Aki belép az eurózónába, az onnan soha nem fog kilépni
- Az RRF mérföldkő-alapú, 2026. augusztusig teljesítendő támogatási forma, amelyből Magyarország 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő forrásra és 3,9 milliárd euró hitelre jogosult.
- A TISZA-kormány gyakorlatilag „virtuális startvonalról” indul, mert az előző kormány egyetlen szabályos kifizetési kérelmet sem adott be, és számos vállalás teljesíthetetlen maradt.
- A kormány stratégiája a már előfinanszírozott projektek megvalósítására és az EU által engedélyezett pénzügyi alapok, például egy MFB-alapú közlekedési konstrukció létrehozására épül.
-
„Itt egy óriási verseny van, ahol mindenki lihegve próbál beérni a célba, de borzasztó messze van. És mi virtuálisan a startvonalnál állunk” – Márton Balázs
- A választások óta a forint erősödése és az államadósság hozamának mintegy 2 százalékpontos csökkenése évi 600-700 milliárd forintos költségvetési megtakarítást eredményezett a piaci bizalom visszatértével.
- A beruházások éveken át tartó leállása miatt a gazdaság stagnált; a régiós versenytársak a források beindulásával gyorsabban növekedtek, míg Magyarország a kiszámíthatatlan „húzd meg – ereszd meg” politikát követte.
- Magyar Péter kemény EU-retorikája és a szükséges bizottsági rugalmasság között feszültség van, de az orosz kapcsolat normalizálódása alapjaiban javítja Magyarország tárgyalási pozícióját.
- Az euró 2030-31 körüli bevezetése egyszerre jelentené a nyugathoz kötődés végleges lehorgonyzását és a felelős költségvetési politika kikényszerítését, de a maastrichti kritériumok teljesítése évekig elhúzódhat.
- Magyarország krónikusan felelőtlen devizakezelése magas reálkamatokkal, árfolyamkockázattal és GDP-arányos ezermilliárdos többletterhekkel sújtotta az adófizetőket, miközben a régió más országai versenyképesebbek maradtak.
Részletes összefoglaló megjelenítése
Az uniós források típusai és az RRF mechanizmusának korlátai
A beszélgetés elején a résztvevők áttekintették a Magyarországnak járó, de befagyasztott uniós források helyzetét. Két fő pénzügyi kosár létezik. Az egyik a hagyományos kohéziós támogatások köre, amelyeknél utólagos számlaelszámolás alapján fizet az EU. A másik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Alap (RRF, más néven Next Generation EU), amely 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitelt tartalmaz. Ennek az alapnak a működése merőben eltér a megszokottól.
Az RRF lényege, hogy a tagállam egy megállapodásban konkrét eredményeket (például 600 új bölcsődei férőhely megépítését) vállal, és a Bizottság nem a számlákat ellenőrzi, hanem kizárólag azt, hogy a vállalt mérföldkövek teljesültek-e. Ezek egymásra épülő feltételek, ha valamelyik csúszik, a teljes folyamat elakad. A rendszert a Covid-válság után, gyorssegélyként találták ki, ám a vártnál sokkal bürokratikusabbra sikerült.
„Az RRF az egyik legbonyolultabb, legbürokratikusabban létrehozott támogatási alapja az EU-nak… még az olaszok is küzdenek vele, a görögök is, pedig jól állnak" – Gyurcsik Attila *
A program határideje rendkívül szoros: a projekteket 2026. augusztus végéig le kell papírozni, a kifizetéseket pedig december 31-ig teljesíti a Bizottság. Ami ekkorra nem készül el, az végleg elveszik – ez a szabály másutt is komoly politikai feszültségeket szül, például Romániában a kormányválság kapcsán is hivatkoznak rá.
A magyar kormány indulási hátránya és a "virtuális startvonal"
Magyarország helyzete különösen aggasztó, mivel az előző Orbán-kormány egyetlen szabályos kifizetési kérelmet sem adott be eddig. 2023 decembere óta a tárgyalások lényegében megszakadtak. Az ország egy kb. 1 milliárd eurós "potyaelőleget" kapott egy köztes módosítás révén, de ezen túl semmilyen valódi forráslehívás nem történt.
Gyurcsik Attila szerint a hitelrész lehívása kifejezetten problémás. A románok és görögök példáját hozta fel, akik évek alatt is csak 66-75 százalékos lehívási arányig jutottak, miközben Magyarországnak néhány hónap alatt kellene 100 százalékos teljesítést felmutatnia. A beszélgetők "virtuális startvonalról" beszéltek, mivel rengeteg, a korábbi kormány által tett vállalás teljesítése bizonytalan.
„Itt egy óriási verseny van, ahol mindenki lihegve próbál beérni a célba, de borzasztó messze van. És mi virtuálisan a startvonalnál állunk" – Márton Balázs *
Mindenképpen szükség lesz a beadott terv módosítására, hiszen a határidők és vállalások jelenlegi formájukban tarthatatlanok. A kormány stratégiája várhatóan két pillérre épül majd: egyrészt azokra a projektekre koncentrálnak, amelyeket az Orbán-kormány már meghirdetett és részben előfinanszírozott (kb. 2000 milliárd forintnyi pályázat), másrészt az EU által tavaly kitalált kerülőútra, amely lehetővé teszi, hogy a tényleges fizikai beruházások helyett pénzügyi alapokat, befektetési intézményrendszereket hozzanak létre, és a Bizottság ezeket finanszírozza. Ilyen lehet például egy, a Magyar Fejlesztési Bank által életre hívott közlekedési alap.
Kontinuitás és törés a két kormány forrásfelhasználási tervei között
Felmerült a kérdés, hogy a TISZA-kormány mennyiben viszi tovább az Orbán-kormány által leadott terveket, és mennyiben indít új folyamatokat. Az előző kormány az RRF terhére már sok pályázatot kiírt, sőt ki is fizetett, ám amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a pénz nem érkezik meg, 700 milliárd forintnyi tételt átcímkézett kohéziós források terhére, hogy mentse a menthetőt. A TISZA ezeket az átcsoportosításokat részben visszacsinálja.
A módosítások komoly dilemmákat vetnek fel. Márton Balázs ironikus megjegyzésként utalt rá, hogy a közlekedési miniszternek, Vitézy Dávidnak döntenie kell majd, hogy az elődje által kiírt tendereket nyerő cégekkel (például a Mészáros és Mészáros Kft.-vel) köt-e szerződést.
A beszélgetésből kiderült az is, hogy a "szuper mérföldkövek" (a jogállamisággal és korrupcióellenes harccal kapcsolatos előfeltételek) között is van olyan – például az összes magyar közbeszerzés egységes, kereshető internetes közzététele –, amely jelen formájában gyakorlatilag teljesíthetetlen, mivel az állami cégek és önkormányzatok ezreinek teljes körű, utólagos digitalizációját követelné meg. Az ilyen esetekben a várható megoldás egy rugalmasabb "cselekvési terv" elfogadása lesz.
A bizalmi deficit ára: az RRF elnyerésének gazdasági tétje
Gyurcsik Attila kiemelte, hogy az EU-s források kérdése nem csupán költségvetési, hanem alapvető geopolitikai bizalmi kérdés is. Az elmúlt években megkérdőjeleződött, hogy Magyarország a nyugati érdekszférához tartozik-e, és ez közvetlenül befolyásolta a befektetői döntéseket. A TISZA-kormány azzal, hogy deklarálta: vissza akarja hozni a forrásokat, lehorgonyozta az országot a Nyugat mellett, és ez a piaci bizalom visszatéréséhez vezetett.
„Az EU-forrás alapvetően egy bizalmi kérdés… Azzal, hogy a TISZA-kormány deklarálta, hogy ezeket a forrásokat haza akarja hozni, ez egyfajta lehorgonyzása a kompországnak a nyugati partok mellett” – Gyurcsik Attila *
Ez a "megelőlegezett bizalom" konkrét, mérhető gazdasági előnyökkel járt: a forint jelentősen erősödött, a magyar államadósság finanszírozási költsége (a hozam) közel 2 százalékponttal csökkent a választások óta. Ez évente 600-700 milliárd forintos megtakarítást jelent a költségvetésnek. Ha azonban a kormány nem tartja magát ehhez az irányhoz, a piacok nagyon gyorsan elveszíthetik a bizalmukat.
A magyar gazdaság "húzd meg-ereszd meg" logikája és a beruházási csapda
Az EU-források elapadása négy éve stagnáló gazdaságot eredményezett. Gyurcsik Attila a magyar gazdaságpolitika ciklikusságát hangsúlyozta: a 2010-es évek végén a kormányzat "tövig nyomta a pedált" (stadionépítések, Paks 2), majd a források elapadásával mindent leállított. Ez a "húzd meg – ereszd meg" típusú gazdaságpolitika rendkívül káros, mert a kiszámíthatatlanság állandósul.
A legnagyobb lemaradás a beruházások terén mutatkozik, nem a fogyasztásban. Bár a lakosság a kumulált, 60 százalék körüli infláció miatt óvatos lett (szemben az eurózóna 27 százalékos inflációjával), a régióban mindenhol hasonló fogyasztói sokkok voltak. A valódi különbség az, hogy Magyarországon a beruházások gyakorlatilag leálltak, ami a jövőbeli növekedés motorját törte ki. A lengyel példa azt mutatja, hogy a források beindulásával először a beruházások indulnak meg, ezt követi a bérkiáramlás, és csak a végén élénkül a fogyasztás. Ezzel szemben a korábbi kormány folyamatosan rövid távú fogyasztási stimulust próbált nyújtani, rendszerint sikertelenül.
„Minden hónapban reménykedtünk, hogy a következő kiskereskedelmi értékesítési adat végre az lesz, amit a Nagy Marci mond, de sose az lett” – Gyurcsik Attila *
A TISZA-kormány konfrontatív vagy rugalmas EU-politikája?
A beszélgetés egyik központi feszültsége az volt, hogy Magyar Péter kampányában "kemény", konfliktusos viszonyt ígért Brüsszellel, miközben az első év túlélése alapvetően a bizottsági rugalmasságra épül. Magyari Péter újságíró részletesen bemutatta ezt a kettősséget:
A miniszterelnök személyiségéből és múltjából fakadóan is kemény tárgyaló. Brüsszeli nagykövetségen kezdte pályafutását, és egykori kollégái szerint is a "keményebb arcok közé tartozott". Az António Costa tanácsi elnökkel való első találkozás után az elnök értetlenkedett azon, hogy Magyar Péter milyen kategorikus feltételeket szabott Ukrajna gyorsított tagfelvételével kapcsolatban. Az is beszédes, hogy a 55 kinevezett államtitkár között még mindig nincs EU-ügyekért felelős államtitkár, mert a miniszterelnök több esélyes jelöltet is kihúzott a listáról, mert nem találta őket elég keménynek.
Emellett a politikai kényszerek is erre az irányba hatnak. Magyar Péter érthetően nem akar "brüsszeli bábnak" tűnni a hazai közvélemény előtt, különösen 16 év Fidesz-propaganda után. Azonban a Fidesz "brüsszeli báb" plakátkampánya végül a választók többségét nem hatotta meg. Ezzel együtt az EU-s delegációval folytatott első tárgyalásokról már szivárogtak ki hírek súrlódásokról, például arról, hogy a Bizottság szerette volna elengedni a hitelrészt, de a magyar fél ragaszkodott annak megnyitásához.
A résztvevők egyetértettek abban, hogy a viszony sokkal harmonikusabb lesz, mint az előző kormány idején. A legnagyobb törésvonal – az Oroszországhoz való viszony – eltűnik, és ez alapjaiban változtatja meg Magyarország helyzetét az uniós asztalnál.
„Az, hogy az unió képes legyen saját magát megvédeni, és mi ezt akadályoztuk ilyen módon… az alapvető dolog, tehát nem az uniónak ennél sokkal mélyebb problémái vannak, nagyon súlyos versenyképességi problémái vannak” – Gyurcsik Attila *
A választás európai jelentősége: "a normálisak forradalma"
Szóba került a magyar választás tágabb európai kontextusa is. A résztvevők egyetértettek, hogy a választás nem változtatja meg közvetlenül Európa történetét, de elhárított egy veszélyt az Európai Unió számára. Az Orbán-kormány az elmúlt években szinte teljesen paralizálta az uniós külpolitikát és döntéshozatalt, ami egy olyan szervezet számára volt kritikus, amelyet amúgy is szorongat az Egyesült Államok és Kína versenye.
A magyar eredmény önbizalmat adhat a mainstream politikai erőknek szerte Európában, amelyek az elmúlt évtizedben egyre inkább védekezésbe szorultak a szélsőjobbal szemben. Ahogy Márton Balázs fogalmazott: a választások kimenetele nagyban függ attól, hogy aki elindul, elhiszi-e, hogy nyerni fog. A magyar példa megmutatta, hogy le lehet győzni egy berögzült, autoriter rendszert. Fontos adalék volt az is, hogy a Giorgia Meloni-féle szélsőjobboldal is "bemegy középre", amint kormányra kerül, ami azt mutatja, hogy az európai mainstream nincs végveszélyben, "csak" alakul.
Az euróbevezetés: politika, hiányzó házifeladat és habozás dilemmája
A beszélgetés záró részében az euró bevezetésének esélyeit járták körbe. A TISZA kampányában erős várakozásokat keltett a 2030-31 körüli eurózóna-csatlakozás ígéretével. Az elemzők szerint azonban ez nem csupán technikai pénzügyi folyamat, hanem egy mély, politikai döntés is.
A politikai dimenzió: a végleges lehorgonyzás
Gyurcsik Attila leszögezte: aki belép az eurózónába, az onnan soha többé nem fog kilépni, a 2012-es görög népszavazási kísérlet is ezt bizonyítja. A csatlakozás az európai integrációra nyomott "végső pecsét". A szlovák példán jól látszik az euró politikai visszatartó ereje: bár a szlovák kormányban is van hajlam az orosz orientációra vagy a jogállami megoldásoktól való eltérésre, az eurózóna-tagság egy erős gátat szab a túl radikális lépéseknek. Az euróbevezetés tehát geopolitikai garancia is arra, hogy az ország "kompország hajója" véglegesen a nyugati partoknál vet horgonyt.
A gazdasági dimenzió: a felelőtlen forintkezelés ára
Gyurcsik Attila éles kritikát fogalmazott meg a magyar gazdaságpolitika elmúlt évtizedeivel kapcsolatban. Szerinte Magyarország nem tudott felelősen bánni a saját valutájával, ellentétben a csehekkel és a lengyelekkel. Ennek bizonyítékai:
- Az elmúlt 20-30 év átlagában évi 1.5-2 százalékponttal magasabb reálkamatot fizetett az ország, mint kellett volna, ami a mai államadósság mellett évi kb. 1000 milliárd forintos felesleges kiadást jelent.
- A magas, 75 százalékos GDP-arányos államadósság és a régiós átlagnál jóval magasabb finanszírozási költségek együttesen évi 1000-1500 milliárdos plusz adófizetői terhet jelentenek.
- A válságok idején a saját deviza nemhogy tompította volna a sokkokat, de 18 százalékos alapkamattal kellett "védeni a hátsó felünket".
„Nem tudtunk bánni felelősen a saját devizánkkal. Ez irtózatosan sokba került a magyar embereknek, hogy erre nem voltunk képesek” – Gyurcsik Attila *
Mindeközben a magyar politikai elit 22 éve nem végezte el az euró bevezetéséhez szükséges "házifeladatot". A lakosság és a vállalati szektor az euró minden előnyét (alacsony infláció, olcsó jelzáloghitelek, kiszámítható tervezhetőség) akarta, de a politika mindig talált egy rövid távú célt (árstop, benzinárstop, a forint mesterséges leértékelése a versenyképesség álarcában), ami megakadályozta a konvergenciát.
„Ha a versenyképesség érdekében folyamatosan leértékelgetjük a forintot, akkor legalább nőttünk volna gyorsabban. De nem nőttünk gyorsabban. A csehek, lengyelek, románok nálunk jobban nőttek és versenyképesebbek” – Gyurcsik Attila
A realitások: feltételek és buktatók
Az euróbevezetésnek szigorú maastrichti kritériumai vannak: 3 százalék alatti költségvetési hiány, csökkenő államadósság-pálya és a legalacsonyabb inflációjú tagállamok átlagánál maximum 15 százalékkal magasabb infláció. Jelenleg a magyar hiány 7-8 százalék körül tetőzik, és ezt kellene 4 év alatt 3 százalék alá szorítani.
Erre elvi esély van a kamatmegtakarítások és az EU-források beérkezése révén, de a folyamat nagyon népszerűtlen lesz, ezért a beszélgetők a tényleges bevezetést inkább egy következő ciklusra, a 2026-os választások utánra valószínűsítik. Addig is a cél a feltételek teljesítése, az "ERM II" árfolyamrendszerbe való belépés elérése.
A csatlakozási árfolyam kiválasztása kritikus: a szlovák példa intő jel, ahol a túl erős árfolyamon való csatlakozás komoly nehézségeket okozott az exportőröknek. A megoldás egy gyors, megalapozott és nemzeti konszenzussal övezett bevezetési menetrend lenne, ami kiszámíthatóságot teremt egy olyan országban, ahol a vállalatok az év közbeni 10-20 forintos árfolyam-ingadozások miatt folyamatosan újra kell tervezzék a költségvetéseiket.
⚠️ Értelmezhetetlen vagy bizonytalan szakaszok
- Nincs ilyen szakasz.
Teljes átirat megjelenítése
[00:00:00]Ez egy kényszerpálya egyébként mondjuk a Magyar Péter részéről, hogy egy olyan ellenzékkel, aminek ugye volt egy 16 éves regnálása és viszonya az EU-val, hogy ő ő nem akarja megtenni azt, hogy egy ilyen bóllogató Jánosnak tűnjön, merthogy attól fél, hogy majd a Fidesz propagandában őt úgy fogják beállítani, mint brüsszeli bábot, és emiatt akar egy ilyen kemény viszont az EU-val, vagy ettől valós előnyöket remél mondjuk Magyarország számára?
[00:00:23]biztos, hogy számít az, hogy őt milyen ö tehát, hogy brüsszeli bábként ábrázolták szó szerint a plakátokon, és ezt meg akarja mutatni, hogy nem az.
[00:00:37]Hát igen, de az végül a magyarok döntő többségét nem érdekelte egyáltalán.
[00:00:42]Igen.
[00:00:42]Másrészt meg ő mégis csak azért a brüsszeli magyar nagykövetségen kezdte a politikai pályafutását.
[00:00:49]Ott azért azt hívta magába, hogy keménynek kell lenni.
[00:01:12]Nagyon nagy szeretettel köszöntök mindenkit.
[00:01:14]A Telex Vissza az EUBA című rendezvényét látjátok és halljátok, amelyet május 27-én rögzítünk.
[00:01:19]Nagyon köszi, hogy ennyien eljöttetek és meghallgatjátok élőben a beszélgetést.
[00:01:26]Vendégeinknek pedig különösen, hogy elvállaltátok ezt a mai estét.
[00:01:27]És akkor ültetési sorrendben mutatnának be titeket.
[00:01:32]Magyari Péter a válasz online újságírója.
[00:01:36]Üdvözlök mindenkit.
[00:01:39]Gyurcsik Attila az Akkord alapkezelő vezérigazgatója.
[00:01:43]Jó estét kívánok.
[00:01:46]és Márton Balázs a Telekszúságírója.
[00:01:49]Üdvözlök mindenkit.
[00:01:52]Én pedig Fábián Tamás vagyok a szintén a Telextől és köszönöm szépen az aktualitásokkal kezdhetnénk, hogy hogyan állnak most az uniós forrásokért vívott, zajlott tárgyalások.
[00:02:04]Mehetünk egy kört is.
[00:02:06]Aki szívesen elkezdi, annak adná meg először.
[00:02:09]Akkor elkezdem, mert én felírtam és így könnyű, amikor ezek a források befagytak, befogyasztásukról döntött bizottság, illetve a tanács, melyikről melyik, akkor utána volt egy kis tárgyalás, volt egy kis beszélgetés, ami 2023 decemb óta lényegében megszakadt.
[00:02:36]Tehát amit most be kell hozni, az a 2023 decembóta eltelt idő, és hogy mennyi idő van behozni.
[00:02:46]Nagyon sokféle forrás van.
[00:02:46]Ezt nem is tudom, hogy ebbe most bele fogunk-e menni egyenként, hogy mit milyen típusú ördöglakat véd.
[00:02:56]De az biztos, hogy van egy nagyon fontos kosár.
[00:02:59]Ezt RRF-nek vagy Next Generation Eunak vagy helyreállítási alapnak is nevezik.
[00:03:06]Ez mind ugyanaz.
[00:03:08]Ebben van 6,5 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 3,9 milliárd euró kedvezményes hitel.
[00:03:15]Na most ez az, amit le kell papírozni augusztus végéig.
[00:03:18]Ha ez nincs meg, akkor és ami nincs ebből lepapírozva augusztus végéig, az nem fog már megérkezni.
[00:03:29]Viszont itt a kifizetés is nagyon kecsegtető, mert december 31-ig ezt ki is fizeti az Európai Bizottság a tagállamoknak.
[00:03:36]Aki bújt, bújt, aki nem, nem alapon.
[00:03:39]Aki ebbről lemarad, az végleg lemarad.
[00:03:42]és hogy ez mennyire izgalmas, és hogy ez mennyire nem csak itt a magyar kormány tartja izgalomban, arra jó példa a mostani román kormány válság, ahol ugye azt mondja a román eddigi koalíció legnagyobb pártja, hogy hát kérem szépen, lehet itt előrehozott választás, de akkor elbukjuk az RRF-ben, még ott maradt pénz, mert azt augusztus végéig és nagyon nagy esély van rá, hogy pont erre hivatkozva a lesz egy úgynevezett szakért értői román kormány is nem lesz előrehozott választásod.
[00:04:15]Tehát ez máshol is izgulnak és máshol is nézik a naptárat és ketyeg az óra.
[00:04:20]Ez majd érdekes lesz a bizottsági álláspontban is, de nem akarom nagyon hosszan magamnál ragadni a szót.
[00:04:29]Egy dolog még, ami nagyon fontos, az RF pénzen kívül más pénzek is be vannak fagyva, ha nem is teljesen, de legalábbis részben.
[00:04:37]És ott is súlyos euromilliárdokról van szó.
[00:04:39]viszont úgy találták ki a feltételrendszert, hogyha az RF-et ki tudja oldani a kormány, akkor nagyjából a többit is ki tudja oldani.
[00:04:50]És ki fogja tudni, mennyire vagytok bizakodóak abban, hogy az az összes forrás, amiről itt beszélünk, azt végül meg fogja tudni szerezni a kormány?
[00:04:57]Hát én vagyok a tőkepiaci befektető, úgyhogy én kötcszurkálok, mert ez a szakmám eredendően, hogy megpróbáljam a valószínűségeket jól eltalálni.
[00:05:02]Hát alapvetően a hitelrész az szerintem nagyon problémás.
[00:05:07]Itt nagyon jó a rómán példa.
[00:05:08]Nekem nagyon tetszik, mert a románok, akik évek óta küzdenek az RRFre hívásá olyan 66% körül járnak és az ő esetükben is volt a kohézis kohéziós alapból áttéve projekt, mert annyira nem halad.
[00:05:20]Tehát nagyon bonyolult az RF-nek a lehívása, és évek alatt sikerült 66%-ot lehívni.
[00:05:24]Tehát a tekintetben, hogy nekünk mondjuk a 100%-ot sikerüljön augusztus végéig vagy decemberig lehívni, ez szerintem egy elég elég nehéz feladat, látva az, hogy például egy görögök is 75%-nál járnak.
[00:05:35]Tehát, hogy ez nem egy könnyű, úgyhogy én e tekintetben nem vagyok annyira optimista, hogy hogy a hitelrészt is sikerül majd lehívni.
[00:05:41]Ez az egyik, ez a pesszimista része, amikor ezt a helyzetet vizsgálom.
[00:05:45]Az optimista része az meg az, hogy hogy szerintem egy nagyon nagy fokú pozitív hozzáállás, meg jó indulat van a bizottság részéről.
[00:05:52]Én én mindig pont tegnap találkoztam egy amerikai befektetővel, akinek ennek kapcsán azt mondtam, hogy hogy az EU-nak volt egy ilyen halálközeli pillanata a a magyar kormánnyal, mert mert lényegében mindent megakasztottunk, amit meg lehetett akasztani az Európai Unió működése kapcsán az elmúlt években.
[00:06:11]Tehát szerintem egy külpolitikai közleményt nem lehetett elfogadni már nélkülünk a végén.
[00:06:14]És és ez arra ösztönzi a bizottságot, hogy hogy szerintem pozitívak legyenek a a kormányzattal.
[00:06:22]Tehát ez a mérlegnek a pozitív oldala.
[00:06:24]De hogy mi múlik az, hogy nem sikerül mondjuk 100%-ot vagy benne van potenciálisan, hogy nem tud annyit mondjuk lehívni egy kormányzat, vagy akár a románoknál ez ennyire problémás.
[00:06:35]Tehát, hogy mi mi az a konkrétum, ami ami hiányzik mondjuk a felek részéről?
[00:06:39]Hát szerintem egyfől az idő, másrészt meg az, hogy a az RRF szerint a szakértők jobban tudják, de az egyik legbonyolultabb, legbürókratikusabban létrehozott ilyen támog támogatási alapja tulajdonképpen a az EU-nak, hogy ezt a covid után hozták létre és és elég bonyolultra sikerült, szerintem elég bürókratikusra sikerül, tehát még még az olaszok is küzdenek vele, görögök is pedig jól állnak, de hogy ez nem egy könnyű projekt ezt lehívni.
[00:07:04]Az a jó, hogy ezt úgy vezették be, hogy ez sokkal könnyebb lesz, mint a kohéziós pénzek elszámolása.
[00:07:11]És egyébként tényleg teljesen más a logikája, és bizonyos értelemben könnyebbnek tűnik, csak mivel eddig még soha senki nem csinált ilyet, és mindenki repülés közben tanul meg repülőt építeni ebben a projektben, ezért tényleg nehezen megy, mert nem biztos, hogy mindenki ugyanazt érti elatta, és hogy nagyon röviden megvilágítsem.
[00:07:30]A kohéziós pénz az úgy néz ki, hogyha egy ország EU-s támogatásból bölcsödét akar építeni, akkor a saját pénzéből ezt meghitelezi, megépíti a bölcsödét, összeszedi az összes szerelésről a számlát, azt kiküldi Brüsszelbe, azt ott ellenőrzik, azt mondják, hogy tédből tényleg bölcsödelet a számlák alapján kifizetjük.
[00:07:55]Az RRF pénz az meg úgy működik, hogy azt mondja a tagállam, hogy én kötök egy megállapodást a bizottsággal, hogy vállalom, hogy építek 600 bölcsődei férőhelyet.
[00:08:07]A bizottság nem fogja bekérni a számlákat egyenként, nem fogja megnézni, hogy melyiket építette a Mészáros és Mészáros Kft.
[00:08:13]És melyiket valaki más.
[00:08:17]Viszont megnézi határidőre, hogy van-e 600 bölcs új bölcsődei férőhely az országban.
[00:08:23]Ha nincs, akkor megállunk, és az összes többi újabb program ö nem teljesülhet, nem lehet bemutatni még az eredményt sem, mert egymásra épülő ilyen mérföldkövek vannak.
[00:08:38]Na most mindenki megállt valahol.
[00:08:40]Egyszerűen azért, mert például közbe jött a háború, az azt követő infláció, az a egyébként is a nyersanyagárakban jött egy nagy infláció, és kiderült, hogy semmi se annyiba kerül, mint ahogy ezt 21-ben megtervezték.
[00:08:54]És mire akarja konkrétan költeni mondjuk a magyar kormány ezeket a az LRF forrásokat?
[00:08:59]Arról, mit tudunk egyébként a konkrétumok szintjén?
[00:09:01]Hát erre ugye beadott egy tervet az Orbán kormány, amit 2022 végén fogadtak el a tagállamok.
[00:09:09]És hát ebben különféle beruházások is vannak, de ebben vállalt úgynevezett mérföldköveket, ezek azok a feltételek, amiket teljesíteni kell arányosan a pénzhez, és itt különféle reformok is vannak, úgyhogy ezek általában plusz határidővel is szerepelnek egy ilyen jókora táblázatban minden fejezet végén.
[00:09:31]Úgyhogy ha ezek nem teljesültek, akkor ott érdekes helyzet alakul ki.
[00:09:37]És itt többek között kórházfejlesztésekről volt szó, egészségügyi felújításokról.
[00:09:47]És ugye ez volt az a pont, ahol a magyar kormány egy külön kampányt kezdett arra, hogy bemutassa, hogy milyen rosszul áll ezekkel.
[00:09:55]Tehát innentől szerintem így érzékelács Péter arról beszélt, hogy Tisza hibája volt.
[00:10:06]Bocs, hogy mennyire van ebben egyébként kontinuitás a két magyar kormány között?
[00:10:10]Tehát, hogy még az Orbán kormány leadott egy tervet, hogy ő mire szeretné ezt elkölteni, és most amenté haladt tovább már a Magyar Péter kormánya, vagy vagy itt egy teljesen újra indult és újra kezdte egyébként az új kabinet, hogy ő mire szeretné költeni ezeket a parásokat.
[00:10:24]Itt alapvetően az a probléma, hogy nagyon-nagyon kevés idő van, tehát ezt lehet módosítani, de Magyarország még egy, illetve a magyar kormány egy szabályos kifizetési kérelmet sem adott be.
[00:10:38]Kapott egy nagyjából 1 milliárdos potyaelőleget egy köztes módosítás miatt.
[00:10:46]De az a probléma, hogy itt tényleg egy óriási verseny van, ahol mindenki lihegve próbál beérni a célba, de borzasztó messze van.
[00:10:53]És mi virtuálisan a startvonalnál állunk, és egy csomó feltétel már valószínűleg teljesült, de ez egy kicsit ilyen olyan, mint a Södinger macskája, hogy nem tudjuk meg, hogy hogy ez pontosan hogy áll addig, amíg ki nem nyitjuk a dobozt.
[00:11:12]azt, hogy a mennyiben támaszkodhatunk a Orbán kormány által leadott tervre, és mennyiben kell teljesen újat írni, az sem teljesen egyértelmű, hiszen ha az EU-ról beszélünk, akkor soha nem válaszolhatunk sem igennel, sem nemmel, mert ez vagy távol áll az egész rendszer identitásától és lényegétől.
[00:11:36]Tehát mindenképpen le kell adnunk egy tertmódosítást, az biztos, mert ami ott meg van fogalmazva, az nem jön ki.
[00:11:44]Tehát ezekkel a határidőkkel és vállalásokkal nem lehet befutni augusztus 31-ig.
[00:11:52]És ezért amit lehet, azt úgy kell újra kitalálni, hogy beleférjen ebbe a szoros határidőbe.
[00:11:59]Viszont a legegyszerűbb azt beépíteni, amit már elköltöttek.
[00:12:05]És itt jön a egész nagy RRF terv barba trükkje.
[00:12:13]Egyrészt a magyar kormány az RRF terhére körülbelül 2000 milliárd Ftnyi pályázatot már meghirdetett.
[00:12:20]Merintogy melyik magyar kormány az még az előző az Orbán kormány ennek egy részét meghitelezte és kifizette már.
[00:12:26]Ez a legegyszerűbb, mert csak meg kell mutatni.
[00:12:29]Ott van, kész van, fizessétek ki.
[00:12:30]Teljesítettük a jogállamisági feltételeket.
[00:12:35]Most van egy olyan része ennek, amit leállítottak, mert nem volt rá pénz.
[00:12:39]Látták, hogy nem jön.
[00:12:39]Reménytelen, de meg van hirdetve, jelentkeztek rá.
[00:12:44]Az is lehet, hogy már győztest is kiválasztottak.
[00:12:50]Azt valószínűleg logikus lenne folytatni.
[00:12:52]Persze akkor vakarhatja majd a fejét a Vitézi Dávid, hogy tényleg a Mészáros és Mészáros Kft-nek adja-e, ha egyszerű ilyen szépen megnyerte, vagy mi legyen.
[00:13:05]Viszont a magyar kormány észrevette, hogy ez a 2000 milliárd ez nem nagyon sok és nem fog már bejönni.
[00:13:09]Ha megnyerik a választásokat, akkor biztos nem.
[00:13:15]Úgyhogy elkezdte ezeket leszedegetni, és már csak 1300 milliárdnál tartunk, mert 700 milliárdot átpakolt kohéziós cimke alá.
[00:13:25]Az egy másikféle pénz.
[00:13:25]Az az, amikor utólag leadjuk a bölcsödes számát.
[00:13:33]Most a Tisza kormány ezt visszateszi többek között.
[00:13:37]Tehát tehát van egy ilyen nagy átcímkézési játék a háttérben a már meglévő projektekkel.
[00:13:42]És akkor van egy másik nagy ötlet, amit valójában tavaly talált ki az Európai Bizottság azért, hogy a késésben lévő országoknak valami reménysugarat tudjon nyújtani.
[00:13:54]Eredetileg a késésben lévő országok azt követelték a társból, hogy hosszabbítsák meg az egész programot, amire a németek és a hollandok azt mondták, hogy nem.
[00:14:02]Egyébként miért nem?
[00:14:02]Tehát nem lenne egyszerűbb, hogy ne okozzon mondjuk be a politikai válságokat a tagállamokban azt mondani, hogy egy-két évvel kitolják?
[00:14:09]Hát itt pont pont azért nem tolják ki, hogy ne okozzanak be a politikai válságot.
[00:14:13]Tehát ezt például a német Alkotmánybíróság, ezt a helyreállítási alapot csak úgy engedte át, hogy oké, de ez egyszeri, tényleg csak erre a kivételes helyzetre kitalált, időben lezárható program lesz.
[00:14:28]Tehát hogyha ezt megpróbálták volna kitolni, akkor itt legalább egy tucatnyi tagállamban különféle eljárásokat kellett volna indítani, amivel ezt ratifikálják.
[00:14:39]És ha egy tagállamba ez elakad valamilyen belpolitikai okból, márpedig van elég mondjuk euroszkeptikus vagy EU ellenes párt külön Kossuttéren volt egy parlament, amelyük határozatot hozott arról, hogy több hitelt nem veszünk föl.
[00:14:56]Igen, igen.
[00:14:59]Lettek volna abból nagyon nagy problémák, és ezért ebbe az utcában nem is akartak behajtani.
[00:15:04]Kiadott a bizottság egy ilyen reménysugárt, ami azt jelentette, hogy jó, nem muszáj megépíteni, amit meg akartok építeni, csak hozzatok létre rá egy pénzügyi alapot, vagy egy intézményrendszert, ami majd ezt fogja finanszírozni, és akkor mi azt finanszírozzuk.
[00:15:20]Ilyen lesz Magyarországon a várhatóan a magyar fejlesztési bank létre fog hozni egy nemzeti egység az új hív szerelvényekért pénzügyi alapot vagy valami ilyesmit és akkor majd azt szedi fel a pénzt és akkor nem kell a zöld vonatokat bemutatni Brüsszelnek.
[00:15:38]Na, ez a másik nagy ötlet az átcímkézés mellett, hogy ilyen intézményeket hozzunk létre.
[00:15:46]Hát igen, itt kétféle akadályt kell megugrani.
[00:15:51]Vannak előfeltételek, amik ahhoz kellenek, hogy egyáltalán rendes kifizetési kérelmet be lehessen adni.
[00:15:59]Ezekből van jelenleg 27, és mellettük van ez a több 100 sima mérföldkő, ami különféle reformokból, fejlesztésekből áll.
[00:16:08]És ez az, amit majd mindenféleképpen módosítani kell.
[00:16:14]Bár van olyan szuper mérföldkőnek hívják ezeket az előfeltételeket, ezek ilyen különféle jogállamisággal, korrupcióellenes harccal kapcsolatos elvárások.
[00:16:26]Ezek között is állítólag van olyan, ami már gyakorlatilag nem teljesíthető.
[00:16:31]Tehát itt négy olyan mond egy példát.
[00:16:34]Hát itt a a kolléga szakavatott tudója ennek.
[00:16:39]Hát van egy sokat emlegetett példa erre a bizottság és a magyar Tiszaféle delegáció tárgyalásaiban, hogy van egy olyan elvárás, hogy a összesmagyar közbeszerzést egységes és kereshető formában ki kéne rakni az internetre.
[00:16:58]Ezt mindenki úgy látja, hogy akkor sem befutható, hogyha mostantól kezdve különböző PDF fálokat és JPG fálokat fog olvasni a teljes AI háttéranyag, és mindenkit megtanítunk arra, hogy itt magyarul eligazodjon ebbe a önkormányzatoktól az MVM-ig tartó rendszerbe, mert ez az állami cégekre is vonatkozik, és az önkormányzatok Okra is vonatkozik.
[00:17:26]És akkor itt jönnek az olyan köztes megoldások, hogy jó, ez egy olyan szupermérföldkő, amit akkor se tudunk megcsinálni, hogyha Magyar Péter egy nap alatt 700 településre jut el.
[00:17:42]És akkor jön a nem Euróról beszélnénk, hogyha nem feketefehér, hanem szürke lenne a zóna nagy része, akkor egy cselekvési terv, egy cselekvési terv lesz a megoldása, ahol pontosan megmondják, hogy ki mikor, meddig fogja ezt a munkát elvégezni fejvesztést terhe mellett.
[00:18:02]azért halatlanul érdekes most ez a felvezető része a beszélgetésnek, mert ugye itt a kampányban gyakorlatilag annál gyakrabban ígéret nem hangzott el a Tiszától, hogy választás után meg fogunk állapodni az EU-val és hazahozzuk a Magyarországnak járó uniós forrásokat.
[00:18:21]De ugye, hogyha ezt most így elkezdjük kibontani, akkor akkor látjuk, hogy ez nem egy készfogás, hanem ez egy sokkal-sokkal bonyolultabb történet.
[00:18:27]Az az a kérdés a piaci szereplők részéről, ők is látják azt egyébként, hogy az ami egy kampányígéret volt, az egyébként a valóságban nem lesz annyira egyszerűen megvalósítható.
[00:18:39]Én azt gondolom, hogy a ma az EUs pénzeknek a nagyobbik része, tehát én én én arra számítok, hogy a a piac úgy látja, hogy hogy ennek a valódi hatása a magyar gazdaságra, mert valójában az a releváns, az innen két-három év.
[00:18:50]Tehát nem lehet azt azt gondolni, hogy tehát ez a tapasztalat általában is, hogy hogy ennyi időkkel ugye most állnak ezek a források.
[00:19:00]Ahhoz, hogy ez újra beinduljon, ehhez minimum ennyi idő kell.
[00:19:03]Tehát szerintem ebben nincs kérdés.
[00:19:06]A piac ma azért optimista, én azt gondolom, mert mert a a magyar mert mert a mert az EU forrás az alapvetően egy bizalmi kérdés.
[00:19:18]A annak a kérdése, hogy Magyarország akkor most hova tartozik tulajdonképpen, mert ez megkérdőjelőződött az elmúlt években.
[00:19:24]A befektetők számára megkérdőjeleződött az, hogy mi a nyugati érdeksféra része vagyunk-e vagy sem.
[00:19:28]És ez nagyon fontos, mert mert ez alapján hoznak nagyon sokan befektetési döntést.
[00:19:36]És azzal, hogy a Tiszakormány azt deklarálta, hogy márpedig ezeket a forrásokat haza akarja hozni, ez egyfajta lehorgonyzása a kompországnak a nyugatpjai mellett.
[00:19:46]És ez szerintem rendkívül fontos.
[00:19:47]És amit látunk, hogy miért ilyen erős a forint, hogy miért csökkentek ennyit a hoamok.
[00:19:51]a magyar államadósságnak a finanszírozása közel 2%-kal csökkent a választások követően.
[00:20:00]Ez egy óriási előny egyébként nyilván a a hoamoknak a csökkenése, az óriási megtakarítás az állam számára, de hogy alapvetően a piac ezt a bizalmat előlegezi most meg nagyon sok szempontból, hogy akkor ezek szerint mi a nyugat része fogunk lenni vagy maradni vélhetően.
[00:20:15]A piac amikor valamit beáraz, akkor jósol valamit, valamit vár a jövőtől.
[00:20:19]És ha ezek a jelek arról szólnak, amit itt hallottunk, hogy Magyarország visszatér a nyugati orientáció világába, nem várhatóak újabb szankciók, újabb olyan feloldhatatlan ellentétek, aminek a végén valahogy a legkeletibb EU tagállamból a legnyugatibb szovjet tagköztársasággá válik hirtelen.
[00:20:48]Akkor a a akkor ez a jó indulat nagyon hamar megjelenik.
[00:20:52]Lásd a kamatcsökkentést a tehát a kamatok fizetendő mértékének csökkenését, illetve lásd a forint erősödését.
[00:21:03]Ugye itt a lakossági aspektus alatt arra is gondoltam az előző kérdésnél, hogy ugye az elmúlt három évben az látszott, hogy visszafogták a magyarok a a fogyasztásukat, és hogy ez mennyire mennyire változhat, illetve a befektetési kedve az mennyire erősödhet azáltal, hogyha mondjuk sikerül ezt a politikai megállapodást megkötni.
[00:21:24]Én szerintem azt nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a a lakosságnak ez az óvatosósági momentuma, ez ahhoz kapcsolódik, hogy a hogy 2020-tól számolva a kumulált infláció Magyarországon az olyan 60% körül van, ami azt jelenti, hogy ekkora sok érte a hazai lakosságot és emiatt óvatosak, mert a megtakarításaiknak egy jelentős része totálisan elértékteledett ezalatt az idő alatt, és a jövedelmeik is valamennyire ilyen értelemben elértékteledtek.
[00:21:52]Ez az eurozónában ugyanez a szám, ez 27%.
[00:21:54]Tehát itt az egy nagyon komoly különbség van ilyen szempontból.
[00:21:57]Tehát az óvatosság az ennek köszönhető, amire számítani lehet szerintem, és ez is megint két-három éves táv.
[00:22:02]És ez jellemző, ez az óvatossági momentum például Lengyelországban most tűnik el, tehát az idei évre már mondhatjuk.
[00:22:10]Szóval azért nem csak Magyarországra volt ez jellemző.
[00:22:11]Na de mi történhet potenciálisan?
[00:22:13]Mi a két-három éves kifutás?
[00:22:15]Én azt gondolom, hogy nem a nem feltétlenül a fogyasztásba kell bízni.
[00:22:18]Általában az szokott történni, hogy ha beindul újrai gazdasági növekedés és vannak EU források.
[00:22:21]És a lengyel erre kiváló példa egyébként, hogy először elindulnak a beruházások.
[00:22:25]Elindulnak a beruházások, annak nyilván van egy bizalomerősítő ereje, nyilvánhat a munkaerőpiacra, majd ezt követően ugye van egy jobb bérkiáramlás és akkor a végén a lakosságnak megjön a bizalma, elkezd fogyasztani, beruházni.
[00:22:36]Általában ez a logikai sorrend az nem, az nem, tehát nyilván lehet rövidtávon stimulálni a fogyasztást.
[00:22:42]Ugye az előző kormány sokféleképpen próbálta így rövidt távon így belökni a a fogyasztást.
[00:22:47]Ugye ebben reménykedtünk minden hónapban, hogy a következő kiskereskedelmi értékesítési adat végre az lesz, amit a Nagy Marci mond, de sose az lett.
[00:22:56]De lényeg a lényeg, hogy nem ebben kell bízni.
[00:22:58]Szerintem amiben óriás lemaradása van Magyarországnak.
[00:23:00]És ez egyébként egy döbbenetes dolog, hogy ami miatt négy éves tagan áll ez a gazdaság, az nyilván a fogyasztás se rossz, de a fogyasztási momentum az megvolt mindenütt.
[00:23:10]Ez az óvatossági momentum megvolt mindenütt a régióban.
[00:23:11]Amiben mi nagyon lemaradtunk, az a beruházások egyértelműen.
[00:23:15]És pont ott hiányoznak leginkább az EU források, mert mert Magyarországon mindig úgy működik a gazdaságpolitika, hogy úgy működött hát valóban az elmúlt 30-40 évben én úgy szoktam hívni, hogy húzd meg, ereszd meg.
[00:23:27]Tehát amikor jól megy, akkor tövig nyomjuk a a pedált.
[00:23:30]Tehát ugye akkor akkor 2010-es évek vége egy kiváló példa.
[00:23:34]Népstadiont építünk, paksot építünk, már elfogy a beton meg a cement, mindent is építünk.
[00:23:39]Jön a covid és leállítunk mindent, mert mert elfogyott az EU forrás, elfogyott a pénz is, és ez a húz meg.
[00:23:45]Ez látszik ugye a forint volatilitásán meg nagyon sok minden máson.
[00:23:49]És ez ami miatt ugye a lakosság meg szintén ugye elbizonytalódik, mert egyszer nagyon jó, aztán meg hirtelen meg nagyon rossz.
[00:23:54]és ez a fajta volatilitás, ami a magyar gazdaságot, a forint árfolyamát, a kötvényhozamokat és minden egyebet jellemez.
[00:24:02]És ugye ezzel szemben sikítozik a vállalati szféra évek óta, hogy kiszámítható környezetet szeretnénk végre.
[00:24:09]És ugye itt kapcsolódunk rá egy picit az euróra is ilyen szempontból, hogy de jó lenne, ha kiszámítható lenne az az árfolyam, ugye, mert egyszer 400-zal terveznek, egyszer 380-nal.
[00:24:16]Most akkor ezek szerint újra kell tervezni az évet 360-nal.
[00:24:20]Ez van, akinek jó, van akinek nem, de összességében ha nem lenne, valószínűleg az lenne a legjobb.
[00:24:26]Az EU euróról egyébként még fogunk beszélni egy külön blokban is, viszont a lengyel példát, ha már behozhat, ott ugye elég hamar kormányváltás után, amikor a Tuszkék hatalommal kerültek, akkor megszületett a politikai megállapodás.
[00:24:38]Ott mennyire sikerült akár gyorsan lehívni a hiányzó forrásokat, illetve ott mennyire adott pozitív lökést a gazdaságnak az, hogy végül kiegyeztek az EU-val?
[00:24:49]Én azt gondolom, hogy és ez szerintem magyar példára is reméljük, hogy igaz lesz, hogy a hogy a tárgyalás asztalnak a másik oldalán is emberek ülnek.
[00:24:56]Tehát mindig beszélünk itt feltételekről, de ezeket a feltételeket emberek meg politikusok alakítják.
[00:25:01]És a lengyel az szerintem azért egy jó példa, mert mert a Tasnak a személyes kapcsolatrendszere miatt kapták meg a a forrásokat a végül a a lengyelek, és azokkal a reformokkal nem tudnak olyan ütemben haladni, mint ahogy megígérték ennek.
[00:25:15]meg az oka, hogy a ott az ellenzéki elnök gyakorlatilag megpróbál minden ilyesmit megakasztani.
[00:25:20]Ugye nálunk nem ez a helyzet, mert itt van egy egyértelmű kétharmados felhatalmazás.
[00:25:23]Tehát itt amit kér az EU és amit mi is akarunk, vagy a Tiszakormány akar, azt igenis végre lehet hajtani.
[00:25:29]Én azt gondolom, hogy ettől függetlenül a lengyel azt is látni kell, és ez nagyon fontos, hogy a lengyel olyan szempontból nem jó példa, hogy a Lengyelország a saját GDP-éhez képest nem nekik nincs szükségük annyira erre az EU forrásra, mint nekünk.
[00:25:42]a lengyelgazdaság dübög, és az EU források nélkül is dübörögne, mert egy nagyon jó gazdasági gazdaságpolitikát csináltak már az előző kormányzat is egyébként.
[00:25:52]Tehát Lengyelország az gyakorlatilag utalérte Japánt.
[00:25:54]Tehát óriási gazdasági növekedés, egy nagyon profi gazdaságpolitikát csináltak.
[00:25:58]Tehát ott nyilván fontosak az EU források, ezt én aláírom, de nem annyira létfontosságúak, mint nekünk, ahol négy éves tagnál a gazdaság.
[00:26:07]Tehát teljesen más a két pálya ilyen szempontból.
[00:26:10]Nagyon más volt az ő feltételük, mint amilyen a mi feltételünk.
[00:26:14]Van 27 szupermérföldkő.
[00:26:19]Vannak ezen túl úgynevezett feljogosító feltételek, amik különböző magyar problémás magyar törvények miatt blokkolnak ezt, azt meg Erasmus, meg Horizont meg akármi.
[00:26:33]Tehát itt egy olyan jogszabálymódosító csomagról beszélünk, amit el kellene intézni, amiben új intézmények létrehozása, a közbeszerzési rendszer átszabása.
[00:26:45]t egy óriási és sok minisztériumot érintő nagyon komoly reformcsomag ról van szó Lyelország esetében most leegyszerűsítem nyilván de jórészt arról volt szó volt egy bírákat büntető kollégium egy olyan testület ahol a bírókat felelősségre lehetett vonni és ezeknek a tagjairól politikusok döntöttek és ez nem jó és akkor legyek megérték Jó, akkor ezt feloszlatjuk.
[00:27:15]A nem írja alá a köztársasági elnök a kollégium felosztatásáról szóló törvényt, viszont a kollégium nem működik, mert az igazságügy minisztérium nem működteti.
[00:27:32]Tehát ott az egész lengyelország elleni jogállamisági eljárás az egy paródia ahhoz képest, amit Magyarország a nyakába kapott.
[00:27:45]És hát bocsánat, azt azért meg kell említeni, hogy ugye ott el szokott hangozni kritikaként, hogy hát gyakorlatilag ilyen pofára osztályzás történt, mert ott csak beadtak egy cselekvési tervet, és akkor annak az elfogadásával gyakorlatilag így elkoszolták ezt az egészet, de azért ott volt egy európai ügyészségi csatlakozás is.
[00:28:06]Tehát ott azért így el lehetett mondani, hogy azért valami történik.
[00:28:13]Nálunk tényleg arról van szó, hogy itt ilyen 27 feltétel van.
[00:28:16]Hogyha beleszámoljuk ezeket a feljogsítókat, akkor ilyen 29, fél vagy 30.
[00:28:21]És itt is a munka egy része az kész.
[00:28:26]Tehát Bóka János nemrég az indexnek arról beszélt, hogy öt olyan feltétel van, és megpróbálok pontosan idézni, ahol eltér a az Európai Bizottság és a a az Orbán kormány véleménye a megfelelősségről.
[00:28:44]Tehát az az, ahol a magyar kormány úgy véli, hogy ugye itt a ezek a helyreállítási tervébe bele lettek írva, tehát ezek a saját vállalásai, tehát ez egy olyan dolgozat, amit közösen készítettek el, vagy legalábbis a kérdéseket közösen készítették el az Európai Bizottsággal, meg gyakorlatilag a tagállamoktól felhatalmazást kaptak erre.
[00:29:08]És ehhez képest még azt is elvárná a magyar kormány, hogy magának leosztályozza ezt a dolgozatot.
[00:29:19]Lehet, hogy lehet, hogy nem a legjobb megközelítés volt ez.
[00:29:24]Mindenesetre itt azért vannak olyan kérdések még, amik lezáratlanok, és még azokon belül is vannak a problémák.
[00:29:33]Tehát főleg ez a közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügye, ami aminél látszik, hogy hogy mennyi megoldatlan részkérdés van itt.
[00:29:44]Ugye az több körben is elhangzott, hogy azért volt egy ilyen attitűdbeli különbség is mondjuk a előző magyar kormány meg a mostani között, hogy hogy mondjuk az Orbánékők nem is akartak feltétlenül megállapodni már az EU-val ebben a körben, hanem ugye az volt a terv, hogy következő költségvetésre egyszerűen azt mondják, hogy nem fogadják el, hanem adják oda a pénzt, és ettől várták a a sikert.
[00:30:04]Itt most az új kabinetnek a hozzáállásában ti mennyire látjátok azt a potenciált, hogy mennyire ez konfrontatív inkább akkor így így kérdezem.
[00:30:15]Akár az előzőhöz képest, akár mondjuk egy átlagos uniós tagállamhoz, ahol nem állandóan nem tudom Brüsszelező plakátokkal van tele az ország, mennyire várható konfliktusosnak a viszonya Magyar Péter kormányával?
[00:30:28]Hát én nagyon meglepődnék, hogyha a zsarolás lenne az, amivel próbálkoznának.
[00:30:31]Tehát én azt gondolom, hogy a a nyugati integrációnk helyreállítására van szükség, és ebbe nem férnek bele ezek a módszerek.
[00:30:40]Tehát ez nem is jellemző egyébként, vagy nem tudom, hogy mennyire jellemző.
[00:30:43]Ti szakértők valószínűleg jobban követitek ezt, de hogy én nem láttam ezt a befektetői karrierem alatt, hogy hogy zsarolással.
[00:30:49]Tehát az Európai ez egy tárgyalásos elve létrejött szövetség, vannak közös értékek.
[00:30:53]Én egyébként azt gondolom, de ez nyilván messzire vezet, hogy hogy az Uniónak a hosszútávú egyetlen törésvonala van, ami miatt egyébként mi kis hián kiestünk ebből a nyugati integrációból, az valójában van a az oroszokhoz való viszony.
[00:31:08]Tehát és azért mondom, hogy kis hián kiestünk.
[00:31:11]Tudom, hogy sokan azt gondolják, hogy ez jogilag lehetetlen, meg persze nyon sok szempontból az is, de létre de majdnem létrejött egy alternatív EU a és ez a egyébként ez a tetrekészek koalíciója, amiből egyébként minket hagytak ki egyedül meg a szlovákokat.
[00:31:24]Tehát szerintem ez elég sokat elmond.
[00:31:25]Úgyhogy én azt gondolom, hogy az utolsó pillanatban rántottuk félre a kormányt, és hogyha már félrerántottuk, akkor nem hiszem, hogy ugyanazokhoz a módszerekhez kellene visszanyúlni, mint amit az előző kormány csinált.
[00:31:37]És itt amit a a itt a a kollégák mondtak ezzel az EU-s tárgyalással kapcsolatban, én csak azt gondolom, hogy ha a emberek ülnek az asztal másik oldalán, hogyha rugalmasságot látnak a magyar oldalon, akkor szerintem lesz rugalmasság az ő oldalukon is, mert közös érdek az, hogy hogy ami volt korábban, az ugye ne történhessen meg.
[00:31:56]Még egyszer, úgy már elnézést, de egyetlen ilyen relatíve kicsi ország, mint mi, ilyen mértékben akasztja meg az uniónak a külpolitikai mozgásterét, a belpolitiká és minden egyebet.
[00:32:07]Szerintem ez én emiatt azt gondolom és emiatt optimista vagyok egyébként az uniós pénzek haz azalát tekintve, hogy az asztal túloldalán is lesz rugalmasság a tekintetben, hogy ezt hogy oldják meg a felek.
[00:32:19]Lesz rugalmasság.
[00:32:21]Ugye Mael Péter az végig azt ígért a kampányba, hogy nem lesz konfliktusmentese a bizonyos, hogy kemények lesznek.
[00:32:29]És amit én hallok, például a Costazta tanácsi elnök értetlenkedett is az első találkozásuk után, hogy Ukrajna gyorsított tagfelvétele esetében mennyire kategorikusan feltételeket szabott a újmagyar miniszterelnök, és egyéb területeken is.
[00:32:49]Tehát az tök érdekes, hogy például még nincs EU államtitkár.
[00:32:54]Most már 55-öt kineveztek, de pont az EUt felelőset még nem.
[00:33:01]Amennyit én ebből hallok, több nevet azért húzott ki végül is a esélyesek listájáról Magyar Péter, mert úgy érezte, hogy nem lesz elég kemény a bizottsági állásponttal szemben.
[00:33:17]Tehát azért alapvetően egy karakánpitikát ígér egy olyan helyzetben, amikor az első év túlélése végül is a bizottsági rugalmasságtól függ.
[00:33:29]Tehát itt azért nem kell arra gondolni, hogy olyan nagyon végletekig lehet ezeket a vitákat kifeszíteni.
[00:33:38]Bocs, ez egy kényszerpálya egyébként mondjuk a Magyar Péter részéről, hogy egy olyan ellenzékkel, aminek ugye volt egy 16 éves regnálása és viszonya az EU-val, hogy ő ő nem akarja megtenni azt, hogy egy ilyen bólogató Jánosnak tűnjön, merthogy attól fél, hogy majd a Fidesz propagandában őt úgy fogják beállítani, mint brüsszeli bábot, és emiatt akar egy ilyen kemény viszont az EU-val, vagy ettől valós előnyöket remél mondjuk Magyarország számára?
[00:34:04]biztos, hogy számít az, hogy őt milyen ö tehát, hogy brüsszeli bábként ábrázolták szó szerint a plakátokon, és ezt meg akarja mutatni, hogy nem az.
[00:34:17]Hát igen, de ez végül a magyarok döntő többségét nem érdekelte egyáltalán.
[00:34:22]Igen.
[00:34:22]Másrészt meg ő mégis csak azért a brüsszeli magyar nagy követségen kezdte a politikai pályafutását.
[00:34:30]ott azért azt hívta magába, hogy keménynek kell lenni.
[00:34:35]Egyrészt azért, mert az volt már akkora hangulat abba a csoportba.
[00:34:41]Másrészt amilyen visszaemlékezéseket lehet hallani egykori kollégáitól, ő a keményebb arcok közé tartozott, tehát tudott mondani nagyon keményeket ezekről a dolgokról.
[00:34:54]Meg hát ö ugye ez a hetes cikkes eljárással kapcsolatban volt egy európai parlamenti határozat, amit ő ült végig így a az állandó képviselet nevében.
[00:35:09]És egyébként most így a tárgyalásokról is kiestek olyan információk, amik arra utalnak, hogy itt azért ez a ez a folyamat ez már nem súlódásmentes.
[00:35:20]Tehát itt voltak olyan hírek, hogy az Európai Bizottság az azt szerette volna, hogy ezt a helyreállítási alapból hitelrészt engedjék el, ne legyen olyan bonyolult, ragaszkodott hozzá, hogy márpedig ezt is meg kell nyitni.
[00:35:37]volt olyan hír is, hogy két mérföldkőnél, amit egyébként az Orbán kormánynak már rég teljesítenie kellett volna, ott viták vannak arról, hogy hogy ezt hogyan teljesítse, vagy egyáltalán teljesíthetőek-e, és az egyiknek nyilvános nyoma is van.
[00:35:58]Tehát a külön adókat például 2023 végére az Orbán kormány vállalta, hogy kivezeti.
[00:36:04]Ehhez képest ugye 2025-ben jelentették, hogy a banki különadót azt megemelik.
[00:36:09]Tehát itt azért vannak elmaradások és és ott jelezte is nyilvánosan, hogy ennek a kivezetésére így a költségvetési helyzet miatt nem lát egyszerűen módot.
[00:36:25]Hát ezek nyilván ilyen szempontból is gazdaságilag meg politikailag kényesebbek, és ezekbe úgy látszik, hogy nem akar engedni.
[00:36:38]Tehát szerintem nemcsak a a Fidesznek így a hátsó nyomása lesz az, ami generálhat különféle konfliktusokat, hanem hanem tényleg így a személyiségébe is benne van, hogy beleáll ezekbe.
[00:36:55]Annyiban vitatkoznék ezzel, hogy hogy szerintem a az EU forrásokra azért van szükség, hogy legyen mozgástér, költségvetési mozgástér pont ezeknek a dolgoknak a végrehajtására.
[00:37:03]Tehát hogyha a az EU forrásokat nézem, meg meg egy picit a az, hogy van egy ilyen terv, hogy mondjuk az Eurót 2030 környékén be lehessen vezetni, az azt jelenti, hogy kellene csinálni egy nagyon komoly költségvetési konszolidációt.
[00:37:19]Ezzel szemben ugye a társadalomnak tehát ugye van egy nagyon komoly elvárása a Tisza kormánnyal szemben.
[00:37:23]Én ezt mindig azt szoktam mondani, hogy gondolom ismerik azt ismerik azt a jelenséget, hogy van ez a zsugorinfláció, amikor ugye ugyanannyiért veszed a joghurtot, csak kisebb adagot adnak nagyon egyszerűen fogalmazva.
[00:37:35]És ugyanez történt Magyarországon a közszolgáltatásokkal.
[00:37:39]És szerintem van egy nagyon komoly társadalmigény a közszolgáltatásoknak a valamilyen szintű helyreállítására.
[00:37:42]Ez értelemszerűen pénzbe fog kerülni.
[00:37:47]Nyilván a nyugat megszeretné, vagy hát szerintem logikus elvárás a különadóknak a valamilyen szintű eltörlése, mert a a különadóknak a többsége egyébként a társadalnak a legalsó rétegét sújtja.
[00:37:57]Tehát az, hogy háromszor annyit fizetünk a telekommunikációs számlánkért, mint mondjuk a románok, meg kétszer annyit, mint a lengyelek, ez nyilván nem a gazdagokat érinti.
[00:38:04]Lássuk be.
[00:38:04]Tehát magyarul szerintem van egy nagyon komoly társadalmi logikus társadalmi igény arra, hogy hogy a közszolgáltatásokat helyreállítsuk.
[00:38:12]Igen, szerintem ezt a végtelenül eltorzított adórendszert, ami egyébként azon túl, hogy a társadalomnak az alsó rétegeit sújtja még meg is, még gúsba is köti a növekedést, ezt helyre kell hozni.
[00:38:23]Tehát azem ez egy logikus elvárás.
[00:38:25]És ezzel szemben pedig le kell hozni a költségvetés hiányát erről a 7-8%-os szintről, ahol véletlen idén tetőzni fog 2030-ra 3% alá.
[00:38:31]És ezt szerintem meg lehet csinálni egyfelől úgy, hogy a a kamatokon elképesztően sokat fogunk tudni spórolni, hogyha tényleg komolyan gondoljuk az eurobevezetést.
[00:38:41]a mai szint mellett is.
[00:38:44]Tehát az annak köszönhetően, hogy Tisza kormány van, annak köszönhetően négy év alatt ilyen 2500 milliárdot spórol a költségvetés, ami azért jelentős, az évi 6-700 milliárd, és ez lehet több, hogyha tovább haladunk az euró felé.
[00:38:55]Ez évről évre lehet egyre több.
[00:38:56]Ez jó hír, de ez nem lesz elég ahhoz, hogy újraindítsuk a növekedést.
[00:39:00]Tehát mindenképpen kellenek EU-s források, mert az államnak valamilyen szinten el kell kezdenie spórolni, hogyha eurót akarunk bevezetni.
[00:39:07]Na, ezek azok a konfliktusok meg ütköző pontok szerintem, amik a Tisza kormányban meg fognak élni, hogy egyfelől nyilván Vitézi Dávid szeretné a legcsinbb vasutat, meg a legcsinibb mozdonyokat, mert gondolom az nagyon meg mindenki szeretné, miért ne szeretnénk normális utakat meg jó iskolát.
[00:39:23]Ez van ugye a a a mérlegnek, a serpének az egyik oldala.
[00:39:28]Másik oldalon le kell hozni a költségvetéshiányt, és valamiféle növekedést is kéne négy év stagnálás után generálni, és ehhez kellnek elképesztően az EU források.
[00:39:34]Az euforrás ahhoz kell, hogy legyen mozgástér, legyen ezekre a dolgokra a mozgástér.
[00:39:38]És ezért elképesztően fontos szerintem.
[00:39:41]És a a a magyar Péterék azt értik, hogyha ezeket a célokat el akarják érni, az a ez a 36 milliárd euró, amiről ugye beszélünk, erre elképesztően nagy szüksége van a magyar gazdaságnak.
[00:39:53]Ti is egyébként arra számítatok, hogy hogy tehát nem lesz súrdló és mentes a viszony, de azért ahhoz képest, amilyen volt mondjuk az elmúlt években, mégis csak vagy legalábbis inkább zárt ajtók mögött sikerül majd tartani a konfliktusokat, de egyfajta konstruktívabb kapcsolat lesz a magyar kormány és a az uniós intézmények között.
[00:40:14]Most kérdezem azzal együtt is, hogy egyrészt ugye itt az elhangzott, hogy hogy a Fidesz egyfajta nyomást tud helyezni nyilván politikailag a Tiszára, de ugye a Tisza szavazóknak is van egy elvárása a kormány felé, akik meg valószínűleg egy harmonikusabb együttműködést várnának.
[00:40:28]Egész biztos, hogy sokkal harmonikusabb lesz a viszony.
[00:40:32]Nem az lesz a cél, hogy romboljuk az Európai Unió hatékonyságát és globális státuszát.
[00:40:43]Tulajdonképpen az Orbán kormány azért a főleg 23-tól kezdve arra ment, hogy egy Oroszországgal súlyos konfliktusba, aztán túzás háborúban álló, de egy háborút finanszírozó kvázi nagy hatalmat paralizáljon.
[00:41:12]Ha ez nem lesz, az már önmagában egy teljesen új szereposztást fog jelenteni.
[00:41:20]Nem lehet, hogy arról beszélt el az előbb, hogy itt az Oroszország kapcsolat és rendszere szinten meghatározó probléma volt, és ez a probléma várhatóan eltűnik.
[00:41:32]Szem nagyon jó példa erre a, hogy már elnézést, hogy a európai elitnek nincs baja a szélső jobbal.
[00:41:37]Tehát a a melónia az egy teljesen elfogadható partner.
[00:41:41]mielyt gyűlöli az oroszokat, onnantól kezdve nincs vele probléma.
[00:41:44]Tehát ez ennyire egyszerű.
[00:41:46]Nem akarom túl dimenzionálni feltétlenül Magyarország súlyát egész Európai jövőjével kapcsolatban, de mégis azért érdekelne, hogy ti mit gondoltok arról, hogy az a választás, ami április 12-én lezajlott Magyarországon, és az a külpolitikai irányváltás, aminek azért már látjuk a jeleit, az egyébként az EU integrációja, működőképessége, versenyképessége szempontjából.
[00:42:11]Mi ennek a jelentősége vagy a súlya?
[00:42:14]Ahogy elhangzott az előbb is, alapvetően paralizáltuk az Európai Unió működését, egy olyan uniónak a működését, aki egyébként önmaga is egy óriási válságban van, és egy óriási satúban van szorítva Kína és Egyesült Államok közé gyakorlatilag.
[00:42:26]Tehát tehát más problémákkal kellene foglalkoznie az EU-nak, mints sem hogy küzdeni egy, elnézést egy 10 milliós országgal, hogy hogy egy közleményt ki tudjanak adni, vagy legalább valami alapvető működést, vagy vagy ha úgy tetszik, hogy nyilván Ukrajna támogatása az pedig ugye egy geopolitikai erő projekció, ha úgy tetszik, és mi ezt is akadályoztuk ilyen módon, tehát az, hogy az unió képes legyen saját magát megvédeni, és ehhez gazdaság a gazdaság erejéhez méltóan vagy mérten képes legyen saját magát megvédeni egy külső fenyegetéssel szemben, de ez az alapvető dolog, tehát nem nem a a az uniónak ennél sokkal mélyebb problémái vannak, nagyon súlyos versenyképesség problémái vannak.
[00:43:03]Kína leversenyezte Európát.
[00:43:09]Ez majd ennek szerintem nagyon súlyos magyarországi vonatkozásai vannak, mert hiszen a magyar gazdaságnak az egyik fele ugye alapvetően a német járműiparhoz kapcsolódik, ami elvesztette a versenyképességét Kínával szemben.
[00:43:19]Ezt be kell látni.
[00:43:19]Tehát abban abban meg kell adnunk az igazat, hogy nyilván az elmúlt négy év gyenge növekedésének abban abban is szerepe volt, hogy hogy a németek komolyan elvesztették a versenyképességüket.
[00:43:27]Ez nem a mi bűnünk egyébként.
[00:43:29]A az igen, hogy ilyen mértékben kitettek vagyunk ennek az a a arról viszont mi teh ehetünk egyértelműen.
[00:43:36]Megváltoztatni Európa történetét ez a választás proaktív módon nem fogja.
[00:43:43]Egy veszélyt elhárított Európa.
[00:43:43]És az, hogy veszélyt elhárított Európa az adhat önbizalmat azoknak az erőknek, amit mainstreamnek vagy középpártoknak, vagy így is szoktuk nevezni, mert azért volt egy olyan hangulat az elmúlt most már egy évtizedben Európában, hogy minden innováció, minden erő, minden fenyegetés szélről jön jön fel a szélső jobb a szélső bal és lassan aki hisz a európai integrációban és a eddig normalitásnak gondolt értékekben, az mindjárt tök egyedül marad és kiderül róla, hogy egy álmodozó bölcsész legjobb esetben is.
[00:44:38]És akkor most az látszik, hogy Magyarországon győzött a normálisak forradalma.
[00:44:45]Miközben egyébként ha megnézzük, annyira rosszul nem állnak ezek a régi pártok.
[00:44:50]Tény, hogy vannak mozgások és vannak kihívások.
[00:44:52]És azért az is látszik, hogyha egy kihívó előrelép, és itt többször is szó volt a meloni féle olasz pártról, akkor adott esetben az is idomul egy kicsit, és bemegy középre, ahogy a középen lévők is bizonyos tekintetben meg átvették a szélnek egyes igényeit.
[00:45:18]Lásdán szociáldemokraták hozzáállása a bevándorlás kérdéséhez.
[00:45:24]Tehát, hogy itt egy én soha nem gondoltam azt, hogy a európai mainstream politika végveszélyben van, legfeljebb alakul, vagy minden alakul és változik mehet közben, de az biztos, hogy ami Magyarországon történt, az megerősítheti ezt a magabiztosságot.
[00:45:42]És azért a választások kimenetele nagyon sokban függ attól, hogy aki elindul a választáson, az elhiszi-e, hogy nyerni fog.
[00:45:51]Aki nem hiszi el, hogy nyerni fog, az biztos, hogy nem fog nyerni.
[00:45:55]Mondjuk én nem vagyok biztos benne, hogy mondjuk jövőre, mikor Franciaországban elnököt választanak, akkor a francia szavazóknak az lesz a fejében, hogy mi is volt tavaly Magyarországon.
[00:46:06]Szóval én azért óvaintenék mindenkit attól, hogy itt összekapcsoljon nagyon-nagyon erősen nemzeti választásokat.
[00:46:19]De az tény, hogy így az Európai Unió egy olyan esélyt kap, hogy ebből a döntésképtelennek látszó állapotából egy kicsit kizökkenjen, és és megmutassa.
[00:46:30]Most van egy év nagyjából, amíg erre lehetőséget kap biztosan, hogy hogy képes cselekedni és például a közelgő hét éves költségvetés elfogadása az egy az egy ilyen pont lesz.
[00:46:49]Az Euróra is szeretnék kitérni még itt a beszélgetés zárásaként.
[00:46:51]Ugye itt nagyon sok minden elhangzott a kampányban azzal kapcsolatban, hogy mi a tiszt Tiszának az álláspontja, konkrét ígéretei az a a a arról, hogy szeretnék-e, ha igen, akkor mikor szeretnék.
[00:47:03]Most akár már a kormányalakítás után, ti hogy látjátok, van arra reális elképzelés, gondolat, hogy 2030-31 körül csatlakozunk az eurozónához, vagy inkább arról van szó, hogy magát ezt a csatlakozási folyamatot vagy a feltételeket akarja teljesíteni Magyarország, de arra nincs még meg a politikai akarat, hogy konkrétan be is akarunk lépni az eurozónába.
[00:47:25]hogy az eurozónához való csatlakozásnak van egy politikai meg egy gaztági aspektusa.
[00:47:28]A politikai aspektusa az lényegében az, hogy az európai integrációnkra nyomunk egy végső pecsétet.
[00:47:35]Miért mondom ezt?
[00:47:37]Azért, mert aki belép az eurozónába, azonnan soha többet nem fog kilépni.
[00:47:42]Nagyon jó példa.
[00:47:42]2012 Görögország Ciprász kormány megszavaztatta a néppel, hogy márpedig kilépünk az eurozónába, és hétfő hajnalban, vagy nem is tudom mikor aláírta a Merkellel, hogy akkor mégis csak bent maradnak.
[00:47:54]És azóta egyébként a göröggazdaság nagyon szépen alkalmazkodott, és egy kifetten jó növekedési sztori.
[00:47:59]Lényeg a lényeg, ez a politikai aspektusa, a gazdasági aspektusa.
[00:48:05]Ha nagyon egyszerűen akarok fogalmazni, akkor itt két dolgot érdemes kiemelni.
[00:48:08]Egyrészt nekünk mi nem bántunk jól a forinttal az elmúlt 30-40 évben.
[00:48:11]Nekünk egyszerűen nem szabad, hogy saját devizánk legyen.
[00:48:15]A csehek azok tudtak felelősen bánni a saját devizájukkal.
[00:48:17]A lengyelek tudtak felelősen bánni a saját devizájukkal.
[00:48:21]Mi nem tudtunk bánni felelősen a saját devizánkkal.
[00:48:23]Ez irtózatosan sokba került a magyar embereknek, hogy mi erre nem voltunk képesek.
[00:48:29]Mit értek ezalatt?
[00:48:29]Hát egyrészt fizettünk mondjuk az elmúlt 20-30 év átlagában egy évi másfél2%-kal több kamatot, realk kamatot.
[00:48:36]Ez mondjuk a mai árfolyamon számolva is közel 1000 milliárd Ft évente, ami megy ki a kukába teljesen feleslegesen.
[00:48:42]Tehát tehát nem tudtuk kihasználni és a saját deviza előnyeit pedig nem tudtuk kihasználni.
[00:48:49]Tehát nem voltunk képesek arra, hogy válságok során tompítsunk a belső problémáinkat, ehelyett 18%-os kamattal kellett védeni a hátsó felünket, amikor baj volt.
[00:48:59]Tehát, hogy gyakorlatilag az bizonyosodott be, hogy erre hogy nem tudunk felősen bánni vele.
[00:49:02]Ez az egyik fontos állítás.
[00:49:04]A másik, hogy valójában az eurozóna csatlakozás aránytalanul nagy előnnyel járna ezek fényében is Magyarország számára.
[00:49:12]Ennek az is az oka, két oka van.
[00:49:15]egyrészt, hogy 75% az államadóság, a régiós átlag meg 60 alatt van, igazából 55.
[00:49:20]Tehát egy elképesztően magas államadósságra fizetünk egy jóval jóval magasabb kamatot.
[00:49:26]Tehát kihajítunk az ablakon hát évi 1000 1500 m, tehát a régiós összehasonlításban 50%-kal költünk többet kamatra, mint bárki más.
[00:49:33]Tehát gyakorlatilag kiaitunk az ablakon 1000 milliárd Ftot kamatra, és ennek semmiféle pozitív hozadékát nem élvezzük, miközben mind a politika, mind a lakosság valójában eurót akar, vagy legalábbis az euró előnyeit azt nagyon szeretné.
[00:49:47]Mik az euró erőnyei?
[00:49:47]Hát szeretnénk ugye olcsón jelzáló hitelhez jutni.
[00:49:51]Miért népszerű az otthonstart hitel?
[00:49:53]Hát 3%-on lehet hitelt felvenni.
[00:49:56]Ki ki ne szeretne?
[00:49:56]Há miért volt népszerű a svájci frankhitel?
[00:49:57]Mert 4%-on fel lehetett venni.
[00:50:00]mit és mit és és egyébként mit látott az Orbánkormányzat és az, hogy olcsó hitelt kell adni a vállalatóknak, hogy fejlődjenek és hogy oldották meg?
[00:50:08]Hát adtak nekik és kipótolták a különbséget ahelyett és sajnos ez a magyar politika elitnek a legnagyobb bűne, hogy az elmúlt 22 évben, miközben egyértelműen mint a lakosság, mint a vállalati szektor akarta az euró előnyeit, az ehhez kapcsolódó házi munkát azt meg senki nem akarta elvégezni.
[00:50:25]pedig egyébként őszintén ezt is akarták.
[00:50:27]akartak alacsonyabb inflációt, akartak akartak alacsonyabb kamatköltséget, akarták, tehát minden olyan elemét akarták a a a az euró előnyeinek, ha úgy tetszik, ami amik amik fontosak, gazdaságpolitikaak fontos célok, de a házi munkát sajnos sose végezték, a házi fadatot sose végezték el.
[00:50:46]Nem mindig volt valami fontos rövidtávú politikai cél, ami ami amire azt gondolták, hogy egyszer tehát hogy inflációt le lehet vinni úgy, hogyha szépen konvergálsz az eurozónához, meg lehet persze árés stoppal meg meg benzinárstoppal meg ez, de most tehát, hogy nem mindig elnézést, hogy hogy a a városban mindig az a pletyka terjengett, hogy amióta a Nagy Márton gazdasági miniszter lett, azóta elfelejtett mindent, amit a közgázeg egyetemen tanult, tehát hogy ár és stoppal meg árstoppal nem lehet levinni az inflációt.
[00:51:19]Tehát ez biztosan képtelenség, és ezt szerintem mindenki látta is.
[00:51:22]Valszínűleg ő is látta, mégis így döntött.
[00:51:24]Ezek azok a rövidtávú politikai célok, amik lényegében 16 év alatt, most több csak egy példát hoztam, elgáncsolták az eurokonvergenciánkat és cserébe fizettünk irgalmatlan sok kamatot és nem jutottunk előré.
[00:51:37]Tehát, hogyha ezért cserébe, bocsánat, még egy dolog fontos, hogyha az a saját devizánk ö profi menedzseréséért cserébe legalább a növekedésünk gyorsabb lett volna, akkor megéri, de nem volt gyorsabb.
[00:51:52]Nem volt gyorsabb.
[00:51:52]És még egy dolog, ami rendkívül fontos, hogy tehát az volt a gazdaságpolitikának a fő üzenete az elmúlt 16 évben, hogy hogy mi úgy leszünk versenyképesek, hogy folyamatosan leértékelgetjük a forintot, ami amit senki nem csinált meg, se a csehek, se a lengyelek, se a románok, és mégis jobban nőttek, mint mi, és mégis versenyképesebbek a gazdaságaik, mint nekünk, mint a mi gazdaságunk.
[00:52:16]Tehát igenis Romániában, Lengyelországban, Csehországban vannak nemzeti, tehát hazai versenyképes vállalatok, és nem kellett nekik az a az évi 2-3%-os deviza leértékelés, mert nem ettől lesz valami a gazdaságod versenyképes, hogyha leértékelsz.
[00:52:32]És még egy dolgot és és nem is attól lesz, és én még azt szoktam mondani, hogy ez a másik, ez a támogatós díj, amire a magyar költségvetés elképesztően sokat költ, az a gazdaságtámogatás, hogy az által mindig haveroknak megy, mert hogy mi alapján osztod el, hát nyilván barátoknak legegyszerűbb.
[00:52:48]De lényeg a lényeg, hogy a gazdaságtámogatás az szintén elkényelmesíti a szereplőket.
[00:52:52]Én személy szerint abban hiszek, hogy a verseny az, ami jót tesz mindenféle gazdasági működés.
[00:52:59]Meg versenyképes gazdasághoz versenyképes vállalatók kellenek, és és a támogatások azok csak elkényelmesítik.
[00:53:07]legyen az a devizának a leértékelése, legyen az a mindenféle állami transzfereknek a nyújtása, azok nem segítenek a versenyképes gazdaság megteremtésében.
[00:53:14]Bocsánat, kicsit hosszú voltam, de nagyjából így kerek a az eurós sztori.
[00:53:19]Ugye itt az euró bevezetésének is vannak feltételei.
[00:53:21]Az egyik az két év egy árfolyammehanizmusban, tehát onnantól kezdve még minimum plusz két évvel lehet számolni.
[00:53:31]Az mit jelent konkrétan?
[00:53:31]Csak, hogy a néző, tehát itt van egy ERM nevű ilyen árfolyammehanizmus, amikor gyakorlatilag így féligmeddig kötve van a az Euro árfolyamához a nemzeti Valuta és ebben benne kell maradni és hát az látszott a baldió országok példájá, hogy ez nem mindig egyszerű.
[00:53:51]Ezért is van, hogy inkább itt a az euró bevezetésének feltételeinek megteremtéséről szoktak beszélni, nem az euró bevezetéséről.
[00:54:02]És van egy olyan feltétele is, hogy vissza kell fogni a gyakorlatilag fedezetlen vagy hitelből fedezett követekezést.
[00:54:14]Hát ezen a téren jelenleg nem állunk a legjobban, tehát nem arról van szó, hogy azon gondolkodhatnánk, hogy itt hogyan teljesítjük a a 3%-os feltételt, hanem hogyan ne legyen ebből egy egyébként ezt ilyen féligmeddig ilyen szoftosan betartató eljárásban egy feljebb lépés, ha a négy éves ciklus végére odáig eljutunk, hogy hogy ez az ERM2 belépés ez reális legyen, akkor meg a többi feltétel az úgy nagyjából rendben legyen, akkor az azért egy szép teljesítmény lenne szerintem maga az euróbevezetés szerintem én azt gondolom, hogy inkább valószínűleg a következő választás után áll is.
[00:54:58]Tehát szokott ez népszerűtlen lenni egyébként, mert van úgy, hogy a kiskereskedők felfele kerekítenek, tehát erre vannak ilyen mindenféle ilyen bizottságok.
[00:55:06]A horbátoknál is volt erre példa.
[00:55:11]Az erre csatlakozás, tehát a az, hogy a költségvetés hiányt sikerüljön leszorítani, nyilván ehhez nagyon kellenek az EU-s források, nagyon kellene, hogy alacsony legyen alacsonyabb legyen a kamatkiadásunk.
[00:55:19]Szerintem ezek a feltételek adottak.
[00:55:19]Ami egy nagyon érdekes kérdés szerintem az, hogy és erről nagyon sokat lehet olvasni, hogy maga a a közbeszerzések azok a GDP-nek a 12-13%-át teszik ki, és itt azért a kormányzati körökben hallottunk olyan információt, itt az alsó hangon a 20-30%-os túlárazása a jellemző, hogyha ha csak ezt az egy dolgot megcsinálják, akkor akkor meg van oldva a hiánykérdésem.
[00:55:44]Nem tudom, hogy meglehet-e egyébként ez egy jó kérdés, de de magában ez egy nagyon izgalmas egyébként az euro csatlakozáshoz csak, hogy akkor mondjuk el, hogy mik kellenek.
[00:55:52]Tehát kell egy 3% alatti költségvetési hiány, csökken adósságpálya.
[00:55:55]És az is kell, hogy az inflációnk az eurozónak két legalacsonyabb inflációja átlagánál 15%-kal, jól tudom, ne legyen magasabb.
[00:56:05]Ezek azért kemény feltételek, de nem lehetetlen teljesíteni.
[00:56:06]És általában szokott lenni jó indulat a a tárgyalasztalnak a másik oldalán.
[00:56:12]Erre azzem nagyon talán a bulgárok voltak egy jó példa, hogy azzem levitték a nem tudom valami a közszolgáltatásoknak volt ami trükközés volt, hogy levitték a közszolgáltatások árát vagy valamit, és akkor úgy hirtelen megfeleltek az inflációs kritériumnak.
[00:56:26]Tehát azért szokott ilyen lenni.
[00:56:28]Ami nagyon fontos kérdés, hogy milyen árfolyammal csatlakozunk, ha csatlakozunk.
[00:56:32]Tehát azt tudni kell, hogy az RMK azért nem olyan kötött a a az árfolyam célja, merthogy plusz mínusz 15%-kal el lehet mozdulni, azért ez így elég szélessel.
[00:56:42]Az nem olyan szigorú, de ha de ugye azt látjuk például a szlovák példa alapján, hogyha túl erős árfolyammal csatlakozik egy ország, akkor az okoz ezért egy jó pár évnyi nehézséget, amíg a vállati szektor tud alkalmazni, alkalmazkodni.
[00:56:55]A szlovákok esetén egész példátlan volt az erősödés a korona bejelentéstől a csatlakozásig 30%-kal erősödött.
[00:57:01]Azt képzeljétek el, mondjuk egy 400-as árfolyamról 30% az mit jelentene?
[00:57:07]Az ország eléggé padlóra küldeni a hazai exportöröket.
[00:57:10]Tehát nagyon nagyon oda kell figyelni, hogy nem szabad túl erős árfolyammal csatlakozni az eurozónához, mert az okozhat nagyon komoly problémákat.
[00:57:19]Na de hogy egyáltalán van-e politikai szándék arra, hogy ez a csatlakozás megtörténjen?
[00:57:23]Tehát, hogy itt annyi minden hangzott el az elmúlt hónapokban, vagy akár években itt a kampány során, hogy hogy nem nekem még most nem teljesen egyértelmű, hogy mi az új kormányzatnak egyébként a szándéka.
[00:57:34]Bocsánat, egy gondolat, tehát hogy én azt gondolom, hogy a látván ahhoz, hogy hogyan erősödött a forint, és hogy mennyit csökkentek a kötvényhozamok, ez ezt előlegezi meg ezt a bizalmat.
[00:57:44]Tehát hogyha ebben a kormány hátrébb lép, akkor az magasabb finanszírozási költséget és szűkebb költségvetési mozgásszeret fog nekik jelenteni.
[00:57:52]Tehát olyan erős volt a kommunikáció e tekintetben, hogy ebből csalódás lesz, hogyha erről az útról a tiszakormány bármikor az elkövetkező években letér.
[00:58:04]És ezt szerintem ők is pontosan tudják, hogy amit most a piacokon látunk, az egy megelőlegezett bizalom.
[00:58:08]Ezt el lehet nagyon gyorsan veszteni.
[00:58:10]Úgyhogy én azt gondolom, hogy ehhez nekik ragaszkodniuk kell, mert elképesztően sokat nyerhet vele az ország.
[00:58:16]azt ki lehet jelenteni, hogy egyértelműen pozitívum lenne Magyarország számára, hogyha mondjuk 2030-31 körül csatlakoznánk az eurozónához, vagy önmagában az, hogyha a feltételeket vagy az eurokonvergencia megvalósul, az már elégséges és olyan gazdasági felhajtóerővel rendelkezik, vagy vagy olyat okoz, ami igazából azt a hatást kelti, mintogyha csatlakoztunk is volna.
[00:58:43]Mindkettő kell.
[00:58:43]Tehát szerintem a a az út az ahhoz kell, hogy a a gazdaságunk jól teljesítsen.
[00:58:49]gazdasági aspektusa miatt kell az út és a geopolitikai aspektusa miatt kell a csatlakozás és a bevezetés ténye, hogy ahogy az elején is említettem, hogy soha többet ne kérdüeleződjön meg az, hogy a Kumpország hajója az a nyugati partoknál vetett horgonyt, ami tök jól látszik szerintem a szlovák politika mozgásán jól tetten érhető, hogy a szlovák kormányzatban van hajlam az oroszorént.
[00:59:17]ációra van hajlam a nem feltétlenül jogállami megoldások választására, és mégis az egy hatalmas visszatartó erő a pozsonyi döntésekkor, hogy egy eurózónában lévő országról van szó.
[00:59:41]egy más szintje a klubtagságnak, tehát igazából ez csak egy részempont, csak meg akartam erősíteni a politikai dimenzió fontosság.
[00:59:51]De miért egyébként?
[00:59:51]Tehát, hogy miért ne lehetnének ugyanannyira, hogy mondjam, ilyen EU szkeptikusok, vagy ilyen EU radikális szélén lévők, mint még az Ormánkormányzat volt, azért, mert ők az Eurozóna tagjai.
[01:00:02]Mi a visszatartó erő ebben politikailag?
[01:00:04]Egyrészt ö sokkal ö komolyabb szabályok vonatkoznak a pénzügyi döntések földjeletére a zónán belül, mint a zónán kívülieknek.
[01:00:16]Ez különösen a 2008-as válság nyomán szigorítottak egy csomó mindent, amit persze ha Franciaországról van szó, akkor nem feltétlenül tartják be.
[01:00:33]ahogy ezt szokás mondani, de azért de de azért sokkal könnyebb egy zónatag országgal szemben eljárni, mint ami egy zónán kívül történt.
[01:00:48]Tehát a Orbán kormánynak ez is egy fontos, biztosan ez volt a legfontosabb oka, hogy nem akartak az Euróhoz csatlakozni, de benne lehetett az, hogy így sokkal hosszabb a póez.
[01:01:04]Meg onnantól nem lehetne gyenge forinttal versenyezni, hanem kénytelenek lennék valami mással.
[01:01:07]Tehát lehet, hogy mondjuk így egy kicsit a szürke állományb többet kellene fektetni, vagy ezt így kicsit komolyabban vennék a politikusok is.
[01:01:15]Meg ugye nyilván ott az árfolyam átváltáson a központi banknak is vannak bevételei, amiket aztán el lehet okosan költeni, az is megszűnne.
[01:01:28]Tehát ilyen szempontból se feltétlenül lenne szerencsétlen dolog a az euró bevezetése.
[01:01:35]Csak olyan röviden válaszolnék, hogy a forint nyomda az Budapesten van, az eurón nyomda az meg nem Budapesten van.
[01:01:41]Azt nem fogják tudni nyomtatni innen.
[01:01:46]Nagyon szép végszó.
[01:01:46]Márton Balázs, Gyurcsik Attila és Magyari Péter.
[01:01:50]Köszönöm, hogy itt voltatok velünk.
[01:01:59]He.