Külföldön nehezebb magasra jutni, „csak” jól lehet keresni

[00:00:00]Amikor beszélgettünk, mi interjúkat is készítettünk külföldön dolgozó magyarokkal, akkor újra és újra visszatért az a szempont, hogy ők azért érzik jól magukat külföldön, még úgy is, hogy kelet-európaiként, bevándorlóként, migránsként vannak kezelve, de azért érzik jól magukat mégis, mert úgy érzik, hogy a kemény munkának megvan a becsülete, ezek az emberek hazajönnek, ezeket az igényeket megjelení a magyar munkaerőpiacon is, akkor az hosszútávú strukturális változásokat tud beindítani, aminek következtében hosszú távon mindenkinek jobb lesz Magyarország országú munkát váni.

[00:00:31]Most van nyilván egy ilyen politikai motivációkkal leöntött hazatérési hullám, tehát hogy aki politikai okokból ment el, az az most haza akar jönni.

[00:00:41]Tehát de ez ez le fog csengni gyorsan.

[00:00:43]Az igazi hazatérési hullám akkor fog tudni elindulni, hogyha azt látjuk, hogy a következő három-négy évben tartósan van egy 2-3%-os gazdasági növekedés, van egy reál béremelékkedés és van egy kiszámíthatóság.

[00:00:54]Külföldön több pénzt lehet keresni, nyugodtabb az élet, de a másik oldalon sokakban ott van a honvágy és az aggodalom, hogy a gyermekei vajon még fognak-e magyarul beszélni.

[00:01:03]Több mint 700000 honfitársunk döntött úgy, hogy külföldön rendezi be az életét, és ott dolgozik.

[00:01:10]Mit veszített velük Magyarország?

[00:01:13]Mivel lehetne őket hazahozni, és mit nyerne ezzel a gazdaság és a társadalom?

[00:01:16]Erről beszélgetünk most Boros Tamással, az Egyensúlyintézet vezetőjével és Filippov Gábor kutatási igazgatóval.

[00:01:23]Én Jób Sándor vagyok, ez pedig itt a Magyarország jövő időben.

[00:01:37]Ti éltetek külföldön hosszabb ideig, és hogyha igen, akkor milyen tapasztalataitok voltak?

[00:01:41]Szóval milyen előnyökkel és esetleg hátrányokkal járt ez?

[00:01:45]Többször éltem hosszabb rövidebb ideig, pár hónaptól egy másfél évig, alapvetően Brüsszelben meg Franciaországban.

[00:01:55]És nagyon érdekes, mert fogunk majd beszélni arról, hogy mi az Egyensúly intézetben készítettünk kutatásokat külföldre kiköltözött magyarok körében, és hogy nagyon hasonló tapasztalataim voltak, személyes tapasztalataim, mint amik ezekből a kutatásokból kijöttek.

[00:02:09]Nagyon más a munkakultúra, nagyon más az együttműködésük hajlandóság, nyilvánvaló módon nagyon mások a fizetések, de ugyanakkor nagyon hiányoznak a különböző társadalmi kapcsolatok, szociális háló, barátok illetve ami talán a legérdekesebb, és az egyik nekem személyesen az egyik főok, ami miatt visszaköltöztem, az az volt, hogyha valaki valóban Magyarországért akar tenni, azt gondolja, hogy hogy itt van valamifajta hivatása, vagy vagy lehetősége arra, hogy hogy jobbá tegye az országot, azt azt külföldről nagyon-nagyon nehéz megtenni, nagyon nehéz előrehaladni, nagyon nehéz akár vezető pozícióba vagy meghatározó pozícióba kerülni.

[00:02:50]Szóval nyilván ez nagyon-nagyon kettős.

[00:02:52]Nekem a fő indok, hogy aztán visszaköltöztem, az az volt, hogy azt láttam, hogy mondjuk egy Európai Uniós intézményből, ahol én dolgoztam, sokkal kevesebbet lehet tenni mondjuk Magyarországért, mint mint itthonról.

[00:03:04]Én lelkes turista vagyok, rengeteget járok külföldre, de nagyon szeretek itt élni.

[00:03:08]Úgyhogy nem is éltemabb idei külföldön.

[00:03:10]Felmerült valaha egyébként, hogy esetleg kiköltöz kiköltözzetek, és hogyha aztán végül miért született ez a döntés, hogy nem?

[00:03:17]Volt egy egészen komoly nekifutásom, amikor akadémiai karriert tervezgettem és a megfelelő intézményi intézkedéseket meg is tettem ennek érdekében.

[00:03:25]Aztán jött az egyensúly intézet, és itthon tartott.

[00:03:28]Ugye arra több program volt már, vagy kezdeményezés, hogy a kint dolgozó magyarokat valahogy hazacsábítsák.

[00:03:32]Ö az előző kormánynak is volt egy ilyen gyere az a fiatal címmel.

[00:03:37]És hát aztán ezt különbözőképpen aposztrofálták a az újságok, de körülbelül az lett a végkövetkeztetés, hogy 2016-ra ez így földbe állt ez a dolog.

[00:03:45]Talán 105 embert sikerült hazahozni Magyarországra.

[00:03:52]Nem tudom azt követtétek-e, hogy miért nem volt az sikeres vajon ez a program?

[00:03:58]Hogy konkrétan milyen problémák voltak?

[00:04:01]Azt azt nyilván azok látják, akik ebben részletesen benne voltak.

[00:04:02]Mi amit látunk, az alapvetően egy olyan stratégiai irány, amit nagyon sok kutatásra látám azt, hogy hogy mi is igazából, ami hazahozza az embereket, és mi ez igazából, ami ami ami miatt ki költöznek.

[00:04:17]És ugye mi nagyon szeretjük az egyensúly intézetben az adatalapúságot, ezért mi erre nagyon sok kutatást végeztünk, azénykutatásokat, más külföldi országok gyakorlatait, hogy ők hogyan csábították hoza a saját honfitársaikat.

[00:04:29]És szerintem az egyik kulcs az arról szól, hogy a különböző országi más kampányok azok csodálatosak, hogyha a turizmust akarjuk erősíteni, de alapvetően nem működőképesek akkor, hogyha a saját honfitársainkat szeretnénk visszacsábítani.

[00:04:44]Tehát hogyha egy mondatban meg kéne fogalmazni azt, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami nem működik, kifejezetten kommunikáció vagy kampányszempontból, tehát nem szakpolitikában, hanem hanem kommunikációban, akkor szerintem a kulcs az, hogy hogy nem az országi más kampányok, és sokszor nem is egy-egy egyszeri ösztönző az, ami segít, hanem alapvetően az, hogyha nagyon konkrét állásokat és nagyon konkrét munkahelyeket és nagyon konkrét városokat tudunk megnevezni, ahova vissza szeretnénk csábítani az embereket.

[00:05:16]A lokál patriotizmus az sokkal erősebb, mint az országi más.

[00:05:18]Hogyha Székesfehérvár indít egy kampányt, hogy aki Székesfehérvárról származott el, annak tud konkrét munkahelyeket biztosítani a saját szülőhelyén, vagy a saját korábbi lakhelyén, sokkal működőképesebb, mintogyha a túró Rudival vagy a vagy a Hortobágyi látképekkel kampányolunk.

[00:05:37]Erről talán majd még fogunk beszélni, de ugye ami érdekes, hogy a a Tiszapártnak is a programjában szerepel a egyébként egy ilyen hazatérési terv, miszerint például adó és járulékkedvezményekkel vagy a vállalkozások indításának segítésével szeretnék hazavonzani a kint élő magyarokat.

[00:05:57]Ti erről mit gondoltok?

[00:05:57]Ugye nem szoktuk aktív politikusoknak a a tevékenységét kommentálni, de itt nagyon egyszerű helyzetben vagyunk, mert mi már a Tiszapárt létrejött előtt többek között ezt is javasoltuk, méghozzá azért javasoltuk, mert mi tényleg adatapon megvizsgáltuk azt, hogy milyen motivációk hatnak a külföldön maradás mellett, ellen, illetve a hazajövetel mellett és ez szerintem egy nagyon fontos, tehát itt csak egy pillanatra megállnék azért, mert ezt nem lehet elégszer elmondani, hogy jól működő szakpolitikai beavatkozást, azt tényleg adatalapon érdemes ö megtervezni, mert itt konkrét emberekről van szó, akik konkrét tapasztalatok, várakozások, félelmek, remények miatt mentek el külföldre, és odakint is megvannak a maguk emberi motivációi.

[00:06:38]Tehát hogyha komolyan gondoljuk azt, hogy olyan emberekről beszélünk, akiknek tudnánk hasznát venni a hazai gazdaságban és társadalomban, hogy szeretnénk újra családokat egyesíteni, akkor tényleg érdemes először megnézni azt, hogy ők mit éreznek és mit várnak mondjuk egy lehetséges hazajöveteltől.

[00:06:53]És még egy kicsit meg is lepett, hogy az Egyensúly Intézet volt Tuttommal az első olyan szervezet, amely egy rendszerezett kutatást elvégzett.

[00:07:00]Több 100 külföldön élő élő dolgozó magyart megkerestünk, megkérdeztünk ezekről a dolgokról.

[00:07:06]És valóban, hogy bezárjam a kört és választ adjak a kérdésedre, felmerült az, hogy sokaknál az utolsó lökés az egy valamilyen egyszeri hazatérési támogatás lehetne, vagy az a biztos tudat, hogy akár kevesebbet keresve, de jól fizető munkahelyet tudnának találni Magyarországon.

[00:07:24]És ez egyébként egy nagyon bíztató dolog, hogy azt tapasztaltuk, hogy a magyarok akár jelentősen kevesebb pénzért is hajlandók lennének hazajönni, hogyha egyébként valamilyen okból honvágyuk támad.

[00:07:33]Tehát nem kell németországi béreket biztosítani, mert van érzelmi oldalon, szociális oldalon, ami kárpótolja őket az esetleges bevétel kiesésért.

[00:07:43]Még egy ilyen aktuális dolgot hadd említsek, hogy május 26-án volt nálunk egy hír a Telexen, az egyik ingatlan közvetítő iroda tettek közzé, hogy a választások után jelentősen megnőtt az érdeklődés a magyarországi ingatlanpiac iránt Svájcból és az Egyesült Királyságból.

[00:08:04]Ebből ti mit olvastok ki?

[00:08:04]Ez lehet egy jele annak, hogy egy politikai változás után többen érdeklődnek, vagy dönthetnek úgy, hogy esetleg hazatérnek?

[00:08:14]Az egyik legfontosabb, amit ebből kiolvasunk, hogy nagyon fontos, amikor egy ilyen hír megjelenik, hogy hogy azokat a helyén kezeljük.

[00:08:20]Ugyanis nem tudjuk, hogy mi a bázis.

[00:08:22]Tehát nem tudjuk azt, hogy eddig egy ember érdeklődött Svájcból, és ez most megduplázódott és kettő, és nem mutat semmit, ami egy 100%-os növekedés.

[00:08:29]vagy eddig is jelentkeztek, vagy érdeklődtek 10000 ével, és ebből lett mondjuk 20000 vagy 40000, ami valóban egy egy nagy különbség.

[00:08:38]Ez nem derült ki a a közleményből meg a hírből.

[00:08:40]Nyilván ez a az alapközleményt kiadók ezt tudják, hogy hogy alapvetően mi volt a bázis.

[00:08:47]Szóval az elsőre a válasz az, hogy nem tudjuk, hogy ez mekkora érdeklődést jelent.

[00:08:50]Az csak az, hogy növekedett, az az még nem jelent semmit.

[00:08:54]Ami viszont fontos, hogy egy kicsit komolyra fordítsam itt a választ, az az, hogy amikor mi megvizsgáltuk a külföldön élő magyarok körében azt, hogy mik a motivációik a kiköltözésre, vagy mik voltak a motivációik, amik miatt kiköltöztek, akkor ezért ott alapvetően megjelent két nagyon fontos dolog, ami politikai természetű.

[00:09:14]Az egyik az az, hogy hogy konkrétan adtak olyan válaszokat nagyon sokan benne volt a top három- négy problémában, hogy ők politikai okokból költöztek ki.

[00:09:24]Tehát, hogy akik azt gondolták, hogy hogy most a választás után egy más világ jön, és korábban azt mondták, hogy politikokból költöztek ki, azok körében nyilván érd nagyobb az érdeklődés.

[00:09:37]Ö a másik, amit láttunk, az az alapvetően egy egy kiszámíthatóság iránti igény.

[00:09:43]Tehát ha azt gondolják sokan, hogy most egy kiszámíthatóbb gazdasági környezet jön, akkor nyilván az érdeklődés az az ilyenkor megszületik.

[00:09:52]azért azt nem gondoljuk, hogy hirtelen egy éven belül ö 10000ével vagy 100zével költöznek haza, de biztos, hogy van egy érdeklődés, egy tetrágy arra, hogy hogy most, hogyha egy azt gondolják, hogy egy kiszámíthatóbb ország jön, akkor akkor ebben részt vegyenek so főleg ugye azért itt ami nekünk érdekes, az Németország, ugye Németországban lakik a legtöbb külföldre kiköltözött magyar több mint 200000 emberről van szó.

[00:10:19]Tehát igazából az a nagy kérdés, hogy onnan hány százalék fog tudni visszajönni.

[00:10:25]No hát pont ezt akartam kérdezniem.

[00:10:25]Ugye már a Gábor is utalt erre, hogy egyrészt ennek itt keverednek ilyen érzelmi kérdések kivándorlásban és az a költözésben, meg hát nyilván tények és adatok, amikkel egyébként ti dolgoztok.

[00:10:37]Nézzünk azért meg gyorsan egy ilyen helyzetképet, hogy körülbelül hogy néz ez ki.

[00:10:40]Ugye a bevezetőben azt említettem, hogy több mint 700000 ember él és dolgozik úgy külföldön, hogy valamikor itthon született, vagy családilag ide kötődik.

[00:10:53]Milyen milyen célországokba mennek ők?

[00:10:54]És miért?

[00:10:57]Tehát például miért az említett Németország vagy az Egyesült Királyság az ami a legkeresettebb?

[00:11:01]Például itt érdemes talán ezt a valamivel több mint 700000-es csoportot ketté választani.

[00:11:07]Tehát már 1990-ben 400000en éltek olyanok külföldön, akik Magyarországon születtek.

[00:11:13]Tehát volt egy ilyen küszöb, ami fölé ment aztán a kivándorlóknak a száma.

[00:11:17]És ezzel kapcsolatban azért azt is érdemes megemlíteni, hogy bár Magyarországon is komoly probléma az elvándorlás, hiányzik minden dolgos kéz, hiányzik minden családtag.

[00:11:26]Minden családban van olyan személyes tragédia, hogy valakit elvesztettek, mert külföldre ment.

[00:11:30]az illető, de egyébként európai mezőnyben nézve, és különösen kelet-európai vagy kelet-közép-európai mezőnyben nézve, Magyarországon egyébként nem kiugróan rossz a helyzet.

[00:11:40]Tehát mondjuk Romániában az aktív korúaknak nagyjából az egyöde az tartósan külföldön él.

[00:11:47]Sokkal rosszabbak az adatok szintén 15% fölött van Portugáliában például lengyelek, horvátok mind sokkal rosszabbul állnak, mint mi.

[00:11:54]Tehát érdemes ezzel foglalkozni.

[00:11:56]nagyon sok hasznot lehet realizálni abból, hogyha minél többeket haza tudunk csávítani, de azt azért lássuk, hogy Magyarország nem egy nagyon kiugró, mi az Európai Uniós átlagkörnyékén vagyunk.

[00:12:06]Az, hogy miért Németország és Németország mellett egyébként még az Egyesült Királyságot, illetve a Brexit előtti Egyesült Királyságot, illetve Ausztriát is érdemes megemlíteni.

[00:12:14]Nyilván itt alacsonyabbak a nyelvi akadályok képezte küszöbök, illetve van egy földrajzi szűkebb szűkebb földrajzi földrajzi távolság.

[00:12:25]Tehát hogyha én Németországban megyek ki dolgozni, akkor még mindig ott lesz az a lehetőség, hogy gyakrabban haza tudok járni, bármikor dönthetek úgy, hogy haza fogok költözni, összehasonlítva mondjuk egy ausztráliai vagy kanadai emigrációval.

[00:12:37]Tehát valószínűleg ezek lehetnek a főtényezők, de az tény, hogy a most az Európai Uniós csatlakozás óta kivándorolt nagyjából 300-3500-nek a legnagyobb része az Németország, Ausztria és az Egyesült Királyságban talált újhazát.

[00:12:52]Te is utaltál most erre, hogy hogy ez nem is olyan nagy szám.

[00:12:55]meg, hogy már talán a 90-es évek elejétől kezdéseik sokan kint éltek, de hát azért azt tudható, hogy ugye 2004-től vagyunk az Európai Unió tagjai.

[00:13:05]Egy darabig azért a külföldi munkavállás előtt mindenféle gátak voltak ezek így felbomlottak.

[00:13:13]És hát azért azt talán a grafikonotokon is, egyik grafikonotokon láttam, hogy ott azért megugrott ez ugye a 2010-es években igazán.

[00:13:23]Na most a kérdés az összesen ennyi, hogy hát erről szól az Európai Unió, nem?

[00:13:28]Hogy a munkaerő szabadon áramolhat.

[00:13:30]Tehát miért is probléma az, hogy emberek úgy döntenek, hogy ők külföldön képzelik el a jövőjüket?

[00:13:38]Igen, ez egy nagyon fontos kérdés e abból a szempontból, hogy valóban most egy olyan szakpolitikáról, egy olyan témáról beszélünk, ami azért ellentétben az összes eddigivel, ahol nagyon élesen látszottak, hogy mennyire rossz helyzetben van az ország.

[00:13:50]Ebben a kérdésben azért egy nagyon kettős viszonyulásunk van nekünk.

[00:13:53]És egyrészt igazából alapvetően nagyon jó, hogyha sokan kimennek külföldre, ha ők utána hazahozzák a tapasztalatukat.

[00:14:00]Tehát az Európai Uniónak sok szempontból nyilván az egyik előnye lehetne az, vagy egyik előnye az, hogy hogy kimennek az emberek, munkatapasztalatot szereznek, megtanulnak különböző hatékonyabb munkavégzési formákat, jól keresnek és aztán hazajönnek.

[00:14:21]Tehát a kérdés az alapvetően nem vagy a probléma nem az, hogy ők kimennek, a probléma az, hogy miért mennek ki, és a másik, hogy hazajönnek-e.

[00:14:29]Tehát szerintem ez a ez a kettő, amire érdemes a hangsúlyt feltetni.

[00:14:32]azért mennek-e ki, hogy mert itthon annyira rosszak az anyagi körülmények, élhetlen az ország, nem találnak munkahelyet, valamifajta diszkrimináció éri őket, vagy esetleg azért mennek ki, mert azt gondolják, hogy olyan képzési lehetőségek meg, olyan fejlődési lehetőségekbe vehetnek részt külföldön, amit itthon nem találnak meg.

[00:14:53]Ha ez az utóbbiról van szó, akkor az nagyon jó, hiszen az azt jelenti, hogy ez nem egy kényszerhatás, hanem egy fejlődési út.

[00:15:03]És akkor itt jön a másik része, hogy nyilvánutána az országnak az az érdeke, hogy ezek az embereknek egy része legalább visszajöjjön.

[00:15:11]És itt tényleg még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy hogy bármennyire is ott szokott lenni a szalag címekben, az újságokban, meg a családi asztal mellett a beszélgetésekben, Magyarország ebben a szempontból nem kirívó esett, tehát nagyon sokan mentek ki.

[00:15:25]a régióból más országokban, és ehhez képest Magyarországon meglepően kevesen tényleg akár összehasonlítva mondjuk Lengyelországot vagy a már említett Romániát.

[00:15:34]Egy szempontot azért érdemes kiemelni, hogy miközben nemzetközi összehasonításban valóban nem súlyos a helyzet, aközben Magyarországnak van egy speciális, nem annyira speciális, de Magyarországon számunkra speciális helyzete, méghozzá az, hogy fogyatkozik a népesség, és ezen belül is fogyatkozik az aktívaknak az aránya.

[00:15:49]A következő egy másfél évtizedben 200000-rel kevesebb aktív korúnak kell kitermelnie ugyanazt a GDP-t, miközben egy korábbi adásban már beszéltünk arról, hogy a termelékenységünk egyáltalán nem növekszik olyan ütemben, hogy ezt automatikusan tudjuk pótolni.

[00:16:01]Tehát jó az, hogyha sokan kimennek, növelik a foglalkoztathatóságukat, növelik a termelékenységüket, de nekünk Magyarországon élő magyaroknak az a jó, hogyha ők hazahozzák ezt a tudást, és a magyarországi munkaerőpiacon próbáljuk legalább valamennyire toldózgatni, foldozgatni velük a munkaerő munkaerőpiacon évtizedek alatt ütött lyukakat.

[00:16:24]Túlmenően azon, hogy ismétlem azért családok szempontjából sem mindegy, hogy a gyerekunoka hazajön-e, itt alapítanak családot és így tovább.

[00:16:31]Mind a ketten utaltatok erre.

[00:16:31]És ez az, ami engem igazából érdekel, hogy mi na mi az, amit ezek az emberek haza tudnak ide hozni most szimplán a azt, hogy tanultak néhány új fogást a saját szakmájukban.

[00:16:41]Szerintem ez kulcskérdés, mert ebben a műsorfolyamatban már nagyon sokszor beszéltünk például a termelékenységről, aminek nagyon sok eleme van, hogy mitől termelékenyebb egy német munkaerő, vagy mitől termelékenyebb egy egy egy osztrák munkaerő, vagy akár egyébként egy cse, mint a magyar.

[00:16:56]És ennek ennek nagyon sok kompetencia meg készség oldala is van.

[00:17:01]Tehát nem nyilvánvaló módon nem genetikailag termelékenyebbek a csehek.

[00:17:06]Tehát ezeket valahol meg kellett tanulniuk.

[00:17:08]És ebben van egyéni felelősség és van állami felelősség.

[00:17:13]Az állami felelősségről sokat beszéltünk, hogyan lehet hatékonyabb a szabályozás, hogyan lehetne növekedésbaráttabb a magyar költségvetés, mire kellene költeni, mire nem kellene költeni, melyek azok a szabályozások, amelyek visszafogják a magyar termékenységet.

[00:17:26]De ennek van egy egy személyi oldala is, tehát hogy megtanultuk-e azokat a a munkahoz szükséges készségeket és kompetenciákat megfelelő szinten, amelyek amelyek miatt mi hatékonyabban tudunk dolgozni.

[00:17:42]Együttműködés kultúrájában például nagyon sok fejlődési lehetőség van.

[00:17:46]Hogyan tudunk projektekben dolgozni?

[00:17:49]Hogyan tudunk egyébként nem a munkaórákat növelve, hanem a munkaórákat csökkentve többet termelni?

[00:17:55]magyarok ugye meglepően sokat dolgoznak.

[00:17:58]Tehát amikor azt gondoljuk, hogy itt azért ilyen szegény ez az ország, mert hogy nem tudom, mindenki lustáz, ez egy tévképzet Magyarországon a magyar munkaerő az egyik legtöbbet dolgozó munkaerő.

[00:18:07]Szóval, hogy hogyha ezeket a képességeket valaki kint megtanulja, akkor akkor a magyar körülményeken tud változtatni.

[00:18:13]És azt gondolom, hogy minden egyes ilyen személy, aki aki visszajön Magyarországra, az az egy picit be belever egy szöget a a hatékonytalanság koporsójába azzal, hogy hogy hazajön és ezeket dolgokat hazahozza.

[00:18:27]Sose felejtsük el, hogy azért anekdotikus adatokból tudjuk azt is, hogy nem véletlenül nyilván Nyugat-Európában olyan magyar munkavállalókat várnak, akik hiányszakmákban dolgoznak.

[00:18:36]És ezek a hiányszakmák, lássd például az ápolási szektor, szállítmányozás, vendéglátás, adott esetben mondjuk autóipar, ez visszautalás arra is, hogy Németországban miért mennek olyan nagyon sokan.

[00:18:47]Ezek olyan területek, ahol Magyarországon is munkaerőhiány van, és hogyha már magyar munkavállalókról beszélünk, akkor akkor miért ne a magyar munkaerőpiac hasznosítana őket?

[00:18:54]És egy dolgot hadd tegyek hozzához, amit Tamás mondott, ami szerintem egy nagyon-nagyon fontos, puha tényező, szoftény tényező.

[00:19:02]És ez az, hogy amikor beszélgettünk, mi interjúkat is készítettünk külföldön dolgozó magyarokkal, akkor újra és újra visszatért az a szempont, hogy ők azért érzik jól magukat külföldön, még úgy is, hogy kelet-európaiként, bevándorlóként, migránsként vannak kezelve, de azért érzik jól magukat mégis, mert úgy érzik, hogy a kemény munkának megvan a becsülete, úgy érzik, hogy munkavállalóként több joguk van, egyszerűen nagyobb megbecsülést kapnak.

[00:19:28]És már ezt erről keveset szoktunk viszonylag beszélni, de az embernek az egyik legmélyebb pszichológiai szükséglete az az elismerésre való vágy.

[00:19:34]És hogyha ezek haza ezek az emberek hazajönnek, ezeket az igényeket megjelenítik a magyar munkaerőpiacon is, akkor az hosszútávú strukturális változásokat tud beindítani, aminek következtében hosszú távon mindenkinek jobb lesz Magyarországon munkát vállalnia.

[00:19:47]Egy rövid kérdés még mielőtt tovább megyünk, hogy arról van-e képetek, hogy a kint élő 700000 vagy 72000 ember azok milyen rétegzettségűek?

[00:19:54]Tehát milyen szakképzettségűek milyen munkákat végeznek?

[00:20:00]Vannak felmérések nyilván ezek azért olyan sok pontatlanság van, hiszen nem nem nincsenek erős statisztikai datok, de nagyjából azért az látszik, hogy hogy alapvetően az aktív a jelentős részek az aktív munkavállalók köréből tevődik ki, és talán a feltételezéssel szemben nagyon sok a a kétkezi munkás vagy kék galéros.

[00:20:20]Tehát, hogy nyilván sok nézőnek a családjából mentek ki olyanok, akik egyetemet végeztek, és azt gondolnánk, hogy itt alapvetően valamifajta, nem tudom, politikai vagy megbecsültségi okokból kivándorló értelmiségi réteg hagyta el az országot.

[00:20:41]Ez részigazság.

[00:20:41]A nagy részük azért alapvetően két kétkezi munkás.

[00:20:42]Nyilván ennek a kétkezi munkának a a szakképzettebb része nyilván azok, akik valamilyen szinten tudnak nyelveket.

[00:20:51]Képzeljük most el mondjuk Zsuzsát és Jánost, akik egy házaspárt, 15 éve már Németországban élnek, mondjuk ott születtek meg a gyerekeik, ott járnak már iskolába, és ők most úgy döntenek, hogy haza akarnak térni.

[00:21:05]Mit fognak ők, vagy mibe jönnek ők haza, hogyha hazatérnek?

[00:21:08]Milyen különbségeket fognak ők látni?

[00:21:12]Szerintem a legfontosabb kulcsés itt itt ezt ezt azért érdemes aláhúzni, mert nem erről szoktunk beszélni hazatérésnél, az az, hogyha nekik van gyerekük, akkor akkor milyen lesz az oktatásnak a színvonala?

[00:21:22]Tehát, hogy nagyon sok családnak a egyik fontos hátráltató vagy vagy a visszaköltözést meggátló tényezője, az még csak nem is a fizetés, vagy nem is a a munkapiaci lehetőség.

[00:21:34]Nyilván aki mondjuk 15 éve már kint van külföldön és eléggé jól képzett, az az valószínűleg talál jó munkát Magyarországon nagyjából olyan bérért, amiért már érdemes neki visszatérnie.

[00:21:45]De nyilván, hogyha nekik gyerekük van, akkor meggondolják azt, hogy ez a gyerek milyen oktatásba kerül, illetve hogyha ők már idősebbek, akkor meggondolják azt, hogyha valamilyen egészségügyi problémájuk van, akkor milyen lesz az egészségügyi ellátásuk.

[00:22:01]Tehát meglepő módon talán ahol a a visszacsábításnak az egyik kulcsa van a sok kulcs között, azok alapvetően a közszolgáltatások.

[00:22:10]Aki képzett, az fog olyan munkát találni Magyarországon, és fog annyit keresni, hogy azt mondja, hogy nem a pénz érdekli.

[00:22:15]Nyilván a lakhatást is meg tudja oldani, de az nagyon nem mindegy neki, hogy a gyereke az hova fog járni iskolába, ő vagy a szülei milyen egészségügyi ellátást kapnak.

[00:22:23]Tehát amikor ebben látnak javulást, akkor azt gondolom, hogy ez lesz az egyik kulcs, hogy hogy a döntés az felegy, hogy hazaköltöznek, vagy a fele, hogy inkább kin maradnak.

[00:22:34]Bürokráciának például milyen szerepe lehet ebben?

[00:22:35]Milyen akadályokba ütköznek ilyenkor?

[00:22:37]Nagyon-nagyon sok tényezőre rákérdeztünk a kutatásunkb, és többek között ez is elég előkelő helyen szerepelt, hogy hogy rosszul működnek az állami szolgáltatások, hogy nehéz vállalkozást alapítani.

[00:22:47]Például az Egyesült Királyság azért is volt a 2010-es évek első felében egy kedvelt célpont, mert ez szíresen kedvezett a vállalkozás alapításának.

[00:22:55]Tehát ez is ott van előkelőhelyen.

[00:22:58]Azt látjuk, hogy a nagyon nagyon nagyon sokféle személyes okból, amiket mi azonosítottunk a kutatásunkban, egy olyan képrajzolódik ki, hogy egyébként a leghatékonyabb hazacsávítási politika az, hogyha itthon is jobb élni.

[00:23:11]Tehát igazából itt egy olyan politikai szempontból winwin szituációról beszélhetünk, hogy ami itthon is politikailag hasznos lenne, ami itthon is az emberek jólétének a növekedéséhez vezetne, az a hazacsávábításban is nagyon hatékony lenne.

[00:23:23]Én egyébként akár a gyerek gyere haza fiatalt sem írnám le teljesen 100%-osan, hogy az milyen sikertelen volt, mert hogyha átszámítjuk, nagyjából azt látjuk, hogy olyan 1 millió Ftból egy embert haza lehetett hozni, és ha a hosszútávú gazdasági hatásokat nézzük, ez egy elég jó üzlet.

[00:23:36]A probléma az inkább az, hogy ez 100-as nagyságrend volt, és nem mondjuk 100zres, nem tudom én 100zez-es ne adj isten.

[00:23:42]De azért az is látszik a kutatásunkból, hogy akik most kint élnek és kint dolgoznak, azoknak nagyjából a négy-ötöde az egyáltalán nem tervezi, hogy hazajöjjön.

[00:23:53]Tehát jól érzik magukat kint, megtalálták a számításukat, de hogyha azt az 1döt neyagy isten ezt fel tudnánk tornázni 1hadra, sikerülne a az aktív korúak közül hazacsábítani, Magyarországnak már az is egy nagyon nagy nyereség lenne hosszú távon.

[00:24:05]Mind a ketten említettétek már talán ezeket a bizonyos interjúkat, amiket készítettetek.

[00:24:10]Szóval arra vagyunk most kíváncsiak igazából, hogy hogy valóban, hogyha akit haza akarunk hozni, azt az hogy érzi magát.

[00:24:16]Ezekből az interjúkból nektek mi jött ki?

[00:24:19]Tehát, hogy ők egyrészt miféle akár csalódottságot vagy honvágyat éreznek, és milyen, nem tudom, racionális ö problémáik vannak, illetve, hogy mi szólna nekik amellett, hogy hogy hazajöjjenek.

[00:24:33]Kezdjük azzal, hogy mi az, amikben ők úgy érezik, hogy csalódottak, vagy vagy mégsem azok az elvárásaik teljesültek, amikkel kimentek külföldre.

[00:24:44]Az egyik a már említett magányosság kérdése.

[00:24:46]Tehát ez nagyon sokan aláülik, hogy hogy amikor külföldre költözik valaki, főleg olyan városba, vagy olyan országba, ahol azért nincsenek erős magyar közösségek, akkor mennyire magányos tud lenni valaki.

[00:24:57]Én ugye említettem, hogy én Brüsszelben éltem.

[00:25:01]Brüsszel nagyon más.

[00:25:01]Ez egy buborék abból a szempontból, hogy nagyon sok magyar van, nagyon hasonló háttérrel, nagyon hasonló gondolkodással, nagyon hasonló munkahelyeken.

[00:25:09]Tehát talán Brüsszelben a legkevésbé magányosak a magyarok, hiszen hiszen ezek a buborékok jóval erősebbek.

[00:25:14]De ha valaki kiköltözik mondjuk egy második brit városba, vagy vagy akár egy német olyan városba, ahol nincsenek tömegével hasonló képzettségű magyarok, akkor ez a magányosság ez biztos, hogy nagyon erős.

[00:25:25]A második, hogy azért ha valaki nem találja meg pontosan a számítását külföldön, akkor azért tud meglepően keveset keresni ahhoz képest, ami az elvárása.

[00:25:36]Tehát nyilván többet keres, mint Magyarországon, de azért sok helyen a szolgáltatások még továbbra is jóval drágábbak külföldön, mint Magyarországon.

[00:25:44]Még azt is figyelembe véve, hogy nyilván Magyarországon egy nagyon erős infláció volt az elmúlt elmúlt öt-h évben.

[00:25:50]Szóval ezek az elvárások, ezek lehetnek vagy ezek okozhatnak csalódásokat.

[00:25:55]És akkor a harmadik, amit ugyancsak említettem, és szerintem fontos, az az, hogy azért külföldön sokkal nehezebb magas pozícióba kerülni mint mint Magyarországon ugyanazokkal a kompetenciákkal és ugyanazokkal a készségekkel.

[00:26:08]Tehát, hogy azért mégis csak nincsen meg az a társadalmi tőke, nincsen meg az a beágyazottság.

[00:26:13]Tehát ha valaki kifejezetten valaki számára kifejezetten fontos a karrier és fontos az, hogy hogy magas szintre jusson, ne csak jól csak idézőjelbe jól keressen, akkor ez még lehet egy csalódottság.

[00:26:25]Az interjúból ez a három derült ki, tehát ez a három az, ami ami sokszor nem azokat a elvárásokat támasztja alá, amikkel amikkel kimentek külföldre.

[00:26:35]Itt a társadalmi tőkénél érdemes még egy picit elidőzni, mert ezt hajlamosak vagyunk alulbecsülni akkor, amikor amikor tervezgetjük a külföldre költözést.

[00:26:43]Tehát igen, ott van a vonzó bér, ott van a jobb munkaerőpiaci helyzet, de azt nem tudjuk előre eltervezni, hogy amikor elromlik a bojler valamilyen egészségügyi kérdésben tanácsot akarunk kérni, iskolaválasztás során tanácsot akarunk kérni, akkor hiányoznak azok a szociális hubok vagy pontok, amik itthon természetesen magától értetődően mindenkinek valamilyen módon ott van a kapcsolati hálójában.

[00:27:08]külfön az ember nem csak magányosnak érezheti magát, hanem ilyen szempontból az instrumentalizálható, hasznosítható társadalmi kapcsolatok tekintetében is gyakorlatilag teljesen gyökértelen.

[00:27:19]És nagyon sok embernél, különösen akkor, amikor mondjuk gyermeke születik, vagy éppen a nyugdíjas éveit tervezgeti, ez egyre inkább megtapasztalhatóvá, kézzelf foghatóvá válik.

[00:27:29]Úgyhogy hazatérési programokat akarnánk hosszú távon tervezni, akkor a kommunikációban az említett Pöttyös túró Rudi helyett, nem tudom, hogy ez most termékelhelyezés volt-e, én biztos, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznék az olyan típusú empirikusan alátámasztott adatokra, hogy valaki azonos képzettséggel hosszú távon a saját hazájában sokkal magasabb polcra és magasabb relatív bér bérszínvonalra fog eljutni.

[00:27:51]Meg van ez a két életciklus, amit Gábor is említett, tehát a gyerekvállalás és a nyugdíj, ez talán két olyan csúnya szóval beavatkozási pont, ahol a legkönnyebben lehet elérni azokat, akik külföldön élnek.

[00:28:02]Tehát aki külföldön elgondolkodik gyerekvállaláson, vagy azelőtt van, az egy olyan kritikus pont, ahol elgondolkozik abban, hogy hogy a végén mégis Magyarországra jöjjön.

[00:28:15]Egyszerűen azért, mert itthon vannak a nagyszülők, itthon van a családi háttér, itthon van a átvitt értelemben vett falu, aki tud segíteni a a nevelésben.

[00:28:24]Tehát ez az egyik, a másik a nyugdíjas évek, tehát nyilván egy külföldi nyugdíjból Magyarországon élni egy nagyon nyugodt, nagyon biztonságos, ismert környezetben, ez egy másik olyan időpont, amikor könnyen haza lehet költözni.

[00:28:37]És az én valaki, aki mondjuk Nyugat-Európában élt, és 60 1 2 3 4-5 évesen hazaköltözik idézőjelben nyugdíjasként, ő még minden szempontból a társadalomnak egy nagyon aktív és nagyon hasznos és nagyon nagy tudású tagja lehet.

[00:28:52]Tehát hogy miközben hazaköltözik nyugdíjasként, lehet, hogy rengeteget tud tenni azért, hogy egyébként Magyarország hogyan fejlődjön.

[00:28:58]Na, szóval itt már többször szóba köt a túró Rudi, de nagyrészt megválaszoltátok a kérdésem, hogy tudom, hogy nem vagytok kommunikációs szakemberek, de hogyha egy kampányt kéne indítani azért, hogy elérjük ezeket a külföldön dolgozó magyarokat, hogy miért jöjjenek haza, szóval akkor mit lennének itt ezek a főüzenetek?

[00:29:15]Én nagyon leegyszerűsítve és gyorsan azt mondanám, hogy három helyre céloznék.

[00:29:17]A szívekre, a zsebekre és mindenköt a lokalitásra, kézzelf fogható üzenetekre.

[00:29:25]Tehát ténylegesen azt megmutatni, hogy az embernek mentálisan jót tesz az, hogyha a saját hazájában öregszik meg, a saját anyanyelvi közegében, a saját kapcsolati hálójában tudja hasznosítani a a a saját tudását, dolgos kezét, hogy ez a az önbecsülésére, a társadalomban elfoglalt helyére milyen pozitív hatást tud gyakorolni, hogy hosszú távon a társadalomban való összevetésben mennyivel jobban tud járni anyagilag akkor is, hogyha a külföldi bérz képest egyébként mondjuk kevesebbet keresne, illetve a nagy általános országi más kampányok helyett tényleg azt megmutatni, hogyha mondjuk a szülővárosában, vagy akár csak abban a megyében egy nagy nemzetközi beruházás készül, akkor milyen pozíciókat tudna ajánlani a helyi gazdaság?

[00:30:07]Tehát nem Magyarország általában, hanem ő konkrétan ezt az önkormányzat egyébként tudja kommunikálni a külföldi magyar közösségek segítségével az ottani diaszpóákhoz.

[00:30:17]ö azon a településen milyen típusú munka feladatokat tudna ő ellátni és milyen típusú előrelépési lehetőségei vannak.

[00:30:24]Nyilván sokkal tömrebben és vonzóban is meg lehet fogalmazni, mint ahogy most hírta el rögtönöztem.

[00:30:30]Nézzük meg gazdasági oldalról egy kicsit ezt a kérdést, hogy ha hazajönnének sokan vagy többen a kint élők közül, az gazdaságilag mit jelentene?

[00:30:36]Gazdaságilag egy nagyon érdekes helyzetben vagyunk, ugyanis a külföldön élő magyarok az elmúlt évtizedek során a magyar GDP-nek a 2-3%-ának megfelelő pénzösszeget utaltak haza évente.

[00:30:53]Ez azért egy döbbenetes szám, mertogy nagyjából ez az a összeg, amit Magyarország kapott az Európai Uniótól, amikor még kapott európai Uniós pénzt.

[00:31:01]Tehát a külföldre költözött magyarok azok egyfajta meglepő módon stabilizátori, pénzügyi stabilizátori szerepet töltöttek be Magyarország felé, vagy Magyarország számára.

[00:31:11]Tehát amikor éppen világgazdaságban recesszió volt, vagy amikor éppen felfüggesztették az Európai Uniós pénzeket, vagy amikor kevésbé ment csak úgy magától a kevésbé ment jól csak úgy magától a gazdaság, akkor is ezek a transzferek, ezek a pénzügyi átutalások, ezek nagyon sokat hozzátettek ahhoz, hogy Magyarországon ahhoz képest jobban menjenek a dolgok, nagyobbak, nagyobb legyen a GDP növekedés.

[00:31:36]Tehát ez egy ennek van egy nagyon fontos szerepe.

[00:31:40]Nyilván ha ebből sokan hazaköltöznek, akkor akkor egy része kiesik, nyilván egy másik része pedig itthon megjelenik, mint termékeny munkaerő.

[00:31:47]Mi azzal számoltunk, hogyha a mi felméréseinkben szereplő nagyjából minden 10 magyar hazaköltözne, nagyjából ez az arány, ami ami reálisan elérhető egy a kutatások alapján, akik elgondolkodtak abban, hogy hazaköltöznek és és egyfajta, mit mondjuk ugye maximális szám, akkor ezért ez összességében függően attól, hogy milyen pozícióban helyezkednek el, ilyen 300 és 1500 milliárd Ft közötti pluszt termel Magyarországon.

[00:32:16]Tehát van egy nagyon komoly első hatása, de azzem inkább a tvagyűröző hatásai fontosak, tehát hogy kevésbé néptelenik el az ország, megmaradnak együtt a családok, van magyar munkaerő, tehát inkább azt gondolom, hogy ezek a tavagyűrűző hatások azok, amik a gazdaságban a legfontosabbak, illetve külön fontos az, hogy célzott támogatásokkal, hogyha az állam erre áldoz forrásokat, ténylegesen a hiányszakmákban dolgozókat célozzák elsőként.

[00:32:44]Tehát mondjuk lehet vállalkozásoknak adó kedvezményeket, egyszeri bérttámogatást biztosítani azért, hogy olyan szektorokba csábítsanak haza magyar dolgos kezeket, ahol tényleg már most is mindennapi probléma, munkaerőhiány.

[00:32:56]Na de az például nem fog feszültséget okozni, mondjuk, hogy akkor a hazatérő magyar esetleg az ilyen bérkiegészítések és egyéb kedvezményekkel jobban fog keresni, mint az, aki itthon maradt.

[00:33:08]De és még így is jobban meg fogja érni.

[00:33:10]És ez pedig egy politikai feladat, hogy ezt elmagyarázzák az embereknek, hogy ez miért mindenkinek közös érdeke, hogy mondjuk legyen ápoló a kórházban.

[00:33:17]És egyébként még azért a javaslataitok között több más dolog is szerepel, tehát hogy mi mi miféle eszközökkel lehetne még ö hazacsábítani ezeket az embereket.

[00:33:25]Itt sok minden szerepel ezek között.

[00:33:30]Igen.

[00:33:30]Itt szerintem az egyik, amit most első körben kiemelnék, ez ez kifejezetten a magyar KKV-knak adott adókedvezmények.

[00:33:37]Ugye beszéltünk sokat arról, hogy mennyire fontos, hogy azok a kompetenciák és az a munkakultúra, amit jó esben jó esetben külföldön megtanultak ezek a magyarok, ezek hazakerüljenek.

[00:33:46]És ahova ezeknek leginkább haza kéne kerülni, azok az alacsonyabb hatékonyságú magyar KKV-k.

[00:33:53]Tehát egy multinacionális cégnak megvannak azok a rutinjai, megvannak azok a sablonjai, ami miatt nagyjából bárkit be tud cippantani, és ez hatékonyan fog működni.

[00:34:02]magyar KKV-k számára egy hihetetlen megtermékenyítő erő lenne, hogyha az állam támogatná azt, hogy kifejezetten ők meg tudják kaparintani, haza tudják hívni ezeket a külföldi magyarokat.

[00:34:16]A magyarok hazajönnek, az állam adókedvezményt ad, és az adott KKV pedig olyan munkaerőt kap, amelyik az egész KKV szektorra megtermékenyítő erővel tud bírni, tudja növelni a KKV-knek a hatékonyságát.

[00:34:30]Én két dolgot emelnék ki, amiről kevesebbet szoktunk beszélni.

[00:34:34]Nagyon sokaknál a hazaköltözésnek nem csak a motivációja, de adott esetben az akadálya is a családalapítás külföldön, ami gyakran azt jelenti, hogy ottani állampolgárt vesz valaki feleségül, vagy megy hozzá feleségül, és ott születnek meg a gyermekeik, akik nem feltétlenül tudnak magyarul, vagy nem olyan szinten tudnak magyarul.

[00:34:54]És ugye egy ilyen családi döntésnél az is számít, hogy mi lesz a családdal, hogyha történetesen hazaköltözünk Magyarországra.

[00:34:59]És erre láttunk jó nemzetközi példákat, hogy lehet célzottan segíteni ezeket a családokat integrációs programokkal, hogy a házastárs is, a gyerekek is tudjanak integrálódni Magyarországra, hiszen itt már ők lesznek a bevándorlók, hogyha úgy tetszik, de itt viszonylag egyszerű programokkal lehet nekik segíteni.

[00:35:18]És még egy dolgot hadd mondjak, hogy a legtöbb európai szinten is megnéztük ugye az ilyen típusú programokat Portugál Portugáliától Lengyelországig, és a legtöbb helyen a költséges programoknak a fő hátütője, a kudásnak a fő oka az a rossz célzás volt.

[00:35:34]Tehát, hogy azt gondolták, hogyha belekiabálják a levegőbe, lejátsszák a köztévén, óriás plakátokat raknak ki, akkor az üzenet el fog jutni.

[00:35:40]És valójában az történt, hogy nem jutott el az üzenet azokhoz sem, akik egyébként csak az utolsó lökésre vártak volna, hogy hazatérjenek.

[00:35:48]És erre például nekünk magyaroknak van egy eléggé jelentős előnyünk, méghozzá az, hogy a második világháború óta a legfontosabb célországokban nagyon kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkező intézményesült magyar diaszpóra közösségek vannak.

[00:36:02]Facebook csoportok, valós élő közösségek, amelyeknek a használatba vételével vagy a velükkötös stratégiai együttműködés keretében közvetlenül el lehetne érni azokat, akikhez ma adott esetben sem a túró rudi, sem a konkrétabb hatékonyabb üzenet nem tud eljutni, nem tudnak róla, hogy mit kapnának itthon, hogyha azzönnének.

[00:36:22]Azért én azt veszem ki a szavaitokból, hogy ugye amit említettetek, hogy egyfelől a kint élők rendkívül sok pénzt utalnak haza.

[00:36:28]Tehát hogy ez a bizonyos GDP 2%-a, ahogy említetted.

[00:36:35]Tehát ugye az egyik oldalról ez egy kicsit elveszne vagy csökkenne, hogyha hazatérés lenne, viszont ugye a másik oldalon pedig itt tudna hasznosulni.

[00:36:44]Valószínűleg ez soha nem fog megszűnni.

[00:36:46]Mennyire mi mi az egyensúly?

[00:36:46]Tehát ugye mindig jönnek talán azért haza is emberek, meg mennek is ki.

[00:36:50]Ö itt ez hogy látszik ez a folyamat?

[00:36:53]És ti számítotok-e arra, hogy most esetleg inkább a hazatérés felé billen majd a mérleg?

[00:37:01]Volt azért az elmúlt 20 évben olyan időszak, amikor jelentősen megnövekedett a hazatérőknek az aránya.

[00:37:10]Ez nagyjából a covid előtti időszak volt, és nincs köze a covidhoz, csak az évszámban.

[00:37:15]És eznek a fő oka az volt, hogy akkor volt az elmúlt 20 évben egy olyan tartósan négy-öt évig jelentős mértékű GDP növekedés és egyfajta ezzel egy idejű bérnövekedés is, ami azt az üzenetet adta minden hazahívó kampánytól függetlenül, hogy Magyarországon elkezdenek jó irányba menni a dolgok, de nem egy-egy évre, hanem hanem gazdasági értelemben jó irányba menni a dolgok.

[00:37:42]Nem egy-egy évre, hanem hanem huzamosabb ideig.

[00:37:43]Ha ez az üzenet akkor megérkezett, és márpedig megérkezett, akkor minden kampánytól függetlenül elindultak haza a magyarok.

[00:37:52]Én azt gondolom, hogy ha ez történik most a következő pár évben, akkor akkor egy hasonló hazatelepülési hullám van.

[00:38:00]Tehát most van nyilván egy ilyen politikai motivációkkal leöntött hazatérési hullám, tehát hogy aki politikai okokból ment el az az most haza akar jönni.

[00:38:09]Tehát de ez ez le fog csengni gyorsan.

[00:38:12]Az igazi hazatérési hullám akkor fog tudni elindulni, hogyha azt látjuk, hogy a következő három-négy évben tartósan van egy 2-3%-os gazdasági növekedés, van egy reál béremelékedés és van egy kiszámíthatóság.

[00:38:23]Ha ez megtörténik, akkor akkor ez a ez a hazatérési hullám ez ez elindul, és kimennek mások, ami amivel nincsen baj.

[00:38:31]Tehát ez egy ez jó esetben egy nagyon jó milyen csere cserekedelem vagy cs cserélődő forgalom, ahol ahol mennek ki emberek és jönnek haza Magyarországra.

[00:38:40]Az utolsó mondathoz csatlakozva ugye a az összes külföldön dolgozó magyarnak a létszámát ez is befolyásolja, hogy hányan mennek ki és maradnak kint tartósan.

[00:38:48]Tehát Magyarország szempontjából nem csak az lenne fontos, hogy a dolgos kezeket hazacsábítsuk, hanem hogy a jövőben is minél több ember, még ha kimegy is külföldre, minél hamarabb hazatérjen, és itt váljék magyar dolgos kézző.

[00:39:02]Nagyon szépen köszönöm ezt a helyzetképet a kint élő magyarokról és a remélhetőleg hazatérő magyarokról.

[00:39:08]Boros Tamásnak és Filippó Gábornak köszönjük szépen a beszélgetést.

[00:39:13]Én is köszönjük.

[00:39:14]Köszönjük szépen.

[00:39:14]A következő epizód két hét múlva lesz látható, amiben ismét arról beszélünk, milyen legyen Magyarország jövő időben.

[00:39:21]Ahhoz, hogy követni tudjatok minket, iratkozzatok fel a Telex YouTube csatornájára, és ha tehetitek, támogassátok ti is a Telexet.

[00:39:27]Sziasztok!

[00:39:32]Go