Az orosz földgázról már jövőre le tudunk válni, de így is finanszírozható a rezsicsökkentés

[00:00:00]Vannak Magyarországon olyanok, akik tényleg elhiszik, hogy hozzánk nem gyűrőzik b a nemzetközi árhatás, miközben mi 2013-tól kezdődően, rezsicsökkentéstől kezdődően ugyanazon az áron kapjuk.

[00:00:11]Ezt nem gondolhatja senki, miközben mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak, a kenyérnek a mit tudom én, a konzervnek a nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energiaára is folyamatosan nőtt.

[00:00:22]Eddig is tudtuk, hogy a fosszilis energia felhasználása az környezetvédelmi, klímavédelmi szempontból egy problémás [zene] problémás energiahordozó, de azért az elmúlt éveknek a geopolitikai eseménye rávilágítottak arra, hogy bizony a foszítis energia az se nem olcsó, se nem biztonságos, [zene] legalábbis kiszámíthatónak semmiféleképpen nem mondható.

[00:00:44]Ahhoz, hogy a az energiabiztonsági és a klímabiztonsági szempontokat is figyelembe tudjuk venni, ahhoz az út a fosszilis energiaholdozók felhasználásának a csökkentésén keresztül vezet [zene] mindenféleképpen.

[00:00:58]Magyarország évtizedek óta erősen függ a külső energiaforrásoktól, ezért hosszú távon kikerülhetetlen a kérdés, hogy hogyan tudjuk ezt a függést biztonságosan és kiszámíthatóan csökkenteni.

[00:01:07]Az adás első felében Holoda Attila energetikai szakértővel beszélgetünk az aktuális helyzetről.

[00:01:14]Utána Csernus Dórával, az egyensúly intézet szakértőjével folytatjuk az adást.

[00:01:17]Én Bánáti Anna vagyok, ez pedig a Magyarország jövő időben.

[00:01:24][zene] Attila, nagyon köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

[00:01:32]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:01:33]A következő 5-10 év távozatában milyen nem energiabiztonsági kihívásokat látsz Európa szempontjából?

[00:01:38]A legnagyobb kihívás Európa szempontjából az, hogy hogy az ő függősége az nem fog csökkenni.

[00:01:45]Tehát a az az, hogy az energia függősége létezik, az nagyjából az 1970-es évek közepétől kezdve tiszta.

[00:01:52]Európa több energiát fogyaszt, mint amennyi saját maga képes megtermelni.

[00:01:56]Azaz egyre inkább importra szorul, mind a kőolaj, mind a földgáz esetén.

[00:01:59]Na most, hogyha folyamatosan azt nézzük, hogy hogy növekedett gyakorlatilag permanens módon az energiaigény, az azt jelentette, hogy mivel az európai rendelkezésre álló saját készletek egyre inkább kifogytak, ez azt jelenti, hogy ez a fajta kiszolgáltatottság ez még nagyobb lett.

[00:02:18]Az európaiaknak két megoldásuk van.

[00:02:18]Vagy találnak egy olyan igazán békés környéket, ami nagyon közel van.

[00:02:22]Nem találnak, mert ugye nincs.

[00:02:24]Hát nyilván a Fgön maga adott, hogy honnan tudunk keresni.

[00:02:27]Vagy pedig elkezdenek azon gondolkodni, hogy hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a saját energiafelhasználásukat.

[00:02:35]Ez az igazi kihívás, hogy kevesebb energiát fogyasztani úgy, hogy közben egyébként azt senki nem tudja elfogadni.

[00:02:43]Hogy szokták mondani?

[00:02:43]A szerzettjogokat senki nem fogja csak úgy feladni.

[00:02:44]Nem akarják a saját kényelmüket az emberek feladni.

[00:02:49]Azaz mire van szükségünk?

[00:02:49]úgy felhasználni energiát, hogy annak egy sokkal kisebb része menjen veszendőbe, sokkal kevesebbet pocsékoljunk el.

[00:02:58]Jelenleg egyébként mind a volt szocialista országok, mind a nyugat-európai területen még azért eléggé jellemző az, hogy hogy az energia, felhasznált energia egy jelentős része még veszendőbe megy.

[00:03:07]Ezen kell fejlődnünk, mert abban a pillanatban, hogyha kevesebb energiát használunk ugyanolyan komfortfokozat mellett, vagy egy enyhén növekedő energiaigény mellett is akár, az azt jelenti, hogy jobb hatékonysággal kisebb lesz a kiszolgáltatottságunk.

[00:03:25]Ö, a másik, amiben Európának új forrásokat kell megnyitni saját maga felé, ugye volt erre egy kísérlet például a földgáz esetén, amikor a a közép-ázsiai országokat elsősorban Azerbajdzsán, Kazachsztán szerették volna bevonni ebbe az európai földgázkeringésbe, sőt a kőolaj ellátás tekintetében is.

[00:03:43]De ez valahogy úgy elhalt.

[00:03:45]Miért?

[00:03:45]Mertogy nyilván ennek is megvoltak az okai, de alapvetően azért, mert az oroszok nyilván nem hagyják, hogy ez a piac érvényesüljön.

[00:03:51]ők megkötötték a saját kétoldali ügyleteiket például a németekkel a tör a északi áramlat megépítésére.

[00:03:57]Abban a pillanatban a németek már nem voltak érdekeltek abban, hogy egy ilyen nagyobb elkerülő vezetéket megfinanszírozzanak, vagy egyáltalán bejelentkezzenek rá, mint leendő piaci ügyfél.

[00:04:08]És elhalt ez a projekt.

[00:04:11]Most megint föl kell melegíteni a Nabukhoz hasonló típusú projekteket.

[00:04:15]találni kell új forrásokat, amelyek elérhetik Európát, függetlenül attól, hogy most éppen mi lesz az oroszokkal, tartós lesz-e például az orosz energia kiszorítása az európai piacról, vagy elkövetkezik majd-e békének egy olyan fázisa, amikor megint vissza lehet engedni?

[00:04:31]azért azt ne felejtsük el, hogy mind kőolaj, mind földgáz tekintetében Oroszország hatalmas készletekkel rendelkezik, hogyha Európa szűkíti is, mondjuk úgy, hogy geopolitikai, politikai és morális megfontolásból az európai piacra jutását az orosz energiahordozóknak, ezzel azt is jelenti, hogy gyakorlatilag elvágja magát bizonyos forrásoktól, ami ahhoz, amik azt tennék lehetővé, hogy olcsóbban juthassa hozzá az energiához.

[00:04:58]Ez elfogadható politikai szempontból, morális szempontból meg aztán pláne rá kell valahogy venni az orosz felet, hogy ezt a háborút adja föl, de még utána is el kell tenni egy időnek, amikor az ameddig az orosz energiahordozó megjelen az európai szintéren.

[00:05:11]Azaz valamilyen úton, módon pótolnunk kell ezeket a forrásokat.

[00:05:16]Ezek a források pótolhatók Közép-Ázsiából, pótolhatók LNG oldalról, hiszen új kapacitások lépnek be a az elkövetkezendő időszakba, de minden ilyen háborús szituáció, és azt látjuk, hogy most ugye két háborús helyzetről beszélünk, ugye a az araböből és a az európai szintér Ukrajna, Oroszország között, de bármikor előfordulhat egy újabb konfliktus kitörése, például a thawani térségben, ahol ami viszont azért lényeges, mert a távolkelet az borzasztó erősen még Európánál is erősebben energiafüggő és sokkal inkább importfüggő, mint mi vagyunk.

[00:05:52]Azaz, hogyha ott bármifajta zavar lesz, vagy éppen egy harci helyzet kialakul, annak a hatása azonnal fog jelentkezni az európai mint fölgáz, mint a kőolajpiacon is.

[00:06:05]Kanyarodjunk rá Magyarországra.

[00:06:05]A magyarországi energiafüggőségről általában az orosz kőolajra, gázra szoktunk asszociálni, esetleg arra, hogy a paksi atomerőműben is ugye orosz fűtőanyag van.

[00:06:15]Ezek közül melyik a magyarországi szempontból a rendszernek a leggyengébb pontja, vagy a legnehezebben kiválthatóbb pontja?

[00:06:24]A leggyengébb pontja az, aminek tulajdonképpen egy csatornája van.

[00:06:25]Ez az atomerőmű.

[00:06:28]Tehát jelenleg ugyan beszélünk arról, és ugye születtek már ilyen megállapodások, hogy a paksi típusú atomerőmű, ugye ez a WVR típusú orosz gyártású vagy korábbi szovjetártású atomerőműbe gyakorlatilag csak orosz típusú fűtőem kazettákat lehet betenni, hiszen más gyártók erre nem készültek föl, mégha más is készít egyébként meg dúsít uránt.

[00:06:49]De gyakorlatilag ennek a geometriája eltérő a Nyugat-Európában használatos fűtőelemek geometriájától készülnek ilyenre.

[00:06:58]Volt már erre kezdeményezés mind a francia framat, mind a az amerikai Westing House részéről, hogy pótolják ezt.

[00:07:05]Született is most egy megállapodás egyébként múlt ősszel a magyar kormány és az Amerikai Egyesült Államok között arról hogy részt veszünk abb azokban a fejlesztésekben, ami ezeknek a fűtőelemeknek a kiváltását jelzi.

[00:07:19]De ez még nem történt meg.

[00:07:19]Tehát ide Magyarországra még nem érkezett olyan fűtőelem, ami nem orosz eredetű.

[00:07:26]Azaz ez a legszűkebb, ez a leggyengébb pont.

[00:07:29]A második leggyengébb pont az olajszállítás.

[00:07:31]Még akkor is igaz ez egyébként, hogy hozzánk jelenleg két nagy olajszállító vezeték van.

[00:07:35]Ugye a klasszikus barátság vagy drúsba kőolajvezeték, ami ugye tatárföldről indulva Oroszországból, Belorúzián és Ukrajnán keresztül eléri Magyarországot, illetve Szlovákiát.

[00:07:47]Ö de nekünk van egy másik vezetékünk, ugye ez az Adria vezeték, ami egyébként a 70-es évek olajválságának következtében épült meg egyébként ez a vezeték, de ez azt jelenti, hogy van Magyarország finomítója szempontjából kétoldali betáplálási lehetőség, ugyanakkor mind szerződési szempontból, mitpedig a feldolgozott termék, vagy a feldolgozott nyersanyag minőségi szempontjából, ott azért vannak viták, hogy akkor most képes-e feldolgozni, vagy nem, és mekkora arányban De van két vezetékünk.

[00:08:19]Ez már jobb, mint a a paksi atomerőm esetében a jelenleg csak ígért pótló fűtőelemnek a beszállítása.

[00:08:27]A legjobb helyzetben ilyen szempontból a földgáz esetén vagyunk, hiszen ugyan Magyarországra jelenleg a a földgázimportnak a jelentős része Oroszországból érkezik, csak hogy a magyarországi földgázrendszer, a nagynyomású földgázrendszer kapcsolatban van valamennyi szomszédos országunk a Szlovénia kivételével, és ezeknek a rendelkezésre álló kapacitása bőven meghaladja a magyarországi 8,3-8,5 milliárd köbméteres éves fogyasztást.

[00:08:58]Ráadásul Magyarországon vannak földgáztárolók, ami ugye egy nagyon, hogy mondjam, egy nagyon exkluzív és fontos elemei a az együttműködő energiarendszernek Magyarországon, hiszen hatalmas készletek vannak vagy lehetnek ebben a földgáztárolóban.

[00:09:15]Hogyha a földgáztárolóink teljesen föl lennének töltve, akkor az éves fogyasztásunk 72%-a lehetne.

[00:09:18]Nem sok ilyen ország van Európában, amelyik ilyen mennyiségben képes tárolni.

[00:09:23]Azaz még hogyha vannak is zavarok az ellátásban, vagy éppen nincsenek jól lefedve szerződéssel, ezeket a tárolókat folyamatosan töltve könnyedén túl tudjuk élni még akár a válságosabb időszakot is.

[00:09:38]Nagyon lényeges ebből a szempontból, hogy jelenleg azért jön az orosz gázból a legtöbben, van rá egy hosszútávú szerződésünk, amikor a korábbi magyar kormány rendszeresen azt mondta, hogy de nekünk ez fizikai kényszer, hogy mi csak az oroszoktól vásárolunk.

[00:09:50]Ez azért nem volt igaz, mert ők maguk is vásároltak Azerbajdzsántól, Törökországon át a Seől és sok mástól akár csefolyós terméket.

[00:10:00]Tehát most, hogy látjuk előre, hogy az Európai Unió rendelkezése alapján, amit ugye elfogadtak nem olyan régen tavasszal, vagy éppen a téli időszakban, 202 őszéig le kell válnunk az orosz földgázaló.

[00:10:13]fizikailag ezt meg fogjuk tudni oldani.

[00:10:15]Maga az MVM vezérigazgató is nyilatkozta, hogy orosz gáz nélkül is el tudjuk látni a magyar fogyasztókat gázzal.

[00:10:21]Csak ezt szerződésekkel le kell fedni.

[00:10:24]Eddig miért nem fedtük le?

[00:10:24]Azért, mert volt egy orosz szerződésünk.

[00:10:26]Tehát egy kicsit ilyen rókafogta, csutka helyzet volt.

[00:10:30]Most, hogy előttünk világos a cél, ezt a célt, ezt le lehet ebből a szempontból kezelni.

[00:10:34]És hogyha ezt le tudjuk kezelni, akkor a magyar földgázellátás semmiféle zavarban nem lesz.

[00:10:42]De ezt a zavart még, hogyha be is következne a szállításba, éppen a földgáztárolóink segítségével könnyedén ki fogjuk tudni küszöbölni.

[00:10:48]És ne felejtsük el, hogy Magyarországon egyébként van földgáztermelés.

[00:10:53]A hazai földgáztermelés a harmadik pillére a a hazai földgáz ellátásnak.

[00:10:58]Magyarországon nagyjából 1,7 1,8 milliárd köbm földgázt termelünk hazai földből.

[00:11:03]Azt nem kell sehonnan máshonnan idehozni.

[00:11:06]az itt van és rendelkezése.

[00:11:08]Hogyha ez még hozzáteszem a tárolókat, az azt jelenti, hogy bizony komolyabb importzavar esetén is át tudjuk fészelni ezeket a helyzeteket.

[00:11:17]Még a rezsicsökkentésről kérdeznélek, mint egy közelgő nehéz döntés, hogy ez a mostani formában meddig fenntartható, illetve hogyha kivezetéséről beszélünk, akkor azt szakmai szinten hogyan tudnád elképzelni, tehát hogy hogy néznének ki itt a lépcsőfokok?

[00:11:34]hogy meddig fenntartható, gyakorlatilag bármeddig.

[00:11:36]Ugyanis ez egy politikai döntés kérdése.

[00:11:39]Az teljesen világos ma már mindenkinek, hogy drágábban vesszük a földgázt, mint amennyire a lakosság hozzájut.

[00:11:45]Azaz valamilyen úton, módon ezt finanszírozni kell a kettő közötti különbözetet.

[00:11:49]Az önmagában egy elég paradoxon, hogy vannak Magyarországon olyanok, akik tényleg elhiszik, hogy hozzánk nem gyűlőzik bé a a nemzetközi árhatás.

[00:11:59]Miközben azt láttuk, hogy elképesztő árak voltak.

[00:12:01]Ugye az előbb beszéltünk a 347 EUR-s áról, ami most éppen 4849, tehát hatalmas nagy ugrás, miközben mi 2013-tól kezdődően, rezsicsökkentéstől kezdődően ugyanazon az áron kapjuk.

[00:12:15]Ezt nem gondolhatja senki, miközben mindenki elfogadja, hogy a paradicsomnak, a kenyérnek a mit tudom én, a konzervnek a nőtt az ára az elmúlt 13 évben, el kell fogadni, hogy az energiaára is folyamatosan nőtt.

[00:12:28]Ráadásul nem is az infláció mértékének megfelel, hanem időnként sokkal jobban, időnként meg kevésbé, de hogyha fenn akarja tartani egy kormány, akkor ezt fönn tudja tartani.

[00:12:37]Itt az a kérdés, hogy miből fogja finanszírozni a különbözetet.

[00:12:41]Egy ekkora különbözet finanszírozás az megoldható, hiszen mondjuk úgy, hogy a GDP-hez képest ez nem egy őrült nagy terület, nem viszi el a GDP felét, de azért egy elég jelentős összeg.

[00:12:54]Tavaly 2025-ben több mint 820 milliárd Ftot kellett kifizetni az MVM számára, amivel finanszíroztuk a különbözetet, amennyivel olcsóbban adta a lakosság számára a gázvállalat, a földgázt, mint amennyérő beszerezte az oroszoktól.

[00:13:10]Az úgynevezett olcsó orosz energiáról.

[00:13:12]Mindjárt kiderült, hogy nem is volt olyan olcsó.

[00:13:14]Az alap kérdés viszont az is, hogy nem akarja ezt senki kivezetni, tehát hogy világos legyen, a magyar jövedelemviszonyok nem teszik azt lehetővé, hogy a magyar fogyasztók egy az egyben piaci körülményeket és piaci árakat fizessenek meg.

[00:13:28]Miért?

[00:13:28]Mert a 2004-es Európai Uniós belépésünket követően a magyar jövedelem szint az nem nőtt olyan olyan hatékonysággal és olyan lendülettel, mint ahogy például a földgáznak a piaci ára növekedett.

[00:13:39]Azaz a magyar fogyasztók nem lennének ezt képesek megfinanszírozni.

[00:13:44]És így is vannak olyan családok, ugye őket szoktuk az energiaszegénység címszóval jellemezni, akiknek most is komoly problémát jelent kifizetni még ennek a csökkentett és 13 éve nem változó energiaár árat is.

[00:13:58]Ez azt jelenti, hogy sokkal igazságosabbá inkább azt mondanám, méltányosabbá kell tenni a rendszert, amibe figyelembe vesszük azt, hogy ki mennyit fogyaszt.

[00:14:10]sok fogyasztóak nagyon-nagyon sokat fogyasz.

[00:14:14]Azok általában olyan életkörülményeik és olyan financiális lehetőségeik vannak, őket ez nem nagyon érdekli.

[00:14:19]Ezt a fogyasztói kört, ezt vagy teljesen ki kellene tolni a piaci viszonyok közé, mert ők könnyedén ki fogják fizetni.

[00:14:27]több milliós, több milliárdos van ebbe a körbe, akik ugyanúgy megkapják a kedvezményes gázárat, és azoknak, akiknek meg még ez a mostani ár kifizetése is problémát jelent, azoknak meg még nagyobb támogatást lehetne adni.

[00:14:41]Tehát több sávot kellene létrehozni a fogyasztók között, a fogyasztások között, és így kiszűrni azt, hogy ki az, aki támogatásban részesül, ki az, aki nem.

[00:14:49]Ráadásul az az alapprobléma, hogy a rezsicsökkentés két energiaterületet érint.

[00:14:54]Az a földgázt és a villamos energiát.

[00:14:56]De nagyon sokan vannak, akik fűtési szempontból egyiket sem használják, hanem tüzifával fűtenek.

[00:15:00]A magyarországi fűtési célú primér energiafelszállás több mint 60% a földgáz eredetű, de a második helyen nem a villamos eredetű fűtés van, hanem a tüzi fával történő fűtés.

[00:15:12]Ők például semmilyen regedsicsökkentési támogatásban nem részesültek.

[00:15:16]Időnként kampányok idején, amikor jött egy választás, akkor kaptak valamennyit.

[00:15:19]Az apró pénz volt ahhoz képest, mint amennyire rá vannak szorulva.

[00:15:23]Tehát sokkal méltányosabbá, igazságosabbá kell tenni a rendszert.

[00:15:28]Aki erre nem szorul rá, azt nem kell támogatni.

[00:15:30]Aki rászorul, vagy jobban rászorul, azt ha tudjuk, akkor még jobban rá tudjuk vagy jobban meg tudjuk támogatni.

[00:15:37]És ugye ez a két rendszer, ez ki tudja egyenlíteni egymást, hogy minél kevesebb menjen el, csak úgy feleslegesen a kifizetett különbségre.

[00:15:46]A másik, ami legfontosabb, nagyon rossz a magyar épületeknek az energiahatékonysága.

[00:15:51]Ö, az, amiről az előbb is beszéltünk, hogy nem csak az kell, hogy cél legyen, hogy most mindenki ki tudja fizetni a gázzálat, hanem hogy hatékonyabban használja föl ő is a gáz.

[00:15:59]A magyar épületek jelentős részénél, több mint 70%-ánál a felhasznált energia 40%-a veszendőbe megy.

[00:16:08]Ha ezzel egy picit tudnánk szorítani, ha elindítanánk komolyabb akciókat, és elsősorban azoknak adnánk az akciós pénzeket és forrásokat, akik tényleg nem tudják saját erőből megfinanszírozni, akkor már előrébb mehetnénk, akkor csökkenthetnénk a saját fogyasztásunkat, az emberek nem az udvart és az utcát fűtenék, hanem saját magukat.

[00:16:27]És ebből a szempontból kellene sokkal hatékonyabban előrelépnünk, mert éppen a rezsicsökkentés támogatása miatt, ugye a különbözet megtámogatása miatt nem nagyon jutott pénz ezekre.

[00:16:39]Zárásképp felsorolnám, hogy mivel fűtesz, mert erről beszéltél a Concord legutóbbi podcastjében.

[00:16:43]Azt mondtad, hogy van használsz elektromos fűtést, kazánt, konvektort és még cserépkályhát is.

[00:16:50]Volt olyan, hogy jól jött, hogy ekkora variáció van?

[00:16:54]volt ugye az ember könnyedén rája, hogy nekem ugye gázkazánom van, de a gázkazánélés az villamos energiával történik, és ha áramszünet van, akkor bizony nem működik a gázkazán sem.

[00:17:05]És ilyenkor jól jött a cserépkálya, meg ilyenkor jól jött egyébként a a konvektoros fűtés, amihez nem kell külön vezérlés, a saját magam föltekerem és működik.

[00:17:16]Ö egyébként fittésen véletlenül alakult ki, tehát ez nem nem vagy nem feltétlenül egy túlatos ilyen jellegű dolog volt, de az már igen, hogy szereltettem be a házamba a hűtőfűtő klímát.

[00:17:27]Amikor eldöntöttem, hogy klímát veszek, akkor a fűtésre is gondoltam, és nagyon sokszor azt tapasztaltam, főleg ebben az időszakban, amikor meghúzták a rezsicsökkentés csökkentésével a hatát is a kedvezményes áraknál, hogy már lehet arra odafigyelni, hogy oké, akkor most egy kicsit előfűtöm a lakást, nem kell nagyon bedurrantani, és nem kell egy cserépkáhába betűelni, mert attól nagyon meleg lesz, nem kell, hogy kinyissam az ablakot, mert túl meleg van.

[00:17:52]De mondjuk egy hűtőfűtő klímával elő lehet fűteni valamennyire.

[00:17:55]Egy picit lehet emelni a hőmérséklet már mi nem fázunk, nem kell még bekapcsoljon a kazán, nem kell, hogy bekapcsoljon a konvektor.

[00:18:02]De ugyanígy igaz a konvektoros fűtés esetén, amelyik ilyen helyi szinten sokkal hirtelenebb meleget ad, hogyha nem vagyunk egy-egy helyiségben ott, márpedig miután a fia most már kirepültek a a családi házból, nem használunk ki minden helyiséget.

[00:18:18]Ilyenkor, hogyha valahol vagyunk, akkor ott vagy a cserépkáhát fűtjük be, vagy éppen a konvektorral fűtünk egy kicsit rá.

[00:18:24]Arról nem is beszélve, hogy a cserépkáhával való fűtésnek az én szempontomban van egy kis nosztalgiája.

[00:18:30]Ugye az embernek mindig előjön és olyan jó nézni ezt a tüzet.

[00:18:32]Pontosan tudom, hogy aki csak ezzel tud h fűteni, őneki nem sok nosztalgiája van.

[00:18:36]Nekem még ez így belefér.

[00:18:38]Ráadásul a cserépká való fűtés az egyébként borzaszó hatékony a hő szemp hőtermelés szempontjából, mert nagyon sokáig tartja a hőt, míg például egy konvektoros sűtés az elég hamar elmegy.

[00:18:51]Tehát amikor levesszük a konvektort, hamar érezzük, hogy hideg van.

[00:18:54]Tehát én azt gondolom, hogy ez a fajta sok típusú fűtés azért nekem időnként nagyon jól jött.

[00:18:58]Volt olyan időszak, hogy áramszünet volt artósan, és emiatt nem tudtuk a működtetni a kazánt.

[00:19:05]Olyankor a konvektor és a cserépkája nagyon jól szuperált.

[00:19:09]Attila, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[00:19:10]Várunk máskor is.

[00:19:11]Köszönöm szépen a meghívást.

[00:19:14][zene] Szia, Dóra!

[00:19:18]Üdv újra a stúdióban.

[00:19:20]Szia!

[00:19:20]Örülök, hogy itt vagyok megint.

[00:19:23]Az első részben már volt szó a az orosz nukleáris fűtőanyagról, és erre az a javaslataitokban van is egy becslés, hogy Magyarország Energiaellátása alapvetően az EU statisztikák alapján 49%-ban függ a külső energiaforrásoktól.

[00:19:37]Viszont ezekben az EU statisztikákban nincsen benne a nukleáris energia, pontosabban belső termelésnek számít, úgyhogy ebben nincs beleszámítva a 100%-ban Oroszországba behozott fűtőanyag.

[00:19:48]És hogyha ezt beleszámítjuk, akkor viszont már 70%-os a a függőségünk.

[00:19:52]Segítesz ezt az arányt értelmezni, hogy ez mit jelent Magyarország szempontjából vagy akár európai viszonylatban?

[00:19:59]Abszolút.

[00:19:59]Csak egyet visszalépek előtte és ígérem, utána válaszolok rá, hogy energiabiztonság, klímabiztonság és versenyképesség.

[00:20:05]Csak, hogy m emlékezzünk arra, hogy miért beszélünk az energiarendszerünk megújításáról.

[00:20:12]Tehát, hogyha olyan energiaendszert szeretnénk, ami jól működik, akkor erre a három dologra kell figyelnünk.

[00:20:17]És most ahogy Attilával beszélgettetek, azon gondolkodtam, hogy a gigawattok, a gigawtórák, a petjulok és a köbméterek és különböző technikai kifejezések világában egy kicsit nehéz megszólítva érezni magunkat, hogy ez miért miért is fontos a hétköznapi hétköznapi mindenki számára az, hogy a az energiarendszerünkrőlől beszéljünk.

[00:20:47]És itt négy dolgot szeretnék kiemelni, és az egyik az, amivel egyébként kezdted, hogy hogy nagy az energiaimportkitettségünk.

[00:20:56]Ebben majd a majd a részletekbe mindjárt belemegyek.

[00:20:58]A másik az az, hogy a az energia felhasználásunk az csökkedő tendenciát mutat.

[00:21:03]Ugyan viszont a villamosenergia felhasználásunk, villamosenergia igényünk az rohamos tempóban nő.

[00:21:09]A harmadik dolog az, hogy még mindig kevés a megújuló termelés és megújuló felhasználás az energiamixünkben, annak ellenére, hogy hogy növekszik.

[00:21:19]A negyedik pedig az, és ez is szerintem nagyon fontos, és hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy a klímaváltozást okozó üvegháztatású gázoknak nagyjából a 70%-a az valahogy az energetikához kapcsolódik.

[00:21:32]Tehát hogyha azt szeretnénk, hogy a klímacéljainkat elérjük, és nem lárpurlár, hanem azért, hogy egy élhető világban éljünk, akkor az energiarendszerünket meg kell újítani.

[00:21:45]Tehát ezek ezt a csak így keretbe helyezve, hogy ezek ezzel a négy négy négy dologgal ezt mindenképpen szem előtt kell tartani.

[00:21:50]És akkor, hogyha a az energiaimport függőséget nézzük, erről van is van is rögtön egy ábránk, és azt látjuk, hogy a 2000-es évektől kezdve az energiaiimportfüggőségünk az nagyjából ez a ez a 50 65-ös 6 50-65%-os sávban sávban mozgott.

[00:22:19]És ami nagyon érdekes, hogy a tavalyi 62%-os, a tavalyi előtti 62%-os energiaimport kitettséghez képest én, tehát 2025-ben a legfrissebb adat azt mutatja, hogy 49%-ra csökkent ez az energiaimportkitettség.

[00:22:39]És ez egyébként a magyar energetikai rendszernek egy egy sikertörténete, merthogy a a napelem termelésnek a növekedése az, ami ehhez ehhez vezetett, hogy csökkhetett a az import az importfüggőségünk.

[00:22:52]Erről is majd majd tudunk részletesebben beszélni.

[00:22:54]És ami pedig a az atomenergiát illeti, hogy ez nem egy nem egy mismásolás, hogy a magyar statisztikában ugye máshogy számoljuk és belső termelésnek számoljuk a a az atomenergiát.

[00:23:07]Ez az uniós statisztikában így van, tehát mindenhol így számolják.

[00:23:12]viszont az egyáltalán nem mindegy, hogy amikor nagy mondjuk egy ország energia xébe az atomenergiának az aránya, akkor az atomenergia termeléshez szükséges fűtőelemeknek a beszerzése az egy országból történik, mint mint ugy egyelőre egyelőre nálunk, vagy mondjuk több helyről érkezik, mint például nem tudom Franciaországból, vagy tehát több olyan ország van, ahol nagy az atomenergia felhasználás, de nem mindegy, hogy azt hány helyről szerzed be az ahogy szükséges fűtől elemmeket.

[00:23:46]A beszélgetés elején említetted, hogy az ellátásbiztonságot és a versenyképességet és még ráadásul a klímacélakat egyszerre érdemes figyelembe venni, vagy egyszerre kell figyelembe venni.

[00:23:56]A amikor az egyensúly intézet kidolgozza a javaslat csomagjait, akkor hogyan lehet ezt a hármat úgy összehangolni, hogy hogy olyan célokat tűzzünk ki Magyarország, hogy mind a három az szempont legyen?

[00:24:10]Azt gondoljuk az egyensúly intézetnél, hogy egy átgondolt, bátor energiapolitikával nem kell a három közül választani.

[00:24:16]És ami az elmúlt éveknek a nagy tanulsága, az az, hogy ugye eddig is tudtuk, hogy a fosszilis energia felhasználása az környezetvédelmi klímavédelmi szempontból egy problémás problémás energiahordozó, de azért az elmúlt éveknek a geopolitikai eseménye rávilágítottak arra, hogy bizony a fosszidis energia az se nem olcsó, se nem biztonságos, legalábbis kiszámíthatónak semmiféleképpen nem mondható.

[00:24:42]Tehát hoz, hogy a versenyképességi, a ö a biztonsági és a klíma, az energiabiztonsági és a klímabiztonsági szempontokat is figyelembe tudjuk venni, ahhoz az út a fosszilis energiaholdozók felhasználásának a csökkentésén keresztül vezet.

[00:24:59]Mindenféleképpen [horkantás] háromféle részre bontjátok a a megoldásokat.

[00:25:04]Az egyik a diverzifikáció, másik az alternatív energiaforrások kihasználása.

[00:25:09]Erről is beszéltünk.

[00:25:09]És a harmadik, amit szintén említettünk már az első részében is az adásnak, Holoda Attilával, hogy növelni kell az energiahatékonyságot vagy csökkenteni az ország energiaigényét.

[00:25:20]Itt itt ugye az a mottótok, hogy a legjobb energia az az, amit nem fogyasztunk el.

[00:25:24]Kezdjük a a diverzifikációval és és ezen belül is a gázhasználással, hogy hogyan lehetne csökkenteni háztartások szintjén és ipari szinten a gázhasználatot.

[00:25:36]Ugye a diverzifikációról beszéltünk, beszéltetek a az Attillával.

[00:25:39]Hát alapvetően a a földgáznál mind a vezetékes, mind a csepfolyósított földgáz esetében diverzifikálni kell a beszerzési forrásokat.

[00:25:48]Ez független attól, hogy hogy most annak háztartási vagy ipari felhasználással lesz végül az a lényeg, hogy honnan érkezik be, honnan érkezik be az országba.

[00:25:58]És ugyanígy az atomenergiára vonatkozóan is a a folyamatban lévő tárgyalásokat folytatni kell különböző más szolgáltatókkal.

[00:26:10]ami még a ami még fontos elem, és itt a egy pillanatra szeretnék visszatérni a villamosenergiafelhasználásra, amiről amiről beszéltünk az elején ugye amikor négy fontos pontot felvázoltam, hogy a villamosenergia igénye a az országnak folyamatosan növekszik.

[00:26:30]Erről is van egy ábránk, amiben azt azt látjuk, hogy most 48000 GWán van a villamosenergiafogyasztásunk, de a különböző becslések alapján ez 2030-ra 60000 GWórára fog növekedni.

[00:26:48]Tehát ez is azt hiszem egy fontos fontos üzenet, hogy egyszerre tud a végső energiafelhasználás csökkenni és közben a villamosenergiaigény pedig brutálisan növekedni.

[00:26:57]többféle alternatív lehetőséget is kiemel az egyensúly intézet.

[00:27:01]Napenergia, szélenergia, mint egy kiaknázatlan lehetőség, illetve a geotermiáról is elég sok szó esik a javaslatcsomagotokban.

[00:27:11]Itt most mindegyiknek megvan a az előnye, hátránya, ezekre is kitérhetünk, de alapvetően az érdekelne, hogy melyikben mekkora potenciál van.

[00:27:16]Ugye az előző pontban beszéltünk a diverzifikációra, tehát arra arról, hogy hogy akkor a foszilis energiahordozók meg a meg a a az atomenergi szükséges fűtőelemek beszerzési forrásait diverzifikáljuk.

[00:27:28]A diverzifikációnak van egy másik formája, egy az, hogy hogy a a az energiahordozó típusokat diverzifikáljuk.

[00:27:35]És a az első dolog az az, hogy javasoljuk az egyensúly intézetnél, hogy a szenet azt teljesen vezessük ki a villamosenergia miixből.

[00:27:43]A földgáz kapcsán azt javasoljuk, hogy ugye ahogy mondtam, a a fosszilis energiaholdozókat ki kell vezetni a rendszerből, de úgy maradjon bent a tehát annyi földgáz maradjon a rendszerben, ami a kiegyenlítésben segít, merthogy nagyon sok időjárás függő megújuló energiatermelést szeretnénk látni a mi villamosenergiarendszerünkben, és ennek a kiegyenlítésében segít a földgáz.

[00:28:10]De ez legyen, ez legyen a szerepe, ne legyen olyan markáns része a vinom energiatermelésben, mint mint most.

[00:28:18]A megújuló energiaforrásokból történő villamosenergiatermelésnél egy nagyon szép változást láthatunk.

[00:28:32]Azt látjuk, hogy főként a napenergiatermelési bomnak köszönhetően a 2020-as 12%-os arányról 2024-re már 24%-ra nőtt a a napenergia részesedése a hazai villamosenergiatermelésből.

[00:28:55]Szóval ez egy nagyon nagyon komoly komoly fejlődés.

[00:28:57]Visszakanyarodva az importitettségre.

[00:28:59]Ugye ezt beszéltük az elején, hogy ezért javult a a az importitettségi az importitettségi mutatónk.

[00:29:06]Ez ez mennyire számít sikertörténetnek a az, hogy Magyarországon a Napenergiára most már ennyire hagyatkozunk?

[00:29:13]Ez egy sikertörténetnek számít.

[00:29:16]Hogyha megnézzük egyébként az uniós statisztikákat, uniós összehasonlításban a többi többi tagállammal azt látjuk, hogy Magyarország az első helyen van a teljes villamosenergiatermelésből.

[00:29:30]A hogyha azt nézzük, hogy mekkora a részesedése a napnak a teljes villamosenergiatermelésből, az uniós átlag 13% és mi mi mi sokkal sokkal magasabb magasabb százalékon vagyunk.

[00:29:41]Viszont ami probléma Magyarországon az a szél.

[00:29:44]Ezt ugye régóta lehet hallani, hogy gyakorlatilag a 2010-es évek elejétől kezdve nem lehetett szélenergiakapacitást fejleszteni.

[00:29:57]Tehát csak, hogy legyen egy viszonyítási egy viszonyítási alapunk.

[00:30:04]A [torokköszörülés] még uniós összehasonlításban egyébként a a szélenergiával a villamosenergiatermelésünk 1,7%-át adjuk, miközben az uniós átlag 17%, tehát ott meg nagyon az alján vagyunk.

[00:30:19]Tehát a naenergiában nagyon-nagyon jók vagyunk, szélenergiában meg nagyon az alján vagyunk.

[00:30:22]És a [torokköszörülés] jelenleg több mint 8000 MW-nyi napenergi termelő kapacitás van a magyar rendszerben.

[00:30:34]Ehhez képest 330 MW-nyi szélenergiakapacitás van.

[00:30:38]Tehát a 8330 ez azért ismétlen meg megint, mert ahhoz, hogy jól működjön egyébként egy időjárás függő megújulókat is használó villamosenergiarendszer, ahhoz az az ökölszabály, hogy nagyjából fele annyi szélkapacitásnak kell lennie, mint amennyi napkapacitás van.

[00:31:03]Tehát ami mondjuk nagyjából 8000 MW-nyi naenergia kapacitásunkhoz kellene, hogy legyen 4000 MW-nyi szél, és ehhez képest van 330 MW-nyi szélenergiakapacitásunk, és ennél sokkal több sokkal jelentősebb lehetőségeink van.

[00:31:24]De akkor ezt úgy is lehet értelmezni, hogy ez a 4000 ez elérhető cél is lehet Magyarországnak.

[00:31:28]Ez egy elérhető cél lehet Magyarországnak abszolút.

[00:31:30]És nyilván Magyarország soha nem lesz olyan szélenergiakapacitású, mint a a magas hegyekkel, vagy vagy a az offshore tengeri oceáni szélerőműfarmokkal rendelkező országoknak a lehetőségei.

[00:31:45]Tehát, hogy nem fog megváltozni, nem fognak megváltozni a földrajzai adottságaink, de ennél sokkal nagyobb potenciál van a rendszerben.

[00:31:54]Nyilván ahhoz, hogy hogy ez tudjon tudjon működni, ahhoz egy csomó fejlesztésre van szükség.

[00:31:58]És amúgy a szélnél és a napnak a közös használatánál, az egyensúly intézetnek az egyik javaslata az az, hogy hogy fejlesszük a a hibrid projekteket.

[00:32:09]A hibrid projektnek az a lényege, hogy egy csatlakozási pontra tud termelni egy szélerőmű és egy naperőmű.

[00:32:19]És akkor ezzel gyakorlatilag a a termelési mintáikban [torokköszörülés] lévő különbségeket már így ki tudják egyenlíteni valamennyire, mielőtt a hálózatra csatlakoznak, és ezzel is lehet a villamos energiahálózatot tehermentesíteni.

[00:32:36]Még egy kérdés a szélhez, hogy ugye most körülbelül egy évtizeden nincsenek fejlesztések Magyarországon, hogyha most elindulnának, akkor az hány éven belül, hány éven belül tudna célt elérni?

[00:32:49]Hát úgy, hogy én nem vagyok mérnök, én úgy úgy tudom, hogy azért egy ahhoz, hogy meglegyenek az engedélyek a az első első ponttól kezdve egészen az üzembeállásig azért szükség van egy három-négy évre ahhoz, hogy egy szélerőmű elinduljon.

[00:33:06]A geotermiáról még nem beszéltünk, hogy abban abban mennyi potenciál van, hogyan lehetne ezt hasznosítani Magyarországon, illetve milyen milyen hátrányai vannak mondjuk a visszasajtolással kapcsolatban?

[00:33:19]A geotermikus energiánál azt azt szokták mondani, hogy hogyán pont az Attillától hallottam ezt a ezt a történetet először, hogy nem volt még Magyarországon olyan kormány, amelyik ne azzal érkezett volna, hogy akkor felfuttatjuk a geotermikus energia termelést a Magyarországon, hiszen itt van ez az óriási potenciál, csak aztán kiderül, hogy kicsit össze összetettebb a kép, illetve az, hogy nagyon sokan arra gondolnak, hogy villamos energiatermelésre használják a geotermikus energiát.

[00:33:46]Tehát ki főleg a most a még termiáról, termálvizes energiatermelésről beszélek.

[00:33:53]És igaziból Magyarországon ez a Magyarország nem Izland, úgyhogy ez a Magyarországon ez az átlag 50-60 cus fokos termálvíz, ez nem alkalmas arra, hogy hatékonyan termeljen villosenergiát, hanem arra alkalmas, hogy a hogy a fűtésben kiváltsa a földgáznak egy részét, viszont egy jelentős részét.

[00:34:15]Tehát hogyha azt számoljuk, hogy mekkora potenciál van a geotermiában, és összerakjuk a a termálvizes geotermiát, illetve a hőszivattyúknak a ban ráülö potenciált, akkor egy nagyjából 100 petulnyi potenciál van Magyarországon, és ehhez képest jelenleg hat petulni az, ami a geotermikus energiatermelés a az országban.

[00:34:41]És ami még egy ilyen érdekes viszonyszám szerintem, az az, hogy nagyjából a 10-15%-át a földgáz felhasználásunknak ki tudnánk váltani geotermikus energiával.

[00:34:56]Ez a 10-15%, ez nem tűnik olyan elképesztő soknak, de azért, hogyha belegondolunk, hogy milyen geopolitikai helyzetekkel kell szembesülnünk az elmúlt évekbe, akkor viszont viszont óriási óriási lehetőség rejlik benne.

[00:35:09]Csak ott van az, amit kérdeztél, a visszasajtolásnak a kérdése.

[00:35:14]Nyilván minden minden minden energiatermelésnek van valamilyen lenyomata a környezetre.

[00:35:20]Ugye ahogy mondtad, hogy a legjobb legjobb energia az el nem fogyasztott meg a meg nem termelt energia.

[00:35:25]Hát ugy már, hogyha energiát termelünk, annak lesz valamilyen valamilyen lenyomata a környezetre.

[00:35:30]És a geotermikus energiánál, főleg a termálvizes, itt a termálvizes részről beszélünk, ezt úgy kell elképzelni, hogy hogy ezek felszín alatti rétegekből kiszedett, ilyen zárt rétegből kiszedett termálvizek, amiket nem rak nem küldünk vissza egy visszasajtolóval, ez a visszasajtolás, hogy nem küldünk vissza ugyanabba a vízadó rétegbe, akkor egy idő után az Az energia, amit fenntarthatónak és megújulónak mondunk, ez nyilván nem lesz megújuló, hiszen hiszen elapasztjuk ezeket a ezeket a a vízadó rétegeket.

[00:36:14]Ez az egyik környezetvédelmi kihívás a a geotermikus energiában.

[00:36:18]Másik pedig az, hogyha ha nem sajtoljuk vissza ezt a vizet.

[00:36:22]Nyilván ezt csak úgy lehet visszasajtolni, hogyha egy zárt rendszerben van és nem szennyeződik.

[00:36:26]mondjuk egy nem tudom egy fürdőben használt vizet már nem fogunk tudni visszasajtolni a mélytegekbe, de hogyha ha kiengedjük a felszíni vizekbe, vagy a talajukra ezeket a ezeket a a termálvizeket, akkor megváltozik a felszíni vizeknek a hőmérséklete.

[00:36:45]Ez negatívan hat az élővilágra, algodást okoz, oxigénhiányos állapotokat, tehát hogy hogy ez ez ökológiai szempontból [torokköszörülés] negatív hatásai vannak.

[00:36:54]Illetve hogyha a talajokra engedjük ki ezeket a vizeket, akkor is pont pont amiatt, amiatt mondjuk fürdőkbe járunk, mert hogy milyen szuper az ásványi anyag tartalma, ilyen olyan speciális tartalma van a a termelvíznek.

[00:37:08]Ezt kiengedjük a talajjainkra, annak megváltozik az összetétele és és roncsolja a a talajéletet.

[00:37:14]Úgyhogy a a visszasajtolást meg kell oldani.

[00:37:17]Ez drága.

[00:37:17]A visszasajtolás drága, de erre nem az a megoldás, hogy akkor nem sajtolunk vissza, hanem a kutatásfejlesztésbe és az innovációba ezen a területen sok forrást kell fordítani, hogy ezt, hogy ez valóban ez a ez a nagy potenciállal rendelkező annyira hazánkra jellemző energiaforrás, ez valóban megújuló és valóban fenntartható legyen.

[00:37:42]Beszéljünk akkor a a pazarlásról, vagy tulajdonképpen a szándékolatlan pazarlásról, hogy erre az egyik legfontosabb javaslat az egyensúly intézetnek az egy átfogó épületenergetikai korszerűsítési program.

[00:37:55]Ez mit jelentene a gyakorlatban?

[00:37:57]Tehát körülbelül akár az, hogy mennyibe mennyibe kerülne, és hogy mit mit hozhatna fogyasztás szempontjából, spórolás szempontjából, hogyha hogyha azokat az épületeket, ami az épületeknek egy jelentős része, amik felújításra szorulnak, azokat felújítanánk.

[00:38:15]Gondolj gondoljunk bele, hogy azok az épületeink, amik most állnak, azoknak a 80%-a velünk lesz 2050-ben.

[00:38:26]Ö tehát ha szeretnénk egy szép magyar szóval élve dekarbonizált ö ö épület szektort, épületállományt, akkor nem tudunk új építéssel dolgozni, merthogy nem olyan gyó a megújulási üteme az a magyar épületeknek, hanem a felújítást kell [torokköszörülés] előtérbe helyezni.

[00:38:54]És ennek a az egyik fontos eleme az az, hogyha azt akarjuk, hogy 2050-ben lényegében alig legyen gázfelhasználásunk, akkor az épületszektorból teljesen ki kell vezetni a gázt.

[00:39:09]Ami ha belegondolunk, hogy ez igaziból 24 év múlva van, akkor akkor ez egy kicsit merésznek tűnik, de hogy igaziból ez a ez a ez a cél.

[00:39:25]És ebbe sokat tud segíteni a az épületek felújítása.

[00:39:29]Ahogy Attila is mondta, magyar Magyarországon az épületeknek nagyjából a 70%-ában van gázfűtés vagy gázfűtés is.

[00:39:37]Tehát, hogyha az épületeinket felújítjuk mély felújítással, tehát nem csak egy ablakot cserélünk ki, vagy egy mit tudom én, egy gázkazánt kalapálunk ki, akkor akkor ezzel akár 60%-os energiamegtakarítást is elérhetünk egy épületbe.

[00:39:56]És ha azt nézzük, hogy Magyarországon a végső energiafelhasználásnak nagyjából a 40%-a az épületeinkhez kapcsolódik, illetve a klímaváltozást okozó üveghálatású gázkibocsátásnak is nagyjából a 40%-a az épületeinkhez kapcsolódik.

[00:40:13]Akkor ha felújítjuk az épületállományt, akkor óriásit nyerünk energiafelhasználáscsökkentésben is, ami amúgy energiabiztonságot is jelent, és óriásit nyerünk.

[00:40:25]övegházatású gázkibocsátás csökkentésben is.

[00:40:29]Ez a win win winnek az első két winje.

[00:40:32]És akkor a harmadik pedig az, hogy vannak a klímaváltozásnak olyan hatásai, amiket már nem lehet elkerülni akkor se, hogyha holnaptan nem lenne semmi kibocsátásunk.

[00:40:45]És Magyarországon ugye ahogy a vizes részben is volt szerencsénk beszélgetni erről, az egyik legjellemzőbb esemény az, hogy vagy változás az az, hogy hosszú, aszályos, száraz időszakok fognak lesznek jellemzőek Magyarországra.

[00:41:03]Ezek ugye hőhullámokkal járnak.

[00:41:05]É gondoljunk bele, hogy mennyivel kellemesebb és élhetőbb egy energetikailag felújított épületben élni vagy dolgozni egy hőhullámos időszakban.

[00:41:19]Az egyre gyakoribbá váló hőhullámos időszakokban, mint egy olyanban, ami nincs felújítva.

[00:41:23]És ahhoz, hogy elérjük ezt a célt a a gáznak a kivezetéséről, ott azok tehát, hogy évente hány lakást kéne, vagy hány épületet kéne felújítani?

[00:41:30]évente 100000 épületet kellene felújítani.

[00:41:34]Minél többet várunk, nyilván annál többet.

[00:41:39]Úgyhogy az egyensúly intézetnek a a az első energetikai, szakpolitikai javaslata három évvel ezelőtt jött ki.

[00:41:48]Sajnos azóta nem, tehát elindultak épületfelújítási programok, de nem olyan gyorsasággal és olyan sebességgel, mint amit amit indokolna ez a ez a az energiabiztonsági és klímabiztonsági helyzet.

[00:42:02]Úgyhogy, úgyhogy most már akár évi 140000-ről is beszélünk, és minél, minél később, később vágunk bele, annál, annál több lesz az, ami ami még hátra marad.

[00:42:13]És nagyon fontos az, hogy ez a hosszútávú kiszámíthatóság, mert azért látjuk azt, hogyha olyan támogatási programok vannak, amiket csak így rádobunk a piacra, hogy akkor most hirtelen van valamilyen pályázati lehetőség, akkor hirtelen mindenki úgy érzi, hogy most vagy soha.

[00:42:29]Nyilván akkor fölmennek a a különböző építőipari anyagoknak, szolgáltatásoknak az árai, és akkor a végén az az állami támogatás az nem a lakosságnál fog lecsapódni, hanem csak annyival drágább lesz a az az alapanyag vagy az a az a az a szolgáltatás.

[00:42:47]Ha van viszont egy legalább 10 évre, és mi is ezt javasoljuk az egyensúly intézetnél, hogy egy legalább legalább 10 évre szóló, kiszámítható évente rendszeresen erre fordított összeg, amit épületenergetikai felújítási programra szánunk, akkor ezt a piaci kilengést valamennyire lehet csökkenteni.

[00:43:12]hogyha mondjuk öt év múlva beszélgetnénk megint, akkor mi az, amiből látszódna, hogy sikerült egy függetlenebb energiarendszert kiépíteni?

[00:43:21]a lenne egy kiszámítható és egyértelmű terv arra vonatkozóan, hogy a földgázt hogyan vezet vezetjük ki az energiamixből, ha növekedne a a nap és a szélnek a az aránya.

[00:43:42]Hálózatfejlesztésről nem beszéltünk, és tárolás tárolási kapacitásfejlesztésről, de enélkül nem fog tudni működni a a magyar villamosenergia hálózat.

[00:43:54]Tehát hálózatfejlesztési koncepció megint hosszútávú kiszámítható, tárolókapacitásfejlesztési koncepció hosszú, kiszámítható és épületenergetikai felújítási program.

[00:44:08]Dóra, nagyon köszönjük, hogy itt voltál.

[00:44:10]Várunk máskor is.

[00:44:11]Köszönöm a lehetőséget.

[00:44:13]Nektek pedig nagyon köszönjük a figyelmet.

[00:44:14]Ha tetszett ez az adás, akkor iratkozzatok fel a csatornánkra, és ha tehetitek, akkor támogassátok is a Telexet.

[00:44:20][zene] A Magyarország jövő időbennel legközelebb két hét múlva érkezünk.

[00:44:24]Addig is sziasztok!

[00:44:27][zene] ح