Magyarország lassan drámai vízhelyzete: mintha 94 százalékban segélyből és kölcsönből élnénk

[00:00:00]A katasztrófák 90%-a vízzel kapcsolatos, de azon belül a legnagyobb gyilkos az aszály.

[00:00:08]És az aszály az, amivel ami ellen nem lehet fellépni, mert klimatikus okai vannak.

[00:00:14]kicsit kevesebb csapadék hullik le sokkal kevesebb napon, ami hosszú aszályos időszakokat jelent, és közben amit megszakít hirtelen lezúduló csapadékemények sora.

[00:00:30]Tehát a szélsőségesség az növekszik, és ezért annyira fontos, hogy amikor lehullik az a csapadék, akkor mit csinálunk vele és hogyan tartjuk meg?

[00:00:40]Ami saját vízvagyonunk létezik, azzal olyan pazarlóan és felelőtlenül bánunk, hogy ez valami elképesztő.

[00:00:45]Az ipartól a mezőgazdasáig úgy használjuk fel a mi rendelkezésünkre álló vízkincset, hogy egy pillanatig sem gondolunk bele abba, hogy ezt pótolni kellene.

[00:00:56]A közvélekedéssel ellentétben Magyarország vízben szegény ország, így hosszútávon kulcskérdés, hogy hogyan tudjuk megőrizni a vizeinket.

[00:01:01]A mai adásban Szőlősi Nagy András egyetemi tanárral arról beszélgetünk, hogy mennyire drámai a vízkrízis Magyarországon.

[00:01:09]Utána az egyensúlyintézet szakértőivel, Csernus Dórával és Filipov Gáborral folytatjuk a beszélgetést a lehetséges megoldásokról.

[00:01:17]Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben.

[00:01:27]Szőlősi Nagy András, köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:29]Azzal kezdeném egy ilyen globális kitekintéssel, hogy van-e olyan ország, amit alapvetően nem érint a víz kérdése, vagy a vízkrízis.

[00:01:37]Vannak többen is.

[00:01:40]Kanada és a skandináv országok plusz Finnország.

[00:01:45]Részint a természeti kincsek olyanok, amilyenek másrészt nagyon intelligens a vízgazdálkodása.

[00:01:50]Tehát, hogy kialakítottak már egy olyan stratégiát, amivel vagy hogy ezeknek az országoknak akkor alapvetően nincs szüksége ilyen stratégiára.

[00:01:58]A stratégiáknak a lényege, és ez már körülbelül 20 évre sőt, talán 30 vezethető vissza, az a környezettudatos vízgazdálkodás, a a ami ami nagyon lényeges részá biodiverzitás szempontjából, meg egyáltalán a környezet menedzsmentje szempontjából.

[00:02:16]És ez a a skandináv országoknál tényleg példaszerű.

[00:02:18]És azok az országok, akik nem tarttoznak bele ebbe a csoportba, globális szinten, nekik mire kell fölkészülni középtávon vagy hosszú távon?

[00:02:28]Sajnos a helyzet az, hogy ezek zömében a fejlődországok, amiket fejlődországnak nevezünk, akik a ugye gyarmati és orból kijöttek, nem volt meg a szellemi kapacitás, ami ezekkel a problémákkal foglalkozék, nem volt meg a tőke, ami ezzel foglalkozék.

[00:02:43]Úgyhogy ők egy nagy-nagy lemaradásban vannak.

[00:02:45]egyáltalán a nemzeti politikáiknak a a meghatározását illetően, amiben a Zensnek a a szerepe rendkül fontos szólt tudik.

[00:02:52]Az ENS adott olyan olyan olyan keretrendszert, a fenntartható fejlődési célok keretrendszerét, ami segíti a az államok vízgaálkodáspolitikának a meghatározását.

[00:03:06]Hogyan segíti?

[00:03:08]Úgy, hogy definiálja azokat a problémákat, amelyek mindenütt jelen vannak.

[00:03:14]2000-ben pontosan 25 évvel ezelőtt a az ENS közgyűlés elhatározta a millenomi fejlesztési célokat a Millenum kapcsán, hogy 2015-re feleződjék meg az abszolút szegénység, tehát az 1 dollár per nap bevétel alatt élők száma, és meg a szegény emberek számát.

[00:03:31]Ez úgy rossz módó 2015-nek majdnem elérődött, és akkor határozta az közgyűlés, hogy miért felezzük etikailag mi annak az öka?

[00:03:42]Miért nem tűzzük ki azt, hogy szüntessék meg a szegénységet és szüntessék meg a az éhénységet?

[00:03:48]Na ez volt az úgynevezett fenntartótól fejlődési célok megtervezésének a kiindulópontja.

[00:03:53]A 2030-as időhorizontot meg célozva.

[00:03:56]Akkor gazdaságilag a világ jól állt.

[00:03:58]Ez volt 2010 315 között.

[00:04:01]Hát az azóta sokkal rosszabban áll tele konfliktusokkal.

[00:04:04]És már ott tartunk, hogy a körülbelül a a a az implementáli periódus 3yedénél, tehát hogy nagyjából a 75%-át az eredményeknek el kellene érnie, vagy el kellett volna érnie, és most tartunk 17%-nál.

[00:04:24]Tehát nagy biztonsággal kijelölhető és kimondható, ugye a fenntartható fejlődési célok globálisan nem lesznek elérhetők.

[00:04:30]Az, hogy lokálisan elérettő jutottam ott, az nagyon jó hír, de az összeg, a globális összeg kötöttségi és az interkonnektivitás okán egy ország fenntarthatósága az nem jelenti azt, hogy az a világ fenntarthatóságához vezet.

[00:04:45]De ez a 17%, ha jól értem, az összes célt érinti általában.

[00:04:47]Ezen belül a a vízbiztonsággal kapcsolatos kérdést az látja globális?

[00:04:51]Ö hát a nézzé, borzasztó nagy a a a változékonyság ebben Európában voltaképpen vízgazdálkodást, illetően olyan olyan olyan problémák, hogy megoldhatatlanok lennének, nincsenek.

[00:05:08]Ö tehát a vízellátás és a szennyvízttisztítás Magyarországon is az voltaképpen meg van oldva.

[00:05:16]Jó, hogy elöregedtek a rendszerek, jó, hogy azoknak a pótlására gondoskodni kell, és az nagyon tőkeigényes, de megvannak, megvan a technológia, és lehet tudni, hogy mit kell csinálni.

[00:05:26]Ami a kihívás, az az, hogy a klímaváltozás hatásaira hogyan reagál Európa és hogyan reagál Magyarország.

[00:05:33]Tudk itt az történik, hogy a hogy globálisan felgyorsul a hidrológi körfolyamat, aminek a nettóeredménye az, hogy megnő a szélsőségek előfordulásának a valószínűsége.

[00:05:49]Több lesz az árvíz, de azon közben, hogy az egyensúly ne változzék, több lesz az aszályosságnak hitett területek mértéke időben és térben.

[00:05:56]Hát ezt tapasztaljuk most például a homokhátságon.

[00:05:58]Ezeknek megvannak a a klimatológiai okai.

[00:06:01]Na most a klímaváltozás egy új jelenség, amire nem készültünk fel.

[00:06:05]Új annyiban, hogy ez voltaképpen akkor indult el, amikor elindult a amikor az James Wat, hát ő lenne a felhelős, mert az ipari forradalmommal kezdődött, de tartott 120 évig a mérhető hatása volt.

[00:06:20]Ennek a századnak a 20-as30-as éveiben látjuk a hidrológiai idősoraknak, hogy valami drámaian megváltozott.

[00:06:30]Ugye a a víz vízgazdálkodási szakma például az árvizeket illetően visszatérés időkkel szokott számolni, hogy egy adott nagyságú árvíz hány évenként fordulhat előadott valószínűséggel.

[00:06:42]És erre tervezzék a a műtárgyakat és a hidakat, a gátakat, árvédelmi gátakat például 100 évenként egyszer előforduló árvízre.

[00:06:53]Azt azt ki lehet számolni statisztikusan a az eloszlásból.

[00:06:59]Ez nem búj.

[00:07:01]Igen, csak azt vettük észre, hogy a 100 éves árvíz már 10ként fordul elő.

[00:07:07]Ezt ezt azt pontosan azt csinálta a szakma, mint amit a fizikusok csináltak a 10-es években, hogyha volt egy adat, ami kilót az idősorból, a szívásnak minősítették és kiszórták.

[00:07:16]Ezt csináltuk mi is.

[00:07:18]Jó lehet, az elméletünk volt hibás, mert azok az adatok azt jelzik, hogy megváltozott az a feltétel, vagy meg kellett volna változni, ami körülbelül 100 éven meghatározza a mérnöki tervezést.

[00:07:30]Nevezetesen azt, hogy ennek a világnak a statisztikai tulajdonságai állandóak.

[00:07:35]Ez egy stacionárius világ.

[00:07:38]A az idősoroknak a várható értéke, a szórásnégyzet, a korlációstruktúrája az időben nem változik, és ez nem igaz.

[00:07:48]Tehát, hogyha jól értem, akkor Európának arra alapvetően az az időjárás megváltozására kell fel a klíma megváltozására kell felkészülnie, nem pedig arra, hogy mondjuk az ivóvíz elás az veszélybe kerül.

[00:07:59]Kanyarodjunk rá Magyarországra, már csak azért is, mert ilyenkor tavasz végén, nyár elején mindig mindig megszaporodnak az ezzel kapcsolatos hírek, hogy mennyire jöhet nagy a száj idén nyáron.

[00:08:10]villámárvizek, nyári villámárvizek és úgy általában is ez ez szerintem most egy hotopic.

[00:08:15]Hogyha Magyarországra vagy a Kárpátmedencére fókuszálunk, akkor itt mennyire mennyire látja most drámainak a helyzetet?

[00:08:22]Ö a drámáinak nem drámai, de kezd ahhoz hasonlítani különösképpen ami az aszály hatásait illeti.

[00:08:31]Érdekes módon a oltaképpen Magyarországot is két részre lehet osztani.

[00:08:36]nyugat tehát a Dunánl Nyugatra eső rész, a Dunán túl ö nedves terület marad, sőt olyannyira, hogy még inkább nedves lesz az, ami ott várható, és azt már láttuk például a Kaposvízgyűjtőjén is, megnő az árvizek gyakorissága, a villámárréi, amik nagyon nagy intenzitású csapadék, ami nem tud besziválogni, lefolyásra kerül ezeknek az intenzitása megnőtt és a gyakorissága is.

[00:09:08]Ezt elmensúlyozandó, hogyha átmegy a másik oldalra, Tiszán túra, Kelet-Magyarországra, ott pedig az aszályosság mértéke nőtt meg.

[00:09:14]Na most a volt egy érdekes statisztika, ebben Magyarország is benne volt, egy globális statisztika, cüli biztosítási intézet adta közzé az összes természeti katasztrófa közül, ebben benne vannak a cunapik, a földrengések, minden árvizek.

[00:09:36]A nemzet, a a katasztrófák 90%-a vízzel kapcsolatos, de azon belül a legnagyobb gyilkos az aszály.

[00:09:47]És az aszály az, amivel ami ellen nem lehet fellépni, mert klimatikus okai vannak.

[00:09:54]Mármint a legnagyobb gyilkos az azt jelenti, hogy a legtöbb halál esetet meg gazdasági a gyilkos időben.

[00:10:00]Úgyhogy a legtöbb gazdasági kárt az okozza.

[00:10:02]Hát ha ha a szájelővezetet nézi Afrikában, akkor a legtöbb halált is.

[00:10:04]De ez az a terület, ahol okszerű vízgazdálkodással lehet védekezni, vagy nem is védekezni, adaptálódni.

[00:10:16]Az osztályt megelőzni nem lehet, mert annak a dinamikája borzasztó lassúra és hosszú ideig tart, de adaptálódni hozzá igen.

[00:10:24]És Magyarország alapvetően bánik a vizeivel?

[00:10:28]Ö szó szó.

[00:10:32]Azért mondom így ilyen dodonai módon, mert hát itt volt egy nemzeti katasztrófa a 80-as évek végén, aminek politikai okai voltak.

[00:10:44]Ez volt a bős nagymalosan vízgazdálkodási rendszer, ami nem elsősorban nem vízenergiát célozta, de ez valahogy bekapcsolódott a politikai fősodorba, és hát az volt a privába, tehát gyakorlatilag azon ütötték le a mindenféle frusztrációkat és ez sajnos rossz hatása volt a magyar vízgazdálkodásra, méghozzá az intézményes rendszerre.

[00:11:07]Szóval ahelyett, hogy egy integrált rendszer alakult volna ki, a vízgazdálkodási intézményrendszer dezintegrálódott.

[00:11:18]Itt volt a belvíz, másút volt az árvíz, harmadikán a vízellátás, negyedik helyen a mezőgazdasági vízgazdálkodás, ötödik helyen az öntözéségy, és ezek nem voltak koordinálva és elég random módon fejlődtek, belső konfliktusokat okozza.

[00:11:32]Na most ami úgy látszik, hogy most végre hát szakít ezzel a gyakorlattal, egy helyütt vannak ezek a problémák.

[00:11:38]Tehát az integrált vízgazdálkodás intézményi rendszerének a megvalósítása, ameddig a továbblépés akadálya volt, ez most már nem az.

[00:11:49]De a vízgazdálkodást azt ennyire befolyásolja az, hogy milyen intézményrendszert vette?

[00:11:53]Abszolút.

[00:11:53]Abszolút.

[00:11:54]Hogyan?

[00:11:54]Mert gazdálkodás és a gazdálkodás mechanizmusát milyen milyen jogi rendszer szabályozza meg, milyen intézményes rendszer határozza meg.

[00:12:00]Hát itt vannak olyan dolgok, hogy hát gondol csak egy apró kis víztest 2 köb kmre a Balaton.

[00:12:11]Balaton víz gazdálkodásával három vízügyi igazgatóság foglalkozik, am elvileg koordinálják, de ha valami parxalansz arra kellene, hogy késztesse a politikát és az intézmények tervezőit, az legyen egyetlen Balaton vízgazdálkodási vízgazdálkodással foglalkozó intézmény, egyetlen balatoni vízügyi igazgatóság, ami tényleg integráltan kezel minket kezelmének.

[00:12:36]Na most a sovinizmust félretéve egy dolgot azt hiszem fontos megjegyezni, hogy a a vízgazdálkodás nem műszaki kérdés.

[00:12:46]Elsősorban vízgazdálkodás etikai kérdés és ennek aztán a következményei nagyon fontosak.

[00:12:53]Ennek a politikai következménye, a jogalkotási következménye is.

[00:12:56]Ez egy interdiszciplináris probléma, amit közösen kell megoldani.

[00:13:02]Milyen értelemben etikai?

[00:13:02]Vagy erre tud példát mondani, hogy hogyan etikai?

[00:13:06]hozzáfér is a a a vízhez, mert oroszakon ez rendezve van.

[00:13:10]Szóval itt itt vannak vízügyi törvények, vannak vízgazdálkodási stratégiák, amik amik elég intelligensak, csak még nem tudtuk implementálni őket, meg hát nyilván felújítani kell, de egy eklatáns példa erre a vízügyi konfliktusok vagy a vízzel kaptas konfliktusok alapdilémája a felső ország és az alsó ország között.

[00:13:35]aholis a felső ország az egyébként közös vízfolyásból folyó vizeket úgy határozza meg, hogy ez az enyém, azt csinálok vele, amit akarok, és nektek alant, semmi közöttük nincs hozzá.

[00:13:46]Az alanti ország pedig azt mondja, hogy hiszen ti határozókat építetek a felső szakaszon, akkor kvázi ellopjátok a vizünket.

[00:13:54]Na most ennek nagyon mély kulturális gyökerei vannak.

[00:13:59]Nagyon-nagyon nehéz ennek az antropológiáját megérteni, meg a históriáját.

[00:14:04]Ez Afrikában viszont működik.

[00:14:04]Szóval Afrikát sokan a a egy olyan állatorvosi lónak tekintik, hogy ott semmi nem működik.

[00:14:12]Jó lehet a Szenegál vízgyűjtő, talán az egyetlen vízgyűjtő, ahol a nemzetközi vízgyűjtő, ahol van egy közös menedzsment struktúra, ahol nem a felső ország mondja meg az alsónak, hogy mit csinálnak, hanem fordítva.

[00:14:25]Most ezek a konfliktusok egyébként megvannak változatlanulva például a Nirus ízgyűjtőjén.

[00:14:31]A felső szakasz Etiópia és az alsó szakasz Egyiptom.

[00:14:34]Etiópia megépítette egy nagy gátat, az etiop reneszánsz gátat, ami kvázi az egyiptomi társadalmi és gazdasági, illetve reneszánszát jelenteni.

[00:14:46]Egyiptom pedig azt mondta, hogy ők elviszik a vizet tőlünk.

[00:14:47]És ez a konfliktus 15 éve tart, méghozzá nagyon kemény.

[00:14:51]Hát ebben kicsit benne voltam, úgyhogy elég is emelem a a játékosokat.

[00:14:58]Sok tanítványom volt ebben a a projektben.

[00:15:00]Szóval ez egy az egy élő élő dolog, amiből egy dolog számomra tanulságból a bégetemtés nem szabad diplomatákra bízni egyedül, hanem mellette még be kell vonni szak vízügyi szakértőket mind és pontosan az, hogy etikai kérdés a társadalmat bevonni egy olyan kommunikációs rendszert kiépíteni és kommunikációs csatornákat, amelyek ezt lehetővé teszik és nem úgy működik, mint például ebben az országban az 50-esben működött, hogy megmondom nektek, hogy mi a jó Nektek Magyarországra visszakanyarodva, hogyha ezt az intézmény rendszeri kérdést félretesszük, akkor ezen belül vagy a technikai részére rákanyarodva a vízgazdálkodásban milyen hibákat lát most, vagy mi mi az, amit korrigálni lehetne?

[00:15:45]Ugye van egy olyan szlóan, és azt kell használjam, remélem nem bántok meg ezzel senkit, hogy vizet a tájba, vizet a tájba, de hogyan mi, hogy kerül víz a tájba?

[00:15:55]Egyfül van a műtárgyellenesség.

[00:16:00]Nem kell nekünk gát, nem kell nekünk tározó, másfről kell víz a tájba.

[00:16:02]Hogy jut a víz a tájba?

[00:16:05]Ki tartja azt meg?

[00:16:05]Ki ki emeli meg ezt?

[00:16:08]Évekkel ezelőtt volt egy hát magyar egy politikai slóan, hogy emelt víztest.

[00:16:14]De ki emeli meg a víztestet?

[00:16:18]Az gátörök szakasza, vagy a a Szentlélek.

[00:16:21]A a víztestet az egy mérnöki műtárgy emeli meg.

[00:16:24]Ezt úgy hívják, hogy gát.

[00:16:26]Na most ez és itt van az érdekes, hogy majd nem majd nem hát ez a kommunikációs probléma alapvetően és abban a szakma nagyon gyenge volt.

[00:16:35]A gát az egy bűnös kifejezés volt a bős nagymaros miatt a a nagymarosi gát, de máshogy nem megy.

[00:16:42]Szóval máshogy nem lehet a a gravitációsan elvezetni.

[00:16:43]Tehát mint ahogy a a Duna raj a Duna Tisza csatornát azt nem tud gravitációs megoldani, mert ott van a a hátság, amin át kell vezetni a a vizet.

[00:16:52]Az pedig csak gátakkal megy, meg szivattyú telepekkel, meg egyebekkel.

[00:16:58]Tehát ez egy kommunikációs probléma volt.

[00:17:04]A Tisza kormány a mostani állás alapján eléggé központba helyezte a vízzel kapcsolatos kérdést.

[00:17:11]Legalábbis ez látszik most a programjukból, illetve Gajdos Lászlónak a bizottsági meghallgatásából.

[00:17:17]Amit eddig ebből lehet látni, azt jó iránynak látja.

[00:17:19]Abszolút, abszolút, abszolút jó.

[00:17:22]Nagyon ügyelni kell arra, hogy meglegyen az egészséges egyensúly.

[00:17:27]A vízellátás, az emberek állatok és növények.

[00:17:30]Tehát a a biodiverzitás fenntartása nagyon fontos, az íz nélkül nem megy.

[00:17:39]Én azt hiszem, ez egy jó stratégiai irány, ami ami amiben elindult.

[00:17:43]Két éve volt egy interjú, ahol azt mondta, hogy a hogy a szakma az alapvetően nem vár nagyon drámai helyzetet Magyarországon vízzel kapcsolatos tehát a a víz krízissel kapcsolatban.

[00:17:55]Viszont most ugye beszélt arról, hogy lehet egy kettészakadás az országon belül.

[00:17:58]Ezt most hogy látja most?

[00:18:02]Nem néz az az inkább illusztratív jellegű, amit mondtam, hogy hogy vannak arra jelek, hogy a Dunántól az nedvesebb lesz, a Tészántól pedig szárazabb lesz.

[00:18:13]Hát ezt úgy látom, hogy a vizet a tájba programnak a megvalósításához, ami alapvetően egy vízgazdálkodási probléma, az integrált vízgazdálkodás elemeit kell egyszerűen a gyakorlatban alkalmazni.

[00:18:23]Szóval itt az elmélet az ki van dolgozva.

[00:18:26]Igen, de a gyakorlat az gondolom nem.

[00:18:28]Tehát hogy akkor ez egy ez egy politikai akarat kérdése alapvetően.

[00:18:32]Igen.

[00:18:33]Mi történik akkor, hogyha ha mondjuk van, tehát most elindultunk egy szakpolitikai irányban, megvannak a Tiszakormánynak a kezdeményezései.

[00:18:41]Mi történik akkor, hogyha ha ezeket nem sikerül vagy nem úgy sikerül implementálni, ahogy tervezik?

[00:18:47]Tehát van olyan, hogy hogy Magyarország elér egy pontot, ahonnan már nincsen vissza visszaút?

[00:18:53]Valószínűleg úgy, hogy az reflexió lesz a globális nincs visszaút problematikára.

[00:19:01]Ez mit jelent?

[00:19:02]Ez azt jelenti, talán említettem a korábban, hogy a a globális vízhdológiai ciklusváltozásoknak két meghajtója van.

[00:19:11]Az egyik a népességnövekedés, a másik pedig a klímaváltozás, ami parciálisan a népességnövekedés hatása, azek elég bonyolult visszacsatolásos folyamatok.

[00:19:22]Ez azt jelenti, hogy az emberiségnek van 110 éve, amikor is a 11 milliárdos emberiséget elérjük, ami a Földartható képességét jelenti.

[00:19:32]Annantól kezdve ez pontosan 100 év múlva ez 2000-ban 22-ben, amikor is kezdenek kikapcsolni a rendszerek.

[00:19:42]Nem látványos és hirtelen össze esés lesz, hanem kikapcsolnak, hiszen a termőföld nagysága is csökken csökkenni fog.

[00:19:49]Mert ö szelesebben a a természeti ö vízgyűjtők, természetes vízgyűjtők nagyságot csökkenni fog, mert a mezősági területekre kell átváltani a természetes területet, hiszen az élelmiszerbiztonság az fontos, el kell látni a a népességet.

[00:20:09]És ez lesz az egyik oka annak megemelt vízszel használattal, hogy már nem lesz több víz ahhoz, hogy azt az élelmiszer biztonságot elérjük, amíg kell a 11 milliárd ember ellátáshoz.

[00:20:20]És az emberiségnek erre van körülbelül 10 éve, hogy az ezzel kapcsolatos stratégiákat kidolgozza.

[00:20:31]És azért mondtam egy ilyen nagyobb keretből indítva ezt el, mert Magyarország díszgazdálkodását ettől nem lehet függetleníteni.

[00:20:41]Visszatérve a kiinduló gondolatok egyikére, hogy a globális hatásokat nem lehet megállítani a határnál.

[00:20:46]Ezt mindenképpen figyelembe kell venni.

[00:20:51]Ezért fontos a a klímaegyezmény, ezért bűn, ha egy ország kiszáll a a nagy nehezen megállapodott párizsi klímaegyezményből.

[00:21:04]Szóval ennek nagyon sok negatív ramifikációja van.

[00:21:07]Zárásképp még azt kérdezném meg, hogy egyrészt van-e olyan ország, vagy milyen olyan országokat ismer, amik már felismerték, hogy hogy a vízbiztonság az az kulcskérdés.

[00:21:16]Másrészt meg szabályozási szempontból ez inkább fenntarthatósági kérdésnek látja, vagy inkább nemzetbiztonságinak?

[00:21:24]Hát az utóbbira vá kezdve a válasz utóbbal mind a kettő.

[00:21:29]Mert ha az nemzetbiztonsági kockázatot jelent, akkor az egész vízgazdalkodása annak a nemzetnek nem fenntartható.

[00:21:33]Ugye a konfliktusok azok országon belül is előfordulhatnak.

[00:21:40]Hát lásd az idézett bős nagymaros vitát Szlovákia és Magyarország között, ami egy teljesen mesterséges vita volt.

[00:21:45]És hát más megoldás nem nagyon van, amit most már megint kezdenek belátni, de az a generáció elment, az új generáció most próbálkodik, próbálkozik azzal, hogy ismerkedjék a a helyzettel, hogy hol lehet a konfliktus.

[00:22:02]És hát megint csak biztos helyen Afrikában, sőt Latinamerikában is, a lehetséges, sőt Ázsiában, Közép-Ázsiában a lehetséges vízkonfliktusok bizony a fenntarthatóság korlátját jelenthetik.

[00:22:13]Hát itt van a példaként az alaltó.

[00:22:16]Az alaltó csökkenése az alapvetően egy mezőgazdasági monokultúrának köszönhetően gyapot termesztésnek a szovjet időkben, ami azóta is folytatódott.

[00:22:25]De nem ott van a baj, hanem baj, a baj ott van, hogy a az alaltó az a tizedér csökkent le.

[00:22:36]Az az araltónak a déli része, a Karakalpakisztán régióban a a szennyeződés mértéke a talajvízben olyan, hogy a periodikus elemek mindegyike megtalálható, sőt a transzurál elemek is, mert a szovjet személy palattyinszki atom tesztelőállomás nem messze volt.

[00:22:52]Na, ott vannak a gondok.

[00:22:54]És van olyan ország, akitől lehetne tanulni vízbiztonság szempontjából?

[00:22:59]Svájc, Svédország, Kanada.

[00:23:04]És mit lehetne tőlük áthozni?

[00:23:07]Hát főleg az intézményrendszer integráltságát, a az adott, az észletrendszerek megbízhatóságát, és annak a felismerését, hogy a a víz problémák megoldása nem csak mérnöki kérdés, de mérnöki szerkezetek nélkül nem megy.

[00:23:23]Tehát ez mindenképpen a az integrált vízgazdálkodásra hívja fel a figyelmet.

[00:23:29]És az, hogy Kanadában etikai kérdésnek tekintik a vízhez való hozzá elférést.

[00:23:35]Mindenkinek joga van ahhoz, és nincsenek preferált rétegek a társadalmon belül.

[00:23:41]Ez egyszerű elmondani, de bizony nehéz megvalósítani.

[00:23:47]Szősi Nagy Andrásnak nagyon köszönöm, hogy itt volt.

[00:23:49]Várjuk máskor is.

[00:23:50]Köszönöm szépen.

[00:23:56]Csarnos Dórával és Filip Gáborral folytatjuk a műsort.

[00:23:58]Sziasztok!

[00:23:59]Szervusz!

[00:23:59]Szia!

[00:24:01]A javaslatcsomagotoknak az egyik kiindulási pontja az, hogy alapvetően van egy olyan kép Magyarországról, hogy víz nagy hatalom, de ez egy mítosz, és tulajdonképpen vízben szegény ország vagyunk.

[00:24:10]Ezt hogyan kell elképzelni, és hogyan alakult ki az a kép, hogy víz nagy hatalom vagyunk?

[00:24:14]Hát alapvetően mi magyarok nagyon kapcsolódunk a tájainkhoz, nagyon kapcsolódunk a vizeinkhez, nagyon kötődünk a Balatonhoz, a Tiszához, a Dunához és és ezeket a vizes területeinket ilyen ilyen idilli idillien képzeljük el, meg itt tartjuk a az emlékezetünkbe, meg a hétköznapjainkba, és úgy definiáljuk magunkat, mint egy vizes víz járt ország, egy vizes egy vizes ország.

[00:24:38]És ez alapvetően nincs így.

[00:24:41]Magyarország nem egy vízben gazdagország, hanem egy vízben szegény ország.

[00:24:46]És hogyha az adatokat megnézzük, akkor ez abszolút alátámasztja.

[00:24:50]És ennek vannak vannak fizikai okai, földrajzi okai gyakorlatilag meg vannak olyan okai, amelyek az emberi tevékenységre vezethetőek vissza.

[00:24:59]Hogyha megnézzük azt, hogy Magyarországon a az édes vízkészletnek mekkora része érkezik más országokból, akkor a bizony Magyarországnak a kitettsége olyan, hogy 94%-a a vizeinknek más országokból érkezik.

[00:25:15]Tehát az, hogy a, ahogy az András is mondta, hogy vannak azok az országok, a felvízi országok, ahonnan folyik felénk a a víz, az, hogy a felvízi országokban milyen intézkedéseket foganatosítanak, vagy nem foganatosítanak a vízgazdálkodással kapcsolatban, annak óriási hatása van arra, hogy milyen minőségű és milyen mennyiségű víz lesz Magyarországon, és erre nekünk nincsen nincsen hatásunk.

[00:25:39]Tehát ez az egyik, hogy a 94%-a a vízeinknek az az külföldről érkezik.

[00:25:44]Erről van is egy grafikonunk, hogy a külső forrásból érkező édes víz aránya az hogyan néz ki Magyarországon.

[00:25:48]Ezzel a 94%-kal hogyan állunk európai viszonylatban?

[00:25:55]Hát ezzel egy csodálatos dobogó első helyet érünk el, hogy ekkora víz vízkitettségünk.

[00:25:59]Nyilván ez egy földrajzi adottság, de ezért nagyon fontos az, hogy hogyan bánunk azzal a vízzel, amelyik átfolyik az országon.

[00:26:06]Ez az egyik, ez a ez az egyik dolog, amit figyelembe kell venni.

[00:26:11]És hogyha megnézzük azt egy másik összehasonlításban, hogy milyen a Magyarországnak a teljes megújuló vízkészlete, és összehasonlítjuk a különböző uniós tagállamoknak a az adataival, akkor azt látjuk, hogy Magyarország a hetedik helyen van a teljes megújjuló vízkészlet tekintetében, amiről azt gondolhatjuk, hogy ez egy viszonylag jó jó jó helyezés.

[00:26:36]De hogyha azt nézzük meg, hogy a belső megújuló vízkészletben mi a helyzet az országban, tehát ez az a víz, ami az ország területén keletkezik, akkor már az utolsó előtti helyen vagyunk, vagyis a legfrissebb adatok alapján már nem csak ciprust előzzük meg, hanem nem csak máltát, hanem ciprust is megelőzzük.

[00:26:57]De ez nem azért van, mert annyira annyival több lett a belső megújuló vízkészletünk, hanem azért, mert fogy a lakosságunk és egy az egy perfő adat.

[00:27:04]hogy így jutottunk előbb a ranglistán, de alapvetően itt az a lényeg, hogy a belső megújuló vízlészleteket nézve az utolsók között vagyunk.

[00:27:11]És ez azt jelenti megint, hogy iszonyatosan oda kell figyelni arra a vízre, ami átfolyik az országon, és arra a vízre, ami az ország területén keletkezik, mert ez ez biztosíthatja azt, hogy ne legyen annyira szegény vízben az ország, mint amennyire az egyébként.

[00:27:28]Én azért is örülök neki nagyon, hogy beszélünk erről a tévképzetről, hogy víz nagyhatalon vagyunk, mert ez tényleg egy elterjedt tévképzet.

[00:27:34]Mi szoktunk konzultálni a gazdaság és a politika fontos szereplőivel, és azt tapasztaljuk, hogy miközben mi évek óta beszélünk erről, hogy itt itt probléma van, aközben még mindig meglepetésként hat.

[00:27:46]Tehát annyira mélyen belénkívódott ez a ásványvíz nagyhatalom vagyunk, víz nagyhatalom vagyunk, innen az egész világot eltudnánk, sőt a külföld az fenekedik a a magyar víz készletekre, és közben mindig megdöbbenés szokott lenni akkor, amikor adatalapon bemutatjuk azt, hogy ez mennyire nem igaz, hogy itt egy olyan típusú kitettségről van szó, ami tulajdonképpen felülmúlja akár még az energiakitettségünket is.

[00:28:07]Mégsem beszélünk róla annyit.

[00:28:09]És ez azért egy nagyon fontos dolog, hogy erről beszéljünk nagyon sokat, mert ebből politikailag nagyon sok minden következik.

[00:28:15]Amikor az egyensúly intézet annak idején nézte azt, hogy többek között, hogy hogy a magyarok miben értenek egyet, pártállástól, ideológiai hovatartozástól függetlenül csináltunk mindenféle fókuszcsoportos vizsgálatokat, nagyon izgalmas volt.

[00:28:27]És azt találtuk, hogy az első dolog, amit minden magyar képzettségtől, lakóhelytől, nemtől, kortól függetlenül szokott mondani, az a magyar táj.

[00:28:36]Tehát tényleg az van, amit Dóra az előbb elmondott, ez számokban kimutatható, hogy a magyar nagyon kötődik Magyarországnak a tájaihoz, a természeti erőforrásaihoz.

[00:28:46]És pontosan ezért politikai szempontból nagyon fontos az, hogy ez előrébb kerüljön a politikai napirenden.

[00:28:52]Ebből cselekvési szükségszerűségek következnek, mert erre van egy tényleges társadalmi igény, csak közben nincsen tudatosítva az, hogy mekkora a probléma.

[00:29:02]Kicsit menjünk bele az azokba az adatokba, amikről az előbb beszéltünk.

[00:29:05]Egyrészt azt össze tudjátok foglalni, hogy mi számít pontosan megújulónak, és azon belül is, hogy miért fontos különbséget tenni a teljes megújuló készlet és a belső megújuló készlet között.

[00:29:16]Leegyszerűsítve az a fő különbség a kettő között, hogy a teljes megújulóban benne van az is, ami átfolyik az országon.

[00:29:22]A megújuló vízkészlet az pedig az, ami az ország területen területén keletkezik, az a csapadék vagy azok a források, amik a az ország területén vannak.

[00:29:31]Tehát belső megújuló, ez a ez a ez a belső megújuló.

[00:29:33]Szó volt erről, hogy vannak földrajzi adottságaink.

[00:29:36]Nyilván ez a ez a földrajzi adottságokhoz kapcsolódik, hogy hogy mennyi víz folyik hát az országon, de az, ami ugyan ugyanolyan fontos, az az, hogy milyen emberi tevékenységek hatására változott meg az az időtartam, amit ezek a vizek ami ami a Magyarország területén töltenek.

[00:29:55]Tehát a klímaváltozásról is beszélünk majd, de még még egyet visszalépve a folyószabályozásról mindenféleképpen beszélni kell, hogy ami még 150 évvel ezelőtt egy egyébként egy elképesztő mérnöki bravúr volt, tehát az, hogy amit a a folyókkal mérnökileg csináltak Magyarországon, az egészen egészen lenyűgöző volt.

[00:30:16]Én nem gondolom, hogy 150 évvel ezelőtt bárki végiggondolta volna, és annak tudatában, hogy ennek negatív hatásai, milyen negatív hatásai lesznek.

[00:30:25]döntött volna amellett, hogy ez ez mindegy, jó ez így.

[00:30:27]Nyilván nem tudták 150 évvel ezelőtt, hogy ez milyen kiszárító hatással lesz az országra, de gyakorlatilag az történt, hogy kiegyenesítették Magyarországon a a folyóknak, a patakoknak a a folyókat és a patakokat.

[00:30:39]És ezt úgy úgy lehet elképzelni, hogy eleve sokkal kisebb területen kanyarognak a vizek, tehát fölgyorsulnak, nincs idejük beszivárogni a felszína alá.

[00:30:49]És pluszba gondoljuk csak el, milyen az, amikor ki van egyenesítve bármilyen bármilyen, nem tudom, csatorna vagy bármilyen terület, ahol víz folyik, ugye annál gyorsabban megy.

[00:31:03]Hogyha gyorsabban folyik a víz, akkor mélyül a meder.

[00:31:07]hogyha mélyül a meder, akkor annak van még egy olyan plusz érdekes hatása, hogy a körülötte lévő területen is egy ilyen szívóhatással így rántja lefelé a felszín alatti vízet.

[00:31:16]És azért nem csak a folyó mededer lesz mélyebb, hanem a körülötte lévő területen is csökken még a víznek a a víznek a mennyisége.

[00:31:21]Tehát az, hogy a folyószabályozásokkal kiegyenesítettük a a ezeket a különböző vizeinket, azzal gyakorlatilag kiszalad az országból a víz, és nincs ideje beszivározni.

[00:31:35]És a és erre jön rá még a klímaváltozásnak a hatása, ami meg ahogy ahogy András is mondta, a a csapadék mintázatokat változtatja meg.

[00:31:45]És erre is van egy van egy nagyon jó ábránk, ami szerintem csodálatosan mutatja, hogy mi a mi a a mi a legfőbb probléma.

[00:31:51]Úgyhogy megnézzük, hogy 1900-tól kezdve hogyan változott az éves teljes csapadékösszeg, akkor azt látjuk, hogy van egy 3-4%-os csökkenés.

[00:32:05]Erre mondhatnánk azt, hogy az nem is olyan sok.

[00:32:08]Nyilván nézőpont kérdése, hogy 3-4%-os csapadék összegcsökkenése, az az sok vagy kevés, de oké, legyen 3-4%.

[00:32:14]Viszont hogyha megnézzük azt, hogy ezek a hogy ez a csapadék, tehát a kicsivel kevesebb csapadék, az mennyi idő alatt, hány nap alatt hullik le, akkor viszont azt látjuk, hogy a csapadékos napoknak a száma az viszont 35%-kal csökkent ugyanebben az időszakban.

[00:32:32]Tehát kicsit kevesebb csapadék hullik le sokkal kevesebb napon, ami hosszú aszályos időszakokat jelent, és közben amit megszakít hirtelen lezúduló csapadékemények sora.

[00:32:49]Tehát a szélsőségesség az növekszik, és ezért annyira fontos, hogy amikor lehullik az a csapadék, akkor mit csinálunk vele és hogyan tartjuk meg, mert egyébként utána szükség lehet rá akár néhány napon, néhány héten belül, és már nem lesz ott, hogyha kivezetjük az országból.

[00:33:06]Most ehhez képest nagyon furcsa az, hogy hogyan bánunk ténylegesen a a vízünkkel.

[00:33:10]Egy picit olyan ez a történet, mondom én laikushoz hozzá a szakértőnek a véleményéhez, hogyha 100 egységpénzből gazdálkodunk egy hónapban, akkor tulajdonképpen 94 egység az segélyből és kölcsönből származik.

[00:33:21]És ami nekünk van saját családi ezüstünk, mondjuk azt folyamatosan adogatjuk el.

[00:33:25]Nem tartalékoljuk, hanem felhasználjuk, amortizáljuk, eladjuk és nem gondoskodunk a pótlásáról.

[00:33:31]Ez ugye lefordítva vizes nyelvre azt jelenti, hogy ami saját vízvagyonunk létezik, azzal olyan pazarlóan és felelőtlenül bánunk, hogy ez valami elképesztő.

[00:33:41]Az ipartól a mezőgazdasáig úgy használjuk fel a mi rendelkezésünkre álló vízkincset, hogy egy pillanatig sem gondolunk bele abba, hogy ezt pótolni kellene.

[00:33:52]Ugye ennek a klasszikus példája az az öntözésű kérdés.

[00:33:53]Erről mindenki nagyon sokat hallott, hogy amikor éppen nem elvezetjük a vizet, amilyen gyorsan csak tudjuk, akkor ugyanezeket a területeket próbáljuk a felszín alatti vizekből öntözni nagyon intenzíven.

[00:34:04]Ráadásul időben előrehaladva egyre több az ilyen öntözési igény.

[00:34:06]És közben nem gondoskodunk arról, hogy ezek a felszín alatti vízkészletek, ezek regenerálódni tudjanak, meg tudjanak újulni.

[00:34:13]És ez rámutat arra, mi az egyensúly intézetnél szeretünk hamis dilemmákat néha felmutatni, hogy a vizes kérdésben van egy nagyon klasszikus hamis dilemma, amikor azt a kérdést szokták feltenni, hogy felelős, fenntartható vízgazdálkodás, vagy versenyképes hatékony mezőgazdaság.

[00:34:29]Ilyen dilemma nincsen.

[00:34:32]A mezőgazdaság jelen pillanatban nem a gazdák hibájából, hanem egy kollektív társadalmi szintű, politikai szintű hibából a saját alapjait éli fel.

[00:34:40]évről évre növekszik az öntözési igény, évről évre fogyatkozik a tartalékunk, a víztartalékunk, és előbb-utóbb nem az lesz a kérdés, hogy priorizáljuk-e a mezőgazdaságot, azért, mert a az agráriumot egy kiemelten fontos szektornak tekintjük, hanem az lesz a kérdés, hogy elfogyott a tartalék.

[00:34:59]Még egy kérdés erejéig visszakanyarodva a a megértéshez, hogy hogyha jól értem, akkor mondjuk, vagy hogy inkább úgy teszem föl a kérdést, hogy van-e arra vonatkozó adat, hogy mondjuk 200 évvel ezelőtt ez a 94%-os arány, amiről beszéltünk, az hogyan alakulhatott volna?

[00:35:13]Tehát az, hogy most kijelenthetjük, hogy Magyarország alapvetően vízben szegény, az 200 évvel ezelőtt mennyire volt így?

[00:35:20]Hát az adatsorok azok ugye 1900-tól állnak állnak rendelkezésre.

[00:35:23]azt látjuk, hogy hogy van egy csapadék csapadékösszeg csökkenés, de egyébként az, hogyha hogyha egy ország területén több a vizes felület, akkor több a párolgás és több a nagyobb esély van a helyi csapadéknak a kialakulására.

[00:35:37]Tehát ezek ezek összetett összetett természeti természeti folyamatok.

[00:35:42]Nyilván a földrajza nem változik meg attól a kárpátmedencének, hogy ugye hol hol helyezkedik el Európában, de de az, hogy mennyi, hogy milyen a felszín borítása a az országnak, mennyi víz van azon a felszínen, mennyi növényzet van azon a felszínen, az nagyban befolyásolja azt, hogy a hogy a helyi csapadék az hogyan hogyan alakul ki.

[00:36:03]Ö és egyébként vízpazarlás kapcsán van két nagyon jó hasonlata az egyensúly intézetnek, ami nagyon nagyon beszédes és szeretjük szeretjük használni.

[00:36:13]Az egyik az az, hogy minden évben Magyarországon a mezőgazdasági területeinkről egy balatonnyi víztől szabadulunk meg.

[00:36:23]Azért, mertogy ezt úgy definiáljuk, mint a vizek kártételei, ugye, hogy a mezőgazdaságnak ne okozzon kárt, és akkor meg megszabadulunk ezektől a vízektől.

[00:36:31]évente egy balatonyi víztől szabadulunk meg.

[00:36:33]A másik ilyen tavas hasonlatunk, mert ha már ha már vizes ország vagyunk, akkor tavas hashasonlatokat használunk, az pedig az, hogy hogy csak Budapest területén évente három velencei tónyi víz pazarlódik el azzal, hogy nem tudjuk hasznosítani, mielőtt bekerül a a csatornarendszerbe és el eltávozik a a városból.

[00:36:52]Úgyhogy úgyhogy ez igaziból válasz arra, hogy mennyi víz lehetne, vagy féligmeddig válasz arra, hogy meddig mennyi víz lehetne.

[00:37:02]Például lehetne évente egy Balatonnyival több víz az országban, meg lehetne három velencei tónnyival több víz mondjuk Budapesten.

[00:37:10]A bennemérő történész még hozzáteszi, hogy az elmúlt 126 évben azért volt egy olyan változás is, hogy amíg most felső folyás külföldön, az 1920 előtt egyébként Magyarország volt.

[00:37:20]Tehát a a az ország területének csökkenésének van egy ilyen típusú ökológiai dimenziója is.

[00:37:28]Igen.

[00:37:28]De hogyha jól láttam, akkor alapvetően ti is inkább a Kárpátmedencében gondolkoztok, amikor a vízről beszélünk, a földrajzi adottságok.

[00:37:35]Persze a vízgyűjtő területek azok nem nagyon vannak figyelem, vagy nincsenek nagyon figyelembe a történelmi folyamatokra.

[00:37:40]Az egyensúly intézetnek a javaslatainak az egyik kiindulópontja az az, hogy a a természetben, a mezőgazdaságban és a városokban is különböző stratégiákkal elő kell és elő lehet segíteni a vízmegtartást.

[00:37:51]Ezek közül a területek közül szét lehet bontani olyan szempontból, hogy melyik a legsérülékenyebb terület.

[00:37:59]Itt pont rá rá szerettem volna még kapcsolódni arra, amit a az előbb a Gábor mondott, de ez ugyanaz a kérdés kell gyakorlatilag, hogy nincsenek vízpárti és és vízellenes szektorok.

[00:38:10]Tehát az az érdeke a a társadalomnak, hogy minden vízigény ki legyen elégítve.

[00:38:14]És ahogy mondod a a különböző területeket, hogy most akkor a a város a nak van a nagyobb kitettsége a vízproblémák ra vagy a vagy a mezőgazdaságnak, vagy a tájnak.

[00:38:26]Ez olyan szempontból egy hamis kérdés, hogy hogy mindegyik vízigény jogos, és mindegyiket és a társadalomnak az az érdeke, hogyha mindegyik vízigényt ki tudjuk elégíteni elégíteni hosszú távon, fenntartható módon.

[00:38:39]Tehát a a városainkban, hogyha nincsen elég víz, akkor a városaink élhetetlenné válnak.

[00:38:48]Az egyre gyakoribbá váló hőhullámos időszakok egyre kezelhetetlenebbek, és ennek mindenféle gazdasági és egészségügyi költségei és hatásai megjelennek egyébként a a költségvetésben.

[00:38:59]Hogyha a mezőgazdaságnak nincsen elég vize, akkor az egész élelmiszterbiztonsági kérdés megint az egész társadalmat érinti.

[00:39:08]És az, hogy a tájban van-e elég víz, az meg gyakorlatilag az egész társadalmunk működésének az alapja, hogy ezek a rendszerek működnek-e.

[00:39:16]Úgyhogy én nem emelnék ki egy olyan területet, ami sérülékenyebb, hanem úgy kell kitalálni a vízgazdálkodást, és ezért beszélünk mi vízmegtartásról.

[00:39:27]és a víznek a a vízgazdálkodásnak 1000 területe közül az egyensúly intézet azért a vízmegtartás témáját emelte ki első körben, mert ez az, ami a legfontosabb annak érdekében, hogy hogy legyen esélye arra, hogy minden vízigény ki legyen elégítve fenntartható módon.

[00:39:42]Egy kicsit hadd konkretizálja, mert szerintem ez is fontos a képeljességéhez, hogy nem feltétlenül gondol bele egy normális hétköznapi ember abból, hogy mennyi az életnek mennyi hány hány területét érinti húsbavágóan a vízkérdés.

[00:39:52]Néhány példát csak hadd mondjak.

[00:39:55]Magyarország áramellátásának nagyjából a 40%-a az a paksi atomerőműből származik.

[00:40:00]Tudjuk azt, hogy amikor nincs elegendő víz, vagy túlsony a vízállás, nem lehet hűteni az erőművet, akkor vissza kell fogni a kapacitást, vagy akár a leállás is fenyeget.

[00:40:11]A turizmusnak nagyjából a negyede, harmada az vízurizmus, vízparti nyaralás, vízisportok, horgászat satöbbi.

[00:40:19]Itt nem csak a vízellátás bizonytalansága, hanem a vízminőség romlása is elképesztő károkat tud okozni.

[00:40:25]A legnagyobb vízfelhasználó az az ipar.

[00:40:28]Nem kell hosszan taglalni itt azt, hogy Magyarország gazdasága összességével mennyire van kitéve az ipar teljesítményének.

[00:40:33]És egyetlen egy dolgot még hadd mondjak, hogyha azt tesszük fel kérdésként, hogy melyik szektor a legkiszolgáltatottabb vagy a legsérülékenyebb.

[00:40:40]Ez a szektor, ez az ember nyaranta a városokban aszályos napokon, hőhullámos napokon a plusz halálozás az akár 10%-os is lehet, de június első napjai van, amikor a legdurvább szokott lenni a helyzet.

[00:40:53]Ez bizonyos években akár 50%-nyi pluszhalálozásra is fel tud menni.

[00:40:57]És itt csak a halálozásról, csak a halálozásról beszélünk.

[00:41:01]Nem a plusz megbetegedési teherről, nem a plusz egészségügyre nehezedő teherről.

[00:41:06]És itt érdemes még azt is kiemelni, hogy ezeken a napokon a legsérülékonyabb csoportok, tehát akik meghalnak vagy megbetegszenek, azok a legfiatalabbak, a gyerekeink és a legidősebbek, tehát a szüleink és a nagyszüleink.

[00:41:20]Kezdjük akkor a a városokkal.

[00:41:20]A a városokban hogyan lehetne a vízmegtartást elősegíteni?

[00:41:26]Igaziból függetlenül attól, hogy a várossal kezdjük vagy a tájal kezdjük, a megoldás az, hogy lassítsuk le a vizet és minél tovább tartsuk a az országban, minél tovább tartsuk a városban.

[00:41:36]Ugye a városainkban a az egyik fontos probléma, ami ami amit még nem nem említettünk, az az, hogy úgy alakultak ki a városi csatorna rendszereink, hogy a a régebbi csatornahálózatok és főleg a ezért a belvárosi területek csatornahálózatai azok úgynevezett egyesített rendszerűek.

[00:42:01]Ez azt jelenti, hogy a csapadék víz és a szennyvíz az rögtön egy csatornába kerül, és úgy úgy úgy kezelik.

[00:42:10]Az újabb területeken, ha van rá hely meg lehetőség, akkor egyre többször alakítják úgy is ki a csatornahálózatot, hogy egy elválasztott rendszerű legyen, ami azt jelenti, hogy a csapadékvízet külön vezeti el, illetve a szennyvízet külön vezeti el a csatornarendszer.

[00:42:27]Hát ez mikor indult el ez a ketté bontás?

[00:42:29]Ez évtizedekkel ezelőtt, úgyhogy és ma már ma már, ahol van erre lehetőség, ott már csak így csak így csinálják.

[00:42:36]Csak vannak olyan területek mondjuk belvárosban, ahol egyszerűen nem tud nem lehet úgy felújítani, hogy elférjen annyiféle cső a a egy adott utca utca alatt, és akkor ott van még mindenféle más vezeték a más közművek, amik nem a nem a vízház hálózathoz kapcsolódnak.

[00:42:51]De az a lényeg, hogy hogy azért nagyon fontos különbséget tenni a kettő között, mert a az elválasztott rendszereknél tudjuk azt csinálni, hogy hogy a csapadékvíz felhasználásán majd akkor gondolkodunk, amikor már leesett a csapadék, bement a csatornaálózatba, és akkor ott kidolgozunk valamilyen megoldást, hogy akkor azt külön gyűjtve hogyan hasznosítjuk.

[00:43:12]Viszont az egyesített rendszereknél ott erre nincs lehetőség.

[00:43:16]Tehát amint bemegy a csatornahálózatba, ott keveredik a szennyvízzel, és azt nyilván már nem lehet úgy úgy használni.

[00:43:21]Tehát ezért nagyon fontos az, hogy hogy még mielőtt a csatornahálózatba belemenne a a csapadékvíz, akkor megfogjuk.

[00:43:27]És erre a városbanem egy gyönyörű kifejezés egyébként és nagyon beszédes ez a szivacsváros koncepció, ami azt jelenti, hogy mint egy szivacsot úgy alakítsuk ki a várost, hogy amikor esik az eső, akkor megszívja magát, és mikor már szárazság van, és tényleg ha belegondolunk a saját hétköznapjainkba, föl tudjuk idézni, hogy akár néhány nappal később már már iszonyú iszonyú szárazság van.

[00:43:56]Hát nem kell messzire nyúlni a múlt múlt múlt hétvégi esőzés és hogy most arra szinte nyomát nyomát se látjuk.

[00:44:03]Tehát ez a szivacs város koncepció ez az, hogy meg megszívja magát a város vízzel és utána fokozatosan adagolja vissza ezt a vizet, pároloktat a növényzetnek adagolja, különböző vízfelszíneknek adagolja, és így élhetőbbé válik a város.

[00:44:18]Úgyhogy a szivacsváros koncepciónak különböző részei vannak, és bármelyik részét elkezdjük csinálni, sokkal már sokkal élhetőbb és és jobban jobban fog működni egy adott város.

[00:44:32]De például zöld tetők vagy kéktetők kialakításával lehet a vizet megtartani.

[00:44:37]Mit is jelent ez?

[00:44:40]A zöld tető az egy, ahogy a neve is mondja, az egy olyan tető, ahol növényzet, amit a növényzet borít.

[00:44:43]És már csak azzal, hogy növényzet van a víz útjában, ez ugye lelassítja a víznek a csatornába érkezését.

[00:44:53]Amúgy meg a nevézetnek hűtőhatása is van a pároloktatással.

[00:44:58]A kéktető az meg az meg kifejezetten még arra ö arra koncentrál, vagy arra fókuszál, hogy a a víznek a folyását is lelassítsa különböző egyéb megoldásoknak köszönhetően.

[00:45:12]Ez a tető, de ugyanúgy ezt meg lehet csinálni az utcán is.

[00:45:16]Különböző szikkasztó árkokat hozunk létre.

[00:45:18]Ez ilyen nagyon technikai kifejezésnek tűnik.

[00:45:21]Ez gyakorlatilag mondjuk egy olyan egy olyan sáv egy járda szélén, vagy egy tér közepén, egy kisebb terület, ahol ami kicsit mélyebben van, és olyan növényzettel van beültetve, ami bírja egyrészt az elöntést, hogyha áll benne a víz, de másrészt, hogyha sokáig nem esik az eső, akkor meg bírja a szárazságot, és lehetőséget ad arra, hogy ott szépen, lassan, fokozatosan elszikkadjon.

[00:45:47]Ez azt jelenti, hogy beszéiváruljon a felszín alá ez a víz, és utána azonnan vissza tud jönni, onnan táplálni tudja a környezetet.

[00:45:56]Szörösény Andrásnak feltetted azt a kérdést, hogy milyen országoktól tanulhatnánk.

[00:45:59]Én itt a városi vízmegtartás vagy vízgazdálkodás kapcsán nagyon szeretek Izraelre hivatkozni.

[00:46:08]Nem ugyanaz a szintje természetesen a VCI-nak, mint Magyarországon, de maga a probléma az nagyon hasonló.

[00:46:11]Izraelben jogszabály mondja ki egyébként, hogy a leeső csapadék az közösségi tulajdon és eként is kell rá tekinteni.

[00:46:19]Nagyon-nagyon sok minden függ egyébként a szemlélettől.

[00:46:20]Amit konkrétan mesélni akartam, az az, hogy izraeli tapasztalatok igazolják azt, hogy a szivacsváros koncepciónak a gyakorlati alkalmazása az arra is alkalmas például, hogy háztartások rezsiét csökkentse.

[00:46:35]Ugyanis a csapadékvíz felhasználásának nagyon-nagyon sokféle módja van.

[00:46:37]Egy háztartáson belül nem csak megisszuk a vizet, de Horiviredtu még még mondjuk mellékhelységet is öblítünk vele, és nagyon sok mindent mást is csinálunk vele, amihez nem szükséges ivóvíz minőségű víz.

[00:46:49]És azt mutatják az izraeli tapasztalatok, hogy megfelelő vízfelhasználás esetén, csapadékvíz hasznosítás esetén egy háztartás teljes vízfelhasználásának legalább az 1adhadát ki lehet váltani, de megfelelő körülmények között ez akár 90%-ra is felmehet.

[00:47:05]Tehát itt van egy olyan politikai szempontból is hasznos vetülete a dolognak, hogy még tartós rezsicsökkentésre is alkalmas tud lenni ez a megközelítés.

[00:47:14]Igen.

[00:47:14]Illetve vannak olyan olyan intézkedések, amik nyilván rengeteg pénzbe kerülnek, de olyanok is vannak, amik szabályozási egyszerű szabályozással már nagyon jó eredményeket tudnak hozni.

[00:47:26]Az, hogy egy városban előírjuk, hogy az összes városfejlesztési beruházásnál már az első pillanattól kezdve kötelező legyen figyelembe venni a vízmegtartási szempontokat, ez alapvetően nem kerül semmibe.

[00:47:38]Viszont olyan dolgokat tudunk megelőzni, meg olyan dolgokat tudunk beépíteni a rendszerbe, amit később pótolni mondjuk már nehéz.

[00:47:46]Például az egyesített, nem egyesített csatorna csatornaháló hálózatot.

[00:47:52]Ez a szivacsváros koncepció, ez csak városokra működik, vagy akár nagyobb egységekre?

[00:47:57]Tehát beszélhetünk-e mondjuk szivacság koncepcióról?

[00:48:02]Abszolút abszolút ez nagyon jól hangzik.

[00:48:03]Ezt használni fogjuk, hogyha eladod nekünk ezt a Sőt Sőt az egyensúly intézet javaslatában egy országos szivacsvároskoncepció a kifejezés, amit használunk.

[00:48:11]Úgyhogy ez innen csak egy lépés a Szivacsország Szivacsország koncepció.

[00:48:15]És egyébként a a az, hogy hogy milyen intézkedés valósítható meg még mondjuk 0 Ft-ból, még egy szabályozási példát szeretnék mondani, az hogyha ugye az egyik legnagyobb probléma a városokban, hogy túl sok a burkolt felület, a burkolt felületen nem tud beszivárogni a víz, ugye kiszalad ugyanúgy a városokból a a a lehullóc csapadék, és vagy a csatornába kerül, túlterheli mindenféle egyéb problémát okozva.

[00:48:39]Na most, hogyha ha azt szabályozzuk, hogy mekkora lehet a maximális százaléka-a a burkolt felületnek egy városban, azzal nem azt mondjuk, hogy nem lehet több területet, felületet le leburkolni egy egy településen, de azt mondjuk, hogy a zöld felületekhez viszonyított aránya az állandó kell, hogy legyen.

[00:49:01]Akkor, hogyha újabb területet burkolunk le, akkor vagy kell további zöld zöld felületeket kialakítani, vagy pedig korábban leburkolt, nem víz áteresztő felületeket feltörni, rehabilitálni, és akkor úgy megtartani ezt a ezt a maximumot.

[00:49:15]És ez egy ez egy nagyon könnyen könnyen bevezethető intézkedés, és eléggé könnyen könnyen is érthető szerintem.

[00:49:24]A mezőgazdaságban milyen javaslataitok vannak a vízmegtartásra?

[00:49:30]mezőgazdaságban is a lassítás alapvetően a ha minél tovább marad az ország területén a víz, annál több ideje van arra, hogy beszivárogjon a talajba.

[00:49:41]Itt, hogy értsük a problémának a súlyát, itt vannak olyan területek az országban, ahol akár négy 5 mrel süllyedt a felszín alatti víznek a szintje.

[00:49:57]A mezőgazdaságban, ahogy Gábor is mondta, egyre több öntözési igény van.

[00:50:04]A 2022-es aszály után olyan mennyiségű öntözési igény érkezett, ami egy 150000 fős település éves vízfogyasztásának feláll meg naponta.

[00:50:18]Tehát csak akkor ebből a ebből a hirtelen pánikból, amit a 2022-es aszály alakított ki.

[00:50:28]És a ha megnézzük a Dunavölgyét, meg a Tisza völgyét, a Duna völgyében van a víznek nagyjából 75%-a, a Tisza völgyében nagyjából 25%-a, viszont az öntözési vízigények meg pont fordítva vannak, hogy a Tisza völgyében van az öntözési igényeknek a 80%-a, ahol gyakorlatilag már nincsen olyan felszín alatti víz, amit érdemes lenne ebbe ebbe bevonni.

[00:50:52]Tehát a amikor öntözésfejlesztésről beszélünk, akkor nem arról beszélünk, hogy több területet öntözzünk, hanem arról, hogy hatékonyabban öntözzünk, ha öntözünk, illetve tartsuk meg a vizet a tájban, hogy ne kelljen öntözni szivacsváros vagy szivacáj, szivacstájkoncepcióval.

[00:51:13]Tehát hogyha a patakoknak vagy folyóknak a kanyargóságát vissza tudjuk állítani, és nyilván nem egy belvárosi területen kezdve a a folyó kanyargúságát, de vannak vannak erre azért olyan olyan területek, mondjuk nemzeti parkoknak a a területén, ahol ahol nagyon jó pajlott projekteket lehet ezzel kapcsolatban megvalósítani.

[00:51:31]visszaállítjuk a folyóknak a kanyargóságát, akkor lelassul a víz és van lehetősége beszivárogni, vagy akár a folyómederben a hullámteret ki tehát a a folyók melletti hullámteret kibővítjük, és adunk lehetőséget a víznek arra, hogy amikor több víz van, akkor kiterüljön a a hullámtérbe, és ott szépen lassan szivárogjon a talajba, akkor sokkal egészségesebb lesz az egész talajkörnyezet.

[00:51:58]létezik egy ilyen népszerű jelszó, amit általában senki nem tud, hogy pontosan mit jelent ez a precíziós mezőgazdaság, ami pontosan azt jelenti, hogy nem ágyúszerűen szórjuk a többek között ezt jelenti, hogy nem ágyúszerűen szórjuk a vizet végtelen mennyiségben, mintogyha nem lenne holnap mindenhova, hanem igény szerint gyakorlatilag ott kezdődik a dolog, hogy olyan szárazságtűrő növényeket is elkezdünk termeszteni, amelyek alkalmasabbak a megújult klimatikus viszonyok között a mezőgazdasági termelésre.

[00:52:25]De az is ehhez tartozik, hogy léteznek olyan mezőgazdasági gépek, drónok, akár műholdas technikák felhasználása, amelyeknek a segítségével a szűkös erőforrások felhasználását lehet optimalizálni, ennek az elosztását lehet ésszerűsíteni.

[00:52:43]Na most van itt egy probléma, és ez a probléma az majd egyszer, hogyha beszélünk a magyar mezőgazdaság helyzetéről, akkor biztos, hogy vissza fogunk térni, hogy a magyar mezőgazdaság versenyképtelenségének az egyik fő oka az a digitalizáltságnak az alacsony foka, márpedig precíziós erőforrás optimalizált mezőgazdaság az elképzelhetetlen alacsony digitalizáltság mellett.

[00:53:05]Tehát van nagyon sok olyan technika, aminek a felsorolása is egyébként kitöltené a műsoridőt, amit lehetne alkalmazni.

[00:53:11]Nem kell feltalálni a spanyol viaszt.

[00:53:14]Ehhez viszont egyrészt tudásra van szükség.

[00:53:17]Tehát arra van szükség, hogy megfelelő szakmai szervezeteken keresztül terjedjen a tudás a gazdák között.

[00:53:22]Értsék azt, hogy nekik is jó az, hogyha hogyha modernizálni tudnak.

[00:53:25]Másrészt kell egy szemléletváltás, ami arról szól, hogy lesz holnap is, lesz holnap után is, és hogyha szeretnénk termelni, akkor éssz kell bánnunk a bánnunk a vízkincsünkkel.

[00:53:35]Igen.

[00:53:35]És talán a a mezőgazdasághoz még még két dolgot fontos hozzátenni.

[00:53:39]Az egyik az az, hogy a a növényeknek a tervezettnövényeknek a köre sem mindegy, hogy hogy mi.

[00:53:44]Tehát ez pont olyan terület, amin azt mondjuk, hogy de hát 50 éve így csináljuk és tök jól működik, meg már a nagyapám is így csinálta, és pontosan jól tudta, mert nagyon jó gazdálkodó volt.

[00:53:58]Ez ez nem az a az a szektor, ahol ez egy ez egy követendő stratégia, hogy úgy csináljuk, ahogy évtizedek óta csináltuk, mert egyszerűen megváltoztak a klimatikus a a klimatikus viszonyok és mondjuk a az nagyon vízigényes kukorica vagy napraforgónak a vetése helyett érdemes olyan vetésszerkezetben elgondolkodni, ahol kevésbé vízigényes növényeket növényeket termünk, és ahogy hogy Gábor mondja, hatékonyabb technológiákkal.

[00:54:33]És a a másik, ami még a mezőgazdasághoz szerintem nagyon fontos és nagyon izgalmas, az a csatornáknak a a kérdésköre.

[00:54:43]Nem tudom, hogy hogy ezt ki mennyire tudja elképzelni, de számomra egészen lenyűgöző volt, mikor ezt először először olvastam, hogy Magyarországon a a vízelvezető csatornáknak a hossza az olyan hosszú, hogy a az egyenlítő köré így tudnánk egy masnit kötni, de úgy, hogy még a kis a kis izé kis fityegője is kijönne, kijönne a magyar csatornahálózatból.

[00:55:11]Tehát egészen egészen elképesztő mennyiségű vízzel vezető csatornánk van.

[00:55:15]Ezek arra lettek alapvetően kitalálva, hogy a belvizet, a az ős ellenséget, a belvizet, ami sokáig az ős ellenség volt, de hát könyörgöm azért áll meg a belvíz a terület azon a területen, mert ez egy mélyen fekvő terület, aminek egyébként az a funkciója, hogy megálljon rajta a víz és legyen ideje ebbe beszivárogni a talajba.

[00:55:31]Tehát, hogy ez az eredeti funkciója, de hogy ezek a csatornák arra szolgáltak, szolgálnak, hogy elvezessék a a belvizet.

[00:55:38]Na most mivel megváltoztak a klimatikus viszonyok, megváltoztak a a vizes adottságaink, ezért minél több csatornát kettős hasznosításukvá kell vált változtatni.

[00:55:53]Ez azt jelenti, hogy lehessen megtartani is bennük a vizet, amikor erre szükség van.

[00:55:58]És ez egy óriási lehetőség, hogy hogy ahogy ogy Szőlősi Nagy András mondta, hogy hogy a gátakról nem lehet beszélni Magyarországon.

[00:56:08]Nem gátakról, nem gátokról szeretnék beszélni, hanem arról, hogy vannak olyan olyan olyan víz művek, amik finomabban alakítják a tájat.

[00:56:21]Zsiliprendszerek.

[00:56:21]a csatornának a a végébe teszünk olyan zsilipet, ami nyitható, csukható, hogyha jön egy nagyobb eső, akkor le tudom zárni a zsilipet úgy, hogy ottá feltöltődjön a csatorna, esetleg kiöntsön a körülötte lévő területre az a víz, ami ott összegyűlik, vagy ami ott marad a csatornába, az meg az meg elszikkadjon, be beszivárojon a talajba.

[00:56:43]És láttok jeleket vagy pozitív kezdeményezéseket Magyarországon az elmúlt évekből?

[00:56:47]Szerintem az önmagában egyébként pozitívumnak mondható, hogy az elmúlt években elkezdtünk erről többet beszélni.

[00:56:55]Legalább a sajtó elkezdett róla tudósítani.

[00:56:56]Néztem, mielőtt bejöttünk a stúdióba, az egyik legolvasottabb online lap most jelenthetett meg pont egy egy ezzel foglalkozó cikket.

[00:57:04]Tehát a tudatosodás az elindult, hogyha abból indulok ki, hogy önmagában mondjuk a klímaválságnak a témája az mennyi idő alatt tudott behatolni alsóbb szinteken is a fejekbe, akkor akkor ezt persze óvatos optimizmussra adok, de az, hogy beszélhetünk erről, és sokan ezt felfogják, és a politika is egyre többet beszél erről, az szerintem mindenképpen biztató.

[00:57:27]Most felsoroltunk jó néhány példát, amit meg lehetne tenni.

[00:57:31]Hogyha tegyük fel, hogy ezeket lépésről lépésre megvalósítjuk, akkor összességében mit mit tudna elérni Magyarország a vízzel kapcsolatban?

[00:57:41]Nem tudom elég mondani, a az egy egy Balatont és három velencei tavat évente már meg tudunk meg tudunk spórolni és meg tudunk tartani a tartani az országban.

[00:57:52]a szélsőség és időjárási események nem fognak csökkenni a következő évtizedekben Magyarországon.

[00:57:58]Akkor se mondjuk, hogyha az üvegházatású gázkibocsátásokat holnaptól kezdve leállítjuk, ennek egy olyan olyan átfutási ideje van a rendszerekben, hogy hogy ezt még a hétköznapokban nem fogjuk érezni ennek a a mondjuk a vízre gyakorolt hatását.

[00:58:15]Tehát a szélsőséges, vizes időjárási események azok meg fognak azok meg fognak maradni.

[00:58:20]Úgyhogy a ahhoz, hogy az ország élhető legyen, ahhoz az az egyetlen az az egyetlen irány, hogy a vizet megtartjuk, megtartjuk, megtartjuk, amikor csak tudjuk.

[00:58:33]És egyébként ö nyilván a vagyonvédelem és az életvédelem elsődleges kell, hogy legyen egy vízgazdálkodási, egy felelős vízgaálkodási rendszerben, de sokkal több lehetőség van arra, hogy ez egy hosszú hosszú távon fenntartható rendszer legyen.

[00:58:51]A mit nyerhetünk kérdésre, nekem egy egyszerű hármasom van.

[00:58:52]Kevesebb halott, több GDP, sokkal, de sokkal élhetőbb környezet.

[00:58:58]Filipov Gábor és Csárnus Dóra, nagyon köszönöm, hogy itt voltatok.

[00:59:01]Köszönjük szép.

[00:59:01]Köszönjük szépen.

[00:59:02]Nektek pedig köszönjük a figyelmet.

[00:59:04]Hogyha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[00:59:09]Legközelebb két hét múlva jelentkezünk.

[00:59:11]Addig is sziasztok!

[00:59:11]H