Az euró vágya nagyon jókor jön, most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot

[00:00:00]Most nem a külföldiek bizalmát kell elnyelni, ez nem 2010.

[00:00:01]Tehát 2010, mert egy instabilitási válságban voltunk, amikor tényleg arról volt szó, hogy megborul a magyar állam, túl sokat devizahitel, nagyon fontos, hogy a külföldiek idejének és munkahelyeket teremtsenek.

[00:00:13]És ezért ez benne van az emberek, hogy a külföldiek, befektetőknek meg kell felelni, teljesen más a helyzet.

[00:00:17]Nem erről van szó.

[00:00:17]Ma nem a külföldiek tudják a gazdaságot megváltani, ma a magyarok tudják megváltani.

[00:00:24]Alapvetően abban gondolkodni, hogy ezek a legkisebb vállalatok, a nanovállalatok és a kis vállalatokkal lehet építeni Magyarországon gazdaságot, ez egy tévhit.

[00:00:31]Tehát a közespes vállalatokra és a nagy vállalatokra kellene hangsúlyot fektetni.

[00:00:35]Tehát a fókuszváltása fontos.

[00:00:39]A a KKV Mítos helyett, vagy a startup Mytos helyett hogyan tudunk közepes és magyar tulajdonú közepes és nagyvállatokra fókuszálni.

[00:00:45]lehangoló, hogy milyen érdektelenség van.

[00:00:49]Egy olyan egyszerű kérdés iránt, hogy gondolkodott-e már egy vállalkozó azon egy kis 200zres városban, hogy hogy összefogjon, vagy esetleg egyesüljön a szomszédos kisvárosnak a a vállalkozójával, a gondolatnak a csírályosan fogalmazódik meg a vállalkozókban.

[00:01:11]És itt van a szerintem az államnak a szerepe.

[00:01:14]A választások után az új kormánynak egyszerre kell rendbe tennie a költségvetést, visszaállítani a bizalmat és új pályára állítania a magyar gazdaságot.

[00:01:21]A mai adásban Szabó Balázssal, a Holdalapkezelő vezérigazgatójával arról beszélünk, hogy milyen helyzetben van most a magyar gazdaság.

[00:01:28]Utána az egyensúlyintézettől Kozák Ákossal és Boros Tamással beszélgetünk arról, hogy hogyan érhetnénk el a gazdasági növekedést.

[00:01:34]Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben.

[00:01:47]Szia Balázs, köszönjük, hogy elfogadtad a meghívásunkat.

[00:01:49]Én köszönöm, üdvözlöm a nézőket.

[00:01:52]Az új kormánynak az egyik vállalása az a gazdasági elszámoltatás.

[00:01:54]Te összességében mennyi realitást látsz abban, hogy sikerül visszafordítani az eddigi folyamatokat és valamiknyi közpénzt visszaszerezni ezáltal?

[00:02:01]Hát szkeptikus vagyok abban, hogy ez könnyen mehet, hiszen hogyha történt egy túlárazott közbeszerzés, akkor akkor alapvetően a ugye a minisztériumban az aláírókat vagy a minisztériumi döntéshozókat tudják elsősorban felelősségre vonni, amennyiben más korrupciós pénzvisszaadás is nem történt, vagy az nem bizonyítható.

[00:02:21]Tehát, hogy így laikusként azt gondolom, hogy ez egy ez egy nehéz kérdés.

[00:02:24]ettől még fontos, tehát morálisan elképesztően fontos a társadamnak, hogy ez történjen meg, és ahol bűncselekményt tudnak találni vagy bizonyítani, akkor ott a a bűnösöknek őket felelősségre kell vonni.

[00:02:37]És sokkal fontosabbnak tartom nem azt, hogy hány 10 milliárdot, 100 milliárdot lehet visszaszerezni, hanem azt, hogy egyébként milyen jelzést ad ez a gazdasági szereplőknek.

[00:02:48]Tehát ott sokkal többet fogunk keresni, hogy egyébként az emberek azt gondolják, hogy verseny van, amikor közbeszerzéssel indulok, hogy egyébként az a cég kapja a közbeszerzést, aki esetleg a legjobb, aki esetleg emellett a közbeszerzésben fel tud nőni, aki esetleg közben piacon is megél, aki esetleg tud exportálni.

[00:03:08]Tehát, hogy eddig sem úgy kellett nézni ezt a kérdést, hogy Mészáros Lőricnek a vagyona, nem tudom, 1000 milliárd Ft fölött van, és akkor ez az a pénz, amit a magyar gazdaság elbukott GDP-re vetítve.

[00:03:18]Nem ezt bukta el.

[00:03:18]Bukta el azt, hogyha autópályaépítésen csak egy szereplő mehetett, mondjuk a Mészáros cégei, akkor az milyen minőségben épült meg az autópálya, azt is lehetne mérni.

[00:03:28]Akkor tényleg a kiszorított cégek, a kiszorított cégeknek a jövőbeli fejlődési potenciálja.

[00:03:33]Tehát, hogy ez egy ez egy egészen átfogó, sokkal bonyolultabb hálózat, mint azt mérni, hogy most effektíve-e végül a Mészáros Lisznek vagy akárki másnak mennyi profitja van.

[00:03:42]Az áttételes hatások sokkal-sokkal fontosabbak, sokkal nagyobbak, mint az az adott pénzösszeg azok a 10 milliárdok, 100 milliárdok, amiket potenciálisan vissza lehet venni.

[00:03:50]Tehát ezért fontos szerintem megcsinálni, mert hogy az biztosan 1000 milliárdokban mérhető ez az áttételes hatás.

[00:03:55]Az elmúlt hetekben nagyon sok szó esett arról, hogy milyen állapotban érkezett meg a magyar gazdaság a választásokra és a választások utáni időszakra.

[00:04:02]Itt ugye nagyon sokszor szó szokott esni arról, hogy kifulladt a a gazdasági modellünk, alacsony a termelékenység, ugye rekordszintű korrupció van európai szinten, illetve hogy mármint, hogy Európában, és hogy magas a költségvetési hiány is.

[00:04:17]Kezdjük a költségvetés állapotával.

[00:04:20]Szerinted mekkora mozgást tere lesz az új kormánynak?

[00:04:24]A mozgástere kicsi.

[00:04:24]Mert nagy a hiány.

[00:04:27]Ugye Magyar Péter most bejelentette, hogy 6,8%-kal számolnak eddig, amit tudnak.

[00:04:32]Nyilván ez gondolom még nem fértek hozzá az adatok többségéhez, hiszen még nem ők vannak kormányon.

[00:04:37]Tehát ez azt jelenti, hogy nyilván még akár ez is alakulhat.

[00:04:41]Másik oldalról ugyan a mozgástér kicsi, mert nagy a hiány, de másik oldalról nagy a tehát az, hogy a költségvetésben mi változhat a bevételi oldalon, meg mi változhat a költségvetés, az az viszont nagy változások lehetnek.

[00:04:50]Tehát itt gondolok arra, hogy bevételi oldalon a kamatkiadásoknak a kérdése, hogy 4%-a a GDP-nek elmegy arra, hogy az államadósságnak a kamatait finanszírozzuk.

[00:04:59]Ebben extrém módon kilógunk a a régiós orszoktól, máshol ez inkább 2% 2,5% körül van, tehát ez nagyon magas.

[00:05:08]bevételi oldalon lehet találni, ugye, amit ők a Tiszapárt mond, hogy a korrupciós ügyek és a média, tehát olyan dolgok, a ahol ú ha úgy tetszik, akkor egy demokratikus meg piacdaságban működő országnak nem kellett volna ezekre ennyit költeni.

[00:05:22]Gazdaságfejlesztés, ugye ez egy ilyen pozitív szónak tűnik, hogy van pénzünk arra, hogy támogassuk a vállalatokat.

[00:05:27]Valójában ennek nem feltétlenül van értelme, hiszen munkahelyteremtésre adunk pénzt.

[00:05:31]Lehet, hogy azok a vállalatók amúgy is munkahelyet teremtenének, vagy akkor másik iparákba jönnének létre munkahelyek.

[00:05:36]Tehát van egy csomó nagyon-nagyon nehezen becsülhető, mértékében is nagyon nehezen becsülhető, meg idődimójában is nagyon nehezen becsülhető.

[00:05:44]Uniós pénzeket nem is mondtam, ugye rövid távon az egyik legfontosabb, ha nem is strukturális, de egy egyszeri nagyon nagy pénzt jelenthet.

[00:05:50]Tehát, hogy ezek ezek elk ezek GDP-be mérhető százalékok.

[00:05:52]Tehát nagyon nagy kérdés, és időben is nagyon érdekes, hogy mikor jöhetnek ezekből pénzek, meg az is, hogy mennyi pénz jön.

[00:06:01]Tehát mind a kettő nagyon fontos.

[00:06:01]És ugye ezzel szemben meg vannak ígéretek a költségvetésben, hogy a egészségügyre a GDP 4%-át költjük, de lehetne 7%-ot, hogyha közelítenénk az Európai Uniós átlaghoz.

[00:06:13]Az oktatásban nem költünk keveset, de át lehetne rendezni.

[00:06:15]Akkor a nyugdíjakról beszéltek, a medián bérek alatt keresőknek az SZ csökkentéséről.

[00:06:22]Tehát vannak itten ígéretek.

[00:06:22]Most ez egy tehát egy személyes benyomás.

[00:06:25]Az, hogy Magyar Péter azt mondta, hogy hát nagyobb lesz a hiány, mint gondoltuk, az megalapozhat annak is, hogy esetleg úgymond szigorúbbak legyenek.

[00:06:33]Tehát azt tudják mondani, hogy hát sok mindent ígértünk, de most megláttuk a költségvetés állapotát.

[00:06:37]Nem feltétlenül van pénzünk arra, hogy ezeket egyszerre megvalósítsuk, ezeket az ígéreteket.

[00:06:44]Ráadásul azt is ígérjük, mondja a Tisza, hogy egyébként 2030 bevezetjük az eurót, ami megint azt igényli, hogy meg kellene felelni a mári tikiériumnak, aminek az egyik legfontosabb eleme 3 a 3%-os költségvetés hiány.

[00:06:56]Tehát azért itt vannak ellentmondások, hogy a kiadási oldalon mennyire tudunk bátrak lenni, amennyiben egyébként a be akarjuk vezetni az eurót, aminek meg hát az lenne az ára, hogy pont, hogy legyen nagyon stabil a költségvetés ahhoz képest, mint ahogy most látjuk, ugye 3%-os költségvetésény az elég messze van a 6,8%-tól.

[00:07:13]Úgyhogy, úgyhogy azért itt nagyon, nagyon nagy munkája lesz a Kármán András vezette pénzügyminisztériumnak, hogy hogyan tudja ezeket a potenciális bevételeket, amik bizonytalanok időben és mennyiségben szembe állítani ezekkel a kiadásokkal.

[00:07:25]Úgyhogy mozgástér szűk, de nagyon sok tényező az az nagyon-nagyot fog változni, úgyhogy nagyon izgalmas lesz azt figyelni.

[00:07:33]De akkor gondol, hogy hogy elképzelhető, hogy kitolják a a jóléti ígéretek egy részét?

[00:07:39]Abszolút.

[00:07:39]És azt gondolom, hogy ez lenne a helyes.

[00:07:42]És mi a helyzet azokkal az intézkedésekkel, amiket a Fidesz már bevezetett?

[00:07:45]Ezekben mekkora mozgásterük lehet?

[00:07:47]Tehát nem tudom, rezsicsökkentés, 14.

[00:07:50]havi nyugdíji.

[00:07:52]Hát én könnyen beszélek, mert semmi közöm a a Tisza kormányhoz, és nem az én dolgom, hogy a politikai népszerűségekkel foglalkozzon, foglalkozzam.

[00:07:58]Egyértelműen az a véleményem, hogy mire van a kétharmad, ha nem erre.

[00:08:02]Tehát hogyha most nem élnek a kétharmados felhatalmazással, és nem üzenjük meg az embereknek, hogy mi a valóság, hogy egyébként miért is tankolunk 595 Ft-os benzinár mellett, amikor nincs rá pénzünk feltétlenül, csak a magyar államadósságot meg a költségvetési hiányt növeljük vele, ha ezeket a most ez egy szimbolikus dolog számomra, hogyha itt nem változtatnak, tehát és hirtelen csak arra fókuszálnak, hogy egyébként a politikai népszerűség megmaradjon és a kiadásokat növeljék, akkor azt gondolom, hogy akkor az euróbevezetésre is távolabb kerül, a gazdasági szereplők bizalma is meggyengülhet, most nagy, most van egy nagy hít, és ezt ez ezzel kell élni.

[00:08:42]Tehát, hogy én azt gondolom, hogy lehet a kiadásokon, tehát én is azt gondolom, tehát akarok-e azzal vitatkozni, hogy a egészségügyre többet költsünk, a a 7% felé megyünk.

[00:08:50]Természetesen nem akarok vele vitatkozni itt világos számomra is, hogy erre szükség van, de türelmesnek kellni, tehát meg kell találni a másik oldalon, a bevétel oldalon.

[00:08:57]és az, hogy most azt mondjuk, hogy a korrupcióból majd ennyi meg annyi jön be, hát fogalmunk sincs, és senkinek nem is lehet.

[00:09:05]És a az árésop meg a az árstopoknak a kivezetésé, védettár kivezetése, annak milyen milyen rövidt távú következménye lehet?

[00:09:12]Tehát hogyha mondjuk nyáron úgy döntenek, hogy kivezetik, hát azokat a rétegeket, akik ugye erre építettek, tehát és nyilván ez a szegényebb rétegeket üti meg, azoknak lesz egy negatív hatás.

[00:09:24]Ö és ők úgy fogják megélni, hogy természetesen, hogy hát az egy rossz dolog, hogy drágább lett a benzin, vagy drágább lett az élelmiszer.

[00:09:31]Egyébként az élelmiszerek egy részénél most én nem vagyok ennek a szakértője, de a szakértőkét hallgatok, tehát ugye szerintem a te tejáról most nagyon sokszor esett ez egy ilyen kispiac a GDP szempontjából, de politikailag valamiért fontos, hogy ugye túlkészletezés van meg elképesztően olcsók meg a leestek az árak.

[00:09:47]Tehát vannak olyan területek, ahol most ki lehetne szedni az árstoppokat, mert egyébként nem lenne hatása, nem menne tőle föl.

[00:09:55]Tehát bizonyos élelmiszereknél ezt meg lehetne tenni.

[00:09:57]Hát ennél jobb nincs.

[00:09:59]Itt a kéthad egyébként alacsony az infláció, el kell törölni az árstoppokat, mertogy ez az embereknek annyira rossz ösztönzőt teremt.

[00:10:06]Egyszerűen olyan dolgokra költünk, amire valójában nincs pénzünk, csak nő tőle az állam, vagy nőt tőle az államadósság, vagy vagy az adósságunk.

[00:10:10]Ö és hát ez ez nyilván nem vezet jóra hosszútávon, úgyhogy úgyhogy én én elképesztően amellett vagyok, hogy ezeket az árstoppokat, ezeket a torzításokat, ezeket minél előbb el kell törölni.

[00:10:20]És igazából ez egy ez egy jó pillanat.

[00:10:22]Azt látni kell, hogy az infláció most vagy hát az adatok szerint ilyen 2% körül van.

[00:10:28]Ez természetesen emelkedni fog akár az árstopok eltörlésétől, akár attól, hogy szerintem valamikor nyáron be fog ütni a az iráni háború okozta olajgázár sokkoknak a hatása.

[00:10:38]Tehát magasabb lesz az infláció, de hát ezt most vállalni kell.

[00:10:43]Szóba kerültek a az EU-s pénzek.

[00:10:43]Ö a Tisza ugye alapvetően arra épít, hogy ezeket haza hazahozza, és részben növekedést vár tőle, részben a költségvetési kiadásoknak egy részének a kiváltását, illetve most nemrég voltál a Válasz online-nak a podcastjében, ahol arról is beszéltetek Móric Dániel kollégáddal, hogy hogy a közvetve a termelékenységi mutatóan is tudnának dobni az EU-s pénzek.

[00:11:04]Szerinted mennyire kell megrémülni, hogyha mégse sikerül letárgyalni ezeket augusztusig?

[00:11:12]Hát az augusztusi határidő az azért ennyire éles, mert a ugye itt kétféle, vagy hát most már három a szév, tehát a hadi kiadások azt most tegyük félre, az az egy mondhatjuk, hogy az egy új zseb, de hogy az eredeti két zseb az a az a helyreállítási alap meg a kohéziós pénzek.

[00:11:26]Ugye az egyik még a helyreállítási alap még a covid kapcsán jönnek támogatások, a másik ugye ez az eredeti, ez a hét éves ciklusokban az uniós támogatások.

[00:11:33]És a helyreállítási alapnál van egy ilyen erős határidő.

[00:11:37]hogy mennyire erős, azért az egy politikai döntés kérdése.

[00:11:38]Tehát más országokban is vannak csúszások.

[00:11:40]Persze értem, hogy furcsán néz ki, hogy még a covidra adtuk és akkor nem tudom hol vagyunk.

[00:11:46]Most már a covidhoz képest eltelt négy-öt év azóta, mióta a covidnak az utolsó hatásait is elszenvedtük.

[00:11:52]De hogy egyébként ez egy politikai döntés egyrészt, hogy kitolják-e az augusztusi határidőt, másik oldalról vannak erről hírek, hogy megengedik azt, hogy nem kell most felhasználni, vagy nem kell most a beruházásokat ezek kapcsán megcsinálni, és akkor ugye arra jönne a pénz, hanem lesz valami ilyen projekt cég, ami kvázi megkapja előre ezeket a pénzeket, akkor tartjuk az augusztuset, és az a projektcég majd később költi el a beruházásokra a helyettási alapnak a a pénzeit.

[00:12:18]Tehát, hogy erre azért sok technikai megoldás lehet a politikai akarata kérdés.

[00:12:22]Tehát igazából nem azt kell nézni, hogy mi van az augusztusi határidővel, hanem azt, hogy mit mond az Európai Bizottság, meg mi történik a tárgyalások.

[00:12:29]Ha van akarat, akkor akkor meg fogjuk kapni ezt a pénzt.

[00:12:33]Tehát, hogy ez egy ilyen ez egy ilyen kérdés.

[00:12:36]Ugye a kohéziós pénzek ugye ott van ez a két évente lejárnak, ott tényleg buktunk el pénzeket.

[00:12:39]De ott is azt gondolom, hogy a politikai akarat számít elsősorban.

[00:12:44]Tehát itt nem a Európa szerintem érti, hogy történelmi időket élünk, és hogy azok a és ezt mondom akár az euróbevezetés kapcsán a mástri trikritériumokra, vagy mondom az Európai Uniós pénzekre, támogatásokra, hogy kicsit én én azt látom, amikor valaki a szabályokkal foglalkozik, akkor akkor mintha nem venné a számításba, hogy lehet, hogy az Európai Bizottság egészen másra gondolkodik már, mint az elmúlt 15-20 évben, amt szoktuk meg, hogy ez egy elképesztően bürokkratikus folyamat, és tényleg meg kell felni ezeknek a szabályoknak, meg azok fontosak.

[00:13:13]Lehet, hogy az Európai Unió most fog változni történelmi időket élve azt mondja, hogy hát hadi kiadásokra kell költeni, be kell húzni a periféria államokat jobban eurózónába, az Európai Unióba.

[00:13:25]Tehát egy ilyen, nem tudom Amerikával, Kínával, ha versenyezni akarunk, akkor akkor Európa másképp fog ezekről a kérdésekről gondolkodni, és talán elfelejti ezeket a merevszabályokat, amennyiben most azt szeretné jutalmazni, hogy Magyarország leváltotta Orbán Viktort és rendszerét.

[00:13:40]Akkor te alapvetően optimista vagy a az EU-s pénzekkel kapcsolatban?

[00:13:44]Igen.

[00:13:44]Aztán lehet, hogy csalódom, mert persze az Európai sokszor abba az irányba okoz meglepetést, hogy a bürokrácia mégis nagyon erős, meg nagyon fontos, de mikor mikor legyen változás ebben, ha nem most?

[00:13:55]Én én látom ennek a a jeleit politikusoknak, a európai politikusoknak a megnyilatkozásaiból.

[00:14:01]Természetesen majd meglátjuk, hogy így lesz-e.

[00:14:04]A lengyeleknél ugye azt lehetett látni, hogy ott is 2024-ben nyíltak meg újra az Európai Uniós pénzcsapok, és az elemzők akkoriban azt mondták, hogy 25 végére, 26 elejére várható, hogy ez beépüljön a GDP-be.

[00:14:16]Itthon szerinted ez hogyan fog kinézni?

[00:14:18]Tehát mennyi idő az, amíg beépül a GDP-be az uniós pénz?

[00:14:23]Tehát ugye már ott behép a GDP-be, hogy tehát hogyha elő is kell úgymond finanszírozni, tehát látjuk, hogy jön, akkor elindulhat a beruházás hozzákapcsolhatóan.

[00:14:30]Egyébként ugye erre mondta a Móric Dániel kollégám, ugye kérdezte, hogy miért növelheti az EU-s pénz a termelékenységet?

[00:14:36]Tehát merthogy olyan beruházásokat megcsinálunk, amit esetleg nem csinálnánk meg.

[00:14:40]És ugye ez nem jelent mást.

[00:14:42]Ugye a termelékenységet úgy mérjük, hogy van az adott munkaerő, meg az adott tőke, és ez mennyire hatékonyan termel.

[00:14:47]És hogyha megcsinálunk sok beruházást, akkor ugye várhatóan azért a ter term ter term termelékenység is nőni fog.

[00:14:53]És hogy amint elindulnak ezek a beruházások, az már ugye növeli a GDP-t azt, hogy egyébként a költségvetést megfinanszírozza először, aztán majd bejön az EU-s pénz a költségvetésbe.

[00:15:03]Ugye az már az már technikai kérdés.

[00:15:05]Amint a hit megtörténik, hogy mehetnek ezek a beruházások, onnantól kezdve ez hoz növekedést a GDP-ben.

[00:15:10]Nyilván azt gondolom, hogy következő egy-két évre datálódik.

[00:15:14]Egyébként ezt nem tekintem különösebben fontosnak.

[00:15:16]Mindannyian várjuk a jó GDP adatokat.

[00:15:17]Egyébként már a Q1 is ugye az első negyed év is viszonylag jobban néz ki, mint a mint az előző negyed évek, de de hogy nem nem ennek van szerintem nagy jelentősége.

[00:15:26]Tehát ez egyszeri pozitív sok, amire szüksége van a gazdaságnak, hogy mondjam, jót fog tenni ennek a stagnáló negatív hangulatnak.

[00:15:32]Főleg, hogy a Q1-es jó számokban még nem annyira van benne az iráni olaj meg gázzáremelkedés.

[00:15:38]Tehát, hogy az ipar jól néz ki most év elején, de ugye ez negatívan fog nyilvánhatni.

[00:15:42]Tehát bejött megint egy sokk, ami hát most ugye 2020-as években ugye nem először lepődünk meg valamiféle ugye a covid meg a meg a 2022-es háború kitörése után ugye az ipart mindig megüti egy sok és hát most is sajnos, de hogy egyébként hogy mondjam nem ez a lényeg hogy pontosan mikor érkezik, hanem az, hogy a következő egy-két évben ez ez segíteni fog, de érkezzen.

[00:16:01]Ilyen szempontból persze fontos.

[00:16:05]A Tiszapárt a választás után nem sokkal bejelentette, hogy 2030-ra megteremtenék az euró bevezetésének a feltételeit.

[00:16:09]Ez a négy éves távlat a a feltételeknek a megteremtésére az szerinted mennyire reális?

[00:16:18]Hát szerintem a van olyan megfogalmazás, hogy ez a 4+2 a reális.

[00:16:20]Összességében úgy tudnám megfogalmazni, hogy ez egy nagyon stabil működést vár el a a mai magyar államháztartástól.

[00:16:31]Szükséges hozzá valamekkora gazdasági növekedés.

[00:16:33]Ugye az azért kell, mert akkor több adóbevétel van, növekedésben jönnek adóbevételek.

[00:16:36]Egyszerűen könny ugye több szociális kiadásokat nem kell úgy megvágni azért, hogy stabilak legyünk.

[00:16:41]Tehát a növekedés is egy alapfeltétele annak, még ha az nem is, tehát nem a GDP növekedés máti kritérium, de nyilván pozitívan hat a többi kritériumra, hogy azt el tudjuk érni.

[00:16:49]Úgyhogy ahhoz ugye be kell lépni a Bankunióba, tehát hogy majd lesz közös felügyelet, bankfelügyelet.

[00:16:55]Ezeknek van-e, ezekre van esély megfelelni.

[00:16:57]És ahogy látom, így a közönkutatások szerint ugye nagyon népszerű az, hogy euró legyen Magyarországon.

[00:17:02]Ö és hogy ezért talán politikailag is egyszerűbb kommunikálni azt, hogy azért van szükségünk stabil államháztartásra.

[00:17:10]És ez persze azt is jelenti, hogy nem nagyon szállj ne nagyon szálljanak el a kiadások, mert hogy van egy ilyen nagy cél, hogy Európa részé akarunk lenni, az eurózonali részé akarunk lenni.

[00:17:18]Valahol Magyarországon szerintem az emberek fejében az, hogy az euró itt lesz, az azt jelenti, hogy mi egy mi egy gazdagabb ország leszünk.

[00:17:26]Mertogy a gazdagabb országban van euró.

[00:17:28]Tudom, Bulgáriában is van euró, de hogy egyébként mégis szerintem van egy ilyen hit, és ez szerintem felfelé hajthatja ezt a kérdést.

[00:17:36]És a az, hogy most bedobták az eurót, az hozzájárulhat ahhoz, hogy elkezd visszaállni a bizalom a gazdasági szereplők és az állam között?

[00:17:43]Abszolút, merthogy ahhoz, hogy elérjük a az eurót, egy csomó olyan szabályt kell betartani, ami amúgy is egyébként ehhez a stabilitáshoz vezet.

[00:17:49]Szóval, hogy hogy szerintem ez most nagyon jókor jön, tehát politikai értelemben is jókor jön az eurónak a vágya így az Orbánrendszer után.

[00:17:58]És egyébként meg gazdasági értelemben is azt gondolom, hogy jókor jön.

[00:18:02]Úgyhogy ez most nem csak az Európa meg az Európai Unió áll törtelmi idők előtt, hanem ilyen tekintetben Magyarország is Európában is történelmi pillanatokban van, hogy most lehet végrehajtani egy ilyen nagy fordulatot.

[00:18:15]Megint csak a kétharmad ezt nagyon megalapozza.

[00:18:18]Ugye említetted a lengyel kérdést, ugye ott az nagy különbség, hogy hogy ott nem volt kétharmad.

[00:18:21]Ö tehát, hogy ugye ott meghatározta továbbra is a ugye a két nagy pártnak a a harca a mindennapokat.

[00:18:29]Magyarországon most a magyar Péter és kormánya ilyen szempontból hát finoman szólva sem lesz megkötve a keze.

[00:18:35]És lehetnek hátrányai is az Euro használatának vagy bevezetésének?

[00:18:39]Persze, persze.

[00:18:39]Tehát ugye láttuk azokat az országokat, akik megszenvedték bizonyos értelemben a csatlakozásnak a a következmét.

[00:18:46]Ilyen volt Görögország a 2009-es válság és az azt követő időszakban 2012-es a többi a dél-európai országok válsága.

[00:18:53]Ennek ugye az az oka, hogyha van olyan régió, ahol egyébként lazítani kellene, mert gyenge a gazdaság, tehát alacsony kamatokra lenne szükség, stimulusra lenne szükség, de mondjuk Észak-Európában, mint ahogyan így volt ugye 2012 környékén, meg nem erre van szükség, mert ott meg jobban megy a gazdaság, ott ott más típusú gazdaságpolitikára van monetáris szempontból szükség, akkor ugye nem tudunk differenciálni.

[00:19:15]Tehát nem tudunk nem tudunk gyengíteni forintot, amikor a gazdaságnak arra lenne szüksége.

[00:19:20]Csak hát ugye a magyar gazdaság azt csinálta az elmúlt sok évben, hogy egyébként kicsit túl sokszor nyúlt a forintgyengítés eszközéhez, akkor is, amik egyébként nem volt baj, mert akkor is próbált mindig rövidtávon optimalizálni, kicsit stimuláljunk, kicsit legyen jobb az exportőröknek.

[00:19:34]túl sokszor használtuk el ezt a ezt a lehetőséget, és ez szerintem a magyar emberek fejében odavezetett, hogy hát ez a forint, ez valami kockázatos, volatilis dolog, és ezért ezért igazából az euróbevezetése egy kockázatcsökkentés.

[00:19:50]Most az is egy hot topik, hogy vissza kell állítani a a bizalmat a gazdasági szereplők és az állam között, illetve hogy a a külföldi befektetők felé is a hitelességünket.

[00:19:59]Szerinted ez hogy fog kinézni a gyakorlatban, vagy hogyha már megindult, akkor azt hogyan hogyan lehet tetten érni?

[00:20:05]Szerintem itt már, hogy megtörténtek a aminek meg kellett történnie.

[00:20:11]Tehát most a először a pénzpiacokról, aztán a reálgazdaságról.

[00:20:17]Annyi elég, hogy a Tisza kéthmadot szerzett.

[00:20:19]Ö hát pillanatnyilag elég.

[00:20:21]Az, hogy a Tisza mit csinál a kétharmaddal, az fontos lesz, de amit most kommunikál a Tisza, ha azt fogja csinálni, akkor az az nagyon szimpatikus a piac szereplőknek.

[00:20:30]Tehát a magyar államkötvényhozamok, amik voltak 7,5 és 8% között, tehát az, hogy egy állampapírra ugye, hogyha valaki befizet akár egy intézmény magánszemély 100 Fttal meghitelezi az államot, akkor kaphatott rá 7,58 Ft-ot évente.

[00:20:46]Mondjuk, ha egy ilyen 10 éves állampapírt vett, akkor minden évben ilyen magas kamatokkal számolhatott magának.

[00:20:51]Ugye ez jó annak, ha úgy nézzük, aki szeretne sok pénzt keresni a kötvényen, de a másik oldalon nem jó az államnak, meg úgy a magyar emberek átlagának, hiszen ugye nagyon drága a finansírozés.

[00:21:01]Erről beszéltem, hogy itt kilógunk a régióból, hogy 4% GDP arányosan.

[00:21:05]És ez most lement 6% környékére.

[00:21:08]Ennek két oka volt.

[00:21:08]Tehát volt az, hogy az iráni háború a legrosszabb mélypontjairól visszajött, de hát a Tiszának a kétharmada az nagyon-nagyon lefele nyomta ezeket a ezeket a a kötvényhozamokat, tehát lényegében a finanszírozás költségét.

[00:21:20]Úgyhogy sok ponton lehetne látni, hogy adott a külföldiek bizalma.

[00:21:22]És egyébként nem erről szól most a tehát most nem a külföldiek bizalmát kell elnyelni, ez nem 2010.

[00:21:26]Tehát 2010-ben egy instabilitási válságban voltunk, amikor tényleg arról volt szó, hogy megborul a magyar állam, túl sokat devizahitel, nagyon fontos, hogy a külföldiek idejenek és munkahelyeket teremtsenek.

[00:21:39]És ezért ez benne van az emberek, hogy a külföldiek, befektetőknek meg kell felelni.

[00:21:42]Teljesen más a helyzet.

[00:21:42]Nem erről van szó.

[00:21:43]Ma nem a külföldiek tudják a gazdaságot megváltani, ma a magyarok tudják megváltani.

[00:21:48]Tehát a magyar KKV szektor mit fog csinálni, a magyar szabályozás mit fog tenni, a magyar állam mit fog tenni.

[00:21:54]Fogsz beszélgetni ugye az egyensúlyintézetes kollégákkal, ugye az ő ő ő könyvük bele van írva, hogy 33 probléma Magyarországon.

[00:22:02]Ha azokat megcsinálnánk, amik szólnak csomó mindenről, egészségügyi oktatásról, közlekedésről, légszennyezettségről, energiainfrastruktúra beruzások, satöbbi, satöbbi.

[00:22:11]És ennek egy részét azért le lehet másolni Nyugat-Európából, tehát meg lehet nézni azért a legjobb gyakorlatokat.

[00:22:17]Van itt rajtunk kívül még 30 ország Európában.

[00:22:19]Meg tudjuk nézni, hogy hogy csinálták.

[00:22:21]Hogyha ezekben tudunk fejlődni ezekben az alszektorokban, akkor azért az ki foghatni a a gazdaságra, és nem a külföldi szereplőknek a bizalma most a legfontosabb.

[00:22:30]az jelenleg is már jól áll.

[00:22:33]Nem várunk tőlük nagy beruházásokat.

[00:22:34]Van itt már nagyon sok multinacionális vállalat.

[00:22:37]Most a magyaroknak belülről kell valamit tenniük.

[00:22:41]És ebből a bocsárszerű helyzetből kihúznék magukat.

[00:22:43]Tehát nem instabilitási válság van, hanem egy ilyen bocsárszerű helyzet, hogy nincs növekedés.

[00:22:48]Nem nagy kockázatokkal nézünk szembe, hanem azzal a kockázattal nézünk csupán szembe, hogy nem fogunk növekedni és beragadunk ebben a ebben a stagnálásban.

[00:22:56]És ami a külső környezetet illeti, Európa versenyképességével kapcsolatban mennyire vagy optimista?

[00:23:03]Hát azzal nehéz optimistának lenni.

[00:23:06]Tehát tehát amikor az ember ránéz a kínai adatokra, hogy ott mi milyen ipari forradalom zajlik.

[00:23:11]Tehát hightech ipari forradalom, ha úgy tetszik.

[00:23:14]Tehát Kína már nem másol, hanem Kína csinálja a leghatékonyabb gyárakat.

[00:23:20]Kína hozza létre volumenben messze-messze szinte a legtöbb ipari szegmensben a nem tudom legjobb minőségű, legmagasabb volumenekkel rendelkező iparágakat.

[00:23:32]Tehát, hogy ez elképesztő versenyt jelent Európának.

[00:23:34]És hát ugye mi Németországra vagyunk rákapcsolva, és Németország folyamatosan évről évre veszíti el az ipari versenyképességét Kínával szemben.

[00:23:42]Ugye vannak olyan adatók, most néztem Financial Times-on, hogy a ipari termelésnek a bizonyos, tehát bizomos volumenek ott tartanak, ahol a 2000-es évek közepén voltunk.

[00:23:52]Tehát, hogy Németország nagyon sikeres volt 2009 után, relatíve 2010-es évek erről szólt Németországban, hogy viszonylag magas GDP növekedés volt ott, hiszen ezek az ipari cégek tudtak exportálni a világ minden tájára, és ezt akár Kínába is, és most már Kínába is kevésbé tudnak, mert a kinek megcsinálják maguk, plusz a fejlődő világban máshova is sokkal nehezebb, vagy a fejlett világban is nehezebb, hiszen a kínaiak leversenyzik őket.

[00:24:14]És ez a gyógyszeripar, vegyipar, nyilván az autóipar az unalomig van ismételgetve az akkumulátorral együtt.

[00:24:21]Tehát rengeteg alszegmenst érint.

[00:24:23]És és ez a kérdés, hogy ezzel mit tudunk kezdeni, de látva Németországnak a kultúráját, azt, hogy mennyire lassan történnek ott a dolgok, ugye van rós van erről az 1000 milliárdos, ami részben, védelmi részben infrastruktúrális kiadás 1000 milliárd euróról, hogy ott az állam végre elkezd költeni.

[00:24:38]Ez is hát azért nem látszanak még úgy érdemben a hatásai, mert nem túl gyorsan történik.

[00:24:43]Tehát, hogy az európaiaknak nyilván kellenek pofonok, és utána tudnak lépést váltani, miután az európai politikusok vagy gazdasági szereplők megértik, hogy abból, ami most ezek a nagy legacy cégek, a Volkswagen, a Louis Wuton, a Nesle, most európai nagy cégeket mondok, abból nem élünk meg, hogy nem tudom, tehát hogy maradnak nagy cégek Európában, meg sikeres cégek Európában, de nem tudják felvenni a versenyt az amerikai vagy a kínai volumenekkel, döntéshozatallal.

[00:25:13]Nyilván itt undan még ismételgetnénk a mesterséges intelligencia beruházások kapcsán, hogy 500000 milliárd euró megy most Amerikában, vagy megtérül, vagy nem, de ott pillanatok alatt döntenek nagyon nagy pénzekről, tudnak irányt váltani, gyorsan csinálják a top technológiában, Kínában nagyon hasonló.

[00:25:30]Ilyen szempontból Európa el van maradva.

[00:25:32]Ugye most a konkrétumokra lebontva ugye most Németország GDP növekedését most csökkentették a vártat 26-ban 1%-ról fél%-ra.

[00:25:38]Tehát megint Németország akkor ugye már kicsit meguntuk, hogy harmadik évre stagnáláskor negyedik évben lehetett volna növekedés, de hát az iráni háború Donald Trumpnak is erősen köszönhetően ugye beüt.

[00:25:48]Nálunk üt be, nem Amerikába, mert nekünk kell a az olajat meg a gázt importálni az amerikaiak önellátóak.

[00:25:54]Tehát, hogy megint egy kicsit Európa ebben a ebben a loser szerepben tetszeleg.

[00:25:57]Ettől még Európa nem fog elszegényi.

[00:26:00]Tehát ott is ugyanazt tudom mondani, hogy nem instabilitási veszély van, nem elszegényedési veszély van, olyan veszély van, hogy Európa stagnálni fog.

[00:26:08]Sokszor az ember már inkább abban gondolkodhatna, hogy ezt fogadjuk el, hogy egyébként nem biztos, hogy ezen tudunk olyan nagyon gyorsan nagyon nagyot változtatni.

[00:26:16]Meglátjuk, hogy hogy Európa milyen gyorsan ébredt fel, milyen gyorsan változtalt.

[00:26:20]1000 példát tudok mondani Magyarországon itt van ez a törvény, csak egy tényleg egy utolsót, hogy hogy mondjuk ugye az előző kormányzat azt mondta, hogyha egy magyar ember vagy magyar céget el akar adni, mondjuk egy magyar tulajdonos, akkor hát kvázi vétó joga vagy felvásárlási joga van a magyar államnak.

[00:26:33]Na most képzeljük el, hogy ugye Magyarország a nominális GDP-ben 1,1%-a a az Európai Uniónak, és akkor mi így így elzárjuk magunkat ilyen szabályozásoktól a nagy európai piactól.

[00:26:47]Akkor ha mondjuk így gondolkodnak a franciák, németek satöbbi, hogy tudunk mi egy nagy piacként működni, ha országok ilyen szabályozásokat hoznak?

[00:26:55]Hogy tudunk mi világszinten versenyképes céget létrehozni technológiába, volumenbe, ha a magyar állam már, meg nem tudom, a francia állam már nem engedi, hogy az ő cégeit esetleg beolvasszák egy nagyobb európai cégbe, ami együtt tudna versenyképes lenni kínaiakkal, európaiakkal.

[00:27:09]Tehát, hogy azt gondolom, hogy Európának nincs más útja, mint az, hogy gazdasági értelemben egységesüljön.

[00:27:16]Ez nyilván megkövetel valamiféle politikai egységesülést is, ami tudom, hogy nagyon nehéz, mert ennek ugye azért nincs feltétlenül olyan nagy támogatottsága, de hogyha csak gazdasági versenyképességet nézzünk, akkor ezek elképesztő hátrányók.

[00:27:26]És most 1000 ilyen szabály van.

[00:27:28]Most csak hoztam egy magyart, ami nyilván kicsit számít, mert mi kicsik vagyunk az egészben, de de nyilván nagyobb országok is küzdenek a saját joga.

[00:27:35]Franciákat tényleg sokat lehet említeni.

[00:27:37]Tehát muszáj lenne Európának valahogy ebben a tekintetben egységesülni, hogy egyébként versenyképességet találjon.

[00:27:42]De mondom, az a baj, hogy nem nem egy oka van, tehát nem az európai bürokrácia az oka, kulturális okai vannak, a vállalkozók éhsége, a nem tudom munkaidő, kínaiak hogy dolgoznak, mi hogy dolgozunk.

[00:27:55]Tehát elképesztően mély okai vannak, hogy veszítjük a versenyképességet.

[00:27:58]És ezen nem annyira könnyű, hát most finoman fogalmaztam, vagy lehet, hogy szinte lehetetlen változtatni.

[00:28:03]Szabó Balázs, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[00:28:05]Várunk máskor is.

[00:28:06]Köszönöm szépen.

[00:28:11]Kozák Ákossal és Boros Tamással folytatjuk a műsort.

[00:28:13]Sziasztok, köszönjük, hogy itt vagytok.

[00:28:16]Köszönjük a lehetőséget.

[00:28:17]Ennek a műsornak több adásában is volt már szó arról, hogy Magyarország tudta a legkevésbé kihasználni az Európai Uniós csatlakozásnak a lehetőségeit.

[00:28:26]Szerintetek középtávon mennyire lehet behozni ezt a lemaradást szakpolitikákkal?

[00:28:32]Mindenképpen be lehet, hiszen látunk jó néhány olyan országot a akár a régión belül, ahol ahol ezt a lemaradást ezt ezt behozták.

[00:28:38]Sőt, hát hogyha megnézzük, hogy 2004-ben, ha kifejezetten a gazdasági mutatókat nézzük, Magyarország hogy állt, akkor akkor a szűkebb régióból Szlovénia, illetve Csehország volt előttünk a az újonnan csatlakozott országok között.

[00:28:55]És mára azt látjuk, hogy ebből az éllovas státusból valahová a sereghajtó közé sikerült evickélnünk magunkat, ami nyilván Magyarország szempontjából nem jó, de mutatja azt, hogy ha egy országban jó gazdaságpolitikát és jó szakpolitikai intézkedéseket hoznak, akkor akár két évtized alatt is meg lehet előzni jó pár országot.

[00:29:16]Észtország, Litvánia, Lengyelország, ezek azok az országok, amelyek lényegében soha a történelmük folyamán nem voltak jelentősen gazdagabbak, mint Magyarország.

[00:29:26]És mégis most azt látjuk, hogy ezek az országok sok mutatóban, a GDP perfőben mindenképpen már előttünk állnak.

[00:29:33]Szóval, hogy látszik, hogy akár akár 20 év alatt, vagy 15-20 év alatt bármilyen ilyen típusú hátrány az az behozható, és meg lehet előzni ezeket a a azokat az országokat, amelyek kevésbé hatékony szakpolitikákat alkalmaznak.

[00:29:49]Ugye az érzetünk azért az volt itt az elmúlt évtizedekben, hogy hát végül is fejlődik ez az ország, meg hogy meg hogy egyre gazdagabbak vagyunk, meg nőnek a fizetések, meg fogunk majd beszélni GDP növekedésről.

[00:30:00]sokat növekedett a GDP jelentősen 2004 óta.

[00:30:07]Akkor felmerülhet a kérdés, hogy mi mi a gond.

[00:30:10]Egyszerűen azt látjuk, hogy egy picit olyan a olyan a helyzet, mint én megemlékszem, hogy a 2000-es években a volt ez az úszó az Erik az angolnak, aki aki végül is sikerült leúszni a távot, meg nem az volt a kérdés, hogy így át tudta-e úszni a medencét, vagy haladt szépen lassan, csak hát nyilván minden más úszó, aki egyébként professzionális úszó volt, az az jó jó jó pár percet vert rá néhány méter alatt is.

[00:30:31]És egy picit hasonló a helyzet Magyarország szempontjából, főleg az utóbbi négy-öt évben, mint mint Eriknál az angolnánál áll, hogy haladunk, haladunk, de hát mindenki más sokkal gyorsabban halad.

[00:30:43]De ez nyilván sokat beszéltünk a különböző műsorokban.

[00:30:48]Erről ezek le ledolgozható hátrányok.

[00:30:51]Ha szabad ehhez egy dolgot hozzáfűznöm, egy lengyelgazdaság sikerét feldolgozó elemzést készítettünk most, és legalább öt okot föl tudnék sorolni, hogy miért tartott a rendygazdaság, miért van olyan jó állapotban.

[00:31:08]Az intézményi kultúra, a nyugati intézményi kultúrának az importálása, a szigorú monetáris rendszer, ez az elmúlt évtizedekről szólt, de az első három dobogós helyen ott van egy nagyon tudatos szakpolitikai irányítás.

[00:31:19]Ez a lengyel sikertényezők egyik legfontosabbika.

[00:31:27]Akkor van lehet annakállítása, hogy mondjuk 10 éven belül, ha nem is utalérjük mondjuk Csáországot meg Szlovéniát, de és mondjuk Lengyelországot, de megközelítjük szerintem Lengyelországot igen.

[00:31:36]Sőt, akár Csehország meg Szlovénia sem lehetetlen, tehát hogy azért látunk valódi sikertörténeteket.

[00:31:45]Ha szerintem ha jól tűzzük ki a célzászlót meg a céldátumot, tehát nem azt ígérjük a politikusok, vagy a vagy a szakpolitikai jellemzők, mint mi.

[00:31:55]Nem azt ígérjük a a nézőknek meg a meg a meg a szavazópolgároknak, hogy Ausztriát fogjuk utolérni pár éven belül.

[00:32:02]Haem mondjuk azt mondjuk, hogy Csehországot vagy Lengyelországot, akkor ez egy jóval reálisabb cél, és ezek ezek megugorható célok.

[00:32:09]Tehát nem feltétlenül kell évekig technikai recesszióba hemperegnie egy országnak.

[00:32:15]Látjuk azt, hogy sok környező ország éves szinten folyamatosan tud két-három akár 4%-os GDP növekedést hozni.

[00:32:23]Nem egy-egy kiugróadattal, hanem konzisztensen éveken keresztül.

[00:32:28]Ha ezt a növekedési ütemet tudjuk tartani, akkor akkor Lengyelország viszonylag gyorsan behozható lehet.

[00:32:35]Azt akartam csak ez hozzátenni, hogy de nem azok, nem azon, nem azt az utat követve, vagy nem azon az úton tovább menve, ahogy eddig mentünk, mert ugye a Tamás említette a 2004-es indulódátumot.

[00:32:50]Ugye ha megnézzük az elmúlt évtizedeket, ha csak ezt a kettőt nézzük meg a csatlakozás óta, akkor egyrészt volt egy közös piaci csatlakozás, ami egy motorja volt a növekedésnek.

[00:33:00]Volt egy olcsó munkaerő.

[00:33:03]Ez erről biztos beszélünk, hogy ez most végeredményképpen jó vagy rossz volt.

[00:33:05]És volt egy nagy tömegű beáramlás, nem csak Magyarország esetében, az említett országok esetében egy nagy tömegű működőtőke beáramlás FDI.

[00:33:19]Az a kérdés, hogy ezekből a három komponensből mi az, ami hosszú távon megmarad számunkra itt a régióban, vagy Magyarország számára.

[00:33:26]Mindjárt rátérünk konkrétan a az egyensúly intézetnek a javaslataira, de előtte még arra lennék kíváncsi, hogy van-e olyan lépés vagy bármi irány mondjuk az elmúlt 16 évnek a gazdaságpolitikájából, amit szerintetek érdemes lenne megtartani?

[00:33:40]Szerintem a magas foglalkoztatottság a az, hogy az Európai Unión belül, nem csak a régión belül, hanem a tág Európai Unión belül, tehát a leggazdagabb országok versenyében is Magyarországon a foglalkoztatottságnak az aránya mennyire kiugró a magas.

[00:33:56]Ez egy olyan dolog, ami tényleg egy sikertörténet.

[00:34:01]Ez az, amire Ákos is utalt, hogy mi az, amiben növekedett Magyarország, vagy mi az, amiben fejlődött Magyarország.

[00:34:07]Valóban sok FDI érkezett Magyarországra.

[00:34:10]valóban növekedett a a a bevont munkavállalóknak a a száma és aránya.

[00:34:17]Amit viszont nem kellene megtartani.

[00:34:19]Nyilván ez a harmadik tényező, hogy akiket bevontunk, vagy bevont az állam a munkaerőpiacra, ők alapvetően olcsó munkaerőként vonták be.

[00:34:26]Beszéltünk korábbi műsorokban is arról, hogy Magyarországon egyébként a második, harmadik, legalacsonyabb a az egy főre jutó munkabér az Európai Unióban, tehát olcsón foglalkoztatjuk ezeket az embereket.

[00:34:40]Na, hogy visszatérve az eredeti kérdesedre, tehát az, hogy FDI-ra szükség van, az biztos, nem ilyen formában.

[00:34:45]Erről szerintem szívesen beszélünk, hogy a feldolgozó ipari fókuszú FDI bevonás az miért egy tévút?

[00:34:54]A magas foglalkoztatottság az egy nagyon jó irány, amit érdemes volna megtartani, és nyilván amiben egy gyökeres fordulat kell, hogy ezek az emberek, akiket egyébként bevontunk a munkaerőpiacra, ezek termelékenyebbek legyenek.

[00:35:04]Tehát miközben rengeteg új ember került a munkaerőpiacra, eközben Magyarországon a termelékenység növekedése az egyik leglassabb volt a régióban, tehát sokkal többen dolgoztak, ezért növekedett a gazdaság az elmúlt 15-20 évben, vagy 15 évben.

[00:35:25]Csak, hogy az ő termelékenységük nőtt a legalacsonyabb mértékben.

[00:35:27]Nálunk 2004 és 2025 között körülbelül 40%-kal nőtt a termelékenység, ami megint önmagában egy egy gyönyörű adat, hogy hogy hogy a 40% az egy ilyen nagy termelékenységnövekedésnek tűnhetne, ha nem látnánk azt, hogy egyébként a visegrádi országokban majdnem 60%-kal a Baltiknál meg több mint 70%-kal növekedett a termelékenység ugyanebben az időszakban.

[00:35:53]Elk kiegészítenéd ezt még valamivel?

[00:35:56]A termékenységről szerintem külön fejezetet érdemes majd nyitnunk, mert az az egyik olyan problémája, igazából a kritikus problémája, nem annak, hogy mi történik, hanem mi kell, hogy történjen.

[00:36:07]Én ah azt szoktam elmondani, hogy amit a középkorban ugye azok váltak a sikeres államokká, ahol a mezőgazdaságot, hiszen akkor az volt a driver, a mezőgazdaság, sikerült intenzív termelési móddá alakítani.

[00:36:20]ugyanez szükséges a magyar gazdaság esetében egy extenzív modellt.

[00:36:25]Ugye az EUF nagyon fontos a a 2010-es évek második felében tapasztalt extenzív utat, ami ugye az FDI beramláson ezen a bődületes több mint 800000-es munkaerőpiaci bővítésen és EU források nagy tömegén alapult.

[00:36:44]Ugye ezek kiadtak ezek a források, tehát biztos, hogy a termelékenység az egyik olyan faktor lesz, amiről oda kell figyelni, de hozzá kell tennem, nehogy valaki azt gondolja, hogy a termelékenység önmagában való emelése az elegendő lesz ahhoz, hogy egy masszív GDP növekedés legyen.

[00:37:02]Masszív GDP növekedés az eltérő a világon, mert ugye emlékezünk 12-14%-os GDP növekedésére Kínában.

[00:37:08]Nem hiszem, hogy az lenne a célunk, de ahhoz, hogy egy 4-5%-os GDP növekedést tudjunk produkálni fiatalabb nézők kedvéért a 2010-es évek második felében, és korábban is voltak ilyen ütemű GDP növekedések, tehát ez nem ritka az ilyen.

[00:37:24]Ahhoz nagyon át kell alakítani gazdaság szerkezetét.

[00:37:27]Akkor lehet, hogy a termelékenységgel kezdeném, és erről van is egy ábránk, hogy pontosan a hogyan néz ki a magyar vállalatok termelékenysége az EU átlaghoz képest, hogy ezen hogyan lehetne, milyen szakpolitikákkal lehetne javítani.

[00:37:43]Itt az egyik, ami kulcs és szerintem a a legizgalmasabb része ennek az ábrának, az az, hogy mekkora különbség van a nagy vállalatok, a kisvállalatok, a középvállalatok és a mikrovállalatoknak a termelékenysége között.

[00:37:58]tudjuk azt meg nem okozunk meglepetést abban, hogy a magyar vállalatok termelékenysége általában alacsonyabb, mint az Európai Uniós átlag.

[00:38:04]Ugye nagyjából azt szokták mondani, ilyen 50-60%-a között szokott lenni.

[00:38:11]Év évről évre változik, de nagyjából ez a ez az a termelékenységi lemaradás, amivel Magyarország van.

[00:38:19]Na de mi történik, hogy itt nagyon különböző méretű cégek vannak Magyarországon.

[00:38:24]És a mikrovállalatok, ezek ugye azok a vállalatok, amelyeknek a foglalkoztatottsága, vagy a foglalkoztatót munkavállalóinak a száma az 10 fő alatt van, vagy kilenc fő alatt van.

[00:38:37]Ezek egyébként a a az EU-s termelékenységi átlagnak a 36%-át, tehát nagyjából 1adhadát érik el.

[00:38:42]Tehát ezek a nagyon pici vállalatok Magyarországon, ezek bődületesen le vannak maradva.

[00:38:49]Nemcsak általában magyar gazdaság, hanem ezen belül ezek a mikrovállatúk bődületesen le vannak maradva az Európai Uniós átlaghoz képest.

[00:38:55]Ezzel szemben, ami a gond, hogy Magyarországon ezeknél a cégeknél, az Európai Uniós átlagnál és egyébként a régiós átlagnál is jóval több ember dolgozik.

[00:39:07]Tehát azoknál a cégeknél dolgoznak arányaiban sokkal többen, több mint 40% a munkavállalóknak, azoknál a cégeknél dolgozik Magyarországon, amelyek a legkevésbé termelékenyek.

[00:39:17]más országokban, mondjuk a régióban, akár megnézzük Csehországot, vagy vagy Lengyelországot, vagy ott azt látjuk, hogy a legnagyobb vállalatoknál, a 250 főnél több munkavállalóval rendelkező vállalatoknál, ezeknél a vállalatoknál jóval többen dolgoznak.

[00:39:34]És nyilván van egy ilyen, hogy mondjam, közkeletű vagy közhelyszerű vélekedés, hogy hogy utáljuk a nagy vállalatokat, és hogy hogy építkezzünk a kis kis és közép vállalatokra, de azt látjuk, hogy hogy ez alapvetően egy mítosz.

[00:39:48]A világon mindenütt a közepes és a nagy vállalatok azok, amelyek a GDP-nek a foglalkoztatottságnak, a hatékonyságnak a driverei, a hajtómotorjai.

[00:39:56]Nagyon nem mindegy, hogy ezek külföldi multinacionális cégek és milyen típusú hozzáadott értékük van.

[00:40:04]Ebben nem állunk jól, de alapvetően abban gondolkodni, hogy ezek a legkisebb vállalatok, a nanovállalatok és a kis vállalatokkal lehet építeni Magyarországon gazdaságot, ez egy téhit.

[00:40:15]Tehát a közespállalatokra és a nagy vállalatokra kellene hangsúlyot fektetni, hogy egy adalékkal még szolgáljak a Tamás mondataihoz.

[00:40:23]Ez olyannyira egy súlyos probléma, nem akarom dramatizálni, de mégis csak egy egy figyelemre méltó adat, hogy ebben a bizonyos időszakban ugye 2013-tól kezdődően van egy 8600-es, nagyjából 10-11 év alatt 8600-es munkaerőpiaci bővülés, hogy ennek a nagy részében több mint 50%-a az ide belépő, erre az elsődleges munkaerőpiaci munkaerőpiacra belépő tábornak konkrétan 53%-a az bizony ehhez a Tamás által már említett mikrovállati szegmensbe került be.

[00:41:02]Ezt lehet, hogy valaki azt gondolja, hogy ez így rendben van, lehet, hogy ennek örülünk, de az biztos, hogy végeredményképpen a GDP növekedéshez kevésbé tudnak hozzárulni, merthogy egyébként nem tudnak olyan termelékeny De azt jelenti, hogy ők rosszul dolgoznak.

[00:41:17]Egyszerűen pláne egy egy nemzetközi üzleti ökoszisztéma szempontjából a méretgazdaságosság kérdése fölmerül.

[00:41:25]Nem tud úgy egy hat főszég beszerzés árakat elérni és úgy értékesíteni, mint egy 75 fős cég.

[00:41:35]És hogyan lehet ösztönözni ezt, hogy ez a gap csökken?

[00:41:38]Az egyik az szerintem, ami ebben fontos, hogy alapvetően méretugrást kell ösztönözni.

[00:41:45]Tehát azt kell ösztönöznie az államnak, hogy hogyan tudnak fúziókkal, felvásárlásokkal alapvetően nagyobb méretű cégek létrejönni Magyarországon.

[00:41:55]És ez nagyon más, és ez az egyensúly intézetnek az egyik ilyen kulcsjavaslata, mert ez nagyon más, mint ami ami a közbeszédben van.

[00:42:02]A közbeszédben nagyon sokszor startupokról beszélünk, meg hogy hogyan segítsük a KKV-kat, meg hogyan adjunk EU-s forrásokat a kisvállalatoknak, akik akik helyben egyébként fantasztikus dolgokat csinálnak.

[00:42:13]Az a gond, hogy ebből nem születhet gazdasági növekedés.

[00:42:16]Azt látjuk, hogy alapvetően anélkül, hogy legyen sok tucat olyan magyar cég, amelyik magyar tulajdonú itthon magas hozzáadott értéket előállító cég, amelyik közepes és nagy vállalati kategóriában van, és egyébként exportképes, tehát a nemzetközi versenyben is megméretteti magát.

[00:42:41]Hívhatjuk őket nemzetközi bajnokoknak.

[00:42:43]En ezek nélkül a cégek nélkül Magyarországnak a gazdasági növekedése nem tud beállni azokra arra a szintre, amiről eddig beszéltünk.

[00:42:49]Tehát az egyik kulcskérdés, hogyan tudjuk arra ösztönözni, vagy hogyan tudja az állam arra ösztönözni a magyar cégeket, hogy növekedjenek méretében, fúzionáljanak, felvásárolják a a hatékonyabbak, a kevésbé hatékonyabbakat?

[00:43:03]Hogyan tudjuk azt segíteni, hogy a közepes és nagy magyar tulajdonú közepes és nagy vállalatokhoz menjenek el alapvetően az emberek dolgozni?

[00:43:12]Hogyan tudjuk azt segíteni, hogy az ide települő FDI bevonja a magyar cégeket és azok nagy cégekkén nőjék ki magákat.

[00:43:21]Tehát a fókuszváltása fontos.

[00:43:21]a a KKV Mítos helyett, vagy a startup Mytos helyett, hogyan tudunk közepes és magyar tulajdonú közepes és nagyvállatokra fókuszálni, hogyan tudja a magyar gazdaságpolitika ezt a ezt a hajót vagy ezt az irányt elfordítani a az ő irányukba?

[00:43:39]Azt azt láttuk, hogy nagy tömegben, évtizeken keresztül a mikro, sőt a nanovállalkozások tömegei kaptak támogatást.

[00:43:48]Ez rendben van.

[00:43:48]Ez tegyük fel, ez egy próba volt, egy kísérlet volt.

[00:43:51]Az eredménye az, hogy mondjuk az elmúlt három év GDP növekedése, ról tudunk beszélni, mert az nulla volt, ugye - 0,8, 0,5 és 0,3.

[00:43:57]Tehát, hogy ott nem is volt növekedés.

[00:44:01]Akkor nézzük meg, hogy mi az a másik vállalati szegmens, amit érdemes kiemelni, támogatni, ha már csak ilyen kísérletni vagy kívánó kedvünk van.

[00:44:11]Mertogy az bebizonyosodott, hogy az a típusú szétterítő támogatáspitika, ami eddig volt, az nem hozta meg az eredményét.

[00:44:20]Ö, és az államnak szóval ott, hogyha a középméretet tudjuk támogatni, tehát ebben egy trendforduló lesz, akkor annak a tovagyőriző hatása el fog menni a nano és kisvállalkozások felé.

[00:44:33]Ök majd húzzák magukkal, ahogy ez a transz a technológiatranszfer, a tudástranszfer a nagy múltanszoros vállalatoktól átment, de csak korlátos mértékben erre is érdemes beszélni, a magyar vállalatok felé, mert úgy hátem a Magyarországon beruházott nemzetközi cégeknek egy korlátos technológiai tőke tudástranszfere volt.

[00:44:53]De ez el fog menni a kisebb vállatok felé is.

[00:44:56]De például az állam, hogyha támogatja támogatáspolitikában vagy olyan üzleti környezetet alakít ki, ahol érdemes érdemes közepes vállattá avanzsálni.

[00:45:09]Mi a munkánk során 100-as nagyságrendű interjút készítünk KKV szereplőkkel.

[00:45:15]Így, így, így egyensúly intézeti szinten évente.

[00:45:19]És hát azt kell mondanom, hogy lehangoló, hogy milyen érdektelenség van.

[00:45:23]Egy olyan egyszerű kérdés iránt, hogy gondolkodott-e már egy vállalkozó azon egy kis 200zres városban, hogy hogy összefogjon, vagy esetleg egyesüljön a szomszédos kisvárosnak a a vállalkozójával?

[00:45:38]A gondolatnak a csírályosan fogalmazódik meg a vállalkozókban.

[00:45:41]Ö és itt van a szerintem az államnak a szerepe, tehát hogy szívesen vagy komfortosan elvannak azon a méreten, meg abban a környezetben, amiben amiben vannak.

[00:45:53]Arról is van egy ábránk, hogy hogy egyébként hogyan nézett ki Magyarországon a vállalatoknak nyújtott állami támogatások mértéke a GDP-hez viszonyítva.

[00:46:00]És ezzel kapcsolatban nektek a vagy az egyensúly intézetnek az a az a javaslata, hogy a az eddigi rekordszintű vagy Európa szinten rekordszintű költések helyett a GDP 15%-ában kellene maximálni a támogatások mértékét.

[00:46:15]Ebben hol van a hol van az egyensúly a támogatások arányában?

[00:46:20]Itt ugye azt láttuk, hogy miközben egészen mostanáig eben a műsorban arról beszéltünk, hogy hogyan maradtunk le mint GDP növekedésben, mint termelékenységben többi országhoz képest.

[00:46:32]Ehhez képest Magyarország költötte a legtöbbet gazdasági élénk hívjuk gazdasági élénkítésnek vállalati támogatásokra.

[00:46:38]Tehát, hogy nem az történt, hogy a magyar kormány alapvetően ezt nem egy kiemelt célnak tartotta, vagy keveset költöttünk rá, ezért persze, hogy nem nem olyanok a mutatóink, mint más országoknak, hanem hogy pontosan az történik itt az, vagy el történt itt az elmúlt mondjuk 10 évben, hogy minden más országnál is jóval többet költöttünk.

[00:47:01]Tényleg voltak olyan évek, amikor a GDP 3%-a erre ment, miközben a legtöbb országban az a GDP 1%-a.

[00:47:08]Tehát sok sok 1000 milliárd Ft különbség van Magyarország és más országok között.

[00:47:16]Eközben folyamatosan lemaradtunk.

[00:47:18]Amiből azért levonható az a következtetés, hogy alapvetően ez nem egy jó ösztönző.

[00:47:23]Tehát hogyha ha azt gondoljuk, hogy doppingolunk és folyamatosan adunk valamilyen élénkítőszert vagy drogot egy versenyzőnek, akkor egy ideig nem látszik az, hogy egyébként ő rosszabb versenyző.

[00:47:36]Tehát hogy rengeteg pénzt tolunk bele a vállalati szférába, akkor egy ideig ez elsimította azt, hogy egyébként nem hatékonyak ezek a vállalatok, vagy nem jól termelnek, vagy nem termelékenyek.

[00:47:46]Amikor ez a dopping kifogy, vagy a vagy a vagy a doppingoló sportolónak a a teste az elfárad, vagy vagy megbetegszik, akkor látszik, hogy mi történik.

[00:47:57]És itt igazából ez történt.

[00:47:59]Tehát rengeteg pénzt kaptak szereplők.

[00:48:02]És ezért nem volt szükségük a termelékenység növekedésre, hiszen nem a termelékenységük meg, nem a szolgáltatásuk javult, hanem egyszerűen több pénzt kaptak az államtól.

[00:48:09]Tehát ezen biztos, hogy változtatni kell.

[00:48:12]Tehát a több dopping az biztos, hogy nem fog segíteni a magyar gazdaságon.

[00:48:14]Mi azért mondjuk ezt a más5él százot, a GDP5%-át, mert az elmúlt egy évtizedben a másik három visegrádi országnak az átlaga az ennyi.

[00:48:26]A másik három visgrádi országban az elmúlt egy évtizedben átlagosan a GDP5%-át költötték vállalati támogatásokra.

[00:48:33]Ez nagyjából az az arány, ami ami emiatt egy ilyen nemzetközi mérceként jó iránytűként szolgálhat Magyarország számára is.

[00:48:41]Itt szó volt arról, hogy a a munkaerő beáramlása az nagyrészt a alacsony hozzáadott értékű munkahelyekre ment.

[00:48:49]Elsősorban.

[00:48:49]Ezeket az irányokat hogyan lehetne áthangolni?

[00:48:54]Erre milyen javaslataitok vannak?

[00:48:54]Az egyik legfontosabb feladata az államnak a ennek a egyrészt a a megfelelő FDI beáramlás biztosítása érdekében egy átgondolt és a gazdasági stakeholderekkel az üzleti élet érintettseivel való folyamatos együttműködésben kialakítani iparpolitikai irányokat.

[00:49:17]Ez benne van az anyagunkban az egyensúly intézet növekedési szakpolitikájában.

[00:49:21]Tehát legyenek egyértelmű, konszenzuálisan kialakított iparpolitikák.

[00:49:28]A másik pedig ugye itt a a a kérdés az, hogy hogyan lehet ebbe az irányba elmenni, vagy hogyan lehet magasabb?

[00:49:36]Hát például támogatásokat olyan a Tamás elővállat által elmondott közepes merítő vállalatoknak adni, vagy a a támogatásokat úgy olyan mérőesz mérőszámokhoz hozzátenni, hogy ki az, aki képes például bizonyos bizonyos kritériumoknak a a kilégítésére.

[00:49:53]De nézzük ezt a nagyvállat részéről, hiszen a beszállítói pozíciója a magyar cégeknek nagyon gyenge.

[00:49:59]Tényleg gyenge pozícióban vannak.

[00:50:01]Tehát, hogyha már beszélünk támogatásokról, a Tamás említette ezt a bődületes számot, a 3%-ot, a tavalyi GDP 87000 milliárd, annak a 3%-a is 2500 milliárd Ft most kerekítettem.

[00:50:16]bődleteszem az összválati támogatás, ha azt mondjuk a különösen a a nagyvállalatoknak, akik ebben kedvezményezettek voltak, hogy oké, akkor nem csak munkahelytámogatás, hanem nézzük meg, hogy a beszállító pozícióban hol tudod a 100 km-es körzetben dolgozó, működő vállalatokat bevonni a működésbe.

[00:50:38]Hogyan tudod a tudás és a tőketranszfert, bocsánat, a technológia transzfert biztosítani?

[00:50:45]akkor ezt meg fogjuk mérni, és akkor jár neked, mint nagy vállalat a támogatás.

[00:50:51]Én ráadásul ugye a az FDI politika az egy picit itt maradt így a 90-es évekből, 2000-es évek elejéből, amikor ugye az volt a cél, hogy nagyon magas munkanélküliség volt Magyarországon, nagyon alacsony volt a foglalkoztatottsági arány, az egyik legalacsonyabb volt az Európai Unión belül.

[00:51:09]Tehát a politikanak az volt a célja, hogy jöjjön ide a külföldi tőke és biztosítsa azt, hogy lesznek új munkahelyek.

[00:51:17]Hiszen a legnagyobb probléma, szociális probléma, gazdasági probléma az volt, hogy az emberek nem dolgoznak.

[00:51:23]És valahogy ez így megmaradt a gondolkodásban, meg a logikába.

[00:51:25]Tehát a mai napig, amikor megérkezik Magyarországra egy új befektető, vagy egy új vagy egy új gyár, akkor ha megnézzük a szalagcímeket, arról szól a megállapodás, hogy idejön XY gyár, és 1000 új munkahelyet hoz létre, vagy 2000 új munkahelyet hoz létre.

[00:51:41]Hol?

[00:51:41]Oott ez már abszolút nem cél, hiszen a egyrészt Magyarországon nagyon jól foglalkoztatottság.

[00:51:47]Tehát nem az a kérdés, nem új munkahelyeket kell létrehozni, hanem jól fizető munkahelyeket.

[00:51:52]B, amit ezek a gyárak jelenleg igazából művelnek, az az, hogy a nagyon szűkös munkaerőpiacról, ahol mindenki harcol a különböző emberekért és a pozíciókért, egyszerűen elszippantják a magyar cégektől az embereket.

[00:52:08]Tehát nem a foglalkoztatottság nő, hanem a foglalkoztatottság átrendeződik, és elmennek a kisebb magyar cégektől a nagy multinacionális cégekig.

[00:52:16]Tehát, hogy egyszerűen azt a gondolkodást, és ezt üzenlag gyorsan át lehet alakítani, hogy jöhet ide, persze jöjjön ide külföldi működőtőke, de ne az legyen a cél, hogy embereket alkalmazzon, ne foglalkoztatási célból jöjjön ide az FDI, hanem alapvetően hozzáadott értékből, és leginkább az Ákos által említett beszállítói pozícióknak az erősítéséből.

[00:52:36]És hogyha ha ez van a legyszerűsítva, ha ez van a szerződésben, tehát ezért jön ide az FDI és ez van a szarak címekben, akkor hihetetlen transzformáció lenne a tekintetben is, hogy egyébként hogyan tudjuk termelékenységet növelni, vagy vagy a bérszintet.

[00:52:51]És akkor kedves nézők figyelmébe ajánlom, hogy megint csak ugye beszélünk ilyen ilyen mozaik szavak FDI, tehát ez a bizonyos külföldi működő tőke, ez bődületesen fontos magyar gazdaságnak.

[00:53:04]Ez az elmúlt 25 év átlagában évente átlagos a 3%, de én ismerem a számokat a 90-es évek közepéről, tehát a 90-es években akkor az akkori akkori GDP, tehát nem a tavalyi 87000 milliárd Ft, akkori GDP 5-6%-át tette ki.

[00:53:16]Tehát a magyar gazdaságnak igenis szüksége van, csak nem olyan szerkezetben és mondom irányokban.

[00:53:23]Ez kétkönöző dolog, mint ahogy eddig volt.

[00:53:28]Amire még rá akartam kérdezni, az szintén szerepel a javaslatcsomagotokban, hogy az eddigi prociklikus gazdaságpolitika helyett át kéne állni az anticiklikusra.

[00:53:35]Erről egyébként a Telex nemrég csinált is egy filmet a Héverhol a GDP címmel.

[00:53:43]Ezt a hétköznapi nyelvre lefordítva, vagy egy átlagember hétköznapi szinten miből érzi azt, hogyha a kormány mostantól anticiklikus gazdaságpolitikát folytat, és nem prociklikust?

[00:53:54]Mondok egy példát.

[00:53:56]a magyar államnak a az a az az aktív szerepe, ami például a beruházásokban tetten érhető, vagy tetten érhető volt különösen 2022 előtt.

[00:54:11]Az Tamás erre utalt két válasszal korábban.

[00:54:16]Az abban a pillanatban, ahogy gyengül a a környezet, akkor azt hát elfogyott a pénz, akkor a gazdaság a az állam gazdaságfeleség szerepe sem tud úgy, beruházási tevékenységem tud sem tud úgy érvényesülni.

[00:54:29]Mi történik?

[00:54:29]Az történik, hogy ugye ha megy a szekér, fogalmazzunk így, akkor költekezünk.

[00:54:34]Nem, amikor megy a szekér, akkor tartalékolni kell.

[00:54:37]Azaz, hogy amikor gazdasági növekedés van, akkor félre kell tenni olyan időkre, amikor hiszen hullámvasút szören működik, ciklusok vannak a gazdaság működésében, akkor, amikor nem úgy megy.

[00:54:52]Miért kell félretenni?

[00:54:52]Hogy beruházásokat lehessen ösztönözni olyan időszakban, amikor probléma van.

[00:54:57]Második pedig például a humán erőforrást akkor lehet akkor lehet támogatni, úgy értem a a például az oktatást, amiről a Tamás majd talán beszél, mert akkor van annak ott szerepe és ideje, hogy majd a jó időkben megint ez termőre forduljon.

[00:55:19]Hát kössek ide egy talán így elsőre távolinak tűnőttémát.

[00:55:21]Ez pedig egy a magyaroknak általában az értékrendje és az attitűdje.

[00:55:28]Ha megnézzük a közénykatásokban, hogy a magyaroknak mik azok az értékek, vagy mik azok a jövőképek, amelyek hihetetlen vonzók, azok általában a stabilitással és a kiszámíthatósággal összeköthetőek.

[00:55:39]Tehát a magyarok nagyon-nagyon vágynak egy olyan időszakra, vagy egy olyan kormányzatra, ami alapvetően bődületesen unalmas és kiszámítható.

[00:55:51]Ö ebből nagyon sok történelmi tapasztalat van.

[00:55:53]Tehát nyilván mit láttunk itt az elmúlt 100-150 évben.

[00:55:57]Kormányok jönnek, mennek, rezsimek jönnek, mennek.

[00:55:59]Ezek a kormányok és a rezsimek nem egymásra építenek, hanem mindegyik pont az ellenkezőjét akarja.

[00:56:06]Hol ez veszi el valakinek a vagyonát, hol az veszi el valakinek a vagyonát.

[00:56:10]Tehát alapvetően az alap mentalitása a magyaroknak az az, hogy itt folyamatosan jöhet valami, nem érdemes tartalékolni, nem érdemes befektetni, mert úgy is jön majd valamilyen hullám, ami mindent elvisz.

[00:56:24]Az anticiklikus gazdaságpolitika egy kicsit vissz kössek, az pont ennek lenne az ellenkezője, hogy amikor jön rossz időszak, mert mindig jön rossz időszak, akkor hogyha az államnak van tartaléka, akkor ezeket a nagy hullámokat ki tudja egyenlíteni, és pont ezt a kiszámíthatatlanságot, tehát az átlagos életünknek a kiszámíthatatlanságát tudja tompítani.

[00:56:43]És ezért van erre borzasztó nagy szükség.

[00:56:46]Mentálisan is látjuk, látjuk mentális egészségkutatásokban.

[00:56:51]Beszéltünk itt a a Telex podcastban is Gáborral korábban ezekről a kérdésekről, hogy amikor recesszió van Magyarországon, akkor a mentális egészsége a magyaroknak döbbenetesen lezuhan.

[00:57:02]Mindenütt probléma az egész Európában, Dániában meg Svédországban is gond van, amikor recesszió van.

[00:57:08]De hogy ez a szakadék mekkora a mentális egészségünk tekintetében, az a magyarországi recessziók esetében ebben jóval nagyobb a zuhanás, mint Dániában, vagy Svédországban, vagy a legtöbb más országban.

[00:57:21]És ennek sok mellett az egyik fő ok az, hogy hogy nincsen meg az a típusú anticiklikus gazdaságpolitika, ami a nagy huppanókat kiegyenlíteni, és egy picit segítene abban, hogy hogy részben a gazdaság is, a gazdasági szereplők meg át általában a magyar lakosság az valamilyen puhább szőnyegre essen.

[00:57:41]Most nem volt időnk végigmenni az összes javaslatotokon, de hogyha hármat kiemelnétek, hogy az új kormánynak mivel lenne érdemes kezdenie, akkor melyik hármat mondanátok?

[00:57:51]Hát én a tudom, hogy a Tamás mit fog mondani az egyikre, úgyhogy azt nem fogom mondani.

[00:57:58]Én szeretném, hogyha ha át tudnánk csatornázni a a külföldi működőtőkének, ahogy mondtam, az irányát és a a a belső szerkezetét, tehát hogy legyen egy beszállítólapú a működőtőke ösztönzés.

[00:58:13]Én ezt nagyon fontosnak tartom.

[00:58:16]illetve nagyon fontosnak tartom a a közepes vállalati méret megerősödését célzó intézkedéseinket.

[00:58:22]Ebből egyébként erről nem beszéltünk.

[00:58:24]Én nagyon fontosnak tartom azt a szoft tényezőt, hogy a középvállalati hazai vállalatoknak a menedzsmentkultúráját n ennek növelését, javítását célzó szakpolitikai intézkedések legyenek.

[00:58:36]Ez a menedzsmentkultúra.

[00:58:39]És a harmadik pedig én én én azt gondolom, hogy ez az anticiklikus gazdaságpolitika ez kitüntetett szerepet kell, hogy kapjon a következő 10-15 évben.

[00:58:49]Én amit hozzátennék Ákos Által említetteknek, nyilván ezek gazdaságpolitikailag a legfontosabbak, az az ennek egy kicsit a a humán vagy oktatás oldala.

[00:58:57]Tehát Magyarországon lényegében stagnál a azoknak az aránya, akik a felsőoktatást elvégezték.

[00:59:03]30% körül van.

[00:59:06]ennek a növelése önmagában jelentős gazdasági növekedést jelentene.

[00:59:11]Tehát hogyha elérnénk a visegrádi országoknak az átlagát és a magyar fiataloknak a 40%-a diplomát szerezne, az önmagában nagyon nagy hozzáadott értéket jelentene.

[00:59:20]Ö, és ha valamilyen akár sarkalatos törvényben, azt lehet rögzíteni Magyarországon, hogy a kifejezetten oktatásra és egészségügyre szánt költségvetési források, azok fixen nem érhetik, nem mehetnek lejjebb, mint a GDP-nek egy adott százaléka, akkor a különböző recessziók vagy a különböző gaz gazdasági huppanók, azok nem alapvető oktatási és egészségügyi célokat veszélyeztetnék, mert általában ezek ezekről a ezekből a szektorokból szoktak akkor hirtelen elvonni pénzt, ami ami hihetetlen rosszat tesz a hosszútávú gazdasági kiszámíthatóságnak is.

[01:00:00]Még a menedzsmentudásra visszakérdeznék, hogy abban mik pontosan a legnagyobb problémák itthon?

[01:00:06]Hó egy mikrovállalkozás, de még azt kell mondanom, hogy a egy kisvállati, tehát egy egy 50 főig, tehát 10 és 50 fő közötti vállati méretben is ott már azért megjelenik, de nagyon egyszerű példát mondok.

[01:00:18]a vállalatot, és most nem tehát nem egy több 1zer fős vállalatra az adott üzem vagy vállalkozás működését irányító támogató vállalatirányítási rendszerek bevezetését ilyen egyszerű dolgok.

[01:00:33]Vagy például hogyan lehet az értékesítési munkát mesteres intelligenciával automata ajánlatok automata ajánlat küldőrendszerekkel halálegyszerű dolgok de nincs benne a gondolkodásban tudom mert tényleg 100-as rendetben beszélek kisvállalkozókkal ezek nagyon olcsó dolgok sőt majdnem ingyen van de de de szerintem egyébként a legnagyobb hiány az kifejezetten ebben a kifejezetten ebben a a az irányítási hogyan kell egy akár kilenc fős vállat ot is intézményesíteni.

[01:01:06]Nem azért, hogy az akkor jól működjön, hanem három év múlva még hatékonyabb legyen.

[01:01:11]Ákos és Tamás, nagyon köszönöm, hogy itt voltatok.

[01:01:13]Köszönjük, köszönjük szépen.

[01:01:15]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.

[01:01:15]Ha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[01:01:21]Ezt május 20-áig az adótok 1%-ával is meg tudjátok tenni.

[01:01:25]Legközelebb két hét múlva érkezünk.

[01:01:28]Addig is sziasztok.

[01:01:30]Állj ki a telexért adód 1%-ával.

[01:01:32]telex.hu H/1%