Sokszor érzem úgy, hogy egy megvalósult Black Mirror-szériában élünk | Tóth Krisztina a Buksóban

[00:00:00]Olvasó vagyok.

[00:00:00]Az adás támogatója az ünnepi könyvét június 11:00-től 14-éig.

[00:00:06]Azért az elmúlt egy-két évben kifejezetten a kiábrándult nyilatkozakatokat tettél a a mindennapi magyarországi valóságról.

[00:00:14]Tulajdonképpen el is költöztél innen, és azt mondhatod, hogy nem is térsz vissza addig, amíg az országnak az élén nem lesz változás.

[00:00:23]azért az elmúlt néhány hét fényében beszéltünk arról, hogy most már optimistább vagy e tekintetben is.

[00:00:29]Igen.

[00:00:29]Tehát azért ez fantasztikus, ami történt.

[00:00:32]Szerintem az is nagyon lelkesítő, hogy hogy a magyar változásnak van egy olyan üzenete, hogy azért ez a végtelenség így nem fokozható.

[00:00:40]Tehát, hogy ennek egyszer csak össze kell dövölni.

[00:00:48]Ez a Booksow ötödik évadának kilenced.

[00:00:52]és egy új stúdióból új díszletek közül jelentkezünk, de ugyanúgy, mint eddig egy új könyvről fogunk beszélgetni.

[00:00:57]Négy évvel ezelőtt, amikor Tóth Krisztina a legutóbb a Buksó vendége volt, egy disztópikus regényéről beszélgettünk.

[00:01:03]A majom szeme egy névtelen közép-európai országban játszódik, ahol a hatalom a félelmet, a megfigyelést és a manipulációt használja a túlélés nyelveként.

[00:01:14]Azóta sok minden történt a világban, Magyarországon és a szerzővel is.

[00:01:19]A regényt például lefordították angolra, és olyan kritikai visszhangot kapott, amilyen magyar kortárs szépirodalmi műnek egészen ritkán jut.

[00:01:29]Ez a kötet, a Kánkán, az üvegpadlón című novellás kötet, amiről ma beszélgetünk.

[00:01:33]első pillantásra egészen más világba vezet bennünket.

[00:01:35]Nincsenek benne diktátorok és látványos történelmi kataklizmák sem.

[00:01:39]Van viszont rengeteg magányos, beteg, öreg ember, vagy éppen elhallgattatott gyerek, aki túl korán ért meg valamit a világból.

[00:01:47]És talán éppen ettől olyan erős ez a kötet, mert miközben nagyon magyar történeteket mesél el, újra és újra azt érezzük, hogy ezek az emberek bárhol életnének a világon.

[00:01:58]Mai vendégem tehát ismét Tóth Krisztina.

[00:02:00]Beszélgetünk majd nemzetközi sikerről és magyar közérzetről, grotesz humorról, emlékezetről és arról is, hogy hogyan lehet még mindig pontosan beszélni egy olyan korban, amelyben mintha egyre nehezebben találnánk meg a szavakat egymáshoz.

[00:02:15]Négy éve beszélgetünk utoljára a majomszemet című regényed kapcsán.

[00:02:19]Azóta elég sok minden történt veled, hogyha jól követem.

[00:02:24]Megjelent egy novellás köteted, ez ahonnan látni az eget.

[00:02:26]Egy verses köteted a szeleknek fordít.

[00:02:28]George Sirtes fordításában egy angol nyelvű verses köteted is.

[00:02:32]Nem is beszélve gyerekkönyvekről, az is legalább kettő volt, hanem három.

[00:02:36]Aztán ideza elnyerted a Füstmilán díjat, a nők lapja irodalmi díjat és hát a majom szemét, amiről annak idején beszélgettünk, nyugodtan mutatom, hogy hát szinte mennyekben menesztette a külföldi kritika.

[00:02:46]New York Timest a Frankfurter algemineig lehetett róla mindenféle csodás dolgot olvasni.

[00:02:53]Aztán a Deneevér című darabat bemutatták Angliában, aztán nem olyan régen az Egyesült Államokban, New Yorkban is.

[00:02:58]És akkor még biztos nem soroltam el mindent.

[00:03:01]Úgy tűnik, hogy szerzőként kifejezetten sikeres korszakodat éled.

[00:03:05]Van erre valami megfejtésed, hogy most világszerte miért figyelnek rád ennyien oda?

[00:03:10]Ez elsősorban szerintem a majom szeme regénynek köszönhető, de hát nézd, több mint 40 éve publikálok, úgyhogy azt gondolom, hogy ebben azért az az előző 40 év is benne van, és valóban ez most egy sűrű és sikeres időszak volt sok utazással.

[00:03:31]Nagyon örültem a Denevér mind a két bemutatójának.

[00:03:34]Nagyon különböző volt egyébként a kettő, a Manchesteri és a New Yorki, de mindegyik nagyon érdekes, izgalmas értelmezés volt.

[00:03:45]És ha jól tudom, akkor még további fordítások is jönnek a majom szeméből.

[00:03:50]Igen, igen.

[00:03:50]Tehát még az angol fordítás előtt megjelent rögtön a a magyar után horvát fordításban, és most készül a spanyol és a Tamil fordítása.

[00:04:04]Na az izgalmas egy olyan nyelven látni a műveidet, ahol még a betűket sem felt.

[00:04:09]Sőt, úgy tudom, hogy hogy franciául is lesz.

[00:04:11]És amellett, vagy azzal párhuzamosan, hogy hogy ilyen sikeresen alakul a műveidnek a sorsa, azért az elmúlt egy-két évben kifejezetten a kiábrándult nyilatkozakatokat tettél a a mindennapi magyarországi valóságról.

[00:04:27]Tulajdonképpen el is költöztél innen, és azt mondhatod, hogy nem is térsz vissza addig, amíg az országnak az élén nem lesz változás.

[00:04:36]Azért az elmúlt néhány hét fényében beszéltünk arról, hogy most már optimistább vagy e tekintetben is.

[00:04:42]Igen.

[00:04:42]Tehát azért ez fantasztikus, ami történt.

[00:04:45]Ez egészen fantasztikus.

[00:04:47]Az azt jelenti, hogy akkor többet leszel itthon.

[00:04:48]Sokkal többet leszek itthon.

[00:04:48]Igen.

[00:04:50]A majom szeme angol fordítása bekerült a New York Times kritikusainak a kedvencei közé.

[00:04:55]Neked megváltoztatja egy könyvről alkotott saját képedet, hogyha más nyelven, más kulturális közegben is elkezd működni?

[00:05:04]Nem.

[00:05:04]Tehát, hogy én a lehető legjobb verzióját igyekszem kiadni a kezemből annak a könyvnek, és örülök, hogyha megértik, örülök, hogyha több rétegét képesek befogadni, és rácsodálkozom, hogyha nem, de a könyvhöz való viszonyomat nem változtatja meg, tehát nem fogom jobban szeretni utólag vagy megveregetni a válamat, annál is inkább, mert mindig azzal vagyok elfoglalva, amit éppen csinálok, és az mindig egy akkora erőpróba, és olyan nehézség, hogy akkor arra kell gyűjteni az energiát.

[00:05:43]Lehet, hogy attól is működik ez még inkább az Egyesült Államokban, mert ott is történtek változások.

[00:05:49]Hát hajjaj.

[00:05:50]És hogy ez a politikailag megosztott társadalom, ami a majom szeméből, vagy akár a denevér című darabból, amit ott bemutattak, az most már nem egy távoli egzotikum a az Egyesült Államokbeli nézőknek meg olvasóknak.

[00:06:01]Szóval, hogy hogy emiatt lehet, hogy nemzetközibb lettél, hogy az a világ, ami neked olyan erősen ott van a műveidben, az lett nemzetközi?

[00:06:12]Hát egyrészt a társadalmi megosztottság, másrészt a gazdasági megosztottság, tehát hogy van egy nagyon elszegényedett réteg.

[00:06:22]a populizmus terjedésével egyre több helyen fognak magukra ismerni ezekben a történetekben.

[00:06:30]És valóban az, ami az a világ, ami abban a regényben megjelenik, az nagyon erősen rávetíthető arra, ami az Egyesült Államokban történik.

[00:06:41]Tehát, hogy van egy olyan olvasata is, ami a a ami a helyi viszonyokra alkalmazható, tehát hogy sokkal jobban értették, mert ugye amíg ott nem Trump volt, addig mi egy ilyen kis egzotikus veszekedő ország voltunk a világ végén, és az a fajta megosztottság, amit mi megértünk, az nem volt azért értelmezhető.

[00:07:09]És most pedig azzá vált.

[00:07:09]Ráadásul Trump nagyon sok szempontból ugye példának tekintette Orbánt, tehát hogy neki ez egy lehetséges forgatókönyv volt, csak sokkal nagyobb léptékben.

[00:07:21]És szerintem az is nagyon lelkesítő, hogy hogy a magyar változásnak van egy olyan üzenete, hogy azért ez a végtelenség így nem fokozható.

[00:07:32]Tehát, hogy ennek egyszer csak össze kell dövölni.

[00:07:36]Van olyan témád, mondatod, amiről azt érezted, hogy ez nagyon magyar, és közben kiderült, hogy külföldön is pontosan értik, és ott is ugyanazt jelenti.

[00:07:46]Én sokszor éreztem azt, hogy a magyar neurózis inspirál engem, és közben rendre kiderült, hogy az emberi történetek nagyon hasonlóak.

[00:07:57]Mondok erre egy korábbi példát.

[00:08:00]A Vonalkót című könyvemet 14 nyelvre lefordították, és voltak olyan fordítások, ahol aggódtam, hogy mit fognak kezdeni a mi történelmi díszleteinkkel, a szocializmusban játszódó iskolai sztorikkal.

[00:08:17]És kiderült, hogy az alárendeltségi viszonyok, a szorongás, az erőszak, ezen belül is mondjuk a családon belüli erőszak, az azért minden társadalomban megjelenik, és ráolvassák a saját történeteiket, tükröződnek a saját történeteik ezekben a történetekben, tehát hogy elsősorban nem a történelmi díszletet és ö a lokális dolgokat nézik, hanem azt, ami ebből az emberi dramaturgiából átjön.

[00:08:54]És az emberi dramaturgia az átjön, mert a a viszonyaink azért mindenhol hasonlóak.

[00:08:59]A majom szeme angol fordításánál kiemelték a a kritikákban, hogy a magyar szövegnek a a sötét humora az mennyire jól működik angolul is.

[00:09:07]Te mennyire tudod követni például ezt, hogy a humorod, az iróniád, ami azért eléggé közép-európai, az hogyan működik egy ilyen teljesen más kulturális közegben?

[00:09:19]Ez egy érdekes kérdés.

[00:09:19]Ö tapasztaltam olyat, hogy nem működik, mégpedig Ázsiában, tehát Kínában egyáltalán nem működött ez a fajta ironikus humor, mert másfajta másfajta humorra, sokkal direktebb humorra van fülük, de például angol környezetben jól működik, és ahogy a férjem szokta mondani, aki ugye brit, őt ez a fajta közép-kelet-európai irónia azért a Monti Python humorra erősen emlékezteti.

[00:09:53]Nekünk ugye Közép-Európában ez a túlélés záloga volt, hiszen a mi közép-európai humorunk valójában arról szól, hogy állandóan relativizálunk és egy pillanat alatt képesek vagyunk változtatni a nézőpontunkon.

[00:10:08]Tehát minden közép-európai olvasónak a svejk alapmő.

[00:10:14]És azonnal értjük a humorát, hogy értjük rózseket is, örkény is, anyanyelvünk lett.

[00:10:23]De ez ott működik leginkább, ahol megvan ez a szorongás és a relativizálásra való képesség, ha ez így érthető.

[00:10:32]Abszolút.

[00:10:33]Tehát, hogy egy nagy büszke, kevés traumát átélt nemzetnél sokkal inkább működik a szituációs humor.

[00:10:41]Tehát mondjuk a francia fordításban ez nem működik annyira.

[00:10:47]A belgák azok nagyon értik.

[00:10:52]Tehát hogy itt itt van különbség szerintem.

[00:10:54]Igen, igen, igen.

[00:10:54]Tehát, hogy ez összefügg azzal, hogy túl akarunk élni, és bármikor elő tudunk egy új verziót hozni, és közben saját magunkon is röhögünk.

[00:11:03]Tehát ez a magunktól való állandó távolságtartás vagy arrébb lépés, ez a mi közép-európai humorunk.

[00:11:12]Ez túlélést jelent abban a világban, amit egy interjúban nemrég mérgezett társadalomnak neveztél?

[00:11:17]Igen, túlélést és valamifajta hátralépést, tehát hogy úgy tekintjük a saját botladozásunkat, hülyeségünket is, mint alapanyagot is, hogyha már úgy nézel rá, mint alapanyag, akkor akkor sokkal könnyebb.

[00:11:35]Ugye ez a legújabb köteted, amiről beszélgetünk, és most sajnos nem tudom megmutatni, mert még a nyomdában van valahol, de amire ez a beszélgetés látható lesz, már megvehető a könyves boltokban, a Kánkán az üvegpadlón című novellás kötet.

[00:11:46]Bizonyos értelen, erről a mérgezettségről szól, legfeljebb mikroszinten, hogyha a majom személyhez hasonlítjuk, ha jól értem.

[00:11:54]Így van.

[00:11:54]Bár hozzá kell tennem, hogy szerintem a majom szeme is mikrotörténetekből épül föl egy nagyobb egységgé, egy viszonylag bonyolult szerkezeten keresztül, de hogy ez nyilván nekem alkati sajátosságom is, hogy én mindig a picike történetekből indulok ki, tehát arra arra élesedik ki a szemem, és azon keresztül próbálom megmutatni ahogyan mondtad, ezt a ezt a mérgezett társadalmat, a nagyon feszült, nagyon sok elhallgatással terhelt sokféle emberi viszonyt.

[00:12:40]Nekem az tűnt fel, így egybe olvasva ezeket a novellákat, hogy nagyon sok szereplő egyszerűen nem tudja pontosan elmondani, hogy mi a baja.

[00:12:46]Inkább a tárgyak, a a testek, a gesztusok beszélnek helyettük.

[00:12:51]Ez összefügg azzal, hogy tulajdonképpen a közbeszédben sem tudjuk elmondani, hogy hogy mit akarunk, vagy nem tudjuk artikulálni.

[00:13:00]Igen, ez egy nagyon öfolytásokkal dolgozó társadalom lehet.

[00:13:06]Ennek nyilván köze van a az utóbbi évtizedek feszült politikai helyzetéhez is, és ahhoz is, hogy nem vagyunk jók egyébként kollektív és egyéni traumafeldolgozásban sem, hanem nagyon gyakran átoljuk a problémákat.

[00:13:31]És ö és valahogy ez a ez a lappangó feszültség egyébként ez íróilag nagyon izgalmas.

[00:13:38]Tehát amikor érezzük, hogy nem arról van szó, amiről és ezt különben viszonylag nehéz is megragadni, de ahogy mondtam, ez ez nagyon termékenyítő.

[00:13:50]Tehát ez egy érdekes alapanyag arról beszélni, hogy mondjuk családok tele vannak nemzedékeken át hurcolt, elhallgatott titkokkal, és a társadalom is tele van elhallgatott, eltemetett titkokkal.

[00:14:09]Tehát, hogy hogy ahogy nem lett ügynöktörvényünk, ugyanúgy a családokban is megy nemzedékről nemzedékre ez a feszültség, és mérgezi tovább a következő generációt.

[00:14:23]De mintogyha az is lenne ezekben a novellákban, hogy a társadalom, mint mint háttérszövet se működik, tehát nagyon sok magányos, idős emberről, bet kiszolgáltatott emberről szólnak ezek a történetek.

[00:14:35]És ez a témaválásztás mindig is fontos volt számodra, hogyha ha megnézzük a kezdetektől.

[00:14:41]Csak nekem az volt az érzésem, hogy most mintogyha jóval tárgyilagosabban vagy hűvösebben, látszólag hűvösebben beszélnél ezeknek az embereknek a a sorsáról, és és nem érződik az a fajta írói indulat, ami ami nagyon gyakran régebben érezhető volt.

[00:14:58]Ez attól van, hogy te magad szelídebb lettél, vagy attól, hogy reménytelenebben, látod ezt a dolgot.

[00:15:02]a kiszolgáltatottságot nem lettem szelíebb, és én inkább úgy mondanám, hogy ez egy puritánabb nyelv, talán nem hűvösebb, csak puritánabb.

[00:15:20]A nők kiszolgáltatottsága több szövegben is hangsúlyos, anyáké, idősnőké, gyerekeké, betegnőké.

[00:15:25]Ezt te elsősorban társadalmi vagy testi vagy akár ilyen nyelvi tapasztalatként látod, hogy ez mennyire erősen jelen van?

[00:15:33]Ö ez egy alaptapasztalat és nekem egyébként személyes alaptapasztalatom, hogy ugye több mint 40 éve publikálok és hát alapvetően az olvasó közönségem azért itt van Magyarországon, de egészen másként viszonyulnak hozzám a legtöbb helyen, ha én íróként megjelenek, és a legritkább esetben reflektálnak arra, hogy én egy nő vagyok.

[00:16:05]Magyarországon még mindig nem jutottunk ezen túl.

[00:16:09]És ö ugye erre akkor élesedik ki nagyon az ember szeme, hogyha sokat olvas föl másút és hirtelen visszajön ebbe a közegbe és akkor érzékeli, hogy itt még mindig nincsen szimmetria, és hogy még mindig van valami igen.

[00:16:32]De mire gondolsz arra, hogy mondjuk költőnőként konferálnak föl és nem költőkért, vagy hasonló?

[00:16:35]Ez a legkevesebb lenne, de például olyan is előfordul, hogy elmegyek valahova felolvasni, és akkor nem jelenik meg a moderátor, és akkor egyedül vagyok és és amikor szóvá teszem, akkor mondja, hogy hát biztos meg tudom én ezt ügyesen egyedül is oldani.

[00:16:52]Biztos vagyok benne, hogy egy hasonló férfi kollégával ezt nem csinálnám meg.

[00:17:04]Úgy érzem, hogy bizonyos teljesítmény fölött azért jobban elismerik a férfiakat, és automatikus respektet vált ki az, amit ötletettek az asztalra.

[00:17:13]Ez azért nem mindig van így a nőknél.

[00:17:18]Tudom, hogy neked ezt nehéz.

[00:17:21]Tehát, hogy ez nyilván nehéz abból a pozícióból, amikor férfi kollégákkal beszélgetek és megemlítem ezeket a dolgokat, akkor gyakran nem is értik, mert ezek nagyon automat, tehát hogy ezek ilyen beépült automatizmusok.

[00:17:36]De mondok neked, én azóta figyelek erre, mióta veled erről beszélgetek, hogy hogy ez valóban létezik.

[00:17:42]létezik, ugye, hogy létezik e ezekben a novellákban ebből valamiféle reménytelenség jön le nekem, tehát hogy mintogyha te ezt elengedted volna, hogy ezzel lehet változtatni.

[00:17:53]A novellákban egyébként és ezt aláhúznám, hogy nem csak a nők sodródnak ki, tehát hogy itt nagyon sok férfi szereplő is van, tehát hogy kicsit most úgy érzem, hogy a te olvasatodban ezek női történetek, de alapvetően nem nem csak, hogy most direkt a női történetekre kérdeztem rá, egyáltalán nem csak női történetek vannak benne, hanem kiszolgáltatott embereknek a történetei, és ezek között a kiszolgáltatott emberek között sokan nő.

[00:18:22]Tehát mondok egy szakmai példát.

[00:18:22]Ez történetesen nem egy magyar példa.

[00:18:27]Szennazárban voltam most késő ősszel egy irodalmi fesztiválon, és a résztvevőknek elmondták, hogy van nekik egy alkotóműhelyük is, és három hónapra oda lehet menni dolgozni.

[00:18:39]És akkor fölhívtam a figyelmüket, hogy a családos írónők azok nem tudnak elmenni három hónapra év közben, és nagyon csodálkoztak ezen a felvetésen.

[00:18:52]azt mondták, hogy nekik ezt soha senki nem mondta, tehát hogy azok vannak egyenlő pozícióban, mondjuk a férfialkotókkal, akiknek nem kell egy családról gondoskodni, de még azok is egyébként nehezen tudják megtenni, hogyha tanítanak valahol, hogy három hónapot kiszakítsanak és elmenjenek, és csak az írással foglalkozzanak.

[00:19:13]Tehát, hogy hogy ezek a viszonyok azért nem szimmetrikusak.

[00:19:19]Nem akarnám eltolni az értelmezést ebbe az irányba, mert ahogy mondtam, szerintem ezek nem elsősorban női történetek, valóban nem azok.

[00:19:27]És akkor beszéljünk egy másik aspektusról, hogy ebben a kötetben, ahogy egyébként rád jellemző, itt is egymás mellett van a humor meg a brutalitás.

[00:19:38]Te írás közben azt tudatosan mérlegeled, hogy meddig lehet elmenni a grotesken, mielőtt a fájdalom elnyomja a humort?

[00:19:47]Úgy érzem, hogy akkor tud igazán fel erősödni a fájdalom sötétje, hogyha előtte és utána engedek egy kicsit ezen a szorításon, tehát hogy muszáj valami kontrasztot belevinni, mert ha azzal a sötétséggel kezdeném, ahova én szeretnék a történetben eljutni, az olvasó nem jönne velem, ha ez érthető.

[00:20:14]Tehát, hogy hogy fontos fontos belevinni iróniát, és ahogy mondtad, megjelenik a groteszk is, mint minőség.

[00:20:26]Én erre fogékony vagyok, tehát engem ez íróilag izgat, és szeretek ezzel játszani.

[00:20:34]És ezekben a novellákban mintogyha nagyon gyakran és ha akarom ez is groteszk, de közben nem feltétlenül csak groteszk, mintha az apró tárgyak tudnának valamit, amit az emberek nem tudnak kimondani.

[00:20:44]De te tudatosan építed ilyen erősen tárgyakra a ezt az érzelmi dramaturgiát?

[00:20:52]Így van, ahogy mondod.

[00:20:52]Gyakran tárgyakra van kivetítve.

[00:20:55]egy-egy érzelem, szorongás vagy kötődés, és sokkal könnyebben megragadható a tárgyakon keresztül, de azt is mondanám, hogy a szereplők jellemzését is gyakran tárgyakkal oldom meg.

[00:21:12]Tehát könnyebben megérteni, hogy ezek kicsodák, ha kiválasztok egy jellemző tárgyat.

[00:21:17]Az egyik történetben az éppen a telexen jelent meg.

[00:21:22]Egy idősházas párról van szó.

[00:21:26]akiknek a hűtőjén ott van egy csúnya hűtőmágnes.

[00:21:31]De valamiért nekik ez fontos.

[00:21:31]Azt jelenti, hogy kiszakadtak innen, együtt jártak valahol, hazahozták emlékbe ezt a tárgyat, és azt is jelenti, hogy ez az, amit meg tudtak engedni maguknak.

[00:21:43]Tehát rögtön elhelyezem társadalmilag ezt a házaspárt, mert hogy ezekhez a tárgyakhoz az olvasónak is lehet valami viszonya, vagy egy hasonló tárgyhoz.

[00:21:55]Igen.

[00:21:58]Tehát akkor ezen keresztül tudunk belátni másoknak az életébe.

[00:22:02]Igen.

[00:22:02]A tárgyakon keresztül látunk be az életükbe.

[00:22:04]És engem nagyon is érdekel egyébként, hogy hogy milyen tárgyakkal veszik körbe az emberek magukat.

[00:22:13]Mielőtt idejöttem hozzád, láttam, hogy itt az épületben van egy cserity shop.

[00:22:18]Imádom a cserity shopokat, mert nagyon sokat elárul a világ üledéke magáról a világról, amelyben élünk.

[00:22:27]Tehát most is megnéztem és nagyon szeretem, hogy különböző időrétegekből megjelennek itt tárgyak.

[00:22:35]Tehát ott vannak a gyerekkoromon matricázott kerámiái, ott vannak a 70-es80-as évek dísztárgai, és nekem ez mindig nagyon izgalmas.

[00:22:48]Nekem is, én is nagyon szeretem ezt.

[00:22:50]Több történetben nagyon erős a gondoskodásnak a a motívuma.

[00:22:52]Valaki egy betegfeleségről, vagy egy akár egy műanyag varjúról, egy unokáról gondoskodik.

[00:22:59]Mi érdekel téged a gondoskodásban, mint mint elmesélhető helyzetben?

[00:23:06]Hát a szeretetviszony, tehát hogy miféle szeretetnyelveket használnak a szereplők.

[00:23:14]És az is izgalmas, hogy a többi szereplő ezt gyakran hogy érti félre, vagy hogy nem tudja dekódolni.

[00:23:24]Az öregházas párról szóló történetben van egy közös nyelvük, hiszen már nem tudom, 60 éve élnek együtt, vagy 50 éve.

[00:23:33]Tehát ott a veteményes meg a zöldségek az egy közös nyelv, meg az a az a tervezgetés nyelve is és az illúzió nyelve is, hogy mi lesz majd, amikor már nem lesz semmi, tehát amikor már vége van az életnek.

[00:23:45]De nemzedékek között szerintem elég gyakori, hogy félreértik, vagy nem tudják dekódolni a szeretetnyelvet, és valahogy elcsúszik a kommunikáció.

[00:23:55]Na az nagyon izgalmas íróilag, amikor amikor nem értik egymást.

[00:24:00]Tehát amikor mindenki jót akar és mégis besül a párbeszéd.

[00:24:05]Ezt egyébként te tapasztalod, hogy hogy ez súlyosbodó helyzett így a a minket körülbelül világban, vagy ez automatikusan mindig is így volt, hogy nem nem tudom, hogy mindig így volt-e.

[00:24:13]Most nagyon rosszak az emberi kapcsolatok, nagyon ziláltak, feszültek.

[00:24:20]Mennyire fontos neked, hogy ezek a történetek azért mai magyar történetek is legyenek?

[00:24:28]Hát nekem ez az alapanyagom, tehát én innen szívom föl a történeteimet, és ahogy már beszéltünk róla, az emberi viszonyokat más díszletek, más történelmi előzmények kapcsán is tudják dekódolni, de mégiscsak az én mintáim és mikrotörténeteim és a párbeszédek, azok innen jönnek.

[00:24:56]Tehát ebből dolgozom.

[00:24:59]Egyébként az ábrázolt emberi figuráknak, sorsoknak többnyire vannak valódi modelljei, vagy vagy teljesen fiktív alakok?

[00:25:08]Többnyire össze vannak gyúrva, és úgy csinálom meg a figurát.

[00:25:11]De például itt van egy szereplő, ha elárulhatok ilyen titkokat, a az utolsó szándékosan a végére került Végszó című novellában ott az a fiú volt a modell, aki Londonban a lakásfelújítás alatt a lakásunkat festette.

[00:25:38]Ezt meg akartam kérdezni, hogy annak van-e modellje?

[00:25:40]Van.

[00:25:40]És kiderült, hogy ő tényleg színész, és azt is elmesélte egyébként, csak hát ez nem került bele a történetbe, mert magyar környezetbe helyeztem, hogy neki az volt gyerekszínészként a legnagyobb megrázkótatás, hogy ő bekerült az utolsó castingba a Harry Potter forgatásánál, de túl magas volt már akkor is kisgyereknek, és ezért úgy gondolták, hogy legyen egy alacsonyabb véznap gyerek is.

[00:26:06]így esett el a Harry Potter szerepétől, és amikor felnőttként színészé vált, akkor vitte magával ezt a fájdalmat, hogy ő az, aki majdnem Harry Potter lett.

[00:26:20]És tényleg állt a létrán, és nagyon iskolázottan, gyönyörűen beszélt.

[00:26:23]És valóban az a pillanat, amikor a férjem vitte neki a kávét, és föladta a létrára, és a fiú válaszolt, hogy ó, nem kell ide adni, majd lejövök.

[00:26:34]És egyszer csak ránézett a férjem, és azt mondta, hogy ön ugye nem festő, és meghűlt bennem a vér, hogy most valami vita következik, vagy férjem elégedetlen valami részlettel, és kiderült, hogy nem ma nem színész, tehát hogy ő a kiejtéséből rájött és abból, ahogyan szövegeket hallgat a fülhallgatón, hogy ő valószínűleg nem igazi festő.

[00:27:01]egyébként gyönyörűen festett szó nincs róla, csak abban a pillanatban azt gondoltam, hogy hopp, itt a történet.

[00:27:09]És ilyenkor bekapcsol az író.

[00:27:11]Igen, igen, igen.

[00:27:12]És ilyenkor tetten éred magad, hogy most író lettem, és és akkor úgy kell figyelnem.

[00:27:17]Tehát a lakását kifestettő háziasszonyból egyszer csak átkapcsolsz egy relével, figyelőíróvá.

[00:27:22]Hát rögtön tudtam, hogy itt a sztori.

[00:27:25]Itt a sztori.

[00:27:28]Tehát a volt egy feszült pillanat, amikor amikor azt hittem, hogy itt valami számonkérés következik, és aztán leült a srác, és elkezdte mesélni, hogy valóban ő ő színész, csak nem tud abból megélni.

[00:27:40]Sok írásban megjelenik, vagy többen is a demencia meg az időskori leépülés.

[00:27:46]Miért foglalkoztat ennyire intenzíven az emlékezetnek az elvesztése?

[00:27:49]Hát ezt te is tudod, hogy egy írónak a memóriája az alapanyag.

[00:27:59]Nekem nagyon erős a vizuális memóriám.

[00:28:02]Én tudom, hogy te például arcfakságban szenvedsz, tehát hogy neked az arcfelismerő memóriád az nem olyan jó, de azt többször elmondtad, hogy a történetekre jól emlékszel.

[00:28:13]Nekem is erős történetmemóriám van, tehát a sztorikat, párbeszédeket jól fel tudom idézni.

[00:28:19]És egyrészt az is kérdés, hogy hogy meddig tud ezzel az ember dolgozni.

[00:28:26]Másfelől abban az életkorban vagyok, hogy hogy közelebbről látok mondjuk demens embereket magam körül.

[00:28:36]Nemrégiben beszélgettem egy társaságban két 90-hez közeli emberrel, akik elmondták, hogy fiatalkorukban naplót vezettek, és időnként előveszik a régi fényképeket, és egyeztetik a történeteiket, és mind a kettő teljesen friss volt szellemileg, de kiderült, hogy az emlékezetük átírta a sztorikat, tehát hogy eltelnek évtizedek, és hiába tökéletes a memóriájuk, mégiscsak az agy vagy összevont történeteket, áthelyezett történeteket más helyszínre.

[00:29:11]És szerintem ez ez roppant érdekes ezt hallgatni.

[00:29:17]Az is sokszor eszembe jut, hogy erről sokat tudnánk beszélgetni.

[00:29:23]Rengeteg író él mondjuk tudatmódosító szerekkel, vagy vagy megiszik egy pohárbolt.

[00:29:31]Nekem annyira fontos volt mindig a tudatóság és az agyam.

[00:29:38]És egyébként költőként azt gondolom, hogy bármikor tudok olyan állapotba kerülni, ami valahogy az álom és az ébrenlét közti határterület, és ehhez semmilyen külső eszközre nincsen szükségem.

[00:29:52]És a a szép eszemet és a a kontrollt a az szép eszem fölött viszont mindig is nagyon óvtam és féltettem.

[00:30:04]Tehát, hogy nekem ez egy munkaeszköz, a teljes lazulás és a a az elmerülés az időben és a a mondjuk tudat által nehezen hozzáférhető tartalmak aktiválása és az fölött gyakorolt teljesen tudatos szakmai kontroll.

[00:30:25]Tehát, hogy ez egy nagyon erős oda-visszajáték, amit az ember mondjuk versírásnál koncentráltan használ.

[00:30:30]Tehát hátralépés, odalépés.

[00:30:35]Az egyik legmegrázóbb történet az a szeme fénye címet viseli, és hát nagyon pontosan mutatja a társadalmi helyzet meg a szülői szeretetnek az ütközését.

[00:30:46]Egy tehetséges cigány gyereket a tanár gimnáziumba akar küldeni, a szülők pedig tiltakoznak ez ellen.

[00:30:51]Mi érdekelt itt téged jobban?

[00:30:54]A tehetség elkallódása, vagy az, hogy a szülők a maguk logikája szerint éppen védeni akarják a gyereket?

[00:31:00]A teljes párbeszédképtelenség, tehát hogy mindenki jót akar, és úgy érzi a másikról, hogy hogy támadja őt.

[00:31:12]Tehát, hogy itt nincsen közös halmaz, itt nem lehet semmit megbeszélni.

[00:31:20]És tulajdonképpen egy kicsi jeleneten keresztül akartam megmutatni azt, hogy miért annyira korlátozott, szinte lehetetlen, mondjuk ki a társadalmi mozgás, mert nemzedékek óta nincs párbeszéd, tehát itt nincs mit megbeszélni.

[00:31:39]És mélyen egyetértenék veled, hogyha nem lenne most egy nagyon friss tapasztalatunk közösen.

[00:31:44]Az áprilisi választások nagyon élesen megmutatták, hogy ez a dilemma mennyire ott van, és mennyire lehet többféle választani.

[00:31:52]Ugye ez a mélyszegénységben élőknek a dilemmája.

[00:31:54]Biztos 20000 Ft most, vagy egy a kitörésnek a jóval bizonytalanabb lehetősége áll szemben egymással.

[00:32:02]És úgy tűnik, hogy most azért cigánycsaládok 100zrei mégis az utóbbit választották.

[00:32:06]Igen.

[00:32:06]Ez egyszeri kilengés vagy egy újfajta mintázat?

[00:32:11]Ahhoz nagyon kevés idő telt el, hogy erről gondolkozhassunk szerintem, hogy újfajta mintázat alakul-e ki.

[00:32:16]Én azt gondolom, hogy a szabadság valahogy befújt azért az ajtórésen.

[00:32:25]Tehát annak a annak az ígérete, hogy lehet másképp is.

[00:32:32]De akkor ezekben az ajtórésekben mégis csak van remény.

[00:32:34]Van remény, mindenképpen van remény.

[00:32:37]Úgyhogy akkor rögtön egy nagyon reménytelen dologra kérdeznék rá.

[00:32:38]Van az itt csak a Felhők Vannak című novella?

[00:32:42]Hát ez mindenképpen azt hiszem a legsötétebb a kötetben.

[00:32:46]Engem az érdekel itt, hogy hogyan lehet gyereknarrációval írni a lehető legdurvább abúzusról úgy, hogy az olvasó többet értsen, mint maga az ábrázolt gyerek.

[00:32:57]Szerintem ezt íróként valahogy úgy lehet megcsinálni, hogy egyszerre működtessem a bennem élő gyereket és mindazt a felhalmozott tudást, ami bennem van íróként.

[00:33:12]Tehát, hogy egyszerre kell a kettőt működtetni.

[00:33:19]És most függetlenül a történettől azért tudjuk, hogy sokan nőttünk fel díszfunkcionális családban, és egy gyereknek mindig az a természetes közeg, amiben van, nem ismer közeget.

[00:33:37]Tehát nagyon sok mindenről, amiről most felnőttként azt gondoljuk, hogy ijesztő, nem normális, határátlépő, arról gyerekként azt gondolja, hogy az az így működik, hiszen semmi mást nem látott, mondom.

[00:33:51]Úgyhogy ezt a kettőt próbáltam egyszerre működtetni és és tulajdonképpen ennek a az összevillanásától lesz félelmetes a történet.

[00:34:03]Legalábbis ez volt a szándékom, hogy nem akarok ijesztő nagymamát leírni.

[00:34:09]Egy olyan nagymamát akartam leírni, aki a maga módján szerethető.

[00:34:13]És a gyerek azt gondolja, hogy ez egy védelmező nagymama, aki azért küzd, hogy az ő családjuk együtt maradhasson.

[00:34:21]És amikor ezt a kislányt valaki ki akarja emelni kívülről, az ellenségé válik.

[00:34:26]Tehát a gyerek az teljesen a nagymama szemszögével azonosul, hiszen ő a hozzá legközelebb álló felnőtt referenciaszemély.

[00:34:39]Van egy Jön a teherautó című novella, azt hiszem, hogy ez is Telex tárca volt talán, ami hát szinte szociografikus pontossággal leír egy egyszerű falusi cipővását.

[00:34:50]Mennyire fontos neked, hogy az ilyen jelenetekben ne kívülről ilyen szociális témaként néz az emberekre, hanem valami mást mondja el ezeknek a segítségével?

[00:35:01]A beszélgetésünk elején mondtad, hogy a tárgyaknak milyen fontos szerepük van.

[00:35:06]Hát akkor nem kell elmondanom, hogy a cipők mennyi mindent jelentenek, amikor megjelennek a cipők egy történetben.

[00:35:15]Tehát már nem tudunk úgy olvasni 21.

[00:35:18]századi olvasóként, hogy a cipő mögött képileg ne legyen 1000erféle jelentés.

[00:35:24]Tehát a az eljárt cipők, a halódtak cipői, a kinőtt cipők satöbbi, satöbbi.

[00:35:31]És én azt is szoktam gondolni egyébként a cipőkről, mindjárt rátérek a történetre, hogy milyen érdekes, amikor belépsz egy lakótérbe, hogy mennyire benne van a levetett cipőkben az ember, és az a mozdulat, tehát hogy annyira személyes, hogy szinte lehátod a viselőjét.

[00:35:51]Itt emberek válogatnak cipőket, és a tárgyak közötti válogatás is nagyon sok mindent felidéz bennünk.

[00:35:58]Ha csak arra gondolsz, például, amikor Szabó István budapesti mesék című filmjében kétségbeeseten rávetik magukat a szemüvegekre, és mindenki próbál magának egy olyan szemüveget találni, amivel lát.

[00:36:15]És ugye a filmben abban a történelmi pillanatban a tésztánlátást keresik a szereplők, tehát szeretnének végre tisztán látni, kik vagyunk mi és hol vagyunk, és kotorásznak vadul a szemüvegek között.

[00:36:32]Itt amikor a cipők között kotorásznak, akkor tulajdonképpen arról is van szó, hogy hova megyünk, ha ez így világos.

[00:36:42]Igen.

[00:36:42]Van egy novella, ami kicsit kilóg a tematikából.

[00:36:44]Ez a Miranda, a szexrot.

[00:36:48]Ez egy olyan technológiai téma.

[00:36:48]Első pillantásra egy egy másik hang szólal meg, de azért ez is a magányról szól.

[00:36:55]Ilyen értelemben nagyon is kapcsolódik az egész kötethez.

[00:36:57]Te mit gondolsz egyébként erről, hogy az új technológiák azok új problémákat, újfajta magányosságokat okoznak, vagy csak a régi hiányokat teszik még látványosabbá?

[00:37:08]Mind a kettő.

[00:37:08]valószínűleg körvonalazattabban érzékeljük a saját húsvér emberi magányunkat.

[00:37:15]És egyébként ahogy már beszéltünk róla a történetek dramaturgiája az hasonló marad.

[00:37:23]Itt is egy szomorú szerelmi történet van történetesen ember és robot között.

[00:37:29]Tehát, hogy nincs ö nincs kifutása ö ennek ö én sokszor érzem úgy körbepillantva, hogy tulajdonképpen már egy megvalósult újabb Black Mirror széria forgatásában veszünk részt.

[00:37:48]Tehát ez ez a történet is úgy született.

[00:37:54]Nekem az jutott eszembe, hogy ha ugyanolyan érzékenyen figyeled ezután is szerzőként a valóságot, mint eddig, akkor lehet, hogy scifi író leszel.

[00:38:01]Ezt ez egy scifi novella, legalábbis a régi szabályok szerint az lett volna, miközben nagyon közeli valóságot mutat.

[00:38:10]Igen.

[00:38:10]Tehát most már, hogyha kicsit várunk még a megjelenéssel, akkor egy realista mű lesz.

[00:38:18]A Kán, az üvegpadlón című novella, ami a címadó novella is.

[00:38:22]Ott egyszerre van betegség, terápia, test, művészet.

[00:38:24]Miért ez lett végül is a kötet címe, vagy a ilyen értelemben miért ez lett a kieltá novella?

[00:38:32]Amikor összeállítok egy kötetet, akkor ez verses köteteknél és novellás kötetnél is így van.

[00:38:38]Ö nézem a címeket, és azt figyelem, hogy kiugrik-e valamelyik a többi közül, és használhatom-e úgy, hogy az valamiképpen a könyv egészére vonatkozzon.

[00:38:53]És a Kán, az üvegpadlón alkalmasnak látszott erre.

[00:38:57]Egyrészt különös és szerintem könnyen megjegyezhető cím.

[00:39:02]másfelől van benne valami szorongató, valami nyugtalanító, ami talán a történetek egészére is jellemző, legalábbis ez volt a szerzői szándék.

[00:39:16]Tehát elég nyugtalanítónak gondoltam, és ráolvasható a többi történetre, tehát bevonja valami súlófénnyel az összes ö az összes többi novellát.

[00:39:33]Ez egyébként úgy született, hogy a Ludig Múzeumban volt egy kortársfestménykiállítás, és fölkértek szerzőket, hogy válasszanak egy-egy művet, és ahhoz írjanak történetet.

[00:39:45]Én nagyon szeretem Barabás Zsófi festményeit, és az volt az ötletem, hogy az ő munkái közül választók.

[00:39:54]Ez a még közelebb című festmény volt, és ez egy több darabból álló széria.

[00:40:06]Nézegettem a számítógépen, kinagyítottam, és először én egy hatalmas rózsát láttam, és nagyon érdekelte a férjemet, hogy mit csinálok, és odahajolt a képernyőhöz, és mondta, hogy ez olyan, mintogyha valaki egy üvegpadlón kánkánozna.

[00:40:27]És neki fotós szeme van, tehát hogy gyakran belelát valami más szögből értelmezhető látványt a képbe.

[00:40:35]És akkor rájöttem, hogy tényleg.

[00:40:39]És azonnal azt gondoltam, hogy hopp, megvan a novella címe, erről fogok írni.

[00:40:46]És a cím, mint egy sorvezető segített fölépíteni aztán a történetet.

[00:40:49]Négy évvel ezelőtt, amikor a majom szeme kapcsán beszélgettünk, akkor a hatalom és a manipuláció volt a a nagy témánk.

[00:41:00]Akkor most ehhez képest mi lenne ennek a kötetnek a kulcsszava szerinted?

[00:41:02]A magány, a gondolkod, gondoskodás, kiszolgáltatottság, túlélés, ezekről beszéltünk, vagy valami egészen más?

[00:41:10]Talán a kiszolgáltatottság, ha a felsoroltak közül választhatók, azt hiszem, hogy a kiszolgáltatottság.

[00:41:19]És látsz esélyt arra, hogy ez a kiszolgáltatottság ez enyhüljön, vagy vagy azt látod, hogy ez már orvosolhatatlan?

[00:41:30]Nézd, én nem szeretem a nagy üzeneteket, tehát hogy ahogy a pici történetekkel dolgozom, úgy ösztönösen óckodom az ilyen szentenciózus mondatoktól.

[00:41:43]Tehát, hogy ö szerintem a az emberi figyelem az nagyon sokat segít, és az emberi viszonyokon való folyamatos munka, odafigyelés, az nagyon sokat segít.

[00:41:58]És hogyha történeteken keresztül rácsodálkozunk a saját szorongásainkra vagy párbeszédképtelenségünkre, akkor egy lépéssel közelebb léptünk egymáshoz is.

[00:42:15]Hát akkor sok ilyen figyelmet kívánok még neked, meg nekünk olvasóknak is a műveidhez.

[00:42:19]Köszönöm szépen.

[00:42:20]Köszönöm szépen a beszélgetést.

[00:42:26]A Top 10 rovad 10 kortárs magyar novellás kötetet ajánlok.

[00:42:31]Elsőként a nemrég ismét nálunk járt Bereményi Géza, azóta is élek című kötetét ajánlom.

[00:42:36]A megannyi műfajban és műnemben alkotó Bereményi Géza 1970-ben a Svéd király című novellás kötetével kezdte irodalmi pályáját.

[00:42:44]Az azóta is élek a szerző kisepikai életművének keresztmetszete.

[00:42:49]Az olvasó eredendő mozgásban, eleven hullámzásban érzékelheti és láthatja a bereményi mitológia alakulástörténetét, bizonyos motívumok és figurák megszületését és továbbformálódását, az otthonvesztés és a hazatalálás következményeit.

[00:43:07]Csabai László, a Davincsi köd.

[00:43:07]Csabai László napjaink egyik legjobb novellistája merészvá vállalkozásba fogott.

[00:43:15]A Davincsi köt történetei a kötet alcíme szerint átiratok, továbbgondolások, azaz mindegyiknek van egy jól ismert irodalmi előzménye, amely tulajdonképpen ugródeszkaként szolgál az írói fantáziának.

[00:43:27]A neves mű néha csak a novella címében köszön vissza, máskor az egész alapötlet abból ered.

[00:43:33]Csepei Adrián otthonról haza.

[00:43:38]Csepei Adrián kulturális újságíró, publicista volt már a Buksó vendége.

[00:43:43]Novellás kötetében az otthon néha egy gyerekkori emlék, egy étel közös felemlegetése, egy régi tárgy tapintása, vagy egy jó indulatú szomszéd gesztusa.

[00:43:54]Ezek az útközben talált történetek mindannyiunk számára ismerős terekből és helyzetekből indulnak.

[00:43:58]Legnagyobb értékük pedig, hogy őszintén és kérlelhetetlenül szembesítenek bennünket az élet törvényszerűségeivel.

[00:44:07]Darvasi László, az első izlandi hóregény.

[00:44:09]Darvasi László könyve nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy megírja a novella világtörténetét.

[00:44:14]Ez a késztetés egyszerre játékosan irónikus és véresen komoly, céltudatos, elszánt, de egy jó történet rejtett kívánsága miatt bármikor felülírható.

[00:44:24]A kötetben olvasható írások a világ legkülönbözőbb tájaira kalauzolnak el, miközben igazi időutazást is nyújtanak.

[00:44:32]Német Gábor, elnézhető látkép.

[00:44:35]Német Gábor összegyűjtött elbeszélései most az életműkiadás második darabjaként szerzői kommentárokkal kiegészítvehetőek kézbe.

[00:44:45]Szegő János szerkesztésében jelent meg a körkép 2026-os kötete.

[00:44:48]Mindig könyvhétre jelenik meg a nagymúltú antológia, amely ezúttal a 2025-ös év folyóirat terméséből válogatja ki a legfontosabb novellákat, rövid prózákat.

[00:44:58]Ez a magyar könyvkiadás legrégebben folyamatosan megjelenő sorozata is egyben.

[00:45:03]62 éve minden évben olvasható.

[00:45:06]Szőlősi Mátyás váltóáram.

[00:45:10]10 év után újra megjelent Szőlősi Mátyás elbeszélés kötete.

[00:45:13]A kilenc különálló történet nem független egymástól.

[00:45:15]A szereplők életét ugyanis egy különös égi jelenség köti össze.

[00:45:20]Egy szupernova megjelenése a budapesti égbolton.

[00:45:25]Verebes István Pupos teve himlő.

[00:45:29]Farkasházi Tivadar írja a fülszövegben volt matematikusként kérdezem, mennyi a valószínűsége annak, hogy egy színháznak egyszerre van egy kiváló szerzője, egy ügyes átdolgozója, egy príma dramaturgja, egy bravúros szövegírója és egy remek rendezője.

[00:45:44]Ugye Roppsekély.

[00:45:47]Hát még annak, hogy mindet verebesnek hívják.

[00:45:49]A szerző néhány felettébb izgalmas történetét gyűjtöttük össze.

[00:45:53]Ezt mutatja be ez a kötet.

[00:45:53]Tóth B.

[00:45:53]Judit kezdetben volt az Éden és más történetek.

[00:45:59]Tóth B Judit novellái ott kezdődnek, ahol a családi ebédek udvarias csöngye végetér, ahol a mindennapi életet áthatja a vallás, az emlékezet, a félelem és a vágy.

[00:46:08]Tóth Krisztina Kánkán az üvegpadlón.

[00:46:14]A könyvétra jelenik meg vendégem legújabb novellás kötete.

[00:46:16]A történetekben hétköznapi emberek tűnnek fel.

[00:46:21]Életük egy-egy hétköznapi pillanatában.

[00:46:23]Gyerekek boltosat játszanak egy régi pénzzel.

[00:46:25]Egy nyugdíjas történelemtanár sorszámot húz a postán.

[00:46:30]A kertben megjelenik egy harlekin katica.

[00:46:32]Egy judoedző színházba viszi a tanítványait.

[00:46:35]Két egykori diáktárs pedig összefut a buszmegállóban, és létrejön a varázslat.

[00:46:42]Feltárul az életük egy darabja, a múltjuk, vagy éppen a jövőjük, a lehetőségeik és a lehetetlenségeik.

[00:46:51]เฮ