Mi a Tisza-kormány öt legfontosabb feladata?

[00:00:00]Az állam ott tesz és költ sokat, ahol nem lenne dolga, sőt nagyon sokat tud ártani, és ott nem tesz és nem költ eleget, ahol viszont nagyon fontos lenne, hogy ott legyen.

[00:00:09]Van kulcsfontosságú terület, ahol a következő kormánynak mindenképpen be kell avatkoznia, és ahol viszonylag könnyű úgy beavatkozni, hogy nem évtizedett ciklusokról beszélünk, az az, hogy mekkora a diplomásoknak az aránya Magyarországon.

[00:00:24]ahhoz, hogy különösen leszakadó magas munkanélküliségű térségekben valaki el tudjon utazni több állásinterjúra, fel tudjon arra rendesen öltözni, megfelelően tudja táplálni magát, ez mind mind-mind pénzre van szüksége.

[00:00:37]Az álláskeresés az bármilyen furcsa, egy pénzigényes öizmus.

[00:00:43]Az egyik legnagyobb kockázati tényező lényegében az összes olyan betegségre, aminek halálos kimenetele lehet, az az elhízás.

[00:00:49]Erről nagyon keveset beszélünk.

[00:00:53]Ö és ez az a pont, ahol még mielőtt egyébként megbetegszünk, ha ezt kordában tudjuk tartani, vagy odafigyelünk a testsúlyunkra, akkor akkor lényegében elkerülhetjük azt, hogy a végén kórházba kerüljünk, vagy meghaljunk.

[00:01:05]Hamarosan új kormány alakul, de a gazdasági és társadalmi realitások ettől még nem változtak meg.

[00:01:09]Mi az az öt legfontosabb probléma most Magyarországon, amivel meg kell küzdeni az új kabinetnek?

[00:01:15]Erről különbözőképpen gondolkoznak az emberek.

[00:01:18]Sok elvárás is megfogalmazódik.

[00:01:22]Mi ebben a műsorban most arra leszünk kíváncsiak, mit gondolnak erről az egyensúly intézet vezetői, akik évek óta tények, adatok alapján elemzik a folyamatokat és szakpolitikai javaslatokat dolgoznak ki.

[00:01:33]Én Jób Sándor vagyok.

[00:01:36]Ez pedig itt a Magyarország jövő időben.

[00:01:46]Köszöntöm a stúdióban Boros Tamást, az Egyensúly Intézet vezetőjét és Filippov Gábor kutatási igazgatót.

[00:01:50]Ebben a műsorban mindig elmondjuk, hogy politikától és ideológiától mentesen igyekszünk beszélgetni.

[00:01:56]Szerintetek ez most mennyire lesz lehetséges?

[00:01:59]mindig lehetséges.

[00:02:01]Az ideológia nagyon fontos, ezt szerintem hangsúlyozzuk azért, tehát a politika az nem leválasztható a világnézeti különbségeknek a a kiemelt szerepéről.

[00:02:10]Ettől függetlenül a politikának a középpontjában álló szakpolitikai problémáknak van egy olyan tényalapú rétege, amely független egyszerűen az ideológiától.

[00:02:19]Tehát milyen ideológia szerint jó dolog a klímaváltozás, milyen ideológia szerint jó dolog az, hogy befagytak a társadalmi mobilitás csatornái és hosszan lehetne sorolni azokat a problémákat, amelyekre lehet egyébként ideológiailag töltött válaszokat adni, de maga a probléma és a megoldásához vezető út az független igazából az ideológiától.

[00:02:36]kicsit megfordítva, amiben az ideológia veszélyes lehet, hogyha ha felüléri a szakpolitikai eredményeket.

[00:02:44]Tehát hogy egy mindenkori kormány eldönteti, hogy neki a népesedés fontosabb, vagy a klímaváltozás elleni harc, a gazdasági növekedés fontosabb, vagy a szociális egyenlőlenségeknek a kezelése, amivel szerintem gond van, hogyha a meghirdetett célok mögött nincsenek valós eredmények.

[00:03:03]Mindegyik valid, reális cél.

[00:03:06]Mindegyikre lehet azt gondolni, hogy egyik vagy másik jobbat tesz egy országnak.

[00:03:10]A gond az van, hogyha az ideológia vagy a kommunikáció, vagy a pufogtatott értékek, azok felülírják a valós eredményeket, és bárnesedésről beszélünk, mégsem születik több gyerek, vagy klímaváltozás elleni harcról beszélünk, de mégsem csökken a kibocsátásunk, vagy gazdasági növekedésről beszélünk, mégis lemaradunk.

[00:03:30]Tehát, hogy nagyon fontos szerintem a szakpolitika és az élolgárnak az a kapcsolata, hogy egy politika az mehet, és nyilván kell is, hogy ideológiák mentén szerveződjön, de hogy közbe hozza a valós eredményeket is.

[00:03:43]Ti ugye évek óta dolgoztok ki szakpolitikai javaslatokat, elemzitek a társadalmi és gazdasági folyamatokat.

[00:03:49]Megkeresett titeket a Tiszapárt, hogy segítsétek az új kormány munkáját.

[00:03:52]Mi ugye úgy működünk az egyensúly intézetnél, hogy elkészülnek belül azok a szakpolitikai javaslataink, amelyek szerintünk az ország érdekeit szolgálják, és utána, ez talán a munkáknak a kevésbé látszó része.

[00:04:05]Minden politikai erőt, minden gazdasági és politikai döntéshozót ezekkel mi megkeresünk.

[00:04:12]Tehát amikor elkészül egy új anyagunk, legyen szó akár a szegénységcsökkentésről, akár a gazdasági növekedésről szóló legutóbbi anyagunkról, akkor mi aktívan megyünk, és minden oldalt, minden politikai erőt, minden politikai döntéshozót, minden gazdasági döntéshozót megkeresünk alapvetően abból a célból, hogy elolvassák az anyagunkat, egyetértsenek velünk a probléma leírásában, és nyilván egy ideális eset, hogyha ebből minél többet megvalósítanak.

[00:04:42]Reméljük, hogy ez továbbra is így fog történni, és a mi anyaga minél több meg fog valósulni.

[00:04:47]És mielőtt rátérnénk a mai témánkra, még egy dolgot nem tudok megkerülni, mert ez azt gondolom, hogy most nagyon sok mindenkit foglalkoztat.

[00:04:55]Mit gondoltok arról, hogy a mai helyzetben mennyire van szükség az elmúlt időszak korrupciós bűncselekményeinek feltárására és igazságtételre?

[00:05:08]Mi nagyjából most már hat éve adtuk ki a nagymagyarország vízión, nem nagymagyarország, a nagy méretű Magyarország víziónkat Magyarország 2030 címmel, ahol egy külön nagy fejezetben foglalkoztunk a az intézmények és a közélet tisztaságával, rendezettségével.

[00:05:24]Egészen ez azért, mert a korrupció az egy versenyképességi tényező, egy negatív versenyképességi tényező.

[00:05:30]Szerintem az lenne nagyon szerencsés, hogyha azt az alapállást, hogy a korrupció rossz dolog, és érdemes olyan intézményeket építeni, amelyek hosszú távon minimálisra, az elkerülhetetlen minimálisra csökkentik a korrupció mértékét, ezt nem kormányzati ciklusokhoz vagy pártszínezetekhez kötnénk.

[00:05:46]Tehát igen, fontos a korrupciómentesség, a legfontosabb az, hogy a jövőre nézve megtudjuk ezt, hogy ki tudjuk ezt szűrni a közéletünkből.

[00:05:54]Igen.

[00:05:54]Mert hogy ebben a műsorban a jövőről beszélgetünk általában.

[00:05:56]Ö és hogyha a jövőről beszélgettünk meg az ország aktuális helyzetéről, akkor megkerülhetetlen, hogy ennek az alapja a gazdaság.

[00:06:05]Ugye ebben a mai műsorban a ti véleményetek szerint legfontosabb problémákat fogjuk ismertetni és öt grafikont fogunk majd mutatni és ezekről beszélgetünk.

[00:06:15]Szóval kezdjük a gazdasággal.

[00:06:18]A kérdés az az, hogy ha most 2026 májusában veszünk egy pillanatképet, hogy látjátok, milyen állapotban van most a magyar gazdaság, honnan indul az új kormány?

[00:06:28]Azért gondoltuk, hogy a következő kormánynak a top öt problémája közül a gazdaság az, ami az első számú és legfontosabb, merthogy bármilyen ideológiát is követ egy kormány, bármennyi hangsúlyt szeretne egyik vagy másik szakpolitikai témára fektetni, nagyon egyszerűen, hogyha nincs pénz, ha nincs gazdasági növekedés, akkor nem tudja megvalósítani a célját.

[00:06:52]Tehát ha nincs bármilyen piacdasági kapitalista körülmények között, ahol amiben jelenleg a világ és Magyarország van, ha nincsen rendelkezésre álló megfelelő erőforrás, akkor teljesen mindegy, hogy egyébként a már említett klímaváltozás elleni harc a legfontosabb valakinek a szegénységcsökkentés vagy a demográfiai fordulat.

[00:07:15]Pénz nélkül lényegében a stagnálás vagy pusztulat van.

[00:07:18]Tehát ameddig Magyarország abban a gazdasági recessziós helyzetben van, amiben az elmúlt években láttuk, hogy van, ameddig folyamatosan lemarad a versenytársaihoz képest, addig teljesen mindegy, hogy mit akar egy kormány.

[00:07:32]Teljesen mindegy, hogy jót akar, rosszat akar, balra megy, jobbra megy, liberális vagy zöld, pénz nélkül semmit nem tud megvalósítani.

[00:07:39]Tehát a következő magyar kormánynak a amelyik bármilyen ideológiát is követ, a gazdasági növekedés, a kulcs.

[00:07:48]Visszatérve a a az alapkérdésre, illetve a az alapábrára, amit amit ezzel kapcsolatban hoztunk, a gazdasági növekedésnek az egyik legfontosabb hátráltató tényezője az, hogy Magyarországon nem nőtt a termelékenység olyan mértékben, mint mint a más velünk szomszédos országokban, vagy a balti országok.

[00:08:07]Na, akkor csak ebben segítsetek majd nekünk.

[00:08:09]Jó, mert az a grafikon, amit most elsőként majd mutatunk a nézőknek, de a hallgatók is ebből azért meg fogják ezt érteni, az nem szokás szerint a gazdasági növekedést mutatja, hanem a termelékenységet.

[00:08:23]M egyrészt akinek nincs komolyabb közgazdasági ismerete, segítsetek, hogy mit is jelent ez, és miért fontos ezt nézni.

[00:08:32]Ez egy nagyon egyszerű fogalom.

[00:08:32]Azt mondja ki, hogy egységnyi idő alatt egy munkavállaló mennyi hozzáadott értéket tud termelni.

[00:08:38]Tehát mennyire hatékonyan tudja felhasználni azokat az erőforrásokat a gazdaság, illetve a vállalkozások, amelyek rendelkezésre állnak.

[00:08:46]És ebben Magyarország esetében nagyon szokványosan egy nagyon kettős képet látunk.

[00:08:50]Az egyik az, hogy a az elmúlt bő 20 évben az Európai Uniós csatlakozásunk óta jelentős mértékben növekedett a a vállalatoknak a munkatermelékenysége, de azt is látjuk, hogy miközben az élvonalról indultunk az uniós csatlakozásunk, aközben folyamatosan elhaladtak mellettünk a közvetlen versenytársaink.

[00:09:09]Ugye itt ebből a szempontból, Magyarországnak a szempontjából a másik három visegrádi országa az aki nagyon fontos, amely nagyon fontos, illetve a balti államok, amelyek nagyon sok szempontból hasonló körülmények közül indulnak, nagyon hasonló tényezők határozzák meg külső tényezők a gazdaságnak a fejlődési lehetőségeit, illetve hát viszonylag hasonló szintről tudtak indulni.

[00:09:29]hogyha bármilyen mutatót nézünk, nem csak a termelékenységet, hanem akár a relatív fejlettséget, tehát hogy az Európai Uniós átlakhoz képest honnan indultunk, az egy kicsit kiárándító adat szerintem, hogy amikor indultunk, akkor csak Csehország volt igazából előttünk, és ahogy elteltek az elmúlt évtizedek, miközben folyamatosan fejlődtük, tehát ezt sem ezt sem szabad eltagadni, aközben egymás után húztak el mellettünk a többiek egészen addig, hogy most már gyakorlatilag csak Szlovákiát és Lettországot előzzük.

[00:09:58]Ez a kihagyott lehetőségeknek a két évtizede volt.

[00:10:03]És miért tudott Lengyelország vagy Csehország jobban teljesíteni ebben?

[00:10:08]Hát erre végtelen számú válasz van.

[00:10:11]Néhányat hadd hadd említsek meg.

[00:10:11]Talán az egyik, ami ami a legfontosabb az alapvetően az, hogy az a típusú versenyellenes gazdaságpolitika ami nagyon sok éve, évtizede jellemző Magyarországra, az kevésbé volt jellemző ezekben az országokban.

[00:10:29]Tehát nagyon sok helyen van szerepe, és fontos szerepe van az állami beavatkozásnak, az állami védőhálónak.

[00:10:37]Pont a gazdasági verseny az, ahol egyszerűen hatékonyabbak a cégek, hogyha egymással versenyeznek, és minél kevésbé avatkozik be az állam a konkrét gazdasági folyamatokban, nem a szabályozásban, hanem a konkrét gazdasági folyamatokban, annál nagyobb termelékenység és annál nagyobb érték teremtődik.

[00:10:55]A magyar állam ebben hiperaktív volt, tehát egy ilyen túl túlmozgásos duracell nyusziként mindenhova szórta a pénzt.

[00:11:05]Voltak olyan évek, amikor a magyar GDP-nek a 3%-át több mint 2000 milliárdot szórt ki évente arra, hogy úgymond gazdaságot élénkítsen.

[00:11:15]Ezek különböző vállalati támogatások voltak, amelyek kifejezetten a verseny ellen hatnak és amelyek éppen ezért visszaszorítják a a a termelékenységet.

[00:11:26]Ha én korlátlan mennyiségű pénzt kapok valódi teljesítmény nélkül, akkor nem vagyok motivált abban, hogy termelékeny legyek.

[00:11:33]Nyilván minél inkább az én saját termelékenységem, az én saját teljesítményem függvénye az, hogy mekkora fizetést kapok, annál inkább termelékeny vagyok.

[00:11:41]Ha egyet említhetek, vagy egyet kiemelhetek, hogy hogy a lengyelek vagy a csehek ebben miért jobbak, ez talán az egyik, amit amit érdemes kiemelni.

[00:11:49]Nemrég volt a Telexnek és a G7-nek egy közös gazdasági konferenciája, ahol elhangzott ugye az, hogy azok a sikeres országok, amelyeknek vannak olyan vállalataik, amelyek az exportpiacon valós piaci körülmények között tudnak érvényesülni.

[00:12:04]Magyarországon a helyzet az, hogy körülbelül nálunk két ilyen vállalat van, a Richter és a Szemiab nevű cég, amit nem is sokan ismernek.

[00:12:10]És Orbán Krisztián ezen az előadáson ugye azt mondta, hogy az lenne arra lenne szükség, hogy legyen 15 vagy inkább 30 richterünk.

[00:12:19]Hogy lesz nekünk 30 richterünk?

[00:12:23]Hogy lesz 30 olyan vállalatunk, ami valóban exportra tud termelni, és így jön ide egy csomó?

[00:12:32]Ezt szerintem egy nagyon fontos megállapítás, bocsán csak azért vágtam közbe, mert számomra is ez egy fontos megállapítás.

[00:12:36]nincsen sikeres gazdaság, sikeres közepes és nagy méretű vállalkozások nélkül, amelyeknek a krémje aztán ki tud lépni a nemzetközi piacra.

[00:12:45]És ebből a szempontból a magyar trendek azok kifejezetten ellene hatottak a magyar versenyképesség növekedésének.

[00:12:52]Gondolok itt arra és erre az állam is rá segített kormányzati ciklusokon átívelően gondolok arra, hogy az elmúlt két évtizedben a Magyarországra beáramló külföldi mű működőtőke, illetve a munkaerőpiacra csúnyán fogom mondani, kiszabaduló vagy beszabaduló új munkaerő, tehát a foglalkoztatottság növekedése nyomán a munkaerőpiacra kerülő új munkaerőnek a jelentős része az egyrészt nem a nagyobb termelékenységű szektorokba érkezett, másrészt a foglalkoztatottság növekedése sem a magasabb termelékensység szektorukban mutatkozott meg.

[00:13:25]Magyarország a nemzetközi piacon hagyományosan, ez már egy régi rossz szokásunk, olcsó, könnyen mozgósítható munkaerővel versenyez, ami rövid távon tud mutatni nagyon szép eredményeket, hosszú távon viszont pontosan abban mutatkozik meg, amit az előző ávrán láthattunk a termelékensység visszafogásában.

[00:13:42]Nagyon nagy várakozás van most, hogy ismét érkeznek uniós pénzek Magyarországra.

[00:13:47]Ez nyilván egy pozitív dolog, amennyiben ez sikerül.

[00:13:52]hogy lehet ezeket a pénzeket jól elkölteni, és itt a jólon van a hangsúly.

[00:13:58]Szerintem az egyik kulcs, hogy olyan típusú humán erőforrásfejlesztésre megy-e ez a pénz, ami alapvetően nem egy-egy forprofit cégnek ad segítséget, vagy vagy mentővet, hanem hanem alapvetően a struktúrákat építi.

[00:14:14]Tehát azt láttuk, lényegében az Európai Uniós csatlakozás óta, hogy az Európai Uniós pénzeknek egy jelentős részét forprofit cégek kapták meg hitelként vagy vissza nem térítendő támogatásként, és értjük ennek a logikáját, és ennek nem feltétlenül korrupciós logikája van, és nagyon sokszor az Európai Unió is olyan típusú programokat támogat, amelyik ezeket a cégeket segítik.

[00:14:43]De alapvetően ez egy ez egy szofisztikált járadékvadászat, tehát hogy egy for profit cégnek a lehetőle ritkább esetben kéne állami segélyeken élnie, vagy állami segélyt igénybe vennie.

[00:14:55]Lehetnének kockázati tőkefektetések, lehet esetleg valamilyen támogatott hitelkonstrukció, főleg amikor ilyen magasak a a a kamatok Magyarországon, de alapvetően, hogy az Európai Uniós pénzek egy jelentős része egyébként a versenyszférában a piaci versenyt kiváltva ad pénzeket KKV-knak, ez biztos, hogy nem hatékony.

[00:15:21]Tehát lefordítva minél több olyan állami beruházás és az állami beruházásokon belül is alapvetően az emberi erőforrásokba történő beruházásra költi a a következő kormány ezeket az EU-s pénzeket.

[00:15:32]minél többet er ebbe az irányba csorgat, vagy ebbe az irányba csatornáz, és minél kevesebbet abba, hogy vissza nem térítendő pénzeket adjon olyan szereplőknek, akik egyébként for profit szereplők, annál inkább sikeresebb lesz a a következő ciklusnak a pénzfelhasználása.

[00:15:50]Ez két dolgot hadd mondjak még hozzá.

[00:15:51]Tehát az, hogy ilyen nagyon sok pénzt költünk vállalattámogatásra, az részben azért van, mert a magyar állam szeretné valahogy ellensúlyozni azt, hogy nagyon rossz minőségű a szabályozási környezet, kiszámíthatatlan a jogrendszer.

[00:16:00]Tehát gyakorlatilag azt mondja, hogy amit az üzleti környezet minőségében veszteségként elkönyvelhetünk, azt megpróbáljuk kompenzálni cashsel készpénzzel.

[00:16:11]Ez az egyik történet.

[00:16:13]Tehát, hogyha jobban tud működni piacbarátabb, üzlet vagy vállalkozásbaráttabb lesz a környezet, akkor eleve nem lesz szükség arra, hogy CASben próbáljuk meg kiváltani a rossz működést.

[00:16:23]A másik az, hogy van a magyar gazdaság támogatásban vagy vállalattámogatási rendszerben egy hamis dilemma, ami folyton arról szól, hogy tulajdonképpen a nagy vállalatokat kellene támogatnia az államnak, vagy pedig a kis és közepes vállalkozásokat, ahol egyébként a foglalkoztatottságnak a legnagyobb része az megmutatkozik.

[00:16:39]Ahelyett, hogy azt a kérdést tennénk fel, és ez visszautal az előző kérdésedre, igazából ott kellett volna mondanom, hogy hogy ahelyett, hogy arra figyelnénk, hogy hogyan lehetne a vállalkozásoknak a méretnövekedését ösztönözni, például azzal, hogy az állam az nem cashben fizeti ki a vák vállalati támogatásokat, hanem mondjuk a menedzsmentkultúra, a menedzsmenttudásnak a fejlesztésére fordítana össze ezeket.

[00:17:02]A közvetlen versenytársainknál látjuk azt, hogy ezekre a tényezőkre is figyelmet fordítottak, és nem csak a szűk értelemben vett mennyiségi tényezőket nézték akár a külföldi tőkebbeáramlásban, akár az állami vállalat támogatási rendszerben.

[00:17:14]Igen, nagyon sok szó esett itt az államról már, aminek ugye azért a én csak a saját nevemben tudok beszélni, a saját felfogásom szerint nem a hatalomgyakorlás a a elsődleges feladata, vagy nem az osztogatás, hanem bizonyos értelemben a koordináció és a szervezése egyáltalán egy ország működésének.

[00:17:37]Második témaként térjünk rá egy kicsit erre, hogy hogy látjátok, hogy milyen hatékony a magyar állam, vagy mennyire nem hatékony?

[00:17:46]Ezzel kapcsolatban a a világbanknak vannak különböző indikátora és felmérései.

[00:17:50]Ez talán azért érdekes, mertogy lényegében a világ összes országát több mint 200 országot mérnek különböző indikátorok alapján.

[00:17:59]És ennek az egyik ilyen összetett kompozit indexe ez ez a kormányzati hatékonyságot méri.

[00:18:08]És ebben azt látjuk, hogy Magyarország itt relatív pozíciókat nézünk.

[00:18:11]Ebben ebben a ezekben a relatív pozíciókban Magyarország évről évre vesztett a helyezésében a többi országhoz képest.

[00:18:22]Tehát ezek alapján vagy a világbank elemzései alapján a magyar állam egyre kevésbé hatékony.

[00:18:28]Csak annyit bocsánat, hogy közbérzel csak nagyon röviden el tudod mondani, milyen módon lehet ezt mérni?

[00:18:33]Tehát mi miket vesznek figyelembe?

[00:18:35]Igen, ez nagyon nagyon nagyon sok minden több 100 indikátort és és és más indexet vesz figyelembe a a világbank.

[00:18:43]Itt olyanoktól kezdve, hogy egyébként milyen az utaknak a minősége, az iskolai ellátottságtól kezdve egészen a korrupciós érzékelésen keresztül, az állampolgári visszajelzéseken által, mennyire gyorsan lehet mondjuk új céget alapítani.

[00:19:01]Tehát egy nagyon-nagyon komplex, tényleg több 100 indikátorból álló listáról lehet beszélni, de alapvetően az, hogy amilyen szolgáltatásokat nyújt az állam, tényleg a közutaktól az iskolán át a kórházakon keresztül a bürokráciáig, ezeknek a különböző érzékeléséiből és statisztikai adataiból áll össze össze ez az index.

[00:19:23]És és abszolút igazad van, hogy ami látszik magyar állam tekintetében, ami miatt többek közt ez az indikátor romlott az elmúlt években, az az, hogy a magyar állam egy picit olyan olyan futballszabályokat alkalmazott, vagy úgy úgy próbált viselkedni, mintogyha ahelyett, hogy a futball bírója lenne és figyeli azt, hogy rendezett környezet legyen, betartsa mindenki a szabályokat, ha valaki nem tartja be a szabályokat, akkor őt korlátozza.

[00:19:52]hogy a fű minősége megfelelő egyeljen, eh beállt a játékba és megpróbált folyamatosan gólokat lőni a gazdasági szereplők helyett.

[00:20:00]És szerintem ez a szereptévesztés az ami ami ennyire k eltérítette vagy kitérítette a a megfelelő pályáról a a magyar államatot, és emiatt csökkent folyamatosan a világbanknok indexében is a magyar államnak a hatékonysága.

[00:20:17]Azt írjátok, hogy a drága, de nem hatékony állam csapdájában vagyunk.

[00:20:22]Ez egy jó párosítás azért valljuk be.

[00:20:25]Szóval holyik el ez a sok energia meg ez a sok befektetés.

[00:20:28]Nagyon röviden, és talán nem annyira szakbarbár módon fogalmaz arról van szó, hogy az állam ott tesz és költ sokat, ahol nem lenne dolga, sőt nagyon sokat tud ártani, és ott nem tesz és nem költ eleget, ahol viszont nagyon fontos lenne, hogy ott legyen.

[00:20:43]Erről beszélt az előbb Tamás.

[00:20:45]Ezt én nagyon egyszerűen úgy tudnám összefog foglalni, hogy a magyar állam ahelyett, hogy segítene működni egy hatékony, a magyarok gazdagodását segítő piacot, ahelyett megpróbálja kiváltani a piacot.

[00:20:57]És ez elveszhet oda, hogy gyakorlatilag a az állam és a piac viszonyát Magyarországon már igazából a 90-es évek óta egy hamis dilemma határozza meg, mert folyton arról vitatkozunk, hogy kicsi állam legyen, nagy állam legyen, a piac majd mindent megold, vagy a piac ártanítod, hol ott valójában a világban már legalább 25 éve a valódi kérdés az az, hogy az állam az milyen minőség, és pont erről beszélünk most, mennyire tudja hatékonyan végrehajtani azokat a döntéseket, amiket hoz, mennyire képes hatékony szolgáltat atásokkal segíteni felszabadulni a gazdaságnak a kreatív erőit, az innovációt satöbbit.

[00:21:32]Egy modern világ az túl komplex ahhoz, hogy egy központból meg tudjuk mondani azt, hogy merre van az előre.

[00:21:38]Az innováció az nem állami központokból fog indulni, de hogyha jó az oktatás, hogyha jó az adórendszer, hogyha a bürokrácia az pártatlanul képes alkalmazni a jogszabályokat, zárójelben különösen rosszul teljesítünk egyébként, akkor a gazdaságnak és a társadalomnak a szereplőiből elképesztő energiák tudnak felszabadulni.

[00:21:56]És ezt láttuk egyébként a környező országokban, amelyek egymás után hagyták le Magyarországot, hogy ott az állam az önkorlátozóbb volt, de komolyan vette azt, hogy neki dolga van abban, hogy jó környezetet teremtsen a gazdaság számára.

[00:22:07]Magyarországon pedig hát ennek az ellenkezőjét tettük, és ezt látjuk most ezekben az eredményekben.

[00:22:14]Beszéltetek már erről egy gyors összefoglaló zárókérdés, hogy hogy látjátok, hogy a majdani lendő kormánynak hol van helye és hol honnan kéne kivonulnia, vagy kevésbé jelen lennie?

[00:22:27]Ahol a leggyorsabban tud beavatkozni, vagy a leggyorsabb változást tudja elérni.

[00:22:32]Ö nyilván mindig ez a kérdés, hogy mi mi történhet az első 100 napban, vagy az első egy évben, vagy mennyire hosszú strukturális problémákról van szó, ami évtizedeken át gyűrűzik, és igazából egy egy négy éves ciklusban semmit nem lehet tenni.

[00:22:45]Szóval, hogy ahol egyből tud tenni, az alapvetően a költségvetés szerkezete.

[00:22:50]Tehát az, hogy hogy ezt a megtermelt GDP-t a költségvetésnek ezt a 40-500 milliárd Ftját hogyan, milyen arányban költi el a következő kormány, ez az ember a leggyorsabban tud váltani.

[00:23:03]És itt látjuk azt, hogy egy alapvetően egy növekedés ellenes költségvetési szerkezet volt.

[00:23:07]Keveset költött az állam alapvetően egészségügyre, keveset költött szociális kiadásokra.

[00:23:16]lehetett volna többet költeni oktatásra, és ehhez képest költött sok olyanra, mint amiről beszéltünk.

[00:23:20]Plusz egyébként mondjuk államadósság miatt rengeteg pénz megy el a különböző kamatokra, vagy akár az állam nagyon-nagyon sokat költ saját magára.

[00:23:30]Szóval, hogy a költségvetés szerkezetének ez a változtatása, ez az első belépő szint, ahol nagyon gyorsan lehet változtatni.

[00:23:37]És ráadásul azért is, mert azért azt látjuk most a akár az euroárfolyam tekintetében, akár az országkockázati értékelések tekintetében, hogy várhatóan egy következő kormány például államadósság törlesztésre a következő pár évben majd kevesebbet költhet, hiszen ez az országkockázati felár, ami eddig jelentkezett Magyarország esetében, ez csökkenhet.

[00:24:00]És ha ez csökken, akkor például már automatikusan az államnak kevesebbet kell majd néhány éven belül költenie mondjuk mondjuk azokra a kamatokra, amiket az államadósság miatt vissza kell fizetnie vagy fizetnie kell.

[00:24:14]Bocsánat hát egy dolgot hadd tegyák hozzá, mindig a az állam anyagi kapacitásairól szoktunk beszélni, és akkor akkor mindig oda jutunk el, hogy hogy van pénz, nincs pénz, hogy lesz pénz.

[00:24:22]Van az állami hatékonyságnak egy másik tényezője, és az anyagi anyagi kapacitás mellett ez az információs kapacitás, hogy hogyan tekintünk arra az iszonyatos mértékű adatvagyonra és adatképződésre, ami a társadalomban, a gazdaságban, a kultúrában képződik nap mint nap.

[00:24:37]Ezzel mihez kezd az állam?

[00:24:37]Mi azért szoktunk nagyon lelkesen érvelni a papírmentes, minél inkább digitalizált állam mellett, mert ez elképesztően sok felesleges kört megspórol.

[00:24:47]Tehát ez az oldal, ahol egyrészt lehetne javítani a szakpolitika alkotásnak a minőségét, hogyha egy digitalizáltabb az adatokra egészen más 21.

[00:24:56]századi módon tekintő államot lehetne létrehozni.

[00:24:58]Másrészt pedig annyi emberi kapacitás fel tud szabadulni egy ilyen típusú, ennyire másfajta adathozzáállás működő államnál, ami nagyon fontos lenne Magyarországon, mert a közigazgatásnak egy állandó problémája az a gazdaság egészéhez hasonlóan, hogy nagyon kevés az úgymond csúnyán mondva jó minőségű, tehát magasan képzett munkavállaló, akit be lehet vorni.

[00:25:20]Tehát bármilyen szakpolitikai intézkedésnek az általában valamilyen módon vagy valamilyen ponton egy akadályává válik azt, hogy nincs elég ember, nincs elég kapacitás satöbbi.

[00:25:29]És ebből a szempontból az egy tragédia, hogy miközben most ugye állami szolgáltatásokat digitalizálunk, és a felhasználó az a telefonjáról nagyon sok mindent el tud intézni, el tud indítani kérvényeket, aközben a valóságban az állam úgy működik, hogy a digitálisan beérkezett kérvényeket kinyomtatja, iktatja, leküldi, felküldi, és a végén majd úgy csinál, mintogyha digitalizáltan nyújtott volna a szolgáltatást.

[00:25:50]miközben valójában nagyon 20.

[00:25:52]századi módon működik.

[00:25:54]Köszönöm Gábor, mert mindig föladod a következő labdát.

[00:25:56]Itt már volt szó, például éppen a magasan képzett munkaerőről.

[00:26:01]És hát nem hagyhatjuk ki a problémák közül az oktatás problémáját.

[00:26:03]Ez már szinte ilyen szlogenné is van, nyilván oktatás, egészségügy, de ezt semmiképpen nem bagatelizálnám el.

[00:26:14]És most felteszem azt az örök naiv kérdést, hogy Magyarországon miért fontos az oktatás ügye?

[00:26:24]Ha visszamegyünk a a műsor elejére, amikor a gazdaságról beszéltünk, akkor akkor már ott is szóba került az, hogy hogy hol van nagy hozzáadott érték, hogyan tudjuk a gazdaságot és ezeken keresztül az életszínvonalat és a fizetéseket növelni.

[00:26:37]És azért az látszik a világon mindenütt, hogy alapvetően magas hozzáadott érték egy termelési ciklusban nagyjából a termelés elején és a végén van.

[00:26:47]Tehát amikor megtervezünk egy terméket, az a magas hozzáadott érték.

[00:26:52]Utána ezt valahogy le kell gyártani, ott kevesebb a hozzáadott érték, és a végén ezt el kell adni, értékesíteni kell, ott van magasabb hozzáadott érték.

[00:27:00]Tipik tipikus példa bármilyen, nem tudom, Samsung vagy Apple termék, valaki kitalálja, meg valaki eladja, ott rengeteg pénz keletkezik, és utána valahol le kell gyártani, ezt általában kiszervezik Kelet-Ázsiába.

[00:27:15]Nyilván a kelet-ázsiaiak is jól járnak közbe, de azért nyilván a a profitnak, a béreknek, az életszínvonalnak a kumulációja az a termékciklus elején meg a végén van.

[00:27:25]Magyarul tervezők kellenek meg szélzesek, most nagyon leegyszerűsítve.

[00:27:29]Mind a kettő olyan diplomához, magas kvalifikációhoz kötett termelési szakasz, ahol alapvetően nem elégedhetünk meg a szakmunkás képzettséggel, vagy a nyolc általánossal.

[00:27:44]Tehát magyarul az, hogy Magyarországon a felsőfokú végzettségűeknek az aránya a fiatalok körében az stagnált az elmúlt egy bő egy évtizedben, az ebből a szempontból egy egy országos katasztrófa.

[00:27:58]Nem álltunk egyébként rosszul.

[00:28:00]Tehát 2014-ben, ha mondjuk ezt a bő egy évtizedet nézzük, akkor nagyjából a 25-34 éves korosztálynak a picit több mint 30%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel.

[00:28:10]Rosszabbul álltunk, mint a többi ország, de nem voltunk vészesen ellen lemaradva.

[00:28:15]Mit láttunk az elmúlt 15 évben?

[00:28:16]Az egyik az, hogy a többi ország kilövelt lényegében, tehát 20% ponttal is növekedett néhány ország tekintetében a a diplomásoknak az aránya.

[00:28:27]Magyarországon pedig megmaradtunk 30% közelében.

[00:28:29]Tehát ha van kulcsfontosságú terület, ahol a következő kormánynak mindenképpen be kell avatkoznia, és ahol viszonylag könnyű úgy beavatkozni, hogy nem évtizedett ciklusokról beszélünk, az az, hogy mekkora a diplomásoknak az aránya Magyarországon, hányan mennek egyetemre, és mit tud tenni a közoktatás annak érdekében, hogy minél több olyan diák is eljusson az egyetemre, vagy a felsőoktatásba, akik egyébként hátrányos helyzetűek, vagy egyébként alapból nem gondolkodnának abban, hogy tovább kéne tanulniuk.

[00:29:00]Arra azért jól emlékszünk, hogy jó pár évvel ezelőtt a kormányzatnak ez volt az üzenete, hogy nem kell mindenkinek egyetemre menni, inkább tanuljatok szakmunkásnak, amire egyébként szintén szükség van.

[00:29:11]Szóval miért nem bizonyult ez jó iránynak?

[00:29:15]A diplomásoknak az aránya az igazából a jéghegynek a csúcsa, ami egy nagyon sok problémától szenvedő oktatási és képzési rendszernek a tényleg a csúcspontja, de igazából a korai fejlesztéstől kezdve az általános iskolákon keresztül a szakképzésen át minden szinten vannak problémák, és hogyha már a szakmunkásokra kérdeztél rá, itt ugye az a probléma, hogy miközben volt ez a mítosz, hogy igazából túl kevés a vagy túl sok a diplomás, túl kevés a szakmunkás, ak közben azt látjuk, hogy aki szakmunkás végzettségű, az is általában eggyel lejjebbi követelményű szinten dolgozik.

[00:29:47]Tehát gyakorlatilag betintított munkásként azért, mert azt képzeltük, hogy az fogja majd megjavítani a szakmunkás képzést, a szakképzést, hogy abban nagyon sokan fognak majd bemenni.

[00:29:55]Hogyha bemegy, akkor nyilván lesz fakmunkás.

[00:29:56]A probléma az, hogy közben a képzésnek a a szerkezeti problémáit nem oldottuk meg, sőt súlyosbítottuk.

[00:30:03]Azt gondoljátok, hogy egy esztergályosnak elég jól esztergálnia, de nem kell neki tudnia írni, olvasnia, számolnia, problémát megoldania, Horivire diktó esetleg idegen nyelvet beszélnie.

[00:30:12]És ehhez képest a sikeres szakképzési rendszerek, például a számunkra mintaként szolgáló német duális képzési rendszerben, az alapkészségeket fejlesztő, illetve közismereti tárgyak, azok nem szorultak ki a rendszerből, mert pontosan értik azt, hogy az átalakuló gazdaságban ezen a szinten is igenis fontosak az alapvető készségek.

[00:30:32]És hadd lépjek egyet hátra, és mondjam el ilyen nagyon földhözgadt módon, hogy egy országnak a gazdaságát, azt meghatározott számú embernek a termelőmunkája állítja elő a gazdaságnak a kibocsátását.

[00:30:44]És vannak olyan nagyon nyomasztó erejű trendek és megállíthatatlannak tűnő trendek, hogy például a magyar társadalom az fogy és öregszik.

[00:30:54]Ez a számok szintjén azt jelenti, hogy már a következő 10 évnek a végére, 2035-re nagyjából 200-2200-rel kevesebb aktív korú ember lesz a munkaerőpiacon.

[00:31:04]2050-re előre tekintve, ami persze nagyon messze van, de azért nincs annyira nagyon messze.

[00:31:08]Itt már ez inkább a másfél millióhoz lesz közelebb.

[00:31:12]Tehát miről beszélünk?

[00:31:12]Arról, hogy kevesebb dolgos kéznek kellene ugyananny legalább ugyanannyi értéket előállítani, előállítania, mint ma.

[00:31:19]És akkor még nem beszélünk arról, hogy a versenyben a relatív pozíciónkat tekintve hogyan szeretnénk helytállni a tudásalapú gazdaságban.

[00:31:27]Most arról beszélünk, hogy akár csak ugyanezt a szintet is kevesebb dolgos kézzel egyetlen egy módon lehet elérni, előállítani úgy, hogyha növekszik a termelékenysége, ha növekszik a munkaerőnek a az innovációs készsége, a kreativitása, az önvezérlők készsége, tehát hogyha jobban hely tud állni a munkaerőpiacon.

[00:31:44]És hát innen jön az a nagyon nehéz kérdés, hogy hiszen most próbálunk ezeken viszonylag röviden végigfutni ezeken a problémákon, hogy mit gondoltok, hogy valóban milyen irányban kellene az oktatási rendszeren, az oktatás tartalmán változtatni, hogy ezt a fajta gazdasági célt el lehessen érni?

[00:32:03]Én itt, ami szerintem egy alulbeszélt téma a magyar közéletben, vagy az oktatásról szóló diskurzusokban, az alapvetően a a pedagógus képzés.

[00:32:14]Tehát a ha megint azt keressük, hogy mi az, ami egy ilyen első fontos lépése lehet egy következő kormánynak, az mindenképpen a pedagógus képzés rendszerének a megváltoztatása.

[00:32:22]Ez nem azért a fontos első lépés, mert ennek valamilyen nagyon gyors hatása van.

[00:32:27]Ez azért az első fontos lépés, mert pont azért, mert mint egy kulcsfontosságú terület, ennek jóval később van hatása, és minél tovább toljuk a a pedagógus rendszer, pedagógus képzési rendszernek az átalakítását, annál később lesznek a magyar közoktatásban azok a tanárok, aktív tanárok, akik már ebben az új rendszerben tanulnak.

[00:32:49]Tehát az egyik ilyen egyik ilyen kulcs itt egyszerűen teljesen más típusú skilleket, teljesen más típusú gondolkodásmódot kellene tanítani, mint amit mint amiben sajnos szocializálódtak azok, akik még korábban akár évtizedekkel ezelőtt tanultak.

[00:33:06]Nem azért, mert ők elmaradottak, hanem egyszerűen annyira gyorsan változik a világ az oktatásban, hogy akik 30-40 évvel ezelőtt tanulták a pedagógiát, tanulták azt, hogy hogyan kell tanítani, annak nagyon kis része releváns most.

[00:33:20]Tehát hogyha egyet ki kell emelni, akkor én mindenképpen a pedagógus képzés reformját emelném ki.

[00:33:25]Nemám igen.

[00:33:25]A Gábort sem hagynám ki.

[00:33:28]Köszönö nagyon kedves tényleg csak ezt egy picit konkretizálva sokkal gyakorlatorientáltabb képzésre lenne szükség.

[00:33:34]Tehát itt is van egy egykor jól működő, de azért alapvetően elavult rendszer.

[00:33:37]egy jelszóban összefoglalva azt emelném ki, hogy mondjuk kevesebb neveléstörténet és több gyerekközeli élmény.

[00:33:44]Tehát ezt a az oktatáskutatók kis szokták emelni, hogy nagyon sokára találkozik egyáltalán gyerekkel egy későbbi pedagógus, és valóban az elméleti tárgyak azok dominálják az azokat a gyakorlati készségeket és differenciált gyakorlati készségeket, amelyek a legutolsó zsákfalutól a fővárosig átváltható módon kamatoztathatók lennék lennének.

[00:34:05]És ilyen szempontból most van egy olyan gyengeségünk, amit lehetőségként is lehet tekinteni, amiről már beszéltünk egy korábbi adásban, hogy elöregszik a pedagógus társadalom, minden második pedagógus 50 évnél idősebb.

[00:34:15]Hogyha sikerül egy megfelelő ösztönző rendszerrel fiatalokat és tehetséges fiatalokat vonzani a rendszerbe, akkor ez egy lehetőség is a megújulásra.

[00:34:25]Tehát újra lehet gondolni az egész pedagógusi életpályát.

[00:34:29]és hogy mit kellene megváltoztatni ezen a téren, én azt mondanám, tartalmi szinten, amellett nyilvánvalóan, hogy erősíteni kell az átvátható alapkészségeket, kreativitásra kell nevelni azokat a gyerekeket, akik egy olyan munkaerőpiacon fognak majd működni, dolgozni, elhelyezkedni, aminek a nagy részét ma még nem látjuk be.

[00:34:47]Tehát ez egy fekete doboz, hogy ők milyen munkákat fognak elvégezni.

[00:34:50]Nyilvánvalóan arra kell őket felkészíteni, hogy képesek legyenek felnőttkorban is folyamatosan képezni magukat, folyamatosan megújulni és teljesen új munkafelatokat elsajátítani.

[00:34:59]El kell felejtenünk a 20.

[00:34:59]századnak a munkaerőpiacát.

[00:35:01]Ez az egyik legeslees legfontosabb dolog.

[00:35:03]De hadd említsem itt megint, hogy a közoktatásnak egy másik fontos funkcióját is meg kell erősítenünk akkor, hogyha azt mondjuk, hogy ki akarjuk használni a fogyatkozó munkaerőpiac munkaerőben rejlő lehetőségeket.

[00:35:15]Nevezetesen meg kell nyitni a társadalmi mobilitásnak a csatornáit.

[00:35:18]Egészen szer az egy az egy az egy felfoghatatlan pazarlás, hogy azt gondoljuk, hogy rendben van, hogy minden 10edik gyerek az középfokú végzettség nélkül kihullik az oktatásból.

[00:35:26]Tehát amellett, hogy azt nézzük, hogy tartalmilag hogyan újítjuk meg, hogyan tesszük 21.

[00:35:33]századivá a közoktatási rendszert, azon is gondolkodnunk kell, hogy hogyan ne engedjük, hogy kihújanak 16 éves gyerekek a munkaerőpiacra, ahol onnantól kezdve nekik a közmunka meg az idei munka fog gyakorlatilag maradni.

[00:35:47]21.

[00:35:47]munkaerőpiaci kihívásokra próbáljuk azt is felkészíteni, aki nem fog diplomát szerezni feltétlenül.

[00:35:53]Nem meglepő, hogy a következő probléma, amit ti is választottatok az oktatás után, az az egészségügy.

[00:35:57]Nyilván a sorrendet lehetne cserélni.

[00:36:02]Ismételten úgy szól a kérdés, miért társadalmi és gazdasági kérdés a mi egészségünk, és úgy általában az egészségügy?

[00:36:09]Az nem meglepő, hogy az egészségügyet választottuk a negyedik legfontosabb témának, ami a következő kormánynak a szerintünk a checklisztjén elől kell, hogy legyen.

[00:36:21]Az talán érdekes, hogy az egészségügyen belül nem azt a témát választottuk, amiről a legtöbbet beszélünk.

[00:36:27]Hogyan néznek ki a betegutak, hogyan néznek ki a kórházaink, mit csinálnak az orvosaink, hanem azt, hogy hogyan tudjuk megelőzni azt, hogy betegek legyünk.

[00:36:37]Tehát a népegészségügy prevenció kérdését.

[00:36:41]Hívhatjuk ezt egyébként valódi egészségügynek.

[00:36:44]Amiről általában beszélünk, az a betegségügy.

[00:36:46]Mi történik akkor, amikor már súlyos betegek vagyunk, és van esélyünk meggyógyulni.

[00:36:52]De ennél sokkal fontosabb lenne a magyar társadalom számára az az, hogy el se jussunk a súlyos betegségig.

[00:36:56]Tehát ez a megelőzés a népegészségügyi rendszernek az átalakítása, ez ez azt gondolom, hogy még annál is súlyosabb vagy annál is fontosabb kérdés, mint hogy egyébként milyen állapotban vannak a kórházaink.

[00:37:08]A megelőzhető okokból bekövetkezett halálozások száma Magyarországon kiugróan magas.

[00:37:14]Számos tekintetben szoktunk arról beszélni, hogy Magyarország a különböző indikátorokban valahol az európai uniós lista hátsó 1madában helyezkedik el.

[00:37:23]Na, ez egy olyan kérdés, amiben általában vagy az utolsók, vagy az utolsó előttiek vagyunk, tehát hogy még a valóban a a sereghajtók között ez lényegében azt mutatja meg, hogyha jól működő népegészségügyi programjaink lennének, hogyha a magyar állampolgárok olyan támogatókörnyezetben lennének, és olyan életmódot folytatnának, amelyek ezeket a megelőzhető betegségeket kitolnák, vagy vagy megakadályoznák, akkor akkor hány ember életét tudnánk megmenteni.

[00:37:55]Miért fontos ez?

[00:37:55]Ez azért fontos, mert alapvetően csomószor úgy gondolkodunk, hogy az, hogy milyen életmódot folytatunk, az az egyén döntése.

[00:38:05]Vannak a dohányzásról leszoktató kampányok, meg a fogyásról szóló kampányok, meg a alkoholfogyasztásról szóló kampányok, amiben a állam vagy a hirdetők visszatolják a felelősséget az állampolgárra, hogy te te vagy a rossz miattad.

[00:38:21]a te saját egyéni döntéseid miatt fogsz meghalni.

[00:38:27]És ez csak részben van így, vagy kis részben van így.

[00:38:29]Tehát nagyon-nagyon fontos tanulmányok születtek arról, és nagyon fontos felismerések vannak abban más országokban, hogy alapvetően az a szociális környezet, az a támogató környezet, azok a különböző adózások és ösztönző kampányok, amelyeket az állam nyújt, azok sokkal nagyobb hatással vannak az én életmódomra, mint az én egyéni döntésem.

[00:38:50]Tehát emiatt egyébként a a csipszadó megreformálásától kezdve a közétkeztetésben a a különböző károsanyagoknak és az egészségtelen életételeknek a betiltásán keresztül a gyerekeknek szóló egészségtelen ételek kampányán át a mozgáskultúrának vagy a mozgásnépszerűsítésen keresztüli kampányokon nagyon sok olyan beavatkozási pont van, amiben a népegészségügy tudna tenni és akkor Igazából mindegy lenne, hogy hogy néznek ki a kórházaink, merthogy nem jutnánk el kórházba, vagy nagyon későről jutnánk el kórházba, és sokkal többet tudnánk egészségben eltölteni.

[00:39:30]Tudtok mondani röviden olyan jó nemzetközi példát, amiből mi tanulhatunk?

[00:39:35]Rengeteg ilyen van.

[00:39:35]Tehát itt tényleg nem kell feltalálni a melegvizet.

[00:39:37]A fin prevenciós rendszertől kezdve az Új-Zélandi, az Ausztrál még akár az osztrák vagy a brit, példá sok szempontból az amerikai.

[00:39:48]Tehát most ez olyan, mintha csak így dobálna az ember országokat, de arról beszélünk, hogy a 21.

[00:39:52]században a világ fejlett országainak a többsége már régen elvégezte ezt a szemléletváltást, hogy hogyan lehet adatalapú digitalizációra és mesterséges intelligenciára támaszkodó megoldásokkal ott beavatkozni, ahol még nincsen baj, és megelőzni a bajt, és hogy lássuk, hogy mennyire összefügg minden mindennel.

[00:40:08]Itt is az oktatásnak azért kulcsfontosságú szerepe van.

[00:40:13]Tehát nem csak arról beszélünk, hogy az emberek jelentős részek, kutatások szerint nem is érti meg, hogy mit mond neki a háziorvos.

[00:40:18]Nem érték meg az egészségügyi alapadatokat, amik az ő egészségüket szolgálnák.

[00:40:22]De arról van szó, hogy a a közoktatásban például, ahol ez egy nagyon fontos elem lehetne, semmilyen rendszerszintű népegészségügyi szemléletű egészségfejlesztés nincsen.

[00:40:31]A gyerekek nem tudják azt, hogy a megfelelő alvás, a megfelelő táplálkozás, a megfelelő ez az amaz, a megfelelő testmozgás, az az egész életüknek a minőségét meg fogja határozni.

[00:40:43]Az emberek nem tudják azt, hogy mondjuk a vagyoni különbségeknek milyen szerepük van az egészség adatokban.

[00:40:48]Ö Táást megerősítendő ugye abból is látszik, hogy itt társadalmi szintű problémákról van szó, hogy minden országban, de Magyarországon különösen azt látjuk, hogy minél kisebb jövedelmű családból érkezik valaki, minél képzetlenebb családból érkezik valaki, annál rövidebb ideig fog élni és annál többet fog betegeskedni, és egyébként a munkaerőpiacról is kiesni.

[00:41:08]Tehát az egésznek a kezdőpontja az megint csak az oktatás, ahol egyszerűen egyszerűen alapvető információkat kellene átadni a gyerekeknek arról, hogy hogyan tudják megőrizni az életüket és az életminőség.

[00:41:22]Hag, hogy mondjak egyetlen egy nagyon rövid konkrét beavatkozási pontot, ami talán a világ legegyszerűbb dolgának tűnik, de rengeteget segítene.

[00:41:28]Az egyik legnagyobb kockázati tényező lényegében az összes olyan betegségre, aminek halálos kimenetele lehet, az az elhízás.

[00:41:37]Erről nagyon keveset beszélünk.

[00:41:40]És ez az a pont, ahol még mielőtt egyébként megbetegszünk, ha ezt kordában tudjuk tartani, vagy odafigyelünk a testsúlyunkra, akkor akkor lényegében elkerülhetjük azt, hogy a végén kórházba kerüljünk, vagy meghaljunk.

[00:41:50]Ha csak nagyon egyszerűen mondjuk a háziorvosok vagy a vagy a munkahelyen a a az éves szűrés során rögzítésre kerülne az, hogy mondjuk milyen a BMI indexünk, tehát ez a testsúlyi és a magasságnak a a a hányadosából készült index, akkor eleve lenne egy olyan adatbázisunk, és eleve látnánk azt, hogy a magyar lakosságnak mekkora az elhízott a magyar lakosság körében mekkora az elhízottaknak az aránya.

[00:42:19]És hogyha ez fölkerülne mindenkinek az adatlapjára, ugyanúgy, ahogy egyébként megnézik a vérnyomásunkat, akkor eleve már lehetne tudni, hogy egy következő találkozáskor, hogyha itt valami radikális változás van, radikális súlygyarapodás van, akkor ez egy nagyon komoly kockázati indikátora annak, hogy később valami nagyon nagy baj lesz.

[00:42:37]Ez egy nagyon egyszerű dolog.

[00:42:39]Tehát az, hogy rögzítsük a BMI indexünket a háziorvosnál, az pont pont három perccel több, de hihetetlen egyszerű beavatkozás a tekintetben, hogy később az elhízásból adódó különböző kardiovaszkuláris betegségeket és más betegségeket elkerülhessük.

[00:42:56]Fontos ugye amiről, hogy itt mi most a lényegében a kórház előtti időszakról beszélünk már, amit az ember ott tölt, hogy beteg lesz vagy nem.

[00:43:03]Azt szeretném mondani a nézőknek és a hallgatóknak is, hogy lesz majd még külön adásunk arról, amikor részletesebben fogunk foglalkozni magyar egészségügyi rendszer helyzetével.

[00:43:15]Magyarországon a ti méréseitek szerint mintegy 2ét és fél millió ember él szegénységben, vagy érinti őket a szegénység.

[00:43:25]Ezt egy korábbi adásban már valamennyire definiáltuk, hogy a szegénység az nem csak azt jelenti, hogy akinek nincs pénze, hanem ez egy fajta megfosztott helyzetet jelent.

[00:43:31]nem fér hozzá a jó oktatáshoz, a jó egészségügy ügyhöz, nincs megfelelő lakhatása, munkája és így tovább.

[00:43:40]Itt is kezdjük a beszélgetést azzal, hogy a szegénység az miért nem csak egyedi probléma, ami iránt természetesen mi szolidaritással vagyunk, de miért társadalmi, vagy miért gazdasági kérdés a szegénységnek a magas foka?

[00:43:56]Azért, mert vannak tovargyűrűző hatásai, negatív és pozitív tovargyűrűző hatásai.

[00:44:05]Aki szegény, az az előbb említettem, hogy kevesebbet él, többet betegeskedik.

[00:44:09]Ez nyilván az egészségügyi ellátórendszerre nehezedő teher.

[00:44:10]Nyilván a szociális rendszerre is nehezedik, hogyha létezik egyébként szociális rendszerre és szociális költés.

[00:44:17]Valamennyire azért ez Magyarországon is létezik.

[00:44:19]De hadd mondjak egy másik példát, hogy paradox módon az egyik legdemokratikusabb ártalomban, vagyis a légszennyezettségben szintén van egy szociális faktor, ugyanis általában az a fajta tüzelési mód, vagy azok a tüzelési módok, amelyek a legszennyezőbbek és a leggazdagabbaknak az egészségét is egyébként rombolják, azokban felülrezentáltak azok, akik nem fizethetik meg maguknak a korszerűbb fűtési technológiákat.

[00:44:41]Tehát és akkor nem beszéltünk arról, hogy nyilvánvalóan a közbiztonsági problémáknak is van egy szociális vetületük.

[00:44:46]Tehát nem találunk olyan olyan dimenziót az életünkben, ahol mások szegénysége egyébként nem hatna a mi életünkre is.

[00:44:53]És akkor nem beszéltünk arról, hogy a munkaerőpiacról hiányoznak a magas hozzáadott értékű adótfizető és egyébként a gazdaságban fogyasztó állampolgárok, hiszen van egy anyagi megfosztottság.

[00:45:04]annyiféle lehetőségtől fosztatnak meg a jövedelmi szegénységben élők, amely amely jócskántól mutat a saját egyéni életükön.

[00:45:12]Úgyhogy mi azt gondoljuk, hogy ez nem csupán, hogyha úgy tetszik, morális megfontolásból egy nagyon fontos kihívás, hanem az egész társadalom, illetve gazdaság versenyképessége szempontjából kell foglalkozni a szegénységnek a csökkentésével.

[00:45:26]Nem úgy, hogy készpénzzel megpróbáljuk orvosolni a problémát, mert ez jóval tómutat a a konkrét készpénzbeli megfosztottságon, de olyan rendszerszintű beavatkozásokkal, amelyek az oktatástól kezdve a munkaerőpiacon keresztül és az egészségügyig bezárólag adnak lehetőséget arra, hogy ezek az emberek ezek legalább esélyt kapjanak arra, hogy előrébb tudjanak lépni.

[00:45:48]hozzátéve, hogy a készfényt sem ártana, merthogy Magyarország költi a legkevesebbet szociális kiadásokra a környező országok közül.

[00:45:57]És igen, itt ezért ez az ötödik grafikonunk, amit meg is tudunk mutatni.

[00:46:02]Segítsetek, itt szociális védelmi kiadásokról beszélünk.

[00:46:04]Ö mi mi mindent takar ez?

[00:46:08]Ez lényegében az összes olyan kiadást takarja, amit az állam, az önkormányzatok vagy más egyéb intézmények beavatkozási célból, olyan típusú beavatkozási célból elköltenek, hogyha valamilyen kockázat, vagy valamilyen kirekesztettség, vagy valamilyen szükséglet bekövetkezik egy ember életében.

[00:46:28]Ez lehet betegség, munkanélküliség, rokkantság, lakhatási probléma, különböző társadalmi kireesztésségi formák.

[00:46:36]Tehát az ezzel kapcsolatos különböző kiadásokat jelentik.

[00:46:41]És azt látjuk, hogy gyakran hivatkozunk arra, hogy milyen sokat költ az állam különböző szociális kiadásokra, de hogy ez egy téves képzet.

[00:46:52]Magyarország költi lényegében a legkevesebbet az Európai Unióban, harmadik legkevesebbet az Európai Unióban.

[00:46:58]a versenytársakhoz vagy a szomszédos országokhoz képest is keveset költ, tehát nem a skandinávokat tesszük itt párba Magyarországgal, hanem hanem Csehországot vagy Lengyelországot, és arányaiban még ott azokhoz képest is keveset költünk.

[00:47:13]Ami itt még egy kulcs, hogy lényegében csak azért, mert valaki szegény azért semmilyen juttatásban nem részesül.

[00:47:21]Tehát, hogyha valamilyen okból keveset keres, legyen ez önhibájából vagy önhibáján kívüli ok, akkor a magyar állam soha nem nyújt segítő kezet.

[00:47:32]Mindig kell valami kiegészítő.

[00:47:32]Tehát csak azért, mert ilyen halok, nekem nem fog segíteni az állam, még ehhez el kell, hogy veszítsem a féllábamat is.

[00:47:38]Ez most így nagyon durván és plasztikusan hangzik, de valóban így van, és ez szerintünk egy nagyon rossz rendszer, hogy ennyire alul van tematizálva és alul van finanszírozva az, hogy mennyi ember él ma Magyarországon szegénységben.

[00:47:53]Mit gondoltok a segélyhelyett munkát elvéről, amit nagyon is konzekvensen alkalmazott az előző kormányzat?

[00:48:01]Szerintem ez egy újabb hamis dilemma.

[00:48:01]ö ö őszintén szólva, ami egyébként kormányzati ciklusokon megint átívelő, mert ezt még 2010 előtt hallottam már ezt a ezt a jelszót, és értem mögötte a logikát.

[00:48:11]Tehát abban én maximálisan egyet fogok érteni, hogy a tartós jólétnek az alapja az a rendszeres munkavedelem, lehetőleg minél jobban fizető, minél magasabb hozzáadott értékű munkavedelem.

[00:48:22]azért tartom hamis dilemmának a segély vagy munkafelvetést, mert nagyon gyakran a megfelelő munkavállalásnak az alapja az, hogy valamilyen segítséget kapjon az ember.

[00:48:33]Itt is beszéltünk már korábbi adásban arról, hogy ahhoz, hogy különösen leszakadó magas munkanélküliségű térségekben valaki el tudjon utazni több állásinterjúra, fel tudjon arra rendesen öltözni, megfelelően tudja táplálni magát, ez mind-mind pénzre van szüksége.

[00:48:48]Az álláskeresés az bármilyen furcsa, egy pénzigényes ö mechanizmus.

[00:48:50]Tehát én azt gondolom, hogy hogyha normálisnak tartjuk az anyagi megfosztottságot, azzal nem a munkaerőpiacra tereljük, nyomjuk az állását vesztett munkavállalót, hanem megnehezítjük az álláskeresését.

[00:49:06]És ebből a szempontból egyébként kifejezetten abszurdnak minősíthető az, hogy Magyarországon például az álláskeresési járadék az három hónapig tart, miközben a tényleges munkakeresési átlagos időszak a KSH-nak az adatai szerint kilenc hónap alá ritkán megy, de olyan is van, hogy 19 hónapig tart.

[00:49:22]Tehát itt azt a szemléletmódot kellene átalakítani, és megint csak nem nekünk kell feltalálnunk a spanyol viaszt.

[00:49:28]A a sokat dicsér skandinávszerek azok arról szok szólnak, hogy a munkának az az alapja valamilyen állami segítség.

[00:49:35]Cserébe persze az állam elvárja azt, hogy legyen egy aktív közreműködés a saját munkakeresésemben.

[00:49:41]Van egy fokozott ellenőrzés, hogy én tényleg nem lébet szorok, hanem munkát keresek, de kell hozzá az az alap, amiről én el tudok rugaszkodni ahhoz, hogy el tudjak helyezkedni tartósan és jól fizető munkahelyen elhelyezkedve a munkapiacon.

[00:49:53]És ami talán még itt fontos, hogy hogy nagyon fontos azt megkülönböztetni, hogy valaki nem akar vagy nem tud dolgozni.

[00:50:00]Ö, tehát teljesen egyetértünk azzal, hogy alapvetően akkor tud valaki megélni, és akkor éljen meg jó minőségű életszínvonalát, akkor tudjon fenntartani, hogyha dolgozik.

[00:50:09]De hát nagyon sok olyan élethelyzetet látunk, amikor nem azért nem dolgozik valaki, mert nem akar, hanem mert nem tud.

[00:50:16]Például az idős szüleit ápolja.

[00:50:21]Ilyen esetben az állam alig nyújt segítséget, holott nem arról van szó, hogy valaki direkt kerüli a munkaerőpiacot, hanem olyan élethelyzetbe kerül, hogy egyébként nem rokkant, munkaképes, nincsen képzettségi problémája, egyszerűen az élethelyzet miatt nem fog tudni dolgozni.

[00:50:39]És azzal, hogy mondjuk ő neki az idős szüleit kell ápolnia, vagy az idős édesanyját kell ápolnia, eközben az állam ezt nem segíti, és nem tud megfelelő életszínvon alatt biztosítani.

[00:50:50]Ezzel annak az esélyét is sokszor elveszti, hogy később, amikor már ismét munkahba tudna állni, akkor valóban képes lenne, és addigra mondjuk ne szegényedne le, vagy ne romlaná meg annyira az egészségi állapota, hogy hogy ez a visszatérés ellhetetlenüljön.

[00:51:02]Ugye arról beszéltünk itt az előzőekben, hogy amúgy az ország elég nehéz gazdasági helyzetben van.

[00:51:09]Alacsonyak a szociális védelmi kiadások.

[00:51:11]Nyilván vagy feltételezhető, hogy ti is azt gondolják, hogy talán több kellene, bár a kérdés inkább úgy szól, hogy hogy lehetne itt is jól elkölteni azt a pénzt, ami erre szánható a következő kormányban.

[00:51:27]Igen.

[00:51:27]Itt ami érdekes, hogy amellett, hogy keveset költünk, ennek egy jelentős részét egyébként nem azok kapják meg, akiknek ezt szánjuk.

[00:51:33]Tehát hihetetlen mennyiségű pénz jut ezekből a kiadásokból is azoknak, akik a leggazdagabbak.

[00:51:43]Ezt hívta ugye talán Ferge Zsuzsa hívta először perverz újraelosztásnak.

[00:51:47]Tehát magyarul úgy szedi be az állam a adófizetői forintokat, és úgy osztja ki szociális célokra, hogy végül nem a szociálisan rászorultak kapják.

[00:51:56]Egy nagyon hogy mondjam, leegyszerűsítő, de szerintünk fontos módja lehetne, vagy átalakítása lehetne a szociális rendszernek az, mer az Egyensúly intézet javaslataiban évek óta szerepel, hogy valamifajta automatizmust ebben megállapítsunk.

[00:52:13]Ne kérvényezni kelljen, ne ahhoz kössük, hogy érti-e valaki a bürokráciát, képes rendelkezik-e azokkal a képességekkel, hogy benyújt egy kérelmet, meg tudja írni a kérelmet, ki tudja-e járni, hanem alapvetően, ha egy bizonyos élethelyzetbe kerül valaki, akkor az állam ezeket a szociális juttatásokat automatikusan utalja át, és ne pedig legyen egy olyanfajta láthatatlan, de létező plafon, hogy akik egyébként a leginkább rászorultak, azok el se tudnak jutni azok ezekhez a pénzekhez, hiszen nem tudják, hogy hogyan hatják meg.

[00:52:50]Nem a itt nem az alapjövedelemről beszéltek, vagy ti ezt nem így nevezitek?

[00:52:53]Mi nem mi ezt alapjuttatásnak hívjuk, és van egy fontos különbség, hogy ez nem mindenkinek járó alapjuttatás, hanem kifejezetten, hogyha bizonyos életszínvonal alá kerül valaki, akkor egy automatizmus induljon be az államnál.

[00:53:07]Tehát ne az állampolgárnak kelljen aktívan kérvényeznie a különböző pénzeket, hanem alapvetően az állam tudjon valamifajta olyan alapjuttatást adni, ami addig segít neki, amíg a jövedelmi szintje nem kerül a létminimum fölé.

[00:53:19]És mindezt egyébként nyilván az együttműködésnek a feltételéhez, a munkakeresés feltételéhez hozzáköthetjük.

[00:53:25]Tehát nem az a cél, hogy ő aztán végképp kimaradjon a munkaerőpiacról, de alapvetően az automatizmus az mindenképpen fontos.

[00:53:34]ma már az adatbázisok világában, a mesterséges intelligencia világában az e szempontból vagy ebből a szempontból jól működő NAV világában ezek az adatok rendelkezésre állnak, hogy kik azok, akik valóban rászorulnának a szociális kiadásokra, és kik azok, akik egyébként nem.

[00:53:52]Itt most öt problémáról beszéltünk, és jól lehetett látni, hogy ezek mennyire összekapcsolódnak ezek a témák egymással.

[00:53:58]zárókérdésként annyit hadd kérdezzek tőletek, hogy szerintetek melyik az egy ezek közül, amin ha valami jelentős változást el lehetne érni, az húzná magával a többit is?

[00:54:12]kicsit azért tartottam ekkora szünetet, mert unalmas leszek, tudom, és mindig próbálom kerülni, hogy ezt mondjuk, de az emberi erőforrásokban való befektetés az húzza maga után a gazdaságot, húzza maga után az állami hatékonyságot, minden.

[00:54:24]Tehát sajnos azt kell mondanom, bármennyire unalmasan hangzik, hogy egy teljesen új szemléletben kezelt közoktatás, amely össze van egyébként kötve alulról, hogyha úgy tetszik, a korai fejlesztéssel, az egy olyan beavatkozási pont, aminél én bármennyire unalmasan hangzik, és nem tudnék fontosabbat mondani.

[00:54:39]És hogyha elkezdünk erről beszélni, hogy ezt hogyan kellene csinálnunk, milyen időtávon szeretnénk ezt ütemezni, akkor kiderül, hogy ez egy borzasztóan izgalmas kérdés egyébként, annak ellenére, hogy unalmasnak tűnik.

[00:54:53]Az elsővel nyilván maximálisan egyetértve, de hogy azért hozzátegyek egy másodikat, ami talán még egyszerű lenne és gyors hatása volna, az a környezetvédelmi és különböző humán szempontok nagyon erős figyelembevétele mellett is a piaci folyamatoknak a jóval erőteljesebb szabadra szabad szabadengedése vagy vagy elengedése.

[00:55:16]Tehát az, hogyha az állam kevésbé avatkozik bele a piaci folyamatokba, megtartva nagyon szigorú mondjuk környezetvédelmi szabályokat, akkor automatikusan az állami közreműködés nélkül is nagyon sok olyan folyamat el tud indulni egyszerűen az emberi innovációnak és a versenynek köszönhetően, ami segítené az ország helyzetét.

[00:55:37]Borvos Tamásnak és Filippov Gábornak nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok.

[00:55:40]Fogunk még találkozni.

[00:55:42]Azt köszönjük.

[00:55:44]Ebben az epizódban most röviden tekintettük át a legfontosabb problémákat, de aki a részletekre kíváncsi, annak ajánlom korábbi műsorainkat, amelyek megtalálhatók a Telex YouTube csatornáján.

[00:55:54]A következő epizód május 12-én lesz látható, amiben arról beszélünk, hogyan lehet beindítani a magyar gazdaságot.

[00:56:02]Ahhoz, hogy követni tudjatok minket, iratkozzatok fel a Telex YouTube csatornájára, és ha tehetitek, támogassátok ti is a Telexet.

[00:56:12]Köszönjük a figyelmet.

[00:56:12]Sziasztok!

[00:56:14]Állj ki a telexért adód 1%-ával.

[00:56:17]telex.hu/1%.