Hol lehet Magyarország helye az új világrendben? – élő interjú Orbán Krisztiánnal

[00:01:55]Állj ki a telexért adód 1%-ával.

[00:01:57]telex.hu / 1% Sziasztok, ez a 2026 a Telex választási műsora élőben.

[00:02:05]Én Bánáti Anna vagyok, a mai vendégünk pedig Orbán Krisztián, közgazdász közgondolkodó, akivel a világgazdaság átrendeződéséről fogunk beszélni, és arról, hogy hol lehet Magyarország új helye ebben a ebben az új világrendben.

[00:02:17]Szia Krisztián!

[00:02:18]Szervusz!

[00:02:18]Köszi a meghívást!

[00:02:18]Kezdjük azzal, hogy évek óta rendszeresen beszélsz arról, hogy a globalizáció abban a formában, amiben eddig ismertük, abban megszűnt tulajdonképpen, vagy végetért.

[00:02:29]Te hogyan hogyan datálnád, hogy mik voltak ennek a jelei?

[00:02:34]Ugye az első nagy jel, de ezt azért kívülről nem nagyon lehetett látni, az 2018 volt, amikor amikor Amerika szembesült azzal, hogy Ausztráliában Kína egy hatalmas befolyásolási és szellemi terméket megszerezni próbáló hálózatot épített fel több 1zer emberből.

[00:02:56]És amikor ezt az ausztrál elhárítás felgöngyörítette, akkor egyszerűen elkerülhetetlen volt azzal való szembenézés, hogy Kína nem úgy versenyzik, mint ahogy gondoltuk, hogy mindenki versenyzik a globalizált világba.

[00:03:11]Ugye a globalizált világ arról szólt, hogy a vállalatok a szereplők, és mindenki próbál a legjobb termékkel vagy a legolcsóbb termékkel versenyezni.

[00:03:16]És kiderült, hogy nem nem Kína esetében van egy nagyon tudatos politika, amelyik az arra irányul, hogy a szabályokat úgy alakítsák, vagy úgy használják ki, hogy ez a kínai vállalatoknak jó legyen.

[00:03:27]És ennek olyan elképesztő volt a léptéke, ami teljesen megdöbbentette az amerikaiakat.

[00:03:34]Fél éven belül az amerikai politikai elit egy az egyben felsorakozott egy Kínaellenes politika mögött mögé.

[00:03:43]Tehát 2001 szeptember 11-en kívül nem tudok felidézni olyan pillanatot, amikor ilyen sebességgel felsorakoztak volna, akkor értették meg, hogy az, amit ők építettek addig globalizált rendként, az szét fog esni, mert van egy nagyon nagy játékos, amelyik szisztematikusan csal.

[00:03:59]Igazából 2018-19 volt a nagy pillanata ennek, de ezt még csak az amerikaiak értették igazán, és az európaiak ellentartottak annak, hogy ez hogy ez valóság lenne.

[00:04:13]Ugye Angela Merkel híresen a régi világot akarta megőrizni, persze, mert Európa, különösen Németország hatalmas haszonöldvezője volt a régi világnak.

[00:04:22]És akkor jött 2022, amikor az oroszok megtámadták Ukrajnát, és hirtelen kiderült az, hogy a régi világ legfontosabb tabuja, hogy nincs nagyhatalmi háború, az nem tartható tovább.

[00:04:34]Oroszország megtámadta Ukrajnát, és Amerika nem nagyon tudott semmit tenni.

[00:04:39]Európa nem nagyon tudott semmit tenni.

[00:04:42]magát az egész rendet, a világrendet, amin a globalizált gazdaság alapult, azt aláásta egy nagy egy nagy hatalom, és ők semmit nem tudtak tenni.

[00:04:52]Na, az volt az a pillanat, amikor kiderült, hogy úgy ahogy van vége.

[00:04:57]A portfólak volt egy eseménye fél éve, ahol úgy fogalmaztál, hogy azért is ért véget részben, mert az Egyesült Államok szerepének a megváltozásával már nincsen egy olyan hatalom, ami betartatná ezt a ezt a korábbi egységes szabályrendszert.

[00:05:09]Akkor viszont Donald Trumpnak a második ciklusa hozta el végleg azt, hogy az Egyesült Államok ebbe a szerepbe került, és azt, hogy hogy kialakult ez a ez a kétpusú rendszer?

[00:05:20]Hallottam olyan elmélkedést egy amerikai közírótól, hogy Donald Trump egy hégeli értelemben vett világtörténelmi jelentőségi figura.

[00:05:28]Na, nem azért, mert ő valamifajta vízió mentén cselekedne, hanem azért, mert világtörténelmi jelentőségű változásokat katalizál.

[00:05:41]És Donald Trump kapcsán, a második elnöksége kapcsán azt mondhatjuk, hogy amit ő tesz, az Isten igazából 5-10 évvel felgyorsítja azt, ami egyébként történne.

[00:05:52]Tehát ilyen értelemben nagyon nagy a jelentősége.

[00:05:54]Mi az, mi az, amit ő fölgyorsít?

[00:05:57]Hát gyakorlatilag Amerika globális piacdaságot fenntartó szerepének a teljes feladását csinálja.

[00:06:06]Ebben a legszebb példa az volt, amikor belépett.

[00:06:11]az első héten, az elnöksége első hetén elfogadtatta azt a törvényt, vagy egy rendeletet hozott, hogy felfüggeszti a Foreign Corrupt Practices Actet, ami a külföldi korrupt tevékenységek törvénye, ami megtiltotta az amerikai vállalatoknak, hogy külföldön megkenjenek embereket.

[00:06:30]Ezért Amerikában régen börtönbe lehetett menni.

[00:06:32]Most ez a törvény fel van függesztve, és ezzel Amerika azt mondja, hogyha te Amerikán kívül vagy, onnantól kezdve nem számítanak ezek az átláthatósági meg ilyen-olyan szabályok, hogyha úgy kell, úgy tudsz több profitot szerezni, hogy te megkened az üzletfeledet, vagy azt az állami tisztviselőt, akivel üzletelni akarsz, hát akkor csináld úgy.

[00:06:53]Ez egy nyílt deklarációja annak, hogy az, amiről Amerika, amit Amerika hirdetett 1990 óta, az most már a kukában van.

[00:07:06]Itt ez az egyik tünete, amit vagy ez, amit felhasznál, tulajdonképpen az egyik tünete annak, hogy itt itt megváltoztak a játékszabályok.

[00:07:12]Mik a fő különbségek a a régi világnak a logikájában és a mostaniban?

[00:07:18]Igen.

[00:07:18]A a régi világnak az volt a logikája, hogy vállalatok versenyeznek.

[00:07:23]A mármint a globalizált világgazdaságnak az volt a logikája, hogy vállalatok versenyeznek többékevésbé ugyanazon szabályok mentén.

[00:07:31]Hát ilyen pici dolgok mindig voltak, amivel egy kicsit a helyieket lehetett segíteni, de alapvetően a külföldi vállalat az ugyanolyan vállalat, mint a hazai vállalat.

[00:07:40]Ugyanúgy kezeljük a bíróságokon, és egyébként általában véve a szabályok, a nemzetközi kereskedelem szabályai is univerzálisak.

[00:07:47]Mindenhova, ahova elér a globális rend, ott feltételezhetjük, hogy például vigyázni fognak arra, hogy ne lopják el az amerikai mozfilmeknek a szerzői jogát.

[00:08:00]Ugye Magyarországon a 90-es években óriási kampányok voltak ezzel kapcsolatban, hogy a videókazetta másolása bűncselekmény.

[00:08:09]És ez nem volt más, mint a globális rendnek a szabályait bele kellett verni az új tagoknak a fejébe, és ezek a szabályok többé-kevésbé mindenhol jelen voltak.

[00:08:20]Tehát volt egy gyakorlatilag volt egy amerikai újságó, egy híres újságíró, úgy hívták, hogy Tom Friedman, és őneki volt egy híres könyve, amiben ő deklarálta, hogy The World is flat, a világ lapos.

[00:08:33]És nem arra gondolt, hogy lapos földhívő lenne, hanem arra gondolt, hogy a világ egy nagy piactér.

[00:08:41]Na most ezzel szemben az új berendezkedésnek a legfontosabb szabálya az, hogy az erősnek van igaza.

[00:08:46]Nincsen.

[00:08:50]Felejtsük el azt, hogy most mindenki ugyanolyan szabályok mentén.

[00:08:52]Felejtsük el azt, hogy majd az ár meg a minőség dönt.

[00:08:56]Az dönt, hogy ki az erősebb.

[00:08:56]És akkor ebből rengeteg dolog következik.

[00:09:02]Elsősorban az, hogy két igazán erős hatalom van a világban, Kína és az Egyesült Államok.

[00:09:07]és ők határozzák meg a szabályokat.

[00:09:11]Az, hogy pontosan hogyan, az egy marhaizgalmas kérdés, és remélem, lesz rá lehetőségünk, hogy beszéljünk róla, de röviden ennyi a lényeg.

[00:09:17]Ők határozzák meg a szabályokat, mindenki más igazodik hozzá, és ők persze úgy határozzák meg a szabályokat, ahogy nekik jó.

[00:09:24]Erre rá is térhetünk most rögtön, hogy hogy milyen típusú szabályokat határoz meg Kína, és milyen típusú szabályokat Amerika a mostani rendben.

[00:09:33]Azt érdemes szerintem ami talán a a leg izgalmasabb, az az, hogy mind a két mind a két játékos fogalmazzunk így platformokban gondolkodik.

[00:09:47]A négy nagy platformot tudunk könnyen elkülöníteni.

[00:09:53]Van a gyártási platform, tehát mindazon dolgok, amiket gyártunk.

[00:09:58]Van a szoftver platform, gyakorlatilag a digitális világnak a platformja, van a pénzügyi platform, ez a pénzvilág, és van egy olyan, ami mindenfajta nyilvánvaló ok miatt külön van, és ez pedig a védelemipari platform, aminek ugye különleges jelentősége van, hiszen végső soron az erő dönt mindenről.

[00:10:14]A tehát van ez a négy terület, ez a négy platform és a minden egyes platformra igaz az, hogy ő tehát többiekvésbé ezen belül a játékszabályok azok rögzítve vannak, mert mindegyiknek vannak sztenderdjei, mindegyiknek vannak elfogadott megoldásai, mindegyiknek vannak mindegyiknek van egy belső logikája, de ennek a négynek egyenként nagyon-nagyon más a logikája.

[00:10:45]Na most a kínaiak mintegy 30 éve elsősorban a gyártási platformra fókuszálnak.

[00:10:52]És először 2021-ben láttam én, lehet, hogy volt korábban is, olyan politbüró anyagot, kínai politbüró anyagot, amely kifejezetten platformról beszél, és arról beszél, hogy Kína célja az, hogy olyan olyan világot hozzon létre, ahol nem lehet komoly dolgot gyártani kínai alkatrész nélkül.

[00:11:17]Ez mostanra az idei évre már a hivatalos új öt éves tervhez kapcsolózó tervezésnek egy központi eleme lett, hogy arra kell törekedni, hogy ne lehessen megkerülni a kínai alkatrészeket semmiben.

[00:11:33]És akkor ennek rengeteg fontos következménye van.

[00:11:35]Tehát ők azt a platformot akarják uralni.

[00:11:37]Ez annál is könnyebb, mert az amerikaiak feladták ezt a platformot 15 évvel ezelőtt.

[00:11:45]Tehát ez egy Kína által dominált rész lesz.

[00:11:48]A pénzügyi platform az megint viszonylag egyszerű.

[00:11:52]Ez egy dollárralapú világ, és az amerikaiaknak hihetetlen mozgástere van abban, hogy ennek a szabályait meghatározzák.

[00:12:00]És hát ezzel nyíltan élnek is.

[00:12:01]Akit kit tiltanak a dollár rendszerből, az olyan, mint akit tiltották volna a világból, az gyakorlatilag csak Oroszországban meg Iránban tud tevékenykedni.

[00:12:09]Ögyhogy, úgyhogy az az amerikaiak kontrollja alatt van, és a kínaiak ezen ugyan látszólag ilyen gesztusokat tesznek, hogy majd ők is építenek valamit, de ameddig ők nem engedik a tőke szabad áramlását, addig esélyük nincs arra, hogy a remimbi versenyezzen a dollárral.

[00:12:28]Úgyhogy ez egyértelműen a pénzügyi világ az egy Amerika központú világ.

[00:12:31]A védelempolitikában és a szoftverben pedig azt látjuk, hogy nagyon tudatosan két különálló világot hoznak létre, ahol nincs átjárás.

[00:12:41]Gyakorlatilag minden nagy a platformnak minden fontos építő elemében az amerikaiak dominálják a Kínán kívüli világot, de a kínaiak be sem engedik az amerikaiaknak ezeket a platformépítő oszlopait.

[00:13:01]a kínai emberek életébe.

[00:13:04]Úgyhogy megvan a Facebooknak a pandantja, megvan az Amazonnak a pandantja, mindennek megvan a pandantja mostanra, és ezek hermetikusan el vannak egymástól zárva.

[00:13:15]És ezek az új, tehát ez a négy platform, amit említettél, az ezekben kialakult rend az még formálódik, vagy már kezd berögzülni, vagy már be is fagyott esetleg?

[00:13:25]Én azt gondolom, hogy a a szoftver világ rendje az az nagyon erősen hogy is mondjam, befagyni, jegecesedni tűnik.

[00:13:37]Nyilván a a mesterséges intelligenciához kapcsolódó dolgok ezt valamelyes változtathatják, de nem drámai.

[00:13:45]Jól látjuk azt, hogy az amerikaiak egy eszement költéssel mennek arra, hogy dominanciájuk legyen ebbe.

[00:13:50]A kínaiak egy ilyen nagyon okos követő stratégiát folytatnak, ami sokkal olcsóbb.

[00:13:58]Miután ők a pénzük nagy részét a a gyártási platformra költik, ezért egyszerűen nincsen annyi pénz Kínában, hogy versenyezenzni lehessen az amerikai elsőségért folytatott harcban.

[00:14:08]ők ezt a nagyon okos hát a a szaknyelvben úgy mondják, hogy desztilláló stratégiát folytatják.

[00:14:15]Ennek az a lényege, hogy meghackelik a nagy amerikai modelleket, és azoknak csak a zanzáját szedik ki, csak a tanulságait szedik ki.

[00:14:22]Ezért nekik nem kell évente 700 milliárd dollárt költeni rá, hanem elég, ha évente 70 milliárd dollárt költenek rá, és így anyagilag bírják ezt a szoros követő megközelítést.

[00:14:35]Úgyhogy azt gondolom, hogy szoftverben állandósodni látszik.

[00:14:38]Védelemben már nagyon-nagyon régen külön van a két világ.

[00:14:41]És akkor ahol változások történnek, apró változások történnek a pénzvilágban, elsősorban a a pénz digitalizációjához kapcsolódóan.

[00:14:51]Ebben Kínának 10 évvel ezelőtt volt egy előnye, amit amit mostanra azt mondhatjuk, hogy nincs igazán.

[00:14:58]És akkor a ahol a nagy változás történik, az a gyártási platform, ott ugyanis Európának meghatározó jelentősége van még most is.

[00:15:13]És a következő 10 év óriási veszélye az, hogy az európai részesedést, az európai lábait ennek a platformnak Kína meg fogja enni.

[00:15:25]Mindjárt rátérünk Európa és Kína viszonyára is, de előtte még, hogy ennek az újféle rendszernek hogyan osztanád fel a győzteseit és a veszteseit az alapján, amit amit most tudunk?

[00:15:36]Hát nagyon úgy tűnik, hogy két nagy győztese van, az Egyesült Államok és Kína.

[00:15:43]És nagyon úgy tűnik, hogy a legnagyobb prédát, azt Európának hívják, ahhoz, hogy az ember ebben a rendszerben játékos tudjon lenni, ahhoz szüksége van saját védelmi képességre, és szüksége van arra, hogy képes legyen az államhatalmat felsorakoztatni a gazdasági aktorok mögött.

[00:16:06]De az Európai Unió az nem egy állam, ezért aztán nem is tudja felsorakoztatni azt a hatalmat a gazdasági aktorai mögött.

[00:16:13]Ezért nem tud versenyezni ezzel a platformépítési kísérlettel, és helyette hát ilyen pótcselekvésekkel próbálkozik, mint hogy csökkentsük a bürokráciát.

[00:16:23]Biztosan segít valamit.

[00:16:25]Biztos.

[00:16:25]De akkor, hogyha közben Kína évente, hát az, hogy Kína építi ki, az egy egészen csodálatosan szép történet.

[00:16:34]Most nem ugranék bele egyből.

[00:16:35]Ha ha ha érdekes, akkor akkor szívesen elmondom, de röviden nem tudunk vele versenyezni.

[00:16:41]A másik nagy vesztes Oroszország.

[00:16:43]Tehát Oroszország egy történelmi léptékű harakirit követ el a szemünk látára.

[00:16:50]Válik teljesen kiszolgáltatottá Kínának.

[00:16:53]Teljesen kiszolgáltatottá Kínának, miközben hihetetlen mennyiségű emberállományt veszít folyamatosan.

[00:17:01]Az oroszok most először vagyunk ott, hogy két hónapja nincs harctéri előrenyomulásuk, két hónapja nem tudnak úgy, hogy havonta 40000 embert veszítettek.

[00:17:13]Tehát a a háborúban legalábbis holdponthoz érkeztünk.

[00:17:16]Ott tartunk, hogy nyíltan megy a pletyka arról, Oroszországban élő orosz emberek Telegramon posztolnak arról, hogy hogy valami valami büzlik Dániában, ugye, hogy hogy valami forr Moszkvában, merthogy soha ilyen ilyen visszafogó győzelmi felvonulás, mint a má mostani május 9-i, nem volt.

[00:17:38]az, hogy mindenki elégedetlen, az, hogy innen két út van, az észak-koreai teljes hadigazdaság, vagy pedig a visszalépés, ami viszont Putyin szempontjából elfogadhatatlan.

[00:17:52]Tehát Oroszország óriási vesztes és nagyon félő, hogy hogy Európa is az.

[00:18:00]Még egy kérdésig visszatérnék Kínára.

[00:18:02]Már csak azért is, mert ugye említetted Ausztráliát rögtön a a beszélgetés elején, mint egy olyan ország, ami észrevette ennek a veszélyeit.

[00:18:08]És ugye Ausztrália nincsen nincsen egyedül.

[00:18:13]Hogyan hogyan nyilvánul meg a kínai agresszív terjeszkedésnek a hátránya a partnerországoknak a tekintetében?

[00:18:17]Tehát vannak-e olyan országok, akik kiábrándultak Kínából?

[00:18:23]A tehát mindenképpen vannak.

[00:18:23]A a kérdés az az, hogy mi az alternatíva.

[00:18:27]Tehát rengeteg afrikai ország van.

[00:18:30]Ugye a 2010-es években nagyon sokat olvastunk arról, hogy Kína megjelenik Afrikában jelentős tényezőként.

[00:18:37]És akkor nagyon sok ország megégette magát, mert kiderült, hogy Kína azért jelenik meg ott, hogy ő abból hasznot hajtson, ami persze nem meglepő.

[00:18:46]Az európaiak meg az amerikaiak is azért jelentek ott meg, hogy hasznot hajtsanak, de aztán ez nagyon sok csalódáshoz vezetett, mert ré, tehát Kína retorikai szinten a régi gyarmatosítás elleni vagy gyarmati felszabadító háborúkhoz kapcsolódó még Mau idejéből származó retorikát használta, hogy ők jönnek a bennematkozás elve, hogy ők azok, akik a nyugattal szemben segítenek ezeknek az országoknak, amelyik mind igaz, tehát tényleg a nyugat nyugodtal szemben segítenek, csak éppen kérik maguknak a sápot, amiket építenek, azok elsősorban a kínaiaknak jók.

[00:19:23]És akkor hát és ami nagyon fontos, hogy komoly pénzügyi függést alakít ki.

[00:19:29]Ö, és akkor hát voltak országok, ahol ezzel nagyon nem voltak kibékülve, ahol Ázsiában, ahol ezzel kapcsolatban ilyen nagyon nagy egyensúlyozás van, az Indonézia gyakorlatilag a legnagyobb ország, aminek a hol áll ebben a világrendben, akimek az kérdéses, az Indonézia.

[00:19:47]A Füllepszeg Fülleepszigetik egy ideig játszott ezzel a gondolattal, hogy ők esetleg Kínához közelebb, de mintegy 10 évvel ezelőtt ezt elengedték, és azóta nagyon éles konfliktusaik vannak velük.

[00:20:02]Úgyhogy, úgyhogy hát a nehézség az olyan országoknak van, mint például Vietnam, amelyik nagyon gyanakodnak a kínaiakra, de ugyanakkor nagyon gyanakodnak a nyugatiakra.

[00:20:12]Hát Vietnámban kommunista uralom van, tehát a nyugatiaktól tartanak.

[00:20:16]Most mit csináljon Vietnam?

[00:20:18]Hova álljon?

[00:20:18]félnek Kínának az ilyen birodalmi ambícióitól, de félnek a nyugatnak ettől a nyugatosító vagy demokráci terjesztő ambícióitól.

[00:20:25]Ezért aztán folyamatosan libikókáznak.

[00:20:31]Az ilyen libikóká nagyon nehéz megúszni, hogy az ember előbb-utóbb ne pottyanjon le.

[00:20:36]Zoomoljunk rá akkor Európára.

[00:20:36]A portfóliónak egy tavalyi konferenciáján úgy fogalmaztál, hogy Európa kénytelen választani két kedvezőtlen opcióból.

[00:20:42]az egyik Kína katasztrofális ajánlata, és a másik az Egyesült Államok enyhén megalázó ajánlata.

[00:20:49]Utóbbi az a az az USA és az EU közötti kereskedelmi megállapodásra vonatkozott.

[00:20:53]Mindjárt beszélgetünk majd erről is.

[00:20:55]De miről miről szólt alapvetően ez a ez a két ajánlat, és mennyivel volt jobb alapvetően az amerikai, mint a kínai?

[00:21:05]A alapvetően a az a európai aján, tehát az Európa egy export gazdaság.

[00:21:10]abból él, hogy a világ nagy piacaira eladja azt, amit vagy Európában gyárt, vagy az európai gyártók gyártanak ezekben az országokban.

[00:21:22]A kínai ajánlat az igazából úgy hangozhatott volna, hogy Kína lehetővé teszi, hogy az európai termékek egy kicsit egyenlőbb körülmények között versenyezzenek Kínában.

[00:21:34]Egy kicsit.

[00:21:34]Ugye ott nagyon lejt a pálya a hazaiaknak egy kicsit egyenlőbb körülmények között, és cserébe Európának is nyitva kell tartania a piacát Kína felé.

[00:21:47]Az amerikaiak ajánlata az volt, hogy figyelj, itt van az amerikai piac, de ahhoz, hogy te ide belépjél, ahhoz neked 15%-ot fizetned kell vámban plusz, és ez nagyon fontos, el kell köteleződnöd, hogy 500 milliárd dollárnak megfelelő összeget beruházol Amerikába.

[00:22:02]Tehát ez egy ilyen egy ilyen teljesen kiszolgáltatott viszonyt mutatott, de igazából ez nem a gazdasági kérdéseken dőlt el, hanem Amerika egyértelművé tette, hogy megadja azt az átmeneti támogatást Ukrajnának, amire szükség van ahhoz, hogy az oroszok ne tudjanak áttörni.

[00:22:22]Kína pedig egyértelművé tette, hogy ő nem hajlandó semmit tenni azért, hogy Oroszországot visszafogja Ukrajnában.

[00:22:29]És miután Európa szempontjából Ukrajna ügye élethál kérdés, az gyakorlatilag a mi biztonságunkról szól az, hogy Oroszország ne nyerhessen Ukrajnában.

[00:22:45]Ezért aztán Európa számára teljesen egyértelmű volt, hogy csak az amerikai ajánlat jöhet szóba.

[00:22:48]Úgyhogy lenyeltük a Békát, Európa jó pofát vágott a 15%-hoz.

[00:22:55]Most ugye újabb vámat akarnak emelni az amerikaiak egy július 4-i határidővel.

[00:23:02]Tehát, hogy az a helyzet, hogy folyamatosan ez lesz, tehát hogy fizetnünk mindaddig, ameddig Ameriká Amerikára hagyatkozunk védelemben, addig ezért fizetni fogunk.

[00:23:12]Igen.

[00:23:12]Itt arra utaltál, hogy Trump ultimátum ultimátumot adott az EU-nak, hogy július 4-ig 4éig, ami ugye egy szimbolikus dátum, tulajdonképpen Amerika szempontjából véglegesíteni kell a megállapodást, különben emelik a vámokat, és az EU azt azt konkrétan ezekben a napokban is próbál megegyezni a részletekről.

[00:23:31]Ö Trump kapcsán az egyébként egy érdekes kérdés, hogy őt mennyire lehet komolyan venni, vagy pontosabban mennyire tud az Európai Unió úgy egy stratégiát felhúzni, hogy egyrészt Trump az, akiről akivel meg kell állapodni, másrészt pedig neki is két és fél éve van hátra ebben a ciklusban.

[00:23:50]Szerintem azért jó párhuzam Trumpot világtörténelmi figurának nevezni, mert mert az mert túlmutat a jelentősége önmagán.

[00:23:59]Trump azt mutatja, hogy az amerikai politikai élet eljutott abba a fázisba, amikor a legzseriibb, legrövidtávúbb és leganyagiasabb ösztönök mentén mindenfajta kiszámíthatóság mellőzésével politizálnak.

[00:24:24]Na most ez nyilván egy extrémitás, nem ilyen lesz a jövőn, vagy minden bizon nem lesz ilyen rossz a következő amerikai elnök Európa szempontjából, de emlékeztet mindenkit arra, hogy Amerikában benne van ennek a veszélye.

[00:24:43]Amerika tud ilyen lenni, hogy ki kell jönnünk abból az illúzióból, hogy Amerika az valamifajta példa lenne, hogy Amerika az bármiféleképpen utat mutatna Európa számára társadalmilag, gazdaságilag.

[00:24:58]Nem mutat utat, nem akarunk olyanok lenni és nem hagyatkozhatunk rájuk.

[00:25:02]Úgyhogy a jelentősége Trámnak igazából az, hogy az európaiakat segíti abban, hogy egy kicsit komolyabban vegyék azt az egzisztenciális problémát, ami előtt állnak.

[00:25:16]Jobb lesz egy kicsit később.

[00:25:16]Minden bizonnyal jobb lesz, mint ő.

[00:25:18]De még ha jobb is lesz, nem szabad elfelejtenünk.

[00:25:23]És most egy generációra nem is fogjuk elfelejteni, hogy bármelyik pillanatban jöhet egy Donald Trump.

[00:25:29]És hogyan, hogyan láttad Európa helyzetét most?

[00:25:31]vagy hogy mennyire sikerült Európának felfogni az ezzel kapcsolatos változásokat?

[00:25:38]Én azt gondolom, hogy abszolút sikerült felfogni.

[00:25:40]A probléma az az, hogy ez nagyon máshogy érinti a 27 országot.

[00:25:42]A tudom van egy Oroszország sok.

[00:25:49]Egyszerűen látjuk azt, hogy Oroszország hajlandó tzreket feláldozni számunkra felfoghatatlan okokból.

[00:25:55]a sajátjaikat mészárszékre küldik egy őrült elme valamifajta pszichológiai igényének a kielégítéséért.

[00:26:10]Ez a sok különösen élesen él a balti államokban is, Lengyelországban, illetve Finnországban, akik nyilvánvalóan közvetlen fenyegetettség állapotában élnek.

[00:26:18]Románok szintén.

[00:26:21]Ez kevésbé sokszerű Spanyolországnak meg Portugáliának.

[00:26:26]Nekik annyira messze van Oroszország, hogy egész egyszerűen nem is tudják ezt így kezelni.

[00:26:30]Amerika nagyon hasonló.

[00:26:33]Az amerikai probléma az egy óriási probléma azoknak az országoknak, ahol a gyártásból származó export a GDP-nek egy jelentős része.

[00:26:40]Hát ez négy ország Európában, akiknek igazán jelentős Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Csehorsz és Magyarország.

[00:26:51]Plusz, bocsánat, kivettem az ötödiket, Németország.

[00:26:53]Ez az öt ország, akinek a GDP-ből több mint 20%-ot állít elő a gyártás.

[00:26:59]Ők exportból élő országok.

[00:26:59]őket sokkal jobban fenyegeti Donald Trump tevékenysége, mint mondjuk a, nem is tudom, hogy ki tudnék mondani, mint mondjuk a franciákat, vagy a lengyeleket, pontosabban a bocsánat, a lengyeleket vissza is szívtam, mint a franciákat, akik számára nem ez a legnagyobb fejfájás.

[00:27:20]Tehát, hogy nagyon különböző az, hogy ez a dolog hogyan érinti, és ez Európának a problémája.

[00:27:28]Most már nem az a gond, hogy ne értené mindenki, hogy milyen nagy a baj.

[00:27:33]Mindenki érti, hogy óriási a baj.

[00:27:35]A gond az, hogy ez a baj mind a 27 aktornak mást jelent.

[00:27:39]És akkor hogy fog megegyezni 27 játékos egy közös stratégiában?

[00:27:49]Beszéljünk Németországról.

[00:27:49]Legutóbb, amikor itt voltál Teleg stúdiójában, akkor hosszan beszéltünk a németeknek a gazdaságélinkítő csomagjáról, ami akkor még a bejelentésnek a fázisában volt, és akkor azt mondtad, hogy hogy derülátó vagy alapvetően ezzel a csomaggal kapcsolatban.

[00:28:04]Most hogyan látod?

[00:28:06]Kevésbé vagyok derülátó.

[00:28:06]Tehát azt gondolom, hogy az irány nagyon helyes.

[00:28:11]Ugye az volt az elképzelés, oké, nem építhetünk mindent exportra.

[00:28:13]Az exportpiacok azok nem olyanok lesznek, mint amilyenek voltak az elmúlt 30 évben.

[00:28:19]Nagyon komoly térvesztése lesz a német iparnak, úgyhogy kell, hogy olyan piacaink legyenek, amik európai kontroll alatt vannak.

[00:28:27]És a védelemipar az nyilvánvalóan ilyen, és az infrastruktúra az is olyan, mert hát az ott helyben van.

[00:28:33]Erre létrehoztak a németek egy óriási alapot, illetve költségvetési játékteret teremtettek a védelemipari kiadásoknak.

[00:28:41]Most jött ki négy hete egy elemzés az egyik leginkább köztiszteletben álló nagy kutatóintézettől Németországban, amelyik azt mutatta, hogy az E akkor az elmúlt 12 hónapban ebből az infrastruktúra alapból a német kormány összes költése, ami abban az elmúlt egy évben történt, annak a 95%-a szociális kiadásokra ment az infrastruktúra alapból, ami azt mutatja, hogy valahogyan a német államnak és politikának van egy bénultsága.

[00:29:18]Nem tudják keresztül vinni az akaratukat.

[00:29:21]És azért nem tudják keresztül vinni, mert nagyon-nagyon sok különböző érdek között kell legyensúlyozni.

[00:29:27]Azért, mert a német állam úgy van összetéve, hogy nehogy véletlenül valaki az egyedi akaratát tudja rajta keresztültni, hiszen ez a harmadik birodalom szörnyű tapasztalatából tanulni kívánó alkotmány, amire ők alapoznak, aminek az a lényege, hogy soha ne legyen egy végrehajtó hatalom abban a helyzetben, hogy ne tudjon neki ellentartani egy csomó kisebbség.

[00:29:49]És most ennek a pandantja van.

[00:29:53]Ugye a környezetvédő, a mit tudom én, aki a nem akarja, hogy vasút legyen, aki a a szakszervezet, aki nem akarja, hogy többet kelljen dolgozni, mindenfajta részérdek annyira rátelepszik a kormányzati döntések megvalósítására, hogy nem lehet megoldani azt, hogy 12 hónap alatt az infrastruktúra alapból infrastruktúrára költsenek.

[00:30:22]Másrészt néző viszont ugye Európa részben azért is Európa meg azért is egy élhető hely, pont azért, mert vannak ilyen így van ilyenek.

[00:30:30]Tegyük fel, hogy létrejön egy olyan EU, mondjuk 10 év múlva, ahol a tagállamok nagy részébe sikerül sikerül ez a modellváltás.

[00:30:36]Tehát lesz egy olyan gazdasági hajtóerő, aminek a fókuszában az állami megrendelések meg mondjuk a védelmi ipar áll.

[00:30:42]Ennek milyen következményei lehetnek hosszútávon?

[00:30:46]Tehát hogyan tudja ez felpörgetni akár a versenyképességet, akár mondjuk a termelékenységét Európának?

[00:30:52]Hát ö tehát önmagában azért ez nem egy csodaszerv.

[00:30:57]Ez tud segíteni abban, hogy csökkentsük azt a azt a kárt, azt a azt a veszteséget, ami abból fakad, hogy Kína lassan megeszi az ebédünket, de ez önmagában nem lesz elég arra, hogy Európa erősödjön, fejlődjön.

[00:31:20]Ahhoz, hogy Európa erősödjön, fejlődjön, ahhoz bizony arra van bizony arra van szükség, hogy valamilyen valamilyen módon Európa úgy tudjon fellépni, mint egy egységes állam.

[00:31:32]Ha Európa képes úgy fellépni, mint egy egységes állam, akkor az érdekérvényesítési képessége az nagyobb lesz Európa határain kívül.

[00:31:45]Ha nagyobb lesz, akkor képes lesz a vállalatainak piaci területeket jobban biztosítani.

[00:31:49]A kínai programnak, a kínai iparfejlesztési programnak két nagyon fontos lába van.

[00:31:57]Az egyik, hogy hogyan építenek ki hihetetlen, alacsony áron egyre magasabb minőséget előállítani képes vállalatokat.

[00:32:07]Ez az egyik lába.

[00:32:07]De a másik lába az, hogy hogyan nyomják le mindenfajta külszágnak a torkán azt, hogy neked bizony be kell fogadni a kínai árut, és nem nem emelhetsz vámot.

[00:32:24]Tehát Európa jelenlegi helyzetében teljesen nyilvánvalóan szüksége lenne valamilyen vámvédelemre a kínai árukkal szemben.

[00:32:32]És ezt nagyon fontos dolgot szeretnék tisztázni.

[00:32:34]A kínai termék azért olyan olcsó, mert felfoghatatlan mennyiségű támogatásból dolgozik.

[00:32:39]A kínai iparpolitikának a lényege, hogy nem engedik, hogy az emberek fogyassztanak.

[00:32:46]nem az emberekhez jut el a jövedelem, hanem a vállalatokba megy.

[00:32:51]Ez egy ilyen, hát egy ilyen klasszikus a marxis a a régi marxista gazdaságpolitikának és a és a poroszos iparfejlesztésnek egy ilyen nagyon sikeres kombója a a sigimpini iparpolitika, de ennek az a lényege, hogy a hogy az országban nem engedik, hogy a jövedelem jelentősen nőjön.

[00:33:15]Az emberek nem, tehát a az elnyomást úgy használják ki, hogy el vannak nyomva, nem tudnak lázadozni, ezért megtehetjük, hogy nem nagyon nő a jólétük, a fogyasztásuk.

[00:33:24]Cserébe rengeteg pénz mehet vállalatoknak.

[00:33:27]Ezek a vállalatok egy óriási belső piacon versenyeznek.

[00:33:31]Kiválasztódik közülük a leghatékonyabb, és Kínán belül fantasztikus verseny van a vállalatok között.

[00:33:38]Utána kötelezem a kínai vállalatokat arra, hogy csak kínai beszállítójuk lehet.

[00:33:43]Csak kínai beszállítójuk lehet.

[00:33:45]Nagyon zárt ellátási láncokkal dolgoznak.

[00:33:47]Egyes láb, kettes láb.

[00:33:51]Utána odamegyek Európához és azt mondom neki, ha te bármit csinálsz vámokkal, akkor az itt lévő német cégek nagyon rosszul fognak járni.

[00:33:59]Akkor a Kínába telepített német cégeknek bizony-bizony kutyaorsa lesz.

[00:34:04]És akkor ezek a cégek mennek, lobbiznak Berlinbe, és azt mondják, hogy figyelj, épp elég nagy bajunk van így is, hogyha még a kínai lábunkat tönkretesszük, akkor teljesen ezt úgy kell elképzelni, hogy nagy német autógyárak értékének 30-40%-a már Kínában van.

[00:34:20]A BASF-nek, a világ egyes számú vegyipari cégének az értékének körülbelül 30%-a Kínában van.

[00:34:31]Úgy Kínában van, hogy ott van fizikailag, nem lehet elhozni onnan.

[00:34:34]Tehát ha őket bántják Kínában, akkor ezeket a német cégeket fundamentálisan vágja meg.

[00:34:40]És akkor ott ül az ember Berlinben, és gondolkodik azon, hogy melyik kezét harapja meg.

[00:34:44]Tehát, hogy a kínai iparpolitika nagyon szofisztikált.

[00:34:50]Nagyon szofisztikált.

[00:34:50]Biztosítja a piacot, és közben biztosítja, hogy az így megszerzett piacra tényleg jó termékeket küldjenek be.

[00:34:57]Ráadásul ott ugye az árral való játékot nem büntetik, nincsenek olyan versenyszabályok, mint Európában vagy Amerikában, de egész egyszerűen az egy bevett dolog, hogy ők nemzetközileg rettentő alacsony áron kinyírják a versenytársaikat és utána megemelik az égbe az árukat.

[00:35:13]De akkor tulajdonképpen most azt mondod, hogy Európa abban a formában, ahogy most ismerjük, ezzel nem nem tud mit kezdeni.

[00:35:23]Hát azt tudja csinálni, hogy egyfajta kiszolgáló gazdaság lesz, és és a elfogadja azt, hogy a platformok, ami amin a nap vállalatain működnek, platformok, azokat a kínaiak és az amerikaiak fogják szabályozni.

[00:35:34]A ezeken a profit döntő többségét mindig a platform alkotóvállalatok szedik le, és majd a kiegészítő egy olyan kiszolgáló helyzetben lesz Európa, mint amilyen kiszolgáló helyzetben volt mondjuk Magyarország, Németországhoz képest az elmúlt 30 évben.

[00:35:50]Ez egy ilyen sors.

[00:35:53]Akkor nézzük Magyarország szerepét ebben az új rendszerben.

[00:35:55]Legutóbb, amikor itt voltál a Telek stúdiójában fél éve, akkor arról beszéltünk, az volt a fő üzenet, hogy a magyar felzárkózás megrekedt, és belesétáltunk alapvetően a közepes jövedelem csapdájába.

[00:36:06]akkor azt mondtad, hogy van egy olyan optimista forgatókönyv, hogyha ha hozzájutunk az EU-s pénzekhez, esetleg bejelentjük azt, hogy az eurozónához szeretnénk csatlakozni, illetve ha megszűnik a járadékvadászat, akkor ezek adhatnak egy egyszeri löketet, de alapvetően ezt a növekedést nem szabad félreérteni, mert ez az elmúlt éveknek a hatékonytalanságából adódik, és hosszú távon ez sem lesz elég.

[00:36:30]Az a világgazdasági átalakulás, amiről eddig most beszéltünk, az mit mit jelenthet Magyarország jövője szempontjából?

[00:36:39]ebben a struktúrában nem sok jót.

[00:36:39]Tehát azok a német cégek, amelyikre amelyeknek a a amelyek a nagy üzemeiket ide hozzák magyar ide hozták Magyarországra, és amely a magyar GDP-nek egy nagyon jelentős részét állítják elő, a magyar foglalkoztatásnak egy nagyon jelentős részét biztosítják.

[00:36:55]Ezek a német cégek nagyon nagy bajban vannak jelenleg.

[00:37:01]ezeknek a német cégeknek az útvesztéséről meg stratégiai dilemmáiról beszéltünk az előbb.

[00:37:07]Ez azt jelenti, hogy onnan várható egy nagyon komoly válság.

[00:37:17]Három, nem, nincs három, két hete jött ki a Ródium Groupnak ez a talán a legmag legtöbbre tartott nyugati elemző cég, amelyik Kínával foglalkozik.

[00:37:28]Tehát a Kínával foglalkozó elemző cégek közül talán a legtöbre tartott a Ródium Group.

[00:37:32]Két hete jött ki egy nagyon átfogó, komoly elemzése arról, hogy kiket fenyeget a következő öt évben a kínai iparpolitika a leginkább.

[00:37:45]És azt hozták példának, hogy hát az olyan európai országokat, mint Németország és Magyarország, merthogy olyan termékeket állítanak elő Magyarországon a német cégek, amikkel szemben nagyon-nagyon sikeresek mostanra a kínaiak.

[00:38:05]Úgyhogy jogos a kérdés, hogy ha ez a helyzet, akkor jó ötlet volt kínai lóra tenni.

[00:38:15]hogy akkor akkor BD ez mennyire jó.

[00:38:15]Hát van egy kis bibi.

[00:38:18]A bibi az az, hogy ebben a helyzetben a az a típusú kínai stratégia, amit láttunk az elmúlt vagy Kína stratégia, amit láttunk az elmúlt ö-nyolc évben, az önsorstrontó.

[00:38:30]Az mármint a magyar, a magyar, bocsáss meg.

[00:38:35]Igen, a magyar, az önsorstrontó.

[00:38:37]Magunkat lőjük lábon.

[00:38:41]ugyanis ezek a kínai gyártók arról híresek, hogy egy kínai kormányzati elváráshoz igazodva ők nem alkalmaznak semmilyen komoly fázisban, semmilyen komoly területen hazai beszállítót.

[00:38:58]Ez nagyon-nagyon fontos.

[00:38:58]A németek sok magyar beszállítót használnak, a kínaiak aligalig szinte nulla hazai beszállítót használnak, ami azt jelenti, hogy nekünk még mindig jobban megér megéri küzdeni az utolsó az utolsó 10-15%-nyi világpiaci részesedésér a németek mellett, mert abból nekünk még van jövedelmünk, mint hogy odaadjuk a vizet, az energiát meg a földet a magyar területről, és utána semmi hasznot Ne húzzunk abból, hogy itt van egy BD.

[00:39:33]Tehát az, amit mi Kínával csináltunk, hogy gyakorlatilag egy ilyen partraszállási hídfő állást biztosítottunk a kínai iparnak Európa felé.

[00:39:44]Ennek akkor lett volna értelme, ha ebből Magyarország húz valamit, mármint azon kívül, amit politikailag Orbán Viktor húzott magának, hogy hú, el tudott repülni egyszer Sicin Pinhez.

[00:39:59]De ebből Magyarország, a magyar emberek, a magyar gazdaság semmit nem profitált.

[00:40:04]Egyszer viccesen voltam olyan emberek között, akik a BYD-nak próbáltak beszállítani, és mondtam nekik, hogy hát legalább mondom, ne mondjuk azt, hogy nulla hasznunk, mert hát legalább a büfés magyar.

[00:40:15]És hatalmasat nevettek, és azt mondták, ezek ilyen szegedi vállalkozók voltak, azt mondták, hogy hát mit gondolok?

[00:40:22]Hát a büfés az kínai.

[00:40:26]Tehát hogy tényleg alig alig észrevehető a pozitívum, amit mi ebből ki tudunk venni.

[00:40:33]Megengedtük nekik, hogy innen jöjjenek és próbálják meg lenyomni azokat a cégeket, amikből mi azért egy kis hasznot ki tudtunk venni.

[00:40:44]Úgyhogy ebben a struktúrában az, amiben most vagyunk, ami ezekben a nagyon nehéz helyzetben lévő német, ezekre a nagyon nehéz helyzetben lévő német cégekre épít, ebben nincs további felzárkózás Magyarország számára.

[00:40:59]Ez egy egy utóvédharc most.

[00:41:03]Mi lehet akkor a következő lépés Magyarországnak?

[00:41:07]Rettentő nehéz ez a kérdés.

[00:41:07]nincsen rá valamifajta recept, ahogyan ezt meg lehet csinálni.

[00:41:13]És akkor itt egy icipicit kitekintenék.

[00:41:18]Van egy olyan koncepció, amit én számomra a legkedvesebb koncepció egy ország fejlődéséről, amit még a 90-es évek elején írt egy nagyon híres latinamerikai közgazdász, és Ricardo Hausmannak hívják, és ő azt írta le, hogy igazából a sikeres fejlődés az mindig egy önfelfedezés.

[00:41:42]Az arról szól, hogy kiemelkedik egy-egy sikeres vállalat, és utána azt az egy-egy sikeres vállalatot elkezdi az országba sok mindenki imitálni, és az az egy vállalat, sokszor egy vállalkozó találja meg azt, hogy mit lehet igazán jól csinálni abban az országban.

[00:42:01]De ezt persze az kell, hogy közben 5000 próbálja és egynek sikerül, és akkor őt majd nagyon sokan kezdik el követni.

[00:42:12]Na most ha ebben gondolkodunk, és én azt gondolom, hogy csak ebben gondolkodhatunk, ha ebben gondolkodunk, akkor az egyik dolog, amit csinálni kell, az, hogy le kell hozni a magyar vállalatokat a támogatás alkoholizmusról.

[00:42:25]Jelenleg a magyar vállalkozóknak egy kézzel fogható része, különösen a közepes és nagyméretű vállalatoknál teljesen függ az állami támogatásoktól, az EU-s támogatásoktól.

[00:42:36]Ha függ, azt úgy kell érteni, hogy a növekedését, a beruházásait úgy tervezi, hogy ó, majd jön a támogatás majd abból.

[00:42:42]Ez nem egy fenntartható működés, és az, ami csak támogatásra alapuló stratégia, az biztos, hogy nem lesz egy olyan történet, amiből aztán megtalálhatjuk azt az egy-két területet, amiben Magyarország hozzá tud ehhez valamit tenni.

[00:42:59]Ez az egyik dolog.

[00:42:59]A másik dolog, hogy ahhoz, hogy ez működjön, ahhoz egy kooperatív társadalom kell.

[00:43:04]Jelenleg mi egy ilyen cinikusan individualista társadalom vagyunk, aminek most volt egy csodálatos kooperációs élménye az elmúlt egy évben.

[00:43:16]Ugye ez a Tiszaszigetek, ez az, ahogy a az, ahogy az országban annyi ember összefogott az azért, hogy megszabaduljunk egy egy ránk telepedő önkényuralomtól.

[00:43:28]Ez egy csodálatos és egyébként unikális példa.

[00:43:30]A magyar történelem nem bővelkedik ezekben a példákban.

[00:43:34]Van néhány 56, 48,49, de nem bővelkedünk benne.

[00:43:39]És a kérdés az az, hogy most lehet-e építeni erre az érzésre, hogy igenis érdemes kooperálnunk, igenis igenis számít az, hogy ki mit gondol.

[00:43:54]Na most, hogyha erre a válasz, igen, ha erre tudunk építeni, akkor az mindenképpen elősegítheti azt, hogy legyen egy kicsit több kooperáció a magyar gazdaságban is.

[00:44:06]A magyar gazdaságban tehát ugye szövetkezések, már csak a szónak a a szerencsétlen töve miatt, ugye a szövetkezeti szótő miatt alig alig vannak.

[00:44:20]És hát senki nincs abban a méretben, hogy egyedül tényező legyen bárhol.

[00:44:25]Ezért aztán szövetkezésekre lenne szükség.

[00:44:28]Össze tudjanak fogni bizonyos iparágak szereplői.

[00:44:32]Össze tudjanak fogni olyan emberek, akik utána talán együtt valamit tudnak csinálni azért, hogy exportálni tudjanak, mert és ezzel kellett volna kezdenem, export nélkül nincs felemelkedés.

[00:44:49]A kérdés az az, hogy tudunk exportban sikeresek lenni.

[00:44:55]És hát ez ez egy ilyen önfelfedezési történet tud csak lenni.

[00:44:57]A az elképzelés, hogy majd majd egy okos ember ezt kitalálja valamelyik minisztériumban, hát abból eddig mindig mindenhol totális katasztrófa lett.

[00:45:13]Ha jól értem, egyébként mostanában két céget szoktál felhozni, a Richichtert és a a szemilabot erre az exportterjeszkedésre.

[00:45:19]Így van.

[00:45:19]Igen.

[00:45:19]És hát ugye mind a kettő egy kicsit ijesztő is, merthogy a Richter az egykor volt állami vállalat, amelyik amelyikben azért a magyar államnak van egy stratégiai tulajdonlása.

[00:45:36]Emiatt aztán számíthat is valamennyire a magyar államra bizonyos helyzetekben.

[00:45:43]Ö és az az az az az az a cég, aminek ha jól tudom, és lehet, hogy ezt rossz lehet, hogy a számra rosszul emlékszem, de mintogyha 70 országban lenne önálló képviselete.

[00:45:52]Ez egy Magyarországon teljesen példaélküli ilyen nagy exporthálózatot jelent.

[00:46:03]Exportálni nagyon nehéz.

[00:46:06]Saját márkával, saját értékesítővel exportálni extrém nehéz.

[00:46:13]ilyen típusú tudással ennyi országba ezzel Magyarországon csak a Richter rendelkezik.

[00:46:21]Úgyhogy ők arra példa, hogy igenis meg lehet ezt csinálni Magyarországról, de arra is példa, hogy ők azért ezt még akkor építették ki, vagy ennek a gyökeit akkor építették ki, amikor ez egy állami vállalat volt, amikor ott állt mögötte a kommunista állam.

[00:46:40]Tehát, hogy hogy ez egy egy olyan történet, ami ma nem lehetne.

[00:46:47]A szemilab az ilyen szempontból egy kicsit közelebb áll hozzánk.

[00:46:51]És az, hogy a szemilap történetét olyan kevesen ismerik, az szerintem a a NER 1 millió bűnének egyike.

[00:47:03]A ugyanis nem teremtették meg azt a közeget, hogy természetes módon az érdekelje az embereket, vagy a vállalkozókat, vagy a vállalkozóvá váli szándékozó fiatalokat, hogy hú, mik ezek a nagy exporttörténetek Magyarországon.

[00:47:18]A szemilap az egy nagy exporttörténet.

[00:47:21]ők a kiinduló tudásukat, azt egy magyar kutatóintézetből, egy állami kutatóintézetből hozták.

[00:47:27]Ez a központi fizikai kutatóintézet volt, aminek ők egy osztálya voltak, akik aztán kiváltak onnan a 90-es évek elején is elkezdtek építkezni.

[00:47:37]De itt azért az alapítótulajdonosnak egy óriási jelentősége van, aki a 2000-es évek elején rengeteget járt Amerikába, és csődbe ment az ő témájával foglalkozó cégeknek a szabadalmait vette meg, mert neki megvolt az a szaktudása, hogy meg tudta mondani, hogy na ez a szabadalom 15 év múlva értékes lesz.

[00:47:57]és ő bejárta, és ilyeneket vásárolt, és ezz tették hozzá az ő meglévő szabadalmaikat, és ennek köszönhetően a szemilab ma a világ csipgyártásánban egy pici kiegészítő részben, mértechnológiai részben egy meghatározó fontosságú játékos.

[00:48:18]Nincs még Magyarországon egy olyan cég, ami egy az egész világgazdaság szempontjából ilyen fontos értékláncban ilyen jelentős szerepet tölten be töltene be.

[00:48:31]Úgyhogy amit Pavelka Tibora a szemilappal csinált és a szemilapcsapat csinált, az egy egészen fantasztikus dolog.

[00:48:41]De akkor itt vége is a listának.

[00:48:43]Lengyelországban és Csehországban mennyire más ez a helyzet ilyen szempontból?

[00:48:47]Tehát ott mennyivel vannak, mennyivel van több olyan cég, ami nagyobb eséllyel indul?

[00:48:53]Sajnos sokkal.

[00:48:53]Ez ez 1990 és a 90-es évek bűne Magyarországon.

[00:49:02]Pont akkor, amikor a világban létrejöttek az értékláncok mentén a különböző koncentrációk, amik tudásközpontok körül jöttek létre.

[00:49:13]Magyarország akkor engedte csődbe menni, illetve adta el azokat az állami vállalatait, ahol ez a tudás még megvolt.

[00:49:22]Nem véletlen az, hogy mennyi gyógyászati technológiával foglalkozó ez a milyen rajó metek cég van Magyarországon.

[00:49:31]Ezek mindmind a medicorb szakemberei által létrehozott cégek.

[00:49:36]De hát nem nagyok ezek.

[00:49:39]Ezek nemzetközi szinten pici cégek.

[00:49:41]Ha medikor akkor nem olyan helyzetben van, amilyenbe került a 90-es évek elején, meg utána a 90-es évek folyamán, akkor akkor az is lehetett volna egy ilyen központ Magyarországon.

[00:49:55]A cseheknél és a lengyeleknél ezek a tudásközpontok, ezek a vállalatok megmaradtak.

[00:50:00]Ugye hát nagy hát ez egy nagyon hosszú lista.

[00:50:07]Tehát a cseheknél villamosgyártás, gumigyártás, mindenfajta precíziós gyártás, moduláris építkezések, fegyvergyártás, a pénzügyi szolgáltatások nagyon érdekes.

[00:50:25]Az ott egyszerűen ott született és lett egy nagy nemzetközi cégük, a Home Credit.

[00:50:30]Hidraulika, hidraulikában nagyon erősek a csehek.

[00:50:32]ö acélgyártás, acélgyártáshoz kapcsolódó csomó fontos acél, melyik munkálással kapcsolatos gyártóc.

[00:50:40]És ezekben van egy szép hierarchiájuk.

[00:50:43]Van olyan nagyon sok cégük, ami 20 millió eurót csinál belőlük.

[00:50:48]Van néhány, ami 100 milliót, meg néhány, amelyik milliárdot.

[00:50:54]A cseh iparnak egy nagyon komoly nemzetközi beágyazottsága van.

[00:50:56]És akkor ilyenkor szokták néhányan nagy okosan mondani, hogy ó, de hát a cseheknek mindig komolyabb volt az iparuk.

[00:51:01]És önmagában az állítás igaz, de az amiben a csehek mindig jók voltak, mi azon a szinten jók voltunk mindig például gyógyszergyártásban, de az öt nagy magyar gyógyszercégből 1990-ben volt öt nagy magyar gyógyszercég, azok közül egyetlen egy maradt meg magyarnak.

[00:51:19]Mi eladtuk a másik négyet.

[00:51:21]Ha az mind az öt magyar, akkor Magyarországon van egy gyógyszeripari klaszter, amiből aztán rengeteg egyéb cég nőhetne ki.

[00:51:28]Tehát nem a csehek előnye az nem csak az az előny, ami a 19.

[00:51:33]századból származik.

[00:51:33]Az ő másik nagy előnyük az 1990-ből származik, hogy a nagy vállalataik megmaradtak hazai készben.

[00:51:42]szintén még visszautalnék egy kérdés erejéig a Telexnek a fél évvel ezelőtti műsorára, mert ott beszéltünk ugye arról, amiről itt is, hogy az európai átalakulásnak most van egy nemzetbiztonsági védelmi logikája, és ott azt mondtad, hogy ebben a magyar cégek már csak azért is tudnak nehezen tudnak részt venni, mert Magyarország annyira Oroszország felé orientálódott, hogy az európai innovációs központok azok nem fognak tudni megbízni Magyarországban.

[00:52:10]Ezt most hogy látod most a kormányváltás után?

[00:52:12]Hát maga az állítás szerintem sokszorosan bebizonyosodott, hogy igaz volt, tehát hogy Magyarországgal szemben hatalmas bizalmatlanság volt.

[00:52:21]Egész egyszerűen Putyin ügynökének tekintettek minket, és én nagyon félek, hogy ebben rengeteg igazság volt.

[00:52:30]Na most természetesen mi tudjuk, hogy van egy nagy változás, de arral meg kell tudnunk győzni másokat is.

[00:52:36]És ez idő ugye azért hát azért Magyarországon mindenfajta erőszakszervekben, mindenfajta ilyen nemzetbiztonsági szervben mindenki feltételezi beépültek az oroszok.

[00:52:52]És nem csak arról van szó, hogy ezzel kapcsolatban meg kell tudni szabadulni ettől, hanem arról is szó van, hogy meg kell tudni nyugtatni a szövetségeseinket, hogy megszabadultunk ezektől az emberektől.

[00:53:07]Hát ez nem hat hónap, ez nem egy év, ez egy hosszú idő.

[00:53:11]És és hát ez az a ez Orbán Viktor hosszú árnyéka, ha úgy tetszik.

[00:53:16]Úgyhogy van itt kapásból egy nehézség.

[00:53:19]Ráadásul azért az egyik dolog, ami az európai iparban nagyon izgalmas dolog történik, az a katonai drón technológiához kapcsolódik.

[00:53:31]Ugye Ukrajna szemmel láthatólag ezen a területen olyan hihetetlen ütemben volt képes innoválni, hogy mostanra a világ egyes számú drón nagyhatalma az Ukrajna.

[00:53:42]Katonai katonai drón nagyhatalma az Ukrajna.

[00:53:45]És nem a legyártott drónok számába, hanem hogy lehet őket koordinálni, milyen megoldásokat lehet használni, hogy kell távolról irányítani satöbbi, satöbbi, satöbbi.

[00:53:52]Ukrajna ebben nagyon nagy és nagyon erős és innovatív.

[00:53:59]És azért ehhez a finanszírozás jelentős részben Európából érkezett.

[00:54:01]Ennek megfelelően az európaiaknak van egy nagyon jó hozzáférése ehhez a technológiához, de ez most történik.

[00:54:08]Ez a ez a drónpiac ez mondjuk öt év múlva egy éretté válási egy egy érettebb fázisba fog lépni, mint most.

[00:54:19]Összesen kettő komolyan vehető német dróngyártó van, ugye a Helsing meg a Stark.

[00:54:25]És ők most elindultak, és öt év múlva már nem lehet a nyomukba eredni.

[00:54:30]A csehek most próbálnak a nyomukba eredni.

[00:54:34]Egyébként a Csekchoszlovák Group ez Csehország legnagyobb hadipari cége fél éve vett meg egy szerb dróngyártót, hogy aztán annak a technológiájának a felhasználásával Csehországba most indítsanak be egy gyárat.

[00:54:44]Tehát a csehek megpróbálnak utánuk eredni.

[00:54:46]Valószínűleg még nem késő.

[00:54:51]De hát Magyarország mikor tudna először felkapcsolódni reálisan erre?

[00:54:56]És hát az a helyzet, hogy nem történt meg ennek az előkészítése, nem gondolkodtunk ebben, semmilyen hozzáférésünk, semmilyen bizalmi viszonyunk nincs az ukránokkal.

[00:55:06]Micsoda meglepetés, akik ennek az egyes számú tudástárát jelentik.

[00:55:12]És hát nem vagyunk beágyazva a világ hadipari vérkeringésébe, kivéve az a, hogy mondjam, hát ennek is a járadékvadász megoldását választotta az Orbánrezsim, mint mindennek, ami azt jelenti, hogy megpróbáltak nagyobb állami tranzakciókból lefejni bizonyos összegeket.

[00:55:32]Tehát akkor ez az időablak, ez bezárult gyakorlatilag.

[00:55:36]Félő, hogy bizonyos területeken már bezárult.

[00:55:39]Aztán vannak biztosan olyan szoftveres megoldások, ahol nem, csak megint csak mire tudunk építeni.

[00:55:45]Ez mindig a tehát hogy nem mindennek az a háttere, tehát mindenhez kell bázis.

[00:55:53]Nincs olyan, hogy valaki hirtelen hightech lesz valamiben a semmiből.

[00:55:57]Ha nincsenek lábai egy iparnak egy országban, akkor nincsenek szakemberek, akik utána össze tudnak tenni egy nemzetközi szinten versenyképes céget.

[00:56:07]április 12-e után elkezdtél, vagy arról beszéltél, hogy egy kritikus útalágazáshoz értünk ezzel a kormányváltással.

[00:56:14]Ezt most csak a gazdasági szempontból kérdezem, hogy gazdasági szempontból ennek szerinted mik a következményei?

[00:56:21]Azt gondolom, hogy a kritikus útelágazásnak a lényege az, hogy próbáljunk meg egy olyan rezsimet építeni, egy olyan berendezkedést építeni, amelyik hosszútávon legitim.

[00:56:35]akkor tud hosszútávon legitim lenni, hogyha sok ember érzi azt, hogy az ő szempontjai is valahogyan bekerülnek ennek a rendszernek, a szabályainak a megalkotásába.

[00:56:49]Ennek vannak bizonyos fontos lépései, például az alkotmányozás, például az igazságtétel, merthogy kell, hogy legyen egy morális magja.

[00:56:58]A a morálisan kiüresedett rezsimek úgy járnak, mint ugye a szem lát most már látjuk, hogy a nernek a végén már csak a homlokzata volt meg.

[00:57:08]Morális mag nélkül hát ez összedőlt.

[00:57:12]Tehát kell, hogy legyen morális magja, ezért elkerülhetetlen az igazságtétel.

[00:57:17]És természetesen ugyanilyen morális és praktikus megfontolások miatt az oroszoknak a kiszorítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy egy hosszútávon legitim rezsimünk legyen.

[00:57:27]Ez egy első nagy lépés.

[00:57:30]Ebből logikusan következhetne az, hogyha elkezdünk egy ilyen országban gondolkodni, egy olyan országban gondolkodni, ahol nem mindent egy párt, vagy általában a pártok uralnak.

[00:57:45]egy ország, ahol meg tudjuk oldani azt, hogy bizony sok ember véleményét tudjuk tekintetbe venni, és ne csak négy évente, ugye legyenek arra mechanizmusaink, ami rákényszerít minket arra, hogy bizonyos dolgokról beszéljünk, és beszéljünk beszéljenek kistelepülésen, beszéljenek nagy településen, és hogy legyen szó ne pártpolitikai kérdésekről, ne hittételekről, hanem praktikus megoldandó problémáknál, ahol ahol ahol mindegy, hogy hogy én most ezt gondolom a világról, vagy azt gondolom a világról.

[00:58:25]A lényeg az, hogy oldjuk meg, hogy ez az erdő itt, ez éljen túl a város határában.

[00:58:29]Ez egy praktikus dolog, ami mindenkit rákényszerít arra, hogy arra ne arra fókuszáljon, ami szétválaszt minket, hanem arra, ami összekött.

[00:58:38]Na, hogyha egy ilyet meg tudunk valósítani, ez nagyon sokat jelent abból a szempontból is, hogy a gazdasági szereplők képesek lesznek kooperálni.

[00:58:48]Ez ugyanis megemeli a bizalmi szintet a társadalomban, és a kooperáció legnagyobb akadálya az, hogy az emberek nagyon bizalmatlanok egymás szándékaival szemben.

[00:58:58]És hogyha bizalmatlan vagyok, akkor az ezzel kapcsolatos beállítódásom szinte determinálja azt, hogy hogy mindig azt fogom látni, hogy ó, hát látod, mindig azt fogom látni, amikor jól tettem, hogy bizalmatlan voltam, nem azt, amikor rosszul tettem, hogy bizalmatlan voltam.

[00:59:15]Tehát, hogy ez egy ilyen önmagát megerősítő, borzasztó helyzet, amikor a bizalmatlansága a a domináns attribútuma az emberek viszonyának, és ebben nem is lehet építeni komoly vállalatokat, nem lehet komolyan hálózatosodni, ha úgy tetszik a vállalatoknak.

[00:59:40]Tehát ez akkor tud egy rendszer, ennek a rendszeralapításnak akkor lehet, pontosabban rosszul fogalmaztam, ha ez sikeres ez a rendszeralapítás, ennek nagyon komoly hosszútávú következményei lesznek a magyar gazdaságra is.

[00:59:53]Mégpedig az, hogyha valamikor szárba szökik egy jó ötlet, akkor az akkor az emberek sokkal könnyebben fogják tudni aköré építeni a saját stratégiáikat, és látni fogjuk azt, amit minden sikeres országban láttunk, hogy amikor egy nagy játékos kiemelkedik, akkor mellette 100 kicsi is emelkedik.

[01:00:17]Az, hogy ez a bizalom helyre álljon, ez már megindult az a kétadoshados Tisza győzelemmel.

[01:00:21]Szerintem amit ebben a kérdésben ki lehetett pipálni az elmúlt két-három hétben, azt kipálták.

[01:00:25]Tehát, hogy ilyen szempontból ez nagyon jó, de azért az igazi teszt az majd mondjuk hat hónap után lesz.

[01:00:32]A gazdasági elszámoltatásban vagy igazságtételben mennyi realitást lát?

[01:00:39]Mindenképpen szükség van rá.

[01:00:39]Tehát hogyha azt akarjuk, hogy a példakép a fiataloknak az legyen, ne az legyen a példakép, hogy a hát hogyha gazember vagyok, akkor legfeljebb egy-két évig csúnyán beszélnek rólam, de megtartom a lóv nagy részét, és utána élek, mint Marci Hevesen, akkor egy csomó ember továbbra is a kiskaput, a járadékvadászlehetőséget, a gazemberséget fogja keresni.

[01:01:06]Ez nem ugyanaz ez a három dolog, inkább ilyen emelkedő számsórenden.

[01:01:11]A hogyha azt akarjuk, hogy nehez legyen a példa az emberek előtt, akkor szerintem nem tudjuk megspórolni azt, hogy legyen igazságtétel a gazdasági területen is.

[01:01:25]Igen, szükség van.

[01:01:25]Legalább az igazságtételnek a kimondásfázisára óriási szükség van.

[01:01:32]Nem mindegy, hogy ő egy gazdag gazember, vagy ő egy gazdag ember, aki hm hát azért azért biztos ügyes volt, hogy ilyen jó módú.

[01:01:40]Nem, nem, nem.

[01:01:40]Ha gazember volt, akkor hívjuk úgy, hogy ő egy gazdag gazember.

[01:01:44]Még ha lehet, hogy nem is tudjuk elvenni az eből szerzett jószágát, én még nem adtam fel a reményt, hogy el tudjuk, de még, hogyha nem is tudjuk elvenni az ebőszerzett jószágát, azt hogyha rajta van az, hogy ő egy gazember, azért onnantól kezdve a nem fog tudni példaként szolgálni egy csomó ember számára.

[01:02:04]Tehát a ha jól értem még akár azt is racionálisnak látod, hogy ennek akár költségvetési vonzata is legyen.

[01:02:12]Hosszú távon mindenképpen rövid távon nem, de hosszú távon mindenképpen az, hogy azért az elmúlt 30 évben, ha megnézzük, akik különösen akik a a sajtó oldalait megtöltötték, úgynevezett, régen úgy hívtuk őket, vállalkozók a aztán aztán később nagy vállalkozók lettek, aztán a nemzeti tőkések.

[01:02:33]Hát ittát ezek között aligalig volt olyan, aki nem gazember.

[01:02:36]És hogyha és hogyha ezt kimondjuk, az az szerintem egy nagyon-nagyon fontos dolog lesz.

[01:02:45]Ez ez egy nagy tanulási folyamat az egész ország számára.

[01:02:48]Nem szabad kihagyni.

[01:02:53]volt egy olyan becslésed, hogy 2500 3000 milliárd Ft lehet vagy mehetett el a az Orbánrezsim fenntartására évente.

[01:02:59]Ez miből miből tevődik össze?

[01:03:04]Ani, hogy ezt a kollégám, Delikád Zsuzsának a becslése nem akarok az ő toival lékeskedni.

[01:03:12]alapvetően olyan dolgok a legnagyobb sok a propaganda egy nagy tétel volt, de a legnagyobb tétel az, ami a kötelező túlárazás a közbeszerzésekben.

[01:03:24]És a kötelező túlárazást úgy kell érteni, hogy egyszerűen most már látjuk, néhány példából már látjuk, azt gondolom még sokkal több példát fogunk erre látni, hogy volt egy szabály, hogy x-zel kell dolgozni, és x pedig tudta azt, hogy őneki le kell szállítania x mil neki le kell szállítani mondjuk 10, 20, 30 milliárdot a megfelelő döntéshozóknak.

[01:03:49]Ezért aztán úgy árazott, hogy azt a plusz 20-30-40 milliárdot még ki tudja venni a beszállításból.

[01:03:56]A döntéshozó csak annyit tudott, hogy neki ezzel az emberrel kell dolgoznia, tehát hogy hogy ennek volt egy kialakult rendszere.

[01:04:02]Ennek a vonalnak a végén ott volt a rezsim néhány kulcsembere, a dön a valódi döntéshozók a rezsimben.

[01:04:08]És igazából ők azt határozták meg, hogy mennyit fognak ellopni a költségvetésből.

[01:04:14]És akkor erre használták az olyan embereket, mint gyakorlatilag az ezzel kapcsolatban meglepő nyíltsággal nyilatkozó Balási Gyula.

[01:04:26]És tehát, hogy ez a rendszer működött, és megdöbbentő, hogy ez milyen tétel.

[01:04:30]Az ember azt gondolná, hogy jó, hát elesett így-200 milliárd Ft, de nem, nem, ez egy ez egy nagyon sok milliárd eurós történet, ahol szisztematikusan csatornázták ki a pénzt a költségvetésből.

[01:04:48]Ez a legfontosabb része ennek a ennek a megtakarítási ennek a megtakarítási potenciálnak.

[01:04:56]És szerinted ezt milyen időtávon lehetne felszabadítani?

[01:05:00]A elméletileg én azt gondolom, hogy ahhoz, hogy az új közbeszerzéseket úgy írják ki, hogy ilyen megoldást ne lehessen alkalmazni, kell valamennyi tanulási folyamat, de mondjuk azt gondolom, hogy 202 közepétől ezt radikálisan lehet csökkenteni, ami eznek a játékterét, ennek a potenciál realizálásának a a lehetőségét valami csökkenti, amikor mondjuk á pont tegnap olvastam, hogy április végén még egy 40 milliárdos tankönyvszerződést aláírt valaki az ezzel foglalkozó minisztériumban.

[01:05:38]Nyilván fel fog merülni a jóhiszeműség kérdése.

[01:05:42]Nyilván fel fog merülni az, hogy ez kellő körültekintéssel történt-e ennek a kiírása.

[01:05:48]Van van egy csomó jogi kategória, ami fel fog merülni.

[01:05:50]őrültség lenne, hogyha ezeken nem menne végig a kormány, és nem vizsgálná meg egyenként azt, hogy ezek jogilag megállíthatóak-e ezek a szerződések.

[01:06:02]Ha megállíthatók, akkor meg kell, de ez a szerződés elméletileg négy éves.

[01:06:06]Tehát hogyha nem sikerül valahogyan ezt megakasztani, akkor ez ebből a csökkentési potenciálból fog elvenni.

[01:06:18]A az EU-s pénzekkel kapcsolatban mennyire vagy optimista?

[01:06:20]Tehát mi lesz akkor, hogyha ezeket nem sikerül hazahozni?

[01:06:24]Én nagyon optimista vagyok.

[01:06:24]Tehát az alapján, amit olvasni lehet a nemzetközi sajtóban, ahova oda úgy brüsszeli diplomaták vagy brüsszeli bürokókraták szivárogtatnak, ők is készpénznek veszik, hogy nagyon nagy összeget megszerezhetünk.

[01:06:39]Természetesen nem tudom ennek a részleteit.

[01:06:43]Én egyelőre nagyon optimista vagyok.

[01:06:43]Azt gondolom, hogy van egy erős politikai szándék Európa részéről, Brüsszel részéről, hogy demonstrálja, hogy ha nem önkényuralom van egy országban, ha nem ipari szintű korrupció van egy országban, akkor Európa nagyon-nagyon támogatja azt az országot.

[01:07:04]Tehát ebből a politikai megfontolásból is én azt gondolom, hogy elenyésző az esélye annak, hogy ne jöjjön be ennek az EUznek egy nagy része.

[01:07:12]Ha nem jönne be, az az borzasztó az az borzasztó lenne, akkor akkor ott lennénk, hogy volt egy felelőtlen kormányunk, amelyik az elmúlt nyolc hónapban úgy költött, mint a szabadságos matróz, mikor berúg a és a a és akkor hirtelen átvesszük tőlük a költségvetést, és és még nem is számíthatunk az EU pénzre se, az egy nagyon nehéz helyzet lenne, de én azt gondolom, hogy számíthatunk rá.

[01:07:38]Az Euró bevezetéséről fél éve azt mondtad, amikor itt voltál a Telexben vagy a Telex stúdiójában, hogy a társadalom bevonásával kell erről dönteni.

[01:07:47]A Tisza ugye alapvetően ezt már a kampány kampányba is behozta, hogy 2030-ig megteremtenék a a feltételeket.

[01:07:53]Ezt a kormányra kerülésükkel tulajdonképpen újra meg is ígérték.

[01:07:57]Azzal, hogy ők kaptak egy kétharmados felhatalmazást, azzal megtörtént a társadalom bevonása, vagy még kell beszélni az euróról?

[01:08:05]Szerintem egyértelműen nem történt meg.

[01:08:08]Ez nagyon fontos.

[01:08:08]ö ahhoz, hogy tényleg egy olyan rezsimet tudjunk építeni, amelyik komolyabban veszi a demokrácia szó jelentőségét vagy jelentését, amelyik komolyabban veszi azt, hogy egy olyan társadalom tudjunk lenni, ahol igenis számít az embereknek a véleménye, ahol nem a ahol a párt nem dönt mindenről, akkor ez egy olyan kérdés, amit még nagyon át kell rágni.

[01:08:33]És azért kell átrágni, mert ugyan azt gondolom, hogy szükségünk van euróra, de azt is boldogan elismerem, hogy ez egy nagyon komplex kérdés.

[01:08:46]És és hogyha az ország nem ha az országra csak ráoktroyáljuk, hogy euró kell, akkor amikor ennek a hátrányai jönnek, mert vannak hátrányai, amikor hátrányai jönnek, akkor teljes joggal fogják azt mondani az emberek, hogy már megint a fejem fölött döntöttek.

[01:09:03]Ha ezen úgy megyünk át, hogy az ezzel foglalkozó emberek, akiket ez valamilyen szinten érdekel egyáltalán, azok megismerhetik néhány beszélgetés során, tehát igazán értően megismerhetik, hogy milyen hátrányai vannak, milyen előnyei vannak, akkor lehet, hogy nem 90 vagy 80%-os támogatottsága lesz az eurónak, hanem 70.

[01:09:24]viszont az a 70 azt fogja tudni mondani, hogy igen, én annak tudatában támogattam az eurót, hogy tudtam, hogy ennek meglesz ez a hátulütője.

[01:09:32]És ez egy nagyon nagy különbség.

[01:09:35]Sokkal nehezebb lesz utána kihasználni a hátulütőit mindenfajta rövidtávú, öncélú politikai kezdeményezésnek.

[01:09:45]De akkor ennek a komplexitását át lehetne adni ilyen, nem tudom, új új típusú nemzeti konzultációkkal, vagy ez hogy nézne ki a gyakorlatban?

[01:09:51]Sajnos ugye a nemzeti konzultáció kifejezés az egy borzasztóan terhelt ki én például szeretem a Disput szót, mert az olyan neutrális és benne van a a a mindenfajta tradíciónk azért Magyarországon egy óriási közügyi megbeszélési tradíció van.

[01:10:10]Gondoljunk a megyegyűlésekre, ugye a magyar tehát politikai jogokkal csak a nemesség rendelkezett, de hát ők aztán a megyegyűléseken végtelen ideig tudtak dolgokat megbeszélni.

[01:10:19]A tehát, hogy ennek egy hosszú tradíciója van Magyarországon.

[01:10:24]hív én hívjuk disputálnak, mert ez nem egy olyan terhelt szó, hogyha erről van egy országos disputa sorozat, akkor én azt mondanám, hogy ez mindenképpen igen, erre szükség van, és ez az előnyeket, hátrányokat nagyon jól el lehet mondani.

[01:10:43]És mindennak tudatában, amit eddig beszéltünk Európáról, illetve az Európai Unió versenyképességéről, jó irány ez a vagy milyen irány ez elköteleződni az eurozónával?

[01:10:55]A tehát, hogy azt gondolom, hogy Európának az a baja, hogy kicsi ehhez a világhoz, ebben a ebben a hogyha ez nem egy egységes állam, akkor akkor Németország messze túl kicsi.

[01:11:07]Na de hogyha Németország mezte túl kicsi az új világhoz, akkor Magyarország mennyire kicsi?

[01:11:14]Incifinci.

[01:11:14]Tehát mi igazából az a legfontosabb érv az az, hogyha valamennyire az erőforrásainkat össze tudjuk kötni hozzánk kulturálisan nagyon hasonló hasonló értékek mentén gondolkodó országokkal, amik nagyobbak és erősebbek, mint mi, abból mi hosszútávon, fundamentálisan jól fogunk járni.

[01:11:42]Sokkal jobban, mintogyha egyedül vagyunk.

[01:11:45]Mert ebben a világban, ahol csak a nagyon erőseknek lesz döntő szava Kínának és Amerikának, marha egyszerű a reggeliző asztalon találni magunkat.

[01:11:59]És hogyha mármint úgy, mint mint étek, és hogy ezt elkerüljük, ehhez jó összeállni nálunk nagyobb, hozzánk hasonló országokkal.

[01:12:12]Én szerintem ez a legerősebb érve az Euró mellett.

[01:12:14]És szerinted ellene miket, milyen érveket kéne felhozni?

[01:12:16]Tehát hogyha lenne tényleg egy ilyen edukációs csomag, hogy mivel jár az euró bevezetése, akkor mik azok a hátrányok, amiket így a mindennapi életben is az ember könnyen meg tud érteni?

[01:12:26]Azt gondolom, hogy a legnagyobb probléma az Euróval az az, hogy amikor a a pénz sorsáról döntenek, mennyi pénz lesz forgalomban, milyen árfolyam satöbbi.

[01:12:43]Mikor ezzel kapcsolatos dolgokba döntenek, elsősorban nem Magyarország szempontjai mentén fognak dönteni.

[01:12:51]Ami pedig abba az irányba fog minket vinni, ez azt jelenti, hogy nekünk is adaptálódnunk kell.

[01:12:55]Meg kell tanulnunk egy olyan gazdasági rendszert kiépíteni, megint csak ehhez kooperálni kell, nem csak országon belül, hanem országon kívül is.

[01:13:08]Meg kell tanulnunk egy olyan rendszert kiépíteni, amelyik jobban integrálja Magyarországot, jobban lehetővé teszi azt, hogyha mondjuk a németeknek jól megy, akkor nekünk is jól menjen.

[01:13:18]Ne csak egy-egy kötélen keresztül kapcsolódjunk hozzájuk.

[01:13:24]hanem ezernyi pici cérnán.

[01:13:27]És hogyha ezernyi pici cérnán keresztül kapcsolódunk hozzájuk, akkor bárhol megy jól a németeknek, az nekünk is haszon lesz.

[01:13:36]És amikor az ő értékeik mentén döntenek az euróról, akkor egy picit Magyarország érdeke mentén is.

[01:13:44]De az való igaz, hogy nem azért fognak Magyarország érdeke mentén dönteni, mert Magyarország érdeke lesznek a szemük előtt.

[01:13:52]Nekünk meg kell tanulni egy olyan helyzetben úgy dolgozni, hogy egy kicsit fineszesebbnek lenni.

[01:14:00]Nem, nem csak ez a nyakas logika, hogy nem nem nekünk ez a jó, hanem hogyan lehet nekünk úgy jó, hogy ez közben összhangban legyen, szinkronba legyen azzal, amit az euróról döntő országoknak is jó.

[01:14:18]És gazdasági szempontból most mi az új kormánynak a top három prioritása?

[01:14:21]azok rövidtávúak.

[01:14:24]A top prioritásaik egytől egyig rövidtávúak.

[01:14:29]EU pénzek hazahozatala a legfontosabb.

[01:14:32]nyilvánvalóan kell egy pótköltségvetés, mert tehát, hogy minősíthetetlen, ami történt.

[01:14:37]És én azt gondolom, hogy a hogy a harmadik lépés az az, hogy kell találniuk egy praktikus eszközt, amivel el tudják vágni azt a azt a lopásszivattyút, amit a NER betett a költségvetés rendszerébe.

[01:14:54]Azt gondolom, hogy ez a három dolog, amit mondjuk a következő hát leginkább három hónapban valamilyen gyors megoldást erre kell tudni találni.

[01:15:05]És szerinted mondjuk 20, 3050 éves távlatban az Orbán kormányok hogy szerepelnek majd a történelemkönyvekben?

[01:15:13]Ö szerintem ez viszonylag én azt gondolom, amennyire ezt látni lehet 2026-ban, úgy ez világos, úgy fognak szerepelni, mint egy hatalmas eltékozott lehetőség.

[01:15:24]Elköltöttük azt a közel 50 milliárd eurót arra, hogy 16 éven át kétharmad legyen.

[01:15:31]Arra költöttük, nem az országra, hanem arra, hogy ők hatalomban legyenek 16 évig.

[01:15:40]A mostani Tisza kétharmadban látsz politikai kockázatot?

[01:15:45]mindig van, de én azt gondolom, hogy ugyanakkor én az én szememben, amit eddig látok, és persze nem tudjuk, mit hoz a jövő, eddig ők jól sáfárkodnak azzal a lehetőséggel, amit ez ad.

[01:16:00]Megint csak ez egy rendszeralapítási lehetőség, és amikor a rendszert alapítom, akkor annak a néhány dolognak kell a szemem előtt lenni.

[01:16:11]És azon néhány dolog mentén én azt gondolom, ennyire meg tudom ezt ítélni egyelőre, hogy abszolút jó irányba lépkednek.

[01:16:20]Krisztián, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[01:16:21]Várunk máskor is.

[01:16:22]Köszönöm szépen.

[01:16:23]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.

[01:16:23]Ha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[01:16:29]Ezt május 20-áig, azaz holnapig az adótok 1%-ával is meg tudjátok tenni.

[01:16:33]Köszönjük a figyelmet.

[01:16:36]Sziasztok!

[01:16:38]Mit csináltunk az elmúlt egy évben?

[01:16:40]Írtunk több mint 20000 cikket, híreket, interjúkat, elemzéseket, oknyomozásokat és készítettünk 300 videót, riportot, élőközvetítést.

[01:16:48]Írtunk a miniszterelnököcsének zűrös ügyeiről, a gödi Samsung gyár körüli visszásságokról, az Orbán Viktort védő fekete ruhásokról és mindarról, amit a hatalom legszívesebben elhallgatna.

[01:16:59]Dokumentumfilmet forgattunk az eltűnt MNB-s 100 milliárdokról, a diáktüntetésekről, a magyar gazdaság zsákutcáiról, és nálunk szólalt meg például Pálinkás százados is először.

[01:17:07]Új stúdiót építettünk.

[01:17:10]Elindultak az élőműsoraink és új kollégák csatlakoztak hozzánk, hogy még többet tudjunk megmutatni nektek a világból.

[01:17:16]Az elmúlt évben 10 szakmai díjat is nyertünk, és az ország legjobb kutatóival, szakértőivel, intézeteivel kezdtünk el együttműködni.

[01:17:24]Elindítottuk a Telex karaktert, ahol nap mint nap könyvekről, színházról, kultúráról írunk, és 26-tól nálunk jelenik meg nyári Krisztián műsora is.

[01:17:32]Öt új könyvet adtunk, és egyre többször találkozhattunk veletek élőben, telexes beszélgetéseken, bemutatókon.

[01:17:38]vetítésen vagy koncerten.

[01:17:41]Újraindítottuk a Telex Akadémiát is, ahol diákok és tanárok tanulhatnak az újságírásról.

[01:17:45]Már a Magyarország legmeghatározóbb híroldala lettünk, és nektek köszönhetően továbbra is ingyenesen elérhetőek a tartalmaink.

[01:17:53]Avonta két, félé3 millióan olvassák a Telexet, és közben felnőtt egy közel ugyanekkora közönség a YouTube csatornánkon is.

[01:17:59]De ami a legfontosabb, a Telex függetlensége az olvasói támogatásokon múlik.

[01:18:02]Soha nem felejtjük el, hogy értetek dolgozunk, és itt leszünk holnap is, jövő héten is és jövőre is, hogy megírjuk és megmutassuk, mi történik körülöttünk.

[01:18:11]Állj ki te is a Telexért adód 1%-ával.

[01:18:24]เฮ