Trump iráni kudarca

[00:00:00]Mindenki, aki Iránnal foglalkozott, azt tudhatta, hogy ez a ez a rendszer másként van felépítve.

[00:00:07]Ez nem egy nem egy Észak-korea, ahol egy egy ilyen piramiszerű hierarchia működik.

[00:00:12]Itt nagyon sok párhuzamos hatalmi központ van, és igen, a leg a demokrácia vezetője, a legfelsőbb vezető, ő az, akinek a aki kimondja a végső döntést.

[00:00:27]De ez egy sokkal decentralizáltabb és most, hogy végülis likvidálták már évek óta a vezetést, most már sok egy megfiatalított és sokkal rugalmasabb ilyen hatalom gyakorlásról beszélhetünk.

[00:00:43]Igazából az Egyesült Államok sok konkrétan megfogalmazó céllal indult a háborúba.

[00:00:48]Maguk a célok összessége az nem nem nagyon adta ki, hogy voltaképpen mit is akar az Egyesült Államok.

[00:00:52]Ez a háború már a kirobbanása idején is népszerűtlen volt még a republikánusok körében úgy ahogy.

[00:01:00]De amúgy a a demokraták és a függetlenek azok egyetően elutasították ezt a háborút.

[00:01:05]Ez a helyzet azóta csak romlott.

[00:01:07]Ez az Egyesült Államok talán legzavarbejtőbb veresége.

[00:01:29]Köszöntöm a nézőket.

[00:01:29]Én Csurgó Dénes vagyok.

[00:01:31]Hétfői egésznapos élőadásunkban elemezzük az EU csúcs tanulságait a helyszínen dolgozó kollégáinkkal, Márton Balázsal és Simor Dániellel.

[00:01:38]Sarkadi Zsolt, a Telex újságírója segítségével közvetítjük a parlament rendkívüli ülését, ahol Magyar Péter meglepetést ígér, de elsőként az amerikai iráni békekötés folyamatát mutatjuk be Tóth Gergellyel és Brückner Gergellyel.

[00:01:53]Sziasztok!

[00:01:53]Köszöntelek titeket a stúdióban.

[00:01:55]Sziasztok!

[00:01:57]Ugye az amerikai és az iráni delegáció egész hétvégén tárgyalt egymással Svájcban, de ehhez képest volt már korábban egy aláírt valamiféle megállapodás.

[00:02:09]Miről szól most így ez a folyamat egyáltalán, ami ami zajlik?

[00:02:14]Most nagyjából az zajlik, hogy megpróbálnak egyetértésre jutni abban, hogy egyetértésre kell jutniuk.

[00:02:23]a háború valamilyen fajta lezárásáról, ami keringett a egy 14 pontos hát ilyen egyetértési nyilatkozat, az nagyon konkrét feltételeket csak keveset tartalmazott.

[00:02:40]Ugye tűzszünetre lényegében azért nem volt szükség, mivel már effektíve a harcok hónapok óta a nem nincsenek, vagy nincs nem olyan intenzitásra néhány adókapok történt csak a az öböl térségében.

[00:02:58]Ahol valódi háború zajlik az Délli Libanon Izrael és a Hezbollak Irán pártisít a terrorszervezet között.

[00:03:10]A a ballakkal való fegyver vagy tűzszünet, ez egy fontos része ennek az egyetértési megállapodásnak, illetve az iránni követeléseknek.

[00:03:20]De ezen kívül igazából egy 60 napos ilyen olyan fegyvernyugvást m tartom ez a ez az egyetértési megállapodás, ami a lényegében a hormózis szoroson való kereskedelmet akadálymentesítené.

[00:03:38]Ez a szerintem talán a legfontosabb pontja, illetve az, hogy ezen a a 60 nap alatt próbálnak tovább lépést kieszközölni a felek és véglegesen rendezni olyan kérdéseket, mint például az az iráni atomprogram, illetve a iráni hasadóanyag sorsa, akkor a befagyasztott iráni pénzeknek a visszaadás visszavitele a diráni Központi Bank részére.

[00:04:08]további 300 milliárdos ilyen helyreállítási alapot is tartalmaz ez a ez az egyetértési nyilatkozat, de az, hogy ez micsoda, ezt nem igazán tudni.

[00:04:20]A ezenkívül még ami fontos lehet, ami nincs benne, az például az iráni rakétaerő sorsa, illetve az iráni kiterjedt szövetségi hálózatnak a sorsa.

[00:04:35]két olyan pont, ami miatt az Egyesült Államok gyakorlatilag háborúba lépett február végén az atomprogram mellett.

[00:04:46]De akkor, hogyha jól értem, tehát hogy volt egy ilyen megállapodás, amit aláírtak a felek, ez a 14 pontos megállapodás, amit ugye Trump lényegében úgy jelentett be, mintogyha már így már így minden el lenne sikálva.

[00:04:59]És akkor abban volt egy 60 napos tűzszünet, és most indul az a 60 nap, aminek a végére akkor békét lehet kötni, vagy lehet ilyen szavakkal dobálózni, hogy akkor vége lesz a háborúnak, vagy béke lesz?

[00:05:13]Hát remények szerint ez a ez a végkezdete, hogy ezután a vitáspontokban megegyezésre tudnak majd jutni a diplomaták.

[00:05:22]A de ami megnehezíti a ennek az egésznek az értelmezését, a több minden, az egyik az, hogy Irán és az Egyesült Államok részéről eltérő szövegváltozatok is megjelentek.

[00:05:39]nagyon eltérő az értelmezés például mondjuk itt a a hormózis szorosra kivetett vámokat illetőleg és illetve mondjuk a mondjuk az Egyesült Államokon belül is nagyon eltérő az, ahogy a kormányzat interpretálja a saját szövegét, meg az, ahogy a sajtóban megjelenik az, hogy valójában hol is tartanak ezek az ezek a tárgyalások.

[00:06:07]Tehát de amúgy egyébként helytálló az, amit mondtál, nagyjából ez az elképzelés hogy elkezdődik egy folyamat, ami vagyis most elkezdődött, és azért elég nagy döccenők ellenére és végülis sikerrel abszolválták ezt az első kört Svájcban.

[00:06:27]És ezútt és ebből kikristályosodik valamilyen fajta megállapodás, de ugyanúgy, ahogy már egy korább korábbi Trump diplomáciai konstrukciónál, a gázai tűzszünetnél itt is félő, hogy a valóban kényes kérdéseken nem fognak tudni átjutni.

[00:06:47]Tehát ideig is vértízza adtak a diplomaták, hogy el eljusson, eljussak a pakisztáni tárgyalások után egy ilyen üres megállapodáshoz, és annak a a az igazán kényes húsba vágó kérdéseket, azt majd a jövőbe eltol eltolják, és majd talán megállapodnak.

[00:07:07]Gázában ez ez totál nem sikerült meglépni, hogy a második fázisba jusson a tűzszünet.

[00:07:13]Kérdés, hogy most sikerül-e ezt meglépni.

[00:07:17]Igen, azért ez az egész folyamat nem indult annyira problémamentesen, mármint a tárgyalási folyamat, mint mint azt remélni lehetett.

[00:07:25]Ugye még mielőtt elindult volna a tárgyalási folyamat, akkor Iránt bejelentette, hogy ők megint lezárták a szorost, akkor volt egy vita arról, hogy az amerikaiak azt mondták, hogy szerintük itt nincs is lezárva.

[00:07:36]Akkor amikor végre elindultak a tárgyalások, akkor Donald Trump így arról kezdett el beszélni, hogy ha nem sikerül megállapodnia, akkor az iráni diplomatáknak már nem lesz szova hazamennie.

[00:07:45]Titeket mennyire lepett meg az, hogy hogy ez a folyamat ennyire ennyire nehezen meg ennyire ilyen kiszámíthatatlanul indul, meg hogy rögtön ennyi ennyi bot kerül a küllők közé?

[00:07:58]Szerintem olyan szempontból nem volt meglepő, hogy egy ideje az látszott, hogy itt valójában csak Irán tud igazán nyerni.

[00:08:05]Most tudom, hogy háborúkat nehéz összehasonlítani, de mondjuk képzeljük el, hogyha az orosz-ukrán háború úgy fejeződött volna be, hogy az orosz agresszor azt mondja, hogy majd lesz egy nagy alap, amivel fizetek, abszolút eltűnök innen.

[00:08:17]Sőt, a jövőben fokozódik a nem tudom, a gázpiaci transzferen a te szereped.

[00:08:22]És hát gyakorlatilag pezsgolt bontottak volna Ukrajnába.

[00:08:26]És ugye az, hogy gyakorlatilag mindenki más Iránon kívül egy nagyon-nagyon kellemetlen helyzetet él meg.

[00:08:33]Ugye biztos, hogy Donald Trump valamilyen győzelemnek megpróbálja eladni azt, hogy odament és valójában csak megerősítette az iráni rezsimet.

[00:08:43]Természetesen rengeteg pusztítás embertozat és infrastruktúra veszteség árán.

[00:08:48]Tehát nem akarom azt mondani, hogy Iránnak jó az, hogy hogy lerohanták.

[00:08:52]Izrael ugye teljesen ki van akadva, hogy ez a délbani helyzet ennyire bekerült a a tárgyalási helyzetbe, és ő sokkal inkább azt szerette volna, hogy meggyengítsék az iráni rezsimet, és ne kapjon egy igazolást.

[00:09:04]És ott vannak az öbölmenti államok, akik úgy sodródtak bele ebbe az egészbe, hogy ugye lőtték az infrastruktúrájukat, egy csomó, nem tudom, visszaesett a turizmus, a különböző ellencsi terminálok, vezetékek pusztultak és be kellett a végén látniuk, hogy amire eddig a biztonságpolitikájukat alapozták, az Egyesült Államok nem fogja őket megvédeni, és aki meg lőtte őket Irán, azzal meg ki kell alakítania valamilyen új hát kapcsolatrendszert.

[00:09:31]Tehát ugye ez egy nagyon érdekes dolog, hogy szerintem Donald Trump annyira szerette volna azt, hogy né már nem tudom hányszor bemondta, hogy mindjárt itt a a megállapodás, hogy alacsonyabb legyen az olajárat.

[00:09:43]Így dobálta leföl a az olajárat, ami az én neki nagy kudarc volt, hogy ennyire hát elhúzódott és nem volt sikeres ez az akció, hogy nagyon úgy tűnt, hogy ez a bizonyos memorandum of understanding, ez olyan pontokat tartalmaz, ami alapvetően az iráni követelésekkel van összhangban.

[00:10:02]És hát amit a Geri mondott, az még egy nagyon fontos elem, hogy még odáig is eljutunk a végén vélhetően, hogy noha nem lehet azt mondani, hogy a szorosér áthaladási díjat szedi rá, mert az nagyon ellentétes lenne a nemzetközi joggal, de valahogyan becsomagolják, hogy navigáció a segítési díj nem tudom mi.

[00:10:20]Szóval még pénzt is fog kapni azért, hogy a hormózi szoros újra nyíljon.

[00:10:22]Ez most 60 napig most elvileg ez díjmentes, és utána alakul ki egy konstrukció, de Irán bejelentette, hogy hogy ő márpedig ebből hasznot akar húzni.

[00:10:36]Úgyhogy de amúgy abszolút egyetértek, tehát hogy igazából az Egyesült Államok elég hát sok konkrétan megfogalmazó céllal indult a háborúba.

[00:10:46]maguk a célok összessége az nem nem nagyon adta ki, hogy voltaképpen mit is akar az Egyesült Államok, de ezek között a az nukleáris program teljes leszerelésén túl nagyon hangsúlyosan jelen volt a ez a csapásmérő, tehát egyéb konvencionális csapásmérő képesség felszámolása és ahogy mondtam a a libanoni, gyemeni, iraki ilyen síta milíciák kezének az elengedése.

[00:11:15]Tehát ehhez képest most ezek nem csak, hogy lekerültek a napirendről, de most Irán számára, ha megnyílnak az ilyen 100-120 milliárdos befagyasztott alapok, hozzájut valamiféle helyreállítási segítséghez, akkor akkor kapásból úgy feltőlkésedik, hát ki fogja azt annyira szám szerint ellenőrizni, hogy mennyi pénzt csorgatnak át Jemenbe vagy ugye Libanonba.

[00:11:43]Nagyon fontos a szankció kivezetése azt még nem is emlegettük, tehát hogy gyakorlatilag az is benne van a programban, hogy az eddigi szankciókat meg fokozatosan kivezetik.

[00:11:51]Az akkor, hogyha a hogyha 60 nap után sikerül megegyezni, ez ez egyébként egy óriási mézes madzag, akkor a a szerintem a 70-es évek végén 80-as évek eleje óta épülő szankciós rezsimet teljesen kivezetik.

[00:12:08]Tehát nem csak tehát azért szoktunk szankciós rezsimről beszélgetni, mert mert itt többféle több szintű szankció van, valamint nemzetközi szankció, valamit az Egyesült Államok bizonyos szerve vett ki, valamit a Szerátus satöbbi.

[00:12:21]És az Egyesült Államok azt ígérte, hogy az összes szankciót, ami Irán eddigi elszigeteltségét eredményezte, azt mind kivezetik, ha sikerül megállapodni.

[00:12:34]Ez most ez egy nagyon nagy eredmény az iráni gazdaságnak.

[00:12:39]ugye visszakerül a az energiahordozók piacára, megnyílik számára a lehetőség a hogy befektetéseket fogadjon satöbbi.

[00:12:45]Tehát ez ez is egy borzasztó nagy eredmény.

[00:12:51]Szerintem érdemes lenne egy kicsit tisztába tennünk, hogy hogy mik azok a következmények vagy célok, amiket ez a béke el akar érni, amik hogy mondjam, amik így az eredeti céljai lehettek volna annak, hogy egyáltalán háborúba induljon az Egyesült Államok, mert ugye a hormuzis szoros megnyitásáról nagyon sok szó van, de az ugye teljesen nyitva volt, és ott kiben járhattak a tanker hajók a háború előtt.

[00:13:15]Szóval ez azért lett le, azért került lezárásra, mert az Egyesült Államok háborút indított.

[00:13:23]Tehát, hogy ha csak ennyi az eredmény, akkor igazából csak odaértünk vissza, ahol a háború előtt voltunk.

[00:13:27]Van olyan eredménye, vagy lehet olyan eredménye ennek a békének, ami előrelépés ahhoz képest, mint ami a háború eletti helyzet volt?

[00:13:38]Igen.

[00:13:38]A a nukleáris programmal kapcsolatos megállapodás ugye Irán jelentős mennyiségű dúsított uránt halmozott fel.

[00:13:47]Ezt egyébként a amerikai közlés szerint a 2025-ös júniusi 12 napos háborús során teljesen megsemisítették.

[00:13:58]A amerikai tisztségviselők elmondták, hogy hogy ez legfeljebb a az lehet, hogy a Föld mélyén valahová betemetődött valamelyik ilyen lebombázott kísérleti laboratórium alá, de hogy az egész nukleáris programot megsemmisítették.

[00:14:14]Ehhez képest fél évvel később az egy kiderült, hogy ez nincs így.

[00:14:20]És és az egyik ilyen cél, hogy akkor akkor Irán maga is hoz segítse a Nemzetközi Közösséget, péld az Egyesült Államokat abban, hogy hogy megnyugtatóan rendezze azt, hogy neki bizony nem lesz itt hasadóanyaggal, nem lesznek atomfegyver kifejlesztéssel irányuló kísérletei.

[00:14:42]Ö ez ebben lehet egy megállapodás, és ez valóban előrelépés lehet, de egyébként ez egy nagyon-nagyon nehéz kérés, mert ugyanis Irán végigtagadja és tagadta a múltban is, hogy nekik katonai célú fejlesztései lennének.

[00:14:57]Ez egyébként nem volt igaz, de soha nem léptek át egy olyan küszöböt, hogy elkezdtek volna atomfegyvert fejleszteni, hanem csak egyfajta ilyen mindig ott tartották azt a hasadóanyag termelést, meg hasadóanyagkészletet, hogyha valami krízis jön, akkor elkezdhessék fejleszteni, egy-két éven belül hozzájuthassanak atomtöltetekhez.

[00:15:27]De ez is egy olyan lépés, mintogy hogy amit nem biztos, hogy az iráni vezetés az meg fog lépni.

[00:15:33]ugyanis ennek a háborúnak mi a tanulsága, ha nincsen elrettentő kapacitás a a teherán kezében, akkor akkor nagyon sérülékeny.

[00:15:44]és amivel meg tudta nyerni végül ezt a háborút, mert ezt a háborút meg gyakorlatilag megnyerte a az volt, hogy folyamatosan megtorló, elrettentő csapásokat hajtott végre, és az saját rezsim, a a tehráni rezsim, illetve a katonai adminisztratív rendszer, az jobban kitartott, nagyobb veszteségeket tudott bevállalni, mint a környező rendszerek kivéve Izrael egyébként, mert Izrael ő maga felkészült egy kemény háborúra, ugye évtizek óta készül, meg át is el is kellett szenvednie csapásokat, de például ugyanez az öböl országokról gazdaságilag és a társadalmat, illetőleg ez nem mondhat el.

[00:16:30]Izrael szerepére mindjárt visszatérünk, de Gergőt akarom megkérdezni, hogy gazdasági értelemben ki nyerte ezt a háborút, vagy ki járt jól most nem feltétlenül csak a háborús felekről, vagy háborúzó felekről?

[00:16:44]beszélünk, hanem ugye azon túl is gazdaságilag ugye elsősorban a veszteseket látjuk egyelőre.

[00:16:49]Tehát volt egy hosszabb időszak, amikor nagyon magas lett az ár, nagyon kiszámíthatatlan lett.

[00:16:57]Volt, ahol ez konkrét ellátási nehézségekbe ütközött elsősorban Dél-Kelet-Ázsiában, ott is a szegényebb államokba, tehát mondjuk Kína meg Japán rendkívül bátran és jól gazdálkodott a tartalékaival.

[00:17:10]De most egy pillanat alatt aztározzák a piacok, mintha mi sem történt volna.

[00:17:14]Tehát amikor kirobbant a a konfliktus, akkor 72 dollár volt egy hordó olajára, most 7880.

[00:17:20]Tehát mintha nem változott volna meg a világtérkép.

[00:17:23]Volt, amikor ez nagyon rosszul nézett ki, amikor már arról cikkezett a nemzetközi sajtó, hogy itt műtrágyaválság lesz, ami hosszabbtávon élelmiszerválságba torkolhat.

[00:17:34]Ez is elsősorban természetesen a legszegényebb államokat érte volna.

[00:17:38]A veszteseket sorolva ugye ott vannak a már sokat emlegetett öbölmenti államok, Egyesült Arabemirségek, Katar, Szaarábia, kicsit kisebb részt Kuvait, Bakrein, ahol lepusztult egy csomó fontos infrastruktúrális elem.

[00:17:51]Itt a Katari LNG meg a szúdi olaj talán a első körben kiemelkhető tényező.

[00:17:57]És nagyon sok olyan az öbölben készített termék, mert ezek az országok rengeteget készültek arra, hogy ne csak a nyersanyagtól függjön a gazdaságuk, hanem feldolgozott termékeket, kerozint, dízelt, a legkülönbözőbb petrolkémiai alapanyagokat, emellett alumíniumot, héliumot.

[00:18:15]Nagyon sok mindent lehetett innen exportálni.

[00:18:17]Ugye itt nem az a baj, hogy ez megállt három hónapra, hanem az, hogy a kapacitások is sérültek.

[00:18:22]Legalább egy két év kell, amíg ezt teljesen vissza lehet építeni.

[00:18:27]Bár vannak sokkal optimistább számok is.

[00:18:29]Ugye a hormóziszoros kereskedelmének leállítása az is egy olyan dolog, hogy most már bekerült a nehéz nem tudom kő a tóba.

[00:18:38]Nem jó ez a kép, de a lényeg az, hogy innentől ez már mindig egy kockázat lesz, hogy a hormózi szorossal mi van.

[00:18:45]Tehát ha 140 körüli hajó ment át a krízis előtti napon ezen a térségen.

[00:18:51]Most mindenki már úgy tesz a piacon, mintha nem történt volna semmi, de még mindig csak 20 körüli hajó megy át.

[00:18:57]Tehát nagyon visszaesett a forgalom.

[00:19:00]Nagy kérdés lesz, hogy mikor érzik úgy majd a legnagyobb ilyen tankeres cégek, hogy ők be mernek menni a legnagyobb típusú hajóikkal is ebbe a térségbe.

[00:19:06]Hát ugye Irán szerepe az egy kicsit összetettebb, mert hogyha hosszabb távon visszakerül korlátozások nélkül a szénhidrogén exportjával a piacra, azon valamit nyerhet.

[00:19:18]Ha navigációs díjat szed, azon nyerhet.

[00:19:20]De hát azért ugye egyrészt nagyon negatív megítélése is van az országnak, meg azért nagyon sokat pusztult ott is az infrastruktúra.

[00:19:29]Tehát rövid távon azért gazdasági szempontból ezt az állandóan rengeteget szenvedő országot nehéz a nyertesek között felsorolni.

[00:19:37]Mindig azt szoktuk mondani, hogy ha van igazi eredménye szankciós politikának a világban, az Irán volt.

[00:19:43]Tehát ugye az iráni deviza borzalmasan elértéktelenedett.

[00:19:47]Nagyon komoly gazdasági problémák szinte már éhinység volt, ugye jelentős élelmiszerimportra szorul ez az ország.

[00:19:54]Tehát már a szankciók is eléggé lepusztították az iráni gazdaságot.

[00:19:58]Nyilván az elmúlt időszak ezen nem javított, csak hát ugye megint az alapvető gondolat, hogy azáltal, hogy megnyerték a háborút, vagy megnyerhetik a békét, azáltal náluk legalább van egy olyas perspektíva, hogy végre visszatérhetnek azzal a rezsimmel egyébként a világgazdaság vérkeringésébe, akiről korábban mindenki azt mondta, hogy ez az ördög meg a pokol meg el kell törölni a föld színéről, és most mintha mégis mindenki elfogadná őket.

[00:20:27]Még egy pillanatra visszatérnék az olaj kérdésére, mert mondtad, hogy hogy ugye az árban az tűnik, mintogyha alig történt volna valami, de ehhez képest ugye te is említetted, hogy a hormóziszorosan még mindig nincsen igazán közlekedés, hogy valójában vissza tud térni az az ilyen olajpiaci státuszkó, vagy ez most csak egy ilyen furcsa anomália az árazásban, hogy abból úgy tűnik, minthogyha így minden rendben lenne, vagy hogyha nem történt volna semmi.

[00:20:52]Érdekes módon még ebben az időszakban is sok minden változott.

[00:20:56]Tehát amikor először arról hallhattunk, hogy az olajnál azért könnyű számolni, mert szép kerekszámok vannak.

[00:20:59]Mondjuk 100 millió hordó a napi fogyasztás.

[00:21:01]Azt mondtuk, hogy a térségből körülbelül 20 millió hordó jön ki.

[00:21:06]Ugye a világkereskedelemnek ez egy nagy része, tehát a világtermelésnek 20%-a, de a kereskedelemben ez akár ilyen 35-40% is volt.

[00:21:16]Ami csökkentette a ezt a kiesést, ezt a 20%-os kiesést, hogy azért bizonyos mennyiségű hajó ki tudott jönni, illetve volt egy-két elkerülő út.

[00:21:26]Van egy ilyen híres kelet-nyugati szaúdi vezeték, amit fel tudtak turbózni.

[00:21:28]6-7 millió tonna ott ki tudott menni a térségből a hormózi szoros elkerülésével, illetve van egy hasonló egy Egyesült Arab Emírségekbeli vezeték, ami szintén ki tudta kerülni a hormózi szorost.

[00:21:42]Tehát mondjuk azt, hogy csak 10 millió tonna vagy később 7 millió, nem bocsánat, hordó nem tonna, tehát 10 millió hordó vagy 7 millió hordó hiányzott, de azért bármennyire is alkalmazkodott a kereslet, tehát aki nem tudott vásárolni, az kevesebbet finomított.

[00:21:57]azért ez egy óriási hiány volt, csak olyan nagyok voltak a világnak a tartalékai, hogy lehetett ezt a napi akár 5 millió hordót pótolni Kína, Japán, Egyesült Államok, illetve az EU, tehát a fejlett országok tartalékaiból.

[00:22:11]Hát annak nagy problémája volt, akinek nem volt tartaléka.

[00:22:14]Tehát az ilyen Fülöp-szigetek, Malajziak, ahonnan a legkomolyabb ellátási nehézségekről volt szó.

[00:22:21]Tehát mindenesetre volt egy időszak, amikor felhasználtuk a tartalékokat.

[00:22:24]A következő időszakban, ha vissza is épül a hormózi forgalom, arra lehet számítani, hogy mindenre lesz vevő, mert ez lesz az időszak, a következő másfél két év, amikor vissza kell tölteni a tartalékokat.

[00:22:38]Most kritikus szintre süllyed, ez már a világ logisztikájához kell ez a körülbelül 6,8 milliárd hordó, ami nagyon soknak tűnik, de hát úgy működnek a töltőállomások a világkereskedelem, hogy ez egyfajta minimumszint.

[00:22:51]Tehát én most azt várom, meg hát ezt most nem én várom, hanem a például a Nemzetközi energiaügynökség elemzésében ez van, hogy 2027-ben masszívan túlínálat lesz olyan szempontból, hogy a fogyasztáshoz képest, de ez is el fog kelni, mert a tartalékok visszatöltése miatt erre is szükség lesz.

[00:23:10]Mindenesetre a várakozás az, hogy augusztusig biztos nem épül vissza a hormuszi forgalom, de ennek ellenére egy nyugodtabb időszak jöhet az olajpiacon.

[00:23:20]Beszéljünk Izrael szerepéről, mert ez ugye abból a szempontból is érdekes, meg fontos, ahogy említettük itt az elején, hogy a béketárgyalások rögtön elkezdtek, hogy mondjam, veszélybe kerülni amiatt, merthogy Izrael továbbra is bombázta Délont.

[00:23:36]Izrael mennyire része egyáltalán ezeknek a tárgyalásoknak, meg mennyire része a megállapodásnak, amit ugye az Egyesült Államok és Irán kötött, és ő hogy Izrael kormánya, Netanyahu kormánya, hogy áll ehhez az egészhez, mi milyen érdekei fűződnek hozzá?

[00:23:51]Hát érdemes visszamenni odáig, hogy ez ez a háború, ez végülis gyakorlatilag Izrael háborúja abból a szempontból, hogy hogy ez szerves folytatása a tavalyi háborúnak, ahová amen az Egyesült Államok csak a legvégén csatlakozott be néhány nehéz bombázóval.

[00:24:11]És most is az teljesen egyértelmű volt, hogy Trumpot részben Izrael vette rá arra, hogy a rezsin ellen egy végülis egy rendszerváltó offenzívát hajtson végre.

[00:24:26]Ugye azt mindig elmondjuk, hogy nagyon-nagyon homályosak voltak a célok.

[00:24:30]Az egyik, amit már mondtunk, ezek voltak konkrét követések az Egyesült Államok részéről, de végig a háború elején ott lebegett az, hogy hogy ezt a rezsimet leválthatónak tartja az Egyesült Államok, és Izrael is.

[00:24:44]Izrael egyfelől nagyon meg akarta gyengíteni iránt, az összes csapásmérőképességet el akarta venni, ami ugye ellene irányult.

[00:24:58]És a másfelől pedig nagyon szívesen látott volna egy egy ilyen rendszerváltást, amiről szóval ezért is érthetetlen az egész háború, mert ugye januárban, december végétől kezdve fantasztikusan nagy rendszerellenes tüntetések rázták meg iránt, akkor a mindenféle hangzatos ígéret ellenére nem történt semmilyen külföldi intervenció.

[00:25:27]A rezsim letörte ezt a ezt a az ellenállási mozgalmat a és ezután indult meg egy háború, aminek az egyik célja az volt, hogy akkor majd itt biztos a háború hallatán vagy a háború a a rezsim pusztulása láttán az emberek majd újból az utcára mennek.

[00:25:47]Ö hiába több 10000-nyi halott, ami amit elszenvedtek, és majd újból fellángolnak a a tündetések, és megbuktatják ezt a teokratikus rezsimet.

[00:25:59]De nem ez történt.

[00:25:59]És a a rezsim kibekkelte azt is, hogy hogy lefejezték a vezetését.

[00:26:06]Ugye ne felejtsük el, hogy egy állam élet szempontjából nem mellékes az, hogy az első napon az állam vezetőjét likvidálják.

[00:26:15]Hát igen, és ez egy ilyen nagy sikernek látszott akkor sikernek részéről lát, de de nagy sikernek látszott, de egyébként mindenki, aki Iránnal foglalkozott azt tudhatta, hogy ez a ez a rendszer másként van felépítve.

[00:26:30]Ez nem egy nem egy Észak-korea, ahol egy egy ilyen piramiszerű hierarchia működik.

[00:26:36]Itt nagyon sok párhuzamos hatalmi központ van.

[00:26:41]És igen, a leg a demokrácia vezetője, a legfelsőbb vezető, ő az, akinek a aki kimondja a végső döntést.

[00:26:50]De ez egy sokkal decentralizáltabb és most, hogy végülis likvidálták már évek óta a vezetést, most már sok egy megfiatalított és sokkal rugalmasabb ilyen hatalom gyakorlásról beszélhetünk.

[00:27:07]És a másik, hogy készültek erre.

[00:27:07]Tehát ők tudták a Irán tudta, hogy vezetése, a katonai infrastruktúrája, vezérkara sebezhető, mivel évek óta már a háború előtt is, 2023 előtt is folyamatosan elképesztően kínos, titkos szolgálati kudarcokat szenvedtek el.

[00:27:27]Teheránban gyakorlatilag Irán bármelyik részén tudta a Mosszad likvidálni gyakorlatilag bármelyik iráni vezetőt, vagy atomtudóst, katonai parancsnokot, és ők erre készültek.

[00:27:41]Meg a egy van egy olyan fontos szempont, ami egy kulturális szempont ebbe a ebbe a sí ebbe a síta hagyományban.

[00:27:48]Ebben ez a a mártír halál az az egy az egy az egy nagyon fontos etoszt jelent.

[00:27:55]És ez nem az a nem a robbanóőves dsihadistának a mártír halála.

[00:27:59]Ez egy olyan ilyen kulturális etosz, hogy a 7.

[00:28:06]század óta ez az irányzat, ez folyamatosan kudarcokat él át, folyamatosan vezetői, folyamatosan mártír halált halnak, de ők mégis tovább élnek.

[00:28:15]Tehát volt egy ilyen, és ez erről biztos, hogy az amerikai döntéshozatalban, de az izraeli döntéshozók körében ez biztos, hogy egy tudott, feltérképezett dolog volt.

[00:28:27]Ennek ellenére ez megindult.

[00:28:30]És Izrael utána, amikor amióta nincsenek aktív harci cselekmények, azóta Izrael lényegében csak Libanonban visel hadat.

[00:28:38]ugyanis Irán egyik legfont talán legfontosabb ilyen külföldi milícia per terrorszervezet szövetségese a Hezbollak.

[00:28:46]az ilyenkor kötelességszerűen elkezdte rakétázni, drónokat támadni Izrael északi részét, részben katonai célpontokat, de azért itt befigyelt egy-két civil célpont is.

[00:28:59]És a az izraeli hadsereg pedig, ahogy szokta, ilyenkor bevonult Déllibanonba, és akkor most úgy tűnt, hogy délont egy demilitarizált övezetté akarja tenni véglegesen, tehát meg akarja oldani véglegesen a Hezbollak fenyegetést, méghozzá úgy, hogy gáz a mintájára egy ilyen felperzselt föld taktikát alkalmaz, civillakosságot előzi.

[00:29:24]A valóban egyébként a területet átható ilyen hezbollak védelmi rendszereket, raktárrendszereket, erősségeket, ezeket megsemmisíti és tehát egy konvencionális háborút vív, amiben egyébként Izrael is viszonylag súlyos veszteségeket szemendelt.

[00:29:44]azért mondom, hogy viszonylag, mert mert a néhány napi egy két három katona elvesztése azért teljesen másként csapódik le Izraelben, mint a az a megtorlásul 100 200 ember, akit ilyenkor le szoktak bombázni Libanonban.

[00:30:00]És viszont Irán egyik követés az volt, nem akarja elengedni a Hezbola a kezét, hogy Izrael szüntesse be a harcokat, vonuljon ki Libanonból.

[00:30:13]Ezt Izrael nagyon nehezen éli meg, és kifejezetten megrökönyödést keltett az, hogy ebben az egyetértési nyilatkozatban nem szerepel benne a konvencionális rakéta meg dróncsapásmérő elő erő korlátozása.

[00:30:33]És és nem és nem szerepel benne az, hogy Iránnak el kell engedni a a az ilyen külföldi szövegései kezét.

[00:30:39]két önket két önkövetelés, ami Izrael számára a stratégiai jelentőségebb.

[00:30:43]És ez olyan szinten olyan szinten traumatizálta Izraelt, hogy ők teljesen vesztesként veszteségként élik meg ezt az egy vesztes háborúként élik meg gyakorlatilag az izraeli vezetésnek, bocsánat, volt beleszólása abba, hogy mi kerül bele ebbe a megállapodásba, vagy őket meg kérdezte valaki?

[00:31:02]Hát ez ez egy ez is a háború egyik paradoxona, hogy Izrael több évtizedes lobbi munka után úgy érezte, hogy a az eljött a végre az elnök, akit rá tudnak venni arra, hogy Iránnal Irán háborút indítson.

[00:31:21]Elindult a háború, utána 100 nappal később Irán, vagy bocsánat, Izrael és az Egyesült Államok viszonya évtizedek óta nem látott mélypontra került, mert a Trump valószínűleg Izraelt is hibázhatja.

[00:31:34]Nyilván ő maga nem hibázhatott Trump, tehát nyilván valakit keresnie kellett és a netanahura érezhetően mérges.

[00:31:40]elég hektikus a kettők viszonya, de alapvetően ők tehát a mindig barátként, vagy sokszor barátként mutatkoztak, főleg a Trump ilyen joviális nagybácsi ilyen pózt szokott felvenni, de most kifejezetten sokszor kiszivárogtatta, meg elmondta médiának ilyen anyázások, bazmegolások, meg ilyen nagyon kemény ilyen lehordások, és ezen kívül máshol is nyíltan elmondta, hogy hogy csaló ót az izraeliekben.

[00:32:13]Ráadásul a Tramnak valódi befolyás van Izrael felett.

[00:32:16]Ugyanis Izraelnek egy újabb vesztesége a háborúban, amit nem kalk előre, hogy teljesen egyértelművé vált, hogy Izrael nem tud hadat viselni, ha az Egyesült Államok az első naptól kezdve nem tolja a légvédelmi rakétákat, bombákat, mindenféle alkatrészt és infrastruktúrát, ugyanis a izraeli hadi gépezett nagyrészt amerikai ilyen élvonalbegy típusokkal működik.

[00:32:38]És ha az egyesül, ha Trump olyan olyanja van, és azt mondja, akkor most én leállítom a a katonai támogatásokat, akkor az izraeli hadseregnek komoly ilyen operációs hiányosságai lesznek.

[00:32:51]És emiatt, hogy ezt a kiszolgál, ezt a kiszolgáltatottság nyílt érzése, az hogy Trump cserben hagyta őket, ez ez egy nagy sokot okozott.

[00:33:04]És egyébként Benjamin anyhunnak, akinek októberben ráadásul választáson kell újból valahogy kikaparni a gesztenyét, most nagyon komoly válságban van, mert az ellenzék is támadja.

[00:33:17]Az ellenzék azért támadja, hogy egy egy rossz stratégiai helyzetben hagyja ott végül is Izraelt.

[00:33:25]Nagyjából az a mondás, hogy taktikailag megnyertük a háborút, mert mert katonai csapásaink azok jók voltak, de stratégiailag vereséget szenvedtünk, és hogy ez ez egy nagyon nagyon kellemetlen dolog Izraelben.

[00:33:41]Igen.

[00:33:41]Én azt szerettem volna csak hozzátenni, hogy nagyon érdekes, hogy Izrael és Amerika valójában minden globális ellenségével szemben egy kicsit veszített, és még egymással is romlott a viszonyuk.

[00:33:52]Tehát mire gondolok?

[00:33:52]Ugye arra, hogy Oroszország, mint ilyen ellenoldal nagyon sokat nyert azzal, hogy felszabadították bizonyos szempontból a szankciókat és drágán tudta értékesíteni a szénhidrogéneket.

[00:34:06]Ami meglepő, hogy Kína, amelyik nagy importőr volt a térségből és konkrétan Iránból is, kifejezetten jól jött ki a válságból.

[00:34:13]Nála volt a világolajtartalékainak körülbelül a fele.

[00:34:17]Rengeteg ilyen csak akkor bekapcsolandó finomítót bekapcsoltak, amik akkor működnek, ha nem túl jó hatékonyságúak, de olyan termékárak voltak, hogy gazdaságossá váltak.

[00:34:28]Érdekes módon alig kellett pótolniuk drágán az importot, viszont hát pozíciókat fogtak részben a környező országok ellátásában, de még egész távoli helyekre is.

[00:34:38]És ugye ez a a szövetségesek elvesztése, tehát voltak Izraelt soha nem támogatja semelyik arab állam, tehát ezek a öbölmenti kisállamok se voltak nyíltan Izrael pártiak, de legalább Amerika pártiak voltak, és mégis csak ennek az oldalnak voltak a védelmezettjei, és ugye ezek is most látványosabban elfordultak.

[00:34:59]És hát amit a Geri említett, hogy ugye Izrael meg azt élte meg, hogy valójában stabilizálódik a őt fenyegető fő ellenfél, és még be is szólnak, mint egy GD Events mondta, hogy pár millióan vagytok, és itt állandóan mindenkit szét akartok lőni.

[00:35:16]Hát ez ez nem lehet egy stratégiai.

[00:35:19]Tehát még még meg is gyengült ez a ez az egész viszony.

[00:35:21]Tehát valahogy ez az egész rendszer ez úgy úgy ne nem jött ki jól számukra.

[00:35:27]És még amikor a a az iráni hozzáállást mondta a Geri az jutott eszembe, hogy nagyon érdekes, hogy az iráni síta mentalitásban egyébként évszázadok óta az van, hogy ők nem támadnak.

[00:35:42]Lehet, hogy ezt zárójelbe teszi a környező militáns ország vagy a szervezeteknek a támogatása.

[00:35:45]De ugye Iránba minden egyes ilyen izraeli háborúnál az van, hogy minket megtámadtak, védekezünk.

[00:35:51]A védekezésnek természetesen mondjuk úgy, hogy ártatlan államok megtámadása is része lehetett, de nem tudom hányzer éve ugye ez egy teljesen fontos ilyen iráni van egy ilyen geográfiailag és jól körülhatárolt területünk, aztán jön ez a Irak, vagy az angolok, vagy most a Izrael, Amerika, de hogy ebben a ebben az etoszban nagyon erős ember van az, mi meg akarjuk védeni a mi független államunkat, tehát ők egy ilyen erkölcsi magaslat ot is éreznek, miközben a világ meg egy ilyen public enemy number oneéntid rájuk biz az biztos, hogy valamennyire stabilizálta is a rezsimet.

[00:36:30]Tehát nyilván egy ilyen háborús mégha nem is ninc nem is enyhült meg az ellenérzés a reimmel szemben.

[00:36:36]Egyébként nyilván ezt egy nehéz ezt szondázni, hogy valójában mi is ott most a a közhangulat, de az biztos, hogy a az Egyesült Államokkal meg Izraellel szembeni neheztel is, meg önmagában az, hogy hogy az országot hát ha nem is szétbombázták, de komoly veszteségeket szenvedett, emberek, ezrei haltak meg.

[00:36:58]Ez ez részben a rezsim melletti szolidaritást, vagy nem is szolidaritást, de inkább ilyen ilyen passzivitást erősítette.

[00:37:07]Nem az, hogy akkor hirtelen kaszára kapára kélt a nép, hanem szintén az ellentéte annak, amit az Egyesült Államok elvileg célként még egy dolgot Izraellel kapcsolatban ezt érdemes megjegyezni, hogy amikor tehát Izrael számára elfogadhatatlan mindenféle vereség, mert az egész ország alapításától kezdve egy ilyen létfenyegetettségben élt az, hogy ez ma már balulse, vagy nem, az más kérdés, de ott ezeket az ilyen vereségeket ezt úgy élik meg, hogy akkor itt most az egzisztenci fenyegetettségünk az az egekbe szökik.

[00:37:42]És egyébként ebben van is valami, mert ha amikor azt látják, hogy Irán nem gyengült megjelentősen és még hirtelen hozzájuthat dollármilliárdokhoz, akkor akkor ott tényleg megszól a riasztócsengő.

[00:37:57]Tehát, hogy az az biztos ugye nem csak Izraelben lesznek választások össze, hanem az Egyesült Államokban is ilyen félidős kongresszusi választások.

[00:38:06]Az amerikai dávpolitikára hogyan hat, és nem csak a háború, hanem kifejezetten ez a megállapodás, ennek mi a, hogy mondjam, hogy hogyan hogyan látják ezt minden republikánus, minden demokrata?

[00:38:21]Szerintem itt még sok lépcső van, mert ugye ráadásul vannak ilyen jóváhagyások is, hogy mondjuk a kongresszusnak is jóvá kell hagyni.

[00:38:27]Ö nagyon úgy tűnt sokáig, mintogyha Donald Trumpnak ez lenne a célfüggvényében az első, hogy legyen egy stabilabb gazdasági helyzet.

[00:38:36]Az USA szerepe is érdekes volt.

[00:38:36]Az USA rengeteget segített az olajpiaci stabilizáción.

[00:38:40]Tehát ugye az egy viszonylag új dolog, hogy az Egyesült Államok az nettó exportőr a szénhidrogénpiacon.

[00:38:46]Az elsősorban gázt, gázkondenzátumot jelent, de most az olajtartalékait olyan mértékben szabadította föl, miközben ő folyamatosan importál Kanadából, Mexikóból, Venezuelából nehéz olajat, de a saját olajtartalékaiból ő annyit eladott a helyzet javítására, tehát hogy is mondjam, Magyarország is szabadizott föl stratégiai kőolajkészleteket, de mi nem exportra, hanem a belső fogyasztásra.

[00:39:11]Ők még exportra is szabadítottak föl az olajtartalékaikból.

[00:39:17]Tehát nagyon úgy tűnt, hogy az olaj ára az egy fontos célfüggvénye a Donald Trumpnak, ugye a félidős választást tekintve.

[00:39:24]De hát nyilván a félidős választást azért egy komoly külpolitikai kudarc, tehát egy ilyen rosszul sikerült hadjárat is befolyásolhatja.

[00:39:31]És szerintem egy picit ez is még a törékenységét mutatja a helyzetnek.

[00:39:37]Tehát mindenki, én most megint a gazdasági oldalt mondom, tehát a gazdaságban mindenki nagyon optimista, vagy ez egy végleges megállapodásnak egy fontos bejelentése volt, akármennyire is hátra van még egy csomó tárgyalási kör meg technikai részlet, de pont emiatt nem vagyok benne biztos, hogy ez ez így marad.

[00:39:55]Tehát hogyha ha a Trump nagyon úgy érzi, hogy felmosták vele a padlót, ha ez egy nagyon kudarcos helyzetnek tűnik számára, az biztos, hogy űrügy mindig van.

[00:40:03]Tehát hogyha az, hogy ki lő vissza, vagy miért indul ott valami megállapodás sértés, tehát őszintén remélem, hogy nem lesznek már intenzív háborús cselekmények, de egy kicsit politikai oldalról azért azt érzem, hogy ezzel olyan sokan elégedetlenek ezzel a helyzettel, hogy még akár az is benne lehet, hogy inkább futnak még egy kört, hogy jobban jobban adhassák el a sztorijukat.

[00:40:26]Hát az egy történelmi újdonság volt az Egyesült Államokban, hogy ez a háború már a kirobbanása idején is népszerűtlen volt.

[00:40:37]Még a republikánusok körében úgy ahogy, de amúgy a a demokraták és a függetlenek azok egyetűen elutasították ezt a háborút.

[00:40:45]Ez a helyzet azóta csak romlott.

[00:40:47]Ugye az Egyesült Államok is, annak ellenére, hogy a saját termelése meg olaj, tehát szénhidrogén ellátásával nincsenek gondok, de ugye mivel annyira integrált ország a globális ellátási láncokban, azért ott is megérezték a az áremelkedést még az üzemanyagok területén is.

[00:41:07]És Donald Trump egy fontos elemet vesztett el az imázsából, az ilyen az a gazdasági menedzser imást elemet, ami sose volt igazán tehát egy jogos, de neki ez de még de mégis meg mégis megvolt.

[00:41:22]És 2024-ben a győztes koalíció egyik kulcselemei voltak azok a azok az újonnan republikánusokhoz csapódó rétegek, akik pontosan ezt a gazdasági ilyen vonalat díjazták Trumpban.

[00:41:37]az, hogy itt a stabil gazdaságot teremt, első ciklusa idején is rendben volt a gazdaság a covidjárványig, és ezt ezt a bizalmat most ezeknél a vásztorétegeknél el elveszítette.

[00:41:51]A demokraták minden, tehát ők a háborút is ellenezték, de ezt a megállapodást meg egy szégyenteljes meghátrálásnak tartják a republikánusok is, mivel mivel igazából ez egy visszalépés gyakorlatilag az Iránnal szemben folytatott ilyen elszigetelő politikához képest.

[00:42:13]Ög ráadásul a demokratákot joggal mondhatják, hogy 2015-ben másfél évi tárgyalás után Iránnal megkötöttek egy atommegállapodást.

[00:42:26]Ráadásul az nem csak egy amerikai iráni megállapodás volt, hanem a vezető minden nagyhatalom részt vett ebben.

[00:42:33]Ez egy stabil ilyen Obama elnök által szervezett megállapodás, ami most sokszor szóba kerül.

[00:42:38]Egyrészt azért, mert Donald Trump emlegeti minden létező fórumon, hogy ez milyen borzasztó megállapodás volt, és ugye ezt ő rúgta föl az első kormányzása alatt, majd most ugye számos összehasonlító cikk született, így egymás mellé téve a a két megállapodásnak a a pontjait, és ami most kialakulóban van, az egy sokkal rosszabb az Egyesült elemre.

[00:42:58]Tehát volt egy az egy az kizárólag az atomprogram korlátozódott, és ott is felszabadult felszabadítottak bizonyos befogyasztott iráni pénzeket.

[00:43:10]És ott akkor 2015 után az volt a republikánus kritika központi eleme, hogy ez nem ez a szerződés ez nem érintette az iráni csapásmérőképességeket, a konvencionális csapásmérőképességeket, illetve az iráis szövetségi hálózatot.

[00:43:30]És Donald Trump is részben emiatt mondta fel 2018-ban.

[00:43:33]ehhez képest most visszakerült arra ugyanoda nyolc évvel később, de még egy sokkal kedvezőtlenebb helyzetben.

[00:43:45]Ráadásul ez az ez a Trumpnak ez a csikicsukija, ez lehet, hogy a piacokat így segített vagy szinten tartani, meg néha így megdobta a tőzsdét, meg megnyugtatta, meg aztán visszakerült.

[00:43:58]Azt hiszem, 38-szor mondta be azt, hogy mindjárt itt a béke.

[00:44:04]Ö és akkor erre a piacok mindig pozitívan reagálták, de alapvetően egy irtozatos bizalmatlanság veszik körül.

[00:44:11]Tehát az irániak köthetnek akármilyen megállapodást, de az Egyesült Államok egy már létező megállapodást 2018-ban egy felmondott.

[00:44:21]Utána egy tehát egy oldalon háborút indított ellenük 2025-ben, most idén megint lebombázta az ország, vagy hát hozzájárult, vagy mégis az izraeli csapáshoz, amivel likvidálták az ország vezetőjét.

[00:44:36]És a tavalyi és a az idei háború is úgy indult, hogy közben irá amerikai tárgyalások folytak.

[00:44:43]Tehát ilyen az irániak nem fognak soha bízni abban, hogy ez egy jóhisszemű, vagy akár ha nem is jóhiszemű, de egy tartós és és tartós megállapodás lesz, és az amerikaiak ezt majd konzekvensen be fogják tartani, és így fognak hozzáállni ehhez.

[00:45:00]Tehát ez az egyébként ez egy borzasztó nagy rákfené ennek az egésznek.

[00:45:03]Tehát lehet akármilyen maga a szöveg, hogyha az egész környezetét nézzük annak, hogy milyen hogy állhatnak hozzá teheránban, akkor az az nem nem ad okot az optimizmusra.

[00:45:18]És akkor hogyha nincs ok az optimizmusra, akkor milyen milyen gazdasági és politikai forgatókönyveket tudunk elképzelni?

[00:45:26]Egyrészt a következő 60 napra még valamiféle megegyezést kellene megegyezésre kellene jutni, másrészt a középtávú jövőre.

[00:45:38]Hát én úgy gondolom, hogy az Egyesült Államok, ami látszik is egyébként a azokat a pontok, amiket bevállalta Trump, az az arról szól, hogy Amerika menekülne ebből az egész helyzetből.

[00:45:46]És a ez egyébként részben a félidős választások közeledé miatt is van.

[00:45:51]még négy hónap van, addig a választók el fogják felejteni az egész háborút.

[00:45:57]Hogyha most ennek ez még nem gyűrűzik tovább, akkor a választóknál nem ez lesz a központi kérdés.

[00:46:01]Ebben bíznak a republikánusok, Trump is, aki mondjuk annyira nem teszi magát oda a kampányba, de de mégis nyilván neki jobb egy stabil republikánus többség a a kongresszusban.

[00:46:16]Tehát van egy ilyen én az a várakozásom, hogy az Egyesült Államok tényleg nagyon akarja ezt a ezt az egészet.

[00:46:23]Az egy irány viszont tudja, hogy az Egyesült Ámak ezt nagyon akarja, de azok a azok a feltételek neki abszolút megfelelnek, ami ami ebben az egyetértési megállapodásban vannak.

[00:46:35]És nagy kérdés, hogy itt ilyen apró a szövegezésben, hogy mindegyik mindegyik pontnál van az, hogy majd jön egy közös ellenőrzési ellenőrző bizottság, a végrehajtást így a mecchanizmusokat ellenőrzik így-úgy.

[00:46:52]Amúgy hát ott itt itt nagyon-nagyon aprú munkáról van szó, ahogy említettem másfél év tárgyalásba került az, hogy a a nagyon szűken az atomprogramra szabott megállapodást Mekkőség 2015-ben most egy sokkal-sokkal tágabb kört felőlelő megállapodásról van szó.

[00:47:14]Tehát ezt kéne valahogy gyorsan nyíl beütni.

[00:47:17]De én azt mondom, hogy ez egy nagyon elhúzódó dolog lehet.

[00:47:19]És nem, én se tartom kizártnak azt, hogy hogy Trump megelégeli ezt az ezt a ezt a huzavonát, vagy úgy érzi, hogy ezt az ő személyes gyengesége gyengeségét domborítja ezt ki.

[00:47:34]A másik meg az izraeli faktor.

[00:47:36]Izrael nem fog belemenni abba, hogy Dibanon kiürítsék.

[00:47:44]És ezt egyébként egyértelművé is tették, hogy nem fognak kivonulni Dilibanum.

[00:47:49]Másfelől ugye Hezbollak se egy jó hiszemű szervezet, tehát az ő érdeke is az, hogy valamilyen szintű konfliktust fenn fenntartson, vagy a saját győzelmét domborítsa ki.

[00:48:00]Én viszont ahogy az elmúlt 2006 óta a legutóbbi libanóni háború utal látszott, azért a Irán és a Hezbollak, ha arról van szó, akkor tudnak tudják tartani a tűzszetet.

[00:48:14]Tehát azért itt Izrael és Irán között nem volt nyílt háborúság.

[00:48:19]két évvel ezelőttig vagy 2024-ig, és ugyanígy 2020-ra míg nem volt egy egy rakétát nem lőtt ki a Hezbollak Izrael felé.

[00:48:28]Tehát, hogy azért itt ez van remény arra, hogy ezek a szereplők ezek nem ilyen, hogy ezek nagyon is a kiszámított érdekeik mentén tudnak cselekedni, ha úgyz.

[00:48:38]Hát ami pedig a gazdaságot illeti, ott határozottan ugye az a legfontosabb feladat, hogy az infrastruktúra újra stabilan veszélyeztetettség nélkül működjön, és elinduljon a nagyobb ívű hormózi kereskedelem.

[00:48:49]Ennek olyan elemei vannak, hogy ugye aknamentesítés.

[00:48:51]Most gyakorlatilag egy ilyen szűk tengersávon haladnak hajók, de nincs az a klasszikus, gyakorlatilag három sávot tartalmazó forgalom, am volt ott kifelé, befelé, meg egy köztes terület, amit szabadon hagytak.

[00:49:06]Muk még azt se tudni, hogy egyáltalán el van-e aknásítva.

[00:49:08]Hát azt se tudni biztosan, de igen.

[00:49:10]Tehát ugye az a veszély, amíg úgy nem mennek be, ugye vannak ezek a VLCC-k, ezek a very large crude carrierek, amik ilyen gigantikus méretű hajók.

[00:49:20]Most ugye egy ilyen ship to forgalomban, hogy kisebb hajók ki tudnak jönni.

[00:49:24]Ráadásul ilyen nem tudom görög, francia, irá, tehát ilyen bátrabb vagy nem tudom, ilyen kereskedő attitűdel rendelkező hajók, és a nyílt tengeren aztán átpakolják a a az olajat az olcsóbb szállításra, ugye a a nagy tankerekre.

[00:49:42]Tehát ez ez mindenképpen egy feladat.

[00:49:45]Nagyon felborult olyan szempontból is a kereskedelem, hogy körülbelül hát inkább 20szorosára, de lehet, hogy 30szorosára nőtt a biztosítási díj.

[00:49:54]Tehát miközben korábban ilyen 0,5% körül volt annak a díja, hogy egy hajónak a rakományát a hormózi szorosi átkelésnél biztosítsák, nyilván akkor nem konkrétan erre kellett biztosítást kötni, hanem nagyobb szakaszra.

[00:50:10]Most ez a szakasz, ez gyakorlatilag a rakomány értékének mondjuk 7,5%-án biztosítható, ha egyáltalán kötnek rá biztosítást.

[00:50:18]Ez ugye átstruktúrálja akár az árviszonyokat.

[00:50:22]Illetve még két ilyen hát kereskedelmi furcsaság, amit kezelni kell, hogy ugye a hormózis szorost van egy abuzabiból induló vezeték, ami elkerüli, de Irán bejelentette, hogy ott is szeretne navigációs díjat szedni, miközben a szaúdiak meg keletről nyugatra átvinnék a vöröstengerhez az olajukat, és ott szeretnék kivinni a piacokra.

[00:50:44]Csak ott is van egy szoros, azt éppen a jemeni huszik lövik, tehát azért ott is van kockázat.

[00:50:49]Tehát annyira ilyen puskaporos hordó maradt ez a régió, hogy én mondjuk sokkal óvatosabb lennék abban, hogy tényleg vissza fog állni az a mondjuk 20 millió hordós forgalom, ami hát a boldog békeidőket, ami nyilván csak egy másik konfliktus utáni relatív békeidő volt, jellemezte.

[00:51:10]De az biztos, hogy mindenképpen abban teljesen új a helyzet, hogy akármi történt eddig ott, a hormóziszoros járható volt.

[00:51:18]Nyilván akkor megállt a forgalom, amikor mondjuk háborús események voltak, de nem volt hivatalosan lezárva, meg nem jelentette ki rá, hogy senkit nem enged át.

[00:51:27]Amikor ott lövöldöztek mondjuk tavaly nyáron, akkor akkor nagyon megcsappant a forgalom.

[00:51:32]De valami olyasmit olvastam, hogy amennyire most megcsappant mondjuk a háború kirobbanása után, az ahhoz képest azzem azzem 15-ször annyi hajó ment át a leg a 2025-ösnél, tehát akkor is megállt egy kicsit a kereskedelem, de most most teljesen tehát most volt olyan nap, amikor nem ment át hajó, meg volt amikor három.

[00:51:55]Hát az az más.

[00:51:55]Gergő szerinted leheten amúgy ennek a háborúnak egy olyan úgymond pozitív következménye, hogy ez valami ilyen fordulatot hoz a világban így az energiapiacon és akkor nem tudom így elfordul a társadalom úgy általában a fosszilis energiától és kicsit maximálisan hát április bocsánat köz áprilisban volt az első hónap amikor a a globális energiatermelésben már a megújulók voltak a többségben.

[00:52:22]Tehát Igen, merintem 2022 óta szerintem folyamatosan van egy ilyen várakozás legalább, hogy igen.

[00:52:31]De nyilván az nem a aktuális válság miatt volt, mert a megújuló kapacitások kiépítése is időigényes, tehát a naenergia, szélenergia, de mindig tehát ugye érdekes volt, hogy egy kicsit big pictureösen válaszoljak, hogy miközben az volt a tapasztalat az energiapiacon, hogy bármit feltaláltunk, ugye most indulhatunk a fától, a szén át a olaj, eljutunk a végén atomhoz, naphoz, szélhez, soha nem csökkent az korábbi energiahordozó felhasználása, hanem mondjuk az új energiaigény eket már nagy része az új kapacitások fedezték föl, és ez a vagy fedezték le.

[00:53:06]És ami meg most történik 20252627 pont ezekben az években, hogy elkezdett részben az elektrifikáció, részben a klímavédelem miatt egyes energiahordozóknál, fosszilis energiahordozóknál eljönni az a fordulópont, hogy már csökken a felhasználásuk, szénnel kezdődött, az olajjal folytatódik, és hamarosan akár a gáz is ilyen lehet.

[00:53:31]Nyilván teljesen nem tudnak ezek megszűnni, mert sok ország nagyrészben erre hagyatkozik.

[00:53:35]Meg van olyan petrolkémiai felhasználás, ami nem helyettesíthető mondjuk elektrifikációval, de most megint egy olyan gondolatot kapott a világ, hogy mennyire jó az energiaszuverenitás, mennyire jó, hogyha azt mi állítjuk elő.

[00:53:48]nagyon sok minden fölértékelődött bizonyos szempontból egyébként a nukleáris energia is, hogy azért jó az, hogyha nem tudom, saját atomerőműveink vannak, akár kicsi, akár nagy, mert a fűtőanyagból mondjuk két-három évre be lehet vásárolni, ott nincs ilyen geopolitikai kockázat.

[00:54:05]Kína ebben egyébként élenjáró.

[00:54:08]Nagyon érdekes, hogy ő a saját közlekedésében meg egyébként az elektromos autógyártásban is azért annyira sikeres, mert ő borzasztóan utálja, ha valami valakitől függ.

[00:54:19]Ugye egy nagyon évszázadokon állt, egy nagyon zárt, egy nagyon önnen látó, egy nagyon nem barátkozó kultúra volt.

[00:54:25]És amikor ilyen borzasztóan beindult a a hát a közlekedés Kínába, őt nagyon zavarta az, hogy olajban, gázban különböző szállítóknak kitett.

[00:54:36]nem is szeret ilyen szerződéseket kötni, hogy mondjuk oroszokkal gázvezeték.

[00:54:40]Nagyon küzdelmes volt Oroszországnak, hogy egyáltalán néhány ilyen vezetéket létre tudjon hozni, és állandóan saját forrásra akar hagyatkozni.

[00:54:50]Ugye nem véletlen, hogy a szént azt utáljuk, pedig abba is nagyon erősek, de amiben ilyen új megújuló energia, nappal lehet, szélerőművek, ebben messze kéne a legsikeresebb.

[00:55:00]És hát ugye egyre nagyobb részt az energiatermelésében megújulóra tett át, és a közlekedésében meg elektromosra.

[00:55:10]Tehát és hát most nyilván Európában is felértékelődtek a megújulóforrások, tehát szerintem maximálisan volt ilyen hatás.

[00:55:16]A szegmens végére hagyom a legnehezebb kérdésemet, de kérlek, hogy röviden válaszoljátok meg, hogy szerintetek hogyan fog ez a háború bevonulni a történelembe?

[00:55:27]Hogyan fogunk emlékezni erre a háborúra?

[00:55:29]Szerintem ez az Egyesült Államok talán legzavarbejtőbb veresége.

[00:55:32]Azért zavarbejtő, mivel katonailag az társadalom nem érezte meg úgy, nem, mint a mint a vietnámi háborút, ahol azért rengeteg ember halt meg, sebesült meg, nagy vesztesek voltak.

[00:55:46]Itt 13 amerikai halt meg.

[00:55:51]Pár száz sebesült, de nem többség nem súlyos, de mégis ez egy meghátrálásra kényszerítette az Egyesült Álokat.

[00:56:01]akárhogy is fogják ezt csavarni, ez ez egy vereség marad, ha ha ez a jelenlegi béke per tűzszüneti megállapodás fog vég megvalósulni, de ebben egyáltalán nem vagyok biztos, hogy hogy ez hogy ez meg fog valósulni még.

[00:56:17]Igen.

[00:56:17]És ugye pont úgy tűnt már egy pillanatra a venezuelai rapid beavatkozásnál, vagy akár a iráni vezető, nem tudom, likvidálásánál, hogy ú hát ezek mennyire szuper precíziósak, milyen modernek, bárhol bárhogy be tudnak avatkozni és haza el tudnak érni valami pozitív változást.

[00:56:35]Nyilván a big picture az általában rossz, tehát akár az iraki zűrzavar, akár az afganisztáni kivonulás, akár most ez az iránt bizonyos szempontból megerősítő beavatkozás, ez ez megint egy ilyen rossz amerikai beavatkozós vonalba illeszkedik.

[00:56:53]Természetesen nagyon fontos az, hogy legyen valamifajta egységes felhatalmazás.

[00:56:56]Z nem tudom.

[00:56:56]Én önmagában egyébként azért azt nem tartom rossznak, hogyha van egy fenyegetettség a világ népnyúzó diktátorai előtt, hogy Amerika olykor valamilyen érdekmentén lehet, hogy hogy lecsap.

[00:57:08]Nem hogy is mondjam, sajnáltam Szaddam Husseint vagy vagy Maduro elnököt.

[00:57:15]Ettől függetlenül teljesen egyetértek, hogy ennek az egésznek az értelmét, a a sikerét, azt egyáltalán nem látom.

[00:57:24]A kudarc az meg egy olyan hát egy olyan látványosan kínos dolognak tűnik.

[00:57:29]Aztán persze még a következő hetekben ez tompulhat, ha tényleg lesz egy értelmes, nem tudom, nukleáris eleme is a megállapodásnak.

[00:57:38]Most még inkább az látszik, hogy mivel erősítik iránt.

[00:57:41]Hát nekem az itt itt most ez a borzasztóen ilyen vagy igen vagy nem féle ilyen diagnózis lesz, vagy ilyen inkább ilyen jóslat, hogy az egyik az, hogy a a közelkelet széttesésének egy fontos állomása, mert a közelkeleti rendnek, ami 2023-ig nagyjából fön fönn állt, az az most azon most súlyos repedések történnek.

[00:58:06]Ugye az öbölországok között is az Egyesült Arab Emirátusok teljesen különutas, lehet ugye a hagyományos Katari különutasságon kívül Izrael helyzetéről beszéltünk, hogy most teljesen az Egyesült Államokkal kapcsolatban, hogy most egy ilyen törésponthoz érkeztek.

[00:58:22]És azért mondom töréspont, mert a jövőben még kevesebb támogatottsága lesz az izraeli izrael pártiságnak.

[00:58:29]És a vagy pedig egyébként, hogyha most nagyon pozitív akarok lenni, akkor ez a háború ráébresztheti arra az öböl országokat, hogy az Iránnal szembeni ellenséges magatartás és vicca verza, ez egy tarthatatlan és esetleg az ha feloldódnak a szank szankciók, akkor megindulhat Irán integrációja egy közelkelti gazdasági egységbe, mert hogy ha Iránt is érdekelté teszik abban, hogy hogy ne egy ilyen ilyen band mentalitást kövessen például Hormúználnál, akkor lehet, hogy akkor jobban működik az egész.

[00:59:05]Ez a pozitív olvasat, hogy egy elkezdődik egy ilyen integráció.

[00:59:11]Tóth Gergely és Brückner Gergely nagyon szépen köszönöm, hogy itt voltatok velünk a stúdióban.

[00:59:15]Köszönöm.

[00:59:15]Sziasztok.