Sok gyerek már akkor elveszti az érdeklődést az olvasás iránt, amikor megtanítják rá

[00:00:00]Egy olyan öt-h éven keresztül foglalkoztam tankönyveknek az elemzésével, konkrétan az ABC-s könyveknek az elemzésével, és mindegyik kutatásomban azt tudtam kimutatni, hogy a tankönyvi tartalom az nem kompatibilis a gyerekek érdeklődési körével.

[00:00:11]Magyar elnök lehet, hogy elolvassák azokat a logatomokat, azokat az értelmetlen szótagokat, ami alapján ők tanulnak olvasni, mint amilyen a megszert módszer, ami egy nagyon jó olvasást tanulási módszer.

[00:00:22]De hogyha tartalmilag ők nem tudnak ahhoz kapcsolódni, akkor igazából ők célba érnek az olvasással, de a célban nem kapnak tapsot, nem kapnak élményt, a saját élményt, amit ők önállóan egy élményét tudnak átfordítani, csak azt látják, hogy teljesítettek egy feladatot.

[00:00:37]És én itt látom a legnagyobb feladatunkat.

[00:00:42]Nem lehet bort inni és vizet prédikálni.

[00:00:44]Azaz, hogyha a szülő folyamatosan csak azt mondja a gyereknek, hogy olvasson, de ő úgy egyébként saját maga semmilyen személyes példával nem jár elő, akkor megette a fene az egészet.

[00:00:56]Tehát erre ugye Stiger Gör Kristán szokta mindig mondani, hogy egy gyereket nem látott még ami mobiltelefonnal a kezében született volna.

[00:01:09]2024 őszén egy brit újságíró, bizonyos James Mary ott egy nagy hatású eszében azt írta: "Elindultunk a poszt írásbeliségi társadalom felé.

[00:01:19]Nem arról van szó szerinte, hogy eltűnik az olvasás, hanem arról, hogy elveszíti központi szerepét.

[00:01:24]Az írott szöveg többé nem a gondolkodás, a tanulás és a közéleti vita elsődleges közege lesz, hanem egyre inkább egy szűkebb réteg kiváltsága.

[00:01:33]Az elmúlt években egymást érik a figyelemfelhívó cikkek arról, hogy a fiatalok nehezebben olvassanak hosszabb szövegeket, hogy a digitális környezet széttöredezi a figyelmet, a mélyolvasás képessége pedig visszaszorulóban van.

[00:01:45]A legfrissebb hazai mérés szerint minden ötödik magyar diák funkcionális analfabéta, vagyis el tudja olvasni a szöveget, de nem feltétlenül érti meg.

[00:01:55]Egyetemi oktatók pedig arról számolnak be, hogy egyre több hallgató küzd magyar nyelvű szakszövegek megértésével.

[00:02:04]Ez már nem csak oktatási kérdés, hanem kulturális és társadalmi is, mert ha nem értjük a szövegeket, nehezebben értjük a világot is, meg persze egymást.

[00:02:10]De mielőtt teljesen eltemetnénk az olvasást, érdemes megnézni a másik oldalt is.

[00:02:16]A könyvtárakban például nem csökken, hanem nő a fiatalok jelenléte.

[00:02:22]A gyerekkönyvek piaca erős, és sokan tudatosan keresik a lassabb, elmélyültebb olvasást.

[00:02:26]Lehet, hogy nem kevesebbet olvasunk, hanem máshogy.

[00:02:31]Erről fogunk ma beszélgetni.

[00:02:31]két olyan vendéggel, akik különböző nézőpontból vizsgálják ugyanazt a kérdést.

[00:02:36]Mi történik ma az olvasással?

[00:02:38]Vas Dorotea, az ELTE adjunktusa, az olvasásmotiváció című könyvszerzője, aki azt kutatja, hogyan alakul ki és tartható fenn az olvasás iránti belsőig igény.

[00:02:49]És Farkas Ferenc a fővárosi Szabó Ervin könyvtár központi könyvtárának igazgatója, aki nap mint nap találkozik az olvasók valós szokásaival.

[00:03:00]A beszélgetés célja, hogy megértsük, mi változik valójában, mekkora a baj, és mit lehet tenni.

[00:03:05]Nyugtassatok meg, vagy keserítsetek el, hogy tényleg a poszt írásbeliség hajnalán vagyunk, vagy inkább ez egy ilyen jól hangzó túlzás.

[00:03:14]És szeretném inkább megnyugtatni ebben a helyzetben, amiatt is, mert hogyha már beszélünk egy ilyen helyzetről és beszélünk egy olyan olvasási állapotról, amit alatt sejtünk bármit, és majd mindjárt kifejtjük, akkor valószínűleg, hogy valamilyen változási folyamatban vagyunk, valószínűleg valamilyen paradigma váltási folyamatban van az olvasás is, de egyáltalán nem hanyatló állapotról beszélünk ebben a helyzetben.

[00:03:38]Nem tudom, hogy ez könyvtári szinten milyen milyen kérdéseket vett fel, de abszolút egy egy olyan változási folyamatot élünk meg a hétköznapokban, amibe bele beköszönt valószínűleg a digitális éra is, és ez érinti valószínűleg az olvasásunkat is, de ez egyáltalán nem egy egy nehéz, vagy egy egy ijesztő dolog.

[00:03:56]teljesen egyetértek.

[00:03:59]Sőt, azt kell mondjam, hogy inkább csak azt láttam, mint ami a történelemben amúgy is megvolt korábban, és hogy az írásbeliség amikor megjelent, akkor mondjuk mennyivel erősebb volt korábban a vizualitás, mint akár csak a barlangrajzokat nézzük, vagy akár a középkorban mondjuk a templomi freskókat, ilyesmit, tehát akkor még ugye viszonylag kevesen tudtak írni, olvasni, de valahogy a történeteket el kellett nekik mesélni.

[00:04:20]Emre elmegy, mondjuk a veleméri templomba egész történeteket látott a falon.

[00:04:23]Ma pedig azt látjuk, hogy bizonyos szempontból az írásbeliség egy picit talán kezd visszaszorulni egészen pontosan pont a a az olvasásnak arra a részére, ami az érzelmi alapú, tehát azt egyáltalán nem elvitatva, hogy mondjuk igen, a tanulási folyamatokban sokkal kisebb szerepe van, de akkor azt leszögezhetjük, hogy csökken az olvasás jelentősége a társadalomban.

[00:04:47]Változik, változik.

[00:04:47]folyamatosan változik olyan értelemben, hogy vannak olyan társadalmi közegek, ahol egyre inkább fontosabb szerepet kap az olvasás, és vannak olyan társadalmi helyzetek és körök, ahol kevésbé kap elnt egy olvasás, mint tevékenység, vagy valamilyen formában átalakul, például sokkal rövidebb szövegeket részesítenek előnyben, és például egy videót vagy bármilyen másik digitális formátumot előnyben részesítenek.

[00:05:09]Szóval nagyon-nagyon különbözővé vált az olvasás.

[00:05:12]Nyitás, de hogyha könyvekre gondolunk, akkor az, hogyha kevesebbet olvassunk könyvet, az automatikusan azt jelenti, hogy rosszabbul is értjük a világot.

[00:05:21]Vannak összefüggések ezzel kapcsolatban kognitív és affektív szinten is olyan értelemben, hogy valaki egy egyrészt kérdés az, hogy valaki hogyan értelmez egy adott szöveget, hogyan képes értelmezni egy adott szöveget, és azzal, hogyha elolvasott egy szöveget, azt ő később hogyan használja fel, és hol használja fel ezeket az információkat?

[00:05:42]Tud-e például kritikus lenni egy adott szöveggel kapcsolatban, képes-e egyáltalán választani a szövegek között?

[00:05:48]Másrészt pedig érzelmi szempontból, hogyan képes ő kapcsolódni érzelmi szinten egy adott szöveghez, hogyan hagyja magát befolyásolni, vagy hogyan tud önreflektálni saját magára és a saját élethelyzetére, hogyha egy szöveget olvas?

[00:06:00]Tehát hogyha most mondtad a kritikus gondolkodást, kognitív megértést, a a érzelmi részét, hogyha ezekkel történik valami itt a szemünk láttár, akkor az mégsem annyira megnyugtató számomra.

[00:06:12]Ilyen szempontból van dolgunk, nagyon-nagyon is van dolgunk ezzel foglalkozni.

[00:06:15]Abszolút, mert az a szám, amit most legutóbbi kutatásokból láttunk, és egyébként pedig évről évre azért ez ez valamilyen módon igazolást nyer, hogy minden ötödik gyerek Magyarországon funkcionális analfabéta, azért az elég sokkoló hír.

[00:06:31]Én az az igazság, hogy ezzel mindig egy picit bizonytalan vagyok, mármint ezekkel a statisztikai adatokkal és egyebekkel két okból.

[00:06:36]egyik, hogy még az előző rendszerben is akkor, amikor olyan fénykorát élte tényleg a könyvkiadás, és relatív magasnak volt tekinthető a akár a könyvtárba járóknak a száma, vagy iszonyatos példánszámban jelentek meg művek, szerintem akkor sem olvastak messze olyan arányban, mint amit esetleg sugoltak ezek a statisztikák.

[00:06:53]Ö az vitathatatlan, hogy például mostanában erősen csökken a sokat olvasóknak a száma is.

[00:07:01]Tehát csökken az a korábban olyan 13% környék, az most nagyjából egyen 8-10% környéken van.

[00:07:06]Igen.

[00:07:06]Akkor elég gyorsan történik.

[00:07:08]Hát a mondjuk it mer 10 éve ez a 13-15 ez még egy sztend szám volt.

[00:07:14]Igen.

[00:07:14]Szerintem azt fontos még figyelembe venni ezzel kapcsolatban, hogy ezek ilyen figyelemfelhívó számok, hogy hogy van dolgunk ezzel kapcsolatban, és van dolgunk foglalkozni az olvasással, akár gyármekkorban, akár a felnőtteknél.

[00:07:25]De nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek olyan pontos adatok, amelyekből érdemes megijedni és fontos félelmet kelteni, mert tudnak ezek az adatok félelemkeltők is lenni.

[00:07:36]Viszont az biztos, hogy van ezzel kapcsolatban feladatunk és figyelemfelhívó aktónak.

[00:07:40]Igen.

[00:07:40]És pont azt várom, hogy ti majd itt jól megnyugtattok engem.

[00:07:43]Generációs kérdésről beszélünk, vagy egy ettől független rendszert szintű változásról?

[00:07:49]Én inkább globális változási folyamatnak tudnám ez be, mert ugyanúgy tapasztalom ezt kisgyermekeknél, ugyanúgy tapasztalom ezt családoknál, kisiskolásoknál és ugyanúgy a hallgatóknál is ezt tapasztalom, hogy a nehezen fókuszálnak.

[00:08:01]Szóval az a nyitottság az olvasása meg van.

[00:08:03]Akár valamilyen szakszövegnek az olvasásávra gondolunk, akár pedig egy szépirodalmi szövegnek az olvasására.

[00:08:09]Az elmi ült olvasást emelném it ki, hogy az és kérdőjelázné meg, hogy az milyen mértékben valósul meg egy jelenlegi hallgatónál, jelenlegi fiatal felnőttnél, vagy pedig egy kisiskolásnál?

[00:08:20]És ez szerintem egy globális kérdés.

[00:08:22]Most jelenleg bemegy egy könyvtárba, az már valószínűleg nem a funkcionális analfabéták közül kerül ki, hanem valamiféle igénye van az olvasásra.

[00:08:28]Ott észleltek valamiféle változást az akár az olvasói szokásokban, akár az olvasáshoz való viszonyban?

[00:08:37]Észreelünk, de még előtte Dorotának reagálnék erre a globális per generációsra.

[00:08:41]A generációsnál én azért egy picit azt érzékelem, hogy hogy aki most egyetemist, az nagyjából olyan 2000 után született, persze attól függ, hogy máshot diplomázik-e vagy sem.

[00:08:50]És azért az ő gyerekkorukban még ott volt a könyv, és jóval kevésbé volt ott a mobiltelefon.

[00:08:55]Azok meg, akik most ilyen 2010 után születettek, na ott már azért a családban a mintakövetésnél nagyon könnyen ott lehetett az, hogy a mi generációnk, tehát mondjuk így, hogy a szülői generáció, az, hogyha nem fordította arra figyelmet, akkor bizony tudott olyan példát sugalni hogy sokkal korábban adta mondjuk például a mobilt a gyerek kezébe, és kötötte le az ahelyett, hogy mesélt volna.

[00:09:17]És a kérdésedre pedig válaszolva a könyvtári tapasztalatoknál, igen, van változás és elég markáns változás van.

[00:09:23]Ugye a központi könyvtárban dolgozom, de most a szabervényköntár egészéről is beszélek közben, de a központi könyvtárban van a legtöbb egyetemista és az egyetemistáknál azt látjuk, hogy jóval jóval kevesebb papíralapú dokumentumot forgatnak.

[00:09:40]Rengetegen vannak a könyvtárban, de tényleg nagyon sokszor telt házas.

[00:09:45]laptopjaikon, tabletjeiken tanulnak, adatbázisokat használnak, csoportban tanulnak, akár ilyen kooperatív tanulással közösen, de nincsenek mellettük a könyvkupacok, mint ahogy mondjuk akár 10 évvel vagy 20 évvel ezelőtt volt, ahogy nálam például.

[00:10:01]Azt még és köszönöm, hogy behoztad ezt, hogy hogy kik ezek a generációk, akik most egyáltak.

[00:10:06]amiatt is fontos, mert ez az a generáció, aki a covidőszakban középiskolás volt, és úgy került be az egyetemi bárkákbe, hogy az első évfolyamot, vagy a második évfolyamot, de valahol ő online töltötte az a azt a tanulási közeget, ahol egy újabb tanulási kultúrát alakíthatott volna ki, és ő ott teljesen egyedül volt.

[00:10:24]Ebből a szempontból valószínűleg, hogy emiatt is erősödik fel az elektronikus cikkeknek az olvasása jobban, mint a nyomtatott szövegeknek az olvasása.

[00:10:32]Másrészt pedig ők már a az egyszerűségre törekszenek.

[00:10:36]És hogyha azt figyeljük, hogy az olvasással kapcsolatos viszonyunk az folyamatosan változik, és hogy az agy folyamatosan azt keresi, hogy hogyan tudunk egyszerűsíteni bizonyos nehéz feladatokon, vagy akár szövegeken, akkor ebből a szempontból azért az egyetemisták is elkezdtek az egyszerűség felé menni, hiszen egyre inkább növekszik náluk is a a követelményeknek a száma, és azt figyelik, hogy minél gyorsabban adjanak rá egy anyagot, és a gyorsabb, hatékonyabb láadáshoz pedig a saját hatékonyságukat helyezik előtérbe olyan értelemben, hogy sok sokkal könnyebben fogadják be és fogadják el azt, hogy egy egyszerűbb szöveget, egy hétköznapi cikket fognak beadni szakcikként is, mert mert így könnyebben tudnak túllenni egy adott feladaton.

[00:11:18]Nekem nagyon sok olyan élményem volt az elmúlt egy-két évben, hogy egyetemi oktatók mondják, hogy a a hallgatók körében egyszer szövegértési problémákat észlelnek.

[00:11:27]Ez már a közoktatás következménye vagy a covidé, ahogy mondod, vagy egyszerűen megváltozott a világ körülöttünk és megváltozott a szövegeknek a jelentősége?

[00:11:39]Én szívesen mondanám azt, hogy ez minnek az együtthatása most jelenleg a hallgatókra, hogyha a külön a fiatal felnőttekre fókuszálunk.

[00:11:45]Egyrészt a covid is hozzát, másrészt az is, hogy az oktatási rendszerek és módok, ahogyan ők beletanultak a tanulási folyamatokba, ahogyan ők megismerték a tanulási stratégiát, az olvasási stratégiákat és olvasási módokat.

[00:11:59]Ez mindennek a következménye, hogy ők hogyan tanulnak most önállóan, amikor már nincs ott a felnőtt felügyelete, akár egy tanár, aki megdicséri, aki pozitív visszajelzést ad, vagy kialakít náluk egy egy tanulási folyamatot, mint ahogy az megvalósul egy általános iskolában vagy középiskolában, hiszen egyetemen ő már a saját kialakult tanulási módszerével jelen jelenik meg, és ezeket alkalmazza.

[00:12:20]Valószínűleg, hogy ezek a tanulási stratégiák nála így alakultak ki, amiknek ezek az eredményei, hogy ő kevésbé tud fókuszálni, mert valóban a az eltina gyógypedagógia karon is ezt nagyon gyakran tapasztaljuk, hogy nehezen fókuszálnak és nehezen fogadnak be szak szakszövegeket, és sokkal inkább egy egyszerűbb eljárás felé fordulnak a hallgatók.

[00:12:43]Másrészt pedig ez szerintem betudható annak is, hogy milyen egyrészt az olvasási fluenciájuk, tehát a gördülékenységük egy olvasásban, és mennyire erős az önismeretük egy tanulási folyamatban, vagy magában az olvasási módokban, hogy számukra mi a kényelmes, milyen módszerekkel tudnak ők végpásztázni egy szöveget, milyen a szemfixációjuk, mennyire tudnak ért, tehát mennyire tudják fixálni a szöveget, mennyire tudnak szennelni.

[00:13:05]Az elsődleges fontos dolog egy olvasásnál, hogy az ember képes legyen végigszennelni egy szöveget, különösen, hogyha valamit keres és kutatást végez, akkor, hogy információkat tudjon elsődlegesen kiragadni, és hogy ez a szennelési mód jó kompetenciánál, vagy jó képesség, akkor ezt követően már el tud mélyülni a az egyszerű vagy a a mélyebb sorokban is.

[00:13:25]Viszont ott már kérdés az, hogy ők mennyire tudnak fókuszálni és mennyire tudnak koncentrálni egy ilyen szövegre, ott pedig már a társadalmi hatás is beköszönt.

[00:13:34]Miért nem nyugtattál meg egyébként?

[00:13:38]Akkor viszont én azért behoznék két megnyugtató elemet a dologba.

[00:13:40]Az egyik az, hogy pont az egyetemistáknál van az, hogy ők viszont a szépirodalmi szövegekre viszonylag nyitottak.

[00:13:48]Különösen akkor, amikor valamilyen popkulturális hatás megjelenik, akár egy sorozatban felbukkan valami, akár egy, mit tudom én, buktuker beszél valamiről és akkor hirtelen nagy kereslet támad egy-egy műre egyik oldalról, másik oldalról pedig hajlamosak.

[00:14:05]Például nálunk a könyvtárban is van egy olyan kör, akik összejönnek, 21 nehány emberről van szó, tehát azért nem egy tömegesről, és egyszerre olvasnak másmás műveket, majd a végén megbeszélik, hogy ki mit hozott magával, és ez egy teljesen alulról jövő kezdeményezés.

[00:14:18]Nem mi találtuk ki, úgy estekbe hozzánk, és nem egy ilyen társaság van.

[00:14:21]Ez mondjuk így, hogy egyfajta nemzetközi trendévelt.

[00:14:23]A másik pedig, amit még talán itt behoznék, amit említettél a mély olvasás meg a szennelős olvasásnál, na az viszont nagyon izgalmasan bejön, hogy a különböző eszközeinkkel ment, hogy azokos eszközökön hogyan fogadunk úgy egyáltalán be szövegeket, akár az ember, hogy a saját maga is belegondolom, sokszor látom azt, hogy akár tömegközlekedésnél olvasnak regényeket emberek, ha nem betekintésgátló képernyője van, akkor óvatatlanul azért az embertekintet csípő, olvasnak szöveket, és mindig azon szokott járni az eszem, hogy hogyan esik ki az ember mondjuk egy olvasási ritmusból, akkor amikor bejön egy értesítés például, és akkor már nem ugyanaz az élmény, mint amikor egy hagyományos könyvet olvasunk.

[00:15:04]Akkor lehet, hogy nem is azzal van baj, hogy hogy mindenféle gyors digitális tartalmakat fogyasztunk, hanem hogy ezt egyszerre próbáljuk és nem hagyunk időt magunknak a feldolgozására.

[00:15:12]Egyszerre fogadjuk be, és ezt követően nem emésztjük meg, nem gondolkodunk rajta, nem feltétlenül lesz egy olyan szociális közeg, akivel megosztjuk az olvasottakat.

[00:15:21]ö sokkal inkább felumulja ezt valószínűleg valamilyen videós tartalomnak a a feldolgozása egy egy szociális közegben, ahol ahol élményeket osztunk meg egymással.

[00:15:33]A könyvklubok például olyanok, ahol ahol erre tér van teremtve és lehetőség van teremtve, de ezen kívül nem feltétlenül vannak olyan közegek, ahol elmondhatjuk és megoszthatjuk másokkal azt, hogy mit is olvastunk.

[00:15:43]És emellett az is szerintem nagyon fontos, hogy mennyire vagyunk tudatosak abban, hogy mennyire oszik meg a figyelmünk.

[00:15:51]Tehát van-e olyan képességünk, hogy észleljük tudatosan, hogy kívülről lássuk akár magunkat, hogy most hány felé figyelünk és mennyi mindent dolgozunk fel és fogadunk be egyszerre?

[00:16:01]Például egy metrón való olvasás vagy bármilyen más tömegközlekedésen való olvasás közben óhatatlanul azt figyeljük, hogy melyik állomásnál vagyunk, mert valahol majd le kell szálljunk, tehát már nem 100%-os a figyelmünk egy olvasásnál.

[00:16:11]Ezek a rövid formátumok, a TikTok, Insta, egyebek, azok visszahatnak a szövegek befogadására, is ezek szerint valahogy?

[00:16:21]Abszolút, abszolút olyan értelemben, hogy ezt úgy érdemes elképzelnünk, mint egy mint egy izmot, mert az agyunkra van hatással, és az agyunk is egy izom.

[00:16:30]Ezért a egy izommunkát végzünk, és hogyha kisebb súlyt emelünk fel, azaz egy egyszerűbb szöveget fogadunk be, ráadásul videós tartalomban, ahol ami nincs is feliratozva, akkor az egy sokkal könnyebb feldolgozása és befogadása a szövegnek, mintogyha például egy elmi őszakcikket olvasunk, vagy pedig egy egy olyan regényt, ami sokkal nagyobb figyelmet igényel.

[00:16:48]Most én behoznám a kraszahorka, de hogy nem mindegy, hogy kraszahorkait olvasunk, vagy pedig egy TikTok videót nézzünk meg.

[00:16:55]Ö, és mivel az agy egy idő után már arra áll rá, és arra arra arra formálódik, és afelé fordul, hogy egy social média tartalmat fogadjon be, egy idő után már sokkal nehezebb lesz befogadnunk a nehezebb tartalmat.

[00:17:07]Hogy tapasztalod gyerekekkel is dolgozó olvasáskutatókön mikor veszítik el a gyerekek a olvasási iránenti motivációjukat, vagy pedig eleve egy generációban ez már nincs is úgy benne.

[00:17:21]A kutatásaim alapján azt tudtam mindig kimutatni, hogy a hat-nyolc éveseket, tehát a kezdő olvasókat érintilegább az olvasás motivációval kapcsolatos hátrány, hanyatlás, de ennek is többféle befolyásoló tényezője van.

[00:17:32]Egyrészt magyar amikor iskolába kerülnek, amikor iskolába kerülnek, és elsődleges elkezdenek arra fókuszálni, hogy technikailag ők hogyan sajátítsák el az olvasást, mert elsődlegesen ők óvodában meg a családi környezetben kisgyermekként mese élményben részesültek, vagy a legjobb esetben, hogyha azt tételezzük fel, és akkoriban még teljes mértékben élvezik az olvasást és a könyvhöz való kapcsolódást, mert az még egy érzelmi folyamat, és az ami iskolás korban bekövetkezik, az inkább ennek a kognitív része, a technikai része, hogy ő hogyan kapcsolja össze a hallott ottakat a látott formátummal, és azt hogyan tudja később értelmezni.

[00:18:05]Ami izgalmas, hogy ebben a korban jelentkezik a kisebb rendűség élménye, érzése is a gyerekeknél, amikor ők meg szeretnének felelni a fel a felnőtteknek, és folyamatosan azt figyelik, hogy milyen visszajelzéseket kapnak a felnőttektől.

[00:18:20]Ez egy természetes állapota a hat-nyolc, sőt a későbbi éveknek is.

[00:18:24]És hogyha azt tapasztalják, hogy ők olvasásból kevésbé erősek, vagy kevésbé jók, vagy ez egy olyan erős feladat, amit most ők úgy érzik, hogy nem tudnak megugrani, vagy pedig olyan feladat, olyan szöveget olvasnak el, ami nem tartozik az érdeklődési körükhöz, akkor ott ez kezd szépen fokozatosan csökkenni, miközben szeretnének megfelelni a felnőtteknek, ami azt jelenti, hogy ők nem fogják kimondani azt, hogy ők nem szeretnek olvasni, de közben valahogy az olvasás elveszíti az örömforrás jellegét, végül is ezt mondod ez.

[00:18:53]És akkor mi a gyerek?

[00:18:53]nagyobb hiba, hogyha a gyerek nem olvas, vagy hogyha kötelezővé teszünk olyan dolgokat, amit ami nem okoz neki örömet.

[00:19:03]Hogyha nem olvas.

[00:19:03]Én ezt látom a mert mert az hosszabb távon sokkal fontosabb, hogy benne megljen a szándék és az érdeklődés az olvasás iránt.

[00:19:09]Olyan értelemben, hogy az olvasással kapcsolatban is egy séma, egy önkép alakul ki bennünk, hogy mi milyen olvasók vagyunk, milyen emberek vagyunk, milyen milyen intellektuális közekhez tartozunk, és hogy ez nekünk mennyire jó.

[00:19:22]Tehát azonnal egy olyan csoportot keresünk, akihez szeretnénk tartozni.

[00:19:25]És hogyha ezzel sikerül azonosulnunk, és sikerül megtalálnunk bennünket, egy megtalálnunk magunkat egy adott környezetben, ahol olvasó emberek vannak, és olyan tartalmat olvasnak, amikkel mi is azonosulni tudunk, és abban megtaláljuk magunkat, akkor ez egy élményforrás lesz hosszú távon.

[00:19:44]Valójában amit mondtok, azt egy kicsit nagyon átírva, az azt mondja, hogy az autonómia kulcsa.

[00:19:48]Tehát, hogy a azt olvassunk, amit amit amit szeretnénk.

[00:19:53]Csak nyilván ezt egy iskolai környezetben korlátozottan, de hát de például a könyvtár ezen tud segíteni valahogy.

[00:19:59]Igen, érdekes volt egyébként most, mert bizonyos szempontból majdnem, hogy rögtön vitatkozni kezdtem volna, de ugyanakkor értettem, amit mondasz, és teljesen igazad is van abban, amit mondtál.

[00:20:08]Csak egy másik vetületét látjuk, mi a könyári oldalon, de egyébként az teljesen igaz, hogy van egy nagy billenés, hogy úgy mondjam, az óvodás és a kisiskolások között.

[00:20:16]viszont ott még mindig megvan az élményalapú olvasás, mármint, hogy a kisgyerekeknél, és aztán minél jobban haladunk fölfelésen a kamaszkor, amikor meg már megjelenik tagatról beszélünk, felső tagozatnak és a második fele.

[00:20:30]Tehát ez a hetedik-nyolcadikos kor, amikor ezért régen is úgy volt, hogy a, hogy is mondjam, a interperszonális kapcsolatok fontosabbá kezdenek válni, és az ember elkezd a másik nem iránt érdeklődni, vagy akár bandázik úgymond a a sajátjaival, és akkor egy kicsit háttérbe szorulnak azok a tevékenységek, ami ugye a mondjuk így, hogy a magányos, tehát hogy összebújok egy könyvvel, ahelyett, hogy a barátnőmmel már elnézést.

[00:20:52]Szóval ez igaz.

[00:20:52]És a könyvtárnál azért érdekes a dolog, mert most már talán egy olyan jó 10 éve kezdődött az, hogy először elkezdtünk a 03 évesekkel foglalkozni, tehát hogy már ott legyen meg a belépőszint, akkor még persze a mondókázása az ilyen ringató, kerekítő dalolókönyvtársat többi foglalkozásokkal.

[00:21:11]Utóbbi öt évben rengeteg az óvodás a könyvtárakban, tehát itt megint igazad van, hogy akkor akkor bejönnek az óvodások.

[00:21:18]Szó szerint azt jelenti, hogy az óvodáscsoportoknak például a száma az körülbelül két és fél háromszoros ára nőtt öt éves viszonylatban, és nekünk még nagy erősségünk ebben a ez az alsós korosztály is.

[00:21:29]De miért?

[00:21:31]Mert a könyvtárban ott jellemzően nem a kötelező művekkel foglalkozunk, hanem inkább a pedagógusok azt kérik, hogy élményalapú könyvtári órák legyenek, és akkor előszednek a könyvtárosok akár olyan rövid történeteket vagy regényrészleteket, ami viszont behozza az élményfaktort.

[00:21:46]És akkor persze ahhoz kapcsolódnak mindenféle olyan foglalkozáselemek, ami meg egy kicsit színesíteni tudja.

[00:21:52]Ez a másik, amit viszont igen baj-e, hogy vagy sem, hogy nem önmagában csak szöveggel foglalkozunk, és akár ezt akkor tőled is kérdezem, hanem mondjuk valamilyen eszközzel próbáljuk azt színesíteni, legyen akár papírszínház, robotika és a többi és a többi.

[00:22:08]Hát ez mindenképp megkönnyíti a szövegértést és a szöveghez való kapcsolódást, hogyha egy külön eszközt bevezetünk ebbe.

[00:22:13]viszont a belső motivációt, ami egy erős autonómiaérzéssel jár és kompetenciaérzéssel jár, ott már nem feltétlenül lesz egy eszköz a legjobb, egy külső eszköz, a legjobb eszköz ahhoz, hogy a belső motiváció és az önálló olvasás iránti igény kialakuljon, hanem ahhoz valami olyan belső érdeklődési kört kell megszólítani, amiből a gyerek később önállóan is elmegy könyvtárba, nem csak a pedagógussal, önállóan is leül odahaza olvasni.

[00:22:38]Nem csak azért, mert a tanítónni kérte tőle második, harmadik, negyedik osztályban.

[00:22:42]És az az ezek azok a nüüansznyi különbségek, amire nagyon fontos odafigyelni.

[00:22:46]Amit a könyvtár biztos, hogy nyújt, az a a szociális közeg, ahol megoszthatjuk ezeket az élményeket, ahol van egy olyan közeg, akivel kapcsolatban azt érzem, hogy én is közéjük tartozom, és én szeretnék közé tartozni, mert az egy jó élmény.

[00:23:00]De hogy ez azon túl, hogy a pedagógus elviszi őket a a könyvtárba, vagy a pedagógus ad egy pozitív visszajelzést, vagy bármilyen más eszközzel kapcsolatos visszajelzést az olvasására, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ő hosszú távon önállóan, önszántábból fog olvasni, ahhoz egy abszolút belső mozgatóró kell.

[00:23:19]Maga az olvasási kompetencia élménynek a a megérzése, átélése, hogy ez egy olyan folyamat, ami már az identitásomba épült be.

[00:23:29]Ha már identitás, akkor van olyan pont, amikor már tulajdonképpen késő visszahozni ezt az olvasási kedvet.

[00:23:35]Sosem késő.

[00:23:37]Szerintem sem.

[00:23:37]Ö ezt talán úgy tudom megfogni, mint amit Annó Orancsburg tanár úr mondott, amikor egyszer elhívtuk a könyvtárba vendégként.

[00:23:46]viszonylag hát nagy kork különbséggel volt neki fia, tehát elég késő született fiáról beszélt akkor nekünk és mondta, hogy hát kétségbe esett attól, hogy nem olvas és nem olvas és nem olvas és hogy a ő eztékozdó fiúe effektusnak nevezte, hogy van az a pillanat, amikor a példaadás aztán egyszer csak átvált abban, hogy a szülői minta megjelenik, és hogy nála például ez konkrétan a egyetemi koránál jelent meg a fiúnak, hogy egyszer hazament unat levett a könyvről egy polcot, egy polcról egy könyvet, és a kezében maradt szó szerint, és onnantól kezdve olvasott.

[00:24:22]A digitális eszközök azok tényleg felfallják az olvasást, vagy csak átalakítják?

[00:24:27]Egyelőre átalakulóban van, hogy ez hosszú távon hova fog vezetni.

[00:24:31]Szerintem nagyon sok múlik a szakembereken, akik akár gyerekekkel, akár felnőttekkel foglalkoznak, és azokon a most hárítom a felelősséget, de buktokereken is, és olyan embereken, akik az olvasás mellett állnak ki és fontosnak tartják amiatt, mert ők egy példaképnek számítanak, akik folyamatosan azt tartják fenn, hogy miért fontos olvasni és és konkrétumokra tudnak kitérni, hogy az olvasás milyen kellemes élményt teremt.

[00:24:57]Ugyanúgy a könyvárak.

[00:24:59]Am tud a könyv és a képernyő nem vagy fordítva.

[00:25:03]Hát szerintem a könyv az sokkal inkább kihívást tud jelenteni, de sokkal nagyobb örömet is tud okozni, amikor az embernek bizonyos, tehát amikor beindul a belső mozi és az ember saját maga válik rendezővé.

[00:25:15]Van egyébként olyan ismerősöm, aki azt mondja, hogy nem hajlandó megnézni olyan filmet, ami olyan könyvből készült, amit ő olvasott, mert nem akarja, hogy felülírja annak a képi világa az elolvasott történetet.

[00:25:30]egyébként még az előző gondolathoz egy fél mondattal kapcsolódott, mármint a bukterekhez is úgy egyáltalán meg a média vagy a digitális világnak a megjelenéséhez, hogy én azt érzem egy picit problémának, hogy egy picit kezd egyenézivé válni a világ, tehát mint ahogy akár a táplálkozásnál is az a rengeteg most nevezzük tác kajának, amit az emberek akár megvásárolnak az egyenézekkel a divatnál, ami ma már sokkal globálisabb, mint ahogy régen volt, és az egyéni stílus sokkal nehezebb kialakítani.

[00:26:02]Ugyanúgy egy picit az is probléma, hogyha azok a történetmesélők, akik akár filmadaptáció készül a műveikből, akár már közvetlenül televíziós vagy streaming, most teljesen mindegy ilyen szempontból felületre készítenek tartalmakat, akkor mindenki ugyanazt látja, mindenki ugyanazt gondolja, előrágott tartalom születik, és pont az a kihívás és az a színesség, hogy én hogyan látok valamit, te hogyan látsz valamit, és te hogyan látsz valamit, és utána azt megvitatjuk, és és kiderül, hogy hoppá, a te néző pontot utána vissza tudhatni az enyémre, mert mert igen, nem teljesen ugyanabból a székből nézzük ezeket, vagy olvassuk ezeket.

[00:26:41]Most ezek a buktokerek meg egyáltalán a könyves influencerek mondjuk így inkább felszínesítik, vagy inkább visszahozzák az olvasást?

[00:26:49]Az olvasást abszolút népszerűsítik.

[00:26:52]Nem feltétlenül jelenti azt, hogyha valaki buktokereket követ TikTokon, nem lesz egy elmiült gondol elmiült olvasó és gondolkodó ember.

[00:26:58]Viszont arra nagyon fontos figyelni, és ezt nagyon szeretem kiemelni akár a családok felé is, hogy hogy az arányokat hogyan érdemes tartani, és hogyan érdemes arra figyelni, hogy mennyit olvasunk és milyen tartalmakat olvasunk fel akár a kisgyerekeknek, tehát óvodáskorú gyerekeinknek.

[00:27:14]Mit adunk egy általános iskolás korú gyereknek irodalmi szinten, olvasászinten, tartalmilag, és mi az, amit ő később egy animációs filmben, vagy másen digitális felületen bármilyen digitális tartalmat megnéz és befogad.

[00:27:28]amiatt is, mert például a dopamin képzésben nagyon nagy különbség van.

[00:27:31]A digitális tartalmak sokkal előbb aktiválják bennünk a dopamin képzést, mint a az írott tartalmak.

[00:27:38]Amiatt is, mert az agyolvasás közben mindent önállóan hoz létre.

[00:27:43]Ahogy Fenác mondta, ez egy önálló saját mozi, ami azt jelenti, hogyha megnézünk egy filmet, az most talán a legegyszerűbb példa.

[00:27:50]Ez nem azt jelenti, hogy befogadunk egy egy látványvilágot, hanem ehhez társol akár egy zenei aláfestés, ami abban segíti az agyunkat, hogy ne döntse el önállóan azt, hogy milyen érzés látni az adott tartalmat, mert a zene azt diktálja és kiváltja belőlünk azonnal az adott érzést.

[00:28:08]Szomorúak vagyunk, dühösek vagyunk, félünk, vagy pedig épp megha tudunk valamitől.

[00:28:13]Olvasás közben ezt önállóan kell hozzáköltsük az adott helyzethez, ami azt jelenti, hogy jóval több energiát kell befektessünk abba az adott olvasási helyzetbe.

[00:28:21]És ilyenkor sokkal könnyebben választjuk a digitális tartalmakat, például pihenésgyanánt este.

[00:28:25]A gyerekeknél ez erős hatással van, például a végrehajtó funkciókra, az érzelemszabályozásra, a koncentrációra, a kritikus gondolkodásra, a az együttműködésre később, arra, hogy mással hogyan figyel és hogyan fogadja be másnak az érzéseit, és hogyan értelmezi másnak az állapotát, ahogyan ő érkezett egy adott helyzetbe.

[00:28:45]A könyveknek köszönhetően és az írott szövegnek köszönhetően ezt önállóan figyeljük meg, és energiát fektetünk ebbe.

[00:28:53]A látottaknál viszont például egy film kapcsán, hogyha sok filmet nézünk, és nem a korosztálynak korosztálynak megfelelő filmet, akkor bekövetkezhet az, hogy kevésbé vagyunk nagyon egyszerűsítettek, kevésbé vagyunk türelmesek egy helyzettel kapcsolatban, és azonnali eredményt, azonnali élményt várunk el egy adott helyzettől, azzal sokkal kevésbé vagyunk türelmesek, kooperatívak és kritikusak egy adott helyzetben.

[00:29:17]De ezzel akkor azt mondod, hogy a szemben a könyvolvasással, a digitális vagy a vizuális tartalmak fogyasztása az kevésbé tanítja meg az agyunkat, az empátiára, a a kritikus gondolkod.

[00:29:31]Hát csak ez a kettő már az önmagában elég nagy baj, hogyha ez nem alakul ki.

[00:29:35]Talán társadalmi szinten is.

[00:29:37]Egy kicsit beszéljünk az intézmények felelősségéről megis talán ott tudunk a családon kívül valamit tenni, hogy az iskoláról nagyon sok szó esik.

[00:29:45]Az iskola elront valamit, vagy egyszerűen túl sokat várunk tőle?

[00:29:50]Szerintem sokszor már eleve a szülő ront el valamit, nem elront, hanem inkább bizonyos dolgokat nem időben tesz meg.

[00:29:58]Tehát például mondjuk egy esti mesét, azt nem lehet pótolni kamaszkorban most egy kicsit karikírozva a dolgot.

[00:30:03]Tehát hogyha akkor nem kezdődik meg annak a megszerettetése, hogy egy történetélményét tudjon válni a gyereknél, vagy nem látja fizikai tárgyént ott a szülő kezében a könyvet akkor, amikor közösen nézegetik, akkor azt már nem tudja sem az óvoda, sem később az iskola pótolni.

[00:30:21]Az iskolánál pedig ugye az volt talán szerintem nagy probléma így a elmúlt mondjuk másfél évtizedben, hogy nagyon megpróbálták kockásítani és nagyon megpróbálták keretbe foglalni azt, hogy nemzeti alatt tanternek is nevezhetem így, hogy mit és hogyan kell egyenmódon lenyomni a gyerekeknek a torkán.

[00:30:43]Márpedig ugyanúgy, ahogy az olvasásnál is valaki gyorsan olvas, valaki lassan olvas, valaki ezt szeret, valaki azt szeret satöbbi, vagy amit említettél, hogy a a az általános iskolások egy részének a kedvét sikerül rögtön elvenni azzal, hogyha technikailag hirtelenül még nem tud boldogulni egy szöveggel.

[00:31:00]Ugyanez a probléma azzal, hogyha ugyanazt akarjuk elolvastatni veled és veled, akkor nem biztos, hogy nek mind a kettőtöknek ugyanaz fog majd élményforrást jelenteni.

[00:31:10]Tehát szerintem a a nem az iskola úgy általában, hanem a rendszer volt az, ami bizonyos szempontból negatív hatással tudott erre lenni.

[00:31:21]Az esetleg segítene, hogyha minden tantárgyban központi szerepet kapna a szövegért, és mert mintogyha ott lenne a legnagyobb probléma, hogy ilyen pízateszteken ezt látjuk, hogy ez az, ami radikálisan romlik.

[00:31:34]A szövegért is romlik.

[00:31:34]Ezt szeretjük hangsúlyozni.

[00:31:37]viszont azzimmetrikus kapcsolat igazából az olvasás és az élmény, maga a kognitív készség az, hogy tudok olvasni és mit tudok olvasni, milyen ritmusban tudom olvasni, hogyan tudom befogadni és milyen annak a folyékonysága, a ritmusossága és maga az élmény.

[00:31:52]Nem szabad elfelejtsük ebben a kontextusban említeni azokat a gyerekeket is, akik tényleg készséghiánnyal rendelkeznek, és olyan készséghiányokkal, mint most egy nagyon szélsőséges példát mondok, de a diszlexia.

[00:32:04]Ismerek olyan diszlexiás gyereket, aki szeret olvasni és megtanult olvasni, sőt írni is.

[00:32:09]Szóval, hogy ez abszolút fenntartható és kezelhető helyzet.

[00:32:13]Azt fontos figyelembe venni, hogy nem mindig csak az olvasásnak a tudásáról beszéljünk, hogy valaki tud olvasni vagy nem tud olvasni.

[00:32:22]szerete, hanem a szeretetről.

[00:32:23]Amiatt, mert hogyha valaki érdeklődik az olvasás iránt, akkor ő annyi energiát fog ebbe belefektetni, hogy egy idő után képes, és ezeket kutatások mutatták ki, képes utolérni azokat a gyerekeket, akik nem szeretnek olvasni, de az olvasási készségük megfelelő ahhoz, hogy ők megfelelő módon az leírtaknak, a leírtaknak és az elvártaknak megfelelően olvasson.

[00:32:44]Azaz szerintem sokkal fontosabb arra odafigyelni, hogy a gyerekek érdeklődjenek az olvasás iránt.

[00:32:51]legyen megfelelő autonómiájuk, érezzik magukat kompetensnek ebben a helyzetben, mert legyen megfelelő olyan sémájuk az olvasás olyan szokásuk, aminek köszönhetően ők egyre többet akarnak majd olvasni, mert például, hogyha az egyszerű futást vesszük, vagy bármilyen sportot, lehet, hogy én nem lennék jó kosarazol 160 cm-mel, de hogyha nagyon-nagyon akarnék valamit sportolni, akkor megtalálnám az utat ahhoz, hogy sportolóvá váljak.

[00:33:14]Nyilván nem versenysportolóvá nem erre gondolok, de hogy be be tudjam vezetni az életemben, mert motivált vagyok, hogy mozogjak és megtaláljam azt a szokást, amivel a mozgásomat tudom fejleszteni, vagy egészségesebben tudok élni.

[00:33:25]Ugyanez jelent, ugyanez kapcsolódik az olvasáshoz is.

[00:33:28]Egy olyan öt-h éven keresztül foglalkoztam tankönyveknek az elemzésével, konkrétan az ABC-s könyveknek az elemzésével, és mindegyik kutatásomban azt tudtam kimutatni, hogy a tankönyvi tartalom az nem kompatibilis a gyerekek érdeklődési körével.

[00:33:41]Magyar ők lehet, hogy elolvassák azokat a logatomokat, azokat az értelmetlen szótagokat, ami alapján ők tanulnak olvasni, mint amilyen a megszert módszer, ami egy nagyon jó olvasást tanulási módszer.

[00:33:52]De hogyha tartalmilag ők nem tudnak ahhoz kapcsolódni, akkor igazából ők célba érnek az olvasással, de a célban nem kapnak tapsot, nem kapnak élményt, a saját élményt, amit ők önállóan egy élménnyé tudnak átfordítani, csak azt látják, hogy teljesítettek egy feladatot.

[00:34:07]És én itt látom a legnagyobb feladatunkat.

[00:34:10]Mit mondanátok annak a szülőnek a most nagyon sok ilyennel találkozom, aki azt látja, hogy a gyereke nem olvasta.

[00:34:16]Mi az első három lépés, amit ő megtehet?

[00:34:18]Hát egy eleve elindítanám egy picit onnan is, és a könyternak van egy ilyen szolgáltatása is, hogy nem feltétlenül csak azt igyekszünk meg tehát kínálni, hogy úgy mondjam, hogy itt van a polcon x100 könyv és akkor valamit tolj le a gyereknek a torkán, hanem egy kicsit beszélgetünk a szülővel, arról kérdezünk tőle bizonyos dolgokat a annak vonatkozásában, hogy milyen érdeklődésű a gyerek, és ahhoz próbálunk javasolni könyveket, és nem feltét azt, hogy a könyvtárból kölcsönözzék ki, hanem hogy vegyék meg neki otthonra.

[00:34:53]És hogyha ott otthon ott van az az adott kötet, akkor az valószínűleg hozza magával egy idő után azt, hogy ha tetszett az a könyv, és hogyha azért valamilyen szempontból nevezhető úgy egy könyvtáros, hogy van némi olvasási szakértői szerepe, tehát egy picit talán jobban tud segíteni, de erre egyébként nagyon jó közösségek vannak a a Facebookon is, tehát egymásnak is tanácsolnak persze szülők.

[00:35:17]hogyha ott van már egy olyan belugatott csali, ami bejött egyszer, akkor az hozza magával azt, hogy utána már a könyvtárból fogják kikölcsönözni annak a szerzőnek az újabb kötetét, annak a sorozatnak az újabb kötetét és a többi, illetve a másik, hogy nem lehet bort inni és vizet prédikálni, az az, hogyha a szülő folyamatosan csak azt mondja a gyereknek, hogy olvasson, de ő úgy egyébként saját mag semmilyen személyes példával nem jár elő, akkor megette a fene az egészet.

[00:35:43]Tehát erre ugye Stigerbot Krisztián szokta mindig mondani, hogy egy gyereket nem látott még, amik mobiltelefonnal a kezében született volna.

[00:35:51]Ugye a szülők mindig ebbe az irányba igyekeznek elmenni, hogy hát ez ilyenek a mai gyerekek, de hát mi tesszük őket olyanná.

[00:35:59]Tehát igen is a személyes példa a digitális csendnek a pillanatai a a családban, amikor nincs kint a vacsoraasztalon a telefon, amikor apának, anyának nem feltétlenül fontos, hogy abban a pillanatban is elérjék őket és a többi, és a többi.

[00:36:14]Én azt kérdezi meg ettől a szülőtől, hogy elsődlegesen milyen olvasási szokásokat alakítottak ki odahaza, és most milyen az olvasásnak a kultúrája családi szempontból, ahányan kép képezik az adott családot.

[00:36:25]Ezt követően azt kérdezném meg, hogy milyen az olvasási készsége az a gyereknek például vannak-e nehézségei, elakadásai, milyen az olvasási élménye, amit tapasztalt és megélt az iskolás iskolában.

[00:36:40]Ehhez hozzátítanám mindig a tankönyvet is.

[00:36:42]Például egy harmadik osztályos gyerek lehet, hogy csak amiatt nem szeret olvasni, mert leginkább a tankönyvből olvas kötelező szövegeket, és nem feltétlenül tud ezzel azonosulni.

[00:36:51]illetve figyelembe venném azt is, hogy hogy egy tanár milyen olvasási stratégiákat, milyen módszereket, tanulási módszereket alkalmaz, amikor egy adott irodalmi szövegnek a feldolgozásáról van szó, használ-e olyan modern eszközöket, amik már a 70-es80-as években külföldön működtek, de idehoza talán 90-es évek óta aktuálisak, és én is csak szakirodalmakból ismerem, és biztos, hogy vannak olyan tanárok, amelyek ezeket, akik ezeket is alkalmazzák, de hogy alkalmaznak-e iskolán ában osztályszinten olyan olvasási stratégiákat és tanulási módszereket, amelyek legalább egy alkotói szinten tartják a gyerekeket, még ha nem is döntéshozói szinten, mert ezek nagyon fontos tanulási folyamatok, hogy be legyen vonva egy adott tanuló akár egy egy szövegolvasásba.

[00:37:37]Hát ha már döntéshozó szint, akkor itt azért valami olyasmiről van szó, mint a családban.

[00:37:41]Hát hogyha a döntéshozónak a olvasás fontos, akkor valószínűleg a társadalom alsóbb szintjein is ez előkerül.

[00:37:51]Ö, szóval mit tanácsolnátok mondjuk egy kormánynak, egészen konkrétan most ugye lesz egy új kormány, hogy az olvasás kapcsán, vagy a a ha igaz, hogy ez a társadalomra nézve nem olyan nagyon jó dolog, hogyha kevesebben olvasnak, vagy nem értő módon olvasnak, szóval milyen konkrét intézkedések lehetségesek?

[00:38:11]Rövidtávú, hosszútávú, úgy egyáltalán amit ti láttok, a saját tapasztalattotok, akár nemzetközi példák?

[00:38:19]Hát nem venném azért a bátorságot arra, hogy nyugodtan vel, hogy komplett megoldási javaslatom lenne a a dologra, de biztos, hogy ad egy, ha beszélnek róla, és egyáltalán beszélnének róla, számukra is fontos ez, megértve azt, hogy egyébként ez fontos, annak már eleve van egy üzenetértéke.

[00:38:40]amit említettél többször az autonómiával és és az élményekkel és egyebekkel, hogy igen, ne akarjunk uniformizálni, semmiképpen ne akarjunk uniformizálni, hanem adjunk azoknak a pedagógusoknak, akik azokkal a gyerekekkel foglalkoznak relatív szabadságot, mert egészen biztos vagyok benne, hogy máshogy lehet megszólítani egy borsodi kis településnek a a gyerekeit, mint mondjuk akár itt a fővárosban egy elitebb iskolának a a csemetéit.

[00:39:09]És akkor ha ugyanazt próbáljuk itt is, meg ott is, akkor eleve elveszítjük a társadalomnak egy igen jelentős rétegét.

[00:39:16]A másik pedig, hogy merjenek úgymond bátrak lenni.

[00:39:18]És bizonyos szempontból ebből az egész kötelező olvasmányos rendszerből meg kell ismertetni természetesen az időmi korszakokat meg stílusokat, mert anélkül gyökertelenné válik az egész.

[00:39:32]De ne azok az művek legyenek elsőre azok, amelyeket jelen pillanatban leerőltetnek úgymond a gyerekeknek a torkán.

[00:39:39]El fog jönni annak az ideje is.

[00:39:41]Csak először az élményalapú olvasás kelleneret kapjon.

[00:39:44]Abszolút.

[00:39:47]Én az alsósokra tudnék leginkább fókuszálni az ő életük, élethelyzetüket és olvasással kapcsolatos attitűüket ismerem.

[00:39:55]leginkább a gyakorlatból is és és kutatási szempontból is.

[00:39:58]Nagyon fontosnak tartom azt, én sajnos tudok konkrétumokat mondani, vagy nem sajnos, de nagyon örülnénk annak, hogyha természetesen a nemzeti alattantár és kerettantárv az újra lenne fontolva, és ehhez kapcsolódóan új tankönyvek is napvilágot látnának, amelyek nem ennyire strukturáltak, nem ennyire szabályozzák a pedagógusoknak a a munkáját, és ugyanúgy nem szabályozzák a gyerekeknek az érdeklődési körét, hanem egy sokkal tágabb lehetőséget adnak ahhoz, hogy ők kapcsolódni tudjanak az olvasáshoz.

[00:40:26]Én ezen kívül nagyon-nagyon örülnék annak, hogyha lennének tantárgyközi átjárások, és akár ezeket a tantárgyakat össze tudnák vonni a pedagógusok, és ez abszolút egy iskolára lehetne bízni, mert a a pedagógusnál jobban senki nem ismeri az adott osztályt, ahogy a Ferenc is mondja.

[00:40:42]És ezeket úgy lehetne kialakítani, hogy a pedagógus együttműködne más szakemberekkel.

[00:40:46]És ennek lenne egy csapata, egy szakértői csapata, akik megállapítják, hogy az adott intézménynek, az adott közösségnek, az adott társadalmi köznek mi a legjobb és legfontosabb.

[00:40:57]Ön hagynám ki ezekből a szülőket sem, akiknek az érdeklődését és a véleményét is megkérdezném és bevonnám ezekbe a helyzetekbe, mert ők is ők ismerik a legjobban a saját gyerekeiket, és úgy tudnak partnerek lenni egy tanulási folyamatban, hogyha ezekbe ők is be vannak vonva.

[00:41:16]Csak egy kicsit triggereljük a lehetséges politikai döntéshozókat, azért fölteszem úgy is a kérdést, hogy lehet-e egy ország sikeres úgy, hogy a lakosság jelentős része nem ért meg komplex szövegeket?

[00:41:25]Lehet, mert egy idő után meg fognak érteni komplex szövegeket, hogyha azon dolgozunk tényleg, hogy ez oktatási szinten segítve legyen.

[00:41:32]És nem nagyon gyakran beszélünk alulról építkezésről meg felülről építkezésről.

[00:41:38]Én én személy szerint annak örülnék, hogyha ez így globálisan történne meg az egyetemeken is, hiszen ezek különálló szakembereák, különálló szakcsoportok.

[00:41:46]Az egyetemek azok az egyetemi hallgatókkal és azoknak a a szakszerűsítésével foglalkozzanak, és azokat gondoljuk újra, formáljuk újra tantervi szinten, és ugyanúgy legyen egy egy középiskolásoknak szóló, felsősöknek és alsóta tagozatosoknak szóló szakmai csapat is, akik ezeket végiggondolják.

[00:42:05]Nagyon örülnék annak, hogyha ez végre nem csupán kompetenciaszinten és kognitív szinten valósulna meg, vagy kognitív aspektusból, szempontból, hanem érzelmi szempontból is, és figyelembe lenne véve az, hogy hogyan tanítjuk meg, hogyan segítsük a gyerekeket abban, hogy érzelmileg tanuljanak meg ők önmagukhoz kapcsolódni, és hogy a tanulást azt egy érzelmi élménynek, folyamatnak tudják be, akár pozitív, akár negatív, a motivációnak része a siker és kudarcélmény is.

[00:42:30]A kudarcélmények által ég meg azt, hogy hogyan esk egyes problémákon, és hogyan oldunk meg problémahelyzeteket, hogyan beszélünk a saját nehézségeinkről, hogyan osszjuk ezt meg másokkal, és hogyan fogadjuk be másoknak a kudarcélményét is.

[00:42:43]kicsit elszakadva Magyarországtól és globális szinten néző ezt a problémát, amiről azért az derült ki, hogy ez tényleg probléma, csak esetleg nem olyan végzetes, mint amit hajlamosak vagyunk elírni, hogy nem az a probléma, hogy az olvasás, az értőolvasás az az hasonlóan úgy, mint mint 200 évvel ezelőtt, az a az a kevesek privilégiuma lesz, és és ennek lesz valami kiszámíthatatlan hatása a társadalom egészére.

[00:43:12]Valahol erre utaltam egy kicsit akkor, amikor arról beszéltem, hogy az előző rendszerben sem feltétlenül volt olyan volumene a az olvasási kertnek, mert igen, persze sok könyv jelent meg, meg meg nagy példányszámban, de de azért nem volt akkor sem feltétlenül annyira fényes a helyzet.

[00:43:32]De szerintem nem ebbe az irányba fog elmenni a világ.

[00:43:34]Ö helyire fog kerülni minden.

[00:43:38]Nem tudom másként mondom, volt azért már egy jó pár olyan hullám, erről a beszélgetés előtt szót is váltottunk, amikor temették úgymond a könyves világot, vagy a vagy az olvasást úgy általában, és aztán mindig azért kiderült, hogy van igény rá, van szükség rá, csak bizonyos dologra fel kell hívni a figyelmet.

[00:43:57]Például emlegettem a digitális olvasásnál, most nem azok a rövid szövegekre gondolom, amikor valaki elektronikus könyveket olvas például, és mondjuk, hogyha ezt nem egy könyvolvasón keresztülteszi, akkor hogyan zavarnak be a mindenféle bejövő értesítések meg egyebek, hogyha egy kicsit csak egyszer-egyszer felhívjuk a figyelmet arra, hogy mondjuk lehet azt a telefont repülő üzemmódba állítani, vagy le lehet némítani az értesítéseket és a többi és a többi, vagy mondjuk el lehet fordítani a kijelzőt, és akkor mondjuk egy szélesebb sávban olvasott szövegnél egészen megvált, tehát hirtelen kilép az ember abból a közegből, amit úgy egyébként megszokott, hogy állóhelyzetben használja a telefont, és akkor mondjuk például az irodalmi szövegeket elkezdi ilyen kvázi kicsit könyvesebb formában, hogyha ha nem egy böngészőben olvassa ezeket a szövegeket, hanem mondjuk legalább egy erre alkalmas applikációban, ahol tényleg legalább lapozni kell, és mondjuk az ember egy kicsit jobban meg tudja fogni azt, hogy hol tartott az adott szövegben, akkor szerintem azért sokat sokat lehet ezen dolgozni.

[00:45:00]Én a tudatosságot emelném ki mégis egészíteném ki ezzel a Ferencát olyan értelemben, hogy a a tanulási tudatosság megteremti a tudatos olvasást is.

[00:45:09]És fordítva a tudatos olvasás pedig nélkülözhetetlenné válik később mindenben.

[00:45:13]Tehát az, hogy tudom, hogy én mit szeretek olvasni, milyen helyzetben szeretek olvasni, ismerem magamat annyira, hogy képes vagyok megteremteni magamnak egy olyan hangulatot, közeget, ahol én el tudok mélyülni az olvasásban, és hogyha az a telefonnak a kikapcsolása, akkor a telefonnak a kikapcsolása.

[00:45:31]De hogyha ezen kívül tudom azt is, hogy engem zavar, hogyha zsizságnak körülöttem, akkor félrevonulak és keressek magamnak olyan helyet, ahol én tényleg szeretnék el miután olvasni.

[00:45:39]olyan értelemben is fontos a tudatos olvasás, tudatos jelenlét akár a tanulási folyamatokban is, hogy képesek legyünk kimondani és felismerni azt, hogy melyik azok a szövegek, amelyek nem szólítanak meg, mert most jelenleg ezen a héten, ebben a három hónapban, vagy nem tudom, x időn belül nem vagyok olyan életszakaszban, amik amik az én életemet olvasási tartalmak szempontjából segíteni tudj tudják, de tudom, hogy egy másik szöveghez pedig el tudok mélyülni amiatt, mert az meg teljes mértékben megszól szólít, és nem tartom rossz érzésnek, nem tartom ezt a negatív visszajelzésnek önmagam felé, hogy én akkor most jó olvasó vagyok, vagy nem vagyok jó olvasó, hanem tudatosan tudok ezekkel a helyzetekkel mit kezdeni, és tudatosan tudok ezekán tovább lépni, az pedig egy globális oktatási rendszert tudja kialakítani például a gyerekeknél.

[00:46:29]Ugye a végén a magam számára azért azt szűrtem le mindból, amit mondtok, hogy van baj, de azért nincs katasztrófam.

[00:46:36]Ühüm.

[00:46:36]De azért vannak romló tendenciák, amiket valahogy a családban, társadalmi szinten, akár kormányzati szinten érdemes lenne visszajáró fordítani, vagy vagy lassítani.

[00:46:48]Az olvasás változása akkor ne hívjuk hanyatlásának, meg a demokrácia minősége közötti láttok szoros kapcsolatot.

[00:46:55]Csak annyit mondanék ehhez, hogy biztosan van összefüggés egyrészről, másrészről pedig még egy picit a politikához meg ezekhez a szereplőkhöz.

[00:47:09]2017 és 20 között volt egy könyvtári országos módszertani fejlesztési program, ami egyfajta ilyen tanulástámogató könyvtári szolgáltatásokat igyekezett fejleszteni, és annak volt egy kis kiadványa.

[00:47:20]Az elektronikusan most is elérhető akár a magyar elektronikus könyvterem ez az együtt az olvasóvá nevelésért volt, ami pont azt a hármasságot, amit te említettél, a szülő, a pedagógus és a könyvtár, meg úgy általában a ezek a szereplők igyekezett behozni.

[00:47:35]egyébként annak a módszertani programnak a monitoring szakértője Lannert Judit volt.

[00:47:42]Tehát ez azért egy kicsit érdekesen hozza össze azt, hogy és visszakanyarodva pedig a kérdésedhez, a demokrácia és az olvasás pontosan amiatt, amit te többször is említettél, a kritikus gondolkodás miatt, hogyha az ember nem feltétlenül fogadja el azokat a szövegeket, amit akár híradóban, akár bárhol lát, hanem megpróbál egy kicsit utána olvasni, megpróbálja egy kicsit értelmezni, azt máshonnan nem tudja megtenni, mintogyha előtte ezt megtanulta és megtan tanították neki és ebben tud rengeteg segítséget érenteni és mondjad te nem de ez teljesen jó köszönöm szépen mert azzal egészíteném ki, hogy a a demokrácinak kulcsa az bárkinek lehet véleménye és az adott véleményt azt figyelembe veszik nyilván a többség fog dönteni.

[00:48:27]hogyha figyelembe vesszük azt, hogy a gyerekek mit tanulnak és mit olvasnak az iskolában és maradjunk most az iskoláknál, bár azért azért szeretek egyet kiemelni, mert teljesen más egy óvoda és teljesen más egy iskolai közeg, vagy egy egyetemi közeg, és azon belül is természetesen vannak különbözőségek, de hogyha figyelembe vesszük azt, hogy minden minden gyerek ugyanazt kell, hogy elolvassa, viszont azokról az olvasási tartalmakról nem ő dönt, hanem egy felsőbb rendű hatalom, bárki, egy másik közeg, aki így becsúsztatja ezeket a tartalmakat a gyerekek körébe, akkor már nem feltétlenül beszélünk demokráciáról.

[00:49:00]És mivel a azt mutatják ki a a kutatások is, vagy ezek a felmérések, hogy az olvasás hanyatlik, ez valószínűleg azért van, mert ez a demokrácia, ebbe a demokráciába, ebbe a döntéshozatalba a gyerekek nincsenek bevonva, vagy esetleg az elsődleges, ugye az előző években nem feltétlenül szakkértők voltak azok, akik döntöttek arról, hogy milyen tartalmak kerülnek bele egy adott tankönyvi tartalomba, vagy pedig kelett tantárbe.

[00:49:23]És most beszéljünk akár matematikáról vagy bármi másról, nem feltétlenül kell az irodalmi szövegeknek a a jelenlétéről és a tartalmáról beszélni.

[00:49:31]Másrészt szerintem itt egy abszolút egy olyan ö kompetencia átformálásban is érdemes gondolkodnunk.

[00:49:41]A kompetenciának része az attitűdformálás is.

[00:49:44]És egy olyan attitűdformálásban szükséges gondolkodnunk, ahol nem feltétlenül csak arról kell beszélnünk, hogy a gyerekek mennyire olvasnak és hogyan értik meg az adott szöveget, hanem hogy egy adott szakember mennyire képes, hiába szeretne, de mennyire képes elfogadni azt, hogy a gyerek nem feltétlenül szereti az adott szöveget, és van az adott szöveggel kapcsolatos kritikája, ellenérzése, és el fogja mondani, hogy ő ezt nem szeretne elolvasni, és mennyire vagyunk hajlandóak az adott helyzetben mi ezt elfogadni, mennyire tudunk készségszinten szakemberként elfogadok lenni olyan helyzetben, amikor egy gyerek egy pedagógusnak kényelmetlen témát hoz be.

[00:50:23]És erre most tudnék nagyon sok konkrét példát mondani, de melyek azok a azok a demokráciát is támogató tartalmak, amelyek lehet, hogy a gyerekeknek izgalmasak, és az egész osztály érdeklődne egy adott téma iránt, miközben a pedagógus inkább elvinne a Föld napja téma felé a beszélgetést, mert neki az a célja és az van leírva egy óravázatban.

[00:50:43]A gyereknek pedig teljesen más az érdeklődési köre jelenleg, mert társadalmi szinten hall valamit a szülőktől.

[00:50:50]reggel valamilyen veszekedés történt, és arról szeretne beszélni, hogy tehát teljesen más témákat hozna be, és ilyen szinten ezt meg lehetne szavazni, és be lehetne vinni olyan témákat is olvasásból, ami leginkább a gyerekeket szólítja meg.

[00:51:02]Szóval szerintem újra kellene gondolni és formálni a demokrácia fogalmát és definícióját.

[00:51:08]Újra kellene gondolni, bocsánat, teljesen újra kellene gondolni olyan értelemben, hogy eléggé reflektív legyünk, hogy mi mennyire vagyunk demokratikusak, hogyha esetleg mi vagyunk kisebbségben egy döntéshozatalnál vagy véleményalkotásánál szakemberként, és a gyerekek többsége pedig mást igényel.

[00:51:22]Hát akkor több autonómiát az olvasásban is.

[00:51:24]Köszönöm, hogy itt voltatok.

[00:51:27]Köszönjük a meghívást.

[00:51:28]Köszönöm.

[00:51:32]Ezúttal rímelve a beszélgetésre 10 könyvet hoztam az olvasásról és az irodalomterápiáról.

[00:51:38]Elsőként Béres Judit, élet a sorok között című könyvét ajánlom.

[00:51:41]Gyakorlati fókuszú irodalomterápiás kézikönyv, amely nem csak azt mutatja meg, mi az irodalomterápia, hanem azt is, hogy hogyan működik.

[00:51:49]Ella Bertrud, a tudatos olvasás művészete.

[00:51:56]Ella Bertrud, brit biblioterapeuta, emberek ezreinek segített megtalálni az adott életszakaszuk kérdéseire, problémáira válaszokat kínáló irodalmi szövegeket.

[00:52:04]Azt vizsgálja a könyvében, hogy tudatos olvasással hogyan fejlesztheted az érzelmi intelligenciád és a személyiséged.

[00:52:11]Miként találhatod meg magad egy könyvben, és hogyan nyithatod meg az elméd a fontos tanulságok előtt.

[00:52:17]Csépány Nikoletta.

[00:52:17]Az olvasási stratégiák a szövegértő olvasás szolgálatában.

[00:52:23]Hogyan ültethető át a nyelvészeti alapkutatás a mindennapok pedagógiai gyakorlatába?

[00:52:28]Hogyan fejleszthető hatékonyan a szövegért és az iskolában?

[00:52:32]Ezekre a kérdésekre keresi a választ Csépány Nikoletta könyve.

[00:52:37]Gereben Ferenc Boldogult olvasókoromban.

[00:52:41]Írások a magyar olvasáskultúráról.

[00:52:44]Ebben a kötetben Gereben Ferenc szociológus írásainak válogatott gyűjteményével találkozik az olvasó.

[00:52:47]A szerző fél évszázada foglalkozik olvasáskutatással.

[00:52:52]A kötetben helyet kapnak személyesebb, irodalminak mondható írások is, és foglalkozik a hagyományos és a digitális olvasásmód sajátosságaival, jövőbeli esélyeivel.

[00:53:04]Jakubovic Kitti, Irodalomterápia, a könyves polcot pszichológus szemmel.

[00:53:07]Ha olvasunk, vagy ha írunk, összekapcsolódunk saját belső világunkal is.

[00:53:13]Az irodalompszichológia és az irodalomterápia ezt a kapcsolódást kutatja és használja annak érdekében, hogy a szövegek és történetek által közelebb jussunk saját tapasztalataink, gondolataink, érzelmeink megértéséhez.

[00:53:26]De hogyan segítheti egymást szépalom és pszichológia?

[00:53:29]Hogyan válhat olvasmányunk jó kísérőnké egy nehéz helyzetben vagy életszakaszban?

[00:53:34]A kötet többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ.

[00:53:38]Luzsi Margó, Komló Szabó Ágnes élménykönyvtár.

[00:53:42]A könyvírói könyvtárosok, akik saját gyakorlatukból merítették azokat a praktikus ötleteket és módszereket, amelyek nagy segítséget jelenthetnek szakmabelieknek és érdeklődő civileknek is.

[00:53:53]Módszerük egyik újdonsága a mese és a biblioterápia ötvözése.

[00:53:55]Nicolas Madza, irodalomterápia, elmélet és gyakorlat.

[00:54:02]Nicolas Madza eredetileg Poetry Therapy című könyve, a módszer alapműve.

[00:54:07]Harmadik 2022-ben bővített és átdolgozott kiadásának magyar nyelvű változata tavaly jelent meg.

[00:54:12]A könyv többek között a metaforra, a narratíva, a naplóírás, a történetmesél, az irodalom és biblioterápia, a költészet és a kapcsolódó művészetek terápiás vonatkozásaival és klinikai alkalmazásával is foglalkozik.

[00:54:28]Német Luca Anna szerkesztésében jelent meg Szöveglelő, Találd meg magad az irodalomban című könyv.

[00:54:36]Hiánypótló és innovatív irodalomterápiás kiadvány ez azoknak, akik már tudják, és azoknak is, akik talán még kételkednek abban, hogy a könyvek legnehezebb élethelyzetekben is a segítségünkre lehetnek.

[00:54:48]A szöveglelő irodalomterápiás kézikönyv 100 szócikket tartalmaz az alkoholizmustól a várandóságig.

[00:54:57]Bidsal gyógyító olvasás, irodalomterápia mindenkinek.

[00:55:01]Az olvasás nem csupán menekülés a valóság elől, hanem öngondoskodás mindenki számára elérhető és igen hatékony formában.

[00:55:08]A gyógyító olvasás nyomon követi az irodalomterápia kialakulásának történetét, kievelve Monte, Eliot, Worws fontos szerepét.

[00:55:19]Olyan kliensek történetét tárja elénk, akik a nagy irodalmi művekben találtak vigaszt nehéz életszakaszokban, amikor gyásszal, kapcsolati nehézségekkel vagy éppen betegségekkel küzdöttek.

[00:55:28]Végül mai vendégem Vas Dorotea könyve olvasásmotiváció.

[00:55:33]A könyv és a módszer az íráson és olvasáson túl támogatja a gyerekek tanulási technikájának, kritikus gondolkodásának, digitális készségeinek, pozitív énképének és a jövőjükkel kapcsolatos elképzeléseinek a fejlődését is.

[00:55:49]Ez a könyv lépésről lépésre elmeséli, mi zajlik egy gyerekben akkor, amikor kiszeret az olvasásból, és elmondja azt is, hogy mit tehetünk akkor, ha fel szeretnénk kelteni a gyerekben az olvasás iránti kedvet.

[00:56:02]เฮ