Trump bugyuta háborúja, ami csak az oroszoknak jó

[00:00:00]Egy állam aszimmetrikus háborút vívott, olyan háborút, amilyet eddig csak gerilla csoportoktól láttuk, csak Iránnak egy egy 90 milliós ország, [zene] és megvannak rá a lehetőségei, hogy ezt a gerilla háborút nagyban vívja.

[00:00:11]Ők nem akarják legyőzni az Egyesült Államokat és Izraelt a hagyományos értelmen, mert tudják, hogy erre nincs lehetőségük.

[00:00:18]Tényleg 50 éve olyan készülnek, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mit kell csinálni?

[00:00:21]És ott voltak a forgatókönyvek, elővették és csinálták.

[00:00:24][zene] És az volt a lényege az egész minden egyes lépésüknek, hogy a lehető legnagyobb gazdasági és társadalmi fájdalmat az öbölmenti országokra rányomja.

[00:00:33]Mindenki rosszul jár ezzel a konfliktussal a világon.

[00:00:35]Egyedül az oroszok nem.

[00:00:38]Kínai soft power ennek az egész álmok futás hatásáhez nagyon erősödik.

[00:00:43]És úgy, hogy nem csinálnak semmit a kínaiak, csak igazából mindenkinek nagyon kedvesen és előzékenyen segítenek ott a térségben.

[00:00:52][zene] [zene] Állj ki a telexért adód 1%-ával.

[00:01:08]telex.hu/1%.

[00:01:11]Sziasztok, ez a téma a Telex közéleti műsora.

[00:01:13]Én Csurgódénes vagyok.

[00:01:15]Február óta tart az Egyesült Államok és Izrael háborúja Iránnal, ami az egész régiót háborúval, az egész globális gazdaságot pedig válsággal fenyegeti.

[00:01:22]A téma mai adásában Tunkli Dániellel, az Akkord Alapkezelő befektetési igazgatójával és Tót Gergővel, a Telex újságírójával beszélgetünk arról, hogy meddig tarthat ez a háború és milyen hatással lesz az egész világra.

[00:01:35]Dunkli Dániel és Tót Gergő köszöntelek titeket a stúdióban.

[00:01:40]Sziasztok!

[00:01:40]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:41]Szia!

[00:01:41]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:41]Gergő, hozzádfordulnék először egy kicsit, hogy beszéljünk arról, hogy egyáltalán mi történik itt ugye február 28-a óta, amikor az Egyesült Államok és Izrael megtámadta Iránt, és akkor mindenki, legalábbis Donald Trump biztosan arra számított, hogy ez nagyon hamar túl leszünk ezen a háborún, vagy túl lesznek ezen a háborún, és aztán azóta is valamilyen formában tart.

[00:02:04]Mi történt itt azóta?

[00:02:07]Igen, valóban a főleg a magyar választási kampány miatt kicsit háttérbe szorult ez a globálisan és történelmeg is fantasztikusan jelentős esemény.

[00:02:18]A egy villámszerű légiofenzívá az Egyesült Államok Izrael végülis lefejezte a az iráni vezetést élén Ali Hamenei Ajatolla és a súlyos károkat okozott a rakétakészletben, mindenféle katonai létesítményben.

[00:02:41]Irán azonban készült erre az opcióra, majd erről beszélünk is, hogy hogy meg mind.

[00:02:50]A lényeg az, hogy drón és rakétacsapásokat intézett a várakozásokkal ellentétben nem csak Izraelre, mint ahogy az a tavalyi 12 napos háborúban történt, hanem gyakorlatilag mindenkire, aki akit el tudott érni a közelkeleten.

[00:03:04]Még figyelmeztető jelleg még Ciprusra is kilőttek néhány drónt.

[00:03:13]És az első csapásváltások után lényegében befagyott ez a konfliktus egy olyan szinten, hogy kialakult egy padhelyzet, amikor mindkét fél valamennyire tudja tartani a másikat.

[00:03:26]Az Egyesült Államok és Izrael gigantikus katonai fölényre tett szert.

[00:03:33]Gyakorlatilag korlátlan urai az iráni légtérnek.

[00:03:37]Az iráni légvédelem 90%-át kiiktatták.

[00:03:42]Viszont Irán rájött arra, hogy viszonylag korlátozott csapásokkal is sakban tudja tartani a az Egyesült Állokat és a Hormúzi szoros lezárásával pedig gyakorlatilag az egész világgazdaságra képes nyomást gyakorolni.

[00:04:01]Ez a ez a padhelyzet, ez gyakorlatilag április óta, amikor egy tűzszünetet hirdetett meg Donald Trump, az azóta tart.

[00:04:09]Ez a tűzszet, ez igazából gyakorlatilag a konfliktusok ilyen alacsony szintjét jelenti, tehát továbbra is megy a húavona arról, hogy most átengednek-e a szoroson hajókat.

[00:04:24]Gyakorlatilag nem működik ez a az egész tengeri útvonal.

[00:04:27]Az Egyesült Államok továbbra is bizonyos korrezott katonai akciókat végrehajt.

[00:04:33]Fenyegetőnek érzett egységek ellen.

[00:04:36]Irán is kilőd drónokat továbbra is.

[00:04:40]És ez a ez a ez a háború, ez gyakorlatilag most is tart.

[00:04:43]Ennek az egyik mellékhadszintére, amire majd szintén kidünk, Libanon, ott továbbra is gyakorlatilag egy konvencionális háború van, annak ellenére, hogy ott is elvileg egyfajta tűzszünet lépett életbe.

[00:04:53]És most ott tartunk, hogy hogy ez a padhelyzet, ez már hetek óta tart.

[00:05:02]Egyelőre a diplomáciai szinten nem látszik a megoldás.

[00:05:04]Ugye több forduló is volt, illetve érdek érdemes azt megjegyezni, hogy van egy eredendő bizalmatlanság a felek között.

[00:05:15]És ki tudja, hogy most ez milyen irányba fog elmozdulni.

[00:05:18]A beragadt diplomáciai álláspontok mellett most a napokban felbukkant egy olyan opció is, hogy megint visszatér Izrael és az Egyesült Államok egyfajta ilyen bombázáshoz, nyomásgyakorú bombázáshoz.

[00:05:35]Úgyhogy most itt tartunk.

[00:05:35]Ahogy kitört a az iráni háború, egy az egész világ hirtelen ö nagyon ö, hogy mondjam, egy ilyen gyorspalót kapott a Közelk-kelet földrajzából, és mindenki megjegyezte a hormózi szorost és annak minden dimenzióját.

[00:05:49]Dani, most igazából hogy áll a a hormóziszoroson a kereskedelem vagy a forgalom, és hogyan került tényleg ez így ennyire a háborúnak meg a globális figyelemnek a középpontjában?

[00:06:02]Szerintem onnan érdemes indítani, hogy a a Közelkeleten azért nagyon sok háborút láttunk már a igazándiból a 80-as évektől fölfele.

[00:06:08]Itt most az a különlegesség, hogy a szoros tényleg lezárásra kerül.

[00:06:14]Tehát ugyebár kettős blokád van, van az Irán és van az Amerika is.

[00:06:18]Most már ez nem nagyon fordult elő a történelemben.

[00:06:20]Tehát a tanker háború során, ami ami az egy eléggé erős konfliktus volt, ott se zárták le a szorost.

[00:06:26]Tehát ez azért fontos, mert a globális olaj és gázkereskedelemnek egy nagyon jelentős része, durván 20%-a ezen megy keresztül.

[00:06:35]Ezt úgy kell elképzelni a matekkal, hogy 20 millió hordó per nap megy át a szoroson.

[00:06:40]Egyébként volt nagyjából az idei évre nagyjából másfél millió hordó túlkínálat a piacon, tehát azt vegyük le belőle.

[00:06:46]És a csővezeték, két csővezeték is van.

[00:06:50]Egyik az emérségek, a másik a szudiknak.

[00:06:52]Ennek a teljes kapacitása nagyjából 9 millió hordó per nap, de nem tud teljes kapacitáson menni, tehát nagyjából 7,5 millió hordóval lehet érdemesen most számolni.

[00:07:00]És a maradék a [horkantás][torokköszörülés] az, ami hiányzik az olajpiacról, az úgy tevődik most összejelenleg, hogy részben a stratégiai tartalékokat, tehát az IRA a stratégiai tartalék az nagyjából 3 millió hordó per nappal érdemes számolni.

[00:07:14]Itt az volt a hír, hogy ugye 1mhadát a készletnek felszabadították.

[00:07:19]Ez 400 millió hordó, 2 millió hordó nagyjából, amit Irán egyébként a konfliktusán folyamatosan hozott ki a szoroson keresztül.

[00:07:24]Ők ugyebár maguknak megengedték.

[00:07:27]És akkor van még ilyen floating storage, ami nagyjából 2 millió hordó per nap.

[00:07:31]Ez az a lényeg, hogy olyan tankerők, amik valahol a vízen voltak, és akkor azok kikötöttek, és odaadták a melyiket.

[00:07:35]Az a lényeg az, hogy nagyjából 4-5 millió hordó hiányzik a piacon.

[00:07:40]Tehát ezt úgy kell elképzelni, hogyha semmilyen hajó nem megy át a szóasan, akkor ennyi az, ami szükségletünk lenne még pluszban.

[00:07:47]Nyilván egyébként a kereset is csökken ennek megfelelően, de átmennek hajók a szorason.

[00:07:52]Tehát még a a legkritikusabb időszakban, amikor tényleg napi szinten lőtték a felek egymást, akkor is azért mentek át tankerhajók kikapcsolt jeladóval, de mentek át.

[00:08:00]De ez a 4 millió hordó, ez nagyjából [torokköszörülés] kettő ilyen very large crud kerja ennek felel meg, mert egy ilyen az nagyjából 2 millió hordót tud elvinni, vagy suz maxal lefordítva, az egyeg kisebb hajó, az akkor négynek kell átmennie.

[00:08:15]Tehát hogyha négy, ö hat hajó átmegy a szorosom naponta, akkor rendben vagyunk.

[00:08:19]A háború előtt 100 hajó átment, tehát csak hogy a nagyságrendeket érezzük.

[00:08:23]Tehát, hogy itt az a dilemma ebbe az egész helyzetbe, hogyha mennek át a hajók, akkor elvileg nem lesz globális recesszió, minden rendben lesz, de nagyon könnyen el tud billenni a helyzet, és akkor egy egy inflatórikus recessziós környezetbe találjuk magunkat, ami ami nyilván a globális gazdaságnak nagyon rossz tudna lenni.

[00:08:40]Ez a egész szoros, ez ez tényleg év évtizedek óta egy borzasztó sérülékeny területnek számított.

[00:08:47]Az egy alig 30 km széles ilyen tengerszoros, ami könnyen belőhető igazából az iráni, meg az másik az ománi oldalról is.

[00:08:59]És Irán minden egyes konfliktusban az elmúlt években ez menetrendszeren fenyegetőzött azzal, le fogjuk szárni a szorost.

[00:09:09]De igazából ez tipikusan az a fenyegetés volt, amit amit csak akkor látszott, hogy mekkora mekkora súlya van, amikor ezt be is váltották.

[00:09:18]És és itt hirtelen sakba tartó tartják az egész közelkeletet, legalábbis az olajtermelő országokat, illetve a globális gazdaságot.

[00:09:27]Tehát itt egy gazdasági háborús eszközt vett elő, amit könnyen lehet érvényesíteni, mert nem arról van szó, hogy ki kell lőni minden hajót, de a puszta fenyegetés is elég ahhoz, hogy ezek a ezek kereskedelmi hajók, tehát ezek nem ezek nem katonai parancsok meg elvek mentén működnek, nem fognak átmenni.

[00:09:45]Ö a biztosítás, hajóbiztosítási költségek is az egekbe szöknek, mert a biztosítók is beárazzák azt, hogy hát lehet, hogy ott van egy aknamező, lehet, hogy onnan kilőnek drónokat, szóval ez egy ez egy abszolút tarthatatlan és pusztán a fenyegetés.

[00:10:02]Tehát nem arról van szó, hogy Irának meg van a képessége arra, hogy minden egyes hajót kilőjön, de ki az, aki bevállalja így a kereskedelmet, hogy van egy ilyen fenyegetés.

[00:10:11]Ennek volt egy tesztüzeme egyébként.

[00:10:13]A lehet, hogy a közelked ilyen hír sodorban már elfelejtettük, de a vöröstengeren volt egy hasonló konfliktus, ahol az Iránnál sokkal gyengébb 20 milíciák kezdtek el lövöldözni hajókra, meg ilyen kis miniandós akciókat hajtottak végre.

[00:10:31]Látszott, hogy teljesen lefagyott az egész rendszer, és akkor látta Irán mi ezt meg tudjuk csinálni nagyobban is.

[00:10:36]És megcsinálták.

[00:10:39]Igen.

[00:10:39]És bocs, csak hogy az az szerintem még tök fontos, hogy most az olajról beszéltünk, mert az a legegyszerűbb abban kifejezni a történeletet, de hogy itt a gázzről is beszéltünk, műtrágyáról, héliumról és egy csomó minden másról, ami a közelkeletben.

[00:10:52]Tát a globalizációnak pont az volt a lényege, hogy az ellátási láncokba nem számítottunk zavarokat, de most egy tök más világrendben vagyunk, egy kicsit ez a multipoláris világrendben, és mindenkinek haza kell vinnie valahogyan a termelését, az ellátási láncét, biztosítania kell.

[00:11:04]És és nagyon-nagyon sok olyan anyag van, ami pont az öbölből jön, főleg egyébként Ázsiába.

[00:11:12]Tehát az ázsiai országok, akik nem készleteztek be korábban, azok nagyon rossz helyzetben vannak.

[00:11:16]De van olyan, ami Európát is érinti.

[00:11:18]És most csak a héliumot mondtam, de de az például a chipgyártáshoz is szükség.

[00:11:24]Tehát ezzel a tudod a minden mindennelem már összefügg, és és ezért tud ez hihtelen nagyon nagy hatást kiváltani, hogy Irán valamiféle ilyen támadás esetén ehhez az eszközhöz nyúl, hogy akkor ott lezárja ezt a ezt a tengerszorost.

[00:11:38]Ezt igazából már korábban is, tavaly is, amikor ugye Izrael és az Egyesült Államok megint bombázta Iránt, akkor is szóba került, és lényegében nagyon sokszor az elmúlt években mindig ez így felmerült.

[00:11:49]És akkor igazából katonai meg gazdasági elemzők mindig ezt egy kicsit így elhesegették, hogy át úgy se fogják megcsinálni, mert ez valójában nekik is nagyon fáj.

[00:11:59]Akkor most mégse fáj annyira, vagy már vagy most annyira annyira elkeseredett a helyzet, hogy már mindegy.

[00:12:06]Irán ö stratégiailag elég nehéz helyzetbe került 2023.

[00:12:09]október 7-e után, amikor gyakorlatilag a szándékai ellenére belesodródott a gázából kialakuló közelkelti konfliktusba, ahol a az ő szövetségeseit érték a legsúlyosabb támadások.

[00:12:26]Tehát ugye gyakorlatilag a Hamas az egy ilyen mini milíciává szorult vissza Gázában.

[00:12:31]A Hezbollak is súlyos károkat szenvedett meg.

[00:12:38]A libanoni pozíciói is megrendültek hasonlóképpen a jemeni húsi milíciákkal, amit szintén amerikai izraeli támadás is ért, és és folyamatosan úgy érezhette, hogy hogy az ő pozíciói gyengülnek.

[00:12:53]ehhez hozzájárult az, hogy hogy tavaly ugye ténylegesen is volt egy villámháború, amiben már egyszer elég jelentős képességeket veszített légvédelem, csapásmérőképesség, illetve szintén a vezérkar egy részét elvesztette, és ezért a az államokhoz méltó konvencionális ilyen hadviselés helyett visszanyúlt egyfajta ilyen direktebb kicsit gerilla üzemmódba kapcsolt vissza.

[00:13:24]Eleve számítottak arra, hogy olyan nagy a hírszerzési és katonai fölény Izrael és az Egyesült Államok részéről, hogy a vezérkar egy részét tudták, hogy meg fogják vagy likvidálni fogják ebben a háborúban is.

[00:13:41]És éppen ezért sokkal decentralizáltabban kezdett el működni az a az ország.

[00:13:47]És a ráadásul az is segített, hogy Iránnak 1979-es forradalom után, amikor ez a jelenlegi teokratikus jellegű rezsim hatalomra került, folyamatosan szankciókkal kellett szembenéznie, és hagyományos hadsereget nem tudott olyan értelemben kiépíteni, hogy például légiereje gyakorlatilag nincsen, mert nem kapták meg azokat a az alkatrészeket.

[00:14:12]Ugye Irán egyébként szovjetekkel se volt jóban és az Egyesült Államokkal sem.

[00:14:18]Tehát ők már akkor a 80-as években elkezdték fejleszteni a ballisztikus rakétákat, később pedig a drónokat, olyan fegyvereket, amik a kevésbé tehetős országok számára mostani technológiai lehetőségek mellett egy fantasztikus aduvá vált.

[00:14:37]Tehát ők már a drónokat akkor használták, és azért is lehet van az, hogy a azt a technológiát, azt most már az oroszok is meg az amerikaiak is használják a a shahed drónoknak az ilyen olcsó és egyszerű megoldásait, és ezek a képességek ad ad adták magukat, hogy hogy használják egy ilyen m alacsonyabb intenzitású és í ugye a gazdasági meg politikai érzékeny pontokat támadó konfliktusb.

[00:15:08]Tehát ők nem akarják legyőzni az Egyesült Államokat és Izraelt a hagyományos értelmen, mert tudják, hogy erre nincs lehetőségük.

[00:15:12]És az izraeli Izrael se tört meg az első háborúban sem és most sem.

[00:15:19]Hiába zúdítottak rá ballisztikus rakétákat, drónokat, azok 90%-át úgyis megsemmisíti a az izraeli légvédelem.

[00:15:27]A maradékot meg egyszerűen azokat a veszteségeket be tudja nyelni az izraeli társadalom, amelyik hozzá van szokva az ilyes fajta kihívásokhoz.

[00:15:35]Tehát egy eleve egy egy állam aszimmetrikus háborút vívott, olyan háborút, amilyet eddig csak Gerilla csoportoktól láttuk, csak Iránnak egy egy 90 milliós ország, és megvannak rá a lehetőségei, hogy ezt a gerilla háborút nagyban vívja.

[00:15:50]Kicsit a másik oldalt is megközelítve, hogy a hogy másik oldal, amerikai oldal, hogy lehet ez a konfliktus.

[00:15:55]Tehát, hogy érdemes megemteni, hogy volt ez a venezuelai éveleji akció, ami iszonyatosan gyorsan hihetetlen precizitással hajtották végre.

[00:16:05]És nyilván lehet olvasni olyan anyagokat, hogy azt látták az amegiaiak és felbuzdultak ezen, hogy ezt ezt ilyen gyorsan meg lehet csinálni.

[00:16:12]És volt egy ablak, amikor likvidálni lehetett az iráni vezetést és és ezzel az a ezzel a lehetőséggel élni akartak.

[00:16:18]De arra nem számítottak, hogy ahogyan Gergő is mondta, ennyire decentralizált a rendszer.

[00:16:23]Tehát itt van egy csomó 30 valahány IRGC központ, akinek nyílt parancsa volt, hogy egy rezsimváltási kísérlet esetén mit csináljanak, és a és az volt a parancs, hogy mindent is lőni kell.

[00:16:34]Ezért lett a végén ciprus is célzóna.

[00:16:39]És a a rakétatámadásoknak meg a dróntámadásoknak nagyjából 40%-a egyébként az énégeket vette célba a konfliktus első másfél hónapjában, de lőtték az összes olyan amerikai támaszpontot, ami a térségben van.

[00:16:51]Üm és a a drónok kapcsán csak az jutott eszembe, hogy a amit említettél, iráni drón, ez a 136-os, ebből csináltak aztán az oroszok az ukrán front drónt.

[00:17:03]És egyébként ez az, amit copy pasztelnek az amerikaiak a Lucas drónba.

[00:17:06]Tehát, hogy ezek nagyon olcsó eszközök, nagyjából 30000 dollár egy ilyen, amit egyébként ilyen millió összegű rakétákkal fognak el.

[00:17:13]Igen.

[00:17:16]Összesen csak, hogy ugye a nagyságrendeket lássuk, hogy összesen 10 országot ért támadás, valamelyiket mérsékeltebb mondjuk Izraelt, de tényleg különösen az az arabiségeket súlyosabb támadások.

[00:17:27]összesen kilőttek 1700 ballisztikus rakétet és olyan 4000 drónt nagyjából ez ezt az egész régióra összesen tehát de ennyivel is, ami relatíven nem tűnik annyira soknak egy ilyen en nem is tudom már február vége óta, de ennyivel is sikerült zavart és káoszt hát elérni úgy is, hogy a a célpontok többsége, az arab országok azok nem vállalták fel a konfliktust.

[00:17:56]folyamatosan megy az, hogy melyik ország biztosít légteret, támaszpontokat az Egyesült Államoknak.

[00:18:03]Egy ez a abszolút látszott, hogy teljesen lefagyott az összes politikai vezetés, hogy most mit is kéne csinálni.

[00:18:13]miközben ugye Iránra haragszanak emiatt a emiatt a borzasztó súlyos csapás miatt, ami teljesen átírja az egész közelkeleti helyzetet, a azt a a stabil arab ország ilyen imást, meg azt a azt a azt a célt, hogy az közelkeletnek legalább ez a fele az legyen egy egy olyan olyan régió, ahol a stabilitás, megbízhatóság, béke az az az a az, ami uralkodó, és erre lehet alapozni olyan ágazatokat, amik ugye diverzifikálják ezt a ezt a szénhidrogén egyoldalúságot.

[00:18:49]Például a ugye Dubá turizmus, logisztikai központ, a szállítmányozásnak is egy központja, és ezt most mind felülírta ez a az, hogy hirtelen előkerült a előkerült a pisztoly az eddigi fenyegetések után, és mostantól az emberek azért nehezen fognak még nem tudom évekig, évtizedekig nem úgy gondolni erre a régióra, hogy azért ott most megint is stabilitás.

[00:19:17]Erre mindenképpen visszatérünk majd.

[00:19:17]De Dani említette a venezuelai konfliktust, vagy nem tudom ezt az ilyen furcsa akciót, amikor ugye a Maduro elnököt lényegében elrabolták Venezuelából, amiből szintén csináltunk műsort ebben a stúdióban.

[00:19:35]De akkor te azt mondod, hogy igazából az Egyesült Államok azért támadta meg Iránt, mert azt érezték, hogy most lehet és így tudjuk, vagy ennek volt valami ilyen konkrétabb kézzel fogható oka, hogy miért most tört ki ez a háború?

[00:19:47]Hát szerintem ez a konfliktus már egyébként nagyon régóta van, tehát tavaly is volt, csak tavaly egy egy limitált konfliktus volt.

[00:19:51]Ugyebár az volt a lényeg, hogy fordót lebombázzák és akkor a iráni képességeket visszavessék.

[00:19:57]Most egy olyan lehetőséget látott az amerikai irány, amerikai vezetés, hogy hogy le tudják fejezni az iráni mind a IRGC-t, mind a legfőbb vezetőt.

[00:20:11]Ami egyébként nagyon érdekes, hogy hogy mennyi IAGC, tehát a forradalmi gárda vezetőt likvidáltak az idők, tehát ez alatt a pár hónap alatt.

[00:20:18]Egyébként a katonaság vezetőit nem.

[00:20:20]Tehát, hogy itt van egy nagy asszimetria, hogy a katonaságot inkább nem támadják azoknak a vezetőid.

[00:20:26]Bocs, bocsánat, itt érdemes megjegyezni.

[00:20:27]Ugye Iránban kettős ilyen haderő van.

[00:20:31]Van a hagyományos hadsereg és ez az IRGC Mozaikóval illetett forradalmi gárda, ami ami a ez a teokratikus vezetés ilyen elit osztagából, vagy ilyen nagyon lojális osztagából nőttek ki magát.

[00:20:46]Egy tényleg párhuzamos hadseregé, 100z-es nagyságrendűnekről van szó.

[00:20:52]És a ennek az IRGC-nek a a felügyelete alatt vannak egy a mondjuk a például rakéta haderő nem, akkor egy csomó ilyen karhatalmi szervezet.

[00:21:00]Tehát itt az érdemes látni, hogy itt kettő kettős rendszer van, mint a hát egy jó diktatúraként egy kettős rendszer van a a hadseregben.

[00:21:11]Igen.

[00:21:11]Tehát az GC-nek nagyjából egyébként tartalékosokk együtt ilyen 800000 katonája van, de van még másfél millió, akit be tud hívni.

[00:21:17]Tehát, hogy ez egy 90 milliós ország.

[00:21:19]Na mindegy, a lényeg az az, hogy szerintem az amerikaiak nagyon félreérték, hogy ez nem egy Venezőel 2.0 és ez látszik abban is, hogy milyen képességeket vittek oda.

[00:21:31]Tehát a 90-es évek óta tudjuk, hogy van ez a Schwarzcop doktrina, aminek az a lényege, hogy repülőgéphordozóból négyet-töt oda kell vinni egy térségbe, hogy a teljes fölényedet biztosíts.

[00:21:39]Na most a venezuelai esetben egyet vittek oda, itt meg most kettőt.

[00:21:43]Tehát nem nem állt készen szerintem az amerikai hadserega arra, hogy itt egy elhúzódó konfliktus legyen.

[00:21:49]nagyon gyorsan le akarták rendezni pár nap alatt, de nem így alakult.

[00:21:52]A másik ilyen jel, hogy miért, tehát hogy hogy szintén rövid támadással készültek, vagy rövid győzelemmel, az az, hogy mondjuk például, amit mondtál, hogy a a szorost elaknásították, hogy aknaszedőt nem vittek oda eleget.

[00:22:04]Tehát csak annyi van, ami kötelezően a kötelékhez kellett.

[00:22:08]Üüm.

[00:22:08]És az Egyesült Államok, a hadiészete amúgy is elég rosszul áll, ilyen aknaszedő képességek.

[00:22:12]Most nem menjünk bele ennek a részleteibe, de hogy pont azok a hajók hiányoznak, amik amik ezt valóban olajozottan végre tudják hajtani az ilyen aknamentesítő akciókon.

[00:22:21]Tehát a lényeg az az volt, hogy egy nagyon gyors győzelemmel számítottak.

[00:22:25]Ehhez képest egy elhúzódó konfliktus van, amiben gazdaságilag is, meg politikailag is szenvednek az amerikaiak.

[00:22:32]Az irániak is szenvednek gazdaságok, de ahogyan Gergő mondta is egyébként őket azért ez az évtizedes szankció ez már eléggé alacsony szintre hozta.

[00:22:39]És egyébként ami érdekes, hogy konfliktus során szinte majdnem végig egyébként ők vitték ki a tanker hajóikat, és ezért lett ez az amerikai kettős blokád is, hogy hogy ne tudják kivinni.

[00:22:52]Ebben a háborúban az az egy különleges dolog, hogy teljesen érthetetlen, hogy miért tört ki.

[00:22:56]Azért is érthetetlen, mert a ugye Donald Trump folyamatosan az Egyesült Államok ilyen kockázatos katonai kalandjai ellen szónokolt egész politikai karriere során.

[00:23:08]a az első ciklusában többször ő maga akadályozott meg katonai akciókat, amik már szinte elindultak, mert a katonai vezetés meg szerette volna, hogyha valami megtoró csapást hajtanak végre.

[00:23:23]És ez gyökeresen megfordult, ugyanúgy, ahogy Venezuelában sem volt egyértelmű, hogy mi is a stratégiai cél.

[00:23:33]Itt Iránnál ez még inkább megvan.

[00:23:36]Ami a deklarált cél volt, az az, hogy a a megmaradt uránkészleteket, am dúsított uránkészleteket, amivel Irán rendelkezik, arról azt vagy megsemmisíteni, vagy hozzáférhetetlenné tenni, ö komolyan m odavágni az ilyen balisztikus rakéta meg drón ilyen képességeknek a gyártástól fejlesztésen át a konkrét indítóeszközökig.

[00:24:09]Nagyjából ez a kettő volt, ami ami ilyen deklarált cél, de ezt egyébként már bejelentették tavaly, hogy ezt elérték.

[00:24:16]Tehát, hogy tavaly az volt, hogy teljes totális győzelem és mi itt mindent elrendeztünk, amit kellett és most kiderült, hogy mégsem.

[00:24:26]És ez az időablak az annyiban volt fontos, hogy ugye elkezdte, tehát Irán rögtön elkezdte visszaépíteni ezeket a képességeket a tavalyi júniusi háború után, és félő volt, hogy akkor hoznak korszerűbb kínai technológiát, orosz vadászgépeket satöbbi, és ezt folyamatosan zárul ez az ablak.

[00:24:43]Ami még fontos az, hogy hogy a volt egy ilyen rendszerváltó cél is.

[00:24:51]Ugye ez elég jól kivehető a tehát abban, hogy végülis likvidálták a legfelsőbb vezetőt, de ugye a mostani háború előtt egy hónappal voltak gigantikus rendszerellenes tüntetések, amiket a Trump is biztatott, hogy úton a segítség, úton a segítség.

[00:25:09]Akkor még az arab országok meg Izrael is jelezte, hogy hogy más-más okokból, de nem alkalmas ez az időpont, mégha az Egyesült Államok csapást akar mérni.

[00:25:19]ezeket a tüntetéseket brutális véráldozatok árán vérbe folytották, és amik és utána meg elindult egy háború, aminek az egyik célja az volt, hogy a rezsimet megdöntsék, de ennek semmiféle olyan eszköze nem volt, hogy akkor milyen milyen politikai szereplőkön keresztül van-e valami milícia, amit lehetegy felfegyvezni.

[00:25:40]totál adhok jellegű volt.

[00:25:43]Tehát ahhoz képest, hogy Irán borzasztó régóta az Egyesült Államok legfontosabb közelkelt ilyen riválisa.

[00:25:52]Szerintem a katonai tervek tucatjait dolgozzák ki minden évben, a mindig szerepel a nemzetbiztonsági stratégiában.

[00:25:58]Ehhez képest egy elképesztően bugyuta háborút ilyen indítottak, ami egy ilyen büntető légió offenzív, de közben olyan súlyos olyan súlyos károkat okoz, amiket nem amik után nem nincs az, hogy jó, oké, értettük értettük a szóból, vagy értettük a pofonból, és akkor köszönjük nekünk, ennyi volt, hanem egy teljesen lehetett látni, hogy ebbe Irán nem fog beler se belerógyni, se pedig se pedig nem fogja hagyni, hogy ez következményeknél fölmerülhet azokban, akik nem tudom, nem ismerik nagyon mélyen az iráni rendszer működését, hogy hogy képes a rezsim túlélni akkor, hogyha ugye egyrészt az első nap ugye lefejezték igazából a a rezsimet, meg ugye a a forradalmi gárdának is rengeteg vezetőjét likvidálták, ahogy mondtátok.

[00:26:51]Ö közben ugye ugye a gazdasági szempontból is hát Irán részben egy magát kezdte el folytófogásba rakni, amit aztan az amerikaiak egy kicsit megerősítettek.

[00:27:04]Szóval egy gazdasági szempontból is komoly károk érték a rendszert.

[00:27:07]Nyilván hogy mondjam társadalmilag is nagyon megerőltető az, hogyha hogyha lebombázzák a fél országot.

[00:27:16]Hogyan hogyan működik még egyáltalán ez az ország?

[00:27:21]És hogyan működik a rezsim?

[00:27:23]Hát [torokköszörülés] figyelj, szerintem nagyon egyszerű a válasz.

[00:27:24]50 éve készülnek.

[00:27:25]Tehát hogy szinte tényleg 50 éve arra készülnek, hogy ha ez bekövetkezik, akkor mit kell csinálni?

[00:27:32]És ott voltak a forgatókönyvek, elővették és csinálták.

[00:27:33]És az volt a lényege az egész minden egyes lépésüknek, hogy a lehető legnagyobb gazdasági és társadalmi fájdalmat az öbölmenti országok rányomja.

[00:27:42]És tavalyi évben, hogyha megnézed, ott igazából Izraelt támadták, meg visszatámadtak, de hogy az öbölmenti országokat nem érintették érdemben, most a csapások jelentős része az igazából őket támadja, hogy ők majd lobbizzanak azért, hogy ezt a helyzetet mi [torokköszörülés] minél előbb.

[00:28:00]És és akkor itt most bocs gondolatot még behoznék, hogy a hogy érdemes azt látni, hogy a szudik és az emérségeknek a a mozgást meg a amiket csinálnak, az mennyire szétvált.

[00:28:09]Tehát hogy a ahogyan utaltál is, a az öbölmentű országok egyébként most már nem egységesek.

[00:28:14]És az egyik jó példa, amiről majd fogunk beszélni, az hogy a az emés kilépett a az opektől.

[00:28:18]Irán lépésének a radikalizmusa abból is látszik, hogy hogy még 2010-es évek közepén még még lehetett látni ezt a nagyon határozott ilyen ilyen kicsit ilyen vallási meg ilyen középhatalmi törésvonat, mondjuk szaúdiak és Irán között.

[00:28:35]A 2020-as években azért egy megbékülési folyamat indult el Kína közvetítésével, főleg.

[00:28:40]És rá mondjuk az olyan országok, mint Katar pedig ugye közös gázmezőn keresztül is, de diplomáciailag is elég közel áll álltak Iránhoz, sokszor közvetítő szerepet vittek és ők is megkapták.

[00:28:53]Tehát ő, tehát hogy itt mindenkit, mindenki megkapta magá nyilván főleg az egyesült arra bemiselek, amelyik a legközelebb áll Izraelhez, de mindenki mindenki támadásért, tehát hogy ez egy most nem kamikáz akció volt, mert nem az volt, mert nagyon jól kalkulált akció volt, de de hogy ez sokkolta az összes régiós szereplőt.

[00:29:16]Tehát csak, hogy Katart egy kicsit hangsúlyozzuk, hogy március 19 18-én a katarai LNG terminált értel találat.

[00:29:26]Ugybá azt kell tudni, hogy Qatar a LNG, tehát a gáznak a 20%-át biztosítja a világpiacon.

[00:29:31]Na most ennek a képességnek a 17%-a esett ki ezzel a ezzel a támadással.

[00:29:36]Tehát érdemi fájdalmat okoztak az irániak.

[00:29:38]Tehát a globális piacon, hogyha jól számol, akkor ilyen 3,5% esett ki ennek, ami pár év, mivel a kataiak vissza tudják hozni.

[00:29:45]Nyilván egyébként nagyon gyorsan dolgoznak, meg ez egy fontos dolog, de akkor is látszik, hogy a legnagyobb gazdasági fájdalmat akarták okozni az irán.

[00:29:53]És ezzel évek alatt kijavítható hibák.

[00:29:55]De ami másik, hogy a hogy drón meg rakétacsapásokról sokan úgy gondolhatják, hogy akkor ez kicsit ilyen esetleges.

[00:30:06]Elképesztő pontos találat és érzékeny találatokat vittek be.

[00:30:10]Ö vannak, akik azt mondják, hogy orosz per kínai hírszerzési segítséggel, de az is látszik, hogy egy relatíve fejletlenebb technológiájú ország is képes olyan eszközöket előreállítani, ami gyakorlatilag be bemegy az ablakon, mint ahogy a riadi amerikai nagykövetséget gyakorlatilag úgy volt, hogy ki hogy olyan dróntámadás érte, hogy az egyik drón berobbantotta a falat, a másik bement a nagy követségre, csak szerencsére senki nem dolgozott éppen akkor ott.

[00:30:37]De látszott, hogy hogy itt ezek már nem esetleges csapások.

[00:30:40]Ö vannak amik persze légvédelem meg irányzási problémák miatt félremennek, de de hogy egy csomó sz csomó csapásnál nagyon-nagyon érzékeny találtokat tudtak bevinni, mint itt is nem véletlenül távták ezt a terminált de is te és az iráni rezsimen akkora káder megvezető tartalék van, hogy így több szintet le lehet vágni és aztán így újra és ugyanúgy működik a rendszer, mintogyha mi se történt volna.

[00:31:08]Ez egy átláthatatlan rendszer.

[00:31:12]Igazából csak itt nagy önkritikával lehet megállapításokat tenni.

[00:31:16]Van egy olyan fontos eleme a rendszernek, hogy például Ali Hamenei is évek óta mártír halálra készült.

[00:31:24]Ez ez a kommunikációban benne van.

[00:31:26]Az egész ilyen síta iszlámban van egy erőteljes mártírvonal.

[00:31:32]Ez a 7.

[00:31:32]század óta.

[00:31:32]De ez ez egy fontos, tehát ez egy olyan pszichés dolog, ami ami amit érdemes megérteni.

[00:31:38]Ez nem a az öngyilkós merénylőknek az ilyen totál nihilizmusa.

[00:31:43]Ez egy ilyen kulturális tradíció, hogy a hogy ők egy kicsit mindig underdog, hogy a hogy a hogy Irán és a és a síta muszlimok.

[00:31:51]Van egy ilyen faktor, hogy hogy ők erre valamennyire készültek.

[00:31:56]Irán az nem egy annyira centralizált ország politikailag, tehát ott azért van egy olyanfajta kádertalék is, ami a politikai versengésből adódik, mert vannak választások, vannak több több párhuzamos struktúra van van egy ilyen normál kormányzatnak nevezhető rész, mint a az elnök egyébként most is él, a Pezeskián elnök, akit 2024-ben választottak meg, és amellett meg van egy egy ilyen vallási vezet és amelyik ellenő ellenőrzi igazából a végső döntést ő mondja, aki ellenőrzi a a világi hatalmat.

[00:32:31]Tehát ez egy bonyolult, tehát egy sokkal komplexebb rendszer, amihe amiben egyébként mindenki tudja tudta, hogy ez egy komplex és szívós ellenálló rendszer.

[00:32:41]Több háborúban, mondjuk 80-as években, az Irak ellen például bizonyították, hogy ők tényleg a képesek visszahozni akár háborúkat a a totális hátrányból.

[00:32:53]Ez teljesen borítékolható volt az, hogy hogy Irán teljesen átgondoltan készül a arra, hogy hogy súlyos csapások érik, hogy az ilyen hagyományos katonai hierarchiát azt megcsonkítják, és így kell működőképesnek maradni, és így kell felépíteni egy olyan stratégiát, ahogy az a legfőbb cél az megvalósul, ami pedig a rezsim életben maradása.

[00:33:19]Beszéltünk már a az ilyen közvetlen gazdasági hatásairól annak, hogy hogy miket bombáztak le meg milyen útvonalakat blokkolnak.

[00:33:27]Ö [horkantás] de ugye általában mekkora gazdasági hatása van ennek a konfliktusnak az egész az egész világra?

[00:33:38]Tehát, hogy meg mennyire mennyire lehet arra számítani, hogy ez majd akkor valamiféle ilyen energiaválsághoz, inflációs válsághoz, ilyesmihez vezet.

[00:33:49]Igazából a az energiaválságnak a jeleit vagy kezdését azt már látjuk.

[00:33:52]Tehát hogyha mielőtt bejöttünk a stúdióba, pont megnéztem, hogy a brand típusú olaj, tehát amit itt Európában nézünk, az ilyen 110 dollár hordadónként.

[00:34:00]Most ez inkább ilyen 60 volt a konfliktus kilbanása előtt.

[00:34:05]És nyilván ezt meg lehet nézni a gázzal.

[00:34:07]Szerintem az egyik legkritikusabb az a műtrágya, aminek én nem vagyok a szakértő, tehát nekem a egy paradicsom ültetvény a legnagyobb ilyen mezőgazdasági sikerem eddig.

[00:34:15]De azt olvastam, hogy azért ez egy ez egy nagyon komoly dolog, és főleg azért, mert Délkelet- Ázsiába egyébként ez az India és a térségében most jönne az az időszak, az a vetési időszak a naptárban, amikor a legtöbb műtárgyát fel kell használni.

[00:34:30]Ehhez kellene gáz, meg kellene, hogy működjenek azok a műtárgyerek, amik ott vannak, de pont az öbölből menne oda a gáz.

[00:34:37]Tehát, hogy tudod, ez a minden tényleg mindennel összefügg.

[00:34:40]Most az a baja ezzel a naptárral, hogy lehet, hogy két hét múlva megy a szoroson full kapacitással az olaj és a gáz, de hogyha addig már megvolt ez a vetési időszak, az az akkor már nem lesz olyan jó, nem lesz annyi termény.

[00:34:53]Nyilván az emberek akkor nem tudnak annyit enni.

[00:34:55]Tehát, hogy ennek van egy ilyen tovagyőző hatása, de a napvégén az a lényeg, hogy ennek van egy inflatorikus hatása minden egyes lépésnek, és meg kell oldani ezt a problémát egyszer mindenkorra.

[00:35:06]Egyszer mindenkorra úgy fogod megoldani, hogy az öbölmentő országok ki fognak húzni újabb és újabb csővezetékeket.

[00:35:12]Tehát azt már múlt héten vagy talán igen múlt héten volt egy bejelentés, hogy az emér ki fog húzni egy még egy csővezetéket és akkor nem durván k millió hordó per nap lesz a kapacitás hanem fel fog menni mondjuk 3-4 millió hordóra ami már az ő teljes exportját igazándiból elíri és valószínűleg én úgy gondolom hogy a szudik is egy újabb vezetéket beüzemelnek az emérségeknek van egy nagyjából északdéli csővezetéke ami megkerüli a hormozi szorost ugye a arab félsziget nagy rés részét elfoglaló Szaudarábiának meg van már régóta működetett és egyébként már korábban is támadott csővezetéke ami pedig mondjuk nagyjából kellett nyugati irányba vöröstengeri kikötőkhöz visz olajat ezek például az Audi az az elég alacsony kapacitáson csordogált de azt most fel tudták fejleszteni viszont most megindulnak olyan fejlesztések amik akkor ki akarják küszöbölni ezt az egész konfliktuspontot a ami a amit a hornúz is szoros jelent és Ö viszont vannak országok, amik ö nem sokkal rosszabbul érintett ez a konfliktus a Közelkeleten belül is.

[00:36:20]Tehát ha ugye hajlamosak vagyunk egy közelkelt massza, arabország egy massa, de ez nincs így.

[00:36:24]Például Irak, ami szintén egy nagy kőolajexportőr, a szerintem a adóbevételek nagyjából 90%-a kőolajból jön.

[00:36:35]Ehhez képest a 80%-a az nem jut el a piacra, mivel ott a perzsabbölnek a csücskéből kell tankerekkel elszállítani.

[00:36:45]Irak eleve egy iszonyatosan instabil helyzetben lévő ország, gyakorlatilag permanens válságban van Irán szomszédja, tehát ott borzalmasan be fog ütni ennek a a válságnak a hatása, vagy már most beütött, csak ott még még butásabb válságot fogunk látni.

[00:37:01]Ugyanígy a polgárháborúból kikcmergő Szíria, ami aminek megígértek minden befektetést meg támogatást, az a az arab partnerek, de ezt most ezt most visszavágják, meg visszafogják, erről most nincs szó.

[00:37:14]Ott van egy amúgy is elég kétes rezsim, ami próbálna stabilizálni, nem fog menni.

[00:37:22]És ezek ugye Szíria, Irak, ezek a azok a területek, amik a legtöbbet hallunk a hírekben, ha valami erőszakról van szó, vagy valami konfliktus kirobbanásáról.

[00:37:33]Tehát ez ezek nagyon fenyegető jelenségek, amik így Magyarorszól kevéssé látszanak, meg mert m nincs közvetlen konfliktus, de az ilyen az alapozásai azok már elkezdődtek.

[00:37:43]Ha egyel hátrébb lépünk és a csővezetékeket még egy pillanat ha megnézzük, akkor azt fontos leszögezni, hogyha ez a két kapacitás kiépülne, és beszéltem ilyen célk, akik ilyeneket csinálnak, azt mondják, hogy 12 hónap alatt ők ezt meg tudják oldani.

[00:37:56]Nyilván ez egy feszített tempó, de út az, hogy kiépítsék ezt a vezetést.

[00:38:00]Így van.

[00:38:00]De hogy az az nyilván egy nagyon feszített tempó, de csak, hogy értsük, ezek az a országok sípáját akartak csinálni igazándiból ott a az ő nagyon meleg klímájuk alatt.

[00:38:08]Tehát mindenre képesek a amit el elhatároznak, de hogy 12 hónap alatt meg lesz es az egyik kapacitás biztos, de lehet, hogy a másikat is, a szúik megcsinálják, akkor ez a kérdés gazdaságilag, globális gazdaságilag megoldódott.

[00:38:23]Tehát Iránnak ennyi ablaka van maximum, hogy egy jó dealt kössön.

[00:38:28]És és nyilván a másik oldalon meg az amerikaiaknak meg jön a mitmel action november elején.

[00:38:33]Trump népszerűsége nagyon-nagyon alacsony, úgyhogy nekik meg ott van egy a addig tart a az alkupozíció.

[00:38:40]És bocs, csak hogy egy egy gondolat még, hogy a aki viszont tehát mindenki rosszul jár ezzel a konfliktussal a világon, egyedül az oroszok nem.

[00:38:48]És erről szerintem érdemes majd még beszélni.

[00:38:52]Igen, mindenképpen csak még egy pillanatra a közelkeleten maradnék, hogy ugye említetted, hogy az mérsék kilépett az OPEGből.

[00:38:57]Ennek mi a jelentősége?

[00:38:57]Meg ezt egy picit röviden tudod be tudod ágyazni ebbe a kontextusba, hogy ez miért fontos?

[00:39:05]Igyekszem rövid lenni ebben.

[00:39:05]Ez nehéz.

[00:39:08]Szerintem azt érdemes látni, hogy az OPEC, tehát ez az olajkartel, amit így le szoktunk egysősíteni, ez egy nagyon domináns szöveplő volt az olajpiacán a 70-es években.

[00:39:16]Viszont a dominanciája azért csökken folyamatosan.

[00:39:22]Részben azért, mert kisebb tagállamok kiléptek.

[00:39:24]Részben azért, mert egyébként nem használunk annyi olajat.

[00:39:25]Ilyen nagyon egyszerűen tehát addig, amíg mondjuk a 70-es években a egész piac több mint 50%-át kontrollálták, most ez inkább ilyen 2628% ezzel a kilépéssel.

[00:39:36]A alapvetően, amit már említettünk is, hogy a szaik meg az öseségek között van egy állandó ellentét.

[00:39:42]Ez részben azért van, mert az OPECnek a legfőbb megmondó embere azok a szúkik.

[00:39:48]Részben azért, mert egyébként egy csomó kisebb konfliktusban, akár Jemenbe, akár Szudánba, ez a két ország egymással szembe találta magát.

[00:39:55]Tehát, hogy vannak ilyen problémák is, de a a gazdasági oldal az volt a lényeg, hogy 15 évvel ezelőtt az Mérségek nagyjából 2,6 millió hordó per napitásra rendelkezett, és ezt mostanra felhúzták nagyjából 5 millió hordóra.

[00:40:10]Ehhez képest a ugye az OPECben egy kvótarendszer van, ami nekik mondjuk ilyen 3,6 millió hordó per napot engedélyezett.

[00:40:16]Tehát van egy kapacitásuk, nem tudják kihasználni.

[00:40:21]Ők szeretnének 5 millió hádadót eladni.

[00:40:23]Most megépítik azt a csővezetéket, amivel ez megvalósítható is lesz.

[00:40:24]Ez a másik csővezeték.

[00:40:27]És innentől kezdve nem akarták, hogy megmondják nekik, hogy mennyit adjanak el.

[00:40:30]Tehát szerintem ilyen egyszerű, hogy nem 60%-os kapacitással akarnak működni, hanem 95%-os kapacitás.

[00:40:37]Tehát több olajat akarnak eladni, tehát annyit maximalizálni akarják ezt a bevételt ma.

[00:40:41]Igen, így van.

[00:40:41]És és a a fontos az, hogy nekik az egységköltségük, csak ilyen csúnya szavakat is használjak, az jóval alacsonyabb, mint a szudiknak, akiknek szintén nagyon alacsony egyébként.

[00:40:49]Tehát nekik egyébként annyira nem fontos, hogy 100 dollár legyen az olaj.

[00:40:53]70 dolláron, 50 dolláron is vgan elvannak, mert a költségvetésnek n nem nincs akkora szüksége a bevételekre, mint a szúik esetében, mert ugye az egész Kartelnek az volt az értelme, hogy hogy korlátozza azt, hogy mekkora mekkora a kínálat, és ezzel így befolyásolja azt, hogy mennyi az jár.

[00:41:11]említetted, hogy Oroszország jól jár ezzel az egésszel, ami ugye abban is látszott, hogy a hogy a az orosz uráli olaj az az az jelentősen drágult egyrészt, másrészt meg, hogy ugye többet tudnak eladni belőle.

[00:41:22]Ö ennek így milyen hatása van Oroszország pozíciójára, az ukrán háborúra és hát mondjuk Magyarországra, ami ugye, mint tudjuk, mindannyian Oroszországból vásárol még mindig olajat.

[00:41:36]Az egyik a az, hogy ugye sok évvel tartó szankciós politika eredményei szálltak el bizonyos szempontból.

[00:41:49]Ennek a a kőolajra vonatkozó részei, tehát megnövekednek azok a bevételek, amik nagyon hiányoztak a az orosz államháztartásban.

[00:41:55]Ugye egy az Oroszország lényegében átállt már egy ilyen katonai költségvetés, tehát a és nagyon fontos számára az, hogy ezt a háborút tudja finanszírozni, főleg szénhidrogén bevételekből.

[00:42:06]Ö és ez most megvalósulni látszik, de közben meg más szankciók, meg más strukturális problémák, azok továbbra is fenn vannak, fennmaradtak, és kétséges, hogy az orosz gazdaság ezzel ki tud-e lábolni.

[00:42:22]biztos nagyon röviden összefoglaltam.

[00:42:24]És egyébként magában a háború menetében pedig olyan orosz oroszoknak kedvező fordulat nem állt be.

[00:42:34]Sőt, éppen ellenkezőleg, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban Ukrajna jelentősen például el tudott foglalni területeket, amire szerintem 2023 óta nem volt nagyjából példa.

[00:42:43]Ö az az orosz ilyen ilyen hosszú felőrlésen alapuló háború, amit elképzelt Putyin az első invázió inváziós kudarc után, az nem egészen működik, mert hiába van több hadianyag meg több ember, amit bele tud önteni ebbe a háborúba, a technológiai fejlődés az különösen a drónharcászat meg ilyen mesterséges intelligencián alapuló hírszerzési és értékelés és célzási eszközök, azok elkezdték felülírni ezt az egyszerű képet, hogy tüzérség plusz élőerő egyenlő győzelem.

[00:43:25]Ezt nagyjából így tudom összefoglalni.

[00:43:27]És szerintem három dolog volt fontos, hogyha januárban megnézzük a az oroszok helyzetét, akkor alapvetően azt láthattuk, hogy a szankciók kezdtek hatni.

[00:43:35]Tehát ez a szankciós politika egyébként nagyon lassan fejtette ki hatását, de a legújabb szankciók már tényleg húsbavágók voltak.

[00:43:39]Tehát egy csomó tank körzött a világba, és a kikötőkben nem akarták őket már fogadni.

[00:43:45]Ezt egyébként a háború kirobbanása után a Trump feloldották egyből, és ezért India akkor egyből elfogadta.

[00:43:50]Tehát, hogy mennyiségben nem tudtak eladni korábban.

[00:43:54]Egyébként meg nagyon nagy diszkonttal, tehát nagy kedvezményt kellett adni a világpiaci árhoz képest.

[00:43:59]Tehát ez a brandurá spad, ez ez nagyon kitult.

[00:44:01]És a harmadik az meg az volt, hogy az ukránok lőtték a hátországot, az orosz hátországot, és főleg egyébként a finomítói kapacitást lövik.

[00:44:07]Ezzel azért károszoknak.

[00:44:10]Most ehhez képest jött az iráni háború.

[00:44:12]A flottát elkezdték fogadni, tehát tankereket elkezdték fogadni az országok, mert muszáj volt.

[00:44:17]A brandurápad nullára csökkent és jó a ukránnak lövik tovább egyébként.

[00:44:23]A lényeg az az, hogy a mennyiségbe is, meg az árba is igazándiból jobb helyzetbe kerültek.

[00:44:29]A költségvetésnek ez adott egy tehát fellélegezzett az az orosz költségvetés.

[00:44:33]egy nagyon rossz helyzetből eljutottak egy normalizált helyzetbe.

[00:44:37]És szerintem a legnagyobb kérdés az az, hogyha lezárul ez az iráni konfliktus, akkor a szankciókat az amerikök visszaengedik-e az oroszokra, vagy igazándiból ezt így elengedték?

[00:44:47]Kicsit érjünk ki Magyarországra.

[00:44:47]Ugye kampány alatt is nagyon sokszor téma volt, hogy Magyarország nem akar leállni az orosz gáz és kőolajfüggőségről.

[00:44:57]Részben azért is nem akart, mert mert a magyar államnak elég nagy bevételt generált az, hogy a hogy a a Brent és az Urál olaj ára közötti különbséget, amit a MOL azt így profitként realizált, azt beszedte a MOLtól.

[00:45:10]Hogyha ez ugye megszűnik, akkor az nyilván a magyar államnak is fáj, illetve gondolom a magyar autósoknak is fáj.

[00:45:18]Na, hogyha az állam nem tartana fent egy ilyen mesterséges, korlátozott árat a benzinre, meddig meddig bírja ki a magyar gazdaság ezt az energiahelyzetet, amiben most van?

[00:45:29]Hát ezt nem tudom, valószínűleg tovább, mint gondolnánk, tehát mindig nagyon pesszimisták vagyunk ebben.

[00:45:35]Ami szerintem fontos ezzel kapcsolatban, hogy igen, van ez az o csővezeték, ez tök jó, hogyha jön onnan.

[00:45:42]Amit szerintem a új kormánynak elsőként rendeznie kell, az a holvátokkal való kapcsolat.

[00:45:47]És az, hogy ő az ottani vezeték, az tényleg mindkét fél által elismerten és működőképes menjen.

[00:45:53]Utaltunk már a szaudi vezetékre, hogy egy kis kapacitással ment a háború kiirobbanás.

[00:45:59]annyira volt elég, hogy igazából állandóan üzemben tartották az elmúlt 48 évben.

[00:46:03]Most a horvát vezetéknél ott eltérnek a vélemények a a Moll és a holvátok között, hogy mennyire tehát a kapacitás megvan, de hogy hogy tényleges képességbe ez hogy néz, ezt rendbe kéne nagyon gyorsan tenni, mert a függőségünket kell lazítani, tehát diverzifikálnünk kell, és a a legkézen fekvőbb ez a horvát eset.

[00:46:19]De egyébként Romániára is érdemes gondolni.

[00:46:21]Ott van fekete tengely, nagy olaj és gázmezők.

[00:46:26]Energiát, villamos tudnánk hozni máshonnan és onnan is.

[00:46:29]Úgyhogy szerintem diverzifikálnunk kell.

[00:46:30]Ez egy lassú és nehéz folyamat, de a horvátokkal való hát a kiegyezés az talán erős kifejezés, de megbékélés, kölcsönös szimpátia megerősítése az szerintem elsődleges.

[00:46:39]A benzinást meg szerintem egy ilyen hihetetlen csapdahelyzet, tehát hogy a választási kampánynak a legvégén jött ez a háború.

[00:46:51]Nyilván egy kampányt elszálló benzin és dízelárakkal megnyerni nem lehet.

[00:46:57]Tehát értjük a politikai szándékot, hogy ezt miért lépték meg.

[00:46:59]De pont ezért most kivezetni is nehéz ezt, mert mert az se egy népszerő döntés.

[00:47:07]Viszont közben apadnak a a készleteink, tehát hogy jó lenne a stratégiai tartalékot akkor felhasználni, amikor tényleg nagyon nagy baj van.

[00:47:14]Most most fáj meg meg kellemetlen, és egy csomó ország bevezette ezt, hogy a lakosságnak ne legyen annyira kellemetlen, de azt is látjuk, hogy emiatt a kereslet nem csökkent, tehát mindenki ugyanolyan boldogan megy és ül a dugóban.

[00:47:28]Úgyhogy ez ez egy nem egy népszerű döntés ezt kivezetni.

[00:47:33]Nem is tisztem megmondani, hogy ezt mikor érdemes, de de abban bízhatunk, hogy a konfliktus hamarabb végződik, és akkor akkor ezt el lehet felejteni.

[00:47:41]De hogyha viszont elhúzódik, és azért erre is van esély, bár nekem nem ez az alapforgatókönyvem, akkor viszont lehet, hogy nem lesz annyi készletünk, amikor tényleg nagyon nagy baj van.

[00:47:51]Üm, az kellemetlen lenne.

[00:47:53]Meg beszűrődnek azért azok a a szekunder hatások is, hogy mondjuk például a szállítmányozási költségek azok att független attól, hogy most egy magyar kormány az hogy képzeli el a saját benzin vagy üzemanyagárait, azok emelkednek, akkor akkor azok a hatások, amik ugye az ellátási láncok komplexitásából fakadnak, azok is beütnek.

[00:48:16]Mondjuk csak mondok, hog például műanyaggyártás, ami szintén ugye szénhidrogén alapú.

[00:48:20]Az is az is akadozik pár régióban.

[00:48:24]Ruhagyártás Bangladesbe leállt.

[00:48:27]Most egy csomó olyan olyan tényező van, ami a kitett magyar gazdaság az nem tud korrigálni.

[00:48:32]Tehát az képtelenség korrigálni.

[00:48:35]És egyébként tényleg itt ez az időtényező már most is károkk, súlyos károk keletkeztek és érezhető károk.

[00:48:43]És ahogy megyünk előrébb, úgy lesz ez egy súlyosabb.

[00:48:48]Tehát a ahogy fennmarad a ez a válsághelyzet, ez a padhelyzet, úgy lesz ez egyre súlyosabb.

[00:48:55]Ez az egyre súlyosodó helyzet, ez ugye az Egyesült Államoknak is fáj, gazdasági értelemben, meg politikai értelemben is.

[00:49:02]Ugye erről a háborúról, ahogy már beszéltünk, azér mindenki úgy beszél, mint amit így Donald Trump indított el, mert azt gondolta, hogy hogy vagy hát az ő vezetése azt gondolta, hogy ez most egy jó ötlet.

[00:49:13]Meddig meddig bírja politikai értelemben Donald Trump azt, hogy hogy egy meglehetősen népszerűtlen és nagygazdasági károkat okozó háborút visz?

[00:49:26]Amikor ilyen konfliktusokról van szó, akkor hajlamosak vagyunk ilyen stratégiai ez ennek az érdeke, annak az érdeke kategóriákban gondolkozni.

[00:49:32]Ugye elég sajátos most az amerikai politikai helyzet, amikor Donald Trump lényegében egy ilyen királyi jellegű udvartást és egy királyi jellegű kormányzatot visz, ahol ahol gyakorlatilag az ő szeszélynek megfelelően alakulnak a történések.

[00:49:49]Én egészen biztos vagyok abban, hogy az irán elleni háborút azt az amerikai vezérkar nem tartotta jó ötletnek.

[00:50:00]Mindig vannak forgatókönyvek, amiket enyhém meg durvább, amiket az elnök elé tesznánk, de az igazából Trump médiafogyasztási szokásaiból tökéletesen látszik, hogy hogy őt igazából az ilyen kormányzaton belülről érkező impulzusoknál sokkal jobban érdek érdeklik az ilyen teljesen szélsőséges, meg ilyen agyalágyúlt, megmondó emberek.

[00:50:24]És amúgy meg Trump kormányzása meg az egész személyes habitusa is sokkal agresszívabbá vált.

[00:50:30]Tehát ugye ez a venezuelai akció, ami túl jól sikerült, és valahogy az úgy csapódott le benne, hogy ő akkor képes máshol más országok ban is ugyanezt megcsinálni.

[00:50:42]Egy másik fontos szempont az Izrael, mert azt elégg jól dokumentálták, hogy már a tavalyi háborúban is Izraelnek egy elég átgondolt ilyen meggyőző PR kampánya győzte meg Trumpot a arról, hogy nehéz bombázókkal segítse ki Izraelt az olyan bunkerek elérésében, amit az izraeli nem tudott elérni.

[00:51:09]Most is egyértelmű volt, hogy hogy Netanyahu az, aki belelobbizta ebbe a háborúba az Egyesült Államokat, hogy egyébként Izrael szempontjából teljesen jogos, vagy nem is tudom, nem jogos, de érthető indokokkal.

[00:51:29]Ugye ez az, amiről beszéltünk, ez az időablak, hogy hogy az iráni légvédelem az most teljesen meggyengült 2025-ben, de hogy visszaépül, és akkor az izraeli légierő, ha most még oda akar igazán csapni Iránnak, akkor azt most tudja megtenni.

[00:51:46]Ö az izraeli vezetés szempontjából az is létfontosságú volt, hogy ö az izraeli izrael feltétlen támogatása az már nem olyan népszerű az Egyesült Államokban, mint akár 10, 20-30 éve volt.

[00:52:00]És könnyen lehet, hogy egy új kormányzat, ami 2028-ban, egy demokrata kormányzat, az sokkal óvatosabban engedélyezne katonai akciókat Izraelnek.

[00:52:12]Márpedig ugye az izraeli hadsereg az vagy az egész haderő az teljesen az Egyesült Államoktól függ technológiai meg utánpótlási szempontból, ami szerintem a én nekem az a személyes véleményem, hogy a Trumpot nem érdekli a a félidős választási eredmény.

[00:52:28]Teljesen másként működik.

[00:52:28]Ő nem egy pártember.

[00:52:30]Ő a ő a republikánus pártba, ő kívülről érkezett.

[00:52:33]Nem érdeklik a a pártnak az az azon érdekei, hogy itt X meg Y államban nyerjenek.

[00:52:40]A győzelem maga az jó, mert az az ő érdeme.

[00:52:43]A vereség az olyan, hogy amíg az ő hatalmát nem veszélyezteti a kongresszus összetétele, márpedig akkor a akkor a demokrata győzelem szerintem elképzelhetetlen, hogy itt az ő elmozdítására ténylegesen lépések törtéhessenek.

[00:53:00]Én úgy látom, hogy őt nem annyira érdekli ez a ez a dolog, de részben azér is, mert már nem lehet harmadszóra elnök és egy viszonylag idősebb őszint igen.

[00:53:11]Hát ő ő ő nem ért ezzel feltétlenül egyet, de hogy szerintem a a amit az Amerikai Egyesült Államok elnöke hat, az az a tőkepiac.

[00:53:18]Csináltunk a kollégákkal, leprogramoztunk egy egy ilyen fájdalom indikátorát a Trumpnak.

[00:53:23]Ennek hat komponens most nem akarok bemenni a részletekbe, de a lényeg az, hogy nyilván a 10 éves amerikai állampapírnak a hoama, az SNP index és a Trumpnak a népszerősége, de benne van még mondjuk a a benzin ára is.

[00:53:37]Tehát, hogy ezek azok a faktorok, amiket ő egyébként figyel is, mint tudjuk, de ennek az aggregátuma, hogyha nagyon kileng, akkor valószínűleg valamilyen enyhítő retorikát alkalmaz a konfliktusban.

[00:53:50]Most nem annyira szélsőséges ez.

[00:53:50]Tehát másfél hónapja ez nekünk nagyon tökéletesen bejelzett, de most annyira nem szélsőséges.

[00:53:55]Tehát nem nincs az a fájdalom küsszöbe, amíg ilyen magasan vannak a tőkepiacok, az SNP index, addig lehet, hogy egyébként még bírja ezt.

[00:54:05]Ezért mondhat olyanokat, mint amit a mi Nap nyilatkozott, hogy amikor arról kérdezték, hogy hogy hát ugye az amerikaiak nagyon érzik a pénztárcájukon ezt a ezt a háborút és akkor azt mondta, hogy őt nem érdeklik az amerikai, vagy őt nem érdekli az amerikaiak pénztát.

[00:54:18]Az a a az az érdekli, hogy iránnak lehessen megint a tófegyvere, és ez mindennél fontosabb.

[00:54:25]Trumpnál nagyon fontos az, hogy ugye az ő pozíciója, az amerikai elnök pozíciója az a legfontosabb globális vezető, akinek a szavára mindig oda kell figyelni, mert onnan tudjuk, hogy mit csinál az Egyesült Államok.

[00:54:35]Másfelől pedig Donald Trump az ember, akinek a szavára sose szabad odafigyelni, mert mindig hazudik.

[00:54:41]Tehát ez a kettő valahogy ellenmondásban áll, és gyakorlatilag meghackeli az ilyen az értelmezésre meg az törekvő agyunkat.

[00:54:51]Tehát ő tényleg folyamatosan össze-vissza beszél, legalább 10 okot mondott, hogy miért miért indította meg a háborút.

[00:54:57]Ő maga se tudja.

[00:54:57]Néha fenyegeti ilyen az egész perzsa civilizáció elpusztításával iránt.

[00:55:03]Utána meg másnap azt mondja, hogy nagyon jól haladtak a tárgyalások, meg fogunk egyezni, mert mert én szívesen leülök bárkivel.

[00:55:11]tárgyalni.

[00:55:11]Tehát, hogy össze-vissza beszél, sokszor ugye ezt ki is mutatták a a pont a tőkepiacok manipulálása érdekében.

[00:55:18]mindig akkor tesz egy enyhülő kijelentést, amikor érzi, hogy most kell kicsit a most jönnek az adatok, nyit a tőzsde, most kell most kell kicsit biztatni a a világgazdaságot, és akkor tesz teszni ilyen kijelentéseket, hogy jól haladnak a tárgyalások, de hogy ezeknek nincsen igazából valóság alapjas, nem lehet tudni, hogy most valójában egyáltalán az Egyesült Álmokan akarja ezt lezárni.

[00:55:42]Ö ez is jellemző, hogy a hagyományos diplomáciai csatornák azok is mennyire eltorzultak, hogy ugye neki a Trumpnak nem a hagyományos diplomácia aparátusán keresztül próbálkozik ilyen megállapodással, hanem ott van a Steve Witkoff meg a Jar Kner, két ingatlanos rokon haver ilyesmi.

[00:56:03]Őket küldi tárgyalni.

[00:56:09]Soha nem csináltak semmit.

[00:56:09]Tehát ezek az emberek nem értek még el semmilyen diplomácia eredményt, csak mindig valami tűzszetet bejelentettek, ami aztán utána kiderül, hogy nem működik.

[00:56:16]És és ki az iránniak kifejezetten már kérték, hogy inkább akkor legyen Jay Ven csak ne ezek az emberek, mert ezekkel az ő egyébként profi diplomatáik a m a külügyminiszter a a Arakci is egy karrierdiplomata, tehát hogy amellett egy nyilván politikai lojális ember, de hogy hogy ő azért nem tud ezekkel az emberekkel mit csinálni, és mást és ez teljesen jellemz az egész Trump rendszerre, hogy hogy azért itt az az ő személye, az ő személyes, nem is tudom, szeszélyessége meg hiúsága, az abszolút meghatároz ezt az egészet.

[00:56:56]És ő már nyűgnek tartja, de úgy nyűgnek, hogy amivel nem foglalkozik.

[00:57:01]Tehát sokkal inkább foglalkozik, hogy még Obamás konteókkal, tehát az látszik tökéletesen ledokumentálható az ő tevékenysége, az ilyen nem is Twitter, hogy True Socials tevékenység alapján, hogy hogy ők őt ez ez érdekli, és nem az iráni háború, amivel nem is tud már hozzászólni, tehát hogy nem is tud hozzászólni, mert ő szeretne egy ilyen Jokerkártyát még előjátszani, hogy ez az a Jokerkártya, amivel egyetlen ilyen húzásra egy mesteri üzleti húzással.

[00:57:29]Ő rendezi ezt az egészet és vége a háborúnak.

[00:57:34]Ő ezt nagyon szeretné, de igazából ez egy kompl komplex konfliktus, amibe úgy ment bele, hogy ezek ő nem volt ezzel tisztában ennek a komplexitásával, meg hogy ez nem így működik, hogy előrántja ezt a Jokerkártyát.

[00:57:48]Igen, szerintem alapvetően az amerikaiak már exitelnének ebből a konfliktusból, csak ezt nagyon nehéz úgy megcsinálni, hogy arcfesztés nélkül.

[00:57:54]És amit meg nyilván a külügyes stábja tökéletesen ért, hogy a a reputációs veszteség az megtörtént.

[00:58:03]Tehát ahogyan egyébként az oroszoknak megtörtént Ukrajnában, úgy most egyébként az amerikaiaknak Iránban.

[00:58:09]Tehát és és ez tökre látszik azon is, hogy például az ázsiai országok, amikor fogyott a az üzemanyag akkor készletekért nem a nagy szövetségesükhöz Amerikához mentek, hanem egyébként a kínaiakhoz.

[00:58:20]Müm tehát a kínai soft ennek az egész álmok futás hatásá nagyon erősödik és úgy, hogy nem csinálnak semmit a kínaiak, csak igazából mindenkinek nagyon kedvesen és előzékenyen segítenek ott a térségben.

[00:58:35]Ők felhalmoztak készletet.

[00:58:35]Tehát ami amit fontos hangsúlyozni, hogy Japánnak több mint egy évnyi tartaléka van.

[00:58:41]Egyébként ők nagyon kitettek a konfliktusra, de Kínának is egy kicsivel kevesebb, mint egy évnyi van.

[00:58:45]viszont a többi ázsiai országnak ilyen 50-60 nap, tehát hogy ez egész külpolitikája Trumpnak rettetesen hektikus Gröllandól kezdve egészen Kubáig.

[00:58:58]De az a pusztítás, amit a szövetségesi rendszerben csinál, az szerintem visszahozhatatlan.

[00:59:02]Visszahozhatatlan az európaiakkal szemben, visszahozhatatlan az ázsiai országokkal szembe, és most úgy néz ki, az öbölmentű országokkal szembe is.

[00:59:10]És akkor mi lehet mégis a lezárása ennek a konfliktusnak, vagy hogyan hogyan lehet ebből kijönni?

[00:59:14]És mi látszik, hogy hogyan próbálnak ebből kijönni a felek.

[00:59:18]Szerintem a csúcspontja ennek a konfliktusnak ott március 19e környékén volt, amikor volt a kinetikus támadás Kata ellen.

[00:59:27]Katonailag szerintem az volt a csúcspontja.

[00:59:30]Most lehet, hogy még egyébként lesznek ilyen visszahúzások, de szerintem ott láttuk a legnagyobb pusztítást.

[00:59:35]Ühüm.

[00:59:37]És gazdasági szempontból a mi oldalunk vagy tőkepiaci szempontból a napvégén mindegy, hogy van-e háború vagy nincs.

[00:59:42]A közelked azért általában mindig van valamilyen szintű háború.

[00:59:45]A lényeg az az, hogy a szoroson menjenek át a hajók.

[00:59:50]Ez ez az, ami fontos a globális gazdaságnak, ez fontos a tőkepiacoknak.

[00:59:54]hogy egyébként Irán és Izrael lövi-e egymást, az szomorú dolog, de gazdasági szempontból nem fontos, hogy ez egy szimbolikus békével lezárul-e ez a konfliktus, abban nem vagyok biztos.

[01:00:06]Tűzszünet az az könnyen lehet.

[01:00:06]Az igazából tényleg csak a két szereplőtől függ.

[01:00:09]Ami itt fontos, hogy nyilván az Irán hozta ezt a blokádot és ezt az állítólagos k millió dolláros vámételt, ami aki ott átmegy.

[01:00:18]Ez egyébként nem egy nagy összeg, inkább jelképes.

[01:00:23]De ha Amerika engedi, hogy ezt tartósan fenntartsák, akkor kimondhatjuk, hogy elveszítette ezt a háborút.

[01:00:30]Folyamatosan keringenek ilyen szerződéstervezetek.

[01:00:35]Van amikor már csak ilyen a a az előzetes megállapodásnak az előzetesől akarnak megállapodni, aminek az egyik tehát az amerikai részlő az a követelés, hogy a a dúsított urán készletet, ami egyről ennek a sorsáról egyébként nem tudni tavaly óta, azt vigyék külföldre és vállaljon irán 20 éves moratóriumot az urándósításra.

[01:00:58]Ez a ez a központi része, ezen felül a Hormuziszoros blokádának a feltétel nélkli megszüntetése.

[01:01:06]Most itt az iráni atomprogram az egy nagyon-nagyon bonyolult dolog.

[01:01:10]A lényeg az, hogy 2015-ben egy nemzetközi szerződéssel, amiben minden nagyhatalom benne volt, azzal korlátozták az iráni atomprogramot és egy valamennyire működő monitoring rendszert is bevezettek.

[01:01:23]Ebből Trump megint egy bonyolult külpotikai konstellációnak köszönhetően kilépett 2018-ban, és onnantól kezdve indult meg az a válságfolyamat, ami akkor a a mostani háborúhoz vezetett.

[01:01:41]De ennek ellenére az nem egészen egyértelműen, hogy irányítés akart kezdeni ezzel az urándítással.

[01:01:45]A legvalószínűbb forgatókönyv az az, hogy olyan szintre akarták dúsítani azt a az uránt, hogy ebből akár lehessen fegyvers minőségű hasadóanyagot előállítani.

[01:02:00]De igazából [torokköszörülés] ami hivatalosan a tavalyi meg az idei háborúknak a az indoka volt, hogy Irán az atombomba küszöbén áll és akkor majd itt Izraelre atombombát fognak vagy atomtölteteket fognak kilőni.

[01:02:17]Ez igazából ez nem igaz így ebben a formában.

[01:02:19]Szóval de ezt ehhez mindenképpen ragaszkodik az Egyesült Államok.

[01:02:25]Ön ahhoz ragaszkodik, hogy ismerik el a szuverenitását, a hormózi szoros felet.

[01:02:32]Itt Ománt akarják még belerángatni ebbe a vámrendszerbe, és hogy ez a szuverenitáshoz hozzátartozik, hogy szedhesse ezt a ezt a ezt a vámokat, illetve szüntessék meg az ország elleni szankciókat, ami szintén egy ami az orosz oroszországi elleni szankcióknál sokkal bonyolultabb szankciós ilyen rendszert jelent.

[01:02:49]Tehát az, hogy milyen szankciókat meg, hogy az az nem világos, de ezek olyanok, hogy ők győztesnek érzik magukat.

[01:02:56]Az az a az a probléma, hogy itt mindkét fél ő győztesnek érzi magát.

[01:03:01]Nincsen, nincsen olyan, nincsen olyan ösztönző, ami az irányaknak azt mondaná, hogy feladják ezt a mostani pozíciót.

[01:03:11]Nyilván ők egyre rosszabb rosszabb helyzetbe kerülnek a ahogy telnek a hónapok, de a rezsim, amelyik nem felel annyira a választóknak, vagát úgy felel, hogy hogy fegyverrel, ami ugye egy elég egyoldalú kommunikáció, tehát ők ebből úgy az a kalkulációk, hogy ők jó ők könnyebben ki fogják húzni, mint az egész globális rendszer, ahol mondjuk a a választóknak valamilyen szintű elszámolással tartozó politikusok kénytelenek benzin árat növelni.

[01:03:41]Tehát ők azt gondolják, hogy ők kibekkelik ezt a gazdasági háborút, ami tényleg most már azért a a konfliktusok, tehát a már nincsenek ezek a nagyszabású légicsapások, ők ezt kibekkelik és előbb fognak vagy később fognak megtörni, mint az Egyesült Államok.

[01:03:58]Akkor arra kár lenne számítani, hogy itt hamar valamilyen definitív vége szakad ennek a háborúnak.

[01:04:05]Én én alapvetően azt gondolom, hogy relatív gyorsan azért ezt lehet rendezni.

[01:04:08]Szerintem a ami egy nagyon érdekes kérdés, hogy Kína hogy jön bele ebbe a konfliktusba, még hogy tudja esetleg diplomáciával enyhíteni?

[01:04:15]Tehát azt azt érdemes látni, hogy igen, a kínaiak vesznek sok olajat irányból nagyjából a teljes készletet egyébként, ami ami exportra van, de Kína rengeteg mindent ad Iránnak, chiptől kezdve mindent.

[01:04:30]Tehát hogy a a kereskedelmi balans az az nagyon egyoldalú.

[01:04:33]Tehát hogyha a Kína azt mondja Iránnak, hogy innentől kezdve nem adunk nektek semmit, akkor Irán valószínűleg kapitulál viszonylag hamar.

[01:04:40]De nyilván ez Kínának nem érdeke, de az, hogy közvetítsen a felek között, ezzel is egyébként még jobban növelje a befolyását az övezetben, az szerintem mindenképpen érdekel.

[01:04:52]Kína, aki alapvetően a globalizációnak a egyik legnagyobb nyertese, neki nem érdekel, hogy ez tartósan fennmaradjon.

[01:04:58]Tehát most, hogyha a hetekről beszélünk, akkor az a teljesen mindegy kategória.

[01:05:02]Hogyha hónapokről és évekről, akkor az az akkor a nagy hatalmak biztos, hogy valamit még megpróbálnak ezen nyomni, eszkalálni és utána deszkalálni.

[01:05:12]Tungli Dániel és Tó Gergő nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok és segítettetek egy kicsit jobban megérteni [zene] ezt a helyzetet.

[01:05:16]Nektek nézők köszönjük a figyelmet.

[01:05:19]Hogyha tetszett az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, olvassátok és nézzétek a Telex tartalmait.

[01:05:24][zene] És hogyha tehetitek, akkor támogassátok a Telexet.

[01:05:28]Most ezt az adótok 1%-ával is megtehetitek.

[01:05:30]Sziasztok!

[01:05:30][zene]