Élőben oldjuk meg a matekérettségi nehezebb feladatait

[00:05:11]Sziasztok!

[00:05:11]Német Halász Nikolet vagyok, a Telex oktatási újságírója, és végetért az érettségi harmadik napja.

[00:05:16]Ma történelemből vizsgáztak a diákok.

[00:05:18]Itt van már velem szemben Repár Ildikó, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium történelemtanára, aki most élőben fogja néhány érdekesebb feladat megoldását bemutatni.

[00:05:28]Mielőtt ebbe belevágnánk, Ildi, hogy érezted, milyen volt az idei feladatlap?

[00:05:34]Egyrészt a saját meglátásaim, illetve a diákjaim gyors jelentése alapján mondom, amit mondok, hogy az essék azok megírhatóan könnyűek voltak, olyan témák, amire lehetett számítani.

[00:05:43]Viszont a rövid feladatokban voltak olyanok, amelyekkel meggyűlt a bajuk különböző okokból, és én is láttok egy-két problémás rövid feladatot, úgyhogy arra majd ki is fogok térni.

[00:05:54]Volt esetleg olyan, ami különösen meglepett téged, ami szokatlan az elmúlt évekhez képest?

[00:05:58]Igazából nem lepett meg egyik sem, csak ugy a eddig is meglévő problémák így visszaköszöntek.

[00:06:03]Tehát nem meglepetés volt, hanem inkább megint konstatálása, hogy nem biztos, hogy sikerült egyértelműen megfogalmazni, hogy mire szeretnének rákérdezni.

[00:06:11]Nem feltétlenül a diákoknak a a fejével gondolkodott az, aki megfogalmazta a kérdéseket.

[00:06:18]És ez azért ez visszatérően problémás.

[00:06:21]És ezt az eszékről is elmondható, vagy nem, nem, ez inkább a rövid feladatokra igaz.

[00:06:25]Jól van, akkor jöjjenek is a megoldások.

[00:06:27]Maradjatok velünk.

[00:06:36]Szép jó napot kívánok minden kedves nézőnek és különösen azoknak a félig érett diákoknak, akik ma valószínűleg végigizgulták a délelőttöt, és hát még vár rájuk a szóbeli.

[00:06:48]Reményeim szerint azért az elkövetkezendő körülbelül fél óra az megnyugtató lesz, hiszen kiderülhet, hogy hát sikerült jól megoldani a feladatokat.

[00:06:55]Persze a helyzet korán sem ilyen rózsán, mint ahogy a bevezetőben is ígértem, azért problémákra is felhívom majd a figyelmet.

[00:07:01]De akkor lássunk a feladatoknak.

[00:07:06]A rövid feladatokkal kezdem értelemszerűen.

[00:07:09]Ott rögtön az első feladat egy olyan témakörrel foglalkozik, ami a 2024 óta érvényes érettségi tematikában szerepelt először.

[00:07:18]ez a görög római építészet, amely igazából emiatt így várható feladat volt.

[00:07:23]Viszont amikor megláttam először a feladatot, akkor azért egy kicsit meglepett, hogy görög oszlopokat látok, merthogy ez így tényszerűen, hogy milyen oszlopokat készítettek az ókori hellászban.

[00:07:35]Ez nem szerepel a tematikában, de hál istennek a feladata azért enélkül a precízebb tudás nélkül is megválaszolható volt, mert annyit kellett tenni, hogy a képpen látható építészeti elemeket el kellett dönteni, hogy a görög vagy a római építészetben jelentek-e meg.

[00:07:52]És akkor így már egy picit egyszerűbb.

[00:07:55]Bár én amit látok rajz, legalábbis a a d jelő kép, az egy elég rosszul látható, de egy amfiteátrum, vagy egy teátrum, bocsánat, egy görög teátrum látszik rajta, tehát egy színház.

[00:08:08]És akkor ez alapján már talán könnyebben kitalálható volt, hogy a görög építészethez kapcsolódnak ezek az oszlopfők, illetve az említett színház és a római építészethez kapcsolódik ez a boltív, ami valószínűleg egy vízvezetéknek a részlete volt, illetve a kupola.

[00:08:28]A második témakor már mindig a középkorral foglalkozik most is, és nagyon gyakran egyházi kérdésekkel.

[00:08:32]Ez most is így van.

[00:08:34]Az volt a feladat, hogy van egy ábra, és hogy meg [torokköszörülés] kell nevezni a szakkifejezéssel az egyházi hierarchiának a megjelölt elemeit.

[00:08:44]Na most ami esetleg elsőre elgondolkodtató lehetett, hogy azt írja az Ábraának a kép aláírása, hogy a katolikus egyházszervezeti felépítését látjuk.

[00:08:54]Ö remélem, hogy ezt mindenki számára beazonosíthatóvá tette, bár a katolikus elnevezést igazából későbbiekben használták csak a nyugati, vagyis a római egyházra, de itt a római vezetésű egyházról van szó, tehát a nyugati kereszténységről.

[00:09:05]És az volt az első kérdés, hogy hát az egyes sorszáma jelölt egyházfőre mi a használatos szakkifejezés, és ez pedig a pápa.

[00:09:14]Tehát hogyha már be tudtuk azonosítani, hogy ugye római egyházról van szó, akkor az nyilván már könnyebb volt.

[00:09:20]A második sorszáma jelölt egység élén álló főpapnak a megnevezése.

[00:09:24]Tehát itt a nagyobb egyházi egységet kérdezték, ez pedig az érsek.

[00:09:29]Majd az áblán látszik, hogy ez alá vannak rendelve.

[00:09:32]Hát itt csak kettő látszik, de érezhető ugye nyilván több kisebb ilyen egységről van szó.

[00:09:39]Ez pedig a füspököket jelenti.

[00:09:39]És van egy negyedik számmal jelölt intézmény épületegyüttes.

[00:09:47]És miután a szerzetes rendekből ágazik el, remélhetően sikerült rájönni, hogy itt a kolostorokról van szó.

[00:09:58]A harmadik feladat magyar középkorral kapcsolatos, mint mindig.

[00:10:01]És most itt ezen belül hát a honfoglalás témát választották, amit nem biztos, hogy szerencsésnek tartok, abból a szempontból, hogy olyan olyan altémákra kérdezett rá, ami azért elég sok vitát kavarhat kavart a történettudományban is, meg azért ennél tágabb körben is.

[00:10:17]És az volt a feladat, hogy források alapján ki kellett találni a térképen jelölt, melyik területre vonatkoznak ezek a írott források.

[00:10:29]Ráadásul itt sokszor későbbi leírásokat olvashatunk.

[00:10:33]Az első forrásban azért van támpont, ami alapján ki lehet találni.

[00:10:38]Például szerepel benne az, hogy bajorokkal harcolnak, hogy a Duna partján vagyunk, tehát ezért ezzel szűkíthető a kör.

[00:10:47]És hogyha valaki esetleg a szöveg alapján nem jött volna rá, hogy miről is van szó, akkor az atlasba, amely ugye középszinten használható és hát melegen ajánlott is, hogy használják, találhatott egy olyan olyan térképet, amelyen az a azért a Dunát ra fókuszálva megtalálható Pozsony.

[00:11:07]A kérdés egyébként nem az volt, hogy meg kellett nevezni a csatának a helyszínét, csak a helyet kellett a térképen megtalálni.

[00:11:15]Ez pedig a négyes számmal jelölt hely volt.

[00:11:22]A következő feladat ugyanez, hogy egy másik forrás és egy másik helyre vonatkozik.

[00:11:29]És itt pedig arról van szó, hogy hát a magyarokról van itt szó, azért erre rá lehetett jönni, és hogy a havas erdőn keresztül jönnek be Pannónia földjére, és hogyha vajon hol jönnek be, ez egy aláhúzással is van jelöl, vagy erre vonatkozik a kérdés.

[00:11:47]És itt pedig ugye a válasz az az egyes volt, tehát ez valószínűleg a vereckei hágó, ami esetleg egy picit megnehezítette a a választ, hogy a forrásban, amely szintén egy későbbi, tehát egy anonimus szöveg, a szerepe Munkácsnak a megnevezése.

[00:12:02]Na most ha valaki elkezdte keresni a a esetleg nem tudná, hogy hol van Munkács, elkezdte keresni a térképen, akkor például ezen az említett térképen értelemszerűen, tehát a honfoglulás korában ezt nem fogja megtalálni, sőt még az államalapításos térképen sincsenek rajta.

[00:12:17]viszont ha nagyon nagyon nagyon elakadt ennál ennél a feladatnál, akkor későbbi térképeken ezt már meg lehet találni, és az is segített a helynek a megjelölésében.

[00:12:31]A következő még mindig ugyanez a feladattípus, tehát egy forrás, és akkor ki kell találni, hogy melyik területre vonatkozik.

[00:12:38]Igen ám, csak itt van egy csavar.

[00:12:40]Nem tudom, hogy ezt észreveszték-e.

[00:12:41]Remélem, hogy igen.

[00:12:41]Hogy itt most nem a számot kellett beírni, hanem meg kellett nevezni a szállás helyet.

[00:12:48]Tehát az a gyanú, de hát ezt majd ha holnap megkapom a dolgozatokat, akkor majd látni fogom, hogy ez vajon belesétáltak-e a csapdába, hogy itt bizony területet kellett.

[00:12:59]És most a terület megnevezése sem volt annyira egyszerű, és főleg azért nem, mert itt a szöveg, ami támpontot ad, ez a besenyők.

[00:13:05]Ö benne van az, hogy hogy levédiától valami nyugatra.

[00:13:11]Úgyhogy ö ez akár valaki gondolhatott magára a kárpátmedencére, de valószínűleg a feladat az az Etelközre vonatkozik.

[00:13:20]És ezt meg azért érzem problémásnak, mert az említett térképen ezek a szálláshelyek, ezek ilyen feltételezett szálláshelyként meg régi meg új felfedezések alapján megadott szálláshelyként szerepelnek.

[00:13:35]Tehát erről nem biztos, hogy a diák ugyanazt vagy minden diák ugyanazt tanulta és ugyanarra asszociált.

[00:13:44]A következő ráadásul ezeket a forrásokat időrendbe kellett tenni.

[00:13:46]Na most, hogyha ha eltaláltuk, hogy miről van szó, akkor nyilván ez nem volt már probléma, de ha esetleg az előző forrásnál itt a Pannóniába való, vagy tehát a Kárpátcében való bejövettel és ott ETEL között vaciláltunk, akkor ez lehet, hogy a sorrendet is megborította.

[00:14:07]A következő forrás már ugrik és a kora újkorral kapcsolatos, mégpedig a reformáció korából.

[00:14:12]Ennél a feladatnál az volt szerintem a meglepetés, hogy 16.

[00:14:17]századi sőt 17.

[00:14:17]századi karikatúrákat használ.

[00:14:20]Ennél a korszaknél azért jellemzően nem szoktunk még ennyire a karikatúrákról fókuszálni.

[00:14:23]És egyébként is a karikatúráknak a használata az egy erősebb háttértudást igényel.

[00:14:28]Szerintem a nehezebb feladatok közé tartozik.

[00:14:34]És itt a karikatúrákhoz állítások voltak megfogalmazva, és ezt kellett kitalálni, hogy vajon melyikhez.

[00:14:39]Itt is voltak azért tontok, csak kérdés, hogy a diákok mennyire tudtak figyelni ezekre a tumpontokra.

[00:14:46]Például az első kérdés az volt, hogy vagy az első állítás, hogy melyik az a karikatúra, amely szembe állítja a reformátusokat és a katolikus egyházat.

[00:14:55]Na most reformátusokat nevez, és igazából a harmadik kép az Calvinról szól.

[00:15:02]Ezt nem magamtól kell kitalálni, nehéz is lenne, de az a képnek az aláírása ebben segít, hogy a képpen rajta van Kálin.

[00:15:08]Úgyhogy így valószínűleg ez segített a válaszodásban.

[00:15:14]A következő, hogy a reformáció előtti helyzetet jelen meg.

[00:15:19]Itt meg hát azt kell nagyjából tudni, hogy a reformáció az 1517-ben kezdődött Luther fellépésével, és az első karikatúra az korábbi.

[00:15:26]Tehát most túl azon, hogy látom-e, hogy mi van a karikatúrán, mert azért ezt nem biztos, hogy könnyű értelmezni, de önmagában a képnek az évszáma az orientálhatott.

[00:15:39]A harmadik állítás katolikus nézőpontot jelenít meg a reformációval kapcsolatban.

[00:15:44]Hát itt meg arra kellett felfigyelni, hogy a B karikatúra az Luthert hát finoman szólva negatívban ábrázolja, de elég rosszul látszik egyébként a karikatúrán, hogy hogy pontosan mit is akar mondani, azon kívül, hogy csúnya meg ilyen nagy, meg menekül a Luther, mert ezt azért elárulja a karikatúra.

[00:16:01]Tehát valószínűleg ez a állítás a B forráshoz kapcsolódott.

[00:16:09]És a negyedik, és itt a feladat felhívta a figyelmet, de hát logikus is, hogy egyik karikatúrát kétszer lehet felhasználni, úgyhogy el kellett találnom, hogy melyik az a karikatúra, amely egy protestáns tant helyez középpontba.

[00:16:22]Na, ez is egy picit kiászéses alapon meg lehet ezt is csinálni, de azért problémás, mert hogy protestán, tehát ugye a protestáns miatt eleve itt összefogja a különböző irányzatot.

[00:16:33]És hát a a cél lesz a jó válaszal a Biblia látszik.

[00:16:35]Na most a Bibliához kapcsolódó tant igazából a a a diákok inkább a Luther szokták kötni, de miután a Lutherről itt egy nagyon csúnya karikatúra van, nyilván nem [torokköszörülés] helyezheti a karikatúra a protestáns stand középpontba, úgyhogy itt is maradt a C válasz.

[00:16:55]A következő az már koraőkori Magyarországgal kapcsolatos, a várháború koráról szól.

[00:17:00]És van egy kép Szigetvárról 156.

[00:17:06]Most megint az a probléma, hogy mennyire látta vagy láthatóak fontos elemek a a rajzon.

[00:17:12]Szerintem elég nehezen.

[00:17:12]Ettől függetlenül persze megint kieséses alappal ezt meg lehet oldani, de azért [horkantás] itt a vizualitás azért az egy fontos segítség lenne, és nehezen látszik a kép.

[00:17:24]Azt kérdezi, hogy melyek azok a tényezők, amelyek segítették a várvédelmet?

[00:17:28]Hát az egyik az, hogy a mocsár.

[00:17:30]Na most ezt hol lehet látni?

[00:17:30]Hát például lehet látni, hogy a különböző a várnak a különböző elemei között ilyen hidak vannak.

[00:17:35]Hát nyilván azért hidak, mert hogy ott alatta és azért látszik, hogy nem víz folyik, hanem ott valami ilyen mocsaras, ingoványos terület lehet.

[00:17:46]illetve az, hogy a vár több védelmi körzetre tagolódott, ez azért látszik, ez viszont látszik a képen.

[00:17:51]A következő még mindig ehhez a rajzhoz kapcsolódik, viszont itt nem segített a rajz, nem segített nagyon az atlas sem, tehát ezt nagyjából tudni kellett, illetve kieséses alapon ezt is meg lehet válaszolni.

[00:18:05]Ugye az ostrom alatt Sulejmán meghalt, tehát erre ez volt a jó válasz.

[00:18:10]A következő feladattal már egy újabb korba ugrunk.

[00:18:14]19.

[00:18:14]századi eszmerendszerekhez kapcsolódik.

[00:18:17]Na most itt azonnal reméltően a diákoknak beugrott, hogy milyen eszmerendszerek jöhetnek egyáltalán szóba, és talán az segített, mert egyébként a forrás meg a tartalma nem könnyű.

[00:18:28]Egy József Nádortól származó idézetről van szó.

[00:18:31]Ugye József Nádorról azért talán azt lehet tudni, hogy Habzurg Józsefről van szó, tehát ez önmagában nehézzé tette a szöveget.

[00:18:37]És ugye a szöveg alapvetően arról szól, hogy ahogy a magyar nemzet felfogás, az egypolitikai nemzet felfogását vallja ő is.

[00:18:48]Tehát ez már önmagában nem volt könnyű.

[00:18:50]És három igaz állítást kellett kiválasztani, ami a forrás alapján igazolható.

[00:18:54]Na most ebből szerintem kettő elég egyértelműen megválaszolható, hogy az egy politikai nemzet az az igazából nem a nyelvhez kapcsolódik.

[00:19:03]Ez benne van a szövegben, tehát in ez a része még egy ilyen szövegértéses feladatnak számít, illetve az is, hogy az egypolitikai nemzet benne van.

[00:19:12]Ez is ehhez már ugye tudni kell az, hogy mi az, hogy egypitikai nemzet, de ez is megválaszolható.

[00:19:19]Viszont a harmadik elemmel egy kicsit azért azt gondolom, hogy bajban lehettek az érettségizők, merthogy valószínűleg ez a jó válasz, hogy a szerző szerint káros, ha az országban élő népek jogat követelnek, csak egyáltalán nem egyértelmű az állítás, hogy milyen jogokat követelnek.

[00:19:38]Tehát, hogy itt most nemzeti, közösségi, kollektív jogokról van szó, vagy másfajta jogokról, úgyhogy ez szerintem problémás, mert ezt lehet úgy is érteni, hogy jogokat, tehát liberális szempontból jogokat követeltek, vagy és ezt a József Nádol problémásnak, vagy közben meg van benne olyan rész a szövegben, ahol ezt így evidensnek tartja, tehát hogy az egypitikai nemzetbe mindenki beletartozik, és úgyhogy ezt ezt ezt szerintem problémát okozott, és fok okozta a helyzetet, hogy ehhez a szöveghez volt még egy kérdés, hogy meg kellett nevezni azt az eszmét, amelynek elterjedésétől tartott a szerző.

[00:20:14]Na most még egyszer ezben a szövegben az egy politikai nemzet van, tehát igazából ez a magyar nacionalizmusnak a szövege.

[00:20:21]De a kérdés nem erre vonatkozik, hanem hogy a József Nádor mitől tartott, milyen eszménynek az elterjedésétől.

[00:20:30]Tehát ez szinte biztos vagyok benne, hogy ezért ez fennakadást okozott.

[00:20:34]Tehát, hogy ugye egy nacionalista szöveg a más nemzeteknek vagy nemzetiségeknek a nacionalizmusától tart, de közben pedig itt ugye jogukról is van szó, tehát elképzelhető, hogy van, akik a liberalizmusra gondoltak.

[00:20:49]Nem tudom, mi lesz a megoldókulcsba, ugye ezt csak holnap fogjuk látni, úgyhogy azért remélem, hogy ebben megengedőbb lesz a megoldókulcs.

[00:20:58]A következő feladat, és ez a diákjaim visszajelzései alapján is problémás feladat volt.

[00:21:02]Ez a dualizmuskori etnikai viszonyokhoz kapcsolódik.

[00:21:05]Egy olyan adottsorban, amit egyébként ismerhet, mert meg sokszor szoktunk ilyenekkel dolgozni.

[00:21:10]Tehát önmagában ez nem okozott fennakadást.

[00:21:12]És még az első kérdés is viszonylag egyszerű volt.

[00:21:14]Meg kellett nevezni azt a két nemzetiséget, amelynek egyrészt hasonló a nyelve, de az egyik a nyugati, a másik pedig a keleti kereszténységhez tartozik.

[00:21:22]Úgyhogy ez a horvát és a szerv, ugye a horvátok több katolikusok szerbe pedig ortodox, tehát görög keleti vallásúak.

[00:21:32]Viszont a további kérdések, amelyek tehát ugyanhez a táblázathoz kapcsolódtak, ez már egy picit problémásabb.

[00:21:39]Azt kéri a B feladat, hogy magyarázza meg, mi lehetett a közös oka, a magyarok és a románok létszámában bekövetkezett változásnak.

[00:21:45]Most a változást azt le lehet olvasni, hogy növekedésről van szó, tehát ez még önmagában nem probléma, de hogy mi a közös magyarázata.

[00:21:53]Na most a románok esetében sok minden előkerülhet, de olyan kell, ami közös.

[00:21:57]És bár szerintem nagyon egyszerű a válasz, de lehet, hogy azért ez sokakat megtévesztett, vagy túlkombinálták, vagy nem tudták, hogy igazából mire kell gondolni.

[00:22:05]Itt valószínűleg egyszerűen arról van szó, hogy van egy általános ugye népességnövekedés ebben a korszakban, egy demográfiai ugrás, a amely ezt magyarázhatja, de sajnos félek, hogy ez ez azért nem mindenkinek jött össze ez a válasz.

[00:22:20]A következő is problémás, mert szakifejezést kér, és két közvetlen okát annak, hogy mivel magyarázhatjuk a szlovákok létszámának a változását.

[00:22:31]Megint leolvasom az adatból, hogy csökkent.

[00:22:32]Na de hogy mi a közvetlen oka?

[00:22:36]És ezt nem biztos, hogy sikerült megugrani.

[00:22:38]Na most ha valaki nagyon szenvedett és esetleg volt ideje, akkor nagyon remélem, hogy megkereste az erre vonatkozó atlaszbeli térképeket, és hátha megtalálta azt a a térképet, amely a kivándorlók arányára vonatkozik, és hátha beugrott, hogy bizony a pont a szlovákokat erősen érintette a Magyarországból való kivándorlás.

[00:23:02]És akkor ez segíthetett a válaszodásban.

[00:23:06]Úgyhogy ez volt az egyik jó válasz.

[00:23:06]A más a másik pedig az asszimiláció, amely ugye arról szól, hogy részben önként, részben pedig hát a magyar nemzetiségi politikának a következtében volt egy magyarosítási szándék és politika.

[00:23:23]Úgyhogy ez volt a kettő szerintem a helyes válasz, de maga a kérdés felvetése vagy feltevése miatt ez lehet, hogy sokaknak hiába ismerik ezeket a fogalmakat, meg értik, ebben a kérdésfelvetésben ez lehet, hogy nem nem jött össze.

[00:23:36]A következő ez a nevezze meg szakkifejezéssel a korabeli település szerkezeti változást.

[00:23:42]Ez ez egy olyan dolog, hogy ránéztek [torokköszörülés] remélhetően, hogy településszerkezeti változás és könebb nehézséget nem okozott, hogy az urbanizáció volt a kérdés.

[00:23:52]Ez nagyon gyakran szokott lenni.

[00:23:54]Ez amit földrajzból is azért tanulnak a diákok.

[00:23:56]Tehát remélem ez azért beugrott.

[00:24:00]A következő feladat már a 20.

[00:24:00]században vezet minket a a sztálinista rendszerekhez, a sztálini Szovjetunióval kapcsolatos, ahol megint ugye források vannak, adatok meg kép.

[00:24:11]A kép kicsit kiemeltem, hogy jól látszódjon, ez a nyeperi vízerőmű építése.

[00:24:15]Ez a források ugye a feladat megoldásánál számít.

[00:24:18]Az első kérdés arra vonatkozott, hogy hogyan függ össze ez a adatsor és ez a képi forrás.

[00:24:26]És azt gondolom, hogy tudásból kieséses alapon ezt azért meg lehetett válaszolni, hogy ahhoz, hogy ilyen nagy ipari termelésnövekedést tudjon produkálni a szovjet gazdaság, hát ahhoz ugye energiatermelés növekedésére is van szó, és ugye ez a vízi erőmű, ez energianövekedést tudott produkálni.

[00:24:48]A másik ugyanezen a feladaton belül egy másik forráspárhoz kapcsolódott az előző adat, illetve egy kép.

[00:24:54]Ez egy nagyon ismert kép szerintem szinte mindenki vagy ehhez hasonlóval találkozhatott.

[00:25:01]Ilyen nagyon nagyon nagyon alultáplált, rongyos, éhező gyerekeket ábrázol.

[00:25:03]És az volt a kérdés, hogy milyen ellentmondás van a két forrás között.

[00:25:08]És hát ugye itt is egyértelmű a válasz, hogy hát hiába nagy a termelésnövekedés papíron, meg akár még a valóságban is, az ipar tekintetében, de ugye az életszínvonal az drasztikusan csökkent.

[00:25:23]A hogyan függ össze a B és C forrás?

[00:25:23]Itt is ilyen karikázós feladat volt.

[00:25:27]A karikázósokhoz azért azt meg állapítanám, hogy összeszámoltam, 17 olyan kérdés volt most a rövid feladatok között, ami ilyen karikázussal vagy lényegében ilyen kiválasztásos alapon meg lehetett válaszolni.

[00:25:40]Ez az elmúlt évek tendenciáját mutatja, ami szerintem hát részben könnyebbség a diákoknak, részben meg nekem örök problémám, hogy ez nem feltétlenül egy elmélyült komplex tudást mér.

[00:25:55]És itt még az is a kérdés volt, hogy nevezze meg szakkifejezéssel a Szovjetunióban a korszakban fennálló gazdasági rendszert.

[00:26:00]Ezt is nagyon gyakran szokták kérdezni.

[00:26:02]Ez a tervgazdaság vagy másképpen tervutasításos gazdaság vagy gazdálkodás?

[00:26:07]Tehát itt bármilyen módon ez elfogadható.

[00:26:13]A következő téma az magyarországi holokausztal kapcsolatos.

[00:26:18]Ez a feladat szinte ugyanebben a ezekkel a képekkel az elmúlt években már volt.

[00:26:24]Úgyhogy ha valaki úgy gyakorolt, hogy végignézte az elmúlt évek feladatsorát, akkor ezzel találkozhatott, és ráadásul meg voltak adva a felhasználható fogalmak.

[00:26:33]Úgyhogy ezt nem gondolnám nagyon nehéznek, hogy itt a munkaszolgálatról van szó, itt a deportálásról van szó.

[00:26:41]Itt pedig hát a gettósítás és a gettónek a felállításáról van szó.

[00:26:45]Viszont az utolsó alkérdés a holokausztal kapcsolatos felelősségre vonatkozik, ami egyrészt szerintem fontos, hogy erről mindenképpen tanítás során is meg akár az érettségiben is legyen szó, hogy a holokauszt is annak a felelőssége, viszont tudnék vitatkozni a a feladat megfogalmazásával, de most nyilván nem ez a dolgom.

[00:27:09]kieséses alapon azért meg lehetett azt oldani, hogy itt bizony nem arról van szó, hogy csak a németeknek a felelőssége a magyarországi holokauszt, hanem mindenképpen a magyar hatóságok is ebben együttműködtek.

[00:27:26]Anélkül elképzelhetetlen lett volna ennyi embernek a deportálása, gettósítása, megsemmisítése.

[00:27:34]A következő téma már a hidegháború korára vezet.

[00:27:37]Ez egy karikatúra a két Németország létrejöttéről, és ebben is voltak azért becsapós feladatok.

[00:27:45]Egyrészt maga a karikatúra nem tudom, hogy ki mennyire tudtak kivenni a részleteket.

[00:27:48]Tehát, hogy itt is fontos, mint minden karikatúánál apróbb részlet.

[00:27:53]Tehát itt például azt látjuk, hogy jobb oldalon egy nem túl szimpatikus hát les ilyen furi ruhába öltözött katonaemberke, az eteti a sast valamivel.

[00:28:03]Hogy mi ez a valami?

[00:28:03]Ez a zsákban is látszik a lábánál.

[00:28:06]Ha látszik, ezek ilyen kis ágyú, tehát fegyverekről van szó.

[00:28:10]Hát nem tudom, hogy ez mennyire volt felismerhető.

[00:28:12]A kérdés megválaszoláshoz viszont szükség volt rá, merthogy azt mondja, hogy melyik három állítás tartozik ide.

[00:28:18]És bizony az egyik az, hogy a baloldali, tehát a nyugat-Netországnál egy- egy ilyen bőség kosarából etettik a sas.

[00:28:30]Tehát ez mindenképpen az életszínvonal növekedésére utal.

[00:28:31]A másik oldalon ez az ágyúval a Szovjetunió fegyveres jelenlétére a kelet-német területeken.

[00:28:39]És a harmadik pedig hát miután négy személy van rajta, ilyen módon ez utal, hogy Németországot a háború után négy hatalmi megszállásra alá helyezték.

[00:28:52]És még ugyanehez a karikatúrához volt egy kérdés, ami legalábbis a diákejaim elmondása szerint esetleg nehéznek bizonyulhatott.

[00:29:00]hogy most igazából itt a itt van arról szó, hogy értem-e, hogy a karikatúrának mi az üzenete.

[00:29:05]Ez úgy tűnik, hogy nehéz.

[00:29:08]Szerintem azért érezhető, hogy elsősorban a nyugati hát oldalnak a szempontjából közelíti meg a helyzetet.

[00:29:19]A 11-es feladat ez már a modernkori Magyarországgal kapcsolatos, ez pedig a kádári kultúrpolitikával.

[00:29:28]Itt vannak idézetek, és ki kell találni, hogy az állításhoz melyik részlet tartozik.

[00:29:34]Magát a forrást felosztották számmal jelölt elemekre.

[00:29:37]Ez is egy nagyon gyakori feladattípus egyébként.

[00:29:42]És akkor itt ki kell találni nem csak, hogy melyik forrás, hanem azon belül melyik gondolatmenet tartozik az állításhoz.

[00:29:47]Az egyik állítás az volt, hogy a káderi kultúrpolitika bizonyos műveket a tűrt kategóriába sorolt.

[00:29:51]Na most, hogy tűrt, ugye itt érteni kell, hogy hogy a tűrés az azt jelenti, hogy megjelenhet, de nem tudjuk, hogy nem nagyon támogatjuk, de azért mégis.

[00:30:07]És igazából leginkább a négyes részlet, tehát ez a teret adunk nem realista, nem a valóságot ábrázoló alkotásoknak is, ha azok rangos művészi értéket képviselnek.

[00:30:20]A másik állítás, a kultúrpolitika terén is jelen volt az osztályharcos szemlélet.

[00:30:24]Hát az első részlet ez a proletár és bourzo ideja között nincs nincs egymás mellett élés, csak konfliktus.

[00:30:32]Hát ez lényegében utál az utal az osztályharcra.

[00:30:37]A probléma a feladat további részében is fennállt, vagy fenn áll.

[00:30:44]Itt van egy forrás, amelynél meg kell mondani, hogy mi milyen ellentmondás van a korábbi források és között, és ehhez kell egy részletet csatolni.

[00:30:56]És ez pedig nem más, mint a hármas.

[00:30:59]Most ki is másoltam, hogy nincs cenzúra, miközben ugye ez a szövegtételesen állítja, hogy hogy milyen cenzúrát és hogy milyen milyen lépcsőfokat kellett tenni annak érdekében, hogy valami megjelenessen.

[00:31:12]A D kérdés most így nem tudom, elég sok diákom gyorsan jelzett vissza, és ez ezt mindenki azt mondta, hogy ez probléma volt.

[00:31:19]És nem azért, mert hogy nem tudják igazából erre a helyes választ, hanem megint a kérdésfelvetéssel van a problémám, vagy a feltevéssel.

[00:31:26]szakkifejezéssel meg kell mondani a kádárkori kultúrpolitikai elvet.

[00:31:29]Na most az, hogy ez egy elv, szerintem a 3T-re gondoltak ez a támogatott vagy tiltott tűr támogatott rendszer, csak valahogy a diákok ezt nem elvként értelmezték, úgyhogy emiatt hát lehet, hogy nem jól válaszoltak.

[00:31:47]Az utolsó rövid feladat, ez abszolút mostani jelenkori kérdésekhez szokott foglalkozni, például a magyarországi nemzetiségek témakörével.

[00:31:55]Ez is egy olyan feladat, amire lehetett számítani.

[00:31:59]is volt az elmúlt években, és ráadásul ehhez is ha valaki elakadt esetleg, akkor lehetett kutakodni az atlasban, mert van egy olyan térkép, amely a magyarországi jelenkori mostani nemzetiségeknek a a arányait is mutatja, mert hogy szerepel az adatsorban a népszámlálási adatok között az, hogy melyik nemzetiségnek milyen a száma, illetve aránya vagy százaléka.

[00:32:27]Na most van azért egy probléma, mert hogy a forrás a feladatban 2001-es népszámlálást ad meg, vagy arra vonatkozik.

[00:32:35]Az Atlasban pedig 2011-es van, de azért azt gondolom, hogy ez mégis csak jelenthetett valamilyen támpontot.

[00:32:45]És remélhetően sikerült megválaszolni, hogy itt a Roma vagy cigány, és én teljesen szándékosan mind a kettőt használnám.

[00:32:51]egyébként az Atlasz is mind a kettőt használja, tehát Roma vagy cigány nemzetiségnek a a helyzetéről, számáról van szó, amely egyébként a 2001-es meg a 2011-es népszámlás között is óriási különbséget mutat.

[00:33:05]Ebbe a feladat nem megy bele, hogy emögött mi van.

[00:33:10]A másik forrás, aminél ugyanez volt a kérdés, hogy melyik magyarországi nemzetiségre vonatkozik, ebben rengeteg támpont volt, hogy a történetükről, hogy mikor érkeztek, honnan, hova.

[00:33:25]Úgyhogy ezt nemcsak a modernkornál, hanem 18.

[00:33:30]századi demográfiai viszonyoknál is tanulhatták a diákok, és itt a szlovákokról van szó.

[00:33:36]A harmadik forrás pedig egy olyan problémára hívja fel a figyelmet, hogy a a tömeges gyáripar megjelenése az hogyan hogyan hogyan milyen problémát okoz bizonyos nemzetiség körében történetileg és mai szegációs problémákra hívja fel a figyelmet.

[00:33:55]És azt a feladat megadja, hogy bizonyos nemzetiségek többször szerepelhetnek a feladatmegoldásban.

[00:34:02]Tehát ennél is a roma vagyis vagy cigány megnevezés volt a megfejtés.

[00:34:07]És az utolsó forrás pedig ott is rengeteg támpont van, mert olyan nemzetiséget kérdez, amely katolikus vallású többnyire van anyaország és ami a legfontosabb információ volt, hogy a második legnépesebb magyarországi nemzetiség, ha jól emlékszem, vagy tavaly, vagy tavaly előtt pontosan ugyanez volt az egyik 12.

[00:34:28]kérdésben a felvetés, és ezt vagy fejből, vagy az említett térkép oldalából ki lehetett találni, hogy a németekről van szó.

[00:34:37]És igazából ezzel vége van a a rövid feladatoknak, és most jönnek a az essék.

[00:34:44]Na most az essékre viszont tényleg egybehangzóan mindenki inkább pozitívan reagált.

[00:34:49]Akármelyik essépárt is választották.

[00:34:52]Az első essé a rövid essé a középkori cekkel kapcsolatos.

[00:34:59]nagyon sokszor szokott lenni rövid feladatban, eszében is olyan forrás, amit magát a forrást is ismerhették a diákok, tehát ezt sem éreztem problémásnak.

[00:35:07]Amit érdemes volt figyelni, hogy a feladatnak van egy plusz kijelölése, amikor azt mondja, hogy a válaszában térjen ki a cégheknek a városi társadalomban betöltött szerepére.

[00:35:20]És hogyha a feladatban van egy ilyen plusz mondat, vagy egy plusz mondatrész, hogy térjen ki, akkor az biztos, hogy a megoldó kulcs kötelezően fogja tartalmazni.

[00:35:31]Tehát ezt nem szabad elfelejteni.

[00:35:31]Na most itt miről van szó?

[00:35:33]Hát itt lehetett vagy írni a cégheknek akár a város védelmében, a városfalnak a felépítésében, védelmében való szerepét, lehetett esetleg azt írni, hogy a címmesterek azok ugye polgárok voltak a városban, tehát részt vettek a döntéshozatalban, úgyhogy így sok sok mindenről lehet szó.

[00:35:53]Az biztos, hogy a az egyik elem az az az ezzel lesz kapcsolatos.

[00:35:58]A másik rövides szénél, ez pedig a náci Németországhoz kapcsolódik.

[00:36:02]Németország terjeszkedése 1938-ban.

[00:36:06]Itt pedig aki ezt választotta, annak nagyon nagy segítség lehetett megint csak a az atlasz, merthogy van egy olyan térkép, amely a náci Németországnak a terjeszkedését mutatja.

[00:36:17]Itt a 60.

[00:36:17]oldalon a bal alsó térképen kapásból lehet tudni, hogy 1938-ban kettő darab területi változásról kell írnia a diáknak.

[00:36:28]Ausztria, tehát azlusz, illetve a szudéta vidék megszerzéséről.

[00:36:34]És akkor igazából meg is van a két e elemünk, merthogy a forrás az elég általánosan arról szól, hogy hát milyen érveket használt a Hitler arra nézve, hogy bizonyos területeket meg akar szerezni.

[00:36:49]Ugye itt egyrészt a német nemzetnek az egyesítése, vagy akár ugye a versékének a felmondása és a német területek egyesítése, de akár az élett, mint mint ideológiai háttér is szerepelhetett, hiszen itt is észre kellett venni, hogy a feladat az kifejezetten kéri, hogy a terjeszkedés ideológiai hátteréről is írjunk.

[00:37:10]Tehát akkor megint ugyanez a állításom van, hogy bizony az egyik ellenben vagy a forráshoz ezt mindenképpen kapcsolni kellett.

[00:37:22]És akkor van még kettő darab hosszú eszénk.

[00:37:24]Az egyik az Károly vagy Károly Róbert.

[00:37:27]Ugye ma már a az első Károlyt használjuk.

[00:37:31]Ugye nagyon sok diák korábban, vagy akár általános iskolában Károly Robertként ismerhette meg ezt az uralkodót.

[00:37:36]Az ő gazdaságpolitikája az egy állandóan előkerülő téma.

[00:37:39]Tehát még ha esetleg valaki nem is kedveli ezt a témakört, bizt lehetett számítani, hogy ez előfordulhat.

[00:37:48]És ugye itt az a a amit észre kellett venni, hogy itt elsősorban a hatalom megszilárdítására kellett fókuszálni, illetve a gazdasági bánya és pénzreformokra.

[00:37:59]Általában ezt a kettőt szokták kérdezni, tehát ebben se volt nagy meglepetés.

[00:38:01]Ami érdekes, hogy az első forrás az nem a belső hatalom megszilárításáról szól, hanem a pápának a hozzáállásáról.

[00:38:09]Tehát itt lehetett egy kicsit a külkapcsolatokat is belevenni ebbe a dologba.

[00:38:15]Mondanám, hogy milyen evidens lett volna, hogy kinyitják az atlaszt és megkeressik első káró uralkodásának az idejét.

[00:38:22]Hát ez egy picit nehézkesebb, mert itt a trónviszájuk kapcsán még csak találnak, de például Károlynak a gazdasági reformira nincsen ilyen térkép, úgyhogy ezt egy picit sok helyről kell összeszedni.

[00:38:33]Például a a Lajosi, Nagy Lajossal kapcsolatos térképnél van a visegrádi királytalálkozó, amely szintén ide tartozhat ehhez a kérdéshez.

[00:38:45]A de azt gondolom, hogy ezt ezt meg lehetett azért ugorni.

[00:38:48]Megint elmondanám azt, hogy nem tudom, mi van a megoldókútban, hiszen az csak holnap fog kiderülni.

[00:38:54]Tehát remélem, hogy ezek a nagyon evidens elemek fognak belekerülni.

[00:38:57]És ugye a hosszú essénél mindig van egy szabadelem, amit nem mond meg precízen a megoldó kulcs.

[00:39:03]És hát itt azért elég sok mozgástér látszik.

[00:39:06]Tehát például az említett Visegrádi királyt találkozó.

[00:39:11]És akkor már egyébként a térbeliség meg az időbeliség is megvolt, hogyha valaki tudta, hogy ez 1335-ben volt, vagy megtalálta az atlasban.

[00:39:17]A másik hosszú essé a Rákosi diktatúrával kapcsolatos.

[00:39:24]Itt is van egy karikatúra.

[00:39:24]Ennél a korszaknál nem meglepő.

[00:39:28]És itt is azt kellett észrevenni, hogy a mire fókuszál a feladat.

[00:39:31]Tehát egyrészt a terror elnyomásnak az eszközei működése és ideológiai háttere.

[00:39:36]Tehát itt nem csak egyszerűen azt kellett leírni, hogy akkor most milyen internáló táborok, hogyan működik a az AVO AVH, akár még a Rákosi korszak elejéhez kapcsolódó bélistázásos történeteket lehet elmondani, hanem hanem [torokköszörülés] ennek az ideológiájáról is lehetett beszélni, és ehhez jó a karikatúra.

[00:40:00]Tehát az, hogy itt igazából egy ugye tők és burzsa ellenesség, de akár a kulák fogalmát és a kulák ellenességet is lehetett tehát egyáltalán a vagyonnal rendelkezőknek a a osztályharcos alapon való elutasítását és likvidálását és megszüntetését is lehetett kiemelni.

[00:40:19]A második forrás az ugye önmagában egy érdekes akár forráskritikai attitűdöt is kérő feladat.

[00:40:28]egy belügyminisztériumi határozatról van szó, ahogy észre le kell venni, hogy egy ügyvédet lefasisztáz a forrás, és hogy ezzel indokolja igazából azt, hogy hogy ki kell telepíteni, és akkor itt a kitelepítéssel kapcsolatos ismereteket is meg lehetett nevezni.

[00:40:44]Úgyhogy összességében a az esséket viszonylag megírhatónak könnyűnek gondolom.

[00:40:52]Remélem a megoldók úgy sem fog meglepetést okozni holnap.

[00:40:55]Összességében pedig azt ö gondolom, hogy hogy a rövid feladatokkal lehet, hogy a gyerekek, a diákok elhúzták az időt, és kicsit igazából nem a tudásukon múlik ez a dolog, hanem hanem a feladat megértése, vagy hogy kitalálni azt, hogy a feladatkészítői mire gondoltak.

[00:41:18]És akkor én most ezt szeretném itt befejezni.

[00:41:19]Nagyon köszönöm szépen a figyelmet, és mindenkinek nagyon drukkolok a önök előtt váró még szóbeli megmérettetéshez.

[00:41:26]Viszontlátásra!