Élőben a magyarérettségi néhány érdekesebb feladatának megoldása

[00:00:00]Sziasztok!

[00:00:00]Német Halász Nikolett vagyok, a Telex oktatási újságírója, és ma délután 1 órakor végetért az idei magyar érettségi.

[00:00:07]Itt ül velem szemben Kovács Péter, a budapesti Fazekas Michály Gimnázium magyar tanára, aki most ismertetni fogja néhány érdekesebb feladat megoldását.

[00:00:15]Mielőtt ebbe belevágnánk, Péter, hozzád fordulok, hogy érezted, mennyire volt nehéz az idei feladatlap?

[00:00:22]Sok szeretettel köszöntök én is mindenkit.

[00:00:24]Alapvetően felel más tapasztalatokról tudok beszámolni.

[00:00:28]Alapvetően két nagy részre bomlik a magyar érettségi.

[00:00:31]Először a második feladatlapról beszélnék egy kicsit, ami kimondarottan a műelemzéssel foglalkozik.

[00:00:37]Ott az volt a benyomásom, hogy olyan témák kerültek elő, amelyeket azért a diákó őséggel ismerhetnek, mind Arany János költészetével kapcsolatban, mind pedig a létösszegző költeményekkel kapcsolatban.

[00:00:49]Viszont a novellelemzés kimaradt, ami valószínűleg sokakat fájdalmasan érintett.

[00:00:54]Azt gondolom, hogy ami talán nehezebbnek bizonyult, az a kimondottan a szövegértés és a műveltségi feladatsorral kapcsolatos rész.

[00:01:04]Ott azért bőven előfordultak olyan kérdések, amik nem a leginkább előtérben lévő anyagokhoz kapcsolódtak hozzá, és esetenként azért a szövegértéshez föltett kérdések is picit furán, vagy nem egyértelműen voltak megválaszolva.

[00:01:21]És az elmúlt évekhez képest ez a feladatlap szerinted nehezebb volt?

[00:01:25]Könnyebb volt hasonló tematikájunk.

[00:01:27]Én azt gondolom, hogy egy picit nehezebb volt, főleg az első feladatrész, én azt mindenképpen nehezebbnek mondanám.

[00:01:33]Bekerültek ugye arra vonatkozó kérdések is, amelyek az új NATban, mármint szerzők megtalálhatóak.

[00:01:40]Több kérdés is föltevődött ezen szerzőkre vonatkozóan.

[00:01:44]És akkor jöjjenek is a megoldások.

[00:01:46]Maradjatok velünk.

[00:02:02]Kezdjük is el akkor a középszintű érettségi feladatainak az átbeszélését.

[00:02:07]Alapvetően olyan módon fogok haladni, hogy nyilvánvalóan a műelemzéssel kapcsolatos dolgoknál szempont egy-két szempontot igyekeztem említeni.

[00:02:14]És a feladat, az első feladatlapot pedig részletesebben átbeszélnénk.

[00:02:19]Nagyon fontos felhívnom a figyelmet arra, hogy amiről most beszélni fogok, az nem a hivatalos érettségi megoldás.

[00:02:27]Többször tapasztaltam már azt a közép és emelt szinten javító szaktanárként, hogy bizonyos feladatokról esetlegesen más elképzeléseink vannak, mint ami a hivatalos javítókulcsban szerepel.

[00:02:40]Úgyhogy ennek megfel természetesen javításnál majd a hivatalos javítókulcs lesz az érvényes.

[00:02:48]Ezek csak támpontok, amikről itt most beszélni fogok.

[00:02:50]Alapvetően, hogyha megnézzük a az első feladatsort és a szövegértés feladatot, azt gondolom, hogy az egy elég jól érthető szöveg volt.

[00:03:01]Ugye Jókaimor pályájával és utóéletével kapcsolatos szövegről olvashattunk.

[00:03:06]Hozzátéve azt, hogy a mostani diákok számára Jóka Mor sejthetően nem a kedvenc szerzők közé tartozik.

[00:03:14]Most talán már egy picit terjengősebbnek tűnik, kicsit nehezebben befogadható.

[00:03:18]egyébként ez az interjúban is megfigyelhető.

[00:03:20]Ugye Boncii Év és Szilágyi Márton beszélgetnek egymással.

[00:03:25]Tehát ilyen szempontból ez egy abszolút mondjuk így szakmai beszélgetés, de én bízom benne, hogy azért a diákoknak az volt a benyomásuk magáról a szövegről, hogy ez egy jól olvasható, jól értelmezhető szöveg.

[00:03:37]Rögtön az első feladat az pont erre kérdez rá, hogy ez milyen stílusrétegbe tartozik.

[00:03:44]A itt a publicisztikai stílus az, ami véleményem szerint jó válaszként elfogadható, hiszen egy interjúról beszélünk, tehát az újságírással kapcsolatos stílusréteghez kapcsolható hozzá.

[00:03:59]Aztán, hogyha tovább nézzük, ugye itt műfaji jellemzőket kellett megállapítani kimondottan az interjúval kapcsolatosan.

[00:04:06]Például az első, ugye ezek mindig ilyen szövegből vett, vagy többször ilyen szövegből vett idézetek voltak.

[00:04:14]Az első az a Jókai 200-ra vonatkozott.

[00:04:17]Hát szerencsés, hogyha egyrészt egy interjú az tud adott esetben aktuális lenni, másrészt pedig, hogy egy olyan témával foglalkozik, ami valamilyen módon hát a közérdeklődésre tart számot.

[00:04:31]Én bízom benne, hogy azért Jókai kapcsán valamennyire közérdeklődés megmaradt.

[00:04:36]Látjuk azt a következő részben, hogy Szilágyi Márton irodalomtörténésszel Boncidai Éva beszélgetett.

[00:04:44]Nyilvánvalóan itt az interjú műfajával kapcsolatban azt célszerű kiemelni, hogy az interjú az mindig egy beszélgetésre épül, ahol egy vagy több interjú alanyt megkérdeznek azzal kapcsolatosan, illetve bármilyen témával kapcsolatosan, gyakorlatilag ami az interjúnak a témája.

[00:05:00]Jellemzően, aki a a szakértője, ebben az esetben mindenképpen egy szakértője az adott témának.

[00:05:05]És hát az információ szerzés a cél itt Jókai pályájával és utóéletével kapcsolatban.

[00:05:13]És aztán látunk egy idézetet, amikor harmadik osztályos volt a meséli Szilágyi Márton.

[00:05:17]Ö itt a a az interjú alanynak a személyes közlését, személyes élményei is belekerülnek magába az interjúba, ami hát egy külön pluszt tud adni egy interjúnak, és hát az interjú alanynak az érintettségére vonatkozhat a a mindez.

[00:05:36]Aztán a harmadik feladatot, hogyha megnézzük, ugye itt láttunk egy A és egy B feladatrészt is.

[00:05:44]Mi indokolja, hogy Jókai írói szerkesztői tevékenységét nemzedéki összefüggésben vizsgálják a beszélgetők, tehát hogy nem pusztán Jókai szerepére szerepét vizsgálják, hanem hogy kimondottan Jókaiott nemzedéknek lesz a a tagja.

[00:06:00]Itt például az első szövegegységben meg is találjuk azt az információt, hogy a Tizek társaságának a tagja, és hogy itt Petőfi gyakorlatilag a saját generációjából szervezte meg ezt a társaságot.

[00:06:11]Tehát ilyen módon Jóka is ebbe kapcsolódik bele.

[00:06:13]És hát a második szövegegység az kitekint arra is, hogy a szabadságharc után különböző stratégiák jelentek meg ezen nemzedék kapcsán, hogy éppen ki milyen pályán tud tovább dolgozni, ken ki milyen életstratégiát választ.

[00:06:31]Úgyhogy ezeket célszerű volt feltüntetni.

[00:06:34]És aztán a feladatnak a B változata foglalkozott azzal, hogy hogyan kapcsolódik az a lapszám, amiben a forrásszöveg, a bázisszöveg megjelenik.

[00:06:45]És itt látjuk is ugye a szövegnek a végén, hogy ez a magyar kultúra folyóirat, és maga a lapszám az a nemzedékek topikhoz kapcsolódik hozzá.

[00:06:56]Tehát természetesen a nemzedékek topik az ilyen módon a az írói nemzedékhez is hozzákapcsolható.

[00:07:06]Aztán, hogyha tovább haladunk, ugye a négyes feladat is több a részre bomlott, hogy például, hogy mi volt a 10K társaságának az elsődleges célja?

[00:07:14]Hát az, hogy nemzedéki lapot alapítsanak, hozzanak létre.

[00:07:19]és hogy aztán a B változatára is rákérdez, hogy mit tettek az íróköltők a cél elérése érdekében.

[00:07:24]És a szöveg hozza ezt az információt, hogy fellázatnak a szerkesztők zsarnoksága ellen, és egy évig nem adnak kéziratot a a szerkesztőknek.

[00:07:36]Tehát ezek mindenre vonatkoznak, hogy hogyaneszek elérni a saját céljukat.

[00:07:45]Hogyan reagáltak erre a szerkesztők?

[00:07:47]Ugye ez a következő lépés, és itt két változatot is látunk.

[00:07:49]Egyrész VML-nek a a reakcióját, aki gyakorlatilag kicsit ilyen erőteljesebb módon gyakorlatilag a nála lévő kéziratokat, azt engedély nélkül publikálta, amihe nem a leg etikusabb tett volt.

[00:08:05]És Franken Bud Adolfnak a aki az életképeknek volt a szerkesztője, ő viszont a felajánlotta a saját lapját a a társaságnak.

[00:08:13]Ugye így került be oda szerkesztőként több szerző is.

[00:08:16]Hát egyértelmű a különbség, vagy jól látható a különbség, hogy az egyik esetben egy abszolút támogató segítőkész gesztussal találkozunk.

[00:08:27]A másik esetben pedig egy ilyen önérdekérvényesítő, kicsit ilyen agresszívebb magatartás volt megfigyelhető.

[00:08:35]Melyik szerkesztői magatartás támogatta a törekvéseket?

[00:08:38]És miért?

[00:08:41]Ugye itt egy meg volt határozva, hogy milyen mondatszerkezetőbe kellett válaszolni.

[00:08:45]Frankenburg Adolf magatartása úgy támogatta a 10 társaságát, hogy Petőfi és Jókai szerkesztőként dolgozhatott az életképek című lapnál, vagy valami hasonló.

[00:08:54]Itt nyilván, hogyha a válasz a paramétereknek megfelel, akkor természetesen abszolút jó és elfogadható lesz.

[00:09:04]Aztán az ötödik feladatban egy táblázattal találkozhatunk nevezetesen, hogy Jókai indulásakor mi jellemezhette az új nemzedék tagjait.

[00:09:13]És itt meg kellett állapítani azonosságokat is, illetve eltéréseket is a szöveg alapján.

[00:09:23]Azonosság volt például, hogy általában jellemző volt erre a nemzedékre, hogy nem nemesi háttérrel érkeztek magába az irodalomba.

[00:09:31]Tehát ilyen háttérren nem rendelkeztek.

[00:09:33]És közös volt egyébként az azonosságok tekintetében közös volt a fellépés a sztráika szerkesztők ellen.

[00:09:40]Tehát ez is összekapcsolja gyakorlatilag a nemzedéknek a tagjait.

[00:09:44]De emellett eltéréseket is megfigyelhettünk egyrészről, hogy műnemileg eltérő alkotókról beszélhetünk, tehát különböző műnemekben és műfajokban alkottak.

[00:09:59]És az is megállapítható.

[00:09:59]Ugye ezt is hozza a a szövegrészlet, hogyha jól emlékezem, a második passzus, hogy a szabadságharc után, amint már említettem, eltérő életstratégiák voltak megfigyelhetőek.

[00:10:14]Aztán a hatodik feladat rákérdez arra, hogy hát Jókai nagyon kiterjedt, ugye nem csak rendkívül népszerű szerző volt a saját korában, hanem nagyon sokszínű alkotóról is beszélhetünk.

[00:10:25]És akkor ezt kellett alátámasztani különböző tevékenységi formákkal, mármint hogy milyen műnevekben, műfajokban alkotott.

[00:10:36]Ugye itt több helyről kellett összeszedni gyakorlatilag magából a szövegből, hiszen a regényműfaj is említődik, de mellette kisregényt is említ a szöveg, kalandregényt is említ, novellát is említ, különböző lírai alkotásokat is emleget a a szöveg.

[00:10:55]illetve újságcikkeket is emleget a szöveg.

[00:10:57]Ehhez még egyébként az írói sokszínűséghez akár irodalmi társaságok is hozzátartozhatnának, én legalábbis azt gondolom.

[00:11:08]I illetve szerkesztői tevékenység talán ez is elfogadható lesz.

[00:11:14]Ebben nem vagyok egészen biztos, hogyha valaki ezt írta, akkor az is elfogadott lesz, de amik itt a lehatóak, azok mindenképpen a primár irodalmi tevékenységhez kapcsolódik.

[00:11:25]melyik lapok szerkesztője volt Jókai.

[00:11:27]Ugye itt a a az életképek, illetve a reményt kellett ezt a kettőt kellett aláhúzni.

[00:11:38]Aztán a nyolcadik feladatban meg kellett magyarázni magukat a a fogalmakat, hogy ezek mit jelentenek.

[00:11:48]Ebben azért a szöveg erőteljes támpontokat adott, mint például a honorációra, ami nem nemesi háttérrel rendelkezőt jelent, filmadaptáció, film nyelvén történő feldolgozás például, de nyilván, hogyha egy adott irodalmi mű filmes formában vagy a film médiumán keresztül történő feldolgozás jelenik meg, véleményem szerint az is abszolút elfogadott és megfelelő lesz.

[00:12:14]státusz.

[00:12:14]Hát itt mondjuk a társadalom elfoglalt hely, az abszolút jól működőképes válasz.

[00:12:19]Illetve az antológia, ami egyfajta válogatás kötet.

[00:12:26]Ugye ez a szöveg végén található maga az antológia kifejezés.

[00:12:30]Hogyan viszonyult Jókmor Madács Imréhez?

[00:12:33]Ez egy kicsit talányos ez a szöveg, hiszen ugye úgy hivatkozik a szöveg, hogy hogy Arany Jánossal ellentétben Jókai nem nagyon foglalkozott Madácsait, és meg volt határozva.

[00:12:48]Én azt hittem, Jókai nem méltatta a madács tragédiáját.

[00:12:52]Ez azt gondolom, hogy egyfajta viszonyulási pontot jelöl, vagy egyfajta módot jelöl.

[00:12:58]Nagyon kíváncsi leszek, hogy a javítókulcs ezzel kapcsolatban pontosan milyen választ fog elfogadni.

[00:13:07]Aztán a 10.

[00:13:07]feladatban látunk egy igaz hamis, ez egy klasszikus feladat a szövegértésben, hogy el kellett dönteni egy állításról, hogy ez igaz vagy hamis.

[00:13:17]Természetesen ezek sokszor ilyen egy-egy szóhoz kapcsolódnak hozzá.

[00:13:23]Jókai és W kapcsolata a strikörés után végleg megszakadt.

[00:13:26]Itt hamis volt a a válasz, ezt kellett jelölni.

[00:13:29]Jó saját korában Európán kívül is ismert író volt.

[00:13:35]Ez igaz volt.

[00:13:35]Ugye említ is a szövegnek a második fele egy ilyen interjút ami ami pontosan erre az Európán kívüli ismertségre is utal.

[00:13:46]Mades is Vajda Jókai nemzedékéhez tartozott.

[00:13:49]Igen.

[00:13:52]Válasz.

[00:13:52]Ö és Adi Nagy Bellával utazott Kolozsvárra, ott találkozott Jókaival.

[00:13:57]Itt pedig a hamis válasz volt a megfelelő, tehát hamis, igaz, igaz hamist kellett megjelölni.

[00:14:05]Volt a 11.

[00:14:05]feladatban volt egy idézet írásban jelölt teljes hasonulásra példa.

[00:14:12]Megújulók a szó erre abszolút megfelelő volt.

[00:14:15]Aztán a 12.

[00:14:15]Á-ban sikeres irodalmi jelenlétre kellett írni kettő érvet.

[00:14:23]Ugye egyrészről, és az Jókainál mindig fel szokott merülni, hogy gyakorlatilag a magyar irodalom egyik legtermékenyebb szerzője volt, tehát elképesztően sokat írt.

[00:14:34]Úgyhogy ez a fajta sikeresség, ez a az irodalmi termékenységhez mindenképpen hozzákapcsolható, illetve az is, hogy gyakorlatilag azok a műfajok, amik népszerűek voltak abban a korban, gyakorlatilag Jókai ezekben a műfajokban mind alkotott, tehát ahhoz is nagyon jó érzéke volt egyébként, és itt még ezt is odaírtam, az a fajta érzékenység, hogy gyakorlatilag mit szeretnek az olvasók, mi az, ami sikeres az olvasók körében.

[00:15:00]Úgyhogy itt több választ is megjelöltem.

[00:15:03]És aztán az irodalmi sikerekese sikereken túl mi volt Jókainak a népszerűsége?

[00:15:08]De egyrészről azt szinte hosszan boncolgatja a szöveg, hogy amúgy emberileg egy rendkívül kedves és a környezetére figyelmes író volt Jókai.

[00:15:23]Úgyhogy ez mindenképpen ide tehető, illetve hogy a fiatalírók nagyon könnyen megközelíthették, tehát szívesen beszélgetett velük, úgyhogy erre is, ez is arra utal, hogy hogy itt nem pusztán a primári irodalmi szövegekre vonatkozik ez a sikeresség, hanem magára a jókainak a személyiségére is vonatkozhat mindez.

[00:15:46]Hogyan lehetne népszerűvé tenni Jókai tanítását és olvasását?

[00:15:48]Ugye ez volt az utolsó feladata a szövegértésnek.

[00:15:55]Hát egyrészről Széleegyi azt fogalmazza meg, hogy hogy elsősorban a rövidebb prózai szövegeket érdemes a diákok kezébe adni, tehát a különböző elbeszéléseket.

[00:16:09]Másrészről arra is felhívja a figyelmek figyelmet, hogy az a fajta lassú olvasás, ami a jókai szövegekhez azért szükségeltetik, és az a fajta koncentrált figyelem, az más területen is megtérül.

[00:16:22]Tehát hogyha valaki ezt a fajta koncentrált figyelmet elsajátítja, és így olvas jókai szövegeket, akkor az gyakorlatilag nem csak Jókai szövegeinél lesz egy nagyon hasznos dolog, hanem egyébként ugye általában a tanulásnak a folyamatában is egy nagyon hasznos dolog.

[00:16:39]nak fog minősülni.

[00:16:39]Úgyhogy a szövegértésnél ezek a válaszok voltak működőképesek, de mondom a végleges majd a javítókulcsban fog kiderülni, hogy reméljük, hogy minél kevesebb eltérés lesz ehhez képest.

[00:16:53]És akkor az irodalmi feladatlap.

[00:17:00]Nagyon örülnék neki, hogyha az lett volna, vagy az lenne a diákoknak a az összbenyomása, hogy ez egy egészen könnyen megoldható feladatlap volt.

[00:17:07]Jó magam azért nem ezt gondolom.

[00:17:11]Tehát azt gondolom, hogy itt azért egyrészről több olyan feladatlap volt, ami erőteljes kihívásokat okozott.

[00:17:18]Ugye, hogyha megnézzük ezt a feladatlapot, akkor jól láthatjuk belőle, hogy gyakorlatilag a kilencedikes anyagtól kezdődően, tehát például az eposzi kelléktől kezdődően, ami a kilencedikes tananyaghoz tartozik hozzá, ráadásul olyan módon elnevezve, hogy a hogy nem is a a magyar nyelvű szakkifejezéssel, azért ebben voltak meglehetősen nehéz vagy nagyobb kihívást okozó feladatok.

[00:17:50]Ugye az első feladatban a hibákat kellett jelölni, és nem csak jelölni, hogy melyik volt a a hibás, hanem ráadásul még javítani is kellett.

[00:18:01]Ugye a Karinti Frigyes dorotára dorotyájára hivatkozott maga a szöveg Csokonai Dorotya vagy a dámák diadala a fársangon.

[00:18:09]Ugye erre kellett javítani és be is kellett írni Csokonainak a nevét.

[00:18:14]Tímár miel senki szigetén Timánál nyugszik meg.

[00:18:17]Hát nem Timánál, hanem Noémi volt a jó válasz.

[00:18:19]Itt van a már idézett ugye az invokáció, eposzi kellék, a küzdőfeleknek a bemutatása, hogy gyakorlatilag az eposzokban kik állnak egymással szemben.

[00:18:31]Most az invokáció az nem ezt jelentette, vagy nem ezt jelenti, tehát ezt kellett aláhúzni, hanem az enumeráció, ami a seregszemle.

[00:18:37]Ö azt nem tudom, hogy a javító kulcs a sere, én bízom benne, hogy a seregszemlét is el fogják fogadni, nem csak az enumeráció kifejezés.

[00:18:47]De mondjuk ez tipikusan egy olyan kérdés volt, amihez azért ténylegesen nagyon masszívan képben kellett lenni a kilencedikes anyaggal is.

[00:18:55]Herceg Ferenc lapalapítása az életképekre vonatkozóan.

[00:19:01]Hát itt az új időkfolyóirat az, ami Herceg Ferenchez hozzákapcsolódik.

[00:19:05]Ugye több kérdésbe is elő fordulnak olyan szerzők, akik gyakorlatilag az új NAT kerültek be a kánonba.

[00:19:14]Igazából ez itt is az első feladatnál pontosan ezt láthattuk.

[00:19:17]Aztán a következőkben ugye jó néhány mű fel volt sorolva, és ezekhez a művekhez kellett három szereplőt beírni.

[00:19:28]Ö ezek közül azért a a műveknek a legtöbbje, nem kizárólagosan, de a legtöbbje olyan mű volt, ami nem feltétlenül nagyon előtérben van.

[00:19:42]Nyilvánvalóan benne van a NAban, de azért nem olyan irodalmi szövegekről beszélünk, amik olyan nagyon-nagyon egyértelműen előtérbe kerülnek.

[00:19:54]Én azért hármat itt írtam.

[00:19:57]Nyilvánvalóan a többihez is lehetett írni.

[00:19:59]ki melyiket választotta például az Antigonéban, akár Antigoné Iszménkreon vagy Heimonnak az alakja, az édesannát is lehetett emlegetni ennek kapcsán Jancsinak az alakja, Édesanna Vizinél vagy éppen Moviszternek a az alakja, de a Sirályt is, Trigorin és Trepliov, ugye a két szerző és Nyina alakja emlegethetőit.

[00:20:21]De természetesen, hogyha más szöveget választott valaki, és ahhoz írt szereplőket, akkor az is abszolút módon elfogadható lesz.

[00:20:34]Mindig vannak memory terek és memory terekre vonatkozó kérdés.

[00:20:36]Ugye itt gyakorlatilag memory tereket kellett sorrendbe állítani, illetve memory ternek az egyes szövegrészeit kellett sorrendbe állítani.

[00:20:45]Vörös Martinak a szózata három verzióban volt ott egy sor, hogy hogy és azt azt kellett gyakorlatilag a helyes sorrendet a három közül kiválasztani.

[00:20:56]Itt a B változat volt a helyes, illetve Adinak a kocsiút az éjszakában, ahol pedig az a választ kellett megjelölni.

[00:21:07]Aztán a negyedik részletben, vagy a negyedik feladatban egy versrészletet láthattunk egyébként Totárpádnak az esti sugárkoszorú című alkotásából láthattuk és ehhez kapcsolódtak maguk a a feladatok.

[00:21:21]Ugye ez is tipikusan egy olyan kérdés.

[00:21:24]Tót Árpád azért a nyugat kapcsán nem feltétlenül a leginkább előtérben lévő szerző kapcsolódik hozzá.

[00:21:34]Egyrészt rákérdezett a szöveg a stílusirányzatra, mivel gyakorlatilag az egész alkotás nagyon erőteljesen a a az ilyen érzékszervi benyomásokra épül.

[00:21:45]Épp ezért a stílusirányzatnál az impresszionizmus volt az, amit alá kellett húzni.

[00:21:51]Rákérdezett a rémelésre, ugye keresztrémes maga a szöveg, illetve a harmadik, ott ki volt emelve a szövegben vastaggal ki volt emelve egy szöveg részlet.

[00:22:04]titkok illat fény lett hajadban békeégi csendyel és itt a szíesztéziát kellett megjelölni.

[00:22:12]Aztán láttunk itt kettő darab leírást, és ehhez kapcsolódóan kellett meghatározást hozzátársítani.

[00:22:22]Ez nem volt talán a legenda semmiképpen nem volt, én azt gondolom, hogy nagyon nehéz feladat.

[00:22:27]azt kellett az elsőhöz írni, és ugye az az esztétikai men minőséghez, ami pedig ott le volt írva, ott pedig a grotesket kellett megfogalmazni.

[00:22:40]Ugye itt hat feladat volt, most nem hét darab.

[00:22:43]Talán azért is, mert hogy a hatodik feladat az egy elég összetett feladat volt.

[00:22:48]Voltak különböző szerzők és hozzájuk kapcsolódó alkotásokat vagy állításokat kellett gyakorlatilag a megfelelő szerzőhöz beírni.

[00:22:56]Itt is a magyar reneszánztól kezdődően, tehát Balasitól egészen József Attilláig figyelhettük meg ezt a sorrendet.

[00:23:11]Úgyhogy ez is egy elég elég bőséges áttekintés volt.

[00:23:14]Talán nem voltak nagyon-nagyon nehezek maguk a a az állítások amiket be kellett kategorizálni, de nem is feltétlenül a legkönnyebbek.

[00:23:26]És hogyha belegondolunk, hogy Balasi is, akár Berzsenyi is, ezek azért régebben tanult szerzők.

[00:23:32]Nyilvánvalóan olyan szerzők esetében, akik a életműszintű szerzőként szerepelnek a NADban, ott egy picit alaposabb ismeretekre van szükség, de azért mondjuk nem tudom én, Balassi, Berzsenyi Vasalbert nem ezen szerzők sorába tartozik.

[00:23:52]Úgyhogy a Balasinál a négyest és a 15-öst kellett bejelölni.

[00:23:59]Berzsenyinél a hatos és a 13-as számot kellett odaírni.

[00:24:02]Petőfinél az egyes és a 11-es számot kellett.

[00:24:05]Mixátnál a nyolcas és a 10-es számot kellett.

[00:24:09]Vörös Martinnál az ötöst és a 16-ost kellett beírni.

[00:24:14]Koszolennyénál a kettest és a kilencest.

[00:24:16]Vasalbertnél a hármast és a 14-est.

[00:24:19]És József Attillánál a hetest és a 12-est.

[00:24:24]Ez volt tehát az első feladatlap.

[00:24:24]Ugye erre 90 perc állt rendelkezésre.

[00:24:28]Ö egyébként azért voltak benne szöszölősebb feladatok, amivel azért eléggé el tudott menni az idő, úgyhogy a diákok még azt is tapasztalhatták akár, hogy esetenként kifuthattak a az időből, de bízom benne, hogy azért minél jobb eredmények születnek az érettségik kapcsán.

[00:24:50]És akkor következő lépésben rátérnék a műértelmező szövegalkotásra.

[00:24:58]Természetesen itt nem az a célom, hogy minden részletre kitekintően körvonalazzam ezt a feladatot, hiszen ugye terjedelemben egy 500-800 szó terjedelmű szöveget kellett írni, ami nagyjából normál betűmérettel olyan két és fél három és fél oldalnyi szöveg.

[00:25:22]Néhány szempontot szeretnék csak mondani a két választható szöveg kapcsán, vagy vagy feladat kapcsán, hogy mik azok a topikok az amik azért szerencsések voltak, hogyha előjöttek és megjelentek magában.

[00:25:40]Ugye Arany Jánosnak a tölgyek alatt című szövege volt az egymű elemzése, amiről kellett írni.

[00:25:45]Egyrészt Arany János életműszintű szerző.

[00:25:53]Egészen biztos, hogy sok-sok óra telt el Arany János művészetének a tárgyalásával.

[00:26:01]Másrészről a tölgyek alatt egy viszonylag ismert szövege egyébként Aranynak.

[00:26:05]Tehát ilyen módon bízom benne, hogy azért nagyon nagy nehézséget, aki ezt ezt választotta, nagyon nagy nehézséget ez nem okozott.

[00:26:16]Ugye ez a késsei ciklusához, ez az őszikék ciklushoz kapcsolódik hozzá, ahol már a különböző az az összegzés, az elmúlás gondolata elég erőteljesen megjelenik aranynak a a líájában.

[00:26:33]Ugye a feladat azt arra kérdezett rá, hogy itt a tölgymotívum az milyen módon, milyen jelentés árnyalataiban kapcsolódik hozzá.

[00:26:48]magához a az alkotáshoz.

[00:26:48]Ugye már csak azért is, mertogy a a tölgyek alatt az nem pusztán magának a szövegnek a címe egyébként, hanem ez egy ismétléses szerkezet is, hiszen a tölgyek alatt mindig minden verszakban gyakorlatilag előfordul.

[00:27:07]Úgyhogy ilyen módon a tölgy az abszolút középpontban van magában a a szövegben.

[00:27:14]Olvassuk is, hogy hogy már rögtön ezek kezdődjük a szöveg, hogy alapvetően a líra én igyekszik kivonulni a tölgyek alá a város zajától elmenekülni.

[00:27:28]Ugye ez egy jellegzetesen romantikus gesztus egyébként, de hát a természetnek a szerepe a természetbe való kivonulás.

[00:27:35]Úgyhogy és hogy a természet az egyfajta menekülési terep, egyfajta megnyugvás, az amit az amit megjelenít a szövegben.

[00:27:44]Ezt itt is megfigyelhetjük természetesen.

[00:27:47]Nagyon sok romantikus szövegben megtaláljuk ezt a motívumot, hogy gyakorlatilag a lira jén az kimenekül valamilyen módon a városi környezetből, az aj világból, pontosan azért, hogy a természetben megnyugodhasson.

[00:28:02]Úgyhogy egyrészről, hogyha a tölgy alatt jelentését megnézzük, akkor lehetett fejtegetni pontosan ezt a klasszikus romantikus toposzt, ami a meneküléshez, a megnyugváshoz kapcsolódik hozzá, picikét a civilizált világtól való eltávolodáshoz vagy elmeneküléshez.

[00:28:23]És és a természetnek a szerepe nyilván már a tölgy ugye kapcsolatosan is lényeges vagy fontos.

[00:28:27]Aztán több verszakban is megtalálhatjuk a tölgymotívummal kapcsolatosan a különböző emlékeket.

[00:28:39]Egyrészről a a gyerekkori emlékek és nyilvánvalóan a társas emlékeknek a a kapcsolata.

[00:28:45]Tehát hogy gyermekkorában a líra én mire emlékszik vissza, később mit tapasztalt, ami szintén a a tölgyekhez kapcsolódik hozzá.

[00:28:54]Ugye itt arra is érdemes, hiszen a feladat a szemben állásra is rákérdez, hogy milyen típusú szembenállás figyelhető meg magában a szövegben.

[00:29:06]Egyrészt láttuk itt a menekülés kapcsán, hogy a líra Yén elmenekül a természetbe, ami szemben áll a a városi zajjal, ezzel a városi környezetnek a zsibongásával.

[00:29:21]Másrészről pedig a múltidézéssel kapcsolatban ugye itt látunk egy egyfajta ilyen felnövéstörténetet is.

[00:29:29]Gyakorlatilag miközben a líra én élete változik, gyerekkorból felnőve a felnőtt kor és már az öregedés, vagyis kicsit átfogóbban az időnek a múlása jelenik meg benne.

[00:29:43]A tölgy az egyfajta állandóságot képvisel ebben.

[00:29:46]Tehát amég zajlik a világ köröttünk, és amég múlik az idő, az emberéletek, a gyerekkortól, a felnövés, az öregség és a halálmotívuma, addig a tölgy az mindig egyfajta állandóságot képez magában a a szövegben.

[00:30:08]Aztán azt is érdemes kiemelni itt a tölgymotívum kapcsán, és emlegetés a a szöveg, hogy a tölgy egyfajta szülőhon.

[00:30:17]Ugye, hogy a szülőhonomat csakis ott találom.

[00:30:20]Tehát számára a szülőfölddel való kapcsolat az a tölgynek a gyökereihez is hozzátársul.

[00:30:30]Úgyhogy ez is mindenképpen gyakorlatilag kibővíti ezt a tölgymotívumot, aminek egy rendkívül összetett jelentés árnyalata figyelhető meg a szövegben.

[00:30:36]És hát azt is érdemes kiemelni, hogy a tölgy az egyfajta ábrándozás.

[00:30:43]És ugye ne felejtsük el, hogy azért a romantik a romantikában vagyunk, és a romantikában a valóságtól való elmenekülés és az ábrándokba való menekülés azért egy állandóan visszatérő motívum.

[00:30:56]Ebben a szövegben is ez maximálisan megfigyelhető, hogy gyakorlatilag a líraén az az ábrándozik a tölgyek alatt.

[00:31:07]Sok esetben ez az ábrándozás valóságtól való elmenekülésként is megjelenik, vagy megfigyelhető.

[00:31:14]És hát amikor azt mondtam, hogy mivel az emberi élet az lineáris, megszületünk és aztán meghalunk.

[00:31:23]És ezt a folyamatot gyakorlatilag a tölgy a tölgyek végigkísérik a líra én szempontjából is.

[00:31:29]Hát a a tölgyek alatt szeretne a líriai én pihenni.

[00:31:33]ugye tölgy lenne a fejfám, hozza a szöveg ebben az értelemben, tehát a egészen a halálig, gyakorlatilag a a gyerekkortól kezdve egészen a a halálig végigkísérik a tölgyek a líraénnek a az életét.

[00:31:49]Ez azért is érdekes, mertogy ezáltal a tölgy egyfajta kapoccsá is válik, ami picit időtlen jelenség, ami összekapcsolja gyakorlatilag a líraén szempontjából mindenképpen a múltat, a jelent.

[00:32:06]És mivel a halál még nem jött el a szövegben, ezért a jövő is összekapcsolódik.

[00:32:12]Tehát a tölgy az időmúlásával szemben ezt a fajta állandóságot, szinte ilyen időtlenséget képviseli.

[00:32:23]Természetesen ez nem azt jelenti, hogy kizárólagosan az egymű értelmezésében csak erről a szempontról lehetett írni, hiszen a líraelemzéssel kapcsolatosan is más szempontok is előkerülhettek, de az mindenképp lényeges, hogy ezeknek a szempontoknak, amik külön meg vannak jelölve magában a feladatban, ezekre nagy hangsúlyt kellett fordítani.

[00:32:50]Tehát hogyha valaki ezeket középpontba állította és domináns módon azért ezek a szempontok megjelentek, akkor jó megoldás, jó egy szé született magára a műelemzésre.

[00:33:05]Ö a másik feladat pedig a létőszegző ö verseknek a témaköre volt.

[00:33:14]Ugye a létőszegző versek olyan típusú lírai alkotások, amelyek egyrészről valamilyen módon az emberi élet részben végéhez is kapcsolódhatnak, részben egy adott periódus lezárásához is hozzákapcsolódnak.

[00:33:32]Ö mindenesetre ahhoz a motívumhoz, amikor a líra én, vagy igazából bárki, hiszen ugye a az irodalmi szövegek azok valamilyen módon a hétköznapi emberekhez is hozzákapcsolódnak, és hát a hétköznapi ember is az életének bizonyos pontján visszatekinti a múltjára, átgondolja az életének egy-egy periódusát, összegzi azt, értékeli, az elkövetett hibákat átgondolja.

[00:33:57]Tehát ilyen szempontból ez egy nagyon valós életszituáció.

[00:34:02]Nyilvánvalóan az irodalmi szövegekben ugyanúgy megjelenik, hiszen az irodalmi szövegek nagyon életszerű a és az emberi élethez kapcsolódó dolgokhoz társulnak hozzá.

[00:34:19]Ugye itt annyi szűkítés volt, de ez igazából nem olyan jelentős szűkítés, hogy magyar irodalmi példákat kellett élni.

[00:34:27]De hát azért léztösszegzésnél domináns módon az irodalomórákon magyar irodalmi példák jelennek meg.

[00:34:32]Néhány példát én is itt feltüntettem.

[00:34:36]Elég hosszan lehetne még egyébként a sort folytatni.

[00:34:43]Különböző tehát annyi volt a kikötés, hogy ne egy szerzőtől több példa legyen, hanem hogy különböző szerzőkre kerüljön a hangsúly.

[00:34:51]Ögyhogy ö itt is ezek a példák gyakorlatilag berzsenyi is ilyen szempont, tehát bárhonnan lehetne kezdeni a ahonnan a magyar irodalmat elkezdjük, hiszen gyakorlatilag ez a téma ez mindig újra és újra visszaköszön, de mondjuk a Berzinek az osztályrészemében ezzel a motívummal maximálisan találkozunk.

[00:35:19]Ugye maga a feladat arra is rákérdezett, hogy egyrészről milyen élethelyzethez kapcsolódik hozzá.

[00:35:26]Ez lehet akár egy életperiódusnak a lezárása, de lehet egyfajta halálközelségnek a megélése, az elmúlás közelségének a megélése.

[00:35:40]Nyilván ehhez is hozzákapcsolódhat, de azért azt is látjuk.

[00:35:45]Tehát mondjuk Berzsenyi esetében pont azt látjuk, hogy Berzsenyi egy adott életszakaszát jeleníti meg, és ezt ezt erre reflektál ebben a a szövegében.

[00:36:00]De hát a az Aranynak az epilógus című szövegében is pontosan ezzel találkozunk.

[00:36:06]Ugye a Líraén hosszan értékeli gyakorlatilag a saját pályáját, a saját életét, és ráadásul ebben egy elég érzékeny lélektani változás is megjelenik, megfogalmazódik.

[00:36:21]Hiszen amég a legelején azt fogalmazza meg a Lírra Één, hogy alapvetően nem volt egy anyagiakban gazdag élete, de a hétköznapi szépségnek, a hétköznapi életnek az apró csodái őt mérhetetlenül boldogva tették.

[00:36:36]És gyakorlatilag aztán eljut oda szépen a szövegnek a végére, hogy egyre keserűbbé válik maga a az alkotás abban az értelemben, hogy a líraén rádöbben arra, hogy igazából amit leginkább szeretett volna, azt nem kaphatta meg.

[00:36:54]És hát a versnek a szövegét, hogyha megnézzük, akkor az is azzal zárul, hogy egy egy ilyen kiábrándultság és egy ilyen boldogtalanság érzés.

[00:37:03]Tehát ez a fajta lelki folyamat, hogy amikor rápillant valaki az életére, akkor első benyomásként azt mondja, hogy alapvetően minden rendben volt, jó, boldog, kiegyensúlyozott életem volt.

[00:37:16]És aztán ha kicsit alaposabban elkezdi vizsgálni a saját életét, akkor rájön arra, hogy hát ez mégsem teljesen ennyire rózsaszín és és kiegyensúlyozott.

[00:37:26]De hát ugye Babicsnál is erre bőven találunk példákat.

[00:37:33]Most csak postavoltát írtam, ugye ott is ez a fajta ilyen összegző, önelemző jelleg megfigyelhető.

[00:37:43]Kosztaláninak a boldog szomorú dala egy nagyon jól látható példa arra, ami ráadásul szembe állítja egyébként a a mondjuk így a a földi világnak a javait, hiszen ugye maga az alkotás is erre épül, hogy milyen sok mindennel rendelkezem, van ez, van az.

[00:38:04]És aztán eljut oda gyakorlatilag a líra a végére, hogy nincs meg a kincs, mire vágytam a kincs, amiért porigtem.

[00:38:09]Itthon vagyok itt a világban, és már nem vagyok otthon az égben.

[00:38:12]Tehát végülis arra jut a a Líra, hogy hát a lényeget elszalasztotta.

[00:38:20]Úgyhogy ez egy elég borzasztó érzés.

[00:38:22]Ez egy elég mély szöveg Kosztolánynál.

[00:38:25]És hát hogyha a József Attila életművet megnézzük, akkor pedig bővelkedünk benne.

[00:38:31]Valószínűleg a feladatkiírás is ezt szerette volna elkerülni, hogy mondjuk József Attillától több olyan létösszegző verset mondjunk.

[00:38:40]talán eltűlök hirtelen mindenképp ide sorolható a készaleltár, de hát születésnapomra, amelyben szintén azt látjuk, hogy hogy hát a Líra Yén nem túl boldog, nem túl kiegyensúlyozott a saját életével, és alapvetően a a hiányok fogalmazódnak meg.

[00:39:01]Tehát, hogyha ezeket a példákat megnézzük, vagy akár más példákat is megnézzük, akkor jól láthatjuk belőle, hogy a létösszegző versek azért domináns módon nem arra épülnek rá, hogy alapvetően a Líraién kiegyensúlyozott, boldog életét tükrözzék, hanem sokkal inkább a hiányokra.

[00:39:24]Úgyhogy ez egy elég elég mély szembenézés szinte mindegyik szöveg, amiben találkoz, amit megnézünk ilyen létösszegző lírával kapcsolatosan, szinte ilyen általános tendencia, hogy a elég keserédes ez a visszatekintés.

[00:39:43]Úgyhogy ezek ezeket kellett kiválasztani, vagy ezekből kellett hármat legalább kiválasztani, és ezekről írni a már általam is említett szempontok alapján.

[00:39:55]Egyrészt tudom azt, hogy sok diák epedve várta a novellemzést, hiszen a líra szövegek tapasztalataim szerint is a diákoknak egy picit nehezebben szoktak menni.

[00:40:08]A novellákkal sokkal jobban tudnak mit kezdeni, és most ez itt elmaradt.

[00:40:14]Úgyhogy ez egy fajta fájdalmat okozhatott ezen diákoknak.

[00:40:16]Viszont bízom benne, hogy azáltal, hogy olyan lírai alkotások kapcsán is, de olyan témák kerültek elő, amelyek azért könnyebben megoldhatóak voltak, jobban adták magukat ezek a versek, könnyebben értelmezhetőek voltak, a diákok jó igénye és szép szövegeket tudtak írni.

[00:40:44]Úgyhogy ezen a ponton én meg is köszönöm mindenkinek a figyelmét és nagyon sok sikert kívánok a következő érettségi vizsgákra vonatkozóan