatása van a magyar gazdaságpolitikára, mint ahogy ugye A 200810-es Euróválság alatt is azt lehetett látni, hogy ugye a német kormányfő mondta meg, hogy mit csináljon a görög kormányfő meg az Európai Központi Bank meg az Európai Bizottság.
[00:13:08]Nem tudom, hogy ez hogy ez mondjuk a jövőben még megtörténhet-e egy ilyen vagy vagy hogy a az euroválság hát reméljük reméljük, hogy az egy tagország nem került csődbe, mert a görögök azért nem véletlenül kerültek csődbe, hanem ugye rendeztek egy olimpiát, amire nem volt elég erejük, nem szedték be az adókat.
[00:13:27]Tehát mindent megtettek azért, hogy hogy bajba kerüljenek.
[00:13:30]És amikor bajba kerültek, akkor őket kimentették a Magyar Köztársaság, mert akkor még így hívták, Magyar Köztársaság is bekerült a szakadék szélére, és akkor az a valutalaphoz kellett fordulni.
[00:13:41]Tehát hogyha valaki bajba kerül, akkor elviszik az ambulanciára.
[00:13:45]Ne tessék az ambulanciára bekerülni.
[00:13:47]Úgyhogy Görögország a a görögök nyilván úgy élték meg, hogy ezek a a fuka részakiak, akik kifizették a számláikat, állandóan őket kioktatták, hogy be kell szedni az adókat.
[00:13:58]Azóta Görögország egyébként nagyobb rész rendbe jött, és talán ilyet nem követel, de az biztos, hogy aki még politikai erő azt gondolja, hogy neki a szabadság, az ő személyes politikai szabadság tere a fontos, az akkor azt rakja előre, és az az európai intézményekben fegyelmező erőt lát.
[00:14:21]Én gazdasági emberként abban lehetőséget látok.
[00:14:25]Hát ott ül a magyar ember Frankfurtban.
[00:14:31]mellett ül a német a Bundesbank elnöke, ott a Horvát, aki egyébként most már alelnöke lett ennek a testületnek.
[00:14:39]Horvát, ugye bulgár volt pénzügyi miniszter, lehet a IMF-nek a vezetője.
[00:14:45]Tehát itt csak azért mondom, hogy itt nem az, hogy nyomják Krahácsot és a kis nemzetekkel elbánnak.
[00:14:49]Én én nem ezt a a történetet látom magam előtt, hanem azt, hogy hát ne tessék pénzügyi krízisbe kerülni.
[00:14:59]Ha igen, akkor jó, hogyha van-e jernyő és jobb a klubba belül lenni, mint a mint kívül lenni.
[00:15:03]És nagyon nagy baj, hogy a magyar politika a 200567 10-es nagyon vacak időszakban.
[00:15:13]Ezt majd megírják a gazdaságtörténészeket.
[00:15:18]Most 16 évet elemezgetjük.
[00:15:21]De azért ez egy huson valahány éves történet, amikor a a magyar fejlődés, amelyik amelyik a térségben az első három hely egyikén volt, minden mutatóban, akkor csúszott ki középre, és most vagyunk a sor vége felé, de még vissza lehet menni.
[00:15:39]Még egy gondolatra visszatérve így a az euróválságra meg annak a tanulságaira, hogy voltak olyan értelmezések, hogy ez részben nyilván azért is alakult ki, mert felelőtlen gazdaságpolitikát folytattak gazdasági döntéshozók, de azért is, mertogy hogy az, hogy nagyon különböző szerkezetű, teljesítményű országok ugyanazzal a pénzzel fizetnek, ez önmagában okoz olyan egyenlőtlenségeket meg ingatag helyzetet, ami aztán egy ilyen válsághelyzetbe vezet.
[00:16:11]Ő mennyire gondolja azt, hogy mondjuk egy ilyen fenyegetheti Magyarországot, hogyha bekerül az Európa?
[00:16:18]Ez egy 60 éves vita, hiszen az a publikáció, ami az optimális valutaövezetről íródott, az 61 évvel ezelőtt jelent meg, vagy 62.
[00:16:27]És azóta persze a világ arrébb ment a kutatás.
[00:16:32]Valóban lehet arról vitatkozni, hogy optimális övezete az euró.
[00:16:35]És hogyha az a kamasszint, amit megállapítanak majd a Frankfurtban, a a francia, a német meg a a portugál jegybankelnökök befolyására, az jó-e Portugáliának meg Franciaországnak?
[00:16:50]A válasz az, hogy nem tökéletes.
[00:16:52]És ilyen értelemben ideális modellben lehetne az, hogy egy kicsit gyengébb valuta kellen annak az országnak, aminek a a a konjunktúrája más szakaszban, mint amelyiknek túl van fűtve.
[00:17:06]Ez azért mondom nem igazán komoly érv, mert akkor mi van akkor ezzel szemben?
[00:17:11]a nemzeti valuta.
[00:17:13]És akkor azzal meg az a probléma, ami amit amit látunk, hogy hogy kicsike és bármilyen szél arrébb fújja.
[00:17:22]Hát egy egy hrivnyát egy leket, egy huffot.
[00:17:26]A tollár már nincsen, szlovén tollár.
[00:17:31]Hát ezek ezek egzóták.
[00:17:33]Ezek egzotikus kisaluták.
[00:17:35]Tehát ezeknek az a problémá, hogy egyáltalán, hogy vannak.
[00:17:37]Úgyhogy itt nem az ideális megoldá kell nézni, mert ez aki nem szereti a globalizációt, például akár jobboldali, akár szélső baloldali kritikusai vannak a globalizációnak, föl szokták ezt eleveníteni, hogy hát Frankfurt diktál, de mondom még egyszer, azért diktál Frankfurt, mert ott van, aki ott van.
[00:17:59]Hát tessék ott lenni, és akkor tessék jól érvelni.
[00:18:01]B a azért magyar gazdaság nem mozog együtt a többivel, ugye?
[00:18:07]Mert ha nem mozog együtt, akkor ez a valuta neki nem, ez a nadrág nem jó rá, mert túl szoros az egyen, egyen ruha.
[00:18:14]Hát én voltam katona, ott egy ilyen ruhát adtak.
[00:18:17]Hát nem mindenkinek állt egyformán jól.
[00:18:19]Hát aki nagy a pocakja, annak feszült.
[00:18:20]Aki megint nyeszület volt, azzal meg lógott.
[00:18:26]A helyzet az, hogy az előző kormány, a kimenő kormány, hogy is kell mondani?
[00:18:30]Mert most még a beszélgetés pillanatában még a kormány.
[00:18:32]Én leköszönő kormány le leköszön.
[00:18:33]Hát nem sok köszönetet én nem láttam egyik oldalról.
[00:18:36]Na jó.
[00:18:36]Szóval a kimenő kormány azt mondja, hogy azért vagyunk nagy bajban, mert a a német gazdaságtól függünk.
[00:18:43]Na most hát ha német gazdaságtól függ egyébként miért függünk annyira?
[00:18:48]Ha függünk akkor arról van szó, hogy az a ciklus az a magyar gazdasági ciklus nagyon követi a német gazdasági ciklust.
[00:18:55]Hát ha követi, akkor ez nem lehet érve az ellen, hogy a német típusú kemény pénzt használjuk nálunk is.
[00:19:03]Egyébként ezek a, hogy valaki fejletlenebb, vagy, hogy más ütembe fejlődik, ez azért másodlagos, mert hát Magyarországra visszatérve Békés megye és Győrsopron nem azonos fejlettségi szinten van.
[00:19:18]még a ciklusra sem szükségszerűen azonos, de azért nem akarunk egy békési hufot meg egy nyugatdunán túli forintot.
[00:19:25]pedig hát ilyen alapon most most teljesen teoretikus alapon lehetne érvelni és voltak is egyébként a helyi valuták tehát amikor a kapitalizmussal baj van akkor jönnek az antikapitalista érvek és ezek teljesen rendben vannak hiszen mindig rá kell kérdezni a fennálló rendszerre de azért leegyszerűsítem mert én a nagyon sok ilyen vitán vettem részt és arra konkludáltam és az irodalmat is olvasva hogy természetes gazdaság ági térunkra az Európai Unió, Európa ugye ezzen majdnem fél milliárd fogyasztó, 450 és ez akkora piac Magyarország számára, hogy hogy ez a nyilván a a gravitációs modellekből adódóan nekünk ez a vonzási központunk, és ennek van egy jó valutája.
[00:20:19]Köszönjük szépen, nagyon jó, át kell venni minél előbb.
[00:20:21]És akkor jön a kérdés, hogy mikor?
[00:20:24]Mert nyilván a ez eddig a teoretikus része volt, és jön az izgalmas része, hogy na de mikor?
[00:20:30]Ha bevezetnénk az eurót 2030-ban vagy később erre mindjárt rátérünk, mik lennének azok a változások, vagy azok az ilyen pozitív hatások, vagy esetleg negatív hatások, amiket a az olvasók, nézők a pénztárcájukon, bankszámlájukon éreznének, látnak látnának, amikor elmennének a boltba, vagy kirándulni?
[00:20:55]Ilyen előadásokon már vettem réstes évek elején, és akkor mindig elmondtuk, hogy milyen változást hoz, ha áttérünk a HUFról, mondjuk 240 Ft-ot kell adni 1 euróért.
[00:21:08]És akkor holnaptól kezdve a nyugdíj most akkor nem 80000 Ft lesz, hanem osszuk-e 240-nel.
[00:21:13]Na most eltelt ugye huszonvahány év, és most már azért könnyebb elmagyarázni a magyar polgárnak, mert egyszerűen fölnéz északra, és látja a Szlovákiát Euróban.
[00:21:24]Elmegy Ausztriába sielni, elmegy Horvátországba, elmegy Szlovéniába, elmegy Bulgáriába, és két év múlva akár elmegy Romániába.
[00:21:32]És mond a románoknak volt több céldátumuk, de az de gondjuk volt a teljesítéssel.
[00:21:36]És akkor most majd erre visszatérek.
[00:21:38]Tehát, hogy el tudjuk-e képzelni?
[00:21:40]Hát persze, hát ez egy halom ország ezen átment és kisebb zökkenőkkel átment.
[00:21:45]A legegyszerűbb magyarázatom az, hogy nem sokat változtott az életünkön.
[00:21:50]Ha most például a Fáenhely térnénk át Cziusból, akkor ennek a stúdiónak a hőmérséklete semmit se változna.
[00:22:00]Csak akkor nem azt mondanánk, hogy hogy 18 fok, hanem azt mondanánk, hogy nem tudom, 84 valami.
[00:22:08]Tehát új új mértékeket kell megtanulni.
[00:22:11]Na de ez azért nem akkora meglepetése egy magyar polgárnak, mert már járt külföldön és tudja, hogy mennyi nagyjából egy villamosjegy Bécsben, és hát el tudja képzelni, hogy a tojásiér akkor nem forintot fog mondani, azt mondja, hogy nem tudom, ilyen 32 cent vagy valami.
[00:22:28]Tehát új árak vannak.
[00:22:32]Ami a igazán fontos, az nem neki fontos rövidtávon, hanem a gazdaságnak fontos, hogy megszabadulunk azoktól a kockázatoktól, amelyek most terhelnek minket.
[00:22:44]De persze nem az utcó emberre nem érzékeli.
[00:22:46]Mondtam az árfolyamkockázat, persze az érzékel, hogy ne érzékelni.
[00:22:49]Hát ő is mikor vesz meg eurót, akkor megnézi, hogy most hogy az állom finanszírozása.
[00:22:57]Most itt van, itt vannak a nagyon nagy ügyek.
[00:22:59]A magyar állom el van adósodva.
[00:23:01]A magyar állam arányát tekintve a legelósodottabb állam az összesú új tagállam közül.
[00:23:06]Ezért nehéz belépni most a euróvezetbe, de ezért mi nyernénk a legtöbbet a belépéssel, mert hát csak mondom, hogy a a bund, a német állampapír szint az mondjuk ennyi.
[00:23:22]A horvátok 50 bázisponttal drágábban bocsátan ki kötvényt.
[00:23:25]Hát fél%-kal a lengyelek más%-kal, csehek 1%-kal.
[00:23:32]Mi 3,5%-kal mondjuk, tehát irdatlan kamatfelárat kell fizetni a magyar államnak.
[00:23:40]A büdzséből ez, költségvetésből ez elviszi hát mennyit?
[00:23:42]Olyan 4%-ot, 4-5%-ot.
[00:23:48]Elég jelentős összeg.
[00:23:48]Az oktatási kiadások tesznek ki, o 5%-ot nagyságrendileg.
[00:23:54]Tehát egy óriási teher rajtunk, mert a magyar költségvetésből ugyanazt a pénzt kétszer nem lehet elkölteni.
[00:23:58]Am kimegy kamatfizetésre, abból nem lehet kátyúzni, abból nem lehet iskolát kifesteni.
[00:24:04]Tehát ha valaki szeretne jobb utakat és jobb iskolákat, akkor tulajdonképpen akár tudja, akár nem, azt is szeretné, hogy a magyar állam olcsóbban finanszírozza magát.
[00:24:13]És annak van egy elegáns, de nem könnyű útja.
[00:24:17]ez, hogy egy erős, kiszámítható és alacsonyabb kamatozású valutában.
[00:24:24]A önmagában a valutavétel nem old meg problémákat, rögtön a végére ugrok.
[00:24:29]Tehát a görög esetés is érdekes, ha nem szedik be az adókat és nincs rendben a költségvetés, akkor akkor a az, hogy euróban nem szedi be az adókat, és nem drakmába nem szedi be, az még a problémákat nem eliminálja.
[00:24:46]Kicsit átviszi az eurozónába.
[00:24:46]Hát most mi magunknak csináljuk a problémánkat, és minket kívülről néznek, hogy milyen érdekes a magyar állam 2020 óta a GDP 5-7%-a közötti deficittel működik, deficittel.
[00:25:01]Ugye ez azért is érdekes, mertogy ugye nyilván ahhoz, hogy belépjen Magyarország az eurozónába, ahhoz ilyen államadóssági meg költségvetési célokat kell teljesíteni, meg inflációs célokat, az a helyzet, ahogy most van a magyar gazdaság, az így, hogy mondjam, ahhoz képest, mint ahogy az elmúlt 20 évben bármikor be lehetett volna lépni, ahhoz képest mennyire ideális ahhoz, hogy elkezdjünk belépni.
[00:25:26]Most most messzebb.
[00:25:26]Hát ugye az a feneség, hogy amikor Ormánytor első kormányzását éltük és és már közel voltunk a belépéshez, de a Nemzeti Bank kiszámolta, hogy hogy mit hozna az új pénz, és hát elég jelentős növekedési többletet hozott ki.
[00:25:42]Később is kiszámolták, akkor is pozitív volt a mérleg, de kicsivel kisebb volt a hoam, és az rendben is van, már csak azért is, mert megváltozott az életünk.
[00:25:52]Mondok egy példát.
[00:25:54]Hát nagyon erő kevés a kézpénz viszonylag, és használjuk a kártyákat.
[00:25:58]A kártyák mögött lehet akár euró.
[00:26:00]Tehát tulajd a mai gazdaságban az, hogy mi mi a pénz, nem már nem számít annyira, mint amikor mint 30 évvel ezelőtt, de persze számít.
[00:26:12]Szóval az előnyökre és hátrányokra visszatérve még ugye az nagyon lényeges, hogy a gazdaság már most is használja az eurót, euroizálva van.
[00:26:22]Úgyhogy most nem arról van szó, hogy fejest ugrunk valami, amit nem ismerjük.
[00:26:27]Hát nem akarok más zsebébe kotorászni, de hát a egy átlag közép-osztálybeli magyar megtakarításának van forintkomponense, van egy kis eurócskája.
[00:26:39]A magyar vállalatok hitelállománynak körülbelül fele euróba van.
[00:26:41]Ha bérelnek egy szép nagy épületet, azt a szerződés mibe írják?
[00:26:46]Hát nem HUVba.
[00:26:46]Hát ugye az egy inflációs valuta.
[00:26:49]Tehát igazából mi már benne élünk az euróvezetben, és az átvétel nem olyan erőfeszítés, hanem a kormányra néző az.
[00:26:58]És akkor most jön a politikai részre, mert valóban az ez az államháztartási hiány túl nagy, az államadósság túl nagy, de ezt tudtuk teljesíteni 2001-ben és azóta egy csomó dolog szétfejlődt, mármint 2001-ben 2001-ben a masterrikti kritériumokat.
[00:27:17]Így van.
[00:27:17]Tehát az a államadósság, amikor én voltam a politikában, és az volt a mús, hogy még a 90 88090 államcsőd, államadósság, hát az volt a mumus.
[00:27:30]Na azt megoldotta az első évtizede a rendszerváltozásnak, és ezt ízélte el.
[00:27:36]Most nem akarom szó szerint idézni az akkori miniszterelnököt, aki hát erős szavakat használt erre.
[00:27:42]Gyurcsány a igazság beszédében ezt rontották el, és ezért most ne most messzebb vagyunk, mint voltunk 2000-es évek elején.
[00:27:54]Tehát azért sajnálom, hogy az a szakasz az elszállt.
[00:27:56]Az egy történelmi hiba volt.
[00:28:00]Jött ami jött utána és az elmúlt 16 év nem segített.
[00:28:06]Hát talált az ügynek a kormány és a nemzeti bank.
[00:28:08]És hát ezért nagyon örülök, hogy már a programban, a Tiszla programjában, a választás előtt ez bekerült, mégpedig nyilvánvaló módon, és most hangsúlyosan előjött.
[00:28:17]És hát ennek is köszönhetően a magyar forint most például ugye lekopogom, azért erősebben áll, mint egy hónappal ezelőtt.
[00:28:27]Mit kell majd a leendő kormánynak tennie azért, hogy be, hogy előkészítse ugye az euróba való eurozónába való belépést?
[00:28:34]Ha egy euróval szembe kritikust hív, akkor azt fogja mondani, hogy a másik kritikum rendszert kell teljesíteni, amelyet egyébként 20 valahány évvel ezelőtt találtak ki, és kicsit életidegen, és hát ezért egy nagyon kellemetlen feladat.
[00:28:54]Ha engem kérdez, akkor azt mondom, hogy rendbe kell tenni a költségvetést.
[00:28:58]Na most nem azért kell rendbe tenni csak, hogy teljesítsük a belépési feltételt, hanem nincs rendbe.
[00:29:06]Tehát amikor említettem a deficitet, hogy a nemzeti össztermék százalékában, hogy ebben az évben mennyi lesz, nem tudjuk, de legalább 5%-a a nemzeti jövedelemnek.
[00:29:16]a 2020-ban 7-es száz volt, vagy e körül volt.
[00:29:20]Tehát iratlan túlköltekezést hajtott végre a az elmúlt hat évben a kormány.
[00:29:26]Előtte egyébként volt egy hat-nyolc éves időszak, amikor betartotta az Orbánkormány a 3%-os ilyen sebességkorlátot, mondjuk hígy így, tehát egy olyan korlátot, amit illik betartani, és ha nem tartja be, akkor azért kap egy csekket, vagy legalábbis egy figyelmeztetést.
[00:29:43]Tehát ha akarja a politika tudja működtetni az államháztartást kis deficittel.
[00:29:48]Ha nem akarja, akkor nem működteti.
[00:29:51]Na most az odavezető út, ez a Maríichti kritériumrendszer nem könnyen teljesíthető, de a a kritikus pontja az államháztartást.
[00:30:01]Tehát aki az államháztartást rendbe teszi, azzal megkönnyíti a monetáris politikának is azt, hogy a rájutó részt teljesítse nevezetesen, az infláció ne legyen túl nagy, és a kamaratszint ne legyen túl nagy, és a valuta, ha lebeg és nincsen hozzákötve, mert azt is lehetne csinálni az euróhoz, akkor ne nagyon lebegjen.
[00:30:21]De az utóbbiak én szerintem automatikusan teljesülnek, ha az első, mármint az államháztartás rendben van téve.
[00:30:29]És itt kezdődnek a gondok, mert közgazdás számára ez levezethető.
[00:30:33]Ha ha ha felkészült, tanult valamit, akkor ez teljesen érthető neki.
[00:30:41]Az odavezető út azonból nem közgazdasági kérdés, hanem politikai, mert az államháztartása rendbetétele, a deficit leszorítása az elmúlt évtizedekben tabusítva lehet, mert azt mondták, hogy megszorítás, vagy Nyugat-Európában is lett egy erős antikapitalista mozgalom, hogy ne tessék ugye németek által, a fukarok által ne tessék ránk kényszerét.
[00:31:06]Austerity, ez a ez a szigor politikája.
[00:31:11]Hát az, hogy a költségvetés ne legyen, ne szálljon el, azért azt gondolom, hogy az nem európai érdek, csak a nemzeti érdek is.
[00:31:21]De akkor ez azt jelenti, hogy ön szerint, hogyha már ilyen csúnya szavakat használunk, hogy megszorítás, hogy akkor ez azt jelenti, hogy akkor a Tiszakormánynak valamilyen megszorító intézkedéseket kell bevezetnie.
[00:31:32]Az elmúlt hetekig mindig bujkáltam a stúdióban a kérdés elől, mert ha itt teszik fel, akkor rögtön a a Mandiner van valamilyen ilyen propaganda izé, vagy mit tudom én, nem is nem akarom felsorolni most azokat a orgánokat, de nekem nekem rontottak, hogy a Tisztához közelálló bod megszorítást akar.
[00:31:55]hogy először is hogy milyen közel állok mihez az ugye szóstok kérdése.
[00:32:00]Nem vagyok semmelyik pártnak a tagja, sem tanácsadója.
[00:32:03]A tanácsot persze adok.
[00:32:07]Hát most ha most is ha megkérdeznék, akkor elmondom, de a megszorítást azért vezette be Orbán, hogy hogy elhatárolja magát a a előző kormányoktól, meg tényleg hát elrontották a költségvetést, majd utána a valutaalaphoz kellett fordulni.
[00:32:26]A valutaalap pedig mit szokott mondani?
[00:32:29]Ha nagy a deficit, és minden közgazdasz ezt mondja, ha nagy a deficit, akkor tessék ezt összeszorítani.
[00:32:35]Hogy lehet ezt összenyomni?
[00:32:36]Hát megnöveljük a bevételeket, ez adóemelés, megszorítás.
[00:32:42]Csökkentjük a kiadásokat, ez is megszorítás.
[00:32:44]Kevesebb kiadás, nagyobb állami adóbevétel, kisebb a deficit, vagy eltűnik a deficit, és akkor a gyerekemet, unokámat nem terheli akkor a teher.
[00:32:54]Tehát itt most a jelenben probléma a jövőt tekintve teherkönnyítés.
[00:33:01]Ezért rögtön mondom, etikai érvek is szólnak amellett, hogy egy kormány ne szórja a pénzt, kivéve, ha a deficit azért van, és azért nagy, mert abból autópályát épít, iskolát épít, kutatásba és fejlesztésbe fektet be, tehát meg fog térülni.
[00:33:18]Ha lówelnessbe rakja, akkor jó lesz a lónak gondolom.
[00:33:25]Ö de ha elégetti ezeket a pénzeket presztízsberuházásokra, olimpiára, amit nem tud utána kihasználni a létesítményekre, akkor tulajdonképpen megterheli a jövőt anélkül, hogy nagyon sokat segíten a jelen szóval én nem megszorítást mondok, hanem a köz a költségvetésnek a teljes átnézését, a stabilizálás ást és egy új állam koncepciót.
[00:33:58]Tehát én azt gondolom, hogy most kicsit előre szalt a gondolkozásom, de hát lehet látni cikket írok.
[00:34:03]Énorik az ember fejem már tele van azzal, hogy az nem elég, hogy levagdosom a fölös kiadásokat.
[00:34:10]Persze kell 26.
[00:34:10]Erről fog szólni a következő pénzügyminiszter.
[00:34:13]Én már látom, hogy egy ilyen most nem lánc láncfűrésszel, mint a Latinamerikában, mert ott ugye szeretik ezeket a teátrális latin műveleteket, de nem is egy ilyen kis körömólóval, hanem hát egy egy jó messző olóval nekiesik a a korhatágaknak.
[00:34:39]Valószínűleg adóbevételre is szüksége van.
[00:34:41]Ugye ez ettől szoktak mindig idegesek lenni az emberek, nem az én dolgom, hál istennek, de az biztos, hogy a költségvetési hiányt azért is kell leszorítani, mert sokba kerül.
[00:34:55]És ez az igazi érvem.
[00:34:55]Tehát akár van euró, akár nincs euró, ekkora hiányt, ez nagyon drága finanszírozni.
[00:35:03]És akkor miért kell új államfelfogás?
[00:35:07]Többok miatt, mert nagyon kölséges a magyar állam.
[00:35:09]Most nem akarok itt ad nincs is tábla mögöttem, hogy adatokat hozzak, de az újraelosztás a magyar az olyan mértékű, mint egy Skandinávországban, ami Franciaországban, tehát egy jóléti államban.
[00:35:20]Na de ez nem egy jóléti állam, hanem egy keleti perifériának közepesen fejlett, és az elmúlt 20 évben fejzárkózási teljesítményben gyengécske országa.
[00:35:33]Tehát egy lean state, egy egy karcsú ö sportos állam kell, nem egy ilyen pufók mindenre rátelepedő nagy ülepével ráült.
[00:35:44]Na most ha ezt a költői képet valaki megemészti, akkor megérti, hogy hát ez egy ez lehet fogyókurának, lehet edzési tervnek mondani, de mindenképpen egy új minőséget kell előállítani.
[00:35:55]És ezt ezt a ezt a feladatot megölö megörökli a Tiszakormány.
[00:36:02]Kitől is?
[00:36:02]Orbán Viktortól, aki a maga bölcsességében egy halom bevételi forrásról lemondott előre a következő évekre, hiszen például az Sziát vesszük 25 év alatti, most ez ránk ugye nem vonatkozik, nem fizet Sziát.
[00:36:17]A szülőnők nem fizetnek Sziát.
[00:36:21]Na most ha az S oldalon például a bevétel nem nagyon tud nőni, sőt inkább kiesnek tételek, akkor ahhoz, hogy legyen valamifajta egyensúlyfeli mozgás a kiadási oldalhoz kell hozzányúlni, tehát meg kell nézni, kell-e ez az állami funkció, és akkor végig kell menni, kell-e köztév.
[00:36:40]Most túl jobban vagyunk, hogy kell-e mennyi kell és mennyit tudok erre rászánni.
[00:36:46]150 milliárdot, 100-at, 40-et, nullát.
[00:36:49]Na, akkor megnézzük, hogy kell-e tudom én sporttámogatásnak ez a fajta formája, vagy pedig a vegyék meg a futball szurkolók a jegyet, vagy mit.
[00:37:02]Szóval most nem akarok ötleteket adni, mert már aztán akkor megdobálnak paradicsomal engem, pedig én nem kapok ez egy fizetést.
[00:37:08]Igen.
[00:37:08]Ugye nyilván ez mindig egy egy ilyen érzékeny kérdés, hogy mit mit von el az állam, de hogy azért igen, szóval, hogy itt így kerülgetjük ezt a kifejezést, de hogy nyilván, hogyha az állam megpróbál több adót beszedni, meg meg bizonyos szolgáltatásokat vagy kiadásokat megnyirmál, azt lényegében ugye megszorításnak hívják.
[00:37:25]Ugye a kérdés az hogy az, hogyha a Tisza kormány és Kármán András pénzügyminiszter nagyon elkötelezett, hogy hogy akkor tényleg ahogy mondja a 2030-ra előkészítsék az euró bevezetését, az megköti-e annyira a következő kormány kezét, hogy tényleg olyan dolgokhoz kelljen hozzányúlnia, vagy olyan dolgokat kelljen nem kifizetnie, amik amiket tényleg úgy éreznek az emberek, hogy hogy ez egy megszorítás, mert hogy nyilván aki aki szeret focimeccsre járni, és azt látja, hogy most már kevesebb pénzből gazdálkodik a focsapata, az az más, mintogyha valaki azt érzi, hogy hogy nem tudom, tovább még kevesebb pénz jutt egészségügyre, vagy vagy de pont arról van szó, hogy több jusson egészségügyre.
[00:38:15]Szóval pont arról van szó, hogy amikor levágják ezek a ezeket a korhat ágakat, akkor az összes többi jobban tud nőni.
[00:38:22]Tehát a úgy ahogy az elmúlt három évben történt, hogy az el tegnap előttig nem nőtt a magyar gazdaság három éven keresztül.
[00:38:31]Most a mai GDP adat egy fokkal jobb állott.
[00:38:35]Tudjuk, hogy egy nagyon nagy állami költekezés és pénzkiszórást tolta meg az első negyed évben.
[00:38:40]Tehát hogyha a magyar gazdaság nem nő, akkor ezt a hatalmas ülepű államot nem tudja elvonszolni.
[00:38:47]Tehát igazából amikor azt új államot mondok, akkor nem azt mondom, hogy kevesebbet ad.
[00:38:50]Nem, nem.
[00:38:50]Hát többet ad egészségügyre, többet kifesteti az iskolákat.
[00:38:56]Pont ez a lényeg.
[00:38:56]Kevesebbet füzet, kamatott kifele.
[00:38:59]Úgyhogy van egy királyi út azért, ami nem a megszorítás.
[00:39:04]És ez az új út járható nevezetesen, ha a gazdaság elkezd nőni, abban a pillanatban termel új GDP-t, aminek a 40%-a bemegy a költségvetésbe, amikor nullával nőtt a magyar gazdaság, hát 2022-től 25-ig 4000relikkel nőtt a magyar gazdaság három év alatt, miközben deficites volt az állam.
[00:39:26]Tehát amit az Orbán korszak utolsó néhány öt-h éve hozott, az egy az egy borzasztó pálya.
[00:39:35]Én ettől rettegtem, és meg azért nem éjszaka rosszul aludtam néha, és azért nem ö festettem fekete víziókat a a nézők elé, hogyha behívtak valahova, mert közben reménykedtem, hogy ez a meg fog szakadni.
[00:39:51]Így vagy úgy meg fog szakadni, és most megszakad.
[00:39:53]Ha a gazdaság elkezd nőni, ha a magyar gazdaságról az a feltételezés, hogy van jövője, hogy érdemes befektetni, abban a pillanatban például ez a kamatszint kezd lemenni.
[00:40:05]Hát most egy majdnem 100 bázisponttal lement két hét alatt a magyar állampapírhozam.
[00:40:11]Ez egy utca népét ugye nem foglalkoztatja, hogy az akk milyen kondíciók mellett tud kötvényt kibocsájtani.
[00:40:17]Tehát ahogy a forint elkezdett erősödni, a magyar állampapír iránti kereset elkezdett nőni.
[00:40:24]Tehát nem a lengyel szinten vagyunk, de már a román aláünk abban, hogy mennyit kell fizetni a a adósságért.
[00:40:31]Tehát ha van gazdasági növekedés, a hitel minősítők elfogadják azt, hogy a magyar gazdaság hitelképes, ha a tőke a magyar és a magyar tőke elkezd befektetni, mert magyar tőke az elmúlt két évben tőke, hát emberekkel beszélgetek, ezek vállalkozók, kis és nagy és közepes vállalkozók, ezek nem nagyon igyekeztek befektetni, féltek ilyen olyanok miatt.
[00:40:59]Van, aki a keresletet nem látta, van, aki nem akart túl sikeres lenni.
[00:41:03]sikeres, akkor jönnek nála, kopogtatnak, hogy nem akarod eladni a cégedet.
[00:41:05]Ilyen sztorikat sokan hallottunk, és és ezek egyre inkább ki fognak majd pattanni, mert eddig nem mertek erről beszélni.
[00:41:15]Ha megszűnik ez a lefolytottság, akkor beindulhat az a pozitív kör, amely megkönnyíti azt, hogy ne úgy érezze a valaki, hogy most az vele fizettetik meg.
[00:41:30]Na de azért halkan mondom, hát én 90-ben voltam politikus, tehát 18 hónapig, hogy meddig ipari miniszter.
[00:41:39]A ilyenkor, amikor az ember megörökli egy csődöt mondott rezsimnek az összes baját, nem is az összes, nem tudjuk mi, az összes, majd kiderül a fiókok kihúzása után, akkor az nem szokott utána könnyebb lenni, sőt utána egy darabig rosszabbul megy, hogy aztán ez a politikailag azonnal visszaüt-e, és az lesz, mint az Antal kormánynál, hogy megválasztották, de fél év évrel rá már nagy morgás volt, hogy miért morgás hát taxis blokkált, hogy miért kerül annyiba a benzin hát annyiba kerül.
[00:42:15]Háború volt akkor.
[00:42:18]Öbörháború volt akkor.
[00:42:18]Most is van, csak most Iránban van.
[00:42:21]Gyenge volt a forint a dollárhoz képest?
[00:42:24]Hát most a forint nem annyira gyenge, de azért jó.
[00:42:29]Úgyhogy lesz lesz nehézség, de talán annyival előre van a magyar társadalom, hogy hogy remélem, hogy nem azon a centin méri a kormányzat minőségét, hogy hogy mennyibe kerül a liter benzin.
[00:42:46]Azt majd meglátjuk.
[00:42:46]Ez hogy mondjam, nagyon arra volt volt kondicionálva a magyar társadalom az elmúlt időben, hogy ebben mérje.
[00:42:51]De így van.
[00:42:52]Nem, mert de azért hozzáteszem, amikor ott voltam a tömegben, márpedig ott voltam ezeken a nagy megmozdulásokon, én nem hallottam azt, hogy olcsóbb benzint, olcsóbb benzint, hanem elindult a tömegben egészen más ökigik haza például.
[00:43:08]Az igen.
[00:43:08]Tehát én azt is gondolom, hogy hogy és remélem is, hogy a magyar kormány, újmagyar kormány kap megkapja belül is azt a támogatást, amelyet egyébként most a tőkepiactól feltételesen megkapni.
[00:43:24]Most a feltételes azt jelenti, hogy persze ez kell szállítani az eredményeket.
[00:43:27]Ön szerint az mennyire optimista előrejelzés, vagy ilyen vállalás, hogy akkor 2030-ra előkészítik a a belépést?
[00:43:37]Ezt meg lehet csinálni négy év alatt, vagy ez vagy ehhez több idő kell?
[00:43:42]A megfogalmazás elég puha volt.
[00:43:45]Ez igaz.
[00:43:45]Tehát nem nem ltunk még céldátumot, és nem történet meg az első lépés.
[00:43:49]Az első lépés azonban egy nagyon egyszerű lépés, és én úgy értelmezzem, mert nem voltam ott.
[00:43:56]Bár mondjuk szerettem volna egy kis legyecske lenni a a falon, amikor a Nemzeti Banknak a a monetáris tanácsa megtárgyalta, vagy megbeszélte az első szakaszt.
[00:44:07]Ez a ERM2-ben való belépés, ennek nincsen túl sok feltétele.
[00:44:10]Ez egy olyan klub, ami most talán egy tagból áll, talán Dánia.
[00:44:15]És akkor belépünk a ERM2-be.
[00:44:19]Bocsánat, ezt ezt el tudja mondani, hogy röviden, hogy ez mi is ne dobálz.
[00:44:23]Exchange rate mechanizm.
[00:44:23]Ez egy olyan árfilmrendszer, amibe beviszik a nem eurós valutát abban az azzal a szándékkal, hogy onnantól kezdve legalább 24 hónapon keresztül, tehát két éven keresztül egy nem fog nagyon kilengenni a plusz és mínusz 15%-os sávba, de nem fog kil rögtön mondom, hogy ez magyar gazdaság fog fogja teljesíteni.
[00:44:48]És akkor elindul az a eközben elindulnak egyéb folyamatok is, nevezetesen a deficit leszállítása.
[00:44:55]És akkor ez az izgalmas része, mert most van ugye 5-6% és ezt be kellene vinni tartósan három alá.
[00:45:04]Na most ez egy fogyókura.
[00:45:04]Tehát egy sportolót kell elképzelni, aki el szeretne indulni kisváltó súlyban, de most dagi.
[00:45:11]De az ő súlya, csak most éppen három karácsonyi vacsorán van túl.
[00:45:15]És akkor elkezd fogyasztanni.
[00:45:17]Amíg fogyaszt, az kellemetlen.
[00:45:19]Sőt, még a ütőképessége sincs meg.
[00:45:21]De máskülönben nem tudják elindítani a verseny a verseny számában.
[00:45:27]Na most eh kell néhány év, hogy mennyi.
[00:45:30]Ez egy komoly kalkuláció kérdése, mert ehhez az is kell, és már politikai döntés kérdése, hogy mennyit tud lemasszírozni ebből a deficitből, mennyit tud ténylegesen leszedni a fölös kiadásokból, mennyire indul meg a gazdasági növekedés, mennyi hogyan változik a kamaszint, mert ez egy nem túl bonyolult képlet, de több változó van benne.
[00:45:54]Tehát nem lehet megmondani, hogy hogy egy számot tudok akkor négy év, mert függ a növekedésütől, a kamasszintől, az indulóficittől, a az éves kör és akkor még annak a árfolyamváltozása is, mert a deficit egy része Hufban van, a másik része meg euróban van.
[00:46:13]Tehát kicsit bonyolult, de de kiszámítható, és ha ki van számítva, akkor meg lehet hirdetni a céldátumot.
[00:46:21]És onnantól kezdve viszont a magyar gazdaságpolitikának van egy egy pályája, ami azért is érdekes, mert jön egy választás majd négy év múlva, és ez azt is jelenti, hogy a kormány, ha elszánta magát, és a magyar parlament ebben gondolom állást fog foglalni valamilyen formában, akkor a következő négy év közelettével nem lehet azzal játszani, mint amit az Orbán kormány megcsinált 2526-ban előtte megcsinálta 21-22-ben, hogy odazúdít pénzeket abban a reményben, hogy majd rá fognak szavazni.
[00:46:58]Csak ezzel ki is lendíti a deficitet a pályájáról, és megnöveli a deficitet, majd utána vissza kell szedni.
[00:47:06]Hát ugye visszaszedték 22-ben a katával meg a külön adókkal.
[00:47:12]És most ugye megint az a kérdés 26-ban vissza kell szedni megszorítás kell és meg valahogy vissza kell szedni a pénzeket.
[00:47:21]Erről a játékról leneveli a masrichti kritérium rendszer.
[00:47:25]Ezért se szeretik a politikusok.
[00:47:27]Nem vallják be.
[00:47:27]Hát ez egy kényszerzubbony bizonyos értelemben.
[00:47:31]Vagy úgy is mondhatnám, hogy ki vannak rakva a kamerák és be kell tartani a sebességhatárt.
[00:47:37]Hát ezt nem szereti a úrvezető, hogyha ott be van kamerázva.
[00:47:42]Hát másfelől, hát ha 50 a km a a városon belül, akkor tessék 50 alatt menni, és akkor kényelmesen odaérünk.
[00:47:51]Itt az adás elején beszéltünk arról, hogy hogy ezt érdemes úgy felfogni az eurozónába való belépést, mintogy belépünk egy ilyen elit klubba, ott vagyunk az asztalnál és és részt vehetünk a a döntésekben.
[00:48:08]Ugye ez a klub, ez most van ugyanannyira vonzó, mint volt 20-22 évvel ezelőtt.
[00:48:15]Tehát ugye az eurozóna meg az Európai Unió gazdaságáról most azért sokat lehet hallani, de nem sok szépet.
[00:48:21]meg az Európai Unió geopolitikai helyzet.
[00:48:26]Én én ezt Európát temetik.
[00:48:26]Ezt én mindig ezzel mosolyogtam.
[00:48:29]Halló mutatóban, civilizációs mutatóban, jövedelmi mutatóban Európa elég jól áll, de Európa az egy bonyolult, ugye a az euró az köszöni szépen, az rendben van.
[00:48:39]Hát a dollárhoz képest, amelyiknek az árfolyama ugrál, ez egy nagyon jól kiszámítható autó.
[00:48:45]Az eurozóna, úgyhogy három dolgot mondtam, ott voltak problémák, szerkezeti problémák annak idején.
[00:48:52]Na de hát ebből tanulnak.
[00:48:52]Tehát ez nem úgy van, hogy ha valamit valami rosszul ment, akkor rosszul fog menni, hát akkor korrigálnak.
[00:48:59]Tehát én nem én semmi problémát nem látok az euróval.
[00:49:00]Az euro fontos második legnagyobb valutája, horgonyvalutája a világnak.
[00:49:08]És sok szempontból azért is speciális, mert nem egy államnak és egy jegybanknak a játékszere ez a bizonyos Frankfurt, ez ez a miénk.
[00:49:24]Tehát ez úgy kell ugye klub, elit klub, úgy is lehet mondani, de úgy kell elképzelni, hogy valaki egy rozog telepi lakásból beköltözik egy társasházba, aminek van uszodája, van a tető napozója, és akkor hát kell viselkedni, be kell lépni, ugye el kell fogadni a játékszabályokat, be kell fizetni a beugrót, és onnantól kezdve akkor közösen lakunk.
[00:49:47]Tehát Európa, hogy is mondta Gorbacsov, Európa ház.
[00:49:52]tényleg egy bizonyos, úgy kell elkezdni, mint egy épület, egy modern épület, aminek vannak.
[00:49:56]És akkor az, hogy mit tudom én, a medencet kiukadt és klórozni kellett, rendbe kell hozni.
[00:50:05]Tehát én én én én nem én Európát nem temetem, de már csak azért is, mert és ha Európa lassan fejlődik, akkor mi van?
[00:50:14]Akkor most fogjuk a kárpátmedencét és elvisszük.
[00:50:17]Hát tehát nem semmilyen értelmenetesség.
[00:50:20]Ez a ez a választás ez na a tömegben ott voltam, ott az is elhangzott, hogy Európa.
[00:50:26]Tehát én azt gondolom, hogy ez egy olyan érdekes és az én életemben rendkívüli láttam nagy fordulatokat, hát 899-90 nagy volt, sőt még az 56-ra is emlékszem kisgyerekként, tehát láttam én történelmi fordulatokat, de nagyon érdekes volt, és és reményre adok ott, mert nagy kérdések jöttek szóba.
[00:50:47]És akkor most beszélünk a technikai részéről, mert azért mégis csak visszatérve, a valuta az egy technikai ügy.
[00:50:55]Tehát az, hogy Cziuszban vagy Fahrenheitben mérjük a hőmérsékletet, az hogy a nyomtáv a széles vagy európai vagy keskeny, az is egy technikai kérdés.
[00:51:05]De azért persze nem csak technikai, mert ha azonos a nyomtáv nálunk meg az osztrákoknál, akkor átmegy a vonat.
[00:51:11]Ha széles nyomtáv van, mint az oroszoknál direkte, akkor természetesen nem tud olyan könnyen átmenni az áru.
[00:51:19]Úgyhogy itt tessék felfogni ezt a valutát, hogy nem oldja meg a belső gondjainkat, az európai gondokat sem oldja meg az, ha van közös valuta vagy nincs.
[00:51:29]De ha ha mindenkinek külön valutája lenne, akkor úgy járnánk, hogy a pesti forintot itt a a láncit közepén át kellene váltani budai forintra, hogy ott ki tudjam fagydalatot fizetni.
[00:51:42]Őrület lenne ugyebár.
[00:51:42]Hát most se tudom megvédeni a nemzeti valutát.
[00:51:46]A szlovén tollár az joggal ment el, és azzt márka is joggal ment el, mert ahogy megtették, az első lehetséges alkalommal átvették azt a pénzt, ami jó pénz.
[00:52:00]Bot Péter Ákas, nagyon szépen köszönöm, hogy itt volt és beszélgettünk erről.
[00:52:04]Nektek nézőink pedig köszönjük a figyelmet.
[00:52:05]Olvassátok a cikkeinket, nézzétek a videóinkat és hogyha tehetitek, akkor támogassátok a Telexet.
[00:52:11]Ezt most az adótok 1%-ával is megtehetitek.
[00:52:12]Hogy hogyan, arról megtaláljátok az információt a cikk alatt.
[00:52:16]Köszönjük szépen a figyelmet.
[00:52:18]Sziasztok!